és most újra létező szakképzési támogatás, a Tarolt a mérnökképzés Kiemelt helyen a BME a felsőoktatási rangsorban

www.muhely.com

MŰHELY

Egyetemi Hallgatói Képviselet

2008. november 10.

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Pokorni Zoltánt, a Fidesz volt oktatási miniszterét kérdeztük a felsőoktatás jelenlegi helyzetéről és a jövőre vonatkozó stratégiai elképzeléseiről. 7. oldal

Egyetemi Hallgatói Képviselet lapja

Beszélő viszonyban az iparral

A fogyatékkal élő hallgatók számára kiírt pályázatról az EHK pályázatfelelőse és a Támpont Iroda esélyegyenlőségi koordinátora beszélt. 5. oldal

Gruber Ernő, a félénk táncórákra járó gimnazista, Zsüti, a csóró dalszövegíró, Lali, az amerikamániás büfés. Három elég különböző karakter, mégis van valami, ami összeköti őket: megformálójuk, Rudolf Péter. Vele beszélgettünk szerencséről, sikerről, terveiről. 14. oldal

folyamatosan bővülnek, a felek elégedettsége révén erősödnek, és számos új – jelenleg például egy japán robottechnológiával foglalkozó – cég is érdeklődik az egyetem iránt. A dékán elmondta lapunknak, hogy a gazdasági társaságok által adható támogatásoknak több kategóriája létezik. Az egyik a korábban, és most újra létező szakképzési támogatás, a

másik pedig az innovációs alap terhére történő hozzájárulás és a kétoldali szerződések biztosította támogatások. Az előbbi elsősorban hallgatói oktatások eszközeinek megújítására használható, míg az utóbbiak főként fejlesztések és kutatások támogatását szolgálják, hallgatói és doktorandusz ösztöndíjakat biztosítanak. Ezek több formában jutnak el az egyetemre: vannak

Tarolt a mérnökképzés

Kiemelt helyen a BME a felsőoktatási rangsorban Negyedik alkalommal jelent meg a Heti Válasz és a Central European Management Intelligence (CEMI) együttműködésében a hazai felsőoktatási intézmények rangsora. Az elemzett képzések palettája színesedett 2008-ban: a jogi, közgazdasági, idegenforgalmi és kommunikációs képzés mellett első alkalommal szerepel a gépészmérnöki, informatikus és orvosi diszciplína. Lapunk azokról a területekről készített ös�szefoglalót, amelyeken a BME is érintett. A felsőoktatási rangsort összetett index alapján alakították ki, melyet a következő elemi mutatószámok átlagaként határoztak meg: a túljelentkezés, a diák-tanár arány, az oktatói összetétel, a foglalkoztatók, illetve a munkaerő-közvetítők véleménye és a kommunikációs képzést kivéve, az Országos Tudományos Diákköri Konferencián (OTDK) elért helyezések voltak. Az elemzést végzők az elmúlt évek tapasztalatai és visszajelzései alapján a számítási módszereket finomították, valamint bővítették az értékelésre felkért foglalkoztatók körét is. Az elemzők a rangsorban résztvevők túljelentkezési mutatóit összevetve megállapították, hogy a gépészmérnökök esetében a legkisebb a túljelentkezés, pedig nagy a kereslet az ilyen végzettségűek iránt. A foglalkoztatók általános véleménye volt a hazai gépészmérnöki oktatást illetően, hogy a képzést gyakorlatiasabbá kellene tenni, a tananyagot frissíteni, aktualizálni kellene, továbbá a pályakezdőknél hiányzik a nyelvtudás és az elhivatottság. A gépészmérnöki képzést folytató tizenkét felsőoktatási intézmény között a BME Gépészmérnöki Kara (GPK) az első helyen zárta a versenyt: a túljelentkezés, az OTDK-helyezések, illetve a foglalkoztatók és munkaerő-közvetítők véleménye szem-

pontjából is a legjobb eredményt elérve. Dr. Stépán Gábor, a Gépészmérnöki Kar dékánja úgy nyilatkozott, hogy a kar által elért eredmény – amit remél, hogy az egyetem is pozitívan értékel – szinte „elvárás” volt. Valóban hiányszakmáról van szó, de a műegyetemi gépész diploma nívójának érdekében a felvételi ponthatárt nem szándékoznak csökkenteni. Országosan a jelentkezők számának csekélyebb voltát annak tulajdonítja, hogy sokan magasnak találják a követelményeket, valamint a középiskolákban csökkent a matematika és a fizika iránti érdeklődés. Úgy véli, valóban szükség lenne a szakmai gyakorlatok időtartamának további növelésére, illetve a mérnöki szinten tárgyalóképes nyelvtudás elsajátítására, de jelenleg ezzel együtt sincsenek elhelyezkedési problémák ezen a területen. Informatikai képzést tizenhét intézmény folytat jelenleg hazánkban. A foglalkoztatók e képzés kapcsán is gyakorlati oktatás fejlesztését javasolták. Megjegyezték, hogy néha előfordul, hogy nem elég naprakész a tananyag. Külön kiemelték a nyelvtudás hiányát, illetve azt, hogy fontos lenne a gazdasági alapok elsajátítása is. A munkaerő-közvetítők is a gyakorlati képzés, a nyelvtudás és jó kommunikációs képesség fontosságát hangsúlyozták. Az informatikusi rangsor tizenhét fős mezőnyét a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kara (VIK) vezeti, kimagasló eredményt elérve szintén hasonló szempontok, így a túljelentkezés, az OTDK-helyezések, a foglalkoztatók, illetve a munkaerő-közvetítők véleménye alapján. Folytatás a 2. oldalon

olyan vállalatok, amelyek közvetlenül a tanszékekkel, karokkal vannak kapcsolatban, de a nagyobb tőkével rendelkező multinacionális vállalatok egyetemi szinten szerződnek az intézmén�nyel. Kulcsár Béla elmondta, hogy a BME az egyik legnagyobb összegű támogatást vállalati konzorciumok keretében megpályázott nemzeti és EU fejlesztési, illetve

Országos Tudományos és Oktatási Alapprogramok (OTKA) pályázatai révén kapja. Az összegek a tanszékek, karok saját forrású bevételeinek számítanak, de szigorúan el kell velük számolni mind a támogató vállalat, mind az állam felé. A dékán hangsúlyozta, hogy a hallgatók saját bőrükön is érzik ezeket a támogatásokat, mivel ebből fejlesztik a laborokat, az eszközállományt, de az egyetemisták által használt új számítógépeket is e keret terhére szerzik be. Továbbá idesorolhatók a cégek által felajánlott ösztöndíjak, gyakorlati helyek, amelyek szintén az együttműködések eredményei. Megjegyezte, hogy a felajánlások általában célirányosak, egyedül a szakképzési támogatás enged némi szabadságot a felhasználás területén. Ezzel szemben az innovációs alapból származó összegeket a szerződésekben meghatározott kutatás-fejlesztésekre lehet elkölteni. Folytatás a 2. oldalon

Újabb épületsüllyedés Mostanában a legtöbbet a Ch épület süllyedéséről hallani, azonban az egyetem főépületének bizonyos részei sincsenek jobb helyzetben, bár a problémát nem a metróépítés okozza. Most az Oktatási és Kulturális Minisztérium 1,9 milliárd forinttal segíti intézményünket a gondok or-

terjed. Az építkezést megelőzően a területet feltöltötték, azonban valószínűleg szükség lett volna akkor az épület ezen részének alácölöpölésére, amely végül a költségvetési korlátok miatt nem valósult meg. Közel száz évet bírt ki így is a létesítmény, majd az 1990-es évek elejére vált kritikussá a

voslásában. Az események hátteréről Rózsás Péter gazdasági és műszaki főigazgató, illetve Péhl Gábor beruházási és karbantartási igazgató beszélt.

helyzet. Az évtized második felében sikerült elindítani egy programot a szerkezet megerősítésére, így a legdélebbi rész (hivatalos elnevezés szerint D1) felújítása 2003-ra készült el. Az anyagiak megszerzése ekkor is erős lobbi tevékenységet, sajtókampányt igényelt, azonban a munkálatok folytatására sajnos több pénz nem jutott, így azok abbamaradtak.

Fotó: Kiss Imre

A campuson belüli területeket kivétel nélkül az oktatóknak, a személyzetnek, illetve természetesen az arra rászorulóknak tartják fenn. 4. oldal

Dr. Péceli Gábor rektor különböző, összegyetemi érdekeket érintő feladatokkal bízta meg a nyolc kar dékánját. Dr. Kulcsár Béla foglalkozik projekt jelleggel az egyetem és vállalatok közötti együttműködésekkel. Jelenleg tizennégy olyan nagyvállalattal van egyetemi szintű, hosszú távú együttműködési szerződése a Műegyetemnek, amelyek közül számos társaság (így például a General Electric) már szinte őskövületnek számít a területen. A kari és tanszéki szintű együttműködési szerződések és megállapodások száma éves szinten több ezerre tehető. Ezek a kapcsolatok

Fotó: Kiss Imre

Lapunk az EHK költségvetéséről Bohák András elnököt és Keresztes Péter gazdasági referenst kérdezte meg. 3. oldal

A BME számos hazai és nemzetközi vállalattal áll kapcsolatban már évtizedek óta. Ez az együttműködés kétoldalú szerződések, támogatások, hallgatói és doktori ösztöndíjak formájában nyilvánul meg. A témában Dr. Kulcsár Béla, a Közlekedésmérnöki Kar dékánja nyilatkozott lapunknak.

Egyetemünk a Lágymányosi városrészen helyezkedik el, és mint a neve is mutatja, ez hajdanán egy mocsaras, lápos terület volt, sőt itt volt egy dunai holtág is. A központi épület a Gellérthegy sziklás nyúlványaitól egészen eddig a holtágig

Folytatás a 2. oldalon

VI. évfolyam 13. szám

Beszélő viszonyban az iparral Folytatás az 1. oldalról

2007-ben az egyetemre beérkező támogatások és pályázati bevételek

Kulcsár Béla elmondta lapunknak, hogy a vállalati együttműködések jelentős része személyi kapcsolatokból gyökerezik, és általában a tanszékek foglalkoznak vele. Egyetemi szinten korábban a Stratégiai Igazgatóság és maguk a tanszékek voltak a téma felelősei, azonban jelenleg átalakulóban van a rendszer. A dékán kiemelte a kapcsolatok jelentőségét, mivel ezek segítségével az egyetem tudományos oldala összhangba kerülhet az ipar gyakorlati szegmensével. Ezáltal az intézmény beépítheti előadásaiba a

Szerződések száma 633

Árbevétel ös�szesen (eFt) 825 713

Vállalkozási tevékenység árbevétel

903

1 637 459

Innovációs kutatási árbevétel Pályázati tevékenyég (NKTH, OTKA) árbevétel EU 6, EU 7 árbevétel

404

1 158 096

1 238 289

727 752

Támogatás/árbevétel formája Szakképzési támogatás árbevétel

Összesen:

5 587 309

gyakorlati ismereteket, valamint átfogó képet kap a munkaerő-piaci igényekről, és ahhoz alkalmaz-

Újabb épületsüllyedés Folytatás az 1. oldalról

Fotó: Kiss Imre

Forrásszerzési lehetőségként az egyetem egy EU-s regionális fejlesztésre irányuló pályázatot is benyújtott, amelyet a szakminisztérium elbírálása alapján a legjobbnak ítéltek. Végül még-

zet megerősítése, néhány év múlva komoly gondokkal kell szembenéznie az intézménynek. A két illetékes megjegyezte, hogy a K épület építésekor még nem volt olyan fejlett az építészet, és ez a hosszú létesítmény dilatáció nélkül épült

MŰHELY Felelős kiadó: Bohák András, Maszlavér Gábor

2 • MŰHELY

fel. Ez azt jelenti, hogy az egyes épületszerkezetek nem tudnak egymáshoz képest elmozdulni, így csak feszülni, törni tud a létesítmény. Ez most különösen kritikus, mivel az északi rész nem, a 2003-ban felújított déli

terület már nem süllyed, a középső rész viszont igen, és a feszültség hatására pedig az épület szerkezete megroppanhat, így újabb károk keletkezhetnek, amelyek javítása tetemes pénzösszeget emésztene fel. A D2 rész rekonstrukciója jövő tavasszal, legkésőbb nyáron kezdődhet, és várhatóan 2010 végére, 2011 elejére készül el. Sajnos az alagsori tantermeknek, laboroknak ez idő alatt ideiglenesen költözniük kell, viszont felújítva kapják vissza a helyiségeket a munka végeztével. A helyreállított részek határán új lifteket is kialakítanak, jelentősen javítva a belső közlekedési lehetőségeket. A legnagyobb változás, ami a hallgatókat érinti, az lesz, hogy a két belső udvarban kialakított tornatermet és a Ka51 előadót tűzvédelmi és költségtakarékossági okokból valószínűleg nem állítják vissza, a belső udvarokat befüvesítik, nyitottá teszik, mi több, egy olyan büfé kialakítását is tervezik, amely a kinti-benti forgalmat is kiszolgálná, újabb teret nyitva a hallgatói közösségi élet előtt. Bán Andrea Fotó: Szabó Lázár

sem kaptuk meg a körülbelül 10-15 milliárd forintot jelentő támogatást, amely kevesebb volt, mint a szükséges 30 milliárd forint, de elegendő lett volna a szerkezet és a belső kialakítás látványos megújítására. Az illetékesek szerint egyfajta fájdalomdíjként kaptunk most 1,9 milliárdot, amelyhez az egyetemnek önrészként 160 millió forintot kell hozzátennie három év alatt. Ebből kell megoldani a következő fázist, a D2 rész stabilizálását. Az elvégezendő munkálatok egyike sem szembetűnő, elsősorban az alagsort és a közműszintet érintik, és a szerkezet stabilitását célozzák. Ez magában foglalja az alap megerősítését betoninjektációs és egyéb technológiákkal, valamint az alsó szintek közműhálózatának teljes felújítását. Ezzel természetesen nem orvosolják az összes statikai bajt, még a középső és kisebb mértékben az északi épületrészek is megerősítésre szorulnak. A megkérdezettek elmondták, hogy ha a mostani szakasz elkészül, újabb lobbi tevékenységre lesz szükség további források szerzésére. Hozzátették, hogy ha nem valósul meg a teljes szerke-

kodni is tud. Véleménye szerint így foglalható össze az egyetemi lét egyik legfontosabb célja: a kuta-

Főszerkesztő: Szabó Zsolt Névery Dorottya

Lapmenedzser: Boros Miklós

„Komoly beszélő viszonyba kell kerülni az iparral.” – mondta Kulcsár Béla, amikor az egyetem jövőbeli stratégiájáról kérdeztük. Több lehetőséget kell biztosítani a párbeszédre, fórumot, konferenciákat, találkozókat kell szervezni. Korábban ilyen kiváló alkalom volt

Sneider Zita

Tarolt a mérnökképzés Folytatás az 1. oldalról Dr. Vajta László, a Villamosmérnöki és Informatikai Kar dékánja elégedett az elért eredménnyel, és úgy gondolja, hogy bár a rangsor szubjektív elemeket is tartalmaz, a helyezés kedvezőleg hat az egyetem hírére is. Elmondása szerint a kar műszaki informatikus hallgatói nem küzdenek elhelyezkedési problémákkal, sőt az állást kínálók gyakran több műegyetemi diplomával rendelkező informatikust igényelnek, mint amennyi rendelkezésre áll. Elismerte azonban azt is, hogy a végzett hallgatók nyelvtudása elmarad az Európai Unió többi országában elért szinthez képest. Hozzátette, hogy ezt orvosolni próbálják, többek között idegen nyelvű képzések szervezésével. Ezek mellett a tananyag korszerűsítése folyamatos, amelyet a tudományterület jellege is igényel, és a szakmai gyakorlatok lehetőségeinek bővítését is tervezik.

egy módszertani kérdés: a hagyományos és az új rendszerű képzések adatai keverednek. Nem is beszélve arról, hogy a kiválasztott hat mérési paraméter nagyon eltérő súlyában és értékrendjében, és olykor még vitathatóan kijelölt is. Például, ha kimarad a közgazdász táblázatból a meglehetősen szubjektívnek és esetlegesnek mondható OTDK mutató, akkor a BME közgazdászképzése máris a második helyre kerül. Hozzátette, hogy a kommunikáció szak rangsora pedig értelmezhetetlen számukra – bár ez is kedvező, és a rangsorban felfele ívelő helyezést mutat –, mivel nincs végzett hallgatójuk. Itt a diákok jelenleg az ötödik félévükben tanulnak, és majd a hatodik félévben végez az első évfolyam. Ezek alapján nem értelmezhető, hogy honnan és hogyan alakultak ki a munkáltatói és fejvadászi vélemények. A dékánhelyettes lapunknak elmondta, hogy különösebb lépéseket nem terveznek, de az mindenképpen említésre helyezés

képzés gépészmérnöki informatikai közgazdász kommunikációs

2007

2008

2008-ban szerepelt először 10. 11.

1. 1. 6. 8.

A táblázat a saját képzési rangsorban elért helyezést tartalmazza. A közgazdászképzésben mind a foglalkoztatók, mind a munkaerő-közvetítők a biztos nyelvtudással és a már bizonyos szintű gyakorlattal rendelkezőket részesítik előnyben. Ebben a rangsorban négy helyet ugrott előre a BME Gazdaság- és Társadalomtudományi Kara (GTK) a 2007-es állapothoz képest: a hatodik helyre került a huszonhat intézményből álló ranglistán. A kommunikációs képzés kapcsán a foglalkoztatók és munkaerő-közvetítők hangsúlyozták, hogy a kommunikáció, mint egyetlen diploma gyakran nem elég. Itt is igényként merült fel, hogy az oktatás jobban fókuszáljon gyakorlatra. A GTK a szóban forgó képzés tekintetében is javított: a tizenegyedik helyről a nyolcadikra lépett előre tizenöt intézmény versenyében. Dr. Sturcz Zoltán, a GTK általános és oktatási dékánhelyettese szerencsésnek tartja, hogy a gazdaságtudományi képzés összesített rangsorának első negyedében szerepeltek, különösen akkor, ha a munkáltatók és a fejvadászok külön-külön mért rangsorában a második és harmadik helyen jelenik meg a közgazdászképzés. Megjegyezte, hogy az eredményektől függetlenül már itt felmerül

Joó Fruzsina (Közélet, [email protected])

méltó és egyértelmű szándékuk, hogy a hagyományos közgazdászképzés minden értékes elemét átvigyék az alap-, illetve mesterképzésekbe. Továbbá lényeges elemnek tartják azt, hogy a munkáltatói véleményeket – amit a rangsorok is tartalmaznak – messzemenőleg figyelembe vegyék. Erre a gazdasági BA képzéseink keretében bőven lesz lehetőségük, hiszen a hallgatók kari, tanszéki vezetéssel egy teljes gyakorlati félévet töltenek majd a munkáltatók között. Kérdésünkre elmondta, hogy a BME gazdaságtudományi képzéseinek az előrelépését az egyre bővülő ismertség és a vele jövő munkáltatói, fejvadászi pozitív minősítés hozta meg. Egy fiatal képzésről van szó, mivel a BME végzős közgazdászai még csak harmadik éve vannak kinn az álláspiacon. Megerősítette, hogy egyéb alapértékekkel nincsen lényeges problémájuk. Forrás: Heti Válasz Kapcsolódó weblapok: www.hetivalasz.hu www.cemi.hu Papp Eszter SZABÓ ORsolya

Rovatvezetők: Sneider Zita (BME körkép, [email protected]) Krajcsovics Hajnalka (Publicisztika, [email protected])

Szabados Enikő (Magazin, [email protected]) Keresztes Attila (Technika, [email protected]) Mádai Adrienn (Sport, [email protected]) Isza Ágnes (Ez történt) Képszerkesztők: Kiss Imre, Szabó Lázár

Mire költ az Egyetemi Hallgatói Képviselet?

Sokat hallhattunk mostanában az Egyetemi Hallgatói Képviselet által finanszírozott programokról: műfüves pálya, sportkomplexum, Egyetemi Napok stb. Gazdálkodását tekintve a HÖK is egy a BME égisze alá tartozó egységek közül, saját költségvetéssel és forrásokkal rendelkezik. Lapunk az EHK költségvetéséről Bohák András elnököt és Keresztes Péter gazdasági referenst kérdezte. A képviselők elmondták, hogy az EHK a működéséhez szükséges pénzt több forrásból kapja. Ez az összeg egyrészt az egyetem költségvetéséből, másrészt a hallgatói normatívának egy részéből tevődik össze. Ez utóbbit a szervezet működési célú támogatás címen kapja. Hozzátették, hogy mivel az EHK

üzemeltetésére jött létre. Az egyetemre közvetlen állami támogatásként évente mintegy 15 milliárd forint érkezik, ebből az éves keretből az Egyetemi Hallgatói Képviselet 2006 óta évi 220 millió forintot kap (az összeg egyébként nem pontosan en�nyi, mivel azt a TJSZ szerint évről évre a nappali tagozatos hallgatók éves összes száma, az egyetemi költségvetési támogatás éves főösszege, és a kari költségvetési támogatás éves főösszege változásainak átlagával kell korrigálni). Keresztes Péter elmondta lapunknak, hogy ezt megelőzően a hallgatók által befizetett tandíjak és különeljárási díjak határozták meg a HÖK támogatásának mértékét, majd 2006-ban egyfajta gazdasági tisztítás következményeként váltotta fel a korábbi formát a fix összegű támogatás. Ki-

A BME eredményei

Szerkesztők: Herczeg László, Nátz Kata, Kovács János

(Kapun kívül, [email protected])

Felújítások és fejlesztések előtérben

a tavaszi szemeszterben megszervezett Ipari Nyílt Nap, amely az elmúlt időszakban már egy kisebb volumenű rendezvény volt. A dékán megjegyezte, hogy ezeken a szakmai rendezvényeken szükség volna a nagyobb hallgatói aktivitásra. Valószínűleg a tanítási szünet lehetett az oka, hogy például az Ipari Nyílt Nap esetében a vártnál kevesebb érdeklődő diák jött el a rendezvényre. Ezt a vonalat mindenképpen erősíteni kell, akárcsak a BME szerepét és presztízsét a vállalati piacon.

tás, a tudományban való részvétel, gyakorlati problémák megoldása, és ezek átadása a hallgatóknak. Hozzátette, hogy az egyetem is keres meg vállalatokat, de a BME-nek már van olyan hírneve, hogy saját maga is vonzza az együttműködni akaró gazdasági társaságokat.

BME körkép


Fotó: Iván József

BME körkép

Korrektor: Horváth Sarolta Tördelőszerkesztő: Kovács János Online szerkesztő: Drescher Szilvia Szerkesztőség: 1114 Budapest, Bartók Béla út 17. (Baross Gábor

Kollégium IV. emelet), Tel./Fax: 463-2081, E-mail: [email protected], Honlap: www.muhely.com Hirdetésszervező: Kara László E-mail: [email protected] Tel.: 463-3257, Mobil: 06-70-584-0158, Fax: 463-3839 Nyomda: Komáromi Nyomda és Kiadó Kft. Felelős vezető: Kovács János ügyvezető igazgató Az újság megjelenik kéthetente 7000 példányban. Ingyenes. HU ISSN 1589-6668

Egyetemi Hallgatói Képviselet

igyekszik a normatív támogatás minél nagyobb részét közvetlenül a hallgatóknak kifizetni, így ebből csak a jogszabályban kötelezően előírt 1%-ot fordítja dologi kiadásokra a HÖK, a maximálisan megengedett 6% helyett. Megtudtuk, hogy vannak egyéb források is, ahonnan a képviseletnek bevétele származik. Egyrészt a 16 EHK képviselőből álló Műegyetemi Ifjúsági Egyesület indul, és nyer rendszeresen az NCA működési pályázatain (nagyjából 2-3 milliós nagyságrendben), másrészt az egyesület által alapított Műegyetemi Hallgatókért Alapítvány az SZJA felajánlott 1%-ából számíthat bevételekre (2008-ban az intenzív kampánynak köszönhetően ez a korábbi év eredményét megduplázva 2,2 millió lett. Ez az összegkeret tette lehetővé, hogy a fogyatékos hallgatók számára pályázatot írhasson ki a testület). Jelentősek még a Műegyetemi Ifjúsági Szolgáltató Kht. tevékenységei is. A közhasznú társaság az Egyesület 100%-os tulajdonában van, fő profilja a hallgatói rendezvények szervezése és a kollégiumi és egyetemi klubok/büfék üzemeltetése. A hallgatói irányítás alatt álló szervezetek között új tag a MISZ (Műegyetemi Szolgáltató Iskolaszövetkezet) és a Hérosz Zrt.-vel 50-50%-ban társtulajdonolt Hérosz-MISZ K, mely a PPP keretében felújított kollégiumok büféinek

emelte azt is, hogy a fix ös�szegű támogatásnak csak a felét költheti el szabadon a Hallgatói Önkormányzat, a másik 110 millió forintot ún. fejlesztési célokra, beruházásokra kell fordítani. Bohák szerint az egész úgy fogható fel, hogy a HÖK 110 millió forintot kap működésre, valamint az egyetemen egyébként felújításra szánt keretből még újabb évi 110 milliót. Ez utóbbi összeg erejéig a hallgatók mondhatják meg, hogy az egyetem milyen fejlesztéseket valósítson meg. Így készült el például a Bogdánfy úti műfüves pálya, vagy az E épület alsó két emeletén a konnektorok felszerelése is. A fix támogatás mellett meg kell említeni azt az (elvileg) 450 millió forintos tételt, amelyet a hallgatók fizetnek be különeljárási díj címen. Az egyetem az üzleti év elején költségvetésében kalkulál ezzel az összeggel, és azt az év folyamán el is költi. Azonban a díjak csak év közben érkeznek be, ha egyáltalán beérkeznek, vagyis lehetetlen biztosan számolni velük. Hiány esetén annak egyharmad részét a karoknak, kétharmad részét pedig a HÖK-nek kell pótolnia. Bohák András elmondta, hogy ez az előző évben igen súlyos, több mint száz millió forintos visszafizetési kötelezettséget jelentett, jóval többet, mint amire az EHK költségvetésének tervezésekor számítottak. A problémára megoldás lehetne

a különeljárási díjak emelése, de ilyen eszközhöz a HÖK nem akar folyamodni, ráadásul a probléma megoldja önmagát: a hatályos szabályok szerint az egyetem jövőre csak akkora összeggel kalkulálhat, amekkora az idén ténylegesen befolyt. A gazdasági felelős hozzátette, hogy a működési keretből mintegy 65 millió forintot kapnak a kari hallgatói képviseletek, mely összeg több különféle részre oszlik (lásd a mellékelt táblázatban). A támogatás felosztása részben a 8 kar között egyenlően, részben létszámarányosan történik. A két módszer arányáról évről évre apróbb viták is kialakulnak a kis és nagy karok között, de végül mindig sikerül mindenki számára elfogadható megoldást találni (az EHK költségvetését 2008-ban ellenszavazat és tartózkodás nélkül fogadta el a testület). A teljes összegen belül 10 millió forintot osztanak szét a nyolc egység között a tavaszi félév szakmai felmérése, azaz a HK zh alapján. Pályázati úton nyerhetnek támogatást a karok egy-egy konkrét program megszervezésére, amelyre jó példa a Barossban megvalósult standup comedy estek. Szakmai vonalon pedig a kari képviseletek kérhetnek hozzájárulást évi max. 500 ezer forint értékben hétvégi továbbképzésre (egy hétvégére legfeljebb az összeg fele költhető, így annak teljes lehívásához legalább két képzést kell tartani évente), amelynek szakmaiságát egy másik karról meghívott EHK delegált felügyeli. Keresztes Péter elmondta lapunknak, hogy a testületen belül működik egy Gazdasági Bizottság, amely a költségvetés és egyéb pénzügyi kérdések ügyében nyújt be javaslatot az EHK-nak, ahol a 16 tag együtt dönt. Hozzátette azt is, hogy az EHK pénzt csak a Gazdasági és Műszaki Főigazgatóságon keresztül, nagyobb összeg esetén bonyolult közbeszerzési eljárás útján költhet, vagyis szigorú előírásoknak kell megfelelnie. Bohák hozzáfűzte, hogy a túlságosan összetett bürokratikus eljárási rend sokszor akadályozza az ügyek gördülékenységét. Erre jó példa az egyetemi közösségi terek (K, E és R épületek) bútorainak cseréje, amely projekt jelenleg országos pályázati kiírás hiányában áll annak ellenére, hogy a Diákközpont és a GMF dolgozói minden segítséget megadtak a HÖK-nek, és a pénz is rendelkezésre áll. Lapunk kérésére a két EHK-s elmondta, hogy a hallgatói képviselők nem kapnak szabályos fizetést tevékenységükért, kivéve az elnököt, aki közalkalmazottként a testület keretéből a közalkalmazotti bértáblának megfelelően bruttó 80 200 forintot keres. Megtudtuk, hogy egy személyben

az elnök felelős a hallgatói képviselet szabályos és tiszta működéséért, az esetleges hibákért jogilag ő számoltatható el. A többi képviselő munkája alapján közéleti ösztöndíjban részesül, amelynek mértékéről beszámoló és pontrendszer

alapján az elnök és az alelnök együtt dönt. Bohák hozzátette, hogy a két vezető jutalma a többi képviselő teljesítményétől függ, a kari hallgatói képviselők közéleti ösztöndíjait pedig karonként más-más módon állapítják meg. A képviselőktől megtudtuk, hogy a testület mintegy 500 millió forintnyi tartalékkal is rendelkezik, amelyet eredetileg a Goldmann menza hallgatói centrummá történő alakítására tettek félre. Az előzetes felmérések szerint a beruházás mértékét távolról

EHK költségvetés 2008 Az alábbi táblázat a HÖK 2007 decemberében elfogadott kiadási céljait mutatja. A HÖK vezetése sokat vitázott azon, mennyire jó ötlet egy ilyen részletességű költségvetés megjelentetése az egyetemi lapban, hiszen mondhatjuk, ez országos szinten példátlan lépés. Legfontosabb kiegészítésünk, hogy az itt szereplő összegek nem a hallgatói ösztöndíjakat csökkentik, így kifejezetten büszkék vagyunk

sem fedezte volna ez az ös�szeg, így a kezdeményezés parkolópályára került. Az elnök hozzátette, hogy csak egy PPP felújítás keretében lát esélyt a kuriózumnak számító étkeztetési egység renoválására. Hozzátették, hogy ebből a tartalékolt ös�szegből finanszírozza a HÖK a készülő sportkomplexum rá eső kb. 350 millió forintnyi részét, a maradékból pedig az egyetemi vezetéssel karöltve előadók felújítását tervezi. Sneider Zita

arra, hogy ez az összeg ekkora nagyságrendű, ennek minden BME hallgató örülhet. Az is fontos kiegészítés, hogy az összegek csak a mindennapi élethez viszonyítva magasak, más szempontból éppen alacsonynak is mondhatók (pl. a teljes összegből csak 0,06 km autópálya épülhetne). Összehasonlításul egy-egy gólyabál költségvetése elérheti az 5 millió Ft-ot, egy átlagos kar évente 140 millió Ft tanulmányi ösztöndíjat fizet ki, az Egyetem teljes költségvetése pedig közel 30 milliárd forint.

Fősor

Kiadás

Összeg (Ft)

KHK támogatás

Dologi kiadások támogatása, 1,75m/Kar

14 000 000

KHK támogatás

Dologi kiadások támogatása, létszámarányos elosztás

16 826 095

KHK támogatás

KHK-k képzési hétvégéinek támogatása, karonként max. 500 eFt, de hétvégénként max. 250 eFt.

KHK támogatás

KHK-k HK zh eredménye alapján adott támogatása

KHK támogatás

Kari sporttámogatás államilag támogatott hallgatónként 233 Ft

3 436 284

KHK támogatás

Kulturális támogatás államilag támogatott hallgatónként 932 Ft

13 745 136

KHK támogatás

KHK-k szponzorszerzést ösztönző támogatása, a beérkezett külső szponzori pénzek 25%-a, de legfeljebb karonként 250 eFt.

2 000 000

4 000 000 10 000 000

KHK támogatás összesen

64 007 515

Külső szervezetek támo- Egyetemi öntevékeny körök pályázaton elnyerhető támogatágatása sa Külső szervezetek támoDiákközpont Kulturális Titkárság támogatása gatása Külső szervezetek támoHallgatói Külügyi Testület támogatása gatása

3 436 284

Külső szervezetek támogatása összesen

6 036 284

500 000

2 100 000

OHV

Nyereményjáték a 2007/08 tavaszi félévben

710 000

OHV

Hirdetési költségek

565 000

OHV

OHV oktatói díj oklevelek, díjak

175 000

OHV összesen

1 450 000

Pályázat

Egyetemi BME ösztöndíjak

Pályázat

Online pályázati rendszer fejlesztés

3 000 000 200 000

Pályázat összesen

3 200 000

Sport

Sporttámogatás (DSK terembérletek, Testnevelési Központ támogatás, egyéb sportpályázatok)

Sport

IFIUS rendezvény támogatása

Sport összesen

12 181 420 5 000 000 17 181 420

Rendezvény

Nyílt Nap

Rendezvény

BME Fesztivál

1 000 000

Rendezvény

Egyéb rendezvények (pl. egyetemi tájékozódó futás)

1 500 000

Rendezvény összesen

150 000

2 650 000

Szoc.

Egységes Szoctám Rendszer fejlesztése

300 000

Szoc.

Egységes Szoctám Rendszer karbantartása

180 000

Szoc. összesen TDK

480 000 Díjazás, ajándékok, oklevelek

TDK összesen

10 000 000 10 000 000

Műhely

Újságírói ösztöndíj

7 718 100

Műhely

Személyi kiadások

9 455 040

Műhely

Nyomdaköltség

4 569 600

Műhely

Dologi kiadások

330 000

Műhely

Egyéb kiadások

Műhely összesen

100 000 22 172 740

HÖOK

Tagdíj

150 000

HÖOK

Közgyűlések részvételi díjai

250 000

HÖOK

Nyári tábor részvételi díj

HÖOK

Vezetőképző részvételi díj (karonként 4 fő)

HÖOK

Országos HÖK elnöki találkozó

HÖOK

HÖOK Budapesti Regionális Szövetség hétvége

HÖOK

Megmozdulások, akciók

HÖOK összesen

30 000 1 200 000 25 000 40 000 200 000 1 895 000

Egyéb

Eseti kis költések kerete

Egyéb

EHK képzési hétvégék (2 alkalom)

Egyéb

Nyári BME-s HÖK tábor (minden HK tagnak)

Egyéb

GMF-nek különeljárásiból visszafizetendő (tervezet)

500 000 600 000 1 700 000 45 000 000

Egyéb összesen

47 800 000

Mindösszesen

176 872 959

Ebből sport és kultúra vagy hallgatói normatívából:

67 625 219

Működési támogatásból:

109 247 740

HÖK keret:

110 000 000

Tervezett működési maradvány:

752 260

MŰHELY

•3

Minőség és mennyiség: 1-0

Az egyetemi üdülőhelyek, mérőtelepek jelene és jövője Az egyetemhez egy ifjúsági tábor, több üdülőhely és mérőtelep tartozik. Ezek jelenlegi helyzetéről, jövőbeli sorsukról Dr. Hajós Róbertet, a GMF Üzemeltetési Osztályának igazgatóját és Gál Tibort, a Diákközpont üzemeltetési vezetőjét kérdeztük. Hajós Róbert a Műhelynek elmondta, hogy összesen hét létesítmény tartozik a BME-hez. Név szerint ezek a következők: a gödi és a balatonkenesei mérőtelepek, a Balatonlellei Ifjúsági Tábor, a balatonfüredi üdülő (ehhez tartozik a MAFC ház is) és további három kisebb üdülő Balatonszárszón és Balatonbogláron. A tanuló- és nyaralótáborok, telepek mindegyike a Magyar Állam tulajdona a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. képviseletében. A Műegyetem mindössze vagyonkezelője az ingatlanoknak. Az állami tulajdonok üzemeltetésének felelőssége és feladatai az egyetemen belül megoszlanak: a két mérőtelepet az Építőmérnöki Kar, míg a Balatonlellei Ifjúsági Tábort a Diákközpont üzemelteti. A balatonfüredi MAFC ház a balatonfüredi üdülőhöz kapcsolódva a GMF közvetlen üzemeltetési hatáskörébe tartozik, akárcsak a többi kisebb üdülő. Arra a kérdésre, hogy az említett ingatlanoknak milyen a kihasználtsága, Gál Tibor elmondta, hogy mivel a Balatonlellei Ifjúsági Tábor esetében nem téliesített táborról van szó, ezért idényjelleggel csak

a nyári időszakban hasznosítható. A táborban való hallgatói részvételt az Egyetemi Hallgatói Képviselet a Kari Hallgatói Képviseletek bevonásával koordinálja a főszezonban. Ennek keretében a nyári időszakban kb. 3500 vendégéjszakát töltenek el a táborozók. A főidőszakon kívül kisebb hallgatói, oktatói, ill. dolgozói csoportok is igénybe veszik alkalomszerűen a tábort. Hajós Róbertnek a többi tulajdon esetében, azok kihasználtságára vonatkozóan nincsenek adatai, és véleménye szerint nem biztos, hogy lehet és célszerű egyáltalán ilyen adatot számolni. A kenesei ingatlant üzemeltető Építőmérnöki Kar jövőbeli tervei között szerepel a tulajdon eladása. A kapott összeget, amit 100 millió forintra saccol az igazgató, a gödi mérőtelep teljes körű felújítására és korszerűsítésére fordítanák. Az eladás oka – mint ahogy azt Hajóstól megtudtuk –, hogy a balatonkenesei mérőtelep csak a nyári szezonban használható, emellett felújításra szorul, és üzemeltetése fajlagosan így igen költséges. A balatonfüredi MAFC ház eladása jelenleg nincs napirenden. Felmerült viszont még a balatonboglári és balatonszárszói kis üdülőktől történő megválás is. Az üzlet megkötése után ezekből jelenleg talán 50-60 millió forinthoz juthatna az egyetem, amely összeget a tanépületeink felújítására fordíthatnának. Az elmúlt években az ingatlanokkal kapcsolatban több sikertelen felújítási

terv is napvilágot látott. A gödi mérőtelep renoválását a MISZ Kht. ugyan tervezte egy pályázat keretén belül, de nem nyertek a pályázaton, ezért nem valósult meg. Ezt a felújítást csak a balatonkenesei mérőtelep eladása után lehet megkezdeni. A rekonstrukció a teljesen elavult „konténer épület” elbontását, és helyére egy korszerű, gazdaságosan üzemeltethető épület felépítését, továbbá a főépület felújítását is jelenti. A Balatonlellei Ifjúsági Táborban 5-6 évvel ezelőtt történtek nagyobb fejlesztések, amelyek sportpályák és közösségi terek megújítását eredményezték. Ezeknek a beruházásoknak nagy sikere van, és a kialakított tereket a hallgatói csoportok azóta is folyamatosan használják. A sikeres átalakításokon felbuzdulva a Diákközpont és az Egyetemi Hallgatói Képviselet ebben az évben összegyűjtötte a tábor továbbfejlesztési irányait, lehetőségeit, amelyek egy része a tábor hallgatóbarátabbá, közösségi tevékenység végzésére alkalmasabbá tételét szolgálná, másrészt a tábor épületeinek működési ideje miatt már aktuálissá váló állagmegóvást valósítaná meg. A fejlesztési elképzelések még csak tervezési fázisban vannak, de azért remélik, hogy ezek egy részének eredményét a hallgatók már a következő nyáron használhatják – mondta el Gál Tibor. Szabó Orsolya

Novemberi programok a BME OMIKK-ban Rendezvények a Tudomány Ünnepe keretében Idén tizenkettedik alkalommal ünneplik a Magyar Tudomány Napját, mely 2003 óta immár a Magyar Tudomány Ünnepe néven országszerte folyamatosan bővülő programkínálattal várja a tudomány, a tudományos ismeretterjesztés iránt érdeklődőket.

„S a nagy munkához hordok egy követ…” Adalékok Eötvös Loránd életéről és munkásságáról Kiállítás megnyitó és ünnepi tudományos ülés Időpont: november 12. Helyszín: BME OMIKK Nagyolvasó Program: 10.00 Kiállítás megnyitó 10.30-tól szakmai előadások Eötvös Loránd munkásságáról: Dr. Radnai Gyula (ELTE): Mikor és miért kezdte kutatni Eötvös a gravitációt? Dr. Szunyogh Gábor (Országos Műszaki Múzeum): Hogyan működik az Eötvös-inga? Az Eötvös-inga szerkezetének bemutatása egy demonstrációs modellen Dr. Völgyesi Lajos (BME–ÉMK - Általános és Felsőgeodézia Tanszék): Eötvös Loránd munkásságának folytatása napjainkban Dr. Baráth István (ELGI): Az Eötvös Loránd Emlékgyűjtemény a nevét viselő Geofizikai Intézetben

Összesen körülbelül 450 férőhely található az egyetem udvari területein belül, a kiadott engedélyek száma pedig közel kétszer ennyi, 900 körül van. A szemeszter kezdő hónapjait leszámítva ez általában nem szokott problémát jelenteni. A zsúfolt időszakban (szeptember-október, február-március) viszont könnyen előfordulhat, hogy tíz óráig elfogynak a szabad helyek, és kigyullad egy piros ”Megtelt” lámpa a

sze a mozgáskorlátozottakra, illetve az áruforgalomra nem vonatkozik. Illetve a motorosokra sem, mivel ahol egy Fotók: Szabó Lázár

sorompónál. Pedig már így is maximális a helykihasználtság. Egyetlen tabu van, az északi terület: tehát a Bertalan

Lajos utca, Budafoki út és a rakpart által körbezárt övezet. Mivel az itt található épületek a világörökség részét képezik, ezért az egyetem vezetése a védelmük érdekében úgy döntött, hogy ezen a részen ne lehessen parkolni. Ez per-

személy befér a kapun, ott általában egy motoros is, így az ő parkolásukat nem lenne egyszerű korlátozni. Azonban tervben van egy külön a számukra kialakított parkolóhely felépítése, hasonlóan a kerékpártároló ketrecekhez.

Néhány információ, illetve az egyetemen belüli parkolás térítési táblázata: • • •

Az egyetem területén a megengedett sebességhatár 10 km/óra. Az áruszállítók maximum 1 óra időtartamra tartózkodhatnak a kapukon belül. Az egyetem és a Bartók Béla út, illetve Karinthy Frigyes út között bezárt területen egységesen 150 Ft/óra díjszabással lehet parkolni.

A parkolást igénylő személyek: egyetemi dolgozó számára munkaidőben egyetemi dolgozó számára munkaidőn túl éjszaka és munkaszüneti napokon mozgáskorlátozott egyetemi polgárok számára

4 • MŰHELY

parkolási díj a déli területen, illetve a V2 épület udvarán:

Parkolási díj az I épület mélygarázsában, illetve vezetői parkolók:

7.333,- Ft/félév

14.666,- Ft/félév

600,- Ft alkalmanként

1200,- Ft alkalmanként

térítésmentes

térítésmentes

Esélyegyenlőség a Műegyetemen Források mozgósítása nemes cél érdekében Az utóbbi pár évben szünetelő, ám azelőtt nagy hagyományokkal bíró ösztöndíjat elevenített fel idén az Egyetemi Hallgatói Képviselet. A fogyatékkal élő hallgatók számára kiírt pályázat kapcsán az EHK pályázatfelelősével és a Támpont Iroda esélyegyenlőségi koordinátorával beszélgettünk. Esze Ágnes pályázati felelőstől megtudtuk, hogy a hátrányos helyzetű hallgatók támogatásához a MŰHAL (Műegyetemi Hallgatókért Alapítvány) szolgáltatja az anyagi keretet. Az alapítvány öregdiákok és más az egyetemhez kötődő személyek pénzbeli támogatását (jellemzően az adó tetszőlegesen elkölthető 1%-át) használja föl közhasznú célokra. Idén – hála a jótékony felajánlásoknak – egy nagyobb összeg gyűlt össze, és az EHK úgy

A tárlat 2009. március 31-ig látogatható a könyvtár nyitvatartási idejében (H–P 9-20).

Műszaki és természettudományi könyvtárak a kutatás szolgálatában Szakmai nap a BME OMIKK kettős évfordulója alkalmából Időpont: november 19. 10:00 Helyszín: BME OMIKK Nagyolvasó További információ: www.omikk.bme.hu, [email protected]

Hova parkolhatunk az egyetemen? A válasz leginkább attól függ, hogy az egyetem alkalmazottai vagyunk-e, vagy pedig hallgatók, tudtuk meg dr. Hajós Róbert üzemeltetési igazgatótól. A campuson belüli területeket kivétel nélkül az oktatóknak, a személyzetnek, illetve természetesen az arra rászorulóknak tartják fenn. A többieknek marad a rakpart, illetve a környező utcák, elsősorban a Bertalan Lajos és az Egry József utca.

BME körkép


A vezetésnek természetesen külön fenntartott helyek vannak: felsővezetőknek a K épület előtt található egy 10-12 autót befogadni képes lánccal elzárt hely, illetve az EL és az A épületek között még további nyolc. A Goldmann György téren az Erste Bank mellett és a kazánháznál szintén az egyetemi vezetésnek alakítottak ki parkolóhelyeket. Hajós Róbert hozzátette, hogy a diákok számára elsősorban a Műegyetem rakpart, a Bertalan Lajos utca, illetve az Egry József utca ajánlott, mivel ezeken a területeken ingyenes a parkolás. A Bertalan és az Egry utca között futó Stoczek utcában azonban már 150 forintot kell fizetni óránként, tehát érdemes figyelni, mivel nem mindegy, hogy hova parkol az ember. Általánosságban azonban elmondható, hogy aki reggel érkezik munkába, az talál helyet magának. Igaz ez a kerítésen belül és kívül is. Az üzemeltetési igazgató hozzáfűzte, hogy az I épület parkolási szempontból különleges helyzetben van. Egyrészt, mert alatta található egy mélygarázs, amelyben körülbelül 200 darab férőhely van a kiadott 220 engedélyhez. Az éppen épülő Q épület miatt elzárták a Magyar Tudósok Körútjának egy nagy részét az autósok elől, ezért az egyetem felkérte a kivitelezőt, hogy az I épülettel szemben található murvás parkolót kerítsék el, amelyet mostantól csak a BME hallgatói és dolgozói használhatnak

az építkezés befejezéséig. Ide érvényes belépőt az Üzemeltetési Osztálynál lehet majd igényelni ingyenesen. Ha pedig elkészül a Q épület, akkor az alatta épülő kétszer 200 parkolóhelyes garázs fogja átvenni ezt a szerepet. Hajós elmondta, hogy egy másik nagyon fontos szempont a parkolóhelyek kialakításakor a mozgásukban korlátozott egyetemi dolgozók és polgárok számára az akadálymentesítés. Ők ingyene-

sen igényelhetnek parkolási engedélyt az egyetem egész területére. Mivel ilyenkor minden méter számít, megállhatnak a nekik leginkább kényelmes bejáratnál, hogy a lehető legkisebb távolságot kelljen megtenniük. A CH épület mögött is kijelöltek két helyet számukra. A kiadott 900 engedélyből nagyjából 20 darab van a rászorulóknál, ebből kevesebb mint 10 a hallgató. Hidasi Péter

találta, ez a keret hathatós segítséget nyújtana a fogyatékkal élő BME-s hallgatók számára. Az ösztöndíj ezúttal nem rendszeres juttatást jelent. A pályázatok tárgya a fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányainak megkönnyítését célzó eszközök beszerzése. Az érintett hallgatóknak meg kellett nevezniük az igénybe vett személyi vagy technikai segítséget, és megbecsülni költségét. Fogyatékosságukat és a kérés indokoltságát orvosszakértői véleménnyel igazolták. Esze Ágnes lapunknak elmondta, hogy az őszi félévi pályázat beadásának határideje 2008. október

Megéri kutatni Dupla pénzt kapnak a TDK helyezettek

27. volt. Az elbírálást a három tagból álló Esélyegyenlőségi Bizottság végzi (egy-egy tag a Támpont Irodából, az Egyetemi Hallgatói Képviseletből és az oktatói gárdából), amelynek a véleménye alapján végül az EHK dönt. Az anyagi segítségen túl a BME Diákközpont Támpont Iroda igyekszik mindenben megkönnyíteni ezen hallgatók tanulmányait: javaslatot tesz a megadható kedvezményekre, és hivatalos közegként közvetít az oktatók felé az egyenlő esélyekkel történő oktatás és számonkérés érdekében. Továbbá az egyetem a szükséges tárgyi feltételeket is igyekszik biztosítani. A fogyatékkal élő hallgatók a Támpont Irodától laptopot, fényképezőgépet, diktafont, illetve könyveket (pl. szinonimaszótárt, egyes tankönyveket) kölcsönözhetnek, ezzel is enyhítve a fogyatékosságból fakadó többletköltségeket. Szadai Krisztina, a Támpont Iroda esélyegyenlőségi koordinátora elmondta, hogy az elmúlt években jelentősen megnőtt az egyetemünkre jelentkező és felvételt nyert, valamilyen fogyatékossággal élő – elsősorban a beszédre vagy írásra, számolásra kiterjedő nehézségekkel küzdő hallgatók száma. A mozgásszervi sérültek egyetem területén történő közlekedésének megkönnyítése idáig az esélyegyenlőségi koordinátorra hárult. A növekvő igények miatt jelenleg az iroda személyi segítőket keres, akiket ezután közvetít a segítségre szorulók felé, és koordinálja az együttműködést. Az előzetes felmérések szerint mintegy heti tíz alkalomra kell találni vállalkozót – egy-egy alkalom körülbelül háromnegyed-egy órát venne igénybe –, ami szerencsés órarendek esetén három-négy segítővel megoldható lenne. A pályázat még nem zárult le, folyamatosan várják szolgálatkész BME hallgatók jelentkezését a Támpont Irodában, az R épület földszintjén. A jelentkezőkkel szemben támasztott egyedüli kritérium, hogy nappali tagozatos, aktív státuszú műegyetemi hallgatók legyenek. Ezek mellett semmiféle szakértelem nem szükségeltetik a feladat betöltéséhez, a segítők pedig minimális honoráriumra számíthatnak. Gregó Kinga Fogyatékkal élő hallgatók a BME-n (összesen 55):

Az Egyetemi Hallgatói Képviselet nemrégiben létrehozott egy EHK TDK Ösztöndíjat, amellyel a megmérettetésen induló diákokat támogatja. A juttatás új finanszírozási elveket vezet be, amelyekről Hamvas Mihály EHK képviselőt kérdeztük. Az EHK ebben az évben alkotta meg az új ösztöndíj kiosztásának alapelveit, amelynek legfontosabb változása, hogy a testület a tavalyihoz képest közel kétszer akkora összeggel járul hozzá a verseny díjazottjainak jutalmazásához. Új momentum a kiosztás szempontjainak megváltoztatása, és a korábbiaktól eltérően az úgynevezett normatív finanszírozás bevezetése. A képviselő elmondta lapunknak, hogy dolgozatonként húszezer forintot különítenek el erre a célra, ezáltal a sikeresen szereplők kétszer akkora jutalomra számíthatnak. A díjkiosztás alapgondolata az, hogy a helyezéseket meghatározott szorzótényezőkkel látják el, amelyek arányában osztják szét a szekcióra jutó támogatást. Így várhatóan az első helyezést – amely továbbra is

megőrzi nívóját – 45-60 000 Ft közötti, a másodikat 2540 000 Ft, a harmadikat pedig 15-20 000 Ft közötti összeggel jutalmaznák. A dicséret körülbelül 8-10 000 Ft-ot érne. Idén mintegy 620 dolgozatra számítanak az előzetes jelentkezések alapján, amely mintegy 12 400 000 Ft támogatást jelent.

akár az egymillió forintot is a cégek által felajánlott, célzottan TDK-t támogató pénzösszeg” – tette hozzá a TDK felelős. Az EHK még jelenleg is egyeztet az Egyetemi Tudományos Diákköri Bizottsággal a díjkiosztás operatív megvalósításáról, és egyes apró részleteinek kidolgozásáról, így a telje-

Hamvas Mihály azonban elmondta, hogy karonként igen jelentős eltérés várható a tényleges díjkiosztás után, mivel egy díjazott hallgató nemcsak az EHK TDK Ösztöndíját nyerheti el, hanem egyes karok esetében a külső cégek által felajánlott jutalmat is. „Ezek a szponzori felajánlások karonként hatalmas eltérést mutatnak. Van olyan kar, ahol közel nulla, és van, olyan is ahol eléri

sen végleges verzió csak lapzártánk után fog kikristályosodni. A koncepció alapelve az, hogy az EHK némiképpen anyagilag is kompenzálja a hallgató fáradozásait, a dolgozat előállítási költségeit, és ezáltal ösztönözze a diákokat a tudományos munkára, az önálló kutatásokra, amelyek meghatározóak lehetnek szakmai előrejutásukban. Sneider Zita

Fotó: Szabó Lázár


Fotó: Szabó Lázár

BME körkép

A díjkiosztás menete egy átlagos szekcióra lebontva: szekció létszáma:

8 fő

szekció EHK TDK ösztöndíj

160 000 Ft

Szorzó

Helyezésért járó jutalom

Összesen kiosztott

első helyek száma:

1

3

53300 Ft

53300 Ft

1

2

35500Ft

35500 Ft

Mozgássérült

10

második helyek száma:

Hallássérült

16

harmadik helyek száma:

2

1

17800 Ft

35600 Ft

Látássérült

3

dicséret:

4

0,5

8900 Ft

35600 Ft

Beszéd- és más fogyatékosság

25

díjazottak száma:

8

Egyéb

1

Szumma:

160 000 Ft

MEGKÉRDEZTÜK:

Tanulsz-e az egyetemen idegen nyelveket? Juhász Balázs 1. éves építészmérnök Jelenleg nem tanulok semmilyen idegen nyelvet, de középiskolában voltak angolés franciaóráim. Tervezem, hogy itt az egyetemen is járok majd nyelvoktatásra, de az év elején még azt tanácsolták, hogy elsősként a kötelező tárgyakra koncentráljak. A franciát mindenképpen folytatnám, de lehet, hogy elkezdenék tanulni valamilyen különlegesebb nyelvet is: spanyolt, olaszt vagy oroszt. Az angol nyelv ismeretét külön fontosnak tartom a mindennapok és a munka területén is. Henk Barbara 5. éves építészmérnök Most spanyolul tanulok, de korábban jártam angol kurzusra is. Szerencsére eddig jó tapasztalataim voltak az egyetemi nyelvoktatással kapcsolatban. Nullkredites nyelvi tárgyakat vettem fel, ahol a csoport tagjai nagyjából egyforma tudással rendelkeztek. Jó tanárt is kaptunk, így sokat fejlődtem. Mivel nyelvvizsgám már van, inkább azért hallgatok nyelvet, mert érdekel maga a nyelv és a kultúra is, illetve szeretnék külföldön dolgozni.

Dvorszki Judit 3. éves vegyészhallgató Ebben a félévben műszaki angolt tanulok az egyetemen. A nyelvtanulást már kiskorban kezdtem, akkor még elsősorban érdeklődésből, de később már a nyelvvizsga megszerzése lett a cél. Németet főleg a felvételi miatt tanultam, az angolt viszont szerettem is. Most szem előtt tartom azt is, hogy az angoltudásom a munkavállalásnál is előny lehet. Ha lesz időm, szeretném elkezdeni a franciát is, viszont ezt őszi félévben kellene megtennem, mert tavasszal már az addig megszerzett tudásra építenek a tanárok. Szerintem érdemes kihasználni, hogy négy féléven keresztül ingyenes a nyelvoktatás.

Major Márk 3. éves építőmérnök Az építőmérnöki kommunikációs készségfejlesztő tárgyam kötelezően angol vagy német nyelven tartott óra. Ezt hallgattam az előző félévben, de egyéb nyelvórát itt nem veszek fel. Szerintem nehéz eldönteni, hogy milyen szinten vannak a csoport tagjai, és így nem biztos, hogy fejlődne a tudásom. Eddig angolul és németül tanultam, illetve szerbül, de mivel itt az egyetemen ez nincs, magántanárhoz járok. Időm függvényében még franciát tanulnék. Úgy gondolom, a nyelvtudásommal könnyebb lehet a munkavállalás is.

Scsaurszki Anna 5. éves építészhallgató Olasz műszaki nyelvet vettem fel, de sajnos ez összevontan működött az összes karral, ezért nem fejlődtem annyit, mint vártam. Az olasz nyelvvel már korábban is foglalkoztam, és Erasmus képzés keretein belül tanultam is Olaszországban. Egyéb órákat is felvettem olasz nyelven, ahol anyanyelvi tanár oktatott. Úgy gondolom, hogy a nyelvvizsga megszerzéséhez azért nem elég egy tanfolyam, azt ki kell egészíteni rendszeres otthoni tanulással. Angolt és németet itt nem tanultam, viszont elkezdtem a spanyolt.

Penha Felizárdo Renáta 5. éves építész Egyszer próbálkoztam nyelvtanulással az egyetemen; műszaki angol tanfolyamot vettem fel. A kurzus jó volt, mert anyanyelvi oktató tartotta, viszont az anyagban más szakok szakszavait is tanultuk, ami nehézkessé tette a haladást. További kurzusokat nem vettem fel. Az angolról nem hallottam annyi pozitívumot, de az újlatin nyelvek oktatását többször dicsérték. Mivel édesapám portugál, érdekel ez a nyelvterület, csak nehéz meghatároznom, hogy milyen szintű előadásra illenék a tudásom alapján. Készítette: TAKÁTS ILDIKÓ

Fotók: Kiss Imre

MŰHELY

•5


Valamilyen téren ki kell tűnni az átlagból Az Állásbörze tapasztalatai munkáltató és álláskereső szemszögből

Állásbörze kiállítók száma: 2007 ősz

180

2008 ősz

168

Forrás: BME Karrier Iroda vesebb az iskola mellett is munkát vállaló hallgató. Kiemelte annak fontosságát, hogy a humán erőforrás és a szakmai oldal is képviseltesse magát a kiállítói standnál. Lényeges, hogy az érdeklődők megfelelő szakértői választ kapjanak a kérdéseikre, illetve a személyzeti osztály is tájékoztatni tudjon a felvételi lehetőségekről. A stand dekorációja, a szóróanyagok és az ajándékok további elengedhetetlen elemei a felkészült kiállítónak. Hozzátette, hogy minden feltétel adott ahhoz, hogy valaki nagy show-t csináljon, de ők inkább egyegy különleges ötlet megvalósítására törekednek. Beszélgetésünk során a HR konzultáns elmondta, hogy véleménye szerint a jelenlegi gazdasági válság valamilyen szinten hatással lesz a munkaerő-piacra, mozgását mindenképpen lassítani fogja, és már ez előtt is tapasztalhatók voltak az első jelek. Jelenleg az emberek is bizonytalanabbul érzik magukat, így nehezebben váltják fel az aktuálisan biztos helyüket. Ősszel inkább a gyakornoki helyek a kelendőbbek. A börze helyszínén Siklósi Ágnest, az Audi Hungaria Motor Kft. személyügyi marketing referensét csíptük el néhány szóra. Elmondása szerint idén is sok a látogató, már a nyitás előtt megrohamozták standjukat. Tavaly ősszel sok volt a

6 • MŰHELY

Fotó: Kiss Imre

ramjai, de első munkáját inkább egy kisebb, családias hangulatú cégnél vállalta el, és elsősorban ugródeszkának tekinti. Vallomása szerint a

között. Hozzátette, hogy az őszi és tavaszi fórum közötti különbség is lassan eltűnik majd a mesterképzések elindulásával, valamint az első BSc-s évfolyam végzésével. Tapasztalatai szerint az álláskeresők többsége nagyon felkészült, céltudatosan keres munkát, azonban vannak „csapongó” pályázók is, akik az adódó lehetőségeket fogadják el, és kevésbé tudatosak a pályaválasztásban. Hozzátette, hogy jelenleg mintegy harminc pozíciót hirdettek meg elsősorban mérnöki, elenyésző számban gazdasági területen. A kínált állások főként teljes munkaidősek, de elképzelhetőnek tartja, hogy akár gyakornokokat is felvegyenek az adott munkára. Tavaly például több mint 250 diákot foglalkoztatott a vállalat. Ezek mellett kiemelte, hogy a sikeres álláskereső lételeme a felkészültség, az előzetes informálódás, a nyelvtudás, és nagy előnye lehet a szakmai tapasztalatnak, főként a nem kötelezően előírt, inkább önszorgalomból elvégzett gyakorlatnak. Fontos a felsőoktatási intézmény presztízse is – amely a BME esetében megvan –, de lényeges elem a pályázó tényleges tudása, és diploma mögött rejlő szakmai értékek minősége. A börze másik fontos szereplője az álláskereső fiatal. Elsőként Gárdos Gergővel beszélgettünk, aki a 2008as tavaszi állásbörzén tette meg az első lépéseket. Április óta félállásban dolgozik fejlesztőként egy negyvenfős vállalatnál, és jelenleg egy egészségpénztár fejlesztésével foglalkozó projektben vesz részt. Tapasztalatai szerint kevés gyakornoki, részmunkaidős lehetőséget kínálnak a börzén, főként inkább főállású munkavállalókat keresnek. Inkább a nagy cégeknek vannak gyakornoki prog-

munkahely kiválasztásánál fontos szempont volt a rugalmasság, hogy munkáját össze tudja egyeztetni az iskolai tanulmányokkal, valamint nem elhanyagolható a bérezés mértéke sem. Elmondta lapunknak, hogy a nyelvtudás tényleges szintje, a szakmai tapasztalat, a megjelenés és a jól megírt önéletrajz döntő lehet egy állásinterjún. Ezek mellett nem mellékes a BME presztízse, szakmai elismertsége sem. Aki ilyen diplomával rendelkezik, biztosan nem indul hátránnyal a munkaerő-piacon. A személyes találkozásnál fontos volt

tó még nem vált a napi mókuskerék részévé, interjúnk alkalmával az őszi börzén keresett állást. Megerősítette, hogy a nyelvtudás, főleg az angol nyelv ismerete nagyon fontos, és az sem hátrány, ha a pályázó egy másik idegen nyelvet is beszél legalább társalgási szinten. Szerinte a rendezvényre való előkészületekben fontos a megfelelően megszerkesztett önéletrajz, amelynek nemcsak a törzsadatokat kell tartalmaznia, hanem olyan, az álláskeresőre vonatkozó információkat is, amellyel „jól eladhatja magát”. A több állásinterjút „túlélt” pályakezdő szerint nem érdemes egy börzére túlöltözni, inkább olyan ruhát érdemes viselni, amelyben a jövőben is szívesen dolgozna a vállalatnál. Persze vannak munkahelyek és szituációk, amelyek megkövetelik a maximális eleganciát, de az öltönyt és a kosztümöt inkább tartogassuk a szóbeli fordulóra. Nélkülözhetetlen, hogy a pályakezdő előzetesen informálódjon az adott cégről interneten, vagy a rendezvény kalauzából, és céltudatosan keresse fel a kiállítókat. Hozzátette, hogy ezek mellett egy álláskeresőnek versenyelőnnyel kell rendelkeznie többi társával szemben. Ha az egyetemi tanulmányok mellett egyéb tevékenységet, – legyen az öntevékeny köri, szakkollégiumi tagság, szakmai gyakorlat, TDK, rendezvényszervezés stb. – végez egy diák, máris előnybe kerül azokkal

Tömeges igény van a felsőoktatásra Előző számunkban Szabó Zoltán az MSZP oktatáspolitikusa fejtette ki álláspontját a felsőoktatás jelenlegi helyzetéről és a jövőre vonatkozó stratégiai elképzeléseiről. Most Pokorni Zoltánt, a Fidesz volt oktatási miniszterét kérdeztük ebben a témában. Ön szerint tömegoktatás vagy minőségi oktatás folyik ma Magyarországon a felsőoktatásban? Mindkettő. Tömeges igény van a felsőoktatás iránt, ami jó dolog, az elmúlt 16-18 évben háromszorosára nőtt a felsőoktatásban tanuló hallgatók száma. Nagyon sok területen tömegképzés folyik, melynek előnye és hátránya is van. Pozitívnak tartom, hogy ma olyanok is tanulhatnak, akik számára ez korábban elképzelhetetlen volt. A nagy kérdés az – nemcsak nálunk, hanem mindenütt a világon –, hogy miként lehet ezt a tömeges igényt kielégíteni úgy, hogy közben megőrizzük a magas színvonalú képzés elemeit. Erre adott egyféle választ a bolognai modellként elhíresült kétszintű felsőoktatás kialakítása, és jól látható, hogy az igazi elit képzés a doktori képzés keretei között valósul meg. A komoly gondok ott mutatkoznak, hogy azzal szembesül egy főiskola vagy egy egyetem vezetője, oktatói kara, hogy a túl sok gyerektől

növekvő gazdasághoz mért kalkuláció, nem pedig egy pangó, sőt szükölő gazdasághoz. Ma komoly feszültségek vannak, jelentős a munkanélküliség, de még mindig a diploma véd a legjobban. Akinek középiskolai végzettsége van, azoknak közel fele, 43%-a munkanélküliséggel néz szembe. A diplomával állást keresők aránya ellenben csak néhány százalék. Nagyságrendi eltérés van a kettő között. S ugyanez igaz a jövedelmekre is, az OECD országok között Magyarország az egyik, ahol a diplomások kereseti előnye a legnagyobb az alacsonyabb végzettségűekkel szemben. Megéri tehát tanulni. Az egy másik kérdés, hogy vajon a munkaerő-piacnak szüksége van-e annyi kommunikátorra, menedzserre, mint ahányan ezeket a szakokat választják. Erről nagyon sok vita folyt az elmúlt években, és valamennyien egyetértünk abban, hogy az informatikai, természettudományos képzés arányát növelni kell. Ez komoly gond. Ezt a kormány az előző években nagyon sajátosan tette meg. Nem csökkentette a keretlétszámokat ezeken a területeken, ugyanakkor másutt jelentősen visszavágta az államilag finanszírozott hallgatói helyeket. Egyik barátom ezt úgy jellemezte, hogy „a vég-

nincs ideje, órája, pénze, energiája a tehetséggondozásra, a legjobbak megtalálására és az azoknak szóló minőségi képzés kereteinek kialakítására. Ráadásul erre a kérdésre egy romló pénzügyi környezetben, egy alakuló, új képzési szerkezetben kell választ adni.

tagok között meg lehet növelni úgy is a lábak arányát, hogy levágják az egyik kezet.” Azt gondolom, nem ez a jó út, nem az államilag finanszírozott helyek számát kellett volna csökkenteni, hanem a mérnöki, informatikai, műszaki képzések keretszámát növelni jelentősen.

Mi hosszú távon ennek a következménye? Ez hogyan mutatkozik meg a munkaerő-piacon? Az OECD néhány hete adta ki az új statisztikáit, elemzéseit a felsőoktatásról. Ennek egyik lényeges megállapítása az, mely szerint Magyarországon, és a hozzánk hasonló sorsú, egykor megszállt kelet-európai országokban még mindig kevés a diplomások száma és aránya, ellentétben NyugatEurópával. Természetesen ez egy ideális gazdasághoz, egy

Mi az oka annak, hogy mégis így történt? Több oka van. A keretszámok csökkentése lényegében a fizetős képzés bővítését, a tandíj fokozatos, bújtatott bevezetését jelentette. De a természettudományos képzés területén nemcsak az alacsony keretszámok jelentik a gondot, hanem az is, hogy nem népszerűek ezek a szakok, és kevesen jelentkeznek rájuk. Közel tíz éve látszik, hogy egyre alacsonyabb hozott pontszámmal, egyre kevesebb

Fotó: Iván József

A kiállító cégek az állást keresőkhöz hasonlóan kemény munkával készülnek egy-egy ilyen fórumra. Lapunknak Zsámboki Zsuzsanna, az Evosoft Hungary Kft. HR konzultánsa elmondta, hogy a börzét egyhónapos munka előzte meg. A rendezvény előtt körültekintő háttérmunkával, így a marketinganyagok, prospektusok előkészületeivel mindenképpen számolniuk kellett. Hozzátette, hogy a cég még nem vett részt a Felkészítő Napokon, azonban a nagy kiállítói létszám miatt már szóba jött, hogy érdemesebb volna a megelőző szakmai előadásokon is szerepelnie. Megjegyezte, hogy a BME Állásbörze jó marketingstratégiával rendelkezik, sok fórumon értesülhetnek róla az érdeklődők. A szervezéssel mindeddig elégedettek voltak, az ügyintézés pedig gördülékennyé vált a sokéves rutinnak köszönhetően. Kifejtette, hogy az őszi fórum kisebb, mint a tavaszi, és a kereslet is jóval alacsonyabb. A látogatók zömében diákok, akik inkább gyakorlati helyek iránt érdeklődnek, vagy mindössze felmérik a terepet, és információt gyűjtenek a munkaerő-piacon jelenlévő cégekről. Erre az esemény kiválóan alkalmas. Tapasztalataik szerint nyáron csúcsosodik ki a gyakornokok létszáma, és ősszel ke-

gyakornoki pozíció iránt érdeklődő diák, azonban most egyre inkább kiegyenlítődik az arány a főállást és a gyakornoki munkát kereső pályázók

az első benyomás mindkét fél részéről. Ahogy visszaemlékszik, nagyon segítőkészek és meggyőzőek voltak a tavaszi kiállítók. Elmondta lapunknak, hogy az állásbörze szervezésével elégedett volt, és meglepődve tapasztalta, hogy a műszaki terület minden szegmenséből kínálnak állásokat. A paletta rendkívül széles körű, de azért bizonyos mértékű szerencse kell ahhoz, hogy jó állást találjon itt egy diák, pályakezdő. Szobi László műegyetemista hallgaFotó: Kiss Imre

A standok állnak, s az állást kínáló cégek emberei mindent megtesznek azért, hogy felkeltsék a látogatók figyelmét. Az álláskeresők karrierlehetőségeiket mérlegelve bolyonganak a folyosókon, és a megfelelő kínálatot keresik. Az Állásbörzén mi is kint voltunk, ahol kíváncsiságunk áldozatául estek cégképviselők és álláskeresők egyaránt.

Közélet


Fotók: Kiss Imre

Karrier

a pályázókkal szemben, akik nem vettek részt hasonló közösségi tevékenységben. Állásinterjú alkalmával erre gyakran rá is kérdeznek, és sokszor döntő fontosságú pontot jelenthetnek. A HR-esek különösen szeretik ezeket az ínyenc plusz témákat. Véleménye szerint nagy előny, ha a szakmai oldal és a személyügy is képviselteti magát a standnál, ugyanis így kaphatja meg a pályázó a lehető legrészletesebb információt. Laci többször részt vett már álláskeresőként a BME börzén, és eddig jó tapasztalatai voltak a szervezéssel. Sajnos a Felkészítő Napok programjaira nem tudott elmenni, mivel nagyon hamar beteltek az időpontok. A börze egyedüli hátrányának azt tartotta, hogy kevés pozíciót hirdetnek gazdasági területen, az informatikusok és a gépészmérnökök sokkal kelendőbbek a mostani eseményen. Tapasztalatai szerint ősszel elsősorban főállású pozíciókat kínálnak, és inkább a tavaszi börzén keresik a nyári gyakornokokat. Hozzátette, hogy aki most nem is talál állást, sok hasznos információval és tapasztalattal gazdagodhat, amelyet későbbi pályafutása során is tud hasznosítani. Sneider Zita

Lapzártánkkal egy időben érkezett a hír, hogy Hiller István oktatási és kulturális miniszter döntött a 2009/2010-es tanévben induló mesterképzésekre elkülönített államilag támogatott helyek elosztásáról. Az elkülönített 21 700 helyből 18 980 helyet osztott szét 30 intézmény között, a maradék csaknem 2000 helyet a következő hónapokban akkreditált szakokra tartalékolja a tárca. Az intézmények összesen 27 ezer mesterképzési helyet igényeltek, így minden intézmény kevesebb hellyel számolhat a vártnál.

diák jelentkezett ezekre a szakokra. A harmadik ok a reálgazdaság lassulása, pangása. Nincs olyan komoly innovációra támaszkodó, magas, szellemi tartalmat hozzáadó értéket megvalósító ipari fejlődés Magyarországon, ahogyan azt szeretnénk, s ami sokak számára biztosíthatna magas jövedelmet, jó szakmai karriert. A hagyományos természettudományos szakmáknak a megbecsültsége igen alacsony, nem nevezhető divatosaknak. Végül a negyedik probléma a természettudományos tárgyak oktatásával, közoktatásbeli helyzetével van összefüggésben. Nem alaptalan az a kritika, hogy elterpeszkedett bennük a száraz, a gyerekeket nem motiváló, számukra érdektelen tudományosság. Milyen módón képzelné el a reáltárgyak népszerűsítését? Szükség van a középiskolai reál tantárgyak belső pedagógiájának újragondolására. Több kísérlet, kevesebb táblázat. Indokoltnak tartanám, hogy kötelezővé tegyük az érettségi vizsgát valamelyik természettudományos tárgyból. Ehhez természetesen szükséges az óraszámok, órakeretek növelése is. Jó lépés lehet az olyan programok támogatása is, mint amit a Magyar Innovációs Szövetség és a Magyar Tudományos Akadémia kezdeményezett. De mindezek önmagukban és együtt sem érnek el eredményt, ha a gazdaság nem növekszik, ha a nagyobb hozzáadott értéket megvalósító, innováción alapuló gazdasági szféra nem ad nagyobb szerepet az ilyen műveltségnek, tudásnak, képzettségnek. Nagy a verseny, mert nem Indiával, Kínával, Ukrajnával kell felvenni a harcot – ki tud minél olcsóbban, több kezet foglalkoztatni –, hanem multinacionális cégek anyaországaival a gazdasági fejlesztések helyszínéért. Magyarország nem áll túl jól ezen a téren. Említette, hogy a reál tárgyak nem nevezhetők divatosnak. Mennyire befolyásolják a „divatok” a szakképzést? A mai közbeszéd és kultúra állapota olyan amilyen, ezen változtatni az oktatásirányítás feltehetően nem tud. Jó lenne, ha korunk hőse nem teljesítmény nélküli celeb lenne, hanem valamilyen munkát az asztalra letevő ember, aki mögött biztonság, erő és tudás van. De hiú remény azt gondolni, hogy egy bulvárújság indítása népszerűsítené a reál területet. A Bolyai-díj megteremtésének ötlete azzal a nem titkolt szándékkal született meg, hogy olyan sztárokat emeljen ki a magyar tudomány művelői közül, akik vonzó példaképként tudnak a fiatalok elé állni. Van is eredménye, igaz a kör, ahol hat a díj, talán még szűk. Amit viszont az oktatásirányítás megtehet, hogy nagyon jól tagolt, pontos, sokirányú információt ad a középiskolás diákoknak és a szüleiknek a felvételi jelentkezés előtt. Ebbe beletartoznak az adott szakokon végzettek elhelyezkedési, fog-

lalkoztatási, kereseti, karrier és elégedettség mutatói is. Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata, így hívtuk ezt a programot. Mivel FIDÉV volt a rövidítése, sokan automatikusan a Fideszhez kötötték, mert a mi időnkben indult el, de ez csak véletlen. Sajnos ezt a programot a Medgyessy-kormány leállította. Nagy hiba volt, be is látták, most indul újra, de néhány év kényszerűen kimaradt. Ennek a nyitottságnak a biztosítása nem mindig könnyű, mert gyakran kérdéses, hogy mennyire érdekeltek a felsőoktatási intézmények abban, hogy ezt a munkájukról, teljesítményükről világos, néha kíméletlen képet nyújtó vizsgálatot megszervezzék és szorgalmazzák. S persze az is kérdés, hogyan vehetők rá a végzett hallgatók, hogy az ehhez szükséges információt megadják. Mivel magyarázható az a jelenség, hogy sokan a kereslet ellenére mégis bölcsésznek mennek? Van egy általános kulturális miliő, amit a felnövekvő generáció lát, hall, tapasztal. Több sikeres színészt, újságírót ismer meg a különböző médiumon keresztül, mint szakmai berkekben elismert építészt, hídmérnököt, biológust, geográfust. Ennek az ellensúlyozására alapították meg a Bolyai-díjat. A legnagyobb baj mégis az, hogy a természettudományos képzések drágák, ezért látva a keresletet, az intézmények is hajlanak arra, hogy a humán területek felé forduljanak, hiszen ezek fejlesztése ráadásul olcsóbb is. Ezek az okok összekapcsolódnak és azt a sajnálatos helyzetet eredményezik, ami most van. Ehhez járul hozzá a középiskolai természettudományos tárgyak cudar helyzete, a csökkenő óraszámok és az elmaradt fejlesztések. Még akkor is több embert kellene felvenni ezekre a területekre, ha évek óta arról hallunk, hogy egyre alacsonyabb pontokkal és egyre

szempont is. Nem szabad arra ösztönöznünk valakit, hogy indokolatlanul vagy feleslegesen költse a pénzét tanulmányaira, csak azért, mert az az intézménynek a bevétel miatt jó. Nem értenek egyet a tandíjjal, vagy hallgatói hozzájárulással. Ugyanakkor a felsőoktatási intézmények többsége komoly forráshiánnyal küzd, és állandó adósságokat görget maga előtt. A Fidesz hogyan képzeli a felsőoktatás finanszírozását? Egyrészt Magyarországon hosszú ideje van tandíj, költségtérítésnek hívják, s a hallgatók fele ilyen képzésben vesz részt. A vita abban áll, hogy mindenkinek kelljen-e tandíjat fizetnie, illetve amennyiben nem, akkor mennyi legyen az államilag finanszírozott hallgatók aránya. A forráshiányt nem a tandíj oldja meg, ezt még a bevezetés apostolai sem állítják. Ugyanakkor tény, hogy a mindenkire kiterjedő tandíj-

A műszaki- és természettudományos pályák népszerűsítéséért indít rendezvénysorozatot az ország középiskoláiban a Magyar Innovációs Szövetség THE – Tudományos Hasznos Emberi programja. Az eseménysorozat célja a hazai természettudományos érdeklődés felélénkítése és a tudományos kutatói pálya népszerűsítése a középiskolás korosztály körében. A rendezvények során a középiskolások izgalmas tudományos előadásokat hallhatnak, látványos természettudományos kísérletekbe kapcsolódhatnak be.

gyengébb középiskolai és érettségi eredményekkel is be lehet kerülni? Kiemelt jelentősége van annak, hogy a valóban felkészült, motivált gyerekek tanulhassanak közpénzen. A másik körbe tartozók, tehát a költségtérítéses képzések esetében egy kicsit eltér ettől az állam feladata, felelőssége. A saját pénzén mindenki azt tanulhat, amihez kedve, érdeklődése, felkészültsége van. Természetesen itt is van egy ésszerűségi korlát. Ez egyrészt azt jelenti, hogy felkészületlenül, a továbbtanuláshoz szükséges előképzettség nélkül nincs értelme annak, hogy valaki részt vegyen a felsőoktatásban (ezt korlátozza a minimum pontszám), másrészt van egy hatékonysági

kötelezettség, a mai Magyarországon, rengeteg fiatal elől zárná el a felsőoktatást. Jól látszik, hogy önmagában már a tanuláshoz kapcsolódó kiadások emelkedése – tankönyv, utazás, lakhatás, költségtérítés stb. –, illetve a kedvezmények csökkenése – családtámogatás, ösztöndíjak és más támogatások értéke stb. – milyen jelentősen korlátozza a tanulást. Annak idején, a tandíj eltörlése után, ezért vezettük be a diákhitelt, amit sikeressége igazol. Az újólag bevezetett tandíj, amit végül a népszavazás vett le a palettáról, még ezen költségek felett jelent meg, túl azon a határon is, amikor még értelmes vita folytatható annak mértékéről. Egyszerűen a családok

egy jelentős része ezt már nem tudja vállalni, nekik mindegy, hogy „csak” évi százezer vagy évi egymillió forint a tandíj. Sem egyik, sem másik összeget nem tudják előteremteni. Az intézmények adósságának sok oka van. Évek óta stagnál, reálértékben csökken az állami támogatás, az előző miniszter által kikényszeríttet, hihetetlenül drága PPP-konstrukcióban végrehajtott – és sokszor átgondolatlan – fejlesztések is hatalmas terhet jelentenek. Főként úgy, hogy az állam egyre inkább kivonulna korábban megígért vállalásából, s az egész terhet az intézményekre testálná. De elégtelen az intézmények és a gazdaság kapcsolata, együttműködése is, néhány kivételtől eltekintve. Pedig a gazdaság komoly hasznot húz a képzett munkaerőből, ezért méltányos lenne, ha különböző formákban hozzájárulna képzésükhöz is, s nem csupán a megrendelői szerepet játszaná el. Ha megnyerik a 2010-es választásokat, milyen felsőoktatást érintő stratégiai változtatásokat kívánnak bevezetni? Már több ilyen váltást megéltem, és már kezdem megtanulni azt, hogy a legnagyobb hiba, amit elkövethet egy új irányító, hogy azt hiszi, hogy ő mindent tud. Szókratész óta tudjuk, hogy az „igazi bölcs az, aki tudja, hogy mit nem tud.” Igyekszem ezt gyakorolni. Először mérni, azután szabni, először kérdezni és utána döntéseket hozni. Mert egy elég bonyolult szituáció alakult ki a felsőoktatásban, pénzügyi problémák mellett, gazdasági zsugorodás közepette, a kétszintű (Bsc, Msc) rendszer átállása derekán, miközben a hallgatók egy része kezd elfogyni némely intézményből. Rendezni kell az egyetemek által használt állami ingatlanok sorsát, a központi vagyongazdálkodást, amit a jelenlegi kormány az új nemzeti vagyontanácson keresztül akar érvényesíteni. Tóth Rita

MŰHELY

•7

A hét témája

Mai modern építészetünk nincs összhangban a természet körforgásával. Többféle irányzat és technológia született már a megoldásra, ezek néhány eleme már az őskorban is megjelent. A hőszigetelést ma legtöbbször mesterséges anyagokkal oldjuk meg, bár néhány természetes anyag is megjelent már a piacon (pl. a parafa). Az őskori ember azonban vályogfallal, nád- vagy zsúptetővel, dombházakkal, illetve hegyoldalba vájt lakásokkal tartotta fent a kívánt hőmérsékletet. Odafigyelt a tájolásra, mellyel hasznosította a Nap melegét. Manapság egyre több ilyen ház épül, felismerve a természetes anyagok előnyeit. A fa tetőszerkezet is őskori találmány, és a mai napig sem találtak ennél jobb anyagot, szerkezetet. Mégis kevés helyen alkalmazzák, mivel nehéz a kivitelezhetősége szakképzett ács hiányában. A födém elve is kialakult már régen, csak az anyagok változtak: a fát felváltotta a vasbeton. Nemcsak a lakóépítészetben, hanem a mezőgazdasági építészetben is sok mindent már az őskorban feltaláltak. Például a gabona tárolására átszellőztetett falú építményeket emeltek, melyek ma is ugyanazon elven működnek, csak a szerkezet változott a kezdeti sövényfonattól a mai deszkázatig. A gáz árának emelkedése miatt egyre nagyobb teret hódít a biomassza fűtés, mely a különböző melléktermékeket (fanyesedék, faforgács, szőlővenyige) égeti el, ezzel termelve energiát. Ez nemcsak pénztárcakímélő megoldás, de a felesleges hulladék is hasznosul. Nemcsak az állandó lakhelyek mintáit vettük át. Az őskori ideiglenes lakóhelyekből, a sátrakból alakultak ki a mai, modern sátrak, melyek elve, tartószerkezete ugyanaz, csak más anyagokból készülnek. Összességében elmondhatjuk, hogy bár sok új találmány született, de ezek legtöbbje a természet kizsákmányolásából meríti erejét. Az őskori építészet újra felfedezése hozzásegíthet minket egy élhetőbb, környezetkímélőbb, fenntartható élethez. Markovits Zita

Hibrid? Villany? Bio?

A Toyota Prius elmúlt tízéves és elérte az egymilliós eladási men�nyiséget. Ez azt jelenti, hogy igenis népszerű dolog környezetkímélő autót venni. Az már más kérdés, hogy nem is biztos, hogy környezetet védünk vele. Szinte az összes nagy márkacsoport rendelkezik már alternatív hajtású járművel, azonban valahogy a motornak mégis benzin szaga van. A hibridek ugyanis két motorral rendelkeznek: egy villany- és egy belső égésű motorral. Az imént említett népszerű japán autó sem fogyaszt 6 liternél kevesebbet száz kilométeren, hiába van visszaforgatva a fékerő a villanymotorba. Egyedül a városi közlekedésben lehet hasznos, hiszen akkor, amíg a telep bírja, villany üzemmódban gurulhatunk a dugóban. A Saab által forszírozott E85-ös üzemanyag esetében, olcsóbb üzemanyagról beszélünk, ám magasabb fogyasztásról és végeredményben a normális üzemanyaggal működő autók költségeivel megegyező szintre jutunk, csak gyengébb teljesítményt kapunk. Ide sorolható még a napraforgóolajból előállított gázolaj is, de gazdaságilag ez is öngól, mert háttérbe szorítja a termőföldek élelmiszer termelésére való felhasználását. A Honda jár talán legközelebb az igazsághoz, a hidrogén cellás megoldásával, aminél egyszerű víz keletkezik, ehhez azonban hidrogént kell tankolni. Jelenleg tíz darab ilyen autó létezik, azonban a benzinkút, akarom mondani, hidrogénkút-hálózat kiépítését senki sem vállalja. És ott van a teljesen elektromos meghajtás is, ami sima akkumulátorról üzemelteti az egész járművet. A kb. 150-200 km-es távolságokra képes megoldás három és fél óra töltést igényel, így maximum bevásárolni tudunk velük. Ebben amúgy a fogyasztást és káros anyag kibocsátást nem igazán szempontként kezelő Subaru koncepció autója az egyik legjobb. Egyelőre luxustermékek az alternatív meghajtással rendelkező járművek. Teljesítményben elmaradnak és árban kiautózhatatlanok. Ezt pontosan tudják az autógyártók is, és amíg van kőolaj, addig nem is nagyon fogják forszírozni a fejlesztéseket. A fejlesztéseket, amiknek a költségei jelenleg irreálisan magasak és jelenleg csak nagyobb környezetszennyezést okoznának. Persze tény, hogy a benzinszagot csökkentik, ami a városokban az iszonyatos szmog miatt igencsak

hasznos lenne. Ugyanakkor hátulütői is vannak a villanyautóknak. Amerikában, ahol csúcson van a Prius láz, a vakok számára igenis nagy veszélyt jelentenek a néma autók, így felvetődött, hogy mégis kéne valamilyen mű motorzaj. Németh András

8 • MŰHELY



Merre visz az út? – Magyarország energetikai helyzete Energia. Életünk mozgatója, „üzemanyaga”, nélküle nem léteznénk mi sem, gondoljunk csak a sejtekben lejátszódó folyamatokra. Sokáig azt hittük, kifogyhatatlanul állnak rendelkezésünkre a különböző energiahordozók, ennek megfelelően pazarlóan, átgondolatlanul, óriási ütemben használtuk fel és el őket. Az első jelentős fordulat a múlt század hatvanas éveiben következett be, amikor az egyre intenzívebbé váló gazdasági növekedés környezeti károkhoz, katasztrófákhoz vezetett. Ezekkel szembesülve a Római Klub megalkotja a zéró növekedés elméletét, melyre a nyilvánosság is felfigyel. Ez adta a szellemi és erkölcsi hátterét az ENSZ Környezeti Bizottságának, ismertebb nevén a Brundtland Bizottság 1972-es megalakulásának is. A Bizottság 1987-ben tette közzé jelentését Közös jövőnk címen, mely elég sötét képet festett a világ energetikai helyzetéről. Megállapításai szerint a jelentősebb fosszilis energiakészletek hatvan-száz éven belül kimerülnek. Szerencsére ezek a becslések túl borúlátónak bizonyultak – főleg a közben felfedezett új lelőhelyeknek, ill. a kitermelési technológiák fejlődésének köszönhetően. De ettől függetlenül az nyilvánvalóvá vált, hogy nem folytathatjuk tovább az addigi rablógazdálkodást, ésszerűbben, átgondoltabban kell gazdálkodnunk a természeti kincsekkel. Ettől az időszaktól datálódik a megújuló energiahordozók felé forduló kiemelt figyelem. Az azóta eltelt harminc év alatt arányuk jelentősen megnőtt a felhasználást tekintve, ám még így is jóval alacsonyabb, mint a fosszilis energiahordozóké. Jelenleg globális szinten az energiaellátásból 31%-ban részesedik az olaj, 24%-ban a szén és 21%-ban a földgáz – azaz a fosszilis energiahordozók összesen 76%-át teszik ki az energiaellátásnak. A megújuló energiaforrások összesen 24%-át adják a világ energiatermelésének. Ezek között is a legjelentősebb a bioenergia aránya (49,5%), ezt követi a vízenergia (39,6%). A fennmaradó 11%-on osztoznak az

Nézőpont

úgynevezett „új” megújulók: a napenergia (48,9%), a szélenergia (28,8%) és a geotermikus energia (22,1%). Hazánk energetikai stratégiáját jelenleg a „Magyarország energiapolitikája 2008-2020” című keretdokumentum határozza meg. A program három főbb irányt határoz meg, konkrét számadatokkal, indikátorokkal együtt. Az egyik ezek közül a megújuló energiahordozók felhasználási összarányának évi 15%-kal való növelése. Fontos terület továbbá a zöld villamosenergia-felhasználás növelése is, ill. az energia-megtaka-

rítás energiahatékonysági intézkedésekkel. Jelenleg Magyarország sereghajtó a megújuló energia tekintetében. 2007-ben a megújulók részaránya a teljes energiamérlegünkben mindössze 4% volt, a szomszédos Szlovákiáé pedig 2%. Sajnos azonban, míg északi szomszédaink jó úton haladtak, és 2010-re a megújulókból termelendő villamos energia aránya náluk várhatóan eléri a 31%-ot, hazánkban ez mindössze 3,6% lesz. Ezzel az aránnyal Magyarország áll az EU tagországait tartalmazó lista

Szijártó Adrienn

Egy kalappal! Az update pacal és a súlykontrollos bioparadicsom után lassan itt lenne az ideje rátérni az egyéb biodolgokra is, mint például a biogázra.

Első hallásra nagyon divatos, még a laikusok szíve is megdobban, hogy végre valami környezettudatos ügyről van szó. Persze lehet, hogy az egész csak onnan jön, hogy tudják, van mire büszkének lennünk. Növényi alapanyagok és állati eredetű hígtrágya, ez minden, amiről le kell mondanunk, hogy a biogázhoz hozzájussunk. Ellenben mi mondhatni nyakig ülünk abban a bizonyosban annak dacára, hogy az ország adottságai kiválóak a termeléséhez. „Alacsony a támogatás” – mondják az illetékesek, akik a legjobban azt fájlalják, hogy más uniós tagországok pénztárcája jobban hízik. Panaszra egyelőre semmi okunk, mivel már hat ilyen üzem működik az országban. Persze mielőtt nagyon elbíznánk magunkat, vessünk egy

utolsó helyén. Ahhoz, hogy hazánk 2020-ban a megújuló energiaforrá sok részaránya 15%-os, a zöld áram részaránya pedig 20%-os legyen – az előzetes becslések alapján – körülbelül négyszáz milliárd forint állami támogatás szükséges. A jelenleg érvényben lévő Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Terv – mely a 2008-2016 közötti időszakra vonatkozik – értelmében az adott időszakban évente legalább 1%-kal kell csökkenteni Magyarország végső energiafelhasználását, azaz összesen 57,4 PJ/évvel (15.955 GWh) 9 év alatt.

A könnyebb megérthetőség kedvéért: az évi megtakarítási kötelezettség több mint 200 millió m3 évenkénti földgáz felhasználás megtakarításával egyenértékű. Mindehhez a csökkentéshez a viszonyítási alapot az EU CO2 kereskedelem hatálya alá nem tartozó hazai energiafelhasználás – az úgynevezett energia végfelhasználás – 5 éves átlaga adja, amely a teljes hazai energiafelhasználás 60%-át jelenti. A stratégia meghatározza a főbb beavatkozási területeket is: a lakossági és intézményi szektor épületállománya, vagyis az épületFotó: Kiss Imre

Építészet – vissza az őskorba


pillantást német barátainkra – mivel a felfogás e téren még nem nagyon változott –, akik több mint 4000 ilyen üzemmel büszkélkedhetnek. Arrafelé azért annyira befutott dolog a biogázoskodás, mivel kilowattonként 24-26 eurocentet zsebelhetnek be, míg nálunk ez az összeg csupán 9 cent. Kicsire pedig nem adunk, és ha már a korrupciómentes országok listáján a sereghajtók közé tartozunk, akkor maradjunk is meg annak. Számunkra és a többi ország számára is hasznos lépni az ügyben, hiszen a biogáz előállítása során gyakran környezeti veszélyt jelentő hulladékokat ártalmatlaníthatnak, nem beszélve arról, hogy ez az energiaforrás tárolható. 2015ig képzeletben több mint százmilliárd forintot osztanak szét ilyen célokra az országban, de mint tudjuk, ezt az összeget még kozmetikázni kell, s miután gyököt vontunk belőle, ugyanott tartunk, mint jelenleg. Azaz lassan, de biztosan, míg mindenki leelőz minket. Aztán költhetünk tanulmányokra, hogy a szomszédoknak miért megy a bolt, nekünk meg miért nem. Fejlődünk, vagy inkább fejlődgetünk, végül is csoszogni is jobb, mint egyhelyben állni. Ennek köszönhetően még mindig a nagy átlag alatt vagyunk, tehát kár hűteni a pezsgőt, egy ideig még biztos nem lesz rá szükségünk.

A tudatos energiafelhasználás Energiatakarékosság, környezetvédelem címmel rendezett fórumot az Energetikai Szakkollégium október 8-án a BME I épületének Kozma László termében. Dr. Stépán Gábor, a Gépészmérnöki Kar dékánja és a rendezvény fővédnöke nyitóbeszédében rámutatott arra, hogy az energetika oly sokszínű és összetett tudomány, hogy közvetve vagy közvetlenül, az élet szinte minden területén jelen van, így fontos és megkerülhetetlen a környezetvédelem szemszögéből is. Az előadások sorát Dióssy László, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium szakállamtitkára nyitotta meg, a lakossági és kommunális szektorban megvalósítható energiatakarékosság lehetőségeinek bemutatásával. Megtudtuk, hogy a közvéleménnyel ellentétben, amely az energiafogyasztás oroszlánrészét az elektronikus berendezéseknek tulajdonítja, valójában a fűtés és a közlekedés során fogy a legtöbb energia, és ennek jelentős oka a rossz hatás-

fok. Szó esett továbbá a megújuló erőforrások megfelelő alkalmazásáról és a lakossági támogatásokról is. Ebben a szakvélemények korántsem egységesek. Dr. Kerekes Sándor, a Környezettudományi Intézet igazgatója hangsúlyozta, hogy a támogatások gazdasági szempontból rosszat tesznek, mert eltorzítják a piacot, a beruházók számításba veszik a támogatást is, biztos bevételi forrásként terveznek vele, holott a célja nem ez volna, hanem az, hogy az alacsony keresetű emberek is könnyen vállalhassák egy energiatakarékossági befektetés költségeit. Dr. Pálvölgyi Tamás, a Műegyetem Környezet-gazdaságtan tanszé kének docense viszont azon az állásponton van, hogy a támogatások előbbre mozdítják a klímavédelmi célú energiatakarékosság ügyét. Pálvölgyi emellett hangsúlyozta a megújuló energiaforrások alaposan megtervezett alkalmazását, valamint azt a megoldást, hogy az energetikai szempontból kisebb egységek, egyegy lakóház vagy üzem energiaigényét kielégítő megújuló energiaforrások egyrészt a kisebb megvalósítási költségek miatt, másrészt a bonyolult és drága szállítási költségek

energetika, az energiaátalakítás és a közlekedés, szállítmányozás. A világpiaci kőolajár változása minden energiahordozóra kihat. Ennek következtében globális szinten fel fog értékelődni az atomenergia szerepe, gazdaságosabbá válik a megújuló energiahordozó-felhasználás és nagyobb szerepet kap majd az energiatakarékosság is. Magyarországnak az elkövetkezendő években várhatóan négy energetikai kihívással kell szembenéznie: a mintegy 80%-os energiaimportfüggőséggel, az energiaforrások drágulásával, a klímaváltozással és az Európai Unió energiapolitikájának való megfeleléssel. Mindezekre megoldást a környezet védelme, a megújuló energiaforrások részarányának növelése és az energiatakarékosság jelenthet. Hazánknak fosszilis energiaforrá sok hiányában a megújuló források kihasználására kell összpontosítania, illetve meg kell fontolni egy újabb atomerőmű építésének lehetőségét is. Mivel nem rendelkezünk megfelelő mennyiségű földgázkészlettel, illetve a lakosság 70%-a földgázt használ, az utánpótlás esetleges megszűnése komoly problémát jelentene. Ezért a földgázhálózat fejlesztése is fontos célkitűzés. Ha energiafelhasználásról beszélünk, feltétlenül meg kell említeni az ezzel járó, környezetre káros hatást is, vagyis a számottevő CO2kibocsátást, amely az egyik legfőbb felelőse az üvegházhatásnak és a globális felmelegedésnek. Ha globális szinten változatlan ütemű marad a CO2 kibocsátás, akkor 2050-re a földi fajok 17-35%-a kihalhat, és 2060-ra a károk értéke nagyságrendileg azonos lehet a globális GDP összegével. A megoldást nyilván a különböző üvegházhatású gázok drasztikus csökkentése – szén-dioxid esetében 60%-os, metán esetében 15-20%-os, dinitrogén-oxid esetében pedig 70-80%-os csökkentés – jelentené, nyilván a megújuló energiaforrások növekvő használata mellett. Jakab Judit

elkerülésével érnek el pozitív hatást. Természetesen nem volt elkerülhető a klímaváltozás érintőleges tárgyalása sem. Ürge-Vorsatz Diána, az IPCC (Éghajlat-változási Kormányközi Testület) tagja, a Central Europen University docense kitért rá, hogy a felmérések szerint az emberi tevékenységek CO2 kibocsátása jelentősen befolyásolja a Föld természetes éghajlat-módosulásait, valamint arra, hogy az irányelvként kitűzött max. 2 °C-os éves globális melegedéshez mely területek (fűtés, üzemanyag, elektronika) végfelhasználói energiaigényét kell csökkenteni. A kemény tények és a szükséges intézkedések mellett azonban néhány pozitív eredményről is szó esett a fórumon. Az előadók szinte egy emberként említették a dunaújvárosi SOLANOVA sikert, ahol egy panelház szigetelésének javításával és energiaellátásának korszerűsítésével 80%-os energiaigény-csökkenést értek el. Az energiaigények csökkentéséhez vezető legjárhatóbb útnak a szakemberek az energiahatékonyságot tartják, vagyis a veszteségek csökkentését és a célzott, tudatos energiafelhasználást. Barkóczi Gergely

Tehetsz rá, vagy tehetsz ellene! Remélve és feltételezve, hogy a többség az utóbbi hozzáállás már lelkes vagy még lelkesíthető híve, összegyűjtöttünk Nektek néhány hasznos tanácsot, ami nemcsak az elkeserítő környezeti folyamatokat lassíthatja, de a pénztárcátok szempontjából is kedvező hatású lehet! Világmegváltó gyakorlati alkalmazásokkal sajnos nem szolgálhatunk, de íme néhány teljesíthetően egyszerű lépés: HŰTÉS-FŰTÉS A folyamatosan működő hűtő- és fagyasztószekrény egy átlagos család villamosenergia-fogyasztásának 30%-át jelenti, ezért ha teheted, „A” vagy „A+” energiahatékonyságú készülékeket vásárolj! Fontos az ésszerű használat is: ne állítsd a hűtőt hőforrás közelébe, olvaszd le rendszeresen (a bejegesedés energiafaló folyamat), ügyelj rá, hogy az ajtaja mindig jól záródjon, hátsó szellőzői legyenek szabadok és portalanok! Soha ne tegyél meleg ételt a hűtőbe. A tároláshoz elég a +5 °C a hűtőben, és -18 °C a fagyasztóban. Felesleges ennél hidegebb hőmérsékletet fenntartani! A fűtéssel ne az legyen a cél, hogy otthon is fürdőruhában járkálhass – 20 °C a nappaliban, 18-19 °C a hálóban már éppen elegendően komfortos! A háztartásokban használt energia 70%-a fűtésre megy el. Már 1 °C-kal történő hőmérsékletcsökkentés 6-7%-os megtakarításként jelenik meg a fűtésszámlán, arról nem is beszélve, hogy évente akár 1000 kg-mal kevesebb CO2-dal terheljük így a légkört. Szellőztetéskor ne hosszú ideig és résnyire hagyd nyitva az ablakot, inkább pár percre tárd ki teljesen! Ezzel jobb légcserét biztosítasz, de nem hűtöd ki a szobát. Figyelj oda a megfelelő árnyékolásra is: a téli napsütést a függönyt széthúzva engedd be, sötétedéskor azonban húzd le a redőnyt, ezáltal csökkentsd átlagosan 30%-kal az ablakfelület hőveszteségét! Egy családi ház hőjének csaknem fele a falakon és az ablakokon át távozik. Hosszú távon több szempontból is megtérülő lehet a megfelelő szigetelőtechnikák alkalmazása, szükség esetén a nyílászárók cseréje. VILLANY A világ áramfelhasználásának 20%-a világításra megy el. Ehhez naponta kb. 600 ezer tonna szén elégetéséből származó energia szükséges. A hagyományos izzók világítás szempontjából vett hatásfoka mindössze 5%, vagyis a felhasznált energia csaknem 95%-a szükségtelen hőveszteséggé, és nem fénnyé alakul. Az „A” és „B” kategóriás kompakt fénycsövek a negyedét fogyasztják a hagyományos izzók igényének, és 6-8-szor tovább bírják. A legmodernebb és leghatékonyabb megoldás a LED lámpákkal történő világítás. Az Energiaforradalom című Greenpeace-tanulmány szerint „az energiatakarékos fényforrások következetes használatával világszerte 85 szénerőmű válna feleslegessé, ami évi 500 millió tonnával csökkentené a CO2 -kibocsátást. (Ez több mint Kanada jelenlegi teljes kibocsátása.)” Ne csak a lámpákat, az elektromos készülékeket is kapcsold ki, ha nem használod! Készenléti állapotban is a normál üzem energiájának 3-15%-át fogyasztják. Ha az akkumulátor már feltöltődött, ne hagyd a konnektorra csatlakoztatva se a mobiltelefonodat, se a töltőjét, ugyanis ezek akkor is energiát fogyasztanak, amikor már funkcionálisan nem töltenek semmit. A receptekben leírtakkal ellentétben, hidd el, nem kell mindig előmelegíteni a sütőt! További energiát takaríthatsz meg, ha korábban lekapcsolod a sütőt, illetve a villanytűzhely főzőlapját, majd „ingyen” hagyod készre sülni/főni az ételeket az amúgy kárba vesző kisugárzó hőben. VIZES BLOKK

Takarékoskodj a vízzel, spórolj a meleg vízzel! Fürdés helyett inkább zuhanyozz, ehhez négyszer kevesebb energia szükséges! Mindig csak annyi vizet forralj fel, amennyire éppen szükséged van! Vizet forralni gáztűzhelyen a leghatékonyabb, ha ez nincs, az elektromos vízforraló lehet a megoldás. A hőtárolós vízmelegítő termosztátját elég, ha csak 50 °C-ra állítod, már ez is kellően forró vizet biztosít a tisztálkodáshoz és a mosogatáshoz. Egy átlagosan szennyeződött ruha alacsonyabb hőfokon (3040 °C-on) mosva is tiszta lesz, a mosásra fordított energia azonban 80%-kal is csökkenthető! A mosó-, illetve mosogatógép teljes befogadóképességét használd ki, hiszen a fél adaghoz ugyanannyi energiát és vizet fogyaszt a gép, mintha telepakolod! Kerüld az elektromos fogkefe és borotva használatát! Az akkumulátorral működő berendezések vezetékes változataiknál is több energiát fogyasztanak. Használj kevesebb vizet a tojás és a zöldségek főzéséhez! Hagyd a fedőt a lábason, és amikor csak lehet, főzz kuktafazékban! A természetes fizikai folyamatok során növekvő nyomást így a hatékonyabb melegítés és az energiatakarékosság szolgálatába állíthatod. NÉVERY DOROTTYA

MŰHELY

•9

Ez történt a világban Az Év Háza Idén, 2001 óta először újra kiírták az Év Háza építészeti pályázatot, melyre az elmúlt három évben készült vagy fel-

újított, már használatban lévő épületek anyagát várták. A versenyen sok fiatal építész indult, így a munkákon felfedezhetők olyan modern művészek jegyei, mint Le Corbusier és Frank Lloyd Wright. A zsűri a tízes elődöntőbe sem extravagáns megoldásokat, hanem a racionális szemléletet tükröző házakat juttatta be. Méretarányosan osztják a mesterképzési helyeket A 2006/2007-es tanév felvételi adatait vették alapul az egyes felsőoktatási intézményekben idén induló mesterszakok létszámának meghatározásakor – így a legtöbb államilag

támogatott helyet a tavaly előtt legtöbb gólyát fogadó egyetem, az ELTE kapta. A 30 Msc, illetve MA képzést biztosító intézmény között alapvetően képzési területenként arányosan osztották szét a keretet, az informatikai, műszaki és természettudományos képzéseknél ezt azonban további helyekkel volt szükséges kiegészíteni. Sikeresnek ítélték a hazai felvételi rendszert A magyarországi köz- és felsőoktatásban használt, úgynevezett párosító algoritmust vizsgálja a BME közreműködésével a University of Glasgow. A világon egyedülállónak találták ugyanis az 1962-

ben, két amerikai matematikus által publikált eljárás hazai gyakorlati megvalósulását, mely a felvételizők intézményi preferenciái, a felvételi pontszám és a szakok keretszámai alapján alakítja ki a besorolást – mégpedig a kutatók szerint a középiskolai módszer esetében példaértékű igazságossággal. A felsőoktatási felvételi rendszer már több speciális problémát hordoz, de gyakorlati megoldásuk ezeknek is megfelelő.

10 • MŰHELY


Európa híres műszaki egyetemei

Prágai Cseh Műszaki Egyetem (Czech Technical University in Prague, CTU)

A Times magazin QS World University listájára idén először került föl a Prágai Cseh Műszaki Egyetem. A 401-500. helyezést magába foglaló, tovább nem részletezett kategóriába sorolták a viharos múltú intézményt. A műszaki egyetemek között a legjobb cseh képviselőként a 228. helyen szerepel.

Kar (bár ez utóbbi némi átalakuláson ment át az évek során); 1976-ban alapították az Építész Kart, majd 1993-ban a Közlekedéstudományi Kart, végül 2005-ben létrejött az elsősorban orvosi-egészségügyi

újabb két előadásokkal teli héttel fejezik be, vagyis a nálunk megszokott 14 hetet 12+2-vé szétszabdaltan teljesítik. A téli vizsgák után mindössze egy hetet pihenve, február 16-ától a regisztrációs

azonban cseh nyelven folytatni tanulmányainkat, mert ez esetben nem kell oktatási hozzájárulást fizetnünk. Ehhez viszont szükséges a tárgyi tudás mellett a nyelvi ismereteket is felmérő felvételi

A Csehszlovák Köztársaság egyetemei a náci megszállás (1938-1945) alatt hatévnyi szigorúan felügyelt, cenzúrázott és csak szűk körben folyó korlátozott oktatásra voltak ítélve, amit az 1948-89-es kommunista rezsim még tovább fokozott. Professzorok, kutatók és diákok százait kényszerítették a felsőoktatástól való távolmaradásra, az intézményekből való kizárások tömegesek voltak. 1948-ban a Közgazdasági Kart bezárták; a Kémiai Technológia és a Mezőgazdasági Tudományok önálló területként Tandíjak: Képzési forma Alapszak Mesterszak Doktori

Egy szemeszter EUR 1500-2000 EUR 1500-2000 max. EUR 3500

1952-ben kezdték meg működésüket. Jelenleg nyolc karon folyik az oktatás: a négy legrégebbi a Gépészmérnöki, az Építőmérnöki, a Villamosmérnöki, valamint a Mérnökfizikusi és Nukleáris szakmérnöki

Nincs olyan álmom, amiről azt hiszem, elérhetetlen Rátai Dániel feltaláló egy született zseni. Mindössze huszonhárom éves, ám olyan szoftverek megalkotója, amelyekkel a piacvezető termékeket messze megelőzi. Életútjáról és legsikeresebb találmányairól mesélt a Műhelynek. Első szabadalmaztatott találmányaid középiskolás korodból származnak. Hogyan bontakozott ki a tehetséged? Tizenhárom éves korom óta autóformatervező szerettem volna len-

Mikor megkaptuk az első házi feladatot, már olyan dolgot produkáltam, ami a többiekétől nagyban eltért. A következő hétre egy alap, kétkarakteres programot kellett készíteni. Erre én megcsináltam életem első játékprogramját, ahol kis kukac karaktereket kellett mozgatni: lehetett teleportálni és megtámadni az ellenséget. A játékot bevittem egy floppyn az osztályba, ahol óra végére már mindenki az én programommal játszott. A játékprogram után kb. egy hét alatt létrehoztam az első

Névery Dorottya szemléletű Biomérnöki Kar. Az oktatás a magyar rendszerhez hasonló szerkezetben zajlik, annyi eltéréssel, hogy a nálunk őszi, illetve tavaszi félévként emlegetett tanulmányi időszakok helyett a csehek téli, illetve nyári szemeszterre osztják az iskolai éveket. A 2008-2009-es dátumokat nézve: a prágai műegyetemisták a szeptember 29-én megkezdett tizenkéthetes szorgalmi időszakot az ünnepek után

Adatok Csehországról Nemzeti himnusz: Kde domov můj (”Hol az én Hazám…”) Terület: 78 886 km2 Főváros: Prága (Praha) (népesség: 1 213 800 fő) Az országhatár hossza: 2 303 km Népesség: 10 304 302 fő Népsűrűség: 131 lakos/km2 Időzóna: közép-európai (Central European Time, CET) Államforma: parlamentáris demokrácia Valuta: Korona (Kč) – Cseh korona (CZK)

hetet követően június 27-ig, a vizsgaidőszak utolsó napjáig jegyzik a nyári félévet. Mint minden külföldi diákokat is fogadó felsőoktatási intézményben, a CTU-n is működik egy integrálódást segítő nyelvi intézet, az International Institute, ahol a cseh nyelvvel és kultúrával ismerkedhetnek meg az érdeklődők. Az International Student Club további támogatást nyújt a Csehországba érkezők élményekben gazdag beilleszkedéséhez. A Buddy program keretében különféle kirándulásokat, kulturális, szociális és egyéb csapatépítő rendezvényeket szerveznek. A fejlett angoltudást minden odaérkező hallgatótól alapkövetelményként elvárja az iskola, ugyanis a felzárkóztató angol nyelvi kurzusok nem biztosítottak. Érdemes

eljárás sikeres teljesítése. Nem kell azonban díjat fizetnie a cserediákoknak, illetve az igen népszerű Erasmus programmal érkezőknek sem. Így egy átlagos egyetemista havi költségei nagyjából 400 eurót tesznek ki. Ebben benne van a három hónapos közlekedési bérlet 30 eurós kiadása, 120 eurót kell az étkezésekre számolnunk, 130 euróból már egy középkategóriájú szállást kapunk, és még mindig marad 120 euró az egyéni igények megfelelően kényelmes színvonalú kielégítésére. Az egyetem hozzávetőlegesen nyolcezer diáknak biztosít kedvezményes kollégiumi szállást, és a még nagyobb komfort érdekében két „óriásmenzát” is üzemeltet közvetlenül az oktatási épületek helyszínén. A környéken természetesen egyéb étkezési

Magyarország hazahívja tehetségeit A reformok sora után az Oktatási Minisztérium szeptemberben egy új tervezettel állt elő: a Nemzeti Tehetség Program kiemelné a hagyományos iskolai keretek közül a tehetséggondozást, hogy azt egy a tanintézményekből, önkormányzatokból, egyházakból, cégekből és civil szervezetekből integrált rendszer keretében működtesse. A javaslat 20 évre határozza meg a program stratégiai céljait, hogy az a kora gyermekkortól egészen a munkába állásig kísérhesse résztvevőit. Ma a tehetséggondozás alapvetően az integrált programok, a tanulmányi versenyek és kitüntetések, illetve a támogatások és ösztöndíjak hármas pillérére épül. A rendszerben egyre több a képzett szakember és a helyenként önszerve-

lehetőség is rendelkezésre áll, egy háromfogásos ebédre 50 CZK-t (kb. 2,20 EUR) kell számolnunk. Az aktív egyetemi évekért a Testnevelési és Sport Intézet felel. Itt nemcsak a hagyományos testmozgások (röplabda, foci, kosár, asztalitenisz, aerobic stb.) érhetők el, de járhatunk floorballozni, golfozni, bowlingozni, sziklát mászni, gyalogtúrázni, és akár frizbizni is. Az íjászaton, a downhill vagy a cross country sí- és snowboard kurzusokon át, a hajós és biciklis körutazásokig, összesen 27 sport közül válogathatnak a mozogni vágyó fiatalok. A külföldiek számára is megengedhető árszínvonal mellett nemcsak a közelség csábíthat minket a Prága történelmi belvárosában fekvő iskola padjaiba: „maga a lenyűgöző város is az egyetem egyik legnagyobb vonzerejének tekinthető”, vallják az intézmény dolgozói.

Portré


Fotók: Szabó Lázár

Kapun kivül

ződő formák sokszínű, széles választékban kínálnak a tehetségek sajátosságainak megfelelő utakat. Ugyanakkor ezek a programok nem egy összefogott, átjárható, folyamatos fejlődést biztosítani képes struktúra elemei – szakmai színvonaluk egyenetlen és gyakran a róluk való információ hiányában (többek között a területi egyenlőtlenségeknek köszönhetően) vesznek el a különleges adottságokban rejlő értékek. Mindezeket feltárva a határozati javaslat országszerte a képességek szintjét felmérő és a tehetséggondozó programok megismertetését szolgáló Tehetségpontok rendszerének létrehozásában, és az azokat naprakészen tartalmazó Tehetségtérkép közzétételében látja a megoldást, kiegészítve

mindezt úgynevezett tehetségsegítők képzésével. A tervezet a szakmailag helyes és társadalmilag hasznos segítségnyújtást egy olyan piramisként vázolja fel, ami az egyre kivételesebb képességekkel rendelkező fiataloknak egyre kivételesebb lehetőségeket biztosít, és amelynek lépcsőfokai között nyitott az átjárás; kiemelt figyelmet fordít továbbá a diákokra az életszakaszhatárokon, hiszen iskolaváltáskor, költözéskor veszik el a legkönnyebben a tehetség kamatoztatásáért végzett munka. A program ugyanakkor az életkor előrehaladtával fokozatosan tevékenyebb szerepet vár el résztvevőjétől, hiszen személyes elkötelezettsége saját fejlődése iránt lassanként alapvető tényezővé lép elő. A tervek között szere-

p e l a Te h e t s é g b ó n u s z – Tehetségbatka program megalapítása is – ez egy folyószámla-rendszeren keresztül, fiktív pénzegységben vezetné azt a ’tudásértéket’, amit a diákok a programba való belépéstől fogva a tehetséggondozásnak köszönhetően felhalmoztak, illetve amit a rendszerbe visszaforgattak. Az egységesítés után az elképzelések szerint kialakulhat a tehetségsegítő munkaformák virtuális piaca, sőt az így keresett batkákért a későbbiekben egyébként költséges tehetségfejlesztő eszközök és szolgáltatások is igénybe vehetők lennének. A programra az idáig tehetséggondozásra fordított ös�szeg több mint kétszeresét, 17,5 milliárd forintot költene az állam: az eddigi 7 milliárd

Híres emberek a CTU történetében Prof. Vlado Prelog 1928-ban diplomázott a Prágai Cseh Műszaki Egyetemen, majd 1975-ben megkapta a kémiai Nobel-díjat. Prof. František Běhounek A dozimetria* tudósa; két északi-sarki expedícióban is részt vett, melyek közül a második tragédiával végződött: a csapat léghajója lezuhant. A szakember azonban kisebb sérülésekkel megúszta az ütközést, és a túlélőtáborban további fontos és értékes méréseket végzett a természetes radioaktivitással kapcsolatosan. *a sugárzási dózisokkal foglalkozó tudományág

forintot 500 millióval megnövelnék, a további 10 milliárdot pedig az állampolgárok jövedelemadójából felajánlott 1%-ból, illetve uniós támogatásokból fedeznék. Ahogyan azt maga a tervezet is valós veszélyként ismeri el, az itthon kibontakozni nem tudó fiatalok számára más európai országok lehetőségei egyre komolyabb alternatívát jelentenek – mind többen vannak, akik ismerik ezeket, és élnek velük. Abban, hogy az ország képes-e tehetségei nagy részét megtartani, a jövő oktatáspolitikája – tehát egyben a Nemzeti Tehetség Program kidolgozása – a döntő. A részleteket nemsokára megismerhetjük, hiszen az országgyűlés oktatási és tudományos bizottsága október végén általános vitára alkalmasnak találta a tervezetet, így novemberig végleges parlamenti döntés fog születni róla. Isza Ágnes

ni, de nem síkban, papíron akartam álmodozni, hanem közvetlenül 3Dben. Ezért jelentkeztem a Neumann János Számítástechnikai Szakközépiskolába. Ott kezdtem el programozást tanulni, ami már az első órán egy „villámcsapás” volt a számomra. Előtte gyenge-közepes tanuló voltam, soha nem tűntem ki a tudásommal. Ám amikor elkezdtünk programozást tanulni, akkor egy új világ nyílt meg előttem. Azt éreztem, hogy egyszerűen bármit meg tudok csinálni. Félelmetes érzés volt. Mik voltak az első kézzel fogható eredményei a lelkesedésnek?

Nézőpont

3D-s programomat, amit ugyancsak egy hét múlva az első háromdimenziós játékprogim követett. Innen már egyenes út vezetett a gázáramlás-szimulátor és a Leonar3Do megszületéséig? Egyszerűen csak jött minden magától. Nyári szünetben elhatároztam, hogy jól kibabrálok magammal, mert addig még minden sikerült, amibe ezen a területen belefogtam. Az autó-formatervezői érdeklődési körömbe beleillet, hogy írjak egy gázáramlást szimuláló eljárást. És a nyár végére sikerült is összehozni. Az első verzió még nem egészen

NÉMETH ANDRÁS

Itthon otthon van! Mindenszentek utáni hangulat mindenütt. Inkább elvonulunk saját privát világunkba, mint az országunk zűrzavaros dolgain bosszankodnánk. Begubózás, szemlehunyás és mozdulatlanság mindenütt. Leállt a négyes metró építkezése is, ami azért vicces, mert nem tudni, hogy a leállás és az építkezés között mi a különbség, mert évek óta csak egy nagy lyukat látunk belőle. A Petőfi híd rekonstrukciója és a bizonyos „kötbér-story” már csak egy mosolyt ér meg. Más országokban apró kockákra szeletelnék a felelősöket. Más országokban… Velünk mindent megtehetnek. Immunisak lettünk mindenre. Azon már fel sem háborodunk, hogy a bicikliút vége táblát úgy veszik figyelembe a bringások, mint a BMW-k és a Mercik az indexet sávváltásnál. S ha még mindez nem lenne elég

fizikai gázáramlást szimulált, de áramlásokat már létre tudott hozni. Láttam egy filmet a TV-ben, ahol a madarak mozgását mérték be térben: beraktak egy nagy állványt, két kamerát rájuk helyeztek egymástól jó messze, és azt vették fel, hogy a madárrajok hogyan mozognak a repterek felett. Ennek kapcsán rájöttem, hogy ezzel nagyon jól lehet térbeli pozícióbemérést készíteni. Aztán a bátyám hazahozott egy újságot, amiben volt egy piros-kék papírszemüveg. Eszembe jutott, hogy erre is lehetne valami programot írni. Ebből lett később a Leonar3Do, amikor a Neumannban szakdolgozatot kellett írni ötödéven. Mi a lényege a Leonar3Do elnevezésű találmányodnak? Papíron elég ügyetlen vagyok, viszont szerettem volna térben rajzolni, az autók terveit a „levegőben” megalkotni. Ehhez arra volt szükség, hogy egy kétdimenziós alkotóteret át tudjak alakítani háromdimenzióssá, és így képes legyek mindjárt térben megjeleníteni azokat a rajzokat, amelyekkel aztán ugyancsak a térben tovább tudok dolgozni. A szemüveget sikerült olyan módon kialakítani, hogy a gép a szemek helyét is be tudja mérni, így majdhogynem tökéletes, szinte életszerűen valós térhatást lehet vele elérni. A sulitól kaptam két webkamerát, amelyeket az íróasztalom két sarkánál asztali lámpa állványaihoz rögzítettem. Ezek két különböző pozícióból érzékelték a monitort és a számítógép előtti teret. Ebbe a térbe került be a szemüveg és a ceruza, mindegyik a maga jelforrásaival. A szemüveg segítségével látom a virtuális alkotóteret, a ceruza pedig arra szolgál, hogy 3D-ben a kívánt alakzatokat megrajzoljam, mozgassam, alakítsam. A Leonar3Do azért is nagyon különleges, mert ez az első olyan rendszer, amelyben a hagyományos TFT monitor képes a korrekt, háromdimenziós megjelenítésre. Ehhez tartozik egy olyan algoritmus a szabadkézi modellezéshez, ahol bármely tetszőleges formát szinte percek alatt létre lehet hozni a ceruza segítségével. Számos neves díjat nyertél a találmányaiddal. Milyen elismerésekben részesültél? A szélcsatorna-szimulátorral és a „Leo” alapötletével tanárom, Bálint György elindított az Országos

a káoszból, van egy felújítás alatt levő rakpartunk is. Nem tudom, mikor akarnak betonozni, jelenleg egy tök jó motocross pálya van a Duna mentén, de ha csúszik tavaszra, akkor megkérdezném, hogy az árvízzel mit akarnak csinálni. Elhalasztják? Igen, megcsináltuk, idén még nagyobb zűrzavart varázsoltak Európa leggyorsabban fejlődő városába. Persze az elmúlt évek álló helyzeténél könnyebb nagyobb sebességet produkálni. Azonban akármerre nézünk, csak folyik ki a pénz a zsebünkből, pedig még egy zacskó tejet sem vettünk. Volt itt lázadás, volt diáktüntetés, volt... és van egy parlamentünk, ami évi több száz milliárd forintot varázsol el. Nem is csoda, hogy Uri Geller ide jött utódot keresni. Mikor lesz itt akármi is jobb? Mikor lesz egy olyan nap, amikor nem nézzük el a szemtelenül szemet szúró húzásokat? Mikor lesz normális közlekedés? Mikor kap a vidék ismét a fővárossal megegyező szerepet? Mikor lesz pénze az iskoláknak korszerűsítésre? Mikor lesz biztos életünk? Amennyiben Ön egy kérdést olvasva sem érezte, hogy az arcán az izmok kínos mosolyféleséget alakítottak ki, kérem olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét.

Ifjúsági Tudományos és Innovációs Versenyen. A két eredményt ötvözve olyan projektet tettem a bírák elé, ahol a térben megrajzolt autó körül leteszteltem a légáramlást. Ezzel második helyezést nyertem. Mivel két programot ötvöztem egy pályázatban, ezért hiába lettem volna első, nem mehettem volna tovább az európai szintű megmérettetésre – egy belső szabály miatt –, ezért a bírái az ezüstérmet ítélték nekem oda. Ellenben az amerikai nemzetközi döntőre kimehettem, az Intel-ISEF világdöntőre. Oda már csak a kiforrottabb állapotban lévő Leót vittem 2005-ben, és hat első díjat nyertem. Később az MIT Lincoln Laboratory elnevezett rólam egy kisbolygót, itthon elnyertem az Oláh György-díjat és idén a Márciusi Ifjak díjat. Néhány hete derült ki, hogy a Szilícium-völgy fővárosában San Joséban elnyertük a Tech Museum of Innovation „Tech Awards” díját. Hat első díjat hoztál haza a nemzetközi versenyről mint fiatal magyar feltaláló. Mesélj a versenyről! Először nem is mertem elhinni! Magyarországról még soha senki sem előtte, sem azóta nem nyert ennyi díjat. Valójában a nagy díjakat általában mind amerikaiak kapják. A megmérettetés 2005 májusában volt az arizoniai Phoenixben az Intel – International Science and Engineering Fair nevű világversenyen. Összesen ezernégyszáznegyven pályázat indult ezen a szellemi erőpróbán. Minden pályázatnak külön standja volt, amit a zsűri meglátogatott és értékelt. Akkor kezdtem csak sejteni, hogy valami komoly dolog fog történni,

amikor a más kategóriában értékelő bírák is elkezdték látogatni a standomat. Olyanokat hallottam, hogy „Na, ezt meg kell nézni!”. A sokadik „amazing” után már éreztem, hogy valami történni fog. Hogyan lehetséges egy versenyen hatszoros győztessé lenni? A hat első díj úgy oszlik meg, hogy több átadási nap keretében több kategóriában is én bizonyultam a legjobbnak. Az első napon különböző szervezetek ítéltek oda díjakat. Ekkor kaptam az Amerikai Szabadalmi és Kereskedelmi Hivatalok Szövetségétől és a világ legnagyobb komputerszövetségétől az IEEE Computer Society-től a díjat. Második nap a verseny hivatalos bírálóbizottsága ítélt oda még négy első díjat: a kategória első, a kategória legjobbja, az Intel Foundation Achievement Awardot és a Seaborg SIYSS díjat. Legutóbbi nem járt pénzjutalommal, viszont ez számított a legértékesebbnek, mert részt vehetettem a Nobel-díj átadáson, ahol egy előadás keretében kellett bemutatnom a találmányomat. A díjak pénzjutalmakkal és elismeréssel jártak. Hogyan kamatoztattad ezeket az azóta eltelt időben?

Itthon a médiabomba robbanása után elkezdtek megkeresni a magán- és az állami szférából egyaránt. A kint kapott pénzből családi összefogással saját céget tudtam alapítani, majd ezután igen jelentős állami támogatást kaptunk a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal révén a Leonar3Do fejlesztésére. A vállalkozásban létrejött körülöttem egy team kiváló kollégákkal, akikkel együtt azóta is fejlesztjük a Leonar3Do-t. Az elmúlt egy év alatt öt olyan új megoldást tudtunk a Leóba integrálni, amelyek mindegyike különkülön is szabadalmaztatható. Mostanra három olyan résztechnológiát is sikerült kifejlesztenünk a Leóhoz, amelyek külön-külön is az adott terület piacvezetői előtt járnak. Korábban soha nem részesült magyar innováció Tech Awards elsimerésben. Hogyan sikerült ezt elérni? Egyik nap egyszerűen kaptam egy e-mailt, hogy gratulálnak, jelöltek a Tech Awards-ra oktatás kategóriában. Persze az ember ilyenkor rögtön lecsekkolja az információt, de megerősítettek és küldtek egy újabb e-mailt, hogy nagyon várják az anyagokat. Kitöltöttük, amit kértek és néhány hónappal később jött a hír, hogy nyertünk, a világ öt legjelentősebb oktatási innovációja közé válogatták a Leonar3Do-t. Nagyon boldog voltam, mert ez az egész csapatnak hatalmas elismerés és plusz motiváló erő. A magyarországi és a nemzetközi babérok learatása közben felvettek a Műegyetemre. Hogy alakultak itt a tanulmányaid?

Ipari termék- és formatervező szakon három hónapot töltöttem a BME-n. Azért nem tudtam tovább csinálni, mert nyilvánvalóvá vált számomra, hogy a fejlesztést egyetem mellett nem lehet vezetni. Ha majd a cég önjáróvá válik, akkor szeretném folytatni az egyetemet. Ugyanis az a három hónap, ameddig bejártam, olyan volt számomra, mint egy katalizátor. Azt meg tudtam volna oldani, hogy vizsgákra beszivárogjak, de ezt így nem akarom. Vagy normálisan végigcsinálom, vagy nincs értelme. Mik a közeljövő tervei? Be kell fejezni a „Leo” fejlesztésének első nagy szakaszát és piacra kell dobni. Most is tudnál olyan célt kitűzni magad elé – mint ahogy azt korábban már megtetted – ami elérhetetlennek tűnik? Mondani szokták, hogy aki légvárakat épít, ne spóroljon az anyaggal. Az első lépés mindig az, hogy az ember mer álmodni. Szerencsére nincs olyan álmom, amiről azt hiszem, hogy elérhetetlen lenne.

Szabó Orsolya

MŰHELY

• 11


Igények és innovációk jon melyik hazai szolgáltatónak a legnagyobb a lefedettsége. Szerencsére ez a kérdés mára már megnyugtatóan rendeződött. Nem így a hálózatok közötti átjárás problémája. A felhasználóknak már az első generációs mobilhálózatok idejében elvárása volt, hogy nyaralás vagy munka alatt külföldről is használhassák itthoni készüléküket, azonban ez nem mindig teljesült. A szolgáltatók a probléFotó: Kiss Imre

A távközlési technológiák olyan sebességgel fejlődnek, hogy egy újonnan vásárolt készülék szinte már a boltból kihozva elavultnak számít. A telefongyártók folyamatosan figyelik a piac aktuális igényeit, és alig várják, hogy új köntöst húzhassanak egy olyan készülékre, melynek fő funkciója Bell óta keveset változott: beszélgetünk rajta. Igények és azok megvalósítása váltogatják egymást.

Számos fejlesztésnek hálózati korlátai vannak. Ilyenkor a telefonszolgáltatókon a sor, hogy lépést tartsanak a gyártókkal, és kiszolgálják őket a kellő infra struktúrával. Régen komoly fejtörést okozott vásárlásnál, hogy va-

ma megoldására az ún. roamingszolgáltatást kínálják. Ez annyit tesz, hogy a hazai társaság megállapodást köt a külföldi telefonos cégekkel, hogy kölcsönösen használhassák egymás hálózatát (adótornyait). Biztosan sokan ismerik

az „Üdvözöljük X országban, az Y hálózatán” SMS üzenetet. A mobil internetre is kiterjed a roaming, aki külföldi búzamezőkön szeret szörfölni, feltétlenül előfizet ilyen szolgáltatásra. A luxusnak azonban ára van. A külföldi telefonhívások, üzenetek és az adatkommunikáció is jóval drágábbak – pontosabban pofátlanul drágák. Igény tehát most arra lenne, hogy az árakat csökkentsék a szolgáltatók, azonban ezt nem nagyon akarja elkezdeni egyik vállalat sem. Az Európai Bizottság (EB) segítsége kell ahhoz, hogy a kommunikáció előtt is megnyíljanak az országhatárok. Az elrugaszkodott díjak szabályozására 2007 nyarán tettek először lépéseket. Azóta a hívásfogadás és -indítás költségei 40-60%-kal csökkentek az EU országokban. Ma külföldről a tárcsázás után 120 Ft, a csörgő telefon felvételéért pedig 60 Ft körüli ös�szeget kell fizetni idegen honban. Jó hír, hogy az EB a szolgáltatókkal kötött megállapodását most meg kívánja hosszabbítani, sőt tervezik, hogy az adatroaming és a szöveges üzenetek árait is befolyásolnák. Ha minden javaslat elfogadásra kerül, könnyen lehet, hogy jövő nyáron már 30 forintért is megüzenhetjük családunknak külföldről, hogy tegyék fel a töltött paprikát, mert hamarosan hazaérünk. Az

adatroaming megabájtonkénti ára pedig 60 Ft körül lesz (ma itthon körülbelül 1 Ft 1 MB mobiladat). Így vagy úgy, persze a szolgáltatók mindenképpen jól járnak. Ha szabályozzák az árakat, elkezdenek játszani a számlázási egységekkel. Volt rá példa, hogy az EB korlátozása után a külföldi telefonos cég másodpercről perc alapú számlázásra tért vissza. Ha az árak hallatán inkább itthon maradunk, akkor sem kerül el minket az újítások szele. Decemberben indul ugyanis a mobiltévé hazánkban, mely révén kézi vevőkészülékkel is nézhetjük majd kedvenc tévéműsorainkat. Felmerül a gondolat, vajon a fogyasztók, vagy a gyártók oldalán született-e meg előbb ez az ötlet, de ami biztos, hogy a Távol-Keletről származik. Itthon valószínűleg lassan kerül bevezetésre, előrejelzések szerint 2009-re csupán 30%os lefedettségű lesz a hálózat. Óvatosak a szolgáltatók, hiszen a hazai életszínvonal mellett a vásárlók fejében lassabban fogalmazódik meg, hogy egy féltenyérnyi képernyőn akarnak tévézni, mint a kereskedőkében. Az adás Budapesten indul, DVB-H (Digital Video Broadcasting – Handheld) rendszerben. Mivel a készülékeket is jobbára csak az ilyen típusú adás fogadására tervezik, képtelenek lesznek a földi DVB-T (Digital Video Broadcasting – Terrestrial) műsorokat fogni. A mobilon várhatóan ugyanazokat a csatornákat foghatjuk majd, mint a digitévén, pontosabban a 16-18 csatornát,

Beindult a kvóta biznisz hazánkban

Szeptember végén jelentette be a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, hogy Magyarország a világon elsőként értékesített szén-dioxid kibocsátási kvótákat, Belgiumnak adtunk el 2 millió magyar egységet (egy egység egy tonnát jelent). A Belgiummal augusztusban aláírt szerződésben Magyarország azt vállalta, hogy az eladásból befolyt összeget pályázaton kizárólag klímavédelmi beruházásokra fordítja. Az azonban nem derült ki, hogy men�nyi pénzről van szó. A kvóták eladási árát a minisztérium egyelőre azért nem közli, mert Magyarországnak még mindig folyamatban vannak tárgyalásai további kvóták értékesítéséről, így a konkrét számok nyilvánosságra hozatala sértené az ország érdekeit. Ahogy a tárgyalások lezárulnak, a tárca nyilvánosságra hozza az így befolyt összeget. Az értékesítés és a szerződés egyéb részleteiről Oláh Lajos, a minisztérium államtitkára elmondta, hogy a szerződés valódi garanciákat tartalmaz a pénz felhasználására, hiszen a kvótakereskedelem lényege épp a szigorú szabályozás. Az összegből, ami egyébként már megérkezett az államkincstárba, a következő célokat akarják megvalósítani: a lakó- és középületek energiahatékonyságának javítása, megújuló energiák hasznosításának támogatása, fűtési rendszerek hatékonyságának fejlesztése, alacsony energiahasználatú házak építésének támogatása, illetve a világítási rendszerek modernizálása. A célok megvalósításának garanciája, hogy egy könyvvizsgáló cég minden évben jelentést készít, ennek alapján a zöldtárca beszámolót ír belga partnerének. A magyar kvóta épp azért tér el a többi, tartalékkvótával rendelkező ország kvótájától, mert az összeállított csomag mérhető megoldásokat tartalmaz. Évente

12 • MŰHELY

ellenőrzik majd a számokat, és a jelentést megkapja Belgium. Ez határozta meg egyébként az árat is. A tárca munkatársai 2006ban kezdték előkészíteni az értékesítéshez szükséges feltételeket (például a Zöld Beruházási Rendszert), így sikerült elsőként fordulnunk az ENSZ-hez a szükséges dokumentációval. Magyarország végül tavaly december 27-én kapott engedélyt a kvótakereskedés megkezdésére, néhány nappal később csatlakozott Japán és Új-Zéland, a régióból pedig kisebb lemaradással Csehország és Lengyelország. Amint Magyarország lezárja a megkezdett tárgyalásait, nyilvánosságra hozza a szerződéseket, és elkezdik megalkotni a pályáztatás részleteiről szóló kormányrendeletet – ezt azért nem tették meg korábban, hogy érdemi tárgyalásokat folytathassanak Belgiummal. Az ütemezés tehát várhatóan úgy alakul, hogy még idén nyilvánosságra kerül a kvóták eladási ára, jövőre pedig már pályázhatunk is a pénzre. Összességében tehát Magyarország nyer az ügyleten, hiszen forrásokat teremt környezetvédelmi beruházásokra, amik nem mellesleg tovább csökkentik a kibocsátásunkat. Belgium szintén nyer, mert a hiányzó kvótáit feltehetően olcsóbban tudja pótolni, mintha saját maga kényszerülne beruházásokra. A két szerződött ország pedig együttesen tovább csökkenti a kibocsátások mértékét. Magyarország 2002-ben csatlakozott a Kiotói Jegyzőkönyvhöz, aláírásával pedig vállalta, hogy 6 százalékkal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását, viszonyítási alapnak, bázisévnek az 1985-87-es állapotot vették. Mivel Magyarországon, akárcsak a régió több országában, az ipar szerkezetátalakuláson ment át, jelentős mennyiségű kibocsátási kvótát takarítottunk meg (forrólevegő-tartalék). A Kiotói Jegyzőkönyv lehetővé teszi a kvótakereskedelmet a dokumentumban meghatározott teljesítési időszakban, 2008 és 2012 között. Ebben az öt évben tehát a vállalásoknak megfelelően minden tagország kibocsátását mérik, és az öt év lejárta után átlagolják a kibocsátások mértékét. Mivel Magyarország 28-30 százalékkal a kitűzött cél alatt van, így a kiotói tartalékunkat, ami gyakorlatilag állami vagyon, január óta piacra dobhatjuk. E mögött az az alapelv áll, hogy nem az a fontos, hol történik a kibocsátás, hanem hogy összességében csökkenjen. Szász Norbert Fotó: Kiss Imre

Magyarország elsőként kezdett szén-dioxid kibocsátási kvótákkal kereskedni, már el is adtunk 2 millió tonnát Belgiumnak. Ugyan a pénz már megérkezett az államkincstárba, az még titkos, pontosan mennyi. Becslések azért vannak. Örül Belgium, örül Magyarország, de legjobban mindenki akkor fog örülni, ha a szerződésben vállalt kötelezettségeinket valóban teljesítjük. Ehhez csak az kell, hogy a beérkezett összeget mérhető zöldberuházásokra költsük.

Megkurtított Universiade

ugyanis ennyi lesz elérhető a mobilos technológiával, adott esetben a megfelelő anyagi ellenszolgáltatás fejében, ugyanis nem feltétlenül lesznek ingyenesek a csatornák. A választék összeállítása a frekvenciasávot elnyerő társaságon múlik, lehet, hogy a kábeltévéhez hasonlóan többféle csomaggal is előállnak majd. A tévétársaságok igyekeznek a megfelelő tartalommal megjelenni a mobilos piacon, de valószínűleg külön pénzért kell majd megvenniük a külföldi produkciókat földi és telefonos szórásra. Ezért esélyes, hogy főleg olcsóbb vagy hazai produkciókkal lesz tele a mobiltévé műsora. Adja tehát magát az újabb igény: legyenek jó műsorok, széles lefedettségű telefonon nézhető tévéadás. Várjuk a fejleményeket. Dér Dániel

Szélenergia

Sport


A gazdasági világválság, amely napjainkban komoly hatással van a vezető pénzintézetekre, begyűrűzött a nemzetközi egyetemi sportéletbe is. 2009 július 1. és 12. között tartják Belgrádban a 25. Nyári Universiadet, amelyen eredetileg huszonegy sportágban mérhette volna össze tudását tizenhárom-ezer felsőoktatási intézményben tanuló sportoló. A szerb rendezők azonban a gazdasági válságra hivatkozván közölték, hogy Szerbia nem tud felkészülni arra, hogy az eredeti elképzeléseknek megfelelően rendezze meg a játékokat, így az Universiade szervezőbizottsága a Nemzetközi Egyetemi Sportszövetséggel (FISU) egyetértésben bejelentette, hogy végül csak tizenöt sportág szerepel majd a műsorban, és összesen csak nyolcezer-ötszáz sportoló indulhat rajtuk el. A hat kimaradó sportág a következő: kajak-kenu, evezés, karate, sportlövészet, birkózás és kézilabda. Az, hogy George E. Killian a FISU elnöke, nem kezdeményezte a játékok elvételét Belgrádtól, nagyban annak köszönhető, hogy Bozidar Djelic szerb miniszterelnök-helyettestől, Snezana Samardzic-Markovic ifjúsági és sportminisztertől, valamint Dragan Djilas Belgrád főpolgármesterétől, olyan biztosítékokat kaptak a játékok színvonalával kapcsolatban, amely garantálja, hogy bár a programot megkurtították, az esemény minőségét igyekeznek megtartani. Bizonyíték erre az is, hogy a házigazdák kötelezettséget vállaltak arra, hogy a játékok pontos költségvetése és a lebonyolítása megfeleljen a nemzetközi szövetség követelményeinek, és ezen okból a FISU egyik képviselője fogja felügyelni a munkálatokat egészen az Universiade végéig. A Magyar Egyetemi és Főiskolai Sportszövetség mély sajnálatát fejezte ki az üggyel kapcsolatban, hiszen Belgrád közelsége miatt a magyar Universiade válogatott teljes sportági részvétellel tudott volna megjelenni, és kiváló eredményekre lett volna kilátás a kimaradó sportágakban is. Mádai Adrienn

Vízilabda minden mennyiségben A műegyetemi vízilabdázásnak régi hagyománya van, a MAFC vízilabda szakosztálya 1905-ben alakult meg, és több élsportoló fordult meg a hosszú évek alatt a klubban, mint például a Hámori fivérek, akik az 1947-es párizsi Vb-n első helyen végeztek a magyar csapattal, vagy Győrffy Endre és Holop Miklós, akik 1948-as a londoni olimpián ezüstérmet szereztek a válogatottal. Jelenleg két csapat játszik a MAFC színeiben, a MAFC-SCH a Budapest Bajnokságban, valamint az OB II-ben szerepel, a MAFC

Pázmányi Gábor – MAFC A Budapest Bajnokságban az utolsó meccset, pont az élen álló Vidám Vízilovak ellen játszották, hogy sikerült a mérkőzés? 12-8-ra nyertünk. Azt a bajnokságot megnyerhetjük magasan, és meg is kell nyernünk. Papírforma született a mérkőzésen, a Vízilovak egy kvázi senior csapat, többnyire idősebb játékosokkal, akik már abbahagyták az aktív sportolást, így illik őket megverni, amit meg is tettünk négy góllal. Hosszú évekig a Vízilovak nyerték a Budapest Bajnokságot, mert a volt OB I-es jó játékosok, itt is jól játszottak, de Fotó: Szabó Levente

Tudomány és technika

pedig az OB I/B-ben, illetve szintén a Budapest Bajnokságban. Az OB I/B-ben az eddigi öt mérkőzés után a negyedik helyen áll a MAFC, míg a Budapesti bajnokságban hét mérkőzés után hét győzelemmel vezeti a tabellát. Az OB II-ben a MAFC SCH a harmadik helyen tanyázik két győzelemmel, valamint öt győzelemmel a negyedik helyről próbál felkapaszkodni a képzeletbeli dobogóra a Budapest Bajnokságban. Pázmányi Gábort és Dr. Gebe Zoltánt, a két csapat edzőjét kérdeztük a jelenről és az elvárásokról:

mostanra már ők is megöregedtek. Úgyhogy ez reális eredmény volt. Mi az elvárás a csapattal szemben az OB I/B-ben? Ob I/B-ben 15 csapat van, az alapszakaszban van egy 8-as meg egy 7-es csoport, és az alapszakasz mec�csei alapján kialakul egy felsőház meg egy alsóház, és az a cél, hogy a felsőházba, tehát a legjobb nyolcba bekerüljünk, és erre megvan minden esélyünk. Azután pedig ott folytatódnak tovább a küzdelmek. Kiemelne valakit a játékosok közül? Még nem emelnék ki senkit, majd ha már legalább a bajnokság felén túlvagyunk és eldőlt, hogy beke-

rülünk-e a legjobb nyolcba, vagy sem, majd akkor. Egyébként most jött át tizenegy játékos egy másik egyesülettől, akik kiemelkedő játékosok voltak, még aktív korukban, például a Honvéddal háromszoros magyar bajnoki címet nyertek, tehát a múltjuk alapján kiemelhetném őket, de jelenleg még nem szeretnék senkit sem megnevezni.

Ez történt a világban Besenyei Péter az ötödik helyet szerezte meg a 2008-as Red Bull Air Race gyorsasági műrepülő világbajnoki soro-

Dr. Gebe Zoltán – MAFC-SCH Milyen eredmény született a november elsején játszott Tipo VSC elleni mec�csen? 9-6-ra kikaptunk, aminek az oka, hogy tizenegy emberelőnyből ös�szesen csak egyet sikerült értékesíteni. Amiért fontos lett volna megnyerni a mérkőzést az, hogy a TIPO harmadik helyen áll, mi a negyediken és ugyanannyi pontunk volt, így előrébb léphettünk volna, de ez sajnos nem sikerült. Mi a véleménye a csapat eddigi teljesítményéről? Tavaly óta vagyok a csapat edzője, és azt látom, hogy egyre nagyobb fegyelmezettséggel vesznek részt az edzéseken, egyre nagyobb fegyelmezettséggel játszanak és ez egy ilyen amatőr csapat esetében nagyon fontos. Mind az erőnlétük, mind a bajnokságban elért eredményük is egyre jobb, egy állandó fejlődésről beszélhetünk. Milyen elvárásai vannak ezzel a szezonnal kapcsolatban? Ez egy demokratikusan működő csapat, ami azt jelenti, hogy mindenki elmondja a véleményét, és a többség akaratát én hajtom végre rajtuk. A szezonnal kapcsolatos elvárásaink, hogy mind az OB II-ben, mind a Budapest Bajnokságban benne legyünk az első ötben. Mádai Adrienn

zatban. Az évadzáró futamot az ausztráliai Perth-ben tartották, ahol a magyar pilóta a 7. helyen zárt. A vb-címet az osztrák Hannes Arch kapta. Sebastian Loeb nyerte az idei rali-világbajnokságot, aki már a szezon utolsó előtti futamán, Japánban megszerezte a trófeát a versenyen elért 3. helyezésével. A 34 éves francia sportoló sorozatban ötödször szerezte meg a címet Citroen C4 WRCjével, és ezzel rekorder lett. Magyar hajó is versenyzett az idei Rolex Middle Sea bajnokságon. A viadalt a Földközi-tengeren tartják minden

év októberében. A mezőny Málta északi partjáról indult és megkerülte Szicíliát, kikötés és motor használata nélkül.

A XX. század végéig a szélenergia hasznosítása csak olyan kisteljesítményű szélkonverterek alkalmazásával jöhetett szóba itthon, amelyek vízszivattyúkat, áramfejlesztőket, vízszellőztető berendezéseket működtettek. Mára a helyzet szerencsére változott. 2001 tavaszán felépült az első magyar áramszolgáltatói hálózatba integrált szélerőmű Kulcs községben (Budapesttől 59 km-re délre, a Duna partján), amely 600 kW névleges elektromos teljesítménnyel. Az erőművek száma azóta tovább nőtt, mára elérte a hatvanhármat. Legutóbb júniusban adtak át egy huszonhárom megawatt teljesítményű szélerőműparkot Sopronkövesd határában. Jelenleg a Komárom-Esztergom megyei Ács határában épül egy, összesen 25 szélturbinából álló szélerőmű park az M1-es autópálya két oldalán. A szélturbinák 100 méter magasak és 95 méter átmérőjűek lesznek. A teljes park három év múlva kezdheti meg a termelést. Az ácsi beruházást a kedvező irányú és erősségű széljárás teszi lehetővé. A Magyar Szélenergia Társaság adatai szerint az országban jelenleg működő szélerőművek összesen 112 megawatt teljesítménnyel termelnek áramot. Ez a hazai energiafelhasználás egy százalékát sem éri el. Pedig szakértők szerint akár két év alatt el lehetne érni 1000 megawatt teljesítményt a jelenleg előkészítés alatt álló projektekből, amelyek már minden szükséges – környezetvédelmi, építési, csatlakozási – engedéllyel rendelkeznek. Akadályt a Magyar Energia Hivatal által megszabott kvóta jelent, amely 2008-ra már betelt. 2008 januárjától csak pályázat útján lehet újabb szélerőmű projektet indítani, de azt is csak akkor, ha majd megjelenik a vonatkozó miniszteri rendelet. Elsőre talán érthetetlen ez a rendelkezés, de logikus érvek szólnak mellette. A szélerőművek teljesítménye ugyanis a széljárás függvényében ingadozik, áram viszont mindig épp annyi kell, amennyi elfogy. Tehát ha egy éjszakai „mélyvölgy“ időszakban feltámad a szél, az egyensúly megtartása érdekében más, nem szélüzemű erőművek termelését kell vis�szafogni. Ez nem előnyös, csökkentheti azok élettartamát, ráadásul a fajlagosan olcsóbb energiából kell visszavenni a drágább kedvéért. A szélerőművek működtetése ugyanis nem a legköltséghatékonyabb, ráadásul telepítésükkel párhuzamosan más, az energia tárolására alkalmas erőműveket is építeni kell. Ezért kell az áramtermelésbe kapcsolható szélerőművek kapacitását korlátozni úgy, hogy az még ne menjen a rendszer szabályozhatóságának rovására. Jakab Judit

MŰHELY

• 13

Magazin

Egyetemi színházak nemzetközi találkozója A pécsi Janus Egyetemi Színház 1999 óta rendezett fesztiválja idén az Európa Kulturális Fővá-

rosa program támogatásának köszönhetően külföldi teátrumokat is meghívhatott. Az immár nemzetközi esemény fődíját a tizenegy egyetemi társulat közül a belgrádi Branko Krsmanovich Akadémiai Színház kapta, a Különóra című darab előadásáért. A magyar díjazottak között voltak a budapesti Radikális Szabadidő Színház és a Szegedi Egyetemi Színház tagjai.

Gruber Ernő, a félénk táncórákra járó gimnazista, Zsüti, a csóró kis dalszövegíró, Lali, az amerikamániás országúti büfés. Három elég különböző karakter, mégis van valami, ami összeköti őket: megformálójuk, Rudolf Péter. Vele beszélgettünk szerencséről, sikerről, a terveiről. Nemrégiben ünnepelte negyvenkilencedik születésnapját. Egészen váratlan fordulat számomra, hogy ötvenéves leszek jövőre. Furcsa érzés – nem következik abból, ahogy élek, ahogy érzek, ahogy gondol-

arra, hogy a következő pár évet nem ennek a jegyében éli le. Mégis, mire a legbüszkébb? Ha ezeket mind félreteszem – az önmarcangoló, az életem fényében kicsit nevetségesnek tűnő dolgokat –, akkor a legbüszkébb és legboldogabb akkor vagyok, amikor ránézek a gyerekeimre. Mindenki szereti a gyerekeit, de nekem óriási szerencsém van, mert amellett, hogy a gyerekeim, fantasztikus emberek, a barátaim is egyben. Említette, hogy alapvetően mázlistának tartja magát.

Végvárak világa 2010-ben turisztikai központ nyílhat a siroki várhegyen a napokban kezdődő, 356 millió forintos fejlesztésnek köszönhetően. A program a település és a kistérség fellendítését szolgálja, a XIII. században épült, egykor Eger előváraként funk-

cionáló, és az országban máig egyedülálló barlangvár megőrzésével egybekötve. A részben a Vár-hegy tetején álló sziklatömbbe vájt épület helyreállítása során kiállító- és rendezvények helyszínéül szolgáló tereket is kialakítanának. Végveszélyben az élőlények harmada A Természetvédelmi Világszövetség által közzétett vörös lista szerint a Föld összes állatfajának 26%-a, az összes fajoknak pedig 38%-a áll a kihalás szélén. A természetvédelmi munka az elmúlt

évben csupán 36 fajon tudott úgy segíteni, hogy azok túlélési esélyei a tavalyihoz képest javultak – ezzel szemben 143 magasabb veszélyeztetettségi kategóriába lépett. A drasztikus – tíz év alatt akár 90%-os – egyedcsökkenéseket elsősorban a túlzott vadászat és az élőhelyek zsugorodása okozza. Magyarországról 48 fajt említ a lista.

14 • MŰHELY

Magazin


„Úgy gondolom, hogy alapvetően mázlista vagyok” nedzselő alkat, sem kedvem, sem időm, sem energiám nincs célirányosan ápolni kapcsolatokat. De szerencsére nem igazolódott be a jóslatom. Mindig mázlim volt. A problémát eddig sohasem az okozta, hogy van-e lehetőségem, hanem hogy a lehetőségek közül jól választok-e. Szenvedélyes focirajongó hírében áll. A foci mindig nagyon fontos szerepet töltött be az életemben. Nagyapám futballista volt, hároméves voltam, mikor a megkerülős cselt megmutatta. Része az életemnek, mint minden sport. Épp ezért számomra nagy csapás a sportcsatornák megnövekedett száma. Képes vagyok az egyik meccset a másik után megnézni a magyar NB II-től az izlandi harmadosztályig. Függő vagyok. Úgy kell lemondanom erről, mint másnak a nikotinról. Az olimpia is ilyen, de azt jobban elfogadja a környezetem, mert az csak négyévente kerül megrendezésre. A színészet és a rendezés mellett belekóstolt az írásba is. Tavaly mutatták be az Új Színházban első színdarabját, a Keleti pályaudvart. Az ötlet az enyém, rövidebb részeket is írtam bele, de a három szerző közül valójában Búss Gábor Olivér és Hársing Hilda nevezhető a darab igazi írójának. Régebben egyébként rengeteget írtam, novellákat, verseket. Néhány meg is jelent közülük – nehéz eldönteni, hogy azért, mert színész voltam, és ez érdekes volt, vagy tényleg jól sikerült írásokról van szó. Most is számtalan színdarab kezdeményem, szinapszisötletem van. kozom. Non-konformérzet egy pillanatra, miközben úgy gondolom, hogy alapvetően mázlista vagyok. Hogyan értékeli az eltelt negyvenkilenc évet? Ellentmondásos lesz, amit mondok. A szerepeim, a rendezéseim, a gyönyörű feleségem és a három elképesztő gyermekem – mindez olyan kerek és harmonikus egészet alkot, hogy ha valaki ezek után elkezd panaszkodni, az hülye. Na, most én hülye vagyok. Rengeteg dolgot nem tettem meg, vagy nem úgy tettem meg, ahogyan kellett volna. Alapvetően rendkívül lusta ember vagyok. Képes vagyok egészen oblomovi állapotba kerülni. Ez az orosz filmhős csak hever, csak néz, csak gondolkozik, látja és figyeli a világot. Látszólag rám ez nem igaz, mivel látszólag nyüzsgök. Viszont nagyon sokszor voltam gyáva vagy kishitű döntési helyzetekben, rengeteg felesleges dolgot csináltam. Ha a magyar átlag férfi életkort veszem, akkor szerencsés esetben is az életem kétharmadánál járok. Úgy gondolom, hogy ha az ember képes arra, hogy megfogalmazza, hogy bizonyos dolgokat ezért és ezért rosszul tett meg, vagy puhábban oldott meg, akkor ha a bőréből nem is tud kibújni, de talán van esélye

Beszélhetnénk sok mindenről, a szüleimtől, a vidéken töltött éveimtől kezdve a főiskolai osztályomon és tanáraimon, a számos film- és színházi szerepemen át egészen a Vígszínházban töltött éveimig. Mégis inkább azt emelném ki, hogy a nyolcvanas években kezdeni a pályát óriási szerencse volt. A rendszernek ekkor valójában már nem volt ereje, többet eltűrt. A három T-ből (tűr, támogat, tilt) a tilt már nem nagyon volt jellemző, viszont a kultúrát jelentős összegekkel támogatták – ami most finoman szólva nem mondható el. Akkoriban még nem kellett megharcolni másik négyszáz csatornával a nézőkért, a számítógéppel a gyerekekért, tévéjátékok sokasága készült, összeszedhette magát az ember, mint színész. A szakmát kicsit körbeölelte a szeretet. Sajnos ez ma nem jellemző. 2001-ben egy Önnel készült interjúban a következőt nyilatkozta: „Nyilvánvalóan szép lassan ki fogok szorulni a színházi életből.” Tagadhatatlan, hogy ha az ember nem tartozik szorosan valamilyen szakmai, vagy politikai vonulathoz és a saját életét akarja élni, könnyen beszűkülhetnek a lehetőségei. Én alapvetően a családomhoz tartozom. Nem vagyok önme-

Szeretne ezzel a jövőben komolyabban foglalkozni? Legnagyobb szabadságnak az írást tekintem. Nem kell megfelelni senkinek, a magad ura vagy, ami esetemben veszélyes, mivel szélsőséges ember vagyok. Vagy folyton eszem, vagy böjtölök. Vagy megszállottként dolgozom, vagy egyáltalán nem. Az okos középút nem jellemző rám. Ez igaz az írásra is. Vagy megírom a darabot, és közben senkivel sem beszélek, vagy megnézem helyette a Fradi-MTK-t. Ezért óriási szükségem lenne valakire, aki noszogat. Nyolc éve töretlen sikerrel játsszák feleségével közösen És Rómeó és Júlia című előadásukat. Tervezik, hogy egy másik klasszikust is feldolgoznak ilyen módon? Ha nem is feltétlenül egy másik klasszikust, ha nem is feltétlenül ebben a formában, de gondolkozunk a folytatáson. Imádunk egymással dolgozni, ami óriási szerencse. Úgy érzem, ez az előadás az egyik legnagyobb élmény az életem-

Fotók: Szabó Levente

Ez történt a világban


ben. Az, hogy ketten játsszuk, üres színpadon, valahogy azt sugallja, hogy bármi történik, akkor is meg tudunk állni egy városka főterén, és bár nincs világítás, nincs zene, amelyek fontos elemei az előadásnak, de mégiscsak el tudjuk játszani. A körülményektől függetlenül bárhol színházat tudunk csinálni ketten, azzal az emberrel, akit a legjobban szeretek a szakmából. Ettől erősnek érzem magam, elpusztíthatatlannak. Péntek esténként látható az egyik tévécsatornán a Beugró című, improvizációs műsor, amelyben Pokorny Liával, Szabó Győzővel és Kálloy Molnár Péterrel játszik együtt. Ez egy veszélyes műfaj, mert ha elkezdünk idétlenkedni, gagyi lesz. A jó ízlés határain belül kell maradni, néha akár fontos dolgokról beszélve, akár el is komorodva egy-egy jelenetben.

tartás a partnerrel. Ha erre nem figyelnénk, akkor egyre erősödő hangok ordibálása lenne a jelenetekből, hogy leüvöltsük a másikat a színpadról. A tavaly megalakult Médiaunió kuratóriumának tagja. A kezdeményezés fő célja, hogy közérdekű, társadalmi célú reklámokat jelenítsen meg évenként országos kampány keretében és ezzel valódi mérhető tudatformálást végezzen. Miért érezte fontosnak, hogy elvállalja ezt a posztot? Nehéz kérdés, még nem látom, hogyan körvonalazódik ez a kezdeményezés. Megtisztelő ilyen összetételű kuratórium tagjának lenni. Számomra egyébként sokszor ijesztő, helyenként kifejezetten taszító a média színvonala és agres�szivitása. Irtózom ettől a reklámtébolytól, a fogyasztóvá züllesztéstől, hogy mindenkit hülyének néznek, egészen ad-

Rudolf Péter 1959. október 15-én született Budapesten 1983-ban végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán 1982-1998 a Vígszínház tagja 1998-tól szabadúszó Fontosabb színpadi szerepei: Szentivánéji álom – Puck, Padlás – Lámpás szellem, Fekete Péter – Pierre Lenoir, És Rómeó és Júlia, Kövek a zsebben Fontosabb filmjei: Cha-cha-cha, Szerencsés Dániel, A skorpió megeszi az ikreket reggelire, Szamárköhögés, Hamvadó cigarettavég, Üvegtigris 1-2., Kalandorok Fontosabb díjai: Jászai Mari-díj 1991; Ajtay-gyűrű 1996, Erzsébet-díj, Legjobb férfi alakítás díja (POSZT) 2006 Idegölő munka, mind a négyen olyanok vagyunk a három és fél órás felvétel végére, mint a kifacsart citrom. Mikor elkezdtük, nem tudtuk, mi lesz belőle. Arról meg nem is álmodtunk, hogy ilyen szeretettel fogadja majd nemcsak a közönség, hanem a szakma is. Mi lehet a műsor sikerének titka? A színház öröme. Jelen időben zajlik, gyakorlatilag minden ott íródik a színpadon. Feladatokat kapunk, közben a nézőnek is elkezd járni az agya, hogy ő hogyan oldaná meg ezeket. Egyébként én is rengeteget tanultam a műsorból. Nem improvizációs helyzetekre is érvényesíthető, nagyon egyszerű, magától értetődőnek tűnő igazságok erősödtek meg bennem, például a koncentráció fontossága és a kapcsolat-

dig, amíg tényleg hülye is lesz. Örömmel fogadtam, hogy ez a szellemi tőke, amit ezek az újságírók és reklámszakemberek jelentenek, egy jó ügy mellé áll. Ha tényleg sikerül úgy körbejárni a most megfogalmazott szlogent – Rajtad is múlik! –, ahogy gondolom, akkor eredményes lesz ez a kezdeményezés. Valóban rajtunk is múlik, hogy mi történik ebben az országban. Megvannak a politikai erők és a hozzájuk kapcsolódó körök, amelyek alapvetően irányítják az életünket, de meg kellene értenünk, hogy mi, civilek igenis gyakorolhatunk nyomást az ügyekre. A kicsi, ránk eső részben pedig az is elegendő, ha ki-ki a maga képességei szerint rendbe teszi a dolgait. Jakab Judit

Szeretnéd, ha a te kedvenceddel készített interjút olvashatnád lapunk hasábjain? Szeretnél neki te is feltenni néhány kérdést? Itt az alkalom! Nincs más dolgod, írd meg a [email protected] e-mail címre, hogy melyik magyar kulturális személyiségről szeretnél többet megtudni! A legtöbb szavazatot kapó művésszel interjút készítünk. Ráadásul egy szerencsés szavazó eljöhet velünk az interjúra is, ahol személyesen találkozhat kedvencével, akitől bátran kérdezhet is.

KÖNYV

FILM

Tekerd vissza, haver! Nem túlzás, ha azt mondom, Jack Black napjaink egyik legnagyobb komikusa. A Rocksuli, a Tenacious D, avagy a kerek rockerek vagy a Trópusi vihar című filmek karaktereit iszonyat jól alakítja. Jelen film másik kulcsfigurája a kliprendezőként ismertté vált, korunk egyik legeredetibb direktora, Michel Gondry, akinek a nevéhez például az Egy makulátlan elme örök ragyogása című alkotás köthető. A főzet összeállt: Tekerd vissza, haver! Az eredeti cím egyébként – Be kind rewind – arra utal, hogy a tékába légy oly’ kedves, és visszatekert állapotban hozd vissza a filmet. Ebből farigcsálták nekünk a ma-

gyar párját – ahogy megszokhattuk, kicsit botorkálva. A történetben adott Fletcher úr (Danny Glover) és az ő videotékája, a múlt egy parányi szeglete, ami már nem

úgy megy, mint kellene. Elindul hát lehetőségek után kutatni, mibe is kezdhetne

ezután. Távolmaradása alatt segédjére (Mos Def) bízza a boltot, utasítva, hogy lökött haverját, Jerryt (Jack Black) be ne engedje a boltba. Jerry egy rosszul sikerült erőmű-szabotálás során különös erőtérre tesz szert, ami miatt az összes film letörlődik. Egy-két kuncsaft igényének kielégítésére újraforgatják az egyik filmet, amely viszont akkora sikert arat, hogy megkezdődik a nagyszabású filmgyártás: a Szellemirtóktól a 2001: Űrodüsszeián át King Kong-ig, és így felvirágoztatják Fletcher úr videotékáját és a kisvárosi közösséget. A történet klisésnek hathat, de Gondry stílusa, meglátásai által felülemelkedik a szimpla vígjáték kategóriáján. Olicsek Ádám

KIÁLLÍTÁS

SZÍNHÁZ

Vérnász

Camera obscura – kortárs sötét szobák

Semmit sem reméltem, semmit sem vártam, mikor szombat este elindultam, hogy megnézzem Federico García Lorca Vérnász című darabját a Honvéd Színház előadásában. Már az „előjáték” sem volt hétköznapi: egy kedves hölgy beterelt minket a Szkéné előterébe. Itt négy zenész húzta a nem igazán talpalávalót. Felmerült bennem a gondolat: jó, hogy nem késsel járok színházba… Ekkor még nem tudtam, hogy a zene mennyire fontossá válik a darabban. Végül a szokásosnál kevesebb várakozás után nyílt az ajtó, és elfoglalhattuk helyünket a különösen berendezett teremben. Egy pillanatig nem tudtam eldönteni, hogy cirkuszba vagy színházba kerültem. A világot jelentő deszkák helyén egy körülkerített porond állt, amelyet körbevett a nézőtér. Kisebb akrobatikával ért fel, amikor elfoglaltuk helyünket a legfölső (harmadik) sorban. A darabról nem tudnék úgy írni, hogy ne áruljak el valamilyen meglepetést, így „csak” a csapatról zenghetek ódákat. A fény, a ritmus, a zene, a minimalista díszlet remek alapot és hátteret szolgáltatott a színészi játékhoz. Ez utóbbiban, ha mindenképpen hibát keresek, csak egy kifogásolnivaló akad. Az előadás vége felé néhol kicsit nehezebb volt érteni a mondatokat, mintha elfáradtak volna. De remek mimikai játékuk, valamint mély átélésük teljesen lenyűgözött. A színészek névsorából, kedvcsinálónak, csak egy-két nevet emelnék ki: Tóth Ildikót, akit többek között a Csocsó, avagy éljen május 1-je! című filmből, illetve Dióssi Gábort, akit az [email protected] című alkotás Mózeseként ismerhet a szélesebb közönség. A másfél órás darab vége annyira meglepett, hogy egy pohár száraz fehérbor társaságában további másfél óra kellett, mire feldolgoztuk. Kovács János

A Reneszánsz Év 2008 keretében országos, fiatalokra és idősebbekre, kezdő és tapasztaltabb fotográfusokra is kiterjedő Camera obscura fotópályázat zajlott le. A beküldött, zsűrizett és díjazott munkákból ingyenesen látogatható kiállítás nyílt a Magyar Fotográfusok Házában (Mai Manó Ház). A pályázók alkotásainak a Mai Manó Ház első emelete és a Mai Manó Galéria ad helyet. A kiállítás különlegessége egyrészt abban rejlik, hogy a három induló kategória alapján általános és középiskolás diákok, a tizennyolcadik életévet betöltött fiatal művészek és a meghívott, a camera obscura használatában már bizonyított kortárs fotógráfusok képeit tekinthetik meg a látogatók. Másrészt nemcsak az elkészült anyaggal ismerkedhetünk meg, hanem magával az alkotás folyamatával és azokkal az eszközökkel is, amelyekkel a fotográfiák készültek: a camera obscura modernebb típusaival. A Mai Manó Ház nem csak ezzel az egy programmal kedveskedik a Leonardo da Vinci találmánya iránt érdeklődőknek. A város különböző pontjain, például a Nagymező utcában, illetve a Millenárison is kül- és beltéri lyukkamerákat helyeztek el. Ráadásul egy camera obscurává átalakított buszra is fel lehet ülni, amely Budapest utcáit járva fordított, de tűéles képet ad a világról. Mindemellett a különböző, családoknak szóló hétvégi programokon és technikai előadásokon a fiatalabbak is megismerkedhetnek a lyukkamera rejtelmeivel. Magyarországon még soha nem volt ennyi kiállítás és program, amely a több mint ötszáz éves, de ma is könnyedén összeállítható camera obscura, a fényképezőgépek őse körül forgott volna. A kiállítás egészen január 4-ig várja a látogatókat, és ez idő alatt a Magyar Fotográfusok Háza különféle, színes programjai szintén ingyenesen tekinthetők meg. Csető Georgina

Pintér Béla és Társulata A Sehova Kapuja November 10., 12. 20 óra Pintér Béla és Társulata Parasztopera November 13. és 14. 20 óra Pintér Béla és Társulata Gyévuska November 16. és 17. 18:30 Pintér Béla és Társulata A Sütemények Királynõje November 18. és 19. 20 óra Pintér Béla és Társulata Korcsula November 20. és 21. 20 óra Pintér Béla és Társulata Anyám orra November 23. 20 óra

R-klub programja Bicskei Zsuzsa előadása Apokrif November 12. 20 óra Alkalmi Kapcsolatok Társulása Huncutka kabaré és orfeumdalok November 14. 20 óra Mandragóra Társulat Mélyben November 15. 19 óra Scallabouche Company Scabaret November 21. 19 óra Mandragóra Társulat Se veled, se velem drámai etűdök November 22. 19:30

Sokat töprengtem, mit is ajánljak az olvasóknak, végül választásom erre a könyvre esett, bízva abban, hogy aki elolvassa, annak segítséget adhat a mindennapok lelki gondjainak kézbentartásához. A regény főhőse a nagydarab Störr kapitány, holland hajós. A tengeri medve megoldatlan problémái következtében gyomorfekélyt kapott, s orvosi tanácsra kezdett el foglalkozni a nőkkel. Így vette feleségül a franciásan könnyed Lizzy-t. Ettől kezdve pokollá válik az élete, a féltékenység egyre jobban elhatalmasodik rajta. Az egyszerű hajós Lizzy könyveit, művészet iránti érdeklődését, bonyolult gondolkodását képtelen megérteni. Életét, érzelmeit felesége vélt cselekedetei uralják. Elvakult indulatában üldözi asszonyát, majd évekkel később, egy furcsa változás során belátja, hogy Lizzy mennyire hű volt hozzá, s ő milyen méltatlanul bánt vele… Sokat lehet tanulni a szerző e művén keresztül magunkról. Kiváló társ, mert Störr kapitány monológja kritikus élethelyzeteinkre adhat tanácsot. Tanító könyv, igaz a megoldásért nekünk kell küzdeni, de a mai kor emberének, ha nem is épp a féltékenység, de ezzel igen sok rokon szenvedés lelki problémáira jelenthet megoldást. Makkai Hunor (villamosmérnök-hallgató) ajánlja Kenneth Roberts: Északnyugati átjáró Mit is ajánlhatnék? Egy olyan művet, ami nagyon jó kikapcsolódást nyújtott, amikor olvastam, igaz rég volt, de akkor nagyon lekötött. Ez a történelmi kalandregény a 18. század közepén, nagyobbrészt Amerikában játszódik. Az új világrész ekkor még teljes egészében gyarmat. A két főhős: Langdon Town, a hányatott életű, tehetséges fiatal festő és Rogers őrnagy, a hőskorból való különös kalandor. Az angol Rogers csapata hihetetlen megpróbáltatások között katonai expedíciót vezet az úttalan, mocsaras, zuhatagos folyókkal teli Kanadában az indiánok ellen. A történetben kalandok és nehézségek, harc és menekülés váltogatják egymást. Természetesen a cím is szerepet kap végül: a Csendes-óceánhoz vezető folyami út – az Északnyugati átjáró – felfedezése… A mű egyik fontos momentuma az indiánok világa. Nemcsak arról az oldalról kapunk képet, hogy hogyan ölték egymást, hanem, hogy milyen összefonódások jellemezték ezt a kort, amelyek nekünk is példát adhatnának, hogyan kellene élnünk. Ajánlom mindenkinek, aki szereti a kalandot, és nem riad vissza némi romantikától sem.

MŰVÉSZETEK PALOTÁJA

PROGRAMOK Szkéné Színház programja

Dr. Vincze Pál (BME Testnevelési Központ igazgatója) ajánlja Füst Milán: A feleségem története

United Plays Jazz A United az ifjúság körében nem szorul bemutatásra. Pély Barna és barátai (Romhányi Áron – billentyűs hangszerek, rap, Mits Gergő – basszusgitár, Vadász Péter – dob) közel tíz éve a népszerűségi listák élbolyában találhatók. Zenéjük a műfaj nevének – fúziós pop – megfelelően magában is sokrétű: a funky, a jazz, a pop, a soul, a rock és a blues elemeit egyesíti. November 21-én ezek közül a jazzen lesz a hangsúly, az ismert United-slágerek sokak számára talán újszerű, jazzes megközelítésben hangzanak majd el, bizonyítva: a jó jazz él és virul, a jó sláger pedig jazz-standardként is megállja a helyét.

Orosz „rakéta” a zongora mellett Gyenyisz Macujev nem először látható a Művészetek Palotájában, hisz legutóbb tavaly decemberben egy világhírű filharmonikus zenekar szólistájaként aratott itt emlékezetes sikert. Ezúttal azonban, november 25-én szólóestet tart a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben. Azóta, hogy 1998-ban megnyerte a moszkvai Csajkovszkij Versenyt, karrierje rakétaszerűen ívelt fel. Mára már a New York-i Carnegie Halltól a tokiói Suntory Hallon át a Milánói Scaláig valamennyi jelentős koncertteremben fellépett. Budapesti koncertjére Csajkovszkij-, Liszt-, és Muszorgszkij-művekkel érkezik.

1. Bernstein Miséje a Kennedy Center avatásán szólalt meg először. A darabot a meggyilkolt amerikai elnök özvegye rendelte a zeneszerzőtől. Melyik városban volt az ősbemutató? a) New York b) Boston c) Washington 2. Melyik zenekarban nem énekel Pély Barna? a) Road Kill Café b) United c) V-Tech 3. Melyik filharmonikus zenekarral koncertezett legutóbb Budapesten Gyenyisz Macujev? a) Szentpétervári Filharmonikus Zenekar b) Oroszországi Nemzeti Filharmonikus Zenekar c) Moszkvai Filharmonikus Zenekar

A megfejtéseket a keresztrejtveny@muhely. com címre várjuk november 17-ig. A helyes megfejtők között a Művészetek Palotája jóvoltából 2-2 belépőjegyet sorsolunk ki. Az előző játék nyertesei: Bertalan Annamária, Török Kitti és Vajda Milán

MŰHELY

• 15

Magazin


GONDOLATOK Magyar módra!

Te hogy állsz? Joó Fruzsina

Mi az? Himnusz szavalása; hangzatos, de semmitmondó monologizálás; egymásra mutogatás; macskakő – illetve egyéb közterületen könnyen fellelhető tárgyak dobálása; magyar polgárok összecsapása; vérben és szégyenben úszó piros-fehér-zöld zászló? A választ nem tudom, de az biztos, hogy nem egy nemzeti ünnepre való megemlékezés… Eljött a nap, s nem vártam csodát. Úgy érzem jól tettem, legalábbis a történtek engem igazoltak. Minden maradt a régiben. A hajnal felfedte az éjszaka sötét és agyontépett függönyét, amely alatt a magyar ember nagyon bátor, s néhány csalfa pillanatig azt érzi: legyőzhetetlen. Majd a világosság díszes ezüsttálcán hozza azt, ami volt, ami megmaradt, ami nekünk jutott. Csalódott vagyok. No, nem azért, mert nem sikerült megdönteni a fennálló rendszert, inkább azért, mert már megint és újból bemocskoltuk ’56 ünnepét. S nem értem, miért. Olyan kevés dologra lehetünk igazán büszkék, mi nagy magyarok, s azok a históriák és háborúk lassan belevesznek a történelem ködös múltjába. Talán lehet, hogy igaz sem volt. De valami az, sajnos. A belváros újfent elszenvedte néhány lázadónak mondott, bár általam inkább primitív embernek titulált őrjöngéseit. Értelme? Polgárpukkasztás és zendítés. Lehet természetes, hiszen mindig a csőcselék a leghangosabb. Elértek valamit? Azonkívül, hogy több milliós értékű kárt kellene fizetniük a polgármesteri hivataloknak, véleményem szerint: Nem! A média pedig örömtáncot jár, hiszen minimum egy hétig nem kell mást a nyakunkba önteni, mint az ünnepnapon történt események felháborító láncolatát. Botránkozzon csak a balga nép! Mi meg botránkozunk, mivel mást nem tudunk. Ja, de! Szégyenkezni! Mert nagyon sok honfitársunk nem képes felnőtt módjára viselkedni, és tisztelegni azok előtt, akik valóban nagy tettet hajtottak végre. Ami nem a tojásdobálásban, az anyázásban, és kukák borogatásában nyilvánult meg! Sok év múlva ezekért az évekért nem énekeli majd a Himnuszt, s nem teszi ki senki a szíve fölé a kokárdát! Egyszer volt, hol nem volt, bárcsak ne lenne…

KÉPRIPORT

Zenészek F er enczy D ávid, K is s Imre, Szabó L á z á r, Szab ó Leve n te és Tóth Máté felvé te le i

16 • MŰHELY

Ebben a rovatunkban prózákat, verseket és egyéb irodalmi műveket közlünk. Várjuk e tárgyban írásaitokat a publicisztika@muhely. com e-mail címre, Gondolat jeligével. A megjelent írások szerzői között december közepén értékes könyvnyereményeket sorsolunk ki.

Láttam egy képet a neten, gyerekek pancsoltak valami rusnya, koszos folyóban. A képaláírás így hangzott: ezzel a látvánnyal gyakran szembesülhetünk, hiszen a lakosság 60%-a gyerek. Hacsak nem egy gyerekmunkásokat alkalmazó országról van szó, akkor elég sokat kell dolgoznia az aktív korúaknak. De kétlem, hogy többet, mint mondjuk nálunk. Évekkel ezelőtt még meg sem kottyant pár alvás nélküli éjszaka után felbicajozni valami szembejövő hegyre, aztán még elmenni színházba, vagy ultizni. Ma meg mindenki, aki húzza az igát ki van tikkadva és vár a csodára. Talán nem jön el a billpengő kora, de biztosan nem fognak a mai fiatalok 3-4 gyereket vállalni. A tendencia inkább azt mutatja, hogy legyen egy, de azt normálisan tudja ruházni az ember. Aztán az egésznek az a vége, hogy rémítően anyásapás gyerekek lesznek, meg lelkisérült szülők, hogy 1-1,5 évesen bölcsibe kell küldeni a gyereket, mert a munkahely nem vár. Aki figyel, annak ez feltűnik. Meg a hirtelen megugrott számú potencianövelő reklámok. Hiszen teljesítménykényszer van. Nem is értem, hogy miért nem szed mindenki viagrát vagy társait. Hiszen az lenne a normális, hogy az emberek napi 12 órában dolgoznak, este 6-7 körül hazakeverednek – mert mindent a cégért – és utána megcsinálják a vacsorát, játszanak a gyerekkel, rendbe rakják a lakást, megnézik a tv-ben az aktuális agymosó sorozatot, esetleg még leszaladnak a boltba egy liter tejért, mert fogyasztói társadalomban élünk, és utána jól teljesítenek az ágyban. Bár szerintem nem potencianövelőket kellene reklámozni, hanem koffein-injekciókat és Les’arom tablettát. Krajcsovics Hajnalka

Fodor Zoltán

Tűz Liliom Felhők közt táncol egy égi tünemény. Szívemben lángol még a tűz. Emlékek még vissza-visszatérnek. Bár lassan elhomályosulnak a képek. Szívemben kavarognak még az érzések. Gondolatok ezrei kavarognak fejemben, s alkotnak képet. A nyár lassan már teljesen összezsugorodik. Mint ahogyan a virág, mely tűzbe esik. Elég, eltűnik, csak por, s hamu marad utána. Eltűnik, s senki sem fog emlékezni rája. Hiába volt szép, vagy éppen ronda, csúf. Ugyan úgy elfedi majd a múlt. De amint, minden nem tűnhet el. S a tűz sem pusztíthat el mindent. Úgy él a Tűz Liliom, tűzben, felejthetetlen. Úgy élek én is rendíthetetlen.

A téma az utcán hever! A büféből kifelé jövet megbotlottam egy láthatatlan repedésben. Hasra estem, vagyis inkább pofára, és pár pillanatra elvesztettem az eszméletemet. Magamhoz térve közömbös járókelők cipőtalpai csattogtak a fülem mellett. Egyedül egy kutya jött oda hozzám, de őt is csak a sültkrumpli szagú tenyerem érdekelte. Miközben vártam, hogy a világ színe ismét a régi, megszokott árnyalatot mutassa és ne azt a félkábult piszkos-sárgát, rájöttem: ma én vagyok a parlagon hagyott téma. Kovács János

KERESZTREJTVÉNY A helyes megfejtést beküldők közül kisorsolunk egy két személy részére szóló belépőjegyet a Szkéné Színházba. Két szerencsés válaszadónk pedig 3000 Ft-os ajándékutalványt nyer, amelyet a Teaerdő Teaházban használhat fel. A megfejtéseket a [email protected] e-mail címre várjuk november 17-ig. Előző feladványunk nyertesei: Benczik Zsófia, Sindel Imre és Szilasi Tünde

és most újra létező szakképzési támogatás, a Tarolt a mérnökképzés Kiemelt helyen a BME a felsőoktatási rangsorban

Recommend Documents