NEPOMUKI SZENT JÁNOS RÓMAI KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA OM azonosító: 200422
HÁZIREND
TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK 3 2. AZ ISKOLA MUNKARENDJE 4 2.1. A tanítási nap rendje 4 2.2. A tanórák rendje 4 2.3. Az étkezés rendje 5 2.4. Napközi-otthon rendje 5 2.5. Diákkörök rendje 5 2.6. Tanulmányi kirándulások rendje 6 3. A TANULÓI JOGOK GYAKORLÁSA 6 3.1. A család anyagi helyzetétől függő támogatások kérelmezésének rendje 6 3.2. A napközi otthoni, tanulószobai ellátás kérelmezésének rendje 7 3.3. A tanuló tantárgyválasztásának rendje 7 3.4. A tanuló tájékoztatása tanulmányait és személyét érintő kérdésekről 8 3.5. Diákkörök létrehozásának és választásának rendje 8 3.6. Az iskolai sportkörre való jelentkezés rendje 8 3.7. Véleménynyilvánítás formái és rendje 9 3.8. Kérdés – érdemi válasz rendje 9 3.9. Felmentés a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól 9 3.10. Magántanulói jogviszony 9 3.11. A független vizsgabizottság előtti beszámolás joga 10 3.12. A tanulmányok alatti vizsgák időpontja, az osztályozó vizsgára jelentkezés módja és határideje 10 3.13. A tanuló által előállított termék, dolog, alkotás vagyoni jogára vonatkozó díjazás szabályai 11 4. A TANULÓI KÖTELESSÉGEK TELJESÍTÉSÉNEK SZABÁLYAI 11 4.1. Viselkedési és viseleti szabályok 11 4.2. A tanuló kötelessége, hogy részt vegyen az iskolai rendezvényeken, ünnepségeken és megemlékezéseken. 11 4.3. A tanuló kötelessége a hetes és az ügyeletes feladatainak ellátása 12 4.4. A tanuló közreműködik saját környezetének és az általa alkalmazott eszközöknek a rendben tartásában 12 4.5. Óvó, védő előírások 13 4.6. A tanuló távolmaradásának, mulasztásának, késésének igazolására vonatkozó rendelkezések 13 4.7. A tanulók által az iskolába bevihető dolgokkal kapcsolatos szabályok 14 5. AZ ESZKÖZÖK, LÉTESÍTMÉNYEK IGÉNYBEVÉTELÉNEK RENDJE, AZ INTÉZMÉNY HELYISÉGEI HASZNÁLATÁNAK SZABÁLYAI 15 A könyvtár használatának szabályai 14-16 6. A TANULÓK JUTALMAZÁSÁNAK ELVEI ÉS FORMÁI 16 7. FEGYELMEZŐ INTÉZKEDÉSEK ELVEI ÉS FORMÁI 17 8. A TANULÓ KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉGE 17 9. ÉTKEZÉSI TÉRÍTÉSI DÍJ BFIZTÉS, VISSZAFIZETÉSE 18 10. A TANULÓI TANKÖNYVELLÁTÁS HELYI RENDJE 18 11. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 19
2
1.
BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. és a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvényben, valamint végrehajtási rendeleteiben foglaltak érvényre juttatása, különösen a zavartalan iskolai élet biztosítása, a gyermeki, tanulói jogok és kötelességek érvényesülése érdekében a várpalotai Nepomuki Szent János Római Katolikus Általános Iskola nevelőtestülete a következő házirendet fogadta el.
1.1.
A házirend célja, hogy célja, hogy olyan normatív rendelkezéseket határozzon meg, amelyek biztosítják, hogy közösségünk minden tagja gyarapodjon Isten– és emberszeretetben.
1.2.
A házirend feladata, hogy megállapítsa a jogszabályban meghatározott gyermeki, tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával, az iskolai munkarenddel, a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások rendjével kapcsolatos szabályokat, az iskola helyiségei, berendezési tárgyai, eszközei és az iskolához tartozó területek használatának rendjét, az iskola által szervezett, a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó, iskolán kívüli rendezvényeken tiltott tanulói magatartást.
1.3.
A házirendben foglaltak megismerése, megtartása feladata és kötelessége az iskola minden vezetőjének, alkalmazottjának és tanulójának.
1.4.
A házirend előírásai, szabályai az iskola területére, illetve az ahhoz kapcsolódó területekre, valamint az iskola által szervezett tanítási időn, illetve iskolán kívüli programokra és a tanulók iskolai tevékenységére vonatkoznak.
1.5.
A házirend szabályai arra az időszakra alkalmazhatók, amikor iskola ellátja a tanulók felügyeletét.
1.6.
A házirendet az iskola igazgatója készíti el, és a nevelőtestület fogadja el. Elfogadásakor, illetve módosításakor az iskolai diákönkormányzat és a Szülői Közösség véleményezési jogot gyakorol. A házirend a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé.
1.7.
Az első évfolyamra beírt tanulók a tanulói jogokat a beíratást követő tanév első napjától gyakorolhatják.
1.8.
A diákönkormányzat véleményezési jogköre szempontjából: az adott tanévben a tanulólétszám 50%-a + 1 fő,
3
2.
AZ ISKOLA MUNKARENDJE
2.1.
A tanítási nap rendje a) Az iskola a tanítási időben hétfőtől péntekig, …600… órától …1630…. óráig tart nyitva. Az iskolát szombaton, vasárnap és egyéb munkaszüneti napokon – az iskola igazgatója által engedélyezett rendezvények kivételével- zárva kell tartani. A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre az iskola igazgatója adhat engedélyt. b) A tanulóknak a tanítás kezdete előtt legalább 20 perccel az iskolában kell lenniük. c) A tanítás előtti gyülekező helye: 7.40-kor az udvar, a hideg idő beálltával igazgatói döntés alapján a földszinti aula. Az osztálytermekbe reggel 7.45 órától lehet bemenni. d) Az iskolában az alábbi csengetési rend szerint folynak a tanítási órák: 1. óra: 2. óra: 3. óra: 4. óra: 5. óra: 6. óra:
8.00 – 8.45 8.55 – 9.40 9.55 – 10.40 11.00 –11.45 11.55 –12.40 12.50 –13.35
A tanítás reggel 8.00 órától 13.35 óráig tart. A második órát követő 15 perces szünet a tízórai elfogyasztásának ideje. A harmadik órát követő 20 percet - jó idő esetén – az ügyeletes nevelők felügyelete alatt az udvaron töltik a tanulók. Az napközis munkarend 16.30-ig tart. A tanórán kívüli foglalkozások legkésőbb 16.00-kor befejeződnek. A foglalkozások csak pedagógus részvételével szervezhetők és bonyolíthatók. Szülők által szervezett programokért az iskola pedagógusai nem felelősek. e) A tanuló tanítási idő alatt az iskola épületét nem hagyhatja el, rendkívüli esetben az iskola elhagyása csak a szülő személyes vagy írásbeli kérésére, az osztályfőnöke írásos engedélyével lehetséges. A kilépőt a tanulónak távozáskor le kell adnia az iskola bejáratánál a portaszolgálatnak. 2.2. A tanórák rendje a. Becsengetés után a tanulók fegyelmezetten várják a pedagógust az osztálytermekben, illetve az órarend szerint kijelölt tantermek előtt. A szaktantermekbe csak a szaktanár engedélyével lehet belépni. b. A tanítási óra a hetes jelentésével kezdődik. A pedagógus az óra megkezdése után érkező tanuló késését bejegyzi az osztálynaplóba. A tanítási óra kezdetén és végén a tanulók a pedagógust vagy az órát látogató személyt katolikus köszöntéssel üdvözlik. c. Minden óra elején és a tanítás végén az egyes osztályok közösen imádkoznak a tanár vezetésével. d. A tanítási óra zavartalansága biztosítása érdekében a pedagógust és a tanulót óráról kihívni, az órát más módon zavarni tilos! e. Kicsengetés után az óraközi szünetekben a tantermek ajtaját nyitva kell hagyni. A tanteremben nagyszünetben csak a hetesek maradhatnak.
4
f. A tanulók a tanítási órákon a tanuláshoz szükséges, a részükre előírt felszereléssel kötelesek részt venni. A tanuló a tanítási órákra köteles tanfelszerelését, füzeteit, könyveit előkészíteni, képességeinek megfelelően figyelmesen részt venni a tanórai munkában, ha szólni kíván, kézfelemeléssel jelezni, hozzászólásaival, véleményével segíteni az óra eredményességét. A testnevelés órán és sportköri foglalkozásokon elvárt sportfelszerelés: lehetőség szerint fehér póló és kisnadrág és melegítő. a. A tanuló a tanóra kezdetén jelenti, ha felszerelése hiányos, továbbá kérheti, a számonkérés alóli felmentését. b. A tanuló a tanórán olyan magatartást köteles tanúsítani, amely mások tanuláshoz való jogát nem korlátozza. c. Tanítási órákon a mobiltelefon, MP3-, MP4-lejátszó használata tilos. d. Az iskolai érdemjegyek, tájékoztatások, közlések céljára rendszeresített ellenőrző könyvet a tanuló köteles naponta magával hozni. A tanuló köteles a nevelői bejegyzéseket 3 napon belül szüleivel aláíratni. e. Egy tanítási napon a tanuló maximum két dolgozatot írhat. Dolgozatnak minősül az olyan írásbeli számonkérés, amely betölti a 45 perces órát, illetve legalább három óra tananyagának elsajátítását ellenőrzi. A pedagógus a dolgozatírás időpontját és témakörét egy héttel előre köteles bejelenteni a tanulók számára. f. A tanteremben tartott utolsó óra után – a pedagógus felügyeletével – a tanulók a székeket a padokra felteszik, a szemetet a padokból kiszedik. A tanár feladata figyelni arra, hogy a tantermet rendben hagyják el a tanulók. Közös elköszönés a pedagógus felügyeletével a földszinti aulában. 2.3. Az étkezés rendje Közös étkezések előtt és után a felügyeletet végző pedagógus vezetésével imádkoznak a tanulók. A kultúrált étkezési szokások betartása mindenki számára kötelező! 2.4. Napközi-otthon rendje Az utolsó tanítási óra után a napközis tanulók a napközis nevelő felügyelete alatt délután 1630-ig tartózkodhatnak az iskolában. 2.5. Diákkörök rendje Az iskolában a tanulók igényeinek, érdeklődésének kielégítésére diákkörök működnek. A diákkör lehet: szakkör, énekkar, művészeti csoport stb. a) A diákkörök létrehozására javaslatot tehet az iskola igazgatójának az adott tanévet megelőző tanév végéig bármely tanuló, szülő, nevelő, illetve a Diákönkormányzat, a szülői munkaközösség iskolai vezetősége. A javasolt diákkör létrehozásáról minden tanév elején – az adott lehetőségek figyelembevételével – a tantárgyfelosztás, valamint az éves munkaterv elfogadásakor a nevelőtestület dönt. b) Az énekkar tagjai – templomi szolgálat keretében – énekükkel teszik szebbé a miséket. c) A diákköri próba időtartama 45 perc. d) A diákkörök szeptember 15-től május 31-ig, legfeljebb átlagosan heti 2 órában működnek. e) A diákkörök tanítási napokon 12.30-16.00-ig tartható. f) A diákkörök tevékenységüket pedagógus irányításával végzik. 5
2.6. Tanulmányi kirándulások rendje a) A tanulmányi séta, kirándulás a tanuló részére csak akkor kötelező, ha a részvétel költségeit nem kell megtérítenie. Költségkihatással járó tanulmányi kiránduláson a tanuló a szülő előzetes írásbeli hozzájárulásával vehet részt. b) A tanulók a kirándulás előtt, a baleset megelőzése érdekében oktatásban részesülnek. A tanulókkal ismertetni kell a közlekedési szabályokat, és ismételten fel kell hívni a figyelmüket azok megtartására. c) A tanuló a kiránduláson fegyelmezett magatartást tanúsít, a közlekedési eszközök, a kirándulás helyszíneinek rendjét és tisztaságát megtartja, tartózkodik a figyelemfelkeltő, hangoskodó magatartástól. d) A tanuló a kirándulócsoportot nem hagyhatja el, részére az nem engedélyezhető. e) A tanuló tartózkodik idegen személyekkel való kapcsolatfelvételtől, azoktól ajándékot, egyéb tárgyat vagy anyagot nem fogadhat el. f) A tanulmányi kirándulásokon tilos egészség károsító anyagok fogyasztása!
3. A TANULÓI JOGOK GYAKORLÁSA 3.1.
A család anyagi helyzetétől függő támogatások kérelmezésének rendje
a) A rászoruló tanuló kedvezményes vagy ingyenes étkezésben, kedvezményes vagy ingyenes tankönyv- és tanszerellátásban, napközi otthoni térítési-díjfizetés kötelezettség alól mentesülhet, illetve térítési díj mérséklésében részesülhet. b) A jogszabály alapján járó, normatív kedvezmények és támogatások igénybevételéhez a szülő (gondviselő) írásbeli nyilatkozata és a jogosultság igazolása szükséges. c) A kedvezményes vagy ingyenes étkezés, a napközi otthoni térítési-díjfizetési kötelezettség alól a mentesítés, a térítési díj mérséklése az ellátási igény bejelentésekor, illetve a család anyagi helyzetének rászorultságot eredményező változásakor írásban, a jogosultság igazolásával egyidejűleg kérelmezhető. d) Az ingyenes tankönyvellátás, illetve a nem alanyi jogon járó iskolai tankönyvtámogatás iránti igény - a következő tanévre - minden tanév november 15-ig, az iskolába lépő első osztályos tanuló estében legkésőbb a beíratást követő 15 napon belül, a jogszabályban meghatározott igénylőlapon jelenthető be. Az igénylőlap benyújtásával egyidejűleg az ingyenes tankönyvellátásra való jogosultsághoz be kell mutatni a jogszabályban előírt okiratokat, a nem alanyi jogon járó iskolai tankönyvtámogatáshoz a szülők jövedelemigazolását. A határidő elmulasztása jogvesztő. e) Az iskola a nem alanyi jogon járó iskolai tankönyvtámogatás iránti igényt a család egy főre jutó jövedelme alapján, a támogatáshoz rendelkezésre álló összeg figyelembevételével teljesíti. A támogatás során előnyben részesül az a tanuló, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelme nem haladja meg a mindenkori legkisebb munkabér másfélszeresét, azonos jövedelmi helyzet esetében az a tanuló, akinek egyik, illetve mindkét szülője munkanélküli. f) Az iskola a tartós használatra készült tankönyvet tankönyvkölcsönzés útján adja a normatív kedvezményre jogosult tanuló birtokába a tanulói jogviszonyának fennállása alatt addig az időpontig, ameddig az adott tantárgyból a helyi tanterv alapján a felkészítés folyik, illetve az adott tantárgyból vizsgát tehet, vagy kell tenni. A tanuló a használatába tankönyvkölcsönzéssel adott tankönyvet a beszerzési ár 75%-ért megvásárolhatja. g) A nem alanyi jogon járó szociális támogatásokra való jogosultságáról és a támogatás mértékéről az iskola igazgatója dönt. h) A tanulók és családjuk részére iskolánk Nebuló Alapítványa által biztosított szociális támogatások (pénzbeli és természetbeni) odaítéléséről a gyermekvédelmi felelős és az 6
osztályfőnök véleményének kikérése után az alapítvány kuratóriuma dönt. A szociális támogatások odaítélésénél előnyt élvez az a tanuló, aki halmozottan hátrányos helyzetű, aki hátrányos helyzetű, akinek egyik vagy mindkét szülője munkanélküli, akit az egyik szülő egyedül nevel, akinek magatartási és tanulmányi munkája megfelelő, illetve aki állami gondozott. i) A tanuló joga, hogy engedélyt kapjon a fizetési kötelezettség teljesítésének halasztására vagy részletekben való fizetésre. Az engedély iránti kérelmet írásban az igazgatóhoz kell benyújtani. 3.2.
A napközi otthoni, tanulószobai ellátás kérelmezésének rendje
a) Az 1. osztályos tanuló napközi otthoni, tanulószobai ellátását a beíratáskor, a 2-8. osztályos tanuló ellátását minden év szeptember havában kérheti a szülő. Indokolt esetben a szülő tanév közben is kérheti gyermeke napközi otthonos elhelyezését. b) Az iskola a napközi otthonba minden halmozottan hátrányos helyzetű, hátrányos helyzetű, valamint felügyeletre szoruló tanulót felvesz. Amennyiben a napközis csoportok létszáma meghaladná a közoktatási törvényben előírt létszámot, a felvételi kérelmek elbírálásánál előnyt élveznek azok a tanulók, akiknek mindkét szülője dolgozik, akik állami gondozottak, akik nehéz szociális körülmények között élnek. 3.3. A tanuló tantárgyválasztásának rendje Az igazgató minden tanév április 15-ig az iskola közzéteszi, és a szülőkhöz írásban eljuttatja a tájékoztatót azokról a tantárgyakról, amelyek közül a tanuló köteles választani, illetve szabadon választhat. b) Ha a tanuló kérelmére felvételt nyert a szabadon választott tanítási órára a felvétel annak a tanévnek a végéig tart, ameddig a választott tanórai foglalkozás, illetve oktatás be nem fejeződik. Erről a tényről a tanulót írásban kell tájékoztatni. c) Ha a tanulót - kérelmére - felvették a szabadon választott tanítási órára, a tanítási év végéig, illetve, ha a tanítási év vége előtt befejeződik, az utolsó tanítási óra befejezéséig köteles azon részt venni. Erről a tényről - a szabadon választott tanítási órára történő jelentkezés előtt - a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét írásban tájékoztatni kell. d) A szabadon választott tanórai foglalkozást az értékelés és minősítés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mint a kötelező tanítási órát. A szülőnek, továbbá ha a tanuló a tizennegyedik életévét betöltötte, a tanulónak írásban nyilatkoznia kell arról, hogy a szabadon választott tanítási órákra történő jelentkezés jogkövetkezményeit tudomásul vette. e) A tanuló minden tanév május 20-ig a szülő egyetértő aláírásával jelentkezési lapon adhatja le döntését a nem kötelező tanórai foglalkozás választásáról. f) Az igazgató június 15-ig írásban tájékoztatja a tanulót a nem kötelező tanórai foglalkozásra történő való felvételről. g) A tanuló szeptember 30-ig a szülő egyetértő aláírásával módosíthatja választását. A tanulót e jogáról, a felvételről szóló döntéssel egyidejűleg az igazgató írásban tájékoztatja. h) A tanulónak, illetve kiskorú tanuló esetén a szülőnek írásban kell bejelentenie, ha a tanuló a következő tanítási évben nem kíván részt venni a szabadon választott tanítási órán. a)
7
3.4.
A tanuló tájékoztatása tanulmányait és személyét érintő kérdésekről
a) Az osztálytanító, az osztályfőnök a tanév elején a tanulókat, a szülőket tájékoztatja a tanulói jogokról és kötelességekről, a jogorvoslati eljárásokról, az iskolai házirendről, a mulasztások igazolásának rendjéről, a mulasztások következményeiről, a magatartás és a szorgalom értékelésének tartalmi és formai követelményeiről, az iskola pedagógiai programjának és munkatervének, szervezeti és működési szabályzatának a tanulókat érintő kérdéseiről. b) A pedagógus a tanulót a tanév elején tájékoztatja a tantárgy tanulmányi követelményeiről, a továbbhaladás és a magasabb évfolyamra lépés feltételeiről, a tanulmányi követelmények teljesítéséhez szükséges tanulói felszerelésekről, eszközökről. c) A pedagógus folyamatosan tájékoztatja a tanulót az írásbeli dolgozat tartalmi és formai követelményeiről. Az írásbeli számonkérés időpontját, tartalmát és a tanulmányi követelményeket a számonkérés előtt legalább 5 tanítási nappal előbb közli a tanulóval. d) A tanuló joga, hogy az írásbeli dolgozatokat a beszedéstől számított két héten belül kijavítva visszakapja, továbbá, hogy tájékoztatást kapjon a dolgozat értékelésének módjáról, a dolgozat érdemjegyekkel történő értékeléséről. A tanuló a kijavított dolgozatba betekinthet, a javításról és a dolgozat minősítéséről tájékoztatást kérhet. A szülő joga, hogy fogadóórán gyermeke dolgozatába betekinthessen. Határidőn túli értékelés esetén a tanár és a tanuló egyeztetése szükséges az érdemjegy beírását illetően. e) Ha a tanuló tájékoztatáshoz való joga sérül, akkor az igazgatóhoz panasszal fordulhat. 3.5.
Diákkörök létrehozásának és választásának rendje
a) Az iskola igazgatója minden tanév szeptember 5-ig elkészíti és közzéteszi a tájékoztatót azokról a diákkörökről, amelyek közül a tanulók választhatnak. A tájékoztató tartalmazza a diákkör tartalmi leírását, heti óraszámát, a diákkör vezetőjének nevét, s amenynyiben költségtérítést kell fizetni, a térítési díj mértékét. b) A tanulónak a szülő egyetértő aláírásával írásban kell bejelenteni, hogy jelentkezni kíván a diákkörre, s szeptember 20-ig adhatja le a diákkör megválasztásával kapcsolatos döntését. c) A diákkör tagja lehet önkéntes jelentkezés alapján minden tanuló. A felvétel az iskolaévre szól. d) A diákkörre való jelentkezés elfogadásáról a diákkör vezetőjének és a tanuló osztályfőnökének javaslata alapján az igazgató által kijelölt pedagógus dönt. e) A tanulók közös tevékenységük megszervezésére szeptember 20-ig kezdeményezhetik diákkör létrehozását az iskola igazgatójánál. f) A diákkört létrejöttnek kell tekinteni, ha arra legalább tíz fő tanuló jelentkezett, illetve létrehozását írásban kezdeményezte. 3.6.
Az iskolai sportkörre való jelentkezés rendje
a) Az iskola igazgatója minden tanév szeptember 5-ig közzéteszi a sportköri foglalkozásokat, a sportágak és tevékenységi formák, a sportköri csoport vezetőjének megnevezésével, a testnevelő tanár javaslata alapján. b) A tanuló szeptember 20-ig a szülő egyetértő aláírásával írásban, a sportköri csoportok megjelölésével, kérelmezheti az iskolai sportköri foglalkozásokon a részvételét. c) A felvételről a sportköri csoport vezetője az osztályfőnök javaslata alapján dönt. d) A sportköri csoportot létrejöttnek kell tekinteni, ha arra legalább a sportágnak és tevékenységi formának megfelelő létszámú tanuló jelentkezett. 8
3.7. Véleménynyilvánítás formái és rendje a) A tanuló joga, hogy az emberi méltóság tiszteletben tartásával véleményt nyilvánítson minden kérdésről, az őt nevelő és oktató pedagógus munkájáról, az iskola működéséről b) A tanuló az őt nevelő és oktató pedagógus munkájáról, az iskola működéséről nyíltan és név nélkül, közvetlenül és képviselői útján nyilváníthat véleményt. c) Tanórán és tanórán kívüli foglalkozásokon mások tanuláshoz való jogának megsértése nélkül, a pedagógus engedélyével nyilváníthat véleményt. d) A tanulói véleménynyilvánítás intézményesített lehetőségei: az iskolai (fali-) újság, az üzenő láda, a diákközgyűlés, és a diákfórumok, a beadvány, az évente egy alkalommal névtelenül kitölthető véleménynyilvánító kérdőív, az igazgatói fogadó óra. e) Ha a tanulót a véleménynyilvánítása miatt jog - vagy érdeksérelem éri az igazgatónál panasszal élhet. 3.8. Kérdés – érdemi válasz rendje a) A tanuló joga, hogy kérdést intézzen az iskola vezetőihez, pedagógusaihoz az iskola működéséről, személyét és tanulmányait érintő kérdésekről. A kérdés mind szóban, mind írásban előterjeszthető. b) A kérdés nyilvánosan akkor tehető fel, ha az mások jogait nem sérti. c) A kérdést a tanuló közvetlenül és képviselője útján is felteheti. d) Az érdemi választ a jogszabályban meghatározott határidőig, legkésőbb 30 napon belül meg kell adni. A válasznak tartalmaznia kell a jogorvoslat lehetőségére vonatkozó tájékoztatást is. e) A tanuló feleletére, dolgozatának javítására és értékelésére (minősítésére) a magatartására és szorgalmára, a tanulmányi követelményekre, vonatkozó kérdésére azonnal és érdemben kell választ adni. 3.9. Felmentés a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól a) A tanuló kérheti felmentését a rajz, ének-zene, technika és a testnevelés tantárgyak tanulásának gyakorlati része alól, ha a gyakorlati munka elvégzésében múló rosszullét, sérülés, illetőleg alapos ok akadályozza. Az egyes tanórákra szóló felmentést a pedagógus, időszakos és állandó felmentést orvosi, illetve szakértői javaslat (vélemény) alapján az igazgató engedélyezi. Az egyes tantárgyak gyakorlati része alól felmentett tanulónak a foglalkozásokon jelen kell lennie. b) Mentesül a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól az adott évfolyamon, illetőleg tantárgyból az a tanuló, aki az adott évfolyam, illetőleg tantárgy tananyagaiból eredményes osztályozó vizsgát tett. c) A tanuló kérelmére indokolt esetben egy-egy tanév tartamára felmenthető a tanórai foglalkozások alól, ha a tanórai részvétele az egészségét veszélyezteti, ha szüleivel (gondviselőjével) külföldre távozik, vagy a felmentést sajátos helyzete, adottságai vagy fogyatékossága indokolja. A felmentést az igazgatónál írásban kell kérelmezni. 3.10. Magántanulói jogviszony a) A tanuló joga, hogy - szülőjének a közoktatási törvény 7. §-a (2)és a nemzeti köznevelésről szóló 2011.évi CXC törvény 55,§-a alapján - tankötelezettségének magántanulóként tegyen eleget.
9
b) Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségének a szülő döntése alapján magántanulóként tesz eleget, felkészítéséről a szülő gondoskodik, illetőleg a tanuló egyénileg készül fel. c) Ha a sajátos nevelési igényű tanuló az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság, a beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézséggel küzdő tanuló a nevelési tanácsadó szakértői véleménye alapján tanulmányait magántanulóként folytatja, iskolai neveléséről és oktatásáról - felkészítéséről az iskola gondoskodik. d) Az iskola gondoskodik a tanuló felkészítéséről, ha a szakorvosi vélemény alapján otthoni ellátás keretében részesül tartós gyógykezelésben, és emiatt magántanulóként folytatja tanulmányait. 3.11. A független vizsgabizottság előtti beszámolás joga a) A tanuló joga, hogy kérelmére független vizsgabizottság előtt adjon számot tudásáról. b) A tanuló - kiskorú tanuló szülője aláírásával - a félév, illetve a szorgalmi idő utolsó napját megelőző harmincadik napig, ha mulasztása miatt nem volt osztályozható és részére a nevelőtestület az osztályozóvizsgát engedélyezte, az engedély megadását követő öt napon belül jelentheti be, ha osztályzatának megállapítása céljából független vizsgabizottság előtt kíván számot adni tudásáról. A bejelentésben meg kell jelölni, hogy milyen tantárgyból kíván vizsgát tenni. Az iskola igazgatója a bejelentést nyolc napon belül továbbítja a vizsgáztatásra kijelölt intézménynek. c) A tanuló - kiskorú tanuló esetén a szülő aláírásával - a bizonyítvány átvételét követő tizenöt napon belül kérheti, hogy javítóvizsgát független vizsgabizottság előtt tehessen. Az iskola a kérelmet hét napon belül továbbítja a vizsgáztatásra kijelölt intézménynek. 3.12. A tanulmányok alatti vizsgák időpontja, az osztályozó vizsgára jelentkezés módja és határideje a) Javítóvizsgát tehet a tanuló, ha a tanév végén - legfeljebb három tantárgyból - elégtelen osztályzatot kapott, az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik. A vizsgázó javítóvizsgát az iskola igazgatója által meghatározott időpontban, az augusztus 15-étől augusztus 31-éig terjedő időszakban tehet. b) Pótló vizsgát tehet a vizsgázó, ha a vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. A vizsgázónak fel nem róható ok minden olyan, a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására. Az igazgató hozzájárulhat ahhoz, hogy az adott vizsganapon vagy a vizsgázó és az intézmény számára megszervezhető legközelebbi időpontban a vizsgázó pótló vizsgát tegyen, ha ennek feltételei megteremthetők. c) Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól, engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget, ha tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a kétszázötven tanítási óránál többet mulasztott, vagy egy adott tantárgyból a tanítá10
si órák harminc százalékát meghaladja, és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem minősíthető és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet. d) Az osztályozó vizsga időpontja a fél év, illetve a szorgalmi idő utolsó napját megelőző két tanítási hét (vizsgaidőszak). e) A tanuló - kiskorú tanuló szülője aláírásával - a félév, illetve a szorgalmi idő utolsó napját megelőző harmincadik napig jelentkezhet osztályozó vizsgára. A bejelentésben meg kell jelölni, hogy milyen tantárgyból kíván vizsgát tenni. f) Az osztályozó vizsga követelményeit a házirend melléklete tartalmazza. 3.13. A tanuló által előállított termék, dolog, alkotás vagyoni jogára vonatkozó díjazás szabályai a) Az iskola, valamint a tanuló közötti eltérő megállapodás hiányában a tanuló jogutódjaként az iskola szerzi meg a tulajdonjogát minden olyan, a birtokába került dolognak, amelyet a tanuló állított elő a tanulói jogviszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, feltéve, hogy az annak elkészítéséhez szükséges anyagi és egyéb feltételeket az intézmény biztosította. b)A tanulót díjazás illeti meg, ha az iskola a tulajdonába került dolog értékesítésével, hasznosításával bevételre tesz szert. A díjazás mértéke a bevétel 50%-a.
4.
A TANULÓI KÖTELESSÉGEK TELJESÍTÉSÉNEK SZABÁLYAI
4.1. Viselkedési és viseleti szabályok A tanulók tisztán, ápoltan, a tanuláshoz szükséges felszereléssel jöjjenek az iskolába. Keresztény ember módjára viselkedjenek társaival. A templomban, miséken megfelelő magatartást tanúsítsanak. A kultúrált együttélés szabályait illedelmes viselkedéssel, udvarias beszéd és hangnem alkalmazásával be kell tartania. Magatartásával segítse diákügyeletes társának munkáját. Az intézmény nevelési elveit sértő öltözködés /smink, kihívó ruházat, testékszer/ hajviselet /festett haj/, magatartás nem megengedett. A tanárok és diákok köszönési formája felekezettől függetlenül: “Dicsértessék a Jézus Krisztus!” a fogadó részéről válasz: “ Mindörökké. Ámen.” Hivatalos helyeken az ott lévő dolgozóknak “Jó napot kívánok!” a helyes csoportos köszönés. Az intézményben a napraforgó és a tökmag fogyasztása, a rágógumizás nem megengedett. A köpeny, a váltócipő használata kötelező. A tanulók egymás között csereberével vagy üzleteléssel nem foglalkozhatnak. Ügyelnie kell minden tanulónak környezete tisztaságára, a WC-k rendeltetésszerű használatára. 4.2.
A tanuló kötelessége, hogy részt vegyen az iskolai rendezvényeken, ünnepségeken és megemlékezéseken. a) Az iskolai ünnepségeken a tanulónak ünneplő ruhában - fehér blúz/ing, fekete szoknya/nadrág, nyakkendő, sötét cipő - kell részt venni. b) A tanulók iskolai rendezvényeken, ünnepségeken az alkalomhoz illő, méltóságteljes magatartást tanúsítanak. 11
c) A tanulók pedagógus irányítása mellett közreműködnek az iskolai rendezvények, ünnepségek és megemlékezések előkészítésében. Különösen kötelességük a rendezvényért felelős pedagógus kérésére a műsor előkészítésében közreműködni, a próbákon részt venni, azokra és az ünnepségre legjobb tudásuk szerint felkészülni. 4.3.
A tanuló kötelessége a hetes és az ügyeletes feladatainak ellátása a) A hetes tanulók feladatai:
közreműködnek a tanterem rendjének és tisztaságának megtartásában, hozzájárulnak a tanulás feltételeinek biztosításához: szünetekben a termek szellőztetés, a tábla letisztítása, kréta biztosítása stb, virágápolás azonnal jelentik az ügyeletes pedagógusnak a rendbontást, a károkozást, a balesetet, illetve, ha bármilyen veszélyt észlelnek, minden tanóra elején pedagógusnak jelentik jelenlévők létszámát és a hiányzókat, a nevelő megérkezéséig felügyelnek az osztály rendjére, a fegyelmezetlen tanulókat figyelmeztetik, ha az órát tartó nevelő a becsengetés után 5 perccel nem érkezik meg, jelentik nevelői szobában vagy az igazgatói irodában, az osztályfőnöknek beszámolnak a hét eseményeiről, az óra végén gondoskodnak az osztály rendjéről, tisztaságáról (letörlik a táblát, bezárják az ablakokat, villanyt oltanak, összeszedik a szemetet, felrakják a székeket, stb.) c) A tanulói ügyeletesek feladatai A tanulók a tanítás előtt és az óraközi szünetekben tanulói ügyeletet látnak el. A tanulói ügyelet beosztását az igazgatóhelyettes végzi. feladataikat 7.30 órától óráig a kijelölt ügyeleti helyen látják el, ha az ügyelet ellátása során bármilyen rendellenességet tapasztalnak, az jelentik az ügyeletes tanárnak vagy az igazgatóhelyettesnek, segítenek gyülekezésnél, sorakozásnál, az órák közötti szünetekben a fegyelem fenntartásában, ellenőrizik a tantermeket, hogy levonultak-e társaik az udvarra, ellenőrizik a mellékhelyiségeket. 4.4. A tanuló közreműködik saját környezetének és az általa alkalmazott eszközöknek a rendben tartásában, különösen: a saját tanulói asztal (pad), munkahely eredeti, foglalkozás előtti állapotának helyreállításában, a használat utáni rendbetételben, a folyosó, az osztályterem, a mosdók, öltöző helyiség és az udvar tisztaságának és rendjének fenntartásában, a szertárak, a taneszközök megóvásában és gondozásában, a személyes dolgainak elhelyezésére szolgáló szekrények rendben tartásában, az iskolához tartozó területek tisztán tartásában.
12
4.5. Óvó, védő előírások A tanuló kötelessége, hogy óvja saját és társai testi épségét, egészségét, elsajátítsa és alkalmazza az egészségét, és biztonságát védő ismereteket a) Minden tanév elején, illetve szükség szerint tanórák és foglalkozások megkezdése előtt az osztályfőnökök, a pedagógus ismerteti a tanulókkal az egészségüket, biztonságukat védő szabályokat, és előírásokat, amelyet a tanulók aláírásukkal vesznek tudomásul. b) A tanuló az iskolát tanítási idő, illetve napközis és tanulószobai foglalkozások, tanórán kívüli foglalkozások ideje alatt a szülő írásbeli kérésére, az osztályfőnök vagy foglalkozást vezető pedagógus engedélyével hagyhatják el. c) A tanulók az iskolában törpefeszültségnél nagyobb feszültséggel működő elektromos berendezéseket és villamos gépeket, valamint a jogszabályban, használati utasításban veszélyesnek minősített gépeket, eszközöket nem használhatnak, és nem kezelhetnek. d) A tanulók veszélyesnek minősített kémiai anyagokat nem használhatnak és kezelhetnek, kivéve a pedagógus szoros felügyelete mellett végzett fizikai és kémiai kísérleteket. e) A tanulók a kísérletek megkezdése előtt elsajátítják a biztonsági szabályokat és előírásokat. f) A sportfelszerelések és eszközök csak pedagógus jelenlétében, rendeltetésszerűen használhatók. Testnevelés órán és sportfoglalkozásokon ékszer, óra, bizsu viselése, illetve rágógumi használata tilos! g) A tanulók az iskolába a jogszabályban, használati utasításban veszélyesnek minősített eszközöket, gépeket és anyagokat nem hozhatnak. h) Az iskolába szeszesital, drog és pszichotróp anyag behozatala, fogyasztása és terjesztése, a dohányzás szigorúan tilos! Ha a tanuló az előbbiekkel ellentétes helyzetet észlel, azt haladéktalanul jelenti a felügyeletét ellátó pedagógusnak vagy az iskola vezetőinek. i) Tűz, bombariadó és elemi csapás esetén a tanulók a tűzriadó tervben foglaltak szerint haladéktalanul elhagyják az iskola épületét. j) Az iskola területén tilos kerékpározni, görkorcsolyázni, bármilyen járművel közlekedni! k) A tanuló, ha saját magát, társait, vagy másokat, veszélyeztető állapotot, tevékenységet, illetve balesetet észlelt, ha megsérült, haladéktalanul jelenti a felügyeletét ellátó pedagógusnak és az iskola vezetőinek. l) A tantermek nyitott ablakaiban tartózkodni tilos! 4.6. A tanuló távolmaradásának, mulasztásának, késésének igazolására vonatkozó rendelkezések a) Ha a tanuló a tanítási óráról, tanórán kívüli foglalkozásról távol marad, mulasztását igazolnia kell. A mulasztást igazoltnak kell tekinteni, ha a tanuló - kiskorú tanuló esetén a szülő írásbeli kérelmére engedélyt kapott a távolmaradásra, a tanuló beteg volt, a tanuló hatósági intézkedés vagy egyéb alapos indok miatt nem tudott kötelezettségének eleget tenni. b) A tanuló hiányzását, illetve késését a tanítási órákról, valamint a tanórán kívüli foglakozásokról igazolni kell.
13
c) A szülő egy tanév folyamán gyermekének három nap hiányzását igazolhatja. Ennél hosszabb időtartamú hiányzásra engedélyt – indokolt esetben – az iskola igazgatója adhat, illetve orvos igazolhat. d) A szülőnek a hiányzásról lehetőleg a tanítás megkezdése előtt, legkésőbb a hiányzás első napján értesítenie kell az iskolát. e) A mulasztó tanuló iskolába jövetelének első napján, de legkésőbb hét tanítási napon belül igazolhatja mulasztását. Mulasztás esetén az igazolást az osztályfőnöknek kell bemutatni. A tanuló órái igazolatlannak minősülnek, ha az előírt határidő alatt nem igazolja távolmaradását. Utólagos igazolás nem fogadható el. f) Ha a tanuló az óra megkezdése után érkezik, későnek számít. Amennyiben a tanuló elkésik a tanítási óráról, az órát tartó nevelő a késés tényét, a késés idejét, valamint azt, hogy a késés igazoltnak vagy igazolatlannak minősül, az osztálynaplóba bejegyzi. Több igazolatlan késés esetén a késések idejét össze kell adni, és amennyiben az eléri a negyvenöt percet, egy tanítási óráról történő igazolatlan hiányzásnak minősül. Az elkéső tanuló nem zárható ki a tanóráról, foglalkozásról. g) Ha a gyermek, a tanuló távolmaradását nem igazolják, a mulasztás igazolatlan. h) Az első igazolatlan óra után az iskola köteles a szülőt értesíteni. A második igazolatlan óra után a Gyermekjóléti Szolgálat értesítésére is sor kerül. A tizedik igazolatlan óra után ismételten értesíteni kell a Gyermekjóléti Szolgálatot és a Kormányhivatalt. A harmincadik igazolatlan óra után az általános szabálysértési hatóság és a Gyermekjóléti Szolgálat ismételt (harmadszori) értesítése is bekövetkezik. A 30 igazoltan óra szabálysértésnek minősül, ezért a szabálysértési hatóság pénzbírságot ró ki a szülő és minden iskolai dokumentumba be kerül a következő záradék: „A tanuló ismételt, …óra igazolatlan mulasztása miatt a szülő ellen szabálysértési eljárást kezdeményeztem.” Az 50 igazolatlan óra után a jegyző és a kormányhivatal értesítésére kerül sor haladéktalanul. A jegyző elrendeli a gyermekvédelembe vételét, ha még nem történt meg. 4.7. A tanulók által az iskolába bevihető dolgokkal kapcsolatos szabályok a) A tanulói jogok és kötelességek teljesítéséhez nem szükséges dolgok őrzéséért a tanuló felelős. b) Testnevelés órára nem vihető be semmilyen, a testneveléshez nem szükséges dolog, eszköz, valamint a balesetvédelmi, illetve a védő-óvó intézkedések szempontjából tiltott eszköz: pl.: nyaklánc, óra, gyűrű, mobiltelefon stb. A tanuló a testnevelési órák idejére a pedagógus felügyeletére bízhatja azokat az értéktárgyait, melyekre a testnevelés órák alatt felügyelni nem tud. c) Az iskola csak azokért a tárgyakért vállal felelősséget, melyeket a tanulók tanítás, illetve a tanóra megkezdése előtt az iskola dolgozói részére (pedagógus, iskolatitkár stb.) megőrzésre átadnak. d) Nem hozható be az iskolába olyan eszközök, melyekkel a tanulók saját, egymás, valamint az iskola dolgozóinak testi épségét veszélyeztetik, balesetet okozhatnak. Különösen tilos az iskolába, iskolai rendezvényekre cigarettát, dohányféleséget, alkoholt, drogot, fegyvernek minősülő vagy látszó eszközöket, tűz- és robbanásveszélyes anyagokat, robbanószert valamint szúró-, vágóeszközt behozni. e) Szerencsejátékot, kártyát iskolába nem hozhat az iskolába. f) Elektronikus, ízlésromboló, agresszivitást sugalló játékot, rádiót, magnót, a tanuló az iskola épületében nem használhat. Mobiltelefont, akinek egészségügyi, utazási körülményei indokolják, kikapcsolva köteles táskájában tartani. 14
5.
AZ ESZKÖZÖK, LÉTESÍTMÉNYEK IGÉNYBEVÉTELÉNEK RENDJE, AZ INTÉZMÉNY HELYISÉGEI HASZNÁLATÁNAK SZABÁLYAI
5.1. Az iskola eszközeit, létesítményeit és helyiségeit az intézmény nyitva tartásának ideje alatt lehet használni. 5.2. Tanításon kívüli időben a DÖK rendezvényeinek megtartására használhatja az intézmény helyiségeit szigorúan betartva az intézmény egészségvédelmi, balesetvédelmi, munkavédelmi előírásait. 5.3. Az intézmény területén az alapvető viselkedési normákat betartva, tanórán kívül csak nevelői felügyelettel tartózkodhatnak a tanulók 5.4. Az iskola eszközeit, létesítményeit és helyiségeit csak rendeltetésüknek megfelelően lehet használni. A helyiségek eltérő rendeltetésű használatát az igazgató engedélyezi. 5.5. Az előadótermekben, a szaktantermekben, laboratóriumokban, szertárakban, a tornateremben, a tanulók csak a pedagógus felügyelete mellett tartózkodhatnak és az eszközöket, felszereléseket, műszereket csak a pedagógus személyes irányításával használhatják. 5.6. Az intézmény tanulói nem tarthatnak maguknál az intézmény helyiségeihez tartozó kulcsot, kötelesek azt leadni a portaszolgálatnak. 5.7. A tanulók a tornateremben csak tornacipőben tartózkodhatnak. 5.8. Az iskolai sportpálya használatát a délutáni foglalkozásokat követően az igazgató engedélyezi. 5.9. A nyelvi laborban csak felnőtt jelenlétében tartózkodhatnak a tanulók. Az eszközöket, felszereléseket a nevelő utasításainak megfelelően kell használniuk. 5.10. A számítástechnikai terem és berendezések használatának szabályai: A tanulók szaktanterembe csak pedagógus felügyelete mellett tartózkodhatnak. A terembe a taneszközökön (tankönyv, füzet, tolltartó, ellenőrző, mágneslemezek) kívül más nem vihető be! A terembe ételt, italt bevinni, ott elfogyasztani szigorúan tilos! A számítógépeket csak rendeltetésszerűen használhatók. A berendezések belsejébe nyúlni tilos! Az elektromos hálózatba semmi sem csatlakoztatható! A meghibásodásokat, vagy rongálásokat azonnal jelenteni kell a szaktanárnak A termet elhagyni rendben, a számítógépeket és perifériáikat megfelelő sorrendben kikapcsolva lehet. A merevlemezre külön engedély nélkül semmit sem lehet felvinni, törölni. A munkákat a tanár által megjelölt helyre kell menteni. A számítógép és az operációs rendszer semmilyen beállítása nem változtatható meg. A terem ajtaját használaton kívül minden esetben zárva kell tartani. Mások adatait, munkáit elolvasni, módosítani, letörölni tilos! Az internetet csak engedéllyel használható. Közérdeket, közerkölcsöt sértő, gyűlöletkeltésre alkalmas tartalmú oldalak nem látogathatók, és nem tehető közzé. 5.11. A könyvtár használatának szabályai 5.11.1. Az iskolai könyvtárat az iskola tanulói, nevelői, adminisztratív és technikai dolgozói használhatják. 5.11.2. Az iskolai könyvtárhasználókat megilletik ingyenesen az alábbi alapszolgáltatások: könyvtárlátogatás kölcsönzés 15
könyvtári gyűjtemény helyben használata információ a könyvtár szolgáltatásairól 5.11.3. Az iskolai könyvtárban az alapszolgáltatásokon kívül az alábbi szolgáltatások vehetők igénybe: a) A könyvtár állományának (alább felsorolt egyes dokumentumok) egyéni és csoportos helyben használata: - olvasótermi, kézikönyvtári könyvek - folyóiratok - értékesebb dokumentumok - audiovizuális információhordozók A csak helyben használható dokumentumokat az oktatók egy-egy tanítási órára kikölcsönözhetik. b) A könyvtárban tanórák és egyéb csoportos foglalkozások megtartása c) A könyvtárban tartandó olvasást, könyvtárhasználatot segítő rendezvények szervezése, lebonyolítása d) Kölcsönzés e) A könyvtárban az adott időpontban nem található könyvek, dokumentumok előjegyeztetése, majd a könyvtár értesítése után azok kölcsönzése f) Az olvasóteremben található számítógép használata a könyvtáros közreműködésével. g) Adott szaktantárgyakhoz, illetve témakörökhöz kapcsolódó témafigyelés, irodalomkutatás 5.11.4. A kölcsönzés szabályai a) Minden beiratkozó olvasó jogosult a kölcsönzésre. b) A beiratkozott olvasók nyilvántartása a könyvtári számítógépes nyilvántartásban történik. A pedagógusok kölcsönzéseit füzetes nyilvántartásban vezetjük. c) Beiratkozáskor kért adatok: név, lakcím, születés ideje. d) A könyvtárhasználók az adataikban történt változást kötelesek 5 munkanapon belül bejelenteni. e) Egy olvasó egyidejűleg maximum egy kötetet kölcsönözhet (a pedagógusok esetében nincs korlátozás). f) A kölcsönözhető kategóriájú dokumentumok kölcsönzési időtartama három hét. hoszszabbítás csak indokolt esetben kérhető. g) Nem kölcsönözhetők a napilapok, folyóiratok, olvasóteremben található dokumentumok. h) Lejárt kölcsönzés esetén a könyvtáros szóban felszólítja a kölcsönzőt, ha nem hozza vissza a kölcsönző a dokumentumot, az osztályfőnök írásban értesíti a szülőket. Amennyiben a kölcsönző tanév végéig nem rendezi tartozását, köteles a dokumentum nyilvántartási értékét megtéríteni vagy egy ugyanolyan dokumentumot beszerezni, s azt a könyvtárnak átadni. i) A kölcsönző köteles az általa kölcsönzött könyvet a kölcsönzéskor átvett állapotban visszahozni. A dokumentumokba írni, lapot belőle kitépni tilos.
6.
A TANULÓK JUTALMAZÁSÁNAK ELVEI ÉS FORMÁI
6.1.
Azt a tanulót, aki példamutató magatartást tanúsít vagy képességeihez mérten folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, vagy az osztálya, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, vagy iskolai, iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, művészeti 16
bemutatókon vesz részt, vagy bármely más módon hozzájárul az iskola hírnevének megőrzéséhez, az iskola jutalomba részesíti. 6.2. Az egyes tanulók tanév közbeni jutalmazásának fokozatai és formái a következők lehetnek: tanítói, szaktanári, napközis nevelői dicséret: a pedagógus a tanulót példaként állítja a tanulótársai elé, ha valamely tantárgyból kiemelkedő teljesítményt ért el. osztályfőnöki dicséret: az osztályfőnök a tanulót példaként állítja a tanulót tanulótársai elé, és a dicséretet a szülő tudomására hozza. igazgatói dicséret: az igazgató a diákönkormányzat, az osztályfőnök vagy a pedagógusok javaslata alapján, a kötelességen túlmenő, osztálya vagy iskolája hírnevét növelő teljesítményéért a tanulót dicséretben részesítheti, és erről a szülőket írásban értesíti. nevelőtestületi dicséret: huzamosabb ideig tartó példamutató kötelességteljesítés, kiváló tanulmányi eredmény és segítőkészség a nevelőtestület határozatára félévkor a tájékoztató füzetbe, ellenőrző könyvbe, év végén a bizonyítványba beírt dicsérettel jutalmazható. 6.3. 6.4.
6.5. 6.6.
Az a nyolcadik osztályos tanuló, aki nyolc éven át kitűnő tanulmányi eredményt ért el, oklevelet és könyvjutalmat kap, melyet a tanévzáró ünnepélyen vehet át. Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő tanulmányi és közösségi munkát végzett tanulók a tanév végén szaktárgyi teljesítményükért, példamutató magatartásukért, kiemelkedő szorgalomért dicséretben részesíthetők. A dicséretet a tanuló bizonyítványába be kell jegyezni. Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni.
7.
FEGYELMEZŐ INTÉZKEDÉSEK ELVEI ÉS FORMÁI
7.1.
7.5.
Ha tanuló a tanulói jogviszonyból származó kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, akkor a jogszabályban meghatározott eljárás szerint és módon fegyelmi büntetésben részesíthető. A tanuló enyhébb kötelezettségszegése miatt fegyelmi büntetésnek nem minősülő fegyelmező intézkedésben részesíthető. A fegyelmező intézkedés megállapításánál a tanuló életkorát, értelmi fejlettségét, az elkövetett cselekmény súlyát figyelembe kell venni. A fegyelmező intézkedés nevelési eszköz, amely nem lehet megtorló vagy megalázó. Az iskolai fegyelmi intézkedések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben a vétség súlyától függően el lehet térni. A fegyelmező intézkedések formái: szaktanári, napközis nevelői, osztályfőnöki figyelmeztetés, osztályfőnöki intés, osztályfőnöki megrovás, igazgatói figyelmeztetés, igazgatói intés, igazgatói megrovás, tantestületi figyelmeztetés. Az írásbeli figyelmeztetést, az intést vagy megrovást a szülővel láttamoztatni kell.
8.
A TANULÓ KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉGE
8.1.
Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségeinek teljesítésével összefüggésben az iskolának jogellenesen kárt okoz, a Magyarország Polgári Törvénykönyvének szabályai szerint kell helytállnia. A kártérítés mértéke a jogszabály rendelkezése szerint nem haladhatja meg: szándékos károkozás esetén, a károkozás napján érvényes kötelező legkisebb munkabér öt havi összegét
7.2.
7.3. 7.4.
8.2.
17
8.3.
8.4.
8.5.
gondatlan károkozás esetén, a károkozás napján érvényes kötelező legkisebb munkabér egy havi összegének 50 %-át. Ha az iskola a tankönyvet tankönyvkölcsönzés útján adja a normatív kedvezményre jogosult tanuló birtokába, akkor a tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskolának megtéríteni. Nem kell megtéríteni a rendeltetésszerű használatból származó értékcsökkenést. A tankönyv elvesztésével, megrongálásával okozott kár megtérítésének mértéke a tankönyv beszerzési árának 75%-a. A kártérítési kötelezettséget az igazgató tanuló körülményeinek mérlegelésével mérsékelheti, illetve elengedheti. A házirendben írottakat elmulasztó vagy azt megsértő tanuló, szülő a kár bekövetkezése esetén semmilyen formában, indokkal nem teheti felelőssé a nevelési-oktatási intézményt.
9.
ÉTKEZÉSI TÉRÍTÉSI DÍJ BFIZTÉS, VISSZAFIZETÉSE
9.1. 9.2.
Az étkezési térítési díjat minden hónap 10. napján előre kell befizetni az iskola titkárnál. Adott napra megrendelt étkezési térítési díj csak abban az esetben nem kerül elszámolásra, ha az étkezést a szülő vagy a tanuló előző nap 10.00-ig a napközis csoportvezetőnél lemondja. Az igénybe nem vett étkezés befizetett térítési díját az iskola a következő hónapban túlfizetésként elszámolja, vagy ha ez nem lehetséges a szülő részére visszafizeti, feltéve, hogy a tanuló étkezését a házirendben meghatározottak szerint lemondták.
9.3.
10. A TANULÓI TANKÖNYVELLÁTÁS HELYI RENDJE 10.1. Az iskola igazgatója minden év január 10-éig felméri, hány tanulónak kell, vagy lehet biztosítania tankönyvellátást az iskolai könyvtárból, könyvtárszobából történő tankönyvkölcsönzés, a napköziben, tanulószobán elhelyezett tankönyvekhez való hozzáférés útján, továbbá hányan kívánnak használt tankönyvet vásárolni. E felmérés során tájékoztatni kell a szülőket arról, hogy a kik jogosultak térítésmentes tankönyvellátásra, valamint várhatóan kik jogosultak ingyenes tankönyvellátásra vagy normatív kedvezményre, további kedvezmény nyújtására, és mely feltételek fennállása esetén lehet azt igénybe venni. Az iskolába belépő új osztályok tanulói esetében a felmérést a beiratkozás napjáig kell elvégezni. 10.2. Az iskola igazgatója minden év január 25-éig meghatározza az iskolai tankönyvellátás rendjét, és erről tájékoztatja a szülőt. 10.3. Az iskola igazgatója a tankönyvrendelés utolsó napja előtt írásban eljuttatja a szülőhöz a tankönyvjegyzéket és a szülő nyilatkozatát kéri arról, hogy hogy gyermeke részére az öszszes tankönyvet meg kívánja-e vásárolni, vagy egyes tankönyvek biztosítását más módon, például használt tankönyvvel kívánja megoldani. 10.4. Az iskola május 31-ig írásban eljuttatja a szülőhöz azoknak a tankönyveknek, ajánlott kötelező olvasmányoknak a jegyzékét, amelyeket az iskolai könyvtárból a tanulók kikölcsönözhetnek.
18
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
A Nepomuki Szent János Római Katolikus Általános Iskola módosított Házirendjének hatályba lépési időpontja 2010. szeptember 1. Az iskola házirendjének betartása az iskola minden diákjának, pedagógusának, alkalmazottjának és az iskolával egyéb jogviszonyban álló személynek kötelessége. A házirendet az iskola tantestülete fogadta el, amelynek során a Szülői Közösség és a diákönkormányzat egyetértési jogát gyakorolta. Kelt: Várpalota, 2013.03.31. Hitelesítések:
................................................ igazgató a nevelőtestület nevében .......................................... a szülői szervezet nevében ........................................ a diákönkormányzat nevében
19
