'OLLAK D. fém áru-csarnoka,

VASÁRNAPI ÚJSÁG.

1

Magyar humorisztikus hetilap. Megjelen számos képpel. Politikát n e m űz. A legtisztább immornak lesz t á r h á z a frivolitás nélkül, hogy m i n d e n családnak kedvelt v e n d é g e legyen.

SZÁM. 1886. XXX1I1. ÉVPOLmí

ÜTAV0L-, RÖVID- ÉS GYÖSGE-LÁTÁSUAKR4! A legjobb szemüveget nyújtja jótállás mellett

SOLOMSÍM l H. látszerész, váczi ntcza lí

Szerkesztik: M I K S Z Á T H K Á L M Á N és B A R T Ó K L A J O S .

9 ^ 3.L e g g a z d a g a b b v á l a s z t é k p á r i s i színházi látcsövek ra: félévre 4 frt. Előfizetni legczélszerűbben postautalványnyal lehet az „Uramb tyam" kiadóhivatalában. Hatvani-utcza ; tábori távcsövekből, 5 — 4 0 f r t i g . " ^ 6

Előfizetési foltételek: VASABNAPI UJSAG és ^ egész étre 1 2 írt POLITIKAI ÚJDONSÁGOK együtt: I félévre ... 6 «

Singerstr. 15. lunt gold. Relchiapltl,

PSERHOFER J.-féle

gyógyszertár, Bécsben.

V t i - r ' + i c - y f i + A 1 a K < 1 a i > S n 1 r ezelőtt egyetemes labdacsok neve alatt; V t J X l i l S ) ^ t l l U l ü U U d t S U H ( . z , ] t ( S b b l n e v e t t e l j p s j o g g a l megérdemlik, mivel csakugyan alif? létezik betegség, mélyben e labdacsok csudás hatásukat ezerszeresen be n e m bizonyították volna. A legmakacsabb esetekben, melyekben minden egyéb szer sikertelenül alkalmaztatott, ezen labdacsok számtalanszor és a legröcid bb idő alatt teljes gyógyulást eredményeztek. 1 doboz 15 labdacscsal ál kr., 1 tekercs 6 dobozzal 1 frt 5 kr. bérmentetlen utánvét melletti küldéssel 1 frt 10 kr. (1 tekercsnél kevesebb nem küldetik szét.) Számtatan levél érkezett, melyek intézői hálát mondanak a labdacsokért, melyek­ nek a legkülönfélébb és legsúlyosabb betegségekben egészségük helyreál'iiását köszönik. 2515 A ki csak egyszer kísérletet tett velük, tovább ajánl; v. A. s o k U Ö H Z I Ö I I Ö - Í I - U t l x i l k ö z l ü n k n é h ü a y a t : "V6 0 V Leogang, 1883 május 13. Tisztelt uram ! végezheti. E köszönő-iiatomat valamennyi Pilnlái valóban csodálatosak, nem olyanok, szenve ö érdekében kérem fölhasználni, s mint sok uly más főidicsért szvr, hanem kérem egyúttal, küldjön á csomag pilnlát minden bajban lehetőleg segítenek A hús­ és i darab chintü nappalit. Kiv. tisztidettel vétkor megrendelt pilulákból a legtöbbet ba­ lekötelezettje N ó v á k G y ö r g y , főkertész. rátaim és ismerőseim között osztottam el, és Tekintetes úr! Előre bocsátva azt. misze­ mindnyájokon segítettek; k ros egyének, rint valószínűleg valamennyi gyógyszere ha­ különböző bajokkal és hibákkal általuk, ha sonló jósággal bir az ön h í r e s f a g y b a l ­ nem is teljes egészségnkit, de jelentékeny z s a m á v a l , mely családomban több idült javulást nyertek, s azokat tovább használni fagydagnak gyorsan véget vetett, daczára szándékuznak. Kérem tehát nékem njulag valamennyiugynevezett egyetemes szer ir.mti öt csomagot küldeni. Tőlem és mindazoktól, bizalmatlanságomnak, elhatároztam maga­ kik szerencsések valának, pilnlái által egész­ mat az ön vértisztitó labdacsaihoz folya­ ségünket visszanyerhetni, legforróbb köszö­ modni, hogy ezen a| ró golyóbisok segélyé­ netünket. Dautinger Márton. vel megostromoljam sok évi aranyeres bántalmamat. Egyátalábau nem restelem önnek Béga-Szentgj örgy, 1 *<8-J febr. I ti. T. uram ! bevallani, miszerint régi bajom 4 heti haszná­ Nem fejezhetem ki eléggé benső koszonete­ lat nt'm egész tökéletesen megszűnt, s én met, piluláiért, miután Isten segélyével nőm, ezen labdacsokat ismerőseim körében a legki már évek óta misererében szenvedett, a buzgóbban ajánlom. Az ellen nincs semmivértisztitó pilulák által abból kigyógyíttato tt, ellenvetésem, lm ou ezen soraimat, jóllehet s habár m é g most is szed még azokból, névaláírás nélkül nyilvánosság elé óhajtja bo­ egészsége már annyira helyre van állítva, hogy fiatal frisseséggel minden munkáját csátani. Mély t. Bécs,"1881 febr. 80. C. v . T . P•iirvhal-ie-im Fserhofer .l.-töl. Sok év óta fdgjUaHESdlD, a fagyos tagokra és minden idült sebre mint legbiztosabb szer elis­ merve. 1 köcsöggel 40 kr.

Taiiuofdiininkenöes i ^ h ^ n J - ^

Élet-t 1tSS7r!llt'/Ía megronBICI, á v ú m m á ((prágaiosőppek); o t t g y o m o r i ro8BZ e m e s j , . tés és mindennemű altesti bántalom ellen kitűnő házi szer. 1 üvegcsével 30 kr.

ütés Eüyrtemes tapasz ^e"fgasI tatanártól, által ejtett

nosan ismert Keskeiiy-ntifnszörp, . «*[*™ jeles házi szer hurutos rekedtség, görcsös köhögés, stb. ellen. Egy palaczkkal 50 kr.

Amerikai köszvény - keiito, mfn ££ köszvényes és csúzos baj ellen. 1 frt i > kr.

| Mindennemű,

hasonszenvi

óta valamennyi hajnövesztő szer között orvosok által legjobbnak elismerve. Egy elegánsan kiállított nagy szelenczével i frt.

sebekTe, mindennemű gyomordaganatokra régi, időnk; fölfakadó lábdaganataknái, segyuladt női mellnél, és egyéb hasonló bajoknál jelesnek bizonyulva, lköcs. 50 kr.

Bl Egyetemes tisztító sóKitűnő házi szeri rossz emésztés mind. következményei, u. m, főfájás, szédülés gyomorgörcs, gyomorhév, aranyeres bártalmak, székrekedés stb. el­ len. 1 e.soma gal 1 frt.

gyógyszer folyton

készletben.

Az itt felsorolt készítményeken kívül még a birodalom valamennyi lapban hirdetett bel és külföldi gyógyszer-különlegesség készlet en van, u. m. S ó s b o r s z e s z . 1 pala zkkal 60 kr. C b i n a i t o i l e t t e - s z a p p a n , 1 db. 70 kr S c l i a u m a u n g y o m o r - s ó j a . 1 doboz 75 kr. P o r a l á b i x z a d á s e l l a n , 1 doboz 50 kr K u t y a - p i l n l á k . 1 doboz 30 kr. P & t e p e c t o r a l e Georgé-től, a legjelesebb T o u r i i t a - t a p a s z . 1 tekercs 60 kr. és legkellemesebb szerek egyike, elnyálkásodás, köhögés, rekedtség, hurut ellen. Franczia különlegességekből: 1 doboz 50 kr. P e p s i n - b o r Chas?aing-től. 1 pal. frt i.l'. A l p e s i n ö v é n y - U k ö r Bernhárd 0 . V.-től S z ű r t e h i n a - b o r Henri Ossiantól. 1 pa­ 1 palaczkkal frt 2.60, i palaezkkal frt 1.40. laczkkal 2 frt. S z e m - e s s z e n e s i a dr. Bomershansentól. 1 C h i n a - b o r vassal. 1 palaczkkal 2 frt 50 kr. palaczkkal frt 2.50, fél palaczkkal frt 1.50. P a u l í n i a - p o r Fournier-től.' 1 doboz 2 frt K ö s z v á n y f o l y a d é k Kwizdától. 1 p. 1 frt. : 50 kr., fél doboz 1 frt 50 kr. stb- s minden netán a raktáron nem levő czikkek kívánatra pont. é3 olcsón beszereztetnek. * • " S z á l l í t á s postám 5 f r t o n a l ó l i t é t e l e k n é l c s a k a z ö s s z e g n e k p o s t a - " • « Sef" u t a l v á n y n y a l v a l ó e l ő z e t e s b e k ü l d é s e m e l l e t t ; n a g y o b b ö s s z e g e k "1"1 ttf n é l u t á n v é t m e l l e t t Is. "%a

Von-l^&aíj lejtöbbie kiphi^í Bvl, József gyógyszertérában. •JUZ

ien

rölc

csoda-labdacsok a római jezsuita-rend egykori háziorvosának a hi/es dr. Laurinak rendszere alapján készíti

BECK BÉLA, I gyógyszertár- tulajdonos Kadarkuton. tSomogymegye.) Minden gyomor- és altesti ba­ joknál, hasszorulás, elnyálká^odás, felfúvódás, aranyér, váltóláz, sárgaság, sápadtság, rendetlen havi tisztulás, ve­ se- és májbajok, bőrkiütések, a női élet átmeneti szaká­ ban és ezskhez hasonló ba­ jok ellen; — az emésztést előmozdítják és rendkívül kel­ lemes olvasztó hatásúak. Egy eredeti pecsételt papir-doboz 50 db. labdacsot tartalmaz: Ara használati utasítással 50 kr., 7 doboz 3 frt, 12 doboz 5 frt, 25 doboz 10 frt. Postán legkevesebb 2 doboz küldetik. Szállítólevél és csomagolásért 10 kr. számíttatik. Valódi minőségben kaphatók: B u d a p e s t e n : Török József gyógyszerész urnái, királyutcza 1 2 ; Kriegner György gyógyszerész urnái, a Kálvin­ téren. K a d a r k u t o n : Beck Béla gyógytárában. A 'Franklin-Társulati kiadásá­ ban Budapesten megjelent s mindeu könyvárusnál kapható — az osztr. tartom, számára Szelinszki György cs. k. egy. könyvárusnál Bécsben, I., Stefansplatz Nr. 6.

Falusi gazda naptára 1886-ik évre. A magyar gazdák, kertészek, lelkészek és tanítók számára. Szerkeszti

Sporzon P á l a "Gyakorlati mezőgazdái szerkeszjóje

XXII. évfolyam. Ara fűzve 80 krajezár.

Borászati naptár 1886-ik évre. Szerkeszti

Dr. N y á r y

Ferenez.

XIII. évfolyam.

A * Franklin - Társulat* kiadásában Budapesten megjelent és minden könyvárusnál kapható, — az osztrák tartományok számára Szeünski György cs. kir. egyet, könyvárusnál Bécsben, I., Stefansplatz Nr. 6.

PEOTESTÁNS

lüJ KÉPES NAPTAR! 1886. évre. Szerkesztette: D Ú Z S S Á N D O E tanár. X X X I I .

é v f o l y a m .

Ára ftízve 50 k r . — Postán bérmentve megküldve 55 kr. T a r t a l o m : N a p t á r i rész. — B é l y e g e k r ő l . — D r . Csiky K á l m á n : T i s z a L a j o s gróf ( a r c z k é p p e l ) . — K ö n y v e s T ó t h K á l m á n : Csak s z ó r a k o z á s b ó l . ( B e s z é l y ) . — Trsztyenezky G y u l a : Margóesy József (arczképpel). — S i e n t e J ó z s e f : A m é r t é k e k h a j d a n é s most. — M a y Ká­ roly : K r i s z t u s v é r e é s i g a z s á g a . — S z i l á d y i \ r o n (arcz­ k é p p e l ) . — B u d a p e s t i orsz. k i á l l í t á s 1885-ben (4 képpel). B o d o n J ó z s e f : A f a z e k a s sorról (vázlat*. — P r o t e s t á n s e g y h á z i é s i s k o l a i tiszti n é v t á r . — M a g y a r o r s z á g o n tar­ tatni s z o k o t t o r s z á g o s v á s á r o k j e g y z é k e . — Hirdetések.

'OLLAK D. fém áru-csarnoka, R a k t á r : I V . ker., 1)111 4 H L ^ T G y á r : V I I . ker., bécsi utcza 5 . » . D L l f A I L t M , d o h á n y - u t c i a 2 0 K i t ü n t e t v e a b u d a p e s t i ktaUitáson a nagy éremmel.

ÍMO

Ajánlja a z i d é n y b e á l l t á v a l g y á r t m á n y a i t k á l y h a - e s z k ö ­ zök é s a e z é l e l ő t é t e k b e n . N i c k e l , réz é s s á r g a r é z b ő l , » legújabb és legelegánsabb mintákban: frttói frtií K á l y h a - e l ő t é t aczéiból, fényesre csiszolva 3 . — F a - k o s a r a k festészeti kivitelben . . . 5 . — 25 Széntartók — ... ... ... — . 9 0 2* V a l ó d i a n g o l s z o b a - ü r s z é k e k b e l s ő része z o m á n e z o z v a , t e h á t t e l j e s e n s z a g n é l k ü l 25, 3 0 . — 88 UJnemü test-ttrsíékek ... ~ ~ — 1 3 . — 16 F ü r d ö - s z é k e k elismert szerkezettel 1 5 . — 35 F u r d ő - k a d a k f e l n ő t t e k r é s z é r e — . . . 12, 1 5 . — 20 Fürdőszoba-berendezések . . . . . . — 7 5 . — 500 S z a l o n - j é g s z e k r é n y e k zom. vizmedenczév.40.— jjjj J é g s z e k r é n y e k h á z t a r t á s h o z . . . . . . . . . 14.-— 30 Konyha-felszerelések — — ... 2 5 . — 50° S z á l l í t h a t ó t e l k a n n á k g u m m i z á r r a l , ú g y s z i n t é n mit>' d e n n e m ü t e j g a z d a s á g i e d é n y e k e r e d . g y á r i árakon' Z o m á n c z o z o t t e d é n y e k c s a k i s l e » j . m i n ő s é g b e n , ere­ deti á r a k o n . É p í t k e z é s i b á d o g o s m u n k á k legszoli d a b b a n e s z k ö z ö l t e t n e k . — K é p e s á r j e g y z é k e k kívánatra i n g y e n é s b é r m e n t v e . S z é t k ü l d é s u t á n v é t m e l l e t t minden v a s ú t á l l o m á s r a . C s o m a g o l á s e r e d e t i áron számíttatik^

Csupán a VASAENAPI T'.TS.Úi

BÁRÓ NYÁRY ALBERT.

t0T N a g y v á l a s z t é k a m e r i k a i e m b e r i m ű s z e m e k b ő l , 1 Gyomor és altesti bán­ t a l m a k e l l e n biztos v é r t i s z t i t ó gyógyszerként ajánltatnak, az egészség-í'entartó és vért megújító keleti növényekből készült

BUDAPEST, JANUÁR 10.

2-IK SZÁM. 1886.

1828—1886.

E

z Év első napjának hajnala szomorú vesz­ teséget hozott a magyar tudományos iro­ dalomra. Épen az ívj év reggelén terjedt el a hir, hogy egy történeti nevezetességű ma­ gyar főúri család egyik kitűnő tagja, a hazai történet-irodalom buzgó művelője, az ország elsőnek elismert heraldikusa, nyáregyházi báró Nyáry Albert éjfél után 4 órakor Budapesten kiszenvedett, megnyitván ez év azon halottai­ nak sorát, kiknek elhunyta közéletűnkre súlyos veszteség. Báró Nyáry Albert 1828-ban június 3-án született Bagonyán Hontmegyében, mint második fia báró Nyáry Antal volt koronaőrnek, ennek felső-kubini és nagy-olaszi Kubinyi Jozefával kötött házasságából. Egyik testvéröcscse, Adolf, altábornagy s József főherczeg főudvarmestere, a másik, Jenő, a főrendiház jegyzője s az akadémia levelező tagja, a harmadik, Béla, végre ország­ gyűlési képviselő. Albert a budapesti egyetemen végezte felsőbb tanulmányait, 1844-ben a bölcsészeti fakultás növendéke s Horváth Istvánnak, a magyar tör­ ténet tanárának egyik legkedvesebb tanítványa volt. Már ekkor fejlődött benne a régészet iránt az erős hajlam, mely őt egy emberéleten át a történelmi búvárlatok és a történelmi irodalom oly buzgó munkásává tévé. 1845-től 48-ig a jogi szakmát végezte el ugyancsak a budapesti egyetemen s még mint egyetemi tanuló irta meg 1847-ben első törté­ nelmi tanulmányát, • Szerbia bukását", mely meg is jelent a Vahot Imre «Pesti Divatlapja »-ban, fényes bizonyságot téve a fiatal iró történészi te­ hetségéről. A mozgalmas 48-iki év tavaszán ö is tagja volt a lelkes ifjak ama körének, kik — mint Pe­ tőfi, Vasvári, Jókai, Bulyovszky, Sükei, stb. — vezérszerepet vittek a pesti ifjúság márcziusi moz­ galmaiban. A szabadságharca kitörésekor ő is kardot kötött a megtámadott alkotmány védel­ mére s 1 lelépett a Sándor-gyalogezredbe (melynek ezredese báró Bakonyi, alezredese a későbbi tá­ bornok s az aradi tizenhárom vértanuk egyike, Aulich volt), s itt rövid idő alatt hadiiagygyá lett. 1849-ben, mint főhadnagy, Kossuth Lajos kormányzónak volt hadsegéde, kit hiveii kisért mindaddig, míg ez hazája határait elhagyni nem kényszerűit. Báró Nyáry Albert itthon maradt, de folytonos üldöztetésnek levén kitéve, ö is tá­

XXXIII. ÉVFOLYAM.

évre 6 frt I Külföldi eWflzetésekhez a postailag f egész évre 8 frt Csupán a POLITIKAI ÚJDONSÁGOK: I egész "°„ " , ~ _..,,. ' . .7 \ félévre ... 3 " ; meghatározott viteldíj is csatolandó. ' félévre ... 4 >

vozni volt kénytelen. Olaszországba ment. hol a szicziliai és nápolyi hadjáratban eleinte Gari­ baldi oldala mellet:, a Fachini parancsnoksága alatt 3^ tisztből állott diktátori testörségbeii, ké­ sőbb, egész a hadjárat befejeztéig-, a magyar lé­ gióban mint százados szolgált. Olaszországi tartózkodásának szabad idejét arra használta föl, hogy számos olasz levéltárt átkutatott, különösen huzamosan búvárkodván a turini és modeiiai levéltárakban. Az olasz le­ véltárakból a magyar t. akadémiának sok százra menő, hazánk történetére vonatkozó, nálunk ad­ dig még egészen ismeretlen okiratot küldött be a történelmi okmánytár kiadványai számára. Ez időben lett Crouy-Chanel berezeg titkára,

BÁRÓ

NYÁRY

ki tudvalevőleg az Árpád-ház íi-ivadékának, III. Endre király ée Moivsini Tomasina egyenes leszármazójának tartotta magát. Nyáry Albert történelmi kutatásai alapján egy munkát is irt, melyben kimutatni igyekezett ez állítás való­ ságát. E munka annak idején nagy vihart kel­ tett történetírói körökben s Bottka Tivadar ezáfolatot is irt a "Budapesti Szemle»-ben. A már akkor ismert nevű történetbuvárt 1865-ben a milanói tud. akadémia levelező, 1866-ban a franczia heraldikai társulat pedig tiszteletbeli tagjává választotta meg. 1867-ben ő is visszatért hazájába 8 az épen akkor alakuló magyar történelmi társaság leg­ első választmányának tagjává választották. Ettől

ALBERT.

4.

18

11

VASÁRNAPI ÚJSÁG.

kezdve egészen történelmi, különösen pedig czimertani tanulmányainak élt, számos értekezést tevén közzé a társulat közlönyében, a «Századok»ban. Ezek közül különösen feltűnt "Beatrix, Má­ tyás király özvegye» czimű, a történelmi társulat­ ban nagy tetszéssel fogadott értekezése és Hippolyt esztergomi érsek Mátyás-kori számadási könyveinek kultur-történelmileg feldolgozott ismertetése, melyről a «Századokéban (1870. évf.) ezt olvassuk: «Ilynemű tanulmány irodal­ m u n k b a n kevés van. Nyárynak a Hippolytkodexekből merített becses értekezése nálunk egész új génre. S szerző érdemét fokozza még az is, hogy jeles műalkotásainak nemcsak alakját, de anyagát is ő teremte elő».

tára szintén egyike volt a legértékesebbeknek s különösen gazdag a szakmájába vágó ritka köny­ vekben. A szoba falai tele voltak mindenféle czimerekkel, tanulmánya kedvencz tárgyaival. Itt, e szobában szenvedett ki a jeles tudós, ki­ ben családja egy kiváló tagját, a magyar arisztokráczia egyik kitűnőségét, a tudomány és iroda­ lom pedig egyik leglelkesebb munkását veszté el. Munkássága azonban tartós emléket biztosít szá­ mára a niagyar történetírás krónikáiban, vala­ mint egyénisége is élni fog számos barátai és tisztelői emlékezetében.

Kulturtörténelmi irodalmunknak új lendületet adó müvei méltánylásául, Nyáryt a magyar tud. akadémia 1872-ben levelező tagjává választá, s nemsokára az akadémia arkb teológiai és törté­ nelmi bizottságainak is tagjává lett. Az akadémia történelmi bizottsága megbízásából Nagy Iván­ nal a "Magyar Diplomácziai Emlékek Mátyás­ királykori gyüjteméuyei»-t szerkeszté (4 kötet­ ben). 1876-tól 1879-ig dr. Henszlman Imrével az akadémia arklueologiai bizottsága által kiadott «Archeológiai Értesítő»-t, 1884-től pedig Fejérpataky Lászlóval a heraldikai és genealógiai tár­ sulat közlönyét, a «Turul »-t szerkeszté.

Nézek tüzelőm hamvadó tüzébe; Néma sötétség környez ridegen. Léptek kopognak ; önmagába térve Odakünn a nép imára megyén. Szilveszter-est. lm, lelkem számot ád ; Viselt dolgaim, meghányoni-vetem : Elveszett évek, eltűnt ifjúság, Oh, ki ád vissza titeket nekem !

Tudományos érdemei méltánylásául számos hazai és külföldi történeti társulat iparkodott tagjai közé megválasztani. Nevezetesen 1865-ben az ("Aceademia Arraldico-Genealogica Italiana», 1868-ban a milanói «Aceademia Fisio-medicostatistika», a modenai régészeti társulat, 1874beu a fermo nelle marche-i «Aceademia Genealogica Italianau, 1878-ban a «Békésniegyei mivelődés-történelmi egylet" tiszteletbeli tagjává, s ugyanazon év november havában az «Országos régészeti és embertani társulat", mely először tagjává és aztán osztály-elnökévé választotta meg. A «Tisza-Füred-vidéki régészeti egylet" 1879-ben választá meg tagjául. Irodalmi sikeres működésének méltó befejezése az akadémia megbízásából készített «A heraldika vezérfonala" czimű müve, mely a legkimerítöbb magyar nyelven irt czimertani kézikönyv. Kimerítő tudományos apparátussal szerkesztett, nagy történeti becsű, a tárgynak megfelelő mo­ dorban irott, számos fametszetü ábrával díszített terjedelmes könyve egyike a m. t. akadémia be­ csesebb kiadványainak. E műve megjelenését b. Nyáry Albert már n e m élhette meg. Épen az utolsó ív sajtó alá rendezése közben veté ágyba régi'szív- és vese­ baja, melytől még soká élhetett volna, h a pihe­ nést enged vala magának. De a fáradhatatlan munkásságú tudós égett a vágytól, hogy uagy munkáját befejezze s betegsége, melyhez utóbb mellhártyalob is járult, ez év első óráiban elra­ gadta körünkből. Mint magán ember a legszeretetreméltóbb egyéniségek közé tartozott. Barátságkedvelő, ne­ mes lelkű s rendkívül jó szívű ember volt, ki n e m csupán szóval, de tettel is mindig megse­ gítő barátait, kiknek kedveért, gyakran maga is anyagi zavarokba keveredett, de melyek az ö igénytelen, egyszerű életmódja mellett sem tartósak, sem veszedelmesek nem lehettek. De­ rült kedvű, a finom tréfát, elmésséget szerető a a mellett mívelt izlésű és szeles látkörrel bíró tudós volt, kinek munkásságát kiváló lelkiismeretesség és párját ritkító buzgóság jellemzé. Tévedhetett egyben-másban, de hanyag­ ság vagy mulasztás legkisebb dolgában sem'terhelé soha. Szobája, a melyben dolgozott, olyan volt mint egy kis múzeum. Rendkívül értékes, finom Ízlés­ sel válogatott oly porczellán-gyüjteménve volt, melynek párja nem volt a fővárosban. K ö n w -

NÉZEK TÜZELŐM HAMVADÓ TÜZÉBE....

Édes az ábránd, és én föl nem adtam, De hajh, utamról félretévedék ; Fáradni kezdek, s czélhoz nem jutottam Egy lépéssel sem közelebbre még. Szívemben lohad már a büszke láng, Aggódás tépi, gyötri kebelem'; — Elveszett évek, eltűnt ifjúság, Oh, ki ád vissza titeket nekem! Minek is biztam én az ész szavában ? Hisz meg van írva: ő nem hű vezér! Napfény vakítja s éjnek évadában Homályos sejtés néha többet ér. Most lelkemen a kétség férge rág, Szégyen könyjétó'l nedvesül szemem . . . Elveszett évek, eltűnt ifjúság, Oh, ki ád vissza titeket nekem! Egy csöndes otthon, melyben megpihenjek, Küzdés díjába tán nem lenne sok; Egyedüllétem ugy fáj már szivemnek, Őszinte i^zót, szerelmet áhitok. Engem bánatban elgyötört a vágy, Míg hervad arezod, szép szaralmesem . . . Elveszett évek, eltűnt ifjúság, Oh, ki ád vissza titeket nekem! Betelt a mérték. Gyáva ész tanácsa Jobb részem ellen harczolnom nem ok. Szeretni jöttem én is e világra, Szeretet nélkül élni nem tudok. Vagy hát tiporjon el sors és világ, De így vagy úgy, nyugodjék érzetem . . . Elveszett évek, eltűnt ifjúság, Oh, ki ád vissza titeket nekem! PAP KÁLMÁN.

DÖMÖTÖR JÁNOSRÓL. Emlékbeszéd. Irta és a Kist'aludy-társaság 1885. decz. 16-iki ülésén felolvasta Baksay Sándor. (Vége.) Igen; attól a kis rejtektől, melyben czirpelünk, attól a tűzhelytől, melynél egyszerű regéinket fonni kezdjük, eddig a teremig, eddig az asztalig, diadalút az nekünk. De ha az út diadalút is, mi nem vagyunk triumphatorok. Tudniillik, hogy a triumphator szekerén, míg a Capitoliumba vonult, ott ült hivatalból egy olyan ember is, a ki az üdvözlő sokasággal szemben folyvást azt sugdosta neki, hogy milyen silány egy fráter ő. Ha a triumphussal ez is vele jár, úgy köszön­ jük szépen! A politika, mondják, kegyetlen. Nem ismer embert, csak czélokat. Ott van joga a küzdőnek nem válogatni a fegyvert, van joga a haldokló­ nak lelőni az ápolóját, van joga a győztesnek

2.

SZÁM, 1886. XXXIII. ÉVFOLYAM.

VASÁKNAPI

19

UJSÁOx.

SZÁM. 1886. XXXIII. ÉVFOLYAM.

tábort járni a szekeréhez kötött ellenfél holt­ testével : de az irodalom szalon. Álljatok el az utat, hogy be ne jöhessünk, de ha itt vagyunk, ne hajigáljátok utánunk a sarat. Elhiszem, hogy jó volna nektek is itt egy cso­ portban látni negyvennyolez Vörösmartyt, Toldit, Bajzát, Tompát és a t ö b b i t . . . Hálátlanok! Különb Plejádja egy nemzet iro­ dalmának sem ragyogott egyszerre mint a tieteknek e század közepén: és ti azt akarnátok, hogy e nagy csoportot semmi staffage, semmi árny ne emelje?... Szinte jól esik magamat egykissé kiszemé­ lyeskednem, mert nem Dömötör volt az első, a kitől megkérdezték: mit keres itt ? A h ! ti Quinctilius Varust n e m tűritek meg Horatius társaságában; sem Atticust Cicero mellett. Pedig Dömötör János több volt Varusnál. író volt. Annak született, s tanulmányai, kiművelt izlése még inkább azzá qualifikálták; az iro­ dalom kitűnőségei azzá nyilatkoztatták; barátai, ismerősei, még azok is, a kik alig olvasták, a n n a k tartották. E s h a soha semmit n e m ir is, mégis iró, mégis literátor, egyike azoknak, kiket a XVLn. szá­ zad párisi szalonjaiban látunk, kiknek élő beszédük lyra és essay. Literátor, mint a hogy Apollónak mondunk egy szobrot, a kinek csak az a híjjá, hogy meg nem szólal. De irt is, igaz, hogy keveset. Tizenhárom évi munkássága egy kis kötetben áll előttünk, me­ lyet a későbbi kor kezébe vévén, Empedoklesre gondol, ki halálával inkább, mint életével tette magát örökké. No én Enrpedoklesre nézve is kötve hiszek Horatiusnak, a kinek megvolt a rosszabbik nyelve i s : de azt mindnyájan tudjuk, hogy Dömötörtől semmi sem volt távolabb, mint az Empedoklesre kent hiúság. Keveset irt. De mit vártok egy olyan ember­ től, ki a virágzás korában él és hal meg, ki még a pályaválasztás kérdésével tépelődik, ki min­ denre érezvén aspirácziót és inspirácziót is, több felé tesz kísérletet, mielőtt megállapodnék. Ifjú korában életczélúl tűzi ki az irodalmat, s folyvást keresgél a pályák között, melyik nyújtana leg­ több nyugalmat irói munkásságához. Ezért fáj­ lalja, hogy a theologiai kathedra bezárul előtte, ezért vágyik később hévvel, beteges epekedéssel egy nyugodalmas lelkészi lakba. Keveset irt. «De a mit irt, — mondja Baráth Ferencz a kis kötetet megnyitó életrajzban, — azon műgond és ízlés jelentkezett. Költeményeit érzés és hangulat, művészi tiszta forma, világos eszmei tartalom, s bizonyos gyöngéd finomság jellemzik.» Nem tartozott azok közé, a kikből az úttörők, a a mesterek, az iskolák fejei válnak, s költemé­ nyeit'olvasva, a forma és h a n g sokszor eszünkbe juttatja nevesb költőinket. «Övé, kiáltjuk, itt, ez itt övé.» S ez nem is lehet máskép egy ilyen szívnél, mely mindent átérzett, egy leieknél, melynek csudálatos emlékező tehetsége sokat asszimüált. A forma és hangulat tehát iskolára vallanak, bár csak bizonyos fokig; de n e m utánzóra: míg a gondolatok egyéniségre, mely mindig jellemzetes s egy-két versében szinte megdöbbentő eredetiséggel tör elő. Itt eszembe j u t az az ismeretes malignitás, melylyel egyik mindenttudó írónkat a filozófok a fizikusok, a fizikusok viszont a filológusok dí­ szének tartják. Dömötört elenkezőleg fogták fel. Minden szak a maga emberét várta benne. Nem mondom, hogy a p a p a p a p o t ; ez sok lett volna; de a költő a költőt, lesthetikus aesthetikust, filozóf filozófot. Es pedig n e m azzal a féltékenységgel, melyet rettent a felülmulatás ffondolats. hanem

azzal a megnyugovással, mely megtalálta műve tán kissé nagy hadsereg is a kormányzásra és méltó örökösét. Nem csuda hát, h a a provinczia • rendben tartásra. is, a merre személyét ismerték, sok értékes köz­ Meggyülölte hivatalát, látta, hogy annak egy leményt, mely névtelenül jelent meg, neki tulaj­ ember nem felelhet meg, ha lelkiismeretesen donított. Mindent hitt felőle a mi szép, gyöngéd, akarja betölteni. eszes, mély Mindent hittünk. Anyagi függetlenség? De az ő áldozásra te­ Csak egyet nem. remtett szive nem gondolt erre eddig. «Fel va­ Nem hittük, hogy azok a bánatot valló hangok gyok háborodva," írja egyik levelében. «Elgon- ; igaz mélyéből származzanak ennek a derült, bol­ dőlöm, hogy ha 11 év óta mindig megkértem dog és szeretett szívnek. Hiszen hány fiatal lélek volna a 200 frt haszonbért a birtokom után a szól eltanult hangokon csalódásairól, múltja bo­ testvéreimtől, az most kamatostól 3000 frtot rujáról, elhagyattatásáról, boldogsága ódájáról, tenne... h a még egy csomó ilyen|dolgot nem tet­ elveszett paradicsomáról, a mik csak a képzelet­ tem volna másokkal is, most lehetne 10,000 fo­ ben vannak ? Még kevésbbé hittük, hogy azok­ rintom, 8 letehetnóm az egész hivatalt, melyből nak a szörnyű fenyegetődzéseknek, annak a ke­ csak a bosszúság és szégyen háramlik rám. Kü­ gyetlen embergyűlöletnek ebben a szívben volna lönben — végzi — majd az idő mindent eligazít, valami g y ö k e r ü k . . . s h a most úgy vagyok is hangolva, hogy a legkereszténytelenebb kifakadás és a legszennyesebb Megvetem e söpredéket, Egy világot megvetek, önzés is kitör belőlem, ismét kikeezmergek abból Bűne, szennye, álnoksága, a filozófiából, melyből m á r egyszer kigyógyultam, Alázatos szolgasága s a mely megint kerülget, hogy igazat adjak Ab ! Predik. IV. 3.» («Dicsérém vála én először a meg­ és amaz iszonyúan új felfogása a pokolnak: holtakat az élők felett, de azután e kettőnél jobb­ Leszünk sokan a pokolban, nak láttatik vala ki még nem született*.) Van ott jó is, van elég; Csak két ú t van a szabadulásra ... Van kit nincs mért oldni, kötni, Az egyik egy parokhiának legendaszerü nyu­ Van a kinek bűn se gyötri — Csak a másé — kebelét. godalma, hol taníthat, szerethet, irhát De ki merte volna sértés nélkül bárhova is aján­ «Látod», mondám neki egyszer, midőn egy ver­ sét felolvasta, «ez hamis toll, költött hangulat. lani az ország első megyéjének tanfelügyelőjét? Saul veri a Dávid lantját. Minek írsz te olyat, a Az legalább, a kit e miatt szemrehányással illet, mit nem érzesz ? «Reszkető kezemben eldörren a s a ki mindvégig nem hisz neki — (olyan vak az fegyver*. Micsoda Bettenetes Ivánkodás ez te­ ember) — semmiesetre sem. Nem hisz neki még akkor sem, mikor végzetes világossággal szól: tőled?" ((El-elmerengek a gondolaton, h a veled együtt... Nem mondta, hogy ez rettenetes igaz. Csak azt kérdezte tőlem, hogy hát én nem voltam Erő és engedelem egymás mellett, egy czélra szolgálva. O hogy már erről is irt szent Dávid. ilyen gyilkos hangulatban soha? ((Egyátalában nem. És h a lettem volna is, so­ Az én édes anyámnak nem lesz meg az az öröme, hasem méltóztattam volna ilyen szép j á m b u - pedig tudom, hogy a lelke is örülne rá . . . Imád- ! kozzatok n é h a a kárhozat útján járók lelke­ sokra.» Merőn, de nyugodtan szegezte rám mély kék ért i s . . . » Látom a másik deszkaszálat is, melyet keres, szemeit. Nem tudtam, hogy azokon belől kénkö­ hogy az örvényből kijusson a halál karjaiba. ves lángok nyaldossák az agyat. Sokat utazik, viszontagságos időkben, zivatar­ De a nők jobb emberismerők. Egyszer •— mintegy félévvel halála előtt, — egy ban. A sík puszták közepén, a téli hidegek között, — a Tisza tekervényei körül valami szerencsés előkelő úrnőnek m u t a t t a m be. véletlen végét vetheti gyötrődéseinek; s h a ez «Az ön barátjának szemeiben valami mély fáj­ nem, valami jóltevő betegség megjelenik meg­ dalom ül», jegyzé meg az úrhölgy egy későbbi előzni v é g z e t ét... találkozáskor.

megölheti magát Ajax, de Odysseus nem. Te jó lélek ! ki soha valótlant n e m mondtál, ez egyben nem szóltál igazat. 1877 január 7-ikének éjszakáján nehéz köd borúit a fővárosra. E köd megfojtotta, és . . . Quinctilium perpetuus sopor urget. (Oh hát Quinctilius, rád örök éj borult.) * Magános órái leghívebb társát, bibliáját ma­ gamnak kértem örökül. Mintha sejtettem volna, hogy ezen az ős telephonon át beszélni fog velem a halálból is. Nem csalatkoztam. Olvastam gondolatait, izeneteit az aláhúzott sorokban, látom, mivel foglalkozott lelke, a mit nem mondott szája s o h a . . . ((Mikor ezt mondom : az ón panaszolkodásomat az én ágyasházam megkönnyebbíti, akkor retten­ tesz meg engemet álmokkal, úgy annyira, hogy az én lelkem választja a megfojtatást «Tökéletes vagyok; nem vádol engem a z o n lelkem, mindazonáltal útálom mégis az én éle­ temet «Olyan vagyok, mint az elaludt és megvettetett szövétnek «Az úrnak haragja szaggat engemet, mintha haláloskópen gyűlölne engemet «Vájjon nem lengedező falevelet gyötresz-e ? avagy nemde a megszáradt pozdorját üldö­ zöd-e?
«Csalódás,i) mondám. «Tisztább és derül­ Hiába kereste. Pedig kereste. tebb kedély nincs a n a p alatt. Egyébként, h a «A sok megbánt dolgom között csak azt tanúja n e m volnék nagyságod boldogságának, azt b á n t a m meg igazán, hogy tanfelügyelővé en­ kellene hinnem, hogy magáról következtet, mert gedtem magam az Istenek által választatni, szemeik az összetévesztésig hasonlítanak, ha s Szegzárdnak (ha az együgyűek életrajzát fogja ugyan férfi-szemet szabad női szemhez hason­ a világ eszmény gyanánt tanulmányozni) Szeg­ lítani. » zárdnak halhatatlan érdeme lesz, hogy nem ott «Isten őrizzen!" . . . felelt az úrhölgy, j ó s l a t - jutott eszembe, megbánni a mii cselekedtem. H a öngyilkossági hírek között olvasod, hogy szerű irtózattal csukva le szemeit. Félév múlva visszatért a tárgyra. «Lássa, h o g y Dunába ugrottam vagy- gyufát ettem, ne hidd a nekem volt igazam. De az nem volt szép öntő 1, í lapoknak, hogy reménytelen szerelem, gyógyít­ szemeit az enyémekhez hasonlítani. Ki tudja, m i t hatatlan betegség, zavart pénzviszonyok, — se a nem jósol m á r most nekem ? De azt ne t e g y e » . . . I köznépi felfogásnak, hogy tébolyodás volt oka * öngyilkosságomnak, hanem tudd meg és tedd közzé, hogy megbántam — (és szégyeltem beval­ • Szép lenni királynak, hát magyar királynak, Kit királynak termett jobbágyok szolgálnak!" lani), hogy e hivatalt e l f o g a d t a m . . . » E sorok j után hieroglyphek, melyeket akkor nem értet­ No hát akkor tanfelügyelőnek lenni még sokkal tem. Most m á r t u d o m : laqueus. ( 0 hogy az em­ szebb, mert az ő jobbágyai épen császároknak ber vak!) termettek. Ötszáz pap, fele plebánus, fele ellen­ Közzétettem, — a nélkül, hogy végzetes elha­ ben prédikátor; ötszáz iskolaszék, hatszáz öreg bíró hatszáz jegyző, ugyanannyi képviselő-tes­ tározásának okára nézve hitelt adnék szavainak. lm itt fekszik összetörve, Egy meghasonlott élet; egy halálra érett lény, önterbétöl hullva földre, tület, ugyanannyi presbitérium, ezer tanitó, ezer Roppanása messze hallott mely ürügyet keres a világból való menekülésre ; iskolaterem, hetven zúgiskola, hetven pusztai is­ És sok szíven átnyilallott. egy lélek, melynek terhére van fizikuma. Egy elfi­ kola, és egy egész papírkereskedés népiskolai nomodott idegzet, melyet bánt a szép is, a j é n y i s , Csak egy ág volt, egy szerény ág. táblázatokra felszabdalva. Olyat a jó Isten még ád, a harmónia i s ; vagy egy mélységesen mély és Nézzétek meg Pestmegye és az egykori Jászkun Majd begyógyul a fa sebje — példátlan szeretet, melynek szavára nincs vissz­ hármas kerület statisztikáját, s aztán mondjátok De ő nem lesz elfeledve. meg, sokkal maradtam-e innen a való számok h a n g a földön; egy elvesztett paradicsom, — egy A negyedik, ki összetört kobozának ostorral keserves önvád, melytől szabadulni nem b ű * . . . . határán ? I válogassatok az okokban. Mert bizony egy darab veri kuszált húrjait, s kegyetlen keserűséggel Ellenség ellen vezetni bizony szép tábor, de ! kenyérért — egy másnak jutott fegyverzetért zúg át a Királyhágón : béke idején veszedelmes praetorianusok! S az­

20

VASÁRNAPI UJSÁCL

Nem kergettek téged, mint engem kergetnek, Nem bántottak téged, mint engem bántanak, Aldottja voltai te Istennek, embernek, Mint én, sok kínom közt, nem tépted te magad. Szemközt hogyha veled az ellenség állott, Kegyesebb volt, mint a jó barát énvelem. A merre te jártál, boldog világ j á r t ott, Nem k ö n n y , h a r m a t rezgett ott a falevelén. Kék tiszta szemeid: a szelídség, jóság; Szennytelen nemesség: derült víg mosolyod. Hűség, őszinteség tanulni járt hozzád. Csontok közt tisztább szív soha nem dobogott.

szószerint halálra üldözik. Vidám lovakon kere­ kednek fel a kozákok és csikósok tanyáikról a hullámzó legelőkre. Ha a farkast felhajtották, a lovasok utána erednek s a széllel versenyt futva rohannak az üldözött vad után. Pár óra múlva kimerül a ragadozó állat ereje; kitátott szájjal, fölcserepesedett nyelvét messze kitolva, fáradságo­ san lohol tovább, míg végre minden utolsó ere­ jét összeszedve, megáll, s üldözői ellen védelmi állásba teszi magát. Ugyanebben a pillanatbau egy karikás tekeredik nyaka köré, vagy pedig a

2. SZÁM. 1886. XXXIII. ÉVFOLYAM.

gok kongására, hogy az ember el ne tévedjen. Hozzáképzelve az éhes csikaszok üvöltését, el lehet gondolni, hogy a környezet épen nem bátorító. Képünk Kowalski olajfestményét ábrázolja a farkasvadászatról, középen kozákcsapattal. De a mit a rajz nem fejezhet ki, az az eredetinek bo­ rongós háttere, az oroszországi steppek komor szürkesége, mely annyira talál a feltüntetett je­ lenethez.

2_ S Z A M.188(Í.

XXXIII. ÉVFOLYAM.

leneknek és közönségeseknek bélyegez. Nekik ez több mint egyszerű beszéd-thema. Életkérdés ez, mely eszmekörüknek, gondolataiknak legsarkalatosabb tárgya. A köznép már ex professo meteoro­ lógus és neki köszönhetjük annak az időjóslati bölcseletnek nagy részét, mely annyira ismeretes a mindennapi életben. Bégi népeknél, különösen az araboknál és persáknál, szokás volt az időt és évszakot a ma­ darak járásáról különböztetni meg. Mikor abendemiri rózsaberkek a csalogány szavától kezdtek

Majd daczos homlokát neki szegezve az ismeretlen forgószélnek, mely ez édes bokrot ki birta szakasztani, a fájdalom jo­ gosult katakhtésisével üvölt: O sors! te átkozott bomlott eszű sors t e ! Hogy vághattad belé iszonyú körmödet ? Valamely czudarral téveszthetted össze Kit még az Isten is hiába kergetett. O Isten, meg ne mondd, halála hogy történt, Porló szülőinél simítsd el kegyesen. Csak annyit mondj nekik: meghalt bátran, önként, Abból m i gyöngeség, szívén nines semmi sem.

Azután oda bukik a sírra : Körömmel kiáslak, feltöröm koporsód ] O fiam! rokonom ! ó oly sokam nekem. Testedet kiveszem, meg-megmelengetem — Csókommal borítom, könnyemben fördetem.

Végre elszakadoznak a húrok s átok-üvöltő hangjaik mondhatatlan édességü zengésben enyésznek el. (!) föld, mely fedezed, ó sír, mely nyugtatod, 0 ajk, mely fölötte édes szód hallatod, O szemek, kik sírtok, — kik nyögtök, énekek, Örökkön örökké áldottak legyetek.

Az ötödik, a tizedik, a századik. — Mind elhozza koszorúját, könnyét, jajját! Micsoda tavasz ez azon a síron ? És a legutolsó hallgat, mint Áron, midőn gyermekét megemészté a tűz, mely az Úr elől jőve ki. Ott marad a sírnál, némán szedegetve a leveleket, melyek a koszorúk­ ról hullanak...

FARKASVADÁSZAT. Míg Európa czivilizáltabb nyugati részei­ ben a farkas ma már jóformán ritkaság számba vehető, vannak tartományok, főleg északon és keleten, hol még elég bőven fordulnak elő, s igy hazánkban is, bár a rendszeresen űzött irtás és pusztítás mellett már itt sem lehet hosszú életet jósolni e kártékony fenevadnak. Mindenütt dijak vannak kitűzve bőrére, úgy, hogy még bőre árát is beleszámítva, némely országban 30 forintra is felmegy az elejtett farkasért járó jutalom, a mi elég arra, hogy a va­ dászt minél több vad irtására ösztönözze. A farkasokra rendezett haj tó vadászatok azonban ritkák és nem sok eredeti vonás­ sal birnak. Még legérdekesebb a hol dob­ pergés mellett foly a vadászat; ilyenkor visszhangzik az erdő a dobok riadásától, s bele vegyül a hajtók kiáltozása, a mi meg­ lehetős kalandos kinézést ad a vadászat le­ folyásának. Rendszeres parforce-vadászatot űznek farkasokra Európa északi és déli határain. Norvégiában különösen sok kárt okoz e vad, a miért is lapp földön a béke szót azzal fejezik ki, hogy «nyugalom a far­ kasoktól*. Nem csoda tehát, hogy e vidéke­ ken kurtán bánnak el velők. A mint az első hó leesik, a lappok fölfegyverkeznek egy bottal, melynek végére éles kes van kötve, össze­ kapcsolják skv-jeiket, hókorcsolyáikat, s megin­ dulnak a farkasokra. A sík lapályon, mély hóban a farkas nem futhat versenyt a korcsolyázókkal, úgy hogy hamar utolérik s a hegyes késsel fel­ nyársalják. Ezt a különös sportot ujabban az angol touristák is nagyon kezdik felkapni s nem ritkán jelennek meg Norvégia hómezőni bundás angolok dárdásan és korcsolyásan, hogy a farkasvadászat kedvtelésének adják át ma­ gokat. Tarkább látványt nyújt a farkas vadászat az orosz puszták végtelen sivatagjain. Itt a farkast

VASÁRNAPI ÚJSÁG. családi körülményektől is függ, ámbár a költöz­ ködés ösztöne mindennél hatalmasabb bennök, úgy hogy vannak szülők, kik inkább elhagyják tollatlan fiókáikat is, semhogy társaiktól elma­ radjanak. Nagy és mély mysteriuma a természetnek a madarak költözködése, s a gondos észlelő az év­ szak minden változását figyeleimnel kísérheti a madarak járásából, mert kezdve az első fecskén, mely Boldogasszony napja táján megjelen, a fürj vidám pitypalatyjáig, mely szent Mihály

21 időnek a jele, ha pedig füstöl s nehezen ég, min­ den bizonynyal eső várható. Ha a láng egyenlete­ sen és fölfelé ég, ezt száraz időre magyarázzák, ellenben ha a gyertya egyenetlenül ég, s a szén több hamut hagy hátra, mint máskor, mindkettő szeles időjárásra mutat. Esőt várnak akkor is, ha a füst nem száll fölfelé, vagy ha füstöl a gyertya s a lámpabél, tüzet fog a korom a ké­ ményben s több efféle. Az időjóslás más rovata alá tartoznak a kösz­ vényes fájdalmak, melyekről öregeink annyit tudnak panaszkodni, s melyek rendesen élénkebbek nedves időjárás közeledtével. Fej- és fogfájások is hasonló tünetek, me­ lyek a test túlságos nedvbőségével állanak kapcsolatban. Eltört és begyógyult tagok fájása is biztos mutatója a közelgő esős időnek, vagy fagynak. Számos más jelekről szólhatnánk még, melyeknek idöváltozó tulajdonságuk hagyományszerü tekintélyben áll. Ha a hur lepattan a hangszerről, ha az emésztök szagosabbak mint máskor, ez mind eső jele. Borzongás és fázás sokszor, még mielőtt a thernionieter változást mutatna, időválto­ zásra enged következtetni, a m i érthető a légkörben felhalmozódó nedvességből. Né­ melyek tengeri füvet akasztanak ki az idő­ változás észlelésére és nagyon biztosra ve­ szik az az által mutatott időt. Állatok között a tücsök bir első sorban időjósló képességgel és a zöld béka. De ha az egerek nagyon mozgolódnak, akkor is változás áll be az időben. Különösen ha az egerek napnyugta után előjönnek lyukaikból, akkor az idő szépre fordul. Esőre áll az idő, ha a patkányok nyug­ hatatlankodnak, vagy ha a pókok nagyobb száminál jönnek elő rejtekeikből. Idő­ próféták a legyek is, melyek meleg he­ lyekre gyűlnek hideg és nedves idő köze­ ledtével. Néha vihar előtt a levegő oly tiszta, hogy a szem oly tárgyakat különböztethet meg, melyeket máskor nem lát. Ilyenkor néha hangok is hallhatók, a fül megcsen­ dül s ez is a barometrum változásának a jele. Ismeretesek azok a kicsiny házikók is, melyekből egy barát ugrik elő nedves idő beálltával, vagy az asszony bemegy s a férfi kijő belőle és megfordítva. Ezekben a kauesuk az, a mire az időváltozás befo­ lyással van, s mely nedves időben kitágul, szárazban pedig összezsugorodik. r.

RÉGI JÓ TÁBLABÍRÁK.

FARKASVADÁSZAT|ALSKI

vadász ugrik le lováról s dorongolja agyon a ki­ A TERMÉSZET KALENDÁRIUMA. merült fenevadat. Némelykor rongygyal tömik be torkát, nyakon csípik s élve és megkötözve A csiszolt szalonok és a fülledt irodák népe, szállítják haza. egyes rendkivüliebb alkalmakat leszámítva, átaKülönös inger rejlik ezekben a farkasvadá­ lán véve keveset törődik a kalendáriumokkal. szatokban, melyet csak a puszta ismerője képes Egészen máskép áll a dolog a szegény emberrel, méltányolni, kire ugyanazt a hatást teszi a vég­ különösen a földmivelőnek gyakran egész napi telen rónák nielankholiája, műit a tengerészre bére függ a tornyosuló fellegektől, s igy sokkal az oczeán rengő hullámai. Tél idejében azonban nagyobb figyelemmel kell lennie az évszakok fokozódik a veszély. Ha gyorsan kitör a hóvihar, változása és az időjárás iránt. Ne csodáljuk és ne mely a nappalt éjjellé változtatja, a fáradt ló mosolyogjuk tehát, ha az egyszerű néppel társa­ csak tüszkölve, kémlelve halad előre, s jó ügyelni logva azokat a naiv megjegyzéseket halljuk az a kutyák távoli ugatására, s a templomi haran- időjárásról, melyeket a mivelt tónus szellemte-

OLAJFESTMÉNYE.

hangosak lenni, akkor tudták, hogy ez a tavasz visszatértének a jele. Az egyiptomi az íbiszt a hold jelképe gyanánt tisztelte, s érkezését kapcsolatba hozta a Nilus áradásával, mely termékenységet hozott a földre. A kanadai vadász is a fürj viszszatértében látja zálogát annak, hogy a föld fagya engedni kezd a nap sugarainak. Ismeretes költöző madaraink pedig csaknem kitűzött napra, vagyinkább éjre érkeznek meg, mert jobban szere­ tik az éjszakai utazást. Oly rendkívüli a pontosság, melylyel szokott helyeiken megjelennek, hogy a tengeren biztosra veszik jövetelöket a megszabott órában. Kevésbbé pontos elindulások ideje, mely

Hát ide s tova úgy elfelejtjük őket, mint azt, hogy hogy tanultunk meg az iskolá­ ban olvasni. Pedig derék, humánus, min­ denre kész, eredeti emberek voltak. Egy pár száz évig tartották fenn Magyaror­ szágot. Például ki ismeri ma tekintetes NagyGeresdi Kyss Sándor urat? Fogadom, Pest­ megyében sem senki, holott tápió-sápi bir­ tokos, és több megyék táblabírája volt. De még a "Közhasznú ismeretek tárában* sem beszél felőle senki, pedig az ilyen Conversations-Lexikon-félék olyanok, mint a meszes-gödör, melybe az asszonyok minden szemetet és cserepet bele dobnak. Es tekintetes Nugy-Geresdi Kyss Sán­ dor ur nem volt hétköznapi ember, hanem egyike a legeredetibb elméknek. «Néhány év előtt — irja ő maga 1818-ban — sike­ rült nekem az universalis nyelv hang-létrá­ ját kitalálnom. Néhány évvel későbben fel­ fedeztem a hangvonzás örök és változha­ tatlan törvényét.» Igy kezdi azt a 398. lap­ nyi, latin nyelven irt vaskos könyvét, melyet József főherczeg nádornak ajánlott, s melyről napja közeledtét jelzi, majd minden hónapnak oly tudós és hires férfiak, mint Schedius Lajos megvan a maga madara. és Stahly egyetemi tanárok saját pecsétjük alatt: De nemcsak az évszakok változásaira, a min­ • Signatum Pestini die ->4. juhi 1816* kiadták dennapi időjárásra is bű* bizonyos szabályokkal azt a bizonyítványt: «ideám novam certe, M a köznép bölcselme, melyeket érdekes lehet fizi­ felici ingenio prognatani esse. TJnde profectó, kai valószínűségük szerint mérlegelni. A bútorok ampla scientiae hujns utilitas sperari pob ropogása tudva van, hogy esőre magyaráztatik, stb. stb. Azaz «az eszme bizonynyal új és sze­ szintúgy a korom lehullása is a kürtőben, vagy rencsés elmének a szüleménye. A honnan e tu­ a lámpaláng lobogása. Ha a levegő csapadékkal dománynak nyilván nagy hasznát lehet venni van tele, ajtó és ablak nehezebben zárható, s a az idiomákban, nyelvtanok és térképek szerk falak nedveseknek látszanak. Sokan azt is vizs­ teséuél, idegen nevek és közokmányok leírásánál gálat tárgyává teszik, hogyan ég a tűz a kályhá­ stb.» A könyv teljes czime: «Organia Sermonis ban ; ha vígan pattog, akkor az fagynak s derült

22 et Scripturae universalis per Scalam et Attractionem-gravitationem vocalem evidenter et mathematice determinata, in usum Scholarum publicarum pro Docentibus et Decentibus, redigit Alexander l\yss ex ordine Equestri» fstb. A másik könyve Vas-, Sopron-, Fejér- és Pest­ megyék táblabirájának, Nagy-Geresdi nemes Kyss Sándor urnák: «A magyar nyelv felségen piros szattyánba kötve, nagy quart alakú, aranyo­ zott metszéssel, czímlapján arany betűk és Ma­ gyarország czimere — korona nélkül, alatta a szerző neve: Nagy GereS'li Kyss Sándor, több nemes vármegyék táblabírája, — és 1826. év­ szám. A könyv szintén kézirat, mint ama másik, de már magyar és nem latin nyelven szerkesztve. Mikor és hogy kerültek e könyvek Pestvármegye levéltárába? Hát ennek is olyan régi jó táblabirós históriája van. Földváry Gábor solti já­ rásbeli főszolgabíró, Fáy András meg pesti já­ rásbeli alszolgabiró (a mely járásban Tápió-Sáp esik) és mind a ketten benső barátok voltak. Kedélyes, jó humorú, talpig magyar, lángeszű ifjú ember volt Fáy András, Földváry Gábor meg kuruez egy ember, a ki nem ismerte ezt a szót: «lehetetlen". Fenmaradt a magyar királyi helytartó tanácsnak egy kegyes intimatuma, melyet Pestvármegyéhez intézett, s melyben Földváry Gábor főszolgabírónak ügyességét, fáradhatatlan igyekezetét, serénységét és erélyét különösen és dicsérőleg kiemeli, mint a ki a Duna-hajózás könnyebbségét nevezetesen előse­ gítette a szeremlei átvágás által, melylyel a ki­ küldött szakemberek és biztosok «hosszabb ideig siker nélkül próbálkoztak». Földváry Gábor főszolgabíró odament, megtekintette Szeremlénél a Duna görbéjét, mely a körülfekvő helysé­ geket minden évben végső romlással fenye­ gette s az átvágást megcselekedte. Volt ter­ mészetében valami katonás, elszánásokra hir­ telen kész, ellenállhatatlan, hogy ne mondjam, makacs akarat, mely nem hátrál semmi akadály elől, nem is ijed meg semmitől. Pestvármegye rendéi, pedig ezek közé József föherczeg nádor is tartozott, úgyis mint Pest, Pilis és Solt törvénye­ sen egyesült vármegyék örökös főispánja, okmányilag állították ki és szedték össze Földváry Gábor érdemeit s adták ki hiteles pecsétjök alatt. S ez érdemek közt az is foglaltatik, hogy: ((ha­ záját veszedelembe lenni látván, bár korára nézve fiatal, de hazája iránt lángoló érzéseinél fogva, lelkesedésből, a felkelt nemes sereghez önként ajánlkozott s nem sokára kapitányi rangra emelte a felkelt nemes sereg vezére, egyéb jeles tetteiért is, de különösen azon vitéz­ ségeért, mely szerint 1809. Szent Iván hava 4-én éjjeli órákban, az ellenség kikémlelésére levén ti­ zenketted magával kirendelve, midőn Sárvár tá­ ján negyven franczia lovas által hirtelen körül­ vétetett, azok közül mind magát, mind vele volt bajtársait, ritka ügyességgel s példás vitézséggel kivágta, a viadal helyén négy ellenséges lovast ha­ gyott halva, vitéz társai közül pedig csak kettő sebesült meg.» Ilyen ember volt táblabíró Földváry Gá­ bor, Fáy András meg olyan, hogy már akkor ritka leleményességü meséin, a «Két Báthory» történeti drámán, a «Közös ház» vígjátékán és egyéb irodalmi müvein járt alkalmasint az esze. Nem is soká maradt szolgabíró, resignálta hiva­ talát Pestre ment, és felcsapott táblabírónak meg írónak. A két ifjú ember közti barátság azonban mind bensőbbé, ugy szólváa nemes vetekedéssé vált. De a megye is más volt akkor, nemcsak politikai és közigazgatási, de egyszersmind közművelődési intézet. Mindent felölelt és magáévá tett, a mit csak a társadalmi tevékenység terén felölelhetett, mi a szellemi és anyagi haladást elémozdította. A kinek csak valami jóravaló gondolata volt, a megye zöld asztalán vetette el, és ha egészséges, életrevaló gondolat volt, bizonynyal arany kalá­ szokba is hajlott. A megye egy közhasznú tervet sem ejtett el. Ide tette gr. Széchenyi István a lánczhid első tervét; Fáy András a takarékpénz­ tárét, mely oly nagygyá, hatalmassá fejlődött vala, Földváry Fábor a nemzeti színházét, mely ma­ gából azóta fényes rajokat bocsátott ki s több nemzeti intézet szülőanyja lön. Valóban méltók az ily érdemes férfiak a «nagy>. elnevezésre. Hanem hát hova is tévedtem ? Igen tisztelendő Holler Ádám uramnál, a tápió-sápi plébánosnál vagyok. Fáy András ismerte, Földváry Gábor meg mindenféle kiadásban szerette a tanult és művész-embereket, ha mindjárt hosszú ruhában jártak légyen azok.

VASÁENAPI ÚJSÁG.

3. SZÁM. 1886. XXXIII. ÉVFOLYAM.

Egy a maga korában ném méltányolt eredeti vünket elébb Grammaticai tisztaságra kell vonnunk' elme, hogy ugy mondjam, félreismert lángész mert hogy vehessük addig a Syllabákat mértékre, hunyt el Nagy-Geresdi Kyss Sándorban. Az a Tactusokra, még magokat a Syllábokat Fundamenkor volt ez, mely a Körösi Csorna Sándorokat tomosan meg nem állapítjuk ? Mindezeknél fogva az és Horváth Istvánokat szülte, vagy inkább elö- ! én csekély és határozni nem akaró véleményem a' legezé a nemzet dicsőségének. Könyv eránt ez lenne: hogy az, nem ugyan mint Nagy-Geresdi Kyss Sándor a végrendeletében egész Systhematikus munka, hanem mint csupa a tápió-sápi plébánost bizta meg, hogy fennebb Nyelvbeli Rhapsodiák, 's jövendő hasznos materiálék említett két kéziratát Pestmegye rendéinek egy következhető Nyelvtudós számára, méltán kimutassa be, azzal a kérelemmel, hogy arra a nyomtattathatik. F. A. megye közgyűlése előfizetést hirdetvén, nyomat­ Tisztelendő Holler Ádám plébános bemutatta tassa ki. Tisztelendő Holler Ádám plébános úr előbb Pestmegye Rendéinek Nagy Geiesdi Kyss Sándor két nevezett barátjához, pártfogójához fordult s hátrahagyott kéziratait. Á közgyűlés bővebb tu­ közölte velők szándékát. Szerencsétlenségére, domást kivánt szerezni e munkák belső értéké­ Földváry Gábor főszolgabíró úr csak egy év ről, «vájjon a kinyomatásra méltók legyenek-e és múlva (Í830. aug. 3.) lön substitutus Viccispán­ a pranumeratiónak foganattal leendő kinyitását nak surrogálva s jóakaratnál egyebet nem tehe­ reményleni lehessen-e ?» Utasításul is adta ezt a tett. Fáy András megtette a mit tehetett, bizony­ kéziratok megvizsgálására kiküldött deputáczióság erre itt közlött kézirata, mely hogy az övé, nak, melybe sem Földváry Gábor, sem Fáy An­ drás nem lettek beválasztva. minden vonása elárulja. A deputáczió tagjai voltak: Jankovics Miklós, Magános vélemény kinek gazdag műgyűjteményét a nemzeti mú­ zeumból ismerjük; Horváth István, ki ép akkor T. Kyes Sándor Úrnak illy czímű munkájáról: irta híres értekezését a Jászokvól, mint Iónok­ A' Magyar Nyelvnek Felsége. ról, Pannonokról, Pelasgokról, stb; Földváry A' ki illy fontps és sokféle ágazata munkába kivan Miklós, ki hírneves zeneszerző hírében állott. De vágni, tudni kell annak mindenek felett a Nyelvek hogy végezett-e valamit ez a deputáczió, annak Generális Philosophiáját (mely nem régen lábra semmi nyoma. kapott ludományt az Angolyok után, a' Németeknél Mindamellett nem gondoltam, hogy a Fáy Főkép' Vater, Reinbeck, Jacob, Eoth, és Bernliárdi András magán véleményét véka alatt kellett műveltek ki) és e jelenvaló esetben a' Magyar Nyelv volna továbbra is tartani, sőt emlékjel marad az, Grammaticdjdt; vagy legalább ez utóbbit elmulha- a jeles író, a nagy haza.fi születésének közelgő tatlanúl. Illy előkészületek nélkül, csaknem annyi százados évfordulóján (1886. május 30.), mely a volt ezen munkába Fogni, mint Fegyver nélkül rengeteg tudományú akadémikusokat arra em­ lékezteti, hogy még sem kell talán e vaskos kö­ menni a csatába. tetek kivonatát a megyétől kívánni, mikor az Néhai T. Kyss Sándor Úr tagadhatatlanul egy volt akadémia épületétől nem oly igen messze esik a Magyar Föld ritkább Geniejei közül; de excentri- a megyeháza. S z É K E L y JÓZSEF _ citássa, a' mennyire szerencsém vala esmérni, arra makacsította, hogy az efféle előkészületeket megvesse; nem örömest akart valamit tanulni mástól, 's magá­ ból akart meríteni mindent: merített is, de sokat hi­ básan, vagy legalább nem oly tisztán, mint előisme­ retekkel meríthetett volna. E' jelenvaló Kéziratban, mellyet úgy látszik valami V E R N E GYULA R E G É N Y E . idegen nemzetű, de jó betűfestő Oskolás gyermek tisz­ FRANCZIÁBÓL FORDÍTOTTA HUSZÁR IMRE. tázott le, minden sorban hemzsegnek a' Magyar HtVillllL B D Í 7 Huszadik Orthographiai, minden Periódusban a' különféle Egyedül jogosított magyar kiadás. JMuvIMA HlMli. folytatás. Grammaticai hibák, úgy, hogy K. úr, a' mint látszik, I. Pescade és Matifou. még Bévaynkat sem esmeré ; 's nem ritkák az Etymologiai tévedések is, kivált a kihalt tő-szavakban, mint Tizenöt éwel a legutolsó események után, a Dan, Szik sat. melyek e történet prologj át befejezik, 1882 május Nem egészen hibátlan az Írásmód is. Sok az ismét­ 24-én ünnep volt Raguzában, a dalmát tarto­ lés, mint p. o. Osi nyelvünk szerfeletti magasz tálasai, mány legnevezetesebb városainak egyikében. Dalmáczia nem egyéb keskeny földnyelvnél a számos a' Kicsapongás mint lap 23, 25, 29. gyermekeskedés mint lap 37, 38. 's egyoldalúság mint 35, 36. dinári alpesek keleti része, az Adriai-tenger és Herczegovina közt. Épen csak hogy elég hely Néhol állításai ellenkeznek a' Nyelvek philosophiájávan benne négy—ötszázezer ember számára, a val mint p. o. a' Bevezetésben azon axióma: hogy a' kiknek már egy kissé szoronkodniok kell. Nyelvet a' Nemzet Attyaik alkották mintegy tanács,A dalmát faj szép faj és józan, ezen a kopár ülésképen, készakarva nagyobb és kisebb ésszel safc vidéken, a hol a termőföld annyira ritka, büszke A' Históriai Dátumok pedig sok helyen valóságos maradt számos politikai viszontagságai közepette principii petitlók. és kevély Ausztriával szemben, a melyhez 1815Mindenek mellett is számosak, bár nem mindenütt ben a campo-formiói béke csatolta; végre becsü­ ujak, a Nyelvünk ritkább tulajdonságairól tett szép letes mindenek felett, minthogy ez országot az Jegyzetek 's azok a figyelmet és becsülést méltán Yriarte által feljegyzett csinos kifejezés szerint: megérdemlik, 's egykor nyelvünk Grammaticai és «a zár nélküli ajtók országának.) lehetett elne­ vezni. philosophiai bővítésére, hasznos materiául Fognak Dalmáczia négy kerületből áll, melyek ismét szolgálhatni. alkerületekre vannak felosztva; a négy kerület: Igen sajnálom, hogy sem időm, sem érkezésem a zárai, a spalatói, a cattarói és raguzai. A kor­ nem volt a' Könyv Második vagyis Mathematicai ré­ mányzó a tartomány fővárosában, Zárában lakik, szébe is tökélletesen be tanulnom; minthogy az rész- ugyanott tartja üléseit a tartománygyülés is. szerint a' hibás tisztázás, részszerint a mindenben új, Az idők nagyon megváltoztak a tizenhatodik szokatlan, és sokszor valóban szükségtelen Termino­ század óta, midőn az uszkókok, a kik török szö­ lógia, felesleges Distmctiók miatt, sok helyeken majd kevények voltak, nyílt háborút viseltek a muzul­ csak nem érthetetlen lévén, több időt kivánt megérté­ mánok ellen ép úgy, mint a keresztények ellen, sére, mint én réá fordíthatnék. Azonban azon kevés a szultán ellen ép úgy, mint a velenczei köztár­ saság ellen és rémületben tartották az Adria is, a' mit a' K. úr által Feltalált Sermonis Organiájá- éjszaki részeit. De az uszkókok eltűntek és ma bál megérthettem, elég arra, hogy azt többnek tekint­ már Karnioliában lehet nyomukra találni. Az sem, mint merő elmefuttatásnak, 's csudáljam a Fel­ Adriában ma ép oly biztonság uralkodik, mint a találó éles elméjét. Hogy az articularis hang Mathe- felséges és költői Közép-tenger egyéb részeiben. sisse nem képtelenség, igen Fel lehet tenni csak azon Raguza, vagyis helyesebben a kis raguzai állam inductióból is, hogy az emberi hang egygyik Nemé­ sokáig köztársaság volt, még Velencze előtt, nek, az Éneknek van már Mathesisse, miért ne lehes­ vagyis a kilenczedik századtól fogva. I. Napóleon egy rendelete által 1808-ban az illyriai király­ sem a' másik Nemének ia, a' Beszédnek I : S az orgániát (ha az netalán némely Petitiói- sággal egyesíté s egy herczegséget csinált belőle Marmont marsai számára. A raguzai hajók, a tól megtisztíttatván megállapíttatik) Grammaticai melyek a levante összes kikötőit bejárták, már a tisztaságra vont Anyai nyelvünk jelességeinek kita- kilenczedik század óta, a szentszék jóvoltából pogatására fordítani akarni, melly Felséges, melly egyedárusági joggal bírtak, a hitetlenekkel való szent gondolat és akarat! — De ismétlem, hogy Nyel­ kereskedés tekintetében, a mi Raguzának nagy

SÁNDOR MÁTYÁS

2. SZÁM. 188(i. XXXIII. ÉVFOLYAM.

fontosságot adott a déli Európa apró köztársaságai közt; de Ra­ guza nemesebb tulajdonságai által is kivált: tudósainak és íróinak hír­ nevénél fogva elnevezték szlovén Athénnek. Mindazonáltal a tengeri kereskedelem jó horgonytalaju és mély vizű kikötőt igényel, a mely a nagy tonnateherképességű hajó­ kat is befogadhassa és Raguzának nem volt ilyen kikötője. A raguzai kikötő szűk, tele van a víz színéig felnyúló szirtekkel és csupán parti kereskedő hajóknak vagy halászbár­ káknak adhat menhelyet. Szerencsére, fél mérföldnyire észak felé az Ombla Eumera öböl egyik beszögelésében, a természet szeszélye egy kitűnő kikötőt alko­ tott, a mely a hajózás összes szük­ ségleteinek megfelelni képes. Ez a gravosai kikötő, a inelynél talán nincs jobb az egész dalmát ten­ gerparton. Itt még a hadihajók is elég vizet találnak, van elég hely a hajóépítésre és a hajók kijavítására, végre itt teljes biztonságban kiköt­ hetnek a nagy kereskedelmi és sze­ mélyszállító hajók, a melyekkel az egész világot elárasztották időjártával. Ebből az következik, hogy elbe­ szélésünk idejében a Raguzából Gravosába vezető útból valóságos boulevard lett, szép fákkal beül­ tetve, gyönyörű nyaralóktól szegé­ lyezve és sürün látogatva a város lakosságától, a mely akkoriban tizen­ hat-tizenhét ezer lélekre rúghatott. E napon, szép tavaszi délután, négy óra tájban, azt lehetett tapasztalni, hogy a raguzaiak töme­ gesen sétáltak Gravosa felé. E külvárosban — hiszen a város kapui előtt épült Gravosát bízvást így lehet nevezni — nép­ ünnepet tartottak, mindenféle játékokkal, vásári mutatványokkal, táuczczal és zenével a szabad ég alatt, a charlatanok, akrobaták és egyéb mű­ vészek lármája, éneke és hangszerei nagy lár­ mával töltötték be az utczákat, le egész a kikötő rakpartjáig. Az idegeunek pompás alkalma lett volna itt a mindenféle vándor csőcselék közé vegyült szláv faj typusainak tanulmányozására. Nem csupán ezek a nomádok sereglettek ide az ünnepélyre, hogy kiaknázzák a látogatók kíváncsiságát, de a sík föld és a hegyek lakói is részt akartak venni a nyilvános mulatságokban. A nők nagy számmal jelentek meg: városi asszonyságok, környékbeli parasztasszonyok és partvidéki halásznők vegyest. Némelyek öltözé­ kén észre lehetett venni, hogy igyekeznek a leg­ újabb nyugateurópai divathoz alkalmazkodni. Mások az egyes vidékek szerint legalább bizonyos részleteikre nézve változó öltözeteket viseltek: hímzett mellű és ujjú fehér inget. Tarka-barka felöltőt, a melyben a szinek és a rajzok mozaik­ szerűen összevegyültek, mint apersa szőnyegeken, száz meg száz ezüst szeggel kivert övet, — tarka szalagokkal díszített hajukon fehér «okrongát» (fejkötöt), a melyről a fátyol hátrafügg, mint a «puskái» a keletiek turbánjáról, szalmakötéllel a lábszárakhoz kötözött bocskort és sarukat. És a különféle öltöiiydarabok kiegészítését minden­ féle ékszerek képezték, a melyek ezüst karpereczek, nyakláuczok és boglárok alakjában, a nyak, a karok, a mell és az öv díszítésére vannak ren­ deltetve. Ezeket az ékszereket még a falusi nép­ nél is fel lehet találni, a mely szintén kedveli az öltönydarabok körvonalait kiemelő szines himzés-szegélyzetet. De az összes nyugati jelmezek közül, melye­ ket még a kikötőbeli hajósok is bizonyos elegancziával viseltek, különösen magára vonta a figyel­ őiét a kiváltságos testületet képező hordárok öltözete. Ezek a turbános, zubbonyos hordárok valódi keleti népnek látszanak, széles övük­ kel, bő török bugyogójukkal és papucsaikkal. Becsületére válnának akár a galatai rakpar­ toknak, akár a Top-hané térnek Konstantiná­ polyban. Az ünnepély élénksége elérte a tetőpontját. A sátorok és a deszkabódék nem ürültek ki sem a főtéren, sem a rakpartokon. Ezenkívül kilá­ tásba volt helyezve egy külön látványosság is, a mely nagyon alkalmas volt arra, hogy sokakban

23

VASÁRNAPI ÚJSÁG.

nem tartozott azok közé, a kiket az emberi nyo­ morúság elérzékenyíteni képes. Ezzel mindketten más, nem kevésbbé zajos bódék felé irányozták lépteiket, keresztülhatol­ ván a sűrű néptömegen, mialatt a guzla-müveszek elszélyedtek a szomszéd csapszékekbe, ((beinuia a jövedelmet. Nem is kímélték a szilvóriumos palaczkokat s az erős ital úgy csúszott le a czigányok torkán, mintha egyszerű szirup lett volna. Mindazonáltal a szabad ég alatt gyakorló mű­ vészek, énesek vagy szemfényvesztők nem egyenlő mérvben örvendettek a közönség kegyé­ nek. A legelhanyagoltabbaknak két akrobatát le­ hetett látni, a kik hasztalan igyekeztek közönséget csődíteni maguk köré, egy emelvényen végrehaj­ tott mutatványaikkal. Az emelvény felett meglehetősen rossz karban levő festett vásznak függtek, melyek a legképte­ lenebb tájképeket és legvalószinütlenebb alakú vadállatokat: oroszlánokat, sakálokat, hiénákat, tigriseket, óriáskígyókat, stb. ábrázoltak. Az emelvény mögött egy színkör volt elkerítve ócska vászonnal, a melyen sokkal több volt a lyuk, hogy sem a kíváncsi szemek kísértetbe ne estek volna bekandikálni, — a mi a jövedelemnek csakis ártalmára lehetett. Az emelvény előtt, meglehetősen ingadozó póznákon, egy korhadt deszka volt megerősítve, a melyen a következő öt szó volt felírva szénnel: Pescade és Matifou franczia akrobaták.

RAGUZA.

felébreszsze a kíváncsiságot: egy trabacolo vizrebocsátása. A trabacolo, melyet különösen az Adriai-tengeren használnak két árboczczal és két előtörzs-vitorlával ül, melyek felül és alól sze­ gélykötéllel vannak megerősítve. A vízrebocsátás este hat órára volt kitűzve és a hajótest, a melyeket már megszabadítottak a támasztó dorongoktól, csupán a zárék eltávolí­ tását várta, hogy lecsuszszék a vízbe. De addig is a szemfényvesztők, a vándorzené­ szek és az akrobaták egymással versenyeztek te­ hetség vagy ügyesség tekintetében, a nép nagy gyönyörűségére. Meg kell vallanunk, hogy leginkább a zené­ szek vonzották a népet és közülök a guzlárok szedtek össze legtöbb pénzt. Bizarr hangszereik kíséretével hazai népdalaikat énekelték s való­ ban megérdemelték, hogy az ember megálljon őket hallgatni. A guzla, a melyen ezek az utczai zenészek játszanak, egy szertelen hosszú nyakú hangszer, melynek húrjait egy egyszerű húrból álló nyirettyűvel pengetik. A mi pedig az énekeseket illeti, ezeknél a hang nem hiányzik, mert leg­ alább is ugyanannyit énekelnek fejhangon mint mellhangon. Az egyik énekes, egy fekete hajú és barna arczu ficzkó, a térdei közt tartotta a hangszerét, a mely egy lesoványodott gordonkához hasonlított, moz­ dulataival, taglejtésével és arczjátékával egy czigány dalt miméit és az első versszak után aztán elindult tányérával s néhány darab rézpénzt igyekezett összekéregetni a hallgatóságtól. De úgy látszik, hogy a bevétel igen csekély volt, az énekes tehát visszament a helyére és a körül­ állókat a második strófa eldalolásával igyekezett elérzékenyíteni. Egy körülbelől ötven-ötvenöt éves férfi nagy lelki nyugalommal hallgatta a czigányok énekét, de a dal költői csábjai iránt érzéketlen maradt és nem látszott hajlandónak az erszé­ nyébe nyúlni. Igaz, hogy nem a dalban előforduó «czigány leány nézett rá nagy fekete sze­ meivel* — hanem az a hórihorgas ficzkó, a ki a czigány leány érzelmeit tolmácsolta énekével. Épen el akart távozni a helyéről, a nélkül, hogy fizetett volna, midőn fiatal leánya, a ki mellette állt, így szólt hozzá: — Atyám, nálam nincs pénz. Adjon valamit ennek a derék fiúnak És így jutott a guzlás négy vagy öt krajezárhoz, a melyeket a fiatal leány közbenjárása nél­ kül bizonyára nem kapott volna meg. Nem mintha az atyja, a ki gazdag ember volt, annyira fukar lett voína, hogy az alamizsnát is sajnálja egy szegény piaczi énekestől: de valószínűleg

Ez a két ember külsőleg, és kétségkívül belső­ leg is, annyira különbözött egymástól, a meny­ nyire két emberi lény általában különbözhetik. Kétségkívül csupán közös származásuknál fogva egyesültek, bebarangolni a világot és végig küz deni «az élet harczát». Mindketten provencei születésűek voltak. De honnét vették bizarr neveiket, a melyek távoli hazájukban talán híresek is voltak ? Talán e két név ama két földrajzi pontot jelenté, amelyek közt az algíri öböl beszögelik: a Matifou fokot, (Cap Matifou) és a Pescade csúcsot (Pointe Pes­ cade) ? Igen : és valóban neveik ép oly jól illettek rájuk, mint a hogy az Atlas név illik valamely piaczi óriásra. (Folyt, kör.)

UJ-ÉVI ELSZEGŐDÉS. Az új-év a cselédvilág Eldoradója. Nemcsak azért, mert ilyenkor kedveskedik az udvarias fűszerboltos a mi Zsuzskánknak pompás kókusz­ dió-szappannal vörös kezeire, mellé egy-egy gyűszünyi otkolont, jóféle pirositót, szalagot, csoko­ ládét s mi egyebet csempészve, hálából azért, hogy egész éven át olyan kitartón vitte hozzá az aprópénzt, vagy ha könyvre vásárolt — a könyvet; hanem főként azért is, mert a fő-főalkalom arra, ha valaki könnyítni akar terhes szolgálatán, hogy a jószívű Kczupringernéx szövetségében előnyö­ seim feltételek mellett jusson «helybe». S bizony már hetekkel az újévet megelőzőleg van is nagy felfordulás a cselédvilágban, lótnak-futnak egy­ máshoz a czifrálkodó fehérmegyeiek, a tenyerestalpas és jó munkabíró pátyiak, szentendreiek, kókaiak, meg a hány ilyen nagy cseléd-emporiuma van a mi cselédtermő édes hazánknak. Itt is, ott is ellopnak egy pár perczet a petróleum-vásár­ lásnál ; szögleteken, kapuközökben nagy titok­ ban sugnak-búgnak, ki mikor változtatja helyét, mi panasza van a háziakra, hova szólítják bér­ fölemelésre s több efféle. A Kati pakol, mert férj­ hez menendő; várja otthon a legény, kap is vele néhány csengő ezüst forintost, jól becsavarva zsebkendője szögletébe (talán azért, a mért egyebet — nem kap). A Mari, az a gazdájával meg van elégedve, hanem az «asszony» — no az valódi sárkány. Jutkának a gyermeksírás ellen van kifogása, meg hogy új gombolós czipőjében nehezen esik a harmadik emeletet járnia. Hát még a Treszkák, Borcsák, Nancsik, Klárik egész tábora? Kinek az étel nem tetszik, megunta a mindennapi krumpli-pürét, kinek meg külön cse­ lédszobára volnának igényei, (mint a Veronka földijének ott a sugárúton, «no az ugyan jól járt»), vagy pedig több vasárnapi kimenőre, a mi­ kor a kőbányai nagy vendéglőben kitánezolhassa magátabudakeszi svábok trombitájamellett kitartó, sőt néha bizony ki is tartott udvarlójá­ val, azzal a hetyke bádogos legénynyel, a ki után

24 olyan meghatóan fújja ebódutáni mosogatásnál, hogy azt m o n d j a : • Nem bánnám, ha mindennap is megverne, Csak a nevem iDnsák Fenné] lehetne •. Szóval foly a csiri-csári. «Hidd el lelkem, a mai világban inkább szolgál az ember zsidónál, mint kereszténynél». Aztán a czimzések sem épen érdek­ telenek, melyekkel gazdáikat titulálják bizonyos eredeti skála szerint: a nagyságos úrfi, az ú r és — az asszony. Órákat eltöltenek a közvetítő intézet meleg kályhája mellett, hol egészen otthonosok­ nak érzik magokat, vagy az ujonezabbjai a Kálvin­ tér sarkán tipegve-topogva. Mert ez az a cseléd­ börze, a hol mindjárt ott ragadnak, a mint a szom­ széd hajóállomások partra öntötték őket pereputytyostól a hetivásárok napján s éktelen libagágogás és kakaskukorékolás mellett várják a szerényebb alkalmatosságot, mely egy-egy surlásra, ablak­ tisztításra, vagy bejárónéságra elszólítja őket vá­ rakozó állásukból. S míg ez alkudozások folynak, beáll az új-év é s

VASÁRNAPI ÚJSÁG. bemutatás ünnepélyességét, hanem meglehet azért is, mert a princzipális fiatal menyecskefeleségének rajta feledt tüzes szemei perzselön sütnek rá. A mi bizony imponálóbb körülmény, még magának az öreg urnák összeránczolt szem­ öldökénél is. Mert a vén tudós tudni látszik, hogy a tekintély fegyelmezi a fiatal lelket, s azért szi­ gorú méltósággal töri fel az ajánló levelet, melyet valamely régi iskolatársa küldhetett, pártfogásába ajánlva a fiút. Megkönnyíti a méltóság kifejezését az asztal ebédutáni kinézése, mely a jól Lakott kényelem megelégedettségével mosolyog a jöve­ vény felé. Még a földön ugrándozó szajkó is kí­ váncsi szemekkel méregeti az érkezőt, kinek töprengő arczán meglátszik a gond, hogy vájjon milyen eredménye lesz az ajánlkozásnak. Higyjük a legjobbat. Az egyik erősség már bizonyos, hogy be van véve, s ez az asszony hajlandósága, ezen át nem nehéz az öreg úr szivéhez is eljutni, söt idővel, ki tudja ? tán még a provisoratushoz is.

ÚJ-ÉVI

sutty!-— nszékről-székre doh helyre*, mint a, játékban, ugy ott van mindenki ismét uj helyén, a mit elcserélgetett kéz alatt, hogy még a helye sem hűlt meg. Ringatja ismét az idegen bébét, s megesküszik, hogy sohasem látottt szebbet és egészségesebbet, ismeretséget köt a házbeliekkel, udvaroltat magának a mészárossal, visszalöki a csontot, a mit az nyomtatókba ád s nyeli a «czofra» vagy a «fruska» neveket, a miket jó kedvében asszonya hozzávág, a szerint, a melyik jobban talál egyéniségéhez. De nemcsak a cselédeknél, sok más különböző professziójú embereknél is az új-év a szegődtetem ideje, és ez a nevezetes aktus minden időben elég ünnepélyes mozzanatokban bővelkedett arra nézve, hogy hálás tárgyúl szolgáljon a festő ecset­ jére, így abban a rokokko-korban is, melyből ma közlött képünk véve van. Az a fiatal gyógy­ szertári laboráns, ki valószínűleg most teszi első lépését a világban, röstelkedve morzsolgatja kalapját az ajtófél mellett, hol podgyásza is le­ rakva várakozik, nemcsak azért, mert érzi az első

2. SZÁM. 1886. XXXIII. ÉVFOLYAM.

zakra. Ezenkívül nagy értéket képviselnek még a bntorok és szerszámok s a vasutak. A háziállatok értéke mái- csak 42 milliót tesz s a készpénzé alig 20 milliót. A leggazdagabb országok a következők: Egyesült-államok 189,900, Anglia 174,400, Francziaország 161,200 Németország 126,460 millió márkát képviselő összes vagyonnal. * Az emberi haj eoha sem volt oly keresett, mint jelenleg. Még Khinából és Indiából is nagy mennyi­ séget szállítanak Európába. A legfinomabb haj Francziaországból kerül, de Olaszországból is szép sötét, hosszú, feketén is fénylő hajat hoznak ki. Az ár igen különböző, Francziaországban félkilóért 20—80 frank, Angliában 4—80 shilling, Amerikában uncziáért 6 centet fizetnek. A franczia hajfonat középsúlya 10, az olaszé 12 s a németé 20 lat; a német haj azonban oly rossz minőségű hogy rendesen csak francziával keverve lehet értékesíteni. Nem érdektelen, hogy a hajkereskedésnél az orr nagy szerepet játszik s a gyakorlott hajkereskedő állítólag szaglás után rögtön megkülönbözteti a német hajat a francziától. * Sajt-baccilusokat fedezett föl közelebb egy göttingai fiatal orvos, mely állatok Koch híres kho-

ELSZEGŐDÉS.

EGYVELEG. Feltámadó növény. Már a középkorban isme­ retes volt az úgynevezett jerichói rózsa (mely tulaj­ donkép nem rózsa s nem is Jerichóból ered) onnan, hogy összekunkorodott ágai kellő nedvesség folytán ismét széttágulnak. De míg e rózsa így kinyitva is csak száraz galy maradt, a kaliforniai feltámadó nö­ vény (Selaginella rediviva), mely eredeti állapotában a magas hegyeken tenyésző almához hasonló száraz gömb alul szürke száraz gyökerekkel, ha 12—24 óráig langyos vizben áll, igen szép s élénk zöld szim'í bokorrá lesz; de ha kiveszik a vízből s száraz helyre teszik, ismét összemegy s eredeti alakját ölti fel. E rendkívüli sajátságot a Selaginella redivivánál csak ujabb időben fedezték fel, mivel e «kinyílás* éven­ ként legfelebb 3—4 ízben fordul elő az erős esőzések után. Most már e növény kereskedelmi tárgy lett s nemcsak mulatságnak tekintik, de mint szegélydiszítő növényt is alkalmazzák. * Egy billió s tizenötezer millió márkára be­ csüli egy német tudós az egész földgömbön levő értéket. Ennek mintegy harmadrésze (340,000 millió) esik a termőföldre és az erdőre s esv neeved a há-

lerabacillusaihoz veszedelmesen hasonlítanak, te­ nyésztési módjuk is ugyanaz s tulajdonkép csak abban különböznek tőlük, hogy állatokba beoltva sem okoznak veszedelmet. Az érdekes bacillust a német orvosok most szenvedélylyel tanulmányozzák. '-'•' Régi fügefa van Winchesterben (Angüa); tör­ téneti adatok szerint már 1623-ban termett s gyü­ mölcséből I. Jakab is evett. ;; Őszi leveleket gyűjtöttek ez évben az Egyesült­ államokban, hol az ilyenek közt igen sok nagyon szép szinű van, sötétpiros, veressárga, barnazöld, aranysárga, bíborpiros, égő szinű, halvány és reczés. A kikeresett szép példányokat papir között meg­ nyomtatják s azután könnyű viaszoldattal vonják be w Makart-csokrokra, képrámákra, templomi díszíté­ sekre stb. használják. * Rafael egyik ifjúkori képét, az 1506-ban fes­ tett «három grácziát» vásárolta meg D'Aumale herczeg a hűes Lord Dudley-féle gyűjteményből. A kép csak hét négyszöghüvelyk nagyságú s ára 25,000 font sterling volt, melynél nagyobb összeget ily kis képért aligha adtak valaha.

2. SZÁM. 1886. XXXIII. ÉVFOLYAM.

VASÁRNAPI ÚJSÁG.

25 De nemcsak ebben állanak a tudomány kö­ rül szerzett érdemei. Évek során keresztül fára­ dozott a b b a n a nagy m u n k á b a n , hogy Magyar­ ország történetét török kútfőkből összeállítsa s a hódoltság idejére vonatkozólag megbecsülhe­ tetlen forrásokat gyűjtött. Valódi kincs az, a mit fölhalmozott, «unikumok halmaza, nagy fáradsággal, sokszor veszélylyel gyűjtögetve, tenger pénz árán s olyan pénzen, melyet gyak­ ran szájától kellett elvonni a magyar tudo­ mányért rajongó e második Körösi Csornának», írja róla a «Budapesti Hirlap» levelezője. Még utolsó ideje is történeti t a n u l m á n y a i n a k volt szentelve. Egy ifjú történészünk számára gyűjtögette török forrásokból a Boszniára vo­ natkozó adatokat. Hetvenhat keleti iró müveit foglalta egybe egy óriási foliansban. Atalában soha senki nem fordult hozzá segítségért, szíves­ ségért hiába, mindenkin segített tanácscsal, út­ baigazítással, s máskép is ós senki abba a kis boltba be nem tévedt a nélkül, hogy gazdagab­ ban ne jött volna ki belőle. Egy órát társalogni az igénytelen tudóssal többet ért, mint éveket tölteni utazásban, könyvek buvárlásában. A tu­ dás és tapasztalat kimeríthetetlen forrása volt e férfi, ki szívesen hocsátá a hozzá folyamodó rendelkezésére meggyújtott szellemi kincseinek tárházát.

Elete pályájára vonatkozólag beavatott kézből a következő adatokat veszszük: Az 1838. évi * Regélő* 40. számában ez a «Gyászhír» olvasható : «Mult május 23-án szen­ derült boldogabb életre t. t. Szilágyi J á n o s úr, hatházi ref. prédikátor, mély tudományú s több jeles értekezéséről ismert férfiú, a "Tudományos Gyűjtemény" legszorgalmasabb, leghuzgóbb íróinak egyike. Nemzeti literatúránk benne ismét egyik munkás ós közösen tisztelt mívelőjét s ápolóját veszté el.» — E veszteség valódiságá­ ról m a is meggyőzödhetünk, h a a Tud. Gyűjte­ mény 1832—36-dik évi köteteiben a Szilágyi János neve alatt megjelent nyelvtudományi ér­ tekezéseket megtekintjük. A gyászhír hallgatott arról a veszteségről, melyet a boldogabb életre szenderült prédikátor családja szenvedett. Ifjú özvegy, apró gyerme­ kekkel maradt utána árván, kit később Fábián János, h.-böszörményi jószívű s tanult úri em­ ber vett nőül, s gyermekeiről apai szívvel gon­ doskodott. A nagyobb fiú, Dániel, a böszörmé­ nyi kis gymnáziumból Debreczenbe ment tanu­ lását folytatni; a kisebb, Sándor, asztalossá lett. Ma is vannak tanárok, kik az árva gyermek Dehain konstantinápolyi fényképe S Z I L Á G Y I D Á N I E L . után rajzolta Bitzó Géza. sorsán könyörülnek, előhaladásuk ű á n t külö­ nösebben érdeklődnek s az apák érdemeiről megemlékezve azon vannak, hogy elmaradt kel, oly puritán egyszerűséggel, hogy még ágya gyermekeikből, h a lehet, azokhoz méltó embe­ SZILÁGYI DÁNIEL. sem volt, csak egy alacsony ládára terített ócska reket neveljenek. Lugossy is ilyen volt. A mint 1830—188.-). Dániel 1847-ben a mostani Vll-ik gymn. osz­ Egész váratlanul érkezett Konstantinápoly­ szőnyegen aludt félig ülve s maga főzte meg tályra beiratkozott, azonnal házához fogadta. ból 'a szomorú hír, hogy Magyarország egyik egyszerű ételét szenes serpenyőjében. Rövid ideig lakhattak egy fedél alatt, de kölcsö­ És ez a férfi, a ki minden kényelmet és élve­ nös ragaszkodásuk holtuk napjáig tartott. leghűbb fia, az emigráczió tagja, ki ott 1849 zetet megvont magától, egész vagyont költött óta élt s a legkitűnőbb orientalisták egyike volt, Fél év múlva a buzgó hazaszeretet mind­ honfitársai fölsegélésére. Mert nem volt híjával kettőjükkel fegyvert fogatott. Dániel a császár­ a sok ismerettel bíró s tudományos míveltségü Szilágyi Dániel, kiben az odavetődött magyarok a keresetnek. Magyar létére, mint török ügyvéd huszárokhoz jutott s mint őrmester harczolt az utolsó napokig, a mikor hadnagygyá lett s emi­ mindig h ü barátra és segítőre találtak, minden bajlódott ezerféle pörös ügygyei, tett dragomángrált. Szenvedett, sanyargott mint a többi emi­ szolgálatokat, akár egy közönséges tolmács, előleges betegség nélkül kiszenvedett. gráns, békével tűrt mint kevesen és bár 1S éves Egy magyar hirlap levelezője épen Konstan­ végzett csekély díjért fordításokat, levelezése­ létére felfogni is, érezni is t u d t a mind a haza, tinápolyban volt az időben s megelőző este még ket. Mint tudós orientalistának nagy hire volt mind a maga sorsát, gyermetegen vidám kedé­ kedélyesen beszélgettek. S m á s n a p ott találták szaktársai előtt s Francziaország és Anglia tur- lye páratlan jelenség volt a bujdosó táborban. Senkinek sem jutott eszébe ezért r á neheztelni, a magyar tudóst könyvekkel zsúfolt kis boltjá­ kológjai valóságos tekintélynek tartották. Ha a sőt mindenki kedvelte, szerette. Társainál is ban, íróasztala mellett ülve, kezében tollal — török nyelv zugaiban eltévedtek, csak néhány erösebben hitte, hogy győztesen fognak vissza­ sort irtak a Timoni-utczai remetének s posta­ térni s talán annak a visszaváró bucsuzásnak halva. fordultával asztalukon volt az útbaigazítás, a sugarai tündököltek kedélyében, melylyel 1849 Ott lakott a Timoni-utczában, a török főváros melyet hiába kerestek volna könyvtárak fene­ tavaszán egy alföldi városból, mívelt, vagyonos Pera negyedében, homályos, alacsony bolt­ kén t a l á n évekig. Egész nemzedékét nevelte föl szülők s azok egyetlen szép fiatal lánya bocsá­ helyiségben, a hol a tömérdek fölhalmozott az orientalista búvároknak, a magyar és a tották útjára az ifjú katonát. Kocsis, lovász, sza­ könyv és kézirat közt épen csak a n n y i hely kács, kereskedő lett a nem sok tapasztalású külföldi szaktekintélyek legtöbbje az ő keze volt, a hol az ember megfordulhatott. A köny­ emigránsból, mely életmódok három elsejében alól került ki, az ő útmutatása szerint lett nebecsületes hűségével nyerte meg az idegenek vektől n e m m a r a d t a helyiségben annyi tér, vök nagygyá, ismertté, míg tanítómesterük bizodalmát, míg az utolsóban maga kárán ta­ hogy koporsója elfért volna b e n n e . A szabad ég ismeretlenül éldegélt tovább a homályban. n u l t a m e g , hogy n e m kalmárnak született. alatt, az utcza közepén tették koporsóba a Ö fedezte föl a korvinákat is a szultán könyv­ Atyjától öröklött nyelvtanulási hajlamát az al­ • magyar Diogenes»-t. kalom és kényszerűség azonnal fejlesztette, a tárában s nagy tényező volt abban, hogy azo­ mint idegen földre lepett, s később az istálló és Mert valóban az volt. A világtól elvonult sze­ kat a török kormány Magyarországnak vissza­ konyha levegője sem irtotta ki belőle. Majd rény búvár évek hosszú sora óta élt kis boltjá­ ajándékozza. megnősült. H ü nejét s gyermekeinek gondos ban, m i n t egy remete kevésből, kevés igények­

2. SZÁM. 1886. XXXIII. ÉVFOLYAM.

VASÁRNAPI ÚJSÁG.

26 anyját n e m a magyar alföld, h a n e m SchleswígHolstein nevelte. Ez négy évvel ezelőtt Buda­ pesten halt meg. Midőn a keleti háború kiütött, Szilágyi m á r nyelvtudományával tartotta fenn magát és csa­ ládját. A szövetséges angol hadsereg főtisztjei közül számosan tanultak tőle törökül. Saját módszerű sikeres tanítása sok jóakarót szerzett számára. Egy angol ezredes, tanítványa, kiesz­ közölte, hogy elsőrangú tolmáescsá neveztetett ki a hadsereghez. Szilágyi újra osztályozta ma­ gát ; jelentette, hogy ő csak másodosztályú tolmácsi állásra tartja magát érdemesnek, s h a elfogadtatik, mint ilyen fogadhatja el a kinevezést. A pártfogó neheztelt, de Szilágyával n e m boldo­ gult. Másodosztályúnál nem tehették többnek; elsöosztályú akárhány volt, a ki nála kevesebbet tudott. Ekkori érintkezéseit gyakorlati irányú ember nagyon fel tudta volna használni. Ö megelége­ dett azzal, hogy ember- és világismeretét gya­ rapította, t a n u l m á n y a i b a n haladhatott s össze­ köttetésekre tett szert, melyek nem neki, hanem általa a hazai tudományosságnak lehetnek hasz­ nára. H e n s z l m a n , Ipolyi és Kubinyi Ferencz keleti útja volt erre az első nevezetes alkalom, kik, midőn visszatértek, teljes elismeréssel nyi­ latkoztak kitűnő szolgálatairól. Nekik sikerült bizonyos fokig megérlelni szivének hazatérő szán­ dékát, úgy hogy 1863-ban családját haza is küldötte, ő maga azonban csak a készülődésig jutott. 1867 után megint erősebbeu készült, de a kik vártuk s biztattuk, ismét hiába vártuk. Há­ rom-négy évvel ezelőtt újból erőt vett rajta a vágyódás s haláláig foglalkozott hazajövetele gondolatával, a mi nélkül különben egyetlen napja sem múlt el külföldön töltött éveinek. Fiait visszaadta a hazának, maga Konstantiná­ polyban hunyt el november 4í2-én 55-dik évé­ ben. Bárcsak szót ne szóródnék az a tudományos kincshalmaz, melyet hazaszeretettel, tudomány­ ért élőhaló igyekezettel s szűkölködéssel sikerült összegyűjtenie.

EGY TUDÓS NÉGER.

'l

Nagytiszteletü Johnson Henrik ur az, a felsőnigeri föesperes, kinek arczképét e soraink fölött bemutatjuk. Nem tagadhatja el telivér néger eredetét, bár kiborotvált arcza s a honfitársainál szokatlan pápaszem egészen sajátságos ki­ fejezést a d n a k tagadhatlanul értelmet s bizonyos jellemszilárdságot tanúsító arczának. De nem a sajátságos arczkifejezés ösztönöz Johnson arczképének kiadására, hanem az, hogy e néger valóban tudós és érdemes férfi, a mit eléggé bizonyít az a tény is, hogy a cambridgei egyetem, a legrégibb s leghíresebb egyetemek egyike, f. év nov. 12-én tiszteletbeli tudori czímmel tüntette ki. Toussaint l'Ouverture, Haiti fölszabadítója, Mtéza, Uganda hatalmas fejedelme, az úgynevezett «néger Na­ póleon*, Ira-Adridge, a hires színművész s mások eléggé tanúsítják, hogy a négerek közt nagy szellemi tehetségek is vannak Johson méltán sorakozik e fényes névsorhoz. Johnson szülei már szabad keresztény négerek voltak. 1840-ben született Hastingsban, NyugatAfrika Sierra-Leone nevű partvidékén s ugyan­ csak Afrikában a Miiward misszionárius vezetése alatt álló freetowni iskolában nyerte első oktatá­ sát. Nagy szellemi tehetségei, különösen rendkí­ vüli nyelvérzéke miatt Milward csakhamar segéd­ tanítójává tette, mely minőségében némi anyagi segítséget nnerne, 1865-ben Angliába jött tanul­ mányát folytatni s a Londonban lévő «Chureh

Missionary Collegedben (Islington) több evet töltött. Csakhamar elsajátította az angol es gorog nyelveken kivül, melyeket már Freetownban is­ mert, a héber, latin, franczia s a német nyelve­ ket. Később magánszorgalomból megtanulta az arab nyelvet, nemcsak a klasszikus, de modern alakjában is, midőn Palesztinát meglátogatta. E mellett sok néger törzs nyelvjárását érti s öt, eddig ismeretlen nyelv szótárát állította össze. 1873-ban, mint fölszentelt pap, misszionárius lett Sherbaróban és Lagosban s öt év múlva főesperessé neveztetett ki, mely minőségében sok ügyességet és tapintatot tanúsít, s nemcsak elöl­ járóinak, de a néger népnek rokonszenvét is sikerült megnyernie. A néger misszió ezelőtt huszonöt évvel alakult s 1864 óta külön afrikai püspöke is van, jelenleg Crowther Sámuel. Most 12 hittérítő állomás léte­ zik, melyekben a püspökön kívül csak egy euró­ pai titkár, de 7 afrikai születésű pap működik. A megkeresztelt tagok száma 2220, van még 1580 katechumena, 875 kommunikáló, továbbá 7 iskola 413 tanulóval. Johnsonnak e helyen a közlekedési viszonyok gyors fejlődésénél fogva (vasút is építtetik nemsokára) nagy tevékenységi köre van s kétségtelen, hogy a tudós néger főpap nemcsak az egyházi dolgokban, de a czivilizáczió minden terén is nagy hasznot fog hajtani néger honfitársainak.

A PETŐFI TÁRSASÁG KÖZGYŰLÉSE. A Petőfi-társaság, mint évenkint rendesen, január hó (ián az akadémia nagy termében tartotta meg közgyűlését, ez alkalommal a tizediket, oly nagy közönség jelenlétében, hogy a nők egy része is kény­ telen volt állani és sokan visszatértek a teremből. A programúi érdekes volt s különös tetszésben része­ sült Jókai Mór előadása «Jókai tágabb hazája* czím alatt, melyet egész terjedelmében közlünk, s mely ben a koszorús költő Kossuthnak egy róla tett meg­ jegyzéséből kiindulva azt fejtegeti, hogy a magyar nemzet jelenlegi állapota jobb a réginél s elérkezett az idő, midőn a magyar nemzetnek a művelt világ­ ban is igyekeznie kell tért foglalnia. Pontban délelőtti tíz órakor vonult be a társaság elnöksége a terembe. Az elnöki asztalnál helyet fog­ lalt Jókai Mór, Komócsy József, továbbá a két titkár: Szana Tamás és Ábrányi Emil. A közönség zajos éljenzéssel fogadta a társaság tagjait, különösen Jókait. Komócsy József alelnök röviden üdvözölte a meg­ jelent hallgatóságot s megnyitotta az ülést, mire Ábrányi Emil másodtitkár olvasta fel titkári jelenté­ sét, melyből adjuk a következőket: A Petőfi-társaság a lefolyt évben ünnepélyes közülésén kivül nyolcz rendes havi ülést tartott. A társaság rendes tagjai közül költeménynyel, novellával, aesthetikai érteke­ zésekkel szerepeltek : Beniczky-Bajza Lenke, Tolnai Lajos, Mikszáth Kálmán, Balázs Sándor, P.# Szathmáry Károly, Kiss József, Névy László, Ábrányi Emil. Bodnár Zsigmond, Reviczky Gyula, Szana Tamás, Petelei István, Bulla János, Szabó Endre, Szász Gerő, dr. Prém József, Margitai Dezső, idősb Ábrányi Kornél és Bercsényi Béla; — továbbá mint vendégek: Szmrecsányi Paula, Radó Antal, Mezei Ernő, Palágyi Lajos, Petri Mór. Síkor Margit, Szabó Sándor, Hentaller Lajos és Seress Imre. Á társaság könyvkiadványai B. Bajza Lenkétől egy kötet elbe­ szélés, Tolnai Lajostól két kötetes regény és Torkos Lászlótól egy kötet költemény. Érzékeny csapás súj­ totta a társaságot két kitűnő tagjának, Győry Vil­ mosnak és Tóth Endrének elhunytával. Az elhunyt jelesek helyébe Gyarmatin Zsigmondnét és Silberstein Ötvös Adolfot választották meg. A társaság tíz év alatt még nem tudott elegendő tőkét gyűjteni, hogy irodalmilag nagyobb tevékenységet fejthessen ki, azonban a közönség érdeklődése folytán biztosra veszi a fokozatos fejlődést. A titkári jelentés után a felolvasások sorát Torkos László nyitotta meg «Az érdem» czimű szatírájával, mely tetszésben részesült. Bodnár Zsigmond hosszabb aeszthetikai tanulmányt olvasott föl«Petőfi és száza­ dunk lyrája» czím alatt, melynek végén ama nézeté­ nek ad kifejezést, hogy ha még eljön is valaha a világnyelv ideje, a magyar nyelv végleg nem tűn­ hetnék el, mert mindig lennének ideális lelkek, kik Petőfi műveiért megtanulnák nyelvünket. Tolnai Lajos«Kun László* czimű balladáját olvasta föl, mely eredeti felfogással van írva. A ballada így kezdődik. Felesége van már rég László királynak, Kunok neki mégis szebb leányt kínálnak: • Egy szavadra vár csak, nézd ez is — királyom. —> «Vén Árbocz, hü Törtei — Kemencse meglátom. Három jó oszlopom ti vagytok én nekem, A házsártos magyart rég nem szenvedhetem.

2.

SZÁM. 1886. XXXIII. KVFOLYAM.

Ti veletek élek, közöttetek halok — Azért is azt teszem, a mit én^ akarok. Akarom inig élek: a kun virágozzék. A ki engem szeret; én is csak ahhoz mék. Akarom : ez a föld legyen a tiétek, Tisza-Duna közét örökre éljétek. Kire hagynám — úgyis se kicsim se nagyom Csak akkora jószág ülne bár karomon, A melyik a nyakam át tudná már fogni, Gyönge ajakával meg tudna csókolni, Ki tudná mondani: apám, édes apám — Király vagyok — akkor én is azt mondanám 1» A költemény ezután leirja Kun Lászlónak Eduával, a szép kun leánynyal való viszonyát, Magyar­ ország szomorú sorsát, a nemzet szegénységét. Majd tizenkét szegény öreg magyar ember jön a királyhoz követségbe. Elmondják az ország bajait, s haza hívják a királyt. Ezt annyira meghatja az elárvult magyar népnek hozzávaló szeretete, hogy kardját kéri s ké­ szül vissza hazájába. Ekkor: Oda sug valamit szépséges Édua, Egyet mordul Árbocz, kettőt köhent Törtei, Kemencse oda tör, lenyes, hegyes tőrrel... No nem is ment haza! Ott veszett el ifjan . . . Akárhogy forgassam: története igy van. Megették az urak, elették a néptől. Emléke ha fölkél: véres fővel kél föl! Az élénk tetszéssel fogadott költemény után Ba­ lázs Sándor «Mikor nem vagyunk otthon* czím alatt humoros elbeszélést olvasott föl, majd Kiss József szavalta el «Rab-asszony» czimű balladáját. A taps és éljenzés után Jókai Mór tartotta meg elő­ adását, melyről fentebb emlékeztünk meg s mely a legnagyobb hatást tette az összes felolvasások között, végül Komócsy néhány szóval berekesztette az ülést.

A JÓKAI TÁGABB HAZÁJA. Az ifjú nemzedék számára irta: JÓKAI MÓR. A napokban olvastam nagy hazánkfiának egy vezérczikkében ezt a szót: «a Jókai tágabb hazája.» — Szeget ütött a fejembe! — Vájjon mi lehetett ez? — Csaknem az tossz birodalmat* értette alatta? Mert hogy abba bele «ne» menjünk, azért én annak idejében a legszűkebb hazámba is bejutottam, a mi­ nek becsületes neve ntömlöcz*. E korszak neve «Schmerling». Harmincz év alatti fiataloktól nem lehet azt köve­ telni, hogy huszonkét év előtti állapotokról világos emlékezettel bírjanak ; azért nem csodálom, ha gyak­ ran megújuló hangokat hallok a fiatal növésű erdő­ ből: «bár csak visszatérnének azok az idők, a mos­ tani, minden szabadságot megsemmisítő korszak he­ lyébe !» — Az igaz, hogy akkor nagy volt a szabad­ ság : a többség nem szavazta le a kisebbséget, — az elnök nem vonta meg senkitől a szót; — a virilisségét nem vesztette el senki; — sajtótörvény pedig épen nem volt: minden ujságüó azt írhatta, s azt nyomathatta ki a lapjába, a mi neki tetszett; — csakhogy aztán, mikor fel akarta adni a lapot a pos­ tára, akkor megfogta a gallérját — nem ám a czensor, mert olyan nem volt; hanem a rendőrbiztos, s azt mondta «lassan a szellemmel!» Azzal a lapot, nyomdát lepecsételték: az újságírót vitték a legalkotmányosabban kormányzó rendőrmandarinhoz. A rendőrmandarin ur tökéletes ellentéte volt a mostani keményszívű, haragos tekintetű, kegyetlen belügymi­ niszternek : végtelenül nyájas, mosolygó, alacsony öreg uracska, a ki mindig olyan vékony, siránkozó hangon beszélt, mintha emlékbeszédet olvasna fel megholt tudós felett: «aber meni liber Jókai! Mit cselekedett ön?» Asztalán volt kiterítve az újságom. Azt persze ő exczellentiája nem tudta, hogy mit cse­ lekedtem ; mert magyarul egy szót sem értett: csak azt látta, hogy a lapomban columnaszámra vannak aláhúzva sorok majd veres, majd kék plajbászszal: némelyik duplán. A veres a lázítás, a kék a felség­ árulás. El volt érzékenyülve : ő maga szívesen megbocsátana, s megengedné, hogy a rettenetes czikket kivegyem a lapból; de már ő exczellencziájának, a főmandarinnak ott fenn Budán tudomása van a dolog­ ról s az kegyetlen uraság: azért bármilyen nagyon sajnál is, kénytelen átadni a törvény szigorának : az­ zal megölelt, megrázta a kezemet, megtörülte a szem­ üvegeit s küldött a Károly-kaszárnyába magamat je­ lenteni. Holmi sajtóbiróság, esküdtszék s más efféle mai korbeli zsarnoki tribunál akkor nem létezett; hanem azok helyett dívott az igazi demokrata intézmény : a katonai bíróság. A hosszú asztalnál ült egy ezredes, egy őrnagy, egy kapitány, egy hadnagy, egy őrmes­ ter, egy káplár, meg egy közkatona, a három utóbbi nem értett más nyelven, csak polyákul. És ezek előtt kellett nekem elmondanom a nagyszerű védbeszédemet s bebizonyítanom, hogy Erdély jog szerint Ma­ gyarországhoz tartozik, s hogy Magyarországnak kü­ lön felelős minisztériummal kell bírni. Háromnegyed óráig tartott a védbeszédem: természetesen németül. Senki sem replikázott a beszédemre semmit.

Kiküldtek a törvényteremből s öt perez miúva visszahívtak. Az auditor major fölolvasta az Ítéletet, hogy mind a szerkesztő, mind a czikk irója, a magyar főúri csa­ ládok egyik legfényesebb nevű, tehetségű és vagyoni állású tagja, elitéltettünk a megkrétázott czikkért három hónapra, ellenben a védelemért kilenczre, összesen egy egész esztendőre — nehéz vas­ ban : — no meg a nemesség, grófság elvesztésére. Azonfelül egy kurta ezer forint pénzbirságra. — De nem ám holmi sajtóvétség miatt; oh f nem, a sajtó szabad! hanem közcsendJiáborítdsért. És így az, a ki Magyarhon és Erdély uniójáról, meg a magyar alkot­ mány helyreállításáról czikket irt és nyomtatott, az közcsendet háborított, mintha ablakokat vert volna be s éjjel kurjongatott volna utczahosszant, s ezért lett a legszűkebb hazába, a börtönbe bedugva. Hanem hát nem kell ám ezt a börtönt olyan tragice venni. Csupa mulatság volt az. A katonák iparkodtak a legkellemesebbé tenni Buda várában mulatásunkat: a nehéz vasat meg sem mutatták, soha én egész életemben annyi látogatást nem kaptam, mint azalatt az egy hónap alatt, a mit ott töltöttem, (a többit elengedte a legmagasabb kegyelem) s utol­ jára annyira vittem a kedélyes impertinentiát, hogy egy délután elszöktettem velünk együtt magát a porkolábot, ki a Svábhegyre: ott a feleségem jó va­ csorát főzött, volt jó borom hozzá elmulatgattunk, anekdotáztunk, késő éjjel kerültünk haza Budára, a tömlöczbe. alig akartak bennünket beereszteni. Sze­ rencsénk, hogy velünk volt a porkoláb, különben kin rekedtünk volna az utczán. S a katonák igazságos emberek voltak, azt meg kell nekik adni, nemcsak minket dugtak a hűvösre, a kik Magyarország állami önállóságát vitattuk, ha­ nem azt is, a ki a mi czikkünk megezáfolására vál­ lalkozott, magát az ojficiosus lap szerkesztőjét is. Hiába aliegált, hogy hisz ő a magas kormányt védel­ mezi.' «nutzt nix!» az is közcsend-háborítás.' Én kijöttem a börtönből, ő beült, egymásnak adtuk a kilincset. Hát bizonyosan ezt a mulatságos életet irigyelté­ tek meg ti kedves ifjú barátim, hogy nagyon kíván­ koztok bele vissza. Eszembe jut az az adoma, mikor a szegény favágó meg a felesége együtt ültek este a sovány vacsorá­ nál, — egy tál vereshagyma volt az egész. «Hej csak az ur Isten megadná azt, a mit én kívánok.» Én-e a szóra nyílt egyszerre mind a kettőnek az ajka. S a mit két ember egyszerre mond ki, az az óhajtás tel­ jesülni szokott. «No hát legyen meg!» hangzott egy szó a magasból, «három kivánságtok teljesüljön be legottan !» — «De jó volna most ízibe egy szál fok­ hagymás kalbász* — monda legelőbb a favágó. «Sutty!» egyszerre alákarikázott a kürtőből a kívánt csemege a tálba. De felfortyant ezen a feleség «Hogy tudta már kend a drága kívánságot ilyen potom valamire vesztegetni ? Oh bár ragadna kendnek az orrához ez a kolbász !» — «Zsupsz !» ott volt a má­ sodik beteljesült kívánság, a férj orrához hozzánőtt kolbász hosszú ormánynyá kiegyenesülve. Akkor aztán egyesült erővel arra fordították a harmadik kívánságot, hogy vajha tűnnék el az a kolbász megint a merről jött! S akkor aztán ott ültek, a beteljesült, három kívánság után, megint a tál vereshagyma előtt. — Mi is ugy járhatunk. — «Bárcsak visszatérne az a másik jobb idő !» •— mondjátok ti. — Egyszer csak ott terem a tányérotokon. «Bárcsak az orrotok­ hoz ragadna!» mondom én akkor. — Végre aztán egyesűit erővel látunk hozzá, hogy eltűnjék onnan ismét. No de hát arra ne gondoljon senki, az a «tágasabb haza» a mit «összbirodalomnak» neveznek, nem ke­ rül a tányérunkra soha, s hogy én ezt valaha, valahol, akár józan fővel, akár mámorosan ajánlottam, vagy dicsértem, vagy emlegettem volna, azt határozottan tagadom • annak idejében meg is czáfoltam. Ilyen •tágabb hazájára Jókainak* tehát nagy hazánkfia nem példálózhatott, mert ilyen sem a valóságban, sem az én fantáziámban nincs és nem lesz. Tehát minden valószínűség szerint azt az osztrák­ magyar monarkhiát érthette alatta, a mit írásban és képben együtt szerkesztünk az osztrákokkal. Ezt pe­ dig, minden belőle levonható következményekkel együtt, elfogadom. Az eszme a trónörökösé volt: ő nála fogamzott a gondolat, megismerni és megismertetni egymással és a világgal az osztrák-magyar monarkhiát (vagy egé­ szen magyarul mondva Osztrák- és Magyarországot^ írásban és képben. E tervet jóváhagyta az uralkodó, s akkor a trón­ örökös maga körül gyüjté a monarkhia mindkét részé­ nek szakavatott tudósait, hogy azoknak közreműkö­ désével alkossa meg e művet. Ez eszme megvalósulásánál első sorban érdeklő körülmény az, hogy a monarkhia egykor leendő ural­ kodója minden népeit megismerni kívánja, történe­ tükben, jellemükben, szokásaikban, ugy a hogy azo­ kat saját keblükből támadt irók ecsetelni fogjak, s a míg e mű elkészül, tehát évek hosszú során át. oly férfiakkal veszi körül magát, kik minden tekintetben függetlenek, kik a hatalomtól, a kormánytól semmit sem várnak, kik nem szolgálnak mást, mint a tudo­ mányt, s kik a szellemi munka világában olyan nevet •vívtak ki egyenkint maguknak, a mit semmi titulus

27

VASABNAPI ÚJSÁG. nem tesz fényesebbé. Mert meg kell állapítanom azt, hogy az osztrák felügyelő bizottságok épen olyan, udvaronczi zamattól ment, szabadelvű tudós férfiak­ ból vannak összeállítva, a kik saját tudományos állá­ suk tekintélyére büszkébbek, mint a rendjeleikre; mi­ ként nálunk a magyar rész felügyelői bizottságai. De különösen maga az én tisztelt kollegám, az osztrák rész szerkesztője, Weilen azon alak, a kit közelebbről kell az én ifjú barátaimmal megismertet­ nem. Fiatal korában ő is fegyvert viselt a szabad­ ságért s a miért küzdött akkor karddal, azért küzd ma is a szellemmel, a szabadelvű eszmékért; osztozott egykor a szenvedéseinkben, katona volt, közvitézből emelkedett tiszti tanárrá; bátor szívének, kiváló eszé­ nek köszönheti az állást, a hová felküzdte magát, most, polgári állásában, az olympra törő ifjúság ve­ zetője, az irodalomban rajongó képviselője az eszményiségnek; minden téren hozzászokva ahhoz a mimkához, mely a becsülettel együtt szerzi meg a kenye­ ret: magánéletben tiszta puritán jellem; a mellett széles ismeretű tudós és közszeretetben álló elnöke az osztrák szellemi phalanxnak, az irók seregének, kik őt mint apjukat szeretik s a mit legutoljára, de leghangosabban kell kimondanom, nekünk magyarok­ nak a legőszintébb és legigazságosabb barátunk. Üdv és áldás arra az országra, hol ilyen férfiak a trón örökösének mindennapi társalkodói. Es másod sorban az a nagy nyereség, hogy ez a két tábor, a szellem harezosai, innen is, túl is közel­ ből megismerik egymást. Megvallom őszintén, hogy mikor a legelső ülésben összekerültünk (az előtt soha sem láttuk egymást), a legnagyobb gyanakodással tekintettünk egymásra. Én attól tartottam, hogy az osztrák tudósok dara­ bokra akarják szedni Magyarországot (Írásban és kép­ ben) s trikolor zászlénkból föderalisztikus rongyokat akarnak tépni: ők meg azt hitték felőlem, hogy én itt a magyar tribunus plebis szerepét akarom ját­ szani, a ki a szenátus küszöbéről hajigálja be a vétó­ ját a laticlavisok közé. Előítéletet is hoztunk ma­ gunkkal, ők azt hitték rólunk magyarokról, hogy csupa poézissal, fikczióval, chauvinista dicsekedéssel és szenzácziós adomákkal akarjuk megtölteni a trón­ örökös munkáját, mink meg arról voltunk meggyő­ ződve, hogy ők csupa pedáns, tudákos encyclopédiát akarnak szsrkeszteni, véghetetlen adathalmazzal; de annál nagyobb unalmassággal. — Aztán mentül több­ ször összejöttünk, annál jobban megismertük egy­ mást : ami kezdete a megbecsülésnek és most már ott vagyunk, hogy tudunk egymástól tanulni s ezt nem is titkoljuk; hanem iparkodunk innen is, túl is a másik félt utolérni, ott a hol az előnyben van: s «közös* törekvésünk olyan munkát hozni létre, mely a tudo­ mányos alaposság és szabatos formák mellett a népies irályt, érdekes tartalmat, költői színezetet érvényesítse. Nem könnyű munka ez! Mert ha az volna a feladat, hogy készítsünk egy könyvtárt az^ osztrák-magyar monarkhiáról, százötven kötettel; van hozzáértő tudósunk elég, jól tudnók végrehajtani; ámde itt tizenöt kötetbe kell összehoznunk mindent, a mi tény, a mi adat és a mi hagyomány és költészet. És mind ennek a nagy közönség s előreláthatólag a kül­ föld számára kell megírva lennie. Szeretném, ha kedves ifjú barátim beletekintenének egyszer egy ilyen általunk szerkesztett korrektúrái ívbe, a minek a szövegét két másik tudós közremű­ ködésével megalkotta egy legilletékesebb harmadik tudós: akkor aztán kezébe vette egy negyedik, egy ötödik, meg egy hatodik tudós, az egyik igazított bele és törölt belőle veres plajbászszal, a másik kék plaj­ bászszal, a harmadik zöld, plajbászszal. ugy hogy az egész a legszebb smyrnai szőnyeg mintájává ala­ kult á t ; most még ehhez jön az én rózsaszínű tin­ tám, a ki a kihúzott helyeket itt ott visszahonosítom ; végre az én kedves szerkesztő-társamnak, Nagy Mik­ lósnak az alizarin tintája, a ki a phrasisokon addig gyalulgat, mig beleszoknak végre a praeliminált ter­ jedelembe. Olyan munka ez, mint mikor a Rákóczi­ indulót beleszorítják egy muzsikáló zsebóra művé szetébe. És mind az osztrák, mind a magyar irók és tudó­ sok becsületére meg kell állapítanom,,hogy ebbe a kegyetlen procedúrába mind valamennyi belenyug­ szik. Soha még tudósok oly nagy pazarlást nem tanúsítottak nagylelkű áldozatkészség dolgában, mint ennél a műnél. Még annak is, a mit saját magam irtam eddig e műhöz, kétharmada a papírkosárba került már. Eddig az Írókról, azután következik a közönség. Ki sem számítható a hatás, a mit gyakorolni fog innen is, túl is a Lajthán, a különböző ajkú közön­ ségre az, ha egymást kölcsönösen megismerik: ha fel lesznek előttük tárva országaik legérdekesebb ré­ szei, természeti szépségei, régi emlékeik, városaik, népeik munka és ünneplés alatt; költészetük vigalmaik, intézményeik ; különösen, ha látni fogják azt, hogy minden fajnak, minden nyelvű népnek egyenlő melegséggel és szeretettel írott ismertetései foglal­ nak helyet egymás mellett, saját legkiválóbb íróik tollából e műben. Most még csak magyarul és németül fog e mű kiadatni, de bizonyosnak tartom, hogy a monarkhia minden művelt nemzetének nyelvén meg fog az je­ lenni rövid idő jártán.

S ennek a jótékony hatása nem fog elmaradni. A kölcsönös megismerkedés a legegyenesebb út a kölcsönös becsüléshez. S ez az, a mire mindnyájunk­ nak szüksége van, a kik különféle nyelven bár, de egy hazaszeretetet vallunk s abban keressük megma­ radásunkat. A nemzeti gyűlölködés nagy terebély-fává nőhet ugyan fel, de ez a fa gyümölcsöt a gazdájának, a ki elültette, nem terem soha, ezen a fán csak a vere­ bek érzik magukat jól, azoknak hernyó kell, s az van rajta elég. S ki kezdje el a kölcsönös megbecsülés munkáját e monarkhiában, ha nem a németek s magyarok? s ki kezdje el köztük, ha nem a szellem táborai, az irók ? Hát ez a kölcsönös megbecsüle's, innen is, túl is — ez a «Jókai tágabb hazája*. De én még azzal sem érem ám be, hogy a meg­ becsülés a testvérszeretet, az érdekeltség kincseit innen Magyarországról oda Bécsbe és Ausztria örö­ kös tartományaiba cserébe áthordani segítsem s on­ nan az övéket visszahozni igyekezzem ; én az egész világot követelem Magyarország honpolgársága j ó tulajdonságainak cserepiaczául. Egykor ama nagy hazafi emelte magasra a jelszót: «Tengerre magyar.'t én azt mondom, 'Világba magyar ! — Szűk nekünk ez a haza, tágítsunk rajta! Terjednünk nem lehet, de magasabbra nőnünk sza­ bad. S nem is várt ez a nemzet az én kiáltó sza­ vamra. Megindult, megy előre. Egy egész neonnal túl vagyunk ma a védegyleti aera fogalmain. Nem az a jelszavunk most, körülzárni minden oldalról a ha­ zánkat, hogy a hazai közönség kénytelen legyen megvenni a magunk termelte selejtest, hazafiúi ál­ dozatból, hanem az a jelszavunk, hogy versenyez zünk a külfölddel s fogadja be önként a mi terme­ lésünket, azért, mert jó f S ezt teszi már a nemze­ tünk. Egész világ látja. Tágítjuk a hazánkat. Nem ellenséggel, annál nehezebbel van küzdelmünk, ver­ senytársakkal, megküzdünk velük! ha nem sikerült, újra kezdjük. Minden alakjában az ipar terményei­ nek, legyen az emberfőben, vagy sziklában született, tűzben, vagy lángészben megtisztult, hatol a magyar czimer előre nyomonkint; — szorgalom, tudomány, művészet, szellem helyet kér a magyar tehetség szá­ mára külföldön, s a hol gyökeret vert, becsületet arat hazája számára még az idegen földben is. A ma­ gyar a föld túlsó oldalán sem felejti el hazáját, s a hol házat, műhelyt rakott, az is egy darab magyar haza ottan. Hallgassatok meg egy példát. Én e nyáron lurré tettem, hogy a ki az erdélyi közművelődési egylet számára bizonyos összeget be­ küld, annak egy névaláírásommal ellátott lapot kül­ dök meg a kéziratomból. E napokban az «Amerikai Nemzetőr* utján kaptam egy összeget, melyet e czélra Amerikába kivándorolt huszonegy magyar adott öszsze, a kik New-York, Alleghany, Quebek, Hazleton, Chicago, Albany, Stelton, Stevenspoint, Farmingdale, Kelleys Island, Gowen városaiban szétszórva letelepültek. Tehát tizenegy helyről — a kivándorlottak — az erdélyi közművelődésre. — Pedig mit | nekik Hecuba ? Mit ád nekik Magyarország, ha felvirágzik, mit vesztenek ők Erdélyben, ha elpusztul ? — Mégis megemlékeznek a hazájukról, s megküldik a szájuktól megvont falatot a magyar nép üdvére az új világból. Hát ez a 'Jókai tágabb hazája.* Én is segítek azt tágítani — tehetségem szerint. Segítsetek ti is ! Azt irta nem rég egy igen tisztelt költőtársam, hogy ha Petőfi olvashatná mind azt, a mit én most irok, elismerést osztva a hajdan gyűlölt idegennek, megfordulna a sírjában. Legyen megnyugodva ifjú barátom; ha Petőfi látná, miként tört ö maga legelői utat ahhoz a gyűlölt idegenhez a magyar szellem számára, s miként kör­ nyezi épen ez a hajdan gyűlölt idegen az ő szellemalakját a legnagyobb szeretettel, visszafordulna megint s álmodnék más álmokot az eddigiek helyett. A magyar nemzet helyet érdemel a világban, ezt a helyet elfoglalni, megérdemelni, megtartani min­ denütt, a hol mívelt népek laknak, szorgalommal, szellemmel, szabadelvűséggel: ez a «Jókai tágabb hazáját.

IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. Új verskötetek. Egész sereg új verskötet fekszik előttünk, melyek mind a karácsonyi és új-évi könyv­ vásárra jelentek meg. Első rangú ugyan egy sincs közöttök, de van egy pár érdemes költő összeszedett versei gyűjteménye, melyek méltán számíthatnak elismerésünkre s méltányló fölemlítés mellett jóakaró ajánlatunkra. Első helyre teszszük közöttük, már csak a veteránság jogezímén is, Torkos László ujabb költeményeit (1874—1884), tehát e derék iró utóbbi tíz évi költői munkássága gyümölcseit. Torkos László, ki mint tankönyv-író is számot tesz az irodalmi s széptani oktatás terén, költői dolgozataival is rég figyelmet

• •

28 gerjesztett. Nem amolyan «igazi költő, Isten kegyel­ méből* — de gondolkodó író, a ki soha sem csépel üres szalmát s Ízléses iró, a ki soha sem vét a szép alaptörvényei ellen. Egy ízben megpróbálta a magyar verstant új alapokra fektetni s az Arany János magyaros ütem-elmélete helyére a tisztán hangsúlyos vers elméletét állítani; ez ugyan nem sikerült neki, de saját kísérletei ez elmélet igazolására nem érdek­ telenek s elméletek után való járása saját műizlésének tisztázására is hasznos volt. A mellett gondol­ kodó s nemes érzelmű ember létére, költői művei által is síkeresen működött a jó izlés és a nemes irány meghonosítására és terjesztésére irodalmunkban. Igazi lyrai hevület és közvetlenség ritkán mutatkozik ugyan nála, de vannak szép érzései s jó gondolatai, melyeknek nem közönséges műgonddal keresi a költői kifejezést. Verskötetének előnyéül számít a változa­ tosság is. tárgyakban úgy, mint formákban. Nem jár csak a lyrai költészet taposott országútján, nem marad a százszor elnyűtt szerelmi ömlengéseknél s a legegyszerűbb dalformáknál; keres és talál új tárgya­ kat s új formákat — s a mai világban ez is elég arra, bog}' figyelmet s méltánylást ébreszszen. — Tor­ kos e költeményei a Révai testvérek kiadásában, igen csinos alakban s nyomásban jelentek meg; a kis nyolczadrétben 196 lapra terjedő kötet ára: fűzve 1 frt 40 kr. diszkötésben 2 frt 40 kr.

I

VASÁRNAPI UJSAG. van is a czéltól. A kötetet egy Schiller-fordítás nyitja meg : «Minnához» — s egv nagyobb műfordítás zárja be, Kinkéi Godfr. Tanagrájából. Az első kevéssé sikerült; a Schiller művészi formáját s — első korszakabeli — szenvedélyes hangját a fordító meg sem bírta közelíteni. A második sokkal sikerültebb. A sza­ badságnaktettszolgálataiért száműzött költő Svájczba menekülve, elvesztett szeretett fia emlékének szen­ telte e szép költői beszélyt, melynek néhány érzelmes helyét, valamint formáját is, a fordító elég jól elta­ lálta. Eredeti költeményei még erősen a kezdőre vallanak s alig nyújtanak biztos támaszpontot az ítéletnek, mit várhatunk tőle később. A (.Budapesti Szemle "januári füzete (109. szám) szokott gazdag tartalommal jelent meg. Imre Sándor jeles tudósunk «A nyelv romlása» czím alatt kezdett tanulmányában a külső és benső hatásokat, különö­ sen a nyelv vegyülését veszi bonczkés alá. Angyal Dávid «I. Lipót kormánya és Magyarország" czímű történelmi tanulmányt közöl. Hkler Gyula fiatal nemzetgazdasági író Herbert Spencer legújabb mű­ vét — «Az egyén az állam ellen» kezdi részletesen és birálatilag ismertetni. Goldziher Ignácz híres orien­ talistánk a legújabban felfedezett arábiai feliratokat ismerteti, melyek különösen vallásbölcsészeti szem­ pontból nevezetesek. Ifj. Apáthy István, ki nemrég egy kötet rajzot adott ki, a Margó-jubileum alkalmá­ ból, a tudományos állattan állapotát hasonlítja össze Magyarországon s külföldön, kiemelve Margó érde­ meit, de egyúttal panaszkodik (a szerkesztő által méltán kiemelt egyoldalúsággal) a természettudomá­ nyok csekély fejleményéről hazánkban. A mű szép­ irodalmi részét Szigeti Józsefnek akadémiai szék­ foglaló gyanánt irt egy felvonásos vígjátéka : «Kolos­ torból" s Horváth Boldizsár «Egy álomkép* czím alatt elhunyt neje emlékére irt mélabús költeménye képviselik. A vegyesek közt Zalankeményi Kakas István magyar követ perzsiai útja (1862.) leírásának egy újabb franczia kiadását, dr. Mariska Vilmos kassai jogtanár pénzügytanát (Ballagi Gézától) s Hegyesi Márton «Biharvármegye 1848-ban» czimű könyvének ismertetését találjuk. A jelen füzet is, mint az eddigiek 10 íven jelent meg, ára 1 forint; a • Budapesti Szemle» előfizetési ára egész évre 12 frt.

Szintén tíz éves költői működés gyümölcseit hozza elénk Pósa Lajos «Tiz év alatt» czímet viselő kötete, mely Szegeden, a szerző tulajdonául, jelent meg s 336 lapra terjedő gyűjteményben foglalja össze a költő régibb kötetének válogatott darabjait, számos újjal együtt. Pósa Lajos természetes hangjával, ma­ gyaros és népies (néha kissé vaskos) felfogásával, már mint kezdő figyelmet ébresztett, némi népszerűségre tett szert s méltánylatban részesült az irodalmi kri­ tika részéről is. «Apró történetek" czíme alatt némi­ leg új genre-t is honosított meg ; vagy legalább a mit mások csak ritkán tettek, ó' átalánosította s gyakorolta. Ballada- és románcz-tárgyakat, csak az egy döntő mozzanat, a többé-kevésbbé drámai vagy tragikai alapeszme, forduló pont, vagy katasztrófa kiemelésé­ vel, úgy szólván epigrammai fordulattal dolgozott ki. A tud. akadémia könyvkiadó vállalatában Sokszor jól sikerült neki s ez bizonyos hitelt szerzett Thierry Amadé jeles művéből: «Elbeszélések a romai az új modornak. Pedig csak addig jó, a mig modo­ történetből az V. században' ujabb becses kötet je­ rossá nem válik s nem alkalmazzák oly tárgyakra és lent meg, mely maga is teljesen önálló, s külön történetekre is, a melyekre nem illik. Pósa Lajosnál czíme *Alarik a birodalom haldoklása.' Plasztiku­ pedig ez gyakran megtörténik — s így a modorosság san festett korrajz ez, kitűnő jellemzésekkel. Bómát elrontja a modor hitelét. Van azonban elég csinos és és Konstantinápolyt irja le a TV. század utolsó és az sikerült is ez apró történetek közt s különösen azok, V-ik század első éveiben. Alarik gót király, Bóma a melyek nem szenvedélyeken, csak érzelmeken for­ meghódítója és kirablója e korszak uralkodó alakja, dulnak meg, vagyis nem tragikusak, hanem szenti- de mellette feltűnik Bóma és Konstantinápoly udvari mentálisok. Apró történetein kívül a genre-kép mű­ élete, cselszövényei; Rufinus, Eutropius, Chrysostofaját is elég szerencsével műveli Pósa, csakhogy itt is mus, Stilikon Attalus alakja. Az események mesteri gyakran cserbe hagyja a jó izlés. Költészetének — csoportosítása, az előadás szépségei vonzó olvasmelyben Petőfit szeretné utánozni — átalában az a mánynyá teszik e munkát, melyet dr. Öreg János legnagyobb hibája, hogy nem valami szoros barátság­ gonddal fordított magyarra. Ára 3 frt. ban áll a jó Ízléssel; nyers, parasztos, a mi nem szük­ A trónörökös könyvéről a legelterjedtebb párisi séges alkatrésze a népiességnek, a mivel sokan össze­ lapok egyike, a «Gaulois» január 2-iki számában tévesztik. Lehetetlen azonban eltagadni tőle az egész­ hosszabb czikket közöl a hazai érdekeinkben külföldön séges humort és a jó kedélyt s tehetsége e két annyira buzgólkodó honfitársunk, Bertha Sándor irányban a legnyilvánvalóbb. Azok közé az irók közé tollából. Oly alapossággal és részletességgel, a minőtartozik, a kiknek az ihlet perczét jobban meg kellene hez a franczia lapok hasábjain alig vagyunk szokva, lesniök s kevesebbet imiok vagy ha megírták, többet adja elő a czikk a könyv keletkezésének történetét és az asztalfiókban hagyniok. Költői pályájának első tíz tervezetét, közöl részleteket a trónörökösnek a közös éve még nem tanította meg eléggé erre a nehéz, de kötet elé írt előszavából, közli, a forrás megnevezésé­ szükséges mesterségre, — ámbár jelen kötete tanú­ vel, Jókainak a Vasárnapi Újságban megjelent czik­ ságot tesz arról, hogy gyakorolja magát benne, mert ket is kivonatban, a mű szerkesztőinek ő felsége ál­ sokat kihagyott a régiekből. Nem mondunk le a re­ tal történt fogadtatásáról. ményről, hogy izlése még tisztulni s finomulni fog s A magyar vasúti évkönyv hatodik évfolyamá­ a következő tíz év multával (ha érjük) kifogástalanabb nak első része megjelent, szerkesztette most is Vörös kötetével fogunk találkozni. László, miniszteri titkár a közlekedésügyi miniszté­ Ugyancsak Szegeden jelent meg a következő két riumban. kötet is, már ismeretlenebb kezdőktől. Az egyik Pap A. munka közhasznúsága ismeretes azok előtt, kik Zoltán, kinek költeményei 9. lapján mindjárt azzal a furcsasággal találkozunk, hogy Themistokles az Úr a közlekedési és vasúti ügyek iránt érdeklődnek mert minden vasútról együtt vannak benne a hivaJézusra hivatkozik ama vadak ellen, melyeket ellene hálátlan hazája támasztott. Lehet, hogy a szerző los adatok a forgalomról és pénzügyi viszonyokról előtt az athenaei hős hadvezér s hazája megmentője A vasúti évkönyv utóbbi, ötödik évfolvama még a perzsáktól — csak mint allegóriái kép lebegett; de 1883. deczember havában jelent meg és az 1881-diki ha már a Themistokles allegóriájába öltöztette esz­ adatokra szorítkozott. Most a 6-dik évfolvam e°vméjét, ne adja a pogány hős szájába a csak 500 év szerre az 1882., 1883. és 1884-diki évekről szolgál­ múlva születendő Krisztus nevét. Pap Zoltán költe­ tatja az anyagot; ekként lehetőleg utóiérve a rendel­ ményeiben különben is alig találunk a tehetség nyo­ kezésre álló statisztikai adatokat. De a szerző ezúttal maira — s egyelőre bátran napirendre térhetünk csak két harmadát teszi közzé az évfolvamnak, negyfölötte. ven ívnyi kötetben; követni fogja "februárban a hátralevő 60 ív. Az eddigi rész 25 vasúti társaságról Valamivel, ha nem is sokkal, előbbre tehetjük a szol igen gazdag tartalommal; hátra van a magyar harmadik szegedi poéta, Körös Mihály kis verskötetét kir államvasutak, az osztrák-magyar államvasút, I melyben legalább a törekvés látszik, ha még messze több viczinahhs vasút és a hajózási vállalatok emlí- í

2 . SZÁM.

1 8 8 6 . XXXIII. ÉVFOLYAM.

tett 3 évi története. Az egész munka, a hátralevő részszel együtt 12 frt. A Tisza-jubileum emlékkönyvei. Az Athenaeum kiadásában megjelent: «Tisza Kálmán miniszter­ elnökségének tizedik évfordulója.' A 148 lapra menő kötet összeállítja az ünnepélyességek adatait, az üd­ vözleteket, a mondott beszédek és a miniszter által adott válaszok teljes szövegét; a díszebéd felköszöntőit, a küldöttségek névsorát, stb. Ára 1 frt 20 kr. — lemesvártt pedig másik könyv jelent meg a Magyar testvérek kiadásában, ugyanazon adatok feldolgozásá­ val. A dicsőség napjai czím alatt; szerkesztette ifj. Magyar Dávid. Az előszó Tisza pályájáról emlékezik meg, következnek aztán a tisztelgések leírásai, az üdvözlő feliratok, a lakoma, a miniszterelnök estélye s végűi«vegyesek» czím alatt alkalmi költemények, s az átadott albumok leírása. A magyar büntető törvénykönyv franczia for­ dításajelent meg a franczia igazságügyi minisztérium külföldi törvényhozási bizottságának kiadásában. A fordítást Dareste Péter párisi semmitőszéki ügyvéd és Martinét főügyészi helyettes eszközölték ritka gonddal és szabatossággal. A fordítás szövegét 37 lapra terjedő bevezetés előzi meg, a melyben büntető jogunk története van ismertetve Szent István és Kál­ mán királyok törvényeitől legújabb reform-mozgal­ mainkig. Érdekesnek tartjuk kiemelni azt, a mit a «Bevezetés* szerzője, Dareste, az 1843-iki büntető törvényjavaslatról mond. «Ez a tervezet (az 1843-iki)—mondja Dareste — nagy hirre tett szert. A szerkesztők nem haboztak abba a modern büntető jogászok elméleteit bevenni. Ha a tervezet törvénynyé váland. Magyarország Európa összes többi államait megelőzte volna a hala­ dás terén e tekintetben. Kevés tervezet, még az annyira forradalmi németalföldi sem bátorkodott annyira men­ ni, mint ez. Talán egyetlen fontosabb reform sincs az 1878-iki hollandi kódexben sem, a mely az 1843-iki magyar tervezetbe már fel ne lett volna véve.» Egy dán iró Magyarországról. Schumacher dán iró, a ki Mikszáth Kálmán elbeszéléseit dán nyelvre fordította, Magyarország alkotmánya történetén dolgozik. E mű az 1825—48-iki időszakra fog kiter­ jedni s a dánok közt már előre is nagy érdeklődést kelt, mivel épen most ők is harczolnak alkotmá­ nyukért. «De, fájdalom, nincs Deákunk!" jegyzi meg Schumacher. Az országos dalverseny pályadija. Az országos dalár-egyesület az idei pécsi dalárversenyen előadandó férfinégyesre pályázatot hirdetett 20 darab aranynyal. Beérkezett összesen 23 pályamunka. A bírálók által legjobbnak itélt és a díjra érdemes pályamunka jeli­ gés levele felbontatván, Hubay Jenő, a brüsszeli aka­ démia tanárának neve tűnt ki. Egyúttal a választ­ mány elhatározta, hogy a Huber Károly halála által megüresedett országos kai-nagyságra ideiglenesen Hubay Jenőt fogja felkérni, ki az augusztusi dalárver­ senyekre hazajő s mintegy 3—4 hetet fog körünkben tölteni. Verescságin festményei Budapesten. A műcsar­ nokban a Verescságin-kiálh'tás e hó második felében fog megnyílni s a műcsarnok összes termeit igénybe fogja venni. Körülbelül nyolczvan kép lesz kiállítva s ezek között lesz Verescságin legújabb festménye is, mely még sehol sem volt kiállítva s mely egy orosz­ országi havas tájképet ábrázol, a festőművész egy költeményét illusztrálva. A műcsarnok termei este is nyitva lesznek, villamos világítás mellett s Veres­ cságin kívánságára a belépti díj hétköznapon 30 krra s vasárnap délután 10 krra szállíttatik le. A kiállítás berendezése különösen diszes lesz s a festmények közötti tér déli növényekkel, szőnyegekkel s atelierdísztárgyakkal töltetik ki.

KÖZINTÉZETEK ÉS EGYLETEK. A magyar tud. akadémián az új évben az ülések sorozatát az első osztály nyitotta meg, melynek tag­ jait Hunfalvy Pál osztálytitkár üdvözölte. Ezután Joannovics György, mint tiszteleti tag, tartotta meg székfoglalóját. Joannovics György nagyobb nyelvészeti munka első részét olvasta föl *A magyar szórendről', rámu­ tatva mindjárt ama magyartalan szófüzésre, mely­ ben — mint a bot végén a bunkó — a mondatok végére kerül az ige. Ez idegen befolyás, a germanizmus terméke. Kézi könyveink csak röviden foglalkoznak a kérdéssel. Joannovics egész terjedelmében felöleli, s ezúttal azt a részt mutatta be, mely a szórendezés irodalmának történetét tünteti föl, vagyis azt, hogy ki és mit irt erről. 1838-ban Fogarassi János volt az első, ki az «Athenaeumban» az addigiaknál több ala­ possággal szólalt föl, s először mondta ki, hogy a hangnyomaték igazgatja a mondatot, de téves fel­ fogást is hirdetett. Később Brassai, Gyergyai, Arany János, Vadnai Lajos foglalkoztak a magyaros mondat­ szerkezet elméletével. Brassainak 1860-ban meg-

9í SZÁM. 188G. XXXIII. KVFOLYAM.

VASÁRNAPI ÚJSÁG.

jelent műve erős és messzeterjedő világot vetett a delmi rangú személyek számára ajándékul van homályba. Szintén a hangsúlyt hirdeti főszabályul, szánva. szóbeli és mondatbeli hangsúlyt különböztetvén meg. Erzsébet királyné egészsége annyira helyreállt, Joannovics a maga meggyőződéséül azt vallja, hogy hogy ismét teljesen megszokott életmódját folytatja, a szórendet a hangsúly nem szabályozza ; a magyar mondatszerkezetnek különlegessége az igében rejlő a lovaglás kivételével. Mária Valéria fŐherczegnővel nyomatosság, mely az ige elhelyezése szerint vál­ együtt reggelizik, azután a lovardában a lovak elő­ tozik. Van eltérés a nyelvészek közt a szórendet ille­ vezetését s idomítását tekinti meg. Délben a királynő tőleg; de az igéktől a nyomatosságot egyik sem tagadja meg. A hangsúly kérdése körül van az elté­ rendszerint sétakocsizást tesz Schönbrunnba, itt a főrés. Ennek a kérdésnek mai állásáról később fog herczegnő társaságában a fáczánosban sétál, négy értekezni. órakor ismét a Burgba tér vissza hol (i óra körül Gyulai Pál osztálytitkár ezután két vendég dolgo­ szolgálják föl a diner-t, mire 9 órakor nyugalomba zatát mutatta be. Az egyik dr.Nagy Sándoré «Gyönvonul. Ekkor a Burg transparenttel megvilágított gyössy István műfordításairól'. Arról értesít, hogy Gyöngyösinek a XVII. század kitűnő epikusának órájából, mely a királynő lakosztálya fölött van, az terjedelmes műfordítását találta meg a múzeumi ütőt eltávolítják s csak reggel helyezik ismét vissza. könyvtárban a köziratok közt, hol egy kódexben egy­ A trónörökös vadászata a Hanságban. Rudolf bekötve van Zrínyi művei mellé. A föltalált fordítás trónörökös e hó 7-ikén reggel előkelő vadásztársaság­ Ovidiusból, a Heroidákból való s három részt ád : Paris trójai kalandor levele Helénához, Heléna vá­ gal Kapuvárra érkezett. Kíséretében voltak Ottó és lasza és Pénelopé levele. Alexandrinusokban, lendü­ Ferencz főherczegek, Lipót bajor herczegek, gróf letesen van fordítva. Névvel nincs ellátva a fordítás, Bombelles és gróf Wurmbrand. Ezeken kívül részt névtelenül lappangott ama kódexben, a Széchenyi­ vettek a vadászaton berezeg Esterházy főispán, könyvtár kéziratai közé följegyezve ugyan, de mégis Simon alispán, báró Dőry, báró Berg, báró Fischer kikerülve a figyelmet. A fordítást Nagy részletesen ismerteti, nyelvészeti megjegyzésekkel, s utalva a ver­ és Simon Gyula Mosonymegye főispánja. Az állomás selésnek Gyöngyösire emlékeztető sajátságaira. Ezek pompásan földíszített éttermében a társaság megreg­ után állítja, hogy e névtelen fordítások szerzője gelizett, aztán a nagy néptömeg szakadatlan éljenzése Gyöngyösi. A nyelvezet és verselés döntő erre nézve. között felültek a zöld füzérekkel és magyar lobogók­ Gyöngyösinek valószínűleg fiatalabb kori kísérlete, s kal földíszített keskeny vágányú vasút kocsijaira, alkalmasint minden további czélból Íratott, de isme­ rősei lemásolták magoknak, s egymás közt terjesz­ mely az öntési majorba vezetett. A város mindenütt tették, így került az említett gyűjteménybe, melybe föl volt lobogózva, s a győri hidat két pompás diadalív Zrínyi művei is fölvétettek. Gyulai a fordításból tliszíté. A major istálló-épületei közt áthaladtában a egyes részeket be is mutatott. társaság a legnagyobb derültségre fakadt, midőn meg­ Valóban ezek verselése nagyon emlékeztet Gyön­ látta azt a sorfalat, melyet 120, pompásan földíszített gyösire. Gyulai azonban megjegyezte, dr. Nagy Sán­ dor érvelésére: annyit bizonyít, hogy Gyöngyösi hizó ökör képezett. Ezután 9 hintón a társaság a kö­ írhatta, de nem bizonyítja be, hogy valóban ő irta. zeli erdőbe ment vadászni. A vadászat kitűnően A fordítás azonban érdekes irodalomtörténeti emlék sikerült; a zsákmány 5 szarvas, 5 őz, 5 róka, 7 nyúl a XVII. századból, minden körülmények közt. és egy hatalmas sas, melyet a trónörökös lőtt le. Dél­ A másik vendég, kitől Gyulai filológiai dolgozatot után 5 órakor ebéd volt báró Bergnél és este 10 óra­ mutatott be : Pecz Vilmos. Ennek czíme: «A kisebb görög tragikusok trópusai, műveltségtörténeti és köl­ kor a vendégek visszutaztak Bécsbe. tészeti szempontból tárgyalva, adalékul a költészet B. Podmaniczky Frigyes lemondása. Az újesz­ összehasonlító tropikájához.» tendő meglehetősen váratlan eseményt hozott a nem­ A történelmi t á r s u l a t közgyűlése e hó 7-ikén zeti szinházra és operára. A színházak intendánsa, volt báró Kemény Gábor elnöklete alatt. Újra meg­ b. Podmaniczky Frigyes beadta lemondását. Csakis választották elnökül Ipolyi Arnoldot, másodelnökül a legutolsó napokban lehetett szárnyaló hírekkel ta­ báró Kemény Gábort és Pulszky Ferenczet. A titkári lálkozni. A tény mégis meglepő volt, mert b. Pod­ jelentés megemlékezik a Zichy-család amaz elhatáro­ maniczky intendaturája a legteljesebb mértékben zásáról, hogy a Zichy-kodex kiadását folytatni fogja, birt mindazzal, a mi a lehető hosszú életűvé tegye. és «A magyar történeti életrajzok" megindulásáról. A színház viszonyai fejlődtek, az adminisztráczió A társulat alaptőkéje 2300 forinttal szaporodott. pontosan és szilárdan működött; b. Podmaniczky Felolvasás kettő volt. Thaly Kálmán értekezésé­ személyét soha támadással nem illették tíz esztendő nek czíme : «Hagyományos ősmagyar emlékek régi nagy családaink kincstáraiban». Három olyan mű­ alatt, a mi páratlan dolog. Anagy műveltségű, finom emlékről szólt, melyek további sorsáról biztosat modorú férfiú még ama személyes súrlódások elin­ nem tudunk, s csak régi családi lajstromok jegyzéké­ tézésében is mester volt, melyek a színházaknál annyi ben fordulnak; elő. A Széehyek murányi kincstárában villongást szoktak előidézni. A múlt őszszel, mikor volt, mint egy 1643-iki pörirat mondja, egy «igen­ intendánsságának tizedik évét ülte meg.Ia két színház igen régi paizs, még Attiláé, első magyar királyé volt valaha, a mint hiszik". •—A fejedelmi Báthory- és személyzete részéről igen őszintén nyilvánult iránta Rákóczi-házak kincstáraiban is őriztettek ily hagyo­ mind a tisztelet, mind a bizalom. A kik mindenké­ mányos magyar ősrégiségek; a Báthory-kincstárban pen okát keresték a lemondásnak, abban vélték ta­ a Bátor Opos buzogánya, melylyel az ecsedi láp sár­ lálni, hogy a képviselőház pénzügyi bizottságában kányát ölte meg s a Rákócziaknái a Lehel kürtje. az opera kiadásait megtámadták. Az egész ok azon­ Vájjon az utóbbi azonos-e a jászberényi kürttel, még nincs kiderítve. Ezután Szendrey János a következő ban teljesen a b. Podmaniczky legbensőbb elhatáro­ értekezést olvasta föl: «Borsodmegye a népvándorlás zása. Állást változtat, elvállalta a Rinnione Adriatica s a honfoglalás idejében". A fölolvasó jelenti, hogy biztosító társaság magyarországi osztályának veze­ Miskolcz város monográfiájának megírásával meg­ tését. Ki fogja követni az intendánsi székben, arra bízatván, a munkának 28 ívre terjedő első kötete nézve sok nevet emlegetnek, de úgy látszik, hogy megjelent s ebből egy fejezetet bemutatott. még csak találgatásul. Podmaniczkyt tíz évi műkö­ Az erdélyi közművelődési egyletnek Három­ dése után a legnagyobb elismerés kiséri. székmegye közgyűlése 5000 szavazott meg. A Kemény Zsigmond irodalmi társaság újjá szer­ A nemzeti színház tagjai a lemondás hírére fel­ vezése ügyében a napokban értekezlet volt Maros- iratban és élőszóval is kérték b. Podmaniczkyt, ma­ Vásárhelytt és az intézkedések megtételére bizottságot radjon meg állásában. A báró a küldöttség előtt mé­ küldtek ki. A társaság vagyona 650 frt értékpapír­ lyen meghatva jelentette ki, hogy ragaszkodnia kell ban, 50 frt kötelezvényben és 2431 frt készpénzben. lemondásához, melyre se az igazgatóság, se a tagok Egy pár hónap alatt a társaság kebli ügyei, személyi nem adtak okot, hanem saját viszonyai változtak s kérdései a volt választmány által remélhetőleg any- öreg napjaira kell gondoskodnia. Az opera személyzete nyira rendbehozhatók, hogy azután a társaság rendes részéről e hó 4-én Erkel Sándor igazgató tolmácsolta működését nyilvános felolvasásokkal is összekötheti. a személyzet fájdalmát a bekövetkezett változás fö­ A new-yorki magyar egylet könyvtárának javára lött. Podmaniczky az elérzékenyülésig megindulva «vásár» rendezésén buzgólkodik. A vásár belrende- fogadta a búcsúzást. Odry Lehel arra kérte, hogy zését 12 nő és 12 férfitagból álló szűkebb bizottság utódja megválasztásában hasson oda, hogy oly férfiú készíti elő. Január 22-én és 24-én gyűlést tartanak, legyen az, ki az opera színház nemzeti fejlődését az összegyűjtött tárgyak felállítása és berendezése tartsa szem előtt. Az intendáns mindenkivel kezet végett. Ily jótékony czéln bazárt az egylet a napok­ szorított. A személyzet mélyen meg volt hatva s a ban is tartott saját helyiségében. Ezt decz. hó 26-án báró sem tudta leküzdeni fölindulását. Állásában csak szombaton este Rock István, az egylet fáradhatatlan addig marad, mig utódját kinevezik. elnöke beszéddel nyitotta meg, egy hétig tartott s Ünnepi ajándék Jókainak. Nagy írónkat a figye­ január 2-án a Germania Assembly termeiben tombo­ lem szép jelében részesítette karácsony ünnepe alkal­ lával összekötött tánczmulatsággal ért véget. mából Koburg Fülöp herczeg. Egy díszművet küldött neki, melynek ezime: Itinera principiumS. Coburgi MI ÚJSÁG? A király e hó 2-ikán megjelent Bécsben Angeli («A Szász-Koburg herczegek utazásai*). Jókai részle­ tesen ismertette a «Nemzet»-ben e pompás díszmű­ festő műtermében s másfél óráig ült a művésznek, vet, mely főleg a botanikával foglalkozik. Latinul ki ő felségéről életnagyságú képet fest. A kép feje- l

29 van irva s három Koburg-herczegnek (Fülöpnek, Ágostnak s Ferdinándnak) a világ körül tett útjait adja elő. A könyv régebben jelent meg, de kevesen tudtak róla, mert nem a nagy közönségnek szánták. Kivált a messzi tengerentúli országok növényvilága van a könyvben bőven leírva és több fényesen sike­ rűit képben bemutatva, mert a herczegi szerzők nagy kedvvel füvészkednek s. utjokban is bő alkalmat sze­ reztek e nemes hajlamuk kielégítésére. Könyvükben több mint ötszáz exotikus növény van leirva s a szö­ veget harmineznyolez folio színnyomat is magya­ rázza. Deák Farkasnak a «Magyar Életrajzok" czimű vállalatban megjelent «Forgách Zsuzsanna» czimű művét Erzsébet királyné elfogadta, s értékes gyémánt­ gyűrűvel tüntette ki a szerzőt. A párisi magyar egylet Szilveszter-estéje. A párisi inagyar egylet, mint minden évben, ez idén is társas estélylyel és tánczmulatsággal ünnepelte meg Szilvester estéjét, a Grand Véfour termeiben. Zenéltek, énekeltek, szavaltak és tánczoltak. Esti 10 órakor a társaság, mely kivétel nélkül egyesitette magában a párisi magyar családokat, érdekes meg­ lepetésben részesült. Lesseps által vezéreltetve, belé­ pett a franczia küldöttség, mely a múlt nyáron hazánkban látogatást tett, a terembe. Azért jöttek el, hogy viszonozván azt a szíves vendéglátást, melyben a magyarok által részesültek, boldog uj esztendőt kívánjanak. A társaság, mely Lessepset követte, a következő tagokból állott: Gouzien, Lichtenstein, Delibes, Massenet, C'lairin, Rops, Escalier, Bemard, Ulbach, Blavet, Robin, Pozzi, Lebrasseur, Proth, Arbey, Ratisbonne, Jnng, Dreyffus, stb. Ott volt gróf Hoyos osztrák-magyar nagykövet, Munkácsy Mihály, Bruck Lajos festő, Türr tábornok, stb. A «Figaro» a fogadtatásról, melyben a francziák a magyar körben részesültek, igy ir: Viharos éljenzéssel fogadtak bennünket. Szinte azt hihettük volna, Szegeden vagyunk s csakis a vidéki kép kerete hiányzott, hogy a csalódás nem volt töké­ letes. Bertha Sándor, az ismert zeneszerző fogadott bennünket, kinek üdvözlő szavaira Lesseps meg­ ragadó melegséggel válaszolt. A hangverseny után a francziák meg akarták mutatni, hogy nem felejtették el azt a leczkét, melyet a csárdás tánczolásában a magyaroktól vettek. Egész hajnalig tánczoltak tehát Patikárius bandájának démoni tüzes hangjai mellett. A magyar mérnök-egylet kirándulása Moszk­ vába. A magvar mérnök- és épitész-egyesület 1886. évi nagy kirándulását Moszkvába, Oroszország máso­ dik fővárosába tervezi, melynek különösen régi monu­ mentális épületei kínálkoznak gazdag anyagul a tanulmányozásra. A kirándulás augusztus hóban tar­ tatnék meg s körülbelül 25 napot venne igénybe. Az utazás összes költségei egy-egy emberre legfölebb 300 frtra rúgnak. A kirándulás közelebbi részleteit vegyes bizottság fogja megállapítani. A moszkvai kirándulást a magyar mérnök- és épí­ tész-egyesület oly módon tervezi, hogy az az orosz­ országi, esetleg észak-európai körutazás mérvét fogja ölteni. A kirándulók ugyanis Lembergen, Kiewen, Oreben és Tulán át utaznak Moszkvába. Innen át­ mennek Nisni-Novgorod vásárjának megtekintésére, honnan Pétervárra utaznak, ennek tüzetes megtekin­ tése után tengeren Helsingfors érintésével Rigába s onnét Wilnán, Varsón és Krakón át térnek vissza Budapestre. Esetleg Svéd- és Norvégországot is be fogják utazni. A kirándulásban való részvételre április l-ig lehet jelentkezni. Megszűnt magyar egylet. A bécsi magyar klub, mely 1883 elején alakult, a múlt év végével meg­ szűnt. A klub alaptőkéjét, a legutóbbi közgyűlés ha­ tározata szerint, melyben Tóth Vilmos legfőbb közös számszéki elnök s Orczy Béla báró, ő felsége sze­ mélye körüli miniszter is részt vettek, egy netán ké­ sőbb keletkezhető hasonló czélu klub számára az ő felsége személye körüli magyar minisztériumnál letéteményezték s kamatait időközben, Bécsen át hazá­ jukba visszatérő szegény magyarok segélyezésére fogják fordítni. A iJogtudományi Közlöny* jan. 7-ki száma (2-ik) a következő tartalommái jelent meg: TARTALOM: Az 1885-iki igazságügyi budget. Busbach Péter országgyűlési képviselőtől. — Anglia főbí­ rája a büntetésekről. G. A.-tól. — A sommás vissza­ helyezésről. Dr. Móder Tibor kir. táblai fogalmazótól. — Jogirodalom : Zárszó a párbérvitához. Irta Dr. Timon Ákos jogtanár. H. L.-tól. — Zur Eeform des ungarischen Strafprocess. Eine Codificationsstudie. Der Entwurf der ungarischen Strafprocessordnung kritisch besprochen mit Uebersetzung derselben in seinen wesentlicheren Theilen von dr. Salamon Mayer. Dr. Bichler Simon-tói. — Törvénykezési Szemle : A hagya­ ték zár alá vétele. Csorba Ktíroly kecskeméti kir.

2 . SZÁM

VASÁENAPT ÚJSÁG

30 tszéki bírótól. — Glazer (\) Dr. Jelűnek Arthur buda­ pesti ügyvédtől. — Különfélék. M E L L É K L E T : Felsőbirósági elvi jelentőségű hatá­ rozatok. Közli Dr. Jancsú György kir. táblai fogal­ mazó. — Curiai Határozatok. — A budapesti kir. tábla elvi jelentőségű határozatai. — A magyar királyi pénzügyi közigazgatási biróság elvi jelentőségű hatá­ rozatai. — Csődök. E g y k i t ű n ő h a z a i - g y á r t m á n y a F r i e d r i c h gyógy­ szerész «kárpáti egészségi labdacsai*. A feltalálónak a külföldön több éven á t n y e r t tapasztalatai biztosí­ t é k o t nyújtanak ezen m a g y a r gyógyszerészi különle­ gesség jósága- és megbízhatóságáért. The Gresham életbiztosító t á r s a s á g London­ b a n . E társaság 1885. évi november 1-én t a r t o t t a r e n d e s évi közgyűlését, melyben előterjesztették az 1885. j ú n i u s 30 á n lejárt 37-ik üzleti évről szóló j e ­ lentést. E jelentés főtételei a következők : A lefolyt lizleti év e r e d m é n y e igen kedvező v o l t ; benyújtot­ tak 7.394 biztosítási ajánlatot több m i n t 66.393,200 frankra, melyek közül a társaság 6.138 ajánlatot több m i n t 53.422,475 frankkal elfogadott s a megfelelő kötvényeket kiállította. A díjbevétel, levonván a viszontbiztosításért fizetett összeget, 14.185,366"47 frankra rúgott, mely összegben az első évnek 1.952,450-42 frank biztosítási díja is benfoglaltatik. A kamatszámla 3.740,702.30 frankot t e t t s a díjbevé­ telhez csatolva, a t á r s a s á g évi bevételét 17.926,068'77 frankra emelte. A társaság a lefolyt üzleti évben életbiztosítási kötvényekre 6.639,527-81 frankot •fizetett ki a társaság. A kiházasltási és vegyes biztositási ügyletekből eredő és lejárt követelések összege 2.919,240-73 frankra rúgott. Kötvények visszavéte­ lére 1.157,927.19 frankot fordított a társaság. A biz­ tosítási alap, melylyel a társaság a szerződé jekben kikötött feltételek teljesítését biztosítja, 3.944, X)1'26 frankkal emelkedett. Az aktívák az üzleti év /égén 89.282,500-94 frankot tettek. E mérleg felállításánál vételáron bejegyzett értékek értéktöbblete n e m véte­ t e t t tekintetbe, mivel ezek az értékek n e m realizáltattak, s így azonnali nyereség forrásául n e m tekint­ hetők. E n n e k az értéktöbbletnek azonban nagy jelentősége v a n ; m e r t konszolidálja ama garancziákat, melyeket a társaság nyújt. Tőkebefektetések : 1.935,056-15 frank a brit k o r m á n y értékpapirjaiban, 1.942.687-40 az indiai és gyarmat-kormány értékpapírjaiban, 13.841,232'29 más államok értékpapirjai­ ban, 1.725,198.02 frank vasúti részvényekben, elsőbb­ ségekben és garantált értékpapírokban, 29.870,022-60 frank vasúti- és m á s kölcsönykötvényekben, 11.624,050 frank házakban melyek közt a társaság bécsi és buda­ pesti házai vaunak, 12.722.801-15 frank jelzálogokban és 14.407,096-93 m n k különböző értékpapírokban.

HALÁLOZÁSOK.

1 8 8 6 . XXXIII. KVFOLYAM.

SAKKJÁTÉK.

KÁLLAY. JÁNOS orsz. képviselő két napi betegeskedés u t á n tüdőhűdésben Budapesten meghalt. 1833-ban született Nagy-Kallóban, 1855-ben katonának soroz­ ták b e ; a katonaságnál a huszárfőhadnagyságig vitte. Később visszavonult kálló-semlyéni jószágára. Az uj alkotmányos korszak kezdete óta m i n t szolga­ bíró működött, míg 1878-ban a nagykállói kerület m i n t függetlenségpárti képviselőt az országgyűlésbe küldte s azóta mindig egyhangúlag választatott meg. A legutóbbi megyei tisztújításkor pártkülönbség nél­ kül felléptették Szabolcsmegye alispáni jelöltjéül, de Zoltán Jánossal szemben kisebbségben m a r a d t . Öz­ vegyet és két fiúgyermeket hagyott h á t r a . Elhunytak m é g a közelebbi napok a l a t t : LIPCSEI

SZÁM. 1 8 8 6 . XXXIII. ÉVFOLYAM.

1364. számú feladvány. Gold Samu-tói. Sötét.

hatszor h a s á b z o t t p e t i t sor, vagy annak helye zeri i g t a t á s n á l 15 k r . ; többszöri i g t a t á s n á l ' kr. Bélyegdíj külön minden í g t a t á s u t á n 3 0 kr. I

föa=m

Jeles hatású sier a gyomor min­ d e n b e t e g s é g - é l b e n és fSlttlmulhatatlan étvágyhiány, gyomorgyengeség. rosszssag-u lehellet, síelek, sava­ n y u ."elböfögés, k ó l l k a , g y o m o r hurut, gyomorégés, húgykSképződés, t ú l s á g o s nyalkaképződés, sár­ gaság, undor é s h á n y á s , főfájás, ha as a gyomorból ered, gyomor­ görcs, székszorulat, a gyomornak túlterhelése étel és Ital által, gi­ liszta, lép- é s májbetegség é s aranyérnél. Lgy ü v e g c s e á r a használati uta­ sítással 3 5 krajczár. Központi szétküldés! raktár: „az őr­ B R A D Y K A R O L T angyalhoz" ozimzett gyógy­ szertárában K r e m s l e r b e n .

B. NTÁBY ALBERT holttestét e h ó 2-ikán egész ban, 64 éves k o r á b a n . — Özv. ERDÉLYI FERENCZNÉ csendben szállították el a fővároshói Pilisre, h o l e hó szül. Miske Róza jótékony n ő Kecskeméten. — Özv. 4-ikén helyezték el a családi sírboltba. A kastélyban VOJNICS LÁSZLÓNÉ szül. Koller Katalin 73 éves á h í t o t t á k föl a ravatalt, melyet koszorúk borítottak. k o r á b a n , és SZAKÁL LÁSZLÓNÉ szül. W a n k a H e r m i n , A család koszorúi mellett ott voltak az akadémia, a életének 36-ik évében, Budapesten. — SZMETÁNY történelmi és heraldikai társulatok koszorúi. A gyász­ PÉTERNÉ szül. Forster Karolin, ügyvéd neje, Abaujszertartáson a koporsót az elhunyt testvérei állták k ö r ü l : báró Nyáry Adolf altábornagy, Nyáry J e n ő , í Szántón. •— Öz. KÜLLMANNÉ szül. nagy-jaiczai és porsai Bunicz J a n k a , ki a szabadságharcz idején VoroSándor, Gyula és Béla b á r ó k ; az akadémia részéről nieczky herczeg holttestét m a i helyére vitette, m i é r t Kápolnay István alezredes, az elhunyt régi bajtársa, a t ö r t é n e l m i társulat részéről Szadeczky Lajos, a régé­ h a t hónapig fogva volt, B u d a p e s t e n . — M E L H A ELEKNÉ szül. D c h m a n n A n n a Budapesten, 69 éves korában. szeti társulat részéről Szendrei J á n o s . Megjelent Földváry Mihály alispán, L a d á n y i szolgabíró, s m é g többen. I m á t Sárkány ev. lelkész m o n d o t t , majd az u d v a r r a vitték le a koporsót, hol Takács József p á n d i SZERKESZTŐI MONDANIVALÓ. lelkész, u t á n a pedig az akadémiai, s a t ö r t é n e l m i és O b j e c t i v u s . Interpellácziójára, az ön által megje­ régészeti társulatok képviselői tartottak beszédet. lölt forrást is igénybe véve, következő válaszunk: A E z u t á n a parkban levő családi sírboltban örök nyu­ kérdezett Anakreon-forditások tudtunkra nem jelentek galomra helyezték az e l h u n y t érdemes t u d ó s földi meg s ezt mi sajnáljuk s kárnak tartjuk, mert bizo­ maradványait. József főherczeg és Nógrádmegye kö­ nyos, hogy bár szabadabbak, de lendületesebbek, csinosabbak voltak a riadóéinál. A fordító B. J. marosvá­ zönsége táviratilag fejezték ki részvétüket a- gyászoló sárhelyi ref. főiskolai tanár ; nem tudjuk : foglalkozik-e családnak. még irodalommal; kár, ha abba hagyta: ámbár bizo­ nyos, hogy azon az egy — zajos, de múló — sikeren BEÖTHY L E Ó , a t u d . akadémia levelező tagja, m i ­ niszteri osztálytanácsos, meghalt e h ó 5-ikén 47 éves kívül alig kapott más buzdítást az irodalmi téren. Végre megjegyezzük, hogy a legjobb magyar Anakorában, Budapesten, hosszas betegeskedés u t á n . Széles ismeretkörű, jeles képzettségű és kiváló m u n k a ­ kreon-forditás most jelent meg Ponori Tewrewk Emil­ től, a m. akadémia class. philol. bizottsága kiadá­ erejű tagja volt t u d o m á n y o s irodalmunknak. I r o d a l m i sában. munkásságát m i n t elbeszélő kezdte a Vajda J á n o s Ny. K . J . Fordításai értelmesek, elég szabatosak «Nővilág» lapjában az ötvenes évek legvégén, majd is, de messze állnak eredetijeiktől a költői hangban, m i n t hírlapíró keltett figyelmet, 8 irodalmi m a n k á s színben, formában. Még a legnehezebbik — a Sch. Bú­ ságát egészen a közgazdasági és társadalmi tanul­ várja — legjobb a többi közt, de ez is csak iskolai m á n y o k n a k szentelte. A «Hon» közgazdasági rovatát gyakorlat. S ha azt hiszi, hogy az eredeti rhythmust hosszabb ideig vezette. A statisztikai irodalomban is megtartotta benne, ugyan nagyon csalódik. A Burns jelentékeny helyet foglalt el s m i n t az országos sta­ népmondáján semmi sem maradt meg a kedély és tisztika hivatalnak a szervezés óta Keleti Károlylyal humor csillámából; a Lenau sonettje is nehezen mozog békóiban. Az eredeti versnek (Karton ruhád) és Barsival együtt tagja s négy év óta aligazgatója, a pedig, nehézkességén és költőietlen nyelvén kívül, hivatal közleményei szerkesztésében mindaddig köz­ még a túlságos hosszúság is baja; mintha sehogy reműködött, m í g az utóbbi h á r o m év alatt m u n k a ­ sem tudná befejezni, addig kerüli a végét! képességét m i n d i g j o b b a n megrendítette a beteges­ P . S. Heine ama kis versét sokan lefordították, kedés. Egyik tartalmasabb műve a «Nemzetiét* czimtí legalább próbálkoztak vele, mert még senkinek sem sociologiai értekezés, mely egészen angol szellemben sikerült; valamennyit fel nem említhettük, legkevésbbé van irva. Jelentékeny t u d o m á n y o s sikert a r a t t a k m é g az önét, mely még ' íziratban van. A most küldött a «Bankügy elmélete* és «A társadalom kezdete* eredeti (Egy művésznőhöz) csinos volna, de nagyon czimű művei is. Irodalmi munkássága n e m m a r a d t sok benne az ismétlés: felére lehetne össze vonni. elismerés n é l k ü l ; egy ízben a Marczibányi-mellékN e m k ö z ö l h e t ő k . Őszi est. — A magyar nemzet­ jutalmat, más alkalommal a nagy Fáy-jutalmat hez. — Szilveszter éjjelén. — Nem is sejted. Fáj a szivem. — Őszkor (sonett). Az éj postái. H a volnék n y e r t e el. — és a többi. (Előbbi levelét bizony nem őriztük meg).

Világos*-

'

h

«

Világos indul s a harmadik lépésre mattot mond.

Az 1358. sz. feladvány megfejtése. Arnell

A.-tói.

Megfejtés. Világos.

1. 2. 3. i.

Sötét.

Ff4—d6 . . . _. c4—c5 . . . ..'. Bb7—b4 . . . . Fa6—bj matt.

Kd3—d4: (a) t. sz. 1. sz.

Kd3—e4 1. . . . ... . . . Ke4-d3 2. Bb7—b4 ... ... Kd3—e4 3. c4—c5 + . . . — . 4. Hd5—c3 matt. H e l y e s e n f e j t e t t é k m e g : Budapesten : K. J. és F . H. Andorfi S., Kovács J. — Az Erkel-sakktársaság nevé­ ben : Exner Kornél, — Lubochnán: Okál János. — A pesti sakk-kör.

HETI

Nagyklopotovai POGÁNY POLIXÉNA, N a g y - E n y e d e n

6 8 éves korában. — Ozv. POSZTÓCZKY KÁBOLYNÉ szül. H o r v á t Krisztina, négy gyermek anyja, Vaálon, 58 éves korában. — Özv. Kisfaludy PIKETY GUSZTÁVNÉ szül. Institorisz Ilona, 50 éves korában, Apa­ telken. —TEUSSIG DÁVIDNÉ sz. Fischof Berta, K u l á n . — BOSSÁNYTNÉ szül. Blaskovics Ida, helytartó tanácsos özvegye s jó hiríí nevelőintézet tulajdonosa Pozsony­

(1

^^^^^^H

JÁNOS, r. k. plébános, Pécsett. — Dr. TÖRÖK FERENCZ,

Kap

KathoUkus

NAPTAR. Január hó. es

protestáns

Görög-Orosz

Izraelita

10 V C 1 Vilmos pk. C 1 Pál remete 29 F Apró sz.

4 Gábriel 30Anizia sz. vt. 5 B Hygin p. vt. Higin Rezsőid 31Melá. sz. vt. 6 K Ta- zián vt. 12 Vidor egyh. a. Vidor 1 Január 1886 7 Habak. 13 S Bódog áld.vért JBódog 2 Szilveszter p. 8 14 c Pál rem. f Mór 9 3Maiak. pr. 15 p Marczel p. vértJMarczel 470 apostol 10 S. Sem. 10 s Holdíáltoiásai: # Holdtölte 20-án 9 óra 1 pk . d. e.

n

h

T a r t a l o m .

Szöveg ; Báró Nyáry Albert. —• Nézek tüzelőm ham­ vadó tüzébe. (Költemény.) Pap Kálmántól. — Dömö­ tör Jánosról. Emlékezés Baksay Sándortól. — Régi jó táblabírák. — Farkasvadászat. — A természet ka­ lendáriuma. — Sándor Mátyás. Verne Gyula regénye. — Uj-évi elszegődés. — Egyveleg. — Szilágyi Dániel. — Egy tudós néger. — A Petőfi-társaság közgzülése. — Jókai tágabb hazája. — Irodalom és művészet. — Közintézetek és egyletek. — Mi újság? — Halálo ások. — Szerkesztői mondanivaló. — Sakk­ játék. — Hetinaptár. K é p e k : B. Nyáry Albert. Ellinger Ede fényképe után. — Farkasvadászat. Kovalski olajfestménye. — Sán­ dor Mátyás. — Uj-évi elszegődés. — Szilágyi Dániel. Dehain konstantinápolyi fényképe után rajzolta Bitzó Géza. — Egy tudós néger.

A Franklin-Társulat hivatala

ingyen

könyvkiadó

és bérmentesen

küldi

a kiadásában megjelent könyvek teljes jegyzékét mindazoknak, kik kozzá e vé­ gett fordulnak.

Franklin-Társulat magyar irodalmi intézet és könyvnyomda. (Budapest, egyetem-vtcza 4. sz.) Felelős szerkesztő: N a g y M i k l ó s . (L. Egyetem-tér 6. szám.) M i n t v a l a m e l y k e g y e n c z , a ki m i n d e n ü t t h ó d i t , majd m i n d e n családnál, szegénynél s gazdagnál egy­ a r á n t o t t h o n o s a B r a n d t R. gyógyszerész svajczi lab­ dacsa, mely különösen kellemes, biztos s á r t a l m a t l a n hatása által máj- és epebajokban, a r a n y eres bántálm á k b a n stb. m i n d e n egyéb házi szert e használatból kiszorított. Minden valódi dobozon (a gyógyszertárak­ b a n 70 kr. kapható) czégjegyüi: egy fehér kereszt vörös mezőben s B r a n d t B . névaláírás l á t h a t ó .

A „máriaczelli gyomor cseppek" kaphatók m é g valódi minőségben a kóvetk. raktárban: Budapesten: F ő r a k t á r TOKOK JÓZSEF gyógyszerésznél U r á l y - U t O S a 1 2 ; Pataky Károly gyVgyaz., Széchenyi-sétatér; Skála I anta] gyógysz., VIÓ, Mária Terézia-tér ; Sztnpa és Kriegner gyógysz. Calvin-tér; Wagner Józs. gyógyt., városháztér ; gysz. • a nagy Kristófhoz* Egresv B. özv. gysz., V, nádor-nteza z; dr. Molnár gyógysz. Kerepesi á t : Ha.n1li1.3zky Károly, VIII. kerület, Sándor ntoza 29. szám alatt, Filó J, VIII. Mátyás-tér, l . Vlassek Kde gyógvt. I, János-tér ; SzőUösy I. gyógyt. I Városmajor ; Eiszdorfer gysz. I. Palota-a. 9. gyógysz.tafekete medvéhez*. Ácsa-Fejérvár: i Víziváros. Kochmeister ntódjai; Thallmayer ós Seitz. FBchön S. Ada: Panlovitz gyógyszert. Alsó-Dabas: Batz gyógyszertár Alguő : Xwertheimer. Anina: Lndvig S. Apatin: Bátaj gyógyszertár Aru-ti Schafier , | F . gysz. Orth A. L. Földes gysz. Acs: Kratochwill gysz. Árokszállás: Major gysz. Árpád: Havady D. gysz. Baja: Lemar A. Bánfalva: Apró Endre. B.-Mágócs: Szép 0 . gysz. Barcs: Kohat S. gysz. Bártfa: Sokalski J. gysz. Beregszász: Theodorovies 1. Besztereze: Keresztes. Békez-Gyula : • Krstochwill A. B.-Biczke: GőUner gysz. B.-8zarva$: Medveczky. Bonyhád: iXallnpka J. Báct-Petrovozzello: Tóth I. Bazin: Meissl F. gysz. BiharYtHószeg: Vaday gysz. Büd-Szt-Mihály: Lnkécs gysz. Czab-Hendek: fWeias. Csanád-Palota: Mayer J. gyógysz. Czegléd: gyógysz. «a szent lélek} hez». Csépa: CzibaUa gysz. Csik-Sztreda: Dankó öy. gysz. Meisels L. ogysz. Debreezen: Rothsehnek Emil gyógysz. GöltI gyógysz.; Tamási ógysz.; Mihalovics gysz. Detta: Branmüller gysz. Diószeg: Kransz M. rmbó: SilberBtein. Dorozzma: Karcsay gysz. Endrőd: Kalocsa gysz. terjes: Makoviczky gysz. Sehmidt gysz. Edelény : Hőrk gyógysz. Eger: izéth L. gyógysz. KöUner L. gyógysz.; irg. gyógyt. Érsekújvár: Fleischer C. gyógysz. Farkaeevac: Kovák. Felső-Balog: Trajtler gysz. Frányává: Stncz F. gysz. Gattaja: Lukinich I. gfsz.Gczztely: Takács L. gysz. Gödöllő: •jDs. kir. ndv. gysz. Gyöngyös: Barnán gysz.; Mersits gysz.; Vozáry gysz. .Gyöngyös-Mellék : Schön teetv. Győr: Simon Ferencz gyógysz.; Némethy gyógysz.; Anvander Eezső gysz. Kant. Ignáoz gyógysz.; Mehlschmied J. rogysz. Stierling gyógysz. Holics : Mühlbaaer gyógysz. H.-M.-Vazárly: Adler Ferencz gyógysz.; Kiss Gyula gyógysz.; Németh gyógysz.; ' ifalvy L. gysz.; Tost Béla gysz. SSUMU Keresztes gysz. H.-Bzoboszló: icsányi Imre. Hajdú-Böszörmény: Stenozinger K. H.-Nánás: Slachta ógysz. mocska: Goldberger M. Jászberény: Merkl János gysz., Bnza Sla gysz. Jász-Kisér: Mertz gysz. Jász-Ladány: Geszner gysz. Kadarkút: - Beck Béla gyógysz. Kaloeta: Honczkak Károly gyógysz. Horváth; K. Káp­ talanfa: Papper L. Kaposvár: Baboohay Ágoston gyógysz. Kapuvár: ] Vavrecskay gyógysz. Karánsebes: Müller F. gyógysz. Vlad M. gyógysz. iKarezag : Tóth Kálmán gyógyszer. Kassa: Hegedűs gyógysz.; Gálik Géza gysz. Megay gysz. Wandraschek gysz. Kecskemét: Katona Zs. Witz G. j gyógysz. Molnár J. gyógysz. Késmárk: Genersich gyógyszertár, Molnár L. Nogsch gyógysz. Kisbér; Koch Ad. Kis-Marja: Gollasz Frigyes gyógysz. Komárom; Kirohner M. gyógysz.; Sohmtdtbauer L. gyógysz.; Kováoh Aristid. Kornádi: Solcs Gábor gyógysz. Krempach. Mattnsch J. gyógysz. Kun-Félegyháza: Bernátzky C. Kunhegyes: Witzfeld M. gysz. Kún-Szt.Márton: Bartha Z. gysz. Kiz-Marton: Güssner F. gyógysz. Lébény: Batz M. Lekér: Bolyos Gyula gysz. Lőcse: Honthy S. gysz. Léva: Boleman E. gysz.; Medveczky gysz. Liebling: Buchinek J. gysz. Lippa: Sehannen gysz. Losoncz: Pokorny gysz. Lövő: Sass gyógysz. Lúgos: Vértes Laj. gyógysz. Makó: Nagy Ad. Laurenszky. Marczali: Körös Vlctor gyógysz. Marwtaros-Sziget: Bnzáth M. Visy S. gyes. Marok ; Hanbelt János. Martonvázár: Grimm gyógysz. Meltneze: Ledniczky gyógysz, Mezőtúr: Csippek Ernő gyógysz. Mező-Kászony: Báez gyógysz Mező-Kövesd: Fridély gyógysz. Meezenzéf: Sznrkay József gysz. Mizkolaz : ] Koracz J. gysz.; Dr. Bácz u y . Dr. Szabó gysz.; Ujházy K. Berozy László; Mitrovicz: Ivanovios B . , Czeisberger gyógysz Mohács: Szendrey j Jenő, Auber J. N. gysz. Mohot: Blan F . Mosony: Herz S. N., Brodszky gysz., Munkács: Gottier gyógysz. Muraszombat: Bölcs B. gyógysz. Xádasd: Rauschenberger A. N.-Abony: Lukács gyógysz. Nagy-Atád: Pfisterer gyógysz. Nagybánya: Dawidovits M. Nagy-Dorog: Merbel Fülöp. Nagy-Enyed: Kováts J. gyógysz. Nagy-Beezkerek: Menczer L. gyógysz. B.-KaniMia: Prager B. gyógysz. Nagy-Karoly: Fuleky Pál gysz. Jelinek gysz. N.-Kikinda: Bretner gyógysz., Neuhold gyógysz. Nagy-Kőrös: Medveczzy gysz. Nagy-Mihály: Czibur gyógysz. Nagy-Mihály falva: Mátrai István gysz. Nagy-Perkáta: Vashegyi gyógysz. Nagy-Ballá: "torna gysz. Nagy-Szentmiklós: Maly Ján. Sagy-Teremia: Metzger Ed. nagyvárad: gyBz., Molnár Irg. gysz.. D, eyex K. gyógysz. Hering gyógysz. »agy. Fázsony: Dentsch Leó. Nemet-Csernya: BzihaKároly. Nyitra:Kováts gysz. Tombor gyógysz. Nyék: Gáhy gyógysz. Nyíregyháza: Szopkó •Tsz. Korányi E. Lederer I. Obesztercme: Kohn H. Oravicza: Tieranu J. O. O-Kanizsa: Szilágyi S. Orosháza: Palócza L. gysz. Oszlány : Seidler gyógysz. Polgárai: Ksmpii gysz. Paks; Flórián. Parajd: Weber A. gysz. *ápu: Bermuller A. Pécs: Balas gysz. Irg. gyógyt. Sipőez gyes. Kovács "• gysz. Periasz: Lafleur gysz. PétrU: Vlldzi J. Pecsvárad: Drorszky fyógysz. Petrovacz: Ferencz István gyógysz. PetrovozzeUo: Tóthbetyar Jjw. Podoiin: Fay J. gyógysz. Polgárdi: Kampis gysz. Poroszló: Bolzó K^Ptotcmy: Henriéi gyógysz.; Soltz gysz. Heim V. gysz. Tóth B. gysz. Jrtoitr: Kohnth G. gysz. Putnok: Fekete gysz. Bozsnyó: Pasteiner. Badnoth: Jeney Jenő gysz. Bakos-Keresztur: Kovács F. Békás: Ballon A. Bakemat: nzelóczky gysz. Besieza Bagy gysz. Bimaszombat: Liazka gysz. Bovne: Micsjeta E . Buttka: Frledmann gysz. Bárvár: StubenvoU gysz. Sózd: Keller gysz. Siófok: Szabados gysz. Simontornya: Beszédes gysz. Szabadka: Joó gysz., MUassin Illés gyss. Belmeezbanya: Sstankay B**. Sarkad: Trojanovits gysz. Sopron: Gráner J. gyss. Khndy gytz. «*kert gyas. Molnár L. Stomfa: Kitti gysz. S.-A.-Uihelu: Zlinsky gysz. Szatmar: BosRiu gysz. Litteraty gysz. Böszörményi. Szarvas: Barts gysz. Szászvár: Baltha gysz. Szederkény: Hornnng gysz. Szeged: earcsay gyógysz. Dentsch gyógysz.; Brehm Vilmos gyógysz. Kováts JJ*; gysz.. Fónagy gyógysz. Szegzárd: Bátory Elek gyógysz. Szempcz: "•ÍMher gyógysz. Szered: Wursehing F. Szentes: Várady gyógysz. tB >4aa *y gyógysz. Sóskút: Csernyns D. gyógysz. Szepes-Iglo: ! J~ * H j * " 1 gyógysz. Szepez-Bemete: Seholtz L. Szt.-János: Magda gyógysz. * * ° « ; Dobé István gyógysz.; Teleky Antal gyógysz.; Petrach J. gysz.; "°Uy gysz. Szigetvar: Osesadal G., Salamon Gy. Szilvas: Gödry L. pégyszertár Bzilágy-Cseh: Félegybázy gyógyszertár Szolnok: Finy B. Jyogysz. Boár gysz. Szólta: Tolvay gysz. Szakolcza: Irg. gysz. Szóm***hely: Budolf gyss. Simon gysz. Székes-Fehérvár: Braun gysz. Dieballa P " . Körös gysz. Say gysz.; Rieger Béla gysz. S.-Bz.LSriucz: Herzog D. JJ"o»3a; Swoboda B. gysz. Temesvár: Fayklss gysz. 8telner F. gyógysz. r**°zay István; Jahner O. M. Tamási: Lakner gyógysz. Tapoleza: Cseba lysz. Táfíó-Szele: Kormnth gyss. Tazmáá: Dulka A. gyss. Téceő : Maxs * i j . Bainer gyógyszert. Tata: Jnsztko gyógyszert. Tolna; Gömbös V°gyssert., Buehnsr K. gyógysz. Tormaüma: ürsziny; gyszógyszert. t*^°esa; Hofrmann A. ée D . ; Weichherz D . Tizza-Újlak: Boyko V. gysz. I S - ^ s c s s ; Bizak A. Uj-Arad: Orth 8 . Újbánya: Cserrinka gyógyszert. j " " ' * : Plavsic G. gyógyszert. Dimitriewits gysz. Maximoviea M. Ungvár: J"», Kransz Ad., Mittelmann Fraeukel M. gyógysz. Vácz: ürsziny gysz. °°~°"rt*reze: Bossányi gysz. Varannó: Gaal S. gysz. Vaitzió: Horváth B°Ky«»ert. Fosarui; Weis- Vág-SeUye: Zeller I. Váauered: Sz. Kitsék - i weukr'^*****************************************************************************************************" ^ J * -HosoTitach J. Vertet*: Harsog gysz. Moldoványi; Straeh Seb. g W z a r t . Vttzirem : Bokrosy, Ferenezy K. gyógyszert.. Szili Horváth J J M T W . raiány: Csaló sjóaysz. Scmttr: Weidlnper A. 4 8. Oailé "°«y»z. Kentei ; Mntsy gy-z Nlkollta M. Klein L. Xnmbthm: Dnehon " * • • sttjsalsar íjotrr*. Valamint SrAily, Horvátország; és aMaaromta m i n d e n s ^ f J f f s e r t á r á T

Í

Í

f

Ma

Kiadó-hivatalunk számára hirdetményeket elfogad B É C S B E N : Dukea M. Riemergasse 12, Schalek Henrik Wollzeile 12, és Oppelik A. S t a b e n b a s t e i 8.

^r^r^rzzzJj=zürzz^r^r=Jr=lr==lr=>r=lr.

Ilii

GYOMORCSEPPEK.

elnöke, ki Gráczból fiatal k o r á b a n költözött Magyar­ országba, s itt eleinte nagy kereskedő v o l t ; j a n u á r 4-én Budapesten. — KEREKES JÓZSEF, volt honvéd­ huszár kapitány, ki a világosi katasztrófa u t á n ha­ lálra ítéltetett és fogságot szenvedett, Debreczenben, 71 éves korában. — JÁSZY GSÖRGY, berettyóújfalnsi (biharmegyei) postamester, 53 éves korában. — INCZE JÓZSEF, n y ű g . kir. főpénztárnok, Kolozsvártt, 86 éves — H E S Z ANTAL, városbíró, Ipolyságon, 56 éves. — VOITH ANTAL népszerű földbirtokos, Deésen, 74 éves korában. — ANTAL JÓZSEF, járásbírósági hivatalnok, Kulán. — BOROSS FERENCZ, telekkönyvi I hivatalnok, Zilahon, 45 éves korában. — CZOMPÓ j városi és kerületi orvos, Kőszegen. — IVANCSÓ B A i ZIL, görög kath. lelkész és szentszéki ülnök Király­ j házán (Ugocsamegye) 63 éves korában. — COLOSSEUS j JÓZSEF, gázgyári igazgató és Pozsony város egyik legnépszerűbb polgára, 67 éves korában. — BARTHA JÁNOS, földbirtokos, volt honvédszázados, Tiszabecsén, 6 0 éves korában. — TIBÉK FERENCZ. baji (biharme­ gyei) körjegyzői — JASZJENTSÁK JÁNOS, volthonvód Bu­ j dapesten. — KOLTAY -JAKAB fővárosi ügyed 59 éves ko­ [ rában, hosszú szenvedés u t á n . — MAYEB JÓZSEF a t e ­ mesvári gyárkülvárosi postahivatalfőnöke.—BENEDEK DÉNES, lőrinczrévei nyugalmazott ref. lelkész, életé­ nek 65-ik évében. — LÖFFLEB FERENCZ, aradi ház­ tulajdonos és volt aradi városi képviseleti tag, 72 éves \ korában. — CSÓKÁS JÓZSEF, h o n v é d - h a d n a g y 60 éves \ korában, Kecskeméten. — POLONKAY BÉLA, Polonkay ! E n d r e egri ügyvéd fia, 17 éves korában. — P A P DEZSŐ, i a miskolczi dalegyesület karnagya, a vidék egyik leg­ j képzettebb zenésze. — K E L É IZRAEL, áldozatkész és a közügyek terén sokfelé buzgólkodó derék polgár, kerületi jegyző és az erdélyrészi iparfejlesztő egylet választmányi tagja, 75 éves korában, Kolozsvártt.

HIRDETÉSEK.

MÁRIACZELLI

FABBICZIDS JÓZSEF kir. tanácsos, a váltótörvényszék

31

VASÁRNAPI ÚJSÁG.

FÉRFI INGEK e l e g á n s uj szabással, kizárólag csakis a legfinomabb chiffon, kreton, z e p h i r é s oxford k e l m é k b ő l , á 2 f r t 5 0 k r a j o z á r . I P f f l l i ü h h nyakkendők, keztyük, gallérok, kézelők, z s e b k e n d ő k , " p g > u J 1 ' " " h a r i s n y á k , alsóingek, e s e r n y ő k , i n g g o m b o k , s t b . ( • " " B i z o m á n y i gyári raktár S r . J a e g e r O n s z t á T tanár­ féle N o r m á l g y a p j u - á r n k b ó l e r e d e t i gyári á r a k o n . ~ W

I

LATZKOVITS A. specziális

készítője, j ó s z a b á s a

férfi

ingeknek,

Budapesten, várzi oteza li. sz. Nemzeti gzállodaépBIete. I n g e k , n y a k m é r t é k v a g y m i n t a - i n g u t á n 2 4 ó r a alatt is elké­ s z í t t e t n e k . — Árjegyzék, legújabb i n g k e l m e - m i n t á k , i n g y e n é s b é r m e n t v e küldetnek. — Vidéki k ü l d e m é n y e k j ó t á l l á s m e l l e t t ,

!

jjl

Ec

1886. jan. gyár

Háziasszony

h á z t a r t á s i , g a z d a s á g i é s szép­ irodalmi hetilap, a magyar gazdasszonyok országos egy­ letének hivatalos közlönye.

6 frt — kr. 3 frt — kr. 1 frt 5 0 kr.

Bej"A «Magyar H á z i a s s z o n y i hetilapból mutatványszámo­ kat b é r m e n t e s e n k ü l d a ki­ adóhivatal mindazoknak, a kik e z i r á n t h o z z á — legczélszerübben levelezőlappal — fordulnak.

A MagyarHáziasszony kiadóhivatala Budapest, nagy koronan t c z a 1 9 . sz. E # ~ E s z a k l a p n a k e g y i k ház­ tartásból s e m szabadna hiá­ nyozni, miután útmutatásai m e l l e t t t ö b b s z á z forintot le­ het a h á z t a r t á s b a n m e g t a k a ­ rítani.

BUDAPESTI SZEMLE a M. Tud. Akadémia meybizásábjl szerkeszti

BITTNER-féle

ConiferarSprit.

GYU LAI

PÁL

TAETAIiOM: A nyelv romlása. (I.) — Imre Sándortól.

I. Lipót kormánya és lagyarorsxág. — Angyal Dávidtól. AS állam ellen. (I.) — Pikler Gyulától.

Kapható a gyógyszertáraiban, Legnjabb fölledexések Arábiában. — Goldziher ignácrtói. Kolostorbnl" Vilijáték egy lölvonásban. — Szigeti Józseftől. azonban világosan Bittner (éle Egy álomkép. Költemény. — Horváth Boldizsártól. Oonifera-Sprit éa Blttner-féle A tudományos állatt n külföldön és lagyarorsságon. — ifj. siabadék. porlasitó kérendő. Apáthy l>tvántól. Kakas István utazása Perzsiában. — l 2015 F ő letét: Bittner Gyula gyogyszerészné Beiohenauban, Alsó-Ausztria B T J D A P E 3 T E K : T ö r ö k JÓZSel gyógyszert., király - ntoza IS

THEDO tanár szakállhagy mája, legjobb és legbiztosabb w e r a szakáll szép n ö ­ vésének eszközlésére. Számtalanon vannak még legma­ gasabb rangú férfiak között is, kik szép szakállukat csupán e szernek köszönhetik. — E szer a szakállt hihetetlen gyorsasággal növeszti, úgy hogy általa még 13 éves ifjak is a legrövidebb idő alatt teljes szakállhoz jutnak, miről a bizo­ nyítványok ezrei is tanúskodnak. E d e r F e r e n c z gyógyszerész urnák Brflnnben. A nekem küldött T h e d o - f é l e s ' z a k á l l h a g - y m a kitűnőnek bizo' nyalt, mit köszönetem mellett ezennel tudomására adok. Histek, 1879. szept. 25-én. Otpreda József. F ü r s t J Ó s s s f urnák Prágában. 2309 Szíves köszönetemet a s z a k á J . l h a g y m á é r t ; nagyon jónak találI tátott. Mindenkinek a legjobb lélekkel ajánlhatom. Schwarzbach, 1875. febr. 25. H i r t K á r o l y s. k. épít. vállalkozó. F i i r s t J ó z s e f gyógyszerész urnák PrágábanA smsTrá! 1 hfrgyTT1 * joggal mondható csodaszernek. Alig négyheti használat után Örömmel látom régi óhajtásomat teljesedésbe menni. Kérem Önt stb. Teschen. 1879. máj. 23-án. G i n d r a W e n o s e l , órás. Valódi minőségben B u d a p e s t e n csak Tőrök: J ó z s e f ur gyógy­ szertárában király-uteza kapható; Pozsonyban P l s z t o r y F é l l x n e l , Mihálykapu. Temesváron T a r c z a y I s t v á n n á l . 1 csomag ára frt 2'"

A
Életrendtani

1886. jan.

Egy beteg- és gyermek-szobából

Előfizetési árak: Egész évre Fél évre__ Negyedévre

1 0 9 . sz.

A

fontosabb

ErtesitŐ: Mariska Vilmos: Az államgazdaságtan kézikönyve. Ballagi Gézától. — Hegyesi Márton: Bih»rvármegye 1848—-t9-ben. —ö. — Nyilt levél a szeikesztöhöz. —k. — Nyilt kérelem.

A BUDAPESTI SZEMLE, mely eddig évenként hatszor jelent meg 80—90 Ívnyi tartalommal, 1881 január 1-től keidve havi sxemlévé változott át, s megjelen évenként tisenkétsier 120 ivnyi tartalommal ax eddigi előfizetési ár mellett. A Budapesti Szemle tájékozni igyekszik a magyar közön­ séget az eszmékről, melyek világszerte foglalkoztatják a szellemeket s mintegy közvetítő kivan lenni egyfelől a szak­ tudomány és a mívelt közönség, másfelől a hazai és külföldi

irodalom közt. E mellett leheti szélet tért nyit a nemzetgazdasági közleményeknek, a m. tud. akadémia nemzetgazda­ sági bizottságától támogatva. Megjelen évenként 12-szer 10 ívnyi havi füzetekben. Előfi­ zetési ára bérmentes küldéssel egész évre 12 frt, félévre 6 frt. Előfizetéseket minden könyvárus elfogad. Bécsben, Sxelinszki György cs. k. egyet, könyvárus, L Stefansplats Nr. 6. Az előfizetési pénzek az alulirt társulat kiadó-hivatalába kül­ dendők be, vagy a könyvárusokhoz, a kik szintén föl vannak hatalmazva elfogadásukra.

FRANKLIN- TÁRS ULA T, magyar irodalmi intézet és könyvnyomda Budapesten.

fém áru-csarnoka, Raktár: IV. ker. b é c s i n t o s a 5 . ss,

BUDAPEST,

Gyár: V I I . ker., dohany-utcia 20.

Kitüntetve a budapesti kiállításon a nagy éremmel.

szakácskönyv! háztartásicziklíek Dr. W i e l m u n k á j a u t á n

vegytana,

Tekintettel a hazai viszonyokra

Hazai és külföldi szakmunkák nyomán összeállította

irta

K. Beniczky Irma. Dr. Nemes György. Ára fűzve 40 krajczár. 4ra fűzve 40 krajczár. Előfizetési felhívás.

•

1886 jan. 1-én egy nj égési évi előfizetést nyitunk a

MAGYAR MERCUR hitele* a o n o l á a l tudóaltór*.

Ezen lap magyar-német szövegben havonként 23-SMr jelen meg, esetleg gyakrabban is, és közvetlen minden jelentékeny hozás OtíUI könnyen érthető és czélszeru tabellás áttekintéssel kö. « hiteles huzási jegyzékeket, továbbá a hátralékokat' t. i. a kissrselt

de még át nem Tett nyereményeket, ennélfogva a

sorsjegy-birtokosra nézve n é l k t l i l h e t l e n köxlóny. Az előfizetés legczélszernbben pMtantalványnyal eszközölhető és a Magyar ItrCUT sorsolási tudósító­ jához : Bndapest hatvani ntexa 17. czímzendő. P l Á f i v o l Ő s i á r bérmentve házhoz küldve vagy A favf I l l l l l l a C l v B l Q l posta utján egy s f r é s s é v r e csak u i l U

A M a g y a r Mercux kiadóhivatala.

?140

Ajánlja az idény beálltával gyártmányait kályha-eszkö­ zök és aczél előtétekben. Xickel, réz és sárgarézből, a legújabb és legelegánsabb m i n t á k b a n : Mt&i írtig " 25 K á l y h a - e l ő t é t aczélból, fényesre csiszolva 3.— 25 F a - k o s a r a k festészeti kivitelben . . . 5.— 24 Széntartók ... ... ... —.90 V a l ó d i a n g o l s z o b a - u r s i é k e k belső része 35 zománezozva, tehát teljesen szagnélkfil 25, 30.— 16 Ujnemü te«t-tir«iékek ... — ... ... 13— 35 F ü r d ő - s z é k e k elismert szerkezettel . . . 15.— 20 F ü r d ő - k á d a k felnőttek részére... 13, 15.— F ü r d ő s z o b a - b e r e n d e z é s e k — — — 75.— 500 65 S z a l o n - j é g a z e k r é n y e k zom. vizmedenczé v.40.— 30 J é g s z e k r é n y e k háztartáshoz 14.— Konyha-felszerelések — ... — 25.— 500 S z á l l í t h a t ó t e ] k a n n á k gummizárral, úgyszintén min dennemű t e j g a z d a s á g i e d é n y e k ered. gyári árakon. Z o m á n c z o z o t t e d é n y e k csakis le^j. minőségben, ere­ deti árakon. É p í t k e z é s i b á d o g o s m u n k á k legszolidabban eszközöltetnek. — Képes árjegyzékek kívánatra ingyen és bérmentve. Szétküldés utánvét mellett minden vasútállomásra. Csomagolás eredeti áron számíttatik.

Vérszegénység, ideggyengeség, sápkór, gyomorbajok ellen, nehéz be­ tegségből, gyermekágyból üdülőknek s fejlődő gyenge gyermekeknek.

OSSIAN HENRY a párisi orvosi akadémia lagja és a párisi egyetem tanára,

CHINA- VAS-BORA (Vitt fle qiiinquina

ferruffiueiix).

Fehérfolyás, vizkór. gSrvély, aszkór. korai kimerültség, magtalanság, rendellenes hószam, vérfolyás, fejfájás stb. ellen a le?bizt. gyógyszer. Egy palaezh ára használati utasítással 2 fr', 50 kr. Ezeu szer bámulatos hatása gombaként szaporitá az utánzatokat, miért is a nagy közönség saját érdekében felkéretik, hogy csakis Ossian Henry-féle ohtna-vasbort vásároljon. — Kapható Török József gyógysz. Budapesten, király-utcza 12.

-5=sá»>f

8P

[É'naUŰinyjIMntB

m

A .FRANKLIN-TÁRSULAT, kiadásában Budapesten megjelent é» minden könyv­ kereskedésben kapható — az osztrák tartományok számára SZELINSKI GYURtiY császári királyi egyetemi könyvárusnál, Bécsben, I. Bezirk, Stefansplatz Nro. B.

p

PÁLFPY ALBEET.

m

ANYA ÉS GRÓFNÉ

m

2

VASÁRNAPI UJSAG.

32

EEGÉNY. Ara filzve

2 frt.

Vászonkötésben

2 frt Jj-O.

I

gfcdJb*rgJ>gfe^Sh.--3K. <^=<S>^K^iK.-^K.-ffl^TK,jí'>' A .Franklin-Társulat, kiadásában Budapesten megjelent s minden könyvkereskedésben kaph — azos7tr tait. számára Szelinski György cs. k. egy. könyvárusnál Hécsben, 1., Stefansplatt(

1886-ik évre.

Szerkeszti

M A J E E ISTVÁN. Kőhalmi KLIMSTEDí JÓZSEF tanát HARMINCZEGYEDIK ÉVFOLYAM. Sok

képpel.

Á r a fűzve 5 0 krajczár. — P o s t á n b ó r m e n t v e m e g k ü l d v e 5 5 krajczár. T A R T A L O M : Naptári rész. — Bélyegekről. — I. A z e r k ö l c s i v i l á g . Névnapot mutató-tábla. — Dics-hymnus. — Zelliger Alajos : A templomkerülök megszívlelj sül. — Nyulassy A n t a l : A vándor. — K ő h a l m i : A divat és fényűzés. — Kollánji Ferencz: Az öngyilkosságról és párbajról. Hazafiúi elmélkedések. — Kőhalmi: i, Amerikába készülő magyaroknak. — I I . Gazdák é s gazdasszonyok naptári Somogyi: Jobb a sürü garas, mint a ritka forint. — G a z i á k emlékeztető táblája.A kultivátorokról (képekkel). — Ludtenyésztés módja. — Hogyan néz ki a jó gait asszony éleskamrája. — III. N é p n e v e l ő k n a p t á r a . Kruesz Krizosztom fó'aptt (ara képpel. — Schaffer József (arczképpel). — Egy angol orvosnak figyelemre mélti egészségi szabályai. — IV. T ö r t é n e t i e k . Dodek E n d r e : A pápa. — Kőhalmi: Józstf főherczeg és családja (két képpel.) — Hős SzondiG-yörgy emléke. — V. I s t v á n biai a hazában és a n a g y v i l á g b a n . Kőhalmi: D r . Majer István ez. püsoök, a mi«Istvfa bácsink, mint félszázados iró. 1835—1885 (arczképpel). — Rajecz fürdő (képpel).Az uj királyi palota Budapesten (képpel). — A kárpátok gyöngye. I . A csorbái té (képpel). — I I . A dobsinai j é g b a r l a u g (képpel). — VI. M ű v é s z e t é s műipar. Egy séta a budapesti orsz. kiállításon (hét képpel). — VII. T r é f á k m e z e j e . — A MaCTg országban tartatni szokott országos vásárok jegyzeke. — H ü d e t é s e k . g^P^sjpqp33p^qrpq5jr
r^L^n^frJm
PSERHOFER J.-féle ítyógyszertár, Bécsben.

ezelőtt egyetemes labdacsok neve alatt; ez utóbbi nevet teljes joggal megérdemlik, mivel csakugyan alig létezik betegség, mélyben e labdacsok csodás hatásukat ezerszeresen be nem bizonyították volna. A legmakacsabb esetekben, melyekben minden egyéb szer sikertelenül alkalmaztatott, ezen labdacsok számtalanszor és a legrövidebb idő alatt teljes gyógyulást eredményeztek. 1 doboz 15 labdacscsal 21 kr., 1 tekercs 6 dobozzal 1 frt 5 kr. bérmentetlen utánvét melletti küldéssel 1 frt 10 kr. (1 tekercsnél kevesebb nem küldetik szét.) Számtatan levél érkezett, melyek intézői hálát mondanak a labdacsokért, melyek­ nek a legkülönfélébb és legsúlyosabb betegségekben egészségük helyreállítását köszönik -Jöir, A ki csak egyszer kísérletet tett velük, tovább ajánlja. ifV A. s o k k ö s z ö n ő - i r a t b ó l k ö z l ü n k n é h á n y a t : " V S Leogang, 1883 május 13. Tisztelt uram ! j végezheti. E köszönő-iratomat valamennyi szenveaő érdekében kérem fölhasználni, s Pilulái valóban csodálatosak, nem olyanok, mint sok oly más földicsért szer, hanem | kérem egyúttal, küldjön 2 csomag pilulát minden bajban lehetőleg segítenek A hús­ j és 2 darab elünai szappant. Kiv. tisztelettel vétkor megrendelt pilulákból a legtöbbet ba­ ; lekötelezettje N o v a k György, főkertész. rátaim és ismerőseim között osztottam el, és Tekintetes iir! Élőre bocsátva azt, misze­ miudnyájokon segítettek; k ros egyének, rint valószínűleg valamennyi gyógyszere hakülönböző bajokkal és hibákkal általuk, ha ': sonló jósággal bír az ön hires fagybal' nem is teljes egészségüket, de jelentékeny zsamával, mely családomban több idült javulást nyertek, s azokat tovább használni fagydagnak gyorsan véget vetett, daczára szándékoznak. Kérem tehát nékem ujolag | valamennyi úgynevezett egyetemes szer iránti öt csomagot küldeni. Tőlem és mindazoktól, I bizalmatlanságomnak, elhatároztam magakik szerencsések valának, pilulái által egész­ i mat az ön vértisztitó labdacsaihoz folyaségünket visszanyerhetni, legforróbb köszö­ I modni, hogy ezen apró golyóbisok segélyé­ netünket. D e n t l n g e r Márton. vel megostromoljam sok évi aranyeres bánBéga-Szentgyörgy, 1882 felír. 1<>. T. uram ! talmamat. Egyátalában nem restelem önnek Nem fejezhetem ki eléggé benső köszönete­ bevallani, miszerint régi bajom 4 heti haszná­ lat után egész tökéletesen megszűnt, s én met, piluláiért, mintán Isten segélyével nőm, ezen labdacsokat ismerőseim körében a legki mar évek óta misererében szenvedett) a buzgóbban ajánlom. Az ellen nincs semmi­ vértisztitó pilulák által abból kigyógyíttato tt, s habár még most is szed még azokból, ellenvetésem, ha ön ezen soraimat, jóllehet névaláírás nélkül nyilvánosság elé óhajtja bo­ egészsége mar annyira helyre van állítva, hogy fiatal fiisseséggel minden munkáját csátani. Mély t. Bécs, 1881 febr. 20. C. v. T.

Vértisztitó labdacsok

melyek biztosan, minden káros következmények nélkül, nem erő­ szakolva, hanem minden fájdalom nélkül hatnak : eldugulás, nyálkisodás, étvágyhlány, gyomorba], falfatródáiok, szédülés, fejfájás, váltóláz, aranyér, bőrkiütések és sárgaság ellen. Pótolja a keserűvizeket, melyek vizenyős ürülést eszközölnek.

Egy skatulya ára 21 kr; egy tekercs 6 skatulyával 1 frt 5 kr. R a k t á r a k ; Budapesten: Pataky Károly gyógyszerésznél, az uj épület­ tel szemben; Pozsonybm: Pisztory Bódog gyógy
J.-től. Sok év óta Fagybalzsam, Pserhofer a fagyos tagokra és minden idült sebre mint legbiztosabb szer elis­ merve. 1 köcsöggel 40 kr.

Legújabban megjelent! A «FKANKLIN-TÁRSULAT» kiadásában Budapesten megjelent és minden könyvárusnál kapható — az osztrák tartom ínyok számira Szelinski György cs. k. egyet, könyvárusnál Bécsben, I., Stefansplatz 6 .

Élfitrr!NS7fiHf7Ía megronÜKl PMUC.IU.lt t(Prágaicsöppek); ot). g y o m o r j r o s B Z e m é a z . tés és mindennemű altesti bántalom ellen kitűnő házi szer. 1 üvegcsével 20 kr.

Keskeiiy-ntifnszürp,

ug^j™*

rutos rekedtség, görcsös köhögés, stb. ellen. Egy palaczkkal 50 kr.

köszvényes és csúzos baj ellen. 1 frt 20 kr.

IRTA

KLAPKA GYÖRGY. FÜGGELÉKÜL:

GRÓF TELEKI LÁSZLÓ LEVELEL A szerző fénynyomatu arczképével.

Ára'fűzve 5 forint osztrák értékben.

Mindennemű,

hasonszenvi

s e r h o f e r J.-től. Tainiodiiiiiii kenőcs PÉvek hosszú sora óta valamennyi hajnövesztő szer között orvosok által legjobbnak elismerve. Egy elegánsan kiállított nagy szelenczével 2 frt.

Egyetemes tapasz W j ^ ' - J g , sebekre, mindennemű gyomordaganatokra régi, időnk, fölfakadó lábdaganatoknál, se­ bes ésgyuladt női mellnél, és egyéb hasonló bajoknál jelesnek bizonyulva, lköcs. 50 kr.

Egyetemes'tisztité •Éggffifc*?.

Amerikai köszvény - kenőcs, í$ n £ £

EMLÉKEIMBŐL.

* &

vagyis családos házigazdáknak és gazdasszonyoknak, népnevelőknek, hely. ségi elöljáróknak, iparosoknak és földmivelöknek való képes kalendáriuj

zum gold. Reichsapfe!.

kárpáti egészségi labdacsok

fe

ISTVÁN BÁCSI NAPTÁRA

Singerstr. 15.

Valamennyi külföldi szerektől elünyba helyezendök. a magyar kö­ zönségnél különben már a legjobb hírnévnek és fokozatos elterje­ désnek örvendő a külföldi labdacBgyárosok óriási reklámja daczára örvendő, százezer esetben tlz éven át legjobban megkísértett és több éveken á t a bel- és külföldön nyert tapasztalatok nyomán, csakis növény-kivonatokból összeállított

7-^

SZÁM. 1S86. x x x n i . é

rossz emésztés mind. következményei, u. m* főfájás, szédülés gyomorgörcs, gyomorhé*, aranyeres bártalmak, székrekedés stb. el­ len. 1 csomaggal 1 fit.

gyógyszer

folyton

készletben.

Az itt felsorolt készítmé'hyeken kívül még a birodalom valamennyi lapban hirdetett belés külföldi gyógyszer-különlegesség készletben van, u. m. •jjj] Ctainai toilette-szappan, 1 db. 70 kr. Sósborszesz. 1 pala zkkal 60 kr. Sobanmann gyomorsója. 1 doboz 75 ki. P o r a lábizzadás e l l e n , 1 doboz 50 kr. K n t y a - p i l n l á k . 1 doboz 30 kr. P á t e pectorale Georgé-töl, a legjelesebb Tonrista-tapasz. t tekercs 60 kr. és legkellemesebb szerek egyike, elnyálkásodás, köhögés, rekedtség, hurut ellen. Franczia különlegességekből: 1 doboz 50 kr. Pepmin-bor Chasaaing-től. 1 pal. frt 2-g; A l p e s i n ö v é n y l i k ö r Bernhárd 0. V.-től 1 palaczkkal frt 2.60, i palaczkkal frt 1.40. Szűrt china-bor Henri Ossiantól. 1 P*' laczkkal 2 frt. Szem-esszenozia dr. Bomershausentól. 1 China-bor vassal. 1 palaczkkal 2 frt 50TB; palaczkkal frt 2.50, fél palaczkkal frt 1.50. P a u l i n i a - p o r Fournier-töl. 1 doboz 2 ff Köszvényfolyadék Ewizdától. 1 p. 1 frt 50 kr., fél doboz 1 frt 50 kr. stb. s minden netán a raktáron nem levő czikkek kívánatra pont. és olcsón beszereztetnek WF~ Szállítás postán 5 frton a l u l i t é t e l e k n é l csak az összegnek p o s t a - "•* ttf u t a l v á n y n y a l v a l ó előzetes beküldése m e l l e t t ; nagyobb összegek ~M Í0~ n é l u t á n v é t m e l l e t t is. ~~9&

A fónebbi különlegesség legtöbbje kzphxíó Bwicípssben is, Torok József gyógyszertárában.

m ^^Sf^^^m^mM^mm^mm^m^mmmmiiiM

«^

^ R N A P i r T r ^ s

3-IK SZÁM. 1886.

BUDAPEST, JANUÁR 17.

X X X I I I . ÉVFOLYAM.

Elöfiíttéti föltételek: VASÁRNAPI ÚJSÁG és gégész évre 1 2 frt ) egész évre 8 frt / egész évre 6 frt Csopáu a POLITIKAI ÚJDONSÁGOK 1 POLITIKAI ÚJDONSÁGOK együtt: / félévre ... 6 • Csupán a VASÁRNAPI UJSAG: 1 félévre i félévre ... 3 •

LUKÁCS BÉLA i z UJABB alkotmányos korszak vívmányai kö/ \ zött nincs egyetlen egy sem, mely nem LX. egészen két évtized alatti előhaladásunkat oly szembeszökően bizonyítaná, mint a közleke­ dés fejlődése s e részben is főleg a vasutaké. Né­ hány külföldi társaság, mint az osztrák, déli és tiszai vasut-társaság vonalain s néhány rövidebb vasúton kivül nem volt az országnak más vasútja, mikor a kiegyezés Ausztriával megköttetett. Olyan vasút, melyet a magyar állam a magáénak ne­ vezhetett volna, mely első sorban nem egy nye­ reség czéljából alapított társaságnak, hanem ma­ gának a nemzet forgalmi érdekének lett volna hi­ vatva szolgálni, olyan vasút, melylyel az ország kormánya az állam igényeinek megfelelő közle­ kedési politikát kezdhetett volna, — Magyaror­ szágon nem volt. A belügyeiben való rendelkezés jogát vissza­ nyert állam első gondját a belső berendezkedés szükségeire volt kénytelen fordítani s ama szer­ vezet megalkotására, mely az ország közigazga­ tási ügyeit volt ellátandó. A közlekedés érdeke az első berendezkedés gondjai között háttérbe szo­ rult. 1868-ban jutott a magyar állam legelőször egy nyúlfarknyi vasúthoz, ahhoz is csak kellet­ lenül, az által, hogy a salgó-tarjáni kőszénbánya­ társulat megbukván, annak vasútját magához volt kénytelen váltani. A magyar vaspálya-hálózat részben ez után iá csak ilyetén módon növekedett; a budapest-losonczi vaspálya kiépült ugyan Euttkáig s itt ké­ sőbb, a kassa-oderbergi vonal hozzá csatlakoz­ ván, forgalmunknak élénken lüktető ere lett, de a magyar vasutak rendszeréhez az egyes vona­ lak ez után is még sok ideig leginkább csak vá­ sár utján, szakadozott darabokban csatlakoztak, u gy hogy összefüggő, szerves hálózatról, a szónak ebben az értelmében, még sokáig szó sem le­ hetett. Idő kellett hozzá, míg nagy erőfeszítések és áldozatok árán oly hálózathoz jutottunk, mely míg egyfelől a belforgalom központjává az or­ szág fővárosát tévé, másfelől a nemzetközi for­ galomban is lehetővé tette a magyar állam érde­ keinek megfelelő közlekedési politikát követ­ nünk részint közvetve, a saját vonalai által, részben közvetlenül az által, hogy a többi, ide­ gen vonalakkal szemben támasztott verseny ut­ ján ezeket is oda kényszeríté, hogy a magyar illám érdekeit figyelmen kívül ne hagyják. S ma már Magyarországnak 4000 kilométert megha­

ladó olyan vasúthálózata van, melyfen a ma­ gyar állam az úr s mely által a többi vasutak forgalmi politikája fölött is dominál. Természetes, hogy e részint magához váltott, részint saját költségén épített, részint kamatbiz­ tosítékkal ellátott vasutak tömérdek összegeket nyeltek el. Mintegy 450 millió forint az az öszszeg, melyet az ország 1868 óta vasútjaira köl­ tött. De, habár a fejlődés olykor rohamos is vala, sokszor túlságos drága és hátrányos üzletek árán került egy-egy vonal az állam birtokába: alap­ jában véve úgy a vasút-építés, mint a magán­ kézben levő vasutak megvásárlása, u. n. államo­ sítása a nemzet előtt népszerű vala, mindenki belátván, hogy a magyar államnak közlekedési

LUKÁCS

Külföldi előfizetésekhez a postailag meghatározott viteldíj is csatolandó.

eszközök nélkül lehetetlen volna aránylagos lé­ pést tartani a nyugati müveit államok előhaladásával s összecsapna feje fölött azok hatalmas versenye. Másfelől a vasntakba költött összegeket senki sem tekintette meddő kiadásnak, sőt abban a meggyőződésben élt, hogy ama nemzetgazdasági kiszámíthatatlan haszon mellett, melyet a vas­ utak a forgalom rendessé, gyorssá, olcsóvá és biztossá tétele által az országnak hajtanak, — mint üzletágak is ki fogják fizetni magokat, s hogy a mennyit a reájok költött kölcsönpénzek kamatai fejében az állam fizetni köteles, annyit, ha nem többet, legalább is be fognak hajtani. Ez az a pont, melyre nézve évek tapasztalatai

BÉLA.

Ellitfcr

Ede fényképe után.