PÁLYÁZAT a Némann Valéria Általános Iskola igazgatói állására 2008 – 2013.
Készítette: Kozmer Imre 5932 Gádoros, Muskátli u. 42.
2
„Azokért élünk, akiket szeretünk, azokért, akik igaznak tartanak. A jövőnek élünk: a szépért s jóért, amit tehetünk.” (Széchenyi István)
Tisztelt Képviselő-testület!
Igazgatói pályázatomat olyan intézmény vezetésére adom be, amelyben 29 éve dolgozom, 12 évet orosz-testnevelés szakos tanárként, 17 évet intézményvezetőként. Szakmai, egyéni és családi életem 29 éve Gádoroshoz köt, pedagógusi hivatásomat a település, és az itt élő gyermekek boldogulásának elkötelezett híveként végeztem. Munkámban elsődleges célnak a magas fokú szakmai tudásra épülő nevelést tekintettem, valamint egy olyan iskola megteremtését és működtetését, ahol az elfogadó, szeretetteljes légkör segíti a tanulókat abban, hogy önmaguk teljességére törekvő, kiegyensúlyozott, egészséges felnőtté váljanak.
Pályázatomat az alábbi három témára építettem fel:
I. Helyzetelemzés I/A Külső környezeti adottságok I./A/1. Megrendelői kör I./A/2. A térség, a település gazdasági potenciálja I./A/3. Fenntartói elvárások I./A/4. Külső környezeti erőforrások I./B Belső erőforrások, adottságok I./B/1. Szellemi potenciál I./B/2. Infrastruktúra I./B/3. Diákok összetétele, ambíciói II. Fejlesztési elképzelések II./A Stratégiailag legfontosabb területek II./A/1. Tervezés, szervezés II./A/2. Irányítás II./A/3. Ellenőrzés, értékelés III. Vezetői program III./A Vezetési struktúra III./B Alkotó szellemű vezetés
3 I. Helyzetelemzés I./A Külső környezeti adottságok I./A/1. Megrendelői kör Az intézmény megrendelői körét a beíratott gyermekek és azok szülei alkotják. Az intézmény befogadóképessége az alapító okirat szerint 400 fő, jelenleg 333 tanuló jár az iskolába, elsősorban tehát az ő igényeiknek kell megfelelni mind nevelési, mind oktatási szempontból. Gádoroson a korábbi felmérések, beszélgetések és tapasztalatok alapján a legfontosabb elvárás, hogy a gyermekek az iskolában olyan nevelést-oktatást kapjanak, amely segíti őket abban, hogy képességeiket a legteljesebb mértékben kiteljesíthessék, és megvalósíthassák önmagukat. A szülők iskolázottságának jellemzője, hogy nagyon kevés a felsőfokú végzettségű vagy érettségizett, ugyanakkor közel hetven tanulónak a szülője nem rendelkezik nyolc általános iskolai végzettségnél magasabbal. Ennél azonban fontosabb, hogy – iskolai végzettségüktől függetlenül - a szülők motiváltsága magas fokú abban, hogy gyermekük a képességének megfelelően tanuljon, döntő többségük együttműködő. Elvárás részükről, hogy gyermekük helyben kapja meg azokat az ismereteket és kompetenciákat, amelyek feltétlenül szükségesek lesznek a továbbtanulásnál, a későbbi felnőtt életbe való beilleszkedésüknél. Igénylik a sportolási, kulturális, hasznos szabadidő-eltöltési, olvasási, művészeti tevékenységek megszervezését. A középfokú iskolába való jelentkezésnél – különösen a fiúknál – a legfontosabb szempont, hogy az érettségi mellett valamilyen szakmát is kapjon gyermekük. Igényük a gyermekek délutáni napközis ellátása, jelenleg a tanulók közel húsz százaléka veszi igénybe ezt a szolgáltatást. Alsó tagozaton leginkább az alapkészségek fejlesztése, a személyiségközpontú nevelés, a differenciált oktatásszervezés, és a sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése fogalmazódik meg igényként. Felső tagozaton az anyanyelvi és idegen nyelvi, a matematikai, az informatikai kompetenciák fejlesztése, valamint a sport és művészeti tevékenységek kibontakoztatása a fő elvárás. Általános elvárás a kornak megfelelő kulturált iskolaépület és a korszerű felszereltség. I./A/2. A térség, a település gazdasági potenciálja A település jelenlegi népesség száma 4203 fő. Az utóbbi tizenöt évben a lakosság száma 427 fővel csökkent. A születések száma jóval kevesebb, mint az elhalálozások száma, a négyezer fölötti lélekszám hosszú ideje a betelepülteknek köszönhető. A község jelenlegi egyik legnagyobb gondját a helyi foglalkoztatási lehetőségek nagyfokú hiánya okozza. A község jellemző „foglalkoztatási” formája a családi gazdaság, ami csupán a túléléshez elég. Csak néhány nagyobb mezőgazdasági vállalkozó, illetve mezőgazdasági kft. működik a mezőgazdasági szövetkezet mellett. Ipari foglalkoztató a településen nincs, a szolgáltató iparban vállalkoznak még néhányan. Jellemző, hogy a munkaképes korú lakosok nagy számban a közeli városokba (Orosháza, Szentes) ingáznak nap mint nap. Bár a helyközi autóbusz-közlekedés elég jó, sokan inkább beköltöznek a városokba, tovább csökkentve ezzel a lakosság- és gyermeklétszámot. A település legnagyobb foglalkoztatója a helyi önkormányzat. Gádoros képe a rendszerváltozás után megváltozott. A településen parkok, játszóterek készültek, a község belső területe inkább kisvárosi, mint falusi képet mutat. Több mint húsz civil szervezet: hagyományőrző, sport- és egyéb egyesületek, alapítványok, karitatív szervezet, cigány kisebbségi önkormányzat működik. Gádoros tagja az Orosházi Kistérség Többcélú Társulásnak, amely több olyan feladatot ellát, amit helyben nem tudunk, vagy gazdaságtalan lenne, ilyen pl. a gyermekjóléti és gyógypedagógiai szolgálat.
4 I./A/3. Fenntartói elvárások Az intézmény fenntartója 2007. május 31 óta a Gádoros-Eperjes Közoktatási Intézményfenntartó Társulás. Ez abban nyilvánul meg, hogy a 6 km-re lévő Csongrád megyei Eperjes község megszűnt alsó tagozatos iskolájából a Némann Valéria Általános Iskola fogadja a hozzá beiratkozó tanulókat, akiket az Eperjesi Önkormányzat szállít iskolabusszal. Eperjes község pénzügyileg vagy más formában nem támogatja az intézményt. Az eperjesi gyermekek természetesen minden szolgáltatást megkapnak gádorosi társaikhoz hasonlóan. A Társulás stratégiai célja olyan nevelési–oktatási intézményrendszer fenntartása és működtetése, mely biztosítja a községben élő gyermekek nyolcosztályos általános iskolai nevelését és oktatását. Elvárja, hogy az általános iskolában elsőrendűen érvényesüljön a személyiségfejlesztés, a gyermek mindenek feletti érdeke, a differenciált készség-és képességfejlesztés, a tanulói esélyegyenlőség. A teljesítményre való törekvésen túl, legyen egyaránt elfogadott a tehetséges, az átlagos képességű, és a tanulási nehézséggel küzdő gyermeki egyéniség, hiszen ők az összes megszerzett értékükkel a családi, iskolai, társadalmi közösség részei. Az iskola keresse meg az egyén sajátos kitörési pontjait, hatékonyan fejlessze azokat, hogy majdan felnőtt polgárként sikeres emberré válhasson. Az elfogadó, szeretetteljes légkörben zajló nevelő, oktató tevékenység segítse a gyermekeket a testi, szellemi fejlődés, az önmegvalósítás legelérhetőbb szintjére. I./A/4. Külső környezeti erőforrások Természeti környezet: Gádoros Nagyközség Békés megye északnyugati kiszögellésében fekszik, közvetlenül Csongrád megye határán. A község jellegzetes alföldi település, népi építészet, népi kultúra csak nyomokban őrződött meg. Infrastruktúrája fejlett, utcái burkoltak, a víz-, villany-, gáz- és telefonhálózat teljes körű. Van kábeltévé és két mikrohullámú internet szolgáltató. Intézmények: A művelődés (Művelődési ház és könyvtár), az oktatás (óvoda, általános iskola) megfelelő szinten, helyben biztosított. Az intézmények közötti kapcsolat folyamatos és tartalmas. Középiskolák a két közeli városban állnak rendelkezésre, Orosházán a Táncsics Mihály Gimnázium és Szakközépiskola, a Kossuth Lajos Közoktatási Intézmény és az Evangélikus Gimnázium, Szentesen a Horváth Mihály Gimnázium és a hozzá kapcsolódó szakképző intézmények. Orosházán nyolcosztályos, Szentesen hatosztályos gimnáziumi oktatás is működik. Gádorosról az utóbbi években 18 fő tanköteles korú gyermeket írattak más intézménybe különböző okok miatt: speciális-gyógypedagógiai intézetbe, magasabb szintű sportolási lehetőségek miatt (szertorna, labdarúgás, kézilabda, tánc, művészeti oktatás), nyolcosztályos gimnáziumba vagy másik általános iskolába a magasabb színvonalú oktatás reményében, vagy a szülők mindketten a városban dolgoznak, és kényelmesebb számukra a gyermeket magukkal vinni-hozni. Az intézmény két alapfokú művészeti iskolával áll kapcsolatban, amelyek kihelyezett tagozatot működtetnek tánc és kerámia szakon. A fejlett infrastruktúra és intézményi hálózat valamint a középiskolák közelsége olyan erőforrás, ami lehetőséget ad a gyermekek színvonalas oktatására, a továbbtanuláshoz szükséges követelmények elsajátítására, a művelődésre és a munkaerő-piacnak megfelelő képzésre. Ugyanakkor könnyen „elszívó” erővé válhat, ha a helyi (személyi, tárgyi, környezeti) feltételek nem megfelelőek.
5 I./B Belső erőforrások, adottságok I./B/1. Szellemi potenciál A szellemi potenciált a nevelőtestület képzettsége, életkora, innovációs hajlama határozza meg. Az iskolában 21 főállású pedagógus dolgozik, mindenki képesítése megfelel az előírásoknak. Alkalmazásban van egy könyvtáros-tanító és egy szabadidő-szervező is. A pedagógusok módszertani felkészültsége megfelelő. Az alapszakokon kívül kettő fő mentálhigiénés, egy környezetvédelmi, egy értékelési szakértői, öt közoktatás-vezetői, egy gyógypedagógusi, egy drámapedagógusi, kettő kommunikáció-média szakos, egy táncpedagógus, egy ember és társadalomismeret, etika végzettségű pedagógus van az intézményben. Az elmúlt három évben többen részt vettek, illetve jelenleg is részt vesznek az egyéni haladási ütemet segítő differenciált tanulásszervezés, a kooperatív tanulás és a nem szakrendszerű oktatás pedagógiája tanfolyamokon. A pedagógusok életkor szerinti összetétele ideális. Az átlagéletkor 40 év. Szakmailag a leginkább innovatív, alkotói életkorban vannak, értelmes célokért megfelelő felszereltség és támogató légkör mellett színvonalas munkára képesek. Tantárgyaikban és tanórán kívül is megvalósítottak olyan fejlesztéseket, programokat, amelyek a gyermekek személyiségfejlesztését, ismereteinek bővítését, továbbtanulási esélyeinek javítását szolgálják. Ilyenek pl. a személyiségközpontú pedagógiai módszerek alkalmazása, integrált nevelés, művészeti oktatás, nyelvvizsgára felkészítő tanfolyamok, demokráciára nevelés, diákönkormányzat megszervezése, ECDL tanfolyam, továbbtanulásra előkészítő tanfolyamok, korrepetálások, tehetséggondozó szakkörök, tanulmányi versenyekre való felkészítés, sportfoglalkozások, testi és lelki egészségmegőrzés, stb. I./B/2. Infrastruktúra Az intézmény két épületben végzi tevékenységét. Az egyik az 1981-ben épült „nyolc tantermes” Iskola utca 4. szám alatti központi épület, ahol 11 tanulócsoport van elhelyezve: nyolc felsős és három alsós csoport. A három alsós csoport a 2005-ben végleg megszüntetett ún. „pártházi” iskolából került át. Itt kapott helyet délutánonként a két napközis csoport is, de nem külön teremben, hanem olyan tantermekben, ahol délelőtt tanítás folyik. Az épület nagyobb felújításon a 2000-es évek elején esett át. Ekkor történt teljes ablakcsere, fűtés- és világításkorszerűsítés, a tálalókonyha, öltözők és a tornatermi vizesblokk felújítása. A másik épület a Nagy utcai – 1936-ban épült – alsó tagozatos épület, ahol öt tanulócsoport van elhelyezve. Legutóbbi nagy felújítása 1976-ban volt, azóta csak állagmegóvási, tatarozási munkákat végeztek rajta. Az épületben lévő vizesblokk a mai kornak már nem felel meg, a tetőszerkezet leromlott, a tantermek belmagassága öt méter, nincs tornaterem vagy tornaszoba, egyéb foglalkoztató helyiségek. Egyik épületben sincs logopédiai foglalkoztató, egyéni fejlesztő szoba, nyelvi labor. Szükségtanterem nincs, a tantermek mérete megfelel az előírásoknak. Az Iskola utcai épületben van két számítástechnika tanterem 15-15 db P3 szintű és két tanári multimédiás számítógéppel felszerelve. Mindkét tanteremben van internet hozzáférése a tanulóknak. Az Iskola utcai épületben van egy 24X12 m-es tornaterem. Az intézmény tárgyi felszereltsége megfelelő. A taneszközök, szemléltető eszközök, bútorok a taneszköz-beszerzési tervnek megfelelően bővültek, korszerűsödtek. Az épületek állaga alapján mindkettő felújítására, esetleg összevonására lenne szükség. A taneszközöket a mai kornak megfelelő informatikai és idegennyelvi-labor felszerelésekkel kell fejleszteni. Az intézménynek nincs alapítványa, a pénzügyi forrásbevonás érdekében gondolkodni kellene a létrehozásán.
6
I./B/3. Diákok összetétele, ambíciói A 2007. szeptember 1-jei statisztikai létszám: 333 fő. A tanulócsoportok száma 16, plusz két napközis csoport. A tanulócsoportok létszáma a közoktatási törvényben előírt feltételeknek megfelel, a napközis csoportok létszáma 30-30 fő. A jelenlegi első osztályosok létszáma 44 fő (két csoport), a nyolcadikosok száma 34 (két csoport). A következő tanévre beíratott elsősök létszáma: 42. A hátrányos helyzetű tanulók száma 163, közülük halmozottan hátrányos helyzetű gyermek 67 fő. A sajátos nevelési igényű tanulók száma hat, öt fő nevelése integráltan történik, egy fő magántanuló. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya a párhuzamos osztályok között megfelelő. Magántanulók száma kettő. Az intézmény továbbtanulási mutatója szerint érettségit adó gimnáziumba vagy szakközépiskolába a nyolcadikosok kb. 80 %-át veszik fel, bár a gimnáziumi képzésbe jelentkezők aránya lehetne jobb is, de Gádoroson a szülők elsősorban a fiúkat szívesebben adják szakmát is adó képzésbe. Az iskolában több tanórán kívüli programon vehetnek részt a gyermekek. Napközibe lehetőség szerint minden tanulót felvesznek. Az alapfokú művészetoktatásnak helyet ad az iskola, kerámia szakra több mint harmincan járnak, míg a tánc tanszakra közel 140 tanuló jár. Az első és második évfolyamon osztálykeretben táncolnak a gyermekek. Évente szerveznek osztálykirándulásokat, minden gyermeket elvisznek kirándulni, a rászorulóknak a kirándulási összeget az önkormányzat biztosítja. Minden évben van nyári képzőművészeti tábor is. A Diáksport Egyesületben kézilabda, foci és birkózás sportágakban sportolhatnak a tanulók. Minden évben 10 órás úszásoktatást tart az iskola a negyedik osztályosoknak kezdő, az ötödik osztályosoknak haladó szinten a közeli Gyopárosfürdőn, a költségek nagy részét az önkormányzat biztosítja. ECDL vizsgára és angolnyelvvizsgára előkészítő tanfolyamokat is szerveznek az érdeklődők számára. II. Fejlesztési elképzelések II./A Stratégiailag legfontosabb területek II./A/1. Tervezés, szervezés A fejlesztési elképzelések megfogalmazásánál azokat az igényeket kell számba venni, amelyek a megrendelői (szülői, tanulói) és a fenntartói oldalról fogalmazódnak meg, valamint tekintettel kell lenni a munkaerő-piaci (oktatáspolitikai) igényekre is. A tervezés szintjén (pedagógiai program, helyi tanterv, minőségirányítási program, továbbképzési terv stb.) olyan programokat kell készíteni, amelyek maximálisan megfelelnek az elvárásoknak. Olyan oktatásszervezési és tanulásszervezési formákat kell alkalmazni, amelyek biztosítják a programokban megfogalmazott célok és feladatok optimális végrehajtását. A programokban, tervekben a következő, stratégiailag legfontosabb területeknek kell megjelennie: 1. Érvényesüljön a személyiségfejlesztés, a gyermek mindenek felett álló érdeke 2. Az esélyegyenlőség megvalósítása: integrált nevelés, differenciált készség- és képességfejlesztés segítségével 3. Az alapkészségek fejlesztése jelenjen meg minden tantárgyi programban 1-6. évfolyamban 4. Tehetséggondozás, az egyén sajátos kitörési pontjainak hatékony fejlesztése
7 5. Kulcskompetenciák fejlesztése: kommunikáció anyanyelven, kommunikáció idegen nyelven, matematikai és természettudományos, digitális, tanulni tanulási, szociális, vállalkozói, kulturális kifejezőkészség 6. Idegen nyelvi és informatikai kompetenciák kiemelt fejlesztése 7. A gyermekek napközbeni ellátásának (napközi, tanulószoba) biztosítása 8. A művészeti nevelés-oktatás további fejlesztése 9. Továbbtanulásra való hatékony felkészítés, a térség munkaerő-piaci igényének feltérképezése 10. Személyi feltételek biztosítása, a pedagógusok rendszeres továbbképzése 11. Tárgyi feltételek biztosítása: az iskolaépület felújítása, taneszközök modernizálása 12. Iskolai alapítvány létrehozása 13. A szabadidő hasznos eltöltésének lehetőségeit erősíteni, bővíteni II./A/2. Irányítás A programokban és tervekben megfogalmazott célok és feladatok megvalósítása csak hatékony irányítással, vezetéssel képzelhető el. Ennek érdekében -
állandóan magas követelményeket kell támasztani a közösséggel szemben (motiváció, érdeklődés felkeltése) biztosítani kell az információáramlást, teljes és pontos információkkal kell rendelkezni a végrehajtás során a kollektíva bevonása a munkát befolyásoló döntésekbe jó együttműködést és csapatszellemet kell kialakítani
II./A/3. Ellenőrzés, értékelés Olyan ellenőrzési rendszert kell működtetni, amely -
biztosítja az intézmény törvényes működését elősegíti az intézményben folyó oktató-nevelő munka eredményességét, a célok megvalósítását elősegíti az intézmény gazdaságos, takarékos és hatékony működését az iskolavezetés számára információt szolgáltat a dolgozók munkavégzéséről adatokat szolgáltat az intézmény működésével kapcsolatos külső és belső értékelések elkészítéséhez
Olyan értékelési rendszert kell működtetni, amely - rögzíti az elért eredményeket, értékeket, s így megerősíti az eddigi tevékenység folytatását, vagy - feltárja a hibákat, hiányosságokat, és így a változtatás, a fejlesztés szükségességét fogalmazza meg
8 III. Vezetői program III./A Vezetési struktúra A programok megvalósítását, a tervek végrehajtását, és az iskola tevékenységeinek az irányítását olyan szervezeti felállásban képzelem el, amit felelős személyek és közösségek látnak el: 1. igazgatóság: - igazgató - igazgatóhelyettes - a fenntartó gazdasági vezetője 2. igazgatói tanács: - igazgató - igazgatóhelyettes - szakmai munkaközösségek vezetői - diákönkormányzat vezetője - közalkalmazotti tanács elnöke - szülői szervezet elnöke - reprezentatív szakszervezet vezetője - diákközgyűlésen megválasztott diákképviselő III./B Alkotó szellemű vezetés Olyan vezetési módszer alkalmazásában hiszek, amely tudatosan épít a közösségi egyetértésre, a közös akaratra. Olyan „türelmes” vezetői arculat kialakítására törekszem, amely jól ismeri és követi a társadalmi célokat, igényli a beosztottak véleményét, és azt optimális türelemmel fejleszti. Úgy gondolom, hogy csak a bizalommal átitatott légkör sarkallja cselekvésre az egyént. Ahhoz, hogy céljainkat elérjük, a következő négy legfontosabb szervezeti tényező megvalósítását tartom a legfontosabbnak: -
jó légkör
-
jó információáramlás
-
közös célok kialakítása
-
hatékony ellenőrzés, értékelés
A jó légkör kialakításához bizalomgerjesztő vezetői beállítódás kell, így nem alakul ki félelem, szorongás. A jó információáramlást a nyilvános vita, a szabad kommunikáció és a világos stratégia jellemzi, melynek eredménye a kölcsönös informálás és a tartós aktivitás. Közös célokat csak akkor tudunk kialakítani, ha tiszteljük mindenki önállóságát, bizalommal vagyunk egymás iránt, és képesek vagyunk az önértékelésre. Csak ekkor jelenik meg a tervezésnél az ötletgazdagság és a vállalt szabálytudat. Az ellenőrzés, értékelés csak akkor hatékony, ha segítő jellegű, fesztelen és kölcsönös. Ha érezzük, hogy mindez így van, akkor bátran kísérletezhetünk, és a megvalósítás is sokszínű lesz. Akkor nyugodtan megbeszélhetjük gondjainkat, és vállalhatjuk tévedéseinket. Számomra ez jelenti az alkotószellemű vezetést!
9 Tisztelt Képviselő-testület! Úgy gondolom, hogy a pályázatomban megfogalmazott fejlesztési elképzelések, és vezetői programom reális helyzetelemzésre épül. Megvalósítása esetén teljesülnek a fenntartó elvárásai, így Gádoroson hosszú távon biztosítható lesz a nyolcosztályos általános iskola megtartása, és a kor követelményeinek megfelelő színvonalú oktató-nevelő munka, s ezáltal növekszik a község népességmegtartó ereje. Kérem, hogy támogassanak a pályázat elnyerésében! Gádoros, 2008. március 26.
Tisztelettel: Kozmer Imre
Gádoros Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete 2008. május 27-én tartott ülésén a pályázatot a 72/2008. (V. 27.) KT. számú határozatával – 8 igen, 1 tartózkodás, és 1 ellenszavazattal – támogatta.
