Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16.
A definíció hiánya Dilemma: - a szuverén állam ismeri/dönti el - az identitásválasztás szabadsága Az ET Parlamenti Közgyűlésének 1201 (1993) sz. ajánlása: - az adott állam területén laknak és annak állampolgárai - hosszan tartó, szilárd és tartós kapcsolat az állammal - sajátos etnikai, kulturális, vallási vagy nyelvi jellemzők - reprezentativitás, de számszerű kisebbség - törekvés az identitás megőrzésére: kultúra, hagyomány, vallás, nyelv
Univerzális szint ENSZ Alapokmányát előkészítő értekezlet: - új korszaka a nemzetközi jognak - a kisebbségek védelmét az államközi kapcsolatokat terhelő tényezőnek ítélték - garanciák az emberi jogok hátrányos megkülönböztetéstől menetes biztosításával A kisebbségi jogokat kihagyják az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatából (1948).
Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya (1966) 27. cikk: Olyan államokban, ahol nemzeti, vallási vagy nyelvi
kisebbségek élnek, az ilyen kisebbségekhez tartozó személyektől nem lehet megtagadni azt a jogot, hogy
csoportjuk más tagjaival együttesen saját kultúrájuk legyen, hogy saját vallásukat vallják és gyakorolják, vagy hogy saját nyelvüket használják.
Problémák: „Olyan államokban, ahol…”: nem egyetemes Nem adja meg a kisebbség fogalmát: - számbeli értelemben vett kisebbség - a többségtől való eltérés (nyelv, kultúra, vallás) „…csoportjuk más tagjaival közösen…”: az egyéninek tételezett jogok közös gyakorlása
„… nem lehet megtagadni…”: be nem avatkozó jellegű magatartás Nem sorolja fel pontosan a kisebbségi jogokat.
ENSZ Közgyűlési Nyilatkozat a nemzeti vagy etnikai, vallási vagy nyelvi kisebbségekhez tartozó személyek jogairól (1992)
Regionális szint 1. Európa Tanács (1949) 2. Afrikai Egységszervezet (1963) Afrikai Unió (2000) 3. Amerikai Államok Szervezete (1948)
Európa Tanács 47 tagállam Szervezeti felépítés: 1. Miniszteri Bizottság 2. Parlamenti Közgyűlés
Az Európa Tanács kisebbségvédelemmel kapcsolatos egyezményei 1. Keretegyezmény a Nemzeti Kisebbségek Védelméről 2. Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája
3. Emberi Jogok Európai Egyezménye
Keretegyezmény a Nemzeti Kisebbségek Védelméről Első többoldalú, nemzetközi jogilag kötelező szerződés, amely teljes egészében a nemzeti kisebbségek jogaival foglalkozik. Ára: - nem alkalmazható közvetlen módon - programnormák, - nincs definíció, - kollektív vs. egyéni jogok
1. A kisebbségi jogok védelme az emberi jogok nemzetközi
védelmének részét képezi. 2. Az identitás megválasztásának szabadsága. 3. Programnormák: „kellő figyelmet fordítanak”, „erőfeszítéseket tesznek” • Kedvező körülmények kialakítása a kultúra, a vallás, a nyelv és a hagyományok megőrzéséhez és fejlesztéséhez; • A gyülekezés, az egyesülés szabadsága, a szólásszabadság, a gondolati, a lelkiismereti és a vallásszabadság; • Hozzáférés a tömegkommunikációs eszközökhöz és azok használata;
• A nyelvre vonatkozó szabadságok: - A kisebbségi nyelv használata a magánérintkezésekben és a közéletben, valamint a közigazgatási hatóságokkal való kapcsolatokban; - A családi név kisebbségi nyelven való használata; - Magánjellegű tájékoztatások kiírása a kisebbség nyelvén; - A helynevek feltüntetése a kisebbség nyelvén; • Az oktatás terén: - A kisebbség nyelvének elsajátítása és ilyen tannyelvű oktatás; - Oktatási intézmények szabad létesítése;
Ellenőrzési mechanizmus: Állam
Tanácsadó Bizottság: vélemény
Miniszteri Bizottság: következtetések, ajánlások - kisebbségi média: szempontok (támogatás)
az anyaállamból sugárzott programok vétele nem mentesíti az államot a helyi programok készítése és sugárzása alól kisebbségi nyelvhasználat: 50%-os arány túl magas
Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája A védelem tárgya az európai kultúra veszélyeztetett részét képező kisebbségi vagy regionális n y e l v e k. Széles körű választási lehetőség.
II. rész: célok és elvek (kötelező) III. rész: 35 bekezdés vagy pont
a. a regionális vagy kisebbségi nyelveknek mint a kulturális gazdagság kifejezésének az elismerése;
b. minden egyes regionális vagy kisebbségi nyelv földrajzi körzetének tiszteletben tartása annak érdekében, hogy a fennálló vagy később létesítendő közigazgatási felosztás ne képezze e regionális vagy kisebbségi nyelv támogatásának akadályát; c. a regionális vagy kisebbségi nyelvek megóvása érdekében, azok fejlesztését szolgáló, határozott támogató lépések szükségessége; d. a regionális vagy kisebbségi nyelveknek a magánéletben és közéletben, szóban és írásban valóhasználatának megkönnyítése és/vagy bátorítása; e. a jelen Karta által szabályozott területeken, valamely regionális vagy kisebbségi nyelvet használó csoportok és ugyanannak az államnak azonos vagy hasonló nyelvet használó egyéb csoportjai közötti kapcsolatok megőrzése és fejlesztése, valamint az államnak eltérő nyelveket használó
egyéb csoportjaival kulturális kapcsolatok létesítése;
f. a regionális vagy kisebbségi nyelvek oktatása és tanulása megfelelő formáinak és eszközeinek biztosítása minden megfelelő szinten;
III. rész: mely nyelv, területe mely részén Oktatás, kultúra: 3-3, más cikk: 1 8. Cikk – Oktatásügy 9. Cikk – Igazságszolgáltatás 10. Cikk - Közigazgatási hatóságok és közszolgálati szervek 11. Cikk - Tömegtájékoztatási eszközök 12. Cikk - Kulturális tevékenység és kulturális létesítmények 13. Cikk - Gazdasági és társadalmi élet 14. Cikk - Határokon túli cserekapcsolatok 3 évente jelentés; Szakértői Bizottság: jelentés és ajánlás Miniszteri Bizottság
Emberi Jogok Európai Egyezménye Nem tartalmaz kifejezetten kisebbségvédelmi rendelkezéseket. 14. cikk: megkülönböztetés tilalma A jelen Egyezményben meghatározott jogok és szabadságok élvezetét minden megkülönböztetés, például nem, faj, szín, nyelv, vallás, politikai vagy egyéb vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, nemzeti kisebbséghez tartozás, vagyoni helyzet, születés szerinti vagy egyéb helyzet alapján történő megkülönböztetés nélkül kell biztosítani.
8. cikk: magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jog 9. cikk: gondolat-, lelkiismeret- és vallásszabadság 10. cikk: véleménynyilvánítás szabadsága 11. cikk: gyülekezés és egyesülés szabadsága Első Kiegészítő Jegyzőkönyv 2. cikke: oktatáshoz való jog 3. cikke: szabad választásokhoz való jog
Európai Unió Az Európai Tanács ülése 1993-ban meghatározza a koppenhágai kritériumokat: politikai, gazdasági, jogi kritériumok. Kettős mérce: - szomszédság és külpolitika, - belügyek. A koppenhágai kritériumok – a kisebbségi jogok kivételével – bekerülnek az Amszterdami Szerződésbe is. -
de Witte: olyan exportcikk, amely belső fogyasztásra nem alkalmas
Európai Unióról szóló szerződés 2. cikk: alapértékek „Az Unió az emberi méltóság tiszteletben tartása, a
szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait – tiszteletben tartásának értékein alapul.” - elsőként került be a „kisebbségekhez tartozó személyek jogai” kifejezés az alapszerződésbe - nem teremt új hatáskört, hanem a létező hatáskörökön belül kell figyelembe venni a kisebbségi jogokat, mint értéket - nem definiálja, milyen kisebbségekről van szó: nemzeti/etnikai/nyelvi/őshonos/bevándorló - 7. Cikk: prevenciós és/vagy szankciós eljárás; de: magas ingerküszöb
Alapjogi Charta 21. cikk: diszkrimináció tilalma „Tilos minden megkülönböztetés, így különösen a nem, faj, szín, etnikai vagy társadalmi származás, genetikai tulajdonság, nyelv, vallás vagy meggyőződés, politikai vagy más vélemény, nemzeti kisebbséghez tartozás, vagyoni helyzet, születés, fogyatékosság, kor vagy szexuális irányultság alapján történő megkülönböztetés.” - címzettjei: az EU intézményei, szervei, hivatalai é s a tagállamok, de csak amennyiben EU-jogot hajtanak végre - Az Unió tiszteletben tartja a kulturális, vallási és nyelvi sokféleséget (22. cikk)
Köszönöm figyelmüket! Varga Péter Nemzetpolitikai Államtitkárság
[email protected]
