PALYA Zsigmond Király Fôiskola
MAGAZIN IV. ÉVFOLYAM 2009. FEBRUÁR–MÁRCIUS
H Í R E K K L U B D S Z E M L E S Z A B A D B Ö L C S É S Z E R A S M U S A K I K R E B Ü S Z K É K V A G Y U N K A M E R I K A I F O C I O B A M A É L E T K É P E K C A F F É A J Á N L Ó K A C
Tartalom
Tartalom
ERASMUS
ÚJ REMÉNY
Haverok, buli, Erasmus!
Nem csak az Egyesült Államok, hanem az egész világ érzi úgy, Barack Obamával új korszak kezdődött: a remény és a változások kora.
Élmények, új emberek, nyelvtanulás, kikapcsolódás, tapasztalat.
KARRIER CENTRUM A 2008-2009-es tanév tavaszi félévében négy tréning indul a BA szakos nappali és levelező tagozatos hallgatóknak. A tréningek egy naposak, szakképzett trénerek közreműködésével 8-16 óráig tartanak.
9
10 6
24 18
12 16 AKIKRE BÜSZKÉK VAGYUNK
POLGÁRI SZEMLE Dr. Botos Balázs tanár urat, a Gazdaság- és Vezetéstudományi Intézet intézetvezető helyettesét interjúvoltam azon alkalomból, hogy a Polgári Szemle című folyóirat immár ZSKF-es berkeken belül jelenik meg. A lap olyan szakembereknek kínál fórumot, akik korunk gazdasági és társadalmi problémáit tárják fel, azokra keresik a megoldást.
Számos sportolót mutattunk már be rovatunkban, most viszont a „másik oldal” képviselői közül is megkérdeztünk valakit: Haraszti Ádám, a Magyar Televízió Sportosztályának riportere másodéves a főiskolán.
AMERIKAI FOCI TEREMBEN, FÜVÖN ÉS MÁS DIMENZIÓBAN A téli hónapok mindig kicsit hosszúnak tűnnek a hazai amerikai futball szerelmeseinek. Hiába láthatnak jobbnál jobb meccseket a televízióban egyenesen Amerikából, azért mindig hiányzik az a hangulat, amit csak testközelből lehet megtapasztalni.
WWW.SZABADBOLCSESZ.HU Az oldal a szabad bölcsész hallgatók „Bibliájává” vált az elmúlt hónapok során. 2007-es létrejötte óta több százan regisztráltak az oldalra. Az érdeklődő hallgatók fórumokon vitathatják meg az iskolával kapcsolatos ügyes-bajos dolgaikat, friss híreket, információkat olvashatnak, órai vázlatokat, segédanyagokat, szeminárium dolgozatokat tölthetnek le, illetve közvetlenül üzenhetnek egymásnak.
28
4
32 VALLÁSTUDOMÁNY TANSZÉK Beszélgetés Dr Pesthy Mónika Tanárnővel a Filozófia és Vallástudomány Tanszék vezetőjével
VÁLSÁGOS IDŐK A férj arcát kezébe temetve ül a parkban, egyik cigarettáról gyújt a másikra – pedig öt éve még nem dohányzott. Helyzete nem szerencsés. Feszült, házassága válságban, azon töpreng, mit rontott el – vidékiként soha nem gondolta, hogy a fővárosban a mennyből a pokolba jut. Öt éve még boldog ember volt, mára egy roncs. Öt éve megváltozott az élete, mindörökre. Ugyanis öt éve nevezték ki az egyik multinacionális vállalat középvezetőjének.
NŐK A KÁVÉHÁZAKBAN Az első kávéházakat az 1550-es évekből, Isztambulból ismerjük. Európában a 17.században épültek meg először Velencében, majd Londonban és Párizsban, később pedig hazánkban is.
PALYA Tisztelt Diáktársaink!
FÕSZERKESZTÕ: Szarka Gábor MUNKATÁRSAK: Bodor Adrienn, Csillik Blanka, Esztergályos Máté, Földvári Kornélia, Palánki Réka, Szollár Krisztina, Tóth Dia, Wallner Zsófia. SZERKESZTÕSÉG ELÉRHETÕSÉGE: E-mail:
[email protected] KIADJA: Zsigmond Király Fõiskola NYOMTATÁS: Demax Mûvek Nyomdaipari Kft.
Tel: +36(30)5565969 Email:
[email protected]
A „Pálya” szerkesztõsége szeretné színesebbé tenni az újság tartalmát, ezért várjuk azoknak a hallgatóknak a jelentkezését, akik szívesen publikálnának az írott sajtóban. Ha azt szeretnétek, hogy a cikkeiteket sokan olvassák, akkor vegyétek fel a kapcsolatot a szerkesztõséggel, és bátran írjátok meg az érdeklõdési körötöket.
KlubD
Hírek
HELYESÍRÁSI VERSENY
PÁLYÁZATOK
A Zsigmond Király Főiskola helyesírási versenyt rendez, amelyen bármely szakos nappali tagozatos hallgatók részt vehetnek. Az első 3 helyezett könyvjutalomban részesül, az első helyezett képviseli főiskolánkat az országos döntőn (Eger, 2009. április 25.). Versenyfeladat: tollbamondás és helyesírási feladatsor. A felkészüléshez ajánlott segédlet: A magyar helyesírás szabályai (11. kiadás), Akadémiai Kiadó, Budapest. Jelentkezési határidő: 2009. március 23. A verseny időpontja: 2009. március 25. (szerda), 15 óra (A pontos terembeosztásról később adunk tájékoztatást!) Jelentkezés: személyesen a Kommunikáció- és Művelődéstudományi Intézet titkárságán (A/20-as szoba) vagy e-mailben:
[email protected] JÓ FELKÉSZÜLÉST KÍVÁNUNK!
ÚJ NEMZETKÖZI CSEREPROGRAMOK A ZSKF-EN A Zsigmond Király Főiskola négy új intézménnyel kötött kétoldalú megállapodást az év elején, amely lehetővé teszi a csereprogramokat főiskolánk és a külföldi partnerintézmények között a 2009/2010-es tanévtől. A megállapodások alapján az alábbi campusok várják a pályázókat: Tallin University, Észtország, kommunikáció és újságírás, hallgatói és oktatói mobilitás, orosz nyelven, Instituto Superior de Novas Professioes, Portugália, kommunikáció és médiatudomány, oktatói és személyzeti mobilitás, angol és portugál nyelven, Americanos College, Ciprus, gazdasági és menedzsment tudományok, hallgatói, oktatói és személyzeti mobilitás, angol nyelven, PA College, Ciprus, gazdasági és menedzsment tudományok, hallgatói, oktatói és személyzeti mobilitás, angol nyelven. Oktatással kapcsolatos anyagok az Ilias, ETR és HIK felületén érhetőek el Tájékoztatjuk, hogy a továbbiakban minden oktatással kapcsolatos tananyagot, egyéb dokumentumot az elektronikus könyvtárban (ILIAS-on), illetve az ETR és HIK felületén találhat meg. A belépéshez minden esetben az EHA-kódjára illetve jelszavára van szükség. (ETR felületen: a menüsorban található INFORMÁCIÓK -> DOKUMENTUMOK. Itt Intézetek szerinti bontásban kerültek feltöltésre az anyagok.)
2 PÁLYA 2009 FEBRUÁR-MÁRCIUS
AUSZTRÁLIAI
tanulmányi, szakmai gyakorlat és munkavállalás témájú előadás Ausztráliai tanulmányi, szakmai gyakorlat és munkavállalás témájú előadással várjuk Önöket március 19-én a Zsigmond Király Főiskolán. Dátum: 2009. március 19. 12:00 Helyszín: Zsigmond Király Főiskola, "D" épület 101. terem
A NEMZETBIZTONSÁGI KLUB HARMADIK ÜLÉSE Helyszín: Zsigmond Király Főiskola, D épület, Dr. Juhász István konferencia terem 1039, Budapest Kelta utca 2. Időpont: 2009. március 25. 10:00 - 12:00 További információ:
[email protected]
A www.zskf.hu oldalon a Menüsorban található Ösztöndíj/Pályázatok menüpontban találhatják aktuális Ösztöndíj-programjainkat és Pályázatainkat! Néhány pályázat kedvcsinálóként: Az Osztrák-Magyar AKCIÓ Alapítvány (OMAA)/Stiftung Aktion Österreich-Ungarn (AÖU) PÁLYÁZATI FELHÍVÁSA Osztrák-Magyar AKCIÓ Alapítvány (OMAA)/ Stiftung Aktion Österreich-Ungarn (AÖU) PÁLYÁZATI FELHÍVÁSA a 2009. évre Az OMAA/AÖU Kuratóriuma pályázatot hirdet ausztriai és magyarországi tudományos kutatási és felsőoktatási területen folytatott együttműködés támogatására és ausztriai ösztöndíjas tartózkodásra. Az ösztöndíjas program keretében, kutatói, egyetemi oktatói, PhD-hallgatói ausztriai ösztöndíjak pályázhatók meg. Az együttműködés keretében az egyetemi és főiskolai képzés, felsőoktatási együttműködés, felsőoktatási segédanyagok kiadására, közös tudományos kutatási, képzési és felsőoktatási folyamatok lebonyolításának támogatására nyújtható be pályázat. Pályázati határidők 2009-ben: Semester- Ösztöndíj PhD hallgatók részére: 2009. március 15. és október 15. Rövid (3 napos) oktatói, kutatói ösztöndíjakra: 2009-ben folyamatosan Oktatói, kutatói 1 hónapos ösztöndíjakra: 2009. március 15., május 15., október 15. és december 15. Ismételt kutatói,1 hónapos ösztöndíjakra: 2009. március 15., május 15., október 15. és december 15. Projektpályázatokra: 2009. március 15., május 15., október 15. és december 15.
EU TÁRGYALÁS SZIMULÁCIÓ VERSENY
Karrier nap és állásbörze Idén, március 24-én rendezik a karrier napot és állásbörzét, mindenkit várunk, aki nem ül ölbe tett kézzel, és szeretné kezébe venni a jövőjét. Az eseményen jelen lesznek a Karrier Centrum- és több multinacionális cég képviselői, akik szívesen segítenek eligazodni a várhatóan nagyszámú érdeklődői kör forgatagában.
A Tárgyalási Szimuláció Versenyre 2009. április 23-26. között kerül sor a Kaposvári Egyetemen. Ifó: www.zskf.hu/pályázatok Jelentkezés:
[email protected] Tovabbi információ: Karaszi Fruzsina 20/9958869 www.negotiationmoot.eu Jelentkezesi hataridő: 2009. március 13.
KlubD a diplomások klubja
A KlubD, a diplomások zártkörű klubja, melybe a felvétel feltétele legalább egy, Magyarországon szerzett egyetemi vagy főiskolai diploma. Célunk egy olyan klub működtetése, melyben valós emberek regisztrálnak, valós adatokkal. Ennek érdekében a regisztráció során fénykép, számos személyes és a felsőfokú végzettségre vonatkozó adat megadása kötelező. KlubD azt az űrt tölti ki, amit diplomások az ismerkedés és szórakozás, valamint a szakmai ismeretszerzés és kapcsolatépítés kapcsán sokszor tapasztalnak. A KlubD lehetőséget biztosít az egyetemi és főiskolai végzettséggel rendelkezőknek, hogy egy zártkörű klub tagjai lehessenek, mely tartalmas és színvonalas módon nyújtja mindazt, amire ez a réteg jogosan formál igényt, ám amiből ez idáig hiányt szenvedett. A www.klubd.hu oldal informatikai szempontból valójában egy portál, mely egymaga egyesít egy komplett közösségi oldalt, társkeresőt, országos programajánlót, on-line magazint, állás- és képzéskereső oldalt, illetve egy kártya-elfogadóhely kereső rendszert.
A
A magyarországi diplomások száma nagyságrendileg 6-800.000-re tehető, ez a szám éves szinten átlagosan 30.000 fővel bővül a friss diplomásoknak köszönhetően. Célunk, hogy a www.klubd.hu oldal regisztrált tagjainak száma két éven belül elérje a 200.000 főt.
A felhasználókat végzettségük szerint klubokba sorolja a rendszer Egy – pontosabban, most már kettő – közösségi portálra regisztrálhatsz fel attól függően, hogy diplomával rendelkezel-e vagy sem.
A Rendszer a szakjuknak/szakmájuknak megfelelően szortírozza a regisztrálókat (a közgazdász a közgazdász klubba-, a HR-es a HR-es klubba kerül stb., de fennáll annak a lehetősége is, hogy a felhasználók saját klubokat létesítsenek). Feltölthetsz jegyzeteket, de le is tölthetsz a kölcsönösség elvén (kizárólag kézzel írottakat) Feltöltheted az önéletrajzodat munkakeresés céljából, és mazsolázhatsz az állás ajánlatok között.
A KlubD-n már több mint 25.000 a regisztráltak száma és ez folyamatosan bővül A KlubD Junior Tagkártya számtalan kedvezményre feljogosít (ára: 4000Ft). A tagkártya érvényessége 1 év. A kártya kiváltása nem feltétele a tagságnak! A KlubD Tagkártya 6000Ft. A kártyák megrendelhetőek személyesen és online módon:
[email protected] vagy +36 30 501 4054 Mint korábban írtuk a KlubD Kártya kiváltása nem feltétele az oldal használatának, ugyanakkor a KlubD Kártya birtokosok számos előnyhöz és kedvezményhez jutnak a KlubD-n belül és kívül. Ha van KlubD Kártyád, jelenleg az alábbi előnyökben részesülhetsz:
(Hamarosan újabb funkciók kapcsolódnak majd a KlubD Kártyához.) A budapesti és vidéki KlubD Kártya elfogadóhelyek száma naponta növekszik. Bővebb információt az Elfogadóhely menüponton belül a "http://www.klubd.hu/beta/index.php?option=com_wrapper&Itemid=220" \t "_parent"Lista és "http://www.klubd.hu/beta/index.php?option=com _wrapper&Itemid=220" \t "_parent"Keresés címszó alatt találsz. A KlubD Kártyát személyesen a KlubDélutánok és a KlubD bulik alkalmával válthatod ki. Szarka Gábor (forrásanyag: www.klubd.com)
Kedvezményesen vásárolhatsz a KlubD Kártya elfogadóhelyeken; Az adott évben ingyenes számodra a belépés a KlubD összes bulijába.
PÁLYA 2009 FEBRUÁR-MÁRCIUS
3
Vallástudomány Tanszék
Beszélgetés Dr Pesthy Mónikával a Filozófia és Vallástudomány Tanszék vezetôjével Beszélgetésünk aktualitását a közelgô felvételi adja. A végzôs gimnazisták, valamint a már diplomával rendelkezôk számára lassan elkezdôdik az az idôszak, amikor végleg el kell dönteniük merre tovább. A Zsigmond Király Fôiskola egyik legátfogóbb képzése a Vallástudomány, melyet a hallgatók a Szabad bölcsészet alapszakon, mint szakirányt vehetnek fel, majd késôbb Mesterképzésen illetve Vallási és interkulturális kommunikáció szakirányú továbbképzésen folytathatják tanulmányaikat, sôt a késôbbiekben lehetôségük nyílik a doktori iskola elvégzésére is. – Miért érdemes Ön szerint vallástudományt tanulni? – Az embert alapvetôen meghatározza az, hogy homo religiosus, ami annyit jelent, hogy minden emberben van valamiféle érzékenység a transzcendens iránt, „tud” annak létérôl, keresi, küszködik vele, esetleg vadul hadakozik ellene, de teljesen függetleníteni magát tôle soha nem tudja. A felvilágosodással jelentkezô erôteljes szekularizáció a várakozással ellentétben nem szüntette meg a vallási jelenségeket, hanem ellenkezôleg, az elbizonytalanodás és pluralizmus az egyes vallások követôit nagyobb biztonság keresésére ösztökélte, esetenként a fundamentalizmus felé taszította. Mindezek a jelenségek és összefüggések átértékelôdtek és különösen nagy fontosságot kaptak az utóbbi egykét évtized radikális történelmi-politikai változásai során, mint amilyen a kétpólusú világrendszer megszünése, a globalizáció, az Európa fejlett országaiba beáramló muszlim tömegek, az iszlám országok egyre élesebb szembehelyezkedése a Nyugattal. A vallás terén is új jelenségekkel találkozunk: Európában egyre jobban „divatba jönnek” a keleti vallások, és szerte a világon új vallások és szekták alakulnak. Egyre nagyobb szükség van tehát a vallási jelenségek tudományosan megalapozott oktatására. – A Bologna-rendszer bevezetése elôtt a felvételi tájékoztatókban a diákok nem találkozhattak Vallástudomány szakkal-szakiránnyal. Sokan ma is a teológiai képzésekkel azonosítják. Mióta létezik különállóan a Vallástudományi képzés Magyarországon?
4 PÁLYA 2009 FEBRUÁR-MÁRCIUS
Eddig hol tudtak a hallgatók ilyen témájú elôadásokra járni? – Magyarországon a vallástudomány helyzete kettôsséget mutat: mindig is voltak kiváló, nemzetközileg elismert kutatói (például: Kerényi Károly, Alföldi András, Marót Károly, Trencsényi-Waldapfel Imre, Révay József, Hahn István, Dobrovits Aladár, Kákosy László), de szervezett vallástudományi oktatás a kilencvenes évek végéig sehol sem folyt (még Kerényi Károly sem kapott vallástörténeti tanszéket, aki pedig ezzel a feltétellel tért volna haza). Vallástudományt (elsôsorban vallástörténetet) a tudományegyetemek egyéb szakjain (latin, hebraisztika, egyiptológia, stb.) belül tanítottak ugyan, azt is csak nagyon kis mértékben és esetlegesen, de így a diák mindig csak a vallástudomány egyegy szegmensét ismerhette meg, az alapokról és az összefüggésekrôl nem tudott meg semmit, és ez a helyzet azóta sem sokat változott. Annál aktívabban igyekeznek viszont kisajátítani a „vallástudomány” oktatását és mûvelését a hitéleti intézmények, amelyek ily módon a vallástudományt a teológiával próbálják azonosítani, vagy annak részeként, annak alárendelt tudományként kezelik. – És a ZSKF-en milyen mióta tanulhatnak a hallgatók vallástudomány témájú tárgyakat, illetve mióta önállósult nálunk ez a képzés? – A Zsigmond Király Fôiskola 2000-ben kezdte meg mûködését, a vallástudomány – a Vallásfilozófia és vallástörténet elnevezésû tantárgy formájában – már a kezdetektôl jelen volt a szakjai-
nak tematikáiban. 2006-ban Fôiskolánk elindította a Szabad bölcsész alapszakot, Vallástudomány, Filmelmélet és filmtörténet, valamint Kommunikáció- és médiatudomány szakiránynyal. Az országban jelenleg 4 vagy 5 szabad bölcsész alapszak van vallástudomány szakiránnyal, vallástudományi mesterképzés azonban jelenleg csak fôiskolánkon mûködik. – Az oktatáson kívül van még egyéb jelentôs vívmány is a fôiskolán Vallástudomány terén? – A ZSKF adja ki a Vallástudományi szemle c. folyóiratot, mely az országban jelenleg az egyetlen felekezet semleges vallástudományi folyóirat, a szerkesztôség is itt van. Fôiskolánkon „Vallás, társadalom, politika” Kutató Központ mûködik. – Mi a feltétele annak, hogy valaki felvételt nyerjen a Vallástudomány Mesterszakra? – A szakra mindenki jelentkezhet, akinek van diplomája, de szükség esetén megköveteljük bizonyos kredit teljesítését a BA vallástudományi tárgyaiból. Hozott pontokat nem számítunk, szóbeli felvételit tartunk (ennek anyagát ld. a Felvételi tájékozatóban), a felvétel az itt szerzett pontok alapján dôl el. – Mennyire népszerû a fôiskola Master képzése egyéb intézmények hallgatói körében? Sok „külsôs” tanuló felvételizett az elmúlt években? – A ZSKF-en 2007-ban indult az elsô évfolyam a vallástudomány mesterszakon, azóta 2008ban már a második is elindult. Mindkét csoportban kiváló, érdeklôdô hallgatóink van-
Vallástudomány Tanszék
nak, akik a legkülönbözôbb elôképzettséggel érkeztek (van köztük evangélikus, baptista, pünkösdista lelkész, mérnök, ikonfestô; olyanok, akik az ORZSE-n vagy a Tan Kapuján szerezték elsô diplomájukat). – Mi hívta életre a Mesterszakot? Mik a konkrét céljai a képzésnek? – A Vallástudomány mesterszak célja, hogy nagyon alapos elméleti-történeti hátteret adjon a vallási jelenségek és problémák megértéséhez. Ennek birtokában hallgatóink képesek lesznek tájékozódni a jelenben és kellô toleranciával és tapintattal közeledni más vallások képviselôi felé, ugyanakkor kialakul bennük az a kritikai érzék, mellyel felismerik, ha bárki a vallást emberek manipulására akarja felhasználni. – A Master képzés során van-e lehetôségük a hallgatóknak további specializálódásra? – Mivel Európában élünk, és számunkra elsôdlegesen saját sorsunk megértése és szellemi gyökereink ismerete a fontos, mesterszakunkat a három Ábrahám-vallásra építettük, a zsidóságra, kereszténységre és iszlámra. Amint az „Ábrahám-vallás” kifejezés is mutatja e hármat nem izoláltan, hanem inkább a közös gyökereket keresve, kapcsolataiban vizsgáljuk. A judaizmus, a kereszténység és az iszlám – kialakulásuk és történetük okán – egymással szoros kapcsolatban álló vallások, amelyeket (különösen a két utóbbit) lehetetlen a többiek nélkül vizsgálni és megérteni. Ábrahám alakja alapvetô szerepet játszik a három monoteista vallásban, ezért a három rokonvallást sokan „Ábrahám-vallásoknak”, hitvallóit „Ábrahám gyermekeinek” is nevezik. Ez abból a hiedelmebôl fakad, hogy Jahwe elôször vele kötött beritet, vagyis kölcsönös szerzôdést (Gen 15,18; emiatt ô Jahwe illetve Ábrahám „barátja”, ld. Ézs 41,8; Korán 4:125), aki elôször kapja az ígéreteket (Ex 2,24; 2Kir 13,23), másrészt ô maga a zsidó etnogenezis elôtt élt (i. e. 2000 – 1700 között), akit (ôt és atyafiait) több néppel lehetett kapcsolatba hozni (Hágártól született fiától, Yismacéltôl/Isamáciltól származnak az arabok; Sárától született fiától, Izsáktól illetve unokájától, Jákobtól erednek „Jiszracél fiai”, a zsidók; öccse, Náhor az arámok ôse, unokaöccsétôl, Lóttól pedig a moabiták származnak). Történelmi jelentôségük mellett aligha kell érvelni: az európai kultúra gyökerei között (a görög-római örökség mellett) alapvetô szerepet játszott a judaizmus és a kereszténység, az iszlám pedig 1400 éve óta a világtörténelem meghatározó szereplôje. Az utóbbi évtizedek, különösen a 2001. szept. 11. utáni események a három „Ábrahám-vallás” sokszor ellenséges, ritkábban közeledô, párbeszédre törekvô szoros kapcsolatáról szólnak. Ennek meg-
értéséhez elengedhetetlen a három rokon vallás mélyreható összehasonlító vizsgálata. – Milyen tárgyak szerepelnek egy mesterképzésben résztvevô hallgató órarendjében? A hallgatók elôször a törzsanyagban az általános elméleti ismereteket sajátítják el. Itt többek között olyan tantárgyaik lesznek, mint „A vallástudomány története és klasszikusai”, „A vallástudomány elmélete”, „Bevezetés a vallásfilozófiába”, „Az ószövetségi Izrael vallása”, „A korai kereszténység”, „A keresztény Nyugat a középkorban” „Festett teológia” stb. A szakirányok különbözô aspektusokból közelítik meg az Ábrahám-vallásokat. A vallástörténet szakirány a hellenizmus vizsgálatával Európa szellemi gyökereit igyekszik sokféleségükben bemutatni. A valláselmélet szakirány a vallásfenomenológiára és a hermeneutikára helyezi a hangsúlyt. A vallás a modern világban szakirány a jelenlegi (elsôsorban európai és magyarországi) helyzet bemutatását és elméleti értelmezését tûzi céljául. – A minél alaposabb, mélyebb ismeretek megszerzése érdekében elengedhetetlen a tapasztalt oktatói csapat. Kiktôl sajátíthatják el a hallgatók egy-egy tárgy rejtelmeit? – Az oktatói gárda a hazai vallástudomány legjobb szakembereibôl áll, mint például Simon Róbert, Luft Ulrich és Jakab Attila, akiknek eddigi munkásságát számtalan bel- és külföldi publiká-
ció jelzi; S. Szabó Péter, aki a ZSKF-en még 2000ben bevezette a vallástudományi tárgyak oktatását, egyetemi tanári kinevezését vallástudományból kapta, jelenleg a szabad bölcsész alapszak szakfelelôse és a Vallástudományi szemle fôszerkesztôje; Bencze Lóránt, a Vallástudományi szemle alapító fôszerkesztôje. – Az tanárokon túl kulcsfontosságú a klasszikus nyelvek oktatása is a Vallástudomány képzésben. Mit nyújt ilyen téren a fôiskola a hallgatóknak? – Az Ábrahám-vallások mélyreható tanulmányozása lehetetlen a forrásnyelvek ismerete nélkül. Fôiskolánk e téren egyedülálló kínálatot nyújt. Jelenleg ezek közül négy nyelvet oktatunk, mindegyiket kitûnôen képzett oktatókkal: arab (Simon Róbert), latin (Krupp József), héber (Kövér András), az ógörögöt magam tanítom. Megfelelô számú jelentkezô esetén mód van kopt és klasszikus etióp nyelv tanulására is. – Felmerül végül a kérdés, hogy „mi lesz, ha nagy lesz egy Vallástudomány Mesterdiplomával rendelkezô hallgató? Milyen lehetôségei vannak a munkaerô-piacon? – A végzôk foglalkoztatására igény és lehetôség mutatkozhat a kulturális intézményekben, a könyvkiadókban, a folyóirat-szerkesztôségekben, a tömegtájékoztatásban, a közgyûjteményekben, a társadalomtudományi intézetekben, a mûvészeti kutatóintézetekben- és mûhelyekben egyaránt. Bodor Adri
PÁLYA 2008-2009 2009 FEBRUÁR-MÁRCIUS
5
Szemle
Szemle
A
Polgári Szemle
idéntől a ZSKF támogatását élvezi – Interjú Dr. Botos Balázzsal Dr. Botos Balázs tanár urat, a Gazdaság- és Vezetéstudományi Intézet intézetvezető helyettesét interjúvoltam azon alkalomból, hogy a Polgári Szemle című folyóirat immár ZSKF-es berkeken belül jelenik meg. A lap olyan szakembereknek kínál fórumot, akik korunk gazdasági és társadalmi problémáit tárják fel, azokra keresik a megoldást. r. Botos Balázs intézetvezető-helyettes úr munkássága sokrét, megfordult az ipartól kezdve az akadémiai berkeken át a kormányzatban, illetve a MEHIB Rt-nél is. 2007. óta főiskolánk oktatója, szakterülete a külgazdaság és az ipargazdaságtan. A tanár úr szabadidejét legszívesebben családjával, unokáival tölti. A családban nem ő az egyetlen közgazdász, de érettségiző fia most a műszaki pálya felé kacsintgat. Elárulta, hogy az olvasgatás mellett a tenisznek hódol. Kezdetek óta főszerkesztője a Polgári Szemlének, amelynek fő célkitűzése, hogy fórumot biztosítson mindazok véleményének, akik a gazdaság és a társadalom fontos kérdéseivel, szakszerűen, objektíven és nyitottan foglalkoznak. A szerzők között számos hazai és határon túli magyar szellemi műhely képviselője megtalálható. A folyóiratban a cikkek, tanulmányok mellett a Műhely rovat kutatásokról, a Civil Fórum rendezvényekről, a Könyvvilág rovat pedig érdekesnek ítélt publikációkról ad rendszeresen hírt.
D
– A Zsigmond Király Főiskola és a Polgári Szemle Alapítvány idéntől együttműködve adják ki a Polgári Szemle című folyóiratot. Kiknek biztosít fórumot a lap, milyen témákat járnak körül? – Mint a többi tudományágban is, a társadalomtudományok, a közgazdaságtan területén a rendszerváltás után nagyon lecsökkent a szakmai folyóiratok száma, hiszen a lapkiadásban is a profitérdekeltség vált döntővé. Ezért határoztuk el Matolcsy Györggyel, a Polgári Szemle szerkesztőbizottságának elnökével, hogy útjára indítunk egy nem üzleti alapokon nyugvó lapot, amely megjelenési fórumot biztosít mindazoknak, akik írásaik-
6 PÁLYA 2009 FEBRUÁR-MÁRCIUS
kal segíteni kívánják a valós helyzet feltárását, javaslataik vannak gondjaink megoldására. A jó értelemben vett polgáriság és szakmaiság tehát az egyetlen kritérium, amelyet elvárunk szerzőinktől. Így talán nem meglepő, hogy a lapban publikáló szerzők és az érintett témák köre is oly széles, hogy részleges felsorolásuk is lehetetlen. Csak példaképpen mégis néhány cikktéma az elmúlt négy évből: gazdaságpolitikai dilemmák, tömegkommunikáció és média, az erdélyi falusi lakosság jövője, egészségügy, pénzügyi válság, felsőoktatás, stb. – A folyóirat immár ötödik éve jelenik meg. Milyen szakmai sikereket tudhatnak ez alatt az időszak alatt a hátuk mögött? – A legnagyobb sikerünk azt hiszem az, hogy élünk és megjelenünk. Egy felmérés szerint Magyarországon a nem bulvár sajtóhoz sorolt kiadványok átlagosan három és fél évet élnek meg. Ezen mi már túl vagyunk, és ezt elsősorban támogatóinknak, előfizetőinknek köszönhetjük. A nyomtatott változat mellett internetes változatunk ( HYPERLINK "http://www.polgariszemle.hu" www.polgariszemle.hu) fokozatosan növekvő népszerűsége pedig azt tükrözi, hogy olvasóink értékelik és fontosnak tartják munkánkat. A színvonalat persze elsősorban szerzőink írásai biztosítják, akik között Magyarországról és a környező országokból az adott szakterületek legrangosabb képviselői is megtalálhatók. – Milyen lehetőségeket lát a főiskola és a folyóirat együttműködéséből fakadóan? – Nagy örömmel üdvözöltük a ZSKF készségét az együttműködésre, amely meggyőződésem szerint mindkét fél számára gyümölcsöző lehet. A Polgári Szemle így bővíteni tudja szerzői táborát. Például
az ez évi 1. számban már megjelent Bayer József rektor úr írása, amelyet reményeink szerint további ZSKF-es írások fognak követni. Természetesen a Főiskola által nyújtott anyagi támogatás is igen fontos számunkra. A Főiskola pedig a társadalomtudományi, közgazdaságtani területeken biztos publikációs lehetőségeket kapott, amely remélhetőleg a főiskolai kutatások számára is ösztönzőleg fognak hatni. Szeretnénk a későbbiekben közös rendezvényeket is tartani, illetőleg a lapban tájékoztatást adunk a Főiskolán tartott tudományos eseményekről. – A Polgári Szemle első számának bevezetőjében olvasható, hogy főként a hallgatóknak, a dolgozó fiataloknak szánják a folyóiratot. A hallgatók publikációinak közzétételére is biztosítanak-e lehetőséget a lapban? – A lap indításakor kiemelt prioritásként kezeltük, hogy minél nagyobb számban jussunk el azokhoz a fiatalokhoz, akik érdeklődnek a társadalmi-gazdasági aktualitások, hazánk jövője iránt. Természetesen nemcsak az egyetemi, főiskolai hallgatókra gondoltunk, de talán ők a legnyitottabbak az ilyen ismeretek iránt. Ezért is küldjük meg a lapot térítésmentesen valamennyi magyarországi és környező országbeli magyar felsőoktatási intézménynek és könyvtárnak. A lapot azonban nemcsak mint olvasnivalót kínáljuk, hanem publikációs lehetőségként is. Már több cikket, könyvismertetést közöltünk fiatalok tollából. Jó lenne, ha a ZSKF hallgatói is élnének ezzel a lehetőséggel, hiszen a kitűnő szakdolgozatok vagy OTDK dolgozatok alapján bőven lenne érdekes téma. Ebben, javaslatok megtételével, kérem tanár kollegáim segítségét is.
PÁLYA 2009 FEBRUÁR-MÁRCIUS
7
Web
Szemle
WWW.SZABADBOLCSESZ.HU – Hogyan vezetett uta a Zsigmond Király Főiskolára? – Az út idáig elég hosszú volt. Pályafutásomat a (sajnos ma már nem létező) Ipar- és Vállalatgazdasági Kutatóintézetben kezdtem, ahol 20 évig dolgoztam. A kezdetektől tudtuk, hogy fontos lenne a szorosabb együttműködés a felsőoktatással, ezért létrehoztunk – az országban az elsők között – egy közös akadémiai-egyetemi tanszéket a Pécsi Egyetemen. 1990-től négy évig a kormányzatban dolgoztam: előbb az Ipari és Kereskedelmi-, majd a Pénzügyminisztériumban. Nem utasíthattam vissza az ipari miniszter felkérését, miután évtizedekig hangoztattuk a szektorbeli problémákra a megoldásokat. Mindnyájan rengeteget tanultunk ebből az izgalmas, de nem könnyű időszakból, hiszen a régi „rezsim” ekkor dőlt össze, az új pedig még nem épült fel. 1994-ben az akkor alakuló Magyar Exporthitel Biztosító Rt. vezetésére kértek fel. Magyarországon ez a tevékenység akkoriban még gyermekcipőben járt, így kollegáimmal egy teljesen új struktúrát és tevékenységet kellett kiépíteni. Aki ezen a területen dolgozik, annak egyszerre külkereskedőnek, banki- és biztosítási szakembernek kell lennie. A MEHIB után négy évig a Magyar Külgazdasági Szövetség főtitkára voltam. Ez a munka a külkereskedelmi szakma más oldalról történő megismerését tette lehetővé. Itt ért el a megkeresés, hogy jöjjek a Főiskolára, ami számomra újabb kihívásokat, de egyben örömmel végzett tevékenységet jelent. – Melyek azok a témakörök, amiket a legszívesebben oktat a hallgatóknak? – Az előzőekből kiderül, hogy a nemzetközi pénzügyek, a biztosítás és kockázatelemzés valamint a külkereskedelmi témák állnak hozzám legközelebb és természetesen ezeket oktatom legszívesebben. Igyekszem azonban mindenhol „becsempészni” a kutatói múltamból származó ipargazdaságtani ismereteimet is. – Úgy láttam önéletrajzában, hogy a Harvardon is tanult. Hogy volt ez összeegyeztethető a ’80-as évek magyar külpolitikájának zártságával? – A tudományos életben, az Akadémián a ’70-es, ’80-as években sem voltak túl magasak a fizeté-
8 PÁLYA 2009 FEBRUÁR-MÁRCIUS
Dr. Botos Balázs, 68 Okleveles közgazda (Budapesti Közgazdasági Egyetem), Egyetemi doktori cím (Budapesti Közgazdasági Egyetem), Posztgraduális tanulmányok (Enrico Mattei Főiskola, Milánó, Olaszország), Posztgraduális tanulmányok (Harvard Egyetem, USA), a Közgazdaságtudományok kandidátusa (Budapesti Közgazdasági Egyetem) 1963-1969 Egyesült Izzó, Mecseki Szénbányászati Tröszt, Kőbányai Textilművek 1969-1986 MTA Ipar- és Vállalatgazdaság-kutató Intézet tudományos munkatársa, tudományos főmunkatársa 1986-1990 MTA Ipar- és Vállalatgazdaság-kutató Intézetnél különböző vezető tisztségek 1990-1994 Az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium, majd a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkára 1994-2002 Magyar Exporthitel Biztosító (MEHIB) Rt.-nél különböző vezető tisztségek 2000-2002 Magyar Turizmus Rt. Igazgatótanácsának elnöke 2002-2006 Magyar Exporthitel Biztosító (MEHIB) Rt. tanácsadója 2002-2007 Magyar Külgazdasági Szövetség főtitkára 2002- ECOPEN Tanácsadó Kft. ügyvezetője 2007- Zsigmond Király Főiskola intézetvezető-helyettes Főbb oktatási és kutatási témák: külgazdaság, ipargazdaságtan, iparpolitika, nemzetközi pénzügyek, a biztosítás és kockázatelemzés, nemzetközi versenyképesség 6 könyv illetve könyvrészlet, 150 magyar és idegennyelvű cikk szerzője Nyelvtudás: német, olasz (felsőfok) angol, orosz (középfok)
sek. Fontos előnye volt azonban a kutatói pályának, hogy ösztöndíjak révén el lehetett jutni oda is, ahova akkor az egyszerű halandónak nem volt esélye. Így töltöttem el egy fél évet a Harvardon (ahol egy igen érdekes, Amerikában is újszerű iparpolitikai kurzuson vettem részt) és egy évet Olaszországban poszt-graduális képzésen. – A tanszék szakdolgozati kiírásai között olvasható, hogy az Ön által kiírt témában olyan hallgatókat vár, akik érdeklődnek a külkereskedelmi gyakorlat iránt. Milyen gyakorlati helyeken tudnak elhelyezkedni a ZSKF-esek Tanár Úr által? – Valóban több szakdolgozat van készülőben a külkereskedelemmel, a külkereskedelmi kockázatok kezelésével kapcsolatban. A gyakorlati tapasztalataim mellett szerencsére segíteni tudom a hallgatókat a megfelelő szakirodalom megtalálásában, illetve abban, hogy konzultáljanak, esetleg szakmai gyakorlatot végezzenek az érintett (MEHIB, Eximbank, Külgazdasági Szövetség) intézményeknél. – Végezetül szeretnék egy aktuális kérdést is feszegetni: Mit gondol, milyen végeredménnyel fog kikerülni a magyar gazdaság a kibontakozóban lévő válságból? Ez véleménye szerint milyen hatással lesz a külgazdaságunkra? – Nem vagyok igazán optimista. A végeredmény ma még persze nem látható, de a gond az, hogy Magyarországon az állam és a lakosság egyaránt el van szegényedve, nincsenek már tartalékaink, csak adósságaink. Sajnos az EU-tól eddig kapott pénz szinte nyomtalanul tűnt el. Miután Magyarország erősen nyitott gazdaság, külkereskedelmi partnereink gazdasági válsága nemcsak a magyar külkereskedelmi forgalom visszaesését eredményezi (amelyet már a statisztikai adatok is igazolnak), hanem a termelő struktúrák átrendeződéséből is rosszul jöhetünk ki. Ez azt jelenti, hogy az exportunkban döntő szerepet játszó multinacionális cégek a kormányaiktól kapott támogatásokat elsősorban hazai munkahelyek bővítésére fogják felhasználni, ami itteni üzemek sorozatos bezárásához vezethet. Ezt tartom ma az egyik legnagyobb veszélynek. – Köszönöm az interjút. RÉ*
A www.szabadbolcsesz.hu oldal a szabad bölcsész hallgatók „Bibliájává” vált az elmúlt hónapok során. 2007-es létrejötte óta több százan regisztráltak az oldalra. Az érdeklődő hallgatók fórumokon vitathatják meg az iskolával kapcsolatos ügyes-bajos dolgaikat, friss híreket, információkat olvashatnak, órai vázlatokat, segédanyagokat, szeminárium dolgozatokat tölthetnek le, illetve közvetlenül üzenhetnek egymásnak. A weblap tehát ezen rendkívül hasznos funkcióinak köszönhetően vált népszerűvé a diákok körében.
A honlap ötletgazdája, Pásti Judit így foglalta össze a honlap történetét:
A múlt A portál 2007. október 24-én indult útjának, akkor még Bolcsesz.csoda.com néven, kísérleti jelleggel. Olyan oldalt szerettünk volna létrehozni, ami lehetővé teszi a hallgatók közösséggé formálását, és a különböző anyagok, fontos információk áramlását is. Az elején szavazásokkal igyekeztünk felmérni, hogy szükség van-e egy ilyen jellegű portálra, és szerencsére a válasz minden esetben pozitív volt. December végére már az 56. regisztrációt számoltuk, így 2008-tól éles rendszernek tekintettük a honlapot. Az adminisztrációs munkákat két ember végzi, a területek többségben lefedik egymást, így nem fordulhat elő az, hogy pár órán belül nem reagál senki.
Számos újítást végeztünk a hónapok során: az eredeti funkciók (Hírek, Letöltés, Hírlevél, Üzenőfal, Fórum) mellett új lehetőségek jelentek meg az oldalon, amelyek hasznosak a felhasználók számára; ilyen például a Fórumkövető, a Chat, és a Novellaturkáló. Az utóbbi a felhasználók publikációs területe, ahová sokan szívesen küldik be házi dolgozataikat, kritikáikat, és egyéb recenziókat is. Mivel 2008-ban 150 fölé emelkedett a regisztráltak száma, ezért jobbnak láttuk újabb, biztonságosabb szerverre tenni az oldalt, és nagyon hamar új domain-t is kapott, ekkor kereszteltük véglegesen www.szabadbolcsesz.hu – ra. A letöltéseink száma folyamatosan növekszik, jelenleg 167 db. dokumentum áll a szabad bölcsészek rendelkezésére. A félévek végén vizsgabúcsúztató összejöveteleket szoktunk szervezni, ezek jórészt nagy beszélgetések, ahol az évfolyamtársak megismerkedhetnek egymással egy kávé keretében.
A jelen Nem is olyan rég a KMI segítségének köszönhetően minden ZSKF-es szabad bölcsész tájékoztatást kapott az oldal létezéséről, így jelenleg 260 fölött áll a regisztrációk száma. A régi funkciók továbbra is népszerűek, egyre több feltöltendő anyag érkezik az adminokhoz, amely azt jelzi, hogy az oldal hasznos segítség a hallgatók tanulmányaiban. A KMI és a portál közötti kapcsolat révén a regisztrált felhasználók mindig friss információkat és tájékoztatást kapnak a főiskolás ügyekről. A hallgatói igényeket figyelembe véve új topikok nyílnak időről-időre, melyek a híreken és a „tanulós” anyagokon kívül a szórakozást is szolgálják.
A jövő Reményeink szerint szép lassan minden ZSKF-es szabad bölcsész megtalál minket, és aktív felhasználójává válik az oldalnak. Bodor Adri
PÁLYA 2008 2009 FEBRUÁR-MÁRCIUS
9
Erasmus
Erasmus
HAVEROK, BULI, ERASMUS! Élmények, új emberek, nyelvtanulás, kikapcsolódás, tapasztalat. Ennyit dióhéjban az ösztöndíjprogramról, amelynek megpályázására a ZSKF-en is van lehetôség. A feltételekrôl, a program múltjáról és jövôjérôl beszélgettem Dr. Koller Boglárkával, az Erasmus ösztöndíjprogram fôiskolai koordinátorával. – Mikor indult útjára az Erasmus ösztöndíj program a főiskola intézményi keretein belül? – A Zsigmond Király Főiskolán 2006-tól indult útjára az Erasmus Program, melynek keretén belül hallgatói, oktatói és személyzeti mobilitásra lehet pályázni. – Eddig összesen hány nyertes pályázó számlálható? – Ez elmúlt három évben fokozatosan nőtt a programban résztvevők száma: 2006/2007-ben 2 hallgató és 1 tanár, 2007/2008-ban 6 hallgató és 1 tanár, míg 2008/2009-ben 6 hallgató, 3 tanár és 3 munkatárs vehet részt a programban. Terveink szerint a 2009/2010-es évben a kiutazóink számát tovább növeljük. – Milyen feltételek kellenek egy sikeres pályázathoz? – A pályázati feltételeket a pályázati felhívás tartalmazza. Az Erasmus program szabályai szerint minden nappali tagozatos hallgató pályázhat,
10 PÁLYA 2009 FEBRUÁR-MÁRCIUS
állami és költségtérítéses is, aki legalább két félévet elvégzett a főiskolán, és megfelelő tanulmányi átlaggal rendelkezik. A pályázatok elbírálásánál előnyt élveznek azok a hallgatóink, akik kiemelkedő közösségi és szakmai munkát végeznek. Februárban és márciusban írjuk ki az őszi félévre vonatkozó aktuális mobilitási pályázatainkat. – Ha egy hallgató szeretne pályázni, kinél és hol teheti ezt meg? – Pályázni a főiskola intézményi Erasmus koordinátoránál elektronikus és nyomtatott formában benyújtott pályázati anyaggal lehet. Az aktuális pályázatok felhívásai a ZSKF honlapján az Ösztöndíjkereső, ezen belül Erasmus link alatt érhetőek el. Ezen kívül kérdéseikkel kereshetnek engem. – A következő években bővül majd a partnerintézmények sora? – Az elmúlt években a hallgatók Spanyolországot és Finnországot választották részképzésük helyszínéül. Ezen kívül szerződéses kapcsolatunk van lengyel, dán és ciprusi felsőoktatási intézményekkel.
Utóbbi két ország intézményével az elmúlt hónapokban kötöttük meg a bilaterális megállapodást. Az Erasmus Iroda legfontosabb célkitűzései közé tartozik, hogy bővítse a külföldi partnerintézmények listáját, és egy olyan nemzetközi hálózat tagjává váljon, amelyből a Főiskola hallgatói, oktatói és munkatársai is profitálhatnak. A nemzetközisítés egyébként egy olyan európai követelmény, melyet minden olyan felsőoktatási intézménynek figyelembe kell vennie, aki hosszú távra tervez. A partnerek sora nemrégiben bővült 2 ciprusi, 1 észt és 1 portugál intézménnyel. Idén tavasszal várhatóan sikerül megkötnünk 2 török, 1 olasz intézménnyel is a kétoldalú megállapodást, amely lehetővé teszi a csereprogramokat az intézményeink között. Célunk továbbá, hogy német és angol oktatási nyelvű intézményekkel is bővítsük a partnerintézmények sorát. – Milyen formában történik a hallgatók élménybeszámolója? – Hallgatóinknak, a hazatérésük után online
További információk az Erasmusról: http://www.zskf.hu/Ösztöndíjkereső/ERASMUS Dr. Koller Boglárka PhD, főiskolai docens, Intézményi Erasmus koordinátor Nemzetközi és Politikai Tanulmányok Intézete Zsigmond Király Főiskola, B épület, 109. szoba 454 76 00/144
[email protected] Fogadóóra: kedd 10.00-12.00
beszámolót kell benyújtaniuk az Erasmus Programot koordináló nemzeti irodához, a Tempus Közalapítványhoz, melyet a főiskola intézményi koordinátorának, így nekem is elküldenek. Ezen kívül kértük a hallgatóinkat, hogy útjukról készítsenek fényképes élménybeszámolót is, melyet a ZSKF honlapján bárki elolvashat. Ha valaki a fentiek alapján gondolkozik azon, hogy megpályázzon-e egy Erasmus részképzést, akkor mindenképpen javaslom, hogy látogasson el a honlapunkra, mert úgy gondolom, hogy a személyes benyomások alapján sokkal többet megtudhat arról, hogy valójában milyen élményekkel gazdagodtak a hallgatóink. – Miben lehetne mérni az ösztöndíjprogram sikerét? Sikeresnek mondható-e az eddigi tapasztalatok alapján? – Egy ilyen program, mint az Erasmus sikerét leginkább azzal lehet mérni, hogy megnézzük, mennyiben járul hozzá a hallgatók diploma utáni boldogulásához. Az EU felmérései szerint a volt Erasmus hallgatók egybehangzóan úgy nyilatkoztak, hogy az Erasmus részképzés a legtöbbjük munkakeresését jelentősen megkönnyítette. A nyelvtudáson túl a nemzetközi környezetben szerzett tapasztalat olyan élmény, amely egész életükre, és szakmai karrierjükre is kihatással van. A mi diákjaink is hasonlókról számoltak be, melynek részleteit a honlapunkon elolvashatják az érdeklődők. Szollár Krisztina
PÁLYA 2009 FEBRUÁR-MÁRCIUS
11
Suli
Suli
Akikre büsz kék vagyunk SZÁMOS SPORTOLÓT MUTATTUNK MÁR BE ROVATUNKBAN, MOST VISZONT A „MÁSIK OLDAL” KÉPVISELŐI KÖZÜL IS MEGKÉRDEZTÜNK VALAKIT: HARASZTI ÁDÁM, A MAGYAR TELEVÍZIÓ SPORTOSZTÁLYÁNAK RIPORTERE MÁSODÉVES A FŐISKOLÁN. – Milyen szakra jársz és miért a ZsKF-et választottad? – Levelezős szabad bölcsész vagyok. Amikor eldöntöttem, hogy újra tanulni akarok, akkor a kommunikáción és a filmelméleten töprengtem. Igazából a filmelmélet érdekelt, aztán a felvételi tájékoztatóból kiderült, hogy itt szabad bölcsészet címszó alatt tanulhatom ezt is. Tetszett, hogy tágabb a témakör, a filozófia például akkoriban kezdett el jobban érdekelni, úgyhogy abszolút ez tűnt a legjobb választásnak. Nappali képzés szóba sem jöhetett, vidékre sem nagyon tudnék járni és több ismerősömtől is egész jó dolgokat hallottam az iskoláról, úgyhogy végül nem is jelentkeztem máshová.
szakközép után rögtön jelentkeztem egy médiaiskolába. Tudom, hogy ez itt nem a reklám helye, de azt nem tudom kihagyni, hogy a TeleSport akkori főszerkesztő-helyettese, Komlósi Gábor volt az, aki innen behívott a szerkesztőségbe. 2004ben, a portugáliai foci Eb nyitónapján léptem be először a „szeri” ajtaján. – Mik a szakterületeid? – A TeleSportnál leginkább a motorsportokkal és hokival foglalkozom, nem annyira gyakran focival, még
– Nehéz összeegyeztetni az iskolát és a munkát? – Szerencsére a sportosztály vezetése nagyon pozitívan áll a tanuláshoz, ha nem zavarja komoly mértékben a munkánkat, senkinek sem gördítenek akadályt ez elé. Az persze kicsit bajos, hogy nálunk mindig a hétvége a legmunkásabb időszak és mi levelezősök pont pénteken és szombaton tanulunk, de mivel félévenként hatszor másfél napról van szó, nem vészes a dolog. Az idei egyébként is könnyedebb év, jövőre viszont téli olimpia és foci világbajnokság is lesz, úgyhogy lehet, halasztani fogok. – Mióta érdekel a sport? – A technikai sportok igen kicsi korom óta. Már három-négy éves koromból vannak emlékeim Forma-1-es versenyekről, aztán később persze jött a foci és a többi is, szépen egymás után. Középiskolásként már remegett a kezem, amíg nem nyálazhattam át a Nemzeti Sportot. – Hogy kerültél a Televízióhoz? – Tanult szakmám szerint programozó lennék, de igazából ez komoly vakvágány volt. Amikor el-
kezdtem a középiskolát, meg voltam győződve róla, hogy életem végéig ezzel akarok foglalkozni, aztán harmadikosként már teljesen biztos voltam az ellenkezőjében. Igazából a sportriporterkedés az akkori angoltanárom ötlete volt, és a mai napig áldom ezért. Onnan kezdve minden egyértelműnek tűnt, a
kevésbé gyakran kerékpárral és bármi más egyébbel. Régen nagyon szerettem a kézilabdát és a kosarat is, de az említett sportágakban való naprakészség fenntartása mellett igazán nem tudok mással foglalkozni. De az olimpián voltam kézi és főleg kosármeccseken is, az amerikaiakat, argentinokat, spanyolokat élőben látni életre szóló élmény volt.
PÁLYA 2009 FEBRUÁR-MÁRCIUS
13
Suli
Suli
– Szeretnél más sportban is ennyire elmélyülni? – Nagyon más sportágakkal nem szeretnék foglalkozni, talán inkább kicsit komolyabban azokkal, amikkel most is. Örülnék, ha nagyobb publicitást kaphatna a bringa, ha lehetőség van rá, mindig próbálom az aktuális biciklis dolgokat itt-ott begyömöszölni az adásainkba. Fantasztikus sportágnak tartom, aminek ráadásul itthon szerintem folyamatosan nőtt a szurkolói bázisa az utóbbi években. – Mi volt a legnagyobb élményed, amit a munkád során éltél át? – Ez is félig-meddig a bringához kötődik, mert amikor idekerültem, titkon azt tűztem ki célnak
14 PÁLYA 2009 FEBRUÁR-MÁRCIUS
magam elé, hogy Pekingből már én közvetíthessem az országúti mezőnyversenyt, szóval ezzel tényleg egy álmom vált valóra. Akkoriban viszont még szó sem volt arról, hogy MotoGP-t közvetítsen az MTV, így erről értelemszerűen nem is álmodhattam. Aztán persze jött Talma, és az ő világbajnoki győzelme olyan élménnyel ajándékozott meg, amihez hasonlóban talán soha nem lehet már részem. Én még úgy nőttem fel, hogy fel sem merülhetett még csak a lehetősége sem annak, hogy magyar versenyző stabilan ott lehessen egy magasan jegyzett bajnokságban bármilyen technikai sportban – erre Talmácsi Gábor a saját szemeim előtt lesz világbajnok.
Ez olyasvalami, amit nekem talán még egy olimpia bajnoki cím közvetítése sem tudna felülmúlni. Akkor értettem meg igazából a „megrészegülni a boldogságtól” kifejezés értelmét, néhány másodpercre mintha teljesen megőrültem volna. Kihajítottam egy félig teli ásványvizes üveget a kommentátorállásból, aztán a mellettem lévő falat kezdtem el ütlegelni, a cseh kolléga legnagyobb örömére. Fantasztikus volt, tényleg. – Milyen volt az Olimpia? – Az olimpia, talán kicsit furcsán hangzik, de nekem alapvetően negatív élmény volt. Persze óriási dolog egy ilyen eseményre eljutni, a riporter álma, de ez az olimpia sajnos nem a sportról szólt.
Emellett tényleg látástól vakulásig dolgoztam, a városból se láttam szinte semmit és az említett kézi- és kosármeccseket leszámítva „csak” a bokszcsarnokba jutottam még el, ahonnan közvetítettem. Még a Madárfészekben sem voltam, pedig az MTV-nek jutó megnyitóra szóló belépők sorsolásánál engem is kihúztak, de mivel másnap volt a mezőnyverseny, inkább arra készültem még. Az utolsó pekingi napunkra pedig ugyan szerveztek egy közös városnézést, de annyira kipukkadtam, hogy inkább kialudtam magam – délután háromkor keltem csak fel... De – a félreértések elkerülése végett – nem azért lesz negatív emlék az olimpia, mert nem tudtam jobban körbenézni, hiszen nem ezért mentünk ki.
Egyrészt eleve nagyon stresszeltem magamat, mégis csak az első olimpiámról volt szó. Erre aztán rátett néhány lapáttal, hogy – talán éppen ezért – nem is sikerült úgy végeznem a dolgomat, ahogy azt magamtól vártam volna. Szóval van motiváció Londonig bőven. – Hova szeretnél még mindenképpen eljutni? – Ami most igazán motivál, az Vancouver. A téli olimpián ugye eleve nagyon kicsi a magyar riporteri csapat, Torinóba legutóbb csak négyen mentek ki, szóval ide bekerülni nagyon komoly eredmény lenne. De amiért igazán sokat jelentene, az a jégkorong. Nagyon szeretem ezt a sportágat,
úgyhogy óriási élmény lenne élőben látni és közvetíteni a világ legjobbjait. Pláne úgy, hogy talán ez az utolsó olimpia, ahol ott lesznek az NHL-es játékosok is. Ráadásul magasan ez lehetne az eddigi legkomolyabb feladatom a szakmában, és talán az első alkalom, hogy igazából meg tudnám mutatni azt, ami bennem rejlik. Tóth Andrea
PÁLYA 2008 2009 FEBRUÁR-MÁRCIUS
15
Sport
Sport
Amerikai foci teremben, füvön és más dimenzióban
Az első meccsekre ugyan még várni kell, márciusig biztosan, viszont január 31-én, immár harmadik alkalommal került megrendezésre az Aréna Kupa, mely a tél egyik legfontosabb focis eseménye lett.
Teremben
Füvön A téli hónapok mindig kicsit hosszúnak tűnnek a hazai amerikai futball szerelmeseinek. Hiába láthatnak jobbnál jobb meccseket a televízióban egyenesen Amerikából, azért mindig hiányzik az a hangulat, amit csak testközelből lehet megtapasztalni. A nézők, szurkolók mellett talán csak a játékosok várják jobban a tavasz kezdetét, amikor végre ismét pályára lehet lépni a hosszú erőnléti edzéseket követően és megmutatni, hogy mit értek el a csapatok a felkészülés során.
16 PÁLYA 2009 FEBRUÁR-MÁRCIUS
Az aréna foci az amerikai futball terem-változata, a parkettához és kisebb távolságokhoz igazodott szabályokkal. Újbudán, a Sportmax csarnokban gyűlt össze a 11 nevezett csapat, hogy teltház előtt megküzdjön egymással a kupáért. Az érdeklődés nem csak a helyszínen volt magas, a szervezők az interneten is közvetítették a meccseket, így azok is követni tudták az eseményeket, akiknek nem volt módjuk kilátogatni. Az egész napos programon az ülőhelyek már kora délelőtt elfogytak, de hát ilyen az, amikor az emberek hónapok óta először látnak efféle összecsapásokat élőben. A Budapest Wolves csapata lett végül a bajnok, de az utolsó meccsekig volt izgalom bőven. A játék (és persze küzdelem) mellett arra is kitűnő alkalom
volt ez a kupa, hogy a csapatok felmérhessék az ellenfelek erejét, megnézzék, hogy a többiek hol tartanak a felkészülésben, ami majd később, a „nagypályás” bajnokságban sokat segíthet még.
Más dimenzióban Egy nappal az Aréna Kupa után, a tengerentúli bajnokság, az NFL sokat emlegetett nagy döntőjét, a Super Bowl-t közvetítette a sportcsatorna, így nálunk ebből a két napból egy igazi amerikai focis hétvége kerekedett. Persze lehetetlen összehasonlítani a világ egyik legnézettebb eseményét, a majdnem 100 millió nézőt számláló Super Bowl-t a hazai viszonyokkal, de azért az amerikai foci egyre növekvő népszerűsége miatt érdemes ellesni ezt azt az amerikaiaktól. A Pittsburgh Steelers győzelmével ugyan lezárult a szezon Amerikában, de itthon még csak most kezdődik. Akit tehát magával ragadott a hangulat, ami már a tv-n keresztül is óriási, annak még nem késő a naptárába bejegyezni a hazai meccsek időpontjait, vagy akár edzőruhába bújni és kipróbálni, hogy milyen is az amerikai futball. Tóth Andrea
Világ
Világ
Új
REMÉNY Nem csak az Egyesült Államok, hanem az egész világ érzi úgy, Barack Obamával új korszak kezdődött: a remény és a változások kora. arack Hussein Obama, a hawaii születésű, amerikai jogász és politikus az Amerikai Egyesült Államok első színesbőrű elnöke 2009. január 20-a óta. Kenyai édesapja és kansasi származású édesanyja a Hawaii Egyetemen ismerkedtek meg, és a szigeten is házasodtak össze, mivel az USA egyes részein akkor ez még nem volt megengedett fehérek és feketék között. A szülők 1963-ban elváltak, Barack az anyja új férjével ekkor annak hazájába, Indonéziába költözött. Ez idő alatt született anyai féltestvére, Maya.
B
Barack Obama két évet tanult a Los Angeles-i Occidental College-ban, de politológusként a New York-i Columbián végzett 1983-ban. 1971-ben, tízévesen anyjától Hawaiira költözött, ahol nagyszülei nevelték; 1979-ben itt tette le az érettségit kiváló eredménnyel. Barack Obama két évet tanult a Los Angeles-i Occidental College-ban, de politológusként a New York-i Columbián végzett 1983-ban. Ezután egy évet New York-ban, a Business International
18 PÁLYA 2009 FEBRUÁR-MÁRCIUS
PÁLYA 2009 FEBRUÁR-MÁRCIUS
19
Világ
Világ
többen nem értettek egyet. 2005 márciusában megalapította saját Political Action Committee-jét, vagyis lobbiszervezetét. A 2005-ös és a 2006-os évben 12 törvénytervezetet kezdeményezett, és további 427-et támogatott. 2007 januárjában egy olyan törvényjavaslatot nyújtott be, ami visszahívná az amerikai csapatokat Irakból. Obama az egészségügyi, a külpolitikai, a munkaügyi és a védelmi bizottságnak a tagja, illetve a veteránoké is. Obama hivatalosan 2007. február 10-én, az illionisi Springfieldben jelentette be, hogy indul a 2008-as amerikai elnökválasztáson. Kampánya az iraki háború gyors befejezésére, az energiafüggetlenség növelésére és az egészségügy megreformálására épült. A Demokrata Párt előválasztásai során Obama legnagyobb riválisa Hillary Clinton szenátor volt (az előválasztásokon közel azonos számú államban nyertek), így a demokrata elnökjelölt személye sokáig eldöntetlen maradt. Clinton június 7-én függesztette fel elnökválasztási kampányát. Attól kezdve Obama kampánya a republikánus jelölt, John McCain elleni harcra összpontosított. Augusztus 28án 84 000 támogatója előtt mondott beszédet Denverben. A világszerte több mint 38 millió Corporationnél dolgozott. 1988-tól 91-ig a Harvard Law Schoolon hallgatott jogot, ahol első afroamerikaiként lett a Harvard Law Review című szaklap elnöke. 1993-tól jogászként dolgozott, ezenkívül a 2004-es szenátusbeli megválasztásáig jogtudományt tanított a Chicagói Egyetemen. A politikával 1992-ben, Illinois-ban került kapcsolatba. Chicagóban politikai kampányt szervezett az afroamerikaiak választási regisztrációjával kapcsolatban, majd 1996-ban Chicago déli választó-
20 PÁLYA 2009 FEBRUÁR-MÁRCIUS
körzetéből került be Illinois állam szenátusába, ahol az állami egészségügyért felelős bizottság élére került. Képviselősége alatt meggyőződéses balliberálissá és szociálpolitikussá vált. Többedmagával törvényt kezdeményezett a szegény családok megsegítésére, ezenkívül dolgozott egy törvénytervezeten, ami a betegbiztosítás nélküli embereket segítette. Támogatott homoszexuális-szervezeteket is, és közbenjárására emelték az AIDS-ellenes felvilágo-
sítás és -kezelés normatíváját. 2000-ben Bobby Rush ellen vesztett a képviselőházi helyért zajló versenyben. 2002-ben ellenjelölt nélkül választották be újra Illinois állam szenátusába. Mindvégig az iraki háború ellen volt. 2003 januárjában jelöltette magát az Egyesült Államok Szenátusába, hivatali idejét 2005. január 4-én kezdte meg. Első hónapjaiban nem voltak látványos akciói. Condoleezza Rice külügyminiszterré való kinevezését azonban támogatta, amivel
Képviselosége alatt meggyo´zo´déses balliberálissá és szociálpolitikussá vált. Többedmagával törvényt kezdeményezett a szegény családok megsegítésére, ezenkívül dolgozott egy törvénytervezeten, ami a betegbiztosítás nélküli embereket segítette. PÁLYA 2008 2009 FEBRUÁR-MÁRCIUS
21
Világ
Világ
Az elnöki eskütétel után pár perccel Obama fehér házi kabinetfo´nöke, Rahm Emanuel, visszavonta Bush elnök azon rendelkezéseit, amelyek még nem léptek érvénye. ember által követett beszédben Barack Obama elfogadta a Demokrata Párt elnökjelölését és ismertette választási programját. Miután a republikánusok McCaint jelölték elnöknek, 2008 szeptemberében és októberében a két jelölt három televíziós vitában
22 PÁLYA 2009 FEBRUÁR-MÁRCIUS
vett részt. A novemberi választáson a lakosság által leadott szavazatok 53%-át és 365 elektori szavazatot szerzett McCain 173 elektori voksa ellenében. Győzelmét számos amerikai államban és városban az emberek az utcákra vonulva ünnepelték.
2009. január 8-án a Kongresszus, összeszámolta az elektori szavazatokat. A hivatalos eredmények alapján Barack Obamát az Egyesült Államok megválasztott elnökének és Joe Bident pedig megválasztott alelnökének nyilvánították ki. 2009. január 20-án, 12:05-kor (közép-európai idő szerint 18:05-kor) tette le hivatali esküjét kétmillós tömeg előtt ugyanazzal a Bibliával, amivel Abraham Lincoln 1861-ben. Az Egyesült Államok alkotmányában foglaltak szerint azonban már 12:00-kor ő lett az ország következő elnöke. (Mivel eskütétele alatt Obama és az őt eskettető John G. Roberts is tévedett, az elnöknek másnap újra le kellett tennie esküjét. Erre már a Fehér Ház térképtermében került sor.) Az elnöki eskütétel után pár perccel Obama fehér házi kabinetfőnöke, Rahm Emanuel, visszavonta
Bush elnök azon rendelkezéseit, amelyek még nem léptek érvénye. Első hivatali napján Obama elrendelte a guantánamói fogolytáborban tartottak pereinek felfüggesztését 120 napra. A 2008-2009-es gazdasági világválság miatt még aznap befagyasztatta a Fehér Ház magas rangú munkatársainak fizetését, szigorította a lobbizásra vonatkozó szabályokat, így például megtiltotta, hogy a kormány tagjai bármilyen jellegű ajándékot vegyenek át lobbistáktól. Január 22-én Obama aláírta a guantánamói börtön bezárására vonatkozó rendeletet, így azt egy éven belül felszámolják. Egy nappal később az elnök feloldotta azt a korlátozást, miszerint az Egyesült Államok nem ad segélyeket olyan nemzetközi szervezeteknek, amelyek támogatják, vagy épp maguk végzik az abortuszt.
Január 27-én Obama két energiafüggetlenséggel foglalkozó elnöki határozatot adott ki. Az egyik felszólítja a közlekedési minisztériumot az üzemanyaghatékonyság növelésére, a másik pedig engedélyezi az egyes tagállamoknak, hogy azok szigorúbb kipufogógázkibocsátási szabályozásokat hozzanak létre, mint a szövetségi kormány. Az amerikai törvényhozás alsó- és felsőháza által heteken keresztül vitatott 787 milliárd dolláros gazdasági ösztönző csomag harmadik, végleges változatát Obama február 17-én írhatta alá. A csomag a pénzügyi válság hatásait hivatott tompítani. Sæunn Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Barack_Obama
PÁLYA 2008 2009 FEBRUÁR-MÁRCIUS
23
Életképek
Életképek
Válságos ido´k – zárta szeánszát. Ráadásul még egy belső hang is csak megerősítette eltökéltségében. „Hiszen egy becsületes ember tartja szavát, innen már nincs vissza út, a szó kötelez, nem úgy, mint azt a sok féleszűt” – szólt az elvszerűség. K. úrról tudni kellett, hogy mindig őszinte volt, ami a szívén, az a száján – talán nem véletlen, hogy el is telt jó pár év mire kinevezték…
A férj arcát kezébe temetve ül a parkban, egyik cigarettáról gyújt a másikra - pedig öt éve még nem dohányzott. Helyzete nem szerencsés. Feszült, házassága válságban, azon töpreng, mit rontott el – vidékiként soha nem gondolta, hogy a fôvárosban a mennybôl a pokolba jut. Öt éve még boldog ember volt, mára egy roncs. Öt éve megváltozott az élete, mindörökre. Ugyanis öt éve nevezték ki az egyik multinacionális vállalat középvezetôjének. 2004-et írunk, K. úr a cég főépületében, a folyosó közepén (!) jár, s kél a dolgozói bestseller kávéautomata és irodája közt – tudat alatt alig várja, hogy szembe jöjjön vele a másik osztályról valaki és látva emelkedett állapotát, megkérdezze: K., de jó kedved van, mi történt veled, kineveztek. Fontos megjegyezni, hogy K. előtte mindig a folyosó jobb szélén közlekedett, szorosan a falhoz tapadva, úgy, hogy jobb válla épp nem súrolta a meszet. Léptei általában gyorsak voltak, de hogy Armani öltönyt vásárolt, mintha léptei is lelassultak volna, és tekintete sem kerülte már az elsuhanó arcokat.
K., KORÁBBAN MÉG SOHA NEM KERESETT TÖBBET az átlagbérnél, de előléptetésével épp duplájára emelkedett a havi apanázsa. K-t, az új időszakában éves prémiuma és egyéb juttatásainak összértéke egyre elhatalmasodó birtoklási vággyal ruházta fel. K. életében korábban felesége jelentette a biztos pontot, most már fizetése vette át a szerepkört. A valósághoz hozzátartozik, hogy az új időszak előtt K. felesége a szépségiparban, pontosabban egy szépségszalonban dolgozott, mint fodrász. Érettségije nem volt, mivel csak két évig járt gimnáziumba. Ezt K-né többek között középiskolai barátainak köszönhette, akiket egyébiránt nem az iskolában,
24 PÁLYA 2009 FEBRUÁR-MÁRCIUS
hanem az iskolán kívül ismert meg. Mert hát K-nét belevitték a rosszba. A probléma ismert: minden egy jóképű sráccal kezdődött és persze a kötelező cigarettákkal. K-né újonnan szerzett szakmunkásbéli barátnői akkoriban már „rendes” állással rendelkeztek, és fizetéssel is, ami ugye elengedhetetlen a bulizni vágyó fiatal lányoknak. Ezért aztán K-né követte barátnői példáját, kiiratkozott a gimnáziumból, és beiratkozott egy fodrász tanfolyamra. K-né praxisa igen jól alakult, ahogy teltek-múltak az évek, és a lakótelep hölgyeményei is elégedettek voltak. K-né azóta elvégzett egy OKJ-s, extravagáns-, műköröm-felépítő EU-s tanfolyamot! K-nét büszkeséggel töltötte el becsületes szakmája, s mikor megkérdezték tőle nem vágyik-e egy komoly diplomára, elmondta, hogy egy szakma azért mégiscsak többet ér, mint egy diploma… K-né nem keresett kimagaslóan, igaz neki is voltak álmai: egy nagyobb lakás, egy saját autó, egy világkörüli út, de hát a pénz nagyúr, a bankok pedig még nagyobbak. K-né nem is szerette a bankokat, mert azt gondolta önnön magáról, hogy szociálisan érzékeny, és ezzel nem összeegyeztethető a „karvajtőke”. Ehelyütt megjegyzendő, hogy K-né kissé sokat beszélt, és ha azt gondolta igaza van (ez többnyire így volt), akkor a felfedezett nagy igazságot fennhangon hirdette, mint kofa a portékát – ezt nem minden vendége tolerálta kellőképpen.
KULCS A ZSEBBEN, A PÉNZ IS, ÉS MÉG VÁRNI SEM KELLETT
FÉRJ S FELESÉG, MINDKETTEN ELÉGEDETTEK VOLTAK ÉLETÜKKEL. Volt két szép, kékszemű gyermekük, egy fiú és egy lány. Az egyik peremkerületi lakótelepen éltek, ahonnan pont ráláttak a budai hegyekre. Két-három évente eljárt a kis család nyaralni, többnyire tizenöt éves Opeljükkel vágtak neki Horvátországnak. A családfő egyébként odavolt kis német csodájáért. Célgépét hétvégenként, a sarki benzinkúton tisztogatta, simogatta, úgy játszott vele, mint gyermekkori matchboxaival – mert hát ez volt egyetlen vagyontárgya. A kocsin nem volt casco, se kerékőr, csak egy ezerforintos kormányzár, és egy olcsóbb ugrókódos riasztó. De miért is lett volna rajta több százezres védelem, hiszen az autó értéke még félmillió forintot sem kóstált. Sőt, a lakáson sem volt hitel. A kis családi fészket tizenöt évvel ezelőtt vásárolta férj s feleség – kettejük spórolt pénzéből, és a feleség örökségből. Jó-jó, azóta felújították, szépítgették a kis otthont, de az ezekért kölcsönvett apróbb összegeket mindig kifizették.
IGAZ K. KINEVEZÉSÉN MÉG MEG SEM SZÁRADT A TINTA, de a család már nem csak hétvégenként járt el étterembe, hanem sokszor hétköznap esténként is.
K. költekezett. A feleség pedig, egyre-másra kereste fel a női, márkás árukat kínáló bevásárló központokat. Kíváncsi szemeivel pedig már nem csak a kifutó modelleket hirdető leárazásokat fürkészte, már „megtehette”, hogy megvegyen egykét friss modellt is – legalábbis ezt gondolta. Egy nap épp sálakat nézegetett a legnagyobb belvárosi bevásárló központ földszintjén, ahol is megpillantott egy cuki kis fekete-, alsó-középkategóriás-, háromajtóst-, olyan igazi csajos autót. A kocsi ára sem volt rossz, pontosabban nem volt – vagyis nem volt ráírva. „0%-ék kezdő, egy évig ingyen casco, 72 hónapra” – állt a szélvédőn. „Ez semmi” – mormogta az asszony. Majd folytatta: „Az én cuki kis férjem ennek a törlesztőnek simán kifizetné akár a tripláját is”. K-né oszt-szoroz, megállapít, értékel, majd felszáll a buszra. Mire K-né hazaért a shoppingolásból, a férj már otthon „várta”, a fotelben, szétvetett lábbal. Jobb kezében chips, lába között üvegsör, bal kezében irányító. „Mi a helyzet nyuszómuszó” – kérdezte K. „Semmi különös, de képzeld, láttam egy olyan cuki kis autót, mindig is ilyenre vágytam, miért ne tehetnénk meg, hogy megvesszük” – a feleség hadművelet ezzel megkezdődött. A férj megnézte a feleség által beszerzett reklámanyagot, forgatta jobbra-balra szemöldökét közben gyakran összehúzva.
A FÉRJ MÁSNAP ELMENT A BEVÁSÁRLÓ KÖZPONTBA, ahol épp egy értékesítő támasztotta a pultot. K úr. körbejárta a portékát, ütögette, nyomogatta a kasztnit, vizslatta az árut úgy, mint ahogyan a vásárban a lovat szokták. A dörzsölt kereskedő látva mindezt lecsapott, mint a héja a prédára. „Ez nem, hogy megéri az árát, de még pénzt is hoz Önnek” – így a kereskedő. Aki az ajánlat alatt végig kerülte a tulajdonjog keletkezését és a THM kérdéskörét, igaz utalást tett minderre, de nem bocsátkozott részletekbe. „A casco csak tízezer, de egy évig nem kell fizetni, és kezdő befizetés sincs” – folytatta. K. úr elismerően bólintott. Ugyan némi kétkedéssel hallgatta a kereskedőt - mivel az életben már párszor pórul járt -, de végül mégis megcsillant a szeme. Ugyanis a kereskedő elővette zsebéből a bicskanyitású slusszkulcsot. „Húh, ez pont olyan, mint egy Mercedesé.” – találat. K. úrnak nagyon tetszett az áru, főleg a nagyfelületen elterülő króm díszlécek nyerték el tetszését. És azaz óriási, tenyérnyi márkajel, akár egy tükör. K. úr nem volt rest, azon nyomban megnézte benne profilját. A puszta látvány, amely fogadta oly’ szétáradó melegséget okozott szívében, hogy még egy kis könnycseppet is elmorzsolt szeme sarkában. „Igen, megtehetem, és meg is teszem”
– mint a mesében. K. amúgy nem szeretett várni, sem sorban állni, lába kényszeredetten mozogott akkor is, ha társaságban ült egy asztalnál, és úgy egyébként is. Stílusa oly’ nyers volt, akár egy very rare bifsztek, igaz sziluettjéből arra lehetett következtetni, tizenöt-húsz évvel korábban még ő lehetett az iskola egyik jóképű sportolója – azóta külleme kissé megkopott és felszedett jó pár kilót, mivel étkezési szokásai mit sem változtak versenysportolói karrierjének végeztével. Az üzlet tehát megköttetett. A férj-, a feleség-, és a gyerekek is boldogok voltak. K úr egy idő után, azonban furcsállta, hogy becses nejének jobb autója van, mint neki. Ezért aztán azt gondolta ő is megvalósítja álmát. K. nem sokat tétovázott. Egy délután megtekintette a legújabb T-modell alsó középkategóriás csodáját - természetesen a legközelebbi márkakereskedésben. Igazából K. már akkor eldöntötte, hogy mit vesz, mielőtt belépett a kereskedés ajtaján. Az üzlet kísértetiesen hasonló módon zajlott, mint korábban a bevásárló központban. K. nem alkudott, mert ő soha nem alkuszik (ezt tette, akár saját kárára is), nem kért engedményt, plusz extrát, nem vizslatta a parkolóban álló pár éves, lényegében új tárolt autókat. Nem, ez nem az ő stílusa. K. hálás ügyfélként viseltette, hogy „honnan jött, hol szocializálódott” - immár a kereskedő is boldog volt…
TELTEK S MÚLTAK A HÓNAPOK, K-ÉK NEM NYUGHATTAK, PÁLYA 2009 FEBRUÁR-MÁRCIUS
25
Életképek
Életképek
mindig is a budai hegyekbe vágytak. Nem is mutattak jól az új autók a panel dzsungelben. Mivel az ingatlan piac akkoriban felfutó ágazat volt, s a bankok is kedvezményes állami támogatással ellátott hitelekkel csábítottak, így K-ék elérkezettnek látták az időt, hogy megvalósítsák legnagyobb álmukat, hogy beköltözzenek egy újépítésű lakóparkba. Igaz K. kissé sokallta az újépítésű lakás árakat, de miután ellátogatott a hegyvidéki ingatlanfejlesztő csiri-biri-, csupa üveg és márvány bemutatótermébe igen hamar dűlőre jutott. És hát az értékesítő… Száznyolcvan magas, rákra szolizott, tetovált, hidrogénezett, kocka szemüveges, jókora aranynyakláncos, hulahoppkarika fülbevalós, miniszoknyás, fekete, nagylyukú necc-harisnyás, hölgy formájában érkezett. „Mit parancsol” – kezdte enyelgős hangon. K úrnak imponált, hogy ismét ő lehet a középpontban, hogy a pünkösdi királyságát szavatoló erők ismét fontossá tették térben, s időben. „Megnézném a K10-est” – vágott vissza ellentmondást nem tűrő határozottsággal K., úgy, hogy maga is bele feszült. „Kérem, kövessen, megmutatom a 10-est” – ezzel elkezdődött a kecsesnek épp nem nevezhető darabosan ringó csípő hadművelet, némi hajdobálással fűszerezve. K-nak sem kellett több, követő üzemmódra kapcsolt. Arcán vadászösztön jelei mutatkoztak: kitágult orrnyílás, merev tekintet, némi szájrágcsálás, enyhén gyorsuló pulzus, korlátozódó periférikus látótér, szárnyaló tudatállapot, némi verejtékezés. A tesztoszteron robbanásszerű növekedését egy volt versenysportoló sem feledheti – K. pedig igen jó sportoló volt... Summa summarum, K. 15 évre felvett 30 milliót. Ez a jövőbeni elhalasztott összeg, a két autóhitellel összekapcsolva már tetemes havi törlesztővel terhelte meg a K család büdzséjét. És még valami. Ki tudja miért - talán divatból -, K minden hitelét svájci frankban vette fel. Igazság szerint ezt az ingatlanos és a bankos mondta K-nak, ki tudja miért, de akkoriban ez volt a szokás.
26 PÁLYA 2009 FEBRUÁR-MÁRCIUS
A HITELFELVÉTELEKET KÖVETÔ ELSÔ ÉVBEN K. családja boldogan élte kis életét, K felesége összeismerkedett a polgárosodott környékbeli értelmiségiekkel, nagyasszonyként viseltette hitelekből összekovácsolt tárgyi eszközeinek birtoklását, ebből származtatta alkotmányozó, társadalomban betöltött pozícióját. De ahogy teltek, s múltak az évek, mindenki számára világossá vált: az ország túlontúl korán lett nyitott, szabályozatlan demokratikus piacgazdaság. A bankok túl nagymértékű fedezetlen hiteleket helyeztek ki, olyan társadalmi rétegeknek, amelyek a valós gazdasági helyzetük szerint hitelképtelenek lettek volna. A rendszerváltást követő, alapjaiban hibás, fokozott fogyasztásra ösztönző felelőtlen gazdaságpolitika sugallatára százezrek adósodtak el. K sem járt jobban, a csekkek pedig csak jöttek. És megtörtént, az amire számítani lehetett: bedőlt a mesevilág. Mindenki mentette a
menthetőt. K. úr kenyéradója sem tétlenkedett, egyre-másra bocsátotta el az embereket. K pánikba esett, elhagyta egészsége, szokások gyötörték, az álmatlanság pedig mindenkit megtör. K. tulajdonképpen menekült a valóság elől, elzárkózott saját világába, ahol még mindig minden szép és jó volt. Egy nap kisétált a házával szemben lévő parkba, leült, s arcát a kezeibe temetve eltöprengett azon, mit rontott el, hiszen korábban mindent megtett a családja boldogságáért: dolgozott, igazat mondott, tartotta magát kőkemény elveihez, akkor vajon miben hibázott. Aznap, a legnagyobb kereskedelmi híradóban bemondták, hogy az Európai Unió új stratégiát hirdetett: a tagországi kormányoknak be kell avatkozni a gazdaságba, meg kell erősíteni a piacgazdaság szabályozását, és megfelelő feltételrendszert állítani ahhoz, hogy Európa megőrizze pozícióját a világban. “Szükség van egy uniós szintű bankfelügyeleti szervre, amely jelentős határon-átnyúló tevékenységet bonyolít, illetve, egy állandó mechanizmussal kell biztosítani, az európai bankbetét-garanciák uniós koordinációját, hogy a korán ébredők se juthassanak igazságtalan előnyökhöz. Egyúttal kijelenthető, hogy sz Európai Központi Bank (EKB) nem szándékoltan, de hátrányos helyzetbe hozta az (euróval nem rendelkező) új tagállamokat, mikor likviditást pumpált az euróövezet országaiba, de az előbbi tagállamok bankjait az „anyabank” pénzforrása nélkül hagyta. Ennek eredményeként Közép- és Kelet-Európa arra az álláspontra helyezkedett, hogy Brüsszel keze „az euróövezet országai felé húzott a pénzügyi válság kezelésekor” – áll a szakértői véleményben. Szarka
Az eltűnt idő nyomában Ott lakom, ahol a part szakad. A mi utcánk már „kiépült”, az utcavégi parkot felújították, de a parkon túl még a „hírhedt” városrész lüktet a Mercédeszből áradó popzene ritmusára. Régen „dzsumbujnak” hívták. Nap mint nap találkozom velük az utcán, a boltban, és tényleg, engem még sohasem bántottak a cigányok. Szándékosan használom ezt a szót, akadémiai körök sulykolták, hogy nem pejoratív, „ezt kell”, ők maguk – mármint a romák – is így nevezik magukat. A két „világ” határmezsgyéjén, a sarkon található a „kommunista bolt”. Magunk között hívjuk így -egyértelműen múlt idéző hangulata miatt. Az eladók, a dolgozók és a vásárlók is többnyire környékbeliek („arról” a környékről valók). A felhozatal etnikailag vegyes, a kínálat szerény, a hangulat családias és gyakran számíthatunk meglepő és mulatságos szituációra. Vajon a kapuból kilépve ezért veszem meg öntudatlanul is olyan gyakran az irányt a „kommunista” felé? Az idősödő Jolika (természetesen álnév) egy mártír önfeláldozásával csoszog oda a zöldségespulthoz, és az „adhatok még valamit?” című kérdésbe a világ összes fájdalmát belesűríti. Jolika nagyon fáradt – napszaktól függetlenül, mindig. Elmondja. Hiszen hatkor kelt! Sóhajt. A sajt- és felvágott vásárlás, mint egyébként minden ebben a boltban, személyes interakció. Nem csak odaállítasz és már adják is – megvan a koreográfia. A potenciális vásárló egy darabig csak úgy „szemlélődik” – arcunkon még nyomokban sem legyen felfedezhető bosszúság! –, végighallgatja a színfalak mögött zajló rövid, de annál hevesebb vitát, és az önfeláldozó „hősnő” már slattyog is a pult felé. Nyert ügyünk van. Kivéve ha 10 perccel zárás előtt suhanunk be – akkor a felvágottat már csak felvágatlanul kaphatjuk kézhez. Az okot balladai homály fedi. A múltidéző „sztahanovista bútordarabok” mellett a valóságos tárgyi környezet is rászolgált a névre. Vissza a múltba. Habár nem éltem akkor, pont így képzelek el egy '60-as évekbeli közértet. A berendezés ütött-kopott, a sorok közt szűk sikátorok, az elrendezés funkciótlan, az áru elérése balesetveszélyes. És... Továbbra sem értem – minden nosztalgikus, múlt dicsőítő szándék kizárt –, hogy amikor roskadozó polcú, „minden kapható” világban élünk, a kapun kilépve mi vonz mégis a sarki kisbolt felé? Csillik Blanka
PÁLYA 2008 2009 FEBRUÁR-MÁRCIUS
27
Caffé
Caffé
No´k a kávéháza kban
Az első kávéházakat az 1550-es évekből, Isztambulból ismerjük. Európában a 17.században épültek meg először Velencében, majd Londonban és Párizsban, később pedig hazánkban is. Férfiak és nők egyaránt látogathatták. A társasági, irodalmi valamint polgári élet színtere ként jegyezték a kávéházakat. A kor társadalma – írók, művészek, alkotói értelmiségek és átlag polgárok - vendégeket fogadhatott, dolgozni járt ide, de akadtak szép számmal olyanok is akik pusztán szabad idejük eltöltéseként tértek be. Mindemellett az akkori kávéházak a nemek közötti kapcsolatok teremtésére valamint a szórakozásra is helyt és alkalmat adtak. Az 1800-as években a nők számára a munkalehe-
28 PÁLYA 2009 FEBRUÁR-MÁRCIUS
tőségek száma igen korlátozott volt, így közülük mind többen a prostitúció és a szórakoztató ipar területén próbáltak jobb létre szert tenni. 1817-ig Magyarországon a prostituáltak engedélyezett működési területe a kocsmák, bordélyházak voltak. Nem sokkal később már a kávémérők – melyet a kávéházak őseként tartunk számon – is rendelkeztek 2-3 állandó prostituálttal, akiket a tulajdonos a vendégek szórakoztatására alkalmazott. Természetesen engedélyhez volt kötve a nők ilyen célra történő alkalmazás (a kéjelgés szabályait elsőként 1867-es években fektették le), és mindennek szabott ára volt. Egy 1884-es rendeletben szabályozták a női alkalmazottak kávéházi öltözetét: egyszerű, sötét szí-
nű, zárt nyakú ruha. Az ott dolgozó hölgyeknek feladata volt a vendégek fogyasztásra való buzdítása, de nem mulathattak együtt velük. Hamarosan megnövekedett a női kávéházak száma is, melyek közvetlen közelében lakások vagy garzonszállók épültek. A női kávéházakban férfiakat vártak italfogyasztásra valamint „üzletkötésre”. A megkötött üzletet pedig a már említett kávéházhoz tartozó lakásban vagy garzonszállóban bonyolították le. A budapesti kávéházak a forgalom növelése érdekében zenekarokat is alkalmaztak. Megjelentek a női zenekarok az ún. „macskazenekar”-ok, elsősorban ott, ahol a prostitúció is virágzott. A kávéházak és mulatók megteremtették saját írott
Biliárdszoba Bécs legismertebb irodalmi
Katonák és hölgyek az Erzsébet körúti Astor kávéházban
kávéházában, a Café Griensteidlben, 1896
sajtójukat, amely naprakész tájékoztatást adott számtalan műsorról a szórakozni vágyóknak. Végül az 1910-es szabályrendelet mindent megváltoztatott. Különbséget tettek a kávéházak és a kávémérők között. Igyekeztek mind inkább kiszorítani a nők effajta üzleti tevékenységét a kávéházak világából. A rendeletben szabályozták a nyitvatartási időt, valamint az üzlet által nyújtott szolgáltatásokat is. A kávémérő házakban csak egy tekeasztalt (billiárd) engedélyeztek, de a kártyázás korlátlan volt. A kávéházakban italon kívül étellel is kötelező volt szolgálni, azt is csak este 11óráig tehették. Éjfél után a kiszolgálást szüneteltetni kellet, így maradt a szórakozni kívánó polgárok számára a zene és a kuplé. Budapestet ebben az időben Európa legmulatósabb városaként tartották számon. Az 1900-as évek első évtizedeiben tervezett kávéházak nyerték el azt a formát amire ma emlékszünk és amilyenekkel ma is találkozhatunk. A nők kávéházi szerepe nem köthető sem keleti, sem nyugati kultúrához, kizárólag budapesti szokás volt! Földvári Kornélia
PÁLYA 2009 FEBRUÁR-MÁRCIUS
Ajánló
Ajánló
A papírból kiszabadított irodalom A könyvesboltok polcain látni már nem újdonság. Sem az irodalomba, sem a szórakoztató médiába nem sorolható be. Színészek, írók, zenészek és énekesek adják a nevüket hozzá. Egyesek hasznosnak tartják, mások szerint felesleges kiadás. Mi az, ami mégis mindenkiből kikényszerít egyfajta véleményt? Mi ez a jelenség? Mi a hangoskönyv?
1
931-ben a Kongresszus indította el Amerikában az un. „Talking-book” (Beszélő könyvek) programot, azoknak a vak vagy látássérült embereknek, akik nem tudnak elolvasni egy könyvet nyomtatott formában. A vakok szövetsége 1932-ben adta ki az első beszélő könyvet, egy évvel később pedig már elindult a tömeges kiadás. Magyarországon 1960-ban jelentették meg az első hangoskönyvet, a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének saját stúdiójában, ahol egészek 2000-ig Bodor Tibor színművész olvasta fel a műveket. Az első kiadások bakelitlemezen jelentek meg Amerikában, majd a kazetta formájában hódított a műfaj. A CD a zenerajongókkal ellentétben a hangoskönyvek rajongóit nehezebben hódította meg, mára viszont ez a formája a legelterjedtebb a boltok polcaira kerülő hangos „műveknek”. Hazánkban az első különálló hangoskönyv a Titis kiadó gondozásában 2003-ban jelent meg. Ez a korong Örkény István egyperceseit tartalmazta Mácsai Pál előadásában. Míg a hangoskönyvek főleg irodalmi művek adaptálásával függnek össze, az előbb említett lemez egy színházi előadás feldolgozása. Ez a tény is jelzi, mennyiben más a megcélzott közönség nálunk, mint más hangoskönyveket forgalmazó országokban. A Magyar Hangoskönyvkiadók Egyesülete hivatalosan 2005ben alakult meg, mára 13 kiadó tagja van. Mára már nem csak audió, hanem tömörített mp3 formátumban is kaphatók a hangoskönyvek, Ezeket a formákat ugyanúgy CD-n, vagy forgalmazó internetes webáruházakban akár letölthető formátumban is meg lehet vásárolni. Vagy egyes hangos-
könyvek ingyenesen letölthetők a magyar Elektronikus könyvtár honlapjáról. Létezik teljes illetve rövidített változat is, előbbi szóról szóra megegyezik egy adott mű szövegével, a rövidített pedig egyfajta ízelítőül szolgál. kedvenc színész, előadó esetén külön öröm lehet, ha épp egy hangoskönyv megvalósításában közreműködik. Benedek Miklós, Bánsági Ildikó, Mácsai Pál vagy Palya Bea csak néhány azok közül, kiknek hangját élvezhetjük a kiadott lemezeken. Akadnak persze érdekességek is, Eszterházy Péter Harmonia Caelestis című művét maga az író olvassa fel, Hugh Laurie Balek című könyvét pedig a színész Dr House sorozatbeli szinkronhangja, Kulka János tölti meg élettel. Akadnak igazi életmű sorozatok is, a Paulo Coelho regényeit bemutató hangoskönyvek, a Márai életéről és művéről készült audio remekek, vagy az Örkény István egyperceseiből, színműveiből összeállított kollekció. Megosztó műfaj, pontosabban megjelenési forma a hangoskönyv. Sok ellenzője és legalább annyi pártolója van a célközönség körében. Nézzünk néhány előnyt és hátrányt, amely megvilágítja, miért szít annyi ellentétet ez a kicsike kis lemez. A hangoskönyv előnye, hogy kis helyen elfér, cd méretű műanyag vagy papírtokja könnyedén besüllyeszthető egy főiskolás könyvekkel megrakott táskájába. Autóban cd-n, vagy az utazás közben mp3 lejátszón is lehet hallgatni, ha az ember szeme fáradt. Egy kedvenc színművészt vagy könyvet egyedi előadásmódban is hallhatunk. Hihetetlen választékkal bővelkednek a hangoskönyvkiadványok mind az előadók mind az előadott művek szempontjából, annak ellenére, hogy a műfaj még csak nemrég jött „divatba”. Azért bizony felfedezhetők hiányosságok is. A csomagoláson nem mindig van feltüntetve egyértelműen, milyen formátumban adták ki a felvételt. Nem tökéletes a hangminőség, sokszor éles, karcos hangzása van a felvételeknek. Nem kíméli azonban a pénztárcát sem, egy-egy alig 60-70 perces lemezért a kiadók akár 4000 Forintot is elkérhetnek. Akárhogy is döntsünk, annyi biztos, hogy a hallgatható könyvek reneszánszukat élik, mert kiszolgálják azt a speciális közönséget, akik az irdalomtól egy más élményt is várnak. A varázst. Szollár Krisztina
Benjamin Button különös élete (The Curious Case of Benjamin Button)
2008, amerikai - feliratos, 166 perc. Rendezte: David Fincher, Főszerepben: Brad Pitt (Benjamin Button), Cate Blanchett (Daisy), Taraji P. Henson (Queenie), Tilda Swinton (Elizabeth Abbott)
A Benjamin Button különös élete, tizenhárom Oscar-jelöléssel felvértezve rontott be idén a mozikba. Rövid időn belül azonban csendesen fog kikullogni a termekből, akárcsak a nézői… David Fincher rendező, és Brad Pitt párosának tündöklése, már jóval régebbre nyúlik vissza, egészen az 1995-ös Hetedikig, valamint az 1999-es, Harcosok klubjáig. Finoman szólva is azt lehet mondani, Fincher pontosan tudja, hogy – metaforikusan szólva – melyik oldalról kell fényképezni Pittet ahhoz, hogy a filmet a leginkább el lehessen adni. (Ezt mi sem bizonyítja jobban, hogy az ezt megelőző két filmje, a Pánikszoba, valamint a Zodiákus is halovány sikerre tettek csupán szert; értelem szerűen Pitt nélkül.) A Zodiákushoz hasonlóan, hajszál híja volt mindössze, hogy a Benjamin Button különös élete is átforduljon a kibírhatatlanságig elnyújtott egyhangúság útvesztőjébe. Tényleg szerencséjére, s tehetségére legyen mondva, hogy remek gárdát szedett össze Fincher, s így, ezt az amúgy érdekesnek tűnő sztorit, képes volt totális giccsbe önteni. A lényeg, tulajdonképpen az, hogy van egy ember, aki már enyhén szólva is, igen rossz bőrben van, amikor megszületik, s a fekete nevelőcsaládja legnagyobb meglepetésére, fiatal kora, aggastyán külsővel párosul. Ahogy telnek-múlnak az évei, s egyre idősödik, egyre jobb formába kerül, fiatalodik, amíg végül élete végéhez érvén, csecsemővé visszafejlődve nem távozik az élők sorából. Egy szó, mint száz, visszafele öregszik. Érthetetlen. Mégis valamiért teljes mértékben befogadható az ötlet, ami F. Scott Fitzgerald tollából ered, s melynek hátterében azért az ember akarva akaratlanul keres, jobb esetben talál is, filozófiai gondolatokat. Ugye eleve, emberünk élete, elvben a halálától a születéséig tart.
Fantasztikus ötletnek tartom azt a pillanatot, amikor rádöbben Button, hogy tulajdonképpen leendő gyerekének ő sosem lehet az igazi, tisztes apja, csak maximum a játszótársa, hiszen a kor, szakadatlan fiatalodásra kényszeríti. Így nem is az öregedéstől, hanem a fiatalodástól fél valójában, avagy a tapasztalatlanságától. Attól, hogy az eddigi életének eseményei a feledés homályába merülnek. Apropó, homály, ködös kissé, hogy miért nem emlékszik semmire gyerekként, (azaz idősként), de hát mindegy. Semmi sem tökéletes ugye. Na de, akkor kérdem én, ha már eleve semmi nem tökéletes, akkor ugyan, minek kell tovább rontani; minek belekavarni egy teljesen felesleges, kórházi ágyában haldokló idős hölgyet, narrátor lányát, a Katrina katasztrófát stb. Sajnos ezek teszik a filmet, a fent említett giccsparádévá. Ráadásul két helyen is kilóg a lóláb, s hihetetlen módon mindkét alkalom a film hasznára válik. Az egyik, amikor egy epizodista agg úr mesél az élményeiről a villámcsapásokkal. A másik meg szinte egy kisfilm a nagyon nagy műben, ami a véletlenek sorsszerűségére, avagy a sors véletlenszerűségére hívja fel, az amúgy, akkor már fásultságával küzdő néző, akadozó figyelmét. Visszatérve a tizenhárom Oscar-jelöléshez… Brad Pitt nem igazán játszik, a szó szoros értelmé-
ben legalábbis biztosan nem. Benjamin Buttonként is, a jól megszokott megnyerő külsejű, jóképű férfi, akin ezennel, szabad prédaként brillíroznak a maszkmesterek, sminkesek, jóformán az egész filmen át, napi ötórányi felkészítő munkával a forgatásokra. Öregítés, fiatalítás, számítógépes trükkök, minden szerepet kap, s végeredményként, meghökkentő képi világ kerít hatalmába. Őszintén megvallva egyedül a sminkmester érdemel biztos Oscar-díjat, Brad Pitt jobb, ha nem kap legjobb férfi főszereplőnek járó szobrot, ahogyan a színészek java úgyszintén nem. (Egyedül, Taraji P. Henson, női mellékszereplő jelölése figyelemreméltó még, ő bájos, de tavaly emlékezhetünk, az Amerikai gengszterben ugyanígy jelölték Ruby Dee-t, Frank Lucas mamáját, már csak emiatt sem, ugyanakkor már csak emiatt IS esélyes. Amerikában nem tudni előre az ilyesmit.) Hasonlítják a filmet a Forrest Gumphoz, ám ha csak Tom Hanks-t mint színészt, vetjük össze Brad Pitt-tel, akkor már-már megmosolyogtató bármiféle csekély párhuzam is. Blanchett szép, fiatalon is, idősen is, de tulajdonképpen annyira alakít csak erőset, mint amennyire fantasztikusan balettozik a filmben. Egy-két jelenettől, valamint a szupersztárok árnyékában játszó színészektől eltekintve, hiába, de felejthető a film, s ismét bizonyítja, a „túlzott akarásnak, nyögés a vége” közhelyes, de legtöbbször igaz mondást. Ami biztos, hogy a hétköznapi néző inkább öregszik a film alatt, mint fiatalodik, mindenesetre egy próbát megér, hátha. Erre jutottam magam is a végére. …eréjele za zazA
6 7 8 9 10
ÉRTÉKELÉS: 1 2 3 4 5 KULCS: maszkmesteri munka
emk
PÁLYA 2009 FEBRUÁR-MÁRCIUS
31
KAC
KARRIER CENTRUM Tavaszi tréningek: A 2008-2009-es tanév tavaszi félévében négy tréning indul a BA szakos nappali és levelező tagozatos hallgatóknak. A tréningek egy naposak, szakképzett trénerek közreműködésével 8-16 óráig tartanak.
Felhívjuk a hallgatók figyelmét, hogy a tréningek elvégzése kötelező az abszolutórium teljesítéséhez!
GYAKORLATOK, SZOLGÁLTATÁSOK, TIPPEK: A szorgalmi időszak kezdetével aktuálissá vált a végzős hallgatóknak a szakmai gyakorlati helyek keresése. Segítségül a Karrier Centrum szeretné felhívni a figyelmet a honlapon található ajánlatokra, amelyeket a beérkezések alapján folyamatosan frissítünk! Javasoljuk, hogy akik a tavaszi szemeszterben szeretnék teljesíteni szakmai gyakorlatukat, azok februárban már aktívan lássanak hozzá a kereséshez, pályázatok beadásához! Természetesen továbbra is segítünk az önéletrajzok, motivációs levelek megírásában, illetve a gyakornoki helyekkel való kapcsolatfelvételében. A szakmai gyakorlathoz szükséges dokumentumok az ETR-en, az Információk menüpont alatt találhatóak!
Az érintett szakok és a hozzájuk tartozó tréningek: Kommunikációs 08 POL-N 07 EE-KL 08 POL-L 07 SZB-N 07 SZB-L
Konfliktuskezelés 06 NT-N 05 KM-N 06 NT-L 05 KM-L
KARRIER NAP ÉS ÁLLÁSBÖRZE – DÁTUMVÁLTOZÁS! tavalyi évhez hasonlóan idén is megrendezésre kerül a Zsigmond Király Főiskola Karrier Nap és Állásbörzéje. A meghirdetett márciusi időpont azonban módosításra kényszerült, így a várható program a következőképpen alakul: április 22-23. felkészítő napokon lehet részt venni, amelyek előzetes regisztráció alapján zajlanak majd, április 24-én a standos kiállítók szolgáltatásait és ajánlatait lehet megismerni. Bővebb információ márciustól elérhető a Karrier Centrum honlapján (karrier.zskf.hu)!
32 PÁLYA 2009 FEBRUÁR-MÁRCIUS
Projektmenedzsment 06 POL-N 06 POL-L
Karrier és Életpálya 06-NT-L
Karrier Centrum elérhetőségei: Cím: 1039 Budapest, Kelta u. 2. A22/2. E-mail:
[email protected] Tel.:454-7600/255 Skype: zskf.karrier.centrum Ügyfélfogadási idő: Hétfő-Csütörtök: 10-12 óráig Pénteken: 12-14 óráig