P Á L Y Á Z A T ÜGYVEZETŐI

PÁLYÁZAT

A PRO KULTÚRA SOPRON Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság

ÜGYVEZETŐI munkakörének betöltésére

PÁLYÁZÓ: NYERGES FERENC

1

TARTALOM I.

Oldalszám „Sopron a legjobbat érdemli!” ……………………………………… 5.

II.

Vezetői programom tíz pontja …………………………………….... 7.

III.

Az Arizona Színháztól napjainkig ……………………………......10.

IV. „Célunk a tetszés” (W. Shakespeare) ………………………….. 20. V.

Agora …………………………………………………………………..…… 25.

VI. Gazdasági-pénzügyi tevékenység ……………………………..... 30. VII. Szervezeti kérdések, közhasznúság ……………………...…….. 33. VIII. Összefoglalás ……………………………………………………………. 35. IX. Mellékletek: ………………………………………………………….……. 36. bemutatók a Soproni Petőfi Színházban, operák a Barlangszínházban, iratok, fényképek Személyes okmányok: önéletrajz, okiratok, nyilatkozat ………. 79.

2

Tisztelt Képviselő Testület! 2010-ben pályázatot nyújtottam be a Pro Kultúra Sopron Nonprofit Kft. 2011-2015 közötti időszaka ügyvezető igazgatói álláshelyére. A pályázatot a Képviselő Testület egyhangúlag támogatta. 2011 tavaszán elkezdődött a Petőfi Színház napjainkig tartó „mélyrepülése”, és nem adhattam a nevemet az akkori színházi konstrukcióhoz, ezért 2012 februárjában lemondtam az ügyvezetőségről. A 2010-es, meg nem valósított pályázatomat ismét előterjesztem azzal, hogy az akkori pályázat megtartott szövegét dőlt betűkkel, a kiegészítéseket álló betűkkel készítettem.

Nyílt szó

Kiváló adottságai miatt Sopron legjobban forgalmazható „terméke” maga SOPRON. Ez nem kevés! Sopron a hűség, a szabadság, a műemlékek, a turisztika, a kultúra városa. Van a beutaztató turizmus elősegítésére szakosodott nonprofit kft., minden kategóriában vannak szálláshelyek, éttermek. Évtizedek óta folyik a parttalan polémia a hogyanról, a kritikusok ontják az ötleteket, csak a megvalósítás hiányzik, miközben romlanak a mutatószámok. Sopron kulturális intézményrendszere országosan is különleges.

A Liszt Ferenc

Konferencia és Kulturális Központ, a Petőfi Színház, a Barlangszínház, a Novomatic Musical Aréna, a Festőterem, valamint a Fő tér, a Páneurópai Piknik helyszíne, stb. Az alapkérdés, hogy miért nem lehet ezeket a helyszíneket a kultúra szempontjából egységesen, egymást kiegészítően működtetni?

A Soproni Petőfi Színház, mint önkormányzati intézmény 1991. október 15-én jött létre, 1997. január 1-jétől társasággá alakultunk. Ma még kiemelt minősítésű előadóművészeti szervezet. Mindenkori ügyvezetője az egyszemélyi felelős vezető. 2006-ig pályázat

alapján,

cégvezetőként

korlátozott,

művészeti

vezetői

jogkörrel

színházigazgató is bekerült a cégvezetésbe. Ezen kívül, cégvezetőként a kulturális igazgató és a gazdasági igazgató is tagja volt a menedzsmentnek. Utóbbiakat az ügyvezető javaslatára a képviselő-testület jelölte ki. A cégvezetői rendszer 2006 végén megszűnt.

3

2007-től 2012-ig a színház akkori vezetője elzárkózott a valódi felelősség vállalásától. Tudomásul vette – bár nem szívesen –, hogy szerződéskötési és anyagi korlátai vannak, szakmai lépéseiről is egyeztetnie kellett az ügyvezetővel. A nagypolitikán keresztül akkor lendült támadásba, amikor anyagilag és szakmailag veszélybe került privát színháza és a saját soproni pozíciója, döntési kompetenciái.

2012-ben pályázat nélkül, a Polgármester úr személyes kijelölésével színházigazgatófőrendező elnevezést kapott a színházvezető. Az ügyvezetés késve, vagy a médiából értesült sajtótájékoztatókról, partnerszerződésekről, iskolai osztályalapításról – és anyagi kötelezettségvállalásokról. Folyamatosan hiányzik az SZMSZ-ben előírt szabályok betartása. Képbe került egyfajta kidolgozatlan leválási kísérlet a Pro Kultúráról, amely a színházban kihirdetésre is került. Közben senki nem gondolta át, hogy mi lenne a szakmai, anyagi, személyzeti következménye a Petőfi Színház leválásának a kiemelt színházi szervezet Pro Kultúráról, magyarul magáról a színházról… A „koncepció létrejötte esetén” a Barlangszínház a Pro Kultúránál maradna, így a kiválás esetén a színházi szerepet a Barlangszínház venné át és a Petőfi Színháznak meg kellene küzdenie az új színházi besorolásért. Ez a szakmai hozzá nem értés és a felelőtlenség magasiskolája!

Az előadó-művészeti szervezetekről szóló törvény és módosításai szerint, az előadóművészeti szervezeteknek (színházaknak) egyszemélyi felelős vezetője, igazgatója van. A jelenlegi soproni konstrukcióban a „címzetes színházigazgató” a de facto, de nem de jure színházvezető. Felelőssége lényegében nincsen.

Tulajdonosi-fenntartói szinten el lehet, és el kell gondolkozni, hogy elsősorban Sopronnak – különös tekintettel a Barlangszínház megnyitására, az azzal kapcsolatos városi érdekekre és az EU-s támogatáshoz kapcsolódó kötelezettségekre – mi a jó? Az ügyvezető legyen-e egy felsőfokú szakmai végzettségű művész (rendező, színész), akihez a törvényi előírások alapján mellé- vagy alárendelten közgazdász/jogász menedzser-igazgató kapcsolódik. Lehetőség az is, hogy kettős ügyvezetés jöjjön létre, a szakirányú felsőfokú végzettségű ügyvezető pályáztatásával és a másik, a gazdasági, pénzügyi tevékenységet bonyolító, közgazdász/jogász végzettségű másik ügyvezető tulajdonosi kinevezésével, vagy szintén pályáztatásával.

4

A Soproni Petőfi Színház önálló, társulatos, egytagozatú prózai színház, ami nem zárja ki pl. zenés előadások tartását sem. Alapfeladata a felnőtteknek bérletes és szabad előadások formájában színházi produkciók színrevitele, emellett a Közhasznú- majd a Közszolgáltatási-, jelenleg a Fenntartói Szerződés előírásai szerint gyermek- és ifjúsági előadások tartása. Jelenleg a színházi divízió fő feladatának korlátozottan tesz eleget, ugyanakkor más területeken a szükségest meghaladóan és értelmetlenül „túlterjeszkedik”, az ifjúsági nevelést helyezi előtérbe. A Petőfi téri épület a Soproni Petőfi Színház, és nem Petőfi Sándor Nevelési Központ nevet viseli. Városi színházként kell(ene!) működtetni. A Sopron Balett nem regisztrált „együttes”.

Mondjuk ki: a Színház elvesztette felnőtt nézőinek jelentős részét, a nézőszámot a csoportosan behozott óvodások, kisiskolások, felsősök, középiskolások hozzák. A felsőoktatásban tanulók (egyetemisták, főiskolások) nem jönnek színházba. Az ingyenjegyes vattázás tömeges méreteket öltött. A 2015/2016-os évad premier bérletéhez alkalmanként 200-250 fő néző ingyen jött be. Ha bármikor kevés a néző, de a jó ház látszatát fenn kell tartani, jön a vattázás. Ez a színház részéről egyrészt hanyag kezelése a közpénzeknek, másrészt az ingyenes természetbeni juttatás okán adóköteles. Az érvényes ügyvezetői utasítás szerint minden szakmai és a vendégjegy után fizetni kell. Boldog-boldogtalan kap belépőt, és nem a rászorulók, hanem az értelmiségiek, a „jómódúak”, akik meg is vehetnék a jegyeket. Ma Sopronban „elit körökben” az járja, hogy „minek jegyet venni, szólunk, és ingyen kapunk”. A színház felnőtt közönségszervezése ingyenjegyek osztásában merül ki.

I.

„SOPRON A LEGJOBBAT ÉRDEMLI”

1991 októberében a Soproni Petőfi Színház egyik alapítója voltam. 1993-tól – a művészeti ügyeket kivéve – de facto, 2000-től 2012-ig ügyvezetőként de jure is irányítottam a Pro Kultúra Sopron Színházi és Kulturális Közhasznú Társaságot, illetve a Pro Kultúra Sopron Nonprofit Kft-t. 2012-2016 között menedzser-igazgatóként, a gazdasági divízió vezetőjeként dolgoztam.

5

Tevékenységem alapvető célja volt, hogy Sopront tartósan, minőségében az egyik legjobb, a közönség és a szakma által elismert színházi városok közé segítsem. Ez csak részben sikerült, de nem mondtam le róla. Velem vagy nélkülem. Szeretem a munkámat, sok az ötletem. Ennek érdekében a megvalósításhoz szívósan, néha kissé erélyesen keresem a lehetőségeket és a partnereket. Nem szeretem a helyben járást. A hasonló pályázati dolgozatok lapjain gyakorta találkozhatunk az álmok és a vágyak felsorolásával – a megvalósulás minden realitása nélkül. A magam részéről a gyakorlatba is átvihető, megvalósítható programokban gondolkozom. Pályázatom az eddig elvégzett munka folytatását irányozza elő, de a megőrzés mellett a gyökeres megújítás szándékával.

Schwajda György volt színházigazgató anno úgy fogalmazott, hogy „az igazgatás nem tíz, száz vagy akár ezer frappáns mondat leírásából áll, az jóval összetettebb munka a világ legügyesebben megírt pályázatánál.” Schwajda György kaposvári igazgatói felkérésekor Szita Károly polgármester úgy fogalmazott, hogy „Kaposvár a legjobbat érdemli.” Sopron is a legjobbat érdemli! Voltak időszakok, amikor a Petőfi Színház elindult ezen az úton, de mindig elakadt. A soproni közönségnek nincsen több ideje várni! Elég volt a csúsztatásokból.

A

történelem

folyamán

emberek

csoportjai

önmaguk

és

eszmerendszerük

meghatározására teremtették meg a kultúrát és az azonos kultúrát hordozó közösségekből lettek a nemzetek. A kultúra iránti igény, a polgári értékek iránti elkötelezettség, a hazaszeretet és a hit: ezek a polgári kultúra építőkövei. A „békebeli” polgári kultúra nem mese vagy nosztalgia. Mindez a gyakorlatba is visszahozható lehetőség és kötelesség. A FIDESZ kulturális munkacsoportja kb. tíz évvel ezelőtt a „Minőség a kultúrában” című dolgozatában alkotta meg a kulturális stratégiája alapelveit. Alapvető célja, hogy „ne a politika hassa át a kultúrát, hanem a kultúra hassa át és tegye nemesebbé a politikát. A politika kötelessége az intézményfenntartás és a támogatás, hiszen ezek nélkül a kultúra nem tud értéket közvetíteni.” Sajnos ez a stratégia nem valósult meg.

6

Hoffmann Tamás, Újbuda jelenlegi polgármestere szerint: „…egy vezetőnek nem kell mindenhez értenie, ám fel kell ismernie hiányosságait, és olyan szakembereket kell maga mellé vennie, akik képesek pótolni azokat. …én hiszek a Csapat egységében, ezért úgy gondolom, egy felelős vezető számára fontos, hogy hasonló értékek mentén haladó szakemberekkel vegye körbe magát. A lényegi különbség a színházi és a városvezetés között, hogy míg az elsőnél a hangos ováció és a teltház a siker jele, addig a másodiknál inkább a csend.”

A Pro Kultúrának és Sopron MJV Önkormányzatának aktív szerepet kell vállalnia a kultúra három pillérének: a hagyománynak, a közösségnek és az értékelvűségnek a megvalósításában. Sem a piacgazdasági folyamatokra, sem az önszerveződésekre nem bízható Sopron kultúrája. A soproni kulturális politika a sokszínű, strukturált, a helyi kisközösségi erőket is figyelembe vevő kulturális intézményrendszerben lenne érdekelt. Mindezek mellett Sopronnak, mint a kultúra és a turizmus városának meg kell(ene) jelennie város határain kívül is.

II.

VEZETŐI PROGRAMOM TÍZ PONTJA 1. Valós egyszemélyi vezetést hoznék vissza. A divízióvezetők az ügyvezető felé tartoznának felelősséggel. Tűzzel-vassal irtanám a feljelentgetéseket, a csúsztatásokat, a hazugságokat. Tiszta helyzetet teremtenék a Tulajdonos és a közvélemény felé, valamint viszont is ezt kérném. A „győzelmi jelentések” akkor indokoltak, amikor van miért örülni, csak a pozitív propaganda kedvéért indokolatlan a csúsztatás. A Tulajdonos képviselői mindenről folyamatos tájékoztatást kapnának, de kiiktatnám a sutyorgási gyakorlatot. Az ügyvezető háta mögött nem lehetne keverni, pletykálni, kérni, kínálni. Megszüntetném a Petőfi Színház szabálytalan kvázi különállását, mert a Pro Kultúra maga a színház, nem egy „gonosz mostoha”. Többen kihasználták a szembenállás generálását, a Pro Kultúra iránti utálat sanda szándékú erősítését. Ennek határozottan véget vetnék.

7

2. Megállítanám a Petőfi Színház, mint felnőtt színház ötéves mélyrepülését. A Tulajdonossal egyeztetve, a Petőfi Színház és a Barlangszínház élére különkülön művészeti vezetőt kérnék fel. Előbbi Sopronhoz közelálló, utóbbi országosan is jegyzett rendező lenne.

3. A meglévő alaptársulathoz a nem jogellenesen, de a színház költségvetéséből fölöslegesen kifolyó havi 6-8 millió forintból olyan „érvényes” színművészeket szerződtetnék, akik mind a színházi évad, mind a Barlangszínház saját előadásaiban közönségvonzóan részt tudnak venni. (A színművész megjelölést azok viselhetnék, akik szakirányú diplomával rendelkeznek, míg a színészt azok, akik színész I., II. vizsgával rendelkeznek, vagy a színházi munka iránt elkötelezett félprofik.) Figyelemmel a törvényi előírásokra rendezném a meglévő társulati tagok (és a művészeti ügykezelés, a műszaki munkatársak) fizetését, szolgálatszámát. A konkrét jogokat és a kötelezettségeket a felállítandó Művészeti Tanáccsal (tagjai: művészeti vezetők, színművészek és műszaki munkatársak egy-egy képviselője, a SZIDOSZ helyi titkára) egyeztetném, kollektív szerződést készítenénk.

4. Eleget tennék a 2008. évi „Előadó-művészeti szervezetekről…” szóló törvény és módosításai érvényes előírásainak, köztük 2018/2019-es évadtól a Társulatban kötelezőn előírt minimum 60 %-ban szakirányú, felsőfokú végzettségű színművész foglalkoztatásának, a minimálisan 75 %-os saját vagy valódi koprodukciós előadásszám kötelezettségének. Eleget tennénk az érvényes „Fenntartói szerződés”-ben előírtaknak, de módosításokat is kezdeményeznék. Elvárnám a „Fenntartói szerződés” évenkénti nyilvános tulajdonosi számonkérését.

5. A Petőfi Színház vonatkozásában megállítanám az egykor 5.000 főt meghaladó felnőtt bérletesek számának folyamatos, kb. 50 %-os csökkenését,

a

megszüntetett

felnőtt

bérletes

sorozatok

számát

visszaállítanám a korábbi 15 bérletsorozatra. Normális jegyár politikát folytatnék, a Barlangszínházhoz hasonlóan értékarányos jegyárakat állítanék 8

be. Megszüntetném a tömeges „vattázást”, mert aki egyszer ingyen vagy kedvezményesen kap belépőt, legközelebb is elvárja. Amíg a felnőtt bérletesek száma a 4.500 főt nem érné el, az alapbéremet a szakmai minimálbérre kérném beállítani.

6. A Soproni Petőfi Színház koprodukciós partnereinek – az első 15 évhez hasonlóan – rangos színházakat kérnék fel: Radnóti Színház, Vígszínház, Madách Színház, Orlai Produkció, ExperiDance Production, Játékszín stb. A koprodukciók nemcsak „papíron” vagy nyilatkozatokkal jönnének létre, hanem konkrét, kölcsönös előnyökön alapuló együttműködési szerződésekkel. A koprodukciókban a Társulatunknak és alkotóinknak is részt kellene venniük, a lejátszás után a rekvizitekkel stb. el kellene számolni, meg kellene osztani.

7. A Barlangszínház akkor kaphat jelentős és folyamatos állami támogatást, ha az előírások szerint ott is legalább 75 %-ban saját produkciók kerülnek színpadra. Kezdetben évi legalább három saját bemutatót tartanánk, amelyek siker esetén a következő nyári évad(ok)ra is átkerülnének. Itt is szerepe lenne a tényleges koprodukcióknak. Évente egy színházi bérletes produkció a Barlangszínházban

kerülne

bemutatásra.

A

Barlangszínházban

–

az

eredményes marketing és jegyeladás érdekében – évadonként maximum hatféle zenés bemutató, nyolc-tíz előadással lenne műsoron.

8. A „Sopron Balett” együttest megszüntetném, mert azon kívül, hogy évi kb. 60 millió forint „fedezetlen” kiadást jelent, szakmai és nézői értelemben a hozadéka

minimális,

mind

Sopron,

mind

az

állandóan

változó

ott

foglalkoztatottak részére. A megyében működik egy európai hírű balett együttes, a Győri Balett. Velük működnénk együtt. A színházi táncos igények kiválthatóak a soproni együttesek bevonásával, ugyanakkor jelentős forrás „szabadulna fel” pl. a 180 éves múlttal rendelkező Soproni Liszt Ferenc Szimfonikus Zenekarnak, amelyet saját művészeti vezetővel, félállású munkavállalókkal „félprofivá” szerveznék. Eljárnék annak érdekében, hogy a Zeneiskola profi hangszeres tanárai munkaidőként vagy juttatásért kötelezően vegyenek részt az értékteremtő munkában. A Zenekar önálló szereplései

9

mellett el tudná látni a Színházban és a Barlangszínházban az operák, operettek és musicalek zenei kíséretét.

9. Visszaállítanám a 2012-ben megszűnt díjakat, elismeréseket. (Ezekről a III. fejezetben külön írok.) A premiereket újra ünneppé, valóban teltházas közösségi eseménnyé tennénk. Évenként ismét „Színházi bált” szerveznénk, hogy az alapítást követő tíz évhez hasonlóan a színházba járók ilyen szórakozási és találkozási lehetőséget is kapjanak. Az „agora jegyében”, a Soproni Ünnepi Hetek keretében, „Színház az egész város” címen, kétévente

ismétlődő

színházi-színész

kavalkádot

szerveznénk.

(Részletesebben az V. fejezetben fejtem ki.) Az ifjúságnak szóló színitanodát új konstrukcióban

fenntartanánk,

míg

a

„belterjes”

színházi

klubot

megszüntetném.

10. Fentiekben nem tértem ki a Társaság kulturális, közművelődési, közösségi feladataira. A divízió vezetője, majd ügyvezető Horváth Zoltánné az elmúlt 25 évben (és előtte a Liszt Ferenc Művelődési Házban 15 évig) felelősséggel, példaadóan látta el feladatát. Társigazgatói szinten együttműködésre kérném fel. A

Tulajdonos

felé

kezdeményezném,

hogy

a

városi

szórakoztató

nagyrendezvények szervezése, a Soproni Téma hetilap kiadása, a sopron.hu internet lap szerkesztése támogatásaival és kötelezettségeivel együtt kerüljön át a 2015-ben alapított „Médiaközpont Kft.”-hez. Javasolnám, hogy a költségcsökkentés érdekében a Soproni Téma fő- és félállású munkavállalókkal végezze munkáját, mert a kifizetett vállalkozási díjak nincsenek arányban a feladatokkal.

III.

AZ ARIZONA SZÍNHÁZTÓL NAPJAINKIG

Huszonöt esztendő telt el Sopron közgyűlésének 1991. október 15-i döntése, a színház megalapítása óta. A viszonylag rövid idő ellenére rengeteg, a Színházat és a Pro Kultúrát érintő eseményt tudhatunk magunk mögött. A kezdőcsapatból és a 10

később csatlakozók közül sokan nincsenek köztünk, velünk. Több kollégát és kolléganőt, köztük nagyszerű művészeket, alkotókat elveszítettünk. Az 1991-es döntéshozók közül is kevesen emlékeznek arra, hogy az akkor megalapított intézmény neve „Arizona Színház a Soproni Petőfi Színházban” volt. Évtizedek múlva talán pár oldal lesz ez az elmúlt huszonöt év Sopron gazdag kultúrtörténetében. Ahhoz, hogy mindez ne merüljön el a feledésben, megpróbálom a történteket röviden összefoglalni.

1991 nyarán Sopron színház alapítási lázban égett. Az érvek pro és kontra szólaltak meg. Június 21-én az Arizona Színház néhány művésze, a Soproni Ünnepi Hetek egyik rendezvényeként egy szórakoztató műsorral lépett fel a Petőfi Színházban. Kiss Csaba, a színházalapítást előkészítő Reneszánsz Társulat egyik tagja ekkor keresett meg bennünket azzal az elképzelésével, hogy a majdani önálló Petőfi Színházban az Arizona is tartson vendégjátékokat.

Egy hónappal később az előbbi együttes soproni születésű zongorakísérője mutatta a Magyar Hírlapot a tudósítással, hogy a színházalapítás nem sikerült. Rögtön javasoltam Mikó Istvánnak, az Arizona Színház igazgatójának, hogy egy közös budapesti és soproni színház létrehozásának az ötletével keressük meg a soproni városvezetést. A két színház önálló jogi személyként, közös vezetéssel, társulattal és műsortervvel, együtt megtervezett munkarendben működhetett volna. Mikó szkeptikus volt, de ez nem akadályozott meg abban, hogy Hirschler Rezső polgármester urat telefonon felhívjam, és találkozót kérjek. (1991-ben még olyan időket éltünk, hogy a polgármestert fel lehetett hívni telefonon, és bekapcsolták hozzá a hívót…) A találkozó július végén meg is történt azzal az egyezséggel, hogy augusztus végéig egy koncepciót készítünk a közös működtetésre.

Sopronnak, a Petőfi Színház felújításához szükséges 100 milliós állami támogatás elnyeréséhez alapfeltétel volt a színház, mint intézmény megalapítása.

Ez is siettette, hogy 1991. október 15-én – Mikó István igazgatói megválasztásával együtt – megalakult az önálló színház. Nem ment könnyen, mert az első fordulóban egyik aspiráns sem kapta meg a minősített többséget, és Dr. Czike Albert alpolgármester határozottságának volt köszönhető a választás sikere. Összehívta a 11

frakcióvezetőket azzal, hogy „addig nem megyünk haza, amíg nem lesz színházigazgató”. A következő fordulóban lett.

1992

tavaszán

az

Arizona

Színház

bemutatkozott

Sopronban.

Májusban

megkezdődött az épület több mint féléves felújítása. Ősszel a Sportcentrumban Kander-Ebb: A görkorcsolyapálya című musicalje már közös soproni-budapesti produkcióként került színre. Közben 2012 decemberében az Arizona igazgatói pályázata kapcsán világossá vált, hogy a Demszky-Marschall-féle budapesti városvezetés még egy bizonyító saját évadot sem engedélyez Mikónak, az 1992/93as évad végén igazgatóváltásra készül. Mikó neve és népszerűsége csak egy rövid hitelesítésre kellett a fővárosi vezetésnek, és a kultúrában is megkezdődött a politikai buli szemlélet.

A Petőfi Színház 1992. decemberi ünnepélyes megnyitójára már annak ismeretében került sor, hogy a közös színház ötlete nem valósulhat meg. A színházat dr. Katona Tamás államtitkár úr nyitotta meg, dr. Antall József miniszterelnök úr köszöntő levelet küldött. (Ld. a mellékletben.)

Itt kell megjegyeznem, hogy a közös színház ötlete országos szinten is minta és példa lehetett volna a későbbi évek általános finanszírozási-gazdasági problémáinak orvoslására, a hazai színházi struktúra modernizálására, gazdaságosabbá tételére. Napjainkban egyes színházak anyagi gondjaikat „közös produkciókkal” próbálják orvosolni, a közös színházi modell külföldön már létező gyakorlatot honosíthatott volna meg, mert kis országként, 100 km-en belül fölösleges teljes színházi rendszereket fenntartani, sokszor akár azonos darabok színrevitelével. Egy „körforgás” olcsóbbá tenné a működtetést, jobb anyagi feltételek közé helyezve az ilyen rendszerben működő színházakat, nagyobb előadásszámot és kedvezőbb jövedelmet biztosítva a színészeknek.

Az 1993/94-es évad már az önálló soproni színház jegyében indult el. A Petőfi Színház a nyilvánvaló nehézségek ellenére sikerrel vette az akadályokat. Egy általam kidolgozott, országosan eddig ismeretlen gyakorlat jött létre. A Színház 1993 őszétől budapesti bérelt próbahelyén kb. 4-5 hetes próbafolyamattal készítette elő a bemutatóit, amit a premier hetében, az elkészült díszletekben és jelmezekben, 12

egyhetes soproni főpróbahét követett. A premier után általában 2-3 előadásos blokkokban, repertoár színházként játszottuk a darabokat. Ezáltal nem kellett Sopronban „letelepíteni” a Társulatot. A konstrukció előnye volt, a budapesti próbák lehetővé tették, hogy a soproni társulat tagjai ne maradjanak ki a „főváros centrikus” munkákból, és a kedvező feltételek miatt szinte bárki „megkínálható” volt a soproni színházi feladatokkal. Közben a törvényi szabályozások megváltoztatták ezt a lehetőséget, illetve a soproniak napközben is látni szerették volna a színészeiket. Ez belső konfliktusokhoz vezetett.

Az alapítást követő években kialakult a Petőfi Színház törzsközönsége, a bérletesek és a fizető nézők száma folyamatosan növekedett. A bérletesek száma hamar elérte, és meghaladta a tízezret.

1992-től 2012 nyaráig összesen 200 színházi bemutatót tartottunk, ezek közül 110 önálló nagyszínházi, 35 saját kisszínházi bemutatót. 40 nagyszínházi és 15 kisszínházi bemutatót közös produkcióban, különféle együttműködési formákban az egykori Arizona

Színházzal,

valamint

a

dunaújvárosi

Bartók

Kamaraszínházzal,

a

székesfehérvári Vörösmarty Színházzal, a Radnóti Színházzal, a Madách Színházzal, a Magyar Színházzal, a Budapesti Kamaraszínházzal, a Turay Ida Színházzal vittünk színpadra. Úgy gondolom „jó ránézni” a mellékletben felsorolt, az első 20 év alatt bemutatott előadásokra és a rendezők neveire.

Mikó István 10 évig vezette a Petőfi Színházat. Alapítókként rengeteg közös sikert és eredményt értünk el. 2001 végén mondott le, mert a színház térvesztését látta abban,

hogy

a

Pro

Kultúra

„terjeszkedett”.

Művészként,

rendezőként,

színházalapítóként és vezetőként is maradandót alkotott, személye és tehetsége nélkül nem jöhetett volna létre egy népszerű színház Sopronban. 2007-től „visszatért” Sopronba, mint a Petőfi Színház Örökös Tagja, Pro Kultúra Sopron Aranygyűrűvel, Selmeczy Roland Emlékgyűrűvel, és „Sopronyi Thurner Mihály Színházi Nagydíjjal” elismert színész-rendezője. 2006 őszén történt egy kísérlet színházvezetői „vissza hozatalára”, de egy önkormányzati választási „malőr” – amikor az egyik független polgármester jelöltet, a színház korábbi kiemelkedő támogatóját jóhiszeműen támogatta – ezt a lehetőséget kizárta.

13

Valló Péter az egyik legjobb hazai színházi rendező, vezetőként idejét és energiáit meghaladta a soproni színházvezetés. Hiánya rendezőként ma is nagy veszteség, neve és munkái az anyaszínházával, a Radnóti Színházzal készült közös produkciók hitelesítették a Petőfi Színház első tíz évét. Köszönet illeti. Itt emelem ki Bálint András, a Radnóti Színház volt igazgatója és Csóti József volt gazdasági igazgatója nevét is, akik támogatták és segítették a közös produkciót létrejöttét, ezzel rangos színészeink budapesti, rangos színészeik soproni színházi megjelenését. Pl: Gogol: Háztűznéző című darabja koprodukciójában részünkről Hacser Józsa (†), Gáti Oszkár, Mikó István, Szombathy Gyula játszottak az előadásban.

Szilágyi Tibor 2003 tavaszán egy nyertes cégvezetői pályázat után vette át a Petőfi Színház művészeti irányítását. Kezdeményezésére sok új arc, rangos színészek, rendezők, köztük a „Nemzet Színészei” jöttek Sopronba. Emlékezetes előadásokkal írta be nevét a Színház történetébe. Szakmailag az ő évei jelentik a minőségi mércét. Sajnos abban már sem ő, sem a művészek nagy része nem voltak partnerek, hogy a 2006 tavaszán rendelkezésre bocsátott 22 db Lővér körúti apartmanban letelepítsük a Társulatot. Érdekes adalék megválasztásához Walter Dezső polgármester úr és a FIDESZ szerepe. 2002. december elején, a pályázati kiírást követően, de a beadást megelőzően Szilágyi Tibor megtekintette a Petőfi Színház egyik darabját, majd egy vacsora keretében találkozott Sopron akkori városvezetésével. Részletes és meggyőző tájékoztatást adott terveiről, és kérte a politikai támogatást. A helyi SZDSZ Valló Péter élő szerződése miatt nem támogatta kinevezését, ezért a többség érdekében Hegyi Ferenc MSZP frakcióvezető úr a FIDESZ-től kért két szavazatot. Ezt a FIDESZ frakció „sorshúzása” után meg is kapta. Korábban Walter Dezső irodájában voltam, amikor a kultusztárca államtitkára felhívta és kérte, hogy „Valló Péter maradjon a színházigazgató”. (Egyébként Valló Péter ténylegesen művészeti vezető-főrendezői szerződéssel rendelkezett.) Walter Dezső azzal a megjegyzéssel tette le a telefont, hogy „Te a minisztériumban azt döntesz, amit akarsz, de itt Sopronban mi mondjuk meg ki lesz a színházigazgató…”. Szilágyi Tibort 2003 januárjában a szükséges többséggel megválasztották.

2007-től Darvasi Ilona a Pro Kultúra munkavállalójaként vezette a Petőfi Színházat. Elmondható: menedzseri vénája, lelkesedése egy időre új lendületet hozott 14

színházi életünkbe. Igazi, változatos polgári népszínházat csinált, jó darabokkal, kiváló művészekkel, rangos rendezőkkel.

Tevékenysége kapcsán a Színház körül kialakult egy soproni fiatalokból álló kb. 30-40 fős „mag” is, akik egy ifjúsági klub kereteiben megismerték a színházi munkát, szakmákat, a színészek beszélgettek velük a színjátszásról, az egymás közötti kommunikációról. Két emlékezetes előadássorozat, a „Muzsika hangja” és a „Nem tudok élni nélküled” musical-ek „búcsúztatására” az MKB Arénában került sor „táblás házakkal” és vastapssal.

Darvasi Ilona és a Társulat bekapcsolódásával a kiemelt ünnepek is új, emlékezetes, markáns, sikeres arculatot kaptak. A feszültség akkor erősödött meg, amikor a törvény alapján már kevés volt magánszínháza, a Turay Ida Színház jelentős részvétele a színházi előadásokban. Az állami színházi támogatáshoz saját előadásokra és soproni jelenlétre lett volna szükség. Ennek a helyzetnek a „feloldására” kellett 2012. február 2-án lemondanom, mert Darvasi egy nappal későbbi békülési sms megkeresése későn érkezett. Nem voltam elég erős ahhoz, hogy együtt tisztázzuk a jövőt. 2011 végén kezdődött a városvezetéshez és a budapesti politikai elithez szaladgálása, a képviselő testületnek a levélírogatás, a színészek között az ellehetetlenítésem. Nem láttam más lehetőséget, mint lemondani.

Darvasi március közepén keresett meg lemondási

döntésével – öleléssel és csókkal búcsúztunk… Ezt követően személyeskedéseket is tartalmazó írásos felmondását a Városvezetőknek is címezve küldte el, magyarul még belém akart „rúgni”. Máig sajnálom, hogy a történtek okait nem tudtam a Városvezetéssel megbeszélni, nem kaptam rá lehetőséget.

A tényekhez az is hozzátartozik, hogy 2011 nyarán Nemcsák Károly, Darvasi volt férje sikeresen pályázta meg a József Attila Színház igazgatását. Mivel jó kapcsolatban voltunk, mintának átadtam az 2010-es Pro Kultúrás pályázatomat, és az igazgatói indulását néhány soproni darab átadásával, és az átvételt gazdasági, műszaki szakértők ajánlásával segítettem. Cserébe sanda szándékkal, budapesti ambíciókkal rágalmaztak. Nemcsáktól segítségemért pénzt, pozíciót soha nem kértem, nem kaptam.

15

Ide kívánkozik a véleményem. Az jöjjön Sopronba színigazgatónak, aki nemcsak a színigazgatói stallumért, vezetői ambícióiért és pénzért teszi mindezt, hanem szereti és becsüli azt a Várost, amely erre lehetőséget, „kenyeret” ad, hajlandó közéletében is részt vállalni. Ha elfárad, elmúlik a „szerelem”, máshol keresse a boldogulását. Nekem Sopron gyerekkoromtól az „álomváros” volt, Sopronnak köszönhetem életem legaktívabb éveit. Egy újságíró szerint húsz évig a „nagy túlélő” voltam. Ez tévedés, én megdolgoztam a vezetői lehetőségért, a változó politikai vezetéseket csak partnernek és eszköznek tekintettem a közös célok elérése érdekében, egyik kurzusnál sem tagadtam meg a másik oldal korábbi segítségét.

2011 tavaszán volt egy fontos színházi próbálkozásunk is, hogy Darvasi Ilona és a Turay Színház helyett, az „agora jegyében” egy – a Barlangszínházi előadásokra is előkészülő – két ügyvezetős, új színházi konstrukció jöjjön létre Sopronban. Az ajánlat ma azt jelentené, hogy Sopron markánsan és sikeresen benne lehetne az országos színházi vérkeringésben, a legjobbak dolgoznának Sopronban és Sopronnak. 2011. április elsején – fogalmazásomban Sopron színházi gyásznapján – ez az elképzelt konstrukció elbukott, mert a Polgármester úr egy ideig a részének javasolta Darvasi Ilonát, ami kizárta a tényleges változás lehetőségét. Ezután még egy évig tartott ki a Turay-s rendszer.

Darvasi Ilonát 2012 májusában Pataki András színházigazgató-főrendezőként követte. Ami színháztörténeti: helyben élő Társulatot hozott létre. Magánszínházát, a Forrás Színházat áthozta Sopronba (www.forrasszinhaz.hu). A Polgármester úr a Társulatnak tíz felújított önkormányzati lakást biztosított, más kérdés, hogy ezek a lakások hogyan hasznosultak. Az óvodásokat, a kisiskolásokat, a felsősöket és a középiskolásokat Pataki úr eredménnyel szólította meg, csoportos bérletsorozataik és a fiatal látogatók száma jelentősen megnövekedett.

Ez hozta a tízezres összes

bérletes számot, a már említett felnőtt bérletek, a nézőszám és a jegybevétel drasztikus csökkenése mellett. Ami nem tetszett, hogy az elmaradt felnőtt nézők helyett a vattázás tömeges méreteket öltött, illetve a tényleges Társulat kb. 8-8 fő színészből és táncosból állt.

A magam részéről Márton András színművész-rendezőt, a széles kapcsolatokkal rendelkező Phd. színházi szakembert ajánlottam, aki ismereteim szerint a bizottsági 16

vezetők informális meghallgatásán reális terveivel és vállalásaival elnyerte a támogatást, de végül más polgármesteri döntés született. Márton Andrást felkérésem miatt

sok

méltatlanság

érte,

amikor

Sopronon

kívülről

megkérdőjelezték

alkalmasságát, az egykori pécsi, egyéni önkormányzati FIDESZ-MDNP-s képviselőt „SZDSZ-közelinek” titulálták.

Sem korábban Darvasi Ilona, sem Pataki András nem tett kísérletet arra, hogy művészeti vezetőként/tanácsadóként a színház művészeti munkáját friss, „érvényes”, segítővel erősítse. Darvasi egy rangos, tekintélyes, de a pályája végén járó művészeti tanácsadót hívott meg, Pataki sem a fiatalabb vagy a középkorosztályból emelt be szakembert. Ezzel elmulasztották az új felnőtt közönségrétegek és a felsőoktatásban tanulók megszólítását.

1991-98 között eredményesen működött a Soproni Színházért Alapítvány. Az évek folyamán több millió forintot gyűjtött a Petőfi Színház támogatására. A megszüntetése akkor vált indokolttá, amikor a Kht. 1998 májusában kiemelten közhasznú minősítést kapott, és így az adókedvezmény biztosításával az Alapítványnál kedvezőbb adománygyűjtési lehetőségeink nyíltak.

1992-ben a Soproni Ünnepi Hetek és a Soproni Tavaszi Napok programsorozata, 1994 elején a Festőterem is a Petőfi Színházhoz került.

1994/95-ben tőlünk indult el a kezdeményezés Kabos Gyula, az Egyesült Államokban 1941-ben elhunyt nagy színművész földi maradványainak hazahozatalára. Kabos Gyula Társaság néven társaságot hoztunk létre az újratemetés elősegítésére. Tagja lett Kabos Gyula akkor még élő nevelt lánya is. 1996. november végén a földi maradványok hazakerültek és a Farkasréti temetőben a művész végső nyugalomra lelt. A következő év márciusában sírkövet is állítottunk. Az ügy különlegessége, hogy mindez egy magáncég (exhumálás), a Lufthansa (hazaszállítás), és a Fővárosi Temetkezési Rt. (Ladányi Jenő vezérigazgató és Grósz József temetővezető: sírhely, temetés, sírkő) segítségével valósult meg. A Főváros sem hivatalosan, sem más módon a temetés „létrehozásában” nem vett részt, nem képviseltette magát. Előterjesztésünk alapján 1997 márciusában Kabos Gyula Göncz Árpádtól posztumusz Köztársasági Elnöki Arany Emlékérmet kapott. 17

Az évek során több kitüntető elismerést alapítottunk: 1995-ben a közönségszavazatok alapján elnyerhető Soproni Színházért Aranygyűrűt, amely 2008-tól a „Selmeczy Roland Emlékgyűrű” nevet viselte. 1997-től került kiadásra a Társulat szavazatai alapján elnyerhető Kabos Gyula-díj és támogatóinknak a Pro Kultúra Sopron díszérem.

1998-ban hoztuk létre a legjobb epizód- vagy karakterszínésznek járó Arany Maszkdíjat, 1999-ben a Kónya Sándor-emlékdíjat (néhai első művészeti titkárunk emlékére) és 2004-ben Szilágyi Tiborral alapítottuk meg a legjelentősebbet, a Sopronyi Thurner Mihály Színházi Nagydíjat, Sopron „Kossuth díját”. Thurner-díjasok lettek: Selmeczy Roland (†), Mikó István, Makai Sándor. 2010-től törzsgárdatagként ismerjük el a legalább 15 éve nálunk dolgozókat, és színész örökös tagot választanak a nézők, illetve nevez meg dolgozót a cégvezetés. Örökös tagok lettek: Mikó István és Győri Péter színművészek, valamint Horváth Zoltánné, Varga Margit, Gecse Éva, Némethné Horváth Marianna, Bruckner Ildikó, Kozák Katalin, Kaszab Zsuzsanna és Horváth Péter munkatársak. Az előbbi népszerű és soproni viszonylatban rangos elismerések 2012-től megszűntek…

1996/97-ben a Képviselő Testület két fontos döntést hozott. Többhónapos előkészítés után 1997 januárjától közhasznú társasággá alakultunk. 1997 októberétől Magyar Művelődés Háza néven a Liszt Ferenc Művelődési Ház is a Társasághoz került.

2002. október 25-én nyitottuk meg a felújított és jelentősen bővített Magyar Művelődés Házát, Liszt Ferenc Konferencia és Kulturális Központ néven. A megnyitása is példaadó volt, amikor a frissen megválasztott Walter Dezső polgármester ragaszkodott ahhoz, hogy az intézményt a leköszönt Dr. Gimesi Szabolcs polgármesterrel együtt nyissa meg, illetve Prof. Kubinszky Mihály és a kormány részéről Pál Béla államtitkár mellett, Dr. Szájer József akkori országgyűlési képviselő is mondjon megnyitó beszédet.

2007-ben beolvadt a Pro Kultúrába a Gyermek és Ifjúsági Központ, 2008-ban a Balfi József Attila Művelődési Ház.

18

2009-ben a törvényi előírások alapján Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társasággá alakultunk.

Később a GYIK volt az „első szög” a Pro Kultúra koporsójában. A korábbi évek a GYIKnak juttatott nyolcvanmillió forint körüli támogatásai 2008-tól elolvadtak, és egyrészt nem tudtuk az intézményt fenntartani, másrészt a tevékenységei behozhatók voltak a Liszt Központba. Tulajdonosi engedéllyel bérletre hirdettük meg a GYIK-ot, amely 2011-től az Universitas Kft-nek 1 Ft/m²/hó bérleti áron lett bérbe adva.

A Petőfi Színház, a Liszt Ferenc Konferencia és Kulturális Központ, a Festőterem, és a Fertőrákosi Barlangszínház mind a működtetőknek, mind Sopronnak is nagy lehetőségeket teremt. Magyarországon több ilyen komplexum – kiegészítve Sopron kedvező földrajzi, városképi adottságaival – a kulturális szolgáltatásokhoz, a rendezvényturizmushoz és az idegenforgalomhoz nincsen.

A pályázati dolgozat szokatlan témája, a kulturális és a politikai életben ritka a „köszönet”, mint kategória. Az első szűk húsz évünket a fenntartó/tulajdonos és az intézmény/társaság közös gondolkodása és együttműködése jellemezte. Az egyetértést általában mindig sikerült megteremteni. Tartósan személyes és politikai indulatok nem akadályozták munkánkat. Tisztelettel említem meg Hirschler Rezső, Dr. Czike Albert színházalapítók, néhai Fejes Zoltán, néhai dr. Gimesi Szabolcs, Walter Dezső polgármesterek, néhai Ágota Gábor, dr Fülöp József, Tengerdi Antal, Kalmár István, Hruby József, néhai Havas András és dr. Simon István alpolgármesterek, mint sokat segítő városvezetők nevét. A névsort folytathatnám képviselők, frakcióvezetők, bizottsági és

FB elnökök, tagok, önkormányzati munkatársak

neveivel.

A

színházalapító városvezetőket és Dr. Fülöp Józsefet Pro Urbe kitüntetésre tartom méltónak! Ők voltak, akik szolgáltak, és nem uralkodtak felettünk, elfogadták, és mérlegelték a javaslatainkat, ambícióinkat.

19

IV.

„CÉLUNK A TETSZÉS” (W. Shakespeare) 1. A Pro Kultúra Sopron Nonprofit Kft-ben, egy közhasznú szervezeten belül jelenleg több „intézmény” működik együtt.

A Soproni Petőfi Színház a Barlangszínházzal, a Liszt Központ a Festőteremmel, a Balfi József Attila Művelődési Ház és a fesztiválok. Közös vezetéssel és személyzettel, egységes gazdasági-, műszaki-, pénzügyi rendszerben végezzük munkánkat. Tevékenységünket az Alapító Okirat, az SZMSZ, és az alapfeladatainkat meghatározó Közszolgáltatási Szerződés és a Fenntartói Szerződés szabályozza.

2. A Színház iránti szeretet, a polgári értékek iránti elkötelezettség, a hazaszeretet és a hit. Ezek a polgári színház építőkövei. Egykori nemzeti színjátszásunk jelenleg sem mese vagy nosztalgia. Mindez a gyakorlatba visszahozható történelmi kötelesség.

A nemzeti

színjátszás közös dicsőség és emlék a múltból, közös szándék, akarat, terv a jövőre!

A színházművészet közszolgálati és komoly világnézeti véleményformáló erő. Szolgálni, alakítani tudja közönségét, a polgárokat. Mi a polgári színház? Közérthetően

egy

„népszínház”,

melynek

repertoárján

hazai színpadi

irodalmunk és a világirodalom reprezentánsai szerepelnek műveikkel.

Elkötelezett, jó rendezők és remek színészek közreműködésével, szép beszéddel, igényes díszletekben, jelmezekben, „jószagúan”. A pénz, a tőke helyett a művészi, a színészi alázat, a minőség és a színpadtisztelet dominál. Voltak

ilyenek

szép

számmal,

egyszer

megérdemlik,

hogy

neveik

megörökítésre kerüljenek, mert pár év múlva már minden elmerül a feledés homályában! Csak a tény marad: volt egyszer egy SOPRONI SZÍNHÁZ – nagy művészekkel és alkotókkal…

20

A történelem folyamán az emberek csoportjai önmaguk meghatározására teremtették meg a kultúrát, és az azonos kultúrát hordozó közösségekből lettek a nemzetek.

Ma Sopronban a nemzet napszámosainak, a színjátszásban hasonlóan gondolkodók csoportjának kell(ene) közvetítenie a nemzeti kultúrát. A Soproni Petőfi Színház alapításakor megjelölt céljai ma is hangsúlyosan és

kiemelten

érvényesek:

egy

művész-színházi

igényességgel,

alapossággal megvalósított polgári színház. Sopronnak egy a „közönségre figyelő” népszínház kell!

Fontos elv, hogy a legszélesebb közönségréteghez jussunk el. Nemcsak a régi nézőinket akarjuk „kiszolgálni”, hanem új kapukat nyitunk a jövő közönsége előtt. A lehető legszélesebb skálájú darabválasztékot kell kínálni a közönségnek, beleértve a klasszikusokat, a moderneket, a színműveket. a vígjátékokat, a komédiákat, a musicaleket, az operetteket.

A működés három alapfeltétele: 1. a magas művészi színvonal, 2. a jó látogatottság, 3. a biztonságos gazdálkodás.

Véleményem szerint ennek a három alapfeltételnek a Petőfi Színház sokáig eleget tett. Az ügyvezető és a művészeti vezetők jövőbeni feladata a művészi színvonal állandó fejlesztése, egy „érvényes” társulatú, érdeklődést keltő repertoár színház, valamint a Barlangszínház működtetése, figyelemmel az igényekre és a gazdasági lehetőségekre.

A következő ciklusban két alap játszóhelyre, a Petőfi Színházra és Fertőrákosi Barlangszínházra építhetünk, de játszóhelynek tekintjük a Liszt Központ kamaraszínházát, a történelmi Fő teret, a Páneurópai Piknik helyszínét, valamint a Novomatic Musical Arénát is.

21

2016 októberében huszonöt éves a rendszerváltás után elsőként alapított Soproni Petőfi Színház, a Pro Kultúra Sopron Nonprofit Kft. Hosszú idő telt el az Arizona Színház 1991-es vendégelőadásai és az első Színházi bál óta.

A Soproni Petőfi Színház színházi adatai a terv és a tényadatok alapján: Megnevezés Előadások száma összesen (Fertőrákosi Barlangsz. nélkül) Ebből Saját és közösen létrehozott előadások száma Saját játszóhelyen és külső helyszínen tartott ea. szám Soproni Petőfi Színház és LFKKK (nagyszínház) Soproni Petőfi Színház és LFKKK (kisszínház) Tájelőadások száma (székhelyen kívüli játszóhelyen) Ebből külföldi előadások száma Fogadott előadások száma (Petőfi Színház és LFKKK) Az összesből gyermek- és ifjúsági előadások száma

2010. év Tény

M. Előírt egység min.

2013. év Előírt Tény min. 150 182

2014. év Előírt Tény min. 165 194

2015. év Előírt Tény min. 180 223

db

173

254

db

-

191

db

173

153

156

175

136

db

128

92

133

131

95

db

45

61

23

44

41

db

38

25

3

5

db

0

6

0

0

db

63

25

16

79

37

71

91

129

db

38

120

157

132

178

144

144

(kisszínházi és tantermivel együtt)

Előadó-művészeti tv. szerinti fizető nézőszám (Fertőrákosi Barlangsz. nélkül) Ebből Saját és közösen létrehozott előadásokon Székhelyi előadásokon Tájelőadásokon Ebből külföldi előadásokon Fogadott előadásokon Az összes előadásból a gyermek- és ifjúsági előadások fizető nézőszáma

fő

fő fő fő fő fő fő

- 76.784 40.000 38.528 44.000 43.762 48.000 52.231

51.086

34.836

41.513

32.078

39.100 11.986 0 25.698 11.811

33.207 1.629 1.629 3.692 16.625

41.304 209 0 2.249 18.143

31.585 493 0 20.153 29.146

(kisszínházi és tantermivel együtt)

3. A soproni fesztiválok története 1932-től, a Soproni Ünnepi Heteké 1958tól, a Soproni Tavaszi Napoké 1983-tól íródik. Fesztiváljaink tervezhető anyagi bázisait a Társaság keretein belül teremtjük meg. A Soproni Ünnepi Hetek vonatkozásában az elmúlt években egy folyamatosan, úgy

programkínálatában,

mint

bonyolításában

évente

fejlődő 22

rendezvénysorozatot hoztunk létre. A Soproni Ünnepi Hetek „központja” a Fertőrákosi Barlangszínház.

A barlangszínházi programok egészülnek ki a különböző soproni helyszíneken (Petőfi Színház, Liszt Központ, Festőterem, templomok, terek, utcák, stb.) tartott rendezvényekkel.

A tényleges kulturális és idegenforgalmi értékén történő működtetéséhez a Kőfejtőt és környezetét 2015-re felújították, bővítették. Sajnos nem hibák nélkül, a tervezésben hiányosságok voltak, a magas technikai színvonal és fejlesztés javarészt Harka Zoltán technikai igazgató érdeme. A Kőfejtő és Barlangszínház felújításakor – rossz döntés miatt – megmaradt a „Kőfejtő vendéglő”, a maga mélyen színvonalon aluliságával. Az oda (is) belátogatók – mivel nem elkülöníthető, nem jelezhető, hogy magánvállalkozás – gyakran teszik szóvá és „varrják a nyakunkba” a minőséget és a környezetet. Valami olyasmi történt, mintha a Lővérekbe valaki építene egy villát, de igénytelenségből, spórolásból wc-t, fürdőszobát nem terveztetne, hanem a villa melletti budira járna és a fúrt kútnál tisztálkodna.

Sopron pályázata alapján, az Európai Unió és a Kormány támogatásával megtörtént a Fertőrákosi Barlangszínház felújítása, amely a Színházban is struktúraváltást igényel. A Barlangszínház folyamatos játszóhellyé vált, a felújítás érdekében az oda pályázott bemutató és előadásszám az egymásba épülést követeli meg. A Barlangszínháznak a Petőfi Színház rendszeres játszóhelyévé kell válnia, azaz a Petőfi Színháznak és a Barlangszínháznak közösen kell(ene) működnie.

A nyári időszakban a Barlangba vásárolt előadások mellé évente visszatérő saját és koprodukciós musical és operett repertoárt is ki kell alakítani, a Társulat és soproni statiszták, kórus, tánckar, zenekar részvételével. A mennyiségi munkának a minőségivel kell párosulnia. A várospropagandában fokozottan gondoskodni kell a Barlangszínház széleskörű marketingjéről (is).

23

Megújult Sopron „ékszerdoboza”, a Fő tér is, ahol pár év alatt a hazai szabadtéri játszóhelyekkel versenyző helyszínt lehetne kialakítani, kb. 16x18 m-es színpaddal és bő 1.000 fős nézőtérrel – kamaraoperák, a helyszínhez illeszkedő darabok bemutatásával.

A történelmi események okán világhírű helyszín a Páneurópai Piknik területe is. A régió hazai és a nemzetközi figyelem felkeltéséhez érdemes lenne elgondolkodni

egy

nagy

nyári

játszóhely

kialakításán.

A

Budapesti

Operettszínház korábban a piknik helyszínre készített egy működtetési elképzelést. (Lásd mellékletben.)

A 2011. év „nagy kísérlete” volt az országos bemutatóként, a Budapesti Operettszínházzal együttműködésben, széles összefogással augusztus 19-23. között a Városi Stadionban a „Miss Saigon” című musical nagyszabású színrevitele. Ezt a vonalat is folytatni kellene, nem akadályozni a Musical Aréna előadásait. A „Jó hozzánk eljönni” szlogen keretében a színházi munkában a Petőfi Színháznak, a Barlangszínháznak és az Arénának közösen tervezett és szervezett programokkal kellene együttműködnie. Az előbbiek együttes befogadóképessége meghaladja a 4.000 főt, így nem lenne akadálya országos és nemzetközi színházi fesztiváloknak.

Sopronnak széles országos és határainkon túli kulturális és turisztikai propagandára van szüksége.

A magam részéről a jövő, a turizmus figyelemfelkeltése, vonzása útjának egy július elejétől augusztus 20-ig tartó, nagyvonalú, színes, kulturális Soproni Ünnepi Hetek programsorozatot tartok, kiemelt eseményként a Barlangszínház saját bemutatóival. Országos, tömegérdeklődésre is számot tartó, mindenképpen színvonalas produkciókkal. Mintának tekintem a Salzburgi Ünnepi Játékokat, ahol a szolgáltatók (is) mindent megtesznek a siker érdekében, különböző fokozatú támogatóként és megemelt árréssel, amit be is fizetnek a Játékok támogatására. Más fesztiválok is a vállalkozói-szervezői együttműködés alapján működnek.

24

Az előbbiekhez meg kell teremteni a szükséges művészeti-, finanszírozási-, propaganda-, stb. feltételeket. Figyelemmel a jelenlegi költségvetési támogatási és jegyár korlátokra, ez a program csak további állami szerepvállalással realizálható.

A saját ráfordításokat a Társaság támogatásából és egyéb bevételekből fedezzük. A saját alkalmazottak munkabérét, a közüzemi, költségeket, az őrzés, a takarítás díját és más rezsiköltségeket is mi fedezzük. A „kultúra” az idegenforgalomba történő bekapcsolása nem a Társaság feladata.

Mi

megszervezzük

és

bonyolítjuk

a

rendezvényeket,

az

utazásszervezők dolga – lenne – a széleskörű beutaztatás. A gyakorlat alapján jelenleg csak kevés beutaztató veszi a fáradtságot a jegyértékesítéshez.

A Soproni Tavaszi Napok elsősorban a soproni közönséget célozza meg, színházi vendégjátékokkal és más művészeti (koncertek, táncszínház, komolyzene, kiállítások, stb.) eseményekkel.

4. A Festőterem Sopron egyik kiállítóterme. Évente kb. 2-3 kiállítást szervezünk, főleg helyi jelentőségű képzőművészeti anyagokból. A Festőterem mellett a Játékkaszinó helyén 2012-ben Munkácsy Miklós festményeinek bemutatójával megnyílt a Munkácsy-terem, a város reprezentatív kiállítóterme.

V.

AGORA

Az Agora az antik görög városok népgyűléseinek a színhelye, a XXI. században a televízió, a sajtó és a „pláza-hangulat” ellenpontja. A kultúra, főleg a színház, nem csupán az előadások helyszíne, hanem az együttlété is. Az „élettel” teli találkozásoké. Hangsúlyos szerepet kell adni a helyszíneknek, mint találkozóhelyeknek. Nyitottabb intézményekre van szükség. Sajnos a Rusz-villa milliárdos támogatási lehetősége elbukott, elveszett az esztétikai és a szakmai megújulásának lehetősége.

25

Most mindezt több lépésben, saját erőből kell megoldani. A „Jó hozzánk eljönni!” szlogennek nemcsak kifelé, hanem helyben is érvényesülnie kell.

Az „agorában” gondolkodva egyrészt lehetővé válik a kulturális-közművelődési intézmények racionalizálása, másrészt a Liszt Központban kialakul a „piactér”, amely változatos kínálatával minden társadalmi réteget invitál, míg a Petőfi Színház egyfajta „szentélyként” a színház, a kultúra háza. A Festőterem, a Munkácsy-terem a kiállítások és a kapcsolódó rendezvények otthona lehet.

Az „agora” a városi imázs teremtés, a közösségépítés, az identitásképzés, a turizmusgenerálás,

a

hagyományőrzés

és

megjelenítése,

a

kultúra

hozzáférhetőségének növelése helyszínévé válhat.

Vannak épületek, amelyek fontosak, értékes történetük van. A Liszt Ferenc Konferencia és Kulturális Központ Sopronban ilyen épület. Ebben a közel 150 éves épületben benne van a Város történelmének, kultúrájának, közművelődésének egy jelentős része. Ezért nem tekinthető egy üzleti vállalkozás esetleges „apportjának”! Az épület 1997 őszi átvételét követően rögtön kezdeményeztük az épület mielőbbi felújítását, amely találkozott a döntéshozók szándékaival is. A 2001-ben indult felújítást követően lelakottság, alumínium homlokzata, elszürkült falai a múlté lettek. Egy hatéves, az önkormányzati ciklusokon is átívelő, közös munka és összefogás meghozta az eredményét. A Liszt Központ a régió kiemelkedő kulturális, közművelődési és közösségi létesítménye. Az építéskori „konferencia központ” elképzeléseket jelentősen túllépte az idő, az ilyen jellegű rendezvényeket ma már elsősorban szállodákban rendezik. Az élővé tételt funkcióbővítéssel, új közösségi programokkal lehet megteremteni.

A kulturális programok mellett az intézménybe lehet telepíteni a felnőtt és ifjúsági közművelődési és közösségi rendezvényeket, a tánciskolákat, beleértve – megfelelő épületbiztonsági garanciákkal – a koszorúcska bálokat is.

26

A Liszt Ferenc Konferencia és Kulturális Központ funkciói:

1. Kulturális, közművelődési és közösségi helyszín (kulturális tevékenységek befogadásával, kisszínházzal, kiállítóterekkel) 2. Konferencia és városi rendezvényhelyszín A Játékkaszinó hosszú távú szerződéssel bérelte az épület földszinti kb. 1.000 m2-es részét. A kölcsönös előnyök megkeresésével és kihasználásával a bérbeadó-bérlő viszonynál tartalmasabb együttműködés állt fenn. Ma itt működik a Munkácsy-terem.

A Liszt Ferenc Konferencia és Kulturális Központ megnyitását követően többször felmerült a kérdés, hogy a Központ elsősorban kulturális vagy „pénztermelő” tevékenységre használható-e? Már a kivitelezés időszakában azzal terveztünk, hogy a kulturális és az üzleti rendezvények aránya kb 2/3-1/3 lesz, azaz a konferencia központként üzemeltetés a működtetés hangsúlyos, de nem domináns részévé válik. Az eltelt években sikeres és nagy létszámú konferenciáknak adtunk helyt: Nemzetközi PHARE-CBC konferencia (300 fő), HOVENTA Regional Vendéglátóipari Szakkiállítás (400 fő), Országos Műemléki Konferencia (230 fő, saját szervezésben), Magyar Laboratóriumi és Diagnosztikai Társaság Nagygyűlése (700 fő), Magyar Fogorvosok Társasága Kongresszusa (800 fő), Centenáriumi Vegyészkonferencia (800 fő), IAGA Nemzetközi Tudományos Konferencia (900 fő), Nemzetközi Bélyegkiállítás (600 fő, társszervezőként), Magyar Tüdőgyógyász Társaság Kongresszusa (800 fő), Cartoon Forum (600 fő), Magyar Pszichiátria Társaság Vándorgyűlése (1.000 fő, több alkalommal), Nemzetközi Konferenciák és kiállítás a Páneurópai Piknik 25. évfordulóján.

A rendezvényturizmus városi beindításához és működtetéséhez összefogásra lenne szükség, amit minden erőfeszítésünk ellenére eddig csak korlátozott mértékben sikerült megvalósítani. A

konferenciateremmel

rendelkező

szállodák

érdeke,

hogy

a

teljes

„programcsomagot” az érdeklődők náluk vegyék igénybe. Így sem a szállás biztosításában, sem az étkezésben és más szolgáltatásokban „nem kell osztozniuk”.

27

A Liszt Központ az elmúlt években a soproni polgárok kulturális központja lett. A 600 fős Széchenyi-terem, a 400 fős Liszt-hangversenyterem, a 200 fős Petőfikamaraterem mindennapjait és ünnepeit is további érdeklődésre számot tartó programokkal, rendezvényekkel kell kitöltenünk. Ennek a feladatnak eleget akarunk tenni, ezt a rendezvényszámok is bizonyítják. Az új épület megnyitása együtt járt az érdeklődés és az elvárások megnövekedésével. A Központban fellendült a kulturális-, a koncert-, és a társasági élet. A hagyományos rendezvényeinket megtartottuk, és több új kezdeményezéssel is folyamatosan bővítjük a kínálatot.

A Széchenyi-teremben olyan rendezvényekre is sor kerül, amelyeket addig Sopronban a megfelelő befogadóképesség és a rentábilis bevételi lehetőségek hiányában vissza kellett utasítani. A Központban az Önkormányzat ünnepi programjai is helyet kapnak – létszámtól függően – a Széchenyi-, a Liszt-, vagy a Petőfi-teremben.

A közművelődési

feladatokat tekintve olyan eseményeket, civil programokat fogadunk be, amelyek illeszkednek a kulturális központi funkciókhoz. A Liszt Ferenc Konferencia és Kulturális Központban évente mintegy 150 napon tartunk kulturális, színházi, közművelődési, és kb. 50 napon különféle üzleti rendezvényeket. Természetesen önelégültségre nincsen okunk, de szégyenkeznünk sem kell!

Sopron a hazai és a külföldi turizmust is vonzó rendezvényei a Soproni Ünnepi Hetek, valamint a közösségi tömegrendezvények. (Páneurópai Piknik, Borünnep, Szüreti Napok, Szent Mihály Nap, Márton napi újbor ünnep, advent és szilveszter, stb.). Ezeket a

programokat

együttműködésben

a

szállodákkal

és

az

idegenforgalmi

vállalkozásokkal – kínálatukban szélesíteni, „színesíteni” kell. Meg kell keresni egy olyan kiemelt „terméket” is, amely itthonról és külföldről is tömegeket vonzana. Ez lehet pl. a Fertőrákosi Barlangszínház, a Fő tér vagy éppen egy megújuló Soproni Ünnepi Hetek.

28

A kiemelt saját „termékek” egyike lehetne: „SZÍNHÁZ AZ EGÉSZ VÁROS” címmel országos szín-játékos kavalkád Sopronban. A Soproni Ünnepi Hetek keretében hagyományteremtő, nagyszabású, szórakoztató rendezvénysorozat, nagyszínházi és kamara előadásokkal, utcaszínházzal, sport, gasztronómiai, zenei és más közösségi programokkal, „Add elő magad” amatőr bemutatkozással.

Szabadtéri helyszínek: Sopron belvárosa kb. nyolc-tíz színpaddal, sátorral: Fő tér, Orsolya tér, Széchenyi tér, Petőfi tér, Deák tér, Várfal sétány, Templom utca, Kolostor utca, valamint a Bányászati Múzeum, az Erdészeti Múzeum és az Eggenberg Ház udvara. További helyszínek: a Petőfi Színház, a Liszt Központ, a Fertőrákosi Kőfejtő és Barlangszínház, a Festőterem, a Musical Aréna, az Egyetem Erzsébet utcai termei. A helyszíneken vásári kínálat, helyi és neves hazai, osztrák borospincék bemutatkozása, büfé várná a vendégeket. Szállodák, éttermek, kávéházak és más szolgáltatók széleskörű bevonása. Időtartam: június végén, három nap, péntek délutántól vasárnap estig. El lehetne gondolkodni azon, hogy a „Tündérfesztivál” is ebben az időszakban kerülhetne megrendezésre. Rendezvényszám: kb. 80-100 esemény: magyarországi, határon túli és testvérvárosi színházi együttesek, színészek, komédiások bemutatkozása. Különlegessége: a késő délutáni óráktól folyamatosság, minden játszóhelyen egy-egy színházi előadás a kijelölt színpadon két-három alkalommal kerül lejátszásra kb. 18.00, 21.00 és 00.00 órás kezdéssel, hogy a nézők egyrészt válogathassanak a programok közül, másrészt „ne maradjanak ki” jelentős nagyszínpadi előadásokból. További rendezvények napközben, éjjel: utcaszínház, felvonulások (gólyalábasok, óriásbábok, mazsorettek, színész-katona zenekar, fúvósok), gyermek- és családi programok

(bábszínház),

Add

elő

magad,

színész-sportesemények

(úszás,

asztalitenisz, atlétika, kosárlabda, Színészválogatott-Sopron focimeccs, színészeksoproniak teniszparádé, stb.), gasztronómiai rendezvények (színészek főznek, Színész Szakácskirály választás stb.). Kávézókban, hotelekben pódiumok felállítása, közönségtalálkozók (dedikálás), stb. Színművészek képző- és iparművészeti kiállítása. Színiiskolások és pályakezdők színpada! Éjszakai utcabál pénteken és szombaton színész-zenekarok, színészek fellépésével. 29

„Polgármesterek a színpadon”. Gödöllőn olyan színházat hoztak létre, melyben a városvezető is nagy sikerrel szerepel. Országjáró bemutatójuk Rostand: Cyrano című darabja volt, Gémesi György polgármester úrral a címszerepben. A soproni fesztivál keretében létre lehetne hozni olyan darabot, amelyben akár országos szinten válogatva, színpadra alkalmas városvezetők is fellépnének. Egy ilyen esemény a vezetői imázs-teremtés fontos eszköze is lenne. Guiness-világrekord kísérlet lenne a Fő téri színpadon 50 óra folyamatos színház!

VI. GAZDASÁGI-PÉNZÜGYI TEVÉKENYSÉG „Ahhoz, hogy jó színház, változatos kultúra szülessen, pénz kell, a kiválóhoz még több pénz!” Pénz kevés jut a kultúrára, pedig különösen Sopronban középtávon megtérülhet.

Természetesen

a

meglévő

lehetőségekkel

is

értelmesen

kell

gazdálkodni, de szükség van a fenntartó és az állam kiemelt támogatására. A kaotikus és jutalékkal elérhető TAO-támogatási rendszert a kormánynak fel kellene számolnia, és az ilyen jellegű összegeket központilag elosztania.

Az üzleti terveink és az elfogadott mérlegadataink minősítik az elmúlt évek gazdaságipénzügyi munkáját, amelynek a Társaság egyik vezetőjeként én is részese voltam.

A pályázati kiírás gazdasági stratégiát is elvár a pályázótól. Jómagam 24 év és 8 hónapig dolgoztam ügyvezetői és menedzser igazgatói beosztásokban a Pro Kultúránál és jogelődeinél. Ebben az időszakban évente üzleti tervet és beszámolót kellett készítenünk, melyeknek tevékeny részese, 12 évig aláírója voltam. A magam részéről 2017-re és az azt követő évekre akkor tudok (tudunk) gazdasági stratégiát készíteni, ha ismertek lesznek a Tulajdonos szándékai és elvárásai a Társaság felé, és ez összhangba kerül a lehetőségekkel. A pályázatomban rengeteg felvetést tettem, amihez új szakmai, gazdasági modell is tartozik. A Társaságnak saját, színházi és közművelődési feladataival kell foglalkoznia. Például a bérbeadásokat (GYIK, Liszt Központ területei, stb.) a piaci viszonyoknak megfelelően felül kell vizsgálni, illetve meg kell tisztítani a Pro Kultúrát az „idegen részektől”. A Tulajdonos által kiadott plusz 30

feladatokat át kell tekinteni, és az abból fakadó veszteségeket nem a Társaságnak kell saját forrásból fedeznie (pl. 2015-ben a 17 millió forintos veszteséget a teljes összegében meg nem finanszírozott városi nagyrendezvények okozták). Ezt világosan tartalmazza az évenként megújításra kerülő Közszolgáltatási szerződés. A Fenntartói megállapodásban előírtak szerint, a színházi divízióban a források gazdaságos felhasználásáról, a folyamatosan csökkenő bevételek és látogatószámok növeléséről kell gondoskodni. A Barlangszínház – és csakis a Barlangszínház! – bevételeinek köszönhetően 2015-től folyamatosan növekszik a TAO támogatás összege. Ez a 2016-os barlangszínházi jegybevételek alapján 2017-ben már százmilliós összeg lehet. Ez az összeg nem arra van, hogy amatőr színházvezetői döntésekkel bárki – akár törvényesen – elszórja, hanem arra, hogy azt a magas szintű („érvényes”) és a közönség által igényelt, de nem „gagyi” művészeti tevékenységre fordítsuk. A Fertőrákosi Kőfejtő és Barlangszínház vonatkozásában maga a Kőfejtő, mint turisztikai látogatóhely lényegében hozza a kiadásokat, de a Barlangszínház, mint színházi játszóhely nagyobb önkormányzati és tényleges állami támogatásra szorul. Mivel a kormányzat által az éves költségvetésben az összes hazai nemzeti és kiemelt színházra jutó, és kiosztható támogatási keret lényegében nem bővül, utóbbit csak minőségi saját és közös produkciókkal, valamint politikai döntésekkel lehet „ösztökélni”. A Petőfi Színház rossz szakmai megítélése jelenleg nem segíti ennek a problémának a feloldását.

A Pro Kultúra Sopron Nonprofit Kft. ma is „irigyelt társaság” a színház és a kultúra világában, mivel több hasonló intézmény folyamatosan veszteségesen, gondokkal küszködve működik, míg mi eredményeket és fejlődést tudunk felmutatni.

Ez a soproni „mikroklíma” mellett köszönhető annak is, hogy az újabb és újabb terveink mellett folyamatosan próbálunk alkalmazkodni a gazdasági-pénzügyi kihívásokhoz. A finanszírozás és a pénzügyi-szakmai eredményesség tekintetében áttekintve az egyes tevékenységi köreinket, a színházi és a közművelődési finanszírozás lényegében értékarányos, ugyanakkor a Barlangszínház, a Soproni Ünnepi Hetek és a kulturális „tömegrendezvények” tekintetében a jelenleginél jóval nagyobb a támogatási igény.

31

A jelenlegi gazdasági környezetben az érdeklődés a tömegrendezvények felé fordult, alkalmanként több ezren vesznek részt a Soproni Ünnepi Hetek fő téri programjain és a városi nagyrendezvényeken. Az országos tapasztalatokból is tudjuk, hogy az ilyen jellegű rendezvények tekintetében alkalmazkodnunk kell az igényekhez. Ezeknek a finanszírozási oldala – összehasonlítva más városokkal – nagyon hiányzik! Hozzá kell tennünk, hogy 2009-ben az EU által 2009-ben jogellenesnek és visszafizetendőnek ítélt „ÁFA-arányosítási összeg, 2010-ben az „Előadóművészeti szervezetekről” szóló törvény alapján, a nettó jegybevétel után kapható cégtámogatás segítette ki finanszírozásunkat. 2012-től ilyen lehetőségek nincsenek, 2015-től, a Fertőrákosi Kőfejtő és Barlangszínház megnyitása óta komoly finanszírozási problémákkal kell megküzdenünk.

Mérleg szerinti éves eredmények alakulása: Év

Éves eredmény (Ft)

1997

-10.775.100,00

1998

24.757.675,00

1999

23.907.946,00

2000

480.169,00

2001

57.478.952,00

2002

-21.212.547,22

2003

11.733.857,97

2004

4.410.437,04

2005

4.433.220,00

2006

17.126.749,43

2007

254.679.239,00

2008

-33.900.989,96

2009

147.959.973,00

2010

-21.573.029,00

2011

43.434.324,00

2012

10.464.296,04

2013

32.835.859,00

32

Szót kell ejteni az egyes intézmények építészeti és műszaki állagáról is. Építészetileg és technikailag a legleromlottabb állapotban a Petőfi Színház van. 24 év telt el az 1992es részleges felújítás óta. Akkor gépészeti felújítás nem történt. A Színház belső állaga leromlott, a folyamatos cserék ellenére egyes berendezései elavultak. A külső felújítása 2011-ben megtörtént. A készíttetett szakértői vélemény alapján baleset- és életveszély is fennáll. Megkerülhetetlen egy sürgős, több ütemben történő technikai felújítás.

A Liszt Központ 2002-ben készült el – jó minőségben. A szükséges és szintén költséges karbantartásokon, állagmegóvásokon kívül nem kellett komolyabb felújítási kiadásokra számítani. 2017 után már indokolt lesz egy nagyobb felújítás és eszköz megújítás.

VII.

SZERVEZETI KÉRDÉSEK, KÖZHASZNÚSÁG

A Pro Kultúra Sopron Nonprofit Kft-t „papíron” egyszemélyi felelős vezető irányítja. Erről 2007 óta mindkét színházvezető elfeledkezett, és 2012-től kaotikussá vált a munka. 2017-től Horváth Zoltánnét újra társigazgatóként foglalkoztatnám, a Petőfi Színházban és a Barlangszínházban külön művészeti vezetők felkérésével biztosítanám a megfelelő minőségű szakmai munkát. Horváth Zoltánné 40 éve vesz részt Sopron kulturális és közművelődési életében, 1992-től a Színház- és Fesztiváliroda vezetőjeként, majd különféle szakigazgatói posztokon, 2006-tól társigazgatóként is, 2012-től ügyvezető igazgató. Nem csak Sopronban, de országosan elismert, államilag kitüntetett közművelődési szakember.

A Pro Kultúra személyi állománya a székhely, a telephelyek és a fióktelephely vonatkozásában közös. Egységes gazdasági-, kulturális-, szervezési-, műszaki-, gondnoki csoport látja el a feladatokat.

A Pro Kultúra kiemelt színházi, kiemelten közhasznú szervezet. A vállalkozói nyereség nem osztható fel, azt a közhasznú célok mind teljesebb elérésére kell fordítani.

33

A tevékenységünk alapjaiban közhasznú. Színházi premierjeink teljes egészében az önkormányzati és az állami támogatásokból jönnek létre. A további előadásokon mintegy 50-80 % a támogatás aránya. A jelenlegi jegyárakhoz nézőnként további több ezer (!) forint „kiegészítést” teszünk hozzá az önkormányzati és az állami támogatásból. Ez vonatkozik a Soproni Ünnepi Hetek jegyáraira is, itt a magasabb jegyárakra az egy-egy előadásra jutó magasabb költségek miatt van szükség. A kis befogadóképesség miatt még a jelenlegi belépőáraink sem teszik nullszaldóssá a Barlangszínház előadásait. Itt is szükségünk van a támogatások felhasználásra. A jelenlegi piaci viszonyok között, amikor a termékek, az energia, a szolgáltatások, stb. állami dotációja megszűnt, (minket nem érintett a „rezsicsökkentés”) a színház, a kultúra világa azon kevés területek egyike, ahol továbbra is meghatározó az önkormányzati és az állami költségvetési szerepvállalás.

A jövő kultúra befogadó közönsége a mai iskoláskorúak köre. Megnyerésük érdekében vonzóvá kell tennünk számukra a kultúrát, a színházat, ezért növekvő számú gyermek-, és ifjúsági, kedvezményes bérletes előadássorozatokat és kulturális műsorokat szervezünk az általános és a középiskolások részére, de más módon is igyekszünk a kultúra felé terelni őket. Ez is a közhasznúságot erősíti. Ez a folyamat 2012-ben megindult, a jövőben részleges korrigálása mellett kell továbbvinni és erősíteni.

A Soproni színjátszás kezdeteiről már 1412-től vannak adatok, 1769-ben pedig az ország második kőszínháza állt a városban.

1991-ben az egykori „Liszt-integráció” szétbontása teremtette meg annak a feltételeit, hogy Sopronban önálló színház jöjjön létre. Tény, hogy a következő években a színház fejlődésével párhuzamosan egy újabb integráció formálódott. Ehhez a hátteret az új törvényi szabályozások és a gazdasági ésszerűség adták. 1991-ben a „Lisztintegráció” mögött még nem állt a jelenlegi támogatási rendszer és a törvények.

Ha a „birodalom”-nak nevezzük, az Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata „birodalma”, 100 %-os tulajdona. Tevékenysége, minden megtakarított forintja, minden beruházása Sopron szellemi és tárgyi vagyonát gazdagítja. 34

Az integráció indokoltsága közgazdaságilag alátámasztott, pénzügyi és gazdasági adatokkal bizonyítható. Pl. a pénzügyi számokból és az adatokból kiszámítható az a mintegy évi 80-100 millió forintos megtakarítás, amely a közös üzemeltetésből és személyzetből adódik.

VIII. ÖSSZEFOGLALÁS A folyamatosság, a megőrzés és a határozott, szükséges megújulás – ezek lehetnek 2017-től a Pro Kultúra alapfeladatai. A Pro Kultúra és a Soproni Petőfi Színház elmúlt 25 évére építhetünk, különös tekintettel a kultúra és a közművelődés folyamatos, a színház 1992-1997 és 2003-2006 közötti aranykorára. Sopron számára a XXI. század ipara: a szolgáltatások – a turizmus, a kultúra. Ezért és ennek érdekében – Örkény István szavaival – továbbra is „Nézzünk bizakodva a jövőbe.”.

Sem választott, sem kinevezett vezetőként soha nem váltam frusztrálttá, önteltté, rosszindulatúvá, nem szenvedtem rangkórságban, nem hangoskodással próbáltam célt érni. Megtapasztaltam a politika „erejét és kontraszelekciós képességét”. Nincsenek illúzióim, hogy a 2010-es egyhangú megválasztásom nem ismételhető meg. Pályázatommal komolyan és nyomatékosan fel szerettem volna hívni a döntéshozók figyelmét, hogy színházként is „Sopron a legjobbat érdemli”!

Kérem a T. Döntéshozókat, hogy az új vezető kinevezésénél tartsák szem előtt Sopron és a színházlátogatók érdekeit, a siker reményében nyissanak egy új, csúsztatások és hazugságok nélküli, szigorúan ellenőrzött fejezetet a Soproni Petőfi Színház történetében! Tisztelettel:

Nyerges Ferenc Sopron, 2016. október 15. 35

IX. Mellékletek: bemutatók a Soproni Petőfi Színházban, operák a Barlangszínházban, iratok, fényképek

36

PRO KULTÚRA SOPRON NONPROFIT KFT. SZERVEZETI FELÉPÍTÉS TERVEZET

ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓ Titkárság Művészeti titkárság

Kulturális igazgató

Barlangszínház

Petőfi Színház

művészeti vezető

művészeti vezető

Fertőrákosi Kőfejtő csoportvezető Rendezvény csoport Marketing csoport Jegyiroda József A. Műv. Ház Nézőtéri felügyelő és Nézőtéri személyzet

Fertőrákosi Kőfejtő: Asszisztencia Jegypénztár Kiállítási munkatársak

Technikai igazgató

Petőfi Színház műszaki vezető Színművészek és Művészeti munkatársak: Dramaturgia Asszisztensek Súgók, ügyelők

Barlangszínház műszaki vezető

Liszt Központ műszaki vezető

Színpadmester Hangosítók Világosítók Öltöztetők Fodrász Díszítők és Technikai-informatikai csoport Műszaki, berendező csoport

Menedzserigazgató

Üzemeltetési vezető

Főkönyvelő

Gondnokság Logisztika Takarítás Biztonsági és portaszolgálat

Gazdasági ügyintézők

37

A Soproni Petőfi Színházban színre vitt darabok 1992-2012.

1992/1993 Kander- Ebb The Rink (A Görkorcsolya pálya) Dürrenmat Meteor Giambattista Della Porta A szolgálólány Jean Anouilh Romeo és Jeanette Tennessee Williams Amíg összeszoknak Piero Chiara Jöjjön el egy kávéra hozzánk Eörsi István Az áldozat Nagy Tibor-Pozsgai Zsolt-Bradányi Iván: A kölyök

R. Mikó István R. Valló Péter R. Pintér Gábor R. Szikora János R. Valló Péter R. Kővári Katalin R. Valló Péter R. Ferkai Tamás

1993/1994 Ari Chen Megint hazudtál Neil Simon Pletykák Arthur Schnitzler Körtánc (Kisszínház) Hunyady Sándor Lovagias ügy Raymund Fritz Simons Edmund Kean (Kisszínház) Moliere A fösvény Jean-Paul Sartre Piszkos Kezek Jaroslav Hasek-Josef Jaroslav Marek: Svejk vagyok..!? (Kisszínház) Harold Pinter A születésnap (Kisszínház) Kálmán Imre Zsuzsi kisasszony Beatles álom

R. Várkonyi Gábor R. Halasi Imre R. Mikó István R. Valló Péter R. Mészáros Károly f.h. R. Valló Péter R. Ferkai Tamás R. Pálfai Péter R. Valló Péter R. Mikó István R. László Péter

1994/1995 Daniel Keyes Lestyán Sándor-Vaszary János Shakespeare Gogol Simon Gray Ödön von Horváth

Virágot Algernonnak Potyautas A makrancos hölgy Háztűznéző Kicsengetés Pollinger kisasszony és a férfiak (Kisszínház) Claude Magnier Oscar Agatha Christie Az egérfogó Madách -Papp Gyula-Marno János Az első sírásó

1995/1996 Alan Ayckbourn Carlo Goldoni-Mikó István Barta Lajos Luigi Pirandello Synge Max Frisch Hervé Murray Schisgal

Keresztül - kasul Mirandolina, te drága Szerelem IV. Henrik A szentek kútja (Kisszínház) Andorra Nebáncsvirág Szerelem, Ó!

R. Méhes László R. Szombathy Gyula R. Ferkai Tamás R. Valló Péter R. Valló Péter R. Bodolay Géza R. Ferkai Tamás R. Szikora János R. Mikó István

R. Székhelyi József R. Ferkai Tamás R. Valló Péter R. Szikora János R. Valló Péter R. Ferkai Tamás R. Mikó István R. Halasi Imre

38

1996/1997 Örkény István Eduardo de Filippo Arthur Miller Csáth Géza Eisemann-De Fries-Márkus Aldo Nicolai Breffort- Monnot-Legrand Peter Ustinov

Kulcskeresők Szombat, vasárnap, hétfő A salemi boszorkányok A Janika (Kisszínház) Hippolyt, a lakáj Hamlet pikáns szószban Irma, te édes Beethoven X.

R. Szőke István R. Koltai Róbert R. Ferkai Tamás R. Valló Péter R. Valló Péter R. Székhelyi József R. Ferkai Tamás R. Mikó István

1997/1998 Lope de Vega A kertész kutyája Michel de Ghelderode Vörös Mágia Mándy Iván-Valló Péter Régi idők mozija Heltai Jenő Naftalin Jorge Amado- Pozsgai-Gerendás Péter-Fekete Gy: A tenger szerelmesei Arthur Schnitzler Beláthatatlan táj Joe Masteroff-John Kander-Fredd Ebb: Kabaré Michael Frayn Ugyanaz hátulról Mrožek Kedvező fordulat (Kisszínház)

R. Ferkai Tamás R. Szőke István R. Valló Péter R. Szombathy Gyula R. Mikó István R. Ferkai Tamás R. László Péter R. Valló Péter R. Szatmári György

1998/1999 Shakespeare Sok hűhó semmiért Vadnai László-Harmath Imre-Márkus Alfréd: A csúnya lány Dosztojevszkij A Karamazov testvérek Georges Feydeau Bolha a fülbe Tennessee Williams Üvegfigurák Petőfi Sándor-Blum József Az apostol Brian Friel Vészfék D.L. Coburn Kopogós römi (Kisszínház) Dario Fo Nyitott házasság (Kisszínház) Bohumil Hrabal Sörgyári capriccio (Kisszínház)

R. Ferkai Tamás R. Mikó István R. Puskás Tamás R. Szombathy Gyula R. Székhelyi József R. László Péter R. Valló Péter R. Székhelyi József R. Berényi Gábor R. Szatmári György

1999/2000 Kander-Ebb-Fosse-G. Dénes Molnár Ferenc Ben Jonson Maugham-Nádas-Szenes Jaques Deval Jean Cocteau August Strindberg Stephen Poliakoff

R. Mikó István R. Berényi Gábor R. Szőke István R. Szatmári György R. Szombathy Gyula R. Valló Péter R. Székhelyi József R. Szalma Dorothy

Görgey Gábor Paul Portner

Chicago Játék a kastélyban Volpone Imádok férjhez menni Tovaris Szent szörnyetegek Hitelezők (Kisszínház) …És Te szépségem, igen-igen, Te… (Kisszínház) Mikszáth különös házasságai (Kisszínház) Hajmeresztő (Kisszínház)

R. Görgey Gábor R. Halasi Imre

39

2000/2001 Tamási Áron-PozsgaiZsolt Kálmán Imre Füst Milán Szomory Dezső Örkény István Szigligeti Ede Spiró György Noél Coward Murray Schisgal Karl Wittlinger

Ábel Marica grófnő A zongora Incidens az Ingeborg-hangversenyen Tóték Liliomfi Az imposztor Vidám kísértet (Kisszínház) New-York, New-York (Kisszínház) Ismeri a tejutat? (Kisszínház)

2001/2002 Ken Ludwig Vegyes-páros Csehov Cseresznyéskert Szirmai Albert Mágnás Miska Dan Goggin Apácák Steinbeck Egerek és emberek Schiller Ármány és szerelem Gaál József A peleskei nótárius Caragiale Zűrzavaros éjszaka Suha Kálmán-Rejtő Jenő-Mikó István: REJTŐsködők

R. Szőke István R. Félix László R. Valló Péter R. Árkosi Árpád R. Réthly Attila R. Mikó István R. Székhelyi József R. Haumann Péter R. Konrád Antal

R. Kalmár Tibor R. Ferkai Tamás R. Mikó István R. Mikó István R. Halasi Imre R. Szőke István R. Valló Péter R. Árkosi Árpád R. Mikó István

2002/2003 Huszka –Martos-Darvas-Gádor Béla: Lili bárónő R. Almási-Tóth András Neil Simon Mezitláb a parkban R. Tasnádi Csaba Ifj. Alexander Dumas A kaméliás hölgy R. Almási-Tóth András Eisemann Mihály-Baróti Géza-Dalos László: Bástyasétány 77. R. Valló Péter Bernard Shaw Az ördög cimborája R. Huszti Péter Kosztolányi Dezső-Forgách András Aranysárkány R. Forgách András Békés Pál- Rozgonyi Ádám Szegény Lázár (Kisszínház) R. Valló Péter Brian Friel Pogánytánc (Kisszínház) R. Valló Péter David Mamet „Sale”/Floridai öröklakás eladó (Kisszínház), R. Rusznyák Gábor

2003/2004 Ödön v. Horváth Barillet-Grédy Arthur Miller Lehár Ferenc T. Williams Molnár Ferenc P. Hamilton Zalán Tibor Jerome Kilty

A végítélet napja A kaktusz virága Az ügynök halála A Víg Özvegy A vágy villamosa A Hattyú Gázláng (Kisszínház) Amese marad (Kisszínház) Kedves hazug (Kisszínház)

R. Csiszár Imre R. Ács János R. Erdőss Pál R. Félix László R. Rudolf Péter R. Korcsmáros György R. Molnár György R. Ács János R. Szilágyi Tibor

40

2004/2005 Offenbach T. Williams Neil Simon Thomas-Aldobolyi-Szenes J. Anouilh Ibsen Shakespeare Szép Ernő Aldo Nicolai

Orfeusz az alvilágban Macska a forró bádogtetőn A különterem Charley nénje Becket avagy Isten becsülete Nóra És Rómeó és Júlia… (Kisszínház) Kávécsarnok – Május (Kisszínház) Hárman a padon (Kisszínház)

R. Iglódi István R. Szilágyi Tibor R. Málnay Levente R. Szilágyi Tibor R. Csiszár Imre R. Galambos Péter R. Horgas Ádám R. Szilágyi Tibor R. Ács János

2005/2006 Kálmán-Brammer-Grünwald Montmartrei ibolya Arthur Miller Pillantás a hídról Thuróczy Katalin Kerített város Tennessee Williams Az ifjúság édes madara Kemény Gábor-Galambos Attila-Thuróczy Katalin: Casting Molnár Ferenc A testőr Sarkadi Imre Oszlopos Simeon (Kisszínház) Márai Sándor Kaland (Kisszínház) Romain Rolland Szerelem és halál játéka (Kisszínház)

R. Szinetár Miklós R. Guelmino Sándor R. Szilágyi Tibor R. Tordy Géza R. Molnár György R. Iglódi István R. Szilágyi Tibor R. Málnay Levente R. Szilágyi Tibor

2006/2007 Reginald Rose Ray Cooney W. Somerset Maugham Gyurkovics Tibor Lajtai – Békeffi Csehov Arthur Miller Egressy Zoltán

Tizenkét dühös ember Páratlan páros Szerelmi körutazás Nagyvizit A régi nyár Három nővér Lefelé a hegyről (Kisszínház) Sóska, sültkrumpli (Kisszínház)

R. Csiszár Imre R. Szilágyi Tibor R. Meczner János R. Málnay Levente R. Szilágyi Tibor R. Tordy Géza R. Szántó Erika R. Sas Tamás

2007/2008 Móricz-Miklós Kocsák Békeffi-Stella Eugene Scribe Tamási Áron Csurka István Móricz Zsigmond Leonard Gershe Müller P .- Seress R. John Osborne Kiss József Csiky-Félix-Bradányi Kiss J. – Hetényi Milán Presser-Sztevanovity-Horváth Nemes Nagy-Novák

Légy jó mindhalálig R. Pinczés István Janika R. Cseke Péter Egy pohár víz R. Kerényi Imre Vitéz lélek R. Eperjes Károly Döglött aknák R. Cseke Péter Nem élhetek muzsikaszó nélkül R. Bor József A pillangók szabadok (Kisszínház) R. Szerednyei Béla Szomorú vasárnap (Kisszínház) R. Huszti Péter Dühöngő ifjúság (Kisszínház) R. Koncz Gábor Az angyalok nem sírnak (Ifjúsági bérletben), R. Kiss József A nagymama (Ifjúsági bérletben) R. Bor József A királykisasszony cipője (Gyermekbérletben), R. Simonyi Krisztina A padlás (Gyermekbérletben) R. Mikó István Bors néni (Gyermekbérletben) R. Novák János

41

2008/2009 Kellér-Szenes-Horváth A szabin nők elrablása R. Huszti Péter Dale Wasserman Kakukkfészek R. Bujtor István W.Shakespeare Hamlet R. Kerényi Imre Rideg Sándor Indul a bakterház R. Cseke Péter Richard Rodgers A muzsika hangja R. Pinczés István Herczeg Ferenc Kék róka (Kisszínház) R. Márton András Márai Sándor A gyertyák csonkig égnek (Kisszínház) R. Csiszár Imre Pam Gems Marlene (Kisszínház) R. Kerényi Imre Tamási Áron Énekes madár (ifj.bérlet) R. Mikó István Karinthy Ferenc Vidám szellemidézés (Kisszínház) R. Huszti Péter Fazekas-Schwajda Ludas Matyi (Gyermekbérletben) R. Mikó István Bozsó József Mátyás és a bolondkirály (Gyermekbérletben), R. Bozsó József Grimm meséje nyomán írta Pozsgai Zsolt: Holle anyó(Gyermekbérletben) R. Nyírő Bea

2009/2010 Huszka-Bakonyi-Martos Görgey Gábor Arthur Miller G.Feydeau-Szentirmai-Bradányi Edward Knoblauch Jókai-Hevesi-Kardos Friedrich Dürrenmatt Örkény István Edward Albee Jakob és Wilhelm Grimm Orosz népmese

Bob herceg Komámasszony, hol a stukker? Édes fiaim Osztrigás Mici A faun A kőszívű ember fiai Play strindberg (Kisszínház) Macskajáték (Kisszínház) Nem félünk a farkastól (Kisszínház) A suszter manói (Gyermekbérletben) Betlehem csillaga (Gyermekbérletben) A négy évszak (Gyermekbérletben)

2010/2011 Vajda Anikó Nem tudok élni nélküled N. Richard Nash Az esőcsináló Arbuzov Kései találkozás Mitch Leigh-Joe Darion-Dale Wassermann: La Mancha lovagja Robert Thomas Nyolc nő Katona József Bánk bán Nino Manfredi-Nino Marino Könnyű erkölcsök (Kisszínház) Spiró György Kvartett (Kisszínház) Camus Félreértés (Kisszínház) Szergej Szergejevics Prokofjev Péter és a farkas (Gyermekbérletben) Charles Perrault Csipkerózsika (Gyermekbérletben) L. Frank Baum Óz, a nagy varázsló (Gyermekbérletben)

2011/2012 Willy Russell Móricz Zsigmond Molnár Ferenc Kálmán Imre Hubay-Ránky-Vas Spiró György Jakob és Wilhelm Grimm Mark Twain Rudyard Kipling

R. Pinczés István R. Huszti Péter R. Kerényi Imre R. Bor József R. Márton András R. Huszti Péter R. Csiszár Imre R. Őze Áron R. Merő Béla R. Nyírő Bea R. Nyírő Bea R. Nyírő Bea

R. Böhm György R. Csiszár Imre R. Kerényi Imre R. Huszti Péter R. Böhm György R. Kerényi Imre R. Koncz Gábor R. Márton András R. Csiszár Imre R. Nyírő Bea R. Nyírő Bea

Vértestvérek R. Böhm György Sári bíró R. Mikó István A doktor úr R. Huszti Péter Cigányprímás R. Böhm György Egy szerelem három éjszakája R. Huszti Péter Prah (Ifjúsági előadás) Sopron Orfeum (Liszt Központ) R. Böhm György Hófehérke és a hét törpe (Gyermekbérletben) Tom Sawyer kalandjai (Gyermekbérletben) A dzsungel könyve (Gyermekbérletben) 42

Operaelőadások a Fertőrákosi Barlangszínházban 1992-2016. 1992.

Puccini Beethoven

Tosca Fidelio

Győri Nemzeti Színház Magyar Állami Operaház

1993.

Verdi Mozart Verdi

A Trubadúr A varázsfuvola Simone Boccanegra

Szegedi Nemzeti Színház Magyar Állami Operaház Kolozsvári Opera

1994.

Verdi Mascagni Leoncavallo

Rigoletto Parasztbecsület Bajazzók

Állami Operaház

1995.

Bizet

Carmen

Szegedi Nemzeti Színház

1996.

Monteverdi Mozart

Poppea megkoronázása A varázsfuvola

Budapesti Kamaraopera Magyar Állami Operaház

1997.

Rossini

A sevillai borbély

Pozsonyi Állami Opera

1998.

Verdi Puccini

Rigoletto Turandot

Győri Nemzeti Színház Szegedi Nemzeti Színház

1999.

Verdi

Nabucco

Kassai Állami Opera

2000.

Verdi Verdi

Aida Traviata

Győri Nemzeti Színház Kassai Állami Opera

2001.

Verdi Puccini

Otello Bohémélet

Győri Nemzeti Színház Kassai Állami Opera

2002.

Puccini Verdi

Tosca A Trubadúr

Szegedi Nemzeti Színház Kassai Állami Opera

2003.

Verdi

Rigoletto

Szegedi Nemzeti Színház

2004.

Verdi Verdi

Traviata Nabucco

Szegedi Nemzeti Színház Kassai Állami Opera

2005.

Bizet Rossini

Carmen A sevillai borbély

Kassai Állami Opera Kassai Állami Opera

2006.

Puccini Mozart

Tosca Don Giovanni

Kassai Állami Opera Kassai Állami Opera

2007.

Mozart

A varázsfuvola

Kassai Állami Opera

2008.

Verdi

Álarcosbál

Kassai Állami Opera

2009.

Puccini Bizet

Pillangókisasszony Carmen

Kassai Állami Opera Kassai Állami Opera

2010.

Rossini Verdi

A sevillai borbély Traviata

Kassai Állami Opera Kassai Állami Opera

2011.

Mozart Mozart

Figaro házassága A varázsfuvola

Kassai Állami Opera Kassai Állami Opera

2015.

Mascagni Leoncavallo

Parasztbecsület Bajazzók

Kassai Állami Opera

Mozart

A varázsfuvola

2016.

Szegedi Nemzeti Színház

43

PROGRAM 2015. 06. 19.

ÜNNEPI MEGNYITÓ hangverseny

Nemzeti Filharmonikus Zenekar Vezényel: Kocsis Zoltán

06. 26-27.

Kálmán Imre: A BAJADÉR operett

Budapesti Operettszínház

07. 10-11.

Mascagni: PARASZTBECSÜLET Leoncavallo: BAJAZZÓK operák olasz nyelven „Benkó 75” A Benkó Dixieland Band jubileumi koncertje „Temperamento” Szentpéteri Csilla & Band koncertshow Vendég: Vásáry André Eisemann M.-Szilágyi L.: ÉN ÉS A KISÖCSÉM operett SZENVEDÉLYEM VELENCE látvány és táncszínház

Kassai Állami Opera

08. 7-8.

Kálmán Imre: Csárdáskirálynő operett

Soproni Petőfi Színház

08. 14.15.

G. Macdermot-G. Ragni-J. Rado: HAIR musical

Orlai Produkció

08. 19.

Demcsák O.-Mikó F. László: VÉGTELEN EURÓPA táncmű

Sopron Balett Rendező-koreográfus: Demcsák Ottó

08. 21.

DEMJÉN FERENC élő koncert

09. 12.

BOBAN & MARKO MARKOVIĆ ORCHESTRA

07. 17.

07. 18.

07. 24-25.

07. 31. 08. 01.

Budapesti Operettszínház

ExperiDance Production

44

PROGRAM 2016. 06. 17.-18.

Mozart: A VARÁZSFUVOLA opera német nyelven

06. 19.

SZEKERES ADRIEN és a Győri Filharmonikus Zenekar koncertje

06. 24.-26. és 08. 05-07.

Dés L.-Geszti P.: A DZSUNGEL KÖNYVE musical

07. 02.

„Magyar rapszódia” MAGYAR ÁLLAMI NÉPI EGYÜTTES

07. 08-10.

ÉN, LEONARDO – A fény születése látványszínház, táncshow

ExperiDance Production

07. 15-16.

T.S. Eliot-A.L. Webber: MACSKÁK musical

Madách Színház

07. 17.

RETRO KLASSZIKUSOK: Karthago, Apostol, Express koncert

07. 22-23.

Johann Strauss: A DENEVÉR nagyoperett

Budapesti Operettszínház

07. 29-30.

SZÉP NYÁRI NAP Neoton musical

Budapesti Operettszínház

08. 12-13.

Lehár Ferenc: LUXEMBURG GRÓFJA operett

Budapesti Operettszínház Kaposvári Csiky Gergely Színház

08. 14.

Paul Blake: RÓMAI VAKÁCIÓ zenés játék

Orlai Produkció

08. 19.

ÜNNEPI MŰSOR a Páneurópai Piknik évfordulóján

Soproni Szimfonikus Zenekar Vezényel: Somodari Péter

08. 21.

HUNGARIKUMOK KAVALKÁDJA operett est

08. 26-27.

Somogyi-Eisemann-Zágon: FEKETE PÉTER operett

Zsadon Andrea, Teremi Trixi, Szolnoki Tibor, Mikó István és a 100 Tagú Cigányzenekar szólistái Madách Színház

08. 28.

Szemenyei-Győrei-Schlachtovszky: VUK musical gyerekeknek

09. 09.

DEMJÉN ’70 Demjén Ferenc jubileumi élő koncert Sztárvendég: Charlie

Soproni Petőfi Színház

Madách Színház

45

PROGRAM 2017. 06.15-18. és Elton John-Tim Rice: 06.30.-07.01. AIDA musical

Soproni Petőfi Színház

06. 23-25.

Rodgers-Hammerstein-Lindsay-Crouse: A MUZSIKA HANGJA musical

Pesti Magyar Színház

07. 07-08.

Verdi: NABUCCO opera olasz nyelven

Kassai Állami Opera

07. 09.

BUDAPEST JAZZ ORCHESTRA és vendégei: QUEEN-SHOW

Budapest Jazz Orchestra

07. 14.

HERNÁDI PONT Hernádi Judit zenés showja

Orlai Produkció

07. 15.

R. Bean: EGY FENÉKKEL KÉT LOVAT zenés játék

Orlai Produkció

07. 16.

UDVAROS DOROTTYA lemezbemutató koncertje

Udvaros Dorottya és zenekara

07. 21-22.

Kálmán Imre: CIGÁNYPRÍMÁS operett magyar és német nyelven

Soproni Petőfi Színház és Operettvilág Együttes

07. 23.

Rejtő Jenő-Szente Vajk: A SZŐKE CIKLON zenés vígjáték

Játékszín (Budapest)

07. 28-30.

GYÖNGYHAJÚ LÁNY BALLADÁJA Omega musical

ExperiDance Production

08. 04-05.

Kocsák M.-Somogyi Sz.-Miklós T.: ABIGÉL musical

Budapesti Operettszínház

08. 11-12.

Szirmai Albert: MÁGNÁS MISKA operett

Budapesti Operettszínház

08. 18./19.

ÜNNEPI MŰSOR a Páneurópai Piknik évfordulóján

08. 20.

FERGETEGES A királyné, a gróf és a cigánylány

ExperiDance Production és a 100 Tagú Cigányzenekar szólistái

08. 25-26.

T.S. Eliot-A.L. Webber: MACSKÁK musical

Madách Színház

08. 27.

Szente V.-Galambos A.-Bolba T.: CSOPORTTERÁPIA musical

Madách Színház

09. 02.

DEMJÉN ÚJRA! Demjén Ferenc élő koncert

09. 08-09.

Stone-Styne-Merryll: Sugar │ VAN, AKI FORRÓN SZERETI musical

Pesti Magyar Színház

46

47

48

49

50

51

52

53

54

55

56

57

58

Sopron, 2005. Kalmár István alpolgármester átadja Sopron díszérmét

59

60

61

2006. október 14. Az elismerő oklevelek Horváth Zoltánné és részemre történő átadására nem került sor, máig ismeretlen okokból. Az ünnepségre már átküldött okleveleket és érméket visszavitték.

62

63

64

Pro Kultúra Sopron-díj

Sopronyi Thurner Mihály Színházi Nagydíj Kabos Gyula-díj

65

A 2016-ban általam alapított „Szent Mihály civil díj” és „István Bíró civil díj” gipszlenyomatai

66

Sopron, 2001. Horváth Zoltánné kulturális igazgató, Varga Margit gazdasági igazgató, Ny. F., Dr. Gimesi Szabolcs polgármester

67

2002. október 25. A felújított Liszt Ferenc Konferencia és Kulturális Központ ünnepélyes megnyitóján

Dr. Gimesi Szabolcs volt polgármester, Ny. F., Walter Dezső polgármester

Walter Dezső polgármester átadja a Ház kulcsát 68

Sopron, 2001. augusztus: A Petőfi Színház évadnyitója alkalmából Tengerdi Antal alpolgármester a Városházán köszöntötte a Társulatot

Budapest, 2001. május: Valló Péter Társulatának budapesti sajtótájékoztatóján

Bács Ferenc Kossuth- és Jászai-díjas, Érdemes és kiváló művész

Mágel Gusztáv a Kulturális Bizottság elnöke köszöntőt mond 69

70

Sopron, 2003. augusztus: Évadnyitó társulati ülés

Sopron, 2003. szeptember: Évadnyitó premier előadás

A Petőfi Színház társulata 71

Sopron, 2008. Évadnyitó társulati ülésen

Sopron, 2009. március 15. Darvasi Ilona, Laklóth Aladár

72

20 éves évforduló /2011./

Hirschler Rezső színház alapító polgármester

Dr. Czike Albert és Tengerdi Antal volt alpolgármesterek

Mikó István színház alapító igazgató

73

Sopron, 1998. Orbán Viktor Fidesz elnök látogatása

2000. Orbán Viktor miniszterelnök látogatása Sopronban

2006. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök látogatása a Liszt Központban 74

75

76

77

78

ÖNÉLETRAJZ

NYERGES FERENC 1953. március 15-én születtem Budapesten. A középiskolát a Veres Pálné Gimnáziumban végeztem el. 1976-ban kaptam közgazdász diplomát a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem Kereskedelmi Karán. 1976-1985 között szellemi szabadfoglalkozású voltam. 1985-től 1991-ig szervezőtitkárként dolgoztam a Radnóti Színházban. 1991 februárjától 1993 januárjáig a budapesti Thália/Arizóna Színház ügyvezető igazgatóhelyettesként foglalkoztatott. 1993 februárjától a Soproni Petőfi Színházban ügyvezető igazgatóhelyettesi beosztást kaptam, 1993 decemberétől 1996 decemberéig ügyvezető igazgató voltam. 1997-1999 között a Pro Kultúra Sopron Színházi és Kulturális Közhasznú Társaság menedzser igazgatója voltam, 2000. január 1-jétől a Kht. 2009. január 1-jétől a Pro Kultúra Sopron Nonprofit Kft. (ügyvezető) igazgatója voltam, 2012. szeptember 1jétől 2016. június 30-ig menedzser igazgatója voltam. 1994-1997 között a Nemzeti Kulturális Alapprogram Színházi Kollégiumának, 19942002 között SMJV Önkormányzata Kulturális Albizottságának voltam tagja. Elismeréseim: 1989. Szocialista kultúráért 1997. Magyar Köztársasági Érdemrend 2006. Egressy Gábor díj – Kassa 2006. Győr-Moson-Sopron Megye emlékérme Szakmai eredményeim: 1991-1993 a Soproni Petőfi Színház megalapítása, működési modelljének kidolgozása. 1997. a Pro Kultúra Sopron Színházi és Kulturális Közhasznú Társaság létrehozása. 2001-2002. a Liszt Ferenc Konferencia és Kulturális Központ felújításának és bővítésének projekt menedzseri feladatainak ellátása.

79