1988 Acta Pharm aceutic a Hunga. i:ica 58. 275-286„
1
Az
első
haza i
gyógyszerésznő
KEM PLER KUR I :Érkezett: 1987. X 4
1 azonb an még egyet len Pálya tá1sa ink túlny omó többs ége nő. A száza dford ulón ellenére sem, hogy annak ágon; arnrsz női gyógy szerés z sem működött Magy az orvos kaI megés szkar bölcsé a án nyom lmek 1895-ben - nem kis küzde nyílt a nők előtt
Bevezetés ismer tetése előtt rövid Az első hazai gyógyszerésznővel kapcs olatos adato k a tiltó sorom pók felt tö1tén körké pet kell felváz olnun k arról, hogy miké nt emre egyet az nyitá sa, miké nt jutha ttak be a nó'k k Gróf Hugo nnay A nőkkel szemb eni előítéletek igen merev ek volta mát szerz ett diplo i mvos Vilma -- az első magy ar nő, aki Zü1ichben 1879-ben en szigormind n miutá ben 1897Csak itthon csak bábak ént működhetett latát itthon újra letett e - avatt ák orvos sá. t az a kérdé s, hogy A száza d utolsó évtize dében egyre inkáb b előtérbe kerül Ezzel függ össze, ra. pályá lő igény t nők is léphe ssene k egyet emi képze ttsége olvas ni lehet ett aITól, hogy pl 1893-ban a Gyógyszerészi Hetil apban [1] már közle mény a követ ett hogy külfö ldön női gyógyszerészek működnek Az említ Oroszország, Dánia , Finno rnzág (mely kező orszá gokat sorolt a fel: Auszt rália, gia. Vondrasek [2] a neves szakír ó Norvé int nem volt teljes en önálló), valam - a többs éggel ellenmég Holla ndiát és „Ang ol-Ind iát" is ide sorolt a, és már engedésétől, bár úgy ra pályá a k tétbe n - nem zárkó zott el merev en a nőkne azaz jogot nem nyerh etvélte: csak alkalm azotta k lehetn ek, önálló ak nem, nének . Így pl. a The PharEz a korab eli felsorolás azonb an korán tsem lehet teljes.ap 1879 októb er 4-i szakl angol című s mace utical Joum al and Trans action nő felvét ele a G.yógyszeszám a [3] terjed elmes cikke t közöl t „Nők tagul törté októb er elseje emléke1879 részet i Társa ságba " címen Ebbe n kifejt ette, hogy vetté k ugyan is fel az ekkm ára: szám zek zetes nap mara d az angol gyógy szerés ságba; a lap név szerin t is közli a két első két gyógyszerésznőt tagké nt a Tá1sa bizonyos csaló dottsá gát hölgy nevét . Megjegyzésre érdem es, hogy ugyan akkor l mego ldódik a vidék i égéve segíts nők a is kifejezi; azt gondo lták ugyan is, hogy nem kíván nak vidék re patik ák munkaerőgondja Ezzel szemb en a hölgy ek telepedni. Az egyetem megn yitása a nők előtt hazánkban szmin iszter , a maga Amik or 1895. januá r 15-én hivat alba lépett az új kultu r: a később bárói esszo zprof jogás koráb an halad ónak szám ító akadé miku s t J\far két hétte l valói tenni a ztotta halas nem címet is nyert Wlassics Gyula, , ülésén bejele ntette hc;gy időszerű a később, a képviselőház 1895 januá r 31-i tásáv al komo lyan foglalkozni Tétenőknek a tudom ányos pályá ra való bocsá si és a gyógyszerészi pályá t [iJ nőmvo a lesen meg is nevez te a gyerm ekorv osi, ányeg yetem tanáMár febru ár közep én leirat ot intéz ett a budap esti tudom ezt hírül vette , selete képvi csához e tárgy ban. Amikor a gyógyszerészek érdek 275
halad éktal anul tisztelgő látog atást tett a mini szter nél [5] és ott előadta azt a kérel mét, hogy e tárgy ban vélem ényt nyilv áníth asson . Wlassics pozi tív válas zána k a birto kába n az orszá gos gyóg yszer ész-e gyes ület felké rte járás ait, hogy fogla ljana k állás t e kérd ésbe n A válas zokb ól kitűnt, hogy több ségü k részéről mere v ellen állás ra szám íthat az egye sület . A külön féle nega tív hozz áállá st tükröző, részb en - ma külö nöse n - megm osoly ogni való állás fogla lást itt nem részl etezz ük: utalu nk ezzel kapc solat ban az iroda lomb an megj elent adat okra [6] A két tábo na szak adt közv élem ényn ek azon ban még a józan része is - érthetően és helye sen - szám olt az előítéletekkel Talá n nem is volt egészen alap talan az a felte vés, amel y a férfi és női alka lmaz ottak közös munkahelyétől a mun ka zava rtala nság át félte tte azzal , hogy majd a főnöknek még a két nemb eliek morá ljára és visel kedé sére is ügye lníe kell Vajo n „aka d-e majd f6nö k, ki az erköl csi őr szere pét válla lja?" [7] Pozi tív állás fogla lást jelen tett az, amel yik egyó ttal reali sta is volt: „ a gyóg yszer keres kede lem, a vegy észet i gyár i ipar, a külön leges ségek gyár tása" ma már felül múlt a „a tulaj donk éppe ni gyóg ysze része tet"; és „itt már mind enhol látju k is a nőket szere pelni , term észet esen nagy részt ma még csak alant as állás okba n" Majd így folyt atta: „ha a halad ó kor ide kény szerí tette szegé nyeket, miér t is ne emel né fel őket a társa dalo m a maga sabb fokra is" [8]. Gajz ágó Róbe rt torda i gyóg yszer ész is - miut án maga bizto san kijel entet te: „ann yi bizto s, hogy nő gyóg ysze rtárt önáll óan nem keze lhet" -- a pály ára bocs átás mell ett fogla lt állás t, mert felis mert e: nősülés útján egy olya n ingye n segéd re lehet szert tenn i, aki évi 600- 800 forin t mrm kabé rt meg taka rít [9J Az ellenzők érvei re - mint emlí tettü k itt részl etese n nem térün k ki; azon ban valam enny it a reáli s veszé lyek közü l isme rtetü nk Enne k megé rtésé hez term észet esen előbb bele kell illesz kedn ünk a száza dford uló hang ulatá ba, mere v és csak igen lassa n válto zó társa dalm i viszo nyaib a Mint hogy a gyógyszert ár tulaj dono sa a mag a csalá djáb a nem foga dhat ja be a női gyak orno koka t, a társa ságb a be nem veze ti őket, így e lányo k arra leszn ek utalv a, hogy egye dül tölts ék szab adid ejük et, ha csak a „prin cipál isné" meg nem enge di neki k vagy esetl eg utasí tja majd őket - hogy a gyer eket sétál tassá k [18] Nem csoda , hogy az orszá gos gyóg yszer ész-e gyes ület felte ijesz tése is olyan érve ket tarta lmaz ott, amel yekr e az élet késő bb sorra rácáf olt. PL: „. a nő eman cipác ió keres ztülv itelé t nemc sak etika i, de élett ani és lélek tani okok is lehet etlen né teszi k" , az 1,a társadaJom érde törvé nyho zási intéz kedé s nem tud jobb mnnk keive l áll szemben". „Se1n1ni afelo sztás t létes íteni , mint a term észe t" [11]
A gyóg yszer észek konz erva tív állás pont ja még a kora beli haza i ko1szellemnek sem felel t meg teljes mért ékbe n Az 1892 óta korm ányz ó Wekerle Sándor, az első polgári szárm azású magyar miniszter elnök gyor suló -ote1nben k.ívánt felzá rkózn i a „művelt Nyug atho z". Ott pedig - láttu k - mái régen kapu t nyito ttak a nők tudo mány os pály ája előtt. Ebbe n az időben már e1ősen emel kede tt a nők létsz áma azok ban az orszá gokb an, ahol megn yílt előttük az egye tem kapu ja A lond oni West mins ter Gaze tte nyom án a haza i szak sajtó az észak -ame rikai női fogor voso k és orvo sok szám ának az emelkedéséről szám olt be [12] Amíg 1870 ·hen 24 fogorvosnő és 527 mvosnő működött az USA -ban , 1890 -resz ámuk már 337- re,ill etve 4500ra. 116tt Sváj cban már a nők odaá raml ása ol{oz ott problé111át a.z egyete1neken: a száza dford uló táján 1181 hallg atóbó l 346 volt nő, de csak 25 volt közü lük svájc i [13J :ilfég Ausz tria is hozz ájár ult- esete nkén t - a nők orvo si tanu hnányáh oz Ném etors zágb an ugya n nem folyt orvo skép zés, de külfö ldön szerz ett 276
oklevéllel Berlll1he11 ekkoriban hái101n orvosnő n1űködött n1agánintézetben és heten folytattak homeopat a gyakor!at-0t [14]. Az országos gyógyszer ész-egyes ület a maga merev ellenállásá val csak lejáratta magát, mert rnég az egyetemi tanács is úgy foglalt állást, hogy „esetről esetre" hozzájárul a nőknek a.z orvosi és gyóg,yszerészi pályár·a való lépéséhez [15]. Miután 1895 november 18-án a „legfelsőbb elhatároz ás" is megtörtén t, 1895 december 19-én kelt 65.719/1895„ sz VKllf rendeletév el Wlassics értesÍ·· tette erről a budapesti és a kolozsvár i egyetem tanácsát. A bölcsészeti, az orvosi és a gyógyszerészi pálya tehát megnyílt a nők előtt, ha egyelőre csak eseti engedéllyel is
az egyetemen A résnyire nyílt kapu ezután már gyorsan kitárult A budapesti királyi orvosegye sület 1898 végén foglalkozo tt azzal - a már előző évben előterjesz tett - indítvánn yal, hogy a tagok sorába nők is felvehetők legyenek A heves ellenzők kisebbség ben maradtak : 72 % -os többség a nők felvétele mellett döntött [16] A jog azonban csak akkor érték, ha gyakmlás ára mód is van, Veress Pálné felhívásár a az 1868-ban létrehozo tt Országos Nőképző Egyesület közel három évtizedde l később, 1896-ban létrehozta az első leányginm áziumot Budapest en Kmábban ugyanis a lányok csak magántan ulók lehettek a középisko lákban Nők
[17].
1898-ban rendelet tette lehetővé a nők beiratkoz ását az egyetemre , megszüntetve az eddigi eseti engedélyt. Rövid idő alatt a gyógyszerészek vélemény e is kezdett megváltoz ni. Ebben jelentős szerepe volt annak, hogy az 1888/1892 évi képzési reform után - a növekvő szakmai követelmé nyekkel párhuzam osan - csökkent a pályára lépők száma A szaklapok a napi sajtó nyomán arról cikkeztek , hogy a gyógyszerész-segédek hiányát nó'kkel kellene megoldan i [18]. A Pesti Hfrlapban [19] Torday Ferenc orvos írásában érthetetle nnek találta, hogy miért is nem választják a nők a gyógyszer észetet, melynek elvégzése kevésbé költséges, mint az orvosi vagy bölcsészeti diploma, úgy vélte, hogy ez a kellő informált ság hiányára vezethető vissza Cikke ugyan nem tükrözte az egyenjogú ságot, de reális volt: szerinte a pálya azért előnyös a nagyobb nőknek, amiért előnytelen a férfiaknak : „azok, kik nem rendelkez nek összekötte tésekkel, s így ez úton nem szerezhetn ek gyógytári jogot, valamint azok, kik ennek híján nem bírnak oly tőkével sem, hogy gyógysze rtárt bérelhessenek vagy vehessene k, ezek egész életükben , vagy annak java részében segédeskedni kénytelen ek. Ennek sallárium a havi 60-200 Korona és teljes ellátás Egy embernek elégséges a megélheté shez, de kevés ahhoz, hogy aki férfikmba jutott, e keresetre támaszko dva családot alapíthass on" Ezután következe tt a logikus következt etés: „egy magányos önálló nőnek, ha nem is kényelme s életet, de megélheté st biztosít a gyógyszer észeti pálya". Mindehhe z csak annyit kell hozzáfűznünk: havi 200 Kornna (vagy ami ezzel a századfor duló előtt azonos volt: 100 Fmint) nem volt alacsony kereset; ol;,''·nnyim nem, hogy számos kisebb falusi gyógyszer tár teljes évi forgalma nem volt magasabb 3-4000 forintnál Néhány éves szigorú takarékos kodás árán így lehetséges volt annyi tőkét összegyűjteni, ami egy kisebb patika bérletét lehetővé tette. A baj ott volt, hogy e magasabb keresetek et a fővárosi vagy nagyváro si 277
Lítterae Baptísmales Krstnt list -
faufschein -- Kerésztlevél
Exlrc.c!us ma!rícac. Baptísalorum rom-cath parochiae Tyrnaviae
V'flah z matrib): pob:rstenYch rím ··kat fary v Auszu\! aus der Taufrnalri!iel der röm.-Rath
TR-N A V
E
P!arre in fymau
Ki vonal a naqyszombati r kal pléb
Seta• tl1lo Lau!. Num,
Folyó szám Dies, mcns!s et annus nal!'<'ltatis Dili, m111lac a fok narodcmla Tdo;i, Mon"t u. Jahr d Geburts A születés napla, hónapja és é"c
DJes, nu:ns!s, .~nm.ts coli bap1isml Deli, maslac, tok trstu Tag, Monat u labr, d., Taufe A b.crcszldés ""PJa. honap)il, éve Nomen bantlsa!I
Meno pottueného Name des Tdufllngs
A megll'cresz!clt neve Se:ms el orlgo baptlsall Poh!avla a pőrod poknleného Geschlecht und Ursprung des Tii:u!llngJ A me.il<erenldt neme és szárma•.is,1 Nomen cond;!lo et rdlglo P
---------·------------Locus nallvl!dllS P
M!rtalo narodenla otcill ill dl•fafÍI Geburlsorl dcs Valers und des T!iulllngs Az alya és megberesdelt sz!ilcl~sl hdre Nomcn palrlnornrn, condfllo e! reli~lo Meno, u1m„1nanla, n-'bol. trsln)lcfl rod1~ov Name, Beruf u. Re!lglon d"r Taufpalen
A ber„sztszül6b neve', fo{!!a!boz,ísa ,,,11.ísJ Nmn"n d ofUclurn bdpl!Sdnlis Mano ill (irad trstleceho tiluill
Nam„ u. Ami d"s tauknd"n Prleslers A ber"sl!eló pap n"ve és hivatala Obs„rvallori"s
Poznjmty An;neriiung"n M~1"11Ylésell
ln quorum fidem hds siqillo Ec:desiae munit,1s el propria manu subscriptas edidi litteras. Cornu na dóbaz vrdal som lúlo vhstnorut"n'{rn pcx:lpisom a úradnou peCafou opatremí !islinu Urlnmd dc:ssen die ei1Jene Llnkrschrifl und das beiqedrücRte Amlssíeqel. Mí~ek híteléül Riad!drn ezen sajá!kezt1 aláirásommal és a plébánia pecsétjével ellálot! ol-.imán'it
1. ábra.
278
falo -
>mm:
(/
__t,, ~fav:~ -r-~<'4-- -~r~$~
:)/Í;J4q/;j
Házassági levél.
Sobásny list.
.~.„.„f-~'Y'?,.6-:~---J···
Poclpisany uradne svedCím, ze v obc1 Alulirott hivatalosan bizonvitom, hogy a
·
'
(/ (j.
v matrike sobáSenych cirkvi evan1. a. v. llg. h.ev.egyhitzköz.;eg hitzassag1 anvakönv\•éhen
.
}f._~ ...... svizku, na,tf~.Z.,0„strane, z /f,/l/;„ roku, to _1est tisíc __ - ~L:;:,;_/;.~~---· kötetben. oldalon, az evról, azaz egyeze~t.
0
0
-;:; .;, ~ ~
""
„,,..
ii
sobáSu A h!z•„•~·
„ __ - ' -·"'
:~té:.e:~1 PJ
'fIJJ!
" J l/13. •
~.
meno ' rodiC a zam. cstname nr:\·e,szülei es·1og]alkozasa
1·
I"'o-':;-~~'fj o „ , [ _, ;;s :öl . .'.!~"ncve~siillei ~~;~~i~~?i~J}~ esfoglalkozasa,"" ~ ~ .,..„ ,,,..,~meno ' rodié a zamestna111e
_
wj
..>t;:: ;;;;
i~~4
l.,:Jc./VL" e..t<'..:4 µ ,f ~.
~~·. ..
.{,
Pciznatnv
Svedkovia
'
~' !.' ~ JL- ~ g;,1~9 ;~~~ . .··*~~·r,;(c;.1,...t. ~31r 'J ~!""7· '""'·1 i::
,,,,~-
( ;~;,~""íl"'
__ L_
~· ai J,'n"'•~'
1
<
1
J__ .
"~""""' ,dfi;! /
..
~ •:;fÍJ
'l.J_;
_
1
1
----1 __ . .
"1,-
.,
'I
. .
1,
'
1
__
,
...
1
' '
.~
d.\
I':
,~/~l>tftf(
.,,,_
__ .• - }/
;;!
":\"~~·-·_,-/
·~./
5447.
d~
'(j,
"7~1 '":rr--- , ~
tY <;\.·"' f P.r~.f -:_·~ }/ -:...„"" [p !;:.;- 'íkfrlA.'ll\ ~\ I~ (3ef1Clsl\\J ,\' ~). ~~!'.'
1\:lo.lom •polku Tr&no-.:m• v Lipt. Sv. Mlk„lllj\. -
,
'
:111(k+).
tl
Jz~. '. . J;;,.~~ ~
1
__ 0
.
'
~J' ,..IJ'c !'*.
hó ,
i
'
~
,
.dna
„
1 1
- 1 ·-
rr:t~"
t~"ffF"
,
1~,'.::, " 3obái'!il "" u l:.skette jJ , t k 3~ cg}ZCC ~~ '1
Tanuk
·."'
f
~;;JÁ'.4-
Kelt
-. 1 1J B
; ".;.;,.;.~„„
~„.„.
1 1 !:'= ,.; -"'::: .·.;;-;:; J:i ~ .. ~J~~-~~~15~~}iS .... ;:~ >·" „ ... ..,.. "' o o~~~c:
'.l.'iL. i;l.:L. „ ~
5'JWL
v
vnn f.>liee'yezve:
~~~~~~~~~~~~~~~,,,,,..~~._,,,~-.,.~~,,_,,~~
•.„.„
~-
0
toto 1e zap1sané:
ti(/
-
-
~~0Y~ ~1~..:..i-v
/~-
\_/
e•. • . .-
ror,;r.
/
.• ·'K· :•. o•
ldÍ:f„.
'
gyógysze rtárak fizették; innen az, aki már jó pá1 évet eltöltött, nem igen kívánt falura, a petroleu1nlámpa és az u11alom kör11yezetébe menni; még akkor sen1, ha az az önállóság (valójában örökös rnbság) csábítását jelentette Jellemző, hogy amikor Ausztriáb an 1900-ban a miénkhez hasonló rendelkezést hoztak, a szaksajtó nk már azzal büszkélke dett, hogy mi évekkel megelőz tük Ausztriát [ 20]. A gyógyszerésznőknek ott még külön belügymin iszteri engedélyr e is szükségük volt ahhoz, hogy gyógyszer tár önálló vezetését elláthassák (21] A budapesti egyeteme n 1900 novembei 3-án adták ki az első ott végzett nőnek, Steinberg er Saroltána k az orvosdokt ori oklevelet [22]. Az első nő, akí gyógyszer észi pályára lépett, dr Varságh Zoltánnak, az ismert gyógyszer ész-szakír ónak, lapszerkesztőnek a felesége, Szentpétery Szeréna [23] volt Az egyeteme t azonban nem végezte el. Az első okleveles, egyeteme t vég·· zett hazai gyógyszerésznő Thinagl Szerafina volt, aki képesítésé t 1903-ban a kolozsvár i egyetemen nyerte
Az első rnagyar gyógyszerésznő A továbbiak ban Thinagl Szerafina életútjátig yekszünk megörökít eni; ehhez az adatok zömét leánya, az 1956 óta Angliában élő és ott másodszor is gyógyszerészi oklevelet szerzett Barabás Gézáné szűleteJ;t Pesthy Zsuzsanna volt szíves rendelkez ésemre bocsátani . Kézzel írt visszaeml ékezése birtokomb an van. Ezt idézem a továbbiak ban, helyenkén t megszakít va, kiegészítv e azt „Édes Anyám, ThináglSz eraphina, Mária, Beatrix Nagyszom baton (Trnava) 1880. október 21-én született [24] Édesapja (az én nagyapám ) Thinágl János királyj közjegyző, édesanyja Balkay Lndmilla volt. Az ő apja herceg Eszterházynak volt a gondnoka Nagyszüle im házasságá ból 12 gyermek született, 9 leány és 3 fiú A fiúk - mind a három ·- a híres ausztriai Ludoviká n igen magas rangú tiszt lett (sic!). Nagyapám megbecsü lt és gazdag ember volt, tökéletese n beszélt több nyelvet, közöttük a latint is, amit gyermekeitől is megkövet elt. Gyermekk oromban, amikor a testvérek összegyűltek, igen sokszor fordítottá k latinra a társalgást Anyám még öreg korában is latinul beszélt ezredes testvéréve l - Egész Európát bejárták fiatalságu kban, Nagyapám igen nagy súlyt helyezett erre, gyermeke i német, francia és angol nyelvet beszéltek, sőt későbbi éveiben a zsámbéki patikában Anyám a sváb nyelvet is hihetetlen gyorsaság gal sajátított a el." „Sajnos ennek a szép életnek egyjk napról a másikra vége lett Nagyapám tőzsdézni kezdett és teljesen tönkreme nt, oly annyira, hogy szép házunkat is el kellett adnia, hogy adósságát kifizesse Leányai közül sok férjhezmenő korban volt, eljegyezve katonatisz tekkel, de a tőzsdei bukása után nagyapám nem tudta az akkor kötelező kauciót előteremteni " Magyaráz atul: a kaució meghatám zott pénzössze g volt, amit a katonatisz tek háza.ssága feltételeké nt le kellett tenni (letétként ) annak bizonyítás ára, hogy a viszonylag alacsony katonatisz ti fizetés ellenére is „rangjáho z méltóan" fog a megnősült tiszt élni tudni. Ez a követelm ény túlélte a Monarchi át . „A legidősebb nővére apácának ment el, a 2 vőlegény lemondot t katonatisz tségéről és szerény polgári pályát választott -Édesan yám igen nehezen fogadta el családján ak a szétbomlá sát, szegénysé gét, nővéreinek boldogtal anságát, és ezért habozás nélkül, családján ak legnagyob b ellenkezés ére Bunze Gyula gyógyszer ész gyakorno ka lett [25] Főnökének egész életében hálás maradt Nagy gonddal, biztatássa l támogatt a Anyámat, látva benne a kitartást, akaraterőt Ő volt az, aki felhívta Anyám figyelmét az 1895 december 31-én 280
~
~ ~
~
h_,_,_?'* 'Ú-d
tM~7~ü.!1d.ú H'f~, tu~w,.. ~-t<~ZU ,µ_., J-ri.T, r.!n eU-#-&idd t;...;._,4~
"'":'h
IUf~#7
~a:,_, ~ a ~ p..V~,/,e;
/"ri-1-
,W'-daufAZ.v-é éwd?,U ,;~ fyWk.,~-.;,-.(.
~ ,I~ a
LM=4u,,,, ?'Y'~--4' "ft~H'.· µ.af,{,,_ a.- """7"-?'~ """/h,a-,, &;,:,.,~ / ~~ k~ / q' / ~"vl ~7n&a a ,habi,,z - tU~ """" ?Pd ~ 17.uru U<.ú ,(, 4 ti-,4-kt?~„. uan 'Jrl
6' /J~ f~, a kj;;L;k,,;d ~ . "'-'t'f.<.w
r""
,,_,?hu,
~
vn:C
;{,
u:.7,L,,' /,..(,
a.. &a_,ar 11~({,,;,:- lu?f,_,.,,_;,,1 /J-uu„.µ„f•·•i Mf~ .a ,,,. 1 e.i't~ ,6~"'"'1u,',,(,a.t: -
'F ~,
---r,
c;r~~'
~~·hJt/
?Zfe. ~';'
u<.u
-Nh,,-ú;éT
~.ndi;
cd=.,...,
.,:..„,_d'= ~d, ""'"fd "" f~;( -~ai·· '""'" .W,z"<'µ ~~ ~ „ //a.0Lf& ~a-~
rHT úU./~u -LA,é~ hdL4t~P'<'
~
'u·4Ú;4 ~
~,,,,,,,,
r
4.:.;-é,: Úu
I
/uH/?~;t.,/„,,.z Ut.1-·U6a'ú.u„
,h.'?%?7,::?'
1
~ra'ra aV~a
;t{..-.4 'éa
/
/UW4'f
aZ'fa,Z,Z, ~ o;,.-=:,
'7-X-H-1?7d-I''
//U~~~d.
h"/~ ~t/rya/Ü><.;.,,.r.
d""'tau.,ud run;,, ~~ ~i: a 9'1"~~~,.,.;..,;„. ~a'u,, - at!ur at «7,:.; ~ 11 T~.áá.r a../wuyua..:. •
L.'H'4 ~ 4,,>~ 1 ,,;
/&'~
:f
~>:Lm'Pd/.Kj~ a'r~~
~-- á,úz;„~w cr ,!-,,lé
,(; ~ku....u. t2e qd. /«-4 ·-~·
,i.f,„e,-4_
u;re4-d
h"4-.?4 "'' ~
8. ábra-
megjelent 72 039 vallás és közoktatási miniszteri rendeletre Családjában a felháborodás igen nagy volt Testvérei még az utcát is elkerülték, - egy nemesi, jó családból való fiatal „hölgynek" lehetetlen volt ilyet tenni . " „Leszolgálva gyakornoki idejét, fukarul összegyűjtve fizetését megtette a nagy lépést, vonatra ült és elutazott, teljesen egyedül Kolozsvárra Akkoriban egy fiatal lánynak kísérő nélkül ilyet tenni botránynak számított J\fagyszom· hattól Kolozsvárig hosszú volt az út. Éhes volt és fáradt Megérkezve Kolozs·· várra egyedül bolyongott, hogy megtalálja az egyetemet, ahol tudta, hogy Apjának egy rokona prnfesszori rangban van Nem tudta, milyen fogadtatásban lesz része, de amint elmondta nekem „nagy lélegzetet vettem" és elmondtam életem célját rnkonomnak Rokonom a legnagyobb elismeréssel, szeretettel fogadta, azonnal családjához vitte és már másnap elintézte a lóratkozását a gyógyszerészi pályára." Itt meg kell szakítanunk a visszaemlékezést Ekkoriban ugyanis olyan tanulmányi rend volt érvényben, hogy a gyakornoki éveket letöltött jelöltnek az egyetemen szervezett vizsgabizottság előtt kellett az ún tirocinális vizsgát 281
letenni e; csak ennek birtok ában iratkoz hatott be az egyetemre. Ez alól Thinagl Szerafin sem lehete tt kivéte l Valóba n: a Gyógyszerészi Közlön y „Gyógyszerészgy akorno ki vizsgák Kolozs várott" címen [26] rövid hírt közölt 1901-ben E szerint a gyógys zerészg yakorn oki vizsgáló bizotts ág augusz tus 26-27 -28-· án tartott a meg a vizsgá latokat , melyek re 35 gyakor nok jelentk ezett. Közülü k 34-en vettek részt a tanfoly amon (ez alatt a lap azt az ún „kurzu st" melyet az 1888 évi tanügy i reform ot követően vezette k be bécsi értette , mintár a Ekkor tól írták ugyani s elő azt, hogy többé nem a tisztior vos, hanem az egyetemeke n szerve zett vizsga bizotts ág előtt kellett a tirocin ális vizsgát e vizsgák színvo nala érthetően magas abb volt Emiat t a gyakor nokok letenni; - különösen, ha oktató juk nem foglalk ozott velük megfelelően - nem tudtak volna megfelelni Ezért szerve zték meg a vizsgá kat megelőző, nyári, magánjellegű kurzus okat; ezeket az egyete mek tanárse gédei tartott ák) . Egyed ül Thinág l Szerafi n nem vett részt a tanfoly amon, hanem csak a vizsgá ra jelentk ezett. Ha vizsgá ja sikerül - írta a lap - úgy ő lesz az első gyógyszerészs egéd nő Magya rország on A vizsga sikerül t. Megjegyzendő, hogy e helyüt t a lap említi, hogy az oktató Bunzl Gyula (sic!) volt Nevén ek ez a harma dik varián sa A „segéd " tehát beiratk ozhato tt az egyete mre Folyta ssuk most itt a visszaemléke zést „Ott sem volt könnyű az élete. Hosszú vita volt az egyete mi tanáro k között, hogy egy fiatal hölgy nem ülhet a férfi hallgat ók között Végül is, a tanáro kkal együtt bemen ve, nem a padokb an, hanem a diákok kal szembe n kellett ülnie Anyám egy ideig tűrte a rászeg ezett szemek et, de végül megfog ta a széket , a terem oldalár a ült, ahol egy oszlop eltaka rta őt A szünet ekben a tanáro k kíséret ében egy üres szobáb an kellett ülnie Nagy problé mát okozot t neki az is, hogy akkori ban csak egy WC volt, az is csak férfiak részére Pár hónap kellett ahhoz, hogy a tábláho z mehess en és a képlete ket ott felír hassa, és a kísérle teket a férfiak kal együtt elvégezhesse. Végül is, mint Anyám emlege tte, nagy respectust vívott ki magán ak és megka pta a gyógyszerészi diplom át" Itt is meg kell állnun k: e neveze tes esemé nyt a szaksa jtó is hírül adta A Gyógyszerészi Hetila p 1903 június 21-i száma írt arról, hogy a kolozs vári Magyar Király i Tudom ányegy etemen az elmúlt héten folytak le gyógys zerészh allgató k zárósz igorlat ai A szigorl atra jelentk ezetta másod éves 21 között volt Thinág el (sic!) Szerafin, az első magya r gyógyszerész személ,y nő Június 18-án tette le sikeres zárósz igorlat át. A lap ezt így komm entálta : „ ismere tes szorga lmával a kitünte téssel kiállot t vizsgáival, fényesen beigaz olta azt, hogy a gyengé bb nem éppúgy hivato tt a magas abb studium okra, mint az erősebb, s ha az akaraterőhöz a pálya szerete te is csatlak ozik, az eredmé nv nem lehet kétség es". A lap fényké pet is közölt róla Miután az oklevé l megszerzésének idejét pontos ítottuk , haladh atunk tovább a visszaemlékezésben. „Édesa pám, koronc zói Pesthy Mihály jó barátja volt a profess zornak , ahol Anyám lakott Elég nagy korkül önbség dacára - özvegy lévén - a barátsá gból szerelem és házass ág lett " Erről is hírt adott a szaksa jtó. A Gyógyszerész i Hetilap 1904 február 21-i számá ban a Hymen hírek között arról olvash atunk, hogy Thiná.g el (sic!) János nagysz ombati közjegyző lányát , az első nőgyógyszerészt el,iegye zte k. Pesthy Mihály tolnai gyógyszerész. A lap arról is megem lékezik , hogy ez az eljegyzés alig pár héttel azután történt , hogy az első orvosnő örök hűsége t esküdö tt orvosk ollégáj ának Az esküvő pontos dátum át ismerj ük, mert rendelkezésre áll a házass ági anyakö nyvi kivona t másola ta - A visszaemlékez és a továbbiakba n némi magya rázato t igénye l 282
a sors „Apám nak Déván 2 patiká ja és igen nagy erdőbirtoka volt, Sajnos2 napos kisfia első Anyám knek újra véget vetett nyugal mas, boldog életün nna leánya korába n megha lt, - de hamar osan István nevű fia, majd Zsuzsam egy nagy örömé ennek Apám nek szülők a adva ságot boldog nagy tt, születe balszer encse összeget ígért a kolozs vári egyete m megna gyobbí tására, de a birtok át A Apám tította elpnsz n teljese tűz as hatalm kegyet len volt, ~· ek vette, kolozs vári egyete m megha llva erdején ek elveszt ését, termés zetesn patiká egyik az eladva , dacára ennek hogy ígéreté t nem tartha tja meg Apám ját, az ígért adomá nyt elküld te az Egyet emnek " neveze tes A visszaemlékezésben említe tt István : dr, Pesthy István fogorvos, még szó később róla ztője; szerkes személy, a Pesti Posta című politik ai élclap , mlékező visszae a maga lesz. Huga: Zsuzsa nna pedig nnek tűnt, Mintho gy a két dévai gyógy szertár ra való utalás valószínűtle k említés történi ént zerészk gyógys mivel tovább á az eljegyzés hírében _tolnai alapján ptárak Zsebna g illetőle yvek, Evkön t kiadot Pesthy Mihályról, az évente nek a Pesthy hogy ó, apíthat Megáll et tények a truálni rekons igyeke ztünk fiókegy on Sárosd emellé , század forduló előtt Sárbog árdon volt gyógys zertára Tolna és Sárosd szerint adatok évi 1904, és gyógy szertár a Utóbb az 1903 zertár jó forszerepel; ez összha ngban van a Hetila p hírével. A tolnai gyógys i gyógyrégebb a hogy ott, galmú lehetet t, mert 1830-ban alapíto tták; és köztud az szerint okirat az s ágköté házass A tek, szertár ak általáb an jó helyen települ 1905 szerint k forráso A ,, történt 19„én s márciu 1904 sen: eljegyzés után rövide de csak egy: és 1908 között valóba n Déván volt gyógys zertára Pesthy nek, feltehetően a utalás való ra szertár gyógy az 1881-ben alapíto tt Őrangyal. A két az anya·· legyen kellett része szerves ugyan amely ozik, sárosd i fiókra vonatk el. adták később hogy gyógys zertárn ak, a gyakor latban azonba n elképzelhető, e feleség t viszon ban; ntartás nyilvá a 1909 és 1914 között Pesthy nem szerepe l a alapítv iselés, Gondv (Isteni között 1916 és „kezelő" Sárköz újlako n 1911 ól 1916-t majd 1847). Az 1915-ös évben Pesthy Nagye nyeden volt kezelő, mlékezéssel: 1920-ig Zsámb ékon bérlő Mindez csak részben egyezik a visszae ról lett patiká két (ha „Sorsu k ekkor igen nehézr e fordult . Otthag yva Dévát le két tek teleped be község Tinnye volna szó, miért kellett otthag yni?) először t, végzet éseket kisegít apám t, patiká kis a vezette kis gyerm ekükke l. Anyám ékra, Zsámb ztek többny ire Budap esten Szegénységük igen nagy volt, így elköltö lt a hatalm as, ahol jobb iskoláz tatást tudtak adni gyerm ekeikn ek Ekkor tombo bérelté k, előbb et; szüleim te segítet lag anyagi gyilkoló spanyo lnátha , ami " t patiká a tték majd megve nyilvá ntarLáttuk , hogy az egykor ú fonáso k szerint a vétel nem szerepe l a csak voltak 1920-ig tásokb an, ennek azonba n nincs nagy jelentősége, hiszen t; lehetet 19 1918tja időpon ülés Zsámbékon, Márpe dig az anyagi fellend rt mindjá ezl amint lépni, tudtak feljebb már l így ezzel egyezik, hogy 1921-tő l Szerafi n látni fogjuk Minde hhez még annyit , hogy 1917 és 1930 között Thinágodás csak tartózk i Tinnye a tően nem szerepe l a nyilvá ntartás okban; így feltehe rövid epizód lehetet t, t okozot t, „Ahog y az évek múltak , gyerm ekeik iskoláz tatása újra nagy gondo kielégítő, volt nem ban akkori edés közlek a sttől, Zsámb ék messze volt Budape napon ta ekei Gyeun Sok nehézség után sikerü lt az isaszegi patiká t megve nniök átanulm mi egyete az majd utazva Budap estre, végezt ék el a gimnáz iumot, t, patiká a vezette Apám volt. boldog igen en nyaika t. - .Életünk Isaszeg e keverv et szinek állva, létrára tve, kielégí át hajlam i művész Anyám pedig kal, minták r magya , szobát csodál atos színpo mpáva l átfeste tte az összes 283
magya r szívsze retetteL Apám hirtele n halála lesújto tt mindn yájunk at. Anyám nak vissza kellett térnie a gyógys zertárb a Anyám - akit az egész falu „Tekintetes Asszon ynak" hívott és nagy közked veltség nek örvend ett, - bámula tos nyelvt ehetsé gével a tót nyelve t is megta nulta Az egész falu ismert e, tisztelt e és szerett e '' A visszaemlékezés itt már pontos an egyezi k a nyilvá ntartás beli adatok kal: 1921-től 1930-ig Pesthy Mihály a tulajdo nosa az isaszegi Angya l gyógyszertárnak (alapít va 1899) Isaszeg akkori ban azért tűnt sokkal közele bbinek a fővároshoz, mert vonata volt, míg Zsámb ékot ma is csak autóbu sz köti össze Budap esttel. Pesthy hirtelen halálár ól a Gyógyszerészek Lapja (27] adott hirt; e szerint 1930 decem ber 9-én, életéne k 67 évében Isaszegen hosszas után hunyt el Itt kell megjeg yeznün k, hogy a korkül önbség akkori szenvedés mérték kel nem volt olyan nagy: a házass ágkor 39 illetve 23éves ek voltak az okirat szerint, így férje halálak or Thinág l Szerafi n 50 éves múlt. Egy évtized en át vezette az isaszegi patiká t Az 1940 évi nyilvá ntartás szerint bér be adta, bérlője Kárpá ti Sándo r és Gizella volt. Az összes, a háború idején kiadot t Évkön yv, Alman ach és Zsebkö nyv azonos e tekinte tben, míg a felszab adulás t követően - a kezésre álló 1947 évi és 1948, évi kimuta tás szerint - özv Pe,sthy rendelné tulajdonosk ént, lánya, Barabá s Gézáné felelős vezetőként szerep el Igy érte őket az 1950, évi államo sítás Pesthy Zsuzsa nna dr Barabá s Géza isaszeg i orvosh oz ment feleségül; házass águkbó l két ikerfiú születe tt Utóbb elválta k; Barabá sné pedig, miután átmene tileg a közpon tban is működött -- a Budak gyógys zertár vezetője lett. Innen távozo tt el Angliá ba 1956-ban eszin levő - mint elmondt a -, két fiát követv e, akik akkor érettsé gi előtt álltak De nézzük , mikén t fejeződik be a visszaemlékezés „Anyá m igen küzdel mes életét betetőzte a legnag yobb félelem, így dr. Pesthy István hoz költöz ött, Budap est, Váci utca 4 számba . Bátyámfiához, volt a még mindig emlege tett „Pesti Posta" szerkesztője, Szállasi (sic!) uralma alatt. Merész gúnny al, hihetet len bátorsá ggal, rnjzaiv al, karika túráiva l volt tele az újsága , a nyomt atása titokba n történt , de minden üvé elkerü lt azonna li elfoga tását követe lte, de neki annyi ba1átja , tisztelője volt, Szállasi hogy egy dunán túli pincéb en bújtat ták el Bátyám at. Anyám at igen meggy ötörte az aggoda lom, a kiállt sok szenvedés és 1956-ban, a váci utcai harcok idején megha lt . Holtte stét elteme tni csak hetek után tudtnk , egy csende sebb éjjelen a Vörösm arty tér sarkár a Ott pihent 3 hónapi g, végül szerete tt Fiához , Bá·· tyámm al együtt a Farkas réti temetőben nyugsz anak (szó szerint i szöveg )" Tudom ásom szerint a Pesti Posta a felszab adulás t követően, az ún. koalíciós időkben is megjel ent; ennek történe te azonba n nem tartozi k ide, bár igen hálás kutatá si téma Thinág l Szerafi n emléké nek ápolás a, a mai gyógyszerészek. elsősor ban a többsé get jelentő női gyógys zerésze k megtisztelő kötelessége Utószó A budape sti egyete m csak két évvel később, 1905 májusá ban avatot t előszfü női gyógys zerészt : Bokor Anna, Légrád y Erzséb et, Murán yi Vera, Horvá th Erzséb et és Haum ann Olga személyében. Közülü k Légrád y Il:rzeéb et neve azért emelendő ki, mert ő volt az első nő hazánkban, aki gyógys zerészdoktori fokoza tot ért eL Az 1906 június 10-i Gyógyszerészi Hetila p adta hírül, hogy Lengye l Béla intézet ében doktor ált, disszer tációjá nak címe „A fémekn ek a fotogra fus-lem ezre való hatásá ról". 1906 június 3-án avattá k doktor rá A Hágáb an rendez ett XI Nemze tközi Gyógyszerész Kongre sszuso n - 1913 284
egyenjogúszepte mberéb en - a tnagya r delegáci6 tagja Egész életébe n a nők tagja az Alapító on, sításáé rt harcol t, elisme rtetésü kért a tudom ányos pályák 15-én ber novem 4, 187 . letének egyesü egyete met és főiskolát végzet t nők gyógyiselés Gondv Isteni alatti sz, 86 utca Király a ideig születe tt, hossza bb Gyógyszerészszertár tulajdo nosa, Tudom ányos munká sságáé rt a Magya r tüntet te ki emmel ázy-ér Jakabh 12-én tudom ányi Társas ág 1937 novem ber nyugetó'ben köztem új ri eresztú rákosk a el; hunyt n 1959-ben, 85 éves korába szik Irodalo m Gyógys zerészi Hetilap 1893/5 94-595 . Vondra sek vezérci kke Gy. Közlön y 1893/6 01-603 . pp. 263-26 7 The Pharma ceutica l Journa l and Transac tions 1879 okt 4, 8 1895/11 y Közlön Gyógys zerészi Gy. H 1895/15 6 (1888- 1914) Dr Kemple r K .. A magyar országi gyógysz er·észet a századf ordulón Medicin a, Budape st, 1984 i Gy,, K 1895/28 1. 8. Gy,. K 1895/29 7 9 Gy, K 1895/33 0 _ 10, Gy, K 1895/34 5, 11 Gy. K 1895/41 7--422 12, Gy., K 1895/47 7 13, Gy . H, 1899/20 5. 14, Gy, K 1895/41 4 15 Gy K 1895/4 77, jubilári s Évköny ve 183 716 Salacz P. _(szerk.): A Budape sti Királyi 01vose gyesüle t 6 235-23 . pp . 1937 -1937. Budape st, 17 Az 1883. XXX, te 15. §-a 18, Gy. H 1899/56 4. 19 Pesti Hírlap 1901. október 1. 20, Gy . K 1900/62 4. 2L Gy K 1900/64 0, 22, Gy . K. 1900/74 2. 23, Gy. K. 1900/6 36-637 . 24 Lásd az okmán y másola tát neve Bunzel. 25 Az irodalo m}lásd 6. tétel) szerint az oktató gyógysz erész 26, Gy. K 1901 579. összes vonatko zó Évköny v, 27 Gyógys zerésze k Lapja 16, (1) 15 (1930), valami nt az ch Almana ill. ptár Zsebna (dr. Kemlpe r Kurt, Budape st, Tigris u 81 1016) 1 2 3 4 5, 6
J{
J{ Y
p
T:
nep6a.n 6eH2epCKQfl
H )l(eHrn;HHbI. ÜJJ;HaKo B ttac10.51mee apeM.51 60JihlliH HcrBo ipapMau es1oa B BettrpH apeM.H He MűrJIH BbifiHpa rb npo)l(eHrn:HHbI KaK B Bettrpu u, TaK H sapyfie) l(OM )J;OJII'Oe as1op Ha OCHOBe CBOIIX Tll{areJi bipeccMIO ipapMau eBTa, rrpeJJ;nOCblJIKH ::noro nYŐJIIIKYeT )KeHU(IIH ŐbIJIH O'llettb pHill)J;H bIMII HbIX HCCJieJJ;OB3HHH. Tipep;paCCYJI:KH B OTHOilleHIIH sanpero n MO)l(eM Y3HaB3 'Ib H3 ll B Ha'tlaJie STOT'O BeKa HcTOPIIKJ OTKpblTH.H pa3HbIX B 1893 roinr HMtt"'I'ClI nepsoe . nIICeMb X 't13CTHbI auuH nYfiJJHK , opttrHHa JibHblX CCbIJIOK B orn:ux 3apY6e) l(oM pa6oTar o e ;eJJhHHK E)l(etteJJ cKOM coofirn;ettn:e n apMa uenrIItre x ettll{Htta ;enTax-m q,apMau HH Hopaer HAHH, ABcTpa nnu, PoccuH , ,UaHuH, HHJia pbI )lrona BnaCOB HlI OrKpbI.flHCb 18-ro HO.Hfip.51 1985 ro,n:a no npHK33 Y MHHHC1pa KYJibrY H3MH. 3-ro HOlifiP.H 199 rop;a sopora YHHBepc1:1re10B H MCA HHCTHIYTOB rrepep; )l(eHll{ll a Illapon ra WreHH6 eprep ettn.nrH epaq-)l( KHÜ seHrepC nepnbIH AHITJIOM na nonyqu
285
1{ e mp 1 e r, K.: The,f'ir stHunga -rianwo tnanpha .rtnaeis f.
The majorit y of pharma cists is woman in Hungar y„ Women could not becon1e pharma cists both in this country and abroad for a long time. The author· has describe d the anteced ents of that fact on the hasis of his searchi ng analysi women were very irúlexib le on the tmn of the centmy too. The s. Predju< leces against softenin g of prohibi tive obstacl es can be learned fr·on1 origina l citation s as well as írom ces„ The Pharma ceutica l Weekly (Gyógy szerész eti Hetilap ) firat private corresp onden .. pharma cists in foreign countri es: in Austral ia, Italy, Denma wrote on active women rk, Finland and Norway in 1893. · On Noven1 ber I8th, 1895 the gates of philoso phical, medica l and phar111 aceutica l univers ities opened for women on the order of Gyula Wlassic tion„Sa rolta Steinbe rger the first Hungar ian woman physici s, the Ministe r of Educaan gradua ted on Novem ber 3rd, 1900. Szerafi na Thinag l the first Hnngar ian wornan pha:rma cist sity of Kolozsv ár in 1903. Her life van be learned írom the gradua ted in the Univer .. memori es of pharma cist daught er who has been living in Englan d since 1956 Full her life and struggl es on the ground of origina l docume ntspicture has been present ed on K u r t K e 1n p 1 e r : Die er ste un.gar·ische A potheke r in Heute sind die meisten unserer Berufsg enossen Frauen. , Zeiten hindurc h sowohl in Ungarn , \vie auch in1 Auslan d Es konnte n jedoch lange Frauen laufbah n nicht betrete n. Die Vorges chichte
286
