Technická univerzita vo Zvolene Drevárska fakulta Katedra protipožiarnej ochrany
OCHRANA OSÔB A MAJETKU PROTECTION OF PERSONS AND PROPERTY 1. Medzinárodný zborník vedeckých prác
ZAHRANIČNÉ PRÍSPEVKY
december 2009 Zvolen Slovenská republika
OCHRANA OSÔB A MAJETKU
18. 12. 2009
Zborník vedeckých prác: OCHRANA OSÔB A MAJETKU 2009 Zvolen, 2009 ISBN 978-80-228-2062-2 240
OCHRANA OSÔB A MAJETKU
18. 12. 2009
Katedra protipožiarnej ochrany Drevárskej fakulty Technickej univerzity vo Zvolene organizuje 1. medzinárodný zborník vedeckých prác Ochrana osôb a majetku. Je to pokračovanie úspešného medzinárodného zborníka referátov Fórum mladých odborníkov v požiarnej ochrane, ktrorý by mal 10 výročie. Zborník bude uverejnený na internete od 18. 12. 2009. Tématicky zahŕňajú oblasti: • požiarnotechnické vlastnosti materiálov • testovanie horľavosti • etapy procesu horenia • požiarna bezpečnosť stavieb • modelovanie požiarov • hasenie požiarov • hasivá, sorbenty • protivýbuchová prevencia • informačné technológie v protipožiarnej ochrane
ODBORNÝ GARANT doc. RNDr. Danica Kačíková, PhD. Technická univerzita vo Zvolene – Katedra protipožiarnej ochrany
VEDECKÝ VÝBOR doc. RNDr. Danica Kačíková, PhD., Technická univerzita vo Zvolene – Katedra protipožiarnej ochrany doc. Dr. Ing. Miloš Kvarčák Vysoká škola banská – Technická univerzita v Ostrave doc. Ing. Vojtěch Navrátil CSc. Technická univerzita vo Zvolene – Katedra nábytku a drevárskych výrobkov. doc. Ing. Ivana Tureková, PhD. – STU v Bratislave, MTF, UBEI, SR Dr. Vytenis Babrauskas, Ph.D. – Fire Science & Technology Inc., USA Dr. Dipl. - Ing. Zuzana Giertlová, – Technische Universität München, Fakultät für Architektur, Nemecká spolková republika Dr. László Komjáthy., Univerzita národnej obrany Miklósa Zrínyiho Ing. Veronika Veľková, PhD. Technická univerzita vo Zvolene – Katedra chémie a chemických technológií RNDr. Laura Laurová, PhD. Technická univerzita vo Zvolene – Katedra chémie a chemických technológií Ing. Jana Krajčovičová, PhD. – Požiarno technicko expertízny ústav, SR
241
OCHRANA OSÔB A MAJETKU
18. 12. 2009
RECENZENTI doc. RNDr. Iveta Marková, PhD., Technická univerzita vo Zvolene – Katedra protipožiarnej ochrany doc. RNDr. Danica Kačíková, PhD. Technická univerzita vo Zvolene – Katedra protipožiarnej ochrany doc. Dr. Ing. Miloš Kvarčák Vysoká škola banská – Technická univerzita v Ostrave Ing. Jana Krajčovičová, PhD. – Požiarno technicko expertízny ústav, SR Ing. Ľudmila Tereňová, PhD. Technická univerzita vo Zvolene – Katedra protipožiarnej ochrany Ing. Jozef Jaško – Okresné riaditeľstvo HaZZ Bratislava 1
ORGANIZAČNÝ VÝBOR doc. RNDr. Danica Kačíková, PhD. Ing. Jozef Martinka Ing. Andrea Vallašeková
ŠEFRADAKTOR doc. RNDr. Danica Kačíková, PhD.
VÝKONNÝ REDAKTORY Ing. Jozef Martinka Ing. Andrea Vallašeková
242
OCHRANA OSÔB A MAJETKU
18. 12. 2009
Obsah: Česká republika MOBILNÍ KONTAKTNÍ A KOORDINAČNÍ CENTRUM.................................................244 Kamil Soldán POKLES HUSTOTY TEPELNÉHO TOKU ZA VODNÍ CLONOU……………………....258 Radek Zeman, Ondrěj Zeman
Článoky prešiel recenznou úpravou. Recenzoval doc. Dr. Ing. Miloš Kvarčák, Vysoká škola banská, Technická univerzita v Ostrave
Maďarská republika ÖNKÉNTES TŰZOLTÓ EGYESÜLETEK JELENTŐSÉGE, SZEREPE A MENTŐ TŰZVÉDELEMBEN ÉS A TÁRSADALOMBAN……………………………………...…274 Sándor Buzás IRÁNYÍTÁSI HATÁSKÖRÖK PROBLÉMÁI, AZ ORSZÁGOS KATASZTRÓFAVÉDELMI FŐIGAZGATÓSÁG FŐIGAZGATÓJA ÉS A HIVATÁSOS ÖNKORMÁNYZATI TŰZOLTÓSÁGOK KÖZÖTT…………………………………...…312 László Csordás A NUKLEÁRIS FEGYVERKEZÉS GLOBÁLIS KÖRNYEZETI HATÁSAI, SEMIPALATINSK TESZTHELYSZÍN……………………………………………………327 Diána Mihalyi A GLOBÁLIS KLÍMAVÁLTOZÁS ÉS A KATASZTRÓFAVÉDELEM……………..….353 László Teknős
Článoky prešiel recenznou úpravou. Recenzoval Ing. Jozef Jaško, Okresné riaditeľstvo HaZZ, Bratislava 1 243
OCHRANA OSÔB A MAJETKU
18. 12. 2009
MOBILNÍ KONTAKTNÍ A KOORDINAČNÍ CENTRUM MOBILE CONTACT AND COORDINATION CENTRE Kamil Soldán Abstrakt SOLDÁN, Kamil: Mobilní kontaktní a koordinační centrum. Příspěvek do sborníku. Text abstraktu: Autor v příspěvku prezentuje využití mobilního kontaktního a koordinačního centra pro zajištění efektivní koordinace policie České republiky jako složky integrovaného záchranného systému při řešení mimořádné události. Klíčová slova: Mimořádná událost, MKKC. Abstract SOLDÁN, Kamil: Mobile contact and coordination centre. Contribution to the proceedings. Text of the Abstract: Author in a post presents the use of a mobile contact and coordination centre in order to ensure effective coordination of the police of the Czech Republic as components of the integrated rescue system to resolve the extraordinary event. Key words: Extraordinary event, MKKC.
244
OCHRANA OSÔB A MAJETKU
18. 12. 2009
Úvod Pro efektivní řízení a koordinaci zasahujících složek na místě mimořádné události je velice důležité, aby řídící pracovník nebo celý štáb měl přehled o celkové okamžité situaci. Proto je nutné, aby tok informací byl předáván v reálném čase do řídícího centra, kde budou efektivně a rychle zpracovány, vyhodnoceny a následně ihned předávány k zasahujícím složkám. Proto Policie České republiky získala nového pomocníka pro řešení a likvidaci mimořádné události při nasazení jako jedna ze složek integrovaného záchranného systému v podobě Mobilního kontaktního koordinačního centra (dále jen „MKKC“). MKKC lze představit jako speciální vozidlo, které splňuje podmínky pro jeho použití za jakýchkoli klimatických podmínek a terénu. Nadstavba vozidla splňuje požadavky plné funkčnosti, odolnosti, operability a kompatibility pro komunikační a informační podporu. Vozidlo je dále opatřeno vybavením, které umožňuje plnění záchranných a likvidačních prací v reálné době na daném místě.
245
OCHRANA OSÔB A MAJETKU
18. 12. 2009
1. Analýza současného stavu Po zasedání MMF a Světové banky v Praze v roce 2000 vyvstala otázka, která vyplynula z bezpečnostní politiky na přenos informací (obrazových nebo slovních) z místa mimořádné události do řídícího centra nebo mobilního velitelského stanoviště. Mobilní proto, že štáb velení bezpečnostní akce musel pružně a operativně reagovat na vzniklou situaci a efektivně nasazovat pořádkové složky. Proto se Policie ČR začala touto otázkou zabývat. Například krajské ředitelství policie Severomoravského kraje začalo využívat mobilní velitelské stanoviště, které vzniklo adaptací dodávkového Fordu Tranzit (viz. obr. 1). Je to v podstatě mobilní kancelář pro práci v terénu s všestrannými možnostmi záznamu a přenosu dat (viz. obr. 2). Jeho využití se v praxi nejprve odzkoušelo na pořádkových akcích menšího typu, jako jsou krizová fotbalová utkání, při kterých se velice dobře osvědčilo. Proto také bylo nasazeno při zasedání summitu NATO v Praze, kde se velice dobře osvědčila jeho mobilita a nezávislost. Díky vybavení, kterým disponuje, může fungovat jako nezávisle pracoviště bez ohledu na umístění a povětrnostní podmínky. [1,2] V současné době je však již technicky překonáno a proto bylo nahrazeno novým mobilním kontaktním a koordinačním centrem, které je vybaveno technikou pro řešení mimořádných událostí a podporu složek Integrovaného záchranného systému. Policie ČR disponuje 80-ti vozidly tohoto typu, které byly zakoupeny s prostředků evropských fondů.
Obrázek 1: Dodávkové vozidlo Ford Tranzit
Obrázek 2: Pohled na místo velitele zásahu
246
OCHRANA OSÔB A MAJETKU
18. 12. 2009
2. Popis MKKC Mobilní centrum lze definovat jako speciální vozidlo, které splňuje přísná kriteria pro jeho použití za jakýchkoli klimatických podmínek. Je postaveno na podvozku dodávkového automobilu VW, které je speciálně upraveno, jako mobilní kancelář pro efektivní řízení zásahu při nasazení více složek Integrovaného záchranného systému při komunikační a informační podpory. Vozidlo je dále vybaveno zařízením, které umožňuje plnění záchranných a likvidačních prací v reálné době na daném místě (viz. obr. 3).
Obrázek 3: Pohled na MKKC
Pole působnosti MKKC je především v zajištění efektivní koordinace Policie ČR jako jedné z hlavních složek Integrovaného záchranného systému a v případě hrozby, nebo řešení mimořádné události, krizové situace a tím přispět k minimalizaci škod a ztrát vzniklých v rámci krizových situací či mimořádných událostí, dále pak k optimalizaci logistických postupů při řešení uvedených situací a zkvalitnění jejich prevence.
2.1 Možnosti nasazení MKKC Možnost nasazení a využívání MKKC vychází především z předem definovaných typových činností složek Integrovaného záchranného systému při společném zásahu. Tyto typové činnosti jsou především podkladem pro spolupráci sil a prostředků Integrovaného záchranného systému především na místě zásahu, tj. na nejnižší taktické úrovni upravující 247
OCHRANA OSÔB A MAJETKU
18. 12. 2009
koordinaci činností, které spolu se stručným popisem propojení na operační úroveň řízení, stanovují postupy a úkoly jednotlivých složek Integrovaného záchranného systému při společném konkrétním typu zásahu. Odpovídají zejména na otázky „jak efektivněji a v co nejkratším přijatelném čase“ splnit úkoly přímo na místě mimořádné události. Dále se v něm dá rozhodovat o tom, v jakém pořadí se úkoly provedou, kdo je provede, s kým, jak a na čem bude spolupracovat. Pro využívání a nasazení jsou v současné době stanoveny tyto typové činnosti: -
uskutečněné a ověřené použití radiologické zbraně,
-
letecká nehoda,
-
dopravní nehoda většího rozsahu,
-
oznámení o uložení nebo nálezu výbušniny nebo výbušného systému,
-
nález předmětu s podezřením na přítomnost B-agens nebo toxinů,
-
nebezpečná porucha plynulosti provozu na dálnici,
-
společný zásah v podmínkách rozsáhlých policejních opatření pro udržení veřejného pořádku při technoparty,
-
nasazení při hromadných veřejných shromážděních,
-
společný zásah u mimořádné události s velkým počtem raněných a obětí. Po vyhodnocení jejich nasazení a využívání budou MKKC používána i pro další
typové činnosti, které budou v závislosti na jejich postupném zpracovávání a schvalování nadále rozšiřovány.
2.2 Činnosti Policie na místě mimořádné události
Činnosti Policie ČR, která bude v rámci Integrovaného záchranného systému poskytovat na místě mimořádné události, nebo krizového stavu jsou následující:
248
OCHRANA OSÔB A MAJETKU
18. 12. 2009
a) pro veřejnost -
podávání nezbytných informací o mimořádné události a o provádění záchranných a likvidačních prací sdělovacím prostředkům a veřejnosti,
-
poskytování nutných informací příbuzným osob, které jsou výrazně postiženi mimořádnou událostí,
-
lustrace osobních dokladů,
-
vymezení ochranných zón,
-
nasazení sil a prostředků pro záchranu bezprostředně ohrožených osob, zvířat nebo majetku, popřípadě jejich evakuace,
-
zajištění a podávání informací o dopravních omezeních.
b) v rámci ostatních složek IZS -
vyhodnocení druhu a rozsahu mimořádné události,
-
uzavření místa zásahu a omezení vstupu osob na místo jejichž přítomnost není potřeba (zajištění bezpečné zóny pro činnosti Integrovaného záchranného systému),
-
spolupráce při provádění záchranných a likvidačních prací.
249
OCHRANA OSÔB A MAJETKU
18. 12. 2009
3. Vnitřní vybavení MKKC Vozidlo MKKC je vybaveno výpočetní technikou dotykovým monitorem a barevnou tiskárnou v kombinaci se skenerem a tiskárnou (viz. obr. 4).
Obrázek č. 4: Pracovní deska s dotykovým monitorem PC a tiskárnou
Dále je vybaveno radiostanicemi MATRA, jedna je umístěna v přední části vozidla (viz. obr. 5), druhá v prostoru mobilní kanceláře. Tyto radiostanice jsou spojeny s propojovacím modulem Voice/IDR (viz. obr. 6), které je určeno pro zajištění komunikace do dvou různých segmentů digitální radiové sítě Pegas zároveň. Typické je nasazení při rozsáhlejším zásahu jednotek Integrovaného záchranného systému např. PČR nebo HZS v odlehlém terénu, kde je zhoršené pokrytí signálem sítě Pegas. Zařízení VOICE spolu se dvěma vozidlovými radiostanicemi je nainstalováno ve velitelském vozidle, zaparkovaném v místě s dobrým signálem. Jedna radiostanice je zapojena v přiděleném otevřeném kanále MOCH, druhá v přímém kanále DIR. V tomtéž DIR kanálu pracují radiostanice zasahujících jednotek, popř. monitorujícího vrtulníku. Velitel může komunikovat přímo jak s nadřízenými složkami cestou MOCH, tak s podřízenými. Může také sestavit obousměrný prostup mezi MOCH a DIR. Pro provoz tohoto prostupu není nutná přítomnost obsluhy u zařízeni VOICE. V zavazadlovém prostoru (viz. obr. 7) se pak nachází elektrocentrála o výkonu 3/2,6 kW s propojovacími kabely, kanystrem na PHM 20 l, kufr s GPS moduly, které slouží k zobrazení pohybu sil v mapovém rastru nebo 3D mapovém podkladu na místě mimořádné (krizové) události. Dále dvě osvětlovací zařízení, na výsuvném stojanu, prodlužovací kabely v navíjecím bubnu a dva kontejnery. Jeden je pro poskytnutí první pomoci lékařský kontejner se zdravotním vybavením spolu s fixačním setem včetně transportních skládacích nosítek. Druhý je kontejner první záchrany s vybavením pro plnění první technické pomoci v rámci 250
OCHRANA OSÔB A MAJETKU
18. 12. 2009
Integrovaného záchranného systému. Vozidlo je také vybaveno proměnnou LED informační tabulí (viz. obr. 8), která slouží pro zobrazování informací veřejnosti v postižené oblasti. Informační tabule má v sobě naprogramované typové textové a obrazové informace, ale podle potřeby a vývinu situace na místě mimořádné (krizové) události se dají textové a obrazové informace přeprogramovat.
Obrázek č. 5: Radiostanice MATRA v přední části vozidla
Obrázek č. 6: Voice modul
251
OCHRANA OSÔB A MAJETKU
18. 12. 2009
Obrázek č. 7: Umístění výbavy v zavazadlovém prostoru
Obrázek č. 8: Proměnná informační LED tabule
252
OCHRANA OSÔB A MAJETKU
18. 12. 2009
3.1 Přenos dat a napájení výpočetní techniky
Grafické znázornění zapojení přenosu dat (viz. obr. 9) a napájení výpočetní techniky (viz. obr. 10), které využívá MKKC.
Obrázek č. 9: Zapojení data [3]
253
OCHRANA OSÔB A MAJETKU
18. 12. 2009
Obrázek č. 10: Zapojení napájení [3]
254
OCHRANA OSÔB A MAJETKU
18. 12. 2009
4. Vlastní zhodnocení MKKC V této kapitole bych zhodnotil MKKC na podvozku VW spolu s velitelským vozidlem na podvozku Ford. Hodnocení bych začal z pohledu mobility. Vzhledem k tomu, že vozidlo na podvozku Ford má pouze poháněnou zadní nápravu má obtížnou průchodnost v zimním období na zasněžených komunikacích a v lehčím terénu. Tyto problémy se eliminovali v případě podvozku VW, protože se jedná o variantu pohonu všech kol, takže jízda při výše uvedených problémech nečiní potíže. Co do vnitřního vybavení je vozidlo Ford pouze jako velitelské stanoviště tzv. mobilní kancelář,
která
je
vybavena
pouze
výpočetní
technikou,
kamerovým
systémem,
radiostanicemi a mobilním telefonem pro komunikaci při řízení zásahu. Na rozdíl od vozidla MKKC, které je vybaveno jednak kvalitní výpočetní technikou, která umožňuje propojení s policejními informačními systémy pomocí WiFi, tak GPS modulovými sadami, které umožní zobrazování sil a prostředků na místě mimořádné události, které se zobrazují na mapových podkladech. Hlavní výhodou nového vozidla MKKC je však to, že umožňuje pokrytí signálem místa kde signál není pro komunikaci při zdolávání mimořádné události. Dále je MKKC vybaveno jednak technickými prostředky, tak materiálem pro prvotní zásah na místě mimořádné situace nebo krizového stavu. Těmito prostředky nebylo starší velitelské stanoviště vůbec vybaveno. Z výše uvedeného srovnání je patrné, že starší velitelské stanoviště mělo své uplatnění, ale pro plnění současných úkolů je již překonané jak po stránce vybavenosti výpočetní technikou, tak po stránce vybavení technickými prostředky.
255
OCHRANA OSÔB A MAJETKU
18. 12. 2009
Závěr Naše společnost je v současné době vystavována jednak nebezpečným společenským jevům jako je divácké násilí při sportovních utkáních, porušování veřejného pořádku při demonstracích nebo různým přírodním katastrofám a živelným pohromám, které za sebou zanechávají spoustu materiálních škod i ztráty na životech v postižených oblastech. Při řešení těchto mimořádných událostí jsou nasazovány po celém světě skupiny specializovaných záchranných týmů, které se snaží zmírnit následky těchto katastrof. Vymoženosti moderní doby umožňují využití nejmodernějších záchranných prostředků, ale základním prvkem všech záchranných je přenos informací. Pro efektivní řízení zásahu na místě mimořádné události nebo krizového stavu je nutné, aby řídící štáb měl dobrý přehled o situaci v reálném čase. Tyto informace jim řízení a rozhodování o nasazení sil zjednoduší a zefektivní. Zvláště při řízení zásahu jako byla nehoda rychlíku u Studénky, srážka tramvají ve Vřesině nebo požár Pražského výstaviště a při bezpečnostních opatřeních v souvislosti s konáním rizikových fotbalových utkáních nebo demonstrací a pochodů je více než pravděpodobné, že potřeba přenosu informací v reálném čase bude pro zvládnutí řízení bezpečnostní akce nebo zásahu nutností.
256
OCHRANA OSÔB A MAJETKU
18. 12. 2009
Literatura 1. KOWALA, P., KVARČÁK, M., SOLDÁN, K., HEJDA, M. Víceúčelové zásahové vozidlo. In Ochrana obyvatel : Ochrana kritické infrastruktury. Ostrava : Sdružení požárního a bezpečnostního inženýrství, 2007. s. 159-163. ISBN 80-86634-51-5. 2. SOLDÁN, K. Přenos informací z místa mimořádné události nebo požáru. In Fórum mladých odborníkov protipožiarnej ochrany : 9. medzinárodný odborný seminár Zvolen. Zvolen, Slovenská republika, 2008. s. 252-263. ISBN 978-80-228- 1962-6. 3. Www.rugit.cz [online]. Dostupný z WWW: <www.rugit.cz>.
Recenzent příspěvku Doc. Dr. Ing. Miloš Kvarčák
Autor Ing. Kamil Soldán Policie České republiky Krajské ředitelství policie Severomoravského kraje Ostrava e-mail:
[email protected]
257
OCHRANA OSÔB A MAJETKU
18. 12. 2009
Pokles hustoty tepelného toku za vodní clonou
Decrease heat flux density behind the water screen Radek ZEMAN, Ondřej ZEMAN
Abstrakt V článku je prezentováno experimentální měření, při kterém byl stanovován pokles tepelného toku při průchodu vodní clonou v závislosti na druhu použité trysky a tloušťce vodní clony. Kľúčové slová: ochrana konstrukcí, vodní clona, tepelné záření Abstract In this article is present the results of experimental measurements the goal of which was to define the decrease of the thermal flow passing through the water screen, depending on the kind of the jet used, and on the thickness of the water screen. Key words: protection of constructions, water screen, thermal radiation
258
OCHRANA OSÔB A MAJETKU
18. 12. 2009
Úvod Teplo uvolněné při požáru negativně působí na okolí. Může způsobit další přenesení požáru na okolní objekty, ohrozit unikající osoby nebo zasahující jednotky požární ochrany. Uvolněné teplo negativně působí na stavební konstrukce, mění jejich vlastnosti jako je pevnost, celistvost nebo stabilita. U požáru na otevřené ploše působí na stavební konstrukce tepelné záření a požárů v objektech také horké plyny. Na každou stavbu, včetně technologií, je kladena celá řada požadavků. Úkolem je snaha, aby stavby sloužily svému účelu, ale zároveň splňovaly bezpečnostní požadavky. Stavební objekty musíme navrhovat tak, aby ztráty na zdraví osob, majetku a životním prostředí byly minimální. Tyto požadavky se prokazují projektovým řešením. Pro zajišťování požární bezpečnosti staveb je k dispozici soubor technických předpisů a norem. V případech, kdy nemůžeme dodržet odpovídající odstupové vzdálenosti, je ochrana konstrukcí chlazením vodou nebo vytvářením vodních clon jednou z možností, jak zvýšit požární odolnost stavebních konstrukcí, resp. snížit intenzitu tepelného toku dopadající na povrch stavební konstrukce nebo technologie, aby nedošlo k nepřiměřenému ohřátí. Experiment, při kterém byla zjišťována účinnost vodní clony, se uskutečnil na vybraném objektu, kde se simuloval reálný požár.
259
OCHRANA OSÔB A MAJETKU
18. 12. 2009
Experimentální měření Cíl experimentálního měření Cílem experimentu bylo stanovit v podmínkách reálného požáru pokles intenzity tepelného záření při průchodu vodní clonou. Samotné měření bylo navrženo pro různé typy trysek, které byly instalovány v několika řadách, což umožňovalo realizovat experimentální měření v několika variantách. Při měření byly zároveň ověřovány parametry tykající se vody dopravované k tryskám, aby byly dodrženy doporučené hodnoty zadané výrobcem pro správnou funkci vodní clony.
Popis zkoušky Experimentální měření bylo uskutečněno 4. 12. 2008 a k jeho provedení byl využit chátrající objekt v areálu průmyslového podniku v Ostravě – Vítkovicích. V tomto objektu byla vybrána místnost s několika vstupy. Vnitřní prostor byl využit k instalaci vodních clon a přívodu vody. Největší z otvorů o šířce 3,3 m byl upraven pomocí sádrokartonu na výšku otvoru 2 m. Na hranici otvoru byla ustavena zkušební sestava - konstrukce s potrubními rozvody a tryskami. Ve venkovním prostoru před zkušebním otvorem byla vytvořena hranice dřeva, která po zapálení sloužila jako zdroj tepla.
Obrázek č. 1 - Hořící hranice dřeva před objektem (zdroj: R.Benedikovič)
260
OCHRANA OSÔB A MAJETKU
18. 12. 2009
Zdroj tepla Zdrojem tepelného záření byla hořící hranice dřeva. Vytvořená hranice dřeva měla délku 5,8 m, šířku 2,4 m a výšku 1,1 m Celková hmotnost dřeva byla cca 2100 kg, což představuje požární zatížení asi 150 kg.m-2. Vzdálenost nejbližší hrany hranice dřeva od první řady trysek byla 4,2 m. Spalováno bylo především suché smrkové dřevo ve formě skladovacích palet, desky s tloušťkou 25 mm a hranolky s rozměry 60 x 80 mm.
Obrázek č. 2 – Hranice dřeva (zdroj: R. Benedikovič)
Zkušební sestava Zkušební sestavu tvořil potrubní rozvod s tryskami a armaturami. Z hlavního přívodního potrubí světlosti DN 50 byly vedeny tři rozváděcí potrubí světlosti DN 32. Rozváděcí potrubí s různými typy trysek byla nainstalována ve třech řadách. Vzdálenost mezi jednotlivými řadami činila 500 mm. Pro realizaci měření v různých variantách spuštění trysek ve vodních clonách byl na každém potrubí a před každou tryskou osazen uzavírací kohout. Na rozváděcích potrubích byly osazeny tyto trysky:
Aktivační ventil TW DN 32 se stěnovou tryskou TY 3331 (K – faktor 80) 6 kusů trysek s plochým výstřikem (K-faktor 25) po dvou kusech ve třech řadách 2 kusy trysek MV 47 (K-faktor 80) v jedné řadě 2 kusy trysek TY-B (K-faktor 80) v jedné řadě 261
OCHRANA OSÔB A MAJETKU
18. 12. 2009
Obrázek č. 3 - Schéma zkušební sestavy (zdroj: R. Benedikovič)
Obrázek č. 4 - Aktivační ventil TWF DN 32 se stěnovou tryskou TY 3331 (zdroj: R. Benedikovič)
262
OCHRANA OSÔB A MAJETKU
18. 12. 2009
Obrázek č. 5 - Trysky plochým výstřikem, trysky MV 47 a TY-B s kohouty (zdroj: R. Benedikovič)
Obrázek č. 6 - Zkušební sestava (zdroj: R. Benedikovič)
263
OCHRANA OSÔB A MAJETKU
18. 12. 2009
Zdroj vody Vzhledem k nepřítomnosti vodního zdroje v místě experimentu byla zdrojem vody nádrž cisternové automobilové stříkačky CAS 32 Tatra 815 a její čerpadlo dodávalo vodu do potrubního rozvodu prostřednictvím hadicového vedení a potřebných armatur. Požadovaný průtok vody a tlak vody pro správnou funkci trysek byly ověřovány měřením prostřednictvím průtokoměru a sond, viz obrázek č. 9.
Obrázek č. 7 – Měření průtoku a tlaku vody v potrubním rozvodu (zdroj: R. Benedikovič)
Měření teploty a stanovení hustoty tepelného toku Základem experimentu bylo měření teploty a stanovení hustoty tepelného toku a jejich změny v průběhu zkoušky. K měření teploty prostředí byly v místě experimentu rozmístěny termočlánky a kabely: na hranicí dřeva nad hranici dřeva v plamenech před vodní clonou na hraně stavební konstrukce, v místě aktivačního ventilu TW DN 32 u stavební konstrukce v místě za třetí řadou trysek Stanovení hustoty tepelného toku bylo realizováno prostřednictvím měřením a záznamem získaných hodnot termovizní kamerou ThermaCam SC 2000 od firmy FLIR Systems AB. Termovizní kamera byla umístěna za zkušební sestavou uvnitř v budově. 264
OCHRANA OSÔB A MAJETKU
18. 12. 2009
Základními parametry termovizní kamery ThermaCam SC 2000: detektor: 320 x 240 pixelů přesnost měření: 2 °C, citlivost lepší než 0,08 °C spektrální citlivost: 7,5 až 13 μm
Obrázek č. 8 - Termovizní kamera ThermaCam SC 2000
Termovizní kamery pracují na principu přeměny elektromagnetické energie vyzařované pozorovaným objektem na elektronický signál. Infračervená energie dopadá na matici senzorů a výsledkem je dvourozměrný barevný obraz tepelného pole, tzv. termogram. Termogram zobrazený na displeji termovizní kamery umožňuje na první pohled určit místa s odlišnou teplotou a současně měřit a zobrazovat aktuální hodnoty teploty. Naměřená data se následně dají snadno ukládat, vyhodnocovat, editovat a archivovat v počítači.
Postup provedení experimentálního měření Před zahájením experimentu byli všichni účastníci experimentu a přihlížející seznámeni s průběhem experimentu, upozorněni na možná nebezpečí a byla jim určena místa pro jejich
265
OCHRANA OSÔB A MAJETKU
18. 12. 2009
pohyb na místě experimentu. Bezpečnost a hledisko možného rozšíření požáru zajišťovala jednotka požární ochrany Hasičského záchranného sboru Moravskoslezského kraje. Před zapálením hranice dřeva byla provedena zkouška rozvodu vody, funkce trysek a funkce instalované měřící techniky (průtok a tlak vody v hadicovém vedení a teplota v měřených bodech). Vlastní měření bylo rozděleno do několika fází, ve kterých byly zjišťovány poklesy hustoty tepelného toku při různých variantách vodní clony při nepřetržité kontrole průtoku a tlaku vody s ohledem na správnou funkci trysky. V první fázi měření po zapálení hranice dřeva byly zjišťovány teplotní podmínky a reakční čas spuštění stěnové trysky s automatickým aktivačním ventilem. V dalších fázích měření byly pomocí kulových ventilů vytvářeny vodní clony vytvořené z trysek různých typů a zjišťovány změny teplotních podmínek při použití vodní clony. Stěnová tryska V této variantě měření (značeno 1) byly u stěnové trysky s aktivačním ventilem TW DN 32 zjišťovány teplotní podmínky a reakční čas zpuštění automatického aktivačního ventilu. Vzhledem k tomu, že aktivační teplota hlavice byla nastavená na 68 °C a sonda umístěna v její blízkosti vykazovala pouze pozvolný růst teploty prostředí. Po pěti minutách od zahájení měření byla dosažena teplota kolem 20 °C, proto bylo rozhodnuto o mechanické aktivaci trysky, rozbitím skleněné baňky. Průběžně byly zaznamenávány hodnoty termovizní kamerou a kontrolován průtok a tlak vody s ohledem na správnou funkci trysky. Poté byla tato část potrubí odstavena kulovým ventilem.
266
OCHRANA OSÔB A MAJETKU
18. 12. 2009
Obrázek č. 9 - Stěnová tryska (zdroj: R. Benedikovič)
Clonové trysky s plochým výstřikem V těchto variantách měření byly zjišťovány změny teplotních podmínek u vodní clony vytvořené z trysek RD 25 s plochým výstřikem a to postupně při jedné řadě trysek (značeno 2a), dvou řadách trysek za sebou (značeno 2b) a třech řadách trysek za sebou (značeno 2c). Průběžně byly zaznamenávány hodnoty termovizní kamerou a kontrolován průtok a tlak vody s ohledem na správnou funkci trysky.
Obrázek č. 10 - Tři řady trysek s plochým výstřikem (zdroj: R. Benedikovič)
Drenčerové trysky MV 47 V této variantě měření (značeno 3) byla zjišťována změna teplotních podmínek u vodní clony vytvořené z drenčerových trysek MV 47. Průběžně byly zaznamenávány hodnoty termovizní kamerou a kontrolován průtok a tlak vody s ohledem na správnou funkci trysky.
267
OCHRANA OSÔB A MAJETKU
18. 12. 2009
Obrázek č. 11 - Drenčerové trysky MV 47 (zdroj: R. Benedikovič)
Stojaté trysky TY-B V této variantě měření (značeno 4) byla zjišťována změna teplotních podmínek u vodní clony vytvořené ze stojatých trysek TY-B. Průběžně byly zaznamenávány hodnoty termovizní kamerou a kontrolován průtok a tlak vody s ohledem na správnou funkci trysky.
Podmínky měření Při realizovaném experimentu dosahovala teplota prostředí průměrnou hodnotu +5 °C. Činnost každé z clony probíhala v čase do 2 minut, aby došlo ke stabilizaci parametrů ve vodní cloně. Měření označené 2 až 4 byly opakovány ve všech navrhovaných variantách.
Výsledky měření Vybrané údaje získané měřením byly vyhodnoceny a zpracovány do následujících přehledných tabulek. Tabulka č. 1 – Varianty zkoušek
Zkouška
Použitá tryska
1
1 ks horizontální stěnová tryska TY - FRB, K - faktor 80, s aktivačním ventilem M.J.C 68°C
2a
1 řada trysek s plochým výstřikem, K - faktor 25
2b
2 řady trysek s plochým výstřikem, K - faktor 25
268
OCHRANA OSÔB A MAJETKU
2c
3 řady trysek s plochým výstřikem, K - faktor 25
3
1 řada drenčerových trysek MV 47, K - faktor 80
4
1 řada stojatých trysek TY-B, K - faktor 80
18. 12. 2009
Tabulka č. 1 – Varianty zkoušek
Komentář k prováděným zkouškám a jednotlivým měřením [3] Toto měření bylo realizováno pomocí termovizní kamery, emisivita byla stanovena na základě měření teploty kontaktním teploměrem v charakteristickém bodě. Snímání objektu má být, pokud možno, ve směru normály. Je-li odchylka snímání od normály příliš velká, může docházet vlivem odrazů ke zkreslení výsledků. Teploty naměřené takovým způsobem jsou vyšší. Termogramy byly pořízeny pomocí software ThermaCam Reporter PC. Termovizní kamera není schopna měřit v celém rozsahu teplot od -40 do 2000 °C, jak udává výrobce, ale ve třech částečně se překrývajících rozsazích. Potřebné teploty nepokryjí celý rozsah, v některých případech (při nastavení na vyšší teploty) termovizní kamera nesnímá teploty pod 216 °C a v některých případech (při nastavení na nižší teploty) nesnímá teploty nad 750 °C. Rozložení teplot, resp. hustoty tepelných toků jsou ovlivněny nerovnoměrným hořením dřeva na hranici. Další chyby vznikají tím, že vyznačené obdélníky, z kterých se určují střední hodnoty, nejsou totožné. Dále uprostřed obdélníkových ploch vyznačených na každém termogramu pro určení histogramu a výpočet středních, maximálních a minimálních hodnot je sloup, který zase ovlivňuje střední i minimální hodnotu teplot. Další chyba je způsobena subjektivním hlediskem, protože obdélníky nejsou stejné a nepokrývají totožné oblasti. Určitou chyba vzniká při nastavení emisivity plamene. K částečné korekci měly sloužit teploty naměřené přímo v ohništi a nad plamenem. Protože tyto teploty vycházely nižší, než ukazovala termovizní kamera, nebyla provedena další korekce, která by tuto teplotu jen zvýšila. Výpočet tepelných toků byl proveden zjednodušeně pro uzavřenou soustavu.
269
OCHRANA OSÔB A MAJETKU
18. 12. 2009
Většina zjednodušujících úvah a případných chyb se týkala všech měření, tedy pro případ poměrných výsledků by chyba nemusela být příliš výrazná. Největší problém ale způsobil nerovnoměrný oheň, do kterého se během měření nekoordinovaně přikládalo další dřevo.
Obrázek č. 12: Příklad termogramu [4]
Vyhodnocení experimentálního měření Získané hodnoty poklesu hustoty tepelného toku pro jednotlivé varianty jsou prezentovány v níže uvedené tabulce č. 2, ve které byl následně prezentován odhad poklesu hustoty tepelného toku, tedy účinnosti vodní clony, pro jednotlivé varianty.
Tabulka č. 2 - Výsledné poklesy hustoty tepelného toku [4]
Zkouška
Pokles hustoty tepelného toku o [%] Série 1 Série 2 Odhad poklesu
1
58,8
53,2
55
2a
57,1
24,4
40
2b
71,9
48,8
50
2c
58,7
62,4
62
3
81,3
85,9
84
270
OCHRANA OSÔB A MAJETKU
4
82,3
82,5
18. 12. 2009
83
Odhad poklesu hustoty tepelného toku byl proveden na základě porovnání hodnot získaných v obou sériích měření. Výsledné hodnoty znázorňující účinnost vodní clony, která vyjadřuje pokles hustoty tepelného toku průnikem vodní clonou, a byly stanoveny odhadem po zvážení všech ovlivňujících faktorů. Především to byly chyby dané technickými podmínkami použitých měřících zařízení, aktuálními podmínkami při vlastním měření a chyby způsobené při stanovení teplotního pole v jednotlivých termogramech, nedostatečným pokrytím zkušebního otvoru plameny a tím omezenými možnosti při stanovení hustoty tepelného toku. Získané hodnoty nelze v současné porovnat s dostupnými hodnotami získanými za obdobných podmínek. S ohledem na tyto faktory je výsledný pokles intenzity tepelného záření při průchodu vodní clonou upraven a to směrem na stranu bezpečnosti. Z výsledků je tedy patrno, že nejúčinnější varianty jsou varianty 3 a 4, kde vodní clona byla vytvářena pomocí drenčerových hlavic. Tento fakt je dán především tloušťkou vodní clony, které použité trysky vytváří. Stanovené poklesy hustoty intenzity tepelného toku za vodní clonou byly stanoveny přes 80%, což je mnohem více, než je požadováno technickým normami [1, 2] pro návrh vodní clony bez dalšího průkazu. Nevýhodou při použití těchto trysek jsou opatření pro odvod vody z místa použití. Posouzením výsledků měření u variant 2a, 2b a 2c lze konstatovat fakt, že účinnost vodní clony vytvořené z trysek s plochým výstřikem je dána především tloušťkou této clony. Pokles hustoty tepelného toku průchodem přes tuto variantu vodní clony byl stanoven pro 1 řadu o 40%, pro dvě řady 50% a tři řady 62%. Pohledem na hodnoty se nabízí myšlenka o lineární závislosti poklesu hustoty tepelného toku na počtu řad, a tím i tloušťce vodní clony, ve vodní cloně. Tu závislost je nutné potvrdit další sérií měření [4].
271
OCHRANA OSÔB A MAJETKU
18. 12. 2009
Závěr Poznatky a hodnoty získané při uskutečněném experimentálním měření se mohou stát podkladem pro projekční praxi. A to za předpokladu, že budou dodrženy výrobcem doporučené parametry průtoku a tlaku vody pro správnou funkci trysky. Hodnoty poklesu hustoty tepelného toku v závislosti na typu a počtu trysek stanovené na základě experimentálního měření dále poukázaly na závislost účinnosti vodní clony na použité trysce a počtu trysek. Měřením se prokázalo, že vodní clony vytvořené ze drenčerových trysek vytvářejících široký kužel vody, resp. tloušťku stěny, mají podstatně vyšší účinnost, než vodní clony vytvořené z trysek s plochým výstřikem. Zde ale je možné účinnost vodní clony zvyšovat počtem řad. Samotné měření poukázalo na několik závažných faktorů ovlivňujících odhad stanovení poklesu hustoty tepelného toku při průchodu vodní clonou. Pro získání přesnějších údajů je nutné měření v dostatečném počtu opakovat. Což je ovšem náročné jak z finančního hlediska, tak z hlediska proveditelnosti měření [4].
272
OCHRANA OSÔB A MAJETKU
18. 12. 2009
Použitá a doporučená literatura [1] ČSN 73 0802 Požární bezpečnost staveb - Nevýrobní objekty. Praha: Český normalizační institut. 2000 [2] ČSN 73 0804 Požární bezpečnost staveb - Výrobní objekty. Praha: Český normalizační institut. 2002 [3] Kvarčák, M., a kol.: Experimentální měření – posouzení účinnosti vodní clon. Závěrečná zpráva, Ostrava, 2008 [4] Zeman R.: Ochrana konstrukcí vodou před účinky působení tepla při požáru. Disertační práce,VŠB – TU Ostrava, 2009, ISBN: 978-80-228-1962-6, 122 s.
Autor Ing. Radek Zeman Hasičský záchranný sbor Moravskoslezského kraje Ostrava, Výškovická 40
[email protected] Ing. Ondřej Zeman Tchas s. r. o. Ostrava, Francouzská 6167
[email protected]
273
OCHRANA OSÔB A MAJETKU
18. 12. 2009
Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Kossuth Lajos Hadtudományi Kar
Önkéntes Tűzoltó Egyesületek jelentősége, szerepe a mentő tűzvédelemben és a társadalomban (Intézményi Tudományos Diákköri Konferencia ) 2009 november
Készítette: Buzás Sándor hallgató Neptun kód: ZS7C72 LBVGTÜ51 274
OCHRANA OSÔB A MAJETKU
18. 12. 2009 2009.09.15
275
OCHRANA OSÔB A MAJETKU
18. 12. 2009
”Őértük szólok, akik nyugalmunkat naponta őrzik Kik szunnyadó parázsban is otthonunkat védik Kiknek barát a tűz, de ha támad orvul Kezük, lábuk, karjuk vészjóslóan mozdul Mi hajtja őket? Talán a szenvedély? Az ember féltés, és az a remény Hogy égboltunk mindig tiszta marad Az önkéntes szolgálat, a hivatástudat.” /Szigeti András/
276
OCHRANA OSÔB A MAJETKU
18. 12. 2009
277
OCHRANA OSÔB A MAJETKU
18. 12. 2009
TARTALOMJEGYZÉK
Bevezetés................................................................................................................................ 279 1. Történeti áttekintés......................................................................................................... 279 1.1. Az önkéntes tűzoltóságok kialakulása.................................................................... 280 1.2. A hivatásos tűzoltóság kialakulása......................................................................... 280 2. Napjaink mentő tűzvédelemének jogi szabályozása ...................................................... 281 3. A mentő tűzvédelem önkéntes szervezeti formái........................................................... 282 3.1. Önkéntes Tűzoltó Egyesület................................................................................... 282 3.2. Önkéntes Tűzoltóság .............................................................................................. 283 4. A jelenlegi mentő tűzvédelem visszáságai..................................................................... 284 4.1. Tűzvédelem az Európai Unióban és Magyarországon, illetve Pest megyében...... 284 4.2. Települési kötelezettség hiányának anomáliái ....................................................... 285 4.3. Az önkormányzatiság problémái............................................................................ 286 4.4. A lakosság tájékozottsága a tűzvédelem terén ....................................................... 286 5. Az önkéntesek szerepe a jelenlegi mentő tűzvédelemben ............................................. 288 5.1. Az önkéntes tűzoltó egyesület................................................................................ 289 5.2. Finanszírozás.......................................................................................................... 290 5.3. Képzettség .............................................................................................................. 292 5.4. Eszközök, felszerelések.......................................................................................... 294 5.5. Az egyesületek helyzete a Pest megyei mentő tűzvédelemben.............................. 295 5.6. Beavatkozások szakszerűsége ................................................................................ 298 6. Javaslatok ....................................................................................................................... 298 6.1. Önkormányzati szinten........................................................................................... 299 6.2. Az egyesület lehetőségei a mentő tűzvédelemben ................................................. 299 6.3. A hivatásos és az önkéntes tűzoltók együttműködése............................................ 301 6.4. Az egyesületek finanszírozása ............................................................................... 304 Kommunikáció a mentő tűzvédelemben ................................................................ 304 6.5. 6.6. Az önkéntes tűzoltók érdekképviselete .................................................................. 305 6.7. Szakmai felügyelet ................................................................................................. 306 6.8. Jogszabályi háttér ................................................................................................... 306 Képzetség és beavatkozás terén felmerült jogi ellentétek, problémák................... 306 6.9. 7. Összegzés ....................................................................................................................... 308 Felhasznált irodalom .............................................................................................................. 310 MELLÉKLETEK 1. sz. melléklet 2. sz. melléklet 3. sz. melléklet 4. sz. melléklet
Magyarországi tűzoltóságok diszlokációja Tűz- és káreseti napló minta Tartalmi összefoglaló (rezümé) Tartalmi összefoglaló abstrct angol fordításban
278
OCHRANA OSÔB A MAJETKU
18. 12. 2009
Bevezetés Hazánk mentő tűzvédelmének biztosítása alapvetően a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok és az önkéntes (köztestületi) tűzoltóságok feladata, azonban az állam bizonyos katasztrófa, illetve tűzvédelmi feladatokat civil szervezetek bevonásával kíván ellátni. Ide tartoznak a speciális mentőszervezetek és a tűzoltó egyesületek. A hivatásos önkormányzati tűzoltóságok elsődleges működési körzeteikben folyamatosan biztosítják a települések tűzvédelmét, viszont a riasztástól a kiérkezésig eltelt idő (vonulási idő) helyenként aránytalanul magas. Ahhoz, hogy a vonulási idő csökkenjen, a fehér foltok lefedettségének javítása realizálódjon, a jelenlegi gazdasági körülmények között elengedhetetlen az önkéntes mozgalom. Témaválasztásomat indokolta, hogy véleményem szerint az állampolgároknak nyújtandó megfelelő biztonságot jelenleg politikai érdekek vezérlik, nem pedig a valós védelem igénye. Ennek, ha nem is megoldását, de gondolatébresztőnek ajánlom az alábbi dolgozatomat. A dolgozat során igyekeztem a globális gondolkodásra, de a kutatások során célravezetőbbnek tartottam egy kisebb területet vizsgálni. Választásom Pest megyére esett, hiszen én is itt élek, illetve itt is dolgozom a mentő tűzvédelemben. Jelenlegi beosztásomban, mint Monor Város Önkormányzat Hivatásos Tűzoltóparancsnokság „A” szolgálati csoportjának szolgálatparancsnoka, rálátásom van korunk mentő tűzvédelmére. Országos szinten a tűzoltóságok és az állampolgárok részére egyaránt problémát jelent a tűzvédelem bonyolult és nem következetes szabályozása és az ebből adódó esetleges késedelmes beavatkozások.
1. Történeti áttekintés „Az embernek, alig hogy felfedezte a tüzet, hamarosan meg kellett találnia legyőzésének módját is, amikor elvesztette felette az uralmát. A tűz elleni védekezés kísérleteinek csírái már a Római Birodalomban is meg voltak, de számos pusztító tűzvész ellenére a tűzoltás módszerei csak a 17. században indultak igazán fejlődésnek. A kézi fecskendővel ellátott
279
OCHRANA OSÔB A MAJETKU
18. 12. 2009
járművek, amelyeket kezdetben kézzel húztak, toltak, majd lóval vontattak, hamarosan felváltották a gőzzel hajtott kocsik, és feltűntek az első jól szervezett tűzoltó egységek.”1 A tűzoltóság jelenlegi rendszerét az 1996. évi XXXI. Tűzvédelmi törvény megalkotása és számos végrehajtási rendeletének bevezetése alakította ki. A múlt áttekintése segítséget nyújt abban, hogy voltak Magyarországon más, jól működő rendszerek is, ami az akkori kor követelményeinek eleget tett. 1.1. Az önkéntes tűzoltóságok kialakulása A középkorban, a tűzoltás a céhek, kézműves szervezetek és a lakosság közös feladata volt. Az igazán jól szervezett tűzoltó erők a XVII. században, a diák-tűzoltóságok alakulásával jelentek meg. A Nagy-Magyarországon és egyben Európában is az első önkéntes tűzoltó-egységet Aradon hozták létre, 1835-ben. A Soproni tűzoltó- és Tornaegylet 1866-ban, a Pesti Tűzoltó-egylet 1870-ben adhatta első szolgálatát. Rá nemsokára megalakultak Komárom, Székesfehérvár, Esztergom és Gyula egységei is. Az önkéntes tűzoltóságok szervezettségükkel és elhivatottságukkal lényegesen hatékonyabb beavatkozásokat hajthattak végre, mint a céhek tűzoltásra kötelezett tagjai. Az állami tűzoltóságok megalakulásával a hivatásos tűzoltóságoktól távol lévő településeken önkéntes tűzoltóságok alakultak.
1.2.
A hivatásos tűzoltóság kialakulása
Egészen a XIX. század közepéig a tűzoltást az arra kötelezett céhek tagjai, majd mellettük az önkéntes egyletekbe, testületekbe tömörült emberek végezték. A jelentős technikai fejlődéshez, a hatékonyabb, bonyolultabb, drágább tűzoltógépek tartásához és kezeléséhez azonban főfoglalkozású, hivatásos alakulatokra volt szükség. E törekvés hazai felkarolója az önkéntes tűzoltó egyletek létrejöttét is szorgalmazó Széchenyi Ödön volt. Tevékenységének köszönhetően 1870 február 1-jén Pesten 12 fővel megkezdte működését az első hivatásos tűzoltóság. Létszámuk az év végéig megháromszorozódott. 1 Neil Wallington: Tűzoltóautók és a tűzoltás világenciklopédiája
280
OCHRANA OSÔB A MAJETKU
18. 12. 2009
Széchenyi munkájára külföldön is felfigyeltek, és a török szultán meghívta őt a konstantinápolyi tűzoltóság megszervezésére. 1930-ban Magyarország 54 vidéki városából 26-ban még nem volt hivatásos tűzoltóság, 1300 községben pedig semmiféle tűzoltóosztag nem létezett. 1935-ben tartották az első légoltalmi tanfolyamot a fővárosi és vidéki tűzoltótiszteknek, ami előrevetítette a háborús készülődés terheit, a legénység, majd a lakosság kiképzésének súlyos kötelességét a gáz és légvédelem, majd a kárelhárítás terén. 1936-ban aztán, ötvenévi várakozás után elkészült egy modern, bár nem teljesen hibátlan tűzrendészeti törvény. A növekvő háborús veszély miatt felgyorsult a hivatásos tűzoltóságok felállítása, de ezeknek a testületeknek már a légoltalmi hálózat, társadalmi, lakóházi önkéntesek oktatása, irányítása is a feladatuk volt. A II. világháború befejeződésekor az önkormányzati és vállalati tűzoltóságok szétestek. 1948-ban létrejött az állami tűzoltóság, az ország tűzvédelmét új alapokra helyezték, a hivatásos tűzoltóságokat átszervezték, a tagokat önkéntes alapon, a szolgálati idő beszámításával tulajdonképpen átvették az állami tűzoltóságok és megalakították a BM Országos Tűzoltó Főparancsnokságot, amely később a BM Tűzoltóság Országos Parancsnoksága nevet kapta. A tűzoltóság életében jelentős állomás volt a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996.évi XXXI.törvény.2
2. Napjaink mentő tűzvédelemének jogi szabályozása Napjaink mentő tűzvédelmét meghatározó és kapcsolódó jelentősebb jogszabályok, illetve a törvényi háttér feltárásakor használt törvények, rendeletek: ¾ 1996. évi XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról ¾ 2008. évi XXXIII. törvény az önkéntes tűzoltó egyesületekről ¾ 1989. évi II. törvény az egyesülési jogról ¾ 1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról ¾ 256/2008. (X.21.) Kormány rendelet az önkéntes tűzoltóság létesítéséről, működésének feltételeiről és feladatáról 2 www.katasztrofavedelem.hu /bemutatkozás / történelmi áttekintés részéből
281
OCHRANA OSÔB A MAJETKU
18. 12. 2009
¾ 1/2003 (I. 9.) BM rendelet a tűzoltóság tűzoltási és műszaki mentési tevékenységének szabályairól ¾ 57/2005 (XI.30) BM rendelet a Riasztási és Segítségnyújtási Tervről, a hivatásos önkormányzati és az önkéntes tűzoltóságok működési területéről, valamint a tűzoltóságok vonulásaival kapcsolatos költségek megtérítéséről
3. A mentő tűzvédelem önkéntes szervezeti formái 3.1. Önkéntes Tűzoltó Egyesület Az önkéntes tűzoltó egyesület (1996. évi XXXI. törvény alapján Tűzoltó egyesület, a továbbiakban egyesület) társadalmi szervezetként az egyesülési jogról szóló törvény, illetve saját alapszabálya alapján működik. Az elmúlt évtizedre visszamenően végeztem kutatást az egyesületek számát tekintve, de az adatok hiányosak (1999 és 2003 adatok) és nem pontosak. 1. sz. ábra Az egyesületek számának alakulása az elmúlt évtizedben 1 400 1 200 1 000 800 600 400 200 0
1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004
A működő egyesületek száma 2009-ben 6-700-ra tehető. Az Önkéntes Tűzoltó Egyesületek számát pontosan ma Magyarországon senki nem tudja! A Cégbíróság ellenőrizte néhány éve a bejegyzett egyesületeket, hogy ki működik még, ki teljesíti az alapszabályában vállaltakat, legalább valamilyen alacsony szinten. Itt kb. 700 egyesületet ítéltek még működőnek. Mivel az egyesületek számáról sincs pontos adat, így az ott közreműködő, ténykedő önkéntes tűzoltók száma is valamilyen becslésen, pontatlan adatszolgáltatáson alapul.
282
OCHRANA OSÔB A MAJETKU
18. 12. 2009
2.sz. ábra Az Ö.T.E. tűzoltók létszáma az elmúlt évtizedben [fő] 25 000 20 000 15 000 10 000 5 000 0
3.2.
1996
1997
1998
1999
2000
2001
2002
2003
2004
Önkéntes Tűzoltóság
Az önkéntes tűzoltóság (továbbiakban Köztestület) a települési önkormányzat és a tűzoltó egyesület által közösen alapított köztestület, amely tűzoltási és műszaki mentési célokra folyamatosan igénybe vehető készenléti szolgálatot lát el, és önálló működési területtel rendelkezik. 3.sz. ábra A Köztestületek számának alakulása 60 50 40 30 20
33
35
39
42
46
47
56
60
10 0
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2009
Az országban jelenleg 60 Köztestület rendelkezik önálló működési területtel.
283
OCHRANA OSÔB A MAJETKU
18. 12. 2009
4. A jelenlegi mentő tűzvédelem visszáságai A társadalmi és politikai érdekek különbsége ellentmondásos törvényeket, rendeleteket eredményez, melynek következménye a végrehajtó, alkalmazó szervezetek közötti feszültségek, érdekkülönbségek (H.Ö.T., Köztestület, Létesítményi Tűzoltóság, Egyesület). Ahhoz, hogy valamilyen következtetést le lehessen vonni, illetve egy koncepció felállításához elengedhetetlenek az összehasonlítások.
4.1.
Tűzvédelem az Európai Unióban és Magyarországon, illetve Pest megyében
Miben különbözik alapvetően a magyar tűzvédelem napjainkban az Unió tagállamaitól?3 Magyarországi tűzoltóságok diszlokációját az 1.sz. melléklet tartalmazza. Európai Unió országaiban 9 Minden település kötelezett a tűzoltásra 9 A települések 92%-ában van tűzoltóság 9 A lakosság átlag elérési ideje (tűzoltóság kiérkezési ideje) 11 perc 9 A gazdaság minden szereplője kötelezett saját veszélye elhárítására 9 A település jellemzői alapján van a tűzoltó teljesítmény meghatározva 9 A tűzoltóságok településvédelmet látnak el 9 Többségében az önkéntes tűzoltóságok működnek 9 Az egyenlő biztonság elve érvényesül 9 A tűzoltóságot az önkormányzat működteti, a fejlesztésről is maga gondoskodik Magyarországon 9 173 település kötelezett a tűzoltásra 9 A lakosság átlag elérési ideje (tűzoltóság kiérkezési ideje) 24 perc 9 Csak a felső küszöbértékű veszélyes üzemek kötelezettek 9 A tűzoltóságok teljesítménye öröklött ill. a mindenkori bevetések számához igyekeznek illeszteni 9 A tűzoltóságok területvédelmet látnak el 9 Döntően hivatásos (főállású) tűzoltóságok működnek 9 Az egyenlő biztonság elve nem érvényesül 9 A tűzoltóságok működtetése és fejlesztése az állam feladata 3
Az összehasonlítás forrása: LÖTOSZ (2004)
284
OCHRANA OSÔB A MAJETKU
18. 12. 2009
Pest megyében 9 187 település 9 9 készenléti szolgálattal rendelkező HÖT és 4 önkéntes tűzoltóság 9 30 tűzoltó egyesület
4.2.
Települési kötelezettség hiányának anomáliái
A helyi önkormányzatoknak törvény adta lehetősége, hogy a tűzvédelem –annyi más feladat mellett- ne legyen kötelezően ellátandó feladat: „8. § (1) A települési önkormányzat feladata a helyi közszolgáltatások körében különösen: a településfejlesztés,
a
településrendezés,…;
gondoskodás
a
helyi
tűzvédelemről,
közbiztonság helyi feladatairól;…, az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítése. (2) Az (1) bekezdésben foglalt feladatokban a települési önkormányzat maga határozza meg a lakosság igényei alapján, anyagi lehetőségeitől függően -, mely feladatokat, milyen mértékben és módon lát el.4 Sajnos ez és más jogszabály sem határoz meg e témában kötelezettséget a települések önkormányzatainak,
kivéve
a
hivatásos
önkormányzati
tűzoltóságot
fenntartó
önkormányzatok részére megszabott feladatokat, ami többek között pályázatokhoz az önrész előteremtése, laktanya és annak működési feltételeinek biztosítása, stb. A „fenntartó” önkormányzatok feladataihoz viszonyítva a helyi védelem nem mindig biztosított, szemben azokkal a településekkel akik gyakorlatilag ingyen kapják a védelmet. Bár ezeknek az önkormányzatoknak is lehetősége van a tűzoltóság támogatására, azonban nagyon kevés az a települési önkormányzat aki él ezzel a lehetőséggel. Ezért: ¾ A település nem érzi sajátjának a tűzvédelmet ¾ A települések nem fognak össze a közös véderő létrehozása érdekében ¾ A helyben védekező kisebb tűzoltó egyesületek tönkremennek
4
http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99000065.TV /Önkormányzati törvény/
285
OCHRANA OSÔB A MAJETKU
18. 12. 2009
A jelenlegi jogszabályok alapján a lakosság biztonságához való joga nem érvénysül arányosan, hiszen az egyik település „grátisz” kapja a védelmet, a másik nem kapja sehogy, illetve a segítség későn érkezik!
4.3.
Az önkormányzatiság problémái
Az önkormányzat állami feladatként kezeli a tűzoltóság fejlesztését, fenntartását, az állam pedig egyre nagyobb terhet szeretne az önkormányzatokra hárítani. A két hozzáállás nem találkozik a jelenlegi gazdasági körülmények között, illetve a meglévő szabályozásokkal. További problémát jelent, hogy a központi finanszírozás mellet a munkáltató az önkormányzat, a szakmai felügyeletet viszont a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság látja el, tehát az irányítás több kézben van, ezért az esetleges működési problémák egyszerű lineáris megoldása kivitelezhetetlen. Az állami, az önkormányzati és a szakmai érdekek egyeztetése bonyolult, a konszenzus nem mindig jön létre. A lefedetlenség nem párosul a finanszírozásokkal, illetve tűzoltóságok létesítésével. A jelenlegi rendszer csak kategóriaemelést eredményezhet egy-egy terület fejlődése során. Ezzel csak az a baj, hogy hiába emeljük a kategóriát és növeljük a szerek számát, ezzel a káresetek nem lesznek közelebb a mentő erőkhöz. Az állam új hivatásos tűzoltóság létrehozásával szemben inkább a központi költségvetést kevésbé megterhelő köztestületek létrehozását szorgalmazza.
4.4.
A lakosság tájékozottsága a tűzvédelem terén
Közvélemény kutatást végeztem a lakosság körében 2 típusú módszerrel, aminek az eredményei meghökkentő tényeket tárt fel előttem. Közvélemény kutatás egyik módszeréül egy kérdőíves felmérést választottam, amit válaszborítékkal láttam el. Működési területünkön kiválasztottam négy települést ahol 100 – 100 embernek kiosztottam a kérdőíveket. Sajnos megdöbbenten álltam a tény felett, amikor 3 hét elteltével, a kiosztott négyszáz kérdőívből mindössze 47 borítékot kaptam vissza, annak ellenére, hogy csak hat kérdésre egy igen, vagy egy nem választ kellett volna beikszelni az adott embereknek, és az általam megcímzett felbélyegzett borítékot visszaküldeniük. A másik felmérésem szóbeli megkérdezés alapján történt, ahol az adott településeken szintén 100 -100 embernek feltettem ugyan azokat a kérdéseket, amik a kérdőíven szerepeltek. Itt
286
OCHRANA OSÔB A MAJETKU
18. 12. 2009
azért jobb arányokat sikerült elérnem, mert legalább a többség végighallgatta az első két mondatom. A lakosság részére az alábbi kérdéseket tettem fel: I. II. III.
Tudja-e, hogy melyik településről érkezik a tűzoltói segítség baj esetén? Tudja-e mit tesz a saját önkormányzatuk a lakosság tűzvédelmének érdekében? Tudja-e mennyi időt vesz igénybe optimális esetben a beavatkozó állománynak az adott település elérése?
IV.
Nagyobb biztonságban érezné-e magát ha a településükön lenne legalább egy önkéntes egyesület?
V.
Tudja-e mi a különbség az önkéntes tűzoltó egyesület, és az önkéntes tűzoltóság között? Ha igen pár szóval kérem írja le (mondja el)!
VI.
Tudja e milyen telefonszámon lehet elérni a tűzoltóságot?
A személyes beszélgetést azért tartottam jobb módszernek, mivel sok esetben beigazolódott az a tény is, hogy többször hiába válaszoltak igennel, a megkérdezettek rossz információ tudatában élték békés életüket. A következő diagram sok téren elgondolkodtatja az embert. 4. sz. ábra 450 400 350 300 250 200 150 100 50 0
nem igen
I.
II.
III.
IV.
V.
VI.
A megkérdezett 800 emberből több mint az ötven százalékuk nem válaszolt. Akik teljes mértékben együttműködtek velem azoknak a száma mindössze 409 fő volt. Ahogy a diagramon is látszik a megkérdezettek 59 % -a nem tudja melyik hivatásos tűzoltó egység vonul a településükre, és ugyan ennyi százalék válaszolta azt, hogy fogalma sincs róla mennyi időbe kerül míg a segítség megérkezik. Akik viszont tudták, hogy honnan érkezik a 287
OCHRANA OSÔB A MAJETKU
18. 12. 2009
segítség azoknak is 30 %- a csak körülbelüli értékben tudta meghatározni a kiérkező egységek vonulási idejét. Megállapítható, hogy mindössze csak 9 %-uk tudta, hogy mit is tesz az illetékes önkormányzat a tűzvédelem érdekében. (megjegyzem a beszélgetés során kiderült, hogy ezen kilenc százalék fele, csak téves információk alapján válaszolt igennel a feltett kérdésre). Nagyobb biztonságban érezné-e magát, ha a településükön lenne legalább egy önkéntes egyesület? Erre a kérdésemre viszont a megkérdezettek 100 %-ban igennel válaszoltak. Az egyesületek és a köztestületeket tekintve mindössze 15 %-uk válaszolta azt, hogy tudja mi a különbség a két egység között, de ezeknek is 90 %-uk abban a hitben van, hogy mind a két egység államilag finanszírozott, fizetésért teljesítő szolgálat, csak létszámukat tekintve különböznek egymástól. Hívószám tekintetében megdöbbenést váltott ki belőlem, hogy a többség a 112–es telefonszámot válaszolta, és csupán csekély hányaduk tudta, hogy tűz esetén a 105-ös hívószámot kell tárcsázni. Megjegyzendő: akadt 104-es és 107-es telefonszám is a válaszok között.
5. Az önkéntesek szerepe a jelenlegi mentő tűzvédelemben A H.Ö.T. és a Köztestület azonos feladatot lát el a mentő tűzvédelem területén különböző gazdasági feltételek között. A H.Ö.T. professzionális, szigorúbb feltételek mellett működik, nagyobb költségvetésből, nagyobb működési területtel, jobb felszereltséggel. A vizsgadolgozatomban nem kívánok kitérni a H.Ö.T. működési rendszerére, hanem majd csak az együttműködési lehetőségekre a javaslatoknál. A Köztestület működési területe 25 percnyi vonulási időre (ez 15 km + a riasztási idő) korlátozódik. Az önkéntes tűzoltóságok létesítésével, működésével, fenntartásával és fejlesztésével kapcsolatos központi hozzájáruláson kívül az alapító tagok –főleg a mai gazdasági körülmények között- nagyon nehezen tudják előteremteni a fejlesztéshez, de néha a fenntartáshoz szükséges anyagi hátteret. Lehetőségként még megjelennek a pályázati források, melyek azonban igen korlátozottak egy köztestület számára. ¾ Állami feladatot lát el, szakmai jogosultságokkal bír 288
OCHRANA OSÔB A MAJETKU
18. 12. 2009
¾ Feladatait szerződésekben, megállapodásokban rögzíti, adott esetben költségtérítést is kaphat (pl. területén Létesítményi Tűzoltói feladatokat lát el) ¾ Technikai hátterük általában rosszabb, mint a H.Ö.T-é, de kezd a hivatásos szintre jutni(van ahol ez már túl is szárnyalta) ¾ Az eszközök legtöbbször a megalakító egyesület tulajdonában maradnak, így nem érvényesek rájuk a túlkapott intézkedések, mint például csak bizonyos szakszervizek végezhetnek el bevizsgálást. ¾ Tevékenységi körét Szervezeti és Működési Szabályzat szabályozza, valamint az országos és megyei szakmai vezetés iránymutatása. ¾ A vonuló állomány a vonulások végrehajtásáért ellenszolgáltatásban részesül. (Fizetett önkéntes!) A Köztestületeket érintő 256/2008. (X.21.) Kormány rendelet sem fogalmaz egyértelműen, aminek következménye, hogy ahány köztestület van, annyiféleképp működik országszerte. Keresik ők is azt a járható és biztonságos utat, amely alapján ez a szervezeti forma működőés életképes lehet.
5.1.
Az önkéntes tűzoltó egyesület
¾ Helyi szervezet, tehát a segítség helyben van! ¾ Nincs fizetett tűzoltója, a tűzoltási és műszaki mentési munkálatokat a tagok nem a pénzért hajtják végre. ¾ Feladatait önként vállalta ellenszolgáltatás nélkül. ¾ Jelenleg nincs tűzoltás-, műszaki mentés vezetési jogosultságuk. ¾ Az RST-ben nem ütemezhetők, ugyanakkor ha jól működnek, jelentős segítséget jelentenek a lakosság számára. ¾ Eszközei általában a helyi sajátosságoknak megfelelő, ritka a „fölösleges”, drága eszköz. ¾ Legtöbbször a profi szférában és az EU–ban kiszolgált eszközökkel, szakfelszerelésekkel és védőeszközökkel dolgoznak ¾ A helyi Önkormányzatnak nem kötelező támogatni, fenntartani, pedig végképp nem. ¾ A működéshez elengedhetetlen ingatlan általában a helyi önkormányzaté ¾ Vállalkozási tevékenységet folytathat, saját eszközeivel felszereléseivel. ¾ Nonprofit szervezet 289
OCHRANA OSÔB A MAJETKU
18. 12. 2009
¾ Létrehozhat bármilyen tagozatot. ¾ Részt vehet a civil szervezetek számára kiírt pályázatokon Az egyesületi törvény megjelenésével továbbra sem biztosított az egyesületi tűzoltóknak, hogy mint első kiérkezők tűzoltás vezetői jogokkal rendelkezzenek. Az ÖTE törvény megjelenése, bár az volt a célja, hogy újra visszaemelje az ÖTE-ket a magyar tűzoltók sorába, egy sor további kérdést vetett fel. Végrehajtási rendeletek és szakmai felügyelet hiánya nélkül üres frázis maradt az ott leírtak többsége. A fogalmazzunk úgy, hogy a magasabb szinten lévő egyesületek sem tudják teljesíteni az abban foglaltakat, hát még azok, akik nem is hallottak még erről a törvényről. Ezek az egyesületek élik mindennapjaikat, de nem tudnak lépést tartani a rohanó világgal, azonban szeretnék tenni azt a nemes feladatot, amire felesküdtek, szeretnének településük, családjaik biztonságáért tenni. Vannak olyan egyesületek is, akik nem vállalják a mentő tűzvédelmet, hanem számos más típusú tevékenységgel színesítik településük életét, úgy, mint hagyományőrzés, utánpótlás nevelés. A mentő tűzvédelmi munka hatékonyságát növeli a tűzoltó egyesületek fokozott mértékű bevonása a tűzoltási, műszaki mentési feladatok ellátásába. Ennek elősegítése érdekében a hivatásos önkormányzati és önkéntes tűzoltóságok a híradóügyeletükre érkező jelzésekről az érintett település tűzoltó egyesületét kötelesek tájékoztatni.
5.2.
Finanszírozás
A köztestületek és az egyesületek állami támogatása más mértékű és formájú. Amíg a 60 köztestületnek biztos forrása a közel négyszeres támogatás, addig a negyed támogatásért 6700 egyesületnek kell pályáznia. 1996 és 2002 közötti állami támogatásokat szemlélteti a 5.számú ábra: 5.sz. ábra
290
OCHRANA OSÔB A MAJETKU
18. 12. 2009
Állami támogatás mértéke 900 800
millió Ft
700 600
Ö.T.E.
500
Köztestület
400 300 200 100 0 1996
1997
1998
1999
2000
2001
2002
Mint ahogy azt az állami támogatást összegző ábrán is látszik az egyesületek a jelenlegi rendszerben „mostoha gyerekek”. Mára ez az egyesületi támogatás még inkább lecsökkent. Nem hogy inflációkövető lett a pályázaton elnyerhető összeg, de még a pályázati alap is csökkent. 6. sz. ábra
125 120 115 millió Ft 110 105 100
2006
2007
2008
2009
2009-ben 297 egyesület nyert az OKF által működésre kiírt pályázaton, ami azt jelenti, hogy átlagban egyesületenként 400.000 Ft volt a támogatás mértéke. A pályázati feltételek között szerepelt az önkormányzat által nyújtott támogatás és a HÖT-tel kötött együttműködési megállapodás, ami sok egyesület számára kizáró tényező volt. Az egyesületek kiadásait tekintve ez az átlag 400.000 Ft a fenntartási költségeket sem fedezi éves szinten.
291
OCHRANA OSÔB A MAJETKU
18. 12. 2009
Az OKF és így az állam a köztestületek számának növelését forszírozza, ami tulajdonképpen nem volna rossz elgondolás, ha tényleg korrekt megélhetést jelentene, és nem jelentené a szó szoros értelmében vett önkéntes mozgalom eltűnését. Az előbbi a H.Ö.T. formát jelentené, az utóbbival, pedig jelentős veszteség érné a Magyar tűzvédelmet. Az OKF 2003-ban elkészítette a tűzoltóságok diszlokációjáról szóló szakmai anyagot, amelyet 2004-ben aktualizált. Ennek végrehajtására elkészült a katasztrófavédelmi szervezetrendszer korszerűsítésének programja. A jóváhagyott Diszlokációs Terv beépült a kormányzati programcsomagba. Az elképzelés megvalósítása, a közigazgatási reform részeként megkezdődött. A kitűzött célt az ország tűzvédelemi lefedettségének javítását a tűzvédelmi szempontból ellátatlan területek nagyságának csökkentésével, a vonulási távolságok mérséklésével, ehhez az önkéntesség előtérbe helyezésével, a tűzoltó egyesületek megerősítésével, valamint az elkövetkező 10 évben további 67 új köztestületi önkéntes tűzoltóság létrehozásával kívánja elérni.
5.3.
Képzettség
A 10/2008. (X.30:) ÖM rendelet megjelenésével a tűzoltási és műszaki mentési feladatok ellátásához nem főfoglalkozású önkéntes- (köztestületi) és egyesületi tűzoltóknak elegendő a 40 órás önkéntes tűzoltó alaptanfolyam, a parancsnoknak, illetve a szaktevékenységet irányítónak 10 hónapos önkéntes parancsnoki tanfolyam. A főállású köztestületi tűzoltó esetében már tűzoltó szakképesítés a követelmény. A 40 órás önkéntes tűzoltó alaptanfolyam, helyi szerveződésű a Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságok felügyelete alatt, ezért a követelmény szint megyénként eltér. A parancsnoki tanfolyam viszont központilag irányított és végrehajtott képzési forma. Pest megyét tekintve az egyesületi tűzoltók képzettsége összességében nagyon jó arányt mutat. A képzettség felmérésekor az egyesületek által szolgáltatott adatokra tudok csak hagyatkozni, hiszen mint ahogy azt előbb is bemutattam, pontos, ellenőrizhető adatnyilvántartást nem találtam erre vonatkozóan. 7. sz. ábra
292
OCHRANA OSÔB A MAJETKU
1033
Taglétszám
708
Tűzoltásba bevonható létszám
18. 12. 2009
729
Tűzoltó végzettséggel rendelkezők száma
293
OCHRANA OSÔB A MAJETKU
18. 12. 2009
A tűzoltói végzettségek arányát Pest megyében az alábbi diagram mutatja: 8. sz. ábra 40 órás 75% parancsnoki 4% középfokú 3% felsőfokú 6%
608 órás 12%
Tűzoltó technika kezelői végzettségek -a főbb típusokra tekintve- Pest megyében a tűzoltásba bevonható létszámhoz viszonyítva: 9.sz. ábra
800
708
600 400
171
186
128
93
78
71
50
200 0
5.4.
Tűzoltásba bevonható létszám
hidraulikus feszítő-vágó
láncfűrész
gyorsdaraboló
pneumatikius mentőkészlet
gjmf típus vizsga
nehézgépes
különleges szer
Eszközök, felszerelések
A gyakorlati tapasztalatok azt igazolják, hogy az eszközállomány bővítése – a pénzügyi lehetőségek függvényében – elkerülhetetlen. Ezen eszköz beszerzésére önerőből illetve pályázati úton van lehetősége a köztestületnek. A központi pályázati rendszerben a gépjárművek, illetve azok málháinak beszerzése szabott, nem az adott tűzoltóság igényeihez igazodik. A tűzoltóság egy nyertes pályázat esetén nem 294
OCHRANA OSÔB A MAJETKU
18. 12. 2009
állíthatja össze az igényeit, így nincs beleszólási joga, hogy adott terepviszonyokhoz neki megfelelő-e a pályázaton elnyert gépjármű. Ezért fordul elő nagyon sok esetben, hogy a beszerzésre kerülő eszközök, védő eszközök nem kompatibilisek a meglévőkkel. Az egyesületek eszközparkja nagyon eltérő. A köztestületekkel ellentétben az egyesületeknek nincs lehetősége és tehetősége a központi gépjármű pályázatokon részt venni. Azok az egyesületek, akik alapszabályukban vállalták a tűzoltási és műszaki mentési feladatokat, az önkormányzat
jóindulatát
bírva
némi
támogatásból,
adományokból,
vállalkozási
tevékenységet folytatva szerzik be, tartják fenn, mind azon műszaki technikai eszközeiket amivel ezt a tevékenységet ellátják. Tehát a fejlődni akaró egyesületek azért dolgoznak, hogy „dolgozhassanak”. A meglévő eszközök fejlesztésére az egyesületek lehetőségei széleskörűek, ugyanakkor korlátozottak. A kettősségből adódóan (szakmai-, civil szervezet) egy civil pályázaton nem tartják indokoltnak egy szakmai szervezet támogatását, egy szakmai pályázaton viszont el sem indulhat önkéntes tűzoltó egyesület. Az egyesületeknek szóló pályázatok anyagi lehetőségei csekélyek, az elnyert összegekből nem lehet finanszírozni a szakfelszerelések, és egyéb eszközök beszerzését, fenntartását.
5.5.
Az egyesületek helyzete a Pest megyei mentő tűzvédelemben
Kutatásom során fellelhető adatokból összesítést készítettem, melynek célja, hogy átfogó képet kapjak a Pest megyei egyesületek helyzetéről, illetve megteremtsem az alapot egy általam működő képes koncepció felállításához. 10. sz. ábra
295
OCHRANA OSÔB A MAJETKU
18. 12. 2009
Összesítő Egyesületek száma Együtműködési megállapodással rendelkezők
30
Több településre vonulók
19 18 19 22
Gépjárműfecskendővel rendelkezők URH rádióval rendelkezők
Mint az a fenti ábrán is látható, Pest megyében a működő egyesületek több, mint 50 %-a rendelkezik együttműködési megállapodással, gépjárműfecskendővel, illetve URH rádióval. 19 egyesület vállalja, hogy saját településén kívül más településre is vonul a HÖT kérésére. A fentiekből megállapítható, hogy Pest megyében az egyesületek potenciális segítséget
nyújthatnak
és
nyújtanak
a
hivatásos
tűzoltóknak,
de
elsősorban
az
állampolgároknak. A kommunikációs rendszer az EDR kizárólagos használatával egyesületi szinten teljesen lebénul, mert a központi rádió ellátmányból az egyesületek nem részesülnek, részükre a hálózatot nem biztosítják. Az egyesületek vonulási adatait összegezve Pest megyében az elmúlt 4 évet tekintve megállapítható, hogy a beavatkozások száma a kétszeresére nőtt. A vonulási adatoknál az egyesületek által megadott statisztikai számokkal dolgoztam, mely adatok nem kontroláltak. A Központi Ügyeleti és Információs Rendszerben (továbbiakban KÜIR) az egyesületekre vonatkozó vonulási adatok nem lekérdezhetőek, illetve a HÖT-ök nem rögzítik az egyesületek szer adatlapjait. 11.sz. ábra
296
OCHRANA OSÔB A MAJETKU
18. 12. 2009
2005 2006 2007 2008 0
200
400
600
800
1000
1200
1400
1600
1800
A Pest megyében lévő egyesületek vonulási adatait ábrázoltam az alábbi diagramon. Megállapítható, hogy az egyesületek között is jelentős az eltérés, de ez inkább a település lélekszámára, illetve adottságaira –veszélyeztetettségére- vezethető vissza, mint az egyesület felszereltségére és tagjainak képzettségére.
297
OCHRANA OSÔB A MAJETKU
18. 12. 2009 12.sz. ábra
200 2005
100
2006 2007
50
2008
0
5.6.
Biatorbágy Budaörs Dömsöd Farmos Fegy Galgahéviz Hidegkút Kismaros Kóka Nagykovácsi Örkény Pánd Páty Perbál Pilisborosjenő Pilisvörösvár Pilisszentiván Solymár Sülysáp Szentendre Szigetmonostor Szigetszentmárton Szigetújfalu Tápiógyörgye Tápiószecső Tápiószele Tóalmás Tura Üllő Zsámbék
150
Beavatkozások szakszerűsége
A „tűzoltó társadalom” véleménye nagyon eltérő e tekintetben. A hivatásos tűzoltók képesítésüket tekintve fenntartással fogadják az önkéntes tűzoltók munkáját, bár ez sokban köszönhető annak a ténynek is, hogy az önkéntes egyesületeknek nincs semmi féle jogosultságuk így a hivatásos tűzoltóság kivonulása nélkül nem számolhatnak fel káresetet. Ezt mérlegelve nem tehetünk szemrehányást a hivatásos kollégáknál, mert ha az állam sem bízik az egyesületek megfelelő színvonalú káreset felszámolásában azzal, hogy az alap tűzoltási jogokkal, intézkedésekkel felruházza az egyesületeket, akkor hogyan várhatjuk el egy hivatásos, a szakmája iránt elhivatott tűzoltótól. Természetesen vannak jó és rossz példák mindegyik oldalon. Nehéz olyan közvélemény kutatást végezni –szakmai berkekben is- aminek ne valamilyen érzelmi túlfűtöttség lenne a vége, ezért a dolgozatomban nem szeretnék kitérni erre a területre, inkább a megoldások között vázolnám, hogy lehetne azt a bizonyos szekeret egyfelé húzni és nem presztízs kérdést csinálni egy-egy eloltott tűzből, vagy emberéletek mentéséből.
6. Javaslatok A javaslati megoldásnál törekedtem az általam logikusnak tűnő alulról építkezés lehetőségét követni, hiszen ha nincsenek jól működő szervezetek, akkor nincs alapja a szervezettségnek és a jogi szabályozás megváltoztatásának. A gyakorlat azonban mást mutat. Mindenki a jogszabályi háttér változását várja egy érdekképviseleti szervezet által, mondván, hogy csak 298
OCHRANA OSÔB A MAJETKU
18. 12. 2009
így tud a jövőben működni. Véleményem szerint a fejlesztésnek, fejlődésnek, illetve a képviseletnek összedolgozva, egymást segítve párhuzamosan kéne haladni. 6.1.
Önkormányzati szinten
Az önkormányzati törvény módosításával az önkormányzatok kötelező feladat rendszerébe – úgy ahogy a közvilágítást, ivóvíz ellátást, stb- be kell emelni a tűzvédelmet, az állampolgárok biztonsága érdekében, természetesen kellő finanszírozás mellett. A jelenlegi „tudathasadásos” állapot rendezése feltétlenül szükséges oly módon, hogy a tűzoltóságok gazdasági és szakmai vezetését, illetve teljes finanszírozását egy kézbe, tehát vagy az önkormányzatokhoz rendeljük, vagy a szervezetet centralizáljuk.
6.2.
Az egyesület lehetőségei a mentő tűzvédelemben
¾ Utánpótlás nevelés Az egyesületen belül létre lehet hozni olyan modellt, mely komplex közösségszerveződési, szocializációs forma, mely sajátos rendszerével a differenciált személyiségfejlődést, az élményszerű tanulás megvalósulását szolgálja. Benne kiemelt hangsúlyt kaphat a tevékenységen alapuló, a természetről való ismeretszerzés, az egészséges életmód, a gyermeki romantika és a játék. A tűzoltói magatartást példaként állítva a gyermekek elé, fegyelmezettséget, összehangolt csapatmunkát, jól működő közösségi szellemet, odafigyelést, felelősséget és hivatástudatot eredményez. Természetszerűen nem lesz mindenkiből tűzoltó, de a gyermekkorban szerzett élmények meghatározóak. Ha az ifjúsági tűzoltóból bankár, politikus, hivatalnok, vagy éppen szakmunkás lesz, másképp fogja látni a tűzoltó társadalmat, másként fog viselkedni egy-egy veszélyhelyzet esetén. Ha csak azt érjük el, hogy akar tenni önzetlenül a településéért, embertársaiért –legyen az, az élet bármely területe- már elérte az utánpótlás nevelés a célját. Ha pedig valakiből tényleg tűzoltó lesz, akkor magasabb szintről tudja kezdeni tűzoltó tanulmányait, pozitívabban fog viszonyulni tűzoltó társaihoz. Ez azért is fontos dolog, mivel mára mint tudjuk megszűnt teljesen a sorkatonaság, ezzel egy időben a mai tűzoltó utánpótlás a sorkatonaságnál megtapasztalt rendszer hiánya miatt nehezen tud alkalmazkodni a tűzoltóság hierarchikus, illetve parancsuralmi rendszeréhez, de ha már gyermekként megismerkednek ezzel a fegyelemmel, könnyebb dolguk lesz a jövőt 299
OCHRANA OSÔB A MAJETKU
18. 12. 2009
illetően. Az előbbi megközelítést kicsit szakmai szemmel nézve közelítettem meg, de figyeljük meg ezt egyszerű civil ember szemszögéből. Ki az a szülő, aki jobban örül annak, hogy gyermeke reggeltől estig a tv vagy a számítógép rabjává válik, vagy esetleg rossz baráti társaságban múlatja az idejét, mint ha egy olyan közösség tagjává válik, ahol közös építő jellegű kirándulásokkal, játékokkal, vagy szakmai megmérettetésekkel kötik le gyermeke idejét.
¾ Komplex szocializációs forma Egy jól működő tűzoltó egyesületben együtt dolgozik, tesz, pihen, szórakozik idős és fiatal egyaránt. A generációk egymásnak adhatják át a tapasztalatokat, ismereteket. A tagok úgy tölthetik el szabadidejüket, hogy közben az a tenni akarással, a hasznossággal párosul. Ha a hivatásos tűzoltó tényleg elhivatott, akkor saját településének, saját házának, családjának biztonságáért úgy tud tenni, szabadidejében, hogy közben a családjával együtt van. Együtt mennek délutánonként focizni, hétvégeken kirándulni, együtt szerelik az autókat és együtt csinosítják a szertárt. A lehetőségek tárháza kifogyhatatlan. Saját véleményemre illetve a megkérdezettek többségének válaszára hagyatkozva tisztázzuk le, kik is vállalják, hogy minden térítés nélkül az év bármely napján vállalják, hogy bármikor percek alatt segítséget nyújtanak a hivatásos állománynak és ez által a lakosságnak és az államnak. Ők az önkéntes tűzoltó egyesületek tagjai. Többnyire az önkéntesek létszáma egyrészről azon emberekből tevődik össze akik valamilyen okból kifolyólag akár koruk, nemük, akár valamilyen egészségügy probléma miatt nem húzhatják magukra a hivatásos egyenruhát, de a végsőkig elhivatottak ezen szakma iránt. Vannak az úgynevezett adrenalin függő emberek, akik semmi másért csak a veszély jelenlétéért vállalják ezt a tevékenységet. Mellettük számottevő a nyugdíjasok száma, és végezetül kisseb létszámban, de ez sem elhanyagolható, a szabadnapjukat töltő hivatásos kollégák. Meglátásom szerint a hivatásos állomány nagytöbbségét vonzza ez a fajta szocializációs forma, de mivel legtöbbjük másod illetve harmad állásokkal próbálja eltartani családját, ezért nem jut lehetősége az ilyen tevékenységre. Véleményem szerint, ha a hivatásosok tagjait kellő szinten megfizetné az állam és nem kényszerülnének a több állás betöltésére, azzal emelhető lenne az önkéntes társadalom létszáma. Ezzel párhuzamban nőne a szakképzett, rutinnal rendelkező önkéntesek száma. 300
OCHRANA OSÔB A MAJETKU
18. 12. 2009
Ha ezeket a tényeket megvizsgáljuk sok dologban nyerne egy ilyen rendszeren az állam. Egy részről az önkéntesek képzési problémája jelentősen megoldódna, nagyobb védelmet tudna nyújtani a lakosságnak, utánpótlás terén nagyobb szakmai tudást tudnának fiataljaink elsajátítani, az oktatásokra fordított pénz visszafolyna az állam zsebébe, nem beszélve, hogy az önkormányzatok is jobban támogatnák a saját egyesületeiket, bízva a nagyobb biztonság létében. Nem utolsó sorban az elején említett szocializációban, boldog kiegyensúlyozott családok védenék az álmainkat. ¾ Gyors, hatékony, esetenként költségkímélőbb beavatkozás Egy helyi, jól működő önkéntes tűzoltó egyesület raja a H.Ö.T. által leadott riasztást (a jelenlegi szabályozás szerint csak értesítheti az egyesületet) követően 10 percen belül megkezdheti a beavatkozást, szemben a hivatásos egység olykor 20-25 perces vonulási idejével (fehér foltok). Egy lakástűz esetén ez az idő általában elegendő ahhoz (persze időben leadott tűzjelzés esetén), hogy a tűz kiterjedését a raj megakadályozza, ezzel hatékony segítséget -jól előkészített tűzoltás, vagy felszámolt káreset- adva a hivatásos egységnek, vagy a felderítés alkalmával, használható információval látja el a vonuló raj parancsnokát. Kisebb kiterjedésű gaz-, avar-, illegális hulladéklerakó tüzek felszámolására elegendő lehet a helyi önkéntes erő, így a hivatásos egységek mozgatásával járó költségek megtakaríthatóak, ezáltal jelentős állami kiadásokat spórolhatunk meg. Ezek a tények is már magukért beszélnek, nem beszélve azon esetekről, mikor a hivatásos állomány ép káresetet számol fel, és nem tud hadra fogható egységet küldeni a bajba került állampolgár segítségére. Ezen esetekben a vonulási idő akár a duplájára is emelkedhet, attól függetlenül, hogy egyre több egyesület biztosítana kelő szakmai hozzáértéssel, megfelelő technikai felszereléssel hatékony védelmet.
6.3.
A hivatásos és az önkéntes tűzoltók együttműködése
¾ Szakmai segítség A hivatásos tűzoltók naprakészségét, gyakorlottságát kell kihasználni olyan formában, hogy azokat a tapasztalatokat tovább tudják adni az önkéntes tűzoltók felé, amivel ők nap, mint nap találkoznak a 24 órás szolgálat során.
301
OCHRANA OSÔB A MAJETKU
18. 12. 2009
¾ Szakmai képzettség szinten tartása, illetve fejlesztése továbbképzés A hivatásos tűzoltóságok parancsnokai, osztályvezetői, szolgálatparancsnokai és szolgálati csoportjai által tartott tervszerű, rendszeres elméleti és gyakorlati képzéssel, továbbképzéssel segíthetik az egyesületi tagok szakmai munkáját, valamint naprakész információval szolgálhatnak a tűzoltási és műszaki mentési szakterületen a vonatkozó jogszabályokat illetően elősegítve ezzel az egymással szembeni bizalmat. Képzés továbbképzés terén is lenne mit javítani úgy a hivatásos, de főként az egyesületek terén. Műszaki mentés képzésével kapcsolatos problémák: Sok esetben egy műszaki-mentési képzés abban merül ki, hogy egy helyi autóbontós felajánlásának köszönhetően szétvághatunk egy-egy régi akár már matuzsálemi jellegű autót. Ez sokszor sokat jelent, és igaz, hogy a semminél több, de a mai technika vívmányai többször okoznak fejtörést a beavatkozó állománynak. Az anyagi források is gátat szabnak a képzések minőségében, mivel a tűzoltóságok csekély és egyre silányabb költségvetése nem teszi lehetővé sokszor a több száz ezer forintos autógyártók állttal naprakészen frissített, a beavatkozás minőségét kellően elősegítő információs programok beszerzését. Mivel az egyesületek sokszor az életben maradásért küzdenek, ezért ezekre a képzésekre nem marad anyagi forrás, csak az esetleges káresetek utáni közös megbeszélések. (Megjegyzem sajnos erre is ritkán adódik alkalom.) Ezek a tények azért szomorúak számunkra, mivel mára az úthálózatok növekedésével, az autók sebességének növekedésével eljutottunk odáig, hogy a műszaki mentések száma megközelíti, sokszor utol is éri a tűzesetek számát. A klímaváltozásnak köszönhetően egyre szélsőségesebbé vált időjárásunk, ezért jelentősen megnőtt a viharkárokból adódó káresetek száma. Ezen a téren többé-kevésbé jó a helyzet, mivel akár a hivatásosokat nézzük, akár az egyesületeket, rendelkeznek az ehhez szükséges felszerelésekkel, és hozzá tartozó jogosultsággal illetve megfelelő gyakorlattal. Ezzel szemben téli viszonylatban a jégről mentést csak elméletben illetve általunk kielégítőnek ítélt felszereléssel tudjuk végrehajtani. Azért mondom, hogy elméletben, mivel szerencsére még nem volt rá szükségünk. Pedig a potenciális esély nagy, hiszen ha csak a mi tűzoltóságunkat vesszük alapul, a hozzánk tartozó 19 településből 13 rendelkezik kisebb-nagyobb horgásztóval, amiből jó pár településen 2 vagy akár 3 tó is veszélyezteti a téli sportok szerelmeseit. Erre a témára csak azért tettem ezt a kicsi kitérőt mert, pont ennek a műszaki mentés típusnak a gyakorlása korlátozott. De említhettem volna akár egy kútból mentést, vagy 302
OCHRANA OSÔB A MAJETKU
18. 12. 2009
egy összetettebbet, mint például a veszélyes anyag jelenlétében való beavatkozásokat. Sajnos rengeteg típusú műszaki mentéshez nincs kellő képzési rendszer a felszerelésekről nem is beszélve. A sok éve működő hivatásosoknak sincs kellő tapasztalatuk, amit az önkéntes kollégákkal meg tudnának osztani. A legtöbb, államilag alulfinanszírozott hivatásos parancsnokságnak sincs speciális, sok milliót érő szakfelszerelése ezekhez a mentésekhez, tehát az önkéntesektől hogyan várhatnánk el hogy ezeket a felszereléseket beszerezzék, vagy képezhessék magukat az adott területeken. Ezért szorgalmaznék olyan beszámolók, konferenciák, fórumok létrehozását, ahol tanulságos káresetekről, az egyesületek és a hivatásos egységek is meg tudnának vitatni egy-egy káreset felszámolását úgy, hogy nem a szőnyeg alá seperjük az elvétett hibákat, hanem feltárva azokat, tanulságként szolgálna a beavatkozó állomány részére. Tűzoltás terén is többnyire csak a tapasztalatcserékkel tudjuk magunkat képezni, mivel az országban amúgy is kevés helyen működő gyakorló konténerek befogadóképessége csekély. Az anyagi finanszírozása a hivatásos parancsnokságoknál is problémás nem hogy egy egyesület számára. ¾ Közös gyakorlatok az önkéntesek településén A közös munka hatékonyságát növelné és a képzésnél kialakuló jelentős hiányosságokat csökkentené az egyesületekkel közösen végrehajtott begyakorló gyakorlatok tartása, ami elősegítené az összeszokott végrehajtást, a szakmai munka egységét. A hivatásos tűzoltók látnák az egyesületek hadrafoghatósági szintjét, -ezáltal kellő bizalmat alakítanának ki egymás felé-, az önkéntesek megtapasztalnák saját maguk teljesítőképességét. Egy-egy közös gyakorlat lehetőséget biztosít az önkéntes tűzoltóknak a tűzoltás rendszerébe való beilleszkedéshez, valamint a tűzoltás vezető (gyakorlatvezető) utasításait megismerni, értelmezni és végrehajtani. A parancsnokok közösen levonhatják a következtetéseket a jövőre nézve, hogy melyek azok a területek, amiket célirányosan fejleszteni kell. Magában ez egy működő tendencia lenne, és sok tűzoltóság él is ezzel a lehetőséggel, de itt is jogszabályi ellentétbe ütközünk. Az 1/2003 BM rendelet 2. számu függeléke meghatározza gyakorlatok tartásának szabályait. Ez a rendelet magába foglalja, hogy a gyakorlatok erő eszközeibe nem lehet beleszámolni az egyesületek erőit, eszközeit, ahogy ezt az 57/2005 BM rendelet sem engedi tervezni egy egyesületet sem a Riasztási Segítségnyújtási Terv-be 303
OCHRANA OSÔB A MAJETKU
18. 12. 2009
későbbiekben (RST). Ezt a tényt figyelembe véve a közös gyakorlatokra szükség lenne, de tervezni az egyesületeket nem lehet. Egyszóval elvárjuk az egyesületek tagjaitól, hogy térítésmentesen a nap 24 órájában hatékonyan segítséget nyújtsanak, de tervezni nem lehet velük még akkor sem ha hatékony, hivatalosan aláírt együttműködési megállapodás van velük kötve. ¾ Közös rendezvények Az egyesületeknek több pályázati lehetőség nyílik rekreációs programok anyagi támogatásának megszerzésére, így olyan közösségszervező, csapatépítő kirándulásokat szervezhetnek, melyeken a hivatásos tűzoltók is részt vehetnek. Közösen szervezhetnek szakmai versenyeket, bemutatókat, viadalokat, tűzoltó találkozókat, sport versenyeket, valamint tűzoltó hagyományokat ápoló rendezvényeket, amik által jobban megismerik egymást, és a tűzoltóságra jellemző családias kapcsolatot hoznak létre.
6.4.
Az egyesületek finanszírozása
Az önkéntes törvény megjelenésével kötelezték az egyesületeket a felszerelések felülvizsgálatára is, amire effektív anyagi finanszírozást nem biztosítanak. Ezzel megint arra ösztönözzük az egyesületeket, hogy ne szerezzenek be sok felszerelést, mert az felemészti az amúgy is kis költségvetésből rendelkező egyesületek anyagi kereteit. A pénz biztosításával teljesülne ennek a problémának a megoldása, de nem lenne nyomon követhető. Ezért azt javaslom, hogy legyen olyan felülvizsgáló rendszer, amit az egyesületek térítésmentesen igénybe vehetnek. Ez a központi díjmentes felülvizsgálati rendszer egyaránt rendelkezésre állhatna hivatásos és önkéntes tűzoltók részére is. Így az egyesületek nem lennének rákényszerülve, hogy esetleges nem bevizsgált felszereléseket használnának a káresetek során. Mivel az önkéntes tűzoltó egyesületek részt vállalnak Magyarország mentő tűzvédelmében, ezért úgy gondolom, hogy a biztosítók 1,5 %-os felajánlásából is részesülést kell, hogy kapjanak.
6.5.
Kommunikáció a mentő tűzvédelemben
Napjainkra végre sikerült az egyesületek nagy részének URH rádiókat beszereznie, akik pedig nem tudtak, azok vállalva a különböző mobilszolgáltatók drága költségeit mobiltelefonon 304
OCHRANA OSÔB A MAJETKU
18. 12. 2009
tartották a kapcsolatot az adott hivatásos tűzoltósággal. Az EDR rádiók megjelenése megbénította a kommunikációs rendszert, mivel a hálózat lefedettsége sem megfelelő, így sokszor a hivatásos állomány tagjai sem tudnak egymással kommunikálni. Előfordulhat olyan eset is, hogy két tűzoltóság rádiójának programrendszere nincs egymásra hangolva, így egy esetleges segítség nyújtásnál nem tudnak egymás csatornájára kapcsolódni. Megjegyzem azt a tényt, hogy ez a rendszer pont ezért lett beállítva, hogy az együtt működő szervezetek tudjanak egymással kommunikálni. De hol maradnak ebből a rendszerből az egyesületek? Ők nem hogy nem engedhetik meg ezt a drága fenntartású rendszert, de jogosultságuk sincs a rendszer használatára. Így maradt a számukra a saját mobil telefonok használata. Ez azért is mulatságos, mivel egy egyesületi tag minden térítés nélkül biztosít hatékony segítséget, ennek ellenére nem, hogy segítjük őket, inkább kényszerítjük őket a felesleges kiadásokra. Sokszor egy tűzoltás vezető karácsonyfaként van feldíszítve, mivel egyik zsebében az URH rádió, másikban az EDR a belső zsebben pedig a mobiltelefonja lapul. Megoldást jelentene akár egy egységes kormányzati díjcsomag, illetve egy PTT tudással rendelkező telefon biztosítása.
6.6.
Az önkéntes tűzoltók érdekképviselete
Ma Magyarországon az önkéntes tűzoltó egyesületeknek nincs jól működő szakmai érdekképviselete. A Magyar Tűzoltó Szövetség lenne hivatott erre a feladatra, azonban nagyon sok a lemaradás ezen a téren. A jól működő megyei tűzoltó szövetségek analógiájára lehetne felépíteni az országos irányítást, ami már reális irányításként és érdekképviseletként működhetne, valamint naprakész információkkal rendelkezhetne az önkéntes tűzoltó egyesületekkel kapcsolatban, hiszen ez jelenleg nem megoldott, mint ahogy az a kutatási szakaszban is beigazolódott (önkéntes tűzoltó egyesületek számát tekintve). Ahhoz hogy ez jól működjön egy jól összefogott, kidolgozott információs háló létrehozása jelenthet megoldást. A tűzoltó egyesületek vonulási adatait tekintve egy tűz- és káreseti napló mintát csatoltam a dolgozat 2 sz. mellékleteként, így nem csak a hivatásos tűzoltóságok által megküldött adatok alapján –amit vagy megküldenek, vagy nem-, hanem egy kontrol adatforrással is alátámaszthatóbbá válik az egyesületek munkája. Igaz a KÜIR megjelenése óta értetlenül állok a tények előtt, mivel a hivatásos tűzoltóságok jelentős része nem regisztrálja a központi rendszerbe az egyesületek vonulásait.
305
OCHRANA OSÔB A MAJETKU
18. 12. 2009
Az egyesületek részére biztosítani kellene egy adatbázis felületet, amin a saját adatait rögzítheti, úgy mint pl: személyi adatok, vonulási adatok, felszerelések, felülvizsgálatok, stb. Egy ilyen adatbázis létrehozásával központilag is adatokhoz juthatnánk.
6.7.
Szakmai felügyelet
Mint a fentiekben már említettem napjainkban az egyesületek semmilyen nemű szakmai felügyelettel nem rendelkeznek, így munkájukat sem lehet objektíven megítélni. Nem beszélve arról, hogy az általam kigyűjtött adatok sem lehetnek addig biztosnak mondható adatok, amíg egy szakmai felügyelet nem tehet betekintést az egyesület teljes munkájába. Ahogyan említettem az adatgyűjtésem vagy telefonos beszélgetések, vagy személyes beszélgetések, illetve a cégbíróság által 2004 -ben leellenőrzött adatokra hagyatkozhattam. Nem utolsó sorban a KÜIR rendszeréből kivett adatok összehasonlításával próbáltam megkapni a lehető legkövetkezetesebb eredményeket. Igaz a KÜIR egy hivatalos dokumentáció, de az egyesületek részéről bevallás alapján működik, amiből nem lehet egységes, igazságos véleményt alkotni az adott egyesületekről. 6.8.
Jogszabályi háttér
A 2. pontban felsorolt jogszabályok sajnos mindegyike módosításra szorulna, az önkéntes tűzoltó egyesületek vonatkozásában, hogy a mentő tűzvédelmi rendszer működjön, jogot, bizalmat és némi finanszírozást kellene biztosítani legalább törvényi szinten, mert így az összes többi végrehajtásról rendelkező rendeletek is módosulni kényszerülnek. Természetesen ezeket a jogszabályokat kellő körültekintéssel kell meghozni. Az egyesületek fejlesztésének ki kell harcolni a jogi szabályozottságát, biztosítottságát.
6.9.
Képzetség és beavatkozás terén felmerült jogi ellentétek, problémák.
Hivatásos tűzoltóság: ¾ Bármilyen bejelentésre köteles vonulni. ¾ ¾ Ezen feladatok elvégzéséhez elegendő a szakmai alapfokú tanfolyam megléte. Önkéntes köztestületi tűzoltóság: ¾ 10 percen belül meg kell kezdeniük a vonulást. ¾ Teljes körű intézkedési és tűzoltás vezető jogosultsággal bír. 306
OCHRANA OSÔB A MAJETKU
18. 12. 2009
¾ A beavatkozáshoz nem fő követelmény a szakmai alapfokú végzetség, elegendő a 40 órás alap tanfolyam megléte. ¾ Tűzoltás vezetésére a 10 hónapos parancsnok képző után jogosult.
307
OCHRANA OSÔB A MAJETKU
18. 12. 2009
Önkéntes tűzoltó egyesületek: ¾ Vonulási körzetük nincs meghatározva, de legtöbbjük a hivatásosokkal megkötött együttműködési megállapodásban vállaltak szerint a hivatásosok teljes működési területén segítséget nyújtanak. ¾ Nincs meghatározva számukra a vonulási idő. Az együttműködési megállapodásban azonban rögzítik, hogy napi szinten tájékoztatják a hivatásosokat a vonultatható erőeszköz állományról. Ennek függvényében fény derül arra, hogy az adott napon mekkora hatékonysággal tudnak segítséget nyújtani, és kb. menyi időn belül. (Megjegyzem ez legtöbbször kevesebb, mint 10 perc.) ¾ A vonulást megkezdeni csak a hivatásosok kérésére kezdhetik meg. ¾ Semmi nemű jogosultságuk sincs, ez által a káresetek felszámolásához mindig szükség van a hivatásos egységek jelenlétére. ¾ Szakmailag a 40 órás tanfolyam elvégzése a követelmény. (Sokuknak megvan a szakmai alapfokú, többeknek akár szakmai felsőfokú végzetségük is.) Nem beszélve arról, hogy sokuk valamilyen hivatásos tűzoltóság tagja. A három tűzoltó egységet a tények alapján összevetve kijelenthető, hogy ha a köztestületeket és az egyesületeket összehasonlítjuk sokkal több jogosultsággal rendelkeznek, több támogatásban részesülnek ezzel ellentétben a bevethetőségük hatékonysága nem kimagaslóbb az egyesületekkel szemben. (Nem beszélve arról a tényről, hogy a köztestületiek e nemű szolgálatukért, igaz csekély összegű juttatást, de megkapják érte a fizetést, (bár a hivatásosok sem keresnek jobban, ha a pótlékokat nem számoljuk) ezzel ellentétben az egyesületi tűzoltók semmi nemű juttatásban nem részesülnek.
7. Összegzés Eddigi tapasztalataim alapján megállapíthatom, hogy nem látjuk a fától az erdőt. Pontosabban olyan problémamegoldó modelleket próbálunk alkalmazni, ami nem illeszkedik a hazai viszonyokba. Tehát a probléma megoldásból még nagyobb probléma kerekedett. Az én meglátásom: A Hivatásos tűzoltóságok és a települések többségén, jól szervezett, önkéntes tűzoltó egyesületek közös munkájával hatékonyabbá tehetjük a mentő tűzvédelmet Magyarországon. A hivatásos egységeket az önkormányzatiságból centralizálni, az önkormányzatokat pedig kötelezni a helyi tűzvédelmi feladatok ellátására és annak jelentős mértékű fenntartására. 308
OCHRANA OSÔB A MAJETKU
18. 12. 2009
A Köztestületi Önkéntes tűzoltóság szervezeti megoldása nyugat Európából jött, csak nem hozta magával az adott fejlettségi színvonalát, és az ott működő tűzoltósági rendszert. Magyarországon ez a szervezeti forma sajnos ebben a formában, ahogy nálunk működik, a tűzoltói társadalmat két oldalról is emészti. A hivatásos oldalról „munkahelyek megszűnését” jelentheti önkéntes oldalról, pedig az önkéntes tűzoltó mozgalom megszűnését jelenti. Mind ezt azért mert egy félre értelmezett jogszabály előkészítés eredménye egy félre sikerült jogszabály lett. Véleményem szerint megoldás jelente az, hogy a hivatásos tűzoltói állományt megfelelően megfizetni, hogy a szabadnapján ne másod, harmad állást vállaljon családja eltartásához (stb. ismert gondok), hanem szabad idejében a saját településén, saját és barátai biztonságát a megfelelő szakmai képesítéssel, kellő tapasztalattal biztosítaná. Mindenki „jól” járna, az állam kétszeresen kamatoztatná egy kiképzett tudását, szakmai hozzáértését. Az adott település nagyobb biztonságra tenne szert. A hivatásos tűzoltóságokon, pedig tudni vélhetik azt, hogy egy képzett kollégával fognak találkozni, aki a leghathatósabb segítséget adhatja az egységnek. Talán a legfontosabb gondolat a végére, amit minden tűzoltónak fel kellene ismerni és alkalmazni, mégpedig azt, hogy az önkéntes tűzoltó ne akarja helyettesíteni a hivatásos tűzoltót (kivétel természetesen mindig van), hanem hatékony segítsége legyen. Egy gyakorlati példa egy elképzelt lehetőségről: Az önkéntes tűzoltó egyesület és hivatásos tűzoltóság együttműködéséről. A hivatásos tűzoltóság állományából egy fő ügyeletes lát el szolgálatot az egyesület „szertárban” őt a helyi egyesület tagjaiból a pihenőidőre leváltják. Az ügyeletes nyilvántartja az egyesületi tagok hadrafoghatóságát, folyamatos kapcsolattartás a hivatásos tűzoltósággal. Riasztás esetén azonnali intézkedést tud végrehajtani, előkészíti az egyesület eszközeit a vonulásra stb….. Tehát egy jól fizetett hivatásos állománnyal és az önkéntes tűzoltó egyesületek állami normatív támogatásával (lakosság utáni „fej” pénz) egy hatékony rendszer működhetne a magyar állampolgárok védelme, biztonsága érdekében A tűzoltóság akkor hatékony, ha a megmentett érték nagyobb, mint a védekezésre fordított költség.
309
OCHRANA OSÔB A MAJETKU
18. 12. 2009
Felhasznált irodalom Dr. Szilágyi János – Dr. Szabó Károly: A tűzrendészet fejlődése az őskortól a modern időkig BM Könyvkiadó, Budapest 1986. Szelíd Zoltán: Szabályzatismeret BM Katasztrófavédelmi Oktatási Központ, Budapest 2003. Kollár István: Tűzvédelmi igazgatás I. BM Katasztrófavédelmi Oktatási Központ, Budapest 2003. Neil Wallington: Tűzoltóautók és a tűzoltás világenciklopédiája Athenaeum 2000. Internetes oldalak: www.katasztrofavedelem.hu /bemutatkozás / történelmi áttekintés részéből http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99000065.TV Adatforrások: LÖTÖOSZ, MTSZ, PMTSZ, KÜIR adatbázisa
310
OCHRANA OSÔB A MAJETKU
18. 12. 2009
Mellékletek
311
OCHRANA OSÔB A MAJETKU
18. 12. 2009
Irányítási Hatáskörök problémái, Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Főigazgatója és a Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóságok között
Csordás László ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM BÓLYAI JÁNOS KATONAI MŰSZAKI KAR
[email protected]
312
OCHRANA OSÔB A MAJETKU
18. 12. 2009
Bevezetés Magyarországon nagy múltja van, mind a tűzoltóságnak, mind a polgári védelemnek. A két szervezet létrejötte között jócskán van időbeli különbség, a tűzoltóság mintegy hatvan évvel idősebb [1],5 és mindkét szervezet nagy hagyományokkal rendelkezik. A tűzoltóság oldaláról elég egy nevet említenünk, Gróf Széchenyi Ödönét, aki korának Európa szerte elismert és támogatott alakja volt. Neki köszönheti Törökország a tűzoltóságának megalapítását, ami teljesen magyar mintára jött létre. Tovább növeli hazánk hírnevét, hogy 1900-ban a CTIF (Nemzetközi Tűzoltó Szövetség) alapítói között találhatjuk. A másik oldaláról pedig említhetnénk a sokszor próbált Légoltalmi Ligát, ami, a jelenlegi Polgári védelem jogelődje. A második világháború idején, mind a Légoltalmi Liga, mind a tűzoltóság nagy érdemeket szerzett magának és bizonyította létjogosultságát. Ezt, a tényt támasztja alá az a névtelen tűzoltóról készült szobor is, amelyik a Budapesten a X. kerületen található Tűzoltó Múzeumban került kiállításra.6 Ékes példája ez annak, hogy a tűzoltóknak már a múltban milyen megbecsült helyük volt a társadalomban. A Légoltalom 1949. október 18. történt újjászervezésekor a feladatát, így fogalmazták meg: „Az állampolgárok előkészítése az emberi élet, a nemzeti vagyon oltalmazására, valamint a légitámadások és egyéb ellenséges támadó fegyverek által okozott károk csökkentésére és felszámolására” [2]7 A szocializmus időszakában többször átszervezték, újrafogalmazták a feladatkörét. 1964ben kapta a Polgári védelem nevet. Jelenlegi formáját pedig a 1996. XXXVII. Polgári védelmi törvény, valamit az 1999. évi LXXIV. Katasztrófavédelmi törvény határozza meg. A II. világháború után létrejöttek az állami tűzoltóságok, valamit újjászervezték a községi tűzoltó egyesületeket is. A rendszerváltozást követően a hivatásos állami tűzoltóságok a helyi önkormányzatok tűzoltóságaivá váltak, valamint újjáalakult a Magyar Tűzoltó Szövetség is. A tűzoltóság megőrizte eredeti feladatát8, viszont a tevékenységi köre napjainkra kibővült a műszaki mentéssel és a tűzmegelőzéssel és a már bekövetkezett tűzesetek után a tűzvizsgálattal. Ezen feladatok megjelenése miatt, már nem a klasszikus tűzoltás teszi ki a tűzoltóság munkájának nagy részét, hanem a műszaki mentések. Erről az 1996. évi XXXI. a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló törvény rendelkezik. Az 1999. évi LXXIV. (katasztrófavédelmi) törvény az ezredforduló színvonalára emelte az életet és a vagyonbiztonságot, a természetes és épített környezetet veszélyeztető természeti és civilizációs katasztrófák megelőzését, illetve a károsító hatásaik elleni védekezést. A tűzoltóság 2000. január elsejétől a katasztrófavédelem egységes rendszerének integráns része 5
Magyarországon az önkéntes és a hivatásos tűzoltóság Budapesten 1870‐ben jött létre, míg a Légoltalmi Liga 1937‐ben alakult meg. 6
Érdekesség, hogy a névtelen tűzoltóról készült szoborban egy idős hölgy, a hajdani férjét vélte benne felfedezni. 7
Szembetűnő, hogy a Polgári védelem feladatköre elsődlegesen háborús időszakra volt meghatározva.
8
A tűzoltóság kezdetekben, mint ahogy a neve is mutatja, kizárólag csak a tűzoltással foglalkozott.
313
OCHRANA OSÔB A MAJETKU
18. 12. 2009
lett. [3] Ma a tűzoltási és műszaki mentési tevékenységet a hivatásos önkormányzati, az önkéntes és a létesítményi tűzoltóságok valamint a tűzoltó egyesületek végzik.
A probléma aktualitása 2009. november 5.-én a Fővárosi Tűzoltó Parancsnokság konferenciát rendezett a „Tűzoltóságok irányítása és felügyelete” címmel, melyben az eddig tapasztalatok alapján, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság és Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóságok díszharmonizációja volt a fő téma. A múltban több vitás helyzet is kialakult a két fél között, ami sokszor elég nagy visszhangot kapott. A cikkemben említeni fogok két esetet, amik a hatáskörök és jogok nem teljesen egyértelmű szabályozásainak következtében szakmai vitákat eredményeztek. Ezek a viták nem tesznek jót, sem a szakmai hírnévnek, sem az eredményes munkavégzésnek. Ezért, ezen kérdések rendezése a jövőbeli hatékonyabb együttműködés érdekében elengedhetetlen.
A cikk célkitűzései A cikkem céljául tűztem ki, hogy a hatályos jogszabályok vizsgálatával megpróbálom feltárni, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Főigazgatója és a Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóságok jogi viszonyát. Szeretném felhívni a figyelmet a jogszabályokban található zavarokra, melyek nem mindig egyértelműek. A problémák feltárásával szeretném segíteni a jogszabályalkotók munkáját.
A probléma feltárása Hazánkban 2000. január 1. óta, beszélhetünk katasztrófavédelemről. A katasztrófavédelem területi szerveiként a megyei tűzoltó parancsnokságokból és a megyei polgári védelmi parancsnokságokból alakultak meg a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok. Az egységesítés célja a hatékonyabb és szakmailag magasabb szintű együttműködés elérése volt, melynek kialakítását nemzetközi hatások és tapasztalatok is befolyásolták [4]. Az eredmény viszont nem teljesíti maradéktalanul a hozzá fűzött reményeket, ezáltal nem minden esetben zökkenőmentes a szervezeten belüli összhang. Mióta megalakult a hivatásos Katasztrófavédelem, folyamatos viták és harcok folynak a hatáskörök és jogok körül a Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság (HÖT) és az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) között. Ezen, viták okainak feltárása nem könnyű feladat, de munkámban megpróbálok rávilágítani, ezen problémákra. A kutatásaim során, felkerestem több tűzoltóságot, beszéltem olyan szakemberekkel, akik részt vettek nemzetközi segítségnyújtásban.9 Mivel, az érdeklődési területem elsősorban a nemzetközi, határ menti együttműködések. 9
Kiemelném Palotai Gábor Zsolt tű. örnagyot aki részt vett a 2007. évi görögországi erdőtüzek megfékezésére küldött magyar segítségnyújtó csapatban. Az ő és Dr. Cziva Oszkár segítségével szereztem meg az „Évia ölelése” című könyvet, ami segített részletesen végigvenni az eseményeket.
314
OCHRANA OSÔB A MAJETKU
18. 12. 2009
A határon átnyúló vonulások körül kipattant hatásköri problémák, talán egyik legismertebb példája a 2007-es görög erdőtüzek oltására, egy Európai Uniós tagállam általi, nemzetközi segítségkérésre küldött fővárosi tűzoltók körül bontakozott ki. Egy másik ilyen vitás helyzet, a görög kiküldetéssel majdnem egy időben történt meg Salgótarján Megyei Jogú város Hivatásos Önkormányzati Tűzoltósága és az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság között, egy nemzetközi gyakorlatra vonulás miatt. Mindkét esetben ugyan az a probléma merült fel: Ki adhat engedélyt egy nemzetközi vonulásra? Kié a felelősség? Görögországban 2007 nyarán óriási erdőtüzek pusztítottak. Ennek okai egyrészt a nagy szárazság, másrészt valószínűsíthető, hogy gyújtogatás történt. A görög kormány segítséget kért az Európai Uniótól, mert saját erőből, már nem volt képes megbirkózni a nagy kiterjedésű területtüzekkel. Az Európai Unió több tagállama is azonnali segítséget küldött. Mivel a lángok már Athént fenyegették, Athén főpolgármestere az Uniós fővárosoktól kért segítséget. Budapest pedig egy, már létező megállapodás alapján, hihetetlen gyorsasággal küldte el a tűzoltóit [5]. A főváros 18 tűzoltót és 1 orvost küldött, 2 gépjárműfecskendőt és egyéb felszereléseket szállító három kísérő kocsit. A Fővárosi Tűzoltó Parancsnokság (FTP) állományába tartozó tűzoltók példásan helytálltak. Csakhogy a Fővárosi Tűzoltó Parancsnokság hibázott a küldetés engedélyeztetésénél, vagy mégsem? 2007. augusztus 26-án Dr. Demszky Gábor, Budapest főpolgármestere, utasítást adott Dr. Bende Péter tűzoltó vezérőrnagynak, a fővárosi tűzoltóparancsnoknak, miszerint szervezze meg egy Görögországi erdőtüzekhez küldendő fővárosi tűzoltó kontingens feltételeit. Dr. Bende Péter értesítette Danielisz Bélát, aki a Fővárosi Közgyűlés bűnmegelőzési tanácsnoka, valamint a Városrendészeti Bizottság elnöke. Danielisz Béla azonnal szólt a városháza illetékes ügyosztályvezetőjének a főpolgármester utasításáról. Ezalatt, Demszky Gábor felvette a kapcsolatot a külügyminisztérium illetékes szakállamtitkárával. Fontos volt elérniük, hogy mindenhol használhassák a megkülönböztető jelzést, valamint felmerült igényként a rendőri felvezetés is. Mivel, ennek köszönhetően Szerbia és Macedónia területén sokkal gyorsabban elérhették a célterületet. Másnap reggel már úton voltak Görögország felé. Fontos megjegyezni, az elvont emberek és eszközök, ellenére, Budapest és Pest megye tűzvédelme semmilyen formában sem gyengült! Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgatója Dr. Tatár Attila tűzoltó altábornagy nyilatkozata alapján, a már három napja kiküldetést teljesítő fővárosi tűzoltókról, a médiából értesült. Nyilatkozata alapján, a küldetéssel egyetértett, de a szabályok mellőzését sem a rendkívüli helyzet, sem a segítségnyújtás sürgőssége nem indokolta [6].10 Mert a hivatalos eljárás szerint, külföldi bevetés előtt az illetékes parancsnoknak az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságon keresztül az akkori Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumtól kellett engedélyt kérnie. Ezek az engedélyeztetések nem csupán formalitások, hanem nagyon fontos parancsok. Ugyanis a külföldi küldetés ideje alatt nem a tűzoltóparancsnok, vagy az önkormányzat vállal felelősséget, hanem a magyar állam és a 10
Kiss A. János: Évia tüzes ölelése. Című könyv alapján, amit Dr, Cziva Oszkártól kaptam.
315
OCHRANA OSÔB A MAJETKU
18. 12. 2009
kormány [7]. Mindenesetre fölvetődik a kérdés, kinek van igaza? Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságnak, mert a törvényes keretek között szeretné tartani, ezeket a folyamatokat, vagy a fővárosi tűzoltóságnak, amiért késlekedés nélkül, azonnal vonult segítséget nyújtani? Egy másik szemléltető példa, amely kihangsúlyozza a problémákat Salgótarján Megyei Jogú város Hivatásos Önkormányzati Tűzoltósága és szintén az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság között bontakozott ki. 2007. szeptember 14-én a Szlovák Köztársaság, Banska Bystrica (Beszterce-bányai Járás) területéről, Agócs József Fülek város polgármestere és Karol Mokos a Füleki Önkéntes Tűzoltóság parancsnoka kereste fel Salgótarján Megyei Jogú város Polgármesterét Dr. Székelyné Sztrémi Melindát [8].11 Látogatásuk oka, Fülek város „szlovák” iskolában tartott éves kiürítési gyakorlat színvonalasítása végett, egy komplex tűzoltási és műszaki mentési gyakorlatot terveztek. Ehhez a gyakorlathoz kérték Dr. Székelyné Sztrémi Melinda engedélyét, hogy a Salgótarjáni Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság is részt vehessen a gyakorlaton, valamint hivatalosan meghívták a polgármester asszonyt és Garami István tűzoltó ezredes urat12. A polgármester asszony, a megbeszélés végeztével engedélyt adott, a határ menti tűzoltási és életmentési együttműködési gyakorlaton való részvételre, Az alábbi eszközökkel: 1db parancsnoki jármű, 1db gépjárműfecskendő 1+3 fővel, 1db létraszer gépjármű 2 fővel. A határátlépést megelőzően tájékoztatták a Nógrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságot a vonulásról.
1. ábra Salgótarjáni Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság létra szere.13 11
Salgótarján Megyei Jogú Város Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóságának 2007.szeptember 19.‐ei jelentése, a Nógrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatósága felé. 12
Garami István ezredes Salgótarján Megyei Jogú Város Hivatásos Önkormányzat Tűzoltóságának parancsnoka.
13
Saját készítésű fotó.
316
OCHRANA OSÔB A MAJETKU
18. 12. 2009
Salgótarján Megyei Jogú város Önkormányzatát Dr. Juhász Tibor úr képviselte a gyakorlatra vonuló állomány mellett. A magyar egységeknek életmentési és magasból mentési feladatokat kellett ellátnia. A nemzetközi gyakorlat végeztével Agócs József elismerését fejezte ki a magyar csapat munkája iránt és kihangsúlyozta a határ menti tűzoltóságok együttműködésének fontosságát. A Nógrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság tájékoztatta az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságot a nemzetközi gyakorlatról, melyet követően az OKF illetékese vizsgálatot rendelt el a nemzetközi gyakorlat körülményeinek – a határátlépéssel járó szermozgás - tisztázására. Hivatkozva a Hszt. 49.§ (5) bekezdésébe foglaltakra, a 60/1992. (XI.17) AB határozatra, valamint arra, hogy különös problémát okozhat a vezénylés elmaradása, egy külföldi feladat végrehajtása során, ha valaki megsérül! Mint utólag megtudtam,14a Riasztási és Segítségnyújtási Terv „V” kiemelt riasztási fokozathoz szükséges magyar erők összevonása, megérkezése előtt, mintegy húsz perccel korábban képesek a határ másik oldaláról a Füleki Önkéntes tűzoltóság és a Losonci tűzoltóság egységei a tűzoltás vagy a káreset helyszínre érkezni. Viszont a Riasztási és Segítségnyújtási Tervben [9] nem szerepelnek a Szlovák Köztársaság egységei. Adott esetben a mi egységeink is sok helyen képesek lennének gyorsabban és jelen viszonyok között komolyabb erőkkel a Határ másik oldalára vonulni a kölcsönös együttműködés szellemében. Az Európai Unió elvárásai között szerepel a tagállamokkal való katasztrófavédelmi együttműködés is. Az Európai Unió nemcsak elveiben, hanem anyagiakkal is támogatja a helyi határ menti együttműködéseket. Az Unió közösségi kezdeményezései közé tartozik az Interreg15 együttműködés pályázati lehetőségei. Egy ilyen, a katasztrófavédelem szempontjából lényeges pályázat már meg is valósult.16 Ellenben a magyar tűzoltók Riasztási és Segítségnyújtási Terveiben17 nem terveznek külföldi egységekkel, még a legmagasabb „V. kiemelt” riasztási fokozatba sem! Illetve a külföldi tűzoltók sem számolnak magyar egységekkel.
A hatáskörök vizsgálata Mielőtt, tovább boncolnánk a problémát, fontos kitérnünk, hogy az érintett szervek milyen lehetőségekkel rendelkeznek, illetve, hogy milyen jogokra hivatkozhatnak. A tűzvédelem 14
Garami István ezredes Úr, egy személyes beszélgetés alkalmával mondta el.
15
Az Interregről bővebb információ: http://www.vati.hu/main.php?folderID=1980
16
A szlovákiai Nyitra járás és vele szomszédos három magyarországi (Győr‐Moson‐Sopron, Komárom‐ Esztergom és Nógrád) megye katasztrófavédelmi szervei közös pályázataként valósult meg egy közös kommunikációs rendszer kialakítása. Ami a Click2meet elnevezésű konferencia szoftverben teljesült. 17
A Riasztási és Segítségnyújtási Tervről, a hivatásos önkormányzati és az önkéntes tűzoltóságok működési területéről, valamint a tűzoltóságok vonulásaival kapcsolatos költségek megtérítéséről szóló 57/2005. (XI. 30.) BM rendelet.
317
OCHRANA OSÔB A MAJETKU
18. 12. 2009
szervezeti irányítási rendjéről a Tűzvédelmi törvény18 IV. fejezete rendelkezik. A Tűzvédelmi törvény 23.§ (1) bekezdésében foglaltak szerint „A tűzvédelem és a műszaki mentés, valamint a tűzoltóság tevékenységének központi irányítását – a 24. §-ban foglaltak kivételével – a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter a központi katasztrófavédelmi szerv vezetője útján gyakorolja”[10]. Valamint a (2) bekezdés rendelkezései szerint a Katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter az (1) bekezdésben található irányítói jogköre kiterjed a tűzvédelmet és műszaki mentést ellátó minden szervre, minden tűzvédelmi és műszaki mentési ügyre és tevékenységre. Kivételt képeznek ez alól a bányák föld alatti részei és a (3) bekezdésben meghatározottak. Ezek a rendelkezések viszont, ha jobban megvizsgáljuk őket, láthatjuk, hogy értelmezési problémákat vetnek fel. A „felelős miniszter” az Önkormányzati miniszter, vagyis ez az ő irányítási jogköre. Ezen, rendelkezések egyértelműen miniszteri hatáskörű feladatok [11]! Mivel, jogszabály előkészítés, valamint alkotás feladatkörébe tartoznak, így a „központi katasztrófavédelmi szerv vezetője” útján gyakorolni nem lehetséges. Az önkormányzati miniszter feladat- és hatásköréről szóló 132/2008. (V.14) Kormány rendelet 2. §, 3. § c) pont cc) alpontjában, a 4. § (3) bekezdés a) pontjában 8. § b), c), l), n), pontjában meghatározottak, ugyancsak ezt támasztja alá.19 A „központi katasztrófavédelmi szerv” viszont nem teljesen értelmezhető. Ha az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságot értjük alatta, ugyanis nem alkalmazható, mert az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság a jogszabályokban, valamint saját honlapján feltüntetve az alábbi, jogosítványokkal rendelkezik. [12] Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság ellátja a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvényben, a polgári védelemről szóló 1996. évi XXXVII. törvényben, a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvényben valamint a más jogszabályokban és az állami irányítás egyéb jogi eszközeiben részére meghatározott feladatokat.
18
1996. évi XXXI. törvény, a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról
19
A 132/2008. (V.14) Kormány rendelet adott paragrafusai a mellékletben találhatók.
318
OCHRANA OSÔB A MAJETKU
18. 12. 2009
2. ábra a katasztrófavédelmi szervezetrendszer felépítése A képen a katasztrófavédelmi szervezetrendszer felépítése látható. Legfelül az önkormányzati miniszter van, aki irányítja az Országos Katasztrófavédelmi Igazgatóságot, amit maga a főigazgató irányít.
Az OKF direkt irányítása alá tartozik • Országház tűzoltóság • A Fővárosi Polgári védelmi Igazgatóság • Repülőtéri Katasztrófavédelmi Igazgatóság • Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságok, amik irányítják a • Polgári védelmi Kirendeltségeket és az azokhoz tartozó Polgári védelmi Irodákat. További Irányítási jogkörrel rendelkezik: • az OKF szervezeti egységei, • a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok, • a Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság, • a Repülőtéri Katasztrófavédelmi Igazgatóság, • az Országház Tűzoltó-parancsnokság, • a Központi Javító Üzem, • a Tűzoltó Múzeum, • a Központi Tűzoltó Zenekar, • a Katasztrófavédelem főszerkesztőség, • a Fővárosi Polgári Védelmi és a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságokon keresztül a polgári védelmi kirendeltségek tevékenységét;
319
OCHRANA OSÔB A MAJETKU
18. 12. 2009
Valamint ellátja ezek szakmai felügyeletét: • a Szent István Egyetem Ybl Miklós Műszaki Főiskolai Kar Tűzvédelmi és Biztonságtechnikai Intézet, • a Fővárosi Önkormányzati Tűzoltóparancsnokság, • a területi igazgatóságokon keresztül a hivatásos önkormányzati, az önkéntes és a létesítményi tűzoltóságok szakmai felügyeletét. Az ábra alapján a Hivatásos Önkormányzati Tűoltóságokra, Önkéntes Tűzoltóságokra, Tűzoltó Egyesületekre nézve az alábbi megállapítást lehet tenni: A tűzoltóságok felett csak szakmai felügyeletet gyakorol a főigazgató, direkt irányítás nincs.
A főigazgató irányítási jogköre: A következő jogszabályokban vizsgáltam a főigazgató irányítási jogkörét: A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény (Ttv.), 11/1997. (II. 18.) BM rendelet a belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek és az önkormányzati tűzoltóság hivatásos szolgálati viszonyban álló tagjaival kapcsolatos munkáltatói jogkörök szabályozásáról, valamint e szerveknél rendszeresített hivatásos beosztások meghatározásáról 48/1999. (XII. 15.) BM rendelet a belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek katasztrófavédelmi feladatairól és a védekezés végrehajtásának rendjéről, valamint e szervek irányítási és működési rendjéről A katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény (Kat.) 1. A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény (Ttv.): A Ttv. a főigazgató számára irányító tevékenységként értelmezhető jogosultságot kizárólag a 24/A. § a) pontjában biztosít. a) közvetlen utasítást adhat a tűzoltóság egységeinek a tűz oltási és műszaki mentési feladatokban történő részvételre, az ezzel kapcsolatos felkészítésre, jelentéstételre, működési területük elhagyására, továbbá rendkívüli készenléti szolgálatuk elrendelésére, b) kezdeményezi a tűzoltóságok Szerelési Szabályzata, a rendkívüli állapotban alkalmazandó Tűzoltási és Műszaki Mentési Szabályzat és a tűzoltó sport versenyszabályzat kiadását,
320
OCHRANA OSÔB A MAJETKU c) koordinálja a hivatásos önkormányzati költségvetéstervezésével kapcsolatos feladatait.
és
az
önkéntes
18. 12. 2009 tűzoltóságok
A Ttv. 24/A. §-ának b) és c) pontjai nem tartalmaznak irányítási feladatokat, így ilyen jogot sem keletkeztetnek. A Ttv.-ben az országos parancsnok tevékenységére (25-26. §), a tűzoltóparancsnok tevékenységére (27. §) vonatkozó rendelkezések hatálytalanok.
megyei
A Hszt. jogtechnikai okokból az országos parancsnok fogalma alá vonta az OKF főigazgatóját is, azonban a többi rendvédelmi szerv országos parancsnokához viszonyítva az OKF főigazgatója jogkörét a törvény több tárgykörben olyan mértékben korlátozza, amely indokolttá tette a szerv és vezetőjének a parancsnokság és parancsnok kifejezésektől eltérő elnevezéseit (főigazgatóság, főigazgató).
Például a rendőrség, VPOP egyéb rendvédelmi szerveknél teljesen más hatáskört takar a fogalom. A tűzoltás szakfeladat irányítása, ellátása, felügyelete olyan sajátos szervezeti struktúrában kapott helyet, amely egyetlen más rendvédelmi szerv felépítéséhez sem hasonlít.
2. 11/1997. (II. 18.) BM rendelet a belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek és az önkormányzati tűzoltóság hivatásos szolgálati viszonyban álló tagjaival kapcsolatos munkáltatói jogkörök szabályozásáról, valamint e szerveknél rendszeresített hivatásos beosztások meghatározásáról - I. Fejezet SZEMÉLYZETI HATÁSKÖRÖK A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgatója a hivatásos önkormányzati tűzoltóság vonatkozásában 19. § (1) A hivatásos önkormányzati tűzoltóparancsnok javaslatára: a) közreműködik a 23. § (1) bekezdésében meghatározottak megvalósításában; b) a főtisztet, tisztet hivatásos állományba veszi; szolgálati viszonyát megszünteti; hivatásos állományba visszaveszi; soron kívüli előlépteti; a fegyelmi fenyítések közül a rendfokozatban visszaveti, lefokozza, szolgálati viszonyát megszünteti; egyenruha-viselési jogát engedélyezi, illetve megvonja; c) a zászlóst, tiszthelyettest, tisztest más szervhez vezényli; más fegyveres szervhez áthelyezi. (2) Véleményezési jogkört gyakorol a fővárosi hivatásos önkormányzati tűzoltóparancsnoki beosztás betöltésére vonatkozó pályázat feltételei, illetve a minősítésének összeállításánál. (3) A fővárosi hivatásos önkormányzati tűzoltóparancsnok felett - a munkáltatói jogkörrel rendelkező fővárosi közgyűlés, illetve a főpolgármester kezdeményezésére - végzi a hivatásos szolgálati viszonyba történő kinevezéssel, a szolgálati viszony megszüntetésével és a rendfokozattal kapcsolatos személyzeti intézkedések előkészítését, illetve a hatáskörébe tartozók esetében az intézkedés megtételét.
321
OCHRANA OSÔB A MAJETKU
18. 12. 2009
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott javaslatot - a törvényben meghatározott és a főigazgatót megillető egyéb személyzeti hatásköröket illetően is - a hivatásos önkormányzati tűzoltóparancsnok a szakmai felügyeletet ellátó megyei katasztrófavédelmi igazgató útján terjeszti elő. A főigazgató hatásköre 20. § (1) Az országos parancsnoksági főigazgató és a vele azonos jogállású vezető - mint állományilletékes parancsnok - az általa irányított szervezet vonatkozásában javaslatot tesz az országos parancsnoknak a 13. § (1)-(4) és (7) bekezdéseiben, valamint a 14. § (3) bekezdésében meghatározott munkáltatói jogok gyakorlására. (2) Gyakorolja 13. § (5) és (9) bekezdéseiben, valamint a 14. § (6)-(7) bekezdéseiben lévő munkáltatói jogokat, valamint főtisztre (alezredesi rendfokozatig) és tisztre - a rendfokozatban visszavetés, a lefokozás és a szolgálati viszony megszüntetése kivételével - fegyelmi fenyítést szab ki. (5) Az (1) és (2) bekezdésben megjelölt hatásköröket - az irányításuk alá tartozó szervezet hivatásos állománya tekintetében - a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgató-helyettesei gyakorolják. 3. 48/1999. (XII. 15.) BM rendelet - „a belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek katasztrófavédelmi feladatairól és a védekezés végrehajtásának rendjéről, valamint e szervek irányítási és működési rendjéről” – alapján: 2. § (2) BM OKF főigazgatója (a továbbiakban: főigazgató) közvetlenül irányítja a megyei, fővárosi katasztrófavédelmi hivatásos szervek védekezési feladatait. 3. § (1) Katasztrófahelyzet esetén a főigazgató követlenül utasítást adhat a tűzoltóság egységeinek mentési feladat végrehajtására, a katasztrófavédelmi tevékenységre való felkészítésre, a jelentéstételre, működési területük elhagyására, továbbá rendkívüli készenléti szolgálatuk elrendelésére. 4. 1999. évi LXXIV. törvény a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről III. Fejezet - A KATASZTRÓFÁK ELLENI VÉDEKEZÉSÉRT FELELŐS MINISZTER IRÁNYÍTÁSA ALÁ TARTOZÓ, A KATASZTRÓFAVÉDELEM VÉGREHAJTÁSÁT VÉGZŐ SZERVEK ÉS FELADATAIK A központi szerv vezetője 27. § (1) Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgatója vezeti a központi szervet, irányítja a Főigazgatóság területi és helyi szervei működését és szakmai tevékenységét. (2) A főigazgató felelős: a) a területi és a helyi szervezetei működésének és szakmai tevékenységének irányításáért, b) a jogszabályokban meghatározott feladatok végrehajtásáért, c) a nemzetközi segítségnyújtásba bevont, alárendelt szerv folyamatos készenlétéért, a nemzetközi segítségnyújtás szervezéséért, az ezzel összefüggő feladatok koordinálásáért. 28. § (1) A főigazgató központi irányítási és felügyeleti jogkörében: a) a megyei igazgatóságok vezetői számára közvetlenül utasítást adhat a külön jogszabályban meghatározott esetekben, 322
OCHRANA OSÔB A MAJETKU
18. 12. 2009
b) gondoskodik a Főigazgatóság szervezeti és működési szabályzatának, valamint más belső szabályzatainak elkészítéséről, összhangjáról és előírásaik végrehajtásáról, c) jóváhagyja a megyei igazgatóságok szervezeti és működési szabályzatát, d) külön jogszabályban meghatározottak szerint munkáltatói jogkört gyakorol a Főigazgatóság, a megyei igazgatóságok, illetőleg a helyi polgári védelmi szervek vezetői felett. (2) A főigazgató a katasztrófaelhárítás irányításával és koordinálásával kapcsolatos jogkörében: a) biztosítja a hivatásos katasztrófavédelmi szervezetek működési feltételeit, tervezi és felügyeli a katasztrófák elleni védekezéssel összefüggő jóváhagyott fejlesztéseket, b) javaslatot tesz a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter részére a katasztrófavédelem működését, feladatkörét érintő jogszabályoknak és az állami irányítás egyéb jogi eszközeinek megalkotására, c) közreműködik a nemzetközi szerződések szakmai előkészítésében, a hatáskörébe tartozó nemzetközi kapcsolattartásban, d) biztosítja a Kormány által kötött katasztrófavédelmi egyezményekben foglaltak maradéktalan végrehajtását, e) biztosítja a regionális és határmenti együttműködéssel összefüggő feladatok folyamatos végrehajtását. 29. § A megyei, fővárosi igazgatóság költségvetési szerv, amely jogszabályban meghatározott ügyekben első fokú hatóságként jár el, ellátja a jogszabályokban és az ügyrendben részére meghatározott feladatokat, irányítja, ellenőrzi a kirendeltségeket. Az említett jogszabályokban a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok „szakmai felügyeletre” utaló kifejezés egyetlen esetben sem található.
Összegzés A vizsgálatim során megállapítottam, hogy a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok állami felügyeletére és irányítására vonatkozó hatályos jogi szabályozás több hiányosságot és ellentmondást foglal magában. Nem állapítható meg belőle a szakmai felügyelet és az ehhez tartozó ellenőrzési jog terjedelme sem. A rendeletekben nem egy esetben a törvény által nem biztosított jogkörök jelennek meg. A hivatásos önkormányzati tűzoltóság katasztrófavédelemben részt vevő szervek közé tartozik, katasztrófavédelemi feladatait a Kat. alapján látja el. (2. § (1)) de a tűzoltóság NEM katasztrófavédelmi szerv. A törvény alapján a hivatásos önkormányzati tűzoltóság nem tartozik a katasztrófavédelmi szervezetbe, mert a Kat. 25. § (3) bekezdése kimondja, hogy a katasztrófavédelmi szervezet az országos hatáskörű központi szervből (az OKF-ből) és annak területi szerveiből áll. Az OKF-et, országos hatáskörű központi szervként a Kat. alapján a katasztrófavédelmi szervezet vonatkozásában illetik meg jogok. A katasztrófavédelmi törvény 27. § (1) alapján a főigazgató csak a központi szervet vezeti, és csak az OKF területi és helyi szervei működését és szakmai tevékenységét irányítja. 323
OCHRANA OSÔB A MAJETKU
18. 12. 2009
Megállapítható, hogy a tűzvédelmi jogszabályok törvényességi szempontból teljes átvizsgálást igényelnek! Tehát kérdés, hogy az OKF számára az alábbi törvények: 48/1999. (XII. 15.) BM rendelet, 11/1997. (II. 18.) BM rendelet , 1999. évi LXXIV. törvény, 1996. évi XXXI. törvény. Közvetlen szakmai felügyeleti jogkört biztosítanak-e a Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóságok estében? Az említett jogszabályokban a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok „szakmai felügyeletre” utaló kifejezés egyetlen esetben sem található.
Melléklet 132/2008. (V. 14.) Korm. Rendelet az önkormányzati miniszter feladat- és hatásköréről 2. § A miniszter az e rendeletben és más jogszabályokban, valamint a Kormány határozataiban meghatározott feladatkörében a) javaslatot készít a Kormány közpolitikájára, b) előkészíti a törvények és a kormányrendeletek tervezeteit, c) előkészíti a Kormány és a köztársasági elnök határozatait, d) felhatalmazás alapján miniszteri rendeleteket ad ki, e) kezdeményezi és előkészíti a nemzetközi szerződéseket, megköti a nemzetközi szerződésnek nem minősülő tárcamegállapodásokat, f) felhatalmazás alapján képviseli a Kormányt a külkapcsolatokban és a nemzetközi szervezetekben, g) a Kormány határozatában megállapított rend szerint gondoskodik az Európai Unió intézményeinek tagállami kormányzati részvétellel működő döntéshozó és döntés- előkészítő tevékenysége keretében képviselendő kormányzati álláspont előkészítéséről, és annak az Európai Unió intézményeinek tagállami kormányzati részvétellel működő döntés-előkészítő fórumain való képviseletéről, h) a Kormány határozatában megállapított rend szerint képviseli a Kormányt az Európai Unió Tanácsában, i) gondoskodik – a statisztikáról szóló törvényben meghatározottak szerint – a feladat- és hatáskörével kapcsolatos statisztikai információrendszer kialakításáról, működtetéséről és fejlesztéséről, j) közreműködik a nemzeti fejlesztési terv előkészítésében és megvalósulásának nyomon követésében, k) meghatározza a hatáskörébe tartozó honvédelmi feladatok végrehajtásának szakmai követelményeit és a honvédelmi felkészítés ágazati feladatainak végrehajtását, ellátja a védelmi felkészüléssel kapcsolatos feladatokat.
324
OCHRANA OSÔB A MAJETKU
18. 12. 2009
3. § A miniszter c) a katasztrófák elleni védekezésért való felelőssége körében felel a polgári védelemért és a tűz elleni védekezésért, e körben előkészíti különösen cc) a tűz elleni védekezéssel kapcsolatos feladatokról, 4. § (1) A miniszter a helyi önkormányzatokért való felelőssége körében (3) A miniszter a katasztrófák elleni védekezésért való felelőssége körében a) irányítja az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságot; 8. § A miniszter a katasztrófák elleni védekezéssel kapcsolatos felelőssége körében b) előkészíti a tűz elleni védekezés állami és önkormányzati feladatával, szervezetével, működésével összefüggő jogi szabályozást, kialakítja a tűz elleni védekezés szakmai szabályait, és gondoskodik azok érvényesítéséről, ellátja a tűz elleni védekezés szervezet- és tevékenységirányításával kapcsolatos jogszabályban meghatározott feladatokat, c) szakirányítást és szakmai felügyeletet gyakorol az önkormányzatok és a gazdálkodó szervezetek tűzvédelmi tevékenysége felett, l) irányítja és felügyeli a katasztrófavédelmi és tűzvédelmi szakmai képzés, továbbképzés rendszerét és szerveit, n) irányítja a védelmi igazgatás – feladat- és hatáskörébe tartozó – egyes feladatainak ellátásában részt vevő szervek értesítésével összefüggő tevékenységeket.
325
OCHRANA OSÔB A MAJETKU
18. 12. 2009
Hivatkozások [1] www.wikipedia.com [2]http://209.85.135.132/search?q=cache:1kJOUw7PaRQJ:www.dunaujvaros.hu/docfile.php %3Fid%3D817+a+polg%C3%A1ri+v%C3%A9delem+t%C3%B6rt%C3%A9nete&cd=1&hl =hu&ct=clnk&gl=hu [3] Dr. Farkasinszki Lóránt tű. őrn., az FTP munkatársa. „A tűzoltóságok irányítása és felügyelete” című konferencián elhangzott előadása alapján. [4] http://www.katasztrofavedelem.hu/tartalom.php?id=1 [5] http://www.langlovagok.hu/html/tuzvonal/316.shtml [6] Kiss A. János: Évia tüzes ölelése. 2008. 20. oldal. [7] http://www.dunatv.hu/itthon/gorog_tuz.html?query=v%C3%A1rosrend%C3%A9szeti [8] Salgótarján Megyei Jogú Város Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóságának 2007.szeptember 19.-ei jelentése, a Nógrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatósága felé. [9] A Riasztási és Segítségnyújtási Tervről, a hivatásos önkormányzati és az önkéntes tűzoltóságok működési területéről, valamint a tűzoltóságok vonulásaival kapcsolatos költségek megtérítéséről szóló 57/2005. (XI. 30.) BM rendelet. [10] 1996. évi XXXI. törvény, a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról [11] 132/2008. (V. 14.) Korm. Rendelet, az önkormányzati miniszter feladat- és hatásköréről [12] http://www.katasztrofavedelem.hu/tartalom.php?id=48 326
OCHRANA OSÔB A MAJETKU
18. 12. 2009
A nukleáris fegyverkezés globális környezeti hatásai, Semipalatinsk teszthelyszín
Mihályi Diána 327
OCHRANA OSÔB A MAJETKU
18. 12. 2009
Bevezető
T
émám
választását
azzal
tudnám
indokolni,
hogy
az
évek
alatt
a
Nemzetvédelmi Egyetemen folytatott tanulmányaim során, jobbára kialakult bennem az, hogy mely téma iránt vagyok fogékony és mi az, amire szakmailag esetlegesen „érzékenyebbnek” mutatkozok. Nos, számomra a nukleáris tárgykör az, ami érdekes, méghozzá a biztonsági tényezőt tartom fontos
vizsgálati szempontnak. Kezdve a Csernobil-i események megismerésétől a sugár szennyezett területek rekultiválásáig, a nukleáris létesítmények belső biztonsági hálózatáig. Amikor feltalálták az atombombát, akkor a cél nem a pusztítás volt, hanem a hatalom és az erő fitogtatása, sajnos az ember sajátja az, hogy amit el tud rontani azt meg is teszi. Kutatásom során nehéz volt eldönteni, hogy pontosan miről is írjak, hiszen annyi, de annyi dolog van rejtve a laikus előtt, amiről még csak sejtelme sincs. Végül a nukleáris fegyverkezés és annak hatásaira esett a választásom, hiszen a legtöbb tévhit talán ebben a tárgykörben leledzik. Mi is történik a környezetünkkel egy ilyen katasztrófa után és egyáltalán be kell, hogy követezzen egy baleset, vagy anélkül is szennyeződik környezetünk, hogy tudnánk róla tudomást szerezni? Mi történik, ha békés céllal robbantunk, hogyan reagál a környezet? Mi az a nukleáris temető? Ezen, és még sok más kérdésre szeretnék választ adni vagy legalábbis közérthetőbbé tenni mindenki számára, akit a nukleáris témakör foglalkoztat vagy szélesíteni szeretné látókörét. Munkámban bemutatom a nukleáris fegyverkezés típusait/fajtáit, a radiológiai fegyvereket valamint hatásukat, említést teszek a robbantások fajtáiról, tisztázom a piszkos bomba fogalmát illetve felépítését. Kitérek a Szovjet nukleáris kísérletekre és környezeti hatásaira.
328
OCHRANA OSÔB A MAJETKU
18. 12. 2009
Nukleáris fegyverkezés területei Fegyverfejlesztés
A
nukleáris fegyver a tömegpusztító fegyverek egy fajtája, melynek pusztító
hatását nehéz elemek egyes izotópjainak (pl.: 2
235
U,
239
Pl, stb.) maghasadása,
3
illetve könnyű elemek (pl.: deutérium D – H, trícium T – H) magjainak fúziója során
felszabadult energia szolgáltatja. Ez a fajta fegyver magában foglalja a különböző nukleáris tölteteket (rakéták, torpedók, szárnyas rakéták harci feje, légi és vízibombák, lőszerek, stb.), valamint a hordozóeszközöket. A nukleáris fegyvereket csoportosíthatjuk a robbanás mechanizmusa szerint, a robbanáskor felszabaduló energia, valamint a hordozóeszközök szerint.
Robbanás mechanizmusa lehet: -
Hasadás /fisszió/ (egyfázisú); hasadás – szintézis /fisszió-fúzió/ (kétfázisú); hasadás – szintézis – hasadás /fisszió-fúzió-fisszió/ (háromfázisú);
A robbanáskor felszabaduló energia szerint megkülönböztetünk: -
nagyon kis hatóenergiájú ( < 1 kt); kis (1 – 10 kt); közepes (10 – 100 kt); nagy (100 kt – 1 Mt); és nagyon nagy ( > 1 Mt) hatóenergiájú tölteteket;
Hordozóeszközök típusai lehetnek: -
légi-, vízibombák; torpedók; tüzérség; akna; rakéta (interkontinentális ballisztikus, közép és kis hatótávolságú); szárnyas rakéta;
329
OCHRANA OSÔB A MAJETKU
18. 12. 2009
A fegyverek fajtái
A nukleáris és radiológiai fegyvereket többféle szempont szerint osztályozhatjuk, jelenleg a pusztító hatást kiváltó okok szerint:
Nukleáris eszköz
a fő hatást a robbanás ereje váltja ki.
Improvizált nukleáris eszköz (IND)
olyan kis méterű nukleáris eszköz, amely a kívánt hatást a robbanás, és a radioaktív anyag szétszóródása révén éri el.20
Radiológiai diszperziós eszköz (RDD) hagyományos robbanóanyag használatával szórja szét a radioaktív anyagot.21 Egyszerű radiológiai diszperzió (SRD)
robbanószer nélküli radioaktív anyag
szétszórása (pl.: élelmiszerbe, ivóvízbe).22 Egyszerű radiológiai diszperziós eszköz
robbanószer nélküli radioaktív anyag
szétszórása valamilyen szóródást segítő eszközzel (pl.: ventillátor).23
A nukleáris fegyverek esetében a kritikus tömegű hasadóanyagban a láncreakció váltja ki a hatalmas robbanást. A radiológiai fegyvereknél azonban egy hagyományos robbanóanyagot vesznek körül radioaktív anyaggal, leggyakrabban a reaktorok fáradt fűtőelemeiből vagy orvostudomány által használt anyagokból (pl.:
60
Co). A
nukleáris fűtőelemek rendkívül forró, de relatív rövid felezési idejű tartalmaznak,
20 Radiológiai diszperziós eszköz: Radiological Dispersal Device (RDD) 21 Egyszerű radiológiai diszperzió: Simple Radiological Dispersal (SRD). 22 Egyszerű radiológiai diszperziós eszköz: Simple Radiological Dispersal Device (SRDD). 23 A tavaly novemberben meggyilkolt egykori orosz kém, Alexander Litvinyenko, esetében is ez történt. Radioaktív anyag, polónium-210 végzett vele, amit 2-3 héttel a halála előtt juttattak a szervezetébe.
330
OCHRANA OSÔB A MAJETKU
18. 12. 2009
valamint hosszú felezési idejű radionuklidokat is, mint pl. a plutónium. Tágabb értelemben nem feltétlenül szükséges robbanóanyag használata a radioaktív anyag környezetbe juttatásához. Sűrített levegővel, porlasztással is meg lehet valósítani a piszkos bombát, illetve veszélyes anyag lehet vegyi, biológiai vagy toxikus hatású (1. és 2. ábra).24 A nukleáris robbanásokkal szemben a radiológiai fegyverek fő hatásai a radioaktív anyag szétszóródásában és a pszichológiai traumában rejlenek, bár a fizikai sérülések és égések a hagyományos robbanásból is származhatnak. A besugárzás mértékét általában magas vagy alacsony dózisként minősítik. A legtöbb radiológiai diszperziós eszköz alacsony besugárzást okoz.
1. ábra: Hajtóanyagát tekintve sűrített levegőjű "piszkos bomba"
24
Tanos Balázs: Nukleáris és radiológiai fegyverek kifejlesztése, különös tekintettel a föld alatti kísérleti robbantásokra (2007)
331
OCHRANA OSÔB A MAJETKU
18. 12. 2009
A radiológiai fegyverek az adott területen szétszórják a radioaktív anyagot, azzal a céllal, hogy sérüléseket okozzanak a lakosság körében, és/vagy hogy lakhatatlanná, vagy nagyon költségessé és minél inkább ellehetetlenítsék a mentesítést. Jelentős a pszichológiai hatás is, mivel az emberek félnek a sugárzástól, ezért vonzó a terroristák számára ez a módszer. [8].
2. ábra: Vegyi, biológiai vagy toxikus anyagot tartalmazó "piszkos bomba" felépítése
Improvizált nukleáris eszköz (IND)
A nukleáris fegyvereket, ebben az értelemben, két csoportra oszthatjuk: olyan fegyverek, amiket az országok saját haderejük érdekében fejlesztettek, és a rögtönzött nukleáris eszközök, melyeket még nyers atomfegyverként is ismernek. A rögtönzött nukleáris eszköz egy olyan eszköz, amit arra terveztek, hogy a nukleáris reakció kialakulását eredményezze. Egy ilyen szerkezetet elkészítését teljes mértékben lehet rögtönözni, vagy rögtönözve át lehet alakítani nukleáris fegyverré. Ezt a fegyvertípust előszeretettel tekintik terrorista csoportok fegyverének, de egy IND használata valószínűtlen. Rendkívül nehéz a terroristáknak egy ilyen fegyver beszerzése vagy megépítése, mivel hasadásra képes anyagok fegyver-kategóriájú mennyisége, felszerelés és technikai szakértelem szükséges. Habár a nukleáris eszközök
elkészítésének
tervei
állítólag
könnyen
hozzáférhetőek
publikus 332
OCHRANA OSÔB A MAJETKU
18. 12. 2009
információkon keresztül, egy használható nukleáris eszköz kifejlesztése még a jelentős erőforrásokkal rendelkező államoknak is nehéznek bizonyult. Tisztában vagyunk az IND használatának a fenyegetésével, de a lehetősége meglehetősen kicsiny. A rögtönzött nukleáris eszközök hatóereje 10 és 20 kt közé esik.
Egyszerű radiológiai diszperzió (SRD & SRDD)
A legtöbb radiológiai fegyver alapja a radioaktív anyag szándékos szétszórása vagy elhelyezése. Az anyagot hozzá lehet adni az élelmiszerhez vagy az ivóvízhez, hogy sugármérgezést okozzon, vagy csak egyszerűen a célterületen el kell helyezni. Az anyag terjedését lehet segíteni egy nem robbanóanyag alapú eszközzel, mint pl. egy ventillátor, vagy porlasztó (SRDD). Amennyiben nem jelentettek be fenyegetést, az SRD vagy SRDD jeleit csak radiológiai jelzőműszerrel kimutatni. A felelősöknek radiológiai forrásra utaló jeleket kellene keresni, amelyek megtalálhatók a kerámia vagy fém törmelékekben, vagy porrá válva a talajszinten, esetleg élelmiszerben, ivóvízben. Radioaktív
anyagként
folyadékok,
vagy
sugárszennyezett
hulladékok
is
használhatók. A védekezésben a sugárdetektorok és az ellenőrző felszerelések lényegesek. Szintén a felelősök feladata megtalálni azokat a tartályokat, amelyeken a radioaktív anyag jelenlétét jelző felirat vagy szimbólum van. Néhány bűnöző vagy terrorista lehet, hogy tudatni akarja a nyilvánossággal, illetve a felelősökkel (vagy csak elhitetni), hogy radioaktív anyagok használtak fel, annak érdekében, hogy növeljék a támadás pszichológiai hatását. Az SRD illetve a SRDD hatása a radioaktív anyag minőségétől és a szétszórás helyétől függ. Az élelmiszer vagy ivóvíz szennyezése valószínűleg több áldozattal jár, mint egy külső behatás. A belélegzés és a lenyelés a legnagyobb kockázat. A besugárzás komolysága függ: a bevitel módjától, a felhalmozódott mennyiségtől és a dózis intenzitásától.
333
OCHRANA OSÔB A MAJETKU
18. 12. 2009
Radiológiai diszperziós eszköz (RDD), avagy a „piszkos bomba”
Valamilyen hagyományos robbanóanyag (dinamit, TNT, plasztik stb.) köré valamely radioaktív izotóp vagy ezek keverékének finom eloszlású pora, esetleg oldata kerül (5. ábra). A külső árnyékolás (pl. ólom) többféle célt is szolgálhat: mindenek előtt az elkövető egészségét, életét védi a sugárzás élettani hatásaitól, legalább az akció végrehajtásáig, másrészt megnehezíti a bomba felfedezését (álcázza, elrejti a detektorok elől), végül pedig a köpeny alkalmas kialakítása fokozhatja a bomba repeszhatását, ezáltal közvetlen pusztító erejét. A bomba működtetése nem tér el a hagyományos robbanószerkezetekétől: működésbe hozhatja öngyilkos merénylő, de időzítve, vagy távműködtetéssel is indítható. A hagyományos robbanószerkezet működésbe lépését követően, a keletkező hő és nyomás hatására, a körülötte lévő sugárzó anyag finomeloszlású por vagy permet (aeroszol, füst, köd) formájában először egy néhányszor tíz méteres felhőben felemelkedik, majd a meteorológiai viszonyoktól függően a szél segítségével nagy területen szétszóródik, elszennyezve az élő és élettelen környezetet, illetve a csóvában tartózkodó embereket, ezáltal fejtve ki kártékony hatását. A “piszkos bomba” összeszerelése vagy működtetése tehát nem igényel különösebb szakértelmet, pusztán azokat a képességeket, amelyekkel a terroristák a hagyományos robbanószerkezetek elkészítése terén bizonyítottan
rendelkeznek.
Viszont
a
művelet
rendkívül
kockázatos,
nagy
elszántságot igényel, hiszen finom eloszlású, ráadásul igen nagy aktivitású anyaggal kell dolgoznia a készítőnek. A munka során szinte biztosan olyan sugárdózis érné, mely a halálához vezetne, de legalábbis súlyos, maradandó egészségkárosodást szenvedne el.25
Hatásuk A maghasadásból származó energia több formában nyilvánul meg:
25 Tanos Balázs: Nukleáris és radiológiai fegyverek kifejlesztése, különös tekintettel a föld alatti kísérleti robbantásokra (2007)
334
OCHRANA OSÔB A MAJETKU
18. 12. 2009
Légnyomás (40–60%), elektromágneses impulzus (40–60%) A hősugárzástól kezdve a látható fényen keresztül egészen a röntgensugarakig minden frekvencia megtalálható a spektrumában. Radioaktív sugárzás (10–20%) Főként neutron- és gamma-sugárzás. Idetartozik a radioaktív kihullás is. Az energia megoszlásból látszik, hogy a nukleáris fegyver nem sokban különbözik a klasszikus bombáktól: jelentős romboló hatása csak a légnyomásnak és a hősugárzásnak van. A radioaktív sugárzás sok esetben elhanyagolható. Lényeges különbség jelentkezik viszont a felszabadult energia szempontjából: az atombomba sokkal több energiát szabadít föl sokkal rövidebb idő alatt. Így nukleáris fegyverek erősségét ekvivalens mennyiségű TNT erejével mérik. Egy közönséges atombomba 10 és 1000 Kt TNT-vel egyenértékű. A hirosimai bomba 15 Kt volt, míg a legnagyobb bomba az 50 Mt-ás szovjet Cár-bomba volt. A bomba robbanásakor a hőmérséklet a több százmillió Kelvint is elérheti. Ilyen állapotban az atomok főleg röntgensugárzás formájában adják le az energiájukat. A levegő pár méter után teljesen elnyeli a keletkezett röntgensugárzást, ezáltal hirtelen felmelegszik. Légköri detonáció esetében egy tűzgömb alakul ki, ami tágulni és egyben emelkedni kezd. Ez a tűzgömb egy 1 megatonnás bomba esetében az első ezredmásodperc után 150 m átmérőjű, míg a legnagyobb átmérője (10 másodperc után) 2200 m. A tűzgömb hirtelen tágulása összenyomja a szélén lévő hideg levegőt, akusztikus hullámot kialakítva. Egy perc után a tűzgömb kihűl, és az emelkedés megáll. Így keletkezik a jellegzetes gomba-forma, ami lehet kicsapódott vízgőz, vagy földfelszíni robbanás esetében por. A
robbanás
magasságának
függvényében
megkülönböztetünk
légköri,
földfelszíni, földalatti és magas légköri robbanásokat. A
magas
légköri
robbanás
30
km
fölötti.
A
levegő
ritkasága
miatt
a
röntgensugaraknak sokkal nagyobb a hatótávolságuk (több száz km), így a keletkezett tűzgömb is nagyobb. A légkör nagymértékű ionizálása telekommunikációs rendszerek (műholdak, repülőgépek) összeomlását idézi elő. Az elektromágneses impulzus tönkreteheti a kifinomult elektronikai eszközöket. Bevetésük valószínűtlen a nagy hatótávolságuk miatt: egy ilyen bomba egy egész kontinens kommunikációs rendszerét is megbéníthatja. 335
OCHRANA OSÔB A MAJETKU
18. 12. 2009
A légköri robbanás magassága kevesebb, mint 30 km, viszont elég magas ahhoz, hogy a tűzgömb ne érje el a Föld felszínét. A magasság változtatásával maximalizálhatjuk a légnyomási, hősugárzási vagy a radioaktív hatást. Gyalogság ellen ez a legmegfelelőbb bevetési mód, mivel nagy területen (több négyzetkilométer) égési sérüléseket okoz, és még nagyobb területen okoz szemsérülést. A radioaktív kihullás ez esetben nem a robbanás közelében ér földet. A földfelszíni robbanás esetében a keletkezett tűzgömb hozzáér a földhöz, így a felszabadult energia egy részét a föld nyeli el. Hatása kisebb, mint a légköri robbanás esetében. A radioaktív kihullás itt jelentős.
Légi robbantás Az intenzív felvillanás (mely átfogja a teljes elektromágneses spektrumot) nyomán létrejön a tűzgömb. A tűzgömb határán rendkívül heves nyomás és hőmérsékleti anomália alakul ki, nagynyomású és hőmérsékletű gázok formájában. Ennek a rétegnek a leválása a tűzgömbről a tulajdonképpeni lökőhullám. A tűzgömb fokozatosan emelkedik, miközben lehűl, majd 10 - 15 perc múlva eléri a maximális, 5 – 20 km magasságot, elveszti a jellegzetes formáját és a magasságra jellemző szélirányban mozogva elkezd szóródni, hígulni. Mivel a tűzgömbről levált lökőhullám nyomában az atmoszferikusnál lényegesen kisebb nyomású légrétegek vannak, egyfajta szívóhatás emel magasba nagymennyiségű port, talajt, amely, ha összekeveredik
az
ott
található
radioaktív
termékekkel,
részben
maga
is
felaktiválódik, és nagy magasságból kiszóródva nagy kiterjedésű szennyezett terepszakaszokat hoz létre. A légi robbanás jellemzője, hogy a tűzgömb nem érinti a föld felszínét.
336
OCHRANA OSÔB A MAJETKU
18. 12. 2009
Földi robbantás Földi robbanásnál a tűzgömb félgömb formát vesz fel, a földfelszínre illeszkedő alappal. Ha a földi robbantás közvetlenül a felszínen következik be (contact explosion), a talajban - a hatóerőtől függően - nagy kiterjedésű, gáttal határolt tölcsér keletkezik. A földi robbanás a léginél lényegesen jobban kifejezett gomba alakot vesz fel, a gomba “szára” lényegesen vastagabb por oszlopból áll, mint a légköri robbanásnál. Ennek megfelelően a kihullás nyomvonalán létrejövő radioaktív szennyezés is jóval nagyobb területeket érint.
3. ábra: A sugárszennyezett terület alakulása Gy/h-ban
Földalatti robbantás A robbanás felhője nem vesz fel jellegzetes gombaformát, a robbanás helyén nagy kiterjedésű tölcsér képződik. A léglökési hullám jóval kisebb mértékű, mint az előző esetekben, de a talajban tovaterjedő nyomáshullám képes pusztítani mélyen a talajba épített objektumokat. A talajban okozott elváltozások néhány km-es körzetben 337
OCHRANA OSÔB A MAJETKU
18. 12. 2009
a földrengéshez hasonló morfológiai elváltozásokra emlékeztetnek (rétegcsúszások, árkok, repedések, stb.). A terep radioaktív termékekkel szennyeződött területe fajlagosan kisebb, mint a földi robbanásnál, de az azon kialakuló aktivitássűrűség az előző esetnek többszöröse. A robbanás körzetében a talaj diszpergálódása következtében nagy kiterjedésű és sűrűségű porfelhő alakul ki, mely megnehezíti, vagy lehetetlenné teszi a vizuális megfigyelést.
Vízi és víz alatti robbantás Az ilyenfajta robbanások során vízoszlop emelkedik ki a vízből gomba formájú felhő alakjában, mely turbánra hasonlít. Az oszlop alapjából kiinduló szökőár több tíz km-es körzetben megsemmisíti az úszó objektumokat, míg a levegő lökőhulláma a földi robbanásnak megfelelő paraméterekkel rendelkezik. A nagy magasságba felemelkedő robbanási felhő kihullása radioaktív eső formájában történik. A robbanás körzetében több km2 kiterjedésű radioaktív köd képződik a robbanás és a visszahulló vízoszlop energiája következtében, mely az időjárási viszonyoktól függően több óra időtartamban van jelen a vízfelszínen.
338
OCHRANA OSÔB A MAJETKU
18. 12. 2009
Szovjet nukleáris kísérletek
Sz
ovjetunióban un. "zárt városokban" készültek a haza védelmére. A szovjet zárt városok története közvetlenül a második világháború
befejeződése után kezdődött. A hirosimai és a nagaszaki
atomtámadás után Sztálin Trumannak választ akart adni, ezért beindította a saját nukleáris programját a szovjet "Manhattan-tervet". A terv megvalósításáért L. Berija volt a felelős. Elsősorban plutóniumra volt szükségük. Az "atompajzs" létrehozásának első lépése volt a plutónium termelő atomreaktor létrehozása. Ehhez egy - a világtól elzárt, szupertitkos - városra volt szükség, ahol összegyűjthetik a szükséges berendezéseket, tudósokat, szakembereket. Az atomtitok rég nem volt titok. 1949. Augusztus 29.-én, Semipalatinsk-ben felrobbantották az orosz atombombát. Plutónium bomba volt, amihez ebben a városban termelték meg az "üzemanyagot". A szovjet tudósok Igor Vasziljevics Kurcsatov, és V.G. Hlopin, vezetésével a Dél-Urál Észak-keleti lábainál - a szibériai Alföld és az Urál hegység találkozásánál, egy csodálatosan szép természeti tájon, találták meg ezt a helyet. A GULÁG-ok tele voltak szakemberekkel. Ambiciózus hazafiak is akadtak, aki készek voltak az életüket is feláldozni a haza védelmében. Cseljábinszk 40-nek (1990-től Cseljabinszk-65) nevezték el azt a várost, amelyet 1990-ig a világ egyetlen térképén sem jelöltek. Pedig ekkor már több mint 110 ezer lakosú volt, ez a "láthatatlan" nagyváros. Szomszédos városok: Kaszli és Küstüm. Az őslakók: baskírok. Utcák, terek, színház, mozi, üzletek sora, sportolásra és szórakozásra alkalmas tópart az Irtyás tónál, egy szóval minden megvolt, csak a szabadság nem. Dupla drótkerítés közt elgereblyézett homokos föld, fegyveres őrség vette körül a várost. A külső kapu bezáródott mielőtt a belső kinyílt volna. A Szovjet Atomenergetikai Minisztériumnak még kilenc ilyen zárt városa volt. Az első három: Cseljábinszk-65 (40) (1947 ma: Ozjorszk); Tomszk-7 (1949 ma: Szeversk); Krasznojárszk-26 (45) (1950 ma: Zseleznogorszk); továbbá: Kremljev
339
OCHRANA OSÔB A MAJETKU
18. 12. 2009
(Arzamasz 16); Sznyezsinszk (Cseljabinszk 70); Novouralszk (Szverdlovszk 44); Zlatouszt 36; Penza 19; Obnyinszk; Angarszk. A hidegháborús készletek maradványaként, a volt Szovjet Köztársaság-ok területén, még ma is, Kb. 7-800 t magasan dúsított urán, illetve 150-200 t plutónium van, amit ezekben az üzemekben állítottak elő. Az adatok szerint az atombombához elég 25 kg magasan dúsított urán, vagy 8 kg plutónium. (A világon 43 ország rendelkezik magas dúsítású katonai uránnal, 12 ország - Izrael, Pakisztán, India csak feltételezetten - pedig plutóniummal is.) 1945-1996 közötti kísérleti robbantások száma: USA 1030; Szovjetunió és Oroszország 715; Franciaország 210; NagyBritannia 45; Kína 45; India 1. A szovjet atombomba robbantások helyszíne kezdetben Semipalatinsk volt. A kísérleti telep létrehozását 1947. augusztus 21-én határozta el a Szovjet Minisztertanács. A "Poligon"-t 1948-ban építették ki, az első atombomba felrobbantására. 40 év alatt 456 légköri és földalatti robbantást végeztek itt. Az első földalatti robbantásra 1961. október 11-én került sor. Az utolsó robbantás 1989. október 19-én történt. A függetlenné vált Kazahsztán 1991-ben bezárta a semipalatinski "Nukleáris Poligon"-t. A szovjet kísérleti robbantások közül 1955-1990-ben, 130 robbantás a Novaja Zemlja kísérleti telepen történt. Ebből 88 atmoszférikus, 39 földalatti, 3 pedig tengeralatti robbantás volt. Kísérleti nukleáris robbantások színhelyei voltak még a Szovjetunióban: Tock, Kapusztyin Jár, és a Ladogai telep. Napjainkban a Novaja Zemljá a robbantások színhelye. Ezekre azért van szükség, mert így tudják leellenőrizni a plutónium és az erősen dúsított urán hatásának hosszabb idejére kitett műszaki, technika és az indító robbanófejek üzemképességét. Ezen kívül a plutónium egy része, hosszabb tárolás után, amerícium 241-es izotóppá alakul át. A folyamat elméletileg ismert, de hogy valójában mi történik a robbanófejekben lévő plutónium-amerícium keverékkel - az a gyakorlatban nem eléggé ismert. A tárolási feltételeket hasonló módszerekkel állapítják meg az USAban (Nevada) is. Az ilyen robbantásokat zárt konténerekben hajtják végre, mivel a robbanás ereje elhanyagolható. Ezeket a robbantásokat nem tiltja semmilyen nemzetközi egyezmény sem.26
26 ANNEX C Exposures to the public from man-made sources of radiation GLOBALLY DISPERSED RADIONUCLIDES
(189); 2001; INVESTIGATION OF THE RADIOLOGICAL SITUATION IN THE SARZHAL REGION OF THE SEMIPALATINSK NUCLEAR TEST SITE; N. Priest, London, United Kingdom; M. Burkitbayev, Almaty, Kazakhstan; O. Artemyev, Kurchatov,
340
OCHRANA OSÔB A MAJETKU
18. 12. 2009
Semipalatinsk A Semipalatinsk-i lőtéren a "poligonon" (kazahsztáni kísérleti telepen), 1949. augusztus 29-én, reggel 7 órakor robbant az első szovjet atombomba. Neve több értelmezésben is fennmaradt. "Rosszija gyelaet számá" Szó szerinti fordításban azt jelenti: „Oroszország maga készítette”. Vannak, akik úgy értelmezték, hogy Sztálin sugárhajtású (reaktív) motorja, de valószínűbb, hogy Speciális Sugárhajtású Motor - "Reaktyivnüj Dvigátyel Szpeciálnüj" volt a kiindulási fedő-megnevezés.
4. ábra: RDS-1
Moszkva hallgatott a robbantásról. Tudták, hogy észreveszik. Az amerikaiak a légköri mintákból
jöttek
rá
arra,
hogy
a
Szovjetunió
utolérte
őket
a
nukleáris
fegyverkezésben.
Kazakhstan S. Lukashenko, Almaty, Kazakhstan; P. Mitchell, Dublin, Ireland; FINAL REPORT; February 2003 NATO SfP-
;
976046(99)
341
OCHRANA OSÔB A MAJETKU
18. 12. 2009
Nem kisebbítve az atomkémek szerepét, azért el kell ismerni, hogy a szovjet tudósok és műszaki szakemberek "hozták össze" a szovjet atombombát. Ez nem akármilyen teljesítmény volt. Az első szovjet atommáglyát Kurcsatov építette a Moszkva szélén (Hodinszkij mezőn) létrehozott laboratóriumban. (Ma: Kurcsatov Intézet) Ez volt az ú.n. 2-es Labor. (Az 1-es Laboratórium Kirill Szinelnyikov Műszaki-Fizikai Intézete - FTI volt, Harkovban.) Az atommáglyát - amelyet 1946. augusztus 25-én indítottak és segítségével, 1948. februárjáig 2 gramm tiszta plutóniumot tudtak előállítani "agregát N0 01"-nek, más jelöléssel: F-1-nek, nevezték el. A tervezőiroda neve: "KB11" volt. A kutatók a 9-es számú Tudományos Kutató Intézetből -a "NII-9"-ből kerültek ki. Moszkvában a NII-9-ben az 5-ös jelű kísérleti atommáglya működött. 27
Bevezetés Semipalatinsk-i teszthelyszínbe
A Kazahsztán köztársaság határain belül tartalmazza az ex-szovjet nukleáris létesítmények és teszthelyszínek számát és a magasan növelt ipari térségek valamint
az
anthropogenic
radioaktivitású,
köztük
az
urántermeléssel
bíró
létesítmények egy részét. Ezek közül sok kapcsolatba van hozva jelentős radionuklid földi szennyezéssel, legnagyobb része Semipalatinsk helyszínén van. Ezen belül hozzávetőleg 18.500 kilométer, 456 kísérleti atomrobbantás-robbanást hajtottak végre 1949 és 1989 között. Ezek közül, 30 robbanást alapszinten hajtottak végre, 87 robbanás volt a levegőben- a maradék földalatti robbanás volt (131 fúrt-lyuk és 209 alagút). Az légköri nukleáris és termonukleáris fegyvertesztek Semipalatinsk-i tesztnél (általában említett STS-ként vagy a Polygonként) a helyszínt neutronnal szennyezte el, mely magas szintű radioaktivitást idézett elő.
27 Nukleáris Politika: A másik bomba 2007.02.11. [http://nuclearpol.blogter.hu/?post_id=119766]
INVESTIGATION OF THE RADIOLOGICAL SITUATION IN THE SARZHAL REGION OF THE SEMIPALATINSK NUCLEAR TEST SITE N. Priest, London, United Kingdom M. Burkitbayev, Almaty, Kazakhstan O. Artemyev, Kurchatov, Kazakhstan
;
;
;
S. Lukashenko, Almaty, Kazakhstan P. Mitchell, Dublin, Ireland FINAL REPORT February 2003 NATO SfP-976046(99)
;
;
;
342
OCHRANA OSÔB A MAJETKU
18. 12. 2009
5. ábra: Semipalatinsk földrajzi fekvése
A radioaktivitás hatalmas dömpingje, 1991. augusztus 29-én bezáratta a Semipalatinsk-i teszt helyet egy elnöki rendelet. Az információ a STS Polygon terület és szomszédos régiók radioaktív terhelésével kapcsolatban 1993-ig katonai osztályok által volt felügyelt és irányított, amikor az első nemzetközi szakértőknek hozzáférést biztosítottak a helyszínhez. Az iránti felelősség, hogy felügyeljék a STS-t, Sugárzási Biztonság és Ökológia Intézet-en múlik (röviden: IRSE) valamint a Kazah Nemzeti Nukleáris Központ-on, (NNC). Ma, Kazahsztán kormánya koordinálja a kazah és nemzetközi tudósok közötti együttműködéseket, hogy becsüljék fel a radiológiai helyzetet a helyszínen, és további pénzügyi és műszaki támogatást közvetít a nemzetközi ügynökségek és kormányok között. Ráadásul az ENSZ kiadott egy olyan határozatot, ami a nemzetközi közösséget szólítja fel, hogy csatlakozzon az erőfeszítéshez, valamint segítse az ökológiai problémák megoldását járható módon a Semipalatinsk-i helyszínnél, ezért hozzanak létre a tudósoknak és szakértőknek a nemzetközi együttműködés értelmében, egy olyan bázist, ahol az a cél, hogy nagyarányú vizsgálatokat végezhessenek a kísérleti atomrobbantások hatásairól és az elmúlt expozíciók sugárterheléséről a lakosság szempontjából Semipalatinsk helyszínén. A teszteket négy fő műszaki területen belül végezték el, amit Technical Areas S-ként említettek, G, M és B. Ezek a robbantások a Technical Area S-nél (szintén ismert katasztrófa középpont) a helyszín legelterjedtebb felszíni 343
OCHRANA OSÔB A MAJETKU
18. 12. 2009
szennyeződésével végződtek. Lokalizáltabb, de gyakran élénkebb szennyezés történt a speciális tesztek eredményeként, köztük azoké, akik „termelték” az atomtavakat valamint, akiket arra használtak, hogy teszteljék a nukleáris eszközök hatékonyságát: eltéríteni folyókat a medrükből és hegyi patakokat. Végül, a sok földalatti teszt (különösen azok Technical Areában G- a Degelen hegyek) bemutatott egy lehetséges fenyegetést a környezetben, a letétbe helyezett radionuklidok esetleges vándorolása a talajvízben. A légi térképezések és felszíni ellenőrzés megerősítették azt a radioaktív felszíni szennyezést, miszerint a gamma-sugárzás által kibocsátott radionuklidok viszonylag alacsonyak, a terület legnagyobb része fölött és általában kevesebb radiológiai kockázattal járnak. Mindazonáltal néhány területet jobban megszennyeztek ezek a radionuklidok. A felmérések szerint a letétbe helyezett radioaktív anyagok messzire terjedtek a helyszíni kerületen túl, elértek szomszédos területekre is. A legtöbb délre terjedt valamint a helyszíntől nyugatra, és ezáltal termeltek egy 400 kT, őrölt-sík termonukleáris robbanást 1953. augusztus 12én. Ezzel szemben a helyzet több másik fajta radionuklid szintjét illetően sokkal kevésbé tiszta. Különösen nagyon keveset ismernek az alfa elosztásával és szintjeivel kapcsolatban-kibocsátó elemekről, mint például a plutóniumról.
6. ábra: Semipalatinsk műholdas felvételről
344
OCHRANA OSÔB A MAJETKU
18. 12. 2009
Az IAEA és másik profi csoportok következtettek arra, hogy ezek bemutatnak egy
ismeretlen,
de
potenciálisan
komoly
kockázatot
néhány
egyén
és
népességcsoport egészsége számára. Például néhány adat azt mutatja, hogy néhány helyszínnél a felszíni fertőzés plutónium által megközelítheti 1011 Bq m-2 - az ilyen szintek egy potenciális kockázatot jelentenek a helyi populációnak és/vagy szintén egy lehetséges forrás a terroristák kezébe a piszkos bombák előállításához szükséges
anyagara.
Visszaigénylésére
növekvő
nyomás
van
a
STS
sztyeppföldeken, az állati legeltetés és szénatermelés számára még sok terület van elszennyezve, miközben a visszakövetelés történt, önkényesen az Orosz Hadsereg /Russian Army/ megszüntette a kerületőrjáratokat. Ráadásul a területnek nagy ásványi tartalékai vannak, ami a kitermelést gátolja a bizonytalan radiológiai helyszínen. Következetesen Kazahsztán kormánya elismeri, hogy szükséges a rendszeres vizsgálat ahhoz, hogy a helyszínen lévő radionuklid terhelés szintjét folyamatosan mérni és, ezáltal a későbbiekben fel tudják majd számolni. Ennek ki kellene terjednie: -
Azokra a területekre, ahol a biztonságos ásványi anyag kitermelés kazah és nemzetközi vállalatok által történik, a mezőgazdasági használat fejében.
-
Azokra a területekre melyek a gazdasági szanálást követően, biztonságosan mezőgazdasági eladásra tudnak bocsátani.
- Azokra a területekre, amiket annyira nagyon elszennyeztek a radionuklidok, ami nem enyhíthető gazdaságilag, és amitől a lakosságot ki kellene telepíteni, valamint annyira terhelve lett, hogy a szanálás kötelező.
További tanulmányokat igényelnek: -
A létező radionuklid szennyezés magasabb kockázattal jár azoknál a lakosoknál, akik potenciális radiológiai veszélyben vannak, - helyi munkások és a helyi falvak lakosait beleértve. 345
OCHRANA OSÔB A MAJETKU
18. 12. 2009
A dolgok mai állása Amerikai és kazah szakértők befejezték a semipalatinski atomkísérleti telep felszámolását. A szovjet időkben ez volt a világ legnagyobb ilyen jellegű létesítménye, ennek megfelelően a rákos betegségben elhalálozó környékbeli lakosság száma is a legmagasabb volt a világon. A környéken élőkre a legártalmasabb hatással az első 15 évben elvégzett 119 légköri robbantás volt. A nukleáris kísérleti telep körzetében és közelében élő lakosoknál a sugárzás következtében hosszabb távon nagyon megnőtt a leukémiás és a rákos betegek száma. Nagy többségük már meghalt. Egy 1990-ben közzétett tanulmány
tízezerre
tette
a
1949
és
1963
között
végrehajtott
légköri
atomrobbantások miatt súlyos sugárzást szenvedett polgári lakosok számát. Egy másik tanulmány szerint az 1949 és 1989 között végzett nukleáris kísérlet következményeként félmillió ember szenvedett ártalmas sugárzást. Az amerikai hadügyminisztérium egyik tisztviselője elmondta, hogy július 29-én berobbantották az utolsó kísérleti föld alatti folyosót. A feladat végrehajtásához 100 tonna hagyományos robbanószert használtak. Nurszultán Nazarbajev elnök nem sokkal Kazahsztán függetlenségének kivívását követően, 1991 augusztusában írta alá azt a dokumentumot, amelyben határozott az atomkísérleti
telep
bezárásáról.
Az
orosz
katonai
egységek
még
1994-ig
ellenőrzésük alatt tartották Semipalatinskot. 1996-ban a Kazah Atomkutató Központ és az Amerikai Védelmi Minisztérium megállapodást írt arról, hogy közösen számolják fel a nukleáris telepet.
346
OCHRANA OSÔB A MAJETKU
18. 12. 2009
Békés célú robbantások
R
adioaktív hulladékok nemcsak az energiatermelés során képződnek, bár kétségkívül zömük onnan származik. A nukleáris fegyverkezés (hadászati célú atomreaktorok, atomfegyver-gyártás, nukleáris robbanófejek leszerelése, atom-tengeralattjárók, atomkísérletek és atomrobbantások) folyamán is nagy mennyiségű sugárzó anyag keletkezik. Sok esetben olyan formában, amit már
nem lehet összegyűjteni és kezelni, ezzel terhelve a környezetet: például felszíni kísérleti atomrobbantásokkor a robbanással nagy mennyiségű radioaktív anyag, por kerül a légkörbe, majd ülepszik ki a felszínre. Ez történt a Bikini-szigeten is, ahol a negyvenes évek közepétől az ötvenes évek végéig végeztek kísérleti atomrobbantásokat. Ennek eredményeképp a sugárzás szintje annyira megnövekedett a szigeten, hogy az időközben kitelepített lakosságot azután sem engedték vissza a szigetre, miután a robbantásokat megszüntették. Az úgynevezett békés célú alkalmazások között az energiatermelés mellett radioaktív hulladékok keletkeznek kutatóreaktorokban, ipari, illetve mezőgazdasági laborokban, élelmiszer- feldolgozás során, illetve a gyógyászatban: ezek között az alig szennyezett munkaruháktól a nagy aktivitású fűtőelemekig terjed a skála. A legnagyobb mennyiség azonban az energiatermelés során képződik. Hogy fogalmunk legyen ennek nagyságrendjéről, képzeljük el a következőt: ha egy vonat vagonjait megtöltenénk csak az Egyesült Államokban az üzemanyag- lánc során keletkezett radioaktív hulladékkal (hozzávetőleg 1 milliárd tonna), akkor egy olyan hosszú szerelvényt kapnánk, amely körbeéri az Egyenlítőt! Az atomerőművek működtetéséhez szükséges fűtőelemet az úgynevezett "üzemanyag-lánc"28 során állítják elő, amely számos veszélyes, ökológiai szempontból kényes folyamatot rejt magában. A közérdeklődés általában az atomerőművek működésére korlátozódik, az egyéb eljárásokkal többnyire nem foglalkoznak. Jóval azelőtt azonban, hogy egy atomerőművet ellátnak fűtőelemmel, radioaktivitás és más mérgező anyagok
28 Az energiatermelés összes állomását magában foglaló folyamat a bányászattól a hulladékkezelésig. Radioaktív hulladékok és környezetünk c. kiadvány [lap. 44.] (Energia Klub Környezetvédelmi Egyesület, 2005.)
347
OCHRANA OSÔB A MAJETKU
18. 12. 2009
veszélyeztetik a környezetet és az embereket, és ezt a nukleáris üzemanyag-lánc során keletkező rengeteg radioaktív hulladék is bizonyítja. Bár az üzemanyag-láncot az atomipar képviselői többnyire körfolyamatként emlegetik ("üzemanyag- ciklus"), mert a fűtőelemek feldolgozása elvileg lehetséges, a gyakorlatban ez még sincs így, hiszen a világon termelődő fűtőelemeknek alig néhány százalékát reprocesszálják29. Tehát egyáltalán nem termelési körforgásról van szó, hanem zsákutcáról, amelyből ráadásul nincs is visszaút.30
A nukleáris szennyezés csökkentésének lehetőségei:
A nemzetközi szerződések betartása, ami azt jelenti, hogy az adott
o
állam területén történt balesetről azonnal tájékoztatni köteles a környező országokat és a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséget; Az egyes tárcák közti szorosabb kapcsolat tartás;
o o
Az információ csere és átjárhatóság;
o
Az információ kompatibilitás kialakítása;
o
az információ áramlás gyorsítása;
o
Olyan monitoring rendszer létrehozása, amely képes a MK teljes területének folyamatos figyelésére, akár kiegészítve - egy esetleges veszély helyzetben - mobil mérőállomásokkal.31
29A besugárzott fűtőelemek anyagának kémiai szétválasztása, amelynek során a kiégett fűtőelemekből elkülönítik a plutóniumot és az urániumot. Radioaktív hulladékok és környezetünk c. kiadványa [lap. 45.] (Energia Klub Környezetvédelmi Egyesület, 2005.)
30 Radioaktív hulladékok és környezetünk c. kiadvány [lap. 10-11.] ( Energia Klub Környezetvédelmi Egyesület, 2005.) 31 Borsos József mk. őrnagy, ZMNE, A magyar köztársaság nukleáris veszélyeztetettségéről [http://www.zmne.hu/tanszekek/vegyi/docs/fiatkut/BorsosJ2.html]
348
OCHRANA OSÔB A MAJETKU
18. 12. 2009
Konklúzió Mindazonáltal szeretném azt megértetni munkám során, hogy ezek a szavak, ATOM, ATOMENERGIA, PISZKOSBOMBA nem futurisztikus fogalmak, hanem a környezet és a világ ami ekörül forog. Ahol az atom, ott a hatalom… Természetesen, ahogy az emberek sem egyformák, így lesz olyan, akit témám érdekel és figyelemmel olvassa, és lesz olyan, aki azt mondja ebben az országban felesleges ilyen dolgokról említést tenni, hiszen kinek jutna eszébe, teszem azt Magyarországot mint lehetőséget felvetni egy esetleges nukleáris temetőhelynek. Holott, ez nagyon is elképzelhető, ha bármilyen szinten is, de figyelemmel kísérjük a híradásokat, a politikai helyzetet és a nemzetközi állásfoglalásokat, akkor szembesülünk azzal a ténnyel, hogy országunk sajnos hiába az Európai Unió és a NATO tagja, lépést tartani a nemzetközi egyezményekkel és azok betartatása országunknak újabb és újabb problémákat vet fel. Ha arra gondolunk, hogy egyes országok atomprogramja milyen komoly nehézségekkel jár a szervezeteknek, hogy az ellenőrzés ne csússzon ki a kezükből, akkor beláthatjuk azt is, hogy ahogy Magyarország próbál „életben maradni” erkölcsileg és gazdaságilag is, nem jut idő arra, hogy kontroll alatt tartson mindent és könnyen megeshet, hogy nem csak hulladéklerakóvá válik országunk, hanem atomtemetővé is. Tisztába kell lennünk, ha csak felületesen is, hogy mit jelent egy terület nukleáris elszennyezése, milyen problémákat vet fel a lakosság körében, hogyan tudnak védekezni, és mit lehet tenni. Ezek nem olyan dolgok, amiről csak a kutatók és a szakma csúcsán lévő szakértők hivatottak morfondírozni, hiszen a határok egyre inkább megnyílnak, szabad munkavállalás, demokrácia az emberek oda mehetnek élni és családot alapítani, ahova jóformán csak jólesik nekik, és természetesen ez fordítva is igaz. Magyarország megnyitotta kapuit és vallásra, etnikumra, bőrszínre való tekintet nélkül, bárki szabadon jöhet mehet országunkban, azonban nem szabad elfelejteni az ezzel járó veszélyeket, mivel országunk transzfer ország, ami annyit tesz, hogy a célpontok kereszttüzében nem mi leszünk, de sokszor elő fog fordulni (előfordul), hogy mi leszünk az az ország, ahonnan egy katasztrófa kiindulhat.
349
OCHRANA OSÔB A MAJETKU
18. 12. 2009
Sajnos a múltat megmásítani már nem lehet, ebből következik, hogy a jövőt kell élhetőbbé és elfogadhatóbbá tenni azáltal, hogy a múlt hibáit a jövőben küszöböljük ki. Az a rengeteg elszennyezett terület, lehet az Amerikában, vagy Oroszországban akár, nem múlt el nyomtalanul, kutatni kell továbbra is, annak érdekében, hogy földterületek ne vesszenek el, és életek ne kerülhessenek veszélybe ezáltal. A legnagyobb problémának a felületességet, a pontos információk elhallgatását és az emberi felelőtlenséget érzem. Nem elég a holnappal foglalkozni, és hogy az adott helyzetben kinek mi a jó, kinek mik az érdekei, gondolni kell a jövőre is, hiszen csak így lehet biztonságban élni.
350
OCHRANA OSÔB A MAJETKU
18. 12. 2009
Felhasznált irodalom
1 Radiológiai diszperziós eszköz: Radiological Dispersal Device (RDD) 2 Egyszerű radiológiai diszperzió: Simple Radiological Dispersal (SRD) 3 Egyszerű radiológiai diszperziós eszköz: Simple Radiological Dispersal Device (SRDD) 5 Tanos Balázs: Nukleáris és radiológiai fegyverek kifejlesztése, különös tekintettel a föld alatti kísérleti robbantásokra (2007) 7 ANNEX C Exposures to the public from man-made sources of radiation GLOBALLY DISPERSED RADIONUCLIDES (189); 2001; INVESTIGATION OF THE RADIOLOGICAL SITUATION IN THE SARZHAL REGION OF THE SEMIPALATINSK NUCLEAR TEST SITE; N. Priest, London, United Kingdom; M. Burkitbayev, Almaty, Kazakhstan; O. Artemyev, Kurchatov, Kazakhstan; S. Lukashenko, Almaty, Kazakhstan; P. Mitchell, Dublin, Ireland; FINAL REPORT; February 2003 NATO SfP-976046(99) 8
Nukleáris
Politika:
A
másik
bomba
2007.02.11.
[http://nuclearpol.blogter.hu/?post_id=119766] INVESTIGATION OF THE RADIOLOGICAL SITUATION IN THE SARZHAL REGION OF THE SEMIPALATINSK NUCLEAR TEST SITE; N. Priest, London, United Kingdom; M. Burkitbayev, Almaty, Kazakhstan; O. Artemyev, Kurchatov, Kazakhstan S. Lukashenko, Almaty, Kazakhstan; P. Mitchell, Dublin, Ireland; FINAL REPORT; February 2003 NATO SfP-976046(99) 9 Radioaktív hulladékok és környezetünk c. kiadvány [lap. 44.] (Energia Klub Környezetvédelmi Egyesület, 2005.)
351
OCHRANA OSÔB A MAJETKU
18. 12. 2009
11 Radioaktív hulladékok és környezetünk c. kiadvány [lap. 10-11.] ( Energia Klub Környezetvédelmi Egyesület, 2005.) 12 Borsos József mk. őrnagy, ZMNE, A magyar köztársaság nukleáris veszélyeztetettségéről [http://www.zmne.hu/tanszekek/vegyi/docs/fiatkut/BorsosJ2.html]
352
OCHRANA OSÔB A MAJETKU
18. 12. 2009
Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Bolyai János Katonai Műszaki Kar Vegyi- és Katasztrófavédelmi Intézet
A GLOBÁLIS KLÍMAVÁLTOZÁS ÉS A KATASZTRÓFAVÉDELEM The global climate change and the disaster defense management
Budapest, 2009
Szerző: Teknős László Intézmény: Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, Budapest E-mail:
[email protected] Szak: Védelmi Igazgatás Szak Tancsoport: VIAK – NKVI5391
353
OCHRANA OSÔB A MAJETKU
18. 12. 2009
ABSZTRAKT A globális éghajlatváltozás a mai napig a tudomány által az egyik legvitatottabb és legtöbbet kutatott témaköre. A dolgozatom kutatási vezérfonala a klímaváltozásból adódó negatív hatások és az ellene való védekezés vizsgálata. A jövő fegyvere az éghajlatváltozás ellen a mitigation és az adaptation. Sajnos a mitigation látható eredményeire még hosszú éveket kell várni, a negatív következményekkel pedig továbbra is kell számolni. A dolgozatom ezért az alkalmazkodási terület bemutatását tűzi ki célul. Az alkalmazkodásban egy jól működő szervezeti rendszer tud iránymutatást és segítséget nyújtani. Ez a katasztrófavédelem, ami több szervezet együttműködését foglalja össze. A tanulmányomban kutatom a katasztrófavédelem és a globális éghajlatváltozás kapcsolatát, többek között megvizsgálom a katasztrófavédelem felkészültségi szintjét a jövő kihívásaira. A klímaváltozás elleni védekezés többlet feladatot jelent a katasztrófavédelem számára, és emiatt jelentem ki a dolgozatomban, hogy a jövő kihívásai által támasztott feladatokat a jelenlegi állomány és stratégiai kerettel nem fogja tudni hatékonyan kezelni, ezért javaslatokat teszek a reagáló képesség fejlesztésére. The global changing of climate has been one of the mostly disputing and investigating field of the science today. The guiding principle of my present essay is to investigate the negative effects of the changes of climate and the protection against them. The weapon of the future gainst the changings of climate is the mitigation and adaptation. Unfortunately we must wait for the visible results of mitigation for long more years. But we must calculate the negative congsequencies further on tod. For this reason the aim of my present essay is to intpoduce the field of adaptation. A properly working system of organisation can direct and help the adaptation. This is the catastrophic defense, which hold together the cooperation of more organisations. I am investigating in my essay the connection between disaster management and the global changing of climate, including the level of readiness – at. The challenges of future. The protection against the changes of climate means an additional task for the catastrophic defense. For this reason I state in this paper that the new tasks arised by the challanges of the future can not be handled effectively with the present strength and vudget of strategy. This way I suggest some developments for increasing the ability of reaction. Kulcsszavak: globális éghajlatváltozás, alkalmazkodás, reagáló képesség fejlesztése, lakosságtájékoztatás – felkészítés, katasztrófavédelem, új kihívások Magyarországon – global climate change, adaptation, the development of a reacting ability, population information – preparing, catastrophe protection, the new challanges in Hungary
354
OCHRANA OSÔB A MAJETKU
18. 12. 2009
1. BEVEZETÉS A Föld erőteljesen változik. Az időjárásunk, a klímánk, az egyre növekvő kockázati tényezők közé tartozik. A tudomány szerint a 21. század legnagyobb, és legveszélyesebb kockázati faktora a GLOBÁLIS ÉGHAJLATVÁLTOZÁS.32 A földtörténet során a melegebb (interglaciális) és hidegebb (glaciális) időszakok ciklikusan váltották egymást; amelyek között a Földünk átlagos hőmérséklete 6-8 °C-ot is változhatott.[1] Ezeket a geokémiai kutatások 33 támasztják alá [2]. A gond ott kezdődik, hogy a bolygónk eddig sohasem tapasztalt mértékben és tempóban melegszik. ide kell kép. Az üvegházhatás a természetben jelenlévő, az élet alapvető feltételeit megteremtő folyamat. A problémát az okozza, hogy az ember termelő tevékenysége során olyan gázok34 mennyiségét növeli, amik az üvegházhatást erősítik és ezáltal globális mértékben befolyásolják a hőmérsékletet. Az emberiség hosszú évszázadokon, sőt évezredeken keresztül olyan tevékenységeket folytatott, ami szinte alig károsította a Föld légkörét és alig érezhető természetbeni változásokat okozott. Ez a helyzet azonban az ipari forradalom óta megváltozott, sőt a 20. században még igencsak jelentős mértékben fel is erősödött. Az IPCC negyedik jelentése (2007) szerint is, egyre bizonyosabb, hogy az ember természetalakító szerepe, a káros tevékenységei a Föld klimatikus rendszerét is elérte [3]. Magyarországon a hőmérséklet és a csapadék változása miatt a szélsőséges időjárás helyzetek növekedése lesz tapasztalható a jövőben is. A szélsőséges meteorológiai jelenségek intenzitás növekedése és a nagyobb gyakorisága végett súlyos környezeti károkkal és halálos áldozatokkal kell számolni. Többek között ezért is egyre nagyobb szerepet kap és fog kapni a katasztrófavédelem (hivatásos) és a tűzoltóság (önkormányzati, önkéntes). Egyértelművé válik, hogy a katasztrófavédelemnek nőni (más most növekszik) fog a feladatköre. Az új kihívásokra (klímaváltozás biztonsági-, katasztrófavédelmi kérdései, kritikus infrastruktúra védelme, terrorizmus, migráció - politikai és katasztrófa, veszélyes anyagok kockázatai) a reagálás többletfeladatot jelent. Ezek az új kihívások már a közeljövőben jelentkezni fognak (egyes veszélyek már évek óta a biztonsági szakemberek asztalain vannak), ezért az ellenük való felkészülést (alkalmazkodási,- tűrőképességi35 stratégiák) már most is meg kell kezdeni (megjegyezném, hogy a klímaváltozás káros hatásaitól függetlenül is figyelmet kell fordítani a védekezésekre). Tehát egyre több természeti és társadalmi katasztrófa várható, amit kiemelten magas képzettségű szakállománynak kell majd kezelnie. A klímaváltozás témaköre fontos már a mai 32
Az éghajlatváltozás kifejezés célszerűbb és pontosabb megnevezés, mint a felmelegedés, mert a felmelegedés hőmérséklet emelkedését érti, az éghajlatváltozás pedig a lehűlést is magába foglalja. – szerzői megjegyzés 33
A geokémia tudományága a kémiai elemek vizsgálatán keresztül kutatja a geológiai folyamatokat, kezdve a Föld kialakulásának körülményeinek feltárásával, folytatva a Föld mintegy 4,5 milliárd éves fejlődésének követésével egészen a jelenleg is zajló folyamatokig.
34
Üvegházhatású gázok: olyan a légkörben levő anyagok vagy vegyületek, amik a hőenergiát csapdába ejtik és így melegíti a Földet. 35
Természeti extrémitások és a civilizáció okozta konfliktusok elviselésére való képesség
355
OCHRANA OSÔB A MAJETKU
18. 12. 2009
napokban is. A katasztrófavédelem egyik legfontosabb feladataként jelentkezik az, hogy kielemezze ezeket az eseményeket, hogy képes legyen megtenni a megelőző lépéseket ezen események következményeinek elkerülése / mérséklése (ahol lehet) érdekében.[4]
1.1. A cikk célkitűzései Célom, hogy a mai tudomány talán egyik legvitatottabb és legbizonytalanabb globális problémarendszerét a közönség elé tárjam a lehető leghitelesebb forrásokkal. Cikkem készítése folyamán feladatként tűztem ki, hogy a klímaváltozásból adódó elsődleges és másodlagos hatásokat elemezve, megvizsgáljam a magyarországi hivatásos katasztrófavédelmi szervezet reagáló képességét36 a klímaváltozás elleni küzdelemben és a tapasztaltakon keresztül javaslatokat tegyek a reagáló képesség fokozásának növelésére. Ugyanis a klímaváltozás az egész társadalomra hatással lesz és a hatások ellen való alkalmazkodás nagyon fejletlen még Magyarországon, pontosabban sok a bizonytalan elem, mert még nem tudunk egyértelmű jövőképet37 felállítani. A cikkben ezért keresem a választ, hogy vajon a bizonytalanságok leple alatt, mi vár Magyarországra, mi vár a hivatásos katasztrófavédelmi szervezetre és a hivatásos tűzoltóságokra. További célom a következmények káros hatásainak vizsgálata és elemzése katasztrófavédelmi szempontból és a katasztrófavédelem jövőbeni feladatainak bemutatása.
2. A légkör38 A globális környezeti változásokat vizsgálva megállapítható, hogy leginkább a légkörhöz kapcsolódnak az egész világot érintő problémák. Ez valószínűleg azért mondható ki, mert a levegő a legmobilisabb szállító közeg, benne nagy távolságra és gyorsan, nagy kiterjedésben csak alig korlátozva terjednek az anyagok. Akkor tegyük fel a kérdést: melegszik-e a légkör?39 0
A jelenlegi átlaghőmérséklet 15 0C–ra becsülhető. Mintegy 100 év óta 0,3-0,6 C-kal emelkedett
a Föld átlaghőmérséklete, míg az utóbbi 40 évben 0,2-0,3 0C hőmérsékletemelkedés volt
36
Reagáló (reakció) képesség alatt, a környezetből érkező ingerekre és információkra, a megfelelő ‐ gyorsaságú és hatékonyságú – válaszadást értem a 21. század új kihívásaira levonatkoztatva
37
(a jövőkép mentén lehet hatékonyabb védekezési stratégiákat/módszereket készíteni, amik mentén a mentő‐ beavatkozó erők állományai felkészíthetőek). A meteorológiai szakemberek próbálnak modellek segítségével, jövőképet felállítani.
38
A légkör (atmoszféra) a Földet körülzáró, a gravitáció által megtartott gázburok. Olyan dinamikus rendszer, mely nemcsak egyszerűen elnyeli és visszasugározza a Napból érkező energiát, hanem állandó mozgásban van.
39
1. számú ábra a mellékletben „A globális átlaghőmérséklet alakulása 1860 és 2000 között” címmel található meg
356
OCHRANA OSÔB A MAJETKU
18. 12. 2009
tapasztalható.40 A felmelegedés a tengeri és a szárazföldi területeken is egyaránt jelentkezik. A jégbarlangok hőmérsékletének emelkedése és emellett a gleccserek visszahúzódása megerősíti azt a tényt, hogy az átlaghőmérséklet folyamatosan emelkedik.
3. Az üvegházhatás A tudósok és a politikusok általános véleménye szerint az üvegházhatás a Föld legnagyobb környezeti problémája. Egy francia tudós, Jean-Baptiste Fourier 1827-ben figyelt fel az üvegházhatásra. Megfigyelte, hogy bizonyos gázok az atmoszférában visszatartják a hőt. Ő volt az első, aki az üvegházhatás szót legelsőként használta. Mi is az üvegházhatás? Az üvegházhatás a természetben jelenlévő, az élet alapvető feltételeit megteremtő folyamat. Ez a földi légkör hő-visszatartó tulajdonságát jelenti, amelynek köszönhetően jelenleg a Földünk nem egy hideg hógolyó. Az üvegházhatás tehát természetes jelenség, amely a bolygó klímáját meghatározza. Mértékét alapvetően a légkörben található üvegházhatású gázok (vízgőz, szén-dioxid, metán, nitrogénoxidok stb.) mennyisége határozza meg. Akkor mi is tulajdonképpen a probléma? A problémát az okozza, hogy ember termelő tevékenysége során az üvegházhatású gázok mennyiségét növeli, az üvegházhatást erősíti és ezáltal globális mértékben befolyásolja a hőmérsékletet.41 Elmondható, hogy a világ a 20. században rohamléptekkel haladt előre a fejlődés útján. A fejlődés egyben magában hordozza a globális környezeti problémák sorozatát. A mostani klímaváltozási folyamat abban „új”, hogy az emberi tevékenység nemcsak a mikro- és makroklímát, hanem a globális klímát is befolyásolja.42 Sokan azt mondják, hogy a mostani melegedés is csak egy ismétlődő jelenség, hogy a középkorban is volt egy átmeneti meleg időszak. De ha ezt összehasonlítja az ember a mostani ütemmel43, akkor rádöbben, hogy összehasonlíthatatlan, ugyanis a korábbi melegebb korszakok közös tulajdonsága, hogy sosem ment fel a szén-dioxid koncentráció a 300 ppm44 felé [5].
40
2. számú ábra a mellékletben „Földünk hőmérsékletének változása ezer év változása alapján és a várható jövő” címmel található meg 41
3. számú ábra a mellékletben „A történeti múltban a CO2 és a hőmérséklet között szoros korreláció volt megfigyelhető” címmel található meg 42
4. számú ábra a mellékletben „természetes és a mesterséges hatások miatti hőmérsékletnövekedés a Földön” címmel található meg 43
5. számú ábra a mellékletben „A klímaváltozások összehasonlítása” címmel található meg
44
Ppm ‐ parts per million (milliomodrész). 380 ppm azt jelenti, hogy 380 üvegházhatású gázmolekula van a száraz levegő egymillió molekulájában.
357
OCHRANA OSÔB A MAJETKU
18. 12. 2009
Az üvegházhatás erősödésének fennáll az a veszélye, hogy szélsőségessé válik az éghajlat, aminek következménye, hogy gyakrabban következhetnek be pusztító természeti katasztrófák. Ilyen például az El Nino természeti jelenség, ami mint tudjuk pusztító hurrikánokkal, és szökőárakkal jár együtt. Ezt is a klímaváltozás számlájára írják. Egyes területeket árvíz, másokat tartós aszály fenyeget, eltolódhatnak az éghajlati sávok. A tengerszint-emelkedés, az aszály és más tényezők hatására emberek milliói kerekedhetnek fel, hogy lakóhelyet változtassanak, ami hatalmas migrációhoz vezet, és ez a nagyméretű népvándorlás világméretű konfliktusokat fog okozni, amellyel Magyarországnak is számolnia kell. A szakemberek többsége szerint a globális felmelegedést egyre kiszámíthatatlanabb és szélsőségesebb időjárási jelenségek fogják kísérni, ami szerintük a légkörben tartott többletenergiára vezethető vissza. A fő ok a növekvő üvegházhatás, ami visszafordíthatatlan káros jelenségeket hordoz magában. Hogy az éghajlatváltozás megkezdődött volna? Egyértelműen nem lehet tudományos bizonyossággal kijelenteni, viszont vannak olyan rendkívüli események (természeti katasztrófák) amelyek a globális felmelegedés számlájára írhatóak. Töprengésre pedig nincs idő, hogy van-e klímaváltozás, avagy nincs, mert Földünk egyértelmű vészjeleket, üzenteket küld. A légkörben meredeken emelkedik az üvegházhatású gázok aránya. A földfelszíni légréteg hőmérsékletének növekedése (a legmelegebb tíz esztendő 1990 utánra esik). A közepes földrajzi szélességeken, vagyis Észak-Amerika és Európa nagy részén (hazánkban is), továbbá Dél-Amerika egy részén nyáron több forró napra kell majd számítani. Melegednek a tengerek (szuperviharok családjának kialakulása várható emiatt). Olvadnak a gleccserek (lásd Alpok, a Himalája, a Kilimandzsáró), az árvizek gyakoribbak lesznek és hosszabb ideig fognak tartani. Jeges területek területei visszahúzódódnak. Gyakoribbak az erdő- és bozóttüzek, csökkennek az állóvizek felületei (Balaton). Számítani kell egyes természetes vizek kiszáradására. Tartós aszályok (Darfur, Niger) és helyenként özönvizek jelennek meg (csak Európában, 2002-ben az áradások 16 Mrd dollárnyi kárt okoztak). Egyre könnyebben és kiszámíthatatlanabb módon alakulnak ki szélsőséges időjárások, özönvízszerű esőzések, viharok stb. Gyakoribb és erőteljesebb szélviharok várhatóak. Továbbá tengerszint emelkedés (nem egyenletes emelkedés), klímazónák eltolódása, a sivatagosodás kiterjedése, csapadékeloszlás változása, hegyes területek hóhatárainak változása várható. A fokozott energiaáramlás következtében felerősödhetnek a hóviharok. A hegyi patakok elapadnak, korábban tavaszodik, és hamarabb virágoznak a növények (lásd hazánkban az allergiás tünetek megnyúlását). Egyes állat- és növényfajok kipusztulásának sebessége jelentősen nőtt. És ezeken felül még számtalan káros hatással kell számolni, amit még a tudomány csak sejthet.
4. A Klímaváltozás valószínű hatásai Magyarországon Magyarország a mérsékelt övben helyezkedik el a szoláris felosztás szerint. Ez a földrajzi elhelyezkedés tulajdonképpen nem okoz túlzott éghajlati szélsőségeket. Az ország éghajlata egyöntetű, mivel a tengerszint feletti magasság nagyrészt 200 méternél alacsonyabban van és
358
OCHRANA OSÔB A MAJETKU
18. 12. 2009
a 400 méternél magasabb területek kevesebb, mint 2%-os arányt érnek el (ez majd az árvíz és belvíz szempontjából lesz kiemelten fontos információ). Magyarország átlaghőmérséklete a 20. században a globális mértéket meghaladóan emelkedett.45 Magyarország éghajlata egyre melegebb és szárazabb.46 A melegedés elsősorban a keleti és az észak-nyugati területeken erőteljesebb.47 A telek melegebbek és csapadékban gazdagabbak (árvíznövekedés várható), a nyarak forróbbak, és a csapadék mennyisége folyamatosan csökken48 (területenként változó), az aszály veszélyének a kialakulása egyre nagyobb. Csökkent a talajba szivárgó téli csapadék, mérséklődött a tavaszi csapadék is, s a kevesebb csapadék intenzíven érkezik, gyakorta kis térre koncentrálódva. Következményei aszály, sárlavinák, helyi elöntések, árvizek. A hosszan tartó és magas hőséggel, melyhez a csapadékszegénység társul az alacsony relatív páratartalommal az a gond, hogy megnő az erdő- és bozóttüzek keletkezésének a valószínűsége (ami az emberi gondatlanság miatt komoly kockázatokat jelent). Az erős szél a bajt csak tovább fokozza. Erre példa a Kunfehértói eset, mikor az országban nagyon kevés csapadék hullott, a vegetáció pedig ennek következtében szinte kiszáradt. Erre tetőzött még egy nagy hőhullám, aminek következménye, hogy országszerte erdő – és bozóttüzek alakultak ki (mintegy 2400 hektárnyi erdő éget le). Főként a problémákat az okozza, hogy a kevesebb csapadék intenzívebben hullik le (nyári zivatar formájában). Vagyis a rövid idő alatt lehulló csapadékmennyiségek növekednek. Az egyenlőtlen intenzív lehullás a vízháztartásban okoz problémákat, mivel kevesebb víz fog beszivárogni a talajba, aminek a következménye a lefolyás, ami az árvíz és belvíz kialakulásának a valószínűségét növeli meg. Ezek pedig helyi (sárlavina, földcsuszamlások, lakóépületek elöntése) károkat okoznak és halálos emberi áldozatokkal is járhat [6]. Az időjárási események (árvizek, özönvizek, sárlavinák, viharok, óriási jégesők, tornádószerű jelenségek) súlyos környezeti károkat és halálos áldozatokat eredményezhetnek49, így komolyan oda kell figyelni rájuk. Az éghajlatváltozásból adódó Magyarországi hatások hatni fognak a társadalomra (emberi életmód, egészség), épített környezet, egyes gazdasági ágazatokra, a természeti környezetre, hidrológiai-vízellátásra [6]. Kijelenthető, hogy erőteljesebb és pusztítóbb időjárási viszonyokkal fogunk térben és időben egyaránt gyakrabban találkozni Magyarországon50, amire még most fel kell 45
6. számú ábra a mellékletben „Az évi középhőmérséklet Magyarországon (1901‐2001) ‐ emelkedés tapasztalható” címmel található meg 46
Szeretném tisztázni mindenekelőtt azt, hogy Magyarország történetében voltak már száraz forró nyarak. Viszont a baj az, hogy az újabb száraz periódusoknak jóval nagyobb lesz a káros hatása.
47
7. számú ábra a mellékletben „Országos melegedési trend: az éves átlaghőmérséklet változása, 1975‐2005” címmel található meg 48
8. számú ábra a mellékletben „Magyarország csapadék változása” címmel található meg
49
9.‐10. számú ábrák a mellékletben „2005. április 19‐21‐i vízkáresemények: Mátrakeresztes” „Felhőszakadás utáni állapot Mádon „és címmel található meg 50
11. számú ábra a mellékletben „Az extrém csapadékú (20 mm feletti) napok számának a változása 1976 és 2001 között” címmel található meg
359
OCHRANA OSÔB A MAJETKU
18. 12. 2009
készülni (alkalmazkodás). Hogy a katasztrófák elleni védekezés sikeres legyen, elengedhetetlen egy olyan kooperáció, amelyik a károk megelőzésében és az elhárításban egy összetett láncot alkotva küzd és küzd a mindennapok új kihívásaival szemben. Az alkalmazkodásban és a védekezésben pedig egy olyan komplex, és összetett szervezeti rendszer tud megfelelően segítséget nyújtani, mint a magyar katasztrófavédelem. A következőkben a magyar katasztrófavédelem szerteágazó komplexitásával fogok foglalkozni, illetve bemutatásra kerül a szervezeti rendszer feladatköre és a jövőbeni irányvonalai, ami a működésére hatással lesz.
5. A globális klímaváltozás és a katasztrófavédelem „Az Államok elsődleges felelőssége az embereket és vagyontárgyaikat területükön megóvni a veszélyhelyzettől és ezért létfontosságú, hogy prioritást kapjon a katasztrófaveszély csökkentése a nemzeti politikában, amihez a rendelkezésre álló forrásokat biztosítani kell” 2005. január 18.-22. között Japánban, Kobéban megtartott II. Katasztrófavédelmi Világkonferencia. A Konferenciát záró Hiogói nyilatkozat Ha a katasztrófavédelem célját a 1999. évi LXXIV. törvény figyelembe vételével le kellene írni pár szóban, akkor az alábbi meghatározást lehetne használni: A veszélyek hatékony megelőzése, gyors reagálás és következmény-felszámolás. Az ország biztonsági rendszerébe integrálódva az élet- vagyon, szociális biztonság és a gazdaság védelme. [7] Irányítási rendje51 A katasztrófák elleni védekezés állami szintű irányítása a Kormány feladata. A felső szintű és a szakmai irányítás mindenek előtt a Központi Koordinációs Bizottság (KKB), valamint az ÖM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF - a katasztrófavédelem hivatásos központi szerve - az állami tűzoltóság és a polgári védelem összevonása révén) felelőssége. Területi szervei a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok, helyi szervei a polgári védelmi kirendeltségek, irodák. A településen a polgármester felelős a katasztrófavédelmi feladatok végrehajtásáért. Tehát direkt irányítást csak a megyei igazgatóságokra, Budapesten a fővárosi polgári védelmi igazgatóságra, a polgári védelmi kirendeltségekre és a polgári védelmi irodákra gyakorol. A hivatásos önkormányzati tűzoltóságokra nem gyakorol direkt irányítást, csak szakmai felügyeletet. A törvényi szabályozás közül hármat emelnék ki: 51
12. számú ábra a mellékletben „A katasztrófavédelem irányítása” címmel található meg
360
OCHRANA OSÔB A MAJETKU
18. 12. 2009
1. A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről, valamint a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény (1996. április 23.) 2. A polgári védelemről szóló 1996. évi XXXVII. törvény (1996. április 30.) 3. A katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény, mely 2000. január 1-jével lépett hatályba. Ezek a jogszabályok határozzák meg, hogy a katasztrófavédelem és a tűzoltóságok (tűz- és polgári védelem) ma Magyarországon hogyan valósíthatják meg a káresemények (árvíz, belvíz, viharkárok, bozót,- és erdőtüzek, rendkívüli esőzések stb.) megelőzését, azok elhárítását, (illetve a hatásainak felszámolása) és az elsődleges rehabilitációs műveletekre foganosított tevékenységeket. Ezek közül a polgári védelmi törvény (1996. évi XXXVII. törvény) a következő meteorológiai veszélyhelyzetekkel kapcsolatban rendelkezik: az ár- és belvizek, a huzamosabb, több napon át tartó havazás és/vagy hófúvás, régión belül egyidejűleg járhatatlan vasútvonal, főút, valamint legalább öt mellékút, kedvezőtlen meteorológiai viszonyok esetén a határértékeket meghaladó légszennyezés stb. A polgári védelemi szervezetek egyre nagyobb szerepet kapnak a katasztrófák elleni védekezésben. A három törvény nem tartalmaz konkrét vagy részletező utalásokat, a klímaváltozás jövőbeni hatásai, valamint következményei tekintetében. Ennek egyszerűen az az oka, hogy amikor készítették őket (1996, 1999), akkor az éghajlatváltozás kérdésköre még nem foglalkoztatta a szakma képviselőit és a törvényalkotókat. Nem volt még tapasztalható és egyértelmű jele a klímaváltozás káros hatásainak. A szabályozás kidolgozása során az éghajlatváltozás kockázata és hatása elleni küzdelem a jogalkotók számára még nem volt „kiemelt” szempont. A katasztrófavédelem tervezi és szervezi a katasztrófák elleni védekezési feladatokat, de mivel ez az irányítás egy olyan komplex feladat-, és tevékenységrendszer, ahol elengedhetetlen a jól működő kooperáció.52 Feladatok és tennivalók hárulnak továbbá a kormányra, a minisztériumokra, az országos hatáskörű szervekre, az önkormányzatokra is egyaránt. A feladatok összetettsége és bonyolultsága miatt a hivatásos katasztrófavédelem egymaga képtelen lenne az ország életének biztonságos szinten tartásához, ezért szükségeltetik, hogy az állami szervekkel, más szakmai szervezetekkel, a gazdasági élet sok más szereplőjével együtt vegyen részt a katasztrófák elleni védekezésben (sőt a külföldi hatóságokkal való kooperáció is felértékelődik, így már most ki kell alakítani a jól működő folyamatos gyakorlatozásokat, közös informatikai rendszereket, képzési lehetőségeket). A katasztrófák felszámolása egy adott földrajzi térségben csak a hatóságok az önkéntes szervezetek és a lakosság bevonásával lehetséges.53 A természeti és civilizációs katasztrófák elleni védekezés nemzeti érdek is egyben (főleg, ha szomszédos országokról van szó), így ma Magyarországon nagyon aktuális nemzeti feladattá (nemzeti és alapvető emberi értéké) nőtte ki magát. 52
1999. évi LXXIV. Törvény 2. § (1) mondja ki, hogy kiknek kell részt venni a védekezésben és a helyreállításban. Fontos megjegyeznem, hogy a határőrség, mint önálló szerv 2008. 01. 01‐től nem létezik így, mert beintegrálódott a rendőrségbe. 53
Láng István (VAHAVA klímakutató program elnöke) elmondta nekem, hogy szerinte a megoldás abban rejlik, hogy minden település valamilyen szinten maga oldaná meg a védekezési munkálatokat, persze, csak kisebb veszélyhelyzet esetében, a nagyobb káreseményeknél a katasztrófavédelem látná el ezt.
361
OCHRANA OSÔB A MAJETKU
18. 12. 2009
Ha közösen nem lépnek fel Magyarországon a katasztrófák ellen, akkor az a fejlődés korlátja lehet, mivel az ország gazdasági élete nem mondható erősnek. Továbbá nemzetközi viszonylatban rontják az ország megítélését. Az alapvető ország stratégiai célok is csak együttesen valósíthatóak meg. Ha van megfelelő gazdasági, anyagi, szellemi, szakmai, tudományos háttér. A 2005. január 18. és 22. között Kobéban (Japán) megtartott II. Katasztrófavédelmi Világkonferencia mottója: „Az államok elsődleges felelőssége az embereket és vagyontárgyaikat területükön megóvni a veszélyhelyzettől, és ezért létfontosságú, hogy prioritást kapjon a katasztrófaveszély csökkentése a nemzeti politikában, amihez a rendelkezésre álló forrásokat biztosítani kell.” A Konferenciát záró Hiogói nyilatkozatból (mottóból) is látszik, hogy mind nemzeti és mind nemzetközi szinten hatékonyabbá kell tenni az alkalmazkodási (adaptation) stratégiákat, a veszélyhelyzet kezelő kutatásokat, a kárenyhítő módszerek kidolgozását. Ezekben pedig a katasztrófavédelemnek és a tűzoltóságoknak (és engedjék meg, hogy kicsit fényezzem) kiemelkedően fontos szerep jut és fog is jutni már a közeljövőben is. A világban megfigyelhető egy erősödő folyamat, amely a katasztrófaveszélyt és a védekezést elsődleges helyre kívánja helyezni. A fenti konferencia vitaindító anyaga számos konkrét megállapítást tartalmazott, amely közül az alábbi kettőt érdemes kiemelni:
1. Két évtized alatt a különböző katasztrófaesemények 200 millió embert érintettek 2. Nemzetközi szinten elismerték és megerősítették, hogy a fenntartható fejlődés és a katasztrófák csökkentésének érdekében egységes, szisztematikus irányelvek, szabályok és jogszabályi előírások kidolgozására van szükség, bilaterális, regionális és nemzetközi szinteken A konferencia a 2005-2015. éves időszakra Akciótervet fogalmazott meg: • Minden ország, állam maga felelős a saját fenntartható fejlődésének biztosításáért és a katasztrófák csökkentéséért • Megerősíteni azt a tényt, hogy az államok felelőssége és nemzeti ügye a katasztrófák csökkentése, amely erős szervezeti háttérrel kell hogy rendelkezzen; • A kormányok katasztrófa-kockázatokkal szembeni felelősségének megerősítése, a tudatosság és képesség növelése • A megelőzési kultúra erősítése, ehhez a megfelelő források mobilizálására és a megtérülő beruházások kivitelezésére van szükség. Ilyenek a kockázatbecslés és a korai riasztáshoz kapcsolódó beruházások • Növelni a proaktív intézkedéseket, amelyek növelik a katasztrófákkal szembeni ellenállóképességet Fenntartható fejlődés egyik alap feltétele a katasztrófák számának, hatásának, társadalmi szintű hatékony kezelése. A katasztrófák elleni védekezés olyan bonyolult és szerteágazó komplexum, hogy elengedhetetlen, egy olyan stratégiai iránymutató, ami a védekezési mechanizmust össze tudná fogni. A II. Katasztrófavédelmi Világkonferencia megkövetelte, hogy legyen egy közös stratégiai gondolkodás. Ezek a megállapítások az alábbiakat tartalmazták: • A katasztrófák számának csökkentése legyen nemzeti és helyi szinten elsődleges feladat, és legyen egy erős szervezeti háttér • A katasztrófavédelmi szervezetrendszert reagáló képességét fejleszteni kell, továbbá erősíteni kell a katasztrófa felkészültséget • A megelőzési kultúra fejlesztése (a jelenlegi kockázati tényezők csökkentése), források kialakítása 362
OCHRANA OSÔB A MAJETKU
18. 12. 2009
A klímaváltozásnak elsődleges és másodlagos hatásaival kell számolni [8] Az elsődleges hatások: azok, amelyeket a klímaváltozás közvetlenül kiválthat. • Extrém magas - alacsony hőmérséklet;54 • Extrém csapadékok (tartós esőzés, felhőszakadás, jégeső vagy tartós, maradandó hóréteget adó és/vagy hófúvással együtt járó havazás);55 • Szélvihar (orkán, forgószél) stb. A másodlagos hatások: amelyek az elsődleges hatásokból következhetnek be, akár egymással kombinálva. • Ár és belvíz • Sárfolyam, földcsuszamlás • Aszály, elsivatagosodás • Intenzívebb erdő és bozóttüzek • Kritikus infrastruktúra sérülése, közüzemi és egyéb ellátó szolgáltatások zavarai hiányhelyzetek kialakulása • Egészségi, pszichikai, humán komfort negatív következmények kialakulása • Társadalmi működési zavarok a pénzügyi, gazdasági, közigazgatási szférákban stb. Magyarországot, ha katasztrófák szempontjából vizsgáljuk, akkor megállapítható, hogy nem tartozik a katasztrófák sújtotta területek közé. Viszont a földrajzi elhelyezkedés, az infrastruktúrák, a lakosság sűrűsége (107 fő / km2) végett, továbbá az ipari és közlekedési szerkezete miatt viszont nem ritkák a jelentősebb anyagi kockázatokkal járó káresemények. Plusz még számolni kell a szomszédos országok katasztrófa hatásaira is. A fentebb említett hatások nagyban meghatározzák a társadalmi, gazdasági fejlődést (nagymértékű emberi, gazdasági, társadalmi károkat tudnak okozni). Problémát okozhatnak az egész társadalomra vagy nemzetgazdaságra nézve, avagy az egyes szektorokban (energia, informatikai és távközlési, egészségügyi, élelmiszer- és ivóvíz, szállítás és közlekedési, ipari szektor stb.…) is.
A katasztrófa elleni védelem fő feladatai 1999. évi LXXIV. Törvény56 (továbbiakban kat. törvény) által egységesítve lett az állami tűzoltóság és a polgári védelem egy szervezet alá, a hivatásos katasztrófavédelem alá. Minden olyan rendszabályok és tevékenységek, melyek magukban foglalják: • A veszélyes események bekövetkezésének megelőzését 54
13. számú ábra a mellékletben „Extrém hőmérsékleti indexek változása tíz magyarországi állomásra a svájci ETH modell alapján” címmel található meg 55
14. számú ábra a mellékletben „Extrém csapadék indexek változása Magyarországra a svájci ETH modell alapján” címmel található meg 56
A katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről. A végrehajtásáról szóló 179/1999 (XII. 10.) kormányrendelet és a katasztrófa törvény 2000. 01. 01‐től lépett hatályba.
363
OCHRANA OSÔB A MAJETKU
18. 12. 2009
•
A bekövetkezett esemény káros hatásainak a továbbterjedését megakadályozni, beavatkozni • A káros hatások felszámolása utáni az élethez feltétlenül szükséges alapvető alapellátást helyreállítani. A cél, hogy a lakosságnak (a rendelkezésre álló erőforrások függvényében) olyan biztonságos életkörülmény biztosítása, mely katasztrófa kialakulása esetén sem csorbul drasztikusan. Tehát a társadalom élet,- és vagyonbiztonságához olyan feltételeket kell biztosítani, ami katasztrófa eseménykor is az eredeti (biztonságos) állapot újra felállítható.
5.1. A Katasztrófavédelem jövőbeni feladatai [9] A katasztrófavédelem jövőbeni feladatát a veszélyforrások, a veszélyeztető hatások, a növekvő veszélyek és az új típusú kihívás körében megjelenő veszélyek határozzák meg. Az állandósult veszélyforrásoknak tekintendő az árvízi és belvízi események, és az utóbbi időben nagyobb gyakorisággal bekövetkező rendkívüli időjárási körülmények, a „hagyományos” jellegű ipari veszélyeztetések mellett, úgymint az atomerőmű és a vegyi üzemek potenciális veszélyeztetése. Növekvő tendenciát mutató veszélyforrás a veszélyes anyagok szállítása (közúti, vasúti, vízi) Az új típusú kockázati tényezők: nemzetközi terrorizmusból és a tömegpusztító fegyverek meglétéből következtethető, jelentős mértékben kiszámíthatatlan, ugyanakkor valós veszélyeztetés. A következőkben röviden összefoglalásra kerülnek azok a legfontosabb feladatok, melyek, a katasztrófavédelem jövőbeni „klímastratégiájában” szerepelhetnek majd. Ezek a reagáló képesség fokozást segítik elő (olyan fejlesztési célok vagy irányok, amelyek növelik a taktikai hatékonyságot mind a jelenlegi mind a jövőbeni feladatokra nézve).
Az új kihívások, úgymint a klímaváltozás biztonsági-, katasztrófavédelmi kérdései, kritikus infrastruktúra védelme, terrorizmus, politikai és katasztrófa migráció, veszélyes anyagok kockázatai többlet feladatot jelentenek majd, de néhány kihívás hatását már mist is lehet érezni. Úgy gondolom, hogy az alábbi 5 területet késztetik válaszreakcióra az új kihívások, így a reagáló képesség hatékony növelését ezen területek fejlesztésével érhetjük el: 1. 2. 3. 4. 5.
Kutatás – tudományos kooperáció Kiképzés / oktatás Műszaki fejlesztés / innováció Jogi szabályozás Humándimenzió
1. Kutatás – tudományos kooperáció Megfelelő adatbázis kidolgozása • Létre kell hozni a klímaváltozással kapcsolatos katasztrófavédelmi események, intézkedések adatbázisát Melyekhez be kell emelni • Más szervek (OMSZ, egyéb) adatait, trendjeinek eredményeit, éghajlatváltozással kapcsolatosan Ezeket szoftverekkel demonstrálhatóvá kell tenni • Kockázatelemző módszerek kutatása, és alkalmazása. – ezen a területen már vannak eredmények - Kidolgozásra került a klimatikus kockázatelemzés, 364
OCHRANA OSÔB A MAJETKU
18. 12. 2009
kockázatkezelés új paradigmatikus módszere, a nem valószínűségi kockázatelemzés, quo rum-függvény. Franklin-paraméterek, ezekre épülő Flórián-stratégia, továbbá a SORS sejtautomata modell • A lakosság védelmével kapcsolatos kutatások: egyre nagyobb figyelmet kell biztosítani: a lakosság –felkészítés, tájékoztatási, kríziskommunikációra stb. – Pest megyére nézve már folytak kutatások, de gond, hogy hiányzik az egységes országos felkészítési program és a megyénkénti végrehajtás • A katasztrófavédelem fogalomrendszerének tudományos és egységes kidolgozása • A kutatáshoz jegyezném meg, hogy a katasztrófavédelem folyamatosan részt vesz a nagyobb magyarországi kutatásokban pl: VAHAVA, KLÍMA-KKT 2. Kiképzés / oktatás • • • • • •
• • •
A katasztrófavédelem szervezeti rendszerének tovább fejlesztése. Az irányító- és vezetési rendszerek a klímaváltozáshoz való illesztése. Az új kihívásokhoz új módszerek, taktikai eljárások kidolgozása, és alkalmazása Az új kihívások vonatkozásában is képzett és döntési jogosítványokkal felruházott szakembereket alkalmazása – itt jelenik meg szerintem a civil tudományos szféra Korszerűbb és szakszerűbb kiképzés, felkészítés és továbbképzés biztosítása a szakállomány részére a jövő kihívásaival szemben A katasztrófavédelmi humánerőforrás (oktatás és továbbképzés) fejlesztése a klímaváltozás által támasztott követelmények figyelembe vételével. az információs rendszerek jelentősebb ütemű kiépítéséhez, biztosítani kell a rendszerek használatára képes humán oldali felkészültséget - lásd aug. 20 mikor nem tudta a kezelő, h. melyik e-mail-eket kell olvasni, 112-es hívószám – melyhez felkészített személyzet szükséges. Esetleg itt fogalmazódik meg, hogy van-e értelme egy közös bázison telepíteni a tűzoltói, rendőri, mentői állományokat, amik külföldön működnek, jelenleg itthon nem. A jelenlegi képzési rendszer folyamatos fejlesztése a környező országok képzési tapasztalatainak figyelembe vételével történjen Krízis intervenciós Team kiépítése / fejlesztése A tűzoltók munkáját nagyobb pszichológiai és orvosi ellenőrzés kell, hogy kísérje.57 Minden szervezetet emberek alkotnak, akik sérülékenyek. Az egyre nagyobb intenzitású viharok jelentős mennyiségű időben elhúzódó műszaki mentéssel (tetőbontás, kéménybontás, fakivágások stb.) jár együtt. Továbbá a magasabb környezeti hőmérsékletben dolgozók hőháztartása negatívan módosul. Egyrészt a megnövekedett fizikai munkavégzéstől másrészt a jelenlegi védőfelszerelések (belső mikroklímája) miatt. Például 41C0-nál jelentősen csökken a reagáló képesség. Egy átlagos tűzoltó átlagos munkavégzésnél, kb. 50-60 l/perc levegőt használ fel. De extrém körülmények között, ha a test hőmérséklet emelkedésénél ez az érték már 110 l/per, mondhatjuk úgy is, hogy a tűzoltó a magával vitt levegőmennyiségnek már csak a felét tudja felhasználni.
57
„A globális felmelegedés miatti szélsőséges időjárási jelenségek miatt előfordul, hogy a fővárosi tűzoltóknak három nap alatt több mint ezer alkalommal kellett kivonulniuk” ‐ mondta Dr. Bende Péter tűó. vezérőrnagy, a Fővárosi Tűzoltó‐parancsnokság vezetője
365
OCHRANA OSÔB A MAJETKU
•
18. 12. 2009
Megoldás mindenképen a hőelvonás lehetne. PL: hűtőgáz áramoltatás a test körül (sisakban már működik), párologtatás és az aktív szellőztetés a bevetési ruhák esetében gyakorlatilag nem megoldott A fáradékonyság csökkentése a célirányos edzéstervvel, tűz szimulátoros konténerekkel, illetve a kárhelyszínen (ahol időben elnyúló az esemény) ott pihentető mobil konténerekkel, erdőtüzek esetében hűtőrendszerekkel legyenek kiegészítve. a probléma az én meglátásom szerint az, hogy az állomány az eszközarzenálját jól alkalmazza kárfelszámolásoknál. Extrém események pedig mindig is voltak és lesznek. A gond inkább az, hogy a tűzoltók egyre jobban egy megváltozott és szélsőségesebb klimatológiai viszonyok között dolgoznak. Nemcsak a „régi” feladatokat látva el, hanem a viharok miatt meghatványozódott a műszaki mentési feladatok. A tűzoltóruhákban a munkavégzés megterhelő. De ha folyamatosan ilyen extrém körülmények között dolgoznak a beavatkozók, akkor kimerültség, idegrendszeri gyengeség, reagáló képesség csökkenés lép fel. A tűzoltókat így védeni kell. Egyszer magát az embert kell felkészíteni, másrészt a ruházatát (minél könnyebb, ill. minél kedvezőbb belső mikroklíma kialakítása) kell az extrém körülményekhez igazítani. Az egyetemeken / főiskolákon levő katasztrófavédelmi oktatás korszerűsítése
3. Műszaki fejlesztés / innováció •
• • •
•
A mentő-tűzvédelmi lefedettség európai szintű megteremtése Magyarországon – jelenleg már olyan égési feltételekkel találkozik az ember, hogy ha 10 percen belül nem kezdődik meg a tűz oltása, akkor a tűzvizsgálót lehet hívni. Németország egyik tartományában a riasztástól számított nyolcadik percben már ki kell érniük a tűzoltóknak a helyszínre A kárelhárításhoz szükséges további és új eszközök, felszerelések beszerzése, valamint ezek optimális területi allokációja. (pl. monitoring rendszerek hordozható klímaberendezések, mobil szivattyúkapacitás bővítése58 Ki kell alakítani az egységes belügyi digitális integrált szolgáltatású távközlő hálózatot (EBH), amelyhez a Katasztrófavédelmi Országos Információs Rendszer (KOIR) rendszerintegrációját be kell vonni. Az EDR rendszer folyamatos kiépítése és a lefedettség biztosítása59 - ezen a területen rengeteg hiányosság van még – először is a közös gyakorlatoknál nem működik rendesen, továbbá nincs lefedve a hegyekben stb. De a reagáló képesség fokozása érdekében tovább kell folytatni az EDR rendszer működésével kapcsolatos feladatokat, jogosultságokat (hogy nagymértékben javítani lehessen a kárhelyszínen dolgozók információáramlását és a társszervekkel történő együttműködést) Műszaki fejlesztések, beruházások (oltó- és műszaki mentőfelszerelések, speciális kárterület felderítő,- mentő eszközök, speciális gépkocsik, speciális vízi járművek,
58
A kárelhárítási területen eredményként mondható el, hogy a kutatásaim kezdetén még olyan szívatyúk voltak rendszeresítve, amelyek a szennyezett zagyos vízzel nem tudtak mit kezdeni és ezt meg is említettem az akkori dolgozatban, azóta viszont rendszeresítve lett a Honda zagy szivattyú WT 30, amik már a zagyos vízzel könnyen meg tudnak birkózni.
59
Az egységes digitális rádió‐távközlő rendszerről szóló 109/2007. (V. 15.) Korm. rendelet. Az EDR rendszer leváltja az analóg rendszereket, mellyel nagymértékben javítja a kárhelyszínen dolgozók információáramlását és a társszervekkel történő együttműködést.
366
OCHRANA OSÔB A MAJETKU
18. 12. 2009
monitoring rendszerek és/vagy elemeik, hordozható klímaberendezések, különböző teljesítményű szivattyúk60 és légcserélő berendezések, hőszigetelt sátrak és konténerek) felszerelések beszerzése (védőruházatok, hőszigetelő anyagok, kánikulaelsősegély felszerelések, vízi személyi mentőeszközök stb.). • A legkorszerűbb nemzetközi és hazai informatikai hálózatokkal is kompatibilis országos katasztrófavédelmi (tér)informatikai és bevetés-irányítási rendszer(ek) kiépítése. 4. Jogi szabályozás • • •
• •
Jogszabály kiegészítés kell, ugyanis a hátrom nagy tv-ünk (pv, tűzvédelmi, katasztrófavédelmi) nem tartalmaz klímaváltozásra utaló jeleket. A katasztrófavédelmi törvény végrehajtásáról szóló 179/1999. (XII. 10.) Kormányrendelet 5.§ -ból levezethető kilenc kategóriába sorolható veszélyhelyzetet illetve katasztrófatípust ki kell egészíteni, a veszélyhelyzetet el nem érő eseményekkel61 Települések polgári védelmi besorolása (114/1995. (IX. 27.) ) – az újszerű veszélyeztető tényezők miatt a jelenlegi besorolást felül kell vizsgálni, hiszen a jelenlegi szabályozás a klímaváltozás másodlagos hatásai közül csak az árvizek általi veszélyeztetettséget tartalmazza. A jogszabályi hátterek módosítása az új követelményi rendszerek figyelembe vételével kell, hogy történjen, ami egyszerűbben, nem komplikáltan és elfogadható módon (beavatkozó erőknek) határozná meg a katasztrófavédelem feladat,- és hatáskörét Nemzeti katasztrófavédelmi stratégiát többek között a klímaváltozás hatásai elleni védekezési lehetőségekkel ki kell egészíteni és jogerőre kell vonni a parlament által – mert jelenleg nem rendelkezünk az országgyűlés által megszavazott stratégiával. Van Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiánk, de nincs Nemzeti Katasztrófavédelmi Stratégiánk
5. Humándimenzió - Lakosságvédelem A klímaváltozás a lakosságra két feleképpen fog hatni. Az egyik a direkt (közvetlen) módon: a lakosság szervezetét és pszichéjét terheli meg (hőguta, fulladás, pszichikai trauma). A másik indirekt (közvetett) módon, melyek a polgár mindennapi életéhez szükséges szolgáltatásokat veszélyezteti (távfűtés leállása, ivóvíz szolgáltatási gondok, tartós vagy időszakos áramkimaradás, (tömeg)közlekedési zavarok). Vizsgálódásaim kezdetén a tudományos kutatásokban a lakosság védelmével alig találkoztam. Nagyobb figyelmet kapott a mezőgazdaság, a vízgazdálkodás és egyéb ágazatok. Láng István professzor úrral beszélgetve, megkérdeztem Öt, hogy a VAHAVA után mik lehetnek a kutatási irányok? Azt mondta nekem, hogy az egyik a humándimenzió. Az MTA klímakonferenciáján (nov. 28) a humándimenzió előtérbe került, a Klímacsúcson (február 27) már erőteljesebben foglalkoztak a lakossággal. 60
A jelenlegi tűzoltófecskendők tiszta vízre vannak kifejlesztve, azaz a centrifugált szivattyúk nem tudnak sáros, szennyezett vizet mentesíteni, ezért a jövőben olyan műszaki fejlesztésű szivattyúk szükségesek, amelyek zagyos vízzel borított területet is tudnak mentesíteni.
61
Úgymint az özönvízszerű esők, a jégesők, az aszályok, az új kórokozók és kártevők megjelenése, a korai és késői fagyok, a hóakadályok, a hőséghullámok, a szélviharok, az erdő‐ és bozóttüzek.
367
OCHRANA OSÔB A MAJETKU
18. 12. 2009
A katasztrófavédelemnek voltak és lesznek lakosságvédelmi feladatai. A lakosságot megfelelő mértékben tájékoztatni kell a klímaváltozás elsődleges és másodlagos hatásairól. Fel kell készíteni őket többek között a súlyos ipari balesetek elleni védelemre, a rendkívüli időjárási eseményekkor követendő helyes magatartási formákra, a kitelepítéskor, kimenekítéskor alkalmazott helyes viselkedési normákra és a veszélytudatot újra fel kell ébreszteni.62 A lakosság és egyes intézmények felkészítése az éghajlatváltozás várható következményeire azért kiemelten fontos, mert ha felismerik a fenyegetést, akkor a „kényelmes biztonságérzetük” reális szinten fog mozogni, így érdekelté válnak, hogy bekapcsolódjanak az alkalmazkodási mechanizmusba. Továbbá a fenntarthatóbb jövőért minden egyes embernek kötelező cselekednie, a kibocsátási tendenciába igen is bele tud szólni, nyúlni minden egyes ember.[10]
5.2. A katasztrófavédelem jövőbeni fejlesztései [11] Az alábbi területeken: • Megelőzési kultúra fejlesztése • Reagálási képesség és felkészültség fejlesztése • Nemzetközi együttműködés minőségi fejlesztése Társadalmi változásokhoz igazított ösztönzési, finanszírozási, hatósági, tervezési, kommunikációs, együttműködési rendszerek kialakítása • Polgári védelem feladatrendszerének korszerűsítése, a polgári védelem közelítése a napi élet veszélyeihez • A lakosság, a közintézmények, a vállalkozói szféra fokozatos bevonása és felkészítése a klímaváltozás valószínűsíthető következményeire A tűzoltóságok technikai fejlesztéseinek irányát úgy célszerű meghatározni, hogy a folyamatosság, a fejlesztések egymásra épülése megvalósulhasson. Ennek érdekében említésre méltóak a múltbéli fejlesztések, 63 amik a jelen fejlesztési irányát nagyban befolyásolják. 2002-ben lezárult egy nagyszabású fejlesztési program. A 2003-2006-ig tartó fejlesztési koncepció (5/2001. (BK.2.) BM utasítás figyelembevételével) valósult meg. A fejlesztésekre a pénz a Hivatásos Önkormányzati és Önkéntes Köztestületi Tűzoltóságok Tűzvédelmi Bírságból, a biztosítók tűzvédelmi hozzájárulásból és pályázatok útján lett biztosítva. A tűzoltósági fejlesztések folyamatossága töretlen 2006 után is. 2006-2010-ig történő fejlesztések időszak nagyon erőteljes fejlesztésekbe csapott át. A hivatásos önkormányzati és önkéntes köztestületi tűzoltóságok ezen időszakra vonatkozó szakmai koncepciója jóváhagyásra került. Sikerként könyvelhető el, hogy 1,5 %-ra emelték a biztosítói hozzájárulást. Ennek az időszaknak a fő célja a gépjárműparkok és azok eszközeinek a cseréje, továbbá egyre nagyobb hangsúlyt kap a tűzoltók egyéni védelmének, védőfelszerelésének64 (hő kamera, bodyguard, pánikriasztók, bevetés-irányító tábla) 62
Az éghajlati katasztrófák különösképpen nagyon sok embert egyszerre és egy időben érinthetnek, és éppen a központi függések miatt nehéz az egyéni védekezés lehetősége. Magyarországon a korábbi centralizált állami védelmi rendszer leépült, az öntevékeny magatartásra épülő rendszer még kialakulatlan. A lakosságtájékoztatást ezért kiemelt területként kell kezelni a globális klímaváltozás hatásainak csökkentése és az alkalmazkodás során. 63
1. számú táblázat a mellékletben „A tűzoltóság technikai fejlesztései” címmel található meg 15. számú ábra a mellékletben „A tűzoltófejlesztések pénzvonzatai millió Ft‐ban” címmel található meg 16. számú ábra a mellékletben „Védőeszköz fejlesztés egyedi eszköz pályázat 2002‐2006” címen található
368
OCHRANA OSÔB A MAJETKU
18. 12. 2009
biztosítása. Az oktatás terén a tűz szimulációs konténer rendszer került előtérbe. A tűzoltóság mellett a polgári védelmet is fejlesztették (fejlesztik). Ezek a fejlesztések a klímaváltozás okozta veszélyhelyzetek elhárításában, kárfelszámolásában már hatékonyabban tudnak segíteni, de nem szabad elfeledni, hogy a növekvő újszerű kihívásokra való sikeres válaszadás, csak korszerű eszközökkel, járműparkkal, és megfelelő létszámú állománnyal lehetséges. Összefoglalva, azon országok, amelyek irányelveket, jogi és intézményi kereteket biztosítanak a katasztrófák csökkentésére, és ezeket képesek fejleszteni, a fejlődést nyomon követni, speciális és mérhető mutatók segítségével, hatékonyabban kezelik a kockázatokat, és érnek el széleskörű társadalmi egyeztetést az intézkedéseikkel kapcsolatban.
Az eddig elért eredményekre alapozva, csak egy olyan szervezet tud az új kihívásokkal szembeszállni, • Ami a változásokra jól reagál. • Ami képes, és fel is tudja venni a lépést a megváltozott körülményekkel. • Tud szakmailag és működésében változni, de stabil értékrenddel rendelkezik. • Van folyamatos megújulás melletti képessége és elkötelezettsége. • Finanszírozása feladatarányos, és hatékony költséggazdálkodást folytat.
6. Befejezés Kijelenthető, hogy a globális klímaváltozás természetes folyamati része viszont a mostanság tapasztaltak (szélsőséges időjárás, árvizek, meleg rekordok, természeti katasztrófák, stb.) azt éreztetik velünk, hogy a Földön valami nem működik jól. A probléma ott kezdődött, hogy az ember nem ismerte fel (vagy nem akarta felismerni) tetteinek káros következményeit. Amikor már felismerte, hogy gond van, akkor pedig olyan intézkedéseket, vagy elméleteket hozott, melyeknek az a lényege, hogy aki hozta, az tovább szennyezhet következmények nélkül. Ezért nem vagyok híve az emisszió kereskedelemnek. Az utóbbi pár évtizedben azonban egyre nyilvánvalóbb volt, hogy a palackból kiengedett szellemet csak közösen lehet megfogni, ellene együtt, egy akarattal lehet tenni. Ez csak közös gondolkodással és együttes cselekedetekkel a fenntartható fejlődés érdekében lehetséges. Amikor felfedezték a globális problémákat, közösen egy célért racionálisan cselekedtek, aminek következménye a siker volt. Például az ózon esetében, amelynek mérete manapság csökkenni látszik. A kibocsátási szabályozások további eredményeket hoztak, például a folyók szennyezettsége, vagy a városok légszennyezettségét illetően. A siker kulcsa a tudomány a tudománnyal és a tudomány a politikával való együttműködése. Az üvegházhatású gázok portáján egy reményteljesebb szakasz után visszaesés (Hágai csúcstalálkozó, Kiotói Jegyzőkönyv be nem tartása) volt tapasztalható. Magyarország célja, hogy a klímaváltozásból következő társadalmi-emberi veszteségek és károk a lehetőségekhez mérten a legalacsonyabb szinten való tartása. Ehhez viszont elengedhetetlen olyan azonos elvekre épülő stratégia, amely mentén szervezetten lehet cselekedni. A parlament egyhangúan elfogadta ezt a vezérstratégiát, vagyis a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiát. A NÉS több irányvonalat ajánl, többek között a katasztrófavédelemnek. A klímaváltozás és az új kihívások komplexitása végett az sem kizárt,
369
OCHRANA OSÔB A MAJETKU
18. 12. 2009
hogy a katasztrófavédelem szervezeti rendszere át fog alakulni, az új követelmények megfelelő lereagálása végett. A szélsőséges időjárási jelenségek következményeinek felszámolását normális esetekben a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok látják el, de, ha egy időben több helyszínen is jelentkeznek káresemények, akkor a beavatkozó egységek nem tudnak egyszerre minden helyszínen beavatkozni, így előfordul, hogy csak később tudják megkezdeni a védekezési, helyreállítási feladatokat. Ezért magától értetődő, hogy a hivatásos katasztrófavédelem és a tűzoltóságok nem fogják bírni a problémák elhárítását, ezért szoros és jól működő kooperációt kell kialakítani a társszervekkel és egyéb más intézményekkel és a lakossággal. A katasztrófavédelem stratégiai, szakmai irányító, fejlesztő és oktató tevékenységeinek folyamatosan támaszkodnia kell külső forrásokból származó tudományosszakmai (klimatológiai, meteorológiai, hidrológiai, környezettudományi, orvostudományi, műszaki stb.) ismeretekre. A legfontosabb stratégiai szövetséges a tudományos szféra, amellyel közös célkitűzés döntési helyzetbe hozni az érintett politikusokat. Emellett ugyancsak közös célkitűzés a lakosság, a közintézmények, a vállalkozói szféra fokozatos felkészítése a klímaváltozás várható következményeire. 2007. november 10.-én az ENSZ főtitkára Ban Ki Mun az Antarktiszra látogatott, a Chilei kutató bázisra. Nagyon pozitív, hogy saját szemével akarta látni az olvadás ütemét, melyet a felmelegedés számlájára lehet írni. Meglátogatta a Collins-gleccser és a Szedzsong (dél-koreai) kutató bázist. "Ha a nemzetközi közösség most cselekszik, akkor megállíthatjuk a globális felmelegedést. Az ehhez szükséges források, technológia és pénz rendelkezésre áll, csak a politikai akarat hiányzik.” - hangsúlyozta Ban Ki Mun az Eduardo Frei sarkvidéki kutatóállomáson. „A látogatásomnak az a fő célja, hogy elősegítsem ennek a politikai akaratnak a megszületését „- fűzte hozzá [12].
7. Összegzett következtetések • A globális klímaváltozás tény és nem tévhit • Egyre biztosabban lehet kijelenteni, hogy a Föld klímájának a változásért az emberi tényező is szerepet játszik. A tudományos munkák nagy része ezt támasztja alá. • Magyarországon egyre intenzívebb meteorológiai eseményekkel kell számolni - A beavatkozó állomány újszerű és megváltozott klimatológiai környezettel találkozott, és sokszor a túlterhelés jelei láthatóak • A globális klímaváltozás elsődleges és másodlagos hatásainak számlájára írhatók, hogy nőtt a veszélyhelyzetek száma. A felgyorsuló klímaváltozás miatt egyre gyakrabban kell szélsőséges helyzetekre számítani. • A katasztrófavédelem feladata elsősorban az alkalmazkodás (adaptation) területén fog kibontakozni – érték felértékelődés várható • Jól működőképes kooperáció – kialakítása, meglévők fenntartása - Szorosabbra kell fogni a kapcsolatokat, és az együttműködést a szakmai szervezetek, a tudományos élet, a politika, a nemzetközi szervezetek, és fórumok, között • A mai lakosságfelkészítő módszerek elavultak A lakosság nem ismeri a környezetében levő veszélyeket, sőt a megelőzési területen nagyon minimális ismereteik vannak. A lakosság nincs felkészítve a leendő kihívások elleni védekezésben. Az önvédelem szinte a nullával egyenértékű. A veszélyhelyzetekben alkalmazott helyes cselekvési magatartási formákkal nincsenek tisztában.
370
OCHRANA OSÔB A MAJETKU
18. 12. 2009
• A nemzeti szintű összefogás mellett kiemelt szerepet kap a nemzetközi együttműködések, mivel a katasztrófák előtt nincsenek határok. Ha nem közösen lép fel Magyarország a szomszédos országokkal együtt a katasztrófák ellen, akkor az a fejlődés korlátja is lehet. A regionális együttműködéseknek egyre nagyobb teret kell biztosítani (a közös tervezés, a tapasztalatok, információk, módszerek rendszeres cseréjére, védekezési gyakorlatok).
8. Javaslatok • A felnőtt lakosság részére mihamarabb egy tájékoztató füzet elkészítése úgy, hogy a társszervek (ÁNTSZ, OMSZ, rendőrség stb.) ilyen irányú felkészítő prospektusaival összhangban legyenek Továbbá a lakosság felkészítésnél pedagógiai és didaktikai elemek nagyobb arányú bevonása szükségeltetik • A lakossági tájékoztató-riasztó rendszer műszaki tovább fejlesztése, karbantartása és mihamarabbi kiépítése • A katasztrófavédelem a saját koncepciójának a felépítésekor mindig támaszkodjon a tudományos-szakmai (környezettudományi, klimatológiai, meteorológiai, hidrológiai, műszaki, orvostudományi, pszichológiai) eredményekre, ismeretekre. • Új módszerek bevezetése – műszaki, technológiai, vezetési A mentő erők felszereltsége legyen magasabb szinten, és az új követelmények miatt hatékonyabb felszerelést biztosítsanak a mentő erőknek. továbbá a mentő erők túlterheltsége miatt nagyobb orvosi és pszichológiai figyelem kísérje a munkájukat. • Politikai elit bevonása Javaslom továbbá, hogy a társszervekkel együtt, a tudományos szférát bevonva az érintett politikai elitre nyomást gyakorolni, és döntési helyzetbe „kényszeríteni” egy hatékonyabb védekezés érdekében. • A katasztrófavédelmi rendszer jogszabályi háttér kiegészítése
9. Hivatkozott irodalom [1] [2]
[3]
[4] [5] [6] [7] [8]
Forrás: http://petrology.geology.elte.hu/Bevezetes_a_geokemiaba_HSz2003.pdf - letöltés ideje: 2008.03.20 Http://hu.wikipedia.org/wiki/Milankovi%C4%87-elm%C3%A9let - letöltés idő: 2008.03.20. Angol nyelven: Http://www.homepage.montana.edu/~geol445/hyperglac/time1/milankov.htm letöltési idő: 2008.03.20. Forrás: Az IPCC 4. jelentése alapján, a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia – 2. pontja a Stratégia jelentősége és koncepcionális keretei című fejezetnek a 2.1.1-es részében található a bizonyítás. NÉS tervezet a KvVM részére 2007. 07. 05. Http://www.vedelem.hu/letoltes/tanulmany/tan112.pdf, letöltés:2007.11.07 Al Gore – A Inconvenient Truth – A kellemetlen igazság című amerikai dokumentumfilm, Participant produkció, 2006. november. 16 VAHAVA Projekt – Globális klímaváltozás program - A globális klímaváltozással összefüggő hazai hatások és az erre adandó válaszok – forrás: www.vahava.hu - letöltés ideje: 2008.03.20. Kertész László mk. tű. alezredes: A globális klímaváltozással összefüggő reagáló-képesség vizsgálata, stratégiai tervezési szempontok kidolgozása - 2008. OKF Prof. Dr. Bukovics István: Felkészülés a klímaváltozásra: Környezet – Kockázat – Társadalom témájú kutatás aktualitása című Pdf alapján
371
OCHRANA OSÔB A MAJETKU
[9] [10]
[11]
[12]
18. 12. 2009
Http://www.vedelem.hu/letoltes/tanulmany/tan160.pdf - Letöltési idő: 2008. 08. 06 A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Szakstratégiája, Budapest, 2003. szeptember 15. Dr. Tóth Zoltán közigazgatási államtitkár Felkészülés a klímaváltozásra: Környezet – Kockázat - Társadalom – Dr. Varga Imre – Kertész László: a globális klímaváltozással összefüggő katasztrófavédelmi taktikai módszer kidolgozása, különös tekintettel a Seveso besorolású ipari létesítményekre, 90. oldal Bp., 2008 Forrás: Dr. Tatár Attila tűzoltó altábornagy: A katasztrófavédelmi szervek és a kiemelt beruházások http://www.vedelem.hu/files/UserFiles/File/konf2007//TSZVSZ_NEMZETKOZI2007/01_tatar.pdf 2007.11.14 HVG honlap, Globális felmelegedés rész, Miért ment az Antarktiszra az ENSZ-főtitkár? 2007. november 10. http://hvg.hu/Tudomany/20071110_antarktisz_ensz_fotitka.aspx - letöltés ideje: 2008. 01.23.
Melléklet hivatkozásai [1]
Harnos Zsolt – Gaál Márta – Hufnagel Levente: „Klímaváltozásról mindenkinek” című könyv; Kiadó: Budapesti Corvinus Egyetem, Kertészettudományi Kar, Matematika és Informatika Tanszék; Budapest, 2008, 20. oldal
[2]
Forrás: Stephen Schneider. A Nagy Földi Laboratórium. Kulturtrade Kiadó, 1997)
[3]
Forrás: Stern-jelentés, 2007. 03. 28. http://www.sci.u-szeged.hu/eghajlattan/pdf/A%20Stern%20jelentes.pdf - 2008.02.25 Http://hu.wikipedia.org/wiki/Glob%C3%A1lis_felmeleged%C3%A9s – letöltés idő: 2008.03.20. Forrás: Pongrácz Rita (ELTE): „A Globális éghajlatváltozás hazai és nemzetközi hatásai” című pdf,– http://www.dunaujvaros.hu/docfile.php?id=1127. letöltés ideje: 2008.03.20
[4] [5] [6]
Katasztrófavédelem 2005-ös évre történő összefoglaló könyve, Kolonel Press Kft, 2006, 19.-20. oldal
[7]
Harnos Zsolt – Gaál Márta – Hufnagel Levente: Klímaváltozásról mindenkinek című könyv; Kiadó: Budapesti Corvinus Egyetem, Kertészettudományi Kar, Matematika és Informatika Tanszék; Budapest, 2008, 31.oldal Kristóf István tü. ezredes: Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Műszaki Főosztály főosztályvezetője; „A tűzoltóság technikai fejlesztésének megvalósulása kiemelt tekintettel az egyéni védelemre” című PPT alapján - Letöltési idő: 2008.12.10 Letölthető: http://www.otm.gov.hu/kok/kiadvanyok/pecel_2007/techfejlmegv.pps#263,10,10.
[8]
10. Melléklet
3. ábra A globális átlaghőmérséklet alakulása 1860 és 2000 között [1] A képen látni lehet, hogy az utóbbi évtizedektől erőteljes melegedés történik, ami egyre nagyobb mértékű, ahogy a 2000-es évet eléri. Az ábra alapján így már kijelenthető, hogy ez nem csak egy természetes ciklikusság (klímaingadozás) része, hanem az antropogén (emberi beavatkozás) hatásokkal is számolni kell immár.
372
OCHRANA OSÔB A MAJETKU
18. 12. 2009
4. ábra Földünk hőmérsékletének változása ezer év változása alapján és a várható jövő Az ábrán lehet látni, hogy a hőmérsékleti ingadozások szélsőségei csökkentek az elmúlt 100 évben, kifejezetten az utóbbi évtizedekben. Emellett hőmérsékletnövekedés volt tapasztalható. A rendszeres mérések kezdete, 1866óta a legmelegebb éveket tartalmazó 14 év az 1979-2002-es időszakra esik A hőmérséklet továbbra is emelkedik, hiszen a 2002. év az 1998-as évek a legmelegebb voltak.
5. ábra A történeti múltban a CO2 és a hőmérséklet között szoros korreláció volt megfigyelhető [2]
373
OCHRANA OSÔB A MAJETKU
18. 12. 2009
6. ábra A természetes és a mesterséges hatások miatti hőmérsékletnövekedés a Földön [3] Természetes + antropogén hatások: 58 szimuláció (14 GCM) Természetes hatások (naptevékenység. + vulkánok): 19 szimuláció (5 GCM) A fekete vonal az 1996 és 2005 közötti időszak évtizedes átlagait ábrázolja az évtizedek közepéhez igazítva, mindenütt az 1901 és 1950 közötti időszak átlagához viszonyítva. Szaggatott vonallal az 50 % -nál gyengébb térbeli lefedettség időszakait ábrázoltuk. A kékkel árnyalt sáv 5 olyan éghajlati modell 19 szimulációjának 5-5 %-os megbízhatósági tartományát mutatja, amelyekben csak a naptevékenység és vulkánkitörések, mint természetes kényszerek hatását vették figyelembe. A rózsaszínnel árnyalt sáv 414 olyan éghajlati modell 58 szimulációjának 5-5 %-os tartományát mutatja, amelyek mind a természetes, mind az antropogén kényszereket figyelembe vették. Az ábrán lehet látni, hogy a természetes folyamatok (kék vonal) enyhe melegedést mutatnak, míg a rózsaszín vonal (természetes és antropogén együttesek) már meredeken emelkedő melegedés idéz elő. Ebből le lehet vonatkoztatni, hogy az emberi
7. ábra A klímaváltozások összehasonlítása [4] A kék görbe azt mutatja, hogy 417 000 év alatt a légkör szén-dioxid-koncentrációja a 300 ppm-es értéket még sohasem lépte túl, viszont a piros görbe meredek növekedést mutat 1800-tól napjainkig, ahol már kb.380 ppm-es értéket látunk az ábrán.
8. ábra Az évi középhőmérséklet Magyarországon (1901-2001) - emelkedés tapasztalható Magyarország átlaghőmérséklete a 20. században a globális mértéket meghaladóan emelkedett. Az OMSZ ábráján lehet látni, 100 éves periódust vizsgálva, hogy Magyarország átlaghőmérséklete folyamatosan növekszik 374
OCHRANA OSÔB A MAJETKU
18. 12. 2009
9. ábra Országos melegedési trend: az éves átlaghőmérséklet változása, 1975-2005 [5] A melegedés elsősorban a keleti és az észak-nyugati területeken erőteljesebb. Amíg a telek és a tavaszok döntően az éves átlagnak megfelelően melegszenek, addig a nyarak jobban, az őszök kevésbé követik ezt a melegedést. Viszont nőtt a hőhullámok gyakorisága: melyek egyre hosszabbak és melegebbek. A hőmérsékletemelkedés miatt a pollenszezon hamarabb kezdődik (pl. a mostani példa) és egyre több fertőző betegség miatti humán esettel is találkozunk pl: nilusi láz, hantavírus (jelenleg csak pár eset van regisztrálva, amik külföldről hoztak be) stb.
10. ábra Magyarország csapadék változása Mindenekelőtt megjegyezném, hogy a „megszokott” csapadék eloszlási ütemtervben akadnak azért olyan szélsőségek is, amelyet nem lehet egyértelműen a klímaváltozás számlájára írni. Ami viszont kimutatható, láthatjuk az ábrán hogy Magyarországon a csapadék mennyiség éves összege egy lineáris trendben felvázolva folyamatosan csökken. További problémát okozhat, hogy a kevesebb csapadék intenzívebben érkezik gyakorta kis területre koncentrálódva. Ez egyrészről a csapadék hasznosulását, vagyis a vízháztartást rontja, mert kevesebb víz szivárog be a talajba, másrészről növeli a lefolyást, ami az árvízveszély fokozódását jelenti.
375
OCHRANA OSÔB A MAJETKU
18. 12. 2009
2005. április 19-21-i vízkáresemények: Mátrakeresztes
11. ábra 2005. április 19-21-i vízkáresemények: Mátrakeresztes
12. ábra Felhőszakadás utáni állapot Mádon [6]
13. ábra Az extrém csapadékú (20 mm feletti) napok számának a változása 1976 és 2001 között [7]
376
OCHRANA OSÔB A MAJETKU
18. 12. 2009
14. ábra A katasztrófavédelem irányítása
15. ábra Extrém hőmérsékleti indexek változása tíz magyarországi állomásra a svájci ETH modell alapján (CTL: 1961-1990, A2: 2071-2100)
377
OCHRANA OSÔB A MAJETKU
18. 12. 2009
16. ábra Extrém csapadék indexek változása Magyarországra a svájci ETH modell alapján Fejlesztés időszak 1997-2000 2000-2002
1999-2002
Fejlesztési területek, irányok Gépjárműfecskendő amortizációs csere 174 db fecskendő (220 helyett!) Műszaki mentéshez szükséges eszközökkel aló ellátás A műszaki mentésre való felkészülés: Műszaki mentőbázisok: Tűzvédelmi bírság és biztosítók tűzvédelmi hozzájárulása: 1% - 5000 db bevetési védőruha, - 5000 pár bevetési védőkesztyű, - 350 db gáztömör vegyi-védőruha átadása
Fejlesztési pénzösszeg 8,5 milliárd Ft 2 millió EUR 4 millió EUR
4,8 milliárd Ft
Kompozit palackok átadásával megkezdődik a légzésvédelem fejlesztése Szakmai program végrehajtása 143 db gépjármű és nagyértékű eszközök
2003-2006
14 milliárd Ft 12 millárd Ft
Tűzvédelmi bírság és biztosítók tűzvédelmi hozzájárulása: 1,5%-ra emelkedett
2006-2009
Az eredeti 12 milliárdos terv bővült, de a feladatok is bővültek
1. táblázat A tűzoltóság technikai fejlesztései [8] 911
500 fő létszámbővítés
320
2002-2006 Nagyértékű eszk. pályázatok
250
2003-2006 Gépjárművel átadott védőeszközök
1999-2002 Védőeszköz átadások
295
2004 Légzésvédelem fejlesztés
900
Milló Ft 1000 900 800 700 600 500 400 300 200 100 0
17. ábra A tűzoltófejlesztések pénzvonzatai millió Ft-ban [8] Millió Ft
600
547
500 400 291
300
320
200 100
73
0 Nagyértékű eszk. 2002- Nagyértékű eszk. 2004- Nagyértékű eszk. 2005- 500 fős létszámbővítés 2003. 2005. 2006.
18. ábra Védőeszköz fejlesztés egyedi eszköz pályázat 2002-2006 [8] 378
OCHRANA OSÔB A MAJETKU
18. 12. 2009
A hivatásos önkormányzati tűzoltóságok részére biztosított 500 fős létszámbővítés kapcsán az érintett tűzoltóságok térítésmentesen – önrész befizetése nélkül - kapják meg a vonatkozó létszámoknak megfelelő védőfelszereléseket. (bevetési védőruha, védőcsizma, tűzoltó sisak, védőkesztyű, komplett légzőkészülék, palackkal és tartalék álarccal) - ennek összértéke 320 millió Ft
379