nyolcadik foglalkozás-egészségügyi kötelező szintentartó tanfolyam Debrecen

nyolcadik foglalkozás-egészségügyi kötelező szintentartó tanfolyam Debrecen 2017.09.28-30.

Szemészet a családorvoslás tükrében

A képernyő előtti munkavégzés foglalkozás-egészségügyi vonatkozásai. Szemsérülések ellátása

Komár Timea BUDAPEST

.


Aktuálisak…

NJT

nyolcaddik foglalkozás-egészségügyi kötelező szintentartó tanfolyam Debrecen 2017.09.28-30.

A foglalkozásegészségügy feladata - a balesetek, sérülések, egészségkárosodások minimális szintre csökkentése - a munkahigiénés feltételek (klíma, megvilágítás, ergonómia) megteremtése - a foglalkozási megbetegedések elkerülése - az egyéni védőeszközök viseltetése, munkavédelmi szabályok betartása

Ergoftalmológia = Szemészeti munkaegészségügy - a munkafolyamatok átalakulása magasabb szintű követelmény elé állítja a látószervet (közlekedés, finom munkák, monitor előtti munka) -új ártalmak anyagok) Felhasználja:

(ionizáló

sugárzás,

újfajta

szemészetet ipari higiénét munkaegészségtant fizikát építészetet pszichológiát szociológiát

kémiai

Szemészeti munkaegészségügy feladatai - részvétel

a megállapításában

szembetegek

keresőképességének

- alkalmassági vizsgálatok végzése (egyes munkakörök betöltéséhez szükséges funkciók) - munkahelyi balesetek során kialakult funkciókárosodások mértékének felmérése

szemészeti

-szemészeti betegségek, állapotok kiszűrése, változásaik követése -a munkahelyek megtervezésénél az optimális látási feltételek megteremtése, diszkomfort jellegű panaszok megoldása -védőeszközök viseltetése, munkavédelmi szabályok alkotása és betartatása

Szemsérülések ellátása Komár Timea

Budapest

nyolcadik foglalkozás-egészségügyi kötelező szintentartó tanfolyama Debrecen 2017. 09. 28-30.

A szem anatómiája: - szaruhártya - ínhártya - érhártya

- ideghártya - üvegtest - szemlencse

www.atlasophthalmology.com

ínhártya

érhártya látóhártya

szaruhártya

pupilla

szemlencse

látóideg

írisz sugártest


- a szemüreg csontos fala, - a szemhéjak reflexes zárásakor a pillaszőrsor, - reflexes könnyezés, - a szem mögötti és azt körülvevő zsírszövet, - a szembelnyomás, - a szemgolyó rugalmassága, összenyomhatósága, - az izmok nyújthatósága, - a látóideg S alakú görbülete mind védi a szemet a sérülésekkor.

A látószerv…



Mit lát a szemész?




szemészeti sérülések (teljes testfelszín 1%-a, a sérülések 7%-a) -mechanikai - kémiai - sugárzás okozta

sérülések egyéb

szemészeti sérülések (7%) Iparvidéken, gyerekek között gyakoribb

áthatoló 27%

nem áthatoló

idegentest jut a szembe 40% 70% hátsó segmentum

8% lencse

15% elülső csarnok

7% dupla perforatio

mechanikai sérülések

idegentest a szaruhártyában vagy a kötőhártyában (rátapad, vagy beleáll). A szemszúrás igen kifejezett. A terápiát felületi érzéstelenítéssel kezdjük. A kötőhártya felső áthajlásában tud még megbújni az idegentest. Idegentest a szemben: perforáló sérülés. Szúrt, vágott, lőtt, repesztett. 3 féle károsító hatás: - fertőző forrás - homályokat csinál - szöveteket szétzilál, ezért mindig intézeti ellátást igényel, aminek elsődleges célja a behatolási kapu és az idegentest keresése. Néha csak egy lyuk a szivárványhártyán figyelmeztet a szem belsejében lévő idegentest jelenlétére. A beteg esetenként csak napokkal vagy hetekkel jelentkezik a sérülés után, és a behatolási kapu ilyenkor már záródott, egy kis kevert izgalmon kívül felszínesen más jel már nincsen, ekkor mindig képalkotó eljárás javasolt. Fontos a pontos anamnézisfelvétel annak megítélésére, hogy mágnesezhető-e az idegentest (a rétegelt aluminium például nem mágnesezhető). Az aluminiumot jól tűri a szervezet, ha nem szennyezett (a fém idegentestek a megmunkálás során gyakran felhevülnek, és emiatt gyakorlatilag sterilen repülnek be a szembe). Az ólmot jól tűri a szem, mert carbonát réteg alakul ki a felszínén.

mechanikai

égések és maródások

A sérülést detergensek, oldószerek, savak, lúgok okozzák leggyakrabban háztartási tisztítószerek. A lúgsérülés kétszer gyakoribb, mint a savsérülés. Savsérülés: pörkös elhalást okoz (sósav, kénsav, salétromsav, ecetsav). A fehérjék felszínesen azonnal oldhatatlan állapotban kicsapódnak, és az elhalt sejtekből álló szövetlemez megakadályozza a mélyebbre terjedést. Kicsit jobb a prognózis. Lúgsérülések esetén: a lúg nagyon hydrofil anyag. elfolyósodást okoz (oltatlan mész, hypo, tintaceruza metilibolyájából (anilinfesték) a könny lúgos hatású maró anyagot old ki, hamuzsír, mésznitrogén műtrágya). A fehérjék elfolyósodnak, a sejtmembrán lipoidokból oldható szappan képződik, mélyre terjed. A prognózis rosszabb. Mindkettő esetében azonnali teendő: helyi érzéstelenítés, idegentest szemcsék eltávolítása a szemrésből, az alsó-felső áthajlásból nyeles vattapálcával, üvegpálcával, csipesszel. Az első 30 percben kitisztítás és kiöblítés, 30 percig, Nem használunk savat-lúgot a közömbösítésre, mert a termelődő hő és gáz csak tovább károsít. A mosást a semleges pH eléréséig kell folytatni, amit lakmuszpapírral ellenőrizhetünk. bőségesen öblítjük, akár csapvízzel, sokszor ez dönti el, hogy a szem később megmarad-e.

kémiai - sav

kémiai - lúg

Elektromos sérülések. A legjellegzetesebb sérülés a nagyfeszültség, a villámcsapás hatására kialakult szürkehályog amelyeket az elülső és hátsó tok alatti homályok jellemeznek. Kötőhártyavérzések, szaruhártyahomályok, látóhártya vérzések, sárgafolt vizenyő előfordulhatnak.

Mikrohullám: jellegzetesen szürkehályogot vált ki. A háztartási mikrohullámú készülékek helytelen használata során bekövetkezett robbanások még mechanikai sérüléseket is okozhatnak.

Infravörös sugárzás: olvasztókemencék mellett dolgozók a legveszélyeztetettebbek. A károsodást a szürkehályog, a lencse tok alatti homályai jellemzik. Klasszikus ártalom az üvegfúvók hályogja, ami zöld színű vas-oxid tartalmú szemüveggel megelőzhető.

Látható fény: a retinára fókuszált fény károsodást okozhat, amelyet együttes hőhatás jelentősen súlyosbít. A legismertebb ilyen kórkép a látóhártya napfény miatt kialakuló gyulladása, amelyet korábban jóformán csak az elégtelen védőhatású üvegen át megfigyelt napfogyatkozások után láthattunk. A sárgafolt vizenyőjét festékfelszaporodás és központi sorvadás követi, súlyos látásromlással. A kórkép viszonylag gyakori a kábítószer élvezők között. Egyes divatos természetgyógyászati művek igen veszélyes szemerősítő gyakorlata a nap mellé nézés, amelynek hasonló következménye lehet.

Beteg: 15 éves fiú házuk kertjében a kora reggeli órákban 3 órán keresztül a napba nézett, LSD hatás alatt.

Huszonnégy óra múlva homályos látást, a látótere közepén mindkét oldalon kiesést tapasztalt, a tárgyakat vörös színben látta.

Eredmények: a látásélesség mindkét szemén 0.1-re romlott, a szemfenéki vizsgálat során kerek, sárgásfehér 150µm átmérőjű léziót találtunk mindkét foveában.

Miért itt? Miért ekkora?

Sugárzás okozta sérülések. Elektromágneses sugárzások: hatásának időtartama jelentősen befolyásolja a trauma súlyosságát. Amennyiben energiájuk nem alakul át hővé, úgy a besugárzást látens periódus követi, és ezután jelentkezik biológiai effektusuk.

Lézerek: a lézerek monokróm, koherens, igen jól fókuszált fénye gyakran nagy energiát közvetít. A lehetséges szemészeti károsodások miatt használatukat szigorúan szabályozzák. Ennek ellenére balesetek előfordulnak ipari létesítményekben, szórakozóhelyeken, kutatólaboratóriumokban és hadi felhasználás során. Az energiával arányosan a legkülönbözőbb súlyosságú retinaleválások jöhetnek létre. Szemorvosok nemzetközi fórumokon tiltakoznak a vakság okozására kifejlesztett lézer kézifegyverek ellen.

Ultraibolya sugárzás: a természetes ultraibolya sugárzás mértékét a földrajzi környezet nagymértékben befolyásolja. Nagy kiterjedésű visszaverő és szóró felületek, mint víz, homok, hó a szabadban megkettőzik a szemet érő sugárzás mennyiségét. Így keletkezik például a hóvakság. Gyakori a mesterséges ultraibolya források (kvarc, germicid lámpa) ívfénykeletkezéssel járó elektromos balesetek, ívhegesztés miatti gyulladt szem. A szaruhártyán számos pontszerű defektus, a szemhéjak, az arc bőrének felszínes égési sérülése, súlyos szubjektív panaszok jellemzik. A szemorvos által cseppentett helyi érzéstelenítő illetve otthon használt műkönny, műkönnygél alkalmazása mellett néhány nap alatt gyógyul. Az excimer lézeres szaruhártyaműtéten átesettek szaruhártyája a műtét utáni hónapokban nagyon érzékeny az ultraibolya sugárzásra.

Ionizáló sugárzások: hatásukra a szemlencse a legérzékenyebb, szürkehályogot okoznak. Gyakran ismételt Rtg felvételek, a CT is gyorsíthatja a hályog kialakulását. Helytelen tervezés vagy kedvezőtlen helyzetű malignoma esetén a szem környéki terápiás besugárzások is komoly veszélyt jelenthetnek a lencsére. Atombalesetek (sajnos aktuális) során azonban a szem összes szövete sérülhet, átmeneti izzadmányos jelenségek után pusztulást, majd sorvadást mutatva.

Égési sérülések

A következmények súlyossága a károsító anyag hőfokától, mennyiségétől és behatási időtartamától függ. Elsőfokú sérülés után a kötőhártyát vérbőnek, a szaruhártyát bágyadt fényűnek találjuk. Másodfokúnak minősítjük a sérülést, ha a kötőhártya vizenyője kifejezett és a szaruhártya felszínén főleg elhalt hámból álló, száraz, pörkös felrakódást látunk. Harmadfokú az égés, ha a kötőhártya és az elzavarosodott szaruhártya kisebb nagyobb területen mélybeterjedően elhalt. Az egyes fokozatok nem mindig különíthetők el élesen, és a szaruhártya melletti kötőhártya elhalását esetleg csak 2-3 nap múlva követi a szaruhártya kifekélyesedése vagy elhalása.

Szembecsapódó forró víz, gőz, láng általában első, ritkábban másodfokú sérülést okoz, mert a víz gyorsan lehűl és a láng a sérült védekező mozdulata miatt is legtöbbször csak egy pillanatig éri a szemet. Robbanáskor a hő károsítását mechanikai behatás és néha gyújtóbomba, foszfor esetén kémiai ártalom is súlyosbítja.

Szembe freccsenő forró (180 fok) olaj, olvasztott zsír másod vagy harmadfokú égést okozhat. Ijesztő a kép, ha forró kátrány vagy szurok csapódik a szembe és környékére, de szerencsére másodfokúnál súlyosabb égés ritka. A folyékony olvasztott fémek közül az alacsonyabb olvadáspontú (330 fok) ólom is gyakrabban harmadfokú sérüléssel jár, még súlyosabb a helyzet ha olvasztott vas (1200 fok) vagy üveg freccsen a szembe, mert nemcsak a látás vész el, hanem gyakran a szem falának és kötőhártyájának az elpusztulása után olyan méretű hegesedés következik be, hogy a zsugorodott szemrésbe műszem sem illeszthető. Izzó szilárdfém kovácsolás, forgácsolás közben leváló darabja, szilánkja, vagy gyújtás közben lepattanó gyufafej gyakran beleégeti magát a szem falába, és idegentestként is zavart okoz. Gyógyítása hasonló a marószer sérülésekhez.

Kis türelmet…

A képernyő előtti munkavégzés foglalkozás-egészségügyi vonatkozásai Komár Timea

Budapest


minimális egészségügyi és biztonsági követelményeirõl

50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről NJT a mai napon…

pont szerinti munkavállalót foglalkoztató minden munkáltatóra

1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed – a (2) bekezdésben foglalt kivételévela) a) minden olyan, az Mvt. 87. §-ának 9. pontja szerinti szervezett munkavégzés keretében foglalkoztatott munkavállalóra, aki napi munkaidejéből legalább 4 órán minden olyan, a) foglalkoztatott rendszeresen az b) 1.képernyõs §az munkavállalóra, (1) Mvt. E rendelet 87. eszközt §-ának hatálya használ, aki 9. pontja napi kiterjed továbbá munkaidejébõl szerinti - a (2)szervezett bekezdésben legalább munkavégzés foglalt 4 órán kivételekkel keresztül keretében keresztül rendszeresen képernyős eszközt használ, továbbá b) az a) pont szerinti munkavállalót foglalkoztató minden munkáltatóra.

E rendelet hatálya nem terjed ki a következő gépeket, illetőleg eszközöket működtető (használó) munkáltatóra és munkavállalóra: a járművek vagy munkagépek vezető-, illetve kezelőfülkéi, a szállítóeszközökön lévő számítógépes rendszerek, az elsősorban közhasználatra szánt számítógépes rendszerek, hordozható rendszerek, amelyeket a munkahelyen nem tartósan használnak, számológépek, pénztárgépek és olyan egyéb készülékek, amelyek - azok közvetlen használatát biztosító - kisméretű, adatokat vagy mérési eredményeket mutató képernyővel vannak ellátva, továbbá az "ablakos írógépek" elnevezésű, hagyományos típusú elektromos, elektronikus írógépek.

(2)


(2)


(2)


(2)


(2)


(2)


(2)

2. § E rendelet alkalmazásában

számjegy-, betű-, grafikus képsorokat képernyőn megjelenítő a) képernyős eszköz: készülék, függetlenül az alkalmazott megjelenítési folyamattól, b) képernyős munkahely: olyan munkaeszközök együttese, amelyhez a képernyős eszközön kívül csatlakozhat adatbeviteli eszköz (billentyűzet, scanner, kamera, egyéb adatbeviteli eszköz), egyéb perifériák (mutatóeszköz, nyomtató, plotter, lemezegység, modem stb.), esetleges tartozékok, ember-gép kapcsolatot meghatározó szoftver, irattartó, munkaszék, munkaasztal vagy munkafelület, telefon, valamint a közvetlen munkakörnyezet, c) képernyős munkakör: olyan munkakör, amely a munkavállaló napi munkaidejéből legalább négy órában képernyős munkahelyen képernyős eszköz használatát igényli, ideértve a képernyő figyelésével végzett munkát is, d) képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveg: a szemészeti szakvizsgálat eredményeként meghatározott, a képernyő előtti munkavégzéshez szükséges szemüveglencse, és ennek a lencsének a rendeltetésszerű használatához szükséges keret, ide nem értve a munkavállaló által a képernyő előtti munkavégzéstől függetlenül egyébként is használt szemüveget vagy kontaktlencsét.

3. § A munkáltató az Mvt. 54. §-ának (2) bekezdése szerinti kockázatbecslés, értékelés során, valamint a képernyős munkahelyen történő munkavégzés egészségi és biztonsági feltételeinek rendszeres ellenőrzése alkalmával folyamatosan vizsgálja az alábbi kockázatok előfordulását: a) látásromlást előidéző tényezők, b) pszichés (mentális) megterhelés, c) fizikai állapotromlást előidéző tényezők.

4. § (1) A munkáltató a munkafolyamatokat úgy szervezi meg, hogy a folyamatos képernyő előtti munkavégzést óránként legalább tízperces - a (2) bekezdésben foglalt esetkör kivételével össze nem vonható - szünetek szakítsák meg, továbbá a képernyő előtti tényleges munkavégzés összes ideje a napi hat órát ne haladja meg.

(2) Amennyiben a képernyő előtti munkavégzés (1) bekezdés szerinti megszakítása a munkavégzés céljára tekintettel más életét, testi épségét, valamint egyes vagyontárgyak biztonságát veszélyezteti, vagy az adott technológia miatt nem lehetséges, a munkáltató úgy szervezi meg a munkahelyen a napi munkavégzést, hogy a munkavállalót érő képernyő előtti megterhelés csökkentése érdekében a képernyős munkavégzést rendszeres időszakonként - a munka jellegéhez igazodóan a veszélyhelyzet kizárásával szünetekkel szakítsák meg, vagy más tevékenységgel cseréljék fel. A munkavégzés megszakításának egyszeri időtartama ebben az esetben sem lehet kevesebb, mint tíz perc, és a képernyő előtti tényleges munkavégzés összes ideje nem haladhatja meg a napi munkaidő hetvenöt százalékát.

A 5. § (1) A munkáltató köteles - a külön jogszabályban előírtak figyelembevételével - a foglalkozás-egészségügyi orvosnál (a továbbiakban: orvos) kezdeményezni a munkavállaló szem- és látásvizsgálatának elvégzését a) a képernyős munkakörben történő foglalkoztatás megkezdése előtt, b) ezt követően kétévenként, c) amennyiben olyan látási panasza jelentkezik, amely a képernyős munkával hozható összefüggésbe.

(2) A munkavállaló - a külön jogszabály szerinti időszakos alkalmassági vizsgálatokon túlmenően - köteles az (1) bekezdésben meghatározott vizsgálaton részt venni. A vizsgálatot az orvos végzi el, és indokolt esetben a munkavállalót szemészeti szakvizsgálatra utalja be. (3) Ha a munkavállalót foglalkoztató munkáltatónál működő orvos megállapítja, hogy a munkavállaló részére a képernyő előtti éleslátást biztosító szemüveg biztosítása szükséges lehet, a munkavállalót az…

1. számú melléklet szerinti beutalóval utalja be a szemészeti szakvizsgálatra. A beutalóban fel kell tüntetni a képernyő előtti éleslátást biztosító szemüveg használatát szükségessé tevő munkakör megnevezését, és annak a szakvizsgálathoz szükséges mértékű leírását is. (4) Az orvos a munkavállalót szemészeti szakvizsgálatra utalja be: a) A 2. számú mellékletben meghatározott, panaszokat okozó látórendszeri eltérések fennállásának valószínűsége esetén, b) ha a munkavállalót olyan munkakörben foglalkoztatják, ahol a munka végzése során váltakozva kell a különböző távolságban lévő tárgyakra fókuszálnia, c) az előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálatnál, panaszmentesség esetén is, ha a munkavállaló korábban képernyő előtti munkát nem végzett. 2 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről 2004. 03. 10-től (5) Az orvos a munkavállalót szemészeti szakvizsgálatra beutalhatja a (3) bekezdésben foglalt eseteken kívül is, különösen ha egyéb, panaszokat okozó látórendszeri eltérések valószínűsége áll fenn.

A 6. § Ha szemészeti szakvizsgálat eredményeként indokolt, illetve a munkavállaló által használt szemüveg vagy kontaktlencse a képernyő előtti munkavégzéshez nem megfelelő, a munkáltató a munkavállalót ellátja a minimálisan szükséges, a képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveggel. 7. § Az 5-6. §-ban foglalt rendelkezések végrehajtásából eredő költségek a munkavállalóval szemben nem érvényesíthetők. 8. § (1) A munkáltatónak biztosítani kell a munkavállaló, illetve képviselői számára a tájékoztatást, az oktatást és a konzultációt a képernyős munkahelyek kialakítása előtt, fenntartása és korszerűsítése során. (2) A képernyős munkahely kialakításának követelményeit e rendelet 3. számú melléklete tartalmazza. 9. § A jelen jogszabályban foglaltak végrehajtásának ellenőrzéséről az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat gondoskodik.

A 10. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követõő60. napon lép hatályba, egyidejűleg az egyes egészségkárosító kockázatok között foglalkoztatott munkavállalók (napi, heti) expozíciós idejének korlátozásáról szóló 26/1996. (VIII. 28.) NM rendelet mellékletének 8. pontja hatályát veszti. (2) (3) A 2001. január 1. napját követően létesített új képernyős munkahelynek meg kell felelnie a mellékletben meghatározott egészségügyi és biztonsági követelményeknek. (4) A 2001. január 1. napját megelőzően létesített képernyős munkahelynek 2001. december 31. napjától kell megfelelnie a mellékletben meghatározott egészségügyi és biztonsági követelményeknek. A magyar helyesírásnak megfelelő betűkészletet alkalmazó programok esetén e rendelet hatálybalépését követő tizenharmadik hónap első napjától kell biztosítani, hogy ezen betűkészlet a képernyőn, illetve a nyomtatásban megjelenjen. (5) Ez a rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai közötti társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, az azt kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §ával összhangban összeegyeztethető szabályozást tartalmaz a Tanácsnak a biztonsági és egészségvédelmi követelmények legalacsonyabb szintjéről a képernyő előtt végzett munka esetén című, 90/270/EGK irányelvének rendelkezéseivel.

A képernyős munkahely kialakításának minimális követelményei

1. BERENDEZÉSEK 1.1 Általános rendelkezés A képernyős berendezést úgy kell kialakítani, üzembe helyezni, illetve üzemben tartani, hogy rendeltetésszerű használat esetén ne jelentsen egészségi kockázatot vagy balesetveszélyt a munkavállalók számára.

1.2 Képernyő a) A képernyőn megjelenő jelek jól definiáltak és világos formájúak, megfelelő méretűek legyenek, a jelek és a sorok közötti megfelelő térközzel. b) A képernyőn megjelenő kép legyen stabil, villódzásnak vagy az instabilitás más formájának nem szabad előfordulnia. c) A fényesség, illetve a jelek és a háttér közötti kontraszt legyen a használó által könnyen állítható és a környezeti feltételekhez könnyen hozzáigazítható. d) A képernyő a használó igényeinek megfelelően legyen könnyen és szabadon elfordítható, dönthető. e) Biztosítani kell külön monitorpolc vagy állítható asztal használatát. f) A képernyő legyen mentes olyan tükröződéstől és fényvisszaverődéstől, amely a használónak kényelmetlenséget, látási nehézséget okozhat.

1.3 Billentyűzet a) A billentyűzet legyen dönthető és a monitortól különálló annak érdekében, hogy a használó kényelmes munkatesttartást vehessen fel, karja és keze ne fáradjon el. b) A billentyűzet előtt legyen elég hely ahhoz, hogy a számítógép-kezelő kezét és csuklóját megtámaszthassa. c) A billentyűzet felszíne legyen fénytelen, a fényvisszaverődés elkerülése érdekében. d) A billentyűkön lévő jelek egymástól könnyen megkülönböztethetőek és a munkahelyzetből jól olvashatóak legyenek.

1.4 Munkaasztal vagy munkafelület a) A munkaasztal vagy munkafelület legyen olyan nem fényvisszaverő felületű és nagyságú, hogy biztosítsa a monitor, a billentyűzet, az iratok és a csatlakozó eszközök rugalmas elrendezését. b) A laptartó legyen állítható, és a használó számára kényelmes olvashatóságot biztosító helyzetben rögzíthető.

1.5 Munkaszék a) A munkaszék legyen stabil, továbbá biztosítsa a használó könnyű, szabad mozgását és kényelmes testhelyzetét. b) A szék magassága legyen könnyen állítható. c) A szék támlája legyen magasságában állítható és dönthető. d) Igény esetén lábtámaszt vagy saroktámaszt, illetve kartámaszt kell biztosítani.

2. KÖRNYEZET 2.1 Térkövetelmények A munkahelyet úgy kell megtervezni és méretezni, hogy a használónak legyen elegendő tere testhelyzete és mozgásai változtatásához

2.2 Megvilágítás a) Az általános, illetve helyi világítás (munkalámpa) biztosítson kielégítő megvilágítást és megfelelő kontrasztot a képernyő és a háttérkörnyezet között, tekintetbe véve a munka jellegét és a használó látási követelményeit. b) A képernyőre és más munkaeszközökre vetődő, zavaró tükröződést és fényvisszaverődést oly módon kell megelőzni, hogy a képernyős munkahely telepítésekor a munkaterem és a munkahely megtervezését összehangolják a mesterséges fényforrások elhelyezésével és műszaki jellemzőivel

2.3 Tükröződés és fényvisszaverődés a) A képernyős munkahelyeket úgy kell megtervezni, hogy a fényforrások (ablakok és más nyílások, átlátszó vagy áttetsző falak), világosra festett berendezési tárgyak vagy falak ne okozzanak közvetlen fényvisszaverődést, és amennyire csak lehetséges, ne idézzenek elő tükröződést a képernyőn. b) Az ablakokat igazítható takaróeszközök megfelelő rendszerével kell ellátni, hogy a képernyős munkahelyre eső nappali megvilágítást csökkenteni lehessen.

2.4 Zaj A munkahelyhez tartozó berendezések okozta zajt figyelembe kell venni a munkahely berendezésekor, különös tekintettel arra, hogy ne zavarja a figyelmet és a beszédmegértést.

2.5 Klíma a) A munkahelyhez tartozó berendezések nem fejleszthetnek olyan mennyiségű hőt, hogy az a munkavállalónak diszkomfort-érzést okozzon. b) A használó legyen védve a sugárzó és áramló hőhatásoktól és az asztal alatt hőt termelő berendezésektől. c) A páratartalmat megfelelő szinten kell biztosítani és tartani.

2.6 Sugárzás Minden sugárzást a látható fénysugárzás kivételével, a használó egészsége és biztonsága szempontjából elhanyagolható szintre kell korlátozni.

A3. EMBER-GÉP KAPCSOLAT A szoftver tervezése, kiválasztása, bevezetése és módosítása, a képernyős munkafeladatok megtervezése során a munkáltató az alábbi elveket vegye figyelembe: a) a szoftver feleljen meg a feladatnak, b) a szoftver minden betűt a magyar helyesírásnak megfelelő formában jelenítsen meg a képernyőn és a nyomtatásban, c) a szoftver legyen könnyen használható és szükség esetén a számítógép-kezelő ismeret-és tapasztalatszintjéhez igazítható, rendelkezzen magyar nyelvű súgóval, semmilyen a munkavállaló teljesítményére vonatkozó mennyiségi vagy minőségi ellenőrzési lehetőséget nem szabad igénybe venni a dolgozók tudomása nélkül, d) a rendszerek a képernyő előtt dolgozóhoz alkalmazkodó formátumban és ütemben jelezzék ki az információkat, e) alkalmazni kell a szoftver-ergonómia elveit, különösen az ember által végzett adatbeviteli és adatfeldolgozási feladatokban, f) a rendszerek biztosítsanak visszajelzést a munkavállalóknak a teljesítményükről.

21/2013. (V. 28.) NFM utasítás Hatályos: 2013.05.29 -

NFM utasítás a kötelező szemvizsgálatról és a képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveg térítéséről A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontja alapján – a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről szóló 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet 5. § (1) bekezdésében, valamint 6. §-ában foglaltakra figyelemmel – a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnál a kötelező szemvizsgálattal és a képernyő előtti munkavégzéssel összefüggő szabályokat a következők szerint állapítom meg: 1. § (1) Jelen utasítás hatálya azon a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal (a továbbiakban: minisztérium) a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény alapján kormányzati szolgálati jogviszonyban álló kormánytisztviselőkre és kormányzati ügykezelőkre, valamint a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény alapján a minisztériummal munkaviszonyban álló munkavállalókra (a továbbiakban együtt: kormánytisztviselők) terjed ki, akik munkakörüknek megfelelően napi munkaidejükből legalább 4 órában képernyős eszközt használnak. (2) Jelen utasítás alkalmazásában a) szervezeti egység vezetője a kabinetfőnök, a főosztályvezető, valamint a titkárságvezető; b) önálló szervezeti egység a Miniszteri Kabinet, a főosztály, valamint az állami vezető titkársága. 2. § A minisztérium önálló szervezeti egységein belül azokat a munkaköröket, amelyek naponta legalább 4 órában képernyős eszköz használatát igénylik, a szervezeti egység vezetője határozza meg.

3. § A kormánytisztviselő a 4. §-ban foglaltak szerint vesz részt szem- és látásvizsgálaton, illetve szemészeti szakvizsgálaton. 4. § (1) A kormánytisztviselő az időszakos munkaköri alkalmassági vizsgálat rendszerén belül kétévente látásvizsgálaton vesz részt. Az első vizsgálatra a kormányzati szolgálati jogviszony létesítése előtt, az előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálattal egy időben kerül sor. (2) A kormánytisztviselő a látása romlásával kapcsolatos panaszaival szükség szerint fordulhat a minisztérium által foglalkoztatott foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatás nyújtására jogosult orvoshoz (a továbbiakban: orvos). Ha az orvos az általa végzett vizsgálat alapján megállapítja, hogy a kormánytisztviselő részére a képernyő előtti éleslátást biztosító szemüveg használata szükséges lehet, vagy a korábban megállapított dioptria módosítására van szükség, a kormánytisztviselőt szemészeti szakvizsgálatra utalhatja be. 5. § (1) Ha a szemészeti szakvizsgálat eredménye, valamint az orvos véleménye alapján a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről szóló 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet (a továbbiakban: EüM rendelet) szerinti képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveg (a továbbiakban: éleslátást biztosító szemüveg) használata indokolt, a minisztérium a kormánytisztviselő számára annak vételárát kétévente legfeljebb 50 000 forint értékben megtéríti. (2) Az (1) bekezdésben foglalt térítés igénybevételének feltétele, hogy az igénylés időpontjában a kormánytisztviselő minisztériummal létesített jogviszonya a kinevezésétől számítva legalább fél éve folyamatosan fennálljon. (3) A kormánytisztviselő nem jogosult az (1) bekezdés szerinti térítés igénybevételére

a) a próbaidő, b) a 30 napon túli keresőképtelenséggel járó betegség, ideértve a beteg gyermek ápolására táppénzes állományba helyezést, a szülési szabadságot, c) a fizetés nélküli szabadság, d) a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés időtartama alatt. (4) Nem jogosult továbbá az (1) bekezdés szerinti térítés igénybevételére az a határozott idejű jogviszonnyal rendelkező kormánytisztviselő sem, akinek a minisztériummal létesített határozott idejű jogviszonya folyamatosan nem haladja meg az egy évet. A jogviszony hosszabbításnál a határozott időket össze kell számítani. 6. § (1) Az 5. § (1) bekezdésében foglalt térítés iránti igény érvényesítését az EüM rendeletben erre a célra rendszeresített nyomtatvány kitöltésével és a személyügyekért felelős főosztály részére történő benyújtásával kell kezdeményezni. Az igénylőlap mellé csatolni kell: a) szemész szakorvos által kiállított, részletes vizsgálati lelet alapján az orvos szakmai véleményét, b) a szemüveglencse, a szemüveg elkészítéséről szóló, a jogosult kormánytisztviselő nevére kiállított eredeti számlát (amelyen szerepelnie kell annak, hogy a képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveg került kiállításra). (2) A térítés összegét a személyügyekért felelős főosztály jogosultságra irányuló vizsgálatát követően a minisztérium gazdálkodásért felelős főosztálya utalja át a kormánytisztviselő bankszámlájára. 7. § A kormánytisztviselő az éleslátást biztosító szemüveget munkája során köteles használni, illetve a munkáltatói jogkör gyakorlójának vagy ennek ellenőrzésére jogosult megbízottjának kérésére bemutatni. 8. § (1) Az éleslátást biztosító szemüveg meghibásodása esetén annak javíttatásáról, használhatatlanná válása, elvesztése esetén annak pótlásáról a kormánytisztviselő saját költségére gondoskodik. (2) Ha az (1) bekezdésben foglaltak valamilyen bűncselekmény elkövetésének okán következtek be és azt a kormánytisztviselő a feljelentésről szóló rendőrségi jegyzőkönyvvel igazolja, részére a munkáltató az 5. § (1) bekezdésében foglalt összeg mértékéig a kétéves időtartam lejárta előtt is megtéríti az éleslátást biztosító szemüveg költségét. Ebben az esetben az 5. § (1) bekezdésében foglalt kétéves időtartam újraindul. 9. § Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba. 10. § Jelen utasítás rendelkezéseit a jelen utasítás hatálybalépését követően keltezett számlák esetében kell alkalmazni.

A képernyõ előtti munkavégzéssel kapcsolatban leggyakrabban panaszokat okozó látórendszeri eltérések • Presbyopia • Akkomodációs zavarok • Hypermetropia • Állandó kontaktlencse viselése, 45 év felett • Komfortos binokuláris látás hiánya • Fiatalkori rejtett fénytörési hiba

Látás, fénytörési hibák: -myopia (rövidlátás) - hypermetropia (túllátás)

- astigmia www.atlasophthalmology.com

El Greco astigmiás volt-e?

Presbyopia - a szemlencse alkalmazkodóképességének korral párhuzamos csökkenése - a lencse elveszíti lencsemag nagyobb vastagsága nő

rugalmasságát, a lesz, a lencse

- a közeli munka és az olvasás nehézzé válik - a távoli korrekcióhoz hozzáadandó az életkornak megfelelő dioptria 40-45 éves korig +1.0 D 45-50 éves korig +2.0 D 50-55 éves korig +2.5 D

55-60 éves korig +3.0 D

-diabetes mellitus - 5 év után 25%

-20-30 év után 60-80% a retinopathia mértéke - proliferatív: 15 év múlva 25%

-Egyike a legnagyobb, generációnkat érintő problémáknak

A vakság kialakulása, a jelenleg rendelkezésre álló kezelési lehetőségek és eljárási protokollok alkalmazásával, optimális esetben 90-95%-ban elkerülhető lenne.

A sárgafolt betegségei:

-maculadegeneratiok - maculadisztrófiák

maculadegeneratiok -nedves 20% (a látásromlások 90%-át adja) - száraz 80%

A száraz formában a festékes látóhám és a fotoreceptor réteg pusztulása áll előtérben. A kopásos folyamatok állnak előtérben. A látóhámsejtek bonyolítják le a fotoreceptorréteg anyagcseréjét, bekebelezik az anyagcsere végtermékeket. A sejtek tönkremenetelével ez a folyamat leáll, a sejtek elpusztulnak, megszűnik a látóhártya lezártsága az érhártya felé.

Kezelés????

Forrás: Marc Ericson

A nedves formában a látóhártya alatt izzadmány keletkezik, erek nőnek az ideghártya alá. Ezekből az erekből vérzések keletkeznek, majd erezett kötőszövetes burjánzás jön létre, kialakul a látóhártya alatti membrán. A kötőszövetes burjánzás végül szervül, hegesedik, amely felett savós látóhártyaleválást láthatunk. Az érújdonképződésekből néha masszív vérzések indulnak meg: több látóidegfőnyi, tumort utánozó, az üvegtest felé emelkedő vérzéseket külön névvel jelöljük: ez a Kuhnt-Junius –féle maculadegeneráció.

Szürkehályog: cataracta vízesés „a rontó folyadék áramlása” veleszületett: 3:10000 65 év felett 90%

A szürkehályog (katarakta) megoldása sebészi. Ezen a területen igen nagy eredményt tudunk felmutatni: A katarakta sebészi ráta (a megoperált betegek aránya) hazánkban a kelet-európai országok között 1998-ban az egyik legmagasabb (3564 katarakta műtét/1 millió lakos) volt, és 2003-ra pedig 5000 fölé emelkedett, amely megfelel a nyugat-európai normáknak. A szürkehályog miatt kialakult vakság százalékos aránya 1976 óta meredeken és folyamatosan csökken.

A szürkehályognak köszönhetjüke az absztrakt festészetet? Claude Monet (1840-1926) -1912-től ismert cataractája, végül 1923-ban jobb szemét megoperálják sikertelenül „..it makes me sorry that I ever decided to go ahead with that fatal operation. Excuse me for being so frank and allow me to say that I think it’s criminal to have placed me in such a predicament.” – from letter to Doctor Charles Coutela, June

Nők a kertben, 1866

Giverni ház a rózsák közt, 1922

The japanise footbridge

fotó

Ahogy Monet láthatta

-a színek sárgásvöröses-barnássá váltak 1912-15

Tavirózsák (részlet), 1908

Tavirózsák (részlet), 1922

REMBRANDT (1606 - 1669)

Totálisan elszürkült szemlencse


A modern szürkehályogműtét lépései



A glaucoma progressziója során bekövetkező látótér károsodás típusai reverzibilis vakfolt megnagyobbodás paracentrális íves scotomák

Rönne lépcső (beszűkülés a nasalis alsó vagy felső quadránsban 

p r o g r e s s z i ó

p r o g r e s s z i ó

Akut zárt zugú glaucoma-glaucomás roham 50%-ban prodromális tünetek után, 50%-ban minden előzmény nélkül alakul ki.

15-20%-ban egyszerre mindkét szemet érinti. Télen gyakoribb. Panaszok: Kezdetben megegyeznek a prodromális szak tüneteivel, majd a fájdalom fokozódik, tűrhetetlenné válik. A beteg elesetté válik, hányinger, hányás jelentkezik, nagyfokú látásromlás alakul ki, melyet a beteg a nagyfokú fájdalom miatt sokszor nem vesz észre. (APPENDICITIS……) Tünetek: 40-100Hgmm közötti szemnyomás kifejezetten tág episcleralis és conjunctivalis erek tág, fénymerev pupilla kifejezetten borús, oedemás cornea (hámbullákkal) irisben pangásos vérbőség, helyenként ischaemiás foltok sekély, gyakran csak virtuális csarnok, zárt csarnokzug

Ha a glaucomás rohamot nem kezeljük idejében a papilla n. optici akut, ischaemiás károsodása miatt irreverzibilis látásromlás alakul ki! Minden orvosnak fel kell ismernie és a beteget azonnal szemészeti osztályra kell szállítani!

Crabb

Crabb

Glaucoma hatása a mindennapi tevékenységekre

látótérdefektus: fogyatékossá tehet

IGS

A betegek között tévesen elterjedt, hogy ha a beteg „zöldhályogos”, akkor „nem lehet operálni”… Vagy ha operálni kell…

??Miért ez az ellenérzés?? A tradicionális glaukóma ellenes műtétek a trabeculectomia és a shunt beültetések a subconjunctivális tér felé új utat nyitnak a csarnokvíz elfolyás számára. Jelentős mértékű szemnyomás-csökkenés érhető el velük, ugyanakkor magas százalékban komplikációk kialakulásához vezetnek. A komplikációk az esetek többségében a filtrációs párnával (bleb-bel) kapcsolatosak (leakage, hegesedés, fertőzés, blebitis, endoph-thalmitis). Hypotoniát, tartósan sekély csarnokot, chorioidealis effusiót, cataractát, maculopathiát okozhatnak.

A modern antiglaucomás szerek megjelenéséig a zöldhályogos beteg kezelésére szinte egyetlen látásfunkciót megőrző terápiás lehetőség volt: a szemmegnyitó műtét.

A konzervatív terápiás lehetőségek szélesedésével a műtétek lassanként kiszorultak a mindennapi rutin kezelésből, de mellékhatásaik lehetnek, és sokszor drágák a beteg számára… 40 év cseppentés 2 féle terápia mellett kb 1 millió Ft..(amit a beteg fizet)

Napjainkban jogos a betegek részéről az olyan terápiás módszerre való igény, amely - végleges - fájdalommentes - mellékhatások nélküli - nagyobb szabadságot ad a betegnek - olcsó

Mindenki azt szeretné……

Ezért is csillant fel a szemészek szeme ( a gyógyszergyártóké kevésbé..), amikor kidolgozásra kerültek olyan mikrosebészeti műtéti technikák, melyek a szemgolyó megnyitása nélkül oldják meg a felesleges csarnokvíz elvezetését, a fiziológiás utat leginkább utánozva.

Nyitott zugú glaucomában a Schlemm-csatorna és a közvetlen környezetében lévő trabeculáris hálózat endotheliuma a csarnokvíz elfolyással szemben megnövekedett ellenállást mutat, ami szemnyomás emelkedéshez vezet.

Nyílt zugú glaukómában a teljes vastagságú trabecularis rendszeren keresztül csarnokvíz nem jut át, a Schlemm csatorna collabált. A sclerocorneális mély lebeny kivágásával és a juxtacanalicularis trabeculum, valamint a Schlemm csatorna külsö falának eltávolításával létrejövő vékony rétegen (trabeculo-Descemét ablakon) keresztül a csarnokvíz átdiffundál.

Léggömbhámozás…

Messzire jutottunk…

forrás: youtube.com

CLASS- IOPtima - 5 éves utánkövetés, - világszerte több mint 800 kezelés

Hogy mennyire biztonságos?

2009. áprilisa óta végzem ez a kiváló, új, a szemmegnyitó műtétek legtöbb szövődményét kiküszöbölő műtéti eljárást, mellyel a már nem is annyira kezdeti tapasztalatok bíztatóak.

Aktuális… Egyre több kolléga küldi…

Együtt lehet vele élni…

LOUIS-EMILE JAVAL

VISION 2020 A megelőzhető vakságok ellen…

WHO (ENSZ egészségügyi szervezete) A világon 16-20 millió vak él.Számuk 2020-ra kezelés nélkül megkétszereződne..

Magyarországon évente több, mint 6000 ember vakul meg még mindig.

Aktuálisak… Holnaptól a fű sem nő.


[email protected]

nyolcadik foglalkozás-egészségügyi kötelező szintentartó tanfolyam Debrecen

Recommend Documents