Orvosi Szemle ÉSZAK- ÉS KELET- MAGYARORSZÁGI. IX. évfolyam 1 2. szám 2008

IX. évfolyam • 1–2. szám • 2008.

ÉSZAK- ÉS KELETMAGYARORSZÁGI

Orvosi Szemle Beköszöntő...................................................................................................................................................... 3 Az intraaortikus ballonpumpa kezelés bevezetése a Borsod-A-Z Megyei Kórház I. belgyógyászat intenzív részlegén ......................................................... 4 Orbán Marianna, Stefán János Malnutriciós rizikó faktorok és cardiovascularis szövődmények kapcsolata krónikus haemodialysis programban ........................................................................................................... 8 Lőcsey Lajos dr., Borbás Béla dr., Ménes István dr., Kisgáti Márta dr., Dán Anikó dr. és Szlanka Beatrix dr. Befolyásolja-e a krónikus sztatinszedés a myocardialis infarctus okozta mortalitást? .............................. 16 Vincze Zoltán dr., Brúgós Boglárka dr. Az égési sérülések kezelésének története Égéskezelés Magyarországon .................................................................................................................. 21 Dr. Mészáros Gábor Hírek a régióból ........................................................................................................................................... 33 A Magyar Belgyógyász Társaság Északkelet-Magyarországi Szakcsoportjának 2008. évi Kongresszusa .... 41 Riport: Tesszük amire szerződtünk: gyógyítunk! A HospInvest Zrt. Egerben ......................................... 42

A vásárosnaményi és a fehérgyarmati kórház hotelépületei Észak- És kelet-magyarországi orVosi szemle • iX. évfolyam, 1–2. szám • 2008.

1

Az Appendix honlapja:

www.euuzlet.hu/appendix

Főszerkesztő:

Gyetvai Gyula dr. Szerkesztők: Leővey András dr., Hunyadi János dr., Illyés István dr., Pfliegler György dr. Szerkesztőbizottság: Berkő Péter dr., Buris László dr., Dalmi Lajos dr., Damjanovich László dr., Galuska László dr., Godó Béla dr., Juhász László dr., Kiss János dr., Kolozsy Zoltán dr., Lakatos Lajos dr., Polgár Péter dr., Szegedi János dr., Vadász János dr. Szerkesztőség címe: Dr. Gyetvai Gyula, Mofetta – Széndioxid Szárazfürdő és Gyógyászati Központ 3246 Mátraderecske, Mátyás u. 19/a., E-mail: [email protected]

Médiatámogatónk: Egészségügy+Üzlet tematikus internetportál: http://www.euuzlet.hu É+L Kongresszus- és Kiállításszervező Kft. (Várhegyi László ügyv. igazgató, http://eplusl.extra.hu/ 1081 Budapest, Kiss József u. 4., tel(fax: 313-2027, E-mail: [email protected]

Alapítva: 1983.

Kiadja: Radó Kiadó és SzolgáltatóMC • Cgt.: Radó István Eger • tel.: 36/789-466 • http://www.radonyom.extra.hu • [email protected] Példányszám: 1500 • Expediálás: a régió orvosainak - ingyenes postai küldeményként.

Észak- és kelet-magyarországi ORVOSi szemle • IX. évfolyam, 1–2. szám • 2008.

Tisztelt Kolleganők és Kollegák! Sokakat foglalkoztató témákat sikerült összegyűjtenünk az idei 1-2. számunkban. Három dolgozat cardiovascularis témát dolgoz fel. Orbán Marianna és Stefán János a B-A-Z Megyei Kórház I. belgyógyászati osztályon 2005. januártól működő katéter laboratóriumban bevezetésre került intraaorticus ballonpumpa kezelés eredményeit ismertetik heveny szívelégtelenségben, nagymértékben javítva a betegek életkilátásait. Lőcsey Lajos tanár úr és munkatársai fontos adatokra hívják fel a figyelmet: a krónikus haemodialysissel kezelt betegekben gyakran társul alultápláltság, gyulladás, érelmeszesedés. Különböző metodikákkal hasonlítják össze a cardiovascularis rizikótényezőket, megállapítják, hogy az elégtelen táplálkozás komoly rizikótényező, melyet megfelelő összetételű és kalóriaértékű táplálékbevitellel javítani lehet. Vincze Zoltán és Brugos Boglárka közleménye infarktusos betegek esetén a korai agresszív sztatin kezelés fontosságára, illetve a hyperlipidémia kezelésének szükségességére hívja fel a figyelmet. Mészáros tanár úr tevékenysége az égési sérültek ellátásában az elmúlt évtizedekben nemzetközileg ismert és elismert. Az égési sérülések kezelésének történetét folyóiratunk 2005. 1-2. számában az Ebers papíruszoktól a 18. század végéig, a 2006. 1-2. számban a 19. és 20. században foglalja össze. Jelen számunkban tárgyilagosan, ugyanakkor szenvedélyesen egyéni hangnemben tárgyalja a magyarországi vonatkozásokat napjainkig. A közlemény nemcsak egészségügyi dolgozók számára igen tanulságos olvasmány. A hírek rovatban a két régióban végbemenő radikális szervezési, működtetési változásokról számolunk be. A változások hatását úgy a szakmai minőség, mint a gazdaságosság szempontjából folyamatosan figyelemmel fogjuk kísérni. A szerkesztőség nevében valamennyi olvasónknak kívánok nagyon Boldog Karácsonyt és sikerekben gazdag Boldog Új Évet! Dr. Gyetvai Gyula főszerkesztő

Észak- és kelet-magyarországi orvosi szemle • IX. évfolyam, 1–2. szám • 2008.

Az intraaortikus ballonpumpa kezelés bevezetése a Borsod-A-Z Megyei Kórház I. belgyógyászat intenzív részlegén Orbán Marianna, Stefán János Összefoglalás A Borsod- Abaúj- Zemplén Megyei Kórház I. Belgyógyászat-Kardiológia osztályán 2005. januárjától működik a Cardiolab KFT szervezésében kardiológiai katéter-laboratórium két műtőasztalon. Azóta ellátják Borsod és Heves megye akut infarktusos betegei mellett a speciális ellátást igénylő kardiológiai eseteket. A koronária intervenció megvalósulásával egy időben bevezetésre került az intraaortikus ballonpumpa kezelés heveny szívelégtelenségben, nagymértékben javítva a betegek életkilátásait. Közleményükben bemutatják: a 2005. 01 és 2007. 07. közötti időszakban az osztály koronária őrzőjében 1175 beteget kezeltek akut koronária szindróma diagnózisával, melyből 31 beteg volt instabil hemodinamikai állapotban, akiknél mechanikus keringéstámogatásra is szükség volt. 31 betegből 16 beteg (51,6%) állapota stabilizálódott, átlag 25,6 óra alatt, ebből 6 beteg került sürgős szívsebészeti műtétre, 15 exitált. Az intraaortikus ballonpumpa, mint mechanikus keringéstámogató eszköz, lényegesen javította a mortalitási mutatót: 51% vs. 8o-9o %. A friss tapasztalatok ellenére alkalmazása során súlyos szövődményt nem észleltek.

Summary: The cardiological catheter- laboratory is working in a two-bed operating room form from the january of 2005 in the No.1 Medical-cardiology Unit of B.-A.-Z. County Hospital organized by Cardiolab Ltd. From that time they care about patients with acute infarction and special care claimant cardiological cases from Borsod and Heves counties. Realisation of coronary intervention and intraaortic balloon pump treatment at same time makes better perspective of life for the patients. This article presents the period from 01. 2005. to 07. 2007: they care 1175 patients in the unit coronary watcher room with the diagnosis of acute coronary syndrome, 31 patients with instabil hemodynamics status, they needed mechanical circulation-assistance. From this 31 patients there were who’s status has been stabilized,in average time 25,6 hours, but 6 patients needed an immediate heart operation and awfully 15 patients has died. The intraaortic ballon pump as a circulation- assistant device, made the mortality index better: 51% vs. 80-90%. Nevertheless new device and unexperience there was no hard complications anyway.

Bevezetés: A szívelégtelenség egy komplex klinikai szindróma, melyet bármely strukturális vagy funkcionális kardiális rendellenesség létrehozhatja, amely a bal kamra szisztolés és/ vagy diasztolés funkcióját károsítja. (1) A kezelés lényege: Az IABP egy mechanikus keringéstámogató eszköz, amely egy ellenpulzáló mechanizmus által eléri, hogy javul a 1. ábra: Heveny szívelégtelenség szisztolés diszfunkcióval


koronáriák perfúziója, a nagyvérköri nyomás, csökken az elő- és utóterhelés. A szív teljesítménye- a cardiac output –javul, átsegíti a beteget a kritikus perióduson, a perioperatív szakban /PCI, CABG/. Az akut szívelégtelenségnek megjelenési formái (2) a következők: A szívelégtelenség korai felismerése, kezelése lényeges szempont a betegség kimenetelére.(3) A konzervatív terápiára refrakter szívelégtelenség kezelésénél minél előbb el kell kezdeni a mechanikus keringés támogatást, egyes speciális állapotok sebészi beavatkozást igényelnek. Mechanikus keringéstámogatásban elterjedt az intraaortikus ballonpumpa (IABP), mint legrégebbi eszköz. A ventriculare assist device-ok (VAD),/ vagy a kamra pumpák modernebbek, de nehezebben hozzáférhetők. A befolyásolhatatlan szívelégtelenségben egyetlen kuratív megoldás áll rendelkezésre jelenleg – a szívtranszplantáció (HTX). Az IABP hatását a ballonba gyorsan kiés beáramló hélium gázzal fejti ki. Működési elve a következő: az artéria femorálison 2a. és 2b. ábra: Heveny szívelégtelenség formái

keresztül a ballont az aorta ascendesbe pozícionáljuk.(4) A ballon felfújásakor a vértérfogat kimozdul eredeti helyzetéből, ezáltal az aortában lévő nyomás hirtelen megnő. A keringés központosításával a koronária perfúzió diasztóléban javul, ezáltal a bal kamra funkció is, melynek következménye a tenzió emelkedése, illetve a perctérfogat 3. ábra: A terápia refrakter szívelégtelenség kezelése növekedése. A kardiogén shock a keringés fiziológiai rendellenessége, melyben a szívteljesítmény (cardiac output) jelentős mértékben csökken és a kompenzáló mechanizmusok már nem elegendők, hogy a nagyvérköri perfúziót haemodinamikailag stabilizálják. (5,6,7,8) Leggyakoribb oka a miokardiális infarktus: - 40 %-ot meghaladó szívizom vesztés, - posztinfarktusos szeptum ruptúra, - akut mitrális regurgitáció, - korai posztinfarktusos angina. Kezdetben a hemodinamikai változókat manipulálni lehet pozitív inotróp gyógyszerezés4. ábra: Az IABP pozicionálása az aortában sel, azonban a gyógyszeres terápia egyes esetekben nem alkalmas fokozott perfúzió előidézésére a Észak- és kelet-magyarországi orvosi szemle • IX. évfolyam, 1–2. szám • 2008.

koronáriákban. Az IABP viszont, javítja a koronária flow-t, csökkenti a reinfarktus valószínűségét, az infarktus expanzió lehetőségét .

Beteganyag és módszer: 2005. január - 2007. július közötti időszakban a diagnózisok szerinti megoszlás a következő: 1697 beteg STEMI, 95 beteg NSTEMI, 383 instabil angina pectoris (IAP). Koronária intervenció történt 1130 esetben: PTCA és/vagy stent implantáció. A vizsgált beteganyagból 31 beteg volt instabil haemodinamikai állapotban, akiknél átmenetileg mechanikus keringéstámogatásra volt szükség. Nemek szerinti megoszlás: 22 férfi (71%), 9 nő (29%). A betegek átlag életkora férfiak: 60,3 év; nők: 65,2 év volt. Az IABP alkalmazásának átlag időtartama 28,6 óra volt. Diagnózisok szerint 22 (71%) STEMI, 6 (19%) NSTEMI volt, illetve 3 (10%) IAP. A betegek rizikófaktorok szerinti megoszlása: - hypertónia: 19 (61%), - diabétesz mellitusz: 15 (48%), - hyperlipidémia: 6 (19%), - recidív infarktus: 9 (29%). Az alkalmazott módszer: az artéria femorálisba behelyezett sheathen keresztül az aorta aszcendensbe átvilágítás alatt megfelelő méretű ballont pozícionálnak Az IABP hatását a ballonkamrából gyorsan be- és kiáramló hélium gázzal fejti ki. Meghatározott intervallumnál, melyet többnyire EKG triggerel, a gáz belép a ballonba. A szokásos ballon térfogat 40 cm3. A vértérfogat áthelyezése az a mechanizmus, mellyel a ballonpumpa változtatja a beteg hemodinamikai állapotát. A ballon felfújás illetve leeresztés időpontjait a megfelelő hatás eléréséhez pontosan időzíteni kell. Az optimális időzítés fokozott csúcs diasztolés nyomást eredményez, ezáltal javul a koronáriák perfúziója, és csökkentett ballon aorta végdiasztolés nyomást triggerel. Eredmények: 31 betegből 16 beteg (51,6%) állapota stabilizálódott, átlag 25,6 óra alatt, 15 beteg exitált (48,4%). Sürgős szívsebészeti CABG műtétre 6 beteg (19,4%) került. 5. ábra: Artériás nyomásgörbe A egy komplett kardiális szívciklus B nem asszisztált aorta végdiasztolés nyomás C nem asszisztált szisztolés nyomás D diasztolés augmentáció E csökkent aorta végdiasztolés nyomás F csökkent szisztolés nyomás

6. ábra: Felvételi EKG: BTSZB (atípusos)


Esetbemutatás: SL 83 éves férfi beteg anamnézisében 1990-ben mi-okardiális infarktus, 1995-ben emollíció cerebri, igazolt mindkét oldali ACI sztenózis, bal Tawara-szár blokk, iszkémiás kardiomiopátia szerepelnek. Másfél hónapja jelentkező, heti 2-3 alkalommal ismétlődő mellkasi panaszok miatt került a beteg felvételre, az anginák többnyire nitrátra szűntek. Felvételi laborokban nekroenzimek : CK: 124 U/l, CK-MB: 35 U/l voltak. A klinikum és az anamnézis alapján koronarográfiát javasoltak, de a beteg nem egyezett bele. Echokardiográfia csökkent bal kamra funkciót (EF: 38%), több szegmentumon kiterjedt fali mozgászavart észlelt. A kezelés harmadik napján a nekroenzimek infarktust igazoltak. (CK: 674 U/l, CK MB: 105 U/l, Troponin I: 31,3 ng/ml). A betegnek maximális konzervatív gyógyszeres terápia ellenére ismétlődő mellkasi panaszai jelentkeztek. Harmadik napi EKG: az előzményhez képest a mellkasi elvezetésekben fájdalom alatt BTSZB mellett ST depresszio fokozódást rögzített. A beteg a hemodinamikailag instabil állapotba került, hypoxia miatt pszichiátriai konzíliumot is kértek. A beteg állapota a konzílium előtt hirtelen kritikussá vált, hypotonia, tachycardia jelentkezett, aszthma kardiále klinikai tüneteivel. A beteget intubálták, gépi lélegeztetés mellett perfúzorban nagy dózisú diuretikumot, pozitív inotróp szereket kapott. Fenti klinikum alapján akut koronarográfia mellett döntöttek. A vizsgálat a főtörzsön 80-85%-os, az RCA-n eredés után kb. 70%-os szűkületeket igazolt. A beavatkozás kapcsán a főtörzset stent implantációval revaszkularizálták, szövődménymentesen. A beavatkozás során az instabil hemodinamikai paraméterekre való tekintettel IABP kezelést végeztek. A gépi lélegeztetés 24 -, az IABP kezelés 30 órán át tartott, a parenterális pozitív inotróp szereket a beteg még 48 órán át kapta. Szövődményként bronchopulmonális infekció zajlott, emiatt parenterális antibiotikum terápiában is részesült. 56 órás intenzív kezelést követően a beteget hemodinamikailag stabil állapotban, anginamentesen emittálták az intenzív részlegről, majd 7 nap múlva otthonába bocsátották. Azóta renszeres kardiológiai gondozás alatt áll, kardiológiai hospitalizációra nem szorult.

Megbeszélés Az IABP bevezetése javította az akut szívelégtelenség halálozási mutatóját. Indikációi az utóbbi időben bővültek. Kardiogén shockban, infarktus expanzió kivédésében, instabil angina pectorisban, infarktus mechanikus szövődményeiben, fulminans miokarditiszben, szeptikus shockban, traumás szívizomzúzódásban, CABG műtét előtt bridge-ként egyaránt jó hatásfokkal alkalmazható módszer. Valamennyi koronária őrzőben, intenzív részlegen hasznos eszköz, nem csupán hemodinamikai laborral rendelkező centrumokban. Helyi szívsebészet hiányában lehetővé teszi a súlyos állapotú betegek szállítását szívsebészeti centrumba. Az IABP hátránya, hogy nem képes önállóan szívperctérfogatot generálni, a kamrára gyakorolt tehermentesítő képessége gyenge, de viszonylag olcsó és széles körben hozzáférhető, ezáltal jelentős gyakorlati tapasztalat áll rendelkezésre vele kapcsolatban.

Irodalom: 1.Temesvári A.-Keltay M.-Szili-Török T.: Kardiologia. Melania kiadó, 2007. 2. 2005 Acute Heart Failure ( ESC: Guidelines ) 3. E.S. Brandler: Shock, Cardiogenic, Apr.2, 2008.The Medscape Journal. 4. Intraaortikus ballon pumpa használata / kézikönyv/ Arrow ACAT TM 1 5. Boeme,J.P.:Cardiac Failure.Crit.Care Med.2006,34 (suppl) S268-77. 6. M.E. Zenitz: Heart failure, Jan. 2, 2006. The Medscape Journal 7. Sat.Sharma:Cardiogenic shock,The Medcape Journal, Jul.15.2005. 8. Kardiológiai Útmutató 2008. Magyar Kardiológus Társaság


Malnutriciós rizikó faktorok és cardiovascularis szövődmények kapcsolata krónikus haemodialysis programban Lőcsey Lajos dr.(1), Borbás Béla dr.(1), Ménes István dr.(1), Kisgáti Márta dr.,(2) Dán Anikó dr.(2) és Szlanka Beatrix dr.(1)

B. Braun Avitum 10. Dialízis Központ, Kenézy Gyula Kórház I. Belosztály(1) és Központi Laboratórium(2), Debrecen

ÖSSZEFOGLALÁS A krónikus haemodialysissel kezelt betegekben gyakran társul alultápláltság, gyulladás és érelmeszesedés – MIA syndroma. A szerzők vizsgálatának célja a különböző metodikákkal összehasonlitani a kardiovaszkularis rizikó tényezőket és az alultápláltság megbecsülését a krónikus dializis programban kezelt 65 nő és 46 férfi (átlag életkor 62,6 + 7,4 év) esetében. A megfelelő dializis kezelés mellett a szérum transferrin szintjei <1,8 g/l alatt a nők 63,72%-ában ,a férfiak 61,76 %-ában voltak. A haematokrit <0,31 alatt a nők 6,89 a férfiak 14,7 %ában volt. Az alacsonyabb mint < 199 mg/l praealbumin koncentrációk a nők 18,97 a férfiak 29,11%-ban észleltünk. Hypalbuminaemia < 38,01 g/l 15,52 ill. 29,11% ban fordult elő. Az össz-cholesterin koncentrációk alacsonyabb mint <4,8 mmol/l a betegek 37,93 ill. 58,82% -ban voltak. A HDL-cholesterin szintek kisebb mint <1,4 mmol/l a nők 77,9 ,a férfiak 41,8% -ában voltak. Hypertriglyceridaemiát a betegek 41,38 ill. 41,20 %-ában találhattunk.a CRP koncentráció magasabb mint >8,5 mg/l a betegek 39,66 illetve 50,01 %-ában volt.Alacsonyabb mint <18 % lymphocyta szám a nők 29,31 a férfiak 41,18 %.-ában fordult elő. Subjective global assessment (SGA) felmérés enyhe , mérsékelt alultápláltságot a nők 56,01 %.-ában a férfiak 59,37 %.-ában mutatott ki, súlyos malnutrició (SGA-C) a betegek 20,01 illetve 9,38 %.-ában volt. A multifrekvenciás bioelektromos impedancia elemzés (InBody3) jó korrelációt igazolt a csökkent praealbumin, albumin,transferrin szintekkel ,az emelkedett LBW, CRP és TBW paraméterekkel (p<0,01). A magas homocystein szintek (>25 umol/l) a cerebralis, cardiovascularis szövődményekben voltak, és non dipper tipusu hypertoniával, nagy hyperbariás impakt és negativ diurnalis indexel társultak. Az elégtelen és nem megfelelő összetételü táplálkozás alultápláltsághoz vezetett és alacsony praealbumin,albumin, össz és HDL cholesterin ,magas LDL és hypertriglyceridaemiával társult az emelkedett CRP koncentráció, nagy TBW, kicsi BCM értékkel ( p < 0,01),a SGA-B és C stádiumban.

Kulcsszavak : alultápláltság – rizikó tényezők - bioimpedancia - SGA

BEVEZETÉS A veseelégtelenség során a helytelen táplálkozás, nem megfelelő diéta és a szövődmények alultápláltsághoz, malnutricióhoz vezethetnek. A több évig tartó dialízis programban a nem megfelelő fehérje bevitel valamint a dialízis kezelések inszufficiens voltának eredményeként alultápláltság alakulhat ki. A gyakori infekciózus szövődmények ,az uraemiás anyagcsere zavarokkal malnutriciót okozhatnak , melyek fokozzák az atherogenesist és a felgyorsult érelmeszesedéssel együtt a cardiovascularis szövődmények létrejöttéhez és azok progressziójához vezethetnek.A nem megfelelő mennyiségű és minőségű táplálkozás ,és az elégtelen energia bevitel a vezető okok az alultápláltság kialakulásához számos járulékos tényező mellett veseelégtelenség során ( 1-5,6-8,1416 ). A vesepótló kezelésekben részesültek ,a dializált betegek átlag életkora az idősebb korosztályba tevődött át. A hosszú évekig illetve évtizedekig tartó krónikus betegség az uraemiás anyagcserezavarral elősegitheti a malnutriciós állapot létrejöttét (9,10,18-21). Közleményünkben krónikus haemodialysis programban kezelt betegek rizikó faktoraival ,tápláltsági állapotával illetve cardiovascularis szövődményeivel foglalkozunk. Összefüggéseket kerestünk a dializissel kezelt betegek rizikó faktorai, tápláltsági foka és a cerebro- és cardiovascularis szövődmények és azok progressziója között.

BETEGEK ÉS MÓDSZEREK Prospektiv vizsgálatainkat 111 krónikus haemodialysis programban rendszeresen kezelt betegen végeztük.A 65 nő beteg átlag életkora 63,4 + 12,8 év, a 46 férfi betegé 61,3 + 10,7 év volt. A nők közül 24 szenvedett 2. tipusu diabetes mellitusban és 8 insulin dependens


volt . A 18 diabeteses férfi beteg közül 10 kapott insulin kezelést.Az éhomi szérum homocystein IMx immunoassay (FPIA), Cystatin C (turbidimetria -PETIA) ,immunreaktiv parathormon (iPTH- intakt parathormon - Abbott) , kollagén keresztkötés –I.tipusu kollagén ,osteocalcin (immunoassay ),össz cholesterin, triglycerid, HDL , LDL koncentrációja mellett a vesefunkciós értékeket (kreatinin, karbamid nitrogén,húgysav) ,prae -,albumin, haemoglobin, transzferrin– szaturacio ,fibrinogén, CRP- C reaktiv protein koncentrációkat határoztunk meg. Vizsgáltuk a HbAlC értékek mellett a szérum cukor tartalmát . A testtömeg index (BMI) meghatározás mellett bioelektromos impedancia vizsgálattal (BIA – monofrequenciás BIODYNAMICS 310 – USA és InBody 3 (BIOSPACE ) –multifrekvenciás ) határoztuk meg az optimálisnak vélt száraz testsúlyt , valamint az optimális ultrafiltráció mértékét. Elvégeztük a szubjektiv tápláltsági felmérést ( Subjective Global Assessment – SGA ) és összehasonlitottuk a laboratóriumi és az bioelektromos impedancia vizsgálat eredményeivel ( 6,12,13,18,21,22). A vérnyomást és a cardiális eseményeket CardioTens (Meditech) 24 órás vérnyomás és EKG készülék segitségével monitorizáltuk, regisztráltuk illetve elemeztük. A betegek heti három alkalommal négy ,-négy és fél órás effektiv dializis kezelésben részesültek.A dializisekhez biokompatibilis polysulphon 1,6 -1,8m2 felszinü membránu , kapilláris dializátort , bikarbonátos mosófolyadékot használtunk. A transzferrin szaturácio és vas tartalom alapján megfelelő parenteralis vas pótlás mellett rekombináns erythropoetint (3000 – 9000 U/ seu 35-58 U /tskg / hét ) adtunk iv. a betegeknek ,hogy haemoglobin szintjük 110 g/l koncentrációt érjen el ,a szérum transzferrin szaturációjuk meghaladja a 20 % -ot. Rendszeresen ellenőriztük három havonta a dializis kezelés hatékonyságát ( Kt / V ) valamint a protein catabolikus ráta alakulását (PCR - g /tskg/nap). A táplálkozásban só (NaCl napi 1-3 g) , kálium , foszfor (< 600 mg) és zsir szegény keretben 1,2 g/tskg főleg esszenciális aminosavakban gazdag ,fehérje tartalmu diétát rendeltünk 2500 kalóriányi ( 35-40 kcal/kg ) mennyiségben,a maradék napi vizelet mennyiséget 600 ml-rel meghaladó összfolyadék bevitel mellett. A diabeteses betegek HbA1C értéke 5,9- 7,3 között volt a megfelelő diétával és gyógyszeres ( pl. insulin ) kezelési módokkal.

EREDMÉNYEK A diabetes mellitus ( nők 36,9 ,férfiak 39,1 %) mellett gyakoriak voltak a cardiovascularis szövődmények – pl. ritmus zavarok,angina ,stb. (Nő/Fréfi : 56,1 és 60,1 %) , cerebrovascularis pl. stroke ,TIA , ( N/F: 4,6 illetve 8,7 %), és a perifériás érszövődmények pl. dysbasiás panasz ,fekély, gangrena ,stb.( N/F : 3,1 és 9,8 %). Ischaemiás szívbetegséget a nők 42,1 míg a férfiak 48,9 %-ban igazolhattunk. A diabeteses érszövődmények miatt a férfiaknál öt egy oldali és négy két oldali alsóvégtag amputálás, a nők csoportjában egy két oldali és két egy oldali alsóvégtag amputálás szerepelt a ( makroangiopathiás szövődmények miatt – gangrena, fekély,stb) az anamnesisben. A laboratóriumi eredményeket a 1 . táblázatban foglaltuk össze. 1. táblázat Tápláltsági felmérés laboratóriumi eredményei

TÁPLÁLTSÁGI PARAMÉTEREK TESTTÖMEG INDEX 19,8 + 2,10 24,60 + 1,78 35,20 + 2,18 NEM F 14 M 6 F 49 M 41 F 13 M 7 SZERUM ALBUMIN 33,90 + 2,31 37,40 + 3,27 36,01 + 1,98 g/l 1,89 + 0,17 g/l TRANSFERRIN 1,63 + 0,36 2,31 + 0,29 CHOLESTERIN 4,25 + 0,67 4,87 + 1,20 5,28 + 1,15 mM TRIGLYCERID 1,56 + 0,27 2,31 + 0,58 3,85 + 0,93 mM 15,70 + 2,13 mg/l C –reactiv protein 21,90 + 2,69 7,65 + 1,28 SGA 10,20 + 2,38 5,19 + 1,20 7,29 + 1,35 MNA < 17 18 - 22 > 22 1,45 + 0,21 1,31 + 0,20 Kt / V 1,41 + 0,18 1,14 + 0,16 1,01 + 0,11 PCR g/tskg/day 0,88 + 0,12


LAP cm x mmol/l 72,22 + 13,74 152.24 + 35,78 227,15 + 41,78 IDWG > 4 % TBW 2,50 - 4,00 kg > 4,5 kg EPO U/kg 46,25 + 26,42 35,71 + 21,47 42,78 + 19,83 VFA ( cm2) - 28,01 - 42,59 +18,25 + 21,37 + 79,36 - 165,01 CRP : C – reactiv protein , SGA : Subjective Global Assessment ,MNA : Mini Nutritional Assessment , PCR : Protein , Catabolic Rate , LAP : Lipid Accumulation ea - hasi zsir felszin Product : derék x Se Triglyceride , IDWG : Inter Dialytikus Test Súly , F : nő M : férfi , VFA : visceralis fat ar

2. táblázat Összefüggések a szérum immunreaktiv parathormon (ipth) , I. Típusú kollagén keresztkötés (béta-ctx) és az osteocalcin (oc)-értékek között Kollagén keresztkötés 1643,9 ng/ml Osteocalcin 153,6 ng/ml (n = 111) (átlag + SD) + 800,1 + 79,2 Calcijex kezelés 1822,1 237,2 aktiv sHPT miatt ( n = 13 ) + 832,4 + 76,9 Diabetes mellitus 1463,7 99, 3 alapbetegség (n = 42) + 76,6 + 52,8 iPTH / béta-CTx korreláció r = 0,7266 p < 0,001 iPTH / OC „ r = 0,4022 p < 0,01

1. ábra a, b - Rizikó tényezők dializis programban

2. ábra a, b - Rizikófaktorok dializis betegekben

10


A szérum praealbumin koncentrációk a nők 18,97 %-ában ,míg a férfiak 29,11 % -ábankisebbek voltak mint 199 mg/l .A transzferrin értékek a nők 63,72 %-ában ,a férfiak 61,76 % -ában voltak 1,99 g/l –nél kisebbek. A haematokrit 31 % nál csak a nők 6,89-% -ában ,és a férfiak 14,7 %-ban volt alacsonyabb .A kis testsúlyu betegek alultápláltságakifejezettebb , magas CRP, alacsony zsír, albumin, transzferrin-koncentrációkkal. A betegek jelentős hányadában ( 27,7 % nő, 31,1 % ffi ) fokozott iPTH aktivitást igazoltunk ,nagy foku csont reszorpcióra jellemző eredményekkel.Ebben a csoportban az I.tipusu kollagén keresztkötés értéke több,mint ezer volt (norm. < 300 ng/ml ), az osteocalcin érték emelkedése mellett > 250 ng/ml , ( norm. 11 – 46ng/ml ). E betegek részben vénás ( Calcijex heti 1-3 ug) és oralis aktiv D-3 vitamin metabolit ( 1,25 –kolekalciferol, l-alfa-kolekalciferol) kezelésben részesültek megfelelő kalcium bevitel mellett .A diabetes mellitusban szenvedők osteocalcin szintje lényegesen kisebb koncentrációju volt, mint a magas iPTH-ju, gyors csont átépitéssel –átépüléssel rendelkező betegeké 2.táblázat. Az iPTH koncentráció valamint az I.tipusu kollagén keresztkötés értékei és osteocalcin szintjei között egyaránt pozitiv korrelációt igazoltunk. (p < 0,01).Az alacsony compliance -ü betegek zöme tartozott a hyperphosphataemiás csoportba. A fokozott csont resorpciót mutató csoport 75 % ában alacsony BMI ( < 20 kg/m2 ) értékeket észleltünk . A hyper-, és dyslipidaemia inkább a triglycerid szintek emelkedésében nyilvánult meg. A hypertriglyceridaemia mellett alacsony HDL koncentráció 86,9 illetve 82,7 %-ban volt ( <1,2 mmol/l ) ezen belül a diabetes mellitusban szenvedők HDL értékei zömmel 1,0 mmol/l - nál kisebbek voltak ! Hypertriglyceridaemia a nők 41,38 míg a férfiak 41,20 %-ában igazolódott . Az emelkedett LDL / HDL arány ( > 3,5 ) is főleg diabetessel társult. A szérum praealbumin koncentrációk az összes beteg 34 %-ában alacsonyabb volt ,mint 199 mg/l. A betegek közel felében 40,1 g feletti szérum albumin szinteket mértünk , a 37,1 g/l alatti értékek főleg diabeteses ,gyakori infekciózus szövődményekkel valamint más krónikus betegségben szenvedő betegekben voltak ( 9,09 %). A nő betegek 29,31 %.—ában míg a férfiak 41,18 %-ában volt 18 % -nál kisebb a lymphocyta szám a gyakori lymphocytopenia , és leucopenia mellett. A C-reaktiv protein szint változó volt , gyulladásos időszakokban hirtelen emelkedett ,de az akut gyulladásos szak szanálása után rendeződött. A betegek 52,3 illetve 41,4 %-ban nem észleltünk kóros értéket. Ezzel szemben a nők 13,75 és a férfiak 30,4-%-ában 12,1 mg/l , míg 4 nő és 8 férfi esetében 30 mg/l feletti CRP-értékeket mérhettünk . Ez utóbbi csoportban két férfi és egy nőbeteg tumoros illetve krónikus senyvesztő betegségben szenved. A fibrinogén koncentráció a nők 43,1 míg a férfiak 50,2 %-ban haladta meg a 4,01 g/l értéket. A dializis programban észlelt hyperhomocysteinaemia a stroke és cardiovascularis szövődményekben szenvedők szérumában volt a legmagasabb 27,3 + 4,5 és 29,4 + 5,7 umol/l, de a nőbetegek 65,4 és férfiak 76,3-%-ban 25 umol/l feletti értékeket igazolhattunk. Relative kisebb volt a diabetes mellitusban szenvedők homocystein értéke 21,5 + 2,9 és 23,4 + 3,2 umol/l. A szérum homocystein és Cystatin C koncentrációk között pozitiv, lineáris korrelációt igazolhattunk ( r = 0,2345 , p < 0,001 ). A testtömeg index a nők 26,2 míg a férfiak 30,4 %-ban volt kisebb ,mint 22,0 kg/m2. A nagy súlytöbblettel –víz térfogattal rendelkező betegek ,ha az interdialitikus időben a testsúly több ,mint 4 %-t hozták ,az extracelluláris viztereik növekedtek ,vizenyőjük jelentkezett a dializis előtt . E betegekben non dipper tipusu hypertoniát , hypalbuminaemiát ,hyperlipidaemiát tudtunk igazolni a mérsékelten emelkedett CRP értékekkel ( > 8,5 mg/l ) és nagyobb fibrinogén szintekkel.A hypertonia a nagy interdialitikus súlytöbblettel dializis kezelésre jövőkben non dipper tipusu, nagy hyperbariás impakt értékkel ( 415 + 85 Hgmm/ó ) és negativ diurnalis indexel (6,4 + 4,9) társult . A kis testsúlyu,de két dializis közti időben több kiló ( 3,5-5,5 kg ) súly -, és viztöbblettel dializisre jövő betegek a nem együtt müködő ,valamilyen krónikus betegségben szenvedő ,alultáplált beteg csoportot alkották ,kifejezett CRP emelkedéssel ( 12,01 -30,0 mg/l). A dializis programban a testsúly gyarapodás hátterében a túlzott folyadék fogyasztás következtében megnövekedett extracelluláris viztér állt , mely gyakran vizenyő formájában jelent meg. Az intra -,és extracelluláris folyadék tér hányados ekkor meghaladja az oedémás betegekben 2,1 + 0,2 értéket ,míg az egészséges populációban ez csak 1,75 + 0,1. A multi frekvenciás BIA segitségével a betegek 18 %-ában emelkedett obezitási indexet ( + 4 - 32 kg ! ) ,míg a betegek Észak- és kelet-magyarországi orvosi szemle • IX. évfolyam, 1–2. szám • 2008.

11

29 százalékban malnutriciós indexet – kifejezett testsúlyhiányt ( - 2 – 14 kg ) tudtunk igazolni. A megnövekedett testtömeget - a beteg „nedves „ vizenyős testsúlyában - a dializis előtti extracelluláris viztér gyarapodás okozta, a nők kis százalékában a zsirtömeg növekedés állt a az optimálisnak vélt testsúlytól történt eltérés hátterében. Összahasonlitva a bioelektromos impedancia elemzést az alultáplált ,kis testsúlyu csoport ( 4 férfi és 12 nő ) és a haemodialysis programban kezelt betegek átlag értékeivel látható, hogy az ICV / ECV hányados , a teljes testviz tér és zsirmenetes testsúly százalékos megoszlásának növekedése mellett lényegesen csökkent ( p < 0,01 ) a zsirtérfogat valamint a működő sejt tömeg ( BCM ) mennyisége ( 3. táblázat ). A nőbetegek közül 21 ( 32,3 % ) esetben volt malnutricióra utaló tünet ( ebből 18 nő rendszeresen vizenyőkkel, oedémásan jött dializisre ) , míg a férfiaknál 12 (26,1 %) esetben észleltünk alultápláltságra utaló eltéréseket. E betegek közül 11 jött dializis kezelésre rendszeresen nagyobb interdialitikus súlytöbblettel , oedémásan. A szubjektiv tápláltsági felmérés során : enyhe illetve mérsékelt alultápláltságot a nők 56,01 %-ában ,a férfiak 59,37 %-ban ( 6 -17 score )míg súlyos (SGA –C stádium – 18-24 score ) malnuriciót a nők 20,01 %-ban és férfiak 9,38 %-ban észleltünk. A Kt / V alakulása szoros összefüggést mutatott a betegek tápláltságával ,kezelésük megfelelő voltával. Az alacsony Kt / V értékek hypalbuminaemiával ,csökkent praealbumin és haemoglobin koncentrációval és kisebb mint l , 0 g/tskg / nap PCR ( Protein Catabolicus Ráta ) értékekkel társultak (4. táblázat ). E betegek táplálkozásában a nem megfelelő fehérjebevitel mellett gyulladásos szövődmények és kiterjedt érelmeszesedést lehetett igazolni gyakori kardiális történést ( ritmus zavart , silent ischaemiát, stb.) illetve centrális vagy perifériás érszövődményekkel együtt. Az alultápláltságra jellemző értékeket leginkább a dializis program kezdetén észleltünk, azon betegeken , akik nem jártak nefrológiai gondozóba és a vesepótló kezelést az elhanyagolt uraemiás toxikus állapot miatt sürgősséggel kellett azonnal elkezdeni.Emellett a senyvesztő ,krónikus betegségben (pl.tbc) ,szövődményes diabetes mellitusban (makro -, és mikroangiopathiás szövődmények) és cardiális elégtelenségben szenvedő betegekben voltak legkifejezettebbek az alultápláltságra utalo tünetek . Ezen betegek mortalitása is gyakoribb ( p < 0,01 ) a jól táplált és és a fent emlitett szövődményektől mentes csoporténál.

MEGBESZÉLÉS A krónikus veseelégtelenségben valamint a krónikus dializis program során a nem megfelelő tápláltság illetve az elégtelen ,nem hatékony kezelések a betegek alultápláltságához ,malnutriciójához vezethetnek az uraemiás syndroma összes tüneteivel együtt. Nagy nephrológiai központok felmérései alapján a betegek jelentős százalékában alakulhat ki malnutrició 23 - 76 %. Ez nem csak a kezelő személyzet nem megfelelő szakmai hozzáértése, kezelési elégtelensége miatt jöhet létre , hanem a beteg adottságai, betegségeinek szövődményei ,környezete ,annak mikro –s makro klimája is nagy mértékben befolyásolhatja tápláltsági állapotát ,a lehetőségeket ,annak határait (2-5,7-8,15). Pl. a szociális körülmények miatt nem jut megfelelő táplálékhoz ,éhezik! Tapasztalataink szerint az előkészitetlen, sürgöséggel elkezdett vesepótló kezelések eseteiben, valamint a krónikus betegségben szenvedők között leggyakoribb a rizikó faktorok nagy számu emelkedése ,az alultápláltsághoz vezető állapotot létrehozó értékek megjelenése. Ez felveti annak a gondolatát is ,hogy e betegeket hamarabb ,intenzivebben, gyakrabban kellene megfelelő, hatékony dializis kezelésekben részesiteni , legalább heti négy, de még több alkalommal kezelni, hogy a katabolizmust mérsékelni illetve progreszióját megállitani tudjuk. Nem véletlen, hogy a megfelelő időben elkezdett szakorvosi (nephrológiai ) gondozás jelentőségéről valamint a naponta végzett effektiv dializisekről szóló közlemények számolnak be a legjobb eredményekről , az alultápláltsági tényezők csökkentéséről a ,malnutrició meglőzéséről ,hosszu több éves ,évtizedes dializis programban történt szövődménymentes túlélésekről (2,5,14,15,19). Az alultáplált ,nem megfelelően kezelt betegek atherosclerosisa felgyorsult , az uraemiás állapotban kimutatható immundeficiencia miatt hajlamosabbak mind a bakteriális,virális és gombás fertőzésekre. E betegek cerebro-, és cardiovascularis eltérései gyakrabbak , érelváltozása12


ik súlyosabbak és a már meglévő cardiális szövődmények is gyorsabb progressziót mutatnak. Stenvinkel és mtsai ( 4,7 ) ezért is nevezték el MIA syndromának ezt a tünetet együttest ,mely a Malnutrition –alultápláltság , Inflammation – gyulladás és Atherosclerosis –érelmeszesedés angol szavainak kezdőbetüiből adódott. Ezen esetekben a CRP, homocystein értékek is nagyobbak, kiterjedt az arteriosclerosis a gyakoribb a változó kimenetelü (centralis –perifériás) ér és cardiális esemény : szövődmény, szívelégtelenség (3,8,11).Más kutatók negativ korrelációt igazoltak a szérum prae-, albumin és fibrinogén valamint az albumin és CRP értékeke között ( 7,8 ). A bioimpedancia vizsgálatok az alultáplált betegek müködő teljes test sejt értékét ( BCM- Body Cell Mass ) szignifikánsan csökkent értékünek lelték ( egészséges populáció : 38 ,9 + 1,31 vs. 36,2 + 5 ,1 ) és emellett nött a zsirmentes súly (LBW – Lean Body Weight) és relative csökkent a beteg zsir tömege és térfogata az egészségeshez viszonyítva (9,14,15,18,19). Az alultáplált betegek (SGA – C ) állapotát a kezelések megfelelő volta mellett a betegek táplálkozása is nagy mértékben befolyásolja. A nem megfelelő mennyiségű és minőségű fehérjebevitel ,a tulzott szénhidrát és zsir tartalmú ételek fogyasztása vezethet a betegek állapotának rosszabodásához , alultápláltságukhoz a szövődmények kialakulásához illetve a már meglevők súlyosbodásához (12,20,21). Ezek mellett fontos a dohányzás és a nem megfelelő mennyiségü és minőségü alkoholfogyasztás kerülése az amugy is több rizikó faktor okozta érelváltozások megelőzése illetve súlyosbodása szempontjából. Az alkalmazott non-invaziv diagnosztikus módszerekkel igyekeztünk több irányból megközelíteni és felmérni betegeink malnutriciós okait és monitorizálni a betegek tápláltsági állapotát .A vizsgálatok eredményeinek ismeretében mind a diétás ,mind a dializis kezelések hatékonyságának emelése érdekében, egyéni diétás tanácsokkal és effektivebb kezelési módokkal próbáltuk javitani betegeink tápláltsági mutatóit és ezzel csökkenthettük a cardiovascularis szövődmények kialakulását a már meglévők progresszióját. Korábbi közleményünkben igazoltuk ,hogy a cerebro -, és cardiovascularis szövődményben szenvedők hyperhomocysteinaemiája kifejezettebb ( > 25 umol/l ) , mint az átlag dializált betegé (22). Nagy jelentőséget tulajdonitanak a cardiovascularis szövődmények és a malnutricio kialakulásában a magas kalcium –foszfor szorzatnak ,mely részben a hyperphosphataemia valamint a nagy koncentrációju iPTH hatás következménye.A metastatikus calcificatio cardiovascularis megjelenésével és progressziójával -szivizomzatban ,billentyükön és a coronariakban EBCT –vel ( Electron Bean Computer Tmograph ) - is kimutatható elmeszesedések!Ezek a metasztatikus elmeszesedések csak elősegitik és fokozzák a cardiovascularis események illetve szövődmények kialakulását. Mai ismereteink szerint aktiv sejttevékenység eredménye lehet az ektopiás meszesedés . Betegeink között is az aktiv secunder hyperparathyreosisra jellemző , nagy iPTH koncentráció társult gyakran csökkent BMI értékkel ( < 20,0 kg/m2 ) és alultápláltsággal. A cukorbetegek jelentős hányadában ( 35,7 % ) az alacsony albumin érték emelkedett viztérfogattal és jelentős BMI értékkel ( > 30,1 kg/m2 ) fordult elő. Ezen betegek között is kimutathattunk alacsony szérum praealbumint, HDL -t ,csökkent funkcionáló sejttömeget (BCM) ,nagyobb LDL/ HDL hányadost , a hyperfibrinogenaemia mellett. A különböző laboratóriumi értékek , a bioimpedancia elemzés eredményei valamint a szubjektiv táplálkozási felmérés adatai nem mindig egyező eredményt adtak. Összességében elmondhatjuk ,hogy az általunk is alkalmazott vizsgálatokkal több oldalról közelitettük meg a beteg (alul) tápláltsági állapotának korrekt leirását , meghatározását. Az alultápláltsággal az alacsony praealbumin, albumin ,transferrin ,HDL értékek mellett a hypertriglyceridaemia, nagy LDL/HDL hányados, emelkedett iPTH és, fokozott csont reabszorpciós parameterek társultak a magas CRP, LDL szintekkel. A nagyobb teljes test viztérfogat (TBW) ,csökkent BCM igazolódott az SGA –C stádiumban levő gyakori gyulladásos betegségekben, kiterjedt arteriosclerosisban és cardiovascularis szövődményben szenvedő malnutritiv betegekben. Talán a gyakoribb ( heti 4 – 6 ), több óra tartalmu (5 – 8 óra ) effektiv , de lassu vizelvonással –ultrafiltrációval kombinált dializis kezelésekkel lehetne a méregtelenitések hatékonyságát, ( Kt / V értékét emelni ) ,a megfelelő összetételü ( minőségi és mennyiségi fehér-


13

je ) fehérje, 180 g szénhidrát és több telitetlen zsirsavat és esszenciális aminosavat tartalmazó táplálék bevitellel javitani a betegek tápláltsági állapotát. Felhivni a betegek figyelmét a megfelelő kalória értékű ( 35-40 kcal/tskg) táplálkozásra ,a minél kisebb interdialitikus „súly” többletet eredményező folyadékbevitel mennyiségének fontosságára. 2. táblázat BIOELEKTROMOS IMPADANCE ANALYSIS EREDMÉNYEI BIA PARAMETEREK ICV / ECV % TBW % F % LBW % BMI kg / m2 BCM

FÉRFIAK n = 54 1, 77 + 0 , 07 53 , 49 + 3 , 49 22 , 88 + 5 , 04 77 , 13 + 5 , 05 25 , 53 + 3 , 84 38 , 49 + 6, 76

NŐK n = 76 1 , 81 + 0 , 09 46 , 20 + 5 , 25 33 , 12 + 7 , 66 66 , 89 + 7 , 65 27 , 24 + 5 , 09 29 , 20 + 3 , 44

BIA : BIOELEKTROMOS IMPADENCIA ANALYSIS DIALYSIS ELŐTT ICV / ECV : intra / extra cellular fluid volumen , TBW : total body water volumen , F : fat volumen , LBW : lean body weight , BMI : body mass index BCM : body cell mass -

MALNUTRICIÓBAN SZENVEDŐ - SGA -C < 21 kg KISSÚLYÚ DIALIZÁLT BETEGEK ÉRTÉKEI ICV / ECV % TBW % F % LBW % BMI kg / m2 BCM

1,87 59,23 17,85 82,70 < 30,61

+ 0, 1 + 1,39 + 1,79 + 1,80 21 , 0 + 3,30

1,85 55,74 19,42 79,60

+ 0,10 + 1,29 + 2,28 + 2,90 < 21,0 26,40 + 2,91

3. táblázat PROTEIN KATABOLIKUS RÁTA, SZÉRUM HAEMOGLOBIN ÉS ALBUMIN KONCENTRÁCIÓK PCR g / tskg / nap n < 0 , 80 - 19 < 1 , 10 - 31 > 1 , 11 - 61

HGB g/l < 101 < 120 > 121

n - 9 - 75 - 27

ALBUMIN g/l < 38 , 0 < 40 , 1 > 40 , 2

n - 18 - 21 - 72

PCR : PROTEIN CATBOLIC RATE , HGB : HAEMOGLOBIN n : beteg szám Elfogadható > 0,80 g/tskg / nap protein katabolikus ráta csak megfelelő táplálkozással ( fehérje , szénhidrát és lipid bevitellel ) és adequat dializis kezeléssel érhető el.

4. táblázat PROTEIN KATABOLIKUS RÁTA, SZÉRUM HAEMOGLOBIN ÉS ALBUMIN-KONCENTRÁCIÓK PCR g / tskg / nap n < 0 , 80 - 19 < 1 , 10 - 31 > 1 , 11 - 61

HGB g/l n < 101 - 9 < 120 - 75 > 121 - 27

ALBUMIN g/l < 38 , 0 < 40 , 1 > 40 , 2 -

n 18 21 72

PCR: PROTEIN CATBOLIC RATE, HGB: HAEMOGLOBIN n: betegszám Elfogadható > 0,80 g/tskg /nap protein katabolikus ráta csak megfelelő táplálkozással (fehérje , szénhidrát és lipid bevitellel) és adequat dializis kezeléssel érhető el.

IRODALOM 1. Kopple J.D., Zhu X.,Lew N.L.,Lowrie E.G: Body weight-for-height relationships predict mortality in maintenance hemodialysis patients Kidney International 1999, 56. (1136-1148). 2. Young E.W.,Goodkin D.A.,Mapes D.L. et al.: The Dialysis Outcomes and Practice Patterns Study (DOPPS): an international hemodialysis study Kidney International 2000. 57. (S74-S81).

14


3. Bergtröm J., Lindholm B.: Malnutrition ,cardiac disease and mortality : an integrated point of view. Am.J.Kidney Dis. 1998. 32. (834-841). 4. Stenvinkel P.,Barany P.,Chung S.H.,Lindholm B.,Heimbürger O.:A comparative analysis of nutritional parameters as predictors of outcome in male and female ESRD patients Nephr.Dial.Transpl. 2002. 17.(1266-1274). 5. Jansen M.A.M.,Korevaar J.C.,Dekker F.W.,Jager K.J.,Boeschoten E.W.,Kredit R.T.: Renal function and nutritional status at the start of chronic dialysis treatment J.Am.Soc.Nephrol 2001. 12.(157 -163). 6. Detsky A.S.,McLaughlin J.R.,Baker J.P. et al.: What is subjective global assessment of nutritional status? J.Parenter. Enterol.Nutr. 1987. 33. (650-653). 7. Stenvinkel P.: Inflammatory and atherosclerotic interactions in the depleted uremic patient Blood Purification 2001. 19. (53-61). 8. Kaysen G.A.: The microinflammatory state in uremia : causes and potential consequences J.Am.Soc.Nephr. 2001. 12.(1549-1557). 9. Kaizu Y.,Ohkawa S.,Kumagai H.: Muscle mass index in haemodialysis patients : a comparison of indices obtained by routine clinical examinations Nephrol.Dial.Transpl. 2002. 17.(442-448). 10. Kaysen G.A.:Malnutrition and the acute-phase reaction in dialysis patients-how to measure and how to distinguish Nephrol.Dial.Transpl. 2000. 15.(1521-1524). 11. Yeun J.Y.,Levine R.A.,Mantadilok V.,Kaysen G.A.: C-reactive protein predicts all-cause and cardiovascular mortality in hemodialysis patients Am.J.Kidney Disease 2000. 35. (469-476). 12. McCann L.:Subjective global assessment as it pertains to the nutritional status of dialysis patients Dialysis and Transplantation 1996. 25. 190-196. 13. Baker J.,Detsky A.,Wesson D.et al.: Nutritional assessment : A comparison of clinical judgment and objective measurements New Engl.J.Med. 1982. 306. (969-972). 14. Pifer T.B.,McCullough K.P.,Port F.K.,Goodkin D.A.,Maroni B.J.,Held P.J.,Young E.W.: Mortality risk in hemodialysis patients and changes in nutritional indicators: DOPPS. Kidney International 2002. 62. (2238-2245). 15. Paskalev D.N.,Ikonomov V.Chr., Hristosov K.H.,Decheva L.Y.: Some medical aspects of nutritional therapy in elderly chronic renal failure patients Dialysis and Transplantation 2002. 31. (607-614). 16. Caglar K.,Fedje L.,Dimmitt R.,Hakim R.M.,Shyr Y.,Ikizler T.A.: Therapeutic effects of oral nutritional supplementation during hemodialysis Kidney International 2002. 62. (1054 -1062). 17. Fellström B.C.,Holdaas H., Jardine A.G.: Why do we need a statin trial in haemodialysis patients Kidney International 2003. 84. Suppl. 84. (S 204 - S 206). 18. Mancini A.,Grandaliano G.,Magarelli P.,Allegretti A.: Nutritional status in hemodialysis patients and bioimpedance vector analysis J.Ren.Nutr. 2003. 13.(199-204). 19. Wiesholzer M.,Harm F.,Schuster K.,Putz D.,Neuhauser C.,Fiedler F.,Balcke P.: Initial body mass indexes have contrary effects on change in body weight and mortality of patients on maintenance haemodialysis treatment. Ren.Nutr. 2003. 13.(174-185). 20. Spanner E.,Suri R.,Heidenheim A.P.,Lindsay R.M.: The impact of quotidian hemodialysis on nutrition

Am.J.Kidney Dis. 2003. 42.Suppl.1.(30-35).

21. Pablo A.M.,Izaga M.A.,Alday L.A.: Assessment of nutritional status on hospital admission : nutritional scores Eur.J.Clin.Nutr. 2003. 57.(824-831). 22. Lőcsey L.,Szegedi J.,Dán A.,Görögh S.,Tóth E.: Homocysteine and Cystatin C level changes in haemodialysed patients and connection with cerebro-, and cardio-vascular complications Acta Physiol. Hung. 2001. 88. ( 293 – 299).


15

Befolyásolja-e a krónikus sztatinszedés a myocardialis infarctus okozta mortalitást? Vincze Zoltán dr.1, Brúgós Boglárka dr.2

-PhD hallgató, Kolozsvári Orvostudományi Egyetem, 2-DEOEC III. sz. Belgyógyászati klinika

1

Összefoglalás A diszlipidémia jól ismert fő kockázati tényezője a cardiovascularis betegségeknek, az összkoleszterin (Chol), illetve elsősorban az LDL-Chol szerepe az atherosclerosis, az ischaemiás szívbetegség kialakulásában jelentős tényező. Több tanulmány beszámolt a korai agresszív sztatin kezelés hatékonyságáról myocardialis infarctusban, a korai sztatin kezelés csökkenti a szövődmények, mint a cardiogen sokk, aritmia, szívmegállás és rekurrens szívinfarktus jelentkezését. 416 myocardialis infarctuson (2001 január-2003 december közötti időszak) átesett beteg adatait vizsgálva azt találtuk, hogy sem a lipidszintek, sem az infarctust megelőző sztatin kezelés (36 beteg esetében) nem befolyásolta a mortalitást. Az ST-elevációs infarctuson átesett betegek Chol szintje szignifikánsan magasabb (p=0.043) volt. Az infarctust követően szignifikánsan magasabb volt azon betegek mortalitása, akik ezt követően nem részesültek sztatin kezelésben. A rescue percutan coronaria intervención (PCI) átesett betegek mortalitása is magasabb volt sztatin kezelés hiányában. A fenti eredmények ismételten rávilágítanak a korai agresszív sztatin kezelés fontosságára infarctusos betegek esetén, illetve a hiperlipidémiás betegek kezelésének szükségességére.

Abstract Dyslipidaemia is a known major risk factor of cardiovascular diseases, the role of serum total cholesterol (Chol), especially LDL-Chol is well established in the pathogenesis of atherosclerosis and ischemic heart disease. The use of statin therapy within the first 24 hours of hospitalization for acute myocardial infarction (AMI) is associated with a lower rate of cardiogen shock, arrhythmias, cardiac arrest and recurrent myocardial infarction. We assessed data of 416 patients admitted to hospital with AMI from 2001 january to 2003 december. We have not found correlation between serum lipid parameters and mortality chronic statin therapy (36 patients) before AMI have not influenced mortality. Patients with STEMI had significantly higher Chol levels (p=0.043). Mortality of patients was significantly higher in the absence of statin therapy. Patients who underwent rescue PCI had a higher mortality if statin was not administered. These data show the importance of early agressive statin treatment in patients with AMI and the necessity of statins in patients with hyperlipidaemia.

I. Bevezetés A diszlipidémia jól ismert major kockázati tényezője a kardiovaszkuláris betegségeknek, a három legnagyobb jelentőséggel bíró eltérés az emelkedett triglicerid (Tg) -szint, a csökkent nagy denzitású lipoprotein (HDL) -szint és a módosult alacsony denzitású (LDL) részecskék jelenléte (aterogén lipidprofil) (1, 2). Az összkoleszterin (Chol) illetve elsősorban az LDL-koleszterin szerepe az ateroszklerózis, az iszkémiás szívbetegség kialakulásában jelentős. Világszerte és hazánkban is a kardiovaszkuláris (CV) halálozás a vezető halálok. A CV halálozás legfőbb rizikótényezője a magas koleszterin-szint, amelynek jelentőségét már a Framingham tanulmány (3) és a hét országra kiterjedő tanulmány, illetve azóta számos egyéb is bizonyította (4, 5). Az 1980-as évek végén bevezetésre kerülő lipidcsökkentő gyógyszerek, a sztatinok hatékonyak a CV kockázat és mortalitás csökkentésében egyaránt, amelyet a gyógyszerekkel végzett primer és szekunder prevenciós vizsgálatok bizonyítottak (6). Az utóbbi években megjelent számos tanulmány azt is alátámasztotta, hogy az alacsonyabb koleszterin-szint az ateroszklerózis progresszióját lassítja, ezért a célértékek csökkenő tendenciát mutatnak. Ma már a nagy kardiovaszkuláris kockázatú (CV halálozás > 5%) betegek esetén 2.5 mmol/l-es a kívánatos LDL-C és 4.5 mmol/l az összkoleszterin szint (7). A Tg-ben gazdag lipoproteinek magas koncentrációja szintén előmozdítja a koronária betegségek kialakulását, kívánatos a Tg-szint csökkentése is 1.7 mmol/l alá (8). 16


Több tanulmány beszámolt a korai agresszív sztatin kezelés hatékonyságáról myocardialis infarctusban, a korai sztatin kezelés csökkenti a szövődmények, mint a kardiogén sokk, arrhythmia, szívmegállás és a rekurrens szívinfarktus jelentkezését (9). Jones és mtsai egereken végzett kísérleteivel igazolta, hogy az infarctust megelőzően alkalmazott sztatin kezelés csökkenti az infarktus kiterjedését (10). Japán szerzők myocardialis infarktus miatt kezelt betegek körében vizsgálták az eseményt megelőző sztatin kezelés hatékonyságát, és azt találták, hogy a krónikus sztatin kezelés csökkenti a myocardialis necrosis mértékét koronária intervenciót követően (11). Jelen munkánkban vizsgálni kívántuk, hogy myocardialis infarctuson átesett betegek korai mortalitását befolyásolja-e az eseményt megelőző, krónikus sztatin terápia valamint a kórházban elkezdett vagy folytatott sztatin kezelés, továbbá összefüggést kerestünk a vérzsírszintek, az infarktus típusa, a megelőző sztatin terápia és a kórházi kezelés (thrombolízis vagy intervenció) között.

2. Módszerek és betegek Jelen vizsgálatban a Debreceni Orvostudományi Egyetem III. számú Belklinikáján myocardialis infarctus miatt kezelt betegek kórlapjait elemeztük restrospektív módon 2001 január és 2003 decembere közötti időszakban. Ezalatt 416 beteg került felvételre a fenti intézetekbe, a diagnózist a klinikai tünetek (mellkasi fájdalom, diszpnoe), EKG eltérések, nekroenzim és troponin emelkedés alapján állították fel. Az ST-elevációs (STEMI) és nem ST elevációs (NSTEMI) betegek adatait egyaránt feldolgoztuk. A betegek klinikai adatai, a rizikófaktorok, családi anamnézis, kísérőbetegségek feldolgozása a kórlapok illetve anamnézis felvétel, fizikális vizsgálat alapján történt. Laboratóriumi leletek közül a szérum összkoleszterin szintet és triglicerid szintet tüntettük fel, részletes LDL- és HDLkoleszterin szint csak néhány esetben volt ismert, így ezeket az adatokat nem elemeztük. Feldolgoztuk az infarktust megelőző gyógyszeres kezelést különös tekintettel a lipidcsökkentő gyógyszerekre, valamint elemeztük a kórházban kapott infarctus specifikus és lipidcsökkentő terápia összefüggését, hatásait a mortalitásra. Az adatok statisztikai feldolgozása SPSS program és Microsoft Excel segítségével történt, az adatok átlag±SD formában vannak megadva, p<0.05 tekinthető szignifikáns eltérésnek.

3. Eredmények 3.1. Demográfiai adatok Összesen 416 beteget kezeltek 2001 és 2003 között az említett intézetben, a betegek demográfiai adatait az I. táblázatban tüntettük fel. A tanulmányozott betegek körében a nők idősebbek voltak, 65-74 éves korcsoport töltötte a legtöbb időt kórházban (9.29 nap). A teljes mortalitás 21.63% volt, a nők esetében a mortalitás szignifikánsan nagyobb volt mint, a férfiak körében (p=0.029). A nőknél gyakoribb volt a szívelégtelenség és a kardiogen sokk előfordulása; továbbá gyakoribb volt a hypertonia, cukorbetegség előfordulása és ritkábban dohányoztak. A férfiak körében viszont gyakoribb volt a korábbi infarctus, és az ő esetükben a STEMI frekvenciája is magasabb volt. I. Táblázat. Demográfiai adatok Változó

Férfi

Nő

Betegek n=(%)

227 (54.56%)

189 (45.44%)

Kor (év±SD)

64.84±12.55

71.66±11.95

<10-7

Kórházi ápolásig eltelt idő (óra)

19.81±27.81

17.37±25.41

0.36

Kórházi ápolás (nap)

7.74±5.81

8.71±6.83

0.11


P érték

17

Mortalitás (%)

17.62

26.5

0.029

Diszpnoe (%)

42

47.1

0.3

Dohányzás (%)

27

13.8

0.001

Hypertonia (%)

51.5

65

0.005

Diabetes mellitus (%)

17.6

22.8

0.19

Korábbi MI (%)

21.1

17.5

0.34

STEMI (%)

62.6

56.6

0.21

3.2 Lipid paraméterek és a mortalitás összefüggése A férfi betegek 52.4%-a, a nőbetegek 55%-a hiperkoleszterinémiás volt, a nők összkoleszterin szintje szignifikánsan magasabb volt a férfiakhoz viszonyítva (II. Táblázat). A férfiak 25.9%, míg a nők 26.4%-ának volt emelkedett triglicerid szintje, a nemek közötti különbség nem adódott szignifikánsnak. II. Táblázat. Lipid paraméterek Szérum koleszterin (mmol/l)

Szérum triglicerid (mmol/l)

Nők

5.71±1.69

2.17±4.1

Férfiak

5.3±1.38

1.7±1.33

p=

0.029

0.25

STEMI

5.48±1.5

1.47±1.2

NSTEMI

5.1±1.31

1.47±1.13

p=

0.043

0.35

A STEMI betegek összkoleszterin szintje átlagosan 0.3 mmol/l-el magasabb volt, mint az NSTEMI betegeké, amely eltérés szignifikáns (p=0.043). Hasonló különbség nem észlelhető a triglicerid szintet illetően (p=0.35). A magas koleszterin és triglicerid szintek nem növelték a mortalitást, sőt azt találtuk, hogy az elhalálozott betegek Chol- és kismértékben Tg-szintje alacsonyabb, a Chol esetében az eltérés szignifikánsnak adódott (Chol: p=0.003 és Tg: p=0.3). 3.3 Az infarctust megelőző sztatin kezelés hatása a mortalitásra A betegek igen kis százaléka részesült sztatin (simvastatin 20-40 mg/nap) kezelésben az AMI-t megelőzően az ismert kardiovaszkuláris rizikófaktorok ellenére, egyéb lipidcsökkentő gyógyszert nem szedtek. A 119 hiperkoleszterinaemiás férfibeteg mindössze 1.68%-a, a 104 nőbeteg 7.69% szedett lipidcsökkentőt. (A legújabb ajánlások szerinti 4.5 mmol/l feletti Chol értéket tekintettük hiperkoleszterinémiának, mivel a betegek zöme nagy CV kockázatúnak tekinthető.) Összesen 36 betegünk szedett sztatint a kórházba kerülését megelőzően, ebből a csoportból 6 beteg halt meg, az infarctust megelőzően szedett sztatin a mi esetünkben nem befolyásolta a mortalitást (p=0.492) (egyértelmű konklúzió levonására azonban az esetszám nem elegendő). 3.4. A lipidszintek és az infarctus specifikus kórházi kezelésének összefüggése A férfi betegek 22.6%, a nőbetegek 15.6% részesült thrombolitikus kezelésben, döntően streptokinázt kaptak (p=0.075), a betegek átlagéletkora hasonló volt (61.33 vs. 62.83 év, p=0.18); a férfiak 10.57%, a nők 7.93%-ban történt percutan koronária intervenció (PCI) (p=0.86), továbbá a férfiak 25.99% és a nők 15.35%-nál vált szükségessé rescue PCI elvégzése a Kardiológiai Klinikán (p=0.05). Mind a primer, mind a rescue PCI szignifikánsan gyakoribb volt a fiatal férfibetegek esetében (primer PCI: p=0,04 és rescue PCI: 0.05).

18


A thrombolitikus kezelésben részesült betegek átlagos koleszterin szintje 6.05±1.2 mmol/l volt, azok esetében akik nem voltak alkalmasak a kezelésre 5.15±2.3 mmol/l-es koleszterin szintet találtunk, a különbség szignifikáns volt (p=0.002). A triglicerid értékek vonatkozásában hasonló eltérést nem tudtunk igazolni (p=0.31). A primer PCI és az átlagos vérzsírszintek között nem találtunk szignifikáns összefüggést (Chol: p=0.81, Tg: p=0.72). Ezzel szemben a rescue PCIben részesült betegek összkoleszerin szintje átlagosan 0,31 mmol/l-el meghaladta a többi beteg értékeit (p=0.019). Továbbá ezen betegcsoportban a Tg szintek is magasabbak voltak, enyhe szignifikáns különbséget észleltünk (p=0.075). Megvizsgáltuk a sztatin (simvastatin) kezelés és a specifikus kezelések összefüggését és hatását az összmortalitásra. Azt találtuk, hogy szignifikánsan több férfi és nő halt meg azok közül, akik az infarctust követően nem kaptak sztatin kezelést (p=0.001 és 0.00002). A thrombolysisben részesült betegek mortalitását nem befolyásolta a lipidcsökkentő kezelés. A rescue PCI-n átesett betegek mortalitása mindkét nemben szignifikánsan magasabb volt a sztatin kezelés hiányában, primer PCI esetén férfiaknák egyértelműen magasabb a mortalitás, nők esetén enyhén szignifikáns eltérést találtunk (primer PCI ffi: p=0.018, rescue PCI ffi: p=0.00004; primer PCI nő: p=0.087, rescue PCI nő: p=0.0004).

4. Megbeszélés A szérum emelkedett koleszterin szintje, az ateroszklerózis és a CV mortalitás közötti ös�szefüggést több tanulmány részletezi (12). A nyugati populációkban a magas koleszterin-szint, a myocardialis infarctus és a CV mortalitás összefüggése ismert, és a koleszterin szint 0,6 mmol/lel való csökkentése 30%-al csökkenti a coronaria betegség kockázatát (13). Számos randomizált, kontrollált vizsgálat igazolta a koleszterin csökkentő terápia szükségességét és hatékonyságát a coronaria betegség kialakulásában és a rekurrens események vonatkozásában is (12). A sztatinkezelés pozitív hatásait akut coronaria szindróma esetén több vizsgálat is egyértelműen igazolta (MIRACL, REVERSAL, TIMI-22) (14, 15). A fentiekhez az is hozzátartozik, hogy a nyugati társadalmakban a legtöbb CV-halálozás normális, vagy közel élettani koleszterin értékek mellett jön létre (12), vizsgálataink során jelen vizsgálatban mi is hasonlót tapasztaltunk, az AMI következtében létrejött mortalitás magasabb volt a normális koleszterin szintű betegek körében. A Tg jelentőségét sem lehet figyelmen kívül hagyni, hiszen a koszorúér-betegségben szenvedők körében olyan diszlipidémia is előfordul, amely magas Tg-szinttel jár együtt (2). Ugyanakkor azt találtuk, hogy sem a koleszterin, sem a triglicerid értékek nem növelték a mortalitást betegeinknél. Viszonylag kevés vizsgálat foglalkozik az infarctust megelőző sztatin terápia hatékonyságával a mortalitás csökkentésében. Korábbi vizsgálatok igazolták, hogy az infarctust megelőző sztatin terápia képes csökkenteni az elhalt terület nagyságát egerekben (10), továbbá koronarográfiát megelőző sztatin kezelés csökkenti az ST-szegment eleváció mértékét, segíti a coronaria keringés helyreállítását és csökkenti a myocardialis necrosis mértékét (11). Az általunk vizsgált betegek körében az infarctust megelőző krónikus sztatin kezelés rendkívül alacsony frekvenciájú, a hyperlipidaemiás betegeink kevesebb mint 5%-a részesült kis dózisú simvastatin kezelésben, más lipidcsökkentő kezelést senki sem kapott. Jelen vizsgálatban nem találtunk szignifikáns összefüggést a megelőző sztatin kezelés (36 beteg) és az AMI okozta mortalitás között. Megvizsgáltuk továbbá a betegek lipid szintje és az alkalmazott thrombolitikus kezelés illetve koronarográfia közötti összefüggést. Mind a thrombolízisben, mind a rescue PCI-ben részesült betegek Chol szintje szignifikánsan magasabb volt, amely megfigyelés alátámasztja a Chol jelentőségét a coronaria plakk kialakításában. Eredményeink azt igazolták, hogy szignifikánsan több férfi és nő halt meg azok közül, akik az infarctust követően nem részesültek sztatin kezelésben. A rescue PCI-ben részesülő betegek mortalitása mindkét nemben szignifikánsan magasabb volt a sztatin kezelés hiányában, primer PCI esetén férfiaknál egyértelműen magasabb a mortalitás, nők esetében csak enyhén szignifikáns eltérést találtunk. Mindez azt sugallja, hogy a hiperlipidémiás betegeknek rosszabb a gyógyulási esélye az infarctust követően. Eredményeink megerősítik az akut 24 órán belül indított agresszív Észak- és kelet-magyarországi orvosi szemle • IX. évfolyam, 1–2. szám • 2008.

19

sztatin kezelés szükségességét akut coronária szindrómában (9), amely egyértelműen csökkenti a korai szövődmények kialakulását és a halálozást. Vizsgálatunkban az AMI-t megelőző krónikus sztatin kezelések számaránya igen alacsony volt, a hiperlipidémiás betegeknek ugyanis csak <5%-a szedett lipidcsökkentő gyógyszert. Mivel több vizsgálat is igazolta a sztatinok hatékonyságát az ateroszklerózis lassításában sőt visszafordításában, a szedése mindenképpen javasolt, főként a nagy cardiovascularis rizikóval rendelkező hiperkoleszterinémiás betegek esetében.

Irodalom 1. Rizzo M Berneis K. Lipid Triad or Atherogenic Lipoprotein Phenotype: A Role in Cardiovascular Prevention? J Atheroscler Thromb 2005; 12: 237-239. 2. Nash D. Kardiovaszkuláris kockázat: lipid-paraméterek az LDL-koleszterin szintjén túl. Orvostovábbképző Szemle 2005; XII/9: 43-48. 3. Kannel W, Castelli W Gordon T. Cholesterol in the prediction of atherosclerotic disease. New perspectives based on the Framingham study. Ann Intern Med 1979; 90: 85-91. 4. Wilkson P. Established risk factors and coronary artery disease: the Framingham Study. Am J Hypertens 1994; 7: 7S-12S. 5. Paragh G., Köbling T.: A sztatinok szerepe a kardiovaszkuláris kockázat csökkentésében. Orvostovábbképző Szemle 2006; December, különszám: 40-45. 6. Karádi I. A sztatin terápia eredményessége és korlátai. Metabolizmus 2005; III/suppl. E: E10-E13. 7. Paragh G., Köbling T.: Miért van szükség az eddiginél hatékonyabb lipidcsökkentő terápiára? Metabolizmus 2006; IV/suppl.F: F5-F7. 8. Pados G. Ajánlások és realitások a lipidcsökkentő kezelésben. Metabolizmus 2006; IV/suppl. F: F8-F12. 9. Fonarow G, Wright R, Spencer F. et al.: Effect of statin use within the first 24 hours of admission for acute myocardial infarction on early morbidity and mortality. Am J Cardiol 2005; 96(5): 611-6. 10. Jones S, Trocha S, Lefer D. Pretreatment with simvastatin attenuates myocardial dysfunction after ischaemia and chronic reperfusion. Arterioscler Thromb Vasc Biol 2001; 21: 2059-2064. 11. Ishii H, Ichimiya S, Kanashiro M et al.: Effects of receipt of chronic statin therapy before the onset of acute myocardial infarction: a retrospective study in patients undergoing primary percutaneous coronary intervention. Clin Ther 2006; 28(11): 1812-9. 12. MacMahon S, Sharpe N, Gamble G et al.: Effect of lipid lowering average or below-average cholesterol levels on the progression of carotid atherosclerosis. Results of the LIPID atherosclerosis substudy. Circulation 2007; 97: 1784-90. 13. Law M, Wald N. An ecological study of serum cholesterol and ischaemic heart disease. Eur J Clin Nutr 1994; 48: 305-323. 14. Carbajal E, Deedwania P. Az ST-eleváció nélküli akut coronaria-szindróma kezelése. Orvostovábbképző Szemle 2006; XIII/1: 32-41. 15. Kiss R, Béres B. Coronaria atherothrombosis ma: egy korszak lezárult? Orvostovábbképző Szemle 2006; December, különszám: 46-52.

20


Az égési sérülések kezelésének története ÉGÉSKEZELÉS MAGYARORSZÁGON

Dr. Mészáros Gábor

Szent István Kórház, Égési és Plasztikai Sebészeti Osztály, Budapest Mottó: „Az égés kezelése gyakran az empírikus gyógyítás legbizarrabb formáinak a tárgya volt”. (Guilleaume Dupuytren, 1839.) Az égési sérülések kezelésének történetéről szóló sorozat első három részében csaknem4 évezredet tekintettünk át a kezdeti bizarr kezelési próbálkozásoktól a XXI. század elejének komplex terápiájáig. Nem tudhatjuk, hogy néhányszáz vagy egy-két ezer év múlva a jövő orvosai milyen szörnyülködéssel fogják olvasni a mai ismeretekről szóló könyveket. (Feltéve, hogy lesznek könyvek és lesznek emberek, akik elolvassák, és hogy egyáltalán lesz-e Föld? – ezt persze remélhetőleg csak a szerző súlyos szkepticizmusa mondja). Az orvostörténeti séta során nem beszéltünk a hazai égéskezelésről – pedig, ez is fontos! Itthoni emlékeink persze nem terjednek ki ilyen messzeségbe, hiszen – sajnos – fogalmunk sincs róla, hogy a honfoglaláskori táltos, hogyan kezelte az égéseket, de még arról sem, hogy akár Mátyás király idején mit tudtak elődeink Magyarföldön ezen tudományról, pedig ismeretes, hogy akkoriban már többen is látogattak külföldi egyetemeket.

Hazai emlékek a II. világháborúig Amikor érdeklődésem szűken vett szakmám története felé fordult, nagyon sok mindent elolvastam, ahol égésről, plasztikai sebészetről lehetett szó. Nem nagyon kerültek viszont elém a XIX. század előtti kisebbnagyobb kiadványok, melyekben gyakran leírnak recepteket a különféle betegségekre, sérülésekre. Az általam fellelt legrégebbi égési emlék a XVII. század második fele híres orvosának, Pápai Páriz Ferencnek (16491716) a „Pax Corporis – az-az Az emberi test nyavalyáinak okairól, fészkeiről, ’s azoknak orvoslásának módgyáról való tracta” c. könyvében található (1). A szerző heidelbergi tanulmányok után Basel-ben szerezte meg orvosi diplomáját, hazatérte után néhány év múlva Apafi Mihály fejedelem udvari orvosa lett, miközben 1678-ban tanszéket kapott a nagyenyedi református Bethlen Kollégiumban. Számos könyve jelent meg, valamint leghíresebb régi latin-magyar szótárunknak is ő volt a szerzője. A Pax corporis (egyetlen orvosi tárgyú könyve) 1690-ben jelent meg először, majd 80 év alatt 8 újabb kiadást ért meg. A 8. könyv XI. része szól az égésről. Érdemes minden szavát idézni: „Az égésben mindjárt hívesítőkkel kell élni, minémű kiváltképpen az ebszőlő vize, útifű vize, rózsa vize, vízi tök-víz, salátavíz; ezeket vagy együtt, vagy külön, amelyiket kaphatod, tyúkmony fejérivel köpüld öszve, s azzal kend bé az égett részt tolluval, nem hólyagzik fel, ha mindjárt érteted véle. Azután egynéhány fejér liliom gyökerét süsd meg parázsa (zsarátnak) alatt, törd meg jól, mint a pépet, rózsaolajat eresztvén közibe, s kösd bé véle. Vagy: tyúkmony székit köpülj öszve erősen rózsaolajjal vagy petz-olajjal, s kenegessék véle. Jó kenni popiummal is, mivel igen hívesítő. Azután, ha száraztani akarod: Fenyőfának vagy nyárfának vagy tölgyfának aszú héját, gelétet, tömjént, mindeniket apró porrá törvén és szitálván, elegyítsed öszve, s hintsed véle. Jó azonvégre szúliszttel is hinteni. Jó a mézes víz is, ha véle mosod. Vagy: lenmagolajat, aprón tört meszet, tyúkmony fejérit, rózsavízben köpülj erősen öszve, s azzal kenjed. Jó a régi sarutalpat is hamuvá égetni, megtörni és véle hinteni. Azon haszna vagyon a megégetett káposztatorzsa hamvának. A juhganéj is igen jó, ha lenmagolajjal öszvetöröd, és egy kevés viaszat belé ersztvén öszveereszted a tűznél, s kened véle. Az égésben való fájdalmat pedig igen enyhíti, ha a saláta levét kifacsarod, és édes téjjel öszveelegyítvén kened véle. Jó a nyers káposzta kifacsart leve is azon módon. Ha forró víztől vagy zsírtól esik az égés, mindjárt sózd meg, és azután kámforos vagy aprón tört büdöskővel elegyített rózsavízbe ruhát mártván, tedd reá, megújítván minden órában, mihelyt megszárad. Vagy pedig hamarjában csak hideg ecetes vízbe márts ruhát, s azzal nedvesítsed, reá borítván és gyakran újítván. Azután hintsed fenyőfa héjával, amint feljebb írtam, és a többi porokkal. Az óhájat törd öszve téjfellel, jó akármicsoda égésben kenegetni véle, annál jobb, ha tyúkmony székit is törsz közibe, mind hívesít, s mind a fájdalmat enyhíti. Jó az asztalosok gyantájával kenegetni az égett részt, jó csak téntával is. A meghántott hársat főzd meg téjben erősen, s azzal mossák gyakorta. Főzd meg a rákot erősen, annak levébe eressz vajat, igen jó kenni, kiváltképp a puskapor-égette részt. Az égés után amely var Észak- és kelet-magyarországi orvosi szemle • IX. évfolyam, 1–2. szám • 2008.

21

következik, nem kell erővel levájni, hanem vajas meleg borral kell gyakran mosni és nyomogatni, míg magától a var leesik”. (Engedje meg az olvasó, hogy ne fűzzek szómagyarázatokat a régi szavak mellé, akit érdekel, megtalálja a Pax corporis végén) Ez volt Pápai Páriz Ferenc híres könyvének égésről szóló fejezete. A benne leírtak nyilván a szerző ismereteit tükrözték, ő nem sebész volt (csak összehasonlításként - Fabricius Hildanus, az első „égéssebész” – ld. I. fejezet – 1634-ben halt meg, 15 évvel Pápai Páriz születése előtt). Emiatt kissé furcsa a tyúkmony (tojás), juhganéj és társainak emlegetése. A következő kétszáz évből nem találtam égésről szóló leírást. Ez az első ilyen szakmai emlék. 857-ben megjelent az Orvosi Hetilap, és a 2. évfolyam 10. számában található Weszelowszky Károly tárcája (2), aki Árvaváraljáról írt, és ebben többek között arról értekezik, hogy égetési és fagyási bőrlobban „a 2-dik (dermatitis combustionis bullosa) és 3-dik (derm. comb. eschariotica) fokú égések” kezelésére kitűnő sikerrel alkalmazta a pokolkövet (vagyis lényegében a lápiszt), melynek lenolajjal készített oldatát naponta kétszer ecsetelésre alkalmazta (Rp. Arg. nitr.fusi partem 1.s.aquae d.s.q. et adde Olei lini partes 8–3), a szer kiváló fájdalomcsillapító és pörkképző hatását írja le, végül azzal fejezi be: „Csak az a kár, hogy a drága szer nem mindég alkalmazható szegényebbeknél”. Két évvel később szintén ő maga ír egy „tetemes” égési sérülés azonos, tehát pokolkővel történő kezeléséről (3). 1859-ben ugyancsak az Orvosi Hetilapban jelent meg Tormay Károly közleménye „ A közegészségügy állapota Pesten” címmel (4), melyben adatok vannak az égési sérülések kórházi előfordulásáról. 23915 fekvőbetegről számol be, akik közül 69 volt égett, közülük mindössze 10 halt meg. (Nem tudhatjuk persze, hogy kit mikor, miért vettek fel akkoriban az egyetlen akkor működő pesti kórházba, a Rókusba, vagy annak valamelyik fiókkórházába). A XIX. század végén a kor híres bőrgyógyászai (Schwimmer Ernő, Róna Sámuel, Török Lajos) írnak néhány égési sérült kezeléséről az osztályukon kezelt egyéb bőrgyógyászati esetek mellett, Kenyeres Balázs több közleményében kórbonctani leírásokat közöl égési sérülés miatt elhunytakról (7). Wein Manó 1900-ban a Budapesti Királyi Orvosegyesületben számolt be égési sérülteknél alkalmazott eljárásáról (8). Az előadásban - mint mindenki által alkalmazott eljárásról - ír a tannin kezelésről, de őmaga a „nedves vérrög, fibrinalvadék alatti gyógyítást” preferálja, a felületes seben kiadós debridement-t végez, aztán sublimátos sebfertőtlenítést alkalmaz, végül a sebet befedi legvékonyabb kaucsukpapíros csíkokkal, melyet 5-6 nap múlva eltávolítva a sebet fibrintartalmú hártya borította, mely alatt a hámosodás gond nélkül megtörtént (Ím, a nedves sebkezelés akkori változata!). Áram okozta sérülésről 1931-ben Wietrich Antal (9), 1933-ban szintén ő (10), valamint Mészáros Károly (11), 1934-ben Milkó Vilmos (12) számolt be, ilyen közlemények szaporodó számban jelentek meg abban az időben, nyilván a hazai elektromos szolgáltatás terjedésével párhuzamosan. 1937-ben jelent meg Czirer László közleménye (13), mely egy klinikai előadás írásos változata, ebben a lehetőségekhez képest röviden, de széleskörűen ír az égési sérültek kezeléséről. Sebkezelésként csak (és kizárólag) konzervatív sebkezelési módszerekről írt, elsősorban az akkor divatos Davidson-féle kezelési módszerről, vagyis a tannin (csersav)-kezelésről. Feltétlenül szükségesnek tartja a megfelelő fájdalomcsillapítást, melyre elsősorban a morfiumkezelést javasolja, a bő folyadékbevitelt elengedhetetlennek tartja, elsősorban intravénásan vagy subcutan adott konyhasó oldat formájában, hangsúlyozza, hogy szükség lehet gyakori vérátömlesztésekre. Még ugyanebben az évben a Magyar Sebésztársaság XXIII. Nagygyűlésén Hedri Endre tartott egy előadást az égési sérülések korszerű kezeléséről, aki arról számol be, hogy a testfelszín egyharmadánál nagyobb égési sérülések esetén is esély lehet a túlélésre, amióta 1924-ben Davidson javasolta (a korábban már ismert és használt) csersav kezelést, mely a pörkképződés révén megakadályozza a toxaemia kialakulását (14). Osztályukon (OTI Sebészet) 1928 és 1936 között 552 égési sérültet kezeltek, ebből 4,1%-nál haladta meg a sérült felszín a 30%-ot. Az utolsó két évben, amióta csersavval kezelték a sebeket (62 betegnél), égési sérült nem hunyt el osztályukon, pedig háromnál meghaladta a sérülés a 30%-ot. (csak érdekességképpen jegyzem meg, hogy Hedri hivatkozik arra, hogy 1930-ban Temesváry Ernő tartott egy kiváló nagyreferátumot az égésről a Magyar Sebésztársaság ülésén, melyről az azt tárgyaló kötetben annyi áll, hogy kézirat nem érkezett. Sajnálhatjuk.) Éppen Hedri Endre volt, aki jó tíz évvel később (már professzorként) azt javasolta egy fiatal, ambiciózus sebésznek, hogy foglalkozzon behatóbban az égési sérültekkel. Ezt a fiatalembert Frank Györgynek hívták, és vele kezdődött el a korszerű égéskezelés hazánkban.

A korszerű égéskezelés hazánkban (a XX. század második fele) Mint a korábbi fejezetekből láthattuk, az égési sérülések kezelésében az igazi áttörést (mintegy a „második forradalmat”) a II. világháború jelentette. Ekkor még a konzervatív sebkezelés volt az uralkodó, de már a kutatások és a sajnálatosan nagyszámú égési sérültnél szerzett tapasztalatok alapján kezdett megérlelődni a gondolat: valami mást, valami gyökeresen különbözőt kell csinálni az égési sérülteknél. Hogy ez hazánk-

22


ban is így volt, arra álljon itt két példa, mindössze 4 év különbséggel. Asbóth Andor a budapesti István Kórház bőrgyógyászati osztályáról jelentetett meg egy közleményt 1948-ban (15). A cikk és Fejér Endre egy 3 évvel későbbi szimpózium hozzászólása alapján kijelenthetjük, hogy jelentős számú égési sérültet láttak el az osztályon ( az összes bőrbeteg 10%-a volt égett!). Leírja osztályuk gyakorlatát, mely szerint a sebeket sterilen látták el hipermangános fürdetés után, a sebeket hármas festékkel ecsetelték. A debridement-t műszeresen végezték, fájdalomcsillapításra morfint használtak, a kezelésben jelentős része volt a koffeinnek és a tonogénnek. Műtéti kezelésről egyetlen szó sincs a cikkben (!). Megállapítja, hogy az első 48 órában még nem lehet megállapítani a sérülés súlyosságát, véleménye szerint minden 5% feletti égési sérülés feltétlenül kórházi ellátásra való, 30% felett igen nagyfokú égési sérülésről kell beszélni. Ismétlem, 1948-ban jelent meg a közlemény. Hogy az égéskezelés körül valami történt a világban, az kiderült abból is, hogy 1951. októberben előbb a bőrgyógyász szakcsoport (akkor így hívták a társaságot!), majd néhány hét múlva a sebész szakcsoport tartott ülést. Egyed Béla tartott összefoglaló referátumot (16), melyhez többen szóltak hozzá, többek között Érczy Miklós és Fejér Endre. Ki kell emelni Érczy Miklós véleményét, aki elmondta, hogy küzdeni kell az ellen a tévhit ellen, hogy a plasztika elvégzéséhez meg kell várni az égett terület feltisztulását, a sarjadzást, esetleg a „behámosodást”. Azt javasolta, hogy korai plasztikát kell végezni a 10–20.napon (sic!!!). A két szakcsoport közösen megfogalmazott állásfoglalásában azt írta, hogy shocktalanításra plazma és teljes vér adandó, helytelen az izotóniás krisztalloidok alkalmazása (!), kötelező a tetanusz prevenció, és korai plasztika javasolt a 20. nap körül. Legfőbb megállapítása: „Az égési sérülés sebészi betegség, sebészi osztályra való. Ezért javasoljuk az égettek részére külön kórházi osztály felállítását. Az égési osztály vezetését traumatológusra célszerű bízni.” Kifejtik, hogy külön osztályok felállítására azért van szükség, hogy az izolálás biztosítható legyen, az ápolási költségek magasak, különlegesen képzett orvos- és ápolószemélyzetre van szükség, és követelmény a különleges plasztikai ellátás. 1951-et írunk, mindössze 3 év telt el az előbb idézett közlemény megjelenése óta! (A szimpóziumok anyaga az Orvosi Hetilapban jelent meg 1952-ben).

A magyar égéskezelés bölcsője: a Kun-utcai Kórház Dr. Frank György Az Egészségügyi Minisztérium a két szakcsoport ajánlását elfogadta, és elkezdte megszervezni az első magyar égési osztályt, melynek helyéül a Kun-utcai Kórházat jelölte ki, az osztály vezetésére pedig Frank Györgyöt nevezte ki. Frank György (1911–1959) és az első magyar égési osztály (Kun utca) Már említettem Frank György nevét, aki fiatal sebészként Hedri Endre javaslatára kezdett foglalkozni az égési sérülések különböző kérdéseivel, első ilyen közleményei 1949-ben jelentek meg az Orvosi Hetilapban, „Az égések újfajta kezelése fibrin-coagulatios módszerrel” (17) ill. „Az égésihólyagtartalom véralvadási tényezőinek, valamint ion-koncentrációjának vizsgálata címmel” (18). Pályája ezután néhány évre másfelé kanyarodott, a Vas-utcai Kórház sebész-főorvosa, majd az Országos Vérellátó Intézet igazgatója, ezt követően Újpesten sebész-főorvos. És 1952 végén megkapja a megbízást az első magyar égési osztály felállítására, mely hivatalosan 1953. január 1-én lett alapítva, a betegellátás pedig ugyanezen év március 7-én indult meg (19). Nyugodtan dicsekedhetünk vele, az első magyar égési osztály Európában a negyedik volt! Igaz, hogy akkoriban sorban nyíltak meg az égési osztályok a különböző országokban, de hazánk egyike volt azoknak, ahol a legkorábban ismerték fel az égés, mint szakma önálló igényeit. Az osztályon két beosztott orvos volt (Balta Béla alorvos és Csont Lajos segédorvos), kis létszámú nővérgárda, hiányos felszerelés, és az eredetileg dologháznak (börtönnek) épült (akkor) csaknem 80 éves épület első emeletén két nagy kórterem, műtő a földszinten. Szinte minden ellene szólt, hogy ilyen körülmények között korszerű égéskezelés történjék ott. Pedig, ha elolvassuk azokat a közleményeket, melyeket Frank György megjelentetett, ha elolvassuk a halála után 1961-ben megjelent könyvét („Az égési sérülés műtéti kezelésének elmélete és gyakorlata”) (20) ki kell jelenteni, hogy rendkívül korszerű kezelés folyt a Kun utcában. Frank György rendkívül olvasott (könyve végén 26 oldalon keresztül sorolja az irodalmat, melyre a könyvben hivatkozik is!), széleslátókörű, és főleg igen vállalkozó szellemű orvos volt. Harmincnál több közleménye, brosúrái, könyvfejezetei jelentek meg, végül posthumus könyve. Öt évvel korábban még senki nem beszélt az égési sérültek műtéti kezeléséről, ő pedig kandidátusi disszertációt, könyvet készített munkásságából. Bevezette a homoiograft alkalmazását (21), számos kötéstechnikai újítást alkalmazott, szintetikus műanyagok segítségével fedett sebeket (22) és végül, (de talán ez a legfontosabb) alóban korai műtéteket végzett (23), (emlékezzünk Érczy és a sebészeti szakcsoport javaslatáról a korai műtéttel kapcsolatban – 20. nap), Véghelyi Péterrel együtt közösen kidolgozták az égettek hibernációban való operálásának elméletét és gyakorlatát (24), és így mai szemmel nézve is heroikus műtéteket végeztek. Ha összehasonlítjuk a mai adatokkal – még nem operáltnagyon sokat, hiszen Kun utcai majdnem 7 éves pályafutása során 381 betegnél 505 műÉszak- és kelet-magyarországi orvosi szemle • IX. évfolyam, 1–2. szám • 2008.

23

tétet végzett (köztük 50 elsődleges műtét, 31 gyorsított korai műtét, 209 halasztott korai műtét), de az akkori viszonyok és ismeretek között ez egy rendkívül agilis ember rendkívül agresszív sebkezelési taktikája volt. A könyv leírásai illetve az általa hihetetlen precízen vezetett műtéti napló alapján tudhatjuk, hogy az eltávolított szövetmennyiség sokszor 4-6 kg volt, a műtétek nem egyszer 5-6-7 órán keresztül tartottak, és van olyan leírása, mely egyértelműen a rétegesen (vagyis tangencionálisan) az épig végrehajtott necrectomiát írja le. Hadd büszkélkedjünk: a primer műtét stratégiáját Douglas Jackson 1960-ban írta le, tangenciális necrectomiát pedig Zora Janzekovics nevéhez kötjük 1970-es cikke alapján. Természetesen nem akarom elvitatni elsőbbségüket, mindössze arra akarok rámutatni, hogy az 1950-es években volt itthon egy sebész, aki abszolút a pionírok, korszerű égéskezelés kialakítói közé tartozott. Frank György műtéti stratégiai rendszert állított össze (ez sokban hasonlít a ma is használatoshoz), mindezekről egy közleményben számolt be 1959-ben a Plastic Reconstructive Surgery c. szaklapban (25), melynek tudományos pályázatán második helyezést ért el, és ezzel egy amerikai ösztöndíj lehetőségét. Az utazás elé az akkori rendszer (1959-et írunk, 3 évvel a forradalom után!) számos akadályt gördített. Frank György P.K. 46 éves nőbetegnél 1959. október 3-án 6,5 órás műtétet végzett a sérülést követő napon, majd ugyanennél a sérültnél október 23-án (vagyis 3 hetes volt a sérülés!) végzett újabb 3 órás műtétet. Ezen műtét közben karja megsérült. A seb elfertőződött, bár november 6-ig még végzett négy műtétet, utána eltűnik neve a műtéti naplóból. Szeptikus állapotba került, volt főnöke, Hedri professzor klinikáján mindent megpróbálnak, hazánkban még ismeretlen antibiotikumokat szereznek be Bécsből, hogy megmentsék az életét (egyes vélemények szerint talán pont az antibiotikumok hatásainak nem tökéletes ismerete volt a baj), de nem sikerült. Frank György 1959. december 9-én elhunyt. Mindössze 49 éves volt, az akkori háború utáni szegénység ellenére eredményei jobbak voltak, mint a gazdagabb nyugati országok égési osztályainak legtöbbjén. Talán patetikus, de – azt hiszem – illenek ide Fortinbras szavai a Hamletből, melyeket a dán királyfi holtteste mellett mond a dráma végén: „ha megéri, nagy király vált volna még belőle”. Frank György halála után alorvosa Hoffer András vezette az osztályt kb. 1 éven keresztül, majd az osztályvezető Máday Péter lett, aki 9 évig (1961-1970) vezette az égési osztályt. Bár mortalitási és morbiditási eredményei továbbra is jók voltak, szemlélete mégis más volt, a műtéti naplóból két-három év alatt eltűntek a necrectomiák, és már csak bőrátültetések találhatók, nyilván konzervatív necrosis- leválasztás, majd sebfeltisztítás után. Ez mindenesetre visszalépésnek tűnik. Működése alatt vizsgálatokat folytatott az égett betegek táplálásával kapcsolatosan, a lokális kezelésre peciális kenőcsöt alkotott. Máday 1970-ben elhagyta az országot (ahogy akkoriban mondták, disszidált Svájcba, ahol plasztikai sebészként dolgozott tovább. 2000ben még beszéltem vele telefonon – haza látogatását tervezte, de nem találkoztunk). Az osztályt átmenetileg az ott akkor 1 éve dolgozó Szalai István alorvos (1939-2001) vezette, gyakorlatilag egyedül dolgozva, míg 1971-ben érkezett, visszajött az osztályra Hoffer András, aki Máday Péter érkezésekor Miskolcra távozott. Ő 1974-ig volt osztályvezető, vezetése alatt kisebb kórtermeket alakítottak ki, őrzőt, fürdetőt, kötözőt építettek, központi fűtést vezettek be. A fehérjedús táplálkozás érdekében szójababból készült ételeket dolgozott ki. Egy furcsa történet végeredményeképpen Hoffer Andrást más munkakörbe helyezték, és az osztály vezetése ismét Szalai István „nyakába szakadt” fél évre. 1974 végén 1975 elején érkezett az osztályra Ménesi László, aki Zoltán János professzor adjunktusaként kiváló plasztikai sebészeti gyakorlattal, többek között az égett kezek rekonstrukciójának gyakorlatával felvértezve érkezett – és a mintegy másfél évtizedes állóvíz (vagy ne legyünk igazságtalanok – csendesen folydogáló víz) egy varázsütésre megpezsdült. 1975. januártól a Kun utcában új élet kezdődött.

Ménesi László és tanítványai Hogy milyen örökséget vett át Ménesi, hadd mutassam be saját szavaival (26): „Kezdetben ketten voltunk orvosok Szalai doktorral, a bőrgyógyászok ügyeltek, mi pedig felváltva voltunk telefonügyeletesek, igen gyakori bejárással. A héttagú nővérgárdából csak a főnővér volt szakképzett. Ezen kívül egy gyógytornász és egy takarítónő tartozott még az osztályhoz, valamint két műtősnő, és egy műtőssegédnő. Az intenzív osztály üresen tátongott, a fürdetőben két hatalmas fekete bevonatú kád, alig alkalmas beteg kezelésére. Az osztályt a lyukas középrész és a lépcsőház vágta ketté. A műszerek, a felszerelés minimális volt”. Ménesi egyszerre kezdte az infrastruktúra fejlesztését, a személyzet toborzását, és a szakmai megújulást. Az intenzív osztály megszervezésével Szebeni Ágnes belgyógyászt bízta meg, akit néhány év után Kósa János váltott. Én 5 évvel később érkeztem az osztályra, addigra már csak egy nagy kórtermünk volt, az intenzív osztály működött, a nővérlétszám duplája volt, az orvosok száma 7 volt, bár ebből 2–3 helyen rendszeresen cserélődtek az emberek. A felszerelésünk lényegesen javult az előbbiekhez képest, Ménesi pedig belépése után szinte azonnal bevezette a tangencionális excíziót, műtéti számunk rohamosan emelkedett Törekedtünk a korai necrectomiára, bár azért a régi és mai adatokat összehasonlítva láthatjuk,

24


hogy ebben mennyit léptünk azóta is előre. 1982-ben elérte, hogy az osztály nevét és hivatalos profilját is „égési és plasztikai sebészeti” osztályra változtatták. Ez a profilbővítésen kívül még egy óriási előnnyel járt, fiatal, friss diplomás kollégák jöttek az osztályra, és … maradtak is, azóta is az osztályon illetve a szakmában dolgoznak. Nyugodtan ki merem jelenteni, 23 éves működése alapján Ménesi László iskolát teremtett szakmában (7. ábra), szemléletben, orvos-beteg kapcsolatban egyaránt. A Kun-utca adta a továbbiakban a győri, majd a Bethesda kórház égési osztályának vezetését, de a Honvéd Kórházban is dolgozik volt „Kun-utcai”. 400 körüli előadás, 100 körüli közlemény származik abból az időszakból. Az égett kéz kezelésének nem volt elismertebb ismerője hazánkban, fantasztikus türelemmel és fantáziával készített használható kezeket ronccsá dermedt, hegtömegbe zárt kezekből. A ’70-es években jelentős szerepe volt a hazai lyophilizált sertésbőr, a Porciderm bevezetésében (27). Az osztály az élen járt a fasciocutan és musculocutan lebenyek alkalmazásában, melyek közül jónéhány első hazai alkalmazás Ménesi vagy Csorba Éva nevéhez kötődik (28). A ’80-as évek elejétől (igaz, hogy többnyire valamilyen súlyos baleset miatt) fokozatosan korszerűsödtünk, 2 fluidizációs ágy, 2, majd később 3 lélegeztetőgép, vérgázanalizátor került az intenzív osztályra, megszűntettük az egyetlen nagy kórtermet, a műtőket szétválasztottuk, sőt később 3., ambuláns műtőt is kialakítottunk. Ménesi szakmai törekvéseiben tökéletes társat talált Csorba Éva személyében, aki az intenzív osztályon úttörő tevékenységet végzett a légúti égések kezelésben, sebészi szemlélete az osztály szemléletét az egyre koraibb, agresszív necrectomiák irányába tolta. Ménesi első és utolsó osztályvezetői éveit összehasonlítva az évente felvett betegek száma 351ről 680-ra, a műtéti szám 232-ről 1456-ra, az égési műtétek 90-ről 293-ra (ezen belül a necrectomiák száma 30-ról 221-re) emelkedett. Búcsúzása idejére „nagyüzemmé” váltunk. Ménesi László 1997 végén nyugdíjba vonult. Megkezdődött az osztály harmadik korszaka: a Ménesi tanítványok kora”. Természetes dolog volt, hogy 1998-ban Csorba Éva lett az osztály vezetője. A korábbiakban leírtakat következetesen képviselve vezette az osztályt, szinte kötelezővé vált, hogy a II/2 fokú égési sérülések nagy részét is be kellett metszeni, illetve amennyiben ettől nem javult kellőképpen a keringés, avagy nem sikerült megakadályozni a seb mélyülését, akkor ezeket a sérüléseket is meg kell operálni. A korai műtétek és gyors necrectomiák következtében csökkent a korrigálandó hegek száma, ez a tény a két osztályvezető munkájának közös gyümölcse. Csorba Éva vezetése alatt következett be az, amire az osztály legalább 20 éve várt: kész lett az új égési osztály, a Szent István Kórházban. A háromszintes épület egy más dimenzió - szakmailag. Szeparált boxok az intenzív osztályon, kétágyas komfortos betegszobák, 4 műtő, klimatizált intenzív és műtő-traktus, hazai viszonylatban jó műszerezettség, 8 sebész, 2 aneszteziológus, 5 műtősnő, ugyanannyi műtőssegéd, 20 feletti nővérgárda, 3–4 kötözős as�szisztens, külön ambulancia és kötöző, szintben is elválasztott égési és plasztikai sebészet, emberi körülmények a dolgozók számára – ez fogadott bennünket a Szent István Kórházban. (Hasonlítsák össze a korábban leírtakkal). Az új épület ára 25%-os ágyszám-leépítés volt. 2001. elején Csorba Évát a kórház vezetése fegyelmi okokra hivatkozva elküldte, és helyére Mészáros Gábort bízta meg, majd később nevezte ki. Ezek az évek már az egyre nehezebb pénzügyi helyzetről szóltak, igen nehéz volt törekedni a kompromisszum-mentes gyógyításra. 2005. elején az új kórházi vezetés a korábbi munkaügyi bírósági határozatnak megfelelően visszahelyezte Csorba Évát az osztályvezetői állásba (aki így jelenleg egyszerre irányítja a Szent István Kórház és a Bethesda gyermekkórház égési osztályait). Ez volt az első osztály – most már több mint félévszázados – története, nézzük meg, hogy mi történt máshol Magyarországon? Novák János és a második magyar égési osztály (Központi Katonai Kórház) A Magyar Néphadsereg Egészségügyi Csoportfőnökének parancsára 1962-ben l6 ággyal létrehoztak egy égési részleget a baleseti sebészeti osztályon. A részleg vezetésére Novák János (10. ábra) kapott megbízást, aki addigi traumatológusi pályáját hagyta ott az új szakmáért. Mellette 1 műtősasszisztens és 5 nővér dolgozott az osztályon. Novák János agilisan, szisztematikusan állt neki a munkának. Frankhoz hasonlóan rendkívül olvasott, a szakmán belül minden iránt érdeklődő vezető volt. Működése alatt az égési szakma vezetése, irányvonala fokozatosan a MHKKK égési osztálya felé tevődött át, a Róbert Károly körúton a rendkívül komoly szakmai munka folyt. Tudományos munkássága mind minőségre, mind mennyiségre kiemelkedő a hazai égéskezelésben (29, 30, 31, 32, 34). Előbb kandidátus, majd az orvostudomány doktora tudományos fokozatot ért el, de a hazai égéskezelésben a további két égéssel foglalkozó kandidátusi disszertáció is vezetése alatt a Katonai Kórházban született meg (Szabó Kornél az égési sérülés során bekövetkező kardiológiai vonatkozásokról, Bernát Iván az égési anaemia pathomechanizmusáról értekezett)(35). Kiemelkedő Prof. Dr. Novák János oktató és kutató munkája egyaránt, csakúgy mint szakmai termékenysége. Alapvető szerepe volt Zoltán János professzorral együtt abban, hogy 1979-ben ráépített szakvizsgaként a minisztérium engedélyezte a plasztikai és égési sebész szakorvosi vizsga letételét. Az osztály körülményei is fokozatosan javultak, 1972-ben önálló osztállyá alakult, „fénykorában” 16 ággyal működött, 28 fő dolgozóval. Működése alatt többször átépítették, illetve költözött. Nyugodtan kijelenthetjük, hogy Novák János professzor az 1960-80-as évek meghatározó személyisége volt a hazai égéskezelésben (36), ahogy a HonÉszak- és kelet-magyarországi orvosi szemle • IX. évfolyam, 1–2. szám • 2008.

25

véd Kórház jubileumi emlékkönyvében (37) írják: „neve a társszakmák felé egyet jelentett az égési osztállyal”. Megalakulása óta 20 orvos dolgozott az osztályon, ezen idő alatt viszont mindössze két főnővére, illetve két főműtősnője volt (!!! – Ez utóbbi tényre ki kell térni néhány mondattal. Az égési sérültek ellátása szakmailag, fizikailag, pszichésen egyaránt rendkívül nehéz feladat. Nem véletlen, hogy nagyon sok országban van egy olyan szakmai specialitás, melynek neve: égési nővér. Hazánkban nincs. De mindannyian, akik égési osztályon dolgozunk, tudjuk, hogy osztályainkon kialakult a törzsgárda. Emberek, orvosok, nővérek, műtősnők, sokszor műtősfiúk is, akik megismerve ezt a speciális betegcsoportot, többé nem mennek el, évtizedekig, nyugdíjig az égett betegek ellátásáért dolgoznak. Más osztályok adataival nem szolgálhatok, de a Kun-utcai, majd Szent István Kórház égési osztályának eddigi 52 éves történetében hárman voltak, akik több mint 30 évet töltöttek el az osztályon, és további tízen, akik húsznál többet eddig, pedig az igazi fellendülés csak Ménesi főorvos 1975-ös érkezésével kezdődött, azaz 30 éve. És a Honvéd Kórház példája is tökéletesen igazolja azt: valamiért nagyon lehet ragaszkodni ehhez a szakmához, ezekhez a kollektívákhoz, ezekhez a betegekhez: 43 év alatt 2 főműtősnő és 2 főnővér összesen. Akik égési osztályokon dolgozunk, mindannyian érezzük ezt a kohéziós erőt, legfeljebb nem tudjuk pontosan megfogalmazni, hogy miért? Én sem. Lehetne sorolni sok mindent, de a pontos válasz valahol belül – két helyen, a szívben és az agyban – fészkel). Novák János nyugdíjba vonulása óta, 1989-től Szűcs András vezeti az osztályt, melynek ágyai egy részét előbb leépítették, ennek következtében a baleseti sebészeti osztály részlegévé vált, majd 2003-ban összevonták a budai részlegben dolgozó plasztikai sebészettel, és jelenleg annak a részlege.

Felnőtt égett sérülteket ellátó vidéki centrumok Nehéz sorrendet felállítani, hogy a jelenlegi égési osztályok, részlegek közül melyik volt időben a következő, hiszen mindenütt volt égésellátás, hol bőrgyógyászati osztályon, hol baleseti sebészeti osztályon. Kezdjük a kört talán Miskolcon. Miskolc A miskolci ún. Szentpéteri-Kapu Kórház (hivatalos nevén a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház) 1958-ban létesült, a baleseti sebészeti osztály 1959-ben indult, de akkoriban még, 1963-ig a bőrgyógyászati osztályon látták el a termikus sérülteket. A miskolci égésellátás kezdetei Hoffer András nevéhez köthetők, aki Frank tanítványaként került Miskolcra, amikor a Kun-utcában Máday lett az osztályvezető, és a franki szemlélet alapján vezette be. Dr. Szűcs András az égéskezelést Miskolcon. Az alapokat ő tette le, a 60’-as évek végén már önálló részleget képeztek az égési sérülteknek a baleseti sebészeti osztály szervezeti keretein belül.. Hoffer itteni munkáját 1971-ig folytatta, amikor visszatért a Kun-utcába. Utóda Papp Tibor lett, aki 1984-ig vezette a részleget, ekkor Körmöczi Imre vette át a vezetést, végül 1990-től Tarr Sarolta. Az osztály körülményei fokozatosan javultak, bár ezt elmondhatjuk minden égési centrumról. Ma már itt is fluidizációs ágy, lélegeztető gép, intenzív terápia, izolálási lehetőség, megfelelő műtőkapacitás áll rendelkezésre. Szerencsére a régi hatalmas kórtermek időszaka lejárt. A vasgyár jelentőségének csökkenésével párhuzamosan tevékenységük is változott. (38) Szeged A szegedi égéskezelés története valahol 1961-ben kezdődik, amikor Rávnay Tamás bőrgyógyász profes�szor mintegy „kölcsönkért” egy fiatal sebészt a sebészet professzorától, Petri Gábortól, mivel számos olyan kórképet láttak el a Bőrklinikán, melyhez sebész kellett. Ez a fiatal sebész Bertényi Camillo volt, akinek a vezetésével 1962-ben kezdték tervezni a munkát egy 4 ágyas kórteremmel és kezelőhelyiséggel, Bertényi 1963ban került véglegesen át a klinikára. Ekkor még az égettek a bőrbetegek közt feküdtek. Az osztály lehetőségei fokozatosan bővültek. A nagy fellendülést az algyői olajmező felfedezése (1965) hozta, három nagyobb tűzeset 1965. Algyő, 1966. Gumigyár, 1969. ismét Algyő után az olajvállalat vezetése támogatni kezdte az osztályt, számos létfontosságú műszer beszerzésével. A következő években számos kongresszust szerveztek Szegeden, az osztály neve 1979-től változik „égésplasztikai”-ra. Bertényi Camillo közben egyik hazai apostola lesz egy új szakmának, amit dermatochirurgiának nevezünk. Az osztályon történt az első hazai sikeres hámtenyészet-átültetés. Ekkor már három sebész dolgozik ott Bertényi mellett Tamás András és Kapitány Klára. Utóbbi 1995-től átvette a nyugdíjba vonuló Bertényi Camillo helyét. Vezetése alatt a többi osztályhoz hasonlóan a túlélésért folytatott harc folyik, a kritikán aluli finanszírozás sanyargat minden égéssel foglal-

26


kozó osztályt. Mindenesetre fiatal sebészek kerültek az osztályra, akik mindannyian már plasztikai sebész szakorvosok, így a szakmai utánpótlást képezhetik.(39) Debrecen A másik hazai helyszín, ahol az égési osztály a Bőrgyógyászati Klinikához kötődik. Adatok ugyan nincsenek, de az égettek ellátása már a 20’-as évektől ezen a klinikán történt a kordokumentumok szerint. Érdekes elgondolásból a bőrgyógyászati nagykórtermek közepén alakították ki az égettek helyét, hogy a magatehetetlen sérültek ellátásában a többi beteg is részt tudjon venni. Ugyancsak egyedülálló érdekesség az, hogy Skutta Árpád professzor úgynevezett moulage-okat készített, a különböző bőrbetegségek és az égési sérülések demonstrálására. Ezek ma is megtekinthetők a klinikán. A Bőrklinika igazgatója 1949-től 1974-ig Szodoray Lajos volt, aki a nedves sebkezelést alkalmazta, szemben az akkor divatos pörkösítéssel. Nevéhez fűződik a klorofilles kenőcs és az első hazai antibiotikum (a Primycin) vizes oldatával történő lokális kezelés alkalmazása. Az égési osztály kialakítása utóda, Nagy Endre vezetése alatt valósult meg 1975-től, ennek vezetője előbb Alföldi Gyula, majd 1982-től Tamás András volt, aki Szegedről érkezett. Ő 1995-ig vezette az osztályt, akkor utóda Juhász István lett. Az évek során ez az osztály is jelentős változáson ment át, átépítés, kisebb kórtermek, új műtői traktus kialakítása történt. Az osztály profilja az égési sérültek ellátása mellett igen széles, bőrgyógyászat, sebészet, onkológia jelenti a klinikai hátteret, sebészeti tevékenységükbe a lézerterápia, a bőrsebészet, a kozmetológia, a plasztikai sebészet egyaránt beletartozik. Az osztálynak jelenleg hazánkban egyedülálló lehetőségei vannak a kutatásban, hiszen a klinika professzora Hunyadi János bőrgyógyász klinikus, ugyanakkor elméleti szakember, akinek szakterülete a keratinocyták biológiája, a ’80-as években még Szegeden jelentős szerepe volt az első hazai keratinocyta-szuszpenzió alkalmazásában. Munkásságához az égési sérülések kiváló modellként szolgálnak. Csak remélhetjük a teljes hazai szakembergárda nevében, hogy ezek a kutatási lehetőségek megmaradnak Debrecenben, hiszen hazánkban jelenleg csak ott van lehetőség erre.(40) Pécs 1969 előtt itt is a Bőrgyógyászati Klinikán történt az égettek ellátása. A Magyar Néphadsereg Pécsett is létrehozott egy kórházat, és miután 1967-ben drámai bányarobbanás történt 20 halottal, ez felrázta a szakmai közvéleményt. Lux Ottó sebész adjunktus 1969-ben Zoltán János plasztikai sebészeti kurzusát végezte, onnan hazatérve találkozott Török Zoltánnal, akinek érdeklődése egy szakmai eset után szintén a plasztikai sebészet felé fordult. Ők plasztikai sebészeti osztályt akartak volna létrehozni, de a hadsereg fősebésze csak az égési osztály létrehozását támogatta, engedélyezte. 1969-re állt össze a szervezés, emberek kiképzése, mindössze 14 ággyal 3 kórteremben, egy-egy műtő-kötöző-fürdetőhelyiséggel elindult az osztály. Az osztály megnyitása után 1 hónappal ismét súlyos robbanás történt Zobák-bányán 23 sérülttel. A korrekt ellátás következtében minden sérült túlélte az esetet, és a bánya felvetette, hogy elég-e a 14 ágy? A következő 14 évben 2500 beteget láttak el, néhány újabb tömeges baleset után 1984-re volt mód egy jelentősen kibővített alapterületű, 20 ágyas, komfortosabb osztály létrehozására külön izolált műtővel, mellette egy intenzív osztállyal, ami az égési sérülteket is ellátta. 1986-ban Lux Ottó nyugalomba vonult, helyét régi „harcostársa” Török Zoltán vette át, aki egészen nyugdíjba vonulásáig vezette az osztályt, szerencsére ott is egyre korszerűbb lehetőségekkel, fejlődő infrastruktúra háttérrel, személyi állománnyal. 2003-ban a Pécsi Egyetem átvette az osztályt, és a Sebészeti Klinika plasztikai sebészeti részlegével összevonva új osztályt hozott létre, ekkor már az égési részleget Kulik Péter irányítja. (Apró szakmai kuriózummal fejezem be a pécsi osztály történetének ismertetését, Török főorvos Úr elmondta, hogy birtokában van az a kés, amellyel Zora Janzekovics az első tangencionális excíziót csinálta, személyesen ő adta a két pécsi kollégának 1974-ben, az első hazai nemzetközi részvételű égési konferencia (Harkányfürdő) után). (41) Győr Az 1970-es évek végén merült fel a katonai vezetésben, hogy még egy katonai kórházat kellene építeni, és erre a célra Győrt választották, a tervek között kezdettől szerepelt egy égési osztály létrehozása. A terveket Novák János elképzelései alapján alakították ki, majd az építkezés előrehaladott stádiumában gyakorlatilag megállapodtak Kósa Jánossal, hogy a Kun-utcából átteszi tevékenysége színhelyét Győrbe, és ő lesz az első osztályvezető. Ekkortól Kósa szervezte a berendezés és a személyzet kialakítását. 1984. június 22-én avatták fel az új kórházat, és az új égési osztály - akkor irigyelten korszerű lehetőségekkel az orvosi szakmák különböző ágaiból összeverbuvált, de az égés iránt igen lelkes csapattal - elkezdte munkáját. Ahogy Jakabos Péter mondta, Kósa János hozta a Kun-utcai szemléletet, az orvosok közül Pajzs Tamásnak volt kevés égési gyakorlata ugyancsak a Kun-utcából 1969 tájáról és Bartek Csabának a Honvéd Hórházból. Mint említettem ez az osztály valóban nem a szokásos utat járta végig, itt korszerű körülményekkel indulhatott a csapat. 20 Észak- és kelet-magyarországi orvosi szemle • IX. évfolyam, 1–2. szám • 2008.

27

ágy, túlnyomásos klímával ellátott intenzív osztály, központi betegellátó monitor, saját fürdőkádak, pillangókád (ez utóbbiról itt is és Budapesten is kiderült, hogy égési sérültek ellátására alkalmatlan – rengeteg víz kell bele és betegenként fertőtleníteni kellene – így mindkét helyen egy-két alkalommal volt használatban, soha többé. Az utókezelésben már kiváló lehetőség persze), tornaterem, szóval valóban mindenki a győrieket irigyelte akkoriban. A csapat egyre gyakorlottabban látta el a – sajnos - szépszámú égési sérültet. Itt is kialakult a törzsgárda. 1991-ben Kósa János távozott az osztályról, két évig Pajzs Tamás volt a megbízott osztályvezető, majd Jakabos Péter lett az utód, aki jelenleg is vezeti az osztályt. 1995-ben a hadsereg megszűntette a nem is túl régi katonai kórházat, és csaknem egyévi bizonytalanság után az osztályt átvette a Petz Aladár Megyei Kórház, melynek ára bizonyos területi, infrastruktúrális leépítés volt, valamint az, hogy több kolléga elment, és Jakabos Péternek szinte elölről kellett kezdeni az „építkezést”. Gyermekellátás: Baksa József (1934–2001) Az országban az évek során bekövetkezett változások alapján a Szent István Kórház égési és plasztikai sebészeti osztályán kívül jelenleg ez az egyetlen önálló égési osztály (42) és a hazai gyermekégés-ellátás. A cím talán nagyon hangzatos, és igazságtalan is azokkal a kollégákkal szemben, akik Baksa Józseffel egyidőben, majd tanítványaiként, később követőiként tegnap és ma égett sérült kisgyermekeket láttak és látnak el. Ugyanakkor igazságtalan lenne az is, ha nem emelnénk ki Baksa Józsefet. Kiemelkedő alakja volt ő a hazai égésellátásnak. Éveken keresztül, mint fiatal sebész (bár magam nem kezelek gyermekeket), mégis valami szent csodálattal figyeltem Baksa József megszállott harcát a gyermekégettek érdekében. Az egész ország tudta, hogyha valahol egy gyermek komolyabb égési sérülést szenvedett, akkor csak fel kell emelni a kagylót és Baksát kell tárcsázni. Az ő története Miskolcon kezdődik, ahol Dankó mellett kerül először kapcsolatba azzal a szörnyűséggel, hogy egy gyermek megég. 1968-ban már 10 éves anyagot adtak ki. (43) Baksa József előbb a Madarász-utcai Gyermekkórházban adjunktusként tevékenykedett, aztán a DélPesti Kórház gyermeksebészeti osztályának vezetője lett, végül ez az osztály mindenestől átköltözött Budára, a Szent János Kórházba 1990-ben, ahol lényegében egy új osztályt kellett kialakítania. Agilis, magával ragadó lendületű, rendkívüli munkabírású, mindig az újat kereső egyéniség volt Baksa József, valami egészen különleges elkötelezettséggel a gyermekégés ügye iránt. Hadd idézzek egy részletet Vértes László soraiból, melyeket a Sebkezelés Sebgyógyulás 2001. évi számában Baksa József halála alkalmából írt (44): „Megvallom sokszor azért látogattam osztályára, mert egész egyedülálló módon, valami kifejezhetetlen szeretettel közeledett a beteg gyerekekhez, ahogy beszélgetett velük, ahogy megsimogatta a többnyire (elmondása szerint 98%-ban) felelős szülők miatt szenvedő apróságokat – életem nagy élményei.” E sorok írójának módja volt négy hétig a Szent János Kórház gyermeksebészeti osztályán látni azt, amiről Vértes László írt. Valóban így volt. A céljai érdekében keményen harcoló vezető szinte átszellemült, ha a kisbetegekkel beszélgetett. És amellett, hogy vezette az osztályt, oktatott, gyakorlatilag ami a gyermekégésben két évtizeden keresztül történt, az az ő útmutatásai, oktatásai alapján történt. A ’90-es évek elején bekapcsolódott az európai gyermekégés mozgalomba, megszervezte itthon a Gyermek Égési Klubot, az Égési Tábort, mely szerencsére ma is, halála után is működik. Dr. Baksa József útmutatásai ma is irányt adnak. Közleményeiben a korai műtétek, új kezelési eljárások, a hegek kezelési módszerei egyaránt szerepelnek, úttörő szerepe volt pl. a hegek kompressziós ruhákkal történő kezelési lehetőségeinek hazai bevezetésében. És pályája vége felé további új területet is keresett magának, alapító elnöke lett a Magyar Sebkezelő Társaságnak, nem túlzás, a hazai égéskezelés legnagyobbjainak egyike volt. Gyermekcentrumok: Miskolc Már említettem a kezdeteket, melyekben már Kiss Ákos is részt vett 1965-től. Ő már évek óta a miskolci gyermeksebészeti osztály vezetője, mely az 1976-ban megnyílt Germekegészségügyi Centrum keretében jelentős fejlődésen ment keresztül. Itt gyermekintenzív osztály áll rendelkezésre, az égési sérültek részére pedig elkülönített rész van. Az égési részleget nagy tapasztalattal és empátiával vezeti Papp Rózsa, aki vallja, hogy a szakmai irányvonalat ma is Baksa József diktálja.(45) Budapest Itt két ellátó helyről kell beszélni, a Szent János Kórházról, és a Bethesda Kórházról. Előbbiről már szóltam Baksa kapcsán, nyugdíjba vonulása után az aktivitás valamelyest csökkent, mely nem Baksa tanítványán, Győri Sándor lelkesedésén múlik, hanem azon, hogy 2002-ben megnyílt a Bethesda Kórházban az új, Országos Gyermekégetteket Ellátó Centrum. Ennek létrejötte ismét szerencsétlen esetekhez kötődik, mint annyi égési osztályunk kialakulása, vagy fejlesztése. Az Egészségügyi Minisztérium döntése alapján itt hoz-

28


ták létre azt a centrumot, amely a legsúlyosabb hazai égési sérült gyermekek ellátására szakosodott. Létrejöttéhez kellett egy agilis, fiatal intenzív terápiás szakember, Velkey György, sok pénz, és egy nagy tapasztalatú égés sebész, Csorba Éva, aki 2001 óta „szabad” volt. Az osztály 3 év alatt is sokat tett a hazai égéskezelésben. Kiváló intenzíves csapat és az István Kórházból elszármazott égési team (orvosok és főnővér) munkája láthatóan szépen egészíti ki egymást. További vidéki gyermekcentrumok Az a bizonyos egy héten belüli kettős gyermekbaleset 2001. végén, amely végül a Bethesda Kórház-beli centrum létrejöttéhez vezetett, előhozott bizonyos lehetőségeket, hogy Pécsett és Szegeden is alakuljon illetve fejlődjön ki egy-egy új gyermekégés-ellátó centrum. Talán nem ünneprontás, ha kijelentem, hogy ennek gyümölcsei még nem értek be. Esetleg olyan fanatikus gyermeksebészek hiányoznak hozzá, akik másutt eredményt értek el, talán bizonyos szemléletbeli nehézségek állnak az útba, amiért egyelőre még ezen két gyermekklinikát nem lehet a hazai égésellátás élvonalába sorolni. Nagyon remélem, hogy két nagyvárosunk is azonos színvonalra és platformra kerül rövidesen ezen a téren. A szakma fejlődéséről, problémáiról Nyugodtan kijelenthetjük, hogy - ahol elkezdtük hazai égéskezelési történelmünket - Frank idejében ott voltunk a legjobbak között. Korszerűtlen körülmények között nagyon korszerű szemléletű gyógyítás folyt a Kunutcai öreg falak között. Frank halála után a stafétabotot Novák János vette át, akinek tevékenysége komoly kapocs volt az európai égési szakma felé. Közleményei, tudományos tevékenysége ismertek voltak mindenfelé. A ’60-es évek közepére az Égési Szekció létrejöttével kb. egyidőben kialakultak azok a centrumok, melyek ugyan akkor még meglehetősen mostoha körülmények között, de nagyszerű vezetők irányítása alatt (Ménesi, Baksa, Bertényi, Lux) jó színvonalon tudtak gyógyítani. Ez a „nagy generáció” és a mögöttük jövő újabb generáció (Török, Csorba, Kósa) agilisan haladt a nemzetközi „fősodorral”, átvettek minden szakmai újdonságot, saját osztályaikat pedig több-kevesebb nehézség árán, de folyamatosan fejlesztették, több osztály kifejezetten jó műszaki lehetőségek közé került. Gyakorlatilag minden osztályon megteremtődött az izolálás lehetősége, a nagy kórtermek, hodályok eltűntek, helyükön kisebb, a keresztfertőzések szempontjából kevésbé veszélyes kórtermek lettek kialakítva, mindenütt önálló műtő-traktust építettek, egyre több helyen volt lehetőség a korai gépi lélegeztetésre, gyakran önálló, vagy kifejezetten jó kooperációjú intenzív osztályok segítették a súlyos égési sérültek ellátását. Fluidizációs ágyakat kaptak az égési osztályok. A ’70-es évek közepétől a ’90-es évek közepéig eltelt kb. 20 év a felfutás időszaka volt. Az osztályok a korábbi 1, maximum 2 orvos mellé fiatal, lelkes orvosokat, és ezek körül kialakuló szakdolgozói törzsgárdákat kaptak. A legtöbb helyen az ágyszámokat is fejlesztették. A ’90-es évek közepére, második felére gyakorlatilag minden osztályon a következő generáció vette át a vezetést (Jakabos, Juhász, Kapitány, Szűcs, Tarr, Papp R., Győri) a „nagy generáció” tagjai nyugdíjba mentek, bár legtöbben ma is köztünk vannak, de már nem ők diktálják a tempót. Ez a tíz év azonban – legkevésbé sem az utódok miatt – súlyos nehézségeket hozott. Ennek oka a magyar valóság megváltozása. A HBCS-rendszer bevezetése az égési osztályokat, és azokat az intézményeket, melyek működtetik azokat, szinte megoldhatatlan nehézségek elé állították. Az égési sérültek ellátásának finanszírozása itthon kirívóan alulfinanszírozott. Mindannyian tudjuk, hogy minden égési osztály súlyos milliókkal deficites. Ez a szakma nagyon drága, a súlyos égettek gyógyítása milliókkal többe kerül, mint amennyit az osztályok érte kapnak. (A Kun-utcaiak azóta is emlegetik azt a 85%-os túlélő esetüket, akinek 1992-ben csak a gyógyszerköltsége 3,5 millió Ft-ba került ( ! – ld. azóta az inflációt!), a győriek is egy esetüket emlegetik, ahol a külföldi állampolgár kezelésére 8–8,5 milliót bevételeztek, mert annyiba került. Minden osztály el tud mondani eseteket, ahol ilyen óriási a különbség a HBCS-bevétel és a kiadás között (hiszen jelenleg maximum 1,4 millió Ft körül kaphatunk egy-egy súlyos égettért a ráköltött 7–8, esetleg 10 millió Ft helyett. És akkor a szakember szinte meg sem mer szólal. A nemzetközi szakirodalom, a kongresszusok anyaga jelentős mértékben arról szól, hogy ma a korszerű égéskezelés a korai (sőt extrémen korai) necrectomia mellett (Csorba Éva számolt be saját tapasztalatáról a Linköping-i égési osztályról, ahol az első 24 órán belül egész napos műtéttel levették a sérült 97%-os necrosist, és a sebet Integrával, vagyis bőrpótló anyaggal fedték!) a bőrpótló anyagokkal való fedés és néhány hét múlva a tenyésztett saját keratinocytával való fedés. Szomorú kimondani, de ezekben (egy-egy szerencsés példát kivéve) nem reménykedhetünk. Amikor magam is Linköpingben jártam, megkérdeztem, miként van mód ilyen óriási felszín necrectomizálására az első 24 órában: nagy – egymást váltó – team, és legalább annyi egység vér kell hozzá, amennyi % az eltávolítandó nekrózis! El tudja bármelyikünk is képzelni jelenleg, hogy mondjuk egy 80%-os égési sérült műtétére a 16. sérülés utáni órára összeálljon a csapat, ehhez 80 E választott vér álljon rendelkezésre, kb. 13000 négyzetcentiméter Integra vagy Alloderm legyen ott a helyszínen, ugyanennyi fagyasztott disznóbőrrel, majd három hét múlva a saját keratinocyta felhasználható legyen?! És nem azért, mert amit elmondtam, az intenzív terápia egyéb szükséges „szereivel” együtt kb. 70–90 millió Ft-ba kerülne, amennyi pénz, ahogy szokták mondani, Észak- és kelet-magyarországi orvosi szemle • IX. évfolyam, 1–2. szám • 2008.

29

a „világon nincs”, legalábbis itthon – biztosan nincs. Egyszerűen azért, mert az országban egyszerre kb. 3– 4000 négyzetcentiméter Alloderm van összesen, mert egyetlen osztályon sincs egyszerre több, mint 10000 négyzetcentiméter disznóbőr, és legfőképpen, mert lehetetlen lenne 80E vért előkeríteni! Mi egy ilyen esetet egyszerűen nem kezelhetünk így! Pedig a világ így kezeli, így ad esélyt arra, hogy néhány héten belül gyógyulhasson, ezáltal a munkába, a környezetébe is könnyebben visszailleszkedhessen. (1999-ben láttam kongresszuson egy svájci esetet, ahol 92%-os égett beteg 6 hét után elhagyta a kórházat!). Nekünk erre nincs, vagy alig van esélyünk. Nem tudom van-e még szakma, melynél ennyire megnyílt az olló Magyarország és a világ között – mint az égéskezelés. Az osztályok ágyszámait mindenütt leépítették, fenntartásuk csak a plasztikai sebészeti jellegű tevékenység (dermatochirurgia, esztétikai sebészet helyenként) bevételeinek fokozatos növelésével lehetséges - nagy nehézségek között. Korábban újdonságként bevezetett hasznos kezelési eljárásokat kell leépíteni a pénzhiány miatt. Korábban teljes erővel törekedtünk arra, hogy az osztályokon plasztikai sebészek dolgozzanak, ez mára ellenünk fordul, mert a szakvizsgával a zsebben a kollégák elmennek pénzt keresni, újak, fiatalok pedig alig jelentkeznek. Persze vannak kis eredményeink itthon is. Az elmúlt év eredménye, hogy vannak minimumfeltételeink, van majdnem kollégiumi hatáskörrel működő égési és plasztikai sebészeti szakcsoport, 2004 óta a három évre felemelt plasztikai és égési sebészeti szakvizsga elengedhetetlen része a 6 hónapos égési gyakorlat, 2005-ben kinevezték a plasztikai és égési sebész szakfelügyelőket. Ezek mind eredmények, de ugyanakkor továbbra sincs tanszéke az égéskezelés és a plasztikai sebészet oktatásának, alighanem Európában az utolsók között vagyunk ezzel. Feladatunk van bőven: elengedhetetlen a finanszírozás lehetőségeinek javítása, különben teljesen ellehetetlenül a szakma, konzerválódunk a ’90-es évek eleji szakmai színvonalon; feltétlenül szükséges a protokollok megalkotása, katasztrófa-tervek megalkotása, a kapcsolatok javítása traumatológusokkal, sebészekkel. Ennek egyik lehetősége lehet az égésoktatás javítása, melynek alapja lehet pl. a Svédországban hét fő által elvégzett ABLS ( Advanced Burn Life Support)-kurzus.

Az égéskezelés hazai szerveződése Állítólag az ötlet Hoffer Andrástól származott, hogy úgynevezett Égési Klub-üléseket szervezzenek a ’60-as évek végén, ’70-es évek elején hazai, égési sérültekkel foglalkozó sebészek. Ezek az ülések még egész a közelmúltig fennmaradtak, kisebb fényű, kifejezetten a tudományra koncentráló, kongresszusoknál rövidebb összejöveteleket minden évben szerveztünk, többnyire nagy sikerrel és szakmai haszonnal. Valahol ezekből következett az, hogy 1974-ben a már említett nemzetközi részvételű harkányfürdői konferencia létrejött. És az ott levők, megalakították a Magyar Traumatológus Társaság Égési Szekcióját. Az alapítók között volt többek között Novák János, Baksa József, Lux Ottó, Ménesi László, Szalai István, Török Zoltán, hogy csak néhány nevet említsek. A jelenlévők Novák Jánost választották elnöknek, és Baksa Józsefet titkárnak. Utóbbi egészen 2000-ig betöltötte ezt a funkcióját, a közben már Egyesületté alakuló testületben is. Novák János 1988-ig volt elnök, akkor váltotta őt Ménesi László. A Szekció 1992-ben vált önállóvá, amikor Leányfalun megalakítottuk a Magyar Égési Egyesületet, ennek első elnöke Török Zoltán lett, 2000-ig, őt követte Csorba Éva, majd 2004-től Juhász István lett a szakma első embere. A 2004-es közgyűlés a titkári funkció helyett alelnökit alakított ki, melyet azóta Mészáros Gábor tölt be. Az Egyesület belépett az EBA (European Burn Association), vagyis az Európai Égési Egyesület tagjai közé. Az új vezetőség máris sikert mutathat fel azzal, hogy 2007-re az EBA Budapestet választotta a XII. EBAkongresszus megrendezésére, melyre nagy örömmel és izgalommal készülünk, hiszen nagy megtiszteltetés, nagy feladat, és a (valljuk be őszintén – európai szinten önmagát kevéssé felmutató) hazai égéskezelésnek nagy lehetőség, hogy megmutassuk a hazai égéskezelés színvonalát, eredményeit, múltját és jelenét – Európa felé. Akikről és amiről feltétlenül szólni kell még Ők azok a fanatikus őrültek - nem tudok rá jobb szót - akik szabadidőt, családi programokat limitálva megszállottan dolgoznak az égési osztályokon. Ügyeletek, túlórák, és mégis csinálják, csináljuk. Mert – ezt szeretjük csinálni. Én nem tudhatom, hogy ki mit szeret ebben a különös, különleges szakmában, hiszen iszonyatos szenvedéseket látunk, gyakran tocsogunk a gennyben, sokszor szinte reménytelenül vágunk neki a sokadik transzplantációnak – és mégis csináljuk. Mindenütt megvannak a törzsgárdák, akik szinte házasságot kötöttek az égéskezeléssel. Én csak azt tudom elmondani, hogy én miért szeretem. Mert olyan kihívás, ami számomra könnyedén helyettesíti a mai kor adrenalin-özönét felszabadító divatos sportokat, bungee-jumpingot és társait. Az ideológiát számomra egy kivetített diakép jelenti, amit 1992-ben láttam Baksa József előadásában, Leányfaluban: a képen egy kötéltáncos lány billegett egy hosszú kötélen, valahol fenn a magasban – védőháló nélkül. Baksa egyszerűen rábökött a képre és kijelentette: Ez az égéskezelés!

30


Igaza volt. Elindulunk a kötélen, számtalanszor lezuhanunk, sajnos a beteggel együtt, hányszor fordult elő, hogy a beteg sebét gyakorlatilag néhány „pöttyöcske kivételével” meggyógyítottuk, és a beteg … meghalt. Lezuhantunk – fél méterrel a kötél biztonságos túlsó vége előtt. Aki ezzel a szakmával foglalkozik, az minden ilyen kudarcot úgy él meg, hogy mindannyiszor (már bocsánat a kifejezésért) jól pofára esünk, sajnos gyűjtjük a kudarcainkat, de… Éppen ezért olyan nagy élmény, amikor elérjük a túlsó partot, amikor a beteggel kézen fogva átérünk. Én ezért csinálom. A többiek meg magyarázzák meg maguknak, ahogy ők érzik. Mindenesetre néhány szót muszáj szólni azokról a lányok-asszonyokról, ma már egyre gyakrabban fiúkról, akik mennek velünk együtt át a kötélen, akik segítenek nekünk és elmondhatatlan módon segítenek a betegeknek. Ők – szerény szóval – a szakdolgozók. Én azt hiszem, hogy hősök ők, 15–20–30 meg még több évet szánnak arra, hogy beteg felnőttek meg gyermekek életét segítsék, ápolnak, tornáztatnak, táborokat vezetnek. Eredetileg úgy terveztem, hogy felsorolok közülük néhányat, hiszen minden osztályvezető emlegetett néhány legendás nevet, nővéreket, műtősnőket, ismerje meg a világ a nevüket. De nem tehetem, mert megsérteném azokat, akiknek nem lenne ott a neve. Nem véletlen, hogy az égési szakmának, az Égési Szekciónak kezdettől teljes jogú tagjai ők, és remélem, hogy ez így lesz mindig. Így a nevek felsorolása helyett álljon itt csak egyetlen szó, melyet a magam nevében mondok (bár meggyőződésem, hogy a szakmában dolgozók maximálisan egyet értenek velem):

KÖSZÖNÖM És végül köszönet azoknak a főorvos kollégáknak, akik 2003-ban tartott előadásaik anyagát átengedték nekem, hogy összefoglalhassam a szakma hazai történetét. Köszönöm Jakabos Péternek, Juhász Istvánnak, Juhász Zsuzsának, Kapitány Klárának, Papp Rózsának, Tarr Saroltának és Török Zoltánnak ezt a segítséget.)

Irodalom: 1. Pápai Páriz Ferenc: Pax corporis. (Magyar Hírmondó-sorozat) Budapest, Magvető, 1984. 502 pp (Az égésről. In: Az orvoslás mesterségéről. Nyolcadik könyv. A külső nyavalyákról. XI.rész. 375-376.p) 2. Weszelowszky Károly: Fagyások és égetések gyógykezelése pokolkővel (Tárca). Orv. Hetil.2,10,145-154. 1858. 3. Weszelowszky Károly: Magángyakorlat – másodfokú tetemes égetési eset. Orv. Hetil. 4,12,229-231, 1860. 4. Tormay Károly: A közegészségügy állapota Pesten. Orv. Hetil. 3, különmell.,1-17, 1859. 5. Pataki Jenő: Combustio. Ulcus duodenale perforans. Orv. Hetil. 29,9,248-250, 1885. 6. Janny Gyula: Contractura égés után. (Bp.Kir.Orvosegylet, XVI.ülés, 1885.jún.6.) Orv. Hetil. 29,24,686-687, 1885. és Gyógyászat, 25,25, 387, 1885. 7. Kenyeres Balázs: Bonczlelet villamosság általi elszerencsétlenülésnél. Orv. Hetil., 38,12,136-137,1894. 8. Wein Manó: A II.fokú égési sebeknek újabb fajta gyógyítása fibrinalvadék lepel alatt. ( Bp. Kir.Orvosegyesület IV.ülés, 1900.jan.25.) Orv. Hetil. 44,5,78, 1900. és Gyógyászat, 40,5,75, 1900. 9. Wietrich Antal: Különös villanyáram sérülés. Orv. Hetil. 75,8,188-189,1931. 10. Wietrich Antal: Villamosáramú háztartási készülékek okozta balesetek. Orv. Hetil. 77,1,16-17,1933. 11. Mészáros Károly: Villanyáram okozta sérülés. ( Bp. Kir. Orvosegyesület 1933.márc.24.) Orv. Hetil. 77,13,272,1933. és Gyógyászat 73,15,237,1933. 25. Égéskezelés = Kötéltánc 12. Milkó Vilmos: Villanyáram okozta sérülések. Orv. Hetil.78,25,555-558.1934. 13. Czirer László: Égési sebek kezelése. Orv. Hetil. 81,23,591-594,1937. 14. Hedri Endre: Az égési sérülések korszerű kezelése. Magyar Sebésztársaság Munkálatai, XXIII. Nagygyűlés (1937. május 7.) 105-108. 15. Asbóth Andor: Égés, fagyás. Orvosok Lapja, 4,34,1087-1090,1948. 16. Egyed Béla: A korszerű égéskezelés. Orv. Hetil. 93,6,173-186.,1952. 17. Frank György: Az égések újfajta kezelése fibrin-coagulatios módszerrel. Orv. Hetil. 90,7,209-210,1949. 18. Frank György, Borsódi Lóránt: Az égési-hólyagtartalom véralvadási tényezőinek, valamint ion-koncentrációjának vizsgálata. Orv. Hetil. 90,10,302-304,1949. Észak- és kelet-magyarországi orvosi szemle • IX. évfolyam, 1–2. szám • 2008.

31

19. Mészáros Gábor: A Kun-utcai (Szent István Kórház) Égési Osztály 50 éves története. M.Traumat.Ortop. Kézseb. Plaszt.Seb. 47,4,300-319,2004. 20. Frank György: Az égési sérülés műtéti kezelésének elmélete és gyakorlata. Budapest, Medicina, 1961,259pp. 21. Frank György: A bőr homoiotransplantatioja égetteken és a bőr tárolása. Magyar Sebészet, 8,2,92103,1955. 22. Frank György: Szintetikus műanyagok a sebfedés szolgálatában. Orv. Hetil. 97,18,496-499,1956. 23. Frank György: Az égési sérülés elsődleges és korai plasztikai műtétei. Orv. Hetil. 100,10,351-355,1959. 24. Frank György, Véghelyi Péter: Hypothermia és hibernatio V.: Új lépés nagykiterjedésű mély égések kezelésében: azonnali szabad bőrátültetés. Orv. Hetil. 96,18,494-495,1955. 25. Frank György: Primary and „accelerated” early plastic surgery for burns. Plast. Rec. Surg. 23,313330,1959. 26. Ménesi László: Reminiszcenciák (előadás). Magyar Égési Egyesület (MÉE) kongresszusa, 2003.szept.26., Budapest. 27. Ménesi László: Nagykiterjedésű sebfelszínek fedése tartósított sertésbőrrel. A katonaorvos-tudomány néhány kérdése. Budapest,31-37, 1978. 28. Csorba Éva, Mészáros Gábor: Fasciocutan lebenyek: 102 lebeny 10 év tapasztalatai. M. Traumat.Ortop. Kézseb. Plaszt.Seb. 42,97-102,1999. 29. Novák János: Ellátási elvek tömegesen előforduló égési sérülések esetén. Orv. Hetil. 105,45,21372140,1964. 30. János György, Novák János (szerk.): Égési sérülések (Tanulmánygyűjtemény). Eü.Min., 1966., Budapest, 222 pp. 31. Novák János: Égés; fagyás. Zrinyi Kiadó, 1967, Budapest,93 pp. 32. Novák János: Az égésbetegség intenzív terápiája. Orvosképzés,,53,5,323-340,1978. 33. Novák János: Az égési sérülés kezelése – önálló tudományág. M. Traumat.Orthop. 22,3-4,299-304,1979. 34. Novák János (szerk.): Égési sérülések ellátása katasztrófa körülmények között. Zrinyi Kiadó, 1982, Budapest,210 pp. 35. Bernát Iván: Az égési anaemia pathogenesise. Akadémiai Kiadó, 1971, Budapest, 238 pp. 36. Juhász Zsuzsanna: Gondolatok a Magyar Honvédség Központi Honvédkórháza égési osztályáról (Előadás) Magyar Égési Egyesület (MÉE) kongresszusa, 2003.szept.26., Budapest. 37. Honvédkórház Kórháztörténet. 1899-1999. Jubileumi emlékkönyv. Égési osztály 114-116.p , Budapest, 1999. 250 pp. 38. Tarr Sarolta: Történeti áttekintés osztályunk égett sérültjeinek ellátásában. (Előadás) Magyar Égési Egyesület (MÉE) kongresszusa, 2003.szept.26., Budapest. 39. Kapitány Klára et al.: A szegedi égéskezelés története.( Előadás) Magyar Égési Egyesület (MÉE) kongres�szusa, 2003. szept.26., Budapest. 40. Juhász István, Erdei Irén: Az égéskezelés története a Debreceni Bőrklinikán. (Előadás) Magyar Égési Egyesület (MÉE) kongresszusa, 2003.szept.26., Budapest. 41. Török Zoltán: A pécsi felnőtt égéskezelés három évtizede. (Előadás) Magyar Égési Egyesület (MÉE) kongresszusa, 2003.szept.26., Budapest. 42. Jakabos Péter, Horváth Péter: A győri égésplasztikai osztály 1984-1996-2003. (előadás) Magyar Égési Egyesület (MÉE) kongresszusa, 2003.szept.26., Budapest. 43. Baksa József, Dankó János, Lackó József: Égésbetegségben elhalt gyermek-sérültjeink klinikai tünetei a kórbonctani elváltozások tükrében. ( 10 éves anyag alapján). M. Traumat.Orthop. 11,3,198-207,1968. 44. Vértes László: Dr. Baksa József emlékére. Sebkezelés Sebgyógyulás, 4,1,3,2001. 45. Papp Rózsa, Kramcsák Mónika: Gyermekégettek kezelése Miskolcon. Múltunk, jelenünk. (Előadás) Magyar Égési Egyesület (MÉE) kongresszusa, 2003. szept.26., Budapest.

A cikk utánközlés a Sebkezelés sebgyógyulás VIII. évfolyamának 2005. 2. számából, a szerző szíves engedélyével.

32


Hírek a régióból A MedCenteré az ózdi kórház Az ózdi városi kórházat hosszú távú üzemeltetési szerződés keretében a MedCenter Egészségügyi Szolgáltató Kht. működtetheti. A pályázatra két cég, a HospInvest Zrt., valamint a MedCenter jelentkezett. A HospInvest a nyáron visszalépett. A Népszabadság információja szerint az egri kórház körüli botrányok miatt a HospInvest kisebbségi tulajdonosa, az EBRD kérte: amíg Egerben nem normalizálódik a helyzet, addig ne pályázzanak egyéb kórházak működtetésére. A Med-Centerrel a szerződéskötés folyamatban van, néhány apró részlet vár még tisztázásra. így például az, hogy a működtetési jog átadásának díját, 170 millió forintot egyben vagy részletekben kapja-e az önkormányzat. 2008-10-20 08:27 Forrás: Népszabadság A rákos gyermekek 75 százaléka meggyógyul Miskolcon Leukémiás gyermekek gyógyítását segítik az alapítványi adományból vásárolt berendezések. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház Onkohaematológiai és Csontvelőtranszplantációs Osztálya a kiemelten közhasznú Együtt a Leukémiás Gyermekekért Alapítványtól 16 millió forintos támogatást vehetett át csütörtökön. A pénzösszeg segítségével egy - a leukémiás gyermekek sikeres gyógyításához nélkülözhetetlen életmentő csontvelő-átültetéshez szükséges sejtfagyasztó és -tároló berendezés megvásárlására kapott lehetőséget az egészségügyi intézmény - mondta a kórház főigazgató-főorvosa a távirati irodának. A csontvelőátültetés esetében a kemoterápiás kezelés az elviselhető mértéknél sokkal nagyobb dózisú, s az ilyen intenzív kezelés következtében kialakuló legsúlyosabb mellékhatások csak a betegtől korábban levett és sejtfagyasztó készülékben tárolt csontvelői őssejtek visszaadásával küszöbölhetők ki - ismertette a részleteket Csiba Gábor az ünnepélyes átadáson. Nagy Kálmán osztályvezető főorvos a számítógéppel vezérelt sejtfagyasztó berendezésről elmondta: a sejteket egyenletesen lehűtik (–100 C0 fokra), majd egy –170 C0 fokos hűtőtartályban helyezik el. A csontvelő-átültetésben részt vevő leukémiás gyermekeknél tehát a sejtfagyasztó berendezés életmentő és nélkülözhetetlen - mutatott rá a főorvos. Arról is beszámolt, hogy a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház Gyermek Onkohaematológiai és Csontvelőtranszplantációs Osztálya a csontvelő-őssejtátültetés és sejtterápia egyik országos onkohematológiai centruma és az Európai Csontvelő Transzplantációs Társaság akkreditált központja. Az intézmény 1995 óta végez gyermekeken csontvelő-transzplantációkat és a hematológiai, a daganatos, az immunológiai és a neurológiai betegek kezelése a regionális feladata. Nagy Kálmán hangsúlyozta, hogy a gyermek-onkohaematológiai osztályon 1995-ben létrejött csontvelő-transzplantációs részlegen a világon jelenleg elvégezhető, különböző típusú csontvelői őssejt-transzplantáció mindegyikét elvégezik a szakemberek. Hozzátette, hogy az osztályon 1995-től összesen 122 ilyen beavatkozás történt. Az Együtt a Leukémiás Gyermekekért Alapítvány Magyarországon az egyik legnagyobb adományozói körrel rendelkezik, és 2003 óta immár több mint 200 millió forinttal támogatta a leukémiás gyermekek gyógyítási feltételeinek korszerűsítését. Napjainkban egyébként a világon több gyermek hal meg rákban, mint bármely más betegségben. Magyarországon jelenleg is mintegy 1500 - 2000 daganatos gyermek küzd az életéért. A daganatos gyermekbetegségek sokszor végzetesek; az 1950-es években a rákos gyermekeknek mindössze 10 százaléka élte túl a betegséget. Ma már a daganatos gyermekek 75 százaléka sikeresen gyógyítható, azonban a betegség még mindig súlyos lelki hatással van a gyermekek és családjuk életére. 2008-11-13 17:13 Forrás: MTI Alvásdiagnosztikai szűrés a pásztói kórházban A kórház elmozdult a csődhelyzetből, de továbbra is vannak kifizetetlen számlák. Alvásdiagnosztikai szűrést indítottak a pásztói Margit Kórházban, az új szolgáltatással megelőzhetők a szív- és érrendszeri betegségek, ugyanakkor a múlt évi átszervezés miatt csökkentett finanszírozással működő Nógrád megyei kórháznak arra is szüksége van, hogy növelje saját bevételeit - közölte az intézmény igazgató-főorvosa csütörtökön MTI-vel. Boczek Tibor elmondta: tavaly januárig a kórház nem volt veszteséges, de múlt év áprilisától az aktív ágyak száma 125-ről 20-ra csökkent, emellett 155 krónikus ágyat kell fenntartani. Az egészségbiztosítási pénztár emiatt tavaly 317 millió forinttal biztosított kevesebbet, mint korábban. Az intézkedés után Pásztón megszűnt a szülészeti, a nőgyógyászati és a sebészeti osztály. A 20 megmaradt aktív ágy belgyógyászati, ez korábban 68 volt. A 2007-es veszteséget a lakosság és a vállalkozások támogatásával sikerült mérsékelni, így a kórház elmozdult a csődhelyzetből, de továbbra is vannak kifizetetlen számlák, jelenleg 57 millió forintos összegben - közölte az igazgató. Pásztón évi 1.100 műtétet végezhetnek az egynapos sebészet keretében. Ennek során vannak olyan műtétek, amelyeket a társadalombiztosítás finanszíroz, és olyanok is, amelyeket Pásztón nem támogat a pénztár, ilyen például a pajzsmirigy- vagy az epeműtét. A több hónapos szervezés és Észak- és kelet-magyarországi orvosi szemle • IX. évfolyam, 1–2. szám • 2008.

33

eszközbeszerzés után júliusban elindított, önfinanszírozással igénybe vehető alvásdiagnosztikai szűréssel is szeretné növelni bevételeit a kórház. Boczek Tibor elmondta: az agyvérzést, valamint szív- és érrendszeri betegségeket lehet megelőzni a szűréssel. Hozzátette, hogy Magyarországon még nem kapott kellő publicitást az oxigénhiánnyal járó alvási apnoe (alvás során bekövetkező átmeneti légzésleállás), de a nemzetközi adatok alapján becsülve az országban legalább 600 ezer ember szenved ilyen betegségben. 2008-07-03 12:36 Forrás: MTI Az egri kórház ma is a Heves megyeieké Így reagált pénteken Sós Tamás, a Heves megyei közgyűlés szocialista elnöke az MTI-nek Orbán Viktor Fidesz-elnöknek a heol.hu-n (Heves megyei online) közölt kijelentésére. Orbán Viktor a Heves Megyei Hírlap szombati számában megjelenő interjúban, amelyből a portál pénteken részleteket tett közzé, azt mondta, ha polgári kormány lesz hatalmon, a kórházat „visszaadják az egrieknek”. A Fidesz elnöke úgy fogalmazott: ,,Szerintem egy megyei kórház sohasem a megyei közgyűlés kórháza, hanem közvagyon, amit nem szabad eladni, főleg ha egyértelmű: működtethető közvagyonként. Eger városa ugyanis jelentkezett, hogy vállalja a működtetéssel járó kötelezettségeket, a felelősséget, a kórházat azonban mégis eladták az emberek feje fölül. Én nem is habozok, hanem kellő udvariassággal, de határozottan azt mondom, hogy ha lesz politikai változás, lesz polgári kormány, akkor a kórházat vissza fogjuk adni az egrieknek, a Heves megyeieknek”. Sós Tamás az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta, polgári demokráciában példátlan a mostani eset, vagyis hogy valaki egyértelmű választási ígéretet tegyen arra: a hatalom eszközét felhasználva visszafordítja egy önkormányzat szabályos, jogszerű eljárását, az állami hatóságokat pedig utasítja, hogy másítsák meg döntéseiket. „Orbán Viktor ezzel a kijelentésével nyíltan szembemegy a törvényekkel, és ennek következményeivel láthatóan egyáltalán nem törődik” - mutatott rá a Heves megyei közgyűlés szocialista elnöke. Hozzátette: Orbán Viktor nyilatkozata azért is értelmezhetetlen, mivel a kórház már most is a Heves megyeieké - és köztük természetesen az egrieké is. Sőt, - mint írta - a kórház az övék is marad, miközben a tulajdonosi feladatokat továbbra is a Heves Megyei Önkormányzat látja el. „Elképzelni sem tudjuk, Orbán elnök úr mit ért a kórház visszaadásán, hiszen ahhoz, hogy az intézményt odaadja valakinek, ezt előbb el kell vennie. El kell vennie a Heves megyeiektől és a tulajdonos Heves Megyei Önkormányzattól” - olvasható Sós Tamás kommünikéjében. A Heves megyei közgyűlés elnöke a közlemény szerint kíváncsi arra is, hogy a Fidesz elnöke vajon milyen tanácsot ad majd azon fideszes vezetésű önkormányzatoknak - például Körmend, Tapolca, Aszód, Heves, Mezőtúr - amelyek az elmúlt években magánműködtetésbe adták egészségügyi intézményeiket, kórházaikat, vagy talán épp mostanában tervezik ezt. ,,Várjuk, mit mond majd azokon a fideszes vezetésű területeken, amelyek a betegek és a dolgozók, valamint a településeik és a kórházak érdekében a legjobb megoldást keresik majd az egészségügyi intézményeik üzemeltetésre, és ebben többek között az egri kórház példáját is követik” - áll Sós Tamás közleményében. 2008-11-21 15:47 Forrás: MTI Betegállományba veszik magukat a ,,harcoló” egri orvosok Többen betegállományban, illetve munkanélküli-ellátással fogják kivárni az ügy végét. A szombati egri kórházátvételre készül a HospInvest Zrt., miközben az egri polgármester a városi egészségügyi intézménybe hívja a kórházvédők csapatát. Az egri városi önkormányzat a bíróságtól azt kérte, függesszék fel a Markhot Ferenc Kórház átadását. Az illetékes Nógrád Megyei Bíróság csütörtökön elutasította az ezzel kapcsolatos beadványt. Eger azért kérte az átadás elnapolását, mert folyamatban van egy per, amelyet a polgármesteri hivatal indított a cég és a megyei önkormányzat közötti szerződés megsemmisítése érdekében. A tárgyalás november 17-én lesz Balassagyarmaton. Miután az eljárásnak nincs halasztó hatálya, a HospInvest Zrt. az eredeti terveknek szerint szombaton átveheti az intézmény működtetését. A megyei önkormányzat közgyűlése, mint tulajdonos pénteken tárgyal és dönt a kórház eddigi költségvetési gazdálkodási formájának megszüntetéséről. Mánya Kristóf „kórházvédő” azt nyilatkozta, biztosan együtt maradnak az úgynevezett kórházvédők, akik az intézményt továbbra is önkormányzati tulajdonban akarják tartani, és nem mennek át a privát részvénytársaság által működtetendő kórházba. Mint Mánya a Népszabadságnak elmondta, ha kell, többen betegállományban, illetve munkanélküli-ellátással fogják kivárni az ügy végét, de mindenképpen együtt maradnak. A mozgalomban részt vett emberek egyesületet alapítanak, és civil szervezetként folytatják. Kollányi Gábor, a HospInvest Zrt. elnöke közölte: péntek éjfélig várják azokat, akik a munkahelyükön folytatnák tovább a munkát. A cég készül a kórház átvételére. Megkezdődött a leltározás, az osztályok, az új struktúra előkészítése. A zavartalan ellátás érdekében fokozott biztonsági intézkedések mellett, néhány napig területileg koncentráltan helyezik el a kórházban a betegeket. 2008-10-31 08:13 Forrás: Népszabadság

34


Egymillió forint a salgótarjáni gyermekosztálynak A pénzből sürgősségi ellátást, valamint életmentést szolgáló eszközöket vásárolnak majd. A Közösség szíve jótékonysági akció keretében egymillió forintot adtak át kedden a salgótarjáni Szent Lázár Megyei Kórház gyermekosztályának a gyűjtést szervező CBA és Procter & Gamble képviselői. A pénzből sürgősségi ellátást, valamint életmentést szolgáló eszközöket vásárolnak majd. Saada Eyad, a salgótarjáni kórház gyermekgyógyászati osztályának vezetője közölte: a csecsemő és gyermek sürgősségi ellátást, valamint életmentést szolgáló eszközöket vásárolnak az adományból, így inkubátor érzékelő egységeket, lélegeztetőgépekkel összeköttetést biztosító légzőköröket, illetve kábeleket a betegőrző monitorokhoz. 2008-08-26 16:59 Forrás: MTI Ellenőrzési stop Egerben Falus Ferenc országos tiszti főorvos utasítására a betegellátást ellenőrző szakfelügyelők a jövőben kizárólag Bujdosó László regionális tiszti főorvos engedélyével végezhetnek vizsgálatot a HospInvest Zrt. által működtetett egri Markhot Ferenc Kórházban - értesült a Magyar Nemzet. Az intézményt „privatizáló” cég vezetői nem kívánták kommentálni a hatósági utasítást. Brunner Péter, az Országos Szakfelügyeleti Módszertani Központ főigazgatója küldte el levélben a tiszti főorvos kérését a szakfelügyelő orvosoknak. Brunner Péter azt mondta, ő csupán továbbította a levelet a tiszti főorvos kérésére, így az abban megjelentekért Falus Ferenc a felelős. Falus Ferenc nem nyilatkozott az ügyben. Az érintett cég, a HospInvest képviselői azt állították: nem hallottak a levélről. Nagy Kálmán, a KDNP egészségpolitikusa a történtek kapcsán kijelentette: indokolatlan és diszkriminatív eljárásnak tartja az említett módszert, „amely valószínűsítheti, hogy az adott intézményben a munkavégzés nem felel meg azoknak a szakmai szabályoknak, amelyeknek egy maghatározott orvosi szakmában érvényesülnie kell”. Hozzátette: Magyarországon az eddigi gyakorlat szerint az ellenőrzéshez nem volt szükség az országos tiszti főorvos vagy megbízottjának engedélyére, a szakfelügyelőknek pedig egyébként sem lenne szabad kivételt tenniük az ellenőrizendő kórházak között. Kollányi Gábor, a HospInvest Zrt. elnöke lapunknak úgy reagált: cége a hatóság intézkedéseit eddig sem kommentálta, és most sem teszi meg. Leszögezte: minden ellenőrzésre jogosított hatóság, illetve az arra jogosított hatóság megbízásával érkező szervezet vagy személy számára biztosítják az ellenőrzés lehetőségét a kórházban. Mint ismert, hosszas vita és jogi huzavona után november elsejével adta át a HospInvest Zrt.-nek az egri kórház működtetési és üzemeltetési jogát a Heves megyei közgyűlés. Bujdosó László neve már korábban is felvetődött az egri kórházügy kapcsán: az általa vezetett közép-dunántúli regionális ÁNTSZ adta ki a HospInvest működési engedélyét a Markhot Ferenc Kórházra. 2008-11-22 09:17 Forrás: Magyar Nemzet Felújítják az egri reumatológiát November 2-ig felújítják és átalakítják az egri megyei kórház reumatológiai osztályát. A munkák ideje alatt szünetel a betegellátás a reumatológiai osztályon, az osteoporosis szakrendelésen, és nem végeznek csontsűrűségmérést (Dexa vizsgálat) sem. A reumatológiai osztály november 3-tól fogadja ismét a betegeket. Addig is a sürgős reumatológiai betegek ellátása, illetve a szükséges gyógyszerfelírások a rendelőintézet reumatológiai szakrendelésein történnek. A felújítási munkálatok ideje alatt a Török fürdő zavartalanul üzemel. 2008-10-27 10:59 Forrás: HEOL Fejlesztené a sürgősségi ellátást a Szatmár-Beregi Kórház Nyolcvanezer ember legközelebbi kórházi ellátását adja a fehérgyarmati és vásárosnaményi telephelyű intézmény. Fejlesztené a sürgősségi ellátást a Szatmár-Beregi Kórház és Gyógyfürdő, ha kedvezően bírálnák el az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében készített pályázatát. Célja, hogy ugyanolyanok legyenek a gyógyulási esélyek az ország keleti részében, mint a kevésbé hátrányos helyzetű térségekben. Az ukrán és román határ melletti térségben mintegy nyolcvanezer ember legközelebbi kórházi ellátását adja a fehérgyarmati és vásárosnaményi telephelyű intézmény. „Súlyponti kórháznak jelölték ki intézményünket, s ebben a sürgősségi ellátás 15 éves múltja kötelez” - mondta Vadász Mária főigazgató az MTI-nek. Mindezt erősíti, hogy fekvése miatt katasztrófa-elhárításra is kijelölt kórházról van szó. A fenntartó megyei önkormányzat a napokban döntött arról, hogy nagy ös�szegű kötvénykibocsátással teremti meg a saját forrást Szabolcs-Szatmár-Bereg egyes egészségügyi, szociális és kulturális intézményeinek felújítására, rekonstrukciójára. Így a fehérgyarmati kórház 600 milliós pályázatából mintegy 60 millió forintot vállal a tulajdonos. A bővítéssel megoldhatják a folyamatos, éjjelnappali, minden szakmára kiterjedő ellátást a sürgősségi osztályon, meg tudják vásárolni a még hiányzó korszerű műszereket, s helikopterleszállót létesítenek a kórház udvarán, hogy szükség esetén más kórházÉszak- és kelet-magyarországi orvosi szemle • IX. évfolyam, 1–2. szám • 2008.

35

ba, vagy azonnal a debreceni klinikára szállíthassák tovább a rászorulót. „A kórház tudományos és oktatási bizottságának irányításával egyfajta missziót is betöltünk a határ menti kapcsolatok ápolásában” - jegyezte meg a főigazgató. Hat esztendeje minden évben megrendezik - többnyire európai uniós támogatással - a határ menti régiók egészségügyi dolgozóinak találkozóját. Az idei rendezvényen, november 7-én kárpátaljai és észak-erdélyi kórházak tartanak bemutatkozó előadásokat, ezek egyik célja, hogy hatékonyabbá tegyék a betegek ellátását, megismerjék egymás kezelési elvét és gyakorlatát. A szakemberek találkozóján a SzatmárBeregi Kórház és Gyógyfürdő menedzsmentjének működését, a kórház szerkezeti felépítését is bemutatják a vendégeknek. 2008-10-22 08:06 Forrás: MTI Gyógyulnak a ,,cserbenhagyott” betegek Egerben A híresztelésekkel ellentétben teljes kapacitással működik a kardiológia az egri Markhot Ferenc Kórházban. A napi 50 beteget gyorsabban látják el, mint korábban. Bár a kardiológia korábbi orvosai mind elmentek - a HospInvest régióigazgatója szerint cserbenhagyva betegeiket -, teljesen új kardiológiai csapatot építettek és vittek a kórházba. Dr. Kosztura László azt is elmondta, hogy átszervezésekkel is igyekeztek hatékonyabbá tenni az ellátást. Kosztura dr. megjegyezte: a betegeiket elhagyó korábbi orvosok egészen december 31-ig előjegyeztek betegeket, noha tudták, hogy kezelni már nem fogják őket. 2008-11-12 08:25 Forrás: Népszava Háziorvosi ösztöndíjrendszer Mezőkövesden A céljuk az, hogy a ,,matyó fővárosba” csábítsák a pályakezdő, fiatal orvosokat. Háziorvosi ösztöndíjrendszer kiépítéséről döntött Mezőkövesd, az országban elsőként létrejövő támogatási rendszer célja a település egészségügyi alapellátásának hosszú távú biztosítása - mondta Tállai András (Fidesz) polgármester, országgyűlési képviselő szerdán az MTI-nek. Tállai András közölte, hogy az országos szinten egyedülálló kezdeményezésről a város képviselő-testülete szerdán határozott, a jelenlévők egyhangúlag szavazták meg a javaslatot. Kiemelte: céljuk az, hogy a matyó fővárosba csábítsák a pályakezdő, fiatal orvosokat, a pályakezdők ott hozzanak létre saját praxist. A rendszer által biztosított kedvezményekről elmondta: a Mezőkövesden lakó, a szigorlóévet töltő orvostanhallgatók vagy a frissen végzett rezidens orvosok részére ösztöndíjat biztosít az önkormányzat a licencevizsga és a szakvizsga megszerzése közötti szakmai gyakorlat időtartamára akkor, ha az illető vállalja, hogy a szakvizsga megszerzése után a településen vállal alapellátó orvosi munkát. A város önkormányzata a háziorvosi szakvizsgával rendelkezőknek ottani praxis vásárlásához kamatmentes kölcsönt nyújt. Hozzátette: a város a Mezőkövesden letelepedni szándékozó és az alapellátásban munkát vállaló háziorvosoknak maximum 5 évre térítésmentesen bérlakást biztosít. Az ösztöndíjrendszer kiépítést a polgármester azzal indokolta, hogy Mezőkövesden - mint az országos - az alapellátó orvosok átlagéletkora meghaladja a hatvan évet, „jelenleg a 64 évhez közelít”. Tállai András szerint az utánpótlás megszervezésében a fő problémát az jelenti, hogy a pályakezdő orvosok 70 százaléka külföldön keres munkát, vállal praxist, s az állam az egyetemet elvégzők számára nem finanszírozza a kötelező 1-2 éves szakmai, rezidensi gyakorlatot, így arról a kezdő orvosoknak kell gondoskodniuk. A rezidensi éveket a legtöbben külföldön töltik - tette hozzá. Kifejtette: jelenleg Mezőkövesden a hét, felnőtteket ellátó háziorvos közül már négyen elérték a nyugdíjkorhatárt, s mindhárom gyermekorvos nyugdíj mellett végzi feladatát. 2008-10-29 14:43 Forrás: MTI Korai fejlesztő program a Down-kóros babáknak Nyíregyházán Down-kóros babák orvosi ellenőrzés melletti korai fejlesztő programban vehetnek részt a nyíregyházi Jósa András Oktató Kórházban december 1-jétől - jelentették be az intézmény szerdai sajtótájékoztatóján. A Down-szindróma veleszületett kromoszóma-rendellenesség, amely általában enyhe vagy középsúlyos értelmi fogyatékossággal párosul, de más betegségek is kísérik. ,,A Down-szindrómás gyermekek eredményes fejlesztése akkor lehetséges, ha a korai fejlesztéssel párhuzamosan, előre meghatározott program szerint összeállított, állandó orvosi ellátást biztosítunk” - indokolták a programot a kezdeményezők, Dicső Ferenc osztályvezető főorvos, Merő Gabriella, a gyermekosztály adjunktusa, Pikó Károly, az intézmény főigazgatója, valamint a szülők által létrehozott Down Egyesület elnöke, Kisari Károly. A szakemberek a Down egészségügyi gondozás keretén belül a veleszületett betegségek időben való kezelését, a következmények feltárását vállalják, konzultálva a különféle orvosi szakterületek képviselőivel. A régióban egyedülálló gondozás feltételeinek megteremtése mellett adományok gyűjtésével egy korai fejlesztő központ létrehozásán fáradoznak, hiszen a nemzetközi tapasztalatok szerint a korai fejlesztő programok révén nagymértékben nő

36


a Down-szindrómás gyermekek teljesítménye. Az egyesület www.downegyesulet.hu weblapján, valamint a kórház www.josa.hu weblapján juthatnak további információkhoz az érintettek. 2008-11-19 17:14 Forrás: MTI Már szerelik az új gépeket a gyöngyösi radiológián Rövidebb várakozás, kisebb sugárterhelés és kevesebb elrontott felvétel - ez a közeljövő. Az országban hamarosan az elsők közé kerül a városi kórházak között a gyöngyösi, miután a működtető negyedmilliárd forintos beruházása eredményeként a legmodernebb, digitális radiológia szolgáltatja majd a vizsgálatok diagnosztikai hátterét az intézményben, beleértve a tüdőgondozót is. Már folyik az új gépek beszerelése, a kórház radiológusai, szakasszisztensei pedig már most ismerkednek az új berendezésekkel. Az új röntgengépek használata forradalmasítja a vizsgálati eljárásokat, ezt követően ugyanis már nem készülnek film-alapú felvételek a vizsgálatok során. A digitalizálás révén pontosabbá válik a kiértékelés és az archiválás is – mindez az orvosok és a betegek számára is könnyebbséget, és hatékonyabb gyógyító munkát jelent. Megszűnik továbbá a leleteket értékelő orvos földrajzi kötöttsége is, hiszen a digitálisan rögzített felvételt az egy informatikai rendszerben lévő, de egymástól távol eső kórházak arra jogosult orvosai, szakemberei láthatják, saját betegük leleteihez hozzáférhetnek, és a képanyagot is áttekinthetik. Sőt, a digitalizálás eredményeként egyszerűbben konzultálhatnak más kórházakban gyógyító kollégáikkal is. A betegek szempontjából óriási előny, hogy a jövőben jelentősen lecsökken a várakozás, hiszen az új berendezésekkel sokkal gyorsabban készülnek el a felvételek. Az új gépek ráadásul kisebb sugárterhelés mellett készítik el a biztonságos felvételeket. A szakemberek várakozásai szerint a gyöngyösi kórházban az új digitális rendszernek köszönhetően a betegek ezentúl hamarabb hozzájuthatnak az orvosuk által értékelt leletekhez, de radikálisan csökkenni fog a technikai okok miatt megismételt felvételek száma is, ami ugyancsak kevesebb kényelmetlenséget és kisebb terhelést jelent a betegek számára. Az új képalkotó diagnosztika környezetkímélő technológia is egyben, hiszen a továbbiakban szükségtelenné válnak Gyöngyösön a filmelőhíváshoz eddig használt drága és környezetterhelő vegyszerek is. Az alig két hónapja kezdődött csaknem 250 millió forintos beruházás során a kórházat üzemeltető HospInvest Zrt. egy vényforgalmas gyógyszertárat és egy új büféhelyiséget is kialakít gyöngyösi intézményben. 2008-10-28 13:14 Forrás: Weborvos Milliárdok egészségügyre Észak-Magyarországon Az észak-magyarországi régióban négy kistérség nyert pénzt a járóbeteg-ellátó központok építésére. Az elnyerhető összeg negyede a Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád megye alkotta térségbe érkezik mondta Székely Tamás egészségügy miniszter miskolci sajtótájékoztatóján szombaton. A szaktárca vezetője kiemelte: ebben a régióban az ország lakosságának 13 százaléka él, miközben az új járóbeteg-szakrendelők építésére juttatandó pénz ezt az arányt jócskán meghaladja. A keretösszeg az új járóbeteg-szakrendelők építésére kiírt kistérségi pályázaton 25 milliárd forint volt, ennek negyedét kapják meg az észak-magyarországi régió nyertes kistérségei. A pályázat célja az volt, hogy ott épüljön szakrendelő, ahol eddig nem volt, s így a lakosság ellátása kiegyenlítettebb legyen. A mentőállomás-fejlesztési programról szólva Székely Tamás azt mondta: az észak-magyarországi régióban mintegy 400 millió forintot költenek erre a célra és ugyanekkora összeg juthat a már meglévő mentőállomások felújítására. 2008-08-16 16:09 Forrás:

MT

Nógrádban a széfek még nem eladók A kiadás ugyan fölösleges volt, de ha már ilyen döntés született megpróbálták belőle a betegek számára a legjobbat kihozni. A salgótarjáni kórház vezetése négyszáz darab széfet vásárolt, egyenként 3900 forintért. Ezekből százat osztottak szét az osztályok között, tehát háromszáz még a raktárban „porosodik”. – Nem szereltük fel a berendezéseket az ágyak mellé, de a házirendünkben rögzítettük, hogy igény szerint kérhetik azt a nővérektől a betegek – fejtette ki Kaszás Erika, az intézmény gazdasági vezetője, hozzátéve: – Eddig még nem merült fel ilyen igény a páciensek körében. Mint mondta, meggondolják azt, hogy értékesítik-e a feleslegessé vált széfeket, de mielőtt meghozzák a döntést néhány dolgot mérlegelniük kell. A gazdasági igazgató elmondta, hogy a Szent Lázár kórház vezetése nem értékesítheti oly’ módon az eszközöket, mint Kecskeméten, ugyanis a megyei önkormányzat vagyonrendelete azt írja elő, hogy a fenntartásában lévő intézményeket részesítsék előnyben az értékesítés során. Csak azokat adhatják el a szabad piacon, amelyekre ezek nem tartanak igényt. A balassagyarmati Kenessey Albert Kórház kétszáz kis széfet vásárolt, amelyeket, hasonlóan, mint Salgótarjánban, az osztályokon helyeztek el, és nem a betegágyak mellé szereltek fel. Így igény szerint kérhetik azokat a páciensek. – Emellett a központi széfben is, amely már az intézmény fennállása óta rendelkezésre áll, elhelyezhetik értékeiket a betegek – fejtette ki Szabó Géza, a kórház Észak- és kelet-magyarországi orvosi szemle • IX. évfolyam, 1–2. szám • 2008.

37

igazgatója, hozzátéve: – Tudomásom szerint még egyszer sem kérték a páciensek, hogy a biztonsági berendezésekben őrizzük vagyontárgyaikat. Mint mondta, alkalmilag, évente három, öt alkalommal fordul elő, hogy a központi széfet igénybe veszik. – Mivel kereskedelmi tevékenységre nincs a kórháznak jogköre, nem tehetjük meg, hogy eladjuk a berendezéseket, ezért egyenlőre nem került napirendre ez a lehetőség – hangsúlyozta Szabó Géza. A pásztói Margit Kórház vezetése is rendelt széfet mind a 175 betegágyhoz, a forgalmazó cég azonban hajlandó volt 55 darabot visszavenni, amikor kiderült: mégsem kötelező elhelyezni a berendezéseket valamennyi ágy mellé. Forrás: NPORT Nógrádban mindent visznek Az intézményben egy hét alatt tíz illemhelyet kellett bezárni, mivel minden mozdíthatót elvittek belőlük. A Nógrád megyei kórházban már csak egy szinten működik a toalett, mert a háromemeletes épület többi illemhelyéről azt is ellopták, ami oda volt láncolva. Az intézményben egy hét alatt tíz illemhelyet kellett bezárni, mert a tolvajok az odabilincselt csaptelepeket, vécékeféket és törülközőtartókát, ülőkéket, mosdókagylókat is ellopták. A kórház illetékese elmondta: feljelentést tettek a rendőrségen, de még egy tolvajt sem sikerült elkapni. Oktatják a depresszió felismerését Szabolcsban Mintegy 60 szakember sajátíthatja el a depressziós tünetek felismerését. Az országos átlagtól nagyobb arányban, az orvoshoz fordulók 15 százalékában szorongásos zavarban szenvednek a betegek Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. Ennek felismerésére, testi-lelki egészségünk megőrzésére szervez képzést a szakmában dolgozóknak uniós pályázati pénz elnyerésével a Szabolcs-SzatmárBereg Megyei Mentálhigiénés Közalapítvány és a Human-NET Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Humán Erőforrás Fejlesztési Alapítvány. A két alapítvány közös nyíregyházi sajtótájékoztatóján hétfőn ismertették azokat a célokat és módszereket, melyek révén az év végéig csaknem 15 millió forint felhasználásával a megyeszékhelyen túl fehérgyarmati, mátészalkai és kisvárdai helyszíneken mintegy 60 szakember elsajátíthatja a depressziós tünetek felismerését, a munkanélküli emberek beilleszkedésének segítését. Ugyanebből a célból a nyíregyházi egészségügyi főiskolán a szociális munkás szakos és védőnő hallgatók szabadon választható tantárgya lesz a program. „Becslések szerint csaknem minden harmadik embernek vannak az életminőséget és a munkavégző képességet rontó depressziós tünetei” - említette a riasztó adatot Pénzes Mariann, a Human-NET projekt-felelőse. „Ezért a depresszió, az öngyilkosság orvosi, pszichológiai és művészeti körüljárását tervezzük a Nyíregyházi lélek című, négy részből álló mesterkurzuson.” A sajtótájékoztatón Seszták Oszkár, a megyei közgyűlés elnöke mint a mentálhigiénés közalapítványt életre hívó szerv képviselője mondta el, milyen reményeik vannak az egészséges lélektani folyamatok kialakulásának segítésében. A szakintézmény, a nagykállói Sántha Kálmán Mentális Egészségközpont és Szakkórház főigazgatója, Móré E. Csaba pedig a szakmai háttér támogatását ígérte a projekt megvalósításához. 2008-07-14 13:51 Forrás: MTI Önkormányzati egészségügyi együttműködés Debrecenben Az önkormányzati együttműködés ritka hazai példájaként közös holdingba apportálja egészségügyi intézményeit Hajdú-Bihar megye és Debrecen város önkormányzata. Ezt Rácz Róbert (Fidesz), a hajdú-bihari közgyűlés elnöke és Kósa Lajos (Fidesz), a cívisváros polgármestere jelentette be pénteken Debrecenben sajtótájékoztatón. Rácz Róbert emlékeztetett rá, hogy a kormány egészségügyi reformja drasztikus létszámleépítést és pénzmegvonást jelentett az általuk működtetett debreceni Kenézy Gyula Kórházban. A gazdálkodást sikerült stabilizálni, de annak érdekében, hogy eleget tegyenek ellátási kötelezettségüknek, össze kell fogniuk Debrecennel. Kósa Lajos hangsúlyozta: a Kenézy kórház és a városi egészségügyi szolgálat közösségi tulajdonban volt és az is marad, semmiféle privatizációról nem lehet szó. Ez garantálhatja a betegek teljes körének ellátását - tette hozzá a polgármester. Emlékeztetett rá, hogy a két önkormányzat tavasszal már létrehozta a városi egészségügyi holdingot, amibe most - a cégek üzletrészeinek felértékelését követően - apportálják a megye, illetve a város egészségügyi intézményeit. A két politikus beszámolt arról, hogy az apportálással 72-28 százalékos megyei-városi tulajdoni arányok jönnek létre a holdingban, amelyet az alapítók szándéka szerint 50-50 százalékra kívánnak megváltoztatni. Ennek elérése érdekében a debreceni önkormányzat 2009. március elsejéig 500 millió forint, legkésőbb 2010. szeptember 20-ig további 388 millió forint értékű részvényt vásárol névértéken a hajdú-bihari önkormányzattól.

38


Rácz Róbert komoly forráskoncentrációnak nevezte a kórház 8,6 milliárd és a városi szolgálat 2,7 milliárd forintos költségvetésének „egy kalapba helyezését”, ami később megteremti a lehetőségét egy új, egységes szakellátó rendelő megépítésének. A Fidesz példát mutat az önkormányzatok együttműködésében - jegyezte meg a párt alelnöki tisztét is betöltő Kósa Lajos, hozzátéve: ezt a kapcsolatot ugyanis nem törvényi kényszer szüli, hanem a gazdaságosabb működés és a magasabb színvonalú betegellátás érdekében jön létre. A két politikus végezetül kifejtette: a holding a továbbiakban nyitott a debreceni orvos centrum klinikái, illetve a berettyóújfalui kórház felé is, amennyiben azoknak megváltozik a jelenlegi intézményi működési formája, s a tulajdonosaik is kapcsolódni szeretnének az egészségügyi holdinghoz. 2008-09-20 11:38 Forrás: MTI Piacra vitték a kórházak üzemeltetési jogait Kazincbarcikán Aláírták a Kazincbarcikai Városi Kórház hosszú távú üzemeltetéséről szóló szerződést a Debreceni Egyetemmel. November közepére megszülethet az ózdi Almási Balogh Pál Kórház üzemeltetési és vagyonkezelési jogának átadásáról szóló szerződés - mondta a Napi Gazdaságnak Benedek Mihály (MSZP), a város polgármestere. A város elsősorban az orvoshiány miatt keresett működtetőt. A még júliusban kiírt nyilvános pályázatra szakmai befektetők jelentkezését várták. A súlyponti (vagyis az ellátórendszer hierarchiájában a csúcson álló) kórházban jelenleg 90 ezer járó és fekvő beteg ellátásáért felelnek. Mint emlékezetes, a pályázatra két társaság, a HospInvest Zrt. és a Medcenter Egészségügyi Szolgáltató Kft. adott be ajánlatot, időközben azonban a HospInvest visszalépett. A képviselő-testület október elején döntött a Medcenter Kft. pályázatának elfogadásáról, és felhatalmazta a polgármestert a szerződéskötési tárgyalások megkezdésére. A cég a pályázatában vállalta, hogy a városnak fizetendő egyszeri 170 millió forintos átadási díj és az évi plusz tízmillió forint fejében biztosítja a kórház további működését, a jelenleg súlyponti kórházként üzemelő intézmény orvosutánpótlását, valamint a szükséges állagmegóvást és fejlesztéseket. A szerződés értelmében a cég húsz évre kaphatja meg a kórház üzemeltetési és vagyonkezelési jogát. A polgármester a szerződés megkötése előtt még szeretné kikérni az egészségügyi dolgozói érdekképviseletek véleményét az esetleges további garanciákról, amelyeket beépítenének a szerződésbe. Benedek Mihály 24 hónapos garanciát kérne az egészségügyi szakdolgozók továbbfoglalkoztatására és a bércsökkentés elkerülésére. Nem a bevétel motivált a választásban, pedig megtehettük volna, hogy eredménytelennek nyilvánítva a pályázatot, új felhívást írunk ki - jelentette ki a polgármester. A város ugyanis kapott egy levelet a HospInvesttől, hogy ha nem sikerülne megegyezni a Medcenterrel, a következő körben már ők is pályáznának. Amennyiben sikerül novemberben tető alá hozni a szerződést, előreláthatólag 2009 első negyedévének végén megtörténhetne az üzemeltetés átadása - tette hozzá a polgármester. Értesülésünk szerint múlt szerdán aláírták a Kazincbarcikai Városi Kórház hosszú távú üzemeltetéséről szóló szerződést a Debreceni Egyetemmel. Ezzel két év és három egymást követő pályázati eljárás után sikerült megoldani a város egészségügyi ellátásának gondjait: az egyetem húsz évre kapta meg a üzemeltetési és vagyonkezelői jogokat. A kórház egészségügyi közfeladatához kapcsolódó vagyonkezelői jog átadását célzó legutóbbi pályázaton hárman indultak: a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház konzorciumban a Medcenter Egészségügyi Szolgáltató Kft.-vel, a Medical Investment Zrt. és a végül nyertes Debreceni Egyetem. A polgármester 24 hónapos garanciát kérne az egészségügyi szakdolgozók továbbfoglalkoztatására és a bércsökkentés elkerülésére. 2008-10-28 08:29 Forrás: Napi Gazdaság Rehabilitációs fejlesztés a miskolci Szent Ferenc Kórházban Jelentős, több mint százmillió forintos fejlesztés valósult meg a miskolci Szent Ferenc Kórházban; a beruházást kedden adták át az intézményben, amely az elmúlt évben, az egészségügyi struktúraváltást követően valamennyi aktív ágyát elveszítette. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei önkormányzat fenntartásában lévő kórházban tavaly június végén szűnt meg a tüdőgyógyászati és a reumatológiai fekvőbeteg-ellátás. Kása Miklós igazgató elmondta: bár a kórház 240 úgynevezett aktív ágyán megszűnt az ellátás, a gyógyítás, a tárca némi ellentételezésként a korábbi 185 rehabilitációs ágyhoz további 97 ágyat biztosított ahhoz, hogy a jövőben ilyen jellegű feladatokat lásson el az intézmény. Ez egy keserű időszak volt, azt is jelentette, hogy „fennmaradásunk érdekében 180 dolgozótól kellett megválni” - tette hozzá. Mint felidézte, egy évvel ezelőtt elkészült a kórház hosszú távú szakmai koncepciója, amely a rehabilitációs feladatokra helyezte a hangsúlyt. A minisztérium a struktúraváltásra biztosított a kórházaknak forrásokat, erre a miskolci intézmény pályázott, és nyert 87 millió forintot. Ebből 27 milliót költöttek műszerek beszerzésére, a fennmaradó összeget a jelenlegi beruházás fejlesztésére fordítják - részÉszak- és kelet-magyarországi orvosi szemle • IX. évfolyam, 1–2. szám • 2008.

39

letezte az igazgató, hozzáfűzve, hogy a pályázati pénzt több mint 50 millió forinttal egészítette ki a tulajdonos Borsod megyei önkormányzat. 2008-09-23 16:28 Forrás: MTI Szívműtétek Debrecenben háromdimenziós közvetítésben Az országban egyedülálló módon teszi lehetővé akár bonyolult szívműtétek háromdimenziós közvetítését is. A Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrumában mintegy három és félmillió forint összértékű infrastrukturális fejlesztéssel lehetővé vált a legmodernebb technikai színvonalat biztosító háromdimenziós videó-oktatás bevezetése. Az új rendszernek köszönhetően a Szívsebészeti Központban 3 szívműtőből, az Auguszta épületben pedig további 2 műtőből lehet a háromdimenziós képeket az új Auguszta tanterembe közvetíteni, ahová hanggal együtt érkezik a felvétel. A rendszer azonban azt is lehetővé teszi, hogy az orvosi beavatkozást a tanteremből végigkísérő hallgatók is adott esetben kérdést tegyenek fel az épp műtétet végző orvosoknak. „A modern 3D közvetítés segítségével egy hatalmas kivetítőn – a tanteremben ülve – akár 207 hallgató követheti egyszerre figyelemmel, speciális polarizációs szemüvegen keresztül a háromdimenziós műtéteket. Az új videó-oktatórendszernek köszönhetően továbbá a Szívsebészeti Központ betegforgalomtól elkülönített tetőterében kialakított lelátó helyiségből is lehetőség van a közvetítésre. Innen ugyanakkor betegbemutatásra, morfológiai-, kórbonctani-, anatómiai preparátumok bemutatására is mód nyílik.” – emelte ki az új oktatási módszer előnyeit Prof. Dr. Paragh György, az Orvos- és Egészségtudományi Centrum elnöke. A Sebészeti Intézet tanszékei oktatásában a korábban alkalmazott műtő-tanterem közötti kétdimenziós hagyományos közvetítésekhez képest a minőségi előrelépést az jelenti, hogy a nézők (hallgatóink) úgy érzik, hogy a műtétek részeseivé válnak a 3D (térbeli) vetítés eredményeként – tájékoztattott Prof. Dr. Damjanovich László, a Sebészeti Intézet igazgatója. Az elv, amely alapján a 3D rendszer működik nagyon régről, már a XX. század elejéről ismert. Alapja egy (fotó vagy videó) felvétel két kamerával egyszerre történő rögzítése, hasonló módon az emberi szem működéséhez. A képernyőre kivetített sztereó kép így egy speciális, polarizációs szemüveggel nézve térben, vagyis háromdimenzióban jelenik meg. 2008-11-04 14:05 Forrás: Weborvos Nemzetközi Prosztata Nap a Debreceni Egyetemem Gyógyítható volna, mégis öl a prosztatarák. Európában és az USA-ban a férfiak között az egyik leggyakoribb rosszindulatú daganat a prosztatarák. A férfiak daganat okozta halálozási statisztikájában – országtól függően – a második vagy harmadik helyen szerepel. A legveszélyeztetettebbek az 50 év feletti férfiak, de a prosztata gyulladásos megbetegedése bármely életkorban előfordulhat. Erre, valamint a szűrés fontosságára igyekszik felhívni a figyelmet a Debreceni Egyetem is a 2008. szeptember 13-án, a Nemzetközi Prosztata Nap alkalmából. A prosztata leggyakoribb betegségei, a gyulladás, a jóindulatú daganat és a rák, népbetegségnek számítanak a férfi lakosság körében: a prosztatarák hazánkban – ahogy a fejlett társadalmakban – vezető helyet foglal el a férfiak daganat okozta halálozásában. A férfiakban megtalálható, szelídgesztenyényi, mirigyes szerv daganatos megbetegedésének kialakulásában több tényező játszik szerepet, melyek közül kiemelkedő az androgén, vagyis a férfias nemi jelleg kialakításáért felelős hormonok hatása. „Régiónk férfi lakosságának egészségét is kiemelten kezeljük, ezért ragadtuk meg a Nemzetközi Prosztata Nap kereteit arra, hogy ismételten felhívjuk a figyelmet a szűrővizsgálatok fontosságára és az egészségtudatos magatartásra” – tájékoztatott Dr. Paragh György egyetemi tanár, centrumelnök. Az időben történő észlelést nehezíti, hogy a prosztatarák a korai stádiumban gyakran tünetmentes, vagy a jelentkező tünetek megegyeznek a jóindulatú prosztata megnagyobbodás tüneteivel. Fontos tudni ugyanakkor, hogy a korai stádiumú prosztatarák műtéttel teljesen meggyógyítható, ezért a rendszeres szűrés a megelőzés egyik leghatékonyabb eszköze. „A szűrés két fontos alkotóeleme, a prosztata kitapintása és az úgynevezett prosztata specifikus antigén (PSA) meghatározása, együttesen biztosítja a megfelelő diagnózis kialakítását. Sokszor a prosztatarák már ujjal tapintható, máskor azonban a PSA-szint emelkedése hívja fel a betegségre a figyelmet. Nehezíti azonban a diagnózist, hogy a PSA-szint emelkedett lehet nagy prosztata vagy gyulladás esetén is” – hívja fel a figyelmet Dr. Flaskó Tibor, egyetemi docens, a DE OEC Urológiai Klinikájának igazgatója a rendszeres szűrés fontosságára. A Debreceni Egyetem a Nemzetközi Prosztata Nap alkalmából szeptember 13-án az Urológiai Klinika tantermében az ingyenes rákszűrés mellett ismeretterjesztő előadásokkal várja az érdeklődőket, többek között olyan témákban, mint a prosztatarák veszélyei, a szűrés jelentősége, a prosztata jóindulatú megnagyobbodása és gyulladásos betegségei, a férfi klimax, a megelőzés, felismerés és gyógyítás új lehetőségei. 2008-09-10 15:23 Forrás: Weborvos

40


A Magyar Belgyógyász Társaság Északkelet-Magyarországi Szakcsoportjának 2008. évi Kongresszusa A Kongresszus 2008. november 7-8-án a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Önkormányzat Jósa András Oktató Kórháza szervezésében Nyíregyházán a Krúdy Vigadó Rendezvényközpont kulturált, kellemes körülményei között került megrendezésre. A Szervező Bizottság (Dr. Gaál Zsolt, Dr. Polgár Péter, Dr. Sáhy Árpád, Dr. Simon János, Dr. Szerafin László, Dr. Szegedi János) kiemelt figyelmet fordított a régió praxisainak, belgyógyászainak informálására. A MOTESZ Kongresszusi és Utazási Iroda Kft-vel közösen már a Kongresszust megelőző 10 hónapban két alkalommal körlevélben értesítette az érintetteket a szervezésről. A Szervező Bizottság a specialitások figyelembe vételével törekedett a teljes belgyógyászati szakterület képviseletének biztosítására. A Kongresszuson 8 referátum, 45 előadás, 11 esetismertetés, és 3 poszter igazolta a tudományos program színvonalát, tartalmát. Mindkét napot a magas színvonalú referátumok és előadások, az igen tartalmas diszkussziók jellemezték. Az érdeklődést igazolta az a tény is, hogy már az első napon 160 fő vett részt a rendezvényen. A megnyitó után került sor a Petrányi díj átadására, melyet Dr. Szegedi Gyula Professzor Úr, a Szakcsoport elnöke Dr. Újszászy László Professzor Úr részére nyújtott át. A 35 év alatti legjobb előadó teljesítményét oklevéllel és pénzjutalommal ismerte el a Szakcsoport, melyet Dr. Simon Zsófia a DEOEC III. Belgyógyászati Klinika munkatársa vehetett át. A Kongresszus alapvető célkitűzése az új tudományos eredmények bemutatása, a belgyógyászati szakterület szakmai tevékenységének megismertetése, az orvosok továbbképzése volt. A Szervező Bizottság külön figyelmet fordított a nyugállományba vonult belgyógyászok meghívására. A Kongresszus keretében teljes körű térítésmentes ellátást nyújtottunk nyugdíjas kollegáinknak, valamint szakorvosjelöltjeinknek, rezidenseinknek. A 2008. november 08-án tartott főorvosi értekezleten Dr. Szegedi Gyula Professzor Úr a Magyar Belgyógyász Társaság Északkelet-Magyarországi Szakcsoportjának elnöke értékelte a Szakcsoport eddigi tevékenységét, majd Dr. Udvardy Miklós Professzor Úr adott tájékoztatást a belgyógyász szakorvosképzés jelenéről és jövőjéről. Döntés született arról is, hogy 2009-ben a Magyar Belgyógyász Társaság Északkelet-Magyarországi Szakcsoportjának egynapos tudományos ülését a debreceni Kenézy Gyula Kórház, a kétnapos tudományos ülést az DEOEC I. sz. Belgyógyászati Klinikája vállalta fel.


41

Riport Tesszük amire szerződtünk: gyógyítunk! A HospInvest Zrt. Egerben Az elmúlt hónapokban oly sok, egyoldalúan megfogalmazott, ellenséges indulattal teli, súlyos vád hangzott el a HospInvest Zrt. kórházszervezetési és vezetési gyakorlata ellen, hogy lapunk úgy véli, eljött az ideje annak, hogy megkérdezzük a cég két vezetőjét, Dr. Kosztura László orvost, a Zrt. régió-igazgatóját és Kollányi Gábor villamosmérnököt, a Zrt. elnökét, hogy miként vélekednek a nemrég 20 évre szóló üzemeltetésre átvett egri Markhot Ferenc Kórház és Rendelőintézet, általuk tervezett jövőjéről. Mindkettőjüknek hasonló kérdéseket tettük fel a kórház és rendelőintézet működésének lényegi változásairól – leginkább a gyógyulni vágyó betegek szemszögéből vizsgálva kérdést:

Miben különbözik a beteg szempontjából egy korábbi struktúrájú magyarországi kórház és az Önök által igazgatott kórház, illetve rendelőintézet? Dr. KL: Közép- és Kelet-európában az elmúlt másfél évszázadban az úgynevezett porosz típusú kórházi rendszer működött és e rendszer fontosabb elemei még ma is túlnyomórészt megtalálhatók. Ennek lényege a felülről vezérelt gyógyítás. A kórházban minden osztály egy-egy hatalmi központ, aminek élén az osztályvezető főorvos áll, mint megkérdőjelezhetetlen orvos és egyeduralkodó. Minden döntést ő hoz, ő osztja el a gyógyítás erőforrásait, ő engedélyez műtéteket, vizsgálatokat, terápiákat, esetleg komfortos különszobákat. Ő osztja el a betegeket az orvosok között, aminek pl az egyik hátrányos következménye az, hogyha nincs bent a beteghez rendelt orvos, akkor a többi legtöbbször felé sem néz… Ezzel szemben a HospInvest kórházaiban megszűnt ez az osztályvezető főorvosi rendszer. Egy központi szervezőcsapat veszi fel a beteget, határozza meg a kivizsgálások rendjét, a beteg fekvőhelyét, ő küld hozzá szakorvosokat, nem a beteg vándorol osztályról osztályra. Nem egy főorvostól függ a műtét ideje, a gyógyszerelés és a terápia meghatározása, hanem a nálunk bevezetett és szigorúan előírt gyógyító protokolloktól. Ez voltaképpen az angol-amerikai kórházmodell, ahol a beteg egyenrangú partnere és nem kiszolgáltatottja az orvosnak. Az ambuláns területen, tehát a rendelőintézetben is hasonlóra törekszünk. Érezze a beteg, hogy egy jól szervezett, időben is kiszámítható rendszerbe érkezik, ahol korrekten ellátják betegségét. Épp ma kaptam meg az első jelentéseket az Egerben frissen bevezetett, egynapos szürkehályogműtét és szemlencsebeültetés eredményeiről, melynek lényege,a phakoemulzifikációs eljárással reggel elvégzett műtét után a beteg délután már hazamehet. Mi erre – pályázat útján - külön OEP-költségkeretet kaptunk, tehát szinte korlátlanul vállalunk betegeket, így már nem kell ezért Debrecenbe vagy Pestre menni, és nem utolsó sorban gyorsan rövidülnek a hatalmas várólisták KG: Nagy hangsúlyt helyezünk a gyógyítás minden fázisában a dokumentálhatóságra, melyet korszerű információs hálózat segít. Ez a betege érdeke, hiszen világosan nyomon követhető, hogy ki, mikor fogadta, mit írt elő számára. A gyógyulás záloga egy jól szervezett rendszer, melyben akár több orvos konzultációja irányítja a betegnek előírt terápiát, szigorú protokollok mellett, 42


az ápolás területén is. Nem hálapénzzel teli boríték vezet a gyógyuláshoz. A hálapénz rendszer megszüntetése nem hatáskörünk,ugyan nem támogatjuk, de nem is tiltjuk. A megoldás egy ös�szekapcsolt egészségügyi és adóreform lehet, ahol az orvosok és ápolók versenyképes bérezésével kellene kezdeni a probléma megoldását. Mi csak annyit teszünk, olyan gyógyító rendszert működtetünk, amelyben kizárjuk, hogy a kórházat és a gyógyítást a hálapénz irányítsa. Mit jelent az Önök-által bevezetendő ún. kórházi Mátrix-rendszer orvosi szempontból, illetve miért jobb ez a betegnek? KG: Az osztályokra tagoltság megszűnik és a beteg érdeke a racionálisan tud érvényesülni. Az ápolási igény és annak jellege szerint szervezzük a rendszert. Van egynapos, rövid ápolású,, súlyos, valamint krónikus gyógyítási terület a kórházban. Ezen belül is elkülönül a belgyógyászati és a sebészeti terület, hiszen ezek merőben más terápiát és betegellátást igényelnek. Így például nem fektetjük egymás mellé a súlyos frissen műtött beteget az éppen kivizsgálás alatt lévő gyomorbeteggel. Az pedig természetes, hogy a betegeket nemek szerint minden esetben külön kórteremben helyezzük el, valamint az újszülött részleg is kiválik ebből a struktúrából. Mi nem forradalmat akarunk a kórházban, hanem a pazarlás megszűntetését és e mellett jobb és áttekinthetőbb betegellátást. Ezt a rendszert nem mi találtuk ki, évtizedek óta már sok országban működik, döntően az Egyesült Államokban, de vannak európai példák is. Növekszik-e az orvos gyógyító-felelőssége és számonkérhetősége az Önök rendszerében? Ha igen, hogyan? Dr. KL: Például vizsgálandó tény a 24–48 órán belül visszatért beteg ,,nemgyógyulásának” története, okai. A digitális kórlapokat rendszeresen egy orvoscsapat ellenőrzi, vizsgálva azt, hogy betartották-e a betegségre előírt gyógyítási előírásokat. Minden beteg – természetesen név nélkül – a kórházból távozásakor kitölthet egy részletes elégedettségi kérdőívet, melyet mi rendszeresen elemzünk és ha szükséges megtesszük a megfelelő számonkéréseket. Tapasztalatok szerint ma egy magyar beteg gyógyulása nem elsősorban a pénzétől függ, hanem attól, hogy megtalálja-e az adott szakterület néhány, legjobbnak tartott szakorvosát. Kérdésem: Hogyan tudnak Önök jó szakorvosokat magukhoz csábítani? KG: Az egri kórházban, jövetelünk előtt 1300 aktív dolgozó volt, ebből közel száz szakorvos vállalta a további munkát, melléjük még 40 szakorvost vettünk fel, akik mind örömmel jöttek Egerbe. Várunk még türelmesen azokra a megtévesztett, esetleg befolyásolt orvosokra is, akik még hajlandóak elszámolni a felvett végkielégítésükkel, Az ápolói létszámot is sikeresen feltöltöttük. Nem volt nehéz, hiszen jöttek a környék korábban leépített szakdolgozói is… Alig múlt el 10 nap a kórház átvételétől, amikor váratlanul meglátogatott ellenőrzés céljából az Országos Tisztifőorvos területi megbízottja, majd pedig az Országos Mentőszolgálat ellenőrző főorvosa. Mindketten elégedettek voltak a nálunk látottakkal. Az egri kórház működik, gyógyít. Reményeink szerint egyre jobban. Az közérthető, hogy Önök racionálisan költséghatékony, józanul takarékos gazdálkodást vezetnek be az átvett kórházakban és az is valószínű, hogy ezzel jelentős megtakarítást érnek el, de mi lesz, ha a TB-finanszírozás a jelenleginél még szűkebb lehetőségeket fog biztosítani? Másképpen kérdezve: Milyen költséghatárig fedezi az Európai Beruházási és Fejlesztési Bank a szerződésükben vállalt beruházások miatt is képződött veszteséget? Észak- és kelet-magyarországi orvosi szemle • IX. évfolyam, 1–2. szám • 2008.

43

KG: Az elejéről kezdem: A jelenlegi TB-finanszírozás egyfajta folyamatos válságkezelést kényszerít ránk. Mert egyszerűen kevés a gyógyítás térítésére szánt összeg. Relatív és abszolút értelemben egyaránt. Minden beszerzésünkkel igyekszünk különalkura fogni a beszállítóinkat. Pl. egységes gyógyszerbeszerzést intézünk, ami költségeink 10%-a. Kényszerítő szüksége volna az egész magyar egészségügynek az állampolgárok kiegészítő biztosítására illetve annak növekvő mértékére. Ez voltaképpen józan öngondoskodás, amely szükség esetén olyan gyógykezelés fedezésére is lehetőséget adna, ami manapság alig megfizethető, annyira drága. Kérdése másik részére a válaszom, hogy nincs ilyen költséghatára az EBRD-nek, hiszen az a bank amely pl. a magyar autópályák építésére is folyósít hiteleket, természetesen hosszú távra tervez. Minek kellene bekövetkeznie ahhoz, hogy Önök felmondják a Megyei Közgyűléssel kötött szerződésüket mondván, csődbe mentünk? KG: 20 évre szerződtünk és azt vállaltuk, hogy működtetjük az egri kórházat és a rendelőintézetet. Jelentős beruházásokat vállaltunk, melyeket szerződés szerinti ütemben 6 év alatt elvégzünk. Például felújítjuk az Irgalmasok Kápolnáját. Egy kórház az élet és a halál helyszíne, ahol a vallásos embereknek megnyugvást kell lelniük. Kiskunhalasi kórházunkban nem volt kápolna, hát építettünk. Itt van, de sajnos rossz állapotban, két év múlva megújul, megszépül. Hos�szú távú terveink vannak. Ha mi is csődbe megyünk, akkor már az egész magyar egészségügy is becsődölt… Ádáz ellenzőik szerint Önök csupán értékes városi ingatlanokat kívánnak megszerezni, majd pedig drágábban továbbértékesíteni és ezt követően pedig továbbállnak, magára hagyván a kórházat. Tudom, hogy e feltételezés bármely magánvállalkozó becsületébe gázol - teljes joggal-, mégis megkérdem: Mit tudna mondani azon egri és környékbeli polgároknak, akik, még ha gyanakodnak is, de jóhiszeműen szeretnének hallani Öntől egy felelős, megnyugtató választ? KG: Az előző kérdésre adott válaszom ide is vonatkozik. Leszögezném, hogy mi nem vagyunk politikai pártoktól függőek, mi azt tesszük, amire szerződtünk és amihez értünk: kórházat üzemeltetünk, ami nem a tulajdonunk és nem is lehet soha. Az előkészületben lévő beruházásainkat sem tudjuk majd elvinni a hátunkon. Minden ingatlant, amit kiürítünk (pl. a kórház 2es telephelyét teljes egészében) azonnal visszaadjuk a megyei önkormányzatnak, hiszen nem mi gazdálkodunk ingatlanokkal és ez nem is áll szándékunkban. Vállalkozói és emberi tisztességünk kétségbevonásának szándéka azokat minősíti, akik ezt megtették. Nem foglalkozunk velük. Gyógyítunk. Rendben, fegyelemben, tisztességgel.

44


Orvosi Szemle ÉSZAK- ÉS KELET- MAGYARORSZÁGI. IX. évfolyam 1 2. szám 2008

Recommend Documents