ORVOS-TERMÉSZETTÜDOMÁNYI
ÉRTESÍTŐ A KOLOZSVÁRI ORVOS-TERMÉSZETTUDOMÁNYI TÁRSULAT ÉS AZ ERDÉLYI MÚZEUM-EGYLET TERMÉSZETTUDOMÁNYI SZAKOSZTÁ LYÁNAK SZAKÜLÉSEIRÖL ÉS NÉPSZERŰ ELŐADÁSAIRÓL.
I. ORVOSI SZAK. II. kötet.
1880.
III. füzet.
KÖZLEMÉNYEK A KOLOZSVÁKI M. K. TUD. EGYETEM ÁL TALÁNOS KÓB- ÉS GYÓGYSZEBTANI INTÉZETÉBŐL. Közli: Hőgyes Endre tnr. II.
A hangerő felfogás alsó határai telephonicus meghatározások alapján. Kovács Lajos és Kertész János orvostanhallgatóktól. (Folytatás és vége.)
B) A hallás mérés adatainak fejtegetése. A fennebbi mérési adatok azt mutatják, hogy a fül érzékeny ségének alsó határa a hangerő iránt a különböző ép ós nehéz hal lású egyéneknél szerfelett változik. Első pillanatra feltűnik a különb ség a két fül hallóereje között, ugyszólva valamennyi egyénnél. Fel tűnő továbbá a nagy ingadozás magoknál az ép hallóknál is, az az azoknál kik a közönséges beszédet és óraketyegést rendesen hallják. Az adatok futólagos áttekintéséből kitűnik az is, hogy a halló-erő alsó határa a különböző korú ós foglalkozásúaknál különböző. A következő sorokban e szempontból kivánjuk közelebbről vizsgálat alá venni ama adatokat. Meghatározzuk mindenekelőtt I. a r e n d e s h a n g e r ő h a l l á s keretét ós középértékét elválasztva azt a nehéz hallástól. Azután vizsgálat alá vesszük: II. a h a n g e r ő h a l l á s i n g a d o z á s a i t a) a két fülre, továbbá b) a korra, c) a foglalkozásra vonatkozólag, végre pár szóval szólunk III. a nehéz hallásúak hangerő hallásának alsó határairól, néhány szóval esak, mivel e tekintetben észleleteink aránylag korlátoltak. Orv.-term.-tud. írtesití, I.
*«
170
-
I. A ••hangerő hallás keretéről és középértékéről. Az éphalló-erő középértékének meghatározása úgy lehetséges, ha több ép halló egyénnel nyert mérési eredményeket, a mérések számával osztjuk. Itt a nehézség az, hogy nem épen könnyű eldönteni, hogy egyes esetekben ép hallással van-e dolgunk s értékesíthetjük-ó azt a hallási élesség középértékének meghatározására vagy nem? Csak a tapasztalat az, a mi itten útba igazithat. Mi, kik igen számos esetben, — mint a fennebbiekből kitűnik — ejtettünk meg hallásmóréseket s volt alkalmunk meghatározni a hallóerőt mind jó hallóknál mind nehéz hallóknál, azt tapasztaltuk, hogy azon egyének, kiknek halló erejök 40 cm platina sodronnyal vagy azon felül fejez hetők ki, többé kevésbé nehéz hallók, a mennyiben a középszerű beszéd hangot gyengén vagy nem, az óraketyegóst pedig igen kö zelről hallották. Azért a normál halló-erő középértékének meghatá rozásánál csak azon halló szerveket vettük figyelembe, melyeknek halló-erejök 40 cm hosszú platin sodronyon alól áll, úgy azonban, hogy eltekintettünk azon egyénektől is, kiknek csak egyik fülök halló-ereje volt kifejezhető 40 cm platin sodronynál kisebbel. A fennebb közölt 257 vizsgált egyén közül 194 volt rendes halló, a vizsgálati napló sorszámai szerint a következők: 1—15. 17—27, 29-30, 32—35, 8 7 - 4 4 , 4 6 - 4 8 , 51—54, 56, 58—59, 6 2 - 6 3 , 6 5 - 6 8 , 7 1 - 7 2 , 7 5 - 8 1 , 83—85, 8 8 - 9 5 , 9 7 - 1 0 0 , 112, 114, 116—126, 129—132, 134-147, 149-154, 156—198, 218, 220-234,. 236. Hogy e 194 rendes hallónál a hangerő hallás alsó határainak értékét platin huzal hosszakban kifejezve miként változnak: a kö vetkező összeállítás tünteti elő:
— 171
-
I. Tábla. A h a n g e r ő h a l l á s - é r t é k e p l a t i n - h u z a l - h o s z - . s z a k b a n k i f e j e z v e 194 r e n d e s h a l l ó k n á l . Platin-huzal Az észlelt ese Platin-huzal Az észlelt ese tek száma hossz tek száma hossz cm-ekben cm-ekben Balfül Jobbfül Balfül Jobbfül 0—1 1—2 2-3 3—4 4-5 5—6 6-7 7-8 8-9 9—10 10—11 11—12 12—13 13—14 14-15 15-16 16-17 17—18 18-19 19-20
2 7 7 7 19 16 15 17 18 6 14 6 11 5 3 4 4 2 3
3 3 11 12 12 17 11 18 10 11 12 7 14 5 3 4 4 2 3
20—21 21—22 22—23 23—24 24—25 25-26 ' 26—27 27—28 28-29 30—31 31—32 32—33 33-34 54-35 35-36 37—38
6 7 1 4 3 1 3
6 2 2 3 1 4 1 1 1 6
1 1 1 1
1 3
1
E táblázatos összeállításból kiderül, hogy a vizsgált 194 ren des halló közül a hangerő hallás alsó határa legtöbb fülnél 5—14 etm hosszú platin huzallal volt kifejezhető. Ha pedig összevesszük mint a 194 esetet és középértéket vonunk ugy a jobb mind a bal fülre, kitűnik, hogy a közép h a n g e r ő h a l l á s ez értéke a ba 1 fűire 11.3 a j o b b fülre 12.1 etm. h o s s z ú p l a t i n s o d r o n y nak felel meg. E közép számtól nagy ingadozás van lefelé egész. 1.4, felfelé egész 40 cm hosszúságig, melyen túl már a nehéz hallás kezdődik. E számok természetesen relativok, ós csaE az általunk használt készü lékre vonatkoznak. Más hasonlóan összeállított készüléknél e közép12*
~- 172
-
érték újra meghatározandó, ha nem is ily nagy számú egyénen is, de néhány ép hallónál. Hogy egyes egyéneknél talált hallóerő értékét e középértékkel öszszehasonlítva előtüntessük : e viszonyt tört szám alakjában fejezzük ki. A tört szám vonala alá mint nevezőt a középérték számokat, a vonal felé pedig az egyes észlelett adatokat mint számlálót tesszük. így egy egészen normál hallónál a hallás értéket a következőleg fejezzük ki. Bal fül = T T V 11.3
Jobb fül
12.7 "
Ha az egyes észleleteknól a számláló növekszik a normálisnál kevésbé linóm, ha pedig csökken, normálisnál finomabb a hallás. A h a l l á s é l e s s é g normális határain belől is tehát külön böző fokozatokat állapithatunk meg. Miután legtöbb rendes hallónál a hangerő hallás alsó határa 7—14 etm. hosszú platin sodronynak felel meg: e számokat vehetjük a h a l l á s keretéül, a kiknél a hallóerő alsó határa 7 alá esik é l e s h a l l ó k n a k , azok pedig a kiknek a hallás alsó határa 7-en felül egész 40 etmrig esik gyen ge h a l l ó k n a k nevezhetők, 40 ctm-en felül pedig a n e h é z hal lók következnek. II. A hangerő hallás ingadozásai a rendes hallás keretén belől. a) A két fül hangerő hallásának ingadozásai. Feehner1) állítja, hogy a bal fül halló ereje átlag nagyobb, mint a jobb fülé. Ez állítás helyességét a fentebb közlött eredményekben a bal ós jobb fűlt illetőleg bebizonyítva találjuk, a mennyiben a bal fül -i -i o
19 7
hallóereie
, ' - a jobb fülé pedig ^^' az az ilyen hosszú r 11.3 ° 12.7 cm., platin sodronynyal fejezhető ki. ») LeMrach der Ohrenheil-kunde Von Dr. Adam Politzer Bd. I. s. 193.
-
173 —
Ebből kitűnik, hogy a hallóerő ingadozik egy ugyanazon egyén két fülénél is, ha azonban bővebb pillantást vetünk az ép hallóerejü egyénekre, meggyőződünk, hogy ez ingadozás igen nagy lehet a két fül hallóereje közt, ki tehet ez ingadozás egész 18 otm hosszú 0-5 mm vastag platin sodronyt, a nélkül, hogy az illető gyengébb halló szervét nehéz hallónak lehetne tartani avagy a kö zönséges beszéd iránt a hangfelfogásban különbséget lehetne felven ni. — A fennebbi meghatározásoknál a bal és jobb fül között: leg nagyobb differentia volt a 92-ik esetben: 15
diff.
18.5 1.4 '
diff.
0.1 ~~ 1.4 "
'-
legkisebb differentia volt az első esetben: 3.1
•
3.2 ~"12.7 '
-
A két fül hangerő hallásának e viszonyai az észlelet alá vett 194 esetben a következő táblázatokból részletesen áttekint hetők :
175
— 174 II. Tábla. A h a n g e r ő h a l l á s r e l a t í v é r t é k e a közép' h a l l á s é r t é k h e z , és a két fül h a n g e r ő h a l l á s a k ö z ö t t i k ü l ö n b s é g é r t é k e i 194 r e n d e s h a l l á s ú egyénnél. A hangerő hal lás viszonya a középértékhez B. f.
J. f.
k.é.=n.aik.é.=i
1
1
2
2
3
3
4 5 6 7 8 9 10
4 5 6 7 8 9 10
3.1
3.2
11.8 21.9
12.7 16.2 12.7
11.3
2
3.2
21.3 3.4 11.3 11.3
12.7 3.4 12.7 19.7 12.7
2.3
1.1
11.3
12.7
2.4
3.9
11.3
12.7
4.3
3.7
11,3
12.7
6.9
9.6
11.3
12.7
7.3
7.4 12.7 30.7 12.7
8.5
11
11
11.3 13.5 11.3
12
12
2.1
3.1
11 3
12.7
13
13
7.0
4.5
11.3
12.7
14
2.1
2.1
14
11.3
12.7
15
15
6.1
5.7
11.3
16
17
11.3
12.7 3 3 12.7
3.4
3.8 12.7
1.8
17
18
11.3
18
19
3.1
2.7
11.3
12 7
3.9
5.0
11 3
12.7
2.5 113 1.7
12.7
11.3
12.7
19
20
20
21
21
22
A hangerő hal lás viszonya a középértékhez
KülönVbség a k é t fül h a n g erő h a l lása közt
B. f.
k.é.=ll 3]k.é.=12.7 diff. 1.4
diff. 1 4 0.1 1.4 5.7 1.4 1.2 1.4 0 1.4 11.2
1.4 0.6
1.4 0.4 1.4 0.4
1.4 1.4 1.4
3.8
22
23
12.7
23
24
12.7
24
25
12.7
25 26
8.7 4.8 3.5
26
12.7
5.4
27
27
29
28
30
29
32
30
33
31
1 4 0.4 1.4 2.0
J. f.
Külömhlég a k é t fül h a n g erő h á l ása k ö z t
34
12.7 14.2 12.7 10.1 12.7
4.4 11.8 6.6
12.7
11.3 4.6 11.3
12.7
6.9 4.9
3.0 1.4 0.1 14 0.2 1.4 2.4 1.4 0.1 1.4 1.6 1.4 2.4 1.4 1.5 1.4 0.3 1.4
12.7
0.3 1.4
2.4
0.2
A hangerő hal lás viszonya a középértékhez &
43
48
44
51
45
52
46
53
47
54
48
56
49
58
50
59
51
62
52
63
53
65
54
66
55
67
56
68
57
71
58
72
59
75
60
76
32
35
33
37
34
38
35
39
36
40
37
41
61
77
38
42
62
78
39
43
63
79 80 81
14 0.9 1.4 0 1.4 0.1 1.4 0.9
1.4 0.7
40
44
64
41
46
65
42
47
B. f.
J. f.
k é.=11.8|k é.=12 7
66
83
11.3 24.4
12.7 23.8
12 7 13.5
1.4 0.8 1.4 0.2 1.4 1.0 12.7 32.2
11.3 24 7 11.3 12.1 11.3 7.5 11.3 7.7 11.3 28.6 11.3 13.4 11.8 23.9 11.3
_LLí_ 11.3
14 0.3 1 4 0.3 1.4 1.6 12.7 13.7 12.7 23.9 12.7 15.8 12.7
< 3
diff. 1.4
11.8 9.0 11.3 11.3 11.5 11.3 95 11.3 21.8 11.3 12.7 11.3 27.6 11.3 49
A hangerő hal lás viszonya a középértékhez
Külőmh ség a k é t fül h a n g erő h a l lása közt
15.9 1.4 0.2
33 2 11.3 9.4 11.4 9.6
-
67
84
68
85
69
88
70
89
71
90
72
91
73
92
74
93
75
94
76
95
77
97
78
98
79
99
80 100 81
101
82
102
83
103
84 104 85 105 86
106
87 107 88 108
1.4 1.7
89
109
90 110
B. f.
J. f.
diff. 1.4
k.é.=ll.S 17.3 11.3 11.8 11.3 20.1 11.3 25.4 11.3 25 7 11.3
9.3 11.3 15.5 11 3 11.6 11 3
114 11.3 8 2 11.3
6.6 11.3 11.8 11 3 5.1 11.3 8.7
11.3 21.4 11.3 21.3 11.3 18.6 11.3 14.5 11.3 17.6 11.3 13.6 11.3
Külömbség a k é t fül h a n g erő h a l l á s a közt
16.6 12.7 19.0 12.7 20.1 12.7 25.4 12.7 25.7 12.7 10.2 12.7 33.6 12.7 11.6 12.7 12.4 ~T2.7 8 2 12.7 13.2 12.7 12.2 12.7 20.3 12.7 8.5 12.7 13.7 12./ 13.8 ~1277~ 14.4 12.7 20.3 12.7 30.2 12.7 20.7 14.0 12.7 13 6 12 7 19.1
0.7 1.4 7.2 1.4 0 1.4 0 1.4 0 1.4 0.9 1.4 18 1
1.4 0 1.4 1.0 1.4 0 1.4 6.6 1.4 0.4 1.4 15.2 1.4 0.2 1.4 0.3 1.4 0.1 1.4 0
o.i
1.4 0.6 1.4 0.4
TT 09 1.4 1.5 1.4 0.1
XT
— 176
177 : S i,«a
A hangerő.hal lás viszonya a középértékhez B. f. I J. f. k.é.=11.3|K é . = 1 2 . 7
139 167 140 168
9.1
S.5
11.8 13.0
12.7 13.2 12.7
11.3
6.9
6.9
142 170
11.3 11.8 11.3
12.7 13.4
143 171
8.7
8.6
11.8
12.7
144 172
11.3
145 173
6.0
6.1
11.3
12.7
146 174
8.0
6.5
11.3
12.7
141 169
147 175 148 176 149 177 150 178 151 179 152 180 153 181 154 182 155 183 156 184 157 185 158 186 159 187 160 188 161 189 162 190
5.S
12.7
e.o
9.8
8.6
11.3
12.7 12.6 12.7 19.8 12.7 17.0 12.7 11.9 12.7 30.8 12.7 18.0 12.7 33.8 12.7
6.7
6.7
11.3
12.7
5.8
5.8
11.3 . 5.8 11.3
12.7
CS]
CG
1.4 0 1.4 1.6 1.4 0.1 1.4 0.7
=11.8lk.é.=12.7
163 191
5.1
4.7
11.3
164
192
11.8
12.7 8.0 12.7
165 193
7.8
7.8
11.S
12.7
166 194
4.8
4.5
11.3
12.7
195
6.2
6.9
11.3
168 196
11.3
12.7 6.7 12.7
169 197
6.1
5.8
11.3
12-7
170 198
5.1
5,8
11.3
12.7
167
171 209 172 210 173 211 174 212 175 213 176 214 177 215 1.4 0 1.1 0
5.6
178 216 179
218
180 220 181
12.7
221
7.2
6.9
11.3
12.7
6.0
6.1
1.4 0.1
11.3
12.7
TT
8.0
6.5
1.5
11.3
12.í
ír
184 224 185 225
9.8
86
1.2
11.3 11.1
12.7 12.6
~ÍX 1.5
A hangerő hal lás viszonya a középértékhez B. f. I J. f.
diff. X.4
12.7
11.3 11.1 11.3 19.3 11.3 16.3 11.3 10.5 11.3 20.7 11.3 19.2 11.3 12.9
KülÖ rab ság a k é t fül h a n g erő h a l lása közi;
182 222 183 223
186 226
9.0
5.9
4.4
5.2
11.3 13.2 11.8 11.6 11.3 15.3 11.3 14.5 11.3 16.3 11.3 13 1 11.8 24.6 11.3 15.8 11.3 10.1 11.3 13.5 11.3 12.8 11.3 15.5 11.3 21.2 11.3 18.7
12.7 13.9 12.7 11.8 12.7 17.8 12.7 14.0 12.7 14.6 12.7 12.9 12.7 22.6 12.7 16.6 12.7 11.9 12.7 13.9 12.7 13.0 12.7
ni
11.3 16.6
12.7 20.7 12.7 23.4 12.7 15.4
11.3
12.7
Külömbsóg a k é t fül h a n g erő h a l lása k ö ? t diff. 1.4
0.4 1.4 0.1 1.4 0 1.4 0.3 1.4 07 1.4 0.8 1.4 0.3 1.4 0.7 1.4 0.8 1.4 0.7 1.4 0.2 1 4
2.0 1.* 0.5 1.4 1.7 1.4 0.2 1.4 2.0 1,4 0.8 1.4 1.8 1.4 0.4 1.4 0,2 1.4 1,6
~M~ 0.5 1.4 4.7 1.4 1.2 1.4
187
227
188
228
189
229
190
230
k.é,=ll.S|k.é.—12,7 11.9 ll.H 10.9 11.3 20.0 11.3 14.7 11.3
Külömhség a két fül h a n g erő h a l l á s a közt diff
11.9 12.7 11.2 12.7 30.4 12.7 11.1 12.7
Sorszám
A hangerő hal lás viszonya a középértékhez B. f. | J. f.
1.4
0 1.4 0.3 1.4 10.4 1.4 3.0 1.4
Az észleleti I napló száma I
r
Az észleleti napló száma
Sorszám
— 178
191
231
192
232
193
233
194
234
A hangerő hal lás viszonya a középértékhez B. f. 1 J. f.
Külömb ség a két fül h a n g erő h a l l á s a közt
k.é.=11.3|k.é.=12.7
diff. 1.4
10.2 11.3 11.1 11.3 lö.S 11.8 11.1 11.3
8.4 12.J 11.2 12.T 11.3 12.7 11.3 12.7
1.6 1.4 0.1 1.4 3.8 1.4 0.2 1.4
Hány eset ?
Külömbség a bal és jobb fül halló ereje közt plat. huzal hosszakban
Hány esetben?
Külömbség a bal és jobb fül halló ereje közt plat huzal hoszszakbani kifejezés
Hány esetben?
Külömbség a bal és jobb füí halló ereje közt plat. huzal hoszszakbani kifejezés
0 0.1 0.2 0.3 0.4 0.5 0.6 0.7 0.8 0.9 1.0 1.1
23 20 20 14 16 7 5 10 6 10 3 3
1.2 1.3 1.4 1.5 1.6 1.7 1.8 1.9 2.0 2.1 ' 2.2 2.3
9 — 4 9 5 3 2 — 2 — — —
2.4 2.5 2.6 2.7 2.8 2.9 3.0 4.7 5.7 6.7 7.2 8.3
2 1 — 2
8.6 8.8 10.1 10.4 11.0 11.2 15.2 15 9 17.2 18.1
— 2 1 2 1 1 1
Hány esetben?
Külömbség a bal és jobb fül halló ereje közt plat. huzzal hosszakban
III. Tábla. A h a n g e r ő k ü l ö m b s é g e u g y a n a z o n e g y é n két füle k ö z ö t t 194. ép h á l l ó n á l .
1 1 2 1 1 1 1 1 1 1
így általában mondható, hogy a k é t fül h a l l ó e r e j e arány lag ritkán egyezik meg tökéletesen s legtöbb esetben a bal fül a jobb halló, ugy hogy azt esak 'kivételesnek lehet tekinteni hogy a jobb fül halló ereje lenne nagyobb mint a bal fülé. Egyik fül le het jó halló, mig a másik & g y e n g e h a l l ó , vagy éles h a l l ó .
179 b) A hangerő hallás ingadozása a kor szerint. Ha a fennebb elősorolt 194 rendes hallót kor szerint öt éves oyclusokban összeállítjuk, ós ezen cyelusokon belől számitjuk ki a hangerő hallás középértékét: a kor és a hangerő hallás, között bi zonyos szabályszerű kapcsolat mutatkozik, ugy általában véve, mint viszonyítva a hangerő hallás közép értékéhez.
5-10 10 — 15 15—20 20-25 25-30 30—40 40-50 50—70
11.5 13.3 9.5 5.9 10.6 15.4 13.1 13.0
11.7 13.6 9.9 6.0 11.2 17.4 14.4 11.4
eset. van véve
Kor
A hallás-érték platin huzal hosszak. Bal fül Jobb fül k.ó.11.3 k.ó.12.7
A közép szám hány
IV. Tábla. A h a n g e r ő h a l l á s k ö z é p é r t é k é n e k i n g a d o z á s a i a k o r s z e r i n t 194 r e n d e s h a l l ó n á l .
20 45 30 52 15 20 8 4
E számok megtekintésénél első pillanatra feltűnik az, hogy a legjobb hallók a 20—25 év közzé esnek, azon alól és azon felül általában véve gyengébb a hallás, azonban ,közel áll a rendes hal lás közép értékéhez. 20—25 óv között általában éles hallás, azon alól és azon felül rendes jó hallás mutatkozik. E számokból ugy látszik, hogy a serdülő korban 15 óv körül kezd élesedni a hallás és egész 25 évig folyton élesedik, azután ismét a közép értékre tér vissza. E tünemény magyarázatára felfogásunkat csak a kellő fenntar tással merjük nyilvánitani, mert az itten összejátszó tényezők bonyolodottsága óvatosságra int. Az 5—25 óv közötti mérések száma (összesen 147 eset) elegendő arra, hogy ama tüneményt ne esetlég nek hanem szabálynak tartsuk. Erre nézve talán az a magyarázat kielógitő lenne, hogy e serdülő kornak utolja a 20—25 év az, mely-
— 180 — ben különösen a szellemi téren munkálkodóknál van leginkább mivelós alatt ugy a hallás érzéke, mint egyéb érzékek is. Különös nek tűnik fel csak az, hogy 25 éven tul a megélesedett hallás mindjárt gyengülni •kezdené, holott felvehető az, hogy a hallásnál is ugy, mint egyéb érzékeknél a gyakorlat által szerzett ügyesség a külső behatások felfogásában a 25 éven tul még jó hosszú ideig megma rad. Egyébiránt .arra, hogy a 25 éven túli összeallitásunkban a 20—25 évi cyclushoz képest aránylag nagy középszám jött ki, be folyással van az a körülmény is, hogy itten fele részben testi mun kával foglalkozók hallásórtékei vannak számitásba véve, kiknél pedig mint alább látni fogjuk átlag véve magasabbak a számok, az az gyengébb a hallás élesség. c) A hangerő hallás ingadozásai a különböző foglalkozás mód szerint. Mivel azt tapasztaltuk, hogy falun tett ószleleteinknél, a halló erő sokkal hosszabb platin-sodrony által fejezhető ki, mint a váro siakon tett észleleteinknél, azért annak magyarázatát kivántuk adni magunknak. Miután falun leginkább földmivesek, városon pedig szellemi munkával foglalkozók voltak észleleteink tárgyai, önként támadt fel bennünk a gondolat, hogy ama tünemény oka az, h o g y a halló erő mint e g y á l t a l á b a n az é r z é k e k a s z e l l e m i í o g l a l k o zás á l t a l f i n o m u l , ez é r z é k s z e r v n e k m a g á n a k s p e c i á lis f e j l e s z t é s e n ó l k ü l i s . Hogy ezt eldönthessük, méréseinknek hasonfelót falun hajtottuk végre, hol feli ehet venni, hogy a hallóerő mesterségesen nincs fo kozva. Eszleletünk alá jutott egyéneket a foglalkozás szerint két nagy csoportba osztályoztuk, mint az táblázatunkból kitűnik: a) a szel lemi és b) a t e s t i m u n k á v a l f o g l a l k o z ó k c s o p o r t j á b a .
— 181 — V. Tábla. A h a n g e r ő h a l l á s é r t é k é n e k i n g a d o z á s a i a foglalkozás szerint a) a szellemi munkásoknál 73 esetben.
Platin-huzal hossz cm-ekben
Az észlelt ese tek száma
Platin-huzal hossz em-ekben
Bal fül Jobb fül 0-1 1-2 2-3 3—4 4—5 5-6 6-7 7—8 8-9 9—10 10—11 11-12 12 - 1 3 13-14 14-15 15-16 16-17 17-18 18-19 19—20
2 7 6 5 15 12 4 5 6 1 2 1 2 1
3 3 10 11 10 12 3 4 4 2 4 2 2 1
1
Az észlelt ese tek száma Bal fül Jobb fül
20-21 21—22 22—23 23—24 24—25 25—26 26—27 27-28 28—29 29—30 30—31 31—32 32—33 33—34 34—35 35—36 36—37 37-38 38-39 39-40
1
1 1 1
1
1
— 182 — h) a testi munkásoknál 50 esetben.
Platin-huzal hossz cm-ekben
Az észlelt ese tek száma
Platin-huzal hossz cm-ekben
mit 7-1 dik cm
__ —. 2 3 1 2 3 4 3 6 3 2 1 1 1 2 — 2
— _ 1 — 2 1 1 6 3 3 5 1 5 — _ 2 2 2 1
tek száma Bal fül Jobb fül
Bal fül Jobb fül 0-1 1—2 2-3 3—4 4-5 5—6 6-7 7—8 8—9 9—10 10—11 11—12 12—13 13—14 14-15 15—16 16-17 17—18 18-19 19—20
Az észlelt ese
20-21 21—22 22-23 23-24 24—25 25-26 26-27 27-28 „ 28—29 29—30 30-31 31—32 32—33 33—34 34—35 35-36 36—37 37-38 38—39 39—40
3 3 ___ 1 1 1 — 1 1 — — 1 — 1 1 — __ — — —
2 2 1 1 — 2 1 1 1 — 1 — 1 2 — — — — — —
E táblázatokból az ép hallókra kiszámítottuk a középértéket; is az első osztályban 73 észleletből a bal fülre 6-8; jobb fülre cm hosszú platin sodrony által találtunk kifejezhetőnek. A máso osztályban pedig 50 észleletből a bal fülre 15*2, jobb fülre 15-9 hosszú platin sodronyt találtunk a hallóerő mórtékéül.
Összehasonlítva ez értékeket a hangerő hallás fennebbi értéké vel a következő számok jönnek ki: 1. A s z e l l e m i m u n k á s o k h a n g e r ő h a l l á s á n a k kö z é p é r t é k e 73 é s z l e l e t b ő l :
— 183 6.8
•
L
"TT^
__ 7.1 J
-
L
-Í27T-
2. A t e s t i m u n k á s o k h a n g e r ő h a l l á s á n a k é r t é k e 50 é s z l e l e t b ő l :
közép
B. f. = l f i J. f. 15-9 11.3 " ' 12.7 • A mi azt m u t a t j a , hogy a h a n g e r ő h a l l á s s z e l l e m i m u n k á s o k n á l á t l a g véve j o b b , a t e s t i m u n k á s o k n á l p e d i g á t l a g véve r o s s z a b b a k ö z é p e r e j ü h a l l á s n á l . E számok szembetűnően állítják élőnkbe azon nagy befolyást; mit a foglalkozás gyakorol a hallószerv folfogási tehetségére. Külö nös érdeket nyernek e számok az által, hogy feltüntetik, mily nagy befolyása van a a szellemi foglakozásnak a hallási képesség finomí tására is. De az nem is lehet máskép, mert a tudománynyal fog lalkozónak megfigyeléseket észleleteket kell tenni, mire finom érzé kekre van szüksége s ezt igyekszik is gyakorlat által megszerezni. Általánosan ismert, hogy a tapintás, izlós, szaglás, látás érzéke gya korlat által fmoniitható s nincs ok felvenni, hogy a hallás érzék szerve miért képezne kivételt. A gyermekeknél nyert észlelési eredményeinket a foglalkozás szerint összeállított táblázatokból kihagytuk, mivel azok áttekintését könnyen meg lehet szerezni a korszerinti összeállítások ezim alatt nyújtott táblázatukban. Nézetünk szerint itt a hallási képesség nines módosítva a fog lalkozás által, de mégis, hogy a gyermekek hallóerejéről tájékozód va legyünk, a korszerinti összeállításnál a két első eyelusban mért egyéneket gyermekeknek véve, az általunk megtett 80 észleletből középértéket vettünk s eredményül a bal fülre 12.1 a jobb fülre 12.2 cm hosszú platin sodronyt találtunk. A k ö z l ő i t e k b ő l azt l e h e t k ö v e t k e z t e t n i , hogy f e l n ő t t e k n é l (20 éven tul) a h a l l á s é l e s s é g n a g y o b b o dását, vagy u g y a n a z o n á l l a p o t b a n m a r a d á s á t e g y e n e sen a f o g l a l k o z á s h a t á r o z z a meg. Legvilágosabban kitűnik ez, ha ez eseteket kor szerint is öszszeállitjuk, még pedig külön a szellemi és külön a testi munkásokra; mint ez a következő táblázatokból kitűnik.
— 184 —
Kor
A hallás érzék platin-huzal hoszszakban Bal fül Jobb fül k.é.=11.3 k.ó.=12.7
15-20 20—25 25—30 30-35 35-40
7.5 5.6 6.0 16.5 14.4
8.6 5.8 '• 9.9 17.2 14.4
A közép szám hány esetből van véve?
VI. Tábla. A h a n g e r ő h a l l á s k ö z é p é r t é k é n e k i n g a d o zása a kor s z e r i n t 73 r e n d e s h a l l ó s z e l l e m i munkásnál.
21 43 5 3 1
Kor
A hallás érték platin-huzal hoszszakban Bal fül 1 Jobb fül k.é.=11.3k.é.=12.7
15-20 20—25 25—30 30—35 35—40 40-50 50—70
16.0 12.7 13.7 18.0 17.4 13.1 13.0
16.9 12.7 13.8 26.2 18.4 14.4 11.4
A közép szám hány esetből van véve ?
VII. Tábla. A h a n g e r ő h a l l á s k ö z é p é r t é k é n e k i n g a d o zása a kor szer int 50 r e n d e s h a l l ó t e s t i munkásnál.
9 7 8 2
•
9 8 4
A testi munkásoknál (iparosok, földmivesek stb.) 15—25 éves korukban is megmarad a hallás élesség gyermekkori foka, mig szellemi munkával foglalkozóknál finomabb lesz a hallás élesség.
— 185 —
A hangerő hallás alsó határai zenélőknól. Mint táblázatainkból kitűnik, a megjegyzések czimü rovatban, feljegyeztük, hogy az illető egyén zeneértő-e vagy nem. Áttekintés kedvéért azonban a zeneértőket külön táblázatba is összeállítottuk. Azon. 18 é s z l e l e t b ő l , melyeket zeneértöknél tet tünk, a középértéket a b a l f ü l r e 3.6 a j o b b fülre 4.0 cm hosszú platin sodrony által találtuk kifejezhetőnek.
Neve és foglalkoz Síi
Bal fül Jobb fül Kor
Sorszám
VIII. Tábla, A z e n e é r t ő k h a n g e r ő h a l l á s a 18 e s e t b e n .
Megjegyzések.
középért. közép ért. 6 észl.-bó'l 6 észl.-ből
1
P. J. 22 orv. növ.
2-0
3-2
2
Cs. J. 19 orv. növ.
2-3
l-l
H
3
Sz. J. 41 int. szolga
4-3
3-7
))
20
1-7
1-4
!)
5
Cs. L. 22 orv. növ.
5-9
4-7
JJ
6
P. L. 19 orv. növ.
6-6
6-9
7
V. L. 20 orv. növ.
4-6
4-9
Sí
8
F. S. 20 orv. nóv.
2-6
2-4
»
4
Sz. S. jogász
Orv term.-tiul. Értesítő. I.
Csontv. van.
55
•
13
Sorszám
-
9 10
186 —
Bal fül Jobb fül
Neve és
foglalkozása o közép ért. közép ért.
Megjegyzések.
S-l
6é,szl.-ből 6 észl.-böl
F. L. tanárjel.
21
6-7
5-8
Osontv. van
G. S. 32 hivatalnok
3-2
4-6
»
11
S. M. jogász
23
4-8
4-5
53
12
M. J. jogász
,20
2-4
3-9
»
13
K. T. 28 tanárjel.
1-3
3-3
Í3
14
S. J. tanárjel.
22
5-4
5-4
H
15
K. J. jogász
22
5-4
4-9
?;
16
Sz. K. jogász
21
5-2
4-3
55
17
E. K. 19 tanítónő
4-4
5-2
55
18
K. N. L. 21 orv. növ.
2-1
3-1
)í e
A számok a mellett szólnának, hogy a zenével foglalkozás a hallószerv hallóerejét tetemesen íinomitja. Igaz ugyan, hogy mi mé réseinknél a zeneértük közt találtuk fel a legtökólyesebb hallóerőt, de még kell jegyeznünk, hogy nekünk csak oly egyéneket volt al-
-
187
-
kalmunk észlelni, kiknek a zene csak mellékfoglalkozásuk volt, a tudomány lóvén foglalkozásuk főtárgya. így mérési adataink itt is inkább azt világítják meg, hogy a tudománynyal való foglalkozás nagyban finomítja a halló képességet. Hogy a zene befoly a halló erő fejlesztésére, azt a priori fel lehet tenni, de e feltevés helyessé gére az általunk közlött adatokból épen nem merünk következtetni. Ugyanis azt eldönteni tudományosan, hogy a zenével való foglalkozás finomítja a hallóerőt, csak nagyobb számú s hivatásszerü zenélőkön tett észleletekből lehetséges. Ennek eldöntésére még bővebb észleletek teendők. III. Néhány adat a nehéz hallók és siketek hangerő hallása alsó határának meghatározására. Mint fennebb emiitettük, azok, kik a telephonicus csengettyű hangot csak 40 ctm hosszú platón sodronynak a mellókáramban igtatása által kezdik hallani, már n e h é z h a l l ó k n a k mondhatók. Az általunk használt telephonicus hallásmérőn egész 100 ctmig le het beiktatni az akadályokat, 40-től 100 ctmig tehát a n e h é z h a l l á s mérésére még egy fokozható mérés van rendelkezés alatt. Tapasztalat mutatja azonban,hogy ez csak a n e h ó z hallás a 1 s óbb f o k a i n a k megmérésére elegendő. Azon csengettyű hang, mely 100 ctm beigtatásnál hallik a telephonban, még mindég sokkal gyen gébb mint a szabadon minden mellékág nélkül hallható telephon hang. E két hangerő fokozat között ez összeállításnál még hiányzik a? összekötő scála. Nagyobb és szintén fokozható ellenállásokat ke?iene> tehát beigtatni a n e h é z h a l l á s magasabb fokánál a hangerő hallás alsó fokainak meghatározására. De még az oly nehéz hallók nál is, hol a hangerő hallás alsó foka a szabad telephonicus hang hallásával esik egybe, tapasztalás szerint még mindég csak kisebb foka van a nehéz hallásnak. Sőt azok is, kik a szabad telephonicus csengettyű hangot sem hallják, az óra ketyegést kisebb-nagyobb távolságra meg bírják hallani. Ha tekintetbe veszszük azt, hogy oly nehéz halló fül, mely az óra ketyegést nem hallja, a beszéd hangot még megérti, látható, hogy ama készülékkel csak a könnyebb fokú nehéz hallást lehet megmérni. Azt a fokozathiányt a készülékben, mely a 100 ctm platin huzalnak megfelelő és a szabad telephonicus hang 13*
— 188
-
erő között létezik, némileg azzal lehet fedezni, hogy a szabadon esengő telephont, úgy használja az ember mint az órát ós az ezt halló füleknél meghatározza azt a távolságot, a mennyiről még épen hallja annak hangját az illető. E módszer az olyan nehéz hallóknál, kik még a szabad telephonicus hangot képesek észlelni, használható a hallásmérésre és az óra kísérletek felett az az előnye van, hogy itt az érzék csalódást könnyű kizárni, mivel a telephon áramkörét az ismert módon a vizsgált egyén tudta nélkül meg lehet szakítani, és a telephonicus hangot absolute megszüntetni. Azon nehéz hallók számára, kiknél a hangerőhallás alsó hatá ra szabad telephon erején túl terjed, erősebb hangforrásokat — pl. a du Bois f. szánka-góp kalapácsának hangját lehetne használatba venni, ugy mint azt H a r t m a n n tette. E tekintetben tehát az általunk használt hangerő mérő készü lék tökéletesítésre vár. Azonban a jelen tökéletlen állapotában is használható bizonyos fokig, a nehéz hallás különböző fokozatainak megállapítására. Azok kiknél a hangerő felfogás alsó határa 40 — 100 ctm platin huzallal fejezhető ki, a nehéz hallás legkönnyebb fokában szenvednek. Nagyobb foka a nehéz hallásnak az, hol az illetők e szabad telephonicus hangot kisebb nagyobb távolságról hallják meg. Még nagyobb foka az, midőn a szabad telephonicus hangot egyáltalában nem bírják észre venni, ilyenkor legtöbb eset ben az óraketyegés sem hallható. A nehéz hallás e fokát s i k e t ségnek nevezhetjük. Az ily emberek csak igen erős beszédhangokat tudnak észrevenni.' A fenebbi észleleteknól 63 esetben fordult elő egyik vagy má sik vagy mind a két fülön a nehéz h a l l á s . Az esetek sorszáma a következő: 16, 28, 31, 36, 45, 49, 50, 55, 57, 60, 61, 64, 70, 73, 74, 82, 86, 87, 96, 111, 113, 127, 128, 133, 148, 155, 199, 203, 217, 219, 235, 237, 258. Ezek közül a fennebbi értelemben volt: Bal fül Jobb fül Siket 6 6 • Nehéz halló 42 50 Bendeshalló 15 7 63 63 Az általunk észlelt nehéz hallók és siketek száma sokkal cse kélyebb a használt vizsgáló módszer sokkal tökéletlenebb, mintsem e tekintetben általános szabályokat vonhatnánk el. Ezeket jobb mód szerekkel nagyobb számban teendő vizsgálatoknak hagyjuk fenn.
— 189
-
TAPASZTALATOK A HÜVELYES EÉSZEN ESZKÖZÖLT VÉBELVONÁSOK GTÓGTHATÁSI ÉETÉKE FELETT. Góth Manó magántanártól. Az ivarrészek és különösen a méh különböző lobos bántalmainál a vérelvonások régi időktől fogva kiváló szerepet játszottak. Eltekintve az általános vérbocsátásoktól (érvágás), melyek még egy néhány évtizeddel ezelőtt általános kedveltségben részesültek, melyek azonban az újabb orvostan rationalis iránya következtében igen szűk határok közé szoríttattak, a régi orvosok a méh vérbősé gének korlátozására csak is pióczák alkalmazását a hasfalakra, kü lönösen a faypogastrium tájékára használták. A vórboesátásnak ezen neme ugyan ozélhoz vezethetett oly ese tekben, melyekben a vérbőség székhelye a méh savós hártyájában volt, azonban sikertelennek kellett lennie — már az ismeretes boncztani viszonyok következtében — midőn arról volt szó, hogy a méhnyákhártyából, vagy a móh-nyakból, ezen részek vérbőségének enyhítésére, egy bizonyos mennyiségű vér távolittassók el. Midőn a nőgyógyászat a belgyógyászattól elvált ós mint kü lön szakma önálló irányban haladott, a nőorvosok iparkodtak az em lített javalatnak azáltal megfelelni, hogy a pióozákat nem a hasfa lakra vagy a szemérem-ajkakra, hanem közvetlenül a hüvelyes rész re rakták. A topieus vórboesátásnak ezen neme ugyan már 1665. körűi ismeretes volt, azonban az eljárás akkor igen tökéletlen lehetett,
— 190
-
minthogy az akkori orvosok a méhtükröt nem igen használták és a pióozákat egyszerűen a hüvelybe tették, azon reményben, hogy ezek ösztönszerűleg (!) a hüvelyes részt fogják felkeresni. A következő századokban az egész eljárás feledékenységbe ment. Guilbert1) volt az első, ki a jelen században a pióezák alkal mazását a hüvelyes részre különböző móh-bántalmaknál ujra ajánlotta. Németországban Kiyisch4) honosította meg a vérbocsátásnak ezen nemét, a tulajdonképi nőgyógyászati gyakorlatba azonban csak Scanzoni ajánlata következtében ment át. A helybeli vérbocsátásnak egy második neme a hüvelyes ré szen ejtett sekélyebb vagy mélyebb metélósekben (scariíicatio) áll, melyek külön, ezen czólra készített hosszúnyelű kések segítségével hajtatnak végre. Ily késeket szerkesztettek és irtak le Scanzoni3), 0. Mayer4), Miller ós mások. Igen czélszerüek a Mayer-féle kések, melyeket Schröder5) is melegen ajánl. Ezen késeknek egyike két élű, keskeny és a végén ledomborított. A második kés, mely a méh szájon néha található apró tömlők ós ovula Nabothii felszurására szolgál, valamivel szélesebb és hegyes végű pengével bír. Miután mindkét eljárást hosszabb időn át gyakorlatilag alkal maztam, kijelenthettem, hogy a scarificatiókat illeti az elsőbbség. A pióezák alkalmazásának hátrányai a következők: 1. A pióezák alkalmazása igen sok időt vesz igénybe, miután az orvosnak magának kell végeznie. 2. Az eltávolítandó vér mennyisége előre meg nem határozható. 3. A pióezák alkalmazása következtében igen kellemetlen tü netek léphetnek fel (görcsök, ájulás, erős utóvérzések). 1
) ) 3 ) 4 ) 5 )
2
Consid. p r a t . P a r i s . 1826. Klin Vortrage B d . I. K r a n k h . d. weibl. Sexualorg. Bd. I. Verhandl. d. Berl. G e b . Ges. 1 7 1 . pag. 8. K r a n k h . d. weibl. Geschl. 1879. p a g . 9 8 .
— 191 — Ezzel szemben a soariíicatiók előnyei igen szembetűnök : a mű tét igen rövid ideig tart, alig vesz 2 perczet igénybe, fájdalmat nem okoz (az illető egyének nem is érzik a metszéseket), az elbo csátandó vér mennyisége tetszésünktől függ, mert a szerint, a mint mé lyebb vagy felületesebb metszéseket végezünk, nagyobb vagy kisebb mennyiségű vér fog eltávolíttatni. Sokszor egy evőkanálnyi vér elvo nása is elégséges, ós ezen csekély mennyiséget nélkülözheti a szer vezet nagyobb fokú anaemia mellett is. Igen nagy előny végre az is, hogy utóvérzéstől nem kell félni. Körül-belől 2 óv óta, oly bántalmaknál, melyeknél helybeli vórelvonások javalvák, kizárólag a scariíicatiókat használom, még pe dig igen jó sikerrel. A betegségek, melyek ellen Schröder ós mások a helybeli vérelvonásokat ajánlják, a következők: heveny ós idült méhlob, méhkörüli-lob (peri ós parametritis), heveny és idült méhhurút, a méh szájon levő és a gyógykezelésnek makacsul ellen álló. fekélyek és a méhnyákhártya hyperaemicus állapotjából származó vérzési hajlam. Két évi tapasztalat alapján ezen javalatokra nézve a követke zőket jegyezhetem meg : A hüvelyes részen metólés (scariflcatio) segítségével eszközölt vórbocsátások kitűnő sikerrel alkalmazhatók mindennemű medence fájdalmak (derékfájás stb.) és azon bántalmak ellen, melyeknél a méhnyak vagy a hüvely-boltozat fájdalmas vagy nyomásra érzékeny. Eclatans hatással bir ezen jelentéktelen műtét mindenféle tisztulási rendetlenségek ellen. Nevezetesen, midőn a havi vérzés a szokott nál hosszabb ideig tart, vagy igen rövid időközökben tér vissza, vagy ha az egy havadzási tartam alatt kiürített vér mennyisége igen nagy, lehetséges, egy a bekövetkezendő ivarvérzés megjelenése előtt eszközölt, mérsékelt vérelvonás által a méhnyákhártya vérbő ségét csökenteni, a méh véredényeiben a keringést szabályozni és így a tisztulás tartamát tetemesen megrövidíteni.
-
192
-
Igen jó szolgálatot tesznek a nevezett soarifioatiók idült méhlobnál is, különösen midőn a méhnyak jelentékeny túltengést mutat. Ezen esetekben azonban a siker nem oly szembetűnő. A subjeetiv tünetek ugyan már az első vérbocsátások után javulnak, a méh, illetőleg a méhnyak visszafejlődése és megkisebbitése azonban csak több hónapon át folytatott searifieatiók és egyéb gyógymódok igény be vétele mellett érhető el. A mi a méhszáj ajkain található fekélye ket illeti, tapasztalataim szerint ezeknek kezelésére a vérelvonások nélkülözhetők. A legmakacsabb fekélyek tömény lógenysav alkalmazása ós kellő tisztántartás mellett rövid idő alatt gyógyulnak. Legkevesebbet használnak a szóban levő searifieatiók a méhhurút különböző alakjainál. Sehröder ajánlata következtében több eset ben tettem kísérletet ezen irányban is, azonban sohasem sikerült smételt vórelvonások daczára a kifolyást megszüntetni, vagy csak mérsékelni is.
— 193
-
A GYERMEKÁGYI LÁZ HELYI KEZELÉSE. Engel Gábor tr.-tól. Alig van kóralak, melynek lényege és jelentősége felől oly sok nézet uralkodott volna, mint a gyermekágyi láz. Évszázadok kellet tek arra, hogy egy oly nézet nyerjen életet, melynek alapja kór bonc ztani és kórodai észleletek összhangzó eredményéből legyen le rakva. Már Villis és Denmann gyanitották, mit később 1837-ben Eisenmann is fejtegetett, hogy a gyermekágyi láz fertőzés következté ben lép fel. Semmelweiss volt azonban az, ki e kevésbe vett nézetet fel karolta, tanulmányozta, bebizonyította s mondhatni dogmává emelte. Övé az érdem, hogy e kóralak speeificus színezetét s igy annak tit kos ós félemletes jelentőségét — melybe az az előbbi nézetek által burkolva volt — elvesztette s hogy leplezetlenül ismerve lett azon ellenség, melyet kikerülni vagy melylyel megküzdeni hivatása most a modern szülészetnek. Az ő tana — mint ismeretes — azt tartja, hogy a gyermek ágyi láz minden esetét felszívódási folyamatnak kell tekintenünk, mely az által áll elő, hogy a szervezetbe egy már bomlásnak indult állati anyag vétetett föl. Szóval, a gyermekágyi láz fertőzése a szer vezetnek bomlásnak indult anyag által s így sorakozik azon kór alakokhoz, melyeket mi a sebészetben ismerünk s melyek ép' úgy kellemetlen és váratlan vendégei sebészi koródáknak, mint a gyer mekágyi láz a szülintózeteknek. Minden szülésnél a szülutakat beborító nyákhártyákon sérült felületek jönnek létre s maga a méhlepény helye a méh-űr oldalán egy nagy sebfelület, a gyermekágyi folyás pedig ugy szólván e seb felületek váladékát képezi. Ezen sebfelületekből kiindulólag származ nak a gyermekágyi betegségek, ugy azok, melyek helyileg okoznak lobot, mint azok, melyek septicus méreg felvétele következtében az egész szervezetet megtámadják.
-
194 —
Mint a sebészi bajoknál a sebfelület tisztán tartása által ére tik el a gyógyulás, ugy a gyermekágyi sebfelületek is helyi kezelést igényelnek, hogy ez által részint a fertőzés elkerültessék, részint—• ha az megtörtént — a fertőző anyagok további termelődése, felvétele meglegyen akadályozva ós így a kórfolyamat további kifejlődésében megtöressék. Mint tudjuk, a gyermekágyi láz rendszerint az első na pokban egyszerre fellépő hőemelkedés s ezt követő borzongás által jelentkezik, mit mind ujabb ós hevesebb rázó hidegek követnek, vi lágos jeléül annak, hogy a már megtörtént infeetio ujabb felszívó dás által növekedett. Ily esetben a gyógykezelés feladata egy részt a már megtör tént fertőzést gyógykezelni, de főleg ós .első sorban a fertőző anyag nak eltávolítása által — a szűlszervekből — a további fertőzést megelőzni és elkerülni. Az előbbi ellen gyógy eljárásunk gyenge fegy verekkel kénytelen küzdeni, névleg csak a fertőzés tüneteinek eny hítésével, mig az utóbbival szemben az ujabb kezeléssel kezünkben vagyis a szűlutak fertőztelenitő kezelésével nagyon sokat érhetünk el, mintegy kettévághatjuk a már végzetes kimenettel fenyegető kór folyamatot. Még oly esetekben is, hol a megbetegedés traumatieus jelleg gel bir és helybeli lefolyást vesz - pl. a méh körüli lobok nagy részénél — szükséges a szűlutak fertőztelenitése, mert nem tudhatni, hogy a helyi lobos folyamat mely perezben vesz fel septikus jellemet. A móh-ürt és hüvelyt — gyermekágyi megbetegedés esetén — ugy kell tekintenünk, mint egy tályogürt, melyből a váladék sza bad elfolyásáról, az ott levő vóralvadékok, elhalt szövetczafatok el távolításáról kell gondoskodnunk, ha a gyógyulás létrejöttét czélozzuk. Ezen szempontból kiindulva a legésszerűbb eljárás a móh-ür és hüvely kiöblintése, kimosása fertőztelenitő folyadék által. Csak ily kezeléssel sikerűi nemcsak a sérült felületeken levő — lobot gerjesztő vagy felszívódásra alkalmas — váledékokat eltávolítani, ha nem az ily kiöblítések daczára a móhűrben még visszamaradt le pény és burokrészleteket fertőztelenitve ártalmatlanokká tenni. A méhűr kifecskendóseit már Albucasis is végezte tökéletlen vetélések után visszamaradt peterészletek eltávolítására. Ugyan ily
— 195
-
okból használták Levret ós Baudeloque. Azonban rendszeres méhűri kiöblintések iránt a szülészek mindeddig bizonyos idegenkedéssel vi seltettek. Egyes esetek, melyekben véletlenül levegő is hatolt a méhűrbe s rögtöni halált okozott, a félelem, hogy a méhkürtökön át a folyadék a hasürbe juthat be, hogy a lepény tapadási helyé-, ről a képződött vórtömeszek a vízsugár által elsodortatva vérzés lép het fel ós több más képzelt okok megmagyarázhatják a tartózko dást feeskendések használatától. Osudálkoznunk kell azonban a felett, hogy Semmelweissnak a gyermekágyi láz lényege és keletkezési módjáról egyedül valódi né zetei után évtizedek kellettek, mig a fertöztelenítő kezelésnek az általános bizalmat megnyernie sikertilt. Felfedezéseinek azonban csak a gyermekágyi láz elkerülésére a szülés előtt és alatt szüksé ges óveljárás lett eredménye; a szülés alatti ós utáni helyi gyógy kezelést jobbadán azon mozgalomnak köszönhetjük, mely a sebésze tet az antisepticus eljárás által uj alapokra fektette. Azon helyi kezelés, mely felett ószleleteim történtek, nagy részt megfelel a Bischoff baseli tnr. által a Corrbl. d. Sehweizer Aerzte czimű lap 1876-ik óv folyamában ismertetett eljárásoknak, egyes eltérésekkel. Mivel a méh kiöblintések némi technicai jártas ságot ós pontosságot igényelnek, nem tartom feleslegesnek az egész eljárást körvonalozva ismertetni, azon eredményekkel együtt, melye ket általa elérni sikerült, előlegesen hangsúlyozván, hogy az észle letek koródán történtek s hogy a kezelés prophylactieus része mig a koródákon szükséges feltétel, addig az a magánygyakorlatban az esetek legnagyobb részénél elkerülhető és elhagyható. Minden szűlőnő az első vizsgálat előtt hüvely kiöblitóst kap 1%-os cárból oldattal, mely irrigateurből egy oliv végű egyenes üveg-esővön lesz bevezetve, azonban csak azután, ha az irrigator csövéből a vizsugár nyomása által a levegő előbb kihajtatott. Szülés után a hüvely, esetleg a móh-űr is 1%-os carbolvizzel lesz kiöblintve s a törtónt látható sérülések a külszemérmen 10%-os carbol-glycerinneí érintve. Gyermekágy alatt 5—6 napig naponta 2-szer hüvelykifecskendós. Mind oly eljárások, melyeknek prophy lactieus értéke van s melyekkel igyekszünk a gyermekágyi betegsé gek nemtőjónek — a minutiosus tisztaságnak — eleget tenni.
196 Sokkal erélyesebb lesz eljárásunk, ha a szülés rendes meneté től eltér, ha hosszas tartanra , ha műtéti beavatkozásra kell elké szülve lennünk stb. Fertöztelenítő tolyadékul earbolsav 2°/0-os olda tát használjuk, csak egyes esetekben 3%-ost; tömörebb oldat ége tési érzetet, fájdalmakat idéz elő, a hüvely nyákhártyáját vékony czafatokban leválasztja s cárból mérgezési tünetek fellépésére is vezethet. Az irrigator gummi csővére egy a medencze hajlásának meg felelő görbületit üvegcsővet illesztünk, milyeneket Hildebrandt königsbergi tanár hozott alkalmazásba, az edény emelése által a cső ben levő lég kihajtatván először a hüvelyt öblintjük ki s midőn az vizzel telve van, egy-, esetleg két ujjunk kalauzolása mellett az üveg csövet a méh-űrbe vezetjük. A gyermekágy első napjaiban a méh száj annyira tátongó, hogy kevés gyakorlottsággal ujjaink igénybe vétele nélkül — egyszerűen az üvegcsövet a hátsó hüvelyfalon fel tolva — bejuthatunk a méhűrbe. Ily óvatosság mellett lég behato lását biztosan elkerülhetjük. A méh gyermekágyi előrehajlását a hasfalakra gyakorolt nyomás által megszüntetve a cső akadály nél kül hatolja át az elhajlási szögletet. Az irrigator lassú emelése által növelhetjük a vizsugár erejét s mindaddig irrigálunk, mig a visszafolyó viz egészen tisztán távo zik ; a viz eltávozásának elősegitségére czélszerű a csövet a méh száj egyik oldalához közelíteni, esetleg kissé visszahúzni s időnként a méhre külsőleg gyenge nyomást gyakorolni. Mielőtt az edény összes tartalma kiürülne távolítjuk el a csövet, a maradék vizzel a külszemórmet újólag letisztítván. Mellesleg legyen emlitve, hogy minden gyermekágyas külön méhesővel birjon, mely más egyénnél ne használtassák. Átlag 1—2 liter 25 C°-os viz elegendő egy kifecskendéshez. A lepény helyén képződött vérrögök elsodortatásától a vizsu gár által nem kell tartanunk; már több mint ezer méh-űri öblitést végeztem s csak háromszor mutatkozott kisfokú utóvérzés. Öblítés után azonnal rázó hideg csak néhány esetben lépett fel s összefüg gésben látszott lenni a befecskendett viz alacsony hőfokával, tapasz taltam azonban azt, hogy ha rázó hideg alatt történt a kiöblítés, az rövidebb tartamú lett.
— 197
-
Szabályul vehetjük fel, hogy ha gyermekágyasnál 38-5-en fe lüli hőemelkedést észlelünk összefüggésben az ivarszervek bántalmával, vagy ha hőemelkedés nélkül is a gyermekágyi folyás bűzös., helyén van a móh-űri kiöblintéseket elkezdeni. A hőmére ók állása fog nekünk jelül szolgálni, hogy mily gyakran s mennyi időn ke resztül kívánatos kezelésünket folytatni. Többnyire az első kiöblintések után észlelhetünk már hő-csökkenést a helyi tünetek alább hagyásával. Mindaddig, mig az utolsó hőemelkedést l1/2 vagy pár napi láztalan állapot nem követi, folytatjuk a kiöblintéseket. A he lyi lobos tünetek mórsóklését hűvös borogatások, esetleg jégtömlő alkalmazása, vagy elvonólag ható hashajtók előnyösen segitik elő. Párhuzamosan végzett kísérleteim carbol-, thymol- és salicyl ol datokkal egyenlő eredményhez vezettek. Ha most az eredményre tekintünk, melyet az ismertetett he lyi kezelés által elérni képesek vagyunk, ugy azt a gyermekágyi láz eddigi kezelés módjaival szemben igen kedvezőnek kell mon danunk, így ha számokkal beszélünk, Bisehoff 244 gyermek ágyasból 2-őt, Grünewald 160-ból 3-at veszített el gyermekágyi lázban. A budapesti egyet, szűlkórodán — hol ószleleteimet nagy részt tettem — mig 187*/6-ben 568 szülésből 7 nő, 1875/e-ban 546-ból 12 veszett el gyermekágyi láz következtében, addig az utóbbi, két év alatt 565-ből csak 2 és 524-ből csupán 3 halt el, kiknél fertőzés volt a halál oka. Még pár szót az ujabban egyes szülészek által gyakorlatba vett méh-űri alagcsővezósről (drainage). Azon czélból, hogy a kiöb lítésnél ne legyen szükséges a méhcsővet a méh-űrbe mindig beve zetni, ajánlotta főleg Veit alagcső behelyezését ós fekvehagyását. Kezeltem így néhány esetet, de megvallom, semmi előnyét nem ész leltem. Már maga az alagcső alkalmazása is nehézségekkel jár, mint idegen 'test a méhet folyton összehúzódásra izgatja, könnyen kitolatik vagy kiesik a móh-űrből; továbbá ha nem elég ellenálló az alagcső, akkor megtöretik a méh előrehajlása által s így a vá ladék szabad eltávozása nincs elérve, ha pedig merev, akkor heves móhösszehúzódásokat vált ki, a méh involutioját akadályozza, felfekvést (decubitus) s fekólyedóst hoz a méh csatornában létre, a lég szabad behatolását meg elősegíti (Braun C). Azon szerény né-
-
198 —
zetben vagyok, hogy a gyermekágyi méh rendesnek nevezhető elő rehajlása (anteflexio uteri puerp.) mintegy védekezésnek tekintendő a természet részéről, hogy ez által a méh-űr a lég szabad behato lásától oltalmazva legyen. A méh gyermekágyi váladékának eltá volítására meg elegendők azon egyes contractiok, melyek a méh involutióját kisérik.
— 199 —
"Vegr^esels:. Szakosztályi ügyek. «) Az 1880. oet. 22-én t a r t o t t o r v o s i s z a k ü l é s . 1. H ő g y e s E n d r e tnr két értekezést mutat be a kolozsvári egyetem á l t a l á n o s kór- és g y ó g y s z e r t a n i i n t é z e t é b ő l . Az egyik K o v á c s La jos- és M a r s c h a l k ó T a m á s t ó l „ N é h á n y v e g y i a n y a g h a t á s á r ó l az i z z a d á s r a " ; a m á s i k K o v á c s L a j o s - és K e r t é s z Jánostól „A hang erő hallás alsó határáról telephonicus meghatározás alapján. Mindkét értekezést közöltük. 2. Azután Góth Manó m. tnr. mutat be néhány ujabb eszközt a nőgyó gyászat köréből. b) Az 1880. nov. 27-én t a r t o t t o r v o s i s z a k ü l é s e n . 1. Hőg y e s E n d r e tnr. „A h a l l ó i d e g á t m e t s z é s é n e k k ö v e t k e z m é n y e i r ő l " kísérletet mutat be. Tengeri nyúlnál a bal hallóideg a kopo nyán belől (a hátulról kibontott fossa mastoideán át) át lett metszve. Átmetszés után a balszem lefelé és médiai fordult és letarál hengeredett (Strabismus média" lis inferior), a jobb pedig felfele és hátfele fordult és médiai hengeredett (Stra bismus laterális superior). A fej hossztengelye körül balra hengeredett, ugy hogy a jobb szem felfele, a bal lefelé tekintett. A szemnek és a fejnek e sajátszerű kitérése állandó maradt. Ha az állat szabadon bocsájtatott, hossztengelye körül addig hengergőzött, mig ki nem merült, vagy valamely akadályba nem ütközött. Más kísérletek mutatták, hogy a jobb hallóideg átmetszése épen az ellenkező tüneményeket eredménye zi, ugy hogy törvény gyanánt állítható fel az, hogy „a h a l l ó i d e g á t m e t s z é s e u t á n a s é r t e t t o l d a l i szem l e f e l e és mell fele-, a m á s i k o l d a l i p e d i g f e l f e l e é s h á t f e l e f o r d u l , a fej a h o s s z t e n g e l y k ö r ü l a s é r t e t t o l d a l r a h e n g e r e d i k és a z e g é s z á l l a t o n ugyanily i r á n y ú h e n g e r e d ő mozgás támad." 2. E n g e l G á b o r tr értekezik „A g y e r m e k á g y i l á z L helyi k e z e léséről." Értekezését jelen füzet közli.
— 200 — c) Az 1880. dec. 18-án t a r t o t t o r v o s i s z a k ü l é s e n . 1. Góth Manó m. tnr. mutat bo egy 10 napos gyereket (leányt), melyen több rendbeli fejlődési hiányok mutatkoznak.' Mindenekelőtt hiányzik a jobb fülön, melynek kagylója különben rende sen van kifejlődve, a külső halljáratba vezető nyilas, melynek jelenléte a bőr alatt azonban ujjal érezhető (atresia meat. auditor. ext). A bal fülkagyló csak durványosan van kifejlődve, a külső halljárat nyilasa itt is hiányzik, ez utóbbi a bőr alatt sem érezhető, bár jelenléte igen valószínű' A jobb hüvelykujj is rendellenességet mutat, a mennyiben a metacarpuscsont és ennek következtében az artieulatio metacarpo-phalangea hiányzik. Ez utóbbit pótolja egy '/a cm hosszú és körülbelől 3 mm. vastag zsinegalaku képlet, melyen a hüvelykujj fityeg Egy további rendellenesség — melyre Genersich tnr. figyelmeztetett — a nemző részben található. Ezen részeket megvizsgálván, azt találjuk, hogy a végbélnyilás helye ugyan jelezve van, de a nyilas maga hiányzik — atresia ani. A szemérem hasadék pedig valóságos cloakát képez, minthogy ott 3 nyilas ta lálható. Az első a hngycsó'nyilás, a második a hüvelybemenetnek felel meg, a harmadik nyilasba vezetett kutasz pedig egy nagyobb űrbe jut, mely nem egyéb, mint a végbél. A gyermek különben erősen van kifejlődve, jól szopik, de születése óta általános furunculosisban és szemlobban (ophthalm. neonat.) szenved. 2. G y e r g y a i Á r p á d tr. ismerteti terjedelmes tanulmányát „A sérvek tanának történetéről". E tanulmányt jövő évi folyamunk I. füzetében adjuk. 3. E n g e l G á b o r tr. egy nőt mutatván be, kinél m é h m ö g ö t t i vér g y ű l e m — a visszafejlődés szakában — van jelen, előzetesen a h a e m a t o c e le r e t r o n t e r i n a kór- és oktanát ismerteti röviden. E kórfolyamot csak akkor mutatja klinikus képét, ha a vér a Douglas űrben már betokolódva s igy a hasür többi részétől elzárva van; ez elzáródás vagy már előzeteseu előre ment medenczebeli hashártyalob álhártyái által jön létre s a vér másodlagosan tölti meg az elzárt tért (Virchow), vagy pedig vér gyűlvén össze a Douglasürben, az ott mint idegen test lobot hoz létre, melynek eredménye az utólagos eltokolódás lesz. A vér származhat a méh vagy függelékeinek edényrepedéseiből, néha a lobos hashártyából (periton. haemorrhag). Mint hajlamositó ok a szervezet némely általános megbetegedése, mint süly, vörheny, hagymáz, himlő, sápkór stb. szere pelhet. A különbzeti kórisme kevésbbó kifejezett esetekben nehéz lehet s a physi. kalis vizsgálaton kivül a kórelőzményre kell főleg tekintettel lenni. Gyakorisága felett az észlelők eltérő nézetekben vannak, mig Scanzoni 20 év alatt csak 3 at ismézett, Seiffert betegeinek 5°/0> Olshausen 4°/0-nál feltalálta. A társadalom alsóbb rétegének nőinél gyakoribb (8tadtfeldt) s így valószinű, hogy nehezebb munkák végzése elősegíti létrejöttét. Ha a beteg kellő nyugalmat élvezhet s a bajt megelőző, vagy az a mellett jelentkező hashártyalob szövődményeket nem okoz, — a gyógyulás a legtöbb eset ben várható. Ilyenkor a vérgyűlem felszívódása néhány hét alatt megtörténik s csak egy kis kemény dag (tamor sanguin.) marad vissza a méh mögött. A dag
— 201
-
kiszivattyuzása vagy felnyitása csak oly esetekben engedhető meg, ha már áttö réssel fenyeget valamely szomszédüre0'be, vagy ha bennékében genyedési folya mat lépett fel. A felnyitásnak fertó'ztelenitő kezeléssel kell összekötve lennie, mert könnyen evvérüség származliatik. Csak egy eset van az irodalomban ismeretetve (Barnes), melyben a méhmögötti vérgyülem szülési akadályt képezett. A bemutatott beteg 22 éves, ezelőtt 14 hóval szült. Ez év aug. havában, midőn havi tisztulását várta, egyszerre beteg lett, heveny belső vérzés és has hártyalob minden tünetével. Ez utóbbi szüntével altestében egy dagot érzett s két hét múlva méhvérzés lépett fel, mely tiz héten át tartott. Midőn kezelés alá került, felette vérszegénynek látszott; a hasfalakon át egy a medenczéből kiemel kedő fej mekkoraságu dag érezhető, mely a köldökig ér s ugy fel- mint kétoldalfelé contourjai elég élesen tapinthatók ki. A méh a középvonaltól kissé balra a vékony hasfalakon heresztül rendes mekkoruságban tisztán kivehető. A lép na gyobbodott, alsó széle a bordaszéltől lefele mintegy 10 cmre lenyúlik, ugy hogy közte és a jelzett dag felső határa közt alig 2 cm. távolság van. Hőmérséke 39°C. felül, érverés gyors, gyengült. Belső vizsgálatnál a méh hüvelyes része a fanizület felső szélének magasságában (elevatio uteri), közvetlen a fancsonthoz szorítva, ugy hogy a mellső hüvelyfal egészen a fancsontok belső felületéhez si mul; méhszáj csukott; a hátsó hüvelyboltozat ledomboritva egy ruganyos tapin tató, ellenálló dag által; ugyanezen ledoniborodás a végbelen át vizsgálva is ha sonló képet ad. A méhkutasz 6 cmre hatol be a medenczéből kiemelt méhürbe. A kezelés első hetében medenczebeli hashártyalob — heveny tünetekkel — jelentkezett, minek szüntével hat heti nyugalmas fektetés s chinin adagolás után a beteg annyira összeszedte magát, hogy jelenleg a dag alig kis gyermekfőnyi mekkoraságu, a medenczeszervekben semmi érzékenység nem mutatkozik, a lépdag tetemesen visszafejlődött s igy távozása a szülkorodáról, (hova mint — állítólag — abortáló vétette fel magát) megengedhető. Az illető oly vidékről való, hol váltóláz uralkodik, melyben éveken át szenvedett s előadó jelen esetre vonatkozólag a malariasenyvet, mint hajlamosító okot, veszi fel vérgyülem képződésére. Érdemes felemlíteni, hogy egész betegsége alatt sem székelési sem vizelési nehézség nem mutatkozott, mi pedig az ily nemű eseteknél többnyire jelen van. 4. G e n e r s i c h A n t a l tnr. kórboncztani készítményt mutat be. (Barlan gos edénydag a májban, verőczór dugulás következtében.)
