ÓBUDAI ZÖLD EGYETEM
„A szélenergia hasznosítás gazdaságossága,hatékonysága,kihasználásának lehetőségei és korlátai” BUDAPEST, 2010.09.16.
Dr. Tóth Péter egyetemi docens Bíróné Dr. Kircsi Andrea egyetemi adjunktus Magyar Szélenergia Társaság titkára
Miért szél? Növekvő energiaigény az egész világon Szén-dioxid-mentes energiatermelési mód – Klímaváltozás elleni küzdelem része! Leggyorsabban és relatívan legkisebb befektetéssel megvalósítható erőművek sorába tartoznak a szélerőművek Hozzájárul az energiatermelés diverzifikálásához, az energiabiztonság növeléséhez Szélenergia – ipar kedvező társadalmi-gazdasági hatásai: 2008-ban 400000 embert foglalkoztatott direkt, vagy indirekt módon (EWEA, 2009 január – Wind at Work)
Szélenergia potenciál a világban 2008 év 80m magasságban 15km felbontás
3
Szélerőmű kapacitások a világban és Európában 180000 160000 140000
EU
Global
Földön 157899MW EU-27 74767MW
120000 100000 80000 60000 40000 20000 0 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 MW
Forrás: GWEC, 2010
4
Szélenergia a világban A világban 2009-ben 45 milliárd eurót fektettek be szélerőmű projektekbe, piac növekedése 31% az előző évhez képest. GWEC szerint közel félmillió embert foglalkoztat világszerte ez az iparág. A szélenergia megkerülhetetlen és vitathatatlanul fontos szereplőjévé vált a világ energiapiacának. A világszerte üzemelő 158GW szélerőmű kapacitás 340TWh villamos energiatermelésére képes és ezzel 204 millió tonna CO2 kibocsátását kerülhetjük el 1 év alatt.
Forrás: GWEC, 2010
Szélenergia hasznosítás Európában Európa továbbra is meghatározó a szélenergia piacon 2009-ben rekord év volt az új szélerőmű telepítésekben
EWEA, 2010
6
Évente telepített szélerőmű kapacitások Európában 2009-ben 9581MW onshore 582MW offshore szélerőmű épült Európában EWEA, 2010
7
Új és felszámolt erőmű kapacitások 2009-ben Európában
EWEA, 2010
8
Évente épített erőművek Európában energiaforrásonként (1995-2009)
EWEA, 2010
9
Új villamos-energiatermelő kapacitások EU-ban ( 2000-2009 )
EWEA, 2010
10
Energiaszerkezet EU-ban 2000 és 2009-ben
EWEA, 2010
11
Szélerőművek teljesítményének növekedése
12
Technológiai fejlődés hatása, repowering
Beruházási költségek várható alakulása 2050-ig
14
Fajlagos energiaköltségek összehasonlítása:
15
Különböző erőművek fajlagos energiaköltségei a gázár és CO2 árának változásakor
16
Álláshelyek megoszlása az EU szélenergiaiparában
Wind at Works, 2009
17
Energetikai projektek munkaerőigénye 100
Biomassza
Működtetés és fenntartás létszáma / 100 GWh
90 80 70 60 50 40 30 20 10
k dé
g.
hu
el M
im et
Er
dé
sz
lla
lé
ye én öv
an gi er
kt .
k
s ítá os
áz G En
Bi
om
as
sz
a /b ni
a
io
gő
gá
z
z
. io pó De
Cs
ep
pf
ví
ze
.B
rő
m
üa
ű
él Sz s Ki
i) ng (te
Sz
él
ár ol
er
PV
-te
rm
ál
áz l. g ik Sz
Ko
m
b .c
tü én Sz
Ko
ge
ne
ze
rá
lé
ci
sű
ó
0
Forrás: OECD/IEA, 2007 Good Practice Guidelines – Bioenergy Project Development &18Biomass Supply
Elméleti potenciál
Aktív szoláris termikus potenciál 48,815 PJ/év Passzív szoláris termikus potenciál 37,8 PJ/év Szoláris termikus potenciál a mezőgazdaságban 15,911 PJ/év Szoláris fotovillamos potenciál 1749,0 PJ/év Vízenergia potenciál 14,22-14,58 PJ/év Szélenergia potenciál 532,8 PJ/év Biomassza-energetikai potenciál 203,2-328 PJ/év Geotermális energetikai potenciál 63,5 PJ/év Magyarország teljes megújuló energetikai potenciálja: 2665,246-2790,406 PJ/év
E potenciál reálisan hasznosítható mértéke 405 – 540 PJ/év (a teljes potenciál 15-20 %-a), a hazai energiaigény mintegy 30-40 %-a.
Forrás: MTA Energetikai Bizottság, Megújuló Energia Albizottság, 2006.
Szélsebesség eloszlás 75m-en
Wantuchné Dobi I. et al., 2005 Wantuchné Dobi Ildikó, Konkolyné Bihari Zita, Szentimrey Tamás, Szépszó Gabriella,2005: Széltérképek Magyarországról "Szélenergia Magyarországon" 2005.01.19, Gödöllő (11-16)
20
Magyarország szélenergia potenciálja Elméleti potenciál: 532,8
PJ/év
Forrás: MTA Energetikai Bizottság Megújuló Energia Albizottság, 2006. Szélenergia potenciál H=75m, D=75m, E=56,85TWh (204,7PJ/év), Péves átl.=6489MW 21
A hazai szélenergetika a változó szabályozási környezetben, a 330 MW teljesítmény korlát előírása ( 246/2005 (XI.10.) kormányrendelet) Ezt követően rendszerirányítási problémákra hivatkozva 2006 áprilisában bevezették az ország egészére a 330 MW teljesítmény korlátozást. 2006 március 16.-ig 1138 MW szélerőmű teljesítményre érkezett igénybejelentés. A felállított feltételrendszernek megfelelő szélerőműparkok esetében az igényelt teljesítmény 51 %-át engedélyezte a MEH. (2006.04.04.)
Szélerőművek termelése – 2009. Széltermelés - átlagértékek 2009. 220
170
MW
120
70
20 1
31
61
91
121
151
181
211
241
271
301
331
361
-30 Napok
2010. szeptember 17.
Órás
BT
Átlag
Heti átlag
24
Szélerőművek villamos energia termelése 2010. március
2010. szeptember 17.
25
Évente beruházott szélerőmű teljesítmény Magyarországon (kW) 100 000 94 800 90 000 80 000
73 200
70 000 61 850
kW
60 000 50 000
43 600
40 000 30 000 20 000
14 000
10 000
4 400
250
600
1 200
1 200
225
2000
2001
2002
2003
2004
0 2005
2006
2007
2008
2009
2010
26 MSZET, 2010
Összes szélerőmű kapacitás Magyarországon (2010.09.11.) 330 295,325
300 270 240
200,525
210 MW
180 150 127,325
120 90 61,075 65,475
60 30
0,250
0,850
2,050
3,250
3,475
2000
2001
2002
2003
2004
17,475
0 2005
2006
2007
2008
2009
2010
27 MSZET, 2010
Szélenergia hasznosítás térbeli helyzete
MSZET, 2010 28
Szélenergia hasznosítás térbeli helyzete
~300MW kapacitás 155 db szélerőmű
MSZET, 2010 29
MEH, 2010 30
http://www.eh.gov.hu/gcpdocs/201008/havi_jelentes_2010maj.pdf
Átvett villamos energia a KÁT mérlegkörben 2009-ben (GWh) 2009. év 3; 0% 145; 2%
16; 0%
117; 2%
23; 0% 62; 1% 160; 2% 300; 4%
2 018; 29% 4 640; 68%
Kapcsolt Eltérő tüzelőanyaggal Szennyvízgáz Biogáz Vízerőmű 5 MW felett Biomassza
1 453; 21%
Hulladékhasznosító Megújuló Hulladéklerakóból származó gáz Vízerőmű 5 MW alatt Szélerőmű
Kifizetett támogatás a KÁT mérlegkörben 2009-ben(Mrd Ft) 2009. év
0,2; 0%
1,0; 1%
0,3; 0% 0,7; 1% 3,8; 5%
23,1; 29%
54,6; 70%
18,1; 23%
Kapcsolt
Hulladékhasznosító
Megújuló
Szennyvízgáz
Hulladéklerakóból származó gáz Biogáz
Vízerőmű 5 MW alatt
Szélerőmű
Biomassza
Átvett villamos energia a KÁT mérlegkörben 2008-ban,2009-ben 80,00
12,00
11,38 10,90
10,76
60,00
9,66
18,36
10,00
1,04 8,13
50,00
Mrd Ft
11,00
23,10
40,00
13,98
13,78
9,00
8,00
7,45 30,00
7,00
13,87 20,00
10,00
47,94
46,44 6,00
6,01 5,23 0,86 8,05
32,27
5,61
33,55 5,00
17,05 11,00
0,00
4,00
2003
2004 kapcsolt 100 MW alatt
2005
2006
kapcsolt 100 MW felett
2007 hulladék
2008 megújuló
2009
fajlagos támogatás
Ft/kWh
70,00
KÁT átvett villamos energia (GWh) 2010. I. félév ∑ 3862 GWh
Szennyvízgáz, 0,7, 0% Eltérő tüzelőanyaggal, 2,0, Hulladéklerakóból származó gáz, 8,9, 0% Hulladékhasznosító, 0% 70,2, 2% Biogáz, 20,2, 0%
Vízerőmű 5 MW alatt, 33,4, 1% Vízerőmű 5 MW felett, 38,1, 1%
Szélerőmű, 230,3, 6%
Kapcsolt 2 647,4 69%
Megújuló 1142,7 29%
Biomassza 811,2 21%
KÁT Kifizetés (MFt) 2010. I. félév ∑ 44,18 Mrd Ft Eltérő
Szennyvízgáz, 9, 0%
tüzelőanyaggal, 0, 0% Hulladékhasznosító, 529, 1%
Hulladéklerakóból származó gáz, 111, 0% Biogáz, 246, 1%
Vízerőmű 5 MW felett, 0, 0% Vízerőmű 5 MW alatt, 401, 1%
Szélerőmű, 3 126, 7%
Kapcsolt 29 649 67%
Megújuló 14001 32%
Biomassza 10 108 23%
MEH, 2010 36
http://www.eh.gov.hu/gcpdocs/201008/havi_jelentes_2010maj.pdf
Szélerőmű tender 2009 szeptember „A Terület”: az E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt. és az ÉMÁSZ Hálózati Kft. elosztó hálózati engedélyesek működési területe által behatárolt földrajzi terület, amelyen belül található az átviteli-, illetve elosztó hálózati csatlakozási pont. 280MW, „B Terület”: az E.ON Dél-dunántúli Áramhálózati Zrt., a DÉMÁSZ Hálózati Elosztó Kft., az ELMÜ Hálózati Elosztó Kft. és az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. elosztó hálózati engedélyesek működési területe által behatárolt földrajzi terület, amelyen belül található az átviteli-, illetve elosztó hálózati csatlakozási pont 130MW 37
Szélerőmű tender 2009 szeptember Pályázati kategóriák (Területenként „A” 1-3, „B” 4-6) a) Azon szélerőművek, amelyek nem kívánnak részt venni a villamos energia kötelező átvételi rendszerében [Pályázati Rendelet 6.§ (4) d)]. b) Nem engedélyköteles szélerőművek, amelyek a kötelező átvétel keretében kívánnak értékesíteni [Pályázati Rendelet 6.§ (4) a)]. (Háztartási méretű (50kVA) – 0,5MW) c) Engedélyköteles szélerőművek, amelyek a kötelező átvétel keretében kívánnak értékesíteni [Pályázati Rendelet 6.§ (4) b), c), e)]. 38
Szélerőmű pályázat 2010 március 1. 68 pályázat 1117,5MW szélerőmű kapacitás létesítési igény A1 kategóriában (KÁT nélkül): összesen 46MW 44MWBogyoszló és 2MW Méra A3 kategóriában (KÁT): 794.85MW igény a lehetséges 280MW-46MW=234MW-ból! B6 kategória (KÁT): 298,9MW igény a lehetséges 130MW-ból! 39
A nemzeti fejlesztési miniszter 1/2010. (VI. 18.) NFM rendelete a szélerõmû kapacitás létesítésére irányuló pályázati kiírás feltételeirõl, a pályázat minimális tartalmi követelményeirõl, valamint a pályázati eljárás szabályairól szóló 33/2009. (VI. 30.) KHEM rendelet módosításáról
Magyar Szélenergia Társaság álláspontja a 1/2010 (VI.18.) NFM rendelethez A szélerőmű-kapacitás létesítésére irányuló pályázati kiírás feltételeiről, a pályázat minimális tartalmi követelményeiről, valamint a pályázati eljárás szabályairól szóló 33/2009. (VI. 30.) KHEM rendelet módosításáról http://www.mszet.hu/index.php?p=news&cid=83&act=lst
NFM sajtóközlemény (2010.06.29) http://www.nfm.gov.hu/sajtoszoba/ujdonsagok2/kozlemeny_20100629.html
MEH közlemény –Széltender (2010.07.15.) http://www.eh.gov.hu/201007/kozlemenyszeltender.pdf - Windows Internet Explorer
A szélenergiából termelt villamos energia kötelező átvétele Ausztriában A megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia termelési támogatásának alapvetően két formáját különböztethetjük meg: a támogatott/kötelező átvételi ár és a kvóta alapú zöld bizonyítvány rendszerét. Ausztria és Magyarország a kötelező átvételi ár szabályozásával teremti meg a megújuló energiaforrásokból származó villamos energia termelésének növelését. A támogatás rendszere alapjában véve hasonló, a konkrét költségfaktorok tekintetében azonban jelentős eltéréseket találunk. Ausztriában külön törvény született a megújuló forrásokból történő energiatermelésről (ÖSG 2010). A másik fontos jogszabály e törvény végrehajtási rendelete (ÖSVO 2010), ez tartalmazza az átvételi árak meghatározását.
A szélerőművekből nyert villamos energia átvételi árát a 2010. évre e rendelet 6.§-a nettó 9,7 Cent/kWh összegben határozza meg. A kötelező átvételi ár jelenleg 13 évi időtartamra vehető igénybe. Vagyis ennyit fizet az Ökostromabwicklungstelle (OeMag; a MAVIR osztrák megfelelője) a villamos energia termelőnek. Itt azonban más faktort nem jelölnek meg. (A szélerőművekből származó villamos energia mellett hasonlóan egyszerűen határozzák meg például a geotermikus forrásból származó villamos energia átvételi árát. Ugyanakkor a napenergiából vagy a biomasszából nyert energia átvétele több szempont alapján, változó árakon történik.) A magyarhoz hasonló „menetrend” az osztrák rendszerben is megtalálható, az ebben megtalálható előrejelzéseket a villamos energia kereskedők kapják meg, annak érdekében hogy tudják, mekkora árammennyisséggel számolhatnak a következő napon (legalábbis adott esetben szélerőművekből származó energiából.) Az előrejelzett és a ténylegesen termelt villamos energia különbségéből eredő eltérést „kiegyenlítési forrásból” fedezik, amelyet a fent említett OeMag finanszíroz. Az eltérést nem szankcionálják.
Természetesen az osztrák átvételi ár is magasabb a „hagyományos” villamos energia piaci áránál. A különbséget két komponensből fedezik: az áramkereskedők az OeMag-tól az áramot ún. „elszámolási áron” (Verrechnungspreis) veszik meg (ez szintén magasabb a piaci árnál, konkrét összegét rendelet szabályozza), emellett létezik egy bizonyos átalány-fizetési kötelezettség (ezt az összeget évente, a villamos energia hálózat használóinak kell megfizetniük).
Az OeMag írásbeli tájékoztatójában részünkre megerősítette, hogy a fent említett nettó 9,7 Cent/kWh összegű átvételi ár önmagában irányadó, tehát nincsenek egyéb tényezők, költségek, amelyek megváltoztatnák ezt az árat, azaz jelenleg ezen elszámolási ár érvényes valamennyi szélerőműből származó villamos energia támogatott átvételére Ausztriában.
Várható szélerőmű teljesítmények 2020-ig A villamosenergia rendszer rendszerirányításának következetes fejlesztése 2020-ra lehetővé teszi akár az 1000 MW-os szcenárió megvalósítását, de hosszú távon lehetővé teheti a magyar VER-ben a szélerőműves teljesítmény további lépcsőkben történő növelését - a rendszerállapot folyamatos nyomon követése mellett.(2009/28 EU Irányelv, NCST Tanulmány) Tehát: MAVIR Üzemi Szabályzat 2. módosítására a MEH-nek 2009.július 24-én megküldött módosítási javaslatok figyelembe vétele, Szélelőrejelzés, energiatermelés becslés – tervezés javítása, Aggregáló központok, zöld mérlegkörök kialakítása, Szabályozási tartalékok felszabadítása, Gyors szabályozásra alkalmas csúcserőművek építése. (Ajka 2X58MW Rolls-Royce gázturbinás csúcserőmű létesítése 2009-2010. E.ON Gönyű kombinált ciklusú gázturbinás (CCGT) 400MW teljesítményű erőmű létesítése 2011. május.) 46
1000 MW szélkapacitás forgatókönyv 2020 (ÜHG kibocsátás, földgázkiváltás) Szélbázisú villamos energia termelés: 11780 GWh (összesen 2011-2020 időszakra)
Földgázkiváltás: 83160 TJ (~2,5 mrd m3 ; ~750 millió USD) (összesen 2011-2020 időszakra)
Környezeti hatás Elkerült CO2 kibocsátás: 4,7 millió tonna = 95 millió EUR (összesen 2011-2020 időszakra; 20EUR/tonna)
Köszönjük megtisztelő figyelmüket!
[email protected] [email protected] http://www.mszet.hu 50
