NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM
RENDÉSZETTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI TERVE 2015-2019
2015
Preambulum Annak ellenére, hogy a minőségbiztosítás a felsőoktatásban és a doktori képzésben központilag szabályozott – aMagyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (a továbbiakban: MAB) eseti akkreditációs engedélyei, valamint a felsőoktatási intézmények ciklikus intézményi akkreditációja ezt a szerepet töltik be – adoktori iskolák belső szabályzati rendszerében indokolt egy minőségbiztosítási rendszer kidolgozása, annak érdekében, hogy az akkreditációs engedélyben foglalt feltételek a továbbiakban is betartásra kerüljenek. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (a továbbiakban: NKE) Rendészettudományi Doktori Iskolájának (a továbbiakban: RDI) megítélése szerint a minőségbiztosítás a felsőoktatási intézmények tudományos kutatási és képzési autonómiájának felelősségvállalását is jelenti. I. Az egyetem minőségbiztosítási követelményrendszeréből adódó feladatok 1. Az RDI minőségbiztosítási rendszerének elveit és gyakorlati teendőit a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Minőségbiztosítási Rendszere1 (a továbbiakban: NKE MBR), az NKE Doktori Szabályzata, valamint az Országos Doktori Tanács 2013. október 18-án elfogadott ajánlásának keretei között alakítja ki. Az NKE minőségbiztosítási rendszerének két fő eleme a minőségértékelés és a minőségközpontú irányítás; emellett az NKE MBR működtetésének célja az oktatás, kutatásfejlesztés, és a kisegítő és kiegészítő tevékenységek, valamint az intézményi irányítás magas színvonalú ellátásának, folyamatos tökéletesítésének támogatása. Ebből következően az NKE MBR hathatósan segíti az RDI legfőbb feladatának megvalósítását, azaz a szervezett képzés legmagasabb szintjének olyan kialakítását és működtetését, amely megfelel a hazai, az európai és más nemzetközi sztenderdeknek, és amely eredményesen közvetíti a rendészettudomány legfrissebb elméleti és gyakorlati eredményeit a képzésben résztvevők felé, és gondoskodik az ennek érdekében kialakított követelményei teljesíthetőségének képzési és infrastrukturális feltételeiről. 2. Az RDI olyan minőségbiztosítási rendszert működtet, amely folyamatosan figyelemmel kíséri a doktori képzésre vonatkozó szabályok és elvárások alakulását és folyamatos tájékoztatást nyújt saját működéséről. Gondoskodik a saját működésével kapcsolatos vélemények és értékelések visszacsatolásáról, és a doktori iskola tagjait és hallgatóit is bevonja a minőségbiztosításba.Az RDI a minőségközpontú irányítás megvalósításával a minőségértékelés elfogadott elveit követi, és a doktori képzés eljárási rendszerébe, valamint a doktori fokozat megszerzésének folyamatába illeszti be a minőségbiztosítás és minőségellenőrzés elemeit. A minőségértékelés során belső auditot készít, felhasználja a SWOT elemzés tapasztalatait, és időszakonkénti önértékelést végez. Az RDI mind a témavezetők és oktatók, mind a doktoranduszhallgatók tevékenységével kapcsolatosan érvényesíti és monitorozza a Minőségbiztosítási tervben és az egyéb szabályzatokban meghatározott minőségmutatók érvényesülését. Az RDI tevékenységével kapcsolatos minőségbiztosítási követelmények az alábbi területeken érvényesülnek:
1
Nemzeti Közszolgálati Egyetem Minőségstratégiája (2013-2015). Elfogadta az NKE Szenátusa a 176/2013.(XII.18.) sz. határozatával. 2
Doktori képzés A doktori témák kiírása, a témakiírás/témavezetés értékelése 3. A doktori témák kiírásáról az RDI Tanácsa javaslata alapján az NKE Doktori Tanácsa (a továbbiakban: EDT) dönt. Csak olyan témahirdetés engedélyezhető, amelynek a képzés teljes idején biztosítottak a kimeneti feltételei, valamint a kutatás szellemi és infrastrukturális háttere. A rendészeti szervek doktori kutatási témákhoz nyújtott támogatásának biztosítása érdekében a doktori témák összeállítása előtt az RDIT egyeztet az érintett minisztériumok, a rendvédelmi szervek (rendőrség, büntetés-végrehajtási szervezet, katasztrófavédelem, polgári nemzetbiztonsági szolgálatok), a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal, a magánbiztonsági szféra (különösen a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara) szervezeteivel a meghirdetendő alkalmazott kutatási témákról. Az RDIT évente értékeli a kiírt témákat, és a felvételi tapasztalatok alapján, továbbá a Doktorandusz Önkormányzat képviselőinek javaslatait is figyelembe véve, javaslatot tehet a tanszékvezetőknek, illetőleg a témakíiróknak a témák módosítására, új témák kiírására. A minősített oktatónak a PhD tudományos fokozat megszerzését követő 2 év elteltével nyílik lehetősége kurzust hirdetni és 5 év elteltével doktori témát hirdetni, illetve önálló témavezetői tevékenységet vállalni. 4. Az oktatók és a témavezetők kiválasztása, illetve megerősítése, valamint a témák meghirdetése évenként az EDT határozatával történik.Témavezető csak aktív, releváns kutatói tevékenységet folytató oktató lehet. A tudományos tevékenységet a Magyar Tudományos Művek Tárában nyilvántartott és folyamatosan frissített adatokkal kell igazolni. Az RDIT javaslatot tesz a témakiírói/témavezetői megbízatás visszavonására attól az oktatótól, aki a jogszabályokban, és az egyetemi doktori szabályzatokban foglalt kötelezettségeinek – önhibájából – nem tesz eleget. A RDI törzstagjaival kapcsolatos alapvető elvárás, hogy minden törzstag vezessen programot, és hirdessen témát.Minden doktoranduszhoz egy témavezető tartozik, aki teljes felelősséggel irányítja és segíti a témán dolgozó doktorandusz tanulmányait, kutatási munkáját, illetve a doktorjelölt fokozatszerzésre való felkészülését. Kettős témavezetés csak nemzetközi együttműködés keretében végzett képzés, vagy interdiszciplináris kutatási téma esetén lehetséges. Egy témavezetőhöz csak különlegesen indokolt esetben tartozhat 3-nál több doktoranduszhallgató. Az RDIT figyelemmel kíséri az abszolutórium megszerzése után folytatott kutatóhelyi és témavezetői munkát is, szükség szerint tájékoztatást kér a témavezetőtől a doktori értekezés készültségi állapotáról. A témavezetők és oktatók munkájával kapcsolatos követelményrendszer 5. A témavezetők és oktatók teljesítményének értékelése jelen minőségbiztosítási terv mellékletekeként csatolt Teljesítményértékelési Szabályzat alapján történik. A rendtartás célja, hogy felmérje az RDI-benoktató, témahirdető oktatók tudományos teljesítményét és meghatározza e teljesítmények minimumkövetelményeit.2 2
A tudományos teljesítményértékelés olyan, a tudományos kutatómunka színvonalának erősítését ösztönző komplex rendszer, amely egyrészt megjeleníti a kutatói munka sokféleségét és a teljesítmények egyenlőtlen időbeli megoszlását, a rendészettudományi kutatás sajátosságait és az RTK prioritásait, másrészt ösztönzi az idegen nyelven, különösen a világnyelveken való tudományos tevékenységet, és hangsúlyozza a nemzetközileg versenyképes kutatások szerepének elsődlegességét. 3
Az oktatók teljesítményét pontszámrendszerben értékeljük, és a kutatói teljesítményt négy dimenzióban mérjük. 6. A Rendészettudományi Doktori Iskolában történő oktatáshoz, témahirdetéshez szükséges minimális pontszám évi 30 pont, amelynek teljesítését hároméves átlagban várjuk el az oktatótól. Az értékelő rendszer működtetése a Doktori Iskola vezetőjének feladata. Az oktatók által elért pontszámok nem nyilvánosak, azokat kizárólag a Doktori Iskola vezetője, az általa az értékelésben történő részvételre felkért személyek, és az oktató ismerhetik meg. 7. Az RTK az RDI-benoktatói és témavezetői feladatokat ellátó tanárok esetében a magas szintű tudományos tevékenységre történő felkészülést támogatja, ésaz adott oktatási félévben akontaktórával ekvivalens oktatási tevékenységként az alábbiak szerint veszi figyelembe: Tevékenység Doktori dolgozat bírálata Doktori Iskolában tanítás Doktorandusz témavezetése doktori szigorlat
Heti óraszám 1 doktori bírálat = 4 szakdolgozati bírálattal 1,5 0,5 ó x hallgató (legfeljebb heti 2 óra) 1/15 ó x vizsgázó
A felvételi rendszer minőségbiztosítási kritériumai 8. Az RDI szervezett képzésére és egyéni felkészülésére kizárólag felvételi eljárás keretében lehet felvételt nyerni. A felvételi vizsga előkészítése során nyilvánossá tesszük a felvételi követelményeket. Ennek érdekében a doktori iskola honlapján aktuális, a felvételizőket érintő információk szerepelnek, ideértve a felvételi pontszám meghatározásának szempontjait is. A felvételi eljárásban alkalmazott, pontosan szabályozott értékelési kritériumok és a felvételi bizottság pártatlansága egyaránt biztosítékul szolgál arra, hogy az RDI-ben csak a legkiválóbb jelöltek kezdhetik meg doktori tanulmányaikat. A jelöltek a Tájékoztatóban megadott időpontig minden okmány kitöltésével jelentkeznek, majd felvételi meghallgatáson vesznek részt az NKE-n. A felvételi eljárás lebonyolítása szóbeli meghallgatás útján történik.A felvételi bizottság legalább háromtagú. Elnöke a DI vezetője vagy helyettese, tagja az érintett kutatási terület vezetője és meghívott szakértője. Az érintett témavezető – szavazati jog nélkül – jelen lehet a felvételi meghallgatáson. A felvételi bizottság munkájában – meghívottként, tanácskozási joggal – részt vehet az adott DI doktoranduszainak képviselője.A felvételre csak akkor kerülhet sor, ha a kutatóhelyként működő tanszék biztosítani tudja a megfelelő témavezetést, illetve a fokozatszerzés során szükséges szakmai segítséget, valamint a kutatóhelyi ellenőrzést. 9. Az előzetes tudományos teljesítmények értékelésénél minimumkövetelményként rögzítjük egyéni képzésben 5-9 db, egyéni felkészülésben a fokozatszerzéskor szükséges 20 publikációs pontnyi, tudományos folyóiratokban vagy könyvekben megjelent publikáció meglétét. Felvételi követelmény továbbá egy világnyelv, legalább középfokú (B2 szintű), „C” (komplex) típusú államilag elismert (vagy azzal egyenértékű) nyelvvizsga megléte. Az egyéni felkészülésre pályázók felkészülési minőségét a tőlük elvárt tudományos előélet, a folyamatos témavezetői és az RDI munkatársai által biztosított segítség garantálja. Ezt a formát ugyanakkor csak kivételes esetben támogatjuk. Előnyben részesítjük és magas felvételi pontokat adunk a tudományos diákköri konferenciákon jelentős eredményeket bizonyító jelölteknek. 4
10. A felvételről a Doktori Iskola Működési Szabályzatában előírt pontrendszer alkalmazásával az EDT dönt.A felvételi bizottság javaslatát az RDI Tanácsa véleményezi, majd az NKE Doktori Tanácsa hagyja jóvá. A felvételre csak akkor javaslunk valakit, ha minden feltételnek megfelel és a maximálisan elérhető 100 felvételi pontból nappali és levelező képzésre legalább 60, egyéni képzésre legalább 70, egyéni felkészülésre legalább 80 pontot megszerez. A doktori képzés tantárgyai 11. A doktori képzés tantárgyait az RDI képzési tervében kialakított képzési struktúra határozza meg. A 3 éves képzés időszakában legalább 180 kreditpontot kell teljesíteni. Ezen belül minimum 45 kreditet tanulmányi kötelezettséggel, legalább 120 kreditet tudományos kutatómunkával kell megszerezni, legfeljebb 15 kredit pedig oktatási tevékenységgel is teljesíthető. A képzés időszakában a hallgatók félévenként minimum 21 kreditpontot kötelesek teljesíteni, ezen belül legalább 10 kreditet a tudományos kutatás területén. A képzési rendszer felülvizsgálata, új tudományterületekre vagy problémakörökre való kiterjesztése folyamatos feladatként jelentkezik a jövőben. A felülvizsgálat során lehetőséget kell biztosítani az új mesterszakos hallgatók doktori képzésére is. A tantárgyi tematikák elkészítése és a számonkérés rendjének kidolgozása a kreditrendszer keretei között történik meg. A tematikák frissítéséről az adott félévet megelőzően gondoskodni kell. A doktori iskola törekszik arra, hogy a doktori főtárgyak önálló tananyagból is elsajátíthatók legyenek. A képzés rendszere (a hallgatók előrehaladásának monitorozása): 12. Az első szemeszterben – témavezetőjének iránymutatásával – minden doktorandusz köteles kidolgozni doktori témája részletes kutatási tervét, illetveszemélyes (kutatói) fejlesztési programját. A tanulmányi és kutatási programot a félévenként meghatározandó „Tanulmányi és kutatási terv”-benkell pontosítani. A tervek elkészítését a témavezető segíti és az illetékes kutatási terület vezetője hagyja jóvá; 13. A tudományos közvélemény külső kontrollja a doktori képzés időközi eredményeinek értékelésében is érvényesül. Az első, illetve a második szemeszter végén kerül sor a doktori témaelméleti, illetve módszertani koncepciójának megvitatására, és értékelésére.3 Az értékelés nyilvánosan, a doktori hallgatók részvételével, továbbá egy értékelő bizottság közreműködésével zajlik. A doktori képzés részét képezi a doktori hallgató kutatói és oktatói szkilljeinek fejlesztése. A félévenként elvégzendő feladatokat a témavezető segítségével kidolgozott személyes fejlesztési terv konkretizálja. 14. A kötelező előadások oktatói részben az RDI törzstagjai, részben az NKE-RTK kiemelkedő tudományos tevékenységet folytató oktatói. Az RDIT prioritásként kezeli külföldi tanintézetek professzorainak, oktatóinak előadóként történő meghívását, ezáltal a nemzetközi kutatási eredmények bevitelét az oktatásba. A külföldi előadók személyére és az előadás témájára – az RTK nemzetközi kapcsolatait (pl. CEPOL) felhasználva – a dékán, a 3
A „Rendészettudomány általános elmélete” c. tantárgynál tanegységi követelmény, hogy az első félév végére a hallgató dolgozza ki a kutatási téma elméleti hátterét (40.000n). A második szemeszter végére a „Tudományos munka alapjai, elmélete és módszertana 2.” c. tantárgynál tanegységi követelmény a kutatási téma módszertanának kidolgozása (40.000n). 5
nemzetközi dékán-helyettes, a tanszékvezetők és a Doktori Iskola törzstagjai vagy témavezetői tesznek javaslatot. 15. A doktoranduszhallgatók minden félév végén írásos tájékoztatót adnak le a félévben végzett tevékenységükről, melyhez csatolt külön jelentéssel a témavezető is értékeli a doktorandusz féléves aktivitását. Az RDI vezetése ezen tájékoztató alapján hagyja jóvá a megszerzett kreditpontokat és rögzíti azokat a leckekönyvben és a számítógépes rendszeren. A képzés befejeztével a hallgató és témavezetője egyaránt összefoglaló jelentést készít a 3 éves tevékenységről és a megszerzett kreditekről. Az RDI vezetése ez alapján állítja ki a hallgató részére az abszolutóriumot. 16. Az RDI vezetése minden félév végén értékeli a hallgatók által elért eredményeket és intézkedik az esetleges hiányok megszüntetése érdekében, illetve javaslatot tesz a tanulmányaikat nem teljesítők RDI-ből történő elbocsátására. A PhD hallgatók tanulmányi előmenetelét a doktori iroda nyilvántartása adminisztrálja. A doktori iskola vezetője (a témavezetőkkel és a kutatási terület vezetőivel egyeztetve) értékeli a tudományos eredményeket és évente beszámol a Kari Tanács és a Szenátus előtt az RDI tevékenységéről. 17. Az oktatás hallgatói értékelése a képzési programok általános értékelési rendszerének részét képezi. A kötelező összevonások oktatásának végén – minden páros szemeszter lezárásakor – ahallgatók kérdőívek segítségével értékelik az előadók teljesítményét, melynek eredményét és tapasztalatait a kari önértékelések elkészítésénél hasznosítjuk. A Doktori Iskolában folyó kutatómunka támogatása 18. Az NKE-RTK oktatóit arra ösztönözzük, hogy vonják be a doktoranduszokat a tanszéki kutatási projektek teljesítésébe, ezáltal is növelve kutatási gyakorlatukat. A kutató munka félévi teljesítését a témavezető értékeli és a kutatási terület vezetője ismeri el. A Doktori Iskola vezetője a tanulmányi terv teljesítéséről mind a hallgatótól, mind a témavezetőtől tájékoztatást kérhet, és javaslatot tehet a témavezetői értékelés kiegészítésére. 19. Az RDI célja, hogy a rendészettudományi doktoranduszok közül az állami ösztöndíjas hallgatók legalább egy szemeszterben külföldi részképzésen vegyenek részt. A doktori képzés során az EDT engedélyezi a külföldi egyetemen folytatandó részképzést, és az RDIT ismeri el – kreditbeszámítással – az ott teljesített tanulmányokat és kutató munkát. 20. Az NKE, az RTK, illetve az EDT és RDI a doktoranduszok kutató munkájához az alábbi támogatásokat nyújtja: − az RDI támogatja, hogy a doktoranduszok aktív módon vegyenek részt a doktoranduszok számára szervezett konferenciákon. Az előadások írásos változatát az egyetemi folyóiratokban és periodikákban publikáljuk; Az évenként megrendezett doktorandusz fórumon a kutatásaikban már előrehaladott állapotban lévő hallgatók ismertetik témáikat, kutatási eredményeiket egy bizottság, a doktorandusz társak, illetve a fórum egyéb résztvevői előtt. − a Kar pályázati úton támogatást nyújt doktoranduszoknak szakkönyv-beszerzéshez; külföldi tanulmányút vagy konferencia szereplés kiadásaihoz, illetve ahhoz, hogy a hallgató a képzés során eljusson olyan külföldi egyetemre/intézetbe, amelyben a doktori témájához kapcsolódó kutatások folynak.
6
− −
A doktorandusz hallgatótól elvárt, hogy szakmai tudományos konferenciákon vegyen részt és tartson előadást. A konferenciai részvételhez nyújtott anyagi támogatás a kari illetve egyetemi kutatási alaptól pályázat útján nyerhető. Az egyéni kutató munka lehetőségeit szélesíti az NKE hazai és határon túli felsőoktatási intézményekkel és kutatóintézetekkel kialakított együttműködési programja, amely kiváló lehetőséget biztosít a doktoranduszok elméleti és gyakorlati tudása szélesítésére. Az RDIT ebben az esetben is csak akkor támogatja a kutatás ilyen kapcsolatrendszeren keresztül történő elvégzését, ha a doktorandusz szakmai és tudományos segítése megoldott és a kutatási program teljesítése a szabályzatok szerint értékelhető.
21. Az egyetemi, illetve kari kutatási támogatás nyitva áll valamennyi a Doktori Iskolában oktató, illetve abban résztvevőhallgató számára, amennyiben a pályázatot a témavezető, a kutatási terület vezetője, illetve az RDI vezetője támogatja. Monitoring 22. A doktori képzés színvonala felett a doktori kutatási területek vezetői, a Doktori Iskola vezetője, a Doktori Iskola Tanácsa és az EDT őrködik. A folyamatos ellenőrzést és értékelést az alábbi jogosítványok biztosítják: - azEDT elfogadja a témakiírók/témavezető személyét és témakiírásokat; illetőleg szemeszterenként jóváhagyja a Doktori Iskolában oktatók személyét; - az EDT tájékoztatást kérhet a témavezetőktől, a kutatási területek vezetőitől és az RDI vezetőjétől az egyes doktoranduszok tanulmányi tervének teljesítéséről; - az EDT elfogadja az RDI éves beszámolóját; - az EDT dönt az RDI-be történő felvételről, a külföldi részképzés engedélyezéséről és a teljesítés beszámításáról; - a Doktori Iskola Tanácsa figyelemmel kíséri és az abszolutórium megszerzését követően értékeli a témavezetői munkát; - a Rendészettudományi Doktori Iskola vezetője ellenőrzi és értékeli a doktoranduszok tanulmányi tervét és ezek teljesítésének témavezetői értékelését; - a hallgató publikációi nyomon követhetők a MTMT adattárban. A kutatóhelyi viták és nyilvános védések minőségvédelme 23. A doktorjelöltek publikációs tevékenységének értékelése fontos szempontja az eljárás megindításának és a fokozat odaítélésének. A RDI-bena doktori képzés követelménye és az abszolutórium kiállításának feltétele, hogy a hallgató a képzés időszakában legalább négy, a rendészettudományok szempontjából releváns, lektorált folyóiratban megjelent, saját kutatási eredményeit bemutató cikknek, és legalább egy idegen nyelvű, lektorált publikációnak legyen a szerzője. Ennek hiányában részére az abszolutórium nem állítható ki. A megjelent közlemények adatait az MTMT adatbázisában kell szerepeltetni. A követelmények teljesítését hallgatói publikációs lehetőségek biztosításával támogatjuk. A doktoranduszok kötelessége a tudományetikai elvárások szigorú betartása, a témavezetők kötelessége a tudományetikai szabályok betartatása. A szabályok egyértelművé tételét a „Tudományetika és kutatásetika” c. tantárgy kötelező hallgatása is biztosítja. 24. A disszertáció benyújtása és védése előtti műhelyvita részletes rendjét külön szabályzat tartalmazza. Törekszünk arra, hogy a munkahelyi vita előtt az adott szakterület tudományos fokozattal rendelkező szakértői közül többen is részletes véleményt készítsenek, amelyet – ha nem tudnak személyesen is részt venni a vitaülésen – a vita során ismertetni kell és részét 7
képezi a munkahelyi vitáról készült jegyzőkönyvnek. A kutatóhelyi vitán résztvevőknek nyilatkozniuk kell, hogy a pályázó és az értekezés alkalmas a doktori eljárásra bocsátásra, vagy átdolgozást igényel. A kutatóhelyi vitán elhangzott észrevételeket és a nyilatkozatokat jegyzőkönyv rögzíti. A fokozatszerzési eljárás és a műhelyvita nyilvánosságát szolgálja, hogy a műhelyvitáról készült jegyzőkönyv mellékleteként csatolni kell a résztvevők által aláírt jelenléti ívet. Olyan személy esetében, aki doktori képzésben való részvétel nélkül nyújtja be a dolgozatát, a kutatóhelyi vitán túl habitusvizsgálat előzi meg az eljárásra bocsátást. Az Egyetemi Doktori Szabályzat 36.§ (8) bek-e szerint a disszertáció tervezetet legalább 15 nappal a műhelyvita előtt kell kiküldeni, egyúttal közzé kell tenni az RDI honlapján is. 25. Különös gondot fordítunk a doktori szigorlat előkészítésére és lebonyolítására. Az RDIT gondoskodik arról, hogy a szigorlat átfogja a választott tárgykör legfontosabb és aktuális kérdéseit, a szigorlati bizottság elnöke pedig arról, hogy a jelölt kellő időben megkapja a felkészüléshez szükséges irodalomjegyzéket. A doktori szigorlat két tantárgya szigorúan az értekezés témájához illeszkedő, a harmadik tantárgy a „rendészettudományok” tudományág egyik jellegzetes tantárgya kell, hogy legyen. 26. A doktori eljárásban közreműködő testületek összetételét, az intézményi belső tagok és a külső közreműködők arányát, valamint az összeférhetetlenségi szabályokat az Egyetemi Doktori Szabályzat részletesen előírja. A szigorlati és bírálóbizottság összetételénél megkövetelt az előírások, az összeférhetetlenség szabályainak szigorú betartása. A bizottságok elnöke az egyetem teljes munkaidőben foglalkoztatott, szakmailag illetékes egyetemi tanára, s az Egyetemi Doktori Szabályzat 15.§ (2) bek-e szerint az egyik hivatalos bíráló mindenképpen külső, az egyetemmel foglalkoztatási jogviszonyban nem álló szakember kell, hogy legyen. A bizottság belső és külső tagjainak aránya legalább 1/3–1/3, de minimum 2–2 fő. E szabályoktól semmilyen indokkal nem lehet eltérni. 27. A minőségbiztosítási rendszer főbb fázisainak a szakmai és tudományos közvélemény számára biztosított széleskörű nyilvánossága, illetve a műhelyviták nyitottságának biztosítása érdekében a témavezető felelőssége, hogy a műhelyvitára – elektronikus levél útján – az NKE minden oktatója meghívást kapjon. A meghívóhoz mellékelni kell a műhelyvita tárgyát képező doktori értekezés tézisfüzetét. A nyilvános vita témája, időpontja és helyszíne az Országos Doktori Tanács honlapján kerül meghirdetésre, és szerepel a Doktori Iskola honlapján is, továbbá elektronikus levélben kapja meg az értesítést az NKE összes oktatója – így is biztosítva a széleskörű nyilvánosságot. Az Egyetemi Doktori Szabályzat35.§.(8) bek-e szerint a doktori értekezést és a tézisfüzetet elektronikus formában mindenki számára hozzáférhetővé kell tenni, és erről az Egyetemi Tudományszervező Központ (ETK) gondoskodik. Ez egyúttal biztosíték arra is, hogy az értekezés a doktori eljárás során már nem változtatható meg. A doktori értekezés nyilvánossá tételéről – a sikeres fokozatszerzést követően – az Egyetemi Központi Könyvtár gondoskodik, részben a nyomtatott példány megőrzésével és a könyvtári olvasás lehetőségével, részben oly módon, hogy nyilvánosan olvashatóvá teszi a Doktori disszertációk archívumában. (URL: http://uni-nke.hu/konyvtar/doktori-disszertaciok) 28. A fokozat odaítélésére a Bíráló Bizottság tagjai titkos szavazással tesznek javaslatot, de a szavazás pontszámokban kifejezett eredményét a nyilvános vitán ki kell hirdetni. A doktori szigorlat és a nyilvános vita törvényes és szakszerű lefolytatását az RDIT ellenőrzi, és csak a jogszabályokban, szabályzatokban előírtak szerint lefolytatott eljárás, és pozitív bíráló bizottsági javaslat alapján tesz javaslatot az EDT-nek a doktori fokozat odaítélésére. 8
A rendészettudományi doktori képzés és fokozatszerzés minőségbiztosításának többletkövetelményei: 29. A témavezetők és oktatók munkájával kapcsolatos speciális követelményrendszer megfogalmazása: A doktoranduszok magas szintű tudományos teljesítményének előfeltétele a témavezetők és oktatók tudományos felkészültsége. Ezért az RDI oktatói követelményrendszere a Rendészettudományi Doktori Iskolában történő témavezetés és oktatás feltételeit határozza meg. Célja az oktatói tudományos kutatási aktivitás4 és intenzitás előírása és mérése. A témavezetők és oktatók teljesítményének értékelése jelen minőségbiztosítási terv mellékletekeként csatolt Teljesítményértékelési Szabályzat alapján történik. A rendtartás célja, hogy felmérje az NKE Rendészettudományi Doktori Iskolában oktató, témahirdető oktatók tudományos teljesítményét és meghatározza e teljesítmények minimumkövetelményeit. Az oktatók teljesítményét értékelő pontszámrendszer négy dimenzióban méri a kutatói teljesítményt: (1) nemzetközi és hazai publikációk; (2) a nemzetközi és a hazai tudományos közösségre gyakorolt hatás (idézettség, részvétel konferencián és kutatóhálózatokban, szakmai közélet szervezése és oktatás); (3) egyetemi, kari kutatások szervezése, hazai és nemzetközi kutatási programok, illetve kutatási projektekhez forrásszerzés; valamint (4) speciális szakmai tevékenységek. A teljesítményértékelés ösztönzi az idegen nyelven, különösen a világnyelveken való tudományos tevékenységet.5 A Rendészettudományi Doktori Iskolában történő oktatáshoz, témahirdetéshez szükséges minimális pontszám évi 30 pont, amelynek teljesítése hároméves átlagban elvárt az oktatótól. Az oktatói teljesítmény-trendek értékelésénél a mozgóátlagot kell figyelembe venni. Az oktatói és témavezetői alkalmasság további feltétele az, hogy az oktató 5 évente külföldi, 2 évente pedig hazai kutatási pályázatot nyújtson be (egyéni pályázóként vagy konzorciumi formában). A pályázatok benyújtásának menetét az RTK és az NKE szabályzatai rendezik. Az értékelés alapjául az oktatók által évente közölt adatok szolgálnak. Az értékelő rendszer működtetése a Doktori Iskola vezetőjének feladata. Az oktatók által elért pontszámok nem nyilvánosak, azokat kizárólag a Doktori Iskola vezetője, az általa az értékelésben történő részvételre felkért személyek, és az oktató ismerhetik meg. 30. A doktori képzés közbenső értékelési állomásainak kinyitása és áttekinthetővé tétele: A tudományos közvélemény külső kontrollja a rendészettudományi doktori képzés időközi eredményeinek értékelésében is érvényesül. A doktoranduszok a képzés során négy, ún. tudományági közös tantárgyat kötelesek teljesíteni. Az első, illetve a második szemeszter végén kerül sor a doktori téma elméleti, illetve módszertani koncepciójának megvitatására, és értékelésére.6 Az értékelés nyilvánosan, a doktori hallgatók részvételével, továbbá egy értékelő bizottság közreműködésével zajlik. Az értékelő testület összetétele: a témavezető/konzulens és kari belső oktató mellett, egy, a karon-, illetve az egyetemen kívüli, külső tagja is van a bizottságnak. Ettől csak kivételes esetben, a Doktori Iskola vezetőjének írásbeli engedélyével lehet eltérni. Az időközi vitáról is jegyzőkönyv készül. Ugyanilyen formában zajlik a dolgozat két fejezetének (150.000n) megvitatása a 4. szemeszter végén. 4
Kutatás alatt új ismeretanyag/tudás létrehozását és/vagy a már megszerzett tudás olyan új és kreatív módon történő alkalmazása értendő, amely új koncepciókat, módszereket és megértést generál. Ez magában foglalja a szintetizálást és a korábbi kutatások elemzését, akkor, ha új és kreatív megoldásokat eredményez. 5 Világnyelvnek az angol, a francia, a kínai, a német és az orosz nyelv számít. 6 A „Rendészettudomány általános elmélete” c. tantárgynál tanegységi követelmény, hogy az első félév végére a hallgató dolgozza ki a kutatási téma elméleti hátterét (40.000n); A második szemeszter végére a „Tudományos munka alapjai, elmélete és módszertana 2.” c. tantárgynál tanegységi követelmény a kutatási téma módszertanának kidolgozása (40.000n). 9
31. A tanrendi követelmények következetes betartása. A doktori iskola tanrendje tartalmazza azokat a kötelező és kötelezően választható tárgyakat, amelyekből a doktoranduszok szemeszterenként vizsgát tenni, illetve aláírást szerezni kötelesek. A félév elején a doktori iskola honlapján elérhetővé tesszük az adott tárgyak követelményrendszerét. 32Kiemelt figyelem az oktatói és kutatói készségek fejlesztésén: A doktori képzés részét képezi a doktori hallgató kutatói és oktatói szkilljeinek fejlesztése. A hallgatók két féléves kötelező kutatás-módszertani kurzust hallgatnak az első évben. A hallgató az első szemeszterben kidolgozza választott doktori témája részletes kutatási tervét, és elkészíti személyes (kutatói) fejlesztési tervét, amelynek félévenként elvégzendő feladatait a témavezető segítségével kidolgozott személyes fejlesztési terv konkretizálja. Ezen kívül összeállítja – az oktatói/kutatói életpályához nélkülözhetetlen – kutatói portfolióját is. A doktori képzés során az előadói készségek fejlesztése c. kurzus segíti a retorikai, prezentáció készítési és oktatási készségek javítását. Az oktatás-módszertani ismeretek és a kutatási pályázat- és projektmenedzsment c. kurzusok részben gyakorlati részben kognitív megerősítést biztosítanak az oktatói-kutatói feladatok magasabb szintű ellátásához, ekként szolgálják az egyetemi oktatói pálya megtartó erejét. 33. A doktori iskolában folyó kutatás kiemelt támogatása: Az egyetemi, illetve kari kutatási támogatás nyitva áll valamennyi a Doktori Iskolában oktató, illetve abban résztvevő hallgató számára, amennyiben a pályázatot a témavezető, a kutatási terület vezetője, illetve az RDI vezetője támogatja. A kutatási támogatás (a) empirikus kutatásokra, (b) külföldi konferenciára vagy kutatóútra, (c) publikációk nyelvi lektorálására, valamint (d) könyvkiadás támogatására adható. A támogatásnál előnyt élvez a külföldi konferencia vagy workshop-részvétel, ha a részvétel előre megírt paper előadását jelenti, valamint a külföldi szakmai képzés jellegű szemináriumrészvétel (pl. nyári egyetem, kurzus). A pályázat úti- és szállásköltségre, valamint regisztrációs díjra terjedhet ki, napidíjra nem. Lektorálás célból már elkészült angol, francia, kínai, német és orosz nyelvű tanulmányokkal lehet támogatást igényelni. Fordítási költség nem támogatható. A pályázatban fel kell tüntetni a publikáció tervezett helyét. 34. Részvétel tudományos konferenciákon, publikációs tevékenység. A PhD képzésben résztvevők az abszolutórium megszerzéséhez szükséges kreditpontot kiváló vizsgateljesítmények esetén sem szerezhetik meg anélkül, hogy ne publikálnák rendszeresen részeredményeiket, illetve ne vennének részt (előadásokkal is) szakmai rendezvényeken, konferenciákon. Ennek elősegítése érdekében a témavezetők segítik doktoranduszaikat abban, hogy írásaikat nívós szakmai folyóiratokban megjelentessék, színvonalas magyar és idegen nyelvű előadásanyagokkal szerepeljenek. E két területen egyaránt kiemelkedő lehetőséget jelent doktoranduszaink számára az Egyetem által évente megrendezett Doktorandusz Fórum, melyen a nappali tagozatos szervezett képzésben résztvevő doktoranduszok mindegyikének egyszer szerepelnie kell a képzés időtartama alatt. Az egyéni tanrend szerinti szervezett képzésben és szervezett képzésen kívül egyénileg fokozatszerzésre készülő hallgatók szereplését is ösztönzi az RDI. E konferenciák anyaga nyomtatott formában is megjelenik. A rendészettudományi vonatkozású publikációk közzétételére szolgálnak az NKE nyomtatott és online egyetemi folyóiratai. 35. A hallgatók tanrenden kívüli kötelezettsége, hogy témavezetőjüknek félévente kutatási eredményeikről beszámoljanak és az írásbeli beszámolót a doktori iskola irodájába a félév végéig eljuttassák. Bár a hallgatók többsége a konzultációk során ezen előírtnál ténylegesen 10
jóval gyakrabban ad számot elért eredményeiről, s a témavezetők naprakész információkkal rendelkeznek hallgatóik kutatómunkájáról, az egyéni képzésben résztvevők és a fokozatszerzésre szervezett képzésen kívül egyénileg felkészülők körében fokozott minőségbiztosítási érdek e követelmény előírása. 36. Külföldi részképzés. Évről évre ösztönözzük, hogy egyre több hallgatónk vegyen részt egy-két féléves részképzésben külföldi egyetemeken. 37. A bíráló- és szigorlati bizottság kijelölésekor különös gondot fordítunk arra, hogy a társkarok, és az egyetemen kívüli tudományos intézetek képviselői döntő befolyást gyakorolhassanak a doktorjelölt teljesítményének megítélésében. Ennek érdekében az egyik opponenst mindig a külső szakértők közül választjuk. A bíráló bizottság tagjai az értekezést nyomtatott formában is kézhez kapják. A nyilvános vita meghirdetésével egyidejűleg az értekezés és a tézisfüzet elektronikusan hozzáférhetővé válik. A szakmai és tudományos közvélemény széleskörű tájékoztatása érdekében a munkahelyi és a nyilvános viták időpontját a doktori iskola honlapján meghirdetjük, a szakmai szempontból illetékes tanszékek, kutatóműhelyek munkatársait pedig meghívjuk a vitákra. 38. A képzés hallgatói véleményezése. Az Egyetemi Szenátus által elfogadott, az oktatás hallgatói véleményezéséről szóló szabályzat szerint kerül sor a hallgatói vélemények kikérésére. E vélemények is segítséget nyújtanak abban, hogy az ésszerű elvárásokat, megalapozott kritikákat figyelembe véve úgy formáljuk doktori képzésünk rendszerét, hogy az a lehető legjobban segítse a hallgatók tanulmányi kötelezettségének teljesítését és kutatómunkáját annak érdekében, hogy a hároméves képzési idő lezárása után mielőbb elkészíthessék disszertációjukat. Az RDIT tanácskozási jogú tagja a doktoranduszok választott képviselője, aki a hallgatók érdekeinek képviseletén túl a doktori képzéssel kapcsolatos hallgatói vélemények továbbításáról is gondoskodik. 39. Monitoring: Az RDIT az országosan alkalmazott egységes monitoring eljárással nyomon követi a fokozatot szerzett hallgatók életútját. Ennek eredményét a doktori iskola időszakos önértékeléseiben a <www.doktori.hu> adatbázisában hozza nyilvánosságra. Az önértékelés tartalmazza a képzésre vonatkozó egyéb statisztikai adatokat is (hallgatói létszámadatok, átlagos fokozatszerzési idő, fokozatszerzési arány, stb). Az RDI Tanácsa folyamatosan figyelemmel kíséri a doktori képzést és a kutatási területek működését. A fokozatot szerzettek véleményének felmérése, a fokozatot szerzettek nyilvántartása és végzés utáni kapcsolattartás érdekében alkalmanként összehívjuk a végzett és fokozatot szerzett egykori hallgatókat. A doktori iskola honlapján külön linket hozunk létre, amelyen keresztül elérhetők a végzett hallgatóknak szóló tájékoztatók. 40. A doktori képzés infrastrukturális feltételei: A doktori képzés infrastrukturális feltételeinek megteremtése a doktori iskola és az RTK közös feladata. A Rendészettudományi Doktori Iskola önálló irodát tart fenn, teljes munkaidőben foglalkoztatott koordinátort alkalmaz.
11
NKE RENDÉSZETTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI TERVÉNEK (2015-2019) MELLÉKLETE
TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZAT az NKE Rendészettudományi Doktori Iskolában történő témakiírás és oktatás vonatkozásában7
Pontszámok és számítási módok I. Publikációk A publikációk értékelése az MTMT kategóriáira támaszkodik, így egyes definíciók az MTMT – BibliográfiaiSzakbizottság „Jelleg Típus Besorolás”című dokumentumából származnak. A teljesítményértékelésben csak olyan publikáció vehető figyelembe, (i) amelyen fel van tüntetve, hogy az NKE RTK keretein belül készült, (ii) az adatai az MTMT-ben megtalálhatóak, (iii) tudományos vagy oktatási jellegű (vagyis nem közérdekű, ismeretterjesztő vagy egyéb). Tudományos: A szaktudomány normáinak megfelelő formában, tárgyalásmóddal és ellenőrzési eljárással készült, tudományos közösségnek szánt, publikálás esetén tartós hordozón tárolt és a nyilvánosság számára hozzáférhető mű, kiadvány, közlemény amely témájában rendszerint a) eredeti elméleti vagy empirikus kutatási eredményről számol be vagy: b) meglévő eredményeket dolgoz fel, szintetizál, értékel; vagy: c) a szakirodalomban való eligazodást, tartalomfeltárást szolgálja. Oktatási: Rendszerezett ismereteket közvetítő, az oktatási folyamat számára didaktikai szempontok szerint összeállított mű, amely egy meghatározott tudományterület (tantárgy) elsajátítását segíti. A folyóirat publikációkkal kapcsolatos alapvető fogalmak: Szakfolyóirat: szabályos időközönként megjelenő, egységesen szerkesztett, meghatározott tárgykörre irányuló, vagy valamely kutatási terület eredményeinek közlésére szolgáló tudományos kiadvány, amely ISSN számmal rendelkezik és szerkesztői a kiadványon fel vannak tüntetve. Szakcikk: szakfolyóiratban megjelent tudományos dolgozat, amely a) eredeti elméleti vagy empirikus kutatási eredményről számol be, az adott tudományterület elfogadott módszereit használja, a tudományos közösségnek szól; b) a vizsgált tudományterület eredményeinek összefoglalását, szintézisét nyújtja és új kutatási területeket, irányokat jelöl ki; c) a szakirodalomban való eligazodást, tartalomfeltárást szolgálja. Recenzió: Szakmai nyilvánosságnak szánt elemző bírálat, tanulmány egy műről vagy annak részletéről (bírálat, kritika). Kis terjedelmű szakcikk: Egy szerzői ív felénél rövidebb, szakfolyóiratban megjelent tudományos közlemény. Referált folyóirat:doubleblindpeerreview-t alkalmazó, ISSN számmal és a kiadványon feltüntetett szerkesztőkkel rendelkező szakfolyóirat. 7
A szempontrendszer kialakítása során az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Teljesítményértékelési Szabályzata szolgált mintául. 12
A szakkönyvekkel kapcsolatos fogalmak: Szakkönyv: 3 szerzői ívnél terjedelmesebb, tudományos könyvkiadó, kutatóhely vagy felsőoktatási intézmény által kiadott, ISBN számmal rendelkező tudományos publikáció nyomtatott vagy digitális formában. Rövid szakkönyv: 3 szerzői ívnél rövidebb szakkönyv. Pontszáma a szakkönyvekre vonatkozó értékek fele. Szakmailag lektorált szakkönyv: olyan szakkönyv, amely igazolhatóan teljesít az alábbi három feltételből legalább kettőt: (i). a kézirat nyilvános szakmai vitán átesett, (ii) a kiadó a kézirat befogadásáról írásos lektori vélemény alapján döntött, (iii) a könyvnek volt külön szakmai és olvasószerkesztője és a nevük fel van tüntetve a kötetben. Monográfia: egy témát, problémát, jelenséget, stb. átfogóan, a teljesség igényével tárgyaló, fejezetekre tagolódó szakkönyv, amely a meglévő ismeretek szintetizálására építve új, jelentős tudományos eredményeket tartalmaz. Kézikönyv: olyan irányadó mű, amely egy szakterület aktuális ismeretanyagát foglalja össze (handbook). Valamely tudományterület alapvető ismereteit tartalmazó vagy fogalmait magyarázó kiadvány (lexikon, enciklopédia). Ide tartozik még valamely nyelv szavainak betűrendbe szedett gyűjteménye, mely tartalmazza a szavak jelentését, felsorolja a rokon értelmű kifejezéseket (szótár). Tanulmánykötet: valamely szempontból összetartozó, vagy egy témához kapcsolódó, egy vagy több szerző által megírt tanulmányok egységes keretbe foglalt, általában szerkesztett gyűjteménye. Idetartozik az emlékkönyv (Festschrift), a kritikák gyűjteménye és az évkönyv. Felsőoktatási tankönyv: felsőoktatási célra készült, tudományos eredményeket összefoglaló, rendszerező, a tudományos írásművek jellemzőit is magán viselő kiadvány. Forráskiadás: más szerző művének, könyvpéldánynak, tudományos forrásnak jegyzetekkel, elő- vagy utószóval ellátott kiadása, valamint a tudományos igényű, kommentált fordítás. Kritikai kiadás: Szerzői művet kritikai filológiai apparátussal közreadó kiadvány; az utókorra hagyományozott szövegek, történeti emlékek, zenei, néprajzi és más források hű, történetileg hiteles, helyreállított, adatolt, kommentált, jegyzetapparátussal ellátott közlését tartalmazó kiadvány. Bibliográfia, repertórium: valamely tudományterület vagy téma forrásait, irodalmát összegyűjtő, rendszerező mű. Műhelytanulmány: kis példányszámban, egyetem vagy tudományos intézet közreadásában megjelentetett, illetve nyílt repozitóriumban, szakmai archívumban elhelyezett hosszabb terjedelmű, önálló füzetbe szerkesztett szaktanulmány, előtanulmány, esettanulmány; nagyobb lélegzetű kutatás részeredményét bemutató elemzés (workingpaper, discussionpaper). Könyvrészlet: szakkönyv összefüggő, önálló címmel rendelkező része (általában fejezete). Kis terjedelmű könyvrészlet: az egy szerzői ív felénél rövidebb könyvrészlet (pl. lexikonszócikk). Pontszáma a megfelelő kategóriájú szakkönyvfejezetért adott pont fele. Szakkönyv írása: monográfia, tanulmánykötet készítése. Szakkönyvfejezet írása: szakkönyv egy részének megírása. Szakkönyv szerkesztése: olyan szakkönyv, amelyen az oktató neve fel van tüntetve szerkesztőként; ugyanide tartozik folyóiratok tematikus számának szerkesztése is. Nemzetközi publikációk Nemzetközi publikáció a Magyarországon kívül és nem magyar nyelven megjelenő publikáció. Vezető nemzetközi folyóirat: az impaktfaktorral rendelkező, világnyelven megjelenő tudományos folyóirat a Thomson Reuters listája (SocialSciencesCitation Index) alapján. Referált nemzetközi folyóirat: az a világnyelven publikáló referált folyóirat, amelynek szerkesztőbizottsága többségében nem magyar anyanyelvű tagokból áll. 13
Referált külföldi folyóirat: az a nem világnyelven publikáló, referált folyóirat, amelynek szerkesztőbizottsága többségében nem magyar anyanyelvű tagokból áll. Nem referált nemzetközi folyóirat: az a világnyelven publikáló, nem-referált folyóirat, amelynek szerkesztőbizottsága többségében nem magyar anyanyelvű tagokból áll. Nem referált külföldi folyóirat: az a nem világnyelven publikáló, nem-referált folyóirat, amelynek szerkesztőbizottsága többségében nem magyar anyanyelvű tagokból áll. Vezető nemzetközi könyvkiadók az alábbiak: 1.Blackwell 2. Brill 3. Cambridge University Press 4. CH Beck (München) 5. Columbia University Press 6. de Gruyter 7. ECPR Press 8. Harvard University Press 9. Kluwer 10. OldenbourgVerlag 11. Oxford University Press 12. PalgraveMacmillan 13. Polity Press 14. Princeton 15. Routledge 16. SagePublications 17. Springer 18. University of California Press 19. University of Chicago Press 20. W.W. Norton 21. Yale University Press 22. JCB Mohr 23. CF Müller 24. Bruylant 25. Dalloz 26. Hart Publishing Nemzetközi könyvkiadó: a fenti felsorolásban nem szereplő, világnyelven publikáló tudományos könyvkiadó, kivéve a magánkiadás, illetve a „print ondemand” kiadók kiadása. Külföldi könyvkiadó: a nem magyar nyelvű, nem Magyarországon működő kiadó, illetve folyóirat, amely nem világnyelven publikál. Hazai publikációk: Magyarországon vagy (a kiadás helyétől függetlenül) magyarul megjelenő. Referált hazai folyóirat: AARMS ActaOeconomica Állam- és Jogtudomány Belügyi Szemle Demográfia Educatio Esély Fórum Fundamentum 14
Iskolakultúra Iustumaequumsalutare Jog Állam Politika Kisebbségkutatás Korall Közgazdasági Szemle Magyar Filozófiai Szemle Magyar Kisebbség Magyar Pszichológiai Szemle Minorities Research Miskolci Jogi Szemle Politikatudományi Szemle QualitativeSociologyReview Régio 2013tól Society and Economy socio.hu Szociológiai Szemle + Review of Sociology Tér és Társadalom
II. Hatás a tudományos közösségben Hivatkozásaz, amit az MTMT szabályzata annak elismer. A hivatkozások számításának szabályai: 1. Egy műben egy adott publikációra történő többszörös hivatkozás csak egyszer számítható. 2. Többszerzős művekre történő hivatkozások pontszáma nem oszlik meg. Az MTMT-ben az adott évi határidőre rögzített hivatkozást kell figyelembe venni a szerző bármely munkája tekintetében. 3. Az adott évre elszámolható hivatkozások száma az éves határidő idején meglévő és az előző évben rögzített teljes hivatkozásszám különbségével egyezik meg. 4. Csak szakfolyóiratban és szakkönyvben megjelenő hivatkozások számíthatók, más típusú kiadványokban történő említések nem. 5. Az oktatók nemzetközi tisztségeinek és különféle részvételeinek jelentőségét az oktató dokumentumokkal igazolja és indokolja. Konferencia: szakmai szervezet vagy felsőoktatási intézmény által szervezett, nyilvános tudományos rendezvény, amelynek programja hozzáférhető az interneten. Előadás konferencián: írásos tanulmány (paper) és szóbeli prezentáció szakmai szervezet által szervezett, nyilvános tudományos rendezvényen, amelynek programja hozzáférhető az interneten. Poszter konferencián: a rendezvény programjában poszterként feltüntetett tudományos anyag szakmai szervezet által szervezett, nyilvános tudományos rendezvényen, amelynek programja hozzáférhető az interneten. Előadás tanulmány nélkül vagy kerekasztal-beszélgetés konferencián: szóbeli prezentáció szakmai szervezet által szervezett, nyilvános tudományos rendezvényen, amelynek programja hozzáférhető az interneten Tanulmány/előadás véleményezése (discussant, opponens) konferencián: mások tudományos prezentációjának véleményezése szakmai szervezet által szervezett, nyilvános tudományos rendezvényen, amelynek programja hozzáférhető az interneten.
15
Konferenciaszervezés: a tudományos rendezvény (a) céljainak és felhívásának összeállítása, (b) gondoskodás a pénzügyi feltételek biztosításáról, (c) a résztvevők meghívása és kiválasztása (d) logisztika megszervezése és (e) végleges programjának létrehozása. A személyes tevékenységgel nem járó címek, rangok és tagságok nem járnak pontszámmal. Tevékenységek esetén az aktív hozzájárulást az oktató igazolja. Vezető tisztség szakmai szervezetben: a szervezetet alapszabályában szereplő vezető tisztség betöltése; tipikusan ilyenek: elnök, főtitkár. Tisztség szakmai szervezetben: a szervezet alapszabályában szereplő tisztség; tipikusan ilyen: elnökségi tag. Előadás idegen nyelven: egyetemen egyszeri vagy egy rövid időszakon belül, meghívás alapján néhány alkalommal tartott tudományos előadás (a nemzetközi kategóriában járó többletpontszám csak a külföldi egyetemen tartott előadásért jár). Szerkesztő:Thomson Reuters listán szereplő folyóiratnál: a folyóiraton szerkesztőként (editor) feltüntetett személy az adott évben. Tematikus szám szerkesztése nem ide tartozik. Szerkesztőbizottsági tag Thomson Reuters listán szereplő folyóiratnál: a folyóiraton szerkesztőbizottsági tagként van feltüntetve az adott évben. Szerkesztő folyóiratnál: a folyóiraton szerkesztőként (editor) feltüntetett személy az adott évben. Tematikus szám szerkesztése nem ide tartozik. Szerkesztőbizottsági tag folyóiratnál: a folyóiraton szerkesztőbizottsági tagként van feltüntetve az adott évben. Véleményezés referált folyóirat vagy szakmai lektorálást használó könyvkiadó számára: igazolható módon írásos véleményt készített a folyóirat vagy a könyvkiadó részére egy tudományos munka megjelentethetőségéről. Pályázatok véleményezése, zsűrizése: igazolható módon írásos véleményt készített szakmai szervezet számára pályázatok elbírálására vagy bírálóbizottság tagja volt. III. Kari tudomány- és kutatásszervezés Elismert projekt: az a kutatás, amelynek (a) legalább három tagja van; (b) van felelős vezetője; (c) a kutatási tervét a Kar vagy a Doktori Iskola nyilvánossága előtt megvitatták; (d) rendelkezik ütemtervvel és publikációs tervvel; (e) pályázati forrást nyert vagy pályázatelőkészítő szakaszban van. Pályázat megnyerése: Karon vagy Egyetemen kívüli forrásból kutatási projekt végrehajtására elnyert összeg. IV. Speciális szakmai tevékenységek A Doktori Iskola vezetője kiegészítő pontokatadhat kiemelkedő tudományos, tudományszervező és tudománynépszerűsítő tevékenységekre. Egy kutató nem kaphat többet 15 pontnál. Kiegészítő pont adható például nagy erőfeszítést igénylő projektek beadására (pl. Lendület, ERC); az adott tudományágban rendkívüli hatású, paradigmatikus publikációra; kiemelkedő nemzetközi konferencián (pl. IACL, ECPR, ISA World Congress, CEPOL) meghívottként plenáris előadás tartására (keynotespeaker); kari, doktori iskolai rendezvény (konferencia) szervezésére; publikációt nem eredményező, de a Karnak vagy a diszciplínának fontos kutatási teljesítmény (pl. módszertani munka, adatbázis-építés, a szakma nyelvét formáló 16
szakfordítás); alapkutatási háttérrel rendelkező szakvélemény tekintélyesintézmény (pl. ENSZ) számára. Ide tartozhatnak az üzleti vagy az állami szférából érkező megrendelések, továbbá a doktori iskolában is hasznosítható tananyagfejlesztés, továbbá olyan speciális belső rendezvények megszervezése, mint a doktorandusz konferenciák, témavezetői konferenciák, felkészítések, más külföldi rendészeti PhD képzést végző doktori iskolákkal történő kapcsolatfelvétel, hallgatói cserék megszervezése, stb. Pontszámok Hazai folyóirat publikációk
Referált folyóiratban megjelent
Nem referált folyóiratban megjelent
Szakcikk
6
2
Kis terjedelmű szakcikk és recenzió
3
1
Hazai szakkönyv publikációk
Szakmailag lektorált
Nem lektorált
Monográfia, kézikönyv
30
10
Egyéb szakkönyv (tanulmánykötet, forrás-kiadás, kritikai kiadás, bibliográfia, repertórium, felsőoktatási szakkönyv)
20
7
Rövid szakkönyv írása
10
3
Könyvrészlet
6
2
Kis terjedelmű könyvrészlet
3
1
Folyóirat publikációk
Teljes terjedelmű publikáció
Kis terjedelmű publikáció
Vezető világfolyóiratban megjelent szakcikk
30+(10×IP)
15+(5×IP)
Referált nemzetközi folyóiratban megjelent szakcikk
24
12
Referált külföldi folyóiratban szakcikk
12
6
Nem referált nemzetközi folyóiratban megjelent szakcikk
9
4,5
Nem referált külföldi folyóiratban megjelent szakcikk
6
3
Szakkönyv-publikációk
Vezető nemzetközi kiadó
Nemzetközi kiadó
Külföldi kiadó
Szakkönyv írása
144
96
48
Könyvrészlet
24
18
9
Kis terjedelmű könyvrészlet
8
6
3
Szakkönyv szerkesztése külföldi kiadónál
48
32
16
Szakkönyv szerkesztése
-
6
2
Rövid szakkönyv szerkesztése
-
3
1
17
Idegen nyelvű hazai publikációk A fentiek világnyelven
+ 100%
Egyéb idegen nyelven
+ 50%
Többszerzős művek esetén az egy szerzőre jutó pontszámot az alábbi szorzó segítségével kell kiszámítani: Szerzők száma
Pontszám szorzó
1 2 3 4 5 6 7 8
1 0,8 0,6 0,5 0,4 0,3 0,25 0,2
Hivatkozások
Nemzetközi
Hivatkozás IP-faktoros folyóiratban megjelent cikkben
4
1
Hivatkozás szakfolyóiratban, könyvben, könyvfejezetben
2
1
Egyéb hatás
Hazai
Nemzetközi
Hazai
Előadás konferencián (írásos tanulmány + előadó)
4
2
Írásos tanulmány konferenciára (nem előadó)
1
0,5
Poszter konferencián
1
0,5
Előadás tanulmány nélkül vagy kerekasztal-beszélgetés konferencián
1
0,5
Tanulmány/előadás véleményezése konferencián
1
0,5
Konferenciaszervezés
3
1
Vezető tisztség szakmai szervezetben
6
2
Tisztség szakmai szervezetben
3
1
Véleményezés (pl. karon kívüli disszertáció, nagydoktori dolgozat opponense)
3
1
Szerkesztő Thomson Reuters listán szereplő folyóiratnál
18
-
Szerkesztő egyéb folyóiratnál
12
6
Véleményezés referált folyóirat vagy szakmai lektorálást használó könyvkiadó számára
3
1
Pályázatok véleményezése, zsűrizése (pl. ERC, OTKA)
3
1
18
A fentiek idegen nyelven
--
Projektek
Projekt vezetése
Projektben résztvevő
Kari vagy egyetemi szintű projekt vezetése
10
-
Egyetemi szintű kutatócsoportban részvétel
-
1
Pályázat megnyerése az elnyert összegtől függően 20 millió forintig
10 pont
20 millió forint felett
20 pont
19
+ 100%
