A NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM RENDÉSZETTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA
(TERVEZET)
2012
A NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM RENDÉSZETTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA
BEVEZETÉS
(1) A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Doktori Iskola (a továbbiakban: RDI) Működési Szabályzata (a továbbiakban: RDI MSZ) alapját különösen a következő szabályozók képezik: a) a nemzeti felsőoktatásról szóló 2012. évi CCIV. törvény, b) a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény, c) a doktori iskola létesítésének eljárási rendjéről és a doktori fokozat megszerzésének feltételeiről szóló 33/2007. (III. 7.) Korm. rendelet, d) a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásról szóló 79/2006. (IV. 5.) Korm. rendelet, e) a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény végrehajtásához szükséges egyes rendelkezésekről szóló 248/2012. (VIII. 31.) Korm. rendelet, f) a katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény, valamint g) a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Doktori Szabályzata (a továbbiakban: DSZ). (2) Az RDI MSZ hatálya kiterjed az RDI vezetőire és alkalmazottaira, a doktori képzés és fokozatszerzés feladataiba bevont oktatókra, tudományos kutatókra, a tudományos fokozattal rendelkező belső és külső munkatársakra, valamint az RDI-hez tartozó doktoranduszokra, doktorjelöltekre és egyéni felkészülőkre a doktori képzést és fokozatszerzést érintő ügyekben. (3) Az RDI MSZ által nem érintett ügyekben és részletekben a DSZ-ben foglalt előírásokat kell irányadónak tekinteni. Az RDI MSZ által a Nemzeti Közszolgálati Egyetem testületei vagy vezetői esetében felsorolt feladatoknak a DSZ rendelkezéseivel összhangban kell állniuk. Esetleges eltérés esetén a DSZ rendelkezései az irányadók.
2
I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. § Az RDI: (1) Neve: Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Doktori Iskola. (2) Címe: 1121 Budapest, Farkasvölgyi út 12. Postacíme: 1534 Budapest, Pf.: 27. Telefonszáma: 061-392-3501 (3) Alapításának éve: A végleges akkreditálás időpontja: MAB kódszáma: (4) Idegen nyelvű megnevezései: Angol: Doctoral School of Police Sciences Francia: Ecole de Doctorat des Sciences Polices Német: Doktorandenausbildung der Polizeiwissenschaften (5) Az RDI törvényességi felügyeletét a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar (a továbbiakban: RTK) dékánja személyesen látja el. Az RDI-t az RDI vezetője – a vezetőhelyettes és az RDI munkatársainak bevonásával – vezeti; figyelembe véve a Rendészettudományi Doktori Iskola Tanácsának (a továbbiakban: RDIT) döntéseit. 2. § (1) Az RDI létesítése az RTK Kari Tanácsának javaslata, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Doktori és Habilitációs Tanácsa (a továbbiakban: DHT) előzetes véleménye, és a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (a továbbiakban: MAB) szakértői véleménye alapján a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Szenátusának hatásköre. (2) Az RDI hatáskörébe tartozó ügyekben a vonatkozó szabályok szerint az RDIT véleményének figyelembevételével az RDI vezetője, vagy maga az RDIT dönt. (3) Az RDI MSZ az RDI alapokmánya. II. FEJEZET AZ RDI RENDELTETÉSE ÉS FELADATAI 3. § (1) Az RDI rendeltetése a „Rendészettudományok” tudományágban a tudományos (PhD) fokozat elnyerésére pályázó doktoranduszok és egyéni felkészülők képzésének és felkészülésének tervezése, szervezése, vezetése és végrehajtása. (2) Az RDI a doktori képzést a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (a továbbiakban: NKE) karaival, intézeteivel, oktatási szervezeti egységeivel szoros együttműködésben végzi, illetve a képzési és kutatási feladatok minőségi teljesítése érdekében a szükséges mértékben bevonja más egyetemek, fegyveres és rendvédelmi szervezetek,
3
kutatóintézmények, valamint egyéb szervek tudományos fokozattal rendelkező személyeit is. (3) Az RDI feladatai: a) a doktori kutatási témák véleményezése és felterjesztése a DHT-hez jóváhagyásra; b) a felvételi meghallgatások előkészítése, megszervezése és végrehajtása; c) a kutatási tématerületek tevékenységének összefogása, irányítása; d) a szervezett doktori képzés rendjének, okmányainak kidolgozása; e) a képzéssel kapcsolatos tájékoztatók kidolgozása, közzététele; f) a képzésben és felkészülésben részt vevő doktoranduszok és egyéni felkészülők tanulmányi ügyeinek intézése, irányítása; g) a hallgatók tanulmányi, tudományos kutatói és óratartási eredményeinek nyilvántartása; h) a 3 éves egyéni tanulmányi és kutatási programok, valamint a féléves tanulmányi és kutatási tervek elkészítésének irányítása, a tervek egy példányának őrzése; i) a hallgatók leckekönyveinek, okmánygyűjtőinek és a törzskönyvek vezetése; j) a témavezetők félévenkénti beszámoltatása, tevékenységük felügyelete; k) előterjesztések elkészítése az RDIT, valamint a DHT üléseire; l) beszámolók, jelentések készítése az RDI tevékenységéről; m) az RDIT döntéseiről az érintett személyek kiértesítése; n) az RDI honlapjának naprakészen tartása; o) az abszolutórium kiadása; p) részvétel a doktorjelöltek fokozatszerzési eljárási ügyeiben; q) tudományos konferenciák szervezése; r) az RTK dékánja utasításainak megfelelően minden egyéb, az RDI ügyeit érintő feladat végrehajtása. (4) A doktori képzés nyelve általában a magyar. Külföldi állampolgárok esetében az angol nyelvű képzés is megengedett. A képzés helyszíne minden esetben az NKE székhelyén található. III. FEJEZET AZ RDI SZERVEZETE ÉS TESTÜLETEI 4. § AZ RDI szervezete (1) Az RDI képzési, kutatási és az ezzel járó tervezési-irányítási és nyilvántartási feladatait az NKE más szervezeti egységeinél (intézeteinél, tanszékeinél) főállású munkakört betöltő, tudományos fokozattal rendelkező, valamint külső oktatók végzik. Kivételt képez ez alól a tudományos titkári és az ügyintézői munkakör. (2) Az RDI vezetői: a) az RDI vezetője; b) az RDI vezetőhelyettese. (3) Az RDI vezetőinek munkáját tudományos titkár és ügyintéző segíti.
4
(4) Az RDI képzési szerkezete kutatási tématerületeket foglal magába, melyek élén a kutatási tématerületek vezetői állnak és irányítják a doktoranduszok és egyéni felkészülők képzésikutatási tevékenységét. A kutatási tématerületek rendszerét az RDI Képzési Terve határozza meg. (5) A doktorandusz hallgató, egyéni felkészülő – majd doktorjelölt – tanulmányi és kutatási feladatait a témavezető irányítja és segíti. 5. § Az RDI testületei (1) Az RDI testületei: a) a Rendészettudományi Doktori Iskola Tanácsa (RDIT); b) a Rendészettudományi Doktori Iskola Vezetői Tanács (a továbbiakban: RDIVT); c) kutatási tématerületenként Kutatási Tématerületi Tanács (a továbbiakban: KTT). (2) Az RDI legfelső szintű vezető testülete az RDIT. (3) A fentieken kívül az RDIT munkáját egy-egy célfeladat elvégzésére ideiglenesen létrehozott bizottságok segíthetik. Ezen bizottságok a feladat befejezésekor kötelesek beszámolni az RDIT-nek, amely a beszámoló elfogadásával egyidejűleg e bizottságokat megszünteti. IV. FEJEZET AZ RDI VEZETŐINEK, TUDOMÁNYOS TITKÁRÁNAK, ÜGYINTÉZŐJÉNEK, OKTATÓINAK ÉS TESTÜLETEINEK FELADATAI 6. § Az RDI vezetője (1) Az RDI vezetője az NKE-vel teljes idejű munkaviszonyban álló egyetemi tanár. Az RDI vezetőjét a DHT javaslatára – a MAB jóváhagyása alapján – hároméves időtartamra a rektor bízza meg. A megbízás két alkalommal ismételhető. (2) Az RDI vezetőjének feladatai: a) felelős az RDI-ben folyó kutatás tudományos színvonaláért, továbbá az oktatási munkáért; b) a doktori képzés koordinálása; c) irányítja az RDIT munkáját és felelős az RDIT döntéseinek végrehajtásáért; d) képviseli az RDI-t; e) irányítja az RDI működését és információcserét folytat a DHT-vel. (3) Az RDI vezetőjét munkájában a rektor által megbízott vezetőhelyettes, valamint az RDI munkatársai – különösen az ügyintéző – segítik.
5
7. § Az RDI vezetőhelyettese (1) Az RDI vezetőhelyettese az NKE-vel teljes idejű munkaviszonyban álló egyetemi tanár. A vezetőhelyettest a DHT javaslata alapján hároméves időtartamra a rektor bízza meg. A megbízás többször megismételhető. (2) A vezetőhelyettes feladatai – az RDI vezetője által meghatározott körben –: a) koordinálja az RDI szakmai munkáját és felelős annak minőségéért; b) összefogja és irányítja a kutatási tématerületek tervezési, képzési és tudományos kutatási tevékenységét; c) részt vesz az okmányok kidolgozásában; d) irányítja az ügyintéző szakmai tevékenységét; e) távollétében – figyelemmel a DSZ rendelkezései által meghatározottakra is – szavazati joggal helyettesíti az RDI vezetőjét. 8. § A tudományos titkár és az ügyintéző (1) Az RDI vezetői, valamint az RDIT munkáját az RDI tudományos titkára segíti. Az RDI tudományos titkárát az RDI vezetőjének javaslata alapján az RDIT választja meg. (2) Az ügyintéző feladatai: a) végzi az RDI gépírói feladatait; b) végzi a hallgatók képzési okmányainak vezetését; c) segíti a hallgatókat adminisztratív ügyeik intézésében. (3) Az ügyintéző részletes feladatait a részére kiadott munkaköri leírás tartalmazza. 9. § A kutatási tématerület vezetője (1) A kutatási tématerület vezetője az NKE-vel jogviszonyban álló egyetemi vagy főiskolai tanár, vagy egyetemi docens, vagy ennek megfelelő beosztású kutató. A kutatási tématerület vezetőjét az RDIT választja meg. (2) A kutatási tématerület vezetőjének feladatai: a) felelős a kutatási tématerületen folyó szakmai képzés minőségéért; b) javaslatot tesz a doktori képzésre történő felvételre; c) javaslatot tesz a témavezető személyének jóváhagyására vagy megváltoztatására; d) javaslatot tesz a képzést érintő változtatásokra és az új kutatási témákra; e) meghatározza a kutatási tématerület tantárgyait és esetleges kutatói szemináriumait, azok tartalmát, valamint felelőseit; f) jóváhagyja a doktorandusz egyéni tanulmányi és kutatási programját, valamint a tanulmányi és kutatási tervét; g) irányítja a kutatási tématerület szakmai tevékenységét;
6
h) javaslatot tesz a doktorjelöltek fokozatszerzési eljárásra történő bocsátására. (3) A kutatási tématerület vezetője a témavezetővel és az illetékes tanszékvezetővel egyetértésben segíti a doktori képzésre felvett hallgató RDI Doktori Tanulmányi és Vizsgaszabályzata (a továbbiakban: RDTVSZ) szerinti tantárgyak felvételét, a tananyag és kutatási téma feldolgozását, a tanulmányi (esetleges oktatási), illetve kutatási kreditek megszerzését. 10. § A témavezető (1) A tudományos fokozattal rendelkező — az előírt követelményeknek megfelelt — személyek az RDIT javaslatára, a DHT döntése alapján, hatéves időtartamra témavezetői feladatokat vállalhatnak. A témavezető a doktorandusz, az egyéni felkészülő és a doktorjelölt tanulmányait és kutatásait felelősen irányítja. A témavezetővel szemben támasztott követelmény, hogy saját tudományágában a fokozatszerzőktől elvárt szintű publikációs tevékenységgel rendelkezzen. (2) A témavezető feladatai: a) meghirdeti a doktori témát és részt vesz a felvételi eljárásban; b) a doktorandusz leckekönyvében félévenként értékeli és aláírásával igazolja a kutatási feladatok teljesítését; c) ellenjegyzi a doktorandusz és az adott oktatási tevékenységért felelős szervezeti egység (tanszék) vezetője által a doktorandusz oktatási tevékenységéről szóló szerződést; d) segíti a doktoranduszt a tudományos közlemények írásában, a doktori értekezés elkészítésében, támogatja külföldi ösztöndíjak elnyerésében; e) segíti a doktorandusz egyéni tanulmányi és kutatási programjának, valamint tanulmányi és kutatási tervének kidolgozását, felelős annak színvonaláért és végrehajtásáért; f) minden félévben beszámol és írásos jelentést készít a doktorandusz féléves (a képzés végén hároméves) tevékenységéről; g) előkészíti és levezeti az elkészült doktori értekezés műhelyvitáját; h) javaslatot tesz a doktori szigorlat tantárgyaira, a szigorlati bizottság, valamint a bírálóbizottság elnökeinek és tagjainak személyére; i) segíti a doktorjelölt fokozatszerzésre való felkészülését. (3) Az egy témavezető által vezetett doktoranduszok maximális számát a MAB ajánlásai alapján a DSZ állapítja meg. 11. § Az RDI oktatói Az RDI oktatói azok a tudományos fokozattal rendelkező oktatók és kutatók, akiket az RDIT alkalmasnak tart az RDI keretében oktatási, kutatási és témavezetői feladatok ellátására. Az RDI oktatói a szervezett képzés keretében témákat, tantárgyakat és oktatási foglalkozásokat hirdethetnek meg.
7
12. § Az RDIT (1) Az RDI-ben a szakmai tevékenységet a legalább héttagú RDIT irányítja, melynek elnöke az RDI vezetője, tagjai az RTK tudományos dékánhelyettese, valamint további választott tagok. Az RDIT tagja tanácskozási joggal egy doktorandusz hallgató és az RDI vezetőhelyettese is. Ha az RDI vezetőhelyettese egyben az RDIT választott tagja is, akkor szavazati joggal rendelkezik. (2) Az RDIT üléseire állandó meghívottak – tanácskozási joggal – az RTK dékánja, az RDI tudományos titkára, valamint az RDI kutatási tématerületeinek vezetői. A napirendi pontok függvényében az RDIT üléseire más személyek is meghívhatók. (3) Az RDIT üléseiről írásos emlékeztető készül. (4) Az RDIT rendszeresen – általában havonta – ülésezik. Az RDIT határozatképes, amennyiben a szavazati jogú tagok több mint fele jelen van. (5) Az RDIT ülésein az RDI vezetőjét távollétében a következő rend szerint kell helyettesíteni: a) a DSZ rendelkezései szerint az RDI vezetőjét az RDI legidősebb törzstagja helyettesíti, amennyiben tagja az RDIT-nek; b) ha az RDIT-nek nincs olyan jelen lévő tagja, aki egyben az RDI törzstagja is, akkor az RDI vezetőjét az RDI vezetőhelyettese helyettesíti, amennyiben szavazati jogú tagja az RDIT-nek; c) ha az a)-b) pontok alapján a helyettesítésre nincs mód, akkor az RDI vezetőjét az RDIT-nek az RDI vezetője által kijelölt tagja helyettesíti. (6) Az RDI vezetőjét az (5) bekezdés alapján kijelölt helyettes az RDIT ülésén levezető elnökként, szavazati joggal helyettesíti. (7) Az RDIT doktorandusz tagja – a DSZ által meghatározottak szerint – a tudományos, illetve fokozatszerzési döntések kivételével szavazhat is. (8) Az RDIT: a) Dönt: — az RDI képzési programjáról és a tantárgyprogramokról; — a tantárgyakról és azok kreditjeiről; — a más egyetemen vagy külföldi tanulmányúton (részképzésen) szerzett kreditek beszámításáról; — a kreditbeszámítás szabályairól; — a doktorandusz hallgatók évhalasztási, tanulmányi, fegyelmi és vizsgaügyeiről. b) Javaslatot tesz: — a doktori kutatási témákra; — a doktori témavezetők és az RDI oktatóinak személyére; — a doktori képzésre és az egyéni felkészülésre történő felvételre;
8
— — — — — — — —
a doktori témák tartalmában szükséges változtatásokra; a témavezetők személyének megváltoztatására; a doktori fokozatszerzésre történő jelentkezés elfogadására; a szigorlati és bírálóbizottságok összetételére; a fokozatszerzésre jelentkezők szigorlati tantárgyaira; a doktori értekezés bírálatra bocsátására; a hallgatók hallgatói jogviszonyának megszüntetésére; új kutatási tématerületek létesítése – vagy meglévők megszüntetése – iránti kérelmek elfogadására; — külföldön szerzett PhD fokozat honosítására, illetve más tudományágban szerzett fokozattal rendelkező személy habilitációs kérelmének befogadására.
(9) Az RDIT fellebbviteli fóruma a DHT. 13. § Az RDIVT (1) Az RDIVT tagjai az RDI vezetője és helyettese, a kutatási tématerületek vezetői, valamint a doktorandusz hallgatók egy képviselője. (2) Az RDIVT az RDI vezetője mellett működő, az RDI életét meghatározó ügyekben döntéselőkészítő, véleményező testület, amely az RDI vezetőjének kérésére alkalomszerűen ülésezik. 14. § A KTT (1) Az RDI képzési szerkezetének bármely kutatási tématerületén KTT-t lehet létrehozni, melynek létszámát a kutatási tématerület vezetőjének javaslatára az RDIT határozza meg. A KTT elnöke a kutatási tématerület vezetője, tagjait a képzésben aktívan részt vevő, tudományos fokozattal rendelkező témavezetők és oktatók közül az RDIT választja meg. A KTT alkalomszerűen ülésezik. (2) A KTT döntési jogkörrel rendelkezik a DHT által engedélyezett szakmai képzés tartalmának és módszereinek az RDI doktori képzésében résztvevők RDTVSZ-ének követelményrendszerével összhangban történő meghatározására (változtatására). (3) A KTT a szükséges esetekben kérheti az RDIT állásfoglalását a kutatási tématerület oktatóit és doktorandusz hallgatóit érintő ügyekben. V. FEJEZET AZ RDI-BEN OKTATÓK JOGÁLLÁSA 15. § Az RDI oktatói és témavezetői (1) Az RDI-ben az oktatói és témavezetői feladatokat általában az NKE más oktatási szervezeti egységeinél munkakört ellátó, tudományos fokozattal rendelkező személyek végzik.
9
(2) Az RDI oktatási és témavezetői feladatainak végrehajtásában az NKE-vel alkalmazotti jogviszonyban nem álló, más egyetemek, intézmények, más fegyveres, rendvédelmi vagy egyéb szervek állományába tartozó, szakmailag kompetens, tudományos fokozattal rendelkező, valamint külföldi vendégoktatók is részt vehetnek. (3) Az RDI-ben oktatói feladatokat ellátó személyek megbízását tanévenként – az RDI vezetőjének javaslatára – az RDIT, a témavezetők személyét az RDIT javaslata alapján a DHT hagyja jóvá, figyelembe véve az Országos Doktori Tanács honlapján szereplő — az egyes személyek megfelelőségi követelményeit biztosító — adatokat. 16. § Az RDI oktatóinak és témavezetőinek jogai: (1) (2) (3) (4) (5) (6) (7) (8) (9) (10) (11) (12) (13) (14)
Doktori kutatási téma meghirdetése. A képzettségének megfelelő doktori tantárgy oktatása, tantárgyfelelősi feladatok ellátása, tantárgyi programok kidolgozása és tananyagok fejlesztése. A hallgatók kiválasztása. A szigorlati és bírálóbizottságok munkájában való részvétel. Tudományos célú pályázatok benyújtása. Saját kutatási területén a választott tudományos téma kutatása, továbbfejlesztése. Találmányok szabadalmaztatása, a tudományos kutatási eredmények közzététele. Habilitálás. Előadások, fakultációk és speciális kollégiumok meghirdetése. Szakképzettségének megfelelő – a tevékenységre vonatkozó jogszabályok szerinti – szakértői tevékenység folytatása. Az NKE szabályzataiban rögzített módon az intézmény létesítményeinek, eszközeinek, berendezéseinek használata. Javaslattétel az RDI életével, a doktori képzéssel kapcsolatos bármely kérdésben és ezekre érdemi válasz igénylése. Az RDI, az RDIT és a KTT munkájában való részvétel. Választás és választhatóság az RDI testületeibe és tisztségeinek betöltésére. 17. §
Az RDI oktatóinak és témavezetőinek kötelességei: (1) A vállalt oktatói vagy témavezetői feladatok maradéktalan elvégzése. (2) Az RDTVSZ-ben meghatározott módon a doktoranduszok és egyéni felkészülők tanulmányi munkájának és kutatási teljesítményének értékelése, majd az abszolutórium megszerzése után a doktorjelöltek fokozatszerzési tevékenységének segítése. (3) Az RDI tanulmányi és vizsgarendjének betartása és betartatása. VI. FEJEZET A DOKTORANDUSZOK, EGYÉNI FELKÉSZÜLŐK ÉS DOKTORJELÖLTEK JOGAI ÉS KÖTELESSÉGEI 18. § A doktorandusz hallgatók, egyéni felkészülők és doktorjelöltek jogai:
10
(1) (2) (3) (4) (5) (6) (7) (8) (9) (10) (11) (12) (13) (14) (15) (16) (17) (18) (19) (20)
A szervezett képzésben részt vevő doktorandusz hallgató az NKE-vel hallgatói jogviszonyba kerül, ezért minden olyan jog és juttatás megilleti, mint az intézmény más hallgatóit. Kérheti a képzési forma megválasztását (nappali, levelező, egyéni képzés). Tanulmányait 3 x 1 éves időtartamra szüneteltetheti (évhalasztást kérhet). Kérheti doktori témájának vagy értekezése címének megváltoztatását. Részt vehet külföldi – vagy más hazai – egyetemen történő részképzésen. Tanulmányait megszakíthatja (befejezheti). Oktatói feladatokat vállalhat. Részére a képzés költségét munkahelye átvállalhatja. A hivatásos állományú nappali ösztöndíjas hallgatót a képzés idejére külön jogszabály szerinti illetmény illeti meg. Az NKE infrastruktúráját használhatja. Témavezetőjét, oktatóját maga választhatja meg. A levelező hallgató, az egyéni képzésen lévő és az egyéni felkészülő egyéni kutatómunkáját munkahelyén is végezheti. A tantárgyakat és esetleges kutatói szemináriumokat – a kötelezően előírtak kivételével – megválaszthatja. Az oktatók tevékenységét véleményezheti. Pályázatokon, tudományos kutatási projektekben, tudományos fórumok munkájában részt vehet, kutatási eredményeit publikálhatja. Az egyetemi szabályozók és vonatkozó jogszabályok alapján támogatásokat, mentességeket és kedvezményeket vehet igénybe. Az NKE – így az RDI – életével kapcsolatos bármely kérdésben javaslatokat tehet és azokra érdemi választ igényelhet. Kérheti más doktori iskolába történő áthelyezését. Tanácskozási joggal választható az RDI testületeibe. Az egyéni felkészülő — mivel nem kerül hallgatói jogviszonyba az NKE-vel — csak a (4), (6)-(7), (10)-(12), valamint a (14)-(19) bekezdésekben szabályozott jogokat gyakorolhatja. 19. §
A doktorandusz hallgatók és doktorjelöltek kötelességei: (1) Betartani az RDTVSZ előírásait. (2) A kötelezően előírt összevonásokon részt venni. (3) A hivatásos állományú hallgató a képzési forma megváltoztatására, hallgatói jogviszonyának szüneteltetésére és a külföldi részképzésre vonatkozó szándékát szolgálati elöljárójának bejelenteni. (4) A doktori képzésre vonatkozó jogszabályokban és az NKE szabályzataiban foglaltak szerint a tanulmányi és vizsgarendet, valamint a fegyelmi előírásokat betartani. (5) A vonatkozó jogszabályok és szabályzók alapján a doktori képzés díjait és térítéseit megfizetni. (6) A tudományos etikai szabályokat és magatartási normákat betartani. 20. § Az egyéni felkészülők kötelességei:
11
(1) Betartani az RDTVSZ rájuk vonatkozó rendelkezéseinek előírásait. (2) Az egyéni felkészülőt a 19. § (4)-(6) bekezdésekben foglalt kötelességek terhelik. VII. FEJEZET AZ RDI FELVÉTELI ÉS KÉPZÉSI RENDSZERE 21. § A képzés és a fokozatszerzés fogalma, tartalma (1) Az RDI szervezett (teljes idejű, valamint részidejű) képzést, vagy egyéni felkészítést végez. A képzést követő fokozatszerzési eljárás alapján az NKE tudományos fokozatként a nemzetközi ekvivalencia-feltételeknek megfelelő doktori (PhD) fokozatot ítél oda. (2) A doktori fokozat egy adott kutatási terület magas színvonalú ismeretét, annak új eredményekkel gazdagító művelését és az önálló kutatómunkára való alkalmasságot tanúsítja. (3) A szervezett képzés és az egyéni felkészülés oktatási, illetve kutatási programja az akkreditált RDI-ből, valamint az annak részeiként működő kutatási tématerületekből épül fel. A doktori képzés az abszolutórium megszerzésével zárul. (4) A fokozatszerzés a képzéstől időben független cselekmény. Fokozatszerzésre a végbizonyítvány (abszolutórium) megszerzése után a DSZ előírásai szerinti időn belül lehet jelentkezni. (5) A doktori (PhD) fokozat megszerzéséhez szükséges tudásszint elérhető: a) Az RDI-ben szervezett képzés keretében: – teljes idejű (nappali tagozatos) ösztöndíjas vagy költségtérítéses képzéssel, – részidős (levelező tagozatos) költségtérítéses vagy egyéni képzéssel. b) Egyéni felkészülés útján. 22. § A felvételi eljárás rendje (1)
A szervezett doktori képzésre és egyéni felkészülésre történő jelentkezést minden év április 1-ig a meghatározott jelentkezési lapon a kiadott felvételi tájékoztatóban meghirdetett módon kell benyújtani.
(2)
A szervezett képzésre és az egyéni felkészülésre azok jelentkezhetnek, akik: a) az NKE által meghirdetett képzés teljesítéséhez szükséges egyetemi végzettséggel (MA, MSc, vagy azzal egyenértékű oklevéllel) rendelkeznek; b) legalább egy, a választott doktori téma kidolgozásához szükséges világnyelvből legalább középfokú, „C” (komplex) típusú, államilag elismert vagy azzal egyenértékű nyelvvizsgával rendelkeznek.
(3)
Részidős képzésre a (2) bekezdésben foglalt feltételek mellett azok jelentkezhetnek, akiknek munkaviszonya és munkahelyi feltételeik lehetővé teszik a képzés és a fokozatszerzés követelményeinek teljesítését. A jelentkezőt részidős képzésre csak
12
akkor lehet felvenni, ha a képzés és a tudományos kutatás feltételei a munkahelyén, vagy egyéb helyen biztosíthatók. (4)
Az egyéni képzésre és egyéni felkészülésre a (2) és (3) bekezdésekben foglalt, a DSZben előírt egyéb feltételeken túl legalább ötéves tudományos kutatói tevékenységgel rendelkező személyek pályázhatnak, ha jelentős saját tudományos eredményt és a felvétel időszakában a HDT által meghatározott publikációs pontértékű tevékenységet tudnak igazolni.
(5)
A képzésben való részvétel legfontosabb feltételei: a) b) c) d)
jelentkezés, illetve pályázat benyújtása; az RDI és a kutatási tématerület vezetőjének befogadó nyilatkozata; a felvételi bizottság meghallgatáson alapuló támogató javaslata; a DHT kedvező döntése a képzésre vagy felkészülésre való alkalmasságról és a felvételről; e) a képzés pénzügyi forrásainak megléte. (6)
Az egyéni felkészülésre történő felvétel során is a jelen § (5) bekezdése szerint kell eljárni.
(7)
A beérkezett pályázatokat az NKE Tudományszervező Központja (a továbbiakban: TK) – a DSZ rendelkezéseinek megfelelően – formai, az RDI tartalmi szempontból vizsgálja, hiányosság esetén a pályázót felszólítja a hiány pótlására. A formai feltételeknek megfelelt jelentkezőket az RDI vezetője május (pótfelvételi esetén augusztus) hónapban felvételi meghallgatásra hívja be, melynek célja a választott téma kidolgozására való alkalmasság eldöntése. A felvételi bizottság 3-5 tagú, melyben részt vesz az érintett kutatási tématerület vezetője és a jelölt által választott témavezető. A bizottságban tanácskozási joggal az RDI egy doktorandusza is jelen van.
(8)
A felvételi meghallgatáson a bizottság három szempont alapján értékeli a pályázót: a) habitusvizsgálat, melynek során igazolnia kell, hogy a rendészettudományok területén átfogó, míg kutatási területén mélyreható ismeretekkel rendelkezik. Adható felvételi pontszám: 0-40 pont; b) eddigi tudományos tevékenység, amely a választott témában vagy a kapcsolódó tématerületeken megjelentetett publikációk mennyiségével mérhető. A szervezett képzésre legalább 5, az egyéni képzésre 9, az egyéni felkészülésre 20 publikációs pont meglétével lehet felvételt nyerni. Adható felvételi pontszám: 0-45 pont; c) az idegennyelv-ismeret értékelése, ahol a második és további nyelvvizsgákra legfeljebb 15 pont adható: – alapfokú „C” (komplex) típusú nyelvvizsga 5 pont; – középfokú „C” típusú (komplex) nyelvvizsga 10 pont; – felsőfokú „C” típusú (komplex) nyelvvizsga 15 pont. Amennyiben az első nyelvvizsga felsőfokú „C” (komplex) típusú, arra plusz 5 pont adható. Az „A” vagy „B” típusú nyelvvizsgák önmagukban nem értékelhetők. d) A felvételhez a maximálisan elérhető 100 pontból:
13
da) nappali és levelező képzésnél összesen legalább 60, ezen belül a habitus esetében legalább 20, az eddigi tudományos tevékenység tekintetében legalább 25 felvételi pont; db) egyéni képzésnél összesen legalább 70, ezen belül a habitus esetében legalább 25, az eddigi tudományos tevékenység tekintetében legalább 45 felvételi pont; dc) egyéni felkészülésnél összesen legalább 80, ezen belül a habitus esetében legalább 30, az eddigi tudományos tevékenység tekintetében legalább 45 felvételi pont szükséges. (9)
A felvételi bizottság és az RDIT a pályázókat véleményezi, rangsorolja és döntésre felterjeszti a DHT-nek. A DHT döntését követően a TK a pályázókat 8 napon belül írásban értesíti.
(10) A felvételi eljárás részletes szabályait a DSZ tartalmazza. 23. § A kutatási tématerületek és témacsoportok (1) Az RDI képzési rendszerében a 4. § (3) bekezdése szerinti kutatási tématerületeken folyik képzés. (2) A kutatási tématerületeken belül kutatási témacsoportok határozhatók meg a kutatási tématerület vezetője és az esetlegesen működő KTT által előírt tartalommal. (3) Kutatási tématerületenként kötelezően és szabadon választható tantárgyak, valamint esetleges kutatói szemináriumok biztosítják a képzés végrehajtását. A DSZ előírásainak megfelelően kutatási tématerületen kívüli (különösen: általános elméleti és kutatásmódszertani) tantárgyak is meghirdethetők. (4) A tanulmányi munka rendjét, a követelményeket és a számonkérés rendjét részletesen az RDTVSZ rögzíti. 24. § A képzés tervezése, szervezése és végrehajtása (1) A doktorandusz az előírt tanulmányi és vizsgakötelezettségek alapján, a témavezető irányításával az első félév utolsó hónapjának végéig egyéni tanulmányi és kutatási programot készít. (2) Az egyéni tanulmányi és kutatási programot a témavezető javaslata alapján a kutatási tématerület illetékes vezetője hagyja jóvá. (3) A kötelezően előírt tantárgyakat tartalmazó I. félév esetében a tervezés az RDI-ben központilag történik. (4) Minden hallgató az első félévben a TK-ban beiratkozik. (5) A hallgatók minden további félév regisztrációs időszakában a TK titkárságán bejelentik tanulmányaik folytatását, majd a jóváhagyott féléves tanulmányi és kutatási terveik egy példányát az RDI főelőadójának leadják.
14
(6) Az RDI főelőadója a hallgatók által megjelölt tantárgyakat minden félévben meghirdeti, a hallgatók pedig fölveszik a tantárgyakat. (7) Az egyes tantárgyak és esetleges kutatói szemináriumok oktatási feltételeit a tantárgyfelelősök, a kutatási tématerületek illetékes vezetői és a tanszékvezetők biztosítják. (8) A tantárgyak követelményeinek és vizsgáinak teljesítését a tantárgyfelelős, illetve az előadó a leckekönyvben igazolja, a teljesített félévet az RTK dékánja zárja le. 25. § A képzés értékelése és lezárása (1) A képzési időszak minden félévének végén – a vizsgaidőszak utolsó munkanapjáig – a doktorandusz írásos tájékoztatót ad le az RDI-be, melyen részletesen feltünteti az adott szemeszterben végzett tevékenységét. A témavezető minden félév végén részletes értékelést készít a hallgató félévben végzett tevékenységéről. A félévek végén a kutatási tématerület vezetője és az RDI vezetése is értékeli a hallgató teljesítményét, szükség esetén kérhetik a doktorandusz és a témavezető szóbeli tájékoztatását is. (2) A képzési időszak lezárásakor a doktorandusz tanulmányi és kutatómunkáját az RDI vezetése értékeli és dönt a képzési követelmények teljesítéséről. (3) A doktorandusz a hat (kivételes esetben több) szemeszter eredményes lezárása után abszolutóriumot szerez. Az abszolutórium annak dokumentuma, hogy a doktorandusz a doktori képzés tanulmányi és kutatási kötelezettségeinek mindenben eleget tett. A jelölt részére az abszolutóriumot az RDI vezetője vagy helyettese adja ki. Azon hallgató részére, aki a képzés ideje alatt nem szerezte meg a szükséges 180 kreditet, az abszolutórium nem állítható ki (ide nem értve az egyéni felkészülőket). Az abszolutórium kiadásának egyéb feltételeit az RDTVSZ rögzíti. (4) Az RDIT engedélyével az abszolutórium megszerzésére irányuló tanulmányi és kutatómunka az RDTVSZ előírásai alapján a hat félév után is folytatható. Ez esetben (ha szükséges) a munkahelyi hozzájárulás megszerzése a hallgatót terheli. (5) A hároméves képzési időszak — az egyéni képzés kivételével — nem rövidíthető le, az abszolutórium korábban nem adható ki, a műhelyvita azonban a képzés utolsó évében megtartható. (6) A képzési idő befejezése előtt a doktori szigorlat nem tehető le, az a fokozatszerzési eljárás része. (7) Az egyéni felkészülő feladatait, a felkészülés értékelésének rendjét a DSZ és az RDTVSZ szabályozza. 26. § A fokozatszerzési eljárás (1) Az RDI a fokozatszerzési eljárás feladataiban a TK-val együttműködve vesz részt. Az RDI oktatói és témavezetői közreműködnek a fokozatszerzési eljárásban.
15
(2) A doktori fokozat megszerzésének általános feltételei: a) az önálló tudományos munkásság dokumentálása tudományos folyóiratokban, könyvekben stb.; a jelölt kutatói témájához kapcsolódó – magyar és idegen nyelvű – publikációkkal legalább 20 publikációs pont értékben; b) két idegen nyelv ismerete. Egy világnyelvből legalább középfokú „C” (komplex) típusú és egy másik nyelvből legalább alapfokú „C” (komplex) típusú államilag elismert (vagy azzal egyenértékű) nyelvvizsga igazolása. Nem magyar állampolgárságú doktorjelölt esetében ugyanezen követelmény a saját anyanyelvén kívül érvényes; c) három tantárgyból álló doktori szigorlat eredményes letétele; d) a tudományos feladat önálló megoldása, értekezés, alkotás elkészítése és az eredmények nyilvános vitában történő megvédése. (3) A fokozatszerzési eljárás rendje: a) a jelentkezés a fokozatszerzési eljárásra, amely történhet az összes előírt feltétel megléte, vagy egyes feltételek (pl.: második nyelvvizsga) hiánya esetén; b) a doktori értekezés megírása, majd szakmai grémium előtti műhelyvitán történő megmérettetése, a felmerült hiányosságok pótlása és az értekezés nyomdai munkálatainak elvégzése; c) az összes feltétel megléte esetén a teljes anyag leadása a TK-ba. A TK és az RDI formailag és tartalmilag ellenőrzi a leadott dokumentumokat; d) az esetleges hiányosságok kiküszöbölése után a jelölt témavezetőjének előterjesztésében az RDIT megtárgyalja és javaslatot tesz a DHT felé: – a doktori szigorlat tantárgyaira; – a szigorlati bizottság elnökére és tagjaira; – a bírálóbizottság elnökének, tagjainak és a tartalék tagok személyére; e) a DHT döntését követően a TK az értekezést kiküldi a két hivatalos bírálónak, akiknek két hónap áll rendelkezésére a bírálat elkészítésére. A doktorjelölt ez idő alatt leteszi a doktori szigorlatot; f) a két pozitív bírálat beérkezését követő egy hónap elteltével a TK kitűzi a védés időpontját. Amennyiben az egyik bíráló javaslata nemleges, a DHT egy további, harmadik bírálót is felkér. Két elutasító bírálat esetén legkorábban két év elteltével lehet új értekezést benyújtani; g) sikeres védés esetén a fokozat odaítéléséről a DHT titkos szavazással, a jelenlévők kétharmados többségével dönt; h) az odaítélt PhD tudományos fokozatot tanúsító oklevél átadására az NKE Szenátusának ünnepi ülésén kerül sor. (4) A fokozatszerzési eljárás részletes szabályait a DSZ tartalmazza. 27. § A habilitációs eljárás (1) A habilitációs eljárás az NKE Habilitációs Szabályzatának előírásai szerint történik. (2) Az RDI oktatói közreműködnek a habilitációs eljárás lefolytatásában.
16
VIII. FEJEZET AZ RDI GAZDÁLKODÁSA ÉS MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSA 28. § Az RDI gazdálkodása Az RDI nem folytat önálló gazdálkodást. A gazdálkodás részletes szabályait az NKE Szervezeti és Működési Szabályzata, az NKE Gazdálkodási Szabályzata, valamint az RTK vonatkozó szabályzatai tartalmazzák. 29. § Az RDI minőségbiztosítási rendszere (1) Az RDI az NKE és az RTK egységes minőségbiztosítási rendszerében funkcionális minőségbiztosítási rendszert működtet. A minőségbiztosítás alapvető kritériuma a hallgatói teljesítmények mérését egzakt módon biztosító rendszer, amely minden értékelt személy esetében szigorú követelményeket támaszt. (2) Az RDI minőségbiztosítási rendszere érvényesíti a doktori képzéssel kapcsolatos tevékenységek során jelentkező specifikus követelményeket. (3) Az RDI monitoring (adatgyűjtési) rendszere összegyűjt minden olyan adatot, tényezőt, véleményt (köztük a hallgatók, a megrendelők és más külső szervek véleményét), amelyek értékelhetőek, összehasonlíthatóak. Értékeli a képzés, a kutatás, az oktatói és hallgatói teljesítmények, a szervezeti struktúra, a tananyag és az oktatási infrastruktúra pillanatnyi helyzetét és megállapítja a követelményektől való eltérés mértékét (minőségértékelés). (4) A minőségértékelés az RDI vezetője és az RDIT részére készít ajánlást a beavatkozásra, szabályozásra. (5) A minőségvizsgálat a minőségbiztosítási rendszer működését ellenőrzi. (6) Az RDI minőségbiztosítási rendszerében végzendő konkrét tennivalókat részletesen a kari minőségcélokat meghatározó dokumentumok és az RDI Minőségbiztosítási Terve szabályozza. IX. FEJEZET AZ RDI KAPCSOLATAI, EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK SZABÁLYAI 30. § Az RDI kapcsolatai (1) Az RDI a doktori képzés és fokozatszerzés területén szorosan együttműködik a TK-val, az NKE más doktori iskoláival, a kutatási tématerületeket működtető valamennyi tanszékkel és az NKE más szervezeteivel. Szakmai kapcsolatokat tart fenn más egyetemek doktori iskoláival. Folyamatos kapcsolatot tart az érintett minisztériumok, rendvédelmi és egyéb szervek doktori képzésben részt vevő, tudományos fokozattal rendelkező személyeivel, valamint a Magyar Rendészettudományi Társasággal és más tudományos szervezetekkel. (2) Az RDI az NKE és az RTK közreműködésével kapcsolatot tart más államok tanintézeteivel.
17
(3) A kutatási tématerületek a hatáskörükbe tartozó képzési területeken önállóan is – figyelemmel a 31. §-ban foglaltakra – kapcsolatot tartanak az NKE más szerveivel és az NKE-n kívüli szervezetekkel. 31. § Az RDI együttműködésének szabályai Az RDI – ezen belül a kutatási tématerületek – más (külső) szervekkel történő együttműködése a jogszabályok és egyéb szabályozók figyelembevételével, az NKE és az RTK közreműködésével, hozzájárulásával történhet. X. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 32. § (1) Az RDI MSZ-t az RDIT a ……..-i ülésen megtárgyalta és jelen formájában elfogadásra javasolta. Az RTK Kari Tanácsa jelen szabályzatot a ……….-i ülésén elfogadta. A DHT jelen szabályzatot a ………-i ülésén jóváhagyta. Az RDI MSZ ……….. lép hatályba. [keltezés, aláírás]
18
