A FELN TT-TOVÁBBKÉPZÉS SZEREPE AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN
„C” szekció – beszámolója Témavezet : Dr. Piros Márta Ph.D. Károly Róbert F iskola Gyöngyös Feln ttképzési Központ igazgatója
Miskolc, 2007. április 13.
A „C” szekció bemutatása
Levezet elnök: Dr. Sárközi László igazgató, Miskolci Egyetem Feln ttképzési Regionális Központ Vitaindító el adás: Dr. Wachtler István dékán, egyetemi tanár, Károly Róbert F iskola, Gyöngyös
A „C” szekció bemutatása Hozzászólók: Aswad Dina, külkereskedelmi manager, Fux Zrt. Dobi Zoltánné, f osztályvezet , Északmagyarországi regionális Munkaügyi Központ Dr. Dobos László, feln ttoktatási szakért , Miskolci Egyetem Feln ttképzési Regionális Központ Marczin Eszter, ügyvezet titkár, Északmagyarországi Munkaadói és Gazdasági Közösség Dr. Németh Balázs, egyetemi adjunktus, PASCAL Observatory, Pécsi Tudományegyetem
A „C” szekció célja „FELN TT-TOVÁBBKÉPZÉS SZEREPE AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN” Problémák feltárása Jó gyakorlatok bemutatása, megismerése Közös gondolkodás – együttm ködés er sítése, egymás er sségeinek elismerése
A Stratégiai Háttérdokumentum által megfogalmazott veszélyek Az együttm ködésnek kevés jelei látszódnak Az er sségek és gyengeségek feltárása nem történik meg Megindult az egymástól függetlennek tekinthet centrumok létrehozása Az egymástól független oktatási központok kialakítása
A VITAINDÍTÓ MEGLÁTÁSAI – egy fels oktatási intézmény szemszögéb l A gazdaság versenyképességének er sítéséhez szükséges – a munkavállalók és a vállalkozások képesek legyenek megfelelni az elvárásoknak Szükséges a az egész életen át tartó tanulás fejlesztése és hozzáférhet vé tétele Magyarországon alacsony a feln ttkori képzésben való részvétel mértéke! Jelent s képzési kapacitások állnak rendelkezésre!
VITAINDÍTÓ MEGLÁTÁSAI – egy fels oktatási intézmény szemszögéb l Általános és középiskolai képzés problémái – hosszú távú fejlesztéssel oldható meg Szakképzés – kevés a középfokú végzettség , munkaer piacra kikerül szakember – jelent s a továbbtanulók száma, - a szakiskolák technológiai felszereltsége ritkán kompatibilis a vállalati felszereltséggel Regionális Foglalkoztatási különbségek – jelent sek a térségi különbségek Az élethosszig tartó tanulás intézményi „szolgáltató” rendszerének kialakítása
VITAINDÍTÓ MEGLÁTÁSAI – egy fels oktatási intézmény szemszögéb l A célcsoportok feltárási lehet ségei, a regionális igény felmérése Várható eredménye: az oktatási-képzési kínálat és a munkaer piaci kereslet összehangolásának megvalósítása; színvonalas feln ttképzési szolgáltatások nyújtása
1.
VITAINDÍTÓ MEGLÁTÁSAI – egy fels oktatási intézmény szemszögéb l 2. A képzési rendszer stratégiai elemei: A képzések lépcs zetes, egymásra épül rendszerének szakképzés, alapképzés, kialakítása (fels fokú mesterképzés, feln ttképzés). A célcsoportok számára olyan képzések kínálata, amelyek összhangban vannak az „egész életen át tartó tanulás” elvárásaival. Modern feln ttképzési módszerek alkalmazása (interaktív képzés, csoport-módszerek alkalmazása, e-learning tanulás lehet ségének megvalósítása).
VITAINDÍTÓ MEGLÁTÁSAI – egy fels oktatási intézmény szemszögéb l A Károly Róbert F iskola egységes, lekérdezhet képzési adatbázisának kialakítása a különböz képzéseken részt vettek azonosítására, további képzések kiajánlására Képzési szolgáltatások kiajánlása munkaadók felé (humáner forrás vizsgálatok készítése, képzési módszerek kidolgozása, képzési igények felmérése, vállalati e-learning keretrendszer kialakítása, tananyagfejlesztés stb.), munkavállalók felé (el zetes tudásszint felmérés, képzési szükségletek felmérése és képzési tanácsadás stb.).
VITAINDÍTÓ MEGLÁTÁSAI – egy fels oktatási intézmény szemszögéb l Együttm ködési megállapodáson alapuló „partnerkapcsolatok kiépítése” a munkaer piac szerepl ivel, közös célok és feladatok meghatározása (workshopok, konferenciák, pályázatok konzorciumban történ megvalósítása). A feln ttképzési területen a képzési igény „jelz rendszerének” kialakítása, képzési monitoring rendszer kidolgozása és m ködtetése, képzési indikátorok meghatározása a képzés hatékonyságának mérésére. Feln ttképzéshez kapcsolódó kutatások indítása, a kutatások tapasztalatainak beépítése a képzési rendszer fejlesztésébe.
HOZZÁSZÓLÓK – miskolci székhely középvállalat szemszögéb l Tizenöt éve alakult Foglalkoztatottak száma 2-r l több mint 160-ra növekedett A cég Európában piacvezet -villamosenergia iparban használatos szabadvezetékek gyártásában A versenyel ny meg rzésének egyik kulcsa – a megfelel humáner forrás biztosítása (saját dolgozók szakmai képzése; utánpótlás nevelés-szakmai felkészítés) átgondolt és folyamatos képzés – saját szervezés oktatások, utánpótlás témakörben szoros kapcsolat az egyetem m szaki és közgazdasági karaival (szakmai gyakorlat)
HOZZÁSZÓLÓKaz Észak-magyarországi regionális Munkaügyi Központ szemszögéb l A régióban a iskolai végzettség, szakképzettség szerint a humáner forrás az országos átlagnál jóval alacsonyabb A munkanélküliek humán er forrásérték fejlesztésének célja; priorizált képzési szakirányok, Jöv re vonatkozó: – – –
feladatok, célkit zések, együttm ködési lehet ségek és formák kiszélesítése, konkretizálása, jöv beni feladat az együttm ködések hatékonyságának javítása a folyamatos munkaer -piaci és foglalkoztatási igényekre vonatkozó információk cseréje érdekében.
HOZZÁSZÓLÓKFeln ttképzési szakért szemszögéb l A hálózatépítés módszereinek bemutatása az ANDRA-NORD Észak-magyarországi Feln ttképzési Hálózat kialakításán, m ködtetésén keresztül. Pályázat keretében létrejött konzorcium (feln ttképzéssel foglalkozó, eltér gyakorlatot folytató, feln ttképzésben akkreditált intézmények -21 partner) A Hálózat célja: az együttm ködésben résztvev szervezetek regionális együttm ködése, demokratikus körülmények között Jöv kép: programakkreditációk, adatbázis b vítés Csatlakozás a „Pannon Forrás- Kárpát- Medencei Feln tt Képzési Szolgáltatási Hálózathoz
HOZZÁSZÓLÓKÉszak –magyarországi Munkaadói és Gazdasági Közösség szemszögéb l Elvárások és együttm ködési lehet ségek a versenyszféra és a fels oktatás között A kis- és közepes vállalkozások a képzést illet en szerkezeti és tartalmi változásokat sürgetnek Nagy hiány a mérnököknél az idegen nyelv ismerete, kezd knél a gyakorlat hiánya, valós problémákat feldolgozó diplomatervek, a m szaki diplomások is tudjanak gazdasági fejjel gondolkodni Vállalati szakemberek bevonása az oktatásba Vállalati kapcsolatok er sítése!
HOZZÁSZÓLÓKegy fels oktatási intézmény egyetemi adjunktusa szemszögéb l A magyar fels oktatás milyen szerepet játszhat a a helyi és regionális partnerség fejlesztésében, különös tekintettel a tanuló városok és tanuló régiók modelljének bevezetése körüli diskurzusokra, valamint a helyi önkormányzatok tanulási igényeire.
HOZZÁSZÓLÓKegy fels oktatási intézmény egyetemi adjunktusa szemszögéb l El zmény - A tanuló régiók létrehozását célzó Európai Tanácsi kezdeményezés: Az R3L kezdeményezés: Európai hálózat a helyi és regionális egész életen át tartó tanulási partnerség fejlesztéséhez. (2002/C 174/06): 1. A tanuló régió (TR) NEM Tudásközpont! 2. A TR mozgósítja és együttm ködésre késztetei azokat a helyi és regionális szerepl ket, akik az egész életen át tartó tanulás fejlesztéséhez mint a lokális és regionális fejlesztés, a társadalmi kohézió és az önmegvalósítás tevékenységéhez hozzá tudnak járulni. 3. A már m köd TR beléphet az Európai Tanuló Régiók hálózatába.
HOZZÁSZÓLÓKegy fels oktatási intézmény egyetemi adjunktusa szemszögéb l El zmény – Az Európai Bizottság jelentése az Oktatás és Képzés 2010 célkit zések helyzetér l (2003 november) Célok: - A nemzeti oktatási és képzési célok közelítése a Liszaboni stratégiához - Az Európai Képesítési Keretrendszer (EQF) megvalósítása - A fels oktatás bevonása az oktatás és képzés európai szint fejlesztésébe - A szakoktatás és képzés min ségi fejlesztése és vonzóvá tétele - Az európai mobilitási programok növelése
HOZZÁSZÓLÓKegy fels oktatási intézmény egyetemi adjunktusa szemszögéb l Következtetések európai szinten: A tagállamoké a felel sség a közös elhatározás megvalósításában. Az Európai Bizottság a nemzeti keretek megújítását támogatja forrásokkal. Az Európai Bizottság a tagállamok és a meghatározó döntéshozók között konzultációt folytatni az alábbi témakörökben: - Az európai források hatékony felhasználása ( pl. Strukturális Alapok, LLL-integrált programok);
HOZZÁSZÓLÓKegy fels oktatási intézmény egyetemi adjunktusa szemszögéb l - A feln ttek tanulási igényeinek integrációja és megjelenítése a nemzeti fejlesztési-statégiai tervekben az oktatás,képzés területén; - A tagállamok sajátos és eltér oktatási és képzési, kulturális tényez inek figyelembe vétele, különös tekintettel a lokális és regionális fejlesztésekre a fels oktatás bevonásával; - a jó gyakorlat cseréjének lehet sége az Oktatás és Képzés 2010, továbbá a jelenleg futó programok felhasználásával - a statisztikai-alapú monitoring fejlesztése.
HOZZÁSZÓLÓKegy fels oktatási intézmény egyetemi adjunktusa szemszögéb l A Tanuló Régiók keretrendszere alkalmas lehet a feln ttek tanulásának támogatására az oktatás és képzés helyi partnerségét megvalósító új fels oktatási K+F szerepek ösztönzése révén: K+F témák a Tanuló Régióban: 1. Stratégiák kialakítása az egész életen át tartó tanulás regionális hálózatainak fejlesztésére, a fels oktatás bevonásával. 2. Egész életen át tartó tanulás és az aktív állampolgárság a régióban. 3. Egész életen át tartó tanulás és a gazdasági növekedés el segítése a régióban.
HOZZÁSZÓLÓKegy fels oktatási intézmény egyetemi adjunktusa szemszögéb l 4. Egész életen át tartó tanulás a szociálisan befogadó régióért. 5. A multikulturális régió el segítése az egész életen át tartó tanulás révén. 6. Információs és kommunikációs technológiák alkalmazása a tanulásrégióban. 7. Egész életen át tartó tanulás forrásainak kialakítása a régióban. 8. Támogató szolgáltatások biztosítása az egész életen át tartó tanulásért. 9. A teljesítmény (hatékonyság, képzési min ség) mérése a tanulásrégióban. 10. A tanuló régió nemzetközi/európai dimenziójának az el segítése.
A „C” szekció tapasztalatainak összegzése Már rendelkezésünkre állnak jó gyakorlatok Az együttm ködési lehet ségek megtalálása Er sségeink, értékeink tudatosítása Gyengeségeink feltárása, fejlesztése Lehet ségek/Veszélyek számbavétele Komplex gondolkodás! Közös fellépés!
A MELLearN Egyesület lehet ségei, teend i A létrehozott munkacsoportok készítsenek bels munkatervet, és munkájukkal, tájékoztatásukkal segítsék az Egyesület tagintézményeinek munkáját (pl. jogszabály figyelés, közös érdekképviselet, stb). Legyen publikált a munkacsoportok összetétele, szakmai céljai. Fórum felület létrehozásával alakítsanak ki a csoportok egy véleményez , javaslat megvitató rendszert. 1. Stratégiai munkacsoport (a feln ttképzés területén) 2. Módszertani munkacsoport (a feln ttképzés területén) 3. Jogszabályi munkacsoport 4. Távoktatási tananyag és keretrendszer min ségbiztosítási csoport
