AZ EURÓPAI ÉS HAZAI ÚTHÁLÓZAT Az úthálózat kialakulása Az európai és a hazai úthálózat jelenlegi helyzete és fejlesztése A hazai úthálózat felépítése Az úthálózat-fejlesztés és a település rendezési tervek kapcsolata A forgalom és kiépítés kapcsolata Hazai úthálózatunk pályaszerkezet-típusai
1
AZ ÚTHÁLÓZAT KIALAKULÁSA A két vagy több földrajzi pontot összekötő pályát útvonalnak nevezik. Több, egymással összeköttetésben levő közút -a hozzájuk tartozó csomópontokkalközúti hálózatot alkot.
2
Az utak térbeli elhelyezkedését befolyásoló szempontok Földrajzi-természeti akadályok Település-földrajzi viszonyok, társadalmigazdasági okok Politikai és honvédelmi okok A közúti üzem érdekei, a gépjárművezetés emberi - fiziológiai, pszichológiai szempontjai A környezet- és természetvédelmi okok és a környezet esztétikája
3
Az úthálózatok kialakulását befolyásoló szempontok Az úthálózatok kialakulását általában hasonló akadályok és célok befolyásolják, mint az egyes utakét. Egy ország közúthálózatának kialakulását, befolyásolja még a többi közlekedési ágazat - kontinentális fekvésű országokban főleg a vasút - fejlettsége, hálózatának kiépítettsége, az ágazatok kooperációja.
4
A közúti hálózat hatékonysága A hálózat annál hatékonyabb Minél jobban feltárja a behálózott területet, minél jobban összhangban van a településföldrajzi viszonyokkal Minél jobban kielégíti a szállítási igényeket Minél kisebb társadalmi munkaráfordítást igényel a személy- és áruszállításban Minél nagyobb használati értékű szolgáltatásra képes a közutakat használók részére 5
EURÓPAI ÉS HAZAI ÚTHÁLÓZAT HELYZETE ÉS FEJLESZTÉSE Az európai úthálózat felépítése A nyugat-európai úthálózat kiépítettsége A magyarországi úthálózat helyzete A magyarországi úthálózat fejlesztése Az EU-csatlakozás országos közúti feladatai
6
Az európai úthálózat felépítése
1975-ben az Európai Gazdasági Bizottság egy ún. “raszterrendszerű” európai úthálózatot alakított ki. Ebben a hálózatban az észak-déli főtengelyeket 5-15-25 stb., a kelet-nyugati főtengelyeket 10-20-30 stb. számokkal jelölik. Hazánkon a 65. sz. és a 75. sz. észak-déli főirányok és a 60. sz. kelet-nyugati főirány halad át.
7
A nyugat-európai úthálózat kiépítettsége A hálózat csaknem teljesen kiépült és az újonnan készült főutak lehetőség szerint elkerülik a településeket. Megépültek a települést elkerülő gyűrűk. A jól kiépített úthálózat sűrítését, ezért Nyugat-Európában már csak igen indokolt esetben a környezet lehető legkisebb zavarásával végezhetik.
9
Magyarországi úthálózat helyzete A hazai úthálózat sűrűsége messze elmarad a nyugat-európaitól, annak kb. 1/3-a. A magyar úthálózat térképét szemlélve az útsűrűség nagynak tűnik, de a települések feltüntetése után már jól láthatók a hiányosságok. Magyarország az úthálózat-fejlesztésben kb. 40 éves lemaradásban van.
10
Magyarországi úthálózat helyzete A teljes magyar úthálózat hossza kb. 191.000 km, amelyből • 160.000 km önkormányzati út, • a maradék 31.000 km-ből kb. 1100 km a gyorsforgalmi út (autópálya: 900 km, autóuak: 200 km) A 31.000 km-en a forgalom 65%-a, a 160.000 km-en 35%-a bonyolódik.
12
Magyarországi úthálózat helyzete
Az országos közúthálózat 45,5%-án (14000 km) a pályaszerkezetek teherbírása nem felel meg a jelenleg megengedett 100 kN-os tengelyterhelésre. Az EU-ban 115 kN a megengedett tengelyterhelés, amelynek bevezetése esetén a burkolatok igénybevétele a jelenleginek másfélszeresére nő. Egyszeri jelenős burkolat-megerősítés, majd folyamatos többletfenntartás kell. 13
A magyarországi úthálózat fejlesztése
Az országgyűlés egy 15 évre szóló közlekedési koncepciót hagyott jóvá, amely • legsürgősebben a gyorsforgalmi utak megépítését és a meglévők fejlesztését irányozza elő, • figyelembe veszi más közlekedési ágazatok fejlesztését is. (pl. új kikötőt építenek „Győr-Gönyű”)
14
A magyarországi úthálózat fejlesztése Fontos alapelv, hogy az új utak lehetőség szerint kerüljék ki a településeket és a lehető legkisebb legyen a környezet zavarása Ezért a védelmi berendezések és műtárgyak elhagyhatatlanok. Elsődleges az ember védelme, de nem elhanyagolható a környezet védelme.
16
A magyarországi úthálózat fejlesztése El kell készíteni a tranzitforgalom által érintett főutak településeket elkerülő szakaszait és pályaszerkezetüket meg kell erősíteni. A jelenlegi hálózatot is sűríteni kell. A fejlesztésnek egy folyamatosan újragondolt a forgalmat is figyelembevevő tervezésnek kell lenni.
17
Az EU-csatlakozás országos közúti feladatai
A közlekedéspolitikai stratégia fő irányai: • az Európai Unióba integrálódás elősegítése; • a szomszédos országokkal való kapcsolatrendszer fejlődése; • az ország kiegyensúlyozottabb térségi fejlődésének elősegítése, belső területi egyensúlyának kialakítása; • az emberi élet és a környezet védelme; • a közlekedés hatékony, piackonform működtetése. 18
A közúti infrastruktúra-fejlesztés konkrét feladatai A gyorsforgalmi úthálózat fejlesztése, hiányzó szakaszok kiépítése; különös tekintettel az ún. Helsinki-folyosókra, illetve a TINA-hálózat elemeire. Az országos főúthálózat fejlesztése (külés belterületen), a hiányzó szakaszok kiépítése A településeket elkerülő útszakaszok építése
19
A közúti infrastruktúra-fejlesztés konkrét feladatai
Az országos közúthálózat – hierarchikus felépítésének megfelelő – további elemeinek fejlesztése, kiépítése; A hálózati jelentőségű mellékutak; Mellékutak; Kerékpárutak építése; Az önkormányzati utak fejlesztésének “kontrolja”, az országos közúthálózattal való összhang érdekében. 21
A közúti infrastruktúra-fejlesztés konkrét feladatai
A közúti határátkelőhelyek fejlesztése az európai uniós bővítéssel kapcsolatos további közúti feladatok (pl. 11,5 tonnás burkolat-megerősítési program) hálózatfejlesztési és területfejlesztési tervek, programok készítése (pl Széchenyi Terv, az Országos Területrendezési Terv, az Országos Gyorsforgalmi Úthálózat Távlati Fejlesztési Terve, az Országos Főúthálózat távlati Fejlesztési Terve, a Határátkelőhely Fejlesztési Koncepció) 22
A közúti infrastruktúra-fejlesztés konkrét feladatai
Az intézményfejlesztési és jogharmonizációs feledatok A hosszú távon működő, “stabil és EUkonform” elosztási rendszer, amely • az ország saját pénzügyi lehetőségeit és hitelfelvételi lehetőségeit figyelembe véve “optimálisan” támogatja az ország fejlődő és kevésbé fejlődő részeit, • “optimálisan” juttat kellő eszközöket a közút fejlesztésére, fenntartására, karbantartására 23
A HAZAI ÚTHÁLÓZAT FELÉPÍTÉSE
Az országos közutakat • gyorsforgalmi utak, • főutak, • mellékutak csoportjába
ezeken belül az úthálózati szempontok szerint útkategóriákba soroljuk
24
Az országos közutak hálózati útkategóriái
a) gyorsforgalmi utak: • autópályák • autóutak
b) főutak: • elsőrendű főutak • másodrendű főutak • gyorsforgalmi utak csomóponti ágai
25
Az országos közutak hálózati útkategóriái
c) mellékutak: • • • • •
összekötő utak bekötő utak állomáshoz vezető utak gyorsforgalmi utak pihenőhelyi útjai egyéb országos közutak csomóponti ágai, parkolóhelyi útjai
26
A helyi közúthálózat Az önkormányzat tulajdonában lévő: a) belterületi közutak
• belterületi első-, másodrendű közutak • belterületi mellékutak (gyűjtőutak) • lakóutak és kiszolgálóutak
b) külterületi közutak c) kerékpárutak d) gyalogutak és járdák
27
AZ ÚTHÁLÓZAT-FEJLESZTÉS ÉS A TELEPÜLÉS RENDEZÉSI TERVEK KAPCSOLATA
Minden település elkészíti a saját rendezési tervét az Országos Településrendezési és Építési követelmények (OTÉK) alapján A településrendezési terv, amelynek további részei • a településszerkezeti terv illetve • a helyi építési szabályzat és szabályozási terv 20-25 éves fejlesztési koncepciót tartalmaz
28
A településszerkezeti terv
Szakági munkarészei: • tájrendezési • környezetalakítási (a települési környezet természeti és művi elemei) • közlekedési (hálózati és keresztmetszeti) • közművesítési (víz, szennyvíz, csapadékvíz, energia), • hírközlési (távközlés, műsorszórás) • egyéb alátámasztó szakági munkarészek 29
Közterület és a szabályozási viszonyok
Beépített területen az alábbi fontos fogalmak fordulnak elő: • birtokhatár: meglévő út mellett az épület széle, vagy a kerítés (előkert) vonala • közterület: kerítéstől a kerítésig vagy a házfalig terjed • építési szélesség: az épületek falai közötti távolság
30
Közterület és a szabályozási viszonyok
Beépített területen az alábbi fontos fogalmak fordulnak elő: • szabályozási szélesség: a településrendezési tervben az adott útvonal számára fenntartott szélesség, amely adott esetben az előkertek feláldozásával vagy az egyik oldali házak szanálásával keletkezhet távlatilag, • szabályozási vonal: a szabályozási szélesség határvonala 31
Az útkategóriától függő szabályozási szélességek autópálya, autóút főút: belterületi elsőrendű főút: belterületi másodrendű főút: belterületi mellékút: lakóút:
50-60 m 50 m 40 m 30 m 20 m 16 m
32
Autópálya szabályozási szélessége
A közutak tervezése a rendezési tervekben
“Nagytól a kicsi” felé haladva egyre részletesebb terv készül. A tervezés lépcsői a rendezési tervekben a következők: • • • • •
Országos rendezési terv (2008.) Régiók rendezési terve Megyei rendezési terv Kistérségi rendezési terv Települési rendezési terv
34
A FORGALOM ÉS KIÉPÍTÉS KAPCSOLATA Az úthálózat fejlesztésekor általános elv a nagytól a kicsi felé haladás, mert ha nem tudjuk előre, hogy hova akarok eljutni, akkor a fejlesztés öncélúvá válhat Az úthálózat hierarchiájára elsősorban azért van szükség, hogy segítségével a forgalmi igények és a kiépítés kapcsolatát megteremtsük
35
A közutak tervezésének szintjei
Úthálózat fejlesztési koncepció: • országos gyorsforgalmú úthálózatterv • főúthálózat fejlesztési koncepció • kerékpárút fejlesztési koncepció
Részletes tervezési koncepció Részletes építési terv
36
Az országos közúthálózat útkategóriáinak jellemzői Gyorsforgalmi
utak
Főutak Mellékutak
37
Gyorsforgalmi utak
Autópályák • Csak gépjárműforgalom céljára szolgálnak. Nagy távolsági - országok, országrészek ill. régiók közötti - jelentős nemzetközi forgalmat lebonyolító és azt a legmagasabb minőségi színvonalon kielégítő, irányonként legalább két forgalmi sávval rendelkező osztottpályás utak • Minden keresztezése különszintű és a forgalmi csomópontokban a gépjárművek fel- és lehajtására külön sávok szolgálnak 38
Gyorsforgalmi utak
Gyorsforgalmi utak
Gyorsforgalmi utak
Autóutak • Csak gépjárműforgalom céljára szolgálnak. Közepes távolsági forgalmat bonyolítanak le, jelentősebb forgalmi irányokból a forgalomnak az autópályára hordását biztosítják • Minden keresztezése szabályozott • Törekedni kell arra, hogy minél több csomópont legyen különszintű • középső elválasztósáv nincs (éjszakai vezetéskor fényszóróvakítás).
41
Gyorsforgalmi utak
Követelmények a kiépítéssel szemben: • vízszintes vonalvezetésnél a dinamikai és vonalvezetési átmeneti ívek • a sávszélesség 130 km/h sebességnél is biztonságérzetet nyújtson • a meghibásodott járművek biztonságos helyen állhassanak le (leállósáv) • a kiépítettségtől függően 10 - 60 km-ként pihenőhelyek legyenek. 42
Gyorsforgalmi utak
Forgalombiztonsági követelmények: • útbaigazító- és KRESZ táblák megfelelően elhelyezett és előjelzett rendszere, • vezetőoszlopok, vezető korlátok, útburkolati jelek összefüggő rendszere, • vadvédelmi kerítések, • segélyhívó rendszer (mentők hívása, a forgalmat akadályozó járművet fél órán belül el kell távolítani). 43
Főutak
Elsőrendű főutak: • Vegyes járműforgalom céljára szolgálnak, de a lassú járműforgalom - állandó vagy időszakos kivételektől eltekintve - tiltott • Távolsági forgalmat bonyolítanak le országrészek, régiók között, illetve azok forgalmának gyűjtő és elosztó szerepét látják el. • Minden keresztezése szabályozott, szintbeni vasúti keresztezés (iparvágány kivételével) nem létesíthető 44
Főutak
Másodrendű főutak: • Vegyes járműforgalom céljára szolgálnak, de a lassú járműforgalom megtiltható. • Régiók és megyék közötti távolsági forgalmat bonyolítanak le, illetve azok forgalmának gyűjtő és elosztó szerepét látják el. • Minden keresztezése szabályozott
A főutak minden csomópontja balra és jobbra kanyarodó sávokkal legyen kiépítve 45
Mellékutak
Összekötő utak: • Településeket egymással és a főúthálózattal összekötő, illetve forgalmat gyűjtő, elosztó szerepet töltenek be. Biztosítják a forgalom főutakra történő ráhordását
Bekötő utak: • Településeket kötnek be az országos közúthálózatba, biztosítják a település tömegközlekedését, személy- és áruforgalmi megközelíthetőségét. 46
Mellékutak
Állomáshoz vezető utak: • A különböző közlekedési ágak állomásaihoz, pályaudvaraihoz és kikötőihez (autóbuszpályaudvar, vasútállomás, hajóállomás, kompkikötő, repülőtér, stb.) vezető utak, amelyek azok bekötését látják el az országos közúthálózatba.
47
Mellékutak
Kiépítésük: meg kell hogy feleljen a 90 km/h-ás sebességnek: • csomópontoknál nem kell külön kanyarodó sáv • burkolatszélesség 6,00 m • padkaszélesség 1,00 m
48
A helyi közúthálózat útkategóriáinak jellemzői Belterületi
közutak Külterületi közutak Kerékpárutak Gyalogutak és járdák
49
Belterületi közutak
Belterületi elsőrendű főutak: • Az országos közúthálózat elsőrendű-, és nagy forgalmú másodrendű főútjainak távolsági forgalmat bonyolító belterületi szakaszai • Az egyes városrészeket összekapcsoló, nagy városi helyi forgalmat levezető közutak. • Forgalmi csomópontjai általában szintbeniek és jelzőlámpával szabályozottak
50
Belterületi közutak
Belterületi másodrendű főutak: • Az országos közúthálózat kisebb forgalmú másodrendű főútjainak és nagy forgalmú mellékútjainak elsősorban távolsági forgalmat lebonyolító belterületi szakaszai. • Az egyes városi alközpontok egymás közötti (jelentős) forgalmát levezető közutak. • Forgalmi csomópontjai szabályozottak.
51
Belterületi közutak
Belterületi mellékutak (gyűjtőutak): • Az országos közúthálózat kisebb forgalmú és jelentőségű, elsősorban célforgalmat lebonyolító mellékútjainak belterületi szakaszai. A település lakó és kiszolgáló útjainak a forgalmát összegyűjtve vezetik a település főúthálózatára.
Lakóutak és kiszolgáló utak: • Települések belterületének alapfunkcióját, a lakófunkciót kiszolgáló közutak. 52
Külterületi közutak
A települések vonatkozó területrendezési tervében beépítettként feltüntetett (vagy beépíteni tervezett) területen kívül (külterületen) vezető közutak.
53
Kerékpárutak Gyalogutak és járdák
Kerékpárutak: • Kerékpárosok közlekedésére szolgáló önálló utak
Gyalogutak és járdák: • A gyalogutak a gyalogosok közlekedésére szolgáló önálló utak. • A járdák a közútnak a gyalogosok közlekedésére szolgáló, attól szintkülönbséggel, kiemelt szegéllyel vagy más módon elválasztott része. 54
Gyalogátkelőhelyek létesítésének feltételei Csak ott szabad létesíteni, ahol minden időben látja egymást a gyalogos és az autós Közlekedési táblák Burkolati jel (zebra) Járdával való összekötés Megvilágítás
55
HAZAI ÚTHÁLÓZATUNK PÁLYASZERKEZET-TÍPUSAI
Magas fenntartásigényű (profilba hozás, tömörítés) utak: • pályaszerkezet nélküli földút: a vízelvezetésnek megoldottnak kell lenni • stabilizációs utak (kohósalak, bányameddő, stb.) • felületi bevonással (HB vagy BE + 5/8 vagy 8/12 zúzalék) ellátott stabilizáció
56
HAZAI ÚTHÁLÓZATUNK PÁLYASZERKEZET-TÍPUSAI
Kisebb fenntartásigényű utak: zúzottkő alapra készülő aszfaltmakadám burkolatú utak, amelyeket szintén felületi bevonással kell ellátni • itatott aszfaltmakadám • kötőzúzalékos aszfaltmakadám • kevert aszfaltmakadám
57
HAZAI ÚTHÁLÓZATUNK PÁLYASZERKEZET-TÍPUSAI
Korszerű pályaszerkezetek: legkevesebb fenntartási munkát igénylik • tömör aszfaltok: alaprétegként és burkolati rétegként egyaránt használják • beton: a merev pályaszerkezetekhez tartozik
58
