Oktatás, képzés, képesítés és kettős karrier a sportban

TÁMOP 6.1.2-11/2-2012-0002 Oktatás, képzés, képesítés és kettős karrier a sportban

Oktatás, képzés, képesítés és kettős karrier a sportban Magyar Sportmenedzsment Társaság

Magyar Sporttudományi Társaság

A fizikai aktivitás és a sport magyarországi dimenzióinak feltárása TÁMOP-6.1.2/11/2-2012-0002 kódszámú projekt A lakosság egészségfejlesztését szolgáló fizikai aktivitás szakmai támogatása és a szabadidő-sportolói közösségek bővítése célú konstrukció

A projekt eredményei megtekinthetők a www.sportmenedzsment.hu honlapon

Oktatás, képzés, képesítés és kettős karrier a sportban Szerzők: Baráth Kinga, Bardocz-Bencsik Mariann, Dr. Farkas Judit, Dr. Gősi Zsuzsa, Kassay Lili, Dr. Kozsla Tibor, Nagy József Projekt szakmai vezető, szerkesztő: Dr. Farkas Judit Grafikus, műszaki szerkesztő: Sütő Dávid Zsolt A fizikai aktivitás és a sport magyarországi dimenzióinak feltárása, TÁMOP-6.1.2/11/2-2012-0002 kódszámú projekt A projektben sor kerül a sport nemzetközi - különösen európai - dimenzióinak megfelelő hazai tartalmak feltárására. Tudományos alapossággal megtörténik a szabadidős célú fizikai aktivitásban rejlő egészségfejlesztő, sportszociológiai, oktatáspolitikai, a társadalmi felelősségvállalás és kohézió erősítését szolgáló értékek magyarországi kiteljesítési lehetőségeinek azonosítása. Nemzetközi kitekintésben is bemutatásra kerül a jelenlegi és a célokat szolgáló ideális jogi/szakpolitikai eszközrendszer, humán-erőforrás és szervezeti adottságok, és a sportágazat elemzett célcsoportjaira jellemző országos felmérésekkel nyert adatok. Budapest, 2014

Magyar Sportmenedzsment Társaság Elérhetőségeink: Magyar Sportmenedzsment Társaság 1123 Budapest, Alkotás utca 44. Tel: +36 (1) 487- 9248 E-mail: [email protected] E-mail: [email protected] www.sportmenedzsment.hu

Magyar Sporttudományi Társaság Konzorciumi partnerünk elérhetőségei: Magyar Sporttudományi Társaság Magyar Sport Háza 1146 Budapest, Istvánmezei út 1-3. Tel: +36 (1) 460-6980 E-mail: [email protected] www.sporttudomany.hu


Tartalom: A Projektről általában

3

1.

Élsportolói kettős karrier – a sport európai és hazai dimenziója

5

Téma indokolása

5

Téma értelmezése

6

2. Kettős karrier, mint jelenség a sportban

8

EAS

8

A NOB és Adecco

8

3. Kettős karrier megoldások/programok MOB Olimpikon Életút Program

9 9

Magyar Sportcsillagok Ösztöndíj-program

10

4. Az Európai Unió vonatkozó szakpolitikája

11

5. Az európai rendszerek bemutatása

14

6. Hazai kontextusra vonatkozó javaslatok

16

7. Oktatás, képzés és képesítés a sportban

32

8. Munkaerő piaci igényekre épülő képzési programok és képesítések

33

Európai helyzetkép

33

Az LLL sport stratégia megvalósítása

33

9. A sport egyik európai és hazai dimenziója

36

10. A sportra irányuló uniós munkatervek

37


A Projektről általában

• preventív jellegű válaszokat adjon a célcsoportra (is) egyre inkább jellemző közegészségügyi kihíA fizikai aktivitás és a sport magyarországi dimenzióivásokra, mint például az egyre gyakoribb elhízásnak feltárása című, a Magyar Sporttudományi Társaság ra, korai diabéteszre, és a kardiovaszkuláris betegés a Magyar Sportmenedzsment Társaság konzorciuma ségekre, által megvalósított TÁMOP-6.1.2/11/2-2012-0002 kódszámú projekt Egészségre nevelő és szemléletformá- • figyelembe vegye a célcsoportba tartozók eltérő környezeti, szocio-kulturális, ill. korcsoportra jelló életmód programok c. pályázati felhívás, a lakosság lemző adottságait, érdeklődését, valamint motiegészségfejlesztését szolgáló fizikai aktivitás szakmai vációjának lehetőségeit. támogatása és a szabadidő-sportolói közösségek bővítése célú konstrukció keretében valósul meg. A projekt legmeghatározóbb eredményeiként azon A projekt célja, hogy olyan objektív, mérhető és aktuá- hiánypótló elemzések, ismeretanyagok, iránymutatális eredményekkel, ösztönzőkkel szolgáljon a döntésho- sok, ajánlások megszületése jelölhető meg, melyek az zók és szolgáltatók számára államháztartáson belül és egészségfejlesztési célkitűzésekhez kapcsolhatók, kökívül, amely egyrészt hivatkozhatóvá válik a stratégia- zérthetőek, és sportszervezési szemszögből mutatják alkotási, döntéshozási folyamatokban, másrészt meg- be elsősorban a sport- és a társadalomtudományok, a erősíti a testmozgás, a fizikai aktivitás és a sport, mint sportegészségügy, a köznevelés, a szakképzés és a feljelentős nemzetgazdasági ágazat pozícióját a 2014 és sőoktatás, valamint a közigazgatás és a sportszolgálta2020 közötti pénzügyi, tervezési és programozási idő- tások területén fennálló helyzetet, kitörési pontokat. szakban. Kutatási tématerületek A fejlesztés célja, hogy a fizikai aktivitás és a sport magyarországi társadalmi és jogi környezethez illeszkedő 1. Az egészségfejlesztő testmozgás előmozdítását segítő módszerek feltárása. tudományos és sportmenedzsment tartalmait és eszközeit feltárja. 2. Társadalmi befogadás a sportban és a sport által: Cél továbbá, hogy e tartalmakkal és ismeretekkel a helyi önkormányzati, vagy területi államigazgatási feladatokat ellátó döntéshozók (pl. megyei önkormányzati képviselők, köz- és kormánytisztviselők, költségvetési intézményekben dolgozó közalkalmazottak) és a sportélet gyakorlati szervezésében részt vevő szakemberek megismerkedjenek, azokat elsajátítsák, és képessé váljanak azok átadására, személyes készségeikbe, illetőleg a szervezeti kompetenciákba építésére. A fejlesztés célja ezen túlmenően, hogy • elősegítse a Sport XXI. Nemzeti Sportstratégiában a sporttudomány, a diák- és a szabadidősport kapcsán megfogalmazott célok és beavatkozások megvalósítását,

4-5

hátrányos helyzetűek, fogyatékossággal élők és nők sportja.

3. Oktatás, képzés és képesítések a sportban és sportolói kettős karrier. 4. Az önkéntesség és az aktív polgárság ösztönzése a sporton keresztül. 5. Jó kormányzás a sportban. 6. Jó gyakorlatok a sportszervezés és sportmenedzsment területén. 7. Innovatív és kreatív kommunikációs, média- és marketing tartalmak az egészségfejlesztést szolgáló fizikai aktivitás fokozásának szolgálatában.


A projekt keretében a fenti hét téma mellett sor került • egy átfogó adatgyűjtésre a diák-, hallgatói és szabadidősport területén: sportlétesítmények, szervezeti és humán (sportszakember) adatok felmérése.

1. Élsportolói kettős karrier – a sport európai és hazai dimenziója Téma indokolása

Az élsportolói életút merőben eltér a hagyományos karrierépítéstől. Egy civil szakmában elhelyezkedő ember 12-17 évet tölt iskolapadban előbb általános, majd érdeklődési körének megfelelő ismereteket gyűjtve, majd szakmai gyakorlatot szerez – sok esetben a hagyományos oktatásban való részvétellel • egy önálló adatbázis alapú szabadidősport por- párhuzamosan -, végül a tanulmányai befejeztével tál kifejlesztésére www.mozgasmonitor.hu címen kerül ki a munkaerőpiacra, ahol a nyugdíjig, hatvan amely tájékoztatást nyújt az egészségfejlesztő egynéhány éves korukig dolgozik. testmozgással összefüggő aktuális magyar adatokról, sportmenedzsment, sportszervezési és sport- Ezzel szemben, aki élsportra adja a fejét, sokszor az tudományi szempontból releváns információkról. általános iskola megkezdésével együtt elkezdi karrierjét is. A kezdetben heti néhány alkalmas edzésmennyiség folyamatos növekedésével az utánpótláskorú élsportolók 15-16 évesen is már napi 3-4 – sok esetben ennél is több – órát töltenek edzéssel, hétvégenként versenyzéssel. Így a tanulásra kevesebb idejük marad. • a módszertani eredmények ismertetésére és tudatosítását szolgáló érzékenyítő és szemléletformáló rendezvények szervezésére a megyei és fővárosi szintű döntéshozók-vezetők, igazgatási szakemberek számára.

Ma Magyarországon 16 éves korban megszűnik a tankötelezettség1, amely csábító lehetőséget kínál az élsportoló fiataloknak arra, hogy eggyel kevesebb olyan dologgal kelljen foglalkozniuk, ami nem szorosan a sportoláshoz kapcsolódik. Ugyanakkor ez az első pont, amikor segíteni kell a sportolót a helyes döntés meghozatalában. Ezt követően a következő pont, ahol az élsportolót a tanulás abbahagyásának lehetősége megérinti, az érettségi letétele utáni időszak. Ez egy, az előbbinél lényegesen nehezebb feladat, mert itt már rendelkeznek egy bizonyítvánnyal, és sokkal könnyebben adják fel a tanulást, hogy a lehető legtöbb időt az élsportra szánják. Ekkor kell azokban felkarolni a bizonytalan élsportolót, segíteni a kettős karrierje építését. Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye: http://www.complex.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99300079.TV – az 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról – hozzáférés: 2013. november 11. 1


A továbbtanulásra ösztönzés szempontjából a sportkarrierjük elején, derekán járó élsportolók tekintetében az a kulcs, hogy megértsék, karrierjüknek bármelyik pillanatban vége szakadhat. Esetükben elég egy rossz mozdulat, egy sérülés, amely örök életre harcképtelenné teszi őket. Ugyanakkor számos egyéb tényező – például szabályváltozások, sportklub megszűnése, szponzorok elmaradása - is lehet rossz, esetleg végzetes hatással egy sportoló karrierjére.

Ugyanakkor a sportolói karrier szerencsés versenyzők esetében is 30-35 éves koruk körül véget ér. Azonban sajnos késő az, ha ekkor kezd el gondolkozni az élsportoló, hogy az elkövetkező körülbelül 30 aktív, munkaképes évében mivel fog érvényesülni. Fontos tehát, hogy ösztönözzük a sportolókat, megértessük velük, hogy kötelességük tervezni a sporton kívüli életüket már sportkarrierjük alatt. Ugyanakkor a sportolók közvetlen környezetében élőknek, a sportolókkal napi kapcsolatban lévőknek is át kell látniuk a tovább tanulás és a szakmai tapasztalat megszerzésének fontosságát, hogy tudják segíteni a sportolót sporton kívüli, civil élete építésében. Így különösen nagy szüleik, tanáraik, edzőik felelőssége, de ugyanúgy felelős értük iskolájuk, klubjuk és sportági szövetségük is. A kiadvány annak a tanulmánynak a kivonata, mely a kettős karrier jelenségének magyarországi helyzetét, lehetőségeit kívánja feltárni és elektronikus verziója a projekt honlapján elérhető. A kiemelt cél az volt, hogy ajánlásokat fogalmazzon meg az aktuális helyzet figyelembe vételével az európai uniós sportpolitika által nyújtott kereteken belül, itthoni és külföldi jó gyakorlatok bemutatásával. A téma értelmezése Mit értünk sportolói kettős karrier alatt? Az Európai Bizottság által létrehozott szervezet, az European Athlete as Student (EAS) definícióját használjuk2. A meghatározás szerint a kettős karrier a magas szintű versenysport és az oktatásban való részvétel kombinációja abból a célból, hogy a sportkarrier után az egykori sportolók képességeiknek és képzettségüknek megfelelő munkát találjanak a munkaerőpiacon. A sportolók kettős karrierjének tekintetében két transzferről beszélhetünk. Az első transzfer az érettségi bizonyítvány megszerzése után a felsőoktatásAz European Athlete as Student Network weboldala: http://www.dualcareer. eu/pages/about.html - hozzáférés: 2013. november 10. 2

6-7


ba kerülést jelenti. Itt válik ketté az élsportolók közössége a kettős karrier tekintetében, sokan ugyanis nem tanulnak tovább, kizárólag élsportolói karrierjüknek szentelik minden idejüket a középiskola befejeztével. A továbbtanulás melletti választás a felelős döntés a jövőépítés szempontjából minden élsportoló számára nemére, sportágára, heti edzésmennyiségére való tekintet nélkül. A továbbtanulást folytathatja a sportoló „hagyományos” keretek között, így nappali, levelező vagy épp esti tagozaton felsőoktatási intézményben vagy a felnőttoktatás keretein belül, ugyanakkor választhatja a ma még atipikus tanulás módon, az e-oktatásba való bekacsolódást is. A második transzferről abban az esetben beszélhetünk, ha a sportoló felhagy a versenysporttal, és kilép a civil életbe és a munkaerőpiacra. Ez történhet váratlanul, például egy sérülés következtében, illetve hosszú, megfontolt tervezést követően. Fontos, hogy nagyon rövid időn belül a sportolói karrier után be tudjon kapcsolódni az egykori élsportoló a civil életbe, el tudja kezdeni új munkáját, akár a

sport világában marad, akár egész más területen kíván érvényesülni. Természetesen ez a transzfer egy hirtelen bekövetkező negatív esemény után akkor is nehezebb, ha egyébként a sportoló egyébként már készült a civil életre. Ugyanakkor pontosan ezért fontos a kettős karrier időbeni építése, hogy a váratlan, a sportpályafutás végét jelentő negatív esemény ne jelentsen megoldhatatlan problémát a sportoló számára a további megélhetése szempontjából. A kettős karrier kutatása európai szinten már az első sportról szóló hivatalos uniós dokumentum, a Fehér könyv előtt, 2004-ben kezdődött. Ekkor alapították a már említett európai kettős karrier társaságot az Európai Bizottság támogatásával, a Newcastle-i székhelyű EAS-t. A sportolói kettős karrier európai jó gyakorlatait összegyűjtő, évi konferenciákon tapasztalatcserére színteret biztosító szervezet mellett ma már számos európai (pl. EU Athletes, Add Victor) és országos szintű szervezet és program foglalkozik a kettős karrier-példák gyakorlati alkalmazásával és kutatásával. Részletesen róluk ezen tanulmány későbbi fejezeteiben szólunk.


2. Kettős karrier, mint jelenség a sportban Stakeholderek elemzése EAS Az Európai Bizottság 2004-ben alapította az Europan Athlete as Student Network nevű kettős karrierrel foglalkozó hálózatot. Az Európai Bizottság az unió végrehajtó szerve, és tevékenysége során öszszeurópai érdekeket kell, hogy képviseljen. Az EAS megalapításával az volt a célja, hogy egymással való párbeszédre, tapasztalatcserére ösztönözze a terület képviselőit. Így az EAS tagjai, konferenciáinak előadói között ugyanúgy vannak felsőoktatási intézmények képviselői, a Bizottság Sport részlegének munkatársai, mint sportszervezetek képviselői és kettős karrierjüket építő aktív sportolók. Az EAS eddigi tíz éve alatt évente megrendezésre kerülő konferenciáin és általa szervezett tanulmányutakon biztosít teret a téma iránt érdeklődőknek a tapasztalatcserére. A 10. konferencián, 2013-ban adta át első alkalommal a Bengt Nybelius Ösztöndíjat egy, a kettős karrier kutatásával foglalkozó fiatal európai szakembernek, megteremtve egy hagyományt, amely a kettős karrier kutatásával foglalkozó hallgatók támogatását hivatott biztosítani.

A NOB és Adecco A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) és az Adecco nemzetközi emberi erőforrás menedzsment szervezet közösen indított el 2005-ben a NOB Sportolói Életút Programot (Athletes Career Programme- ACP). A program keretében lehetőség nyílik olyan sportolók támogatására, akik az élsportolói tevékenységük mellett felkészülhetnek az élsportolói karrier utáni életre. A program olyan forrásokat és képzéseket kínál, amely segítségével a mindennapi élethez szükséges készségek és képességek fejlesztésére van lehetőség. Ennek eredményként mind az oktatásban, mind pedig a munkaerő piacon képesek lesznek hatékonyan kiteljesíteni lehetőségeiket. A NOB Sportolói Életút Program többek között az oktatásra, mindennapi készségekre, képességre és a munkaerő piacra vonatkozóan nyújt támogatást. A program keretében nemcsak a sportolók, hanem azok edzői, a nemzeti olimpiai bizottságok munkatársai, a nemzetközi sportági szövetségek és nemzeti sportszövetségek is hasznos információkat nyerhetnek az élsportolók támogatását illetően. A program keretében a fentiekben említett kedvezményezettek teljes képet kapnak arról a rendszerről, melynek elemei a következők. Felkészítés arra, hogy a kedvezményezettek megértsék és elkötelezzék magukat a pályafutásuk fejlesztésének érdekében. Azon erősségek és lehetőségek feltárása, amelyek kialakítják a kedvezményezettekben az igényt e programban való részvételre. A folyamat keretében lehetőség nyílik kiterjeszteni érdeklődésüket, amely eredményeként további hasznos információt találhatnak, amelyek saját rendszerük és tevékenységük folyamatát erősíti. Mindezen ismertek és személyre szabott információk birtokában lehetőség nyílik megtervezni azt a folyamatot, amely a személyes szakmai sikerükhöz ve-

8-9


zethet. Végül, a végrehajtás mindazon elemeknek, amelyek illeszkednek az elkészítet tervhez és a terv napi szintű életvitelét jelenti.

A Programban olimpiai kerettagok vehetnek részt egy adatlap kitöltésével és visszaküldésével. A jelentkezőket sportági szakszövetségüknek is támogatnia kell a pályázásban egy dokumentum kitöltésével, A NOB az ACP tekintetében 2012-ben megújította amellyel igazolják, hogy az adatlapon feltüntetett együttműködését az Adecco szervezettel, amely eredményeik a valóságnak megfelelnek. együttműködés 2020-ig érvényes. Ezen megújult együttműködés keretében három fő területre kon- A Program indulásakor 43 sportoló kapott támocentrálnak. (1) oktatás, (2) mindennapi élethez szük- gatást az akkori 332 olimpiai kerettagból. Mára ez séges készségek és képességek fejlesztése, (3) foglal- a szám 408-ra duzzadt, és jelenleg 33 felsőoktatási koztatás és munkavállalás. intézménnyel van a MOB-nak együttműködési megállapodása. A 2013-as év végén az ACP több mint 15.000 élsportolót támogatott az Olimpiai Családban, akik több mint 100 országot képviseltek az öt kontinensen.

3. Kettős karrier megoldások/programok Magyarország MOB Olimpikon Életút Program A programról röviden „A Magyar Olimpiai Bizottság elnöksége 2002. július 12-i ülésén úgy határozott, hogy az olimpiai válogatott keretek tagjai és az „olimpiai reménységek” kategóriájába tartozó sportolók karrierjének és a civil életre való felkészülésének összehangolása érdekében létrehozza az OLIMPIKON ÉLETÚT PROGRAM elnevezésű támogatási rendszert.”3 A Programot a TF egykori rektora, Prof. Istvánfi Csaba, a MOB tagja szervezte meg, és irányítja a mai napig. A Program keretszerződését a MOB elnöke és a felsőoktatási intézmények képviselői írják alá négyéves ciklusokra. A jelenleg hatályban lévő szerződést 2013. június 26-án írta alá Borkai Zsolt MOB-elnök, illetve 33 felsőoktatási intézmény vezetői. A Magyar Olimpiai Bizottság weboldala: http://www.mob.hu/ adatlap/olimpikon-eletut-program - hozzáférés: 2013. november 11.

3

Az együttműködés tartalmi elemei Az együttműködési megállapodások keretei (alapelvei, célkitűzései, a MOB vállalásai és a záradék) minden megállapodásban azonosak. A felsőoktatási intézmények vállalásai a képzési profilokból és a támogatási lehetőségekből, valamint a szándéktól függően az együttműködési megállapodásokban változóak. Az együttműködési megállapodások kedvezményei A felsorolt kedvezmények nem automatikusak, hanem a program résztvevői által igényelhető lehetőségek: • Az önköltséges képzésre felvett hallgatók a MOB írásos támogatásával a megállapodásban meghatározott számban kérhetik a költségtérítés nélküli képzésben való részvételüket. • A felsőoktatási intézmény az önköltséges képzésre felvett hallgató költségtérítését (tandíj) elengedheti vagy mérsékelheti. • A hallgató egyéni tanrend és a vizsgarend szerint vehet részt az oktatásban.


• Az oktatásból tartós távollét esetén (pl.: edzőtáborozás, versenyprogram) a hallgató kérésére a felsőoktatási intézmény a hallgató tanulmányi kötelezettségeinek teljesítése érdekében korrepetitort kérhet fel, illetve bízhat meg. • A hallgató a kollégiumi felvételnél a megállapodásban foglaltak szerint előnyt évezhet (felvétel, ingyenes vagy csökkentet kollégiumi térítési díj, elhelyezés). • A megállapodásban több felsőoktatási intézmény vállalja, hogy az olimpiai kerettagok felkészüléséhez sportlétesítményeit a hallgatók rendelkezésére bocsátja.”4

Támogatási összegek Az olimpiai kerettagoktól beérkezett adatlapokat egy bizottság az elért teljesítmények alapján A, B, C kategóriában sorolja, és ez alapján kerül a támogatási összeg megállapításra. A támogatási összegek az első diploma megszerzéséhez nyújtanak anyagi támogatást a nyertes pályázóknak. Az „A” kategóriába eső sportolók 100.000 Ft/félév maximális támogatási összeget; a „B” kategóriájú sportolók 80.000 Ft/félév maximális összeget, míg a „C” kategóriába esők 60.000 Ft/félév maximális öszszeget kapnak. A megítélt összegről a hallgatóknak a felsőoktatási intézménytől a MOB címére kiállított számlát kell kérniük, ez alapján történik a támogatás.5 Magyar Sportcsillagok Ösztöndíj-program A programról röviden A Magyar Kormány 2013-ban alapította az ösztöndíjat, amelynek célja a felsőoktatási intézményekben hallgatói jogviszonnyal rendelkező olimpiai és paralimpiai sportágakban sportoló hallgatók támogatása, akik tanulmányaik ideje alatt esélyesek arra, hogy olimpiai vagy paralimpiai versenyszámban európa-bajnoki, világbajnoki vagy olimpiai, illetve paralimpiai érmet szereznek. Az ösztöndíjban legfeljebb az első felsőfokú végzettség – alapfokozatnak vagy az osztatlan képzésben szervezett mesterfokozatnak – a megszerzésére irányuló tanulmányok befejezéséig, de legkésőbb az ösztöndíjas 35. életévének betöltését követő hónap első napjáig vehet részt a sportoló.

4

A Magyar Olimpiai Bizottság weboldala: http://www.mob.hu/egyuttmukodesi-megallapodasok - hozzáférés: 2013. november 11.

10-11

5

A Magyar Olimpiai Bizottság weboldala: http://www.mob.hu/tamogatasi-osszegek - hozzáférés: 2013. november 11.


Az ösztöndíjprogramban való részvétel feltételei6

A jelentkezés elbírálásának szempontjai:8 Olimpiai/paralimpiai sportágban:

A jelentkezőknek négy kritériumnak kell megfelelniük a Programban való részvételhez: 35. életévük • a MOB, valamint az illetékes sportági szakszövetség javaslata arra vonatkozóan, hogy a jelentkező betöltését megelőzően kell pályázniuk, illetve rennemzetközi éremszerzési esélye melyik kategóridelkezniük kell hallgatói jogviszonnyal felsőoktatási ában megalapozott: Olimpia/Paralimpia, világbajintézményben, vagy ilyen intézménybe való felvétel nokság vagy Európa-bajnokság. alapján a felsőfokú végzettség és szakképzettség megszerzésére vonatkozó szándékkal kell rendel- • a jelentkezésig elért sporteredmények. kezniük. A támogatási összegek kategóriánként változSzintén feltétel, hogy olimpiai/paralimpiai sportnak, aminek alapját a mindenkori köztársasági ösztönágban aktív egyesületi tagnak, illetve a nemzeti díj mértéke határozza meg. Pl. az Olimpia/Paralimválogatott keretben tagnak kell lenniük; valamint pia kategóriában az éremmel rendelkező ösztöndíjas hallgatói jogviszonyuk fennállása alatt kiemelkedő, esetén: 204.000.-Ft/hónap (A mindenkori köztársasági olimpiai/paralimpiai versenyszámban nemzetközi ösztöndíj mértékének hatszorosa.), míg éremesélyes öszéremszerzési esélyre jogosító sportteljesítménnyel töndíjas esetén: 170.000.-Ft/hónap (A mindenkori köztársasági ösztöndíj mértékének ötszöröse.). kell rendelkezniük.

Az ösztöndíjprogramban való részvételi jogosultság megszerzésének menete:7

4. Az Európai Unió vonatkozó szakpolitikája

Az ösztöndíjra való érdemességre a kitöltött jelentkezési lap alapján a MOB és az illetékes sportági szakszövetség tesz javaslatot. Az odaítélésről a sportpolitikáért felelős miniszter – tanulmányunk készítésekor Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter - dönt.

A sport, az oktatás és a nevelés összekapcsolása európai uniós szinten először nem egy európai uniós intézmény által kiadott hivatalos dokumentumban, hanem egy eseménysorozatban mutatkozott meg. 2004-et „A sporton keresztül történő nevelés európai évének” nevezte ki az Európai Parlament és az Európai Tanács elismerve a sportnak a nevelésben A Programhoz kapcsolódó feladatokat az Emberi betöltött kimagasló szerepét. Az év során fokozottan Erőforrások Minisztériumának Sportért és Ifjúságért nagy figyelmet fordítottak a sporton keresztüli neFelelős Államtitkársága látja el, e szervezet fogadja velés európai dimenziójának erősítésére, így például a jelentkezéseket postai, valamint elektronikus úton. a sportbeli önkéntesség népszerűsítésére, valamint az élsportolók oktatásbeli problémáinak megoldási lehetőségeire. Ez utóbbi készítette elő a kettős karrier európai dimenziójának kialakulását. 6

A Magyar Olimpiai Bizottság weboldala:

http://www.mob.hu/jelentkezesi-felhivas-a-magyar-sportcsillagok-osztondij-programra-videoval-1 - hozzáférés: 2013. november 11. 7


http://www.mob.hu/jelentkezesi-felhivas-a-magyar-sportcsillagok-osztondij-programra-videoval-1 - hozzáférés: 2013. november 11.

8


http://www.mob.hu/jelentkezesi-felhivas-a-magyar-sportcsillagok-osztondij-programra-videoval-1 - hozzáférés: 2013. november 11.


Szerteágazó szakmai tevékenységét mutatja, hogy jelenleg két európai uniós pályázatnak is konzorciumi tagja. Elismerés ez a magyar sportszakember-társadalomnak, hogy 2011 szeptemberétől a szervezetnek magyar elnöke van. Az Európai Unió saját dokumentumban először a 2007 nyarán kiadott Fehér könyv a sportról c. dokumentumban foglalkozott a sporttal, és már ekkor említést tett a kettős karrierről.9 E dokumentumtípust az Unió döntés-előkészítő és döntéshozó szerve, az Európai Bizottság adja ki, és átfogó helyzetképet ad egy adott területről, amely jogszabályalkotást előkészítendő, hosszú távra fogalmaz meg stratégiai feladattervet. A Fehér könyv kiadásával az Unió saját hatáskörében kezdett el foglalkozni a sporttal a politikaalkotás területén, amelyet a Pierre de Coubertin Akcióterv megfogalmazása jelez a dokumentum végén. Ez a dokumentum és az Akcióterv volt az első lépése annak a hosszú folyamatnak, amellyel előkészítette az Unió azt, hogy a 2014-es évtől legyen külön költségvetési kerete a sportnak.

A 2004-es év alatt számos, specifikus témakörökkel foglalkozó szervezetet alapítottak az Európai Bizottság támogatásával, így az „European Athlete as Student Network” (EAS) nevű szervezetet is, amelynek feladata az élsportolók kettős karrierjének ápolása, vagyis tanulmányaik és sportkarrierjük összeegyeztetésének segítése. A szervezettel kapcsolatos aktualitás az, hogy 2014 januárjában Mathieu Moreuil, a brit Football Association (FA) európai közpolitikával foglalkozó munkatársa - aki 2004-ben még az Európai Bizottság projektmenedzsere volt - azt nyilatkozta, hogy az EAS az egyetlen olyan, a 2004-es évben felállított intézmény, amely még ma is működik.

12-13

A 2009-es évtől úgynevezett „Előkészítő intézkedések a sport területén” elnevezésű forrást nyitott meg az EU a sportszektor képviselőinek. Ezzel először lehetett az integráció történetében pályázati formában az Unió sportos prioritásainak megvalósítására forrást pályázni. Az első kiírás négy prioritása között szerepelt a sportbeli oktatás és képzés, amely szoros összefüggést mutat a kettős karrier témakörével. Az „Athletes2Business” pályázat ekkor támogatást kapott, amelyben a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kara is konzorciumi partner volt. Az uniós projektről a honlapon található összefoglaló tanulmányban részletesen szólunk. A 2010es évben további három prioritás mentén osztották el a forrásokat, míg 2011-ben újabb kettő megvalósításának céljával lehetett pályázni. A pályázati rendAz Európai Unió jogszabályainak és kiadványainak weboldala: http://eur-lex. europa.eu/LexUriServ/site/en/com/2007/com2007_0391en01.pdf - hozzáférés: 2013. november 13. 9


szer utolsó két évében 4+3 prioritás mentén írta ki a Bizottság a pályázatokat, ezek közt már voltak az előző négy évben megjelent területek, mint un. viszszatérő prioritások is, ám már specifikáltabban. Így a 2013-as prioritás ismét érintette a kettős karrier kérdését. Ennek elnevezése „a sportbeli jó kormányzás és kettős karrier erősítése az önkéntesek, az edzők, a menedzserek és egyéb munkavállalók mobilitásának népszerűsítésével”. A Fehér könyv a sportról uniós dokumentum három fejezetben tárgyalja a sportot: annak társadalmi szerepe, gazdasági vetülete, valamint szervezése tekintetében. A kettős karrierről az első, a társadalmi szerepről szóló fejezetben tesz említést, „A sport szerepének erősítése az oktatásban és képzésben” című alfejezetben. Így fogalmaz: „A hivatásos sportolók sportkarrierjük végén történő munkaerő piaci re-integrációja érdekében a Bizottság hangsúlyozza a ’kettős karrier’ tréningek nyújtásának fontosságát a fiatal sportolók számára, valamint magas színvonalú helyi képzési központok létrehozását az erkölcsi, oktatási és szakmai érdeklődésük támogatására. A Bizottság egy tanulmány készítését kezdeményezte a fiatal sportolók képzéséről Európában, amely eredményei a fenti szakpolitikák és programok kiindulási alapjaként szolgálhatnak.”10 A következő uniós dokumentum a Lisszaboni Szerződés volt, amelyet 2007 decemberében írtak alá, és 2009-ben lépett hatályba. Ugyanez, az Európai Unióról szóló szerződés módosításait tartalmazó szerződés a kettős karrierrel külön nem foglalkozik, mégis fontos mérföldköve az Unió sporttal kapcsolatos történetének.

Az Európai Olimpiai Bizottságok EU Irodája (EOC EU Oﬃce) a Lisszaboni Szerződésről egy, az olimpiai és sportmozgalom által közösen megfogalmazott állásfoglalást bocsátott ki, amelyben hangsúlyozta, hogy a Szerződés megfelelő implementációja érdekében szoros együttműködésre számít a sportmozgalom az Unió intézményeivel. A dokumentum az Unió sportminisztereinek 2008. novemberi deklarációját idézi, amelyben a miniszterek a sport és az oktatás együttes fontosságára hívják fel a figyelmet, különösen a fiatal élsportolók tekintetében. Az EOC EU Irodájának dokumentumában szintén hangsúlyos a fiatalkorúak védelme, például megfelelő „kettős karrier rendszerek” bevezetésével.11 A Sport Európai Dimenziójának Fejlesztése című, 2011 elején kiadott európai bizottsági közleményben is szerepet kapott a kettős karrier. Ebben a Bizottság felhívja a figyelmet, hogy a fiatal élsportolóknak is lehetőségük legyen magas minőségű képzésben való részvételre, természetesen sportolói karrierjükkel párhuzamosan. Szintén e dokumentumban szerepelt a Bizottság és a tagállamok feladataként, hogy az edzés és az általános oktatás összehangolását szolgáló iránymutatásokat tartalmazó dokumentumot készítsenek elő.

Ez ugyanis az első az Európai Unió szerződései közül – beleértve az alapító szerződéseket és módosításaikat -, amelyben külön cikkely foglalkozik a sporttal. A Lisszaboni Szerződés 165. cikkelye ezért bír történeti jelentőséggel. Az Európai Olimpiai Bizottságok EU Irodájának weboldala: http://www. euoffice.eurolympic.org/cms/getfile.php?98 – hozzáférés: 2013. november 12. 11 10

Európai Bizottság: Fehér könyv a sportról, 2007., 7. o.


A bizottsági közlemény hangsúlyozza, hogy különös figyelmet kell fordítani a legtöbbször harmadik országokból érkező fiatal sportolók oktatására, akik különösen kiszolgáltatott helyzetben vannak az Unióban, ahova sportkarrierjük miatt jönnek. Javasolja annak átgondolását, hogy a sporttal kapcsolatos képesítéseket milyen módon lehet beépíteni az Európai Képesítési Keretrendszerbe.12

A 2011-2014-es évekre vonatkozó, 2011 májusában elfogadott sport munkaterv kidolgozásakor az Európai Unió Tanácsa határozatban írta elő, hogy egy, a kettős karrierre vonatkozó uniós iránymutatásokat tartalmazó dokumentumot kell kiadni 2012 végéig.13 A dokumentum elkészítésével az Oktatás és Képzés a Sportban Szakértői Csoportot bízta meg. Az iránymutatások 2012 őszén kerültek kiadásra. Ez a negyven oldalas dokumentum 36 iránymutatást fogalmazott meg, amelyek a későbbi politikaformálásra irányulnak a kettős karrier témakörében. A tagállamok kormányai által delegált szakértőkből álló 27 tagú testület állította össze ezt a dokumentumot, amely a kettős karrier természetének feltárását, európai dimenzióját, a témakörben érintettek feladatainak és felelősségi körének megosztását, valamint a tényleges ajánlásokat tartalmazza. A munkacsoportban hazánkat is képviselte egy szakértő az akkori Nemzeti Erőforrás Minisztérium Sport Államtitkárságról. A 2011-2014-es munkaterv végrehajtásáról készült beszámolót a Bizottság 2014 januárjában fogadta el. Ebben említésre kerül, hogy teljesült a kettős karrierre vonatkozó iránymutatások elkészítésének terve, és a Tanács 2013-as, a kettős karrierre vonatkozó konklúzióiban üdvözölte azt. Ugyanakkor tanácsi javaslat olvasható arról, hogy a kettős karrier európai dimenzióját is érdemes a későbbiekben figyelembe venni, tekintve, hogy az élsportolók igen nagy arányban élnek külföldön. Ehhez nemzetközi megállapodásokra, illetve együttműködésre van szükség a témakör képviselői – sportszervezetek, oktatási intézmények, nemzeti edzőközpontok és egyéb, támogató szolgáltatásokat nyújtó szervezetek – közt.

Az Európai Unió jogszabályainak és kiadványainak weboldala: Európai Bizottság: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – A sport európai dimenziójának fejlesztése http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/ LexUriServ.do?uri=COM:2011:0012:FIN:HU:PDF – hozzáférés: 2013. november 11. 12

14-15

A dokumentumban a jövőre vonatkozó intelmek között szerepel, hogy folytatni kell a munkát a A Tanács dokumentumainak nyilvántartása: http://register.consilium.europa.eu/pdf/en/11/st09/st09509-re01.en11.pdf - hozzáférés: 2013. november 14. 13


kettős karriert érintő egyeztetések tekintetében14 és tagállami és európai szinten végre kell hajtani a kettős karrierre vonatkozó iránymutatásokat. A magyarországi végrehajtás első lépése az angol nyelven kiadott iránymutatások magyar nyelve történő fordítása a TÁMOP 6.1.2/11/2-2012-0002 kódszámú projekt keretében, hiszen hivatalos brüsszeli fordítás nem készült. Ezentúl az aktuális magyarországi helyzet került bemutatásra az adott iránymutatás tématerületén. A hazai helyzet bemutatásakor hiányzó ajánlásainkat fogalmaztuk meg az európai uniós iránymutatások és az aktuális hazai helyzet figyelembe vételével. A 2014-17-es uniós sport munkaterv új szakértői csoportot hozott létre az oktatás, képzés, foglalkoztatás és önkéntesség főtémák ápolására. „A sport területén az emberierőforrás-menedzsmenttel foglalkozó szakértői csoport” ajánlásokat dolgoz ki 2016. második félévére a fiatal sportolók – foglalkoztathatóságához való hozzájárulásáról, valamint a sport területéhez kapcsolódó munkaerőpiacon való álláshely-teremtésről. Továbbá, jelentést készít a sportolók kettős karrierjére vonatkozó uniós iránymutatások végrehajtásával kapcsolatos helyzetről 2017. első félévére. A fentiekben ismertetett dokumentumok mind alapul szolgáltak az Unió 2014-2020-as hétéves költségvetési kerettervének összeállításakor. Ez az első olyan hétéves költségvetési periódus az integráció történetében, amikor a közös uniós büdzsében külön összeg került elkülönítésre a sportra. A költségvetés elosztásából egyértelműen látszik, hogy az Unió prioritásként kezeli a sporton belül a kettős karriert. 14

Az Európai Unió jogszabályainak és kiadványainak weboldala: http://

eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX:52014DC0022:EN:NOT - hozzáférés: 2013. november 13.

A hét évre összesen 265.941.000 millió euró a sport költségvetése, amelynek fele két témakörre, a kettős karrierre, valamint az egészségfejlesztő testmozgásra kell felhasználni. A 2014-es évben körülbelül 19,3 millió euró a sport program költségvetése, ez az öszszeg a hét év alatt évente emelkedik, átlagosan 38 millió euróval.

5. Az európai rendszerek bemutatása Corrado Lupo, a római Foro Italico Egyetem kutatója az elmúlt pár évben az európai egyetemi hallgató sportolók motivációját vizsgálta a kettős karrier tekintetében a SAMSAQ-EU elnevezésű kérdőívével. (Az eredeti, 2005-ös SAMSAQ elnevezésű kérdőív az Egyesült Államok kettős karrier-rendszerében lévő hallgató sportolók motivációját vizsgálja.) Tanulmányának kéziratát a rendelkezésünkre bocsájtotta. A survey-t 524 hallgató töltötte ki, és válaszaik alapján azt vizsgálta a kutató, miként hat annak az országnak a kettős karrier tekintetében vett berendezkedése kettős karrierjükre, ahol élnek. Berendezkedésen három különböző kettős karrier-rendszert értett: az állam által támogatott és irányított rendszert (állami), a sportszövetségek támogatta rendszert (szövetségi) és a struktúra nélküli (strukturálatlan) rendszert. A kérdőív alapvető demográfiai adatokkal is összevetette a válaszokat, így a válaszadók nemével, korával, sportágával és versenyzési szintjével. Az eredmények elemzéséből az derült ki, hogy a SAMSAQ-EU kérdőív alkalmas a különböző társadalmi-kulturális rendszerekben működő kettős karrier-rendszerek elemzésére. A tanulmány felhívja a figyelmet az Egyesület Államok és az általános európai kettős karrier-rendszer különbségére: az USA-ban az egyetemi felvétel előfeltétele a kitűnő sporteredmény, amennyiben valaki sportösztöndíjra pályázik, így viszont gyakran háttérbe szorul a tanulmányi karrier az egyetemi sportkarrier miatt. Ezzel szemben Európában nincs strukturált kapcsolat a felsőoktatás és a sport világa


között, ugyanis az európai sport színterei inkább a sportklubok. Ennek következtében általános tendencia, hogy az európai sportolók vagy abbahagyják a sportot, hogy a tanulásra összpontosítsanak, vagy későbbre halasztják az egyetemi diploma megszerzését. A szerző egy korábbi tanulmányra hivatkozva kijelenti, hogy általános az a tendencia, hogy a nőknek magasabb szintű a tanulásbeli motivációja, és alacsonyabb a sportkarrierbeli eredményességre vonatkozó motivációja, mint a férfiaké.

rier-rendszerű országok sportoló hallgatóiban volt kimutatható, és ugyanezeknél a hallgatóknál volt a legkisebb a 3. típusú motiváció. Az állami rendszerek hallgatói a leginkább motiváltak a kutatás szerint a sport utáni karrierjük építésében. Az országos szinten, strukturálatlan rendszerekben versenyző hallgatók ugyanakkor nem rendelkeznek nagy sportolói motivációval, és inkább aggódnak a sport befejezése utáni karrierjükért.

Az európai országok különböző kettős karrier-rendszereit vizsgálva a kutatás arra a következtetésre jutott, hogy központi irányítású, állami rendszer működik Franciaországban, Magyarországon, Luxemburgban, Lengyelországban, Portugáliában és Spanyolországban. Az állam támogató szerepet tölt be Belgium Flamand Régiójában, Dániában, Észtországban, Finnországban, Németországban, Lettországban, Litvániában és Svédországban. Országos sportági szövetségek és egyéb intézmények támogatta rendszer működik Görögországban és az Egyesült Királyságban, míg strukturálatlan a rendszer Máltán, Ausztriában, Cipruson, Csehországban, Írországban, Olaszországban, Hollandiában, Szlovákiában és Szlovéniában.

6. Hazai kontextusra vonatkozó javaslatok

A különböző típusú rendszereket (állami, szövetségi, strukturálatlan) hat ország mintáján vizsgálta a kutatás. Az állami rendszert a francia, a portugál és a svéd oktatásban tanuló sportolók bevonásával, a szövetségi rendszert az Egyesült Királyság rendszerében sportoló hallgatókkal, míg a strukturálatlan rendszert Olaszországban és Szlovéniában sportoló hallgatókkal kívánta szemléltetni. Háromfajta motivációt mért a kutatás: a hallgatóként élsportolói státusz elérését célzó motivációt (1), a minél jobb oktatásbeli eredmények elérését célzó motivációt (2), valamint a professzionális sportolói státusz elérését célzó motivációt (3). A legnagyobb 1. és 2. kategóriájú motiváció a szövetségi kettős kar-

16-17

2012. november 16-án adták ki a sportolók kettős karrierjére vonatkozó európai uniós iránymutatásokat tartalmazó dokumentumot angol, német és francia nyelven. Eredeti címe EU Guidelines on Dual Careers of Athletes, magyar fordítása A sportolók kettős karrierjéről szóló Európai Uniós iránymutatások (továbbiakban: Iránymutatások) elnevezésű dokumentumon 27 tagállami szakértő dolgozott, és az Európai Bizottság Oktatási és Kulturális Főigazgatóságán működő Sport Részleg koordinálta működését. Az ad-hoc szakértői bizottság tagjait a “Sportbeli Oktatás és Képzés” állandó szakértői csoport választotta, és ők fogadták el a szöveg végleges verzióját is 2012 szeptemberében. Az ad-hoc csoport munkájában a Nemzeti Erőforrás Minisztérium javaslatára magyar szakértő is részt vett. A dokumentum bevezetőjében szerepel, hogy a listázott iránymutatások célja a tagállamok kompetens szerveinek felhívása saját, nemzeti kettős karrier iránymutatások megfogalmazására, valamint a kettős karrier problematikájára való figyelemfelhívás országos szinten. Az iránymutatások további célja a kettős karrier témakör szereplőinek – kormányzati szervek, sportszervezetek, oktatási intézmények és munkaadók – felhívása arra, hogy a kettős karrier megvalósítására megfelelő környezetet teremtsenek tehetséges utánpótláskorú, valamint élsportolóknak. Az Iránymutatások


szintén hozzájárulnak az Európa 2020 Stratégiában szereplő célok megvalósításához, mint a korai iskolaelhagyás megakadályozása, illetőleg a magasabb foglalkoztatási ráta.

1. Szektorokon átívelő, minisztériumok együttműködését igénylő nemzeti szintű megközelítés (3)

Az Iránymutatások bevezetője hangsúlyozza, hogy a dokumentum nem tartalmaz kötelező feladatokat, ugyanakkor a kettős karrier témakörében fellelhető jó gyakorlatok gyűjtőhelye, illetve további intézkedésekre inspiráló ösztönző kíván lenni.

4. Foglalkoztatás (4)

Viszont 2015 végére a második uniós sportmunkatervben írottak szerint ország jelentést kell készíteni, ami nem uniós monitorozást jelent, de lélektanilag a nemzeti szakpolitikailag ugyanaz a hatása: a megfelelés érdekében várható, hogy a tagállamokban, így hazánkban is az uniós Iránymutatások gyakorlatba ültetése felgyorsul. Jó gyakorlatok közt a Dokumentum olyan szervezetek programjait említi, mint például a NOB, az UEFA, a Team Denmark vagy épp a Talented Ahlete Scholarship Scheme (TASS) Nagy-Britanniából.

2. Sport (6) 3. Oktatás (7) 5. Egészségügy (3) 6. Anyagi ösztönzők sportolók számára (3) 7. Minőségi keretrendszer (5) 8. Kutatás, monitoring és értékelés (5) Hazai szakpolitikai ajánlások a kettős karrier területén – táblázatba rendezve A korábban említett uniós szakértői csoport 2017-re jelentést készít a sportolók kettős karrierjére vonatkozó uniós iránymutatások végrehajtásával kapcsolatos helyzetről, melyhez a magyar jelentést egy évvel korábban kérhetik.

Mátrixunk első oszlopában az uniós kettős karrier Iránymutatások találhatók magyar nyelven. A máE mátrixszal az európai uniós Iránymutatások men- sodik oszlopban az aktuális itthoni helyzetet vázoltén kívánjuk bemutatni az aktuális magyarországi juk fel az adott Iránymutatás tématerületén, melyek kettős karrier-helyzetet. Az uniós dokumentum 36 szakmai csoportunk kutatásán alapulnak. A harmairánymutatást fogalmaz meg 8 alcím alatt. Ezek az dik oszlopban pedig megfogalmazzuk (szakpoalcímek kategorizálják az Iránymutatásokat. Alább litikai) ajánlásainkat az európai uniós iránymuközöljük az alterületeket, zárójelben mögöttük pe- tatások és az aktuális hazai helyzet figyelembe vételével. dig a hozzájuk tartozó iránymutatások számát:


EU Guidelines for Action - Cselekvési iránymutatások

Magyar helyzet

Ajánlások

Policy areas - Cselekvési területek

Cselekvési területek


1. Szektorokon átívelő, minisztériumok együttműködését igénylő nemzeti szintű megközelítés szükséges



1. Iránymutatás – A releváns cselekvési területeknek a sportolókat a népesség egy speciális csoportjának kell, hogy elismerjék. Sportolók alatt értendők e tekintetben a tehetséges fiatal és már élsportolók, akár professzionális, akár amatőr keretek között sportolnak, ideértve a fogyatékkal élő és a már visszavonult sportolókat. Ez a státusz a következőket kell, hogy magába foglalja:

Hazánkban a sport a Kormány által deklarált stratégiai ágazat. A nemzetközi szinten sikeres sportolókat (épek és fogyatékkal élők egyaránt) nemzeti szinten elindított programok támogatják (lásd. a Tanulmány 2.2.1. fejezetében foglaltakat).

Szükségesnek látszik az egyes szektorok és különböző ágazati, de a kettős karrier területen érintett minisztériumok közötti egyeztetés a jelenleg két szervezetten működő támogatási program kiszélesítésére.

a.

Az élsport szereplőinek fejlett és elismert együttműködése, közéjük értve a sportolókat képviselő szervezeteket, az oktatás képviselőit, a munkaadókat és az üzleti szektort, kormányzati szerveket (a sport-, az oktatási, a munkaügyi, a védelmi, a belügy-, a gazdasági, az egészségügy- és a pénzügyminisztériumot);

b. Integrálva kell, hogy legyenek a sportszervezetek és az oktatási intézmények szabályozásaiba és cselekvési terveibe, a munkaadók és a munkavállalók társadalmi párbeszédébe az élsportban, valamint az amatőr sportbeli sportszervezetek végrehajtó bizottságaiba és sportolói bizottságaiba; c.

18-19

Életút-specializációs támogatást élveznek a kései és a korai specializációs élsportot űző sportolók, illetve a fogyatékkal élők, különös tekintettel azokra az esetekre, amikor nem követhető számukra az épek számára kijelölt életút.

A programokban azonban a jelenlegi szabályok szerint csak közel 200 fő a kedvezményezett összesen, jóllehet sokkal több eredményes sportoló számára jelent gondot a sportolói pályafutás összeegyeztetése a tanulással és a munkával. A működő programok esetében nem beszélhetünk a szektorok közötti együttműködésről, az kizárólag a MOB hatáskörébe került és tartozik felelősséggel. Számos szervezetben, de különösen a munkaadóknál nincsen jelen a sportolók foglalkoztatási támogatásáról szóló igény.

Megfelelő tájékoztatás útján fel kell hívni a munkaadók figyelmét a sportolók által képviselt képességek és készségek eredményes hasznosulására és jelentőségére a munka világában. Ösztönözni kell a sportszervezeteknél és a munkaadóknál a sportolói kategória bevezetését és az ahhoz tartozó foglalkoztatási kedvezmények kidolgozását, amelyet a Kormány adott képviselőjének is támogatnia szükséges.



Magyar helyzet

Ajánlások




2. Iránymutatás – A sportért, az oktatásért, a képzésért, a társadalmi és a pénzügyi támogatásért, valamint a munkaügyért felelős közhivataloknak - amelyek feladata politikai cselekvési tervek készítése – azt javasoljuk, hogy szervezeti egységek közötti osztályokat alakítsanak vagy mechanizmusokat dolgozzanak ki, ezzel biztosítva a szektorok közötti együttműködést, ennek koordinációját, valamint a tehetséges fiatal sportolókra és az élsportolókra (beleértve a visszavonuló sportolókat) vonatkozó kettős karrier politikák implementációját és monitorozását.

Hazánkban jelenleg nincsenek az iránymutatásban jelzett együttműködések.

Tárcaközi munkacsoport megalakítása szükséges a szektorok közötti működési mechanizmusok egyeztetésére.

3. Iránymutatás – A kettős karrierek implementációjáért felelős hivataloknak nemzeti kettős karrier iránymutatásokat kell kidolgozniuk, figyelembe véve az Európai Unió Kettős Karrier Iránymutatásait, a nemzeti sport- és oktatási rendszer sajátosságait, valamint a kulturális sokszínűséget. El kell gondolkodniuk, hogy köttessenek-e megállapodásokat a kettős karrier témakör szereplőivel a téma népszerűsítésére. Bizonyos esetekben az ilyen megállapodásokba jutalmazási mechanizmusokat is bele lehet építeni, például oktatási intézmények vagy munkaadók számára ösztönző eszközöket, amelyek segítségével kettős karriert építő sportolókat tudnának toborozni.

Hazánkban jelenleg két különböző szervezet (állami és civil) koordinálja a Tanulmány 2.2.1-es fejezetében bemutatott kettős karrier programokat.

A jelenleg működő kettős karrier rendszerek közötti szorosabb koordinációja és azok egy kézben tartása szükséges a jó átláthatóság és hatékony működés érdekében.

Jelenleg a Kormányban a sportért felelős államtitkárság feladata lenne a hazai iránymutatások kidolgozása, és a Bizottság felé nekik kell majd a hazai helyzetről beszámolni.

A hazai iránymutatások kidolgozása szükséges, amelyekhez az ezt a területet értő szakemberek bevonása nélkülözhetetlen beleértve az felsőoktatási szektor képviselőit is.

Egy elkészített és működőképes rendszer lehet képes a kettős karrier folyamatok támogatását és monitorozását ellátni.



Magyar helyzet

Ajánlások




2. Sportágazat

2. Sportágazat

2. Sportágazat

4. Iránymutatás – A köz és magán sportszervezeteknek támogatniuk kell a különböző típusú sportolók kettős karrierjének megvalósulását a nemzeti/ regionális sportszervezetekben.

Jelenleg csak nemzeti szinten valósul meg - az is csak részben – a hazai kettős karrier rendszer támogatása a Tanulmány 2.2.1. fejezetében leírtaknak megfelelően.

Ez történhet formális megállapodásokon keresztül, amelynek követelménye egy egyértelmű stratégia, egy cselekvési terv és a sportolók bevonása, valamint a támogatások allokálásának figyelembe kell vennie a kettős karrier koncepció beépítését a szervezet tevékenységei közé. Az ilyen programok kritériuma kell, hogy legyen a fiatal sportolók biztonsága és jóléte.

5. Iránymutatás – A releváns sportért felelős hivataloknak el kell ismerniük a sportakadémiákat és az élsportolói edzőközpontokat a kettős karriert építő sportolók koherens rendszerének részeként, ideértve a külföldről származó diák-sportolókat. Ennek a kettős karrier szereplőivel kötendő megállapodásokon kell alapulnia, és biztosítania kell a kettős karrier szolgáltatások implementációját ezekben az intézményekben.

20-21

Regionális szinten nincsen kapacitása, sem tudása, sem pedig pénzügyi forrása a sportszervezeteknek a támogatások szervezett biztosítására.

Hazánkban a sportakadémiai rendszer megfelelő elismeréssel bír.

1. Regionális szinten szükséges egy működőképes rendszer és stratégia kidolgozása, amely magában foglalja a formális megállapodások mintáit és a helyi támogatók számára igénybe vehető kedvezményeket is, ha a kettős karrier rendszer támogatják. 2. A jelenleg működő kettős karrier rendszerek kiterjesztése a régiókban támogatást érdemlő tehetséges sportolók támogatására egy hatékony kommunikációs rendszer kiépítésével.

—



Magyar helyzet

Ajánlások




6. Iránymutatás – A sportakadémiák és az élsportolói edzőközpontok csak akkor részesüljenek a köz és a magán sportszervezetek elismerésében és támogatásában, ha a következő minimumkövetelményeket teljesítik:

Ezen iránymutatásnak a hazánkban működő sportakadémiák eleget tesznek.

—

- A sportedzés és az általános oktatás kombinációja az egész életen át tartó tanulás stratégiájának keretében; - Képesített oktatók (beleértve a fogyatékkal élő sportolókkal való foglalkozáshoz szükséges külön képesítést); - Támogató szolgáltatások, beleértve az orvosi, a pszichológiai, az oktatási és a karrierépítést támogató szolgáltatást; - Minősítési kritériumnak megfelelő biztonságos és hozzáférhető sportlétesítmények és szolgáltatások; - Átláthatóság a sportolók jogai tekintetében (pl. belső viselkedési kódex, ombudsman); - Együttműködés a sportolók szociális támogató hálózatával (pl. szülők). 7. Iránymutatás – A sportért és oktatásért felelős hivataloknak a kettős karrier koncepció implementációját az edzőkkel és egyéb, a sportcsapatoknál dolgozó személyzettel kötött szerződéseken és működési szabályzatokon keresztül is népszerűsíteniük kell. A nemzeti és nemzetközi sportszervezetek, az egyetemek és a továbbképzőintézmények is bele kell, hogy foglalják a kettős karrier koncepcióját oktatási programjukba a fenti említett szakmák esetén.

Jelenleg az edzői szerződések nem tartalmaznak ilyen típusú elemeket. Az egyetemek oktatási tematikájába folyamatosan épülnek be a kettős karrier koncepciójára vonatozó ismeretek. Jelenleg az egyetemek mesterkurzusain van lehetőség ilyen előadások megtartására, amelyek már három éve folyamatosan megrendezésre is kerülnek.

A vonatkozó szabályokban és törvényekben szükséges rendelkezni az edzői szerződések ilyen típusú kibővítéséről, amely tekintetében az EMMI Sportért Felelős Államtitkárságnak van jogköre.



Magyar helyzet

Ajánlások




8. Iránymutatás – A sport- és közhivataloknak támogatniuk kell a kettős karrier szereplőit abban, hogy biztosítsák a következőket támogató szolgáltatásaikon és struktúrájukon keresztül:

Hazánkban jelenleg ilyen rendszer működésére nincsen példa.

A hazai iránymutatások implementációjának kidolgozásánál a 8. iránymutatásban megjelölt szempontokat figyelembe kell venni.

1.

A sportszervezetek szabályaiban törekedni kell ezen elvek rögzítésére, amely ellenőrzésére is ki kell dolgozni egy hatékony rendszert.

A kettős karrier témakörbeli gyakorlat elérhető és hozzáférhető minden szereplő számára;

2. A kettős karrier támogatása elérhető minden elismert tehetséges fiatal sportoló, élsportoló és visszavonult sportoló számára. (A támogatásba beletartozik a karrierek közti átmenet támogatása, a krízismenedzsment és a küzdelmet segítő beavatkozások.) 3.

A támogató szolgáltatások minősége és tartalma megfelel a sportolók igényeinek.

9. Iránymutatás – A sportcsapatok körül dolgozó személyzetnek és a csapatoknak szolgáltatást nyújtó szakértőknek kompetensnek és képesítettnek kell lenniük, valamint büntetlen előéletűnek gyermekek ellen elkövetett fizikai vagy szexuális visszaélés tekintetében. Az oktatási intézményeknek szóló Nemzeti Képesítési Keretrendszer – összhangban az Európai Képesítési Keretrendszerrel – részét kell, hogy képezzék a sportcsapatoknál dolgozó személyzet számára és a kettős karriert támogató szolgáltatásokban dolgozók számára kiadandó minősítések és oklevelek. Az e területen működő európai ágazati szervezeteknek támogatniuk kell ezt a folyamatot.

22-23

A foglalkoztatással összefüggő és érvényben lévő szabályok magyarországi alkalmazásának köszönhetően a büntetlen előéletre vonatkozó ajánlás teljesül. A képesítési keretrendszert végleges formában még sajnos nem készült el. Ennek várható ideje 2014 vége és akkor is csak az egyetemi képzésekre vonatkozó képesítések szintezésére kerül sor. Az eddig elkészült ajánlásokban a sportágazatot, mint jó példát említik a szerzők.

A képesítési keretrendszer sportágazatra vonatkozó részeinek kidolgozásában a sportos szakemberek hatékonyan részt vesznek, munkájuk további alkalmazása és megerősítése szükséges.



Magyar helyzet

Ajánlások




3. Oktatásügy

3. Oktatásügy

3. Oktatásügy

10. Iránymutatás – A közhivatalok és egyéb szereplők ki kell, hogy dolgozzanak egy kettős karrier keretrendszert a sportszektor és az iskolák részére, amely magában kell, hogy foglaljon bizonyos különös rendelkezéseket.

A Tanulmány 2.2.1 fejezetében ismertetett rendszerek ezen iránymutatásnak eleget tesznek.

—

Hazánkban alkalmazott törvények és erre vonatkozó rendelkezések ezen iránymutatásnak eleget tesznek.

—

(Ilyen például a rugalmasság, a módosított tanterv, az online oktatás, a kiegészítő konzultáció, valamint a létesítmények, a sportszolgáltatások és a támogató szolgáltatások igénybe vétele.)

11. Iránymutatás – Az oktatási és sporthivataloknak meg kell fontolniuk speciális lehetőségek rendelkezésre bocsátását a korai specializációjú sportok számára az iskolai oktatási rendszeren belül az utánpótláskorú sportolók számára. Mindezt szigorú körülmények között, amelyek védik és oltalmazzák a fiatal sportolók fizikai és mentális fejlődését, lehetőség szerint szoros együttműködésben a helyi klubokkal, illetve transzparens monitoring rendszerrel.



Magyar helyzet

Ajánlások




12. Iránymutatás – A közhivataloknak és egyéb szereplőknek ki kell dolgozniuk egy, a sportbeli, illetve a szakoktatásés –képzésbeli intézményeknek szóló, kettős karrierre vonatkozó keretrendszert, amely különös rendelkezéseket (pl. rugalmasság, a módosított tanterv, online oktatás, kiegészítő konzultáció, valamint a létesítmények, a sportszolgáltatások és a támogató szolgáltatások igénybe vétele) is magába foglal.

Ezen iránymutatásnak a hazánkban működő rendszerek jelenleg nem tesznek eleget.

A kutatásról készült tanulmány 2.2.1-es fejezetében ismertetett rendszerek alapján ki kell dolgozni a szakoktatási intézmények számára a kettős karriert támogató rendszereket és be kell vezetni azokat.

13. Iránymutatás – Az oktatási és sporthivataloknak népszerűsíteniük kell az együttműködést a professzionális sportakadémiák és a szakoktató és – képző intézmények között, hogy a kettős karriert hatékony és előnyös módon tudják szervezni. Ennek azoknak a diákoknak is szólnia kell, akik már végeztek a kötelező oktatásban.

Ezen iránymutatásnak a hazánkban működő rendszerek jelenleg nem tesznek eleget.

Az EMMI tárcák és a MOB együttműködésével népszerűsítő programot és rendszert kell kidolgozni és kommunikálni az intézményekben tanulók számára.

14. Iránymutatás – Az oktatási és sporthivataloknak ösztönözniük kell a sportszektor szereplőit, valamint a felsőoktatási intézményeket, hogy fejlesszenek ki és implementáljanak kettős karrier életútvonalakat. Ezeknek magukban kell foglalniuk a tantervek tartalmát és a létesítmények, illetve a támogató szolgáltatások igénybevételét.

A Tanulmányban ismertetett rendszerben (2.2.1-es fejezet) nem található meg az iránymutatásra vonatkoztatható megfelelés.

A szükséges támogatások biztosításával a felsőoktatási intézményekben ki kell dolgozni a kettős karrier életút vonalakat, egyeztetve a jelenleg működő rendszer elemeivel.

15. Iránymutatás – A közhivataloknak támogatniuk kell egy akkreditációs rendszer kifejlesztését olyan sport profilú oktatási intézmények számára, amelyek részt vesznek a diák-sportolók kettős karrierjének építésében, figyelembe véve a különböző oktatástípusok sajátságos jellemvonásait.


Kezdeményezni kell ezen ajánlás teljesítését az EMMI és a MAB szakembereinek bevonásával.

24-25

Ennek a feladatnak a felelősének az EMMI Sportért Felelős Államtitkárságot kell megjelölni.



Magyar helyzet

Ajánlások




16. Iránymutatás – Az oktatási hivataloknak népszerűsíteniük és támogatniuk kell az oktatási intézmények együttműködését tanulási curriculum, programok és tananyagok fejlesztése céljából, használva akár a Virtuális Tanulási Környezetet (Virtual Learning Platform – VLE), akár egy osztott protokollt, amely a helyi VLEplatformokhoz hozzárendelhető.


Egy modell rendszer kialakítása szükséges, amelyet a Kormányzat támogatásával kell biztosítani.

4. Foglalkoztatás

4. Foglalkoztatás

4. Foglalkoztatás

17. Iránymutatás – A sportban és a foglalkoztatásban tevékenykedő közhivataloknak fel kell állítaniuk egy hálózatot, amely magában foglal kiegészítő közszférabeli és magánszférabeli partnereket, amelyek segítségével a sportolók – ideértve a fogyatékkal élőket is – optimálisan kombinálhatják sportkarrierjüket és szakmai karrierjüket a közszolgáltatásokban (pl. a hadsereg, rendőrség, vám) és a magánvállalkozásokban.


MOB, MPB és EMMI együttműködése szükséges a közszolgáltatásokban működő szervezetekkel kapcsolatos kettős karrier rendszer kidolgozására.

18. Iránymutatás – A közhivataloknak fel kell hívniuk a kereskedelmi kamarákat és a vállalkozásokat a sportszervezetekkel való aktív együttműködésre, hogy felhívják a figyelmet a kettős karrierre a munkaerő-piacon, és hogy ösztönözzék a partnerséget az üzleti világgal.


MOB, MPB és EMMI együttműködése szükséges a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával és azok szervezeteivel kapcsolatos kettős karrier rendszer kidolgozására.

19. Iránymutatás – A közhivataloknak és a sport-, valamint az oktatási szektor szereplőinek népszerűsíteniük kell a kiegyensúlyozott életutat a visszavonuló sportolók számára, így megteremtve nekik a lehetőséget a szakmai karrierre való felkészülésre, annak megkezdésére és fejlesztésére sportolói karrierjük után.


A MOB, MPB és EMMI közösen dolgozzon ki egy életút pályát a visszavonuló sportolók számára egyeztetve azt a jelenleg működő kettős karrier rendszer elemeivel, amelyek jelen Tanulmány 2.2.1-es fejezetében kerültek bemutatásra.

A profilokhoz illeszkedő tartalom kitöltése az oktatási intézmények feladata és hatásköre.



Magyar helyzet

Ajánlások




20. Iránymutatás – A társadalmi partnereknek bele kell foglalniuk a kettős karriert is a társadalmi párbeszéd tématerületei közé nemzeti és európai szinten egyaránt (kompetenciaprofil, oktatás, szolgáltatások).

—

EEMMI Sportért Felelős Államtitkárság feladata ezen párbeszéd koordinálása.

5. Egészségügy

5. Egészségügy

5. Egészségügy

21. Iránymutatás – A sport-, az egészségügyi és az oktatási hivataloknak együttesen kell támogatniuk az egészségügyi és pszichológiai támogatás fejlesztését, sportolóknak szóló, a megelőzést célzó és oktatóprogramokkal a következő területeken: az élethez szükséges készségek, sérülés-megelőzés, egészséges életmód, táplálkozás és felépülési technikák. Ennek a kettős karrier oktatási elemének részét kell képeznie.

Hazánkban nincs olyan, a sportolók egészségének megőrzésének céljával, illetve a sérülések megelőzésének céljával indított kezdeményezés, amelynek megalkotásában mind a sport-, mind az oktatási szektor, mind az egészségügy képviselői részt vennének.

Az Országos Sportegészségügyi Intézetnek (OSEI) együtt kell működnie a MOB-bal, az MPB-vel, illetve a magyar sportági szövetségekkel szolgáltatási körének kiterjesztésében – pl. tájékoztató road show-k szervezése - és népszerűsítésében a sportolók között. Szintén együtt kell működnie azokkal az oktatási intézményekkel, amelyek diákjai között jellemzően sok a tehetséges sportoló, illetve az élsportoló. (Ilyen intézmények a sporttagozatot is működtető iskolák, a sportiskolák, valamint a TF.) Tevékenysége népszerűsítésében az OSEI együtt kell, hogy működjön az őt fenntartó Emberi Erőforrás Minisztériummal.

22. Iránymutatás – A nemzeti sportszervezeteknek, az egészségbiztosítási programoknak és az egészségügynek javítania kell az egymással való kommunikáción, ami a sportolók egészségügyi adataira vonatkozik, teljes mértékben figyelembe véve az adatvédelmi szabályozásokat. Ettől a sérülésekről való információk jobb áramlása lesz biztosítva, illetve az egészségügyi szakemberek közti gyors és pontos beszámolás is mind nemzeti, mind nemzetközi szinten.

Jelenleg nem létezik strukturált, országos gyakorlat a sportszervezetek és az egészségbiztosítási programok kiírói között, illetve ezek IKT feltételrendszere. Részletkérdés, hogy ugyanakkor néhány biztosítónál létezik extrém sporttal kapcsolatos biztosítás (pl. Generali Biztosító).

Strukturált információs (IKT) rendszert kell kiépíteni az OSEI, a MOB, az MPB és az országos sportági szövetségek között a sportolók egészségügyi adatira vonatkozóan, és biztosítani kell számukra speciálisan nekik szóló egészségbiztosítási csomagokat. Ez történhet akár egy konkrét biztosítóval, akár a Magyar Biztosítók Szövetségén keresztül több biztosító által egységesen kínált csomagokkal.

26-27



Magyar helyzet

Ajánlások




23. Iránymutatás – A közegészségügyi hivataloknak át kell gondolniuk a biztosítási szolgáltatások felülvizsgálatát, hogy biztosítsák a munkavállalók, a sportoló-dolgozók és a visszavonult sportolók számára a többlet munkavállalói védelmet a sportsérülések tekintetében.

A közegészségügyi szervek nem vizsgálták felül a biztosítási szolgáltatásokat az Iránymutatások publikálása óta.

Az OSEI, a MOB, az MPB, az országos sportági szövetségek, valamint a biztosítótársaságok közötti megfelelő információáramlás alapján felül kell vizsgálni a biztosítási szolgáltatásokat, és a módosításokra a fenti szerveknek együtt kell javaslatot tenniük.

6. Anyagi ösztönzők sportolók számára



24. Iránymutatás – A közhivataloknak és a sportszektor szereplőinek egy koherens anyagi támogatási rendszert kell felállítaniuk, majd továbbfejleszteniük a diák-sportolók számára, amely figyelembe veszi a kettős karrier különböző állomásait.

Hazánkban 2002 óta működik az Olimpikon Életút Program, 2013 óta pedig a Magyar Sportcsillagok Ösztöndíj-programot. Mind a két kezdeményezése sikeres, jelenleg is fut, és mindkettő célja az élsportolók tanulmányainak és sportkarrierjüknek segítése.

Tekintve, hogy kettős karriert nemcsak felsőoktatási intézménybeli hallgatói jogviszonnyal, hanem az Országos Képzési Jegyzékben szereplő (ún. OKJ-s) tanfolyamok végzésével is folytathat a sportoló, ösztöndíjprogram kell indítani az OKJ-s képzésben tanuló sportolók számára is, vagy a már meglévőket kiterjeszteni.

25. Iránymutatás – Egy, a sportolóknak szóló koherens anyagi támogatási rendszeren belül a sport- és oktatási hivatalok ki kell, hogy dolgozzanak és támogassanak egy speciális, a kettős karrierre vonatkozó ösztöndíjprogramot az oktatási szakaszra vonatkozóan.

Mind az Olimpikon Életút Program, mind a Magyar Sportcsillagok Ösztöndíj-program egységes pénzügyi támogatási rendszeren alapul, így ennek az iránymutatásnak hazánk eleget tesz.

26. Iránymutatás – A közhivatalok egy speciális státuszt kell, hogy alkossanak a nem hivatásos élsportolók számára (multi-sport státusz), biztosítva nekik egy minimális egészségügyi védelmet.

Hazánkban jelenleg még nem került kialakításra a multi-sport státusz.

—

Ahogy a Sporttörvény rendelkezik a hivatásos sportolók kötelező élet- és sportbaleset-biztosításáról, úgy a multisport státusz megalkotásával egyidejűleg jogszabályban kell rendelkezni az amatőr sportolókra vonatkozó biztosításról.



Magyar helyzet

Ajánlások




7. Minőségi keretrendszer



27. Iránymutatás – Az Európai Bizottság feladata a különböző tagállamok nemzeti edzőközpontjainak és oktatási intézményeinek együttműködésének ösztönzése, hogy ezzel elősegítse a kettős karrier-gyakorlatok fejlesztését, valamint az elérhetőségüket más tagállamok diák-sportolóinak számára.

Az Európai Bizottság még nem hozott létre egy együttműködési platformot a tagállamok edzőközpontjai és felsőoktatási intézményei között, amelybe lett volna lehetősége a hazai intézményeknek bekapcsolódni.

A kettős karrier rendszerének hazai képviselőinek minden alkalommal ösztönözniük kell az Európai Bizottságot a tagállami edzőközpontok és felsőoktatási intézmények közötti kommunikációs rendszer kialakítására. A rendszer felállása után pedig hazánk intézményeinek is csatlakozniuk kell a hálózathoz, ezzel könnyítve magyar és más tagállamok élsportolóinak kettős karrierjét.

28. Iránymutatás – Az Európai Unió feladata, hogy mérlegelje lehetőségek biztosítását saját oktatási és képzési programjában, amelyek keretében anyagi és szervezési támogatást biztosíthat a kettős karrier mobilitási hálózatainak fejlesztése és működtetése céljára a vele együttműködő sportszervezeteknek és oktatási intézményeknek, amelyek olyan diáksportolókkal dolgoznak, akik egyik tagállamból egy másikba költöznek.

Az Európai Bizottság még nem hozott létre programokat, amelyek kifejezetten a kettős karriert ápoló sportolók mobilitását támogatnák.

A kettős karrier rendszerének hazai képviselőinek minden alkalommal ösztönözniük kell az Európai Bizottságot olyan program(ok) kidolgozására, amelyek kifejezetten a kettős karriert ápoló sportolók mobilitását támogatják az Erasmus + program keretein belül.

29. Iránymutatás – Az Európai Bizottság feladata, hogy ösztönözze és támogassa a tagállamok vezető oktatási intézményeit és egyetemeit, együttműködve a sportszektor szereplőivel, hogy vegyenek részt nemzetközi konzorciumokban, amelyek célja közös tantervek és oktatási programok kifejlesztése élsportolók számára. Ezek a programok tartalmazhatnak közös diplomát kibocsátó programokat; közös modulokat diplomát kibocsátó programokon belül; vagy közös forrásokat tantervek számára.

Egyelőre nem került kidolgozásra olyan, nemzetközi konzorcium által jegyzett oktatási program, amely kifejezetten élsportolóknak szól.

A kettős karrier rendszerének hazai képviselőinek – különös tekintettel a felsőoktatási intézményekre – ösztönözniük kell más tagállamokban működő felsőoktatási intézményeket olyan közös oktatási programok kidolgozására, amelyek kifejezetten élsportolóknak szólnak.

28-29



Magyar helyzet

Ajánlások




30. Iránymutatás – A sport- és oktatási hivatalok, a sportszervezetek és az oktatási intézmények feladata a kettős karrier létesítmények és a támogató szolgáltatások rendszeres belső ellenőrzésének és külső monitoringjának támogatása. Ezek közé tartoznak a sportbeli és az oktatásbeli eredmények, a képesítések, a személyzet további oktatása, a létesítmények és a szolgáltatások biztonsága és hozzáférhetősége, valamint a belső magatartáskódex működése.

Hazánkban nincs egységes, központi külső monitoringja a kettős karrier létesítményeknek és támogató szolgáltatásoknak. A rendszer működésének belső ellenőrzése minden, ilyen programot futtató intézmény saját feladata minőségbiztosítási szabályzatának megfelelően.

A MOB Olimpikon Életút Programjának keretén belül ki kell alakítani egy mechanizmust, amely rendszeresen ellenőrzi a kettős karrier létesítmények és a támogató szolgáltatások működését, figyelembe véve a programban részt vevő sportolók véleményét is.

31. Iránymutatás – A sporthivatalok és a nemzeti sportszervek feladata a kettős karrier szolgáltatásokra és létesítményekre vonatkozó nemzeti minősítési védjegy kifejlesztésének átgondolása az európai keretrendszer figyelembe vételével. Az Európai Bizottság feladata, hogy támogassa a kettős karrier szolgáltatásokra és létesítményekre vonatkozó európai minősítési keretrendszer kifejlesztését a tématerület képviselőivel együttműködve.

Az Európai Bizottság egyelőre nem vezette be a kettős karrier szolgáltatásokra és létesítményekre vonatkozó európai minősítési keretrendszert.

A kettős karrier rendszerének hazai képviselőinek minden alkalommal ösztönözniük kell az Európai Bizottságot a kettős karrier szolgáltatásokra és létesítményekre vonatkozó európai minősítési keretrendszer kifejlesztésének támogatására.

Egyelőre a magyar sporthivatalok sem készítették el a hazai szolgáltatásokra és létesítményekre vonatkozó minősítési védjegyet.

Mindemellett a kettős karrier hazai rendszerének képviselői ki kell, hogy fejlesszenek egy nemzeti minősítési védjegyet. A fejlesztési folyamatot a MOBnak kell koordinálnia.



Magyar helyzet

Ajánlások




8. Kutatás, monitoring és értékelés



32. Iránymutatás – A sporthivatalok feladata a sportszervezetekkel együttműködve olyan tevékenységek koordinálása, amelyek célja az edzők, a sportolók és az ő környezetük figyelmének felhívása a kettős karrier fontosságára, illetve további célja a sportolói bizottságok képviseletének, a nemzeti sportolói szervezetek felállításának támogatása és az ő integrálásuk a sportszervezetek megfelelő bizottságaiba vagy társadalmi párbeszéd struktúrákba.

A MOB Olimpikon Életút Program és a Magyar Sportcsillagok Ösztöndíj-program felhívása eljutott a nemzeti sportági szövetségekhez, ugyanakkor a sportolói bizottságok felállása – és rajtuk keresztül a strukturált információadás a kettős karrierrendszerről – még történt meg.

A MOB és az MPB feladata, hogy minél szélesebb körben terjessze a kettős karrier fontosságát. A sportszövetségek és az oktatási intézmények tájékoztatásán túl kiemelt figyelmet kell fordítani az edzők, a szülők, valamint a sportolók tájékoztatására egészen általános iskolás kortól. Szintén a MOB és az MPB feladata sportolói bizottságok megalakításának ösztönzése sportszervezeteken belül, és e szervek informálása a hazai kettős karrier-rendszerről azzal a céllal, hogy ők továbbadhassák ezen információkat sportolótársaiknak.

Az Európai Bizottság több kettős karrierhálózatot is támogat. Ilyen az European Athlete as Student (EAS – Európai Sportoló mint Hallgató Hálózat), az European Network of Academic Sports Services (ENAS – az Oktatásbeli Sportszolgáltatások Európai Hálózata), valamint az European University Sports Association (EUSA – az Európai Egyetemi Sportszövetség).

Ösztönözni szükséges mind a MOB, MPB és a nemzeti sportszövetségek vezetőit, hogy ezen európai szakmai szervezetekben minél nagyobb számban vegyenek részt tagként.

A sporthivatalok feladata a már meglévő sportolói bizottságok és szervezetek népszerűsítése, hogy a kettős karrierszolgáltatásokról szóló információk eljussanak a sportolókhoz edzések és versenyek alkalmával.

33. Iránymutatás – Az Európai Bizottság feladata, hogy egy vagy több európai kettős karrier hálózatot támogasson, amely összehozza a sportolókat, a sportszervezeteket, az oktatási intézményeket, a támogató szolgáltatásokat, a nemzeti hivatalokat, az edzőket és a vállalkozásokat képviselő szereplőket abból a célból, hogy tovább terjesszék és implementálják ezeket az Iránymutatásokat.

30-31

A fenti szervezetek konferenciáin való megjelenéssel, az ő uniós projektjeinek támogatásával a Bizottság hozzájárul ezen Iránymutatások további terjesztéséhez is.

Ennek eredményeként saját rendszerükben alkalmazni tudják a jó gyakorlatokat és sikeres kezdeményezéseket, amelyeket ezen nemzetközi szervezetek minden évben közreadnak.



Magyar helyzet

Ajánlások




34. Iránymutatás – A sport- és oktatási hivatalokban működnie kell egy monitoring és értékelési rendszernek, együttműködve sport-, oktatási és sportolói szervezetekkel, hogy követni tudják a kettős karrier gyakorlatok implementációjának haladását. Elsősorban a sport profilú oktatási intézmények, a sportakadémiák és szövetségek, az olimpiai bizottságok vagy magáncégek által működtetett sportközpontok rendszerének hatékonyságát és minőségét kell, hogy monitorozzák. Szintén támogatniuk kell az egyező kutatásokat.

A kettős karrier gyakorlatok működését monitorozó és értékelő rendszer egyelőre nem működik hazánkban.

A MOB és a MPB irányítása alatt egy központi monitoring és értékelő rendszert kell kidolgozni a kettős karrier hazai rendszerének képviselőivel – a sportszervetekkel és az oktatási intézményekkel – közösen. A rendszernek a kettős karrier-politikák gyakorlati működését kell ellenőriznie, különösen a sport profilú oktatási intézmények, a sportakadémiák és szövetségek, illetve a magáncégek által működtetett sportközpontok tekintetében. További feladata kutatások folytatása európai összehasonlítások elvégzése céljából.

35. Iránymutatás – Az Európai Bizottság feladata, hogy támogassa a kutatást a kettős karrier programok nemzetközi dimenziójáról, különös tekintettel a sportolók életében bekövetkező átmenet hatásaira, a korai specializációs sportok utánpótláskorú sportolóinak fejlődésének védelmezésére, a tagállamok szabályozásának és támogató szolgáltatásainak hatékonyságára, illetőleg az európai sportolóknak a munkaerő-piacra történő újra belépésére.

Az Európai Bizottság támogatja a kettős karrier nemzetközi dimenziójának feltárására irányuló kutatásokat. Az utóbbi években több ilyen célú európai konzorcium pályázatát ítélte nyertesnek, pl. Athletes 2 Buiness, SAMSAQ-EU, Winner, Pro Safe Sports for Young Athletes. (A felsorolt projektek mindegyikében dolgozott, illetve dolgozik e kutatásban is résztvevő hazai kutató.)

—

36. Iránymutatás – Az Európai Bizottság feladata, hogy tekintse át a sportolói kettős karrier rendszerében végbement leglényegesebb fejlődéseket mind nemzeti, mind európai szinten. Szintén feladata, hogy értékelje ezeknek az Iránymutatásoknak a gyakorlatba való átültetését négy év múlva egy előre kidolgozott indikátorlista alapján.

Az Európai Bizottság képviselői részt vesznek az európai kettős karrier hálózatok konferenciáin és az általuk támogatott projektek műhelymunkáin, ezáltal naprakészen tartva magukat az európai kettős karrier-rendszer fejlődéséről. A projektek kutatási eredményeiből pedig naprakészek a nemzeti aktualitások tekintetében. Egyelőre a Bizottság nem készítette el az ezen Iránymutatások gyakorlatba való átültetését értékelő indikátorlistáját.

Amennyiben a Bizottság elkészíti az ezen Iránymutatások gyakorlatba való átültetését értékelő indikátorlistáját, hazánknak adatot kell szolgáltatnia az Iránymutatások itthoni implementációjáról. Az implementációt a kettős karrier hazai rendszerének szereplőinek közösen kell végrehajtania, míg az adatszolgáltatást az Emberi Erőforrások Minisztériumának Sport Államtitkárságának kell koordinálnia várhatóan 2016-ban.


7. Oktatás, képzés és képesítés a sportban Ezeknek a kihívásoknak a sportágazat csak jól képA képzés és munka világának összekapcsolása A kiadvány témakörében az Európai Bizottság honlapján található általános lakossági tájékoztató szerint a Bizottság a jó kormányzás jegyében „arra ösztönzi a munkaadókat, a sportolókat és a sportszakembereket, hogy az európai társadalmi párbeszéd keretében fejlesszék a munkaügyi kapcsolatokat” (EU honlap, 2014). A sok ágazati platform mellett immár a hivatásos labdarúgás és a rekreációs, egészségfejlesztő sport területén is megalakult a Szociális párbeszédért felelős bizottság.

zett szakemberek munkájával (fizetett vagy önkéntes) képes megfelelni, akik a szakmai feladatra a legjobb felkészítést kapják és megfelelő szintű képesítést szereznek. Az európai szakpolitikákkal és stratégiai kezdeményezésekkel összhangban szakemberek egy általános, az egész életen át tartó tanulást szolgáló stratégiát dolgozott ki a sportágazat számára (angol rövid neve: LLL Sport, melyet a továbbiakban használunk).

Az Európai Sport és Sportfoglalkoztatási Observatory Központ (EOSE) által készített módszertani eljárás alapvető célja, hogy a képzés és a munka világának A sport a nemzetgazdaság azon ágazata, melynek összekapcsolásával a munkaerő számára piacképes középpontjában az emberek állnak: a gyermekek és tudást és képesítést biztosítson (LLL Sport) (EOSE, kezdők sportjától a szabadidősporton át az élspor- 2014) tig. A sportágazat bővülésével, a sportolási szokások változásával megfigyelhető, hogy a képzés világa és Az egész életen át tartó tanulást szolgáló stratégia a sport világa nincs teljes összhangban. Ennek egyik egyik kulcseleme a munkavégzést központba állíkövetkezménye, hogy a sportképesítések nem telje- tó foglalkozási standardok használata. Ez határozza sen fedik le a munkaadók (sportvállalkozások, szö- meg a munkaműveletekkel kapcsolatos (minőségi vetségek) változó igényeit. és mennyiségi) standardokat, és ugyanez a tartalom határozza meg az ismereteket és képességeket/ A sport a lakosság nagy százalékát, és szinte minden készségeket, amelyekre a munkavállalónak szükséközösségét érinti, amivel a nemzeti és európai szak- ge van a hatékony munkavégzéshez. politikák fontos kérdéseit képes szolgálni: egészségügy, oktatás, társadalmi integráció és gazdasági re- A munkáltatók és szakértők által kidolgozott ágazati, generáció és növekedés. alágazati vagy akár munkakörre vonatkozó standardok a tudás, a képességek és a kompetenciák meghatározásával fontos lépést jelentenek afelé, hogy a képzés és a képesítés megfeleljen a munkaerő piaci elvárásoknak. A hazai vonatkozó fejlesztés a Magyar Képesítési Keretrendszer-béli építkezést jelenti, melyben lényegében hasonló munka folyik. A sport emberi erőforrásának fejlesztése, annak sikere nagyrészt attól függ, hogy mennyire sikerül bevonni a sportágazat főbb szereplőit. Minden szervezetnek/intézménynek megvan a maga szerepe, hogy a sportágazat képes legyen megfelelni az azt érő kihívásoknak.

32-33


• Támogatja a képzés és a munka világának összekapcsolását • Segíti összeilleszteni az oktatási és képzési rendszert a munkaerő piaci igényekkel Európai helyzetkép • Biztosítja a munkavállalók számára a megfelelő tudás, képesség és kompetenciák megszerzését A sport és rekreációs ágazat gyorsan fejlődik az Európai Unióban, amivel párhozamosan a képzési és fog- • Támogatja a képesítések és kompetenciák elismerését lalkoztatási kérdésekben új lehetőségek és kihívások érik. A sport társadalomra és egyénre gyakorolt jó- • Fejleszti a mobilitást, a képesítések átláthatóságát tékony hatása közismert, ám ezt elérni csak akkor és az abba vetett kölcsönös bizalmat tudja, ha figyelembe veszi és megoldja az újonnan Az LLL sport stratégia megvalósítása adódó lehetőségeket és kihívásokat.

8. Munkaerő piaci igényekre épülő képzési programok és képesítések

• A munkaadók igényeihez igazodva jól képzett munkavállalókra van szükség • A munkaadók és sportszövetségek esetenként nem megfelelőnek találják az egyébként létező, elérhető képzéseket és képesítéseket. • A sportágazatban nincs életpálya modell. Az elérhető, egymásra épülő és előmenetelt kínáló munkavállalói kilátások nem tisztázottak, ami nélkül nem lehet a legjobbakat a pályára vonzani vagy pályán tartani. Gyakran a frissen képesítést szerzettek sem találnak munkát. • A sportágazat kulcsszereplői között gyakran felszínes és gyenge a kommunikáció és az együttműködés. • Előfordul, hogy egy-egy képzés a sport területén nem besorolható a nemzeti képesítési keretrendszerbe Mindezek következtében a sportágazat nem tudja kiaknázni az abban rejlő gazdasági és társadalmi lehetőségeket. Az említett uniós projekt keretében kidolgozott szakmai program és módszertan alkalmazása: • Érti és anticipálja a jelenlegi és jövőben szükséges tudást/képességeket • Átláthatóvá és rugalmassá teszi a képzési rendszert

Az LLL sportstratégia, az általános módszertannak köszönhetően, a sportágazat bármely (szak)képzési területét támogatja nemzeti vagy európai szinten (EOSE, 2014). A stratégia kulcseleme a foglalkozási standardok lefektetése. A standardok leírják a munkavégzéssel kapcsolatos teljesítés/teljesítmény szintjét és az ahhoz szükséges tudás, képesség és készségelemeket.


az, ha a felek együttműködnek és „karbantartják” a képzési programok alapjait jelentő dokumentumokat (pl. a KKK-k, képzési és kimeneti követelmények a felsőoktatásban és SZVK, szakmai és vizsgakövetelmények a szakképzésben), illetve az MKKR sportágazatra vonatkozó területi KKR-jét. Részletek a projekt honlapján található tanulmányban olvashatók. A Kormányok számára • Elősegíti a munkaerő áramlást és az aktív állampolgárság gyakorlását • Csökkenti a munkanélküliségi mutatót és növeli a munkaerő termelékenységét • Javítja a képzés minőségét és átláthatóságát • Elősegíti a képzési rendszerbe való belépést és szorosabbra fűzi a képzés és foglalkoztatás kapcsolatát A nemzeti képesítő hatóságok (Minisztériumok) számára

A munkaadók és szakértők által lefektetett standardok beazonosítják az ágazathoz, alágazathoz vagy Biztosítja a Nemzeti és Európai Képesítési Keretrendegy adott foglalkozáshoz szükséges képesség és szer (EKKR) elvein alapuló képzések és képesítések kompetenciaelemeket, melynek köszönhetően a fejlesztését képzés és a képesítés megfelel a munkaerő piacnak. • Támogatja a sportágazat szakmai érdekei által kialakított képesítési keretrendszert Ezek a standardok jóváhagyásra és felhasználásra kerülnek a nemzeti oktatási/képzési rendszerben, • Megalapozza a munkaadók szemszögéből nézve hogy szorosabbá váljon a képzés világa és a munka hasznos képző programokat világa közötti kapocs. A nemzeti sportágazat számára A változó kormányzati kezdeményezések és szabályozások következtében a sportágazat is át kell, hogy • Elismerést nyer a sportágazat, mint jelentős tényező gondolja a (szak)képzési rendszerét. A stratégia egy • Egyaránt segíti a kisebb és nagyobb sportszövetolyan rugalmas módszertani eszköz, aminek segítséségeket gével a sportágazat minden szereplője dolgozhat a • Biztosítja a sportszervezetek közötti egyeztetést változó körülményeket lereagálva. és a sport állami vezetése felé kommunikált közös álláspont kialakítását A sportágazat oktatási/képzési rendszere a sportban • Szerepet vállal a sportszakember-képzésben és jelentős átalakulás előtt áll. A különböző szereplők, képzési utakat/programokat fejleszt. kulcs intézmények számára más-más előnnyel jár

34-35


A munkaadók számára • Segítséget nyújt a korszerű és hatékony munkaerő képzéséhez • Eszközt biztosít a jelenlegi munkaerő készségének felméréséhez és célravezető emberi erőforrás-politika bevezetéséhez • Csökkenti a munkaerő elvándorlását és munkaerő átképzésével kapcsolatos költségeket • Segíti a foglalkozási körökkel kapcsolatos leírók elkészítését a munkavégzéshez szükséges kulcselemek (képesség, készség) meghatározásával

A projekt honlapján elérhető tanulmányban elemezzük a munka és a képzés világának kapcsolatát és azt, hogy mennyire találkozik a jelenlegi felsőoktatási, szakképzési és felnőttképzési sportszakember képzési rendszer a mai munkaerő piaci igényekkel és követelményekkel.

A sportágazat hazai foglalkoztatási és gazdasági statisztikázása, adatgyűjtése, elemzése, továbbá adat/ tényalapú szakpolitikai támogatása ma még szinte lehetetlen. Ennek változtatása érdekében készítettünk egy elemzést és mutattunk rá a könnyebben vagy nehezebben orvosolható problémákra és akadályokA képző intézmény számára ra (ld. projekt tanulmány). A folytatás nem kétséges, hiszen már 2012. novemberben megjelent a Tanácsi • Segít beazonosítani a képzések és a képesítések következtetések a sportpolitika alakításának alapközötti különbségeket és belátni az intézkedések jául szolgáló ismeretanyag bővítéséről (EU Tanácsa, szükségességét 2012). Az „evidence-based decision and policy-ma• Támogatja a munkaadók elvárásaival megegyező king” elmélete és gyakorlata, azaz, hogy a döntések képzések és képesítések fejlesztését és a stratégiai tervek, szakpolitikai dokumentumok • Összeköttetést teremt a munkaadókkal és a mun- adatokra, tényekre, elemzésekre épüljenek csak akkaerő piaccal kor valósítható meg a hazai sportban és kapcsolódó • Elősegíti a képesítések nemzetközi elismerését, ágazatokban is, ha helyzetelemzést végzünk. azok szabad áramlását Az egyén, a munkavállaló számára • Segít áttekinteni a képzési és karrier utakat • Megkönnyítheti és szélesebb körben teszi lehetővé a munkavállalást • Segíti a karriertervezést azzal, hogy felméri a tudás/képesség szintet, amire képzési/karrier célok építhetők • Elősegíti a képzési és a szakmai továbbképzési rendszerbe való bejutást (EOSE, 2014) A téma alcíme a sport szerepének erősítése az oktatásban és képzésben, a formális és informális tudáselemek feltérképezése a sportban.


Hazánk a Magyar Képesítési Keretrendszer (MKKR) kialakítását célzó fejlesztő munka felénél tart. A sportágazatban is egymástól függő oldal (képzés és munka világa) összekapcsolásának egyik legjobb eszköze lesz az MKKR sportágazatra vonatkozó kialakítása.

Az említett eszközök alkalmazására csak akkor képesek a sportágazatban jegyzett képzés világa és munka világa szereplői (stakeholderek), ha megfelelős stratégia mentén folyamatosan és szervezetten segítik őket az eszközök megismerésében és támogatást kapnak a használatukhoz szükséges technikai A képzésben érdekelt szervezetek már nem tehetik és emberi erőforrásához való jutásban. meg, hogy ne kérdeznék meg az emberi erőforrással gazdálkodó sportszervezeteket és minden más, a Az MKKR-fejlesztés a sportágazatban megalapozszabadidő-sportolói körök kialításával és annak bőví- za a „sport for all” 21. századi megvalósulását. Ha a tésével foglalkozó civil és állami szervezeteket, hogy sport valóban mindenkié, akkor úgy kell szervezni, milyen tudás, készségek és képességek, nézetek és és olyan szakembergárdával, hogy mindenki részvéattitűdök, autonómia és felelősségvállalás (ezek az tele biztosított legyen: a fogyatékossággal élőké, a MKKR szintleíró jellemzők) birtokában legyen a kü- hátrányos helyzetűeké vagy például a nőké, akiknek lönböző szintű képző programokat abszolváló, egy alulreprezentáltsága a szabadidősportban statisztiadott munkakörbe kerülő sportszakember. kailag is bizonyított. A projekt e kutatási témájának eredményeképpen, 9. A sport egyik európai és hazai annak iránymutatásait, ajánlásait követve minden dimenziója szükséges eszközt megkap a sportágazat, hogy emberi erőforrását, képzési, továbbképzési és képesítési A sport szerepének erősítése az oktatásban és kérdéseit egy nagy rendszerben szemlélve a lehető képzésben leghatékonyabban tervezze és működtesse. A 2007-ben kiadott az EU Fehér könyve a sportról Ezzel szolgálja a sportstratégia fejlesztését, amely dokumentum szerint a sport által közvetített értédokumentumban korábban részlegesen jelentek kek hozzájárulnak a tudás, a motiváció, készségek meg szakemberképzési elemek. fejlesztéséhez, valamint a személyes elkötelezettség iránti hajlandóság fokozásához. Kulcskérdés, hogy az oktatási ágazat, és az ott bevezetett eszközök tárháza sok elemmel bővült az utób- Az iskolában és egyetemen sporttevékenységgel bi évtizedekben: a már ismertté vált kreditrendszer töltött idő egészségügyi és oktatási előnyökkel jár, mellett EUs forrásokból kifejlesztették a validáció amelyeket fokozni kell. Idézzük: “A Bizottság a 2004eszközét (előzetes tudás és munkatapasztalat, azaz es ’A sporton keresztül történő nevelés európai éve’ soaz informális és non-formális tanulás eredményei- rán szerzett tapasztalatok alapján az oktatás és képzés nek elismerése a formális képzésben). területén tett különböző politikai kezdeményezéseken keresztül a sport és fizikai aktivtitás támogatására báNem lehet figyelmen kívül hagyni az EHEA, LLL, LLG, torít, ideértve a szociális és állampolgári kompetenciEQVET, ECTS, minőségbiztosítás ENQA, EuroPass 5 ák fejlesztését a 2006-os élethosszig tartó tanuláshoz elemét és a készségútlevél, EURES, PLOTEUS, ESCO szükséges kulcskompetenciákról szóló ajánlással összlétrejöttét sem. A felsorolt elemeket és azok kapcso- hangban.” (Európai Bizottság, 2007) latát a hazai sportágazattal szintén a projekt honlapján elérhető tanulmányban mutatjuk be.

36-37


Nagy hangsúlyt fektetnek még a kettős karrierre, mely szemlélet és programok segítik a sportolók sportkarrierjük közbeni képzését, a képesítés szerzést és a sportkarrier végén történő más munkaterületeken való zökkenőmentes elhelyezkedést. Az évek során a sportolói kettős karrier önálló témává vált és szakpolitikailag kiemelkedő siker, hogy 2012-ben az uniós Iránymutatások is napvilágot láttak, melyről a kiadvány első felében értekeztünk részletesen.

10. A sportra irányuló uniós munkatervek 2011-2014-es és 2014-2017-es időszakok A Sportmunkatervben hivatkoznak a Fehér könyv és a Közlemény a sport európai dimenzióinak fejlesztéséről (című dokumentumok tematikus fejezeteiben meghatározott fő cselekvési területekre és úgy vélik (az EU Tanácsa és a tagállamok kormányainak képviselői), hogy a Közlemény fontos lépés ahhoz, hogy „meghatározzuk az uniós szintű együttműködés területeit” (értsd: gyakorolják a puha kompetenciával járó hatásköröket és hogy “megerősítik a sport területén folytatott európai együttműködés kereteit” (Európai Bizottság, 2011a)

Az első uniós sportmunkaterv (2011-14) végrehajtása A Bizottság együttműködött a sportmozgalmak szervezeteivel nemzeti, európai és nemzetközi szinten. A Bizottság 2014 elején jelentést nyújtott be, amelyben értékelte a munkaterv végrehajtását. A Sportmunkaterv alapján felállított szakértői csoportokban sikeres munka folyt, és hasznos produktumokat készítettek Bizottsági vagy Tanácsi munkákat támogatva. Ezek nagy részét átvezették az EU sport szakpolitikáját már önálló sport programba, az Erasmus+-ba a 2014-2020-as uniós pénzügyi ciklusba (Európai Bizottság, 2014a).. A projekt egyik fő célja volt, hogy a hazai uniós fejlesztési források elosztását megalapozó stratégiai dokumentumokba is minél több dimenzió kerüljön be, mint ilyen forrásokkal támogatható tevékenység/terület. Az egyik intézkedés témája: A sporttal kapcsolatos képesítések nemzeti képesítési keretrendszerekbe történő felvételét követő intézkedések, hivatkozva az európai képesítési keretrendszerre 2010-ben az uniós sportminiszterek kifejezték azon szándékukat, hogy folytatni kívánják az európai képesítési keretrendszer (EKKR) sport területén történő végrehajtását, és felszólították a tagállamokat, hogy a sporttal kapcsolatos képesítéseket hozzák összhangba ezzel a keretrendszerrel (EU Sport Ministers Informal meeting, 2010). A sportoktatással és -képzéssel foglalkozó szakértői csoport 2013 őszén átfogó jelentést nyújtott be az oktatási szolgáltatókon keresztül megszerzendő képesítések rendszerbe történő felvételéről, amely az egyes országokról szóló jelentéseket is magában foglalta. A jelentés megállapítja, hogy a sporttal kapcsolatos képesítéseknek a nemzeti képesítési keretrendszerekbe történő felvétele folyamatban van, illetve hogy a nemzeti sportszervezetek oktatási rendszerében szerzett, sporttal kapcsolatos képesítések nem-


zeti képesítési keretrendszerekbe történő felvétele nemzeti szinten jelentős problémákat vetett fel. Ez azt mutatja, hogy a sportszövetségeket támogatni kell a fennálló oktatási programok átalakítására és az új programok kidolgozására vonatkozó szakértelem kialakításában. Nemzeti és európai szintű intézkedésre, többek között a nemzeti képesítések és a nemzetközi sportszövetségek nemzetközi képesítési követelményei közötti megfeleltetésre lesz szükség. A szakértői csoport véleménye szerint a Tanácsnak lépéseket kell tennie e területen, és továbbra is támogatnia kell valamennyi sporttal kapcsolatos képesítés nemzeti képesítési keretrendszerekbe történő felvételét. Ez a készségek és képesítések európai térségének létrehozásával összefüggésben is mérlegelhető.

További kulcstémák, melyekkel – javaslatuk szerint a 2. uniós sport munkaterv (2014-2017) is kell, hogy foglalkozzon a sport által biztosított nem-formális tanulás elismerésére, és a fiatalok sporton keresztül történő foglalkoztathatósága. A második uniós sportmunkaterv (2014-17) végrehajtása 2014 nyarán megalakultak az új szakértői csoportok. A vonatkozó csoport elnevezés-változása jól tükrözi az egyre egységesebb szemléletet a képzés és munkavilágának összetartozásáról: az emberierőforrás-menedzsmenttel foglalkozó szakértői csoport az oktatás, képzés, foglalkoztatás és önkéntesség témáit illetően a következő tervet hajtja végre különböző céldátumokkal 2015 és 2016 során.

A jövőbeli munka prioritásai között szerepelt a spor- • Szakértői csoporti ajánlások kidolgozása a sportban az önkéntes szolgálat ösztönzéséről, beleértve toktatás és –képzés témaköre, mint a sport európai dia jogi és költségvetési mechanizmusokkal kapcsomenziónak egyike. A tagállamok visszajelzése alapján latos bevált gyakorlatot is. az európai bizottsági dokumentuma szerint „folytatni kell a munkát, például szakmai találkozók formájában, a kettős karrierekről szóló iránymutatások végrehajtá- • A sportképesítések nemzeti képesítési keretrendszerekbe való – és az európai képesítési kersa és a sporttal kapcsolatos képesítéseknek a nemzeti etrendszert hivatkozási alapul vevő – beépítésével képesítési keretrendszerekbe történő felvétele terén” kapcsolatos bevált gyakorlatok cseréje és jelentés (Európai Bizottság, 2014b). Arra is igény formálódott, a jelenlegi helyzetről. hogy nemzetek feletti, uniós szinten foglalkozzanak tovább a nemzetközi sportszövetségek képesítései• Szakértői csoporti ajánlások kidolgozása a sportnek kérdésével, valamint a nemzeti és az európai kénak a fiatalok – köztük a fiatal sportolók – foglalkozpesítési keretrendszerek viszonyával. tathatóságához való hozzájárulásáról, valamint a sport területéhez kapcsolódó munkaerőpiacon való álláshelyteremtésről. • Gyakorlati útmutatás kidolgozása a nemzeti képesítések nemzetközi sportszövetségi minősítéseknek való megfeleléséről. • Jelentés készítése a sportolók kettős karrierjére vonatkozó uniós iránymutatások végrehajtásával kapcsolatos jelenlegi helyzetről.

38-39


Felhasznált irodalom 1. Bart Ooijen (2014): Az EU politikájának fejlesztései a sport és az oktatás területén. Előadás-kivonat az EOSE éves konferenciájának tartott előadás kézirata. London, 2014. február 25. 2. EOSE (2014): European funded projects. http://eose. org/category_work/european_funded_project/ 3. EU Sport Ministers Informal meeting (2010): Presidency Summary. Antwerp, 21 & 22 October 2010. http://ec.europa.eu/sport/documents/summary_ be_presidency_imm_en.pdf. 4. Európai Bizottság (2007): Fehér könyv a sportról. http://ec.europa.eu/dgs/education_culture/publ/ pdf/sport/whitepaper_hu.pdf 5. Európai Bizottság (2011a): A Bizottság Közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának. A sport európai dimenziójának fejlesztése. http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=COM:2011:0012:FIN:HU:PDF 6. Európai Bizottság (2011b): A Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által elfogadott állásfoglalás a sportra vonatkozó uniós munkatervről (2011–2014). http:// eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:C:2011:162:0001:0005:HU:PDF 7. Európai Bizottság (2014a): Jelentés a sportra vonatkozó uniós munkaterv (2011–2014) végrehajtásáról. http://register.consilium.europa.eu/doc/srv?l=HU&f=ST%205842%202014%20INIT. 8. Európai Bizottság (2014b): A Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által elfogadott állásfoglalás a sportra vonatkozó uniós munkatervről (2014–2017) http://register.consilium.europa.eu/doc/srv?l=HU&f=ST%20 9131%202014%20INIT.

9. Európai Bizottság (2012): Study on sport’s contribution to economic growth and employment in the EU’: http://ec.europa.eu/sport/library/documents/ b1/eusf2012-executive-summary-study-costegaeiteu-august-2012.pdf 10.

EU Tanácsa (2012) A Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által elfogadott következtetések a sportpolitika alakításának alapjául szolgáló ismeretanyag bővítéséről. 2012. november 27. http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/ LexUriServ.do?uri=OJ:C:2012:393:0020:0021:HU:PDF

11. EU honlap (2014): Sport az Európai Unióban. http:// europa.eu/pol/spo/index_hu.htm

Oktatás, képzés, képesítés és kettős karrier a sportban A fizikai aktivitás és a sport magyarországi dimenzióinak feltárása, TÁMOP-6.1.2/11/2-2012-0002 kódszámú projekt ISBN 978-963-08-9724-2


Oktatás, képzés, képesítés és kettős karrier a sportban

Recommend Documents