A MAGYAR SÜRGŐSSÉGI ELLÁTÁS SZERVEZÉSE Dr. Pikó Károly SÜRGŐSSÉGI SZAKVIZSGA ELŐKÉSZÍTŐ TANFOLYAM DEBRECEN, 2006. FEBRUÁR 6.
Mottó: „ Nagy baj az, hogyha a varjak döntik el, hogy a rigók közül ki énekel szebben…”
SÜRGŐSSÉGI SZAKVIZSGA ELŐKÉSZÍTŐ TANFOLYAM – 2006. FEBRUÁR 6. DEBRECEN
A MAGYAR SÜRGŐSSÉGI ELLÁTÁS JELENLEGI HELYZETE:
¾ A prehospitális és hospitális ellátásnak nincs egységes rendszere ¾ Nem jó a kommunikáció a prehospitális és a hospitális szak között ¾ Nincs kommunikáció a prehospitális szakon belül ¾ Ügyeleti szolgálatok eltérő ellátási szinten vannak ¾ Fehér foltok vannak a mentőellátásban, nem egységes az ellátás színvonala ¾ Nincsenek tisztázva az ellátási láncban a minimum feltételek ¾A sürgősségi láncban szakmai protokollok, standardok hiányoznak SÜRGŐSSÉGI SZAKVIZSGA ELŐKÉSZÍTŐ TANFOLYAM – 2006. FEBRUÁR 6. DEBRECEN
A MAGYAR SÜRGŐSSÉGI ELLÁTÁS JELENLEGI HELYZETE:
¾ Nem egyértelműek a betegutak ¾ Nincsenek kialakított központi fogadóhelyek a kórházakban ¾ Intrahospitális „zűrzavar” van a sürgős betegek ellátásában ¾ Egyes szakmáknak eltérő nézetei vannak a sürgősségi ellátásról ¾ A lakosság alapvető ismeretei hiányoznak a sürgősségi betegellátással kapcsolatosan ¾ Nincs megoldva a sürgősségi lánc finanszírozása ¾ Nincs átgondolt struktúrája a sürgősségi betegek oktatásának SÜRGŐSSÉGI SZAKVIZSGA ELŐKÉSZÍTŐ TANFOLYAM – 2006. FEBRUÁR 6. DEBRECEN
A SÜRGŐSSÉGI ELLÁTÁS ALAPELVEI: ¾Folyamatos hozzáférhetőség ¾Esélyegyenlőség ¾Progresszív betegellátás elemeinek megvalósítása ¾„Egy ponton” történő belépés a rendszerbe SÜRGŐSSÉGI SZAKVIZSGA ELŐKÉSZÍTŐ TANFOLYAM – 2006. FEBRUÁR 6. DEBRECEN
AZ EGYSÉGES KÓRHÁZSTRUKTÚRA
K. Kell A: Ajánlott
SZOLGÁLAT, OSZTÁLY, RÉSZLEG 1. Sürgősségi oszt. 2. Traumat. sz. 3. Sebészeti osztály, részleg - égési - ált. sebészet - idegsebészet - szül.- nőgyógy. Seb. - szem. sebészet - fog-szájseb. - f-o-g seb. - gyermek seb. - urológ. seb. - szív-mellkas seb. 4. Nem seb. oszt., részleg: - aneszteziológia - ált. belgy. - kardiológia - toxikológia - mentál hig. - gyermekgyógy. - radiológia - patológia - klinikai labor - intenzív
1. SZINT K K
2. SZINT K K
K K K A K A K K K K
A K K A A A K A A A
K K K K K K K K K K
K K K A A A K K K K
3. SZINT K A
SÜRGŐSSÉGI SZAKVIZSGA ELŐKÉSZÍTŐ TANFOLYAM – 2006. FEBRUÁR 6. DEBRECEN
K
K K
K K K K
REGIONÁLIS SPECIÁLIS KÖZPONT
SBO SBH
ÜGYELET II.
DISZPÉCSER
OMSZ ÜGYELET I. I
A MAGYAR SÜRGŐSSÉGI ELLÁTÁS TERVEZETT SZERKEZETE
ESETKOCSI ROHAMKOCSI
ORVOSI KOCSI
MENTŐ DISZPÉCSER
RENDŐRSÉG
TŰZOLTÓSÁG
DISZPÉCSER
DISZPÉCSER
KÖZPONTI DISZPÉCSER
információ áramlás
112
mentési útvonal beteg spontán útja
ÜGYELET I.: Városokban az ügyeletet kórházakba célszerű telepíteni ÜGYELET II.: Összevont falusi ügyeletet mentőállomásra célszerű telepíteni
BETEG
CSALÁDORVOS
POLGÁRI
VÉDELEM DISZPÉCSER
TERVEZETT ELLÁTÁSI SZINTEK:
¾Központosított ügyeletek ¾Alapszakmás kórházak ¾Multifunkciós kórházak ¾Regionális sürgősségi központok ¾Speciális ellátó központok SÜRGŐSSÉGI SZAKVIZSGA ELŐKÉSZÍTŐ TANFOLYAM – 2006. FEBRUÁR 6. DEBRECEN
AZ EGYSÉGES MAGYAR SÜRGŐSSÉGI ELLÁTÁS PROJEKTJÉNEK VÁRHATÓ ELLENZŐI: 1. Kórházi managementek – újabb kiadás? 2. Egyes kórházak – betegeket veszítenek? 3. Családorvosok – betegeket veszítenek? 4. Egyes szakterületek – felborul a kialakított rendszer? 5. Társadalom Biztosítás – újabb finanszírozandó terület? 6. OMSZ – elvész a szállítási pufferkapacitás? SÜRGŐSSÉGI SZAKVIZSGA ELŐKÉSZÍTŐ TANFOLYAM – 2006. FEBRUÁR 6. DEBRECEN
AZ EGYSÉGES MAGYAR SÜRGŐSSÉGI ELLÁTÁS PROJEKTJÉNEK VÁRHATÓ TÁMOGATÓI: 1. „Nagypolitika”- népszerű a lakosság számára 2. Egészségpolitika- egybeesik az egészségpolitikai célkitűzésekkel 3. ÁNTSZ – követhető, kontrollálható rendszer 4. Családorvosok- nyugodtabban végezhetik munkájukat 5. Kórházi managementek – racionálisabb kórházstruktúra 6. OMSZ – mentési kapacitás világosan megfogalmazható 7. Kórházi osztályok- tervezhetőbb a munka 8. Lakosság- nonstop megfelelő szintű elérhető rendszer problémáinak megoldására SÜRGŐSSÉGI SZAKVIZSGA ELŐKÉSZÍTŐ TANFOLYAM – 2006. FEBRUÁR 6. DEBRECEN
AZ EGYSÉGES SÜRGŐSSÉGI BETEGELLÁTÁS PROJEKTJÉNEK CÉLJAI: ¾ Egységes sürgősségi betegellátó láncot kell kialakítani a beteg első ellátásától a kórházi ágyig ¾ Minden magyar állampolgár 15 percen belül ellátást kapjon hirtelen fellépő egészségkárosodás esetén ¾ Az ellátás színvonalának megfelelő szintűnek kell lenni és a nap 24 órájában azonos szinten kell működni ¾ Érdekeltté kell tenni a sürgősségi lánc minden szereplőjét a sürgősségi struktúra kialakításában és működtetésében ¾ Növelni kell a magyar állampolgárok ismeretanyagát a rendkívüli helyzetek kezelésével kapcsolatban SÜRGŐSSÉGI SZAKVIZSGA ELŐKÉSZÍTŐ TANFOLYAM – 2006. FEBRUÁR 6. DEBRECEN
A PROJEKT MONITOROZÁSA I. Az első szaksegély (ügyeletek, OMSZ, családorvosok) részéről mérhető paraméterek: ¾ ¾ ¾ ¾
¾ ¾ ¾ ¾
Rövidül ez első ellátás ideje, Javul az első szakellátás és a betegtranszport szakmai minősége, Több beteget látnak el otthonában definitíve, Meggyorsul a beteg útja a megyei, regionális, (speciális) ellátás helyére, Több a sikeres helyi reanimáció, Nő a sürgősségi ellátáson kiképzett egészségügyi dolgozók száma, Prehospitális mortalitás javul, Hatékonyabb a katasztrófahelyzetek ellátása. SÜRGŐSSÉGI SZAKVIZSGA ELŐKÉSZÍTŐ TANFOLYAM – 2006. FEBRUÁR 6. DEBRECEN
A PROJEKT MONITOROZÁSA II. A kórházakban mérhető paraméterek: ¾ ¾
Hospitális mortalitás javul, Kevesebb az akutan felvett beteg (végleges helyszíni ellátás, SBO-k, SBH-k szűrő szerepe),
¾
Kevesebb a súlyos szövődmény,
¾
Nő a rehabilitált betegek száma,
¾
Rövidül az ápolási idő,
¾
Csökken az újszülött halálozás,
¾
Nő a reanimációra kiképzett dolgozók száma,
¾
Katasztrófahelyzetek kórházi kezelése „javul”. SÜRGŐSSÉGI SZAKVIZSGA ELŐKÉSZÍTŐ TANFOLYAM – 2006. FEBRUÁR 6. DEBRECEN
A PROJEKT MONITOROZÁSA III. A lakosság részéről mérhető paraméterek: ¾
A polgárok rövidebb idő alatt értesítik a mentőket,
¾
Javul a laikus elsősegélynyújtás színvonala,
¾
¾
Nő a laikusok körében a kiképzettek száma a sürgős állapotok ellátásával kapcsolatban (iskolákban is), A lakosság megelégedettsége, biztonságérzete javul (megelégedettségi vizsgálatok). SÜRGŐSSÉGI SZAKVIZSGA ELŐKÉSZÍTŐ TANFOLYAM – 2006. FEBRUÁR 6. DEBRECEN
SPECIÁLIS SZEMPONTOK A SÜRGŐSSÉGI ESETEK FINANSZÍROZÁSÁBAN ¾
¾
¾
¾
¾
Finanszírozás alapelve a sürgősségi láncban: alapdíj+esetszám (ennek minősége is) Ambuláns betegek terápiás költségeinek fedezése a sürgősségi osztályokon Tört HBCS fogalma: ¾ Előnyei ¾ Spektrumot bővíteni ¾ Nagyértékű vizsgálatokat kivenni a HBCS értékből (CT, MR, urographia) Mátrix ügyelet – ügyeletes szám spórolása, amely fedezi a sürgősségi többletköltségeket ¾ Kórház struktúrának két részre osztása: folyamatos első vonal és hotel funkció Sürgősségi intenzívek speciális finanszírozása
ÖSSZEFOGLALÁS
Amennyiben a jelenlegi módon folyik az országban a sürgősségi betegek ellátása, az akut beteg definitív ellátására későn kerül sor, ami nyilvánvalóan megnöveli a várható szövődmények számát, és számos etikai, szakmai, jogi következményeken túl, gazdaságilag is előnytelen. SÜRGŐSSÉGI SZAKVIZSGA ELŐKÉSZÍTŐ TANFOLYAM – 2006. FEBRUÁR 6. DEBRECEN
