NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM HADTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA
SZABÓ ISTVÁN ŐRNAGY
A HONVÉDSÉG, MINT NAGYFOGLALKOZTATÓ JELENLÉTÉNEK HATÁSA A DÉLALFÖLD RÉGIÓ MUNKAERŐPIACÁRA
Doktori (PhD) értekezés
Témavezető: Dr. habil Kiss Zoltán László alezredes egyetemi docens
Budapest 2013
A jelölt a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar Hadtudományi Doktori Iskolájának Doktori szabályzatában foglalt kötelezettségeit maradéktalanul teljesítette. Az értekezés műhelyvitájában elhangzott javaslatokat és észrevételeket az értekezés átdolgozásakor figyelembe vette. Az értekezés nyilvános vitára bocsájtható. Budapest, 2013. szeptember 13. Dr. habil Kiss Zoltán László alezredes egyetemi docens
2
TARTALOM 1.
Bevezetés ................................................................................................................ 7 1.1 A KUTATÁSI TÉMA AKTUALITÁSA, A TÉMAVÁLASZTÁS INDOKLÁSA ..................... 7 1.2 A KUTATÁS CÉLJA ................................................................................................ 8 1.3 KUTATÁSI MÓDSZEREK ÉS A KUTATÁS IDŐDIMENZIÓJA........................................ 8 1.4 HIPOTÉZISEK ........................................................................................................ 9
2.
A magyar munkaerőpiac általános jellemzői ................................................... 11 2.1 ÁLTALÁNOS TENDENCIÁK .................................................................................. 13 2.2 A NÉPESSÉG GAZDASÁGI AKTIVITÁSA ................................................................ 16 2.2.1
A foglalkoztatottság mértéke .................................................................. 18
2.2.2
A munkanélküliség.................................................................................. 20
2.3 A BÉREK ALAKULÁSA ......................................................................................... 22 2.4 A MUNKAERŐPIAC TRENDJEI .............................................................................. 23 2.5 MUNKAADÓI VERSENYKÉPESSÉG A MAGYAR MUNKAERŐPIACON ...................... 25 2.6 VERSENY- VAGY KÖZSZFÉRA? ........................................................................... 28 2.7 RÉSZKÖVETKEZTETÉSEK .................................................................................... 29 3.
A Dél-Alföld régió és a régió munkaerőpiaca .................................................. 31 3.1 A DÉL- ALFÖLD RÉGIÓ ....................................................................................... 31 3.1.1
Demográfiai folyamatok ......................................................................... 32
3.1.2
Eltérő fejlettségű és jövedelemmel rendelkező területek ........................ 32
3.2 A DÉL- ALFÖLD RÉGIÓ GAZDASÁGI SZERKEZETE ............................................... 33 3.2.1
A régió gazdasága 2012-ben .................................................................. 35
3.3 A DÉL-ALFÖLD RÉGIÓ MUNKAERŐPIACÁNAK JELLEMZŐI .................................. 38 3.3.1
A foglalkoztatottság ................................................................................ 39
3.3.2
A munkanélküliség.................................................................................. 41
3.3.3
A keresetek alakulása ............................................................................. 43
3.3.4
A regionális különbségek ....................................................................... 46
3
3.4 A DÉL-ALFÖLD RÉGIÓ LEGNAGYOBB FOGLALKOZTATÓI.................................... 48 3.5 RÉSZKÖVETKEZTETÉSEK .................................................................................... 50 4.
Az önkéntes katonai szolgálat vállalásán alapuló haderő humánpolitikai és
munkaerő-piaci vetületei................................................................................................... 52 4.1 A PROFESSZIONÁLIS HADERŐ ÉS ANNAK ÁLLOMÁNYSZERKEZETE ...................... 52 4.2 A PROFESSZIONÁLIS HADERŐ ÉS A MUNKAERŐPIAC ........................................... 55 4.2.1
A hivatásos haderő munkaerőpiacon betöltött szerepét, sikerességét
alapvetően befolyásoló tényezők ................................................................................ 56 4.2.2 kérdései
A megfelelő létszámú és képzettségű önkéntes biztosításának stratégiai ................................................................................................................ 57
4.3 A MAGYAR HONVÉDSÉG
HUMÁNPOLITIKÁJA ÉS SAJÁTOS MUNKAERŐ-PIACI
HELYZETE ........................................................................................................................ 58
4.4 RÉSZKÖVETKEZTETÉSEK .................................................................................... 60 5.
A Magyar Honvédség jelenléte a Dél-Alföld régióban .................................... 62 5.1 A DÉL-ALFÖLD
RÉGIÓBAN JELENLEG SZOLGÁLATOT TELJESÍTŐ ÁLLOMÁNY
ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI .................................................................................................... 62
5.1.1
A szolgálatot teljesítők állománykategória szerinti megoszlása ............ 62
5.1.2
Az állomány nemek és életkorok szerinti megoszlása ............................ 64
5.1.3
A foglalkoztatottak állandó lakóhely szerinti megoszlása ..................... 68
5.2 A MUNKAERŐ MEGSZERZÉSE ÉS MEGTARTÁSA ................................................... 70 5.3 RÉSZKÖVETKEZTETÉSEK .................................................................................... 82 6.
A régióban lévő munkavállalói réteg és az önkéntes katonai szolgálatvállalás 83 6.1 A PÁLYAKEZDŐ FIATALOK ................................................................................. 84 6.1.1
Pályakezdőnek lenni ma Magyarországon ............................................. 84
6.1.2
A pályakezdők és az önkéntes katonai szolgálat vállalása ..................... 86
6.2 A MÁR MUNKAHELYI TAPASZTALATOKKAL RENDELKEZŐ MUNKAVÁLLALÓK .... 92 6.3 A NŐK RÉGIÓS KATONAI SZOLGÁLATVÁLLALÁSA .............................................. 93
4
6.4 A
MUNKAERŐPIACON
HÁTRÁNYOS
HELYZETŰEK
KATONAI
SZOLGÁLATVÁLLALÁSA A RÉGIÓ TEKINTETÉBEN ............................................................. 96
6.5 A
HONVÉDSÉG, MINT MUNKÁLTATÓ VERSENYKÉPESSÉGE A
DÉL-ALFÖLD
RÉGIÓ
MUNKAERŐ-PIACÁN ......................................................................................................... 97
6.6 RÉSZKÖVETKEZTETÉSEK .................................................................................. 111 7.
A
Magyar
Honvédség
jelenlétének
hatása
a
Dél-Alföld
régió
munkaerőpiacára ............................................................................................................. 113 7.1 A
NAGYFOGLALKOZTATÓI JELENLÉT KÖZVETLEN HATÁSAI
(A
MUNKAERŐ-
FELVEVŐ KÉPESSÉG RÉGIÓS SZINTEN) ............................................................................ 113
7.1.1
Befogadó hatás ..................................................................................... 113
7.1.2
Kibocsátó hatás .................................................................................... 125
7.2 A HATÁSAI
NAGYFOGLALKOZTATÓI JELENLÉT KÖZVETETT
(SZOCIÁLIS
ÉS GAZDASÁGI)
........................................................................................................................ 127
7.2.1
A katonai szervezetek által igénybe vett szolgáltatások beszállítói...... 128
7.2.2
Oktatás, képzés területén keletkező hatások ......................................... 128
7.2.3
A munkaügyi szervekkel történő együttműködés indirekt hatásai ........ 129
7.2.4
A személyi állomány és az alkalmazottak jelenlétével, kiszolgálásával
összefüggő szolgáltatások ........................................................................................ 129 7.3 RÉSZKÖVETKEZTETÉSEK .................................................................................. 130 8.
Összegzett következtetések, javaslatok ........................................................... 131 8.1 A FEJEZETEK RÉSZKÖVETKEZTETÉSEINEK ÖSSZEGZÉSE.................................... 131 8.2 A KUTATÁS HIPOTÉZISEINEK IGAZOLÁSA ......................................................... 137 8.2.1
Elméleti hipotézisek .............................................................................. 137
8.2.2
Empirikus hipotézisek........................................................................... 140
8.3 VÉGKÖVETKEZTETÉSEK ................................................................................... 141 8.4 ÚJ TUDOMÁNYOS EREDMÉNYEK ....................................................................... 144 8.5 A KUTATÁSI EREDMÉNYEIMNEK HASZNOSÍTHATÓSÁGA ................................... 144 8.6 AJÁNLÁSOK, JAVASLATOK A KUTATÁS EREDMÉNYEI TÜKRÉBEN ..................... 145
5
8.7 TOVÁBBI LEHETSÉGES KUTATÁSI IRÁNYOK ...................................................... 145 Irodalomjegyzék.......................................................................................................... 148 Mellékletek .................................................................................................................. 155 A szerző publikációs jegyzéke .................................................................................... 171
6
1. BEVEZETÉS 1.1
A kutatási téma aktualitása, a témaválasztás indoklása
Amikor 2004-ben a Magyar Honvédség (továbbiakban: MH) a sorozás szüneteltetésével áttért az önkéntes alapon működő katonai szolgálatvállalásra, teljes egészében kilépett a munkaerő-piacra. A munkaerő-piacon való megjelenéssel annak nem csupán része, de munkaerő igényével több régióban jelentős tényezője is lett. A honvédség döntő többségében határozott idejű szerződéssel kínál munkalehetőséget legnagyobb számban operatív szinten lévő beosztásaiban történő szolgálat vállalására. Természetesen az első időszakban meglévő munkaerő-igény miatt sok esetben a megcélzott munkavállalói réteg gyengébb képességekkel és sok esetben magatartásbeli és erkölcsi problémákkal bíró részét „szólította fegyverbe”. Jelenleg ez a helyzet talán már némileg változott, ám megtartási nehézségek csaknem folyamatosan jelen vannak. A kezdetektől fogva sok tanulmány, kutatás foglakozik az önkéntes vállaláson alapuló katonai szolgálatteljesítés különböző irányokból való vizsgálatával. A megjelent publikációk túlnyomó része az állomány megjelenésének a honvédségre, a katonai képességekre gyakorolt hatására fókuszál, illetve a honvédség és a szerződéses katonai állomány közötti kapcsolatokat vizsgálja. Kutatómunkám során mindezeket felhasználva tovább elemezve döntően a honvédség nagyfoglalkoztatói mivoltából adódó munkaerő-piaci hatásokkal foglalkoztam. Ez a munka nem nélkülözheti azonban az említett már elvégzett kutatások eredményeit, megállapításait abból a szempontból sem, mivel az önkéntes szolgálatot választók általános szociológiai jellemzői döntő befolyással bírhatnak választott témámmal kapcsolatban is. Kutatási területemnek a Dél-Alföld régiót1 választottam. Egyrészt azért, mivel immár 16 éve teljesítek szolgálatot a régióban állomásozó alakulatoknál, másrészt a Magyar Honvédség műveleti erejének jelentős része szintén itt található. A téma aktualitását alátámasztja a rendszerváltás utáni magyar munkaerő-piaci helyzet, különös tekintettel ennek regionális szinten meglévő sajátosságai, illetve éppen az önkéntes katonai szolgálat megjelenésének és a már említett munkaerőpiacnak az egymásra gyakorolt hatása.
1
A régió megnevezése nem egyértelmű. Munkám során a Földrajzinév-bizottság 2010-ben hozott határozata szerint használom a régió megnevezését. Forrás: http://www.e-nyelv.hu/2007-12-08/a-regiok-nevenekhelyesirasa-3/ Letöltve: 2013.04.21.
7
1.2
A kutatás célja
Kutatómunkám céljául azt tűztem ki, hogy a lehetőségek függvényében minél alaposabban feltérképezzem a régió munkaerő-piacát, annak érdekében, hogy megfelelő képet kapjunk a régióban állomásozó alakulatok jelenlegi munkaerőigényéről és a régió munkaerőpiacára gyakorolt hatásairól. Kiemelt célom volt az is, hogy kutatásom segítséget nyújthasson a humánstratégia végrehajtásának operatív feladataiban is. Bízom benne, hogy az itt kapott eredmények hozzá tudnak járulni a honvédség jövőbeli humán-erőforrás tervezésének folyamatához is. Az alábbi főbb kérdésekre keresem a válaszokat:
Általában milyen alapvető foglalkoztatási jellemzőkkel bír a vizsgált térség?
A honvédség számára számba vehető munkaerőből melyek azok a csoportok (társadalmi rétegek, korosztályok) amelyek foglalkoztatása leginkább megoldott és melyek azok, amelyek kirekesztődnek a térség munkaerőpiacról? Milyen közvetett és közvetlen hatásai vannak a térségben lévő laktanyáknak a közvetlen környezetükre?
Képes-e a honvédség versenyképes jövedelmet biztosítani és ez által vonzó foglalkoztatóként jelen lenni a régiós munkaerőpiacon.
Mennyire és milyen módon befolyásolják a hazai és nemzetközi és kiváltképpen a régiós munkaerő-piaci változások az önkéntes katonai szolgálat vállalását (befogadó és kibocsátó hatás) és ez milyen befolyással bír a régiós munkaerőpiacra?
1.3
Kutatási módszerek és a kutatás idődimenziója
Annak érdekében, hogy a kutatás elején feltett kérdéseket a lehető legalaposabban tudjam megválaszolni célirányosan feldolgoztam és elemeztem a szakirodalmi hátteret melyek kapcsolódó összefüggéseit elméleti háttérként beépítettem dolgozatomba. Ezen túl empirikus kutatásokat végeztem, illetve korábbi kutatások másodelemzését is elvégeztem. A munkaerőpiac általános helyzetével és tendenciáival kapcsolatban elsősorban a Központi Statisztikai Hivatal, az EUROSTAT, illetve a regionális munkaügyi szervek felméréseit, idősorait alkalmaztam. Nehezítette a munkamát, hogy a Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ 2010 után nem készített összevont statisztikákat a három megye
8
vonatkozásában, így a megyénkénti bontásban rendelkezésre álló adatokból személyesen készítettem el azokat. A régióban lévő katonai szervezetek statisztikai adatait a Magyar Honvédség Hadkiegészítő és Központi Nyilvántartó Parancsnokság által rendelkezésemre bocsátott táblázatokból állítottam össze. Munkám során 2006 és 2012 között több alkalommal végeztem empirikus kutatásokat is a témában. A kérdőíves kutatások eredményét minden esetben publikáltam, mértékadó folyóiratokban, elektronikus és nyomtatott formában. Egyik 2006-ban készült kutatásom mintegy utánkövetéseként, Makai Katalin 2012-ben ismételten megkérdezte a szentesi alakulat katonáit és eredményeit (mindamellett, hogy rendelkezésemre bocsátotta) az Életpálya-modellek és rekonverzió a Magyar Honvédség Humánstratégiájának tükrében című szakdolgozatában foglalta össze. Kutatásom idődimenziója a 2006 és 2012 közötti időszak. Ezt az időszakot három részre bonthatjuk. Az első három év munkaerő-piaci szempontból kevés változással telt. Ezzel párhuzamosan a katonai pálya iránt érdeklődők száma sem mutatott nagy különbséget. A második időszak(2009-2010) egyértelműen a gazdasági válság hatásairól szólt, úgy munkaerő-piaci vonatkozásban, mint a katonai szolgálatvállalás terén. A harmadik időszakban (2011-2012) a foglalkoztatottság csökkenését, majd stagnálását emelném ki, a Magyar
Honvédség
tekintetében
pedig
szolgálati
nyugdíjrendszer
változásai
a
legfontosabbak, majd ezt követően az új szolgálati törvény kialakítása. 1.4
Hipotézisek
Munkám kezdetén a következő hipotéziseket állítottam fel. Elméleti hipotézisek: 1. A Dél-Alföld régióban lévő katonai szervezetek feltöltési és folyamatos utánpótlási (különös tekintettel a szerződéses szolgálatra) igénye a régió munkaerő-piaci kínálati listáján lévő munkaképes korú lakosság széles köre számára kínál és biztosít munkalehetőséget. 2. Régiós szinten az elérhető és az elvárt jövedelmek alapján a honvédség, mint munkáltató megfelelő jövedelmet képes biztosítani, ezáltal versenyképes a DélAlföld régió munkaerőpiacán.
9
3. A honvédség jelenlétével és meglévő munkaerő-igényével meghatározó tényező a régióban. Empirikus hipotézisek: 1. A régió demográfiai mutatói alapján magas a 18-35 év közötti korosztály részaránya2, így a honvédség specifikus munkaerő igényének kielégítése komoly hatást gyakorolhat az említett korosztály munkaerő-piaci helyzetére. 2. A Dél-Alföld régióban éves szinten az első sorban a középfokú oktatási intézményekből kikerülő pályakezdő fiatalok elhelyezkedési mutatóira kedvező befolyást gyakorol a honvédség jelenléte és munkaerőigénye. Kutatómunkám eredményeit az alábbi felépítésű értekezésben szándékozom bemutatni:
Bevezetés
A hazai és nemzetközi munkaerő-piaci tendenciák bemutatása
A Dél-Alföld régió munkaerőpiacának bemutatása
Az önkéntességen alapuló katonai szolgálatvállalás humánpolitikai és munkaerőpiaci vetületeinek áttekintése
A Dél-Alföld régióban lévő alakulatok jelenlegi állomány-összetételének bemutatása
A régió munkavállalói korú népességének vizsgálata, az önkéntes katonai szolgálatvállalás tekintetében
A Magyar Honvédség jelenlétének hatása a régió munkaerőpiacára
Javaslatok, elképzelések ismertetése a kapott kutatási eredmények függvényében
2
A katonai pálya sajátosságai (egészségügyi, fizikai, határozott idejű alkalmazás) szempontjából a honvédség számára leginkább megfelelő célcsoport.
10
2. A MAGYAR MUNKAERŐPIAC ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI Amikor egy ország bizonyos területi egységeinek (régióinak) munkaerő-piaci helyzetét vizsgáljuk természetesen fontos áttekinteni az ország és az országra leginkább befolyással bíró nemzetközi munkaerőpiac tendenciáit, egymásra gyakorolt hatásait. Ez a vizsgálat elengedhetetlen abból a szempontból is, hogy ismernünk kell azt a piaci környezetet, amelyben működik, amely az egyes gazdasági szereplők mozgásterét befolyásolja, akár direkt módon (pl. a munkaerő hozzáférhetősége adott régiókban), vagy indirekt módon (pl. a munkaerő-kínálat ágazatok közötti mobilitása, mint a humán stratégiát alakító tényező). Első lépésként célszerű értelmezni a munkaerőpiac fogalomkörét és annak legfontosabb alapfogalmait. A munkaerőpiac a munkaerő adásvételével kapcsolatos közgazdasági értelemben vett piac. Az eladók (kínálat) a munkát keresők, aminek az összessége a munkaerő-kínálat. A vevők (kereslet) a munkaerőt kereső munkaadók, aminek az összessége a munkaerőkereslet. A munkaerő-kereslet és kínálat közötti különbség a munkaerőhiány vagy a munkaerő-felesleg (munkanélküliség). A munkaerőhiány előnyös a munkavállalók számára. A munkaerő-felesleg a vevőknek kedvez. A munkaerőpiac az egyes szakmák, foglalkozási ágak és térségek szerint további részpiacokra bontható.3 Nyilvánvaló, hogy az az elméleti modell, ahol a kereslet-kínálat tökéletes egyensúlyban van, a valóságban nem igazán létezik. Ez alapján a munkaerő-kereslet és a munkaerőkínálat tökéletes összhangja gyakorlatilag sehol nem jön létre. Az összhang vagy egyensúlyhiány két legfőbb oka a munkaerőhiány és a munkanélküliség. „Elméleti
megközelítésben
akkor
beszélünk
egy
ország,
térség,
foglalkozás
munkaerőpiacán munkanélküliségről, ha a kialakult bérszinteken elhelyezkedni kívánók egy része nem, vagy csak rövidebb-hosszabb idő elteltével talál elfogadható munkát. A munkaerőhiány az egyensúly fordított zavara: a kialakult bérszinten a munkáltatók egy része nem, vagy csak rövidebb-hosszabb idő elteltével talál megfelelő munkavállalót.”4 Abban az esetben, amikor egy ország munkaerőpiacáról beszélünk első lépésben meg kell különböztetnünk a népességen belüli (munkaerő-piaci szempontból nézve)
3 4
Forrás: http://www.kislexikon.hu/munkaerpiac.html Polónyi István: Az oktatás gazdaságtana/A munkaerőpiac makroökonómiája
munkaerőforrást és a munkaerőforráson kívüliek csoportját. Amíg munkaerőforráson kívüliek csoportját az inaktívak alkotják, addig a munkaerőforráson belül (gazdaságilag aktív népesség) megkülönböztetjük (főcsoportként) a munkaerő állományt illetve a munkaerő állományon kívülieket. A munkaerő állományon belül lévő két (már leginkább közismert) alcsoport a foglalkoztatottak, illetve a munkanélküliek csoportjai.
1. ábra A foglalkoztatás és munkanélküliség vizsgálatában alkalmazott népességkategóriák Forrás: Polónyi István: Az oktatás gazdaságtana/A munkaerőpiac makroökonómiája
Fontosabb fogalmak5 Gazdaságilag aktívak (gazdaságilag aktív népesség) a munkaerőpiacon megjelenők, vagyis a foglalkoztatottak és a munkanélküliek együtt. Gazdaságilag nem aktívak azok, akik nem sorolhatók be sem a foglalkoztatottak, sem a munkanélküliek csoportjába. Ők a vonatkozási héten nem dolgoztak, illetve nem volt rendszeres, jövedelmet biztosító munkájuk, és nem is kerestek munkát, vagy kerestek, de nem tudtak volna munkába állni. Munkanélkülinek tekintendő az a személy, akire egyidejűleg érvényesek a következő feltételek: - az adott héten nem dolgozott (s nincs olyan munkája, amelytől átmenetileg távol volt), - aktívan keresett munkát a kikérdezést megelőző négy hét folyamán, rendelkezésre áll, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelelő állást vagy talált már munkát, ahol 90 napon belül dolgozni kezd.
5
Forrás: : KSH http://www.ksh.hu/apps/meta.menu?p_lang=HU&p_menu_id=220&p_param=A&p_session_id=42714978
12
A foglalkoztatási ráta a foglalkoztatottaknak a népességhez viszonyított aránya. A munkanélküliségi ráta a munkanélkülieknek a gazdaságilag aktív népességen belüli aránya. Az aktivitási arány a gazdaságilag aktívak aránya a népességen belül. Dolgozatom szempontjából fontos fogalom továbbá a relatív bérszínvonal fogalma ami: „Relatív bérszínvonalon az egy munkavállalóra jutó bérnek és az egy lakosra jutó fogyasztásnak a hányadosát értjük, azaz a mindenkori bérszint eltartóképességét. Bérnek a munkavállalók munkahelyi keresetének azt a részét tekintjük, amelyre a normál munkaidejük alatt végzett munkájuk ellentételeként, garantáltan és rendszeresen tesznek szert. (Nem bér tehát a túlóra, a prémium, a jutalom.)”6 A relatív bérszínvonal fogalmához szervesen kapcsolódik és szintén munkám későbbi fejezetében többször elemzésre kerül a minimális bér, melynek meghatározása, szintén Polónyi István munkája alapján, a következő: „A minimális bér az a bér, amely egy, még elfogadhatóan szerény színvonalon, az ún. társadalmi létminimumon biztosítja a megélhetés költségeit. A minimális bér összefügg a fogyasztás átlagos színvonalával, minél magasabb az átlagos fogyasztás, annál magasabb a minimálbér.” 2.1
Általános tendenciák
A fejlett országokban – mindenekelőtt az USA-ban és Európában – a 90-es évtized második felének bíztató gazdasági növekedését követően 2000 után érzékelhetően lelassult néhány meghatározó ágazat, elsősorban az információ-technológia addig dinamikus fejlődése. A megtorpanás kedvezőtlenül hatott a munkaerőpiacra is. Az európai unió tagállamaiban a gazdaság eredményei néhány évig azonban még elégségesek voltak az addig kedvező munkaerő-piaci folyamatok fennmaradásához: a foglalkoztatás 2002 évben az unió átlagában 0,2%-al csökkent, majd folyamatosan bővült, ugyanakkor a munkanélküliségi ráta 2011-re 8,7%-ról 9,7%-ra szintén emelkedett.
6
Polónyi István: Az oktatás gazdaságtana/A munkaerőpiac makroökonómiája
13
Foglalkoztatási ráta (2000-2012) geo\time EU (27 countries) Belgium Bulgaria Czech Republic Denmark Germany Estonia Ireland Greece Spain France Croatia Italy Cyprus Latvia Lithuania Luxembourg Hungary Malta Netherlands Austria Poland Portugal Romania Slovenia Slovakia Finland Sweden United Kingdom Iceland Norway Switzerland
2000 66,6 65,8 55,3 71 78 68,8 67,4 70,4 61,9 60,7 67,8 : 57,4 72,3 63,5 65,6 67,4 61,2 57,2 74,3 71,4 61 73,5 69,1 68,5 63,5 71,6 77,7 74 : 80,3 80,9
2001 66,9 65 54,8 71,2 78,3 69,1 67,8 71,1 61,5 62,1 68,5 : 58,5 74,1 65,1 64,2 67,7 61,3 57,2 75,4 71,5 59,4 73,9 68,3 69,4 63,5 72,6 78,7 74,4 : 80,1 81,9
2002 66,7 65 55,8 71,6 77,7 68,8 69,2 70,7 62,5 62,7 68,7 58,4 59,4 75,1 67 67,2 68,2 61,4 57,7 75,8 71,8 57,4 73,6 63,3 69 63,6 72,6 78,5 74,5 : 79,6 81,2
2003 67 64,7 58 70,7 77,3 68,4 70 70,6 63,6 64 69,7 58,3 60 75,4 68,9 68,9 67,2 62,4 57,8 75,2 72 57,1 72,9 63,7 68,1 64,8 72,2 77,9 74,7 85,1 78,4 80,2
2004 67,4 65,6 60,1 70,1 77,6 68,8 70,6 71,5 64 65,2 69,5 59,6 61,5 74,9 69,3 69 67,7 62,1 57,9 74,9 70,8 57,3 72,6 63,5 70,4 63,7 72,2 77,4 75 84,4 78,2 80
2005 68 66,5 61,9 70,7 78 69,4 72 72,6 64,6 67,2 69,4 60 61,6 74,4 70,3 70,6 69 62,2 57,9 75,1 71,7 58,3 72,3 63,6 71,1 64,5 73 78,1 75,2 85,5 78,2 79,9
2006 69 66,5 65,1 71,2 79,4 71,1 75,8 73,4 65,7 68,7 69,3 60,6 62,5 75,8 73,5 71,6 69,1 62,6 57,6 76,3 73,2 60,1 72,7 64,8 71,5 66 73,9 78,8 75,2 86,3 79,5 80,5
2007 69,9 67,7 68,4 72 79 72,9 76,8 73,8 66 69,5 69,8 62,3 62,8 76,8 75,2 72,9 69,6 62,6 58,5 77,8 74,4 62,7 72,6 64,4 72,4 67,2 74,8 80,1 75,2 86,7 80,9 81,3
2008 70,3 68 70,7 72,4 79,7 74 77 72,3 66,5 68,3 70,4 62,9 63 76,5 75,8 72 68,8 61,9 59,1 78,9 75,1 65 73,1 64,4 73 68,8 75,8 80,4 75,2 85,3 81,8 82,3
2009 69 67,1 68,8 70,9 77,5 74,2 69,9 66,9 65,8 63,7 69,4 61,7 61,7 75,3 67,1 67,2 70,4 60,5 58,8 78,8 74,7 64,9 71,2 63,5 71,9 66,4 73,5 78,3 73,9 80,6 80,6 81,7
2010 68,5 67,6 65,4 70,4 75,8 74,9 66,7 64,6 64 62,5 69,2 58,7 61,1 75 65 64,4 70,7 60,4 60,1 76,8 74,9 64,6 70,5 63,3 70,3 64,6 73 78,1 73,6 80,4 79,6 81,1
2011 68,6 67,3 62,9 70,9 75,7 76,3 70,4 63,8 59,9 61,6 69,2 57 61,2 73,4 66,3 67 70,1 60,7 61,5 77 75,2 64,8 69,1 62,8 68,4 65 73,8 79,4 73,6 80,6 79,6 81,8
2012 68,5 67,2 63 71,5 75,4 76,7 72,1 63,7 55,3 59,3 69,3 55,4 61 70,2 68,2 68,7 71,4 62,1 63,1 77,2 75,6 64,7 66,5 63,8 68,3 65,1 74 79,4 74,2 81,8 79,9 82
1. táblázat Foglalkoztatási ráta 2000-2012 EU Forrás: EUROSTAT7
7
Forrás: EUROSTAT http://epp.eurostat.ec.europa.eu/tgm/refreshTableAction.do?tab=table&plugin=1&pcode=tsdec420&language =en Letöltve: 2013.07.22.
14
Munkanélküliségi ráta (2000-2012) geo\time 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 Belgium 6,9 6,6 7,5 8,2 8,4 8,5 8,3 7,5 7 7,9 8,3 7,2 Bulgaria 16,4 19,5 18,2 13,7 12,1 10,1 9 6,9 5,6 6,8 10,3 11,3 Czech Republic 8,8 8,1 7,3 7,8 8,3 7,9 7,1 5,3 4,4 6,7 7,3 6,7 Denmark 4,3 4,5 4,6 5,4 5,5 4,8 3,9 3,8 3,4 6 7,5 7,6 Germany 8 7,9 8,7 9,8 10,5 11,3 10,3 8,7 7,5 7,8 7,1 5,9 Estonia 13,6 12,6 10,3 10,1 9,7 7,9 5,9 4,6 5,5 13,8 16,9 12,5 Ireland 4,2 3,9 4,5 4,6 4,5 4,4 4,5 4,7 6,4 12 13,9 14,7 Greece 11,2 10,7 10,3 9,7 10,5 9,9 8,9 8,3 7,7 9,5 12,6 17,7 Spain 11,7 10,5 11,4 11,4 10,9 9,2 8,5 8,3 11,3 18 20,1 21,7 France 9 8,2 8,3 8,9 9,3 9,3 9,2 8,4 7,8 9,5 9,7 9,6 Croatia 15,8 15,9 15,1 14,1 13,8 12,8 11,4 9,6 8,4 9,1 11,8 13,5 Italy 10 9 8,5 8,4 8 7,7 6,8 6,1 6,7 7,8 8,4 8,4 Cyprus 4,8 3,9 3,5 4,1 4,6 5,3 4,6 3,9 3,7 5,4 6,3 7,9 Latvia 13,7 12,9 12,8 11,3 11,2 9,6 7,3 6,5 8 18,2 19,8 16,2 Lithuania 16,4 17,4 13,8 12,4 11,3 8 5,2 3,8 5,3 13,6 18 15,3 Luxembourg 2,2 1,9 2,6 3,8 5 4,6 4,6 4,2 4,9 5,1 4,6 4,8 Hungary 6,3 5,6 5,6 5,8 6,1 7,2 7,5 7,4 7,8 10 11,2 10,9 Malta 6,7 7,6 7,4 7,7 7,2 7,3 6,9 6,5 6 6,9 6,9 6,5 Netherlands 3,1 2,5 3,1 4,2 5,1 5,3 4,4 3,6 3,1 3,7 4,5 4,4 Austria 3,6 3,6 4,2 4,3 4,9 5,2 4,8 4,4 3,8 4,8 4,4 4,2 Poland 16,1 18,3 20 19,8 19,1 17,9 13,9 9,6 7,1 8,1 9,7 9,7 Portugal 4,5 4,6 5,7 7,1 7,5 8,6 8,6 8,9 8,5 10,6 12 12,9 Romania 6,8 6,6 7,5 6,8 8 7,2 7,3 6,4 5,8 6,9 7,3 7,4 Slovenia 6,7 6,2 6,3 6,7 6,3 6,5 6 4,9 4,4 5,9 7,3 8,2 Slovakia 18,9 19,5 18,8 17,7 18,4 16,4 13,5 11,2 9,6 12,1 14,5 13,7 Finland 9,8 9,1 9,1 9 8,8 8,4 7,7 6,9 6,4 8,2 8,4 7,8 Sweden 5,6 5,8 6 6,6 7,4 7,7 7,1 6,1 6,2 8,3 8,6 7,8 United Kingdom 5,4 5 5,1 5 4,7 4,8 5,4 5,3 5,6 7,6 7,8 8
2012 7,6 12,3 7 7,5 5,5 10,2 14,7 24,3 25 10,3 15,9 10,7 11,9 14,9 13,3 5,1 10,9 6,4 5,3 4,3 10,1 15,9 7 8,9 14 7,7 8 7,9
2. táblázat Munkanélküliségi ráta 2000-2012 EU Forrás: EUROSTAT8
Magyarországot – bár gazdasága egyre erősebben kötődik a világgazdasághoz – 2004től érinti egyre inkább a munkanélküliség növekedése, melynek drasztikus emelkedése 2009-ben következik be (2,2% az előző és 4,3% a 2000-es évek legalacsonyabb mutatójához képest9). A foglakoztatás a 2006-2007 évek 62,6%-os adataihoz képest 2011ben 1,9%-os csökkenést mutat (ez egyébként 2009-2010 évekhez képes néhány tizedes emelkedést jelentett). Sajnálatos módon európai összehasonlításban Magyarország munkaerőpiacának helyzete alapján az Európai Unióban az utolsók között szerepel, így a kevésbé fejlett
8
Forrás: EUROSTAT http://epp.eurostat.ec.europa.eu/tgm/table.do?tab=table&init=1&language=en&pcode=tipsun20&plugin=0 Letöltve: 2013.07.22. 9 „2009-ben, a válság legsúlyosabb évében 3,7 százalékos csökkenés volt a foglalkoztatásban, a magánszektorban pedig drámai, 6,6 százalékos” - Talpra tud állni a munkaerőpiac? – Interjú Köllő Ákos közgazdásszal a Munkaerőpiaci Tükör egyik szerkesztőjével http://www.szakszervezetek.hu/index.php/hirek/4806-talpra-tud-allni-a-munkaeropiac Letöltve: 2013.03.22.
15
országokhoz hasonlít.(15-74 éves korosztály munkaerő-piaci státusa 2012. az 1. számú mellékletben található) Ennek okát sokan sokféleképpen magyarázzák. A Magyar Tudományos Akadémián 2012 áprilisában bemutatott, Az eltűnt egymillió munkahely nyomában című tanulmánykötet az elmúlt két évtized munkaerő-piaci történéseit, azok lehetséges okát és a hogyan tovább kérdéskörét tárgyalja. A kötet empirikus kutatásokra alapozva keresi a főbb okait annak a ténynek, miszerint a rendszerváltozás első időszakában (1990-1996) közel 1 millió 250 ezer munkahely „tűnt el” a magyar munkaerőpiacról. Annak ellenére, hogy a 2000-es évek elejéig (2003-ig), a gazdasági fellendülés nyomán megközelítőleg 200-250 ezer új állás keletkezett, a 2008-ban kirobbant gazdasági válság ezeknek nagy részét felmorzsolta. A válság kirobbanásával így csaknem visszaállt az eredeti helyzet. Fazekas Károly10 a tanulmánykötet bemutatásakor rámutatott, hogy jelen körülmények között legkevesebb 600 ezer új munkahelyre lenne ahhoz szükség, hogy felzárkózzunk az EU átlagához (az élvonalba lépéshez további 400 ezer új álláslehetőség kellene). Az átfogó vizsgálat megállapításai szerint a fennálló helyzetet a következő tényezők váltották ki:
A lezajlott belső szerkezeti átalakulások
A képzetlenek foglalkoztatására ható specifikus okok
Gyenge közoktatás, szakoktatás, felnőttképzés
Közlekedési rendszer
Szakpolitikai hibák
2.2
A népesség gazdasági aktivitása
Amennyiben ország foglalkoztatási helyzetképét 2000 és 2011 között három részre osztjuk, a következő megállapításokat tehetjük. Az első harmad 2000 és 2003 közé tehető ahol a foglalkoztatás bár kismértékben, de folyamatosan növekedett. A 2004-2005 évek során stagnálás következett, majd 2006-tól ismét növekedés állt be. A megtorpanás, a válság kirobbanásakor 2008-ban kezdődött és az év III. negyedévében körülbelül 100 ezer fő foglalkoztatatott létszám csökkenésével ismét negatív irányt vett. A válság az egyébként is alacsony foglalkoztatási szinttel rendelkező hazai munkaerőpiacon 2010-ig folyamatos szűkülést indukált, amin a 2010. évi foglalkoztatotti létszámcsökkenés megállása sem
10
Fazekas Károly a MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutató Központ főigazgatója
16
változtatott érdemben. A 2011. év némi emelkedést mutat, ami 2012-ben gyakorlatilag stagnált. A gazdasági aktivitási rátát európai összevetésben vizsgálva megállapíthatjuk, hogy hazánk az utóbbi tizenkét évben sem tudott érdemben előlépni a sereghajtók közül. A 15-64 éves népesség gazdasági aktivitása (2000-2012) Ország Ausztria Belgium Bulgária Ciprus Csehország Dánia Egyesült Királyság Észtország Finnország Franciaország Görögország Hollandia Horvátország Írország Lengyelország Lettország Litvánia Luxemburg Magyarország Málta Németország Olaszország Portugália Románia Spanyolország Svédország Szlovákia Szlovénia Európai Unió–28 Európai Unió–27 Eurózóna–17
Ezer fő, 2012 4 298 4 847 3 304 430 5 175 2 840 30 984 671 2 637 28 384 4 906 8 714 1 667 2 105 17 086 1 017 1 442 247 4 318 182 41 547 25 217 5 205 9 587 22 886 4 909 2 695 996 238 294 236 627 155 967
2000 2001 2002 71,3 70,7 71,6 65,2 63,6 64,1 61,6 63,4 62,5 68,9 70,7 70,9 71,2 70,7 70,4 80,0 79,2 79,9 75,2 74,8 75,0 69,6 69,6 68,3 76,8 77,1 77,2 68,8 68,6 69,0 63,9 63,2 64,2 74,9 75,7 76,5 .. .. 62,6 67,5 67,7 68,0 66,1 66,0 64,9 67,1 68,0 69,8 71,2 70,1 69,8 64,2 64,1 65,3 59,9 59,6 59,7 58,2 58,9 59,1 71,0 71,3 71,5 59,9 60,3 61,0 71,1 71,8 72,6 69,6 68,3 64,2 65,1 64,4 66,0 75,3 78,1 78,0 69,5 70,4 69,5 67,4 67,5 68,5 .. .. 68,6 68,5 68,5 68,6 67,5 67,6 68,1
2003 71,7 64,3 61,7 72,2 70,2 79,4 75,0 70,1 76,8 69,9 65,1 76,5 62,3 68,2 64,0 69,1 72,1 64,6 60,6 59,1 72,1 61,6 72,9 63,4 67,4 77,9 69,8 66,9 68,9 68,9 68,8
2004 70,2 65,3 62,8 72,7 69,9 80,2 74,9 70,2 76,2 69,8 66,5 76,6 63,9 68,7 63,7 69,2 69,3 65,8 60,5 57,6 72,1 62,7 72,8 63,9 68,5 77,7 69,7 69,9 69,2 69,2 69,2
Gazdasági aktivitási ráta, százalék 2005 2006 2007 2008 2009 72,4 73,7 74,7 75,0 75,3 66,7 66,5 67,1 67,1 66,9 62,1 64,5 66,3 67,8 67,2 72,4 73,0 73,9 73,6 73,0 70,4 70,3 69,9 69,7 70,1 79,8 80,6 80,1 80,7 80,2 75,4 75,7 75,5 75,8 75,7 70,1 72,4 72,9 74,0 74,0 74,7 75,2 75,6 76,0 75,0 69,9 69,8 69,9 70,0 70,5 66,8 67,0 67,0 67,1 67,8 76,9 77,4 78,5 79,3 79,7 63,3 62,8 63,4 63,2 62,4 70,8 71,9 72,5 72,0 70,6 64,4 63,4 63,2 63,8 64,7 69,6 71,3 72,8 74,4 73,9 68,4 67,4 67,9 68,4 69,8 66,6 66,7 66,9 66,8 68,7 61,4 62,0 61,9 61,5 61,6 58,1 57,6 58,4 58,9 59,1 73,3 74,9 75,6 75,9 76,3 62,5 62,7 62,5 63,0 62,4 73,4 73,9 74,1 74,2 73,7 62,3 63,6 63,0 62,9 63,1 69,7 70,8 71,6 72,6 73,0 78,7 78,8 79,1 79,3 78,9 68,9 68,6 68,3 68,8 68,4 70,7 70,9 71,3 71,8 71,8 69,7 70,1 70,3 70,7 70,9 69,7 70,2 70,4 70,8 70,9 69,9 70,5 70,9 71,3 71,4
2010 75,1 67,7 66,5 73,6 70,2 79,4 75,5 73,8 74,5 70,5 68,2 78,2 61,5 69,4 65,6 73,2 70,5 68,2 62,4 60,3 76,6 62,2 74,0 63,6 73,4 79,1 68,7 71,5 70,9 71,0 71,4
2011 75,3 66,7 66,0 73,5 70,5 79,3 75,7 74,7 74,9 70,4 67,7 78,4 60,8 69,2 66,1 72,8 71,4 67,9 62,7 61,6 77,2 62,2 74,1 63,3 73,7 79,9 68,9 70,3 71,1 71,2 71,5
2012 75,9 66,9 67,1 73,5 71,6 78,6 76,3 74,9 75,2 71,0 67,9 79,3 60,5 69,2 66,5 74,4 71,9 69,4 64,3 63,1 77,1 63,7 73,9 64,2 74,1 80,3 69,4 70,4 71,7 71,8 72,0
3. táblázat A 15-64 éves népesség gazdasági aktivitása EU (2000-2012) Forrás: KSH11
Szakértők szerint az előrelépés csak egy komplex változtatási csomag segítségével lehetséges, amelynek alapja egy hosszútávon kiszámítható gazdaságpolitika. Az előzőekben már említett MTA tanulmány12 a következő fontos feladatokat jelöli meg a kiszámítható gazdaságpolitikára építve: Ahhoz, hogy a népesség szélesebb körében javuljon a foglalkoztathatóság, elő kell segíteni a mobilitást, ennek eleme az oktatás- és lakáspolitika, lemaradó régiók tőkevonzó képességének erősítése, célzottabb és jobb minőségű átképzései programok kellenek, jobb minőségű rehabilitációs szolgáltatás.
11
Forrás: KSH, http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_int011.html Letöltve: 2013.07.22. Hová tűnt egymillió munkahely? http://www.portfolio.hu/gazdasag/munkaugy/hova_tunt_egymillio_munkahely_nem_puszta_uzemzavar.1655 88.html Letöltve: 2012. 04. 21. 12
17
2.2.1 A foglalkoztatottság mértéke A válság csaknem minden európai ország munkaerőpiacát negatívan érintette. Annak ellenére, hogy a gazdasági problémák kirobbanása után több elemző úgy jósolta, hogy napjainkra többé-kevésbé helyreáll a „rend” a munkaerőpiacon is, 2012 decemberében az EUROSTAT adatai alapján a foglalkoztatás 2006 óta a legalacsonyabb szintre került az euró övezetben. Leginkább Görögország, Spanyolország és Portugália foglalkoztatottsági mutatói romlottak. Növekedést Észtország, Ausztria és Németország mutatott csupán a 2012-es év végén. Hazánk elmaradása már a válság kialakulása előtt is jelentősnek volt mondható. Természetesen a nyugati országokhoz képest meglévő lemaradásunkat néhány év alatt eltűntetni, behozni nem is lehetett és nem is lehet elsődleges célként megjelölni, azonban sajnálatos módon Közép-Európa államainak jelentős hányadával sem vagyunk azonos helyzetben. A foglalkoztatás alakulása (2000-2012) Ország Ausztria Belgium Bulgária Ciprus Csehország Dánia Egyesült Királyság Észtország Finnország Franciaország Görögország Hollandia Horvátország Írország Lengyelország Lettország Litvánia Luxemburg Magyarország Málta Németország Olaszország Portugália Románia Spanyolország Svédország Szlovákia Szlovénia Európai Unió–28 Európai Unió–27 Eurózóna–17
Ezer fő, 2012 2000 2001 2002 2003 4 109 67,9 67,8 68,1 68,2 4 479 60,9 59,7 59,7 59,3 2 895 51,5 50,7 51,1 53,1 378 65,4 67,9 68,5 69,2 4 810 64,9 65,0 65,5 64,9 2 621 76,4 75,9 76,4 75,1 28 496 71,0 71,3 71,2 71,3 602 60,3 60,8 61,7 62,3 2 431 68,1 69,1 69,1 68,7 25 563 61,7 62,7 62,9 63,9 3 705 56,6 56,5 57,7 58,9 8 254 72,9 74,1 74,5 73,8 1 395 .. .. 52,9 53,4 1 790 64,5 65,2 65,1 65,1 15 340 55,1 53,7 51,7 51,4 862 57,4 58,9 60,5 61,7 1 247 59,6 58,1 60,6 62,8 234 62,7 63,0 63,6 62,2 3 843 55,9 56,1 56,2 57,0 170 54,5 54,7 55,0 54,6 39 238 65,3 65,7 65,4 64,9 22 481 53,4 54,5 55,4 56,1 4 349 68,2 68,9 69,2 68,2 8 886 64,2 63,3 58,6 58,7 17 124 56,1 57,7 58,6 59,7 4 510 71,1 74,4 74,0 73,6 2 317 56,3 56,7 56,5 57,9 907 62,7 63,6 64,3 62,5 213 036 .. .. 62,3 62,6 211 641 62,1 62,5 62,4 62,7 138 132 61,2 62,0 62,3 62,6
2004 66,5 60,5 55,1 69,4 64,1 76,0 71,5 62,9 68,3 63,4 59,6 73,1 54,9 65,5 51,4 62,2 61,4 62,5 56,6 53,4 64,3 57,7 68,0 58,7 60,9 72,4 56,7 65,6 62,7 62,8 62,7
Foglalkoztatási ráta, százalék 2005 2006 2007 2008 2009 68,6 70,2 71,4 72,1 71,6 61,1 61,0 62,0 62,4 61,6 55,8 58,6 61,7 64,0 62,6 68,5 69,6 71,0 70,9 69,0 64,8 65,3 66,1 66,6 65,4 75,9 77,4 77,0 77,9 75,3 71,7 71,6 71,5 71,5 69,9 64,4 68,1 69,4 69,8 63,5 68,4 69,3 70,3 71,1 68,7 63,7 63,7 64,3 64,8 64,0 60,1 61,0 61,4 61,9 61,2 73,2 74,3 76,0 77,2 77,0 55,0 55,6 57,1 57,8 56,6 67,6 68,7 69,2 67,6 61,9 52,8 54,5 57,0 59,2 59,3 63,3 66,3 68,3 68,6 60,9 62,6 63,6 64,9 64,3 60,1 63,6 63,6 64,2 63,4 65,2 56,9 57,3 57,3 56,7 55,4 53,9 53,6 54,6 55,3 55,0 65,5 67,2 69,0 70,1 70,3 57,6 58,4 58,7 58,7 57,5 67,5 67,9 67,8 68,2 66,3 57,6 58,8 58,8 59,0 58,6 63,3 64,8 65,6 64,3 59,8 72,5 73,1 74,2 74,3 72,2 57,7 59,4 60,7 62,3 60,2 66,0 66,6 67,8 68,6 67,5 63,4 64,3 65,3 65,7 64,5 63,4 64,4 65,3 65,8 64,5 63,6 64,6 65,5 65,9 64,5
2010 71,7 62,0 59,7 68,9 65,0 73,3 69,5 61,0 68,1 63,8 59,6 74,7 54,0 59,6 59,3 59,3 57,8 65,2 55,4 56,1 71,1 56,9 65,6 58,8 58,6 72,1 58,8 66,2 64,0 64,1 64,1
2011 72,1 61,9 58,4 67,6 65,7 73,1 69,5 65,1 69,0 63,9 55,6 74,9 52,4 58,9 59,7 60,8 60,3 64,6 55,8 57,6 72,5 56,9 64,2 58,5 57,7 73,6 59,5 64,4 64,2 64,3 64,3
2012 72,5 61,8 58,8 64,6 66,5 72,6 70,1 67,1 69,4 63,9 51,3 75,1 50,7 58,8 59,7 63,1 62,2 65,8 57,2 59,0 72,8 56,8 61,8 59,5 55,4 73,8 59,7 64,1 64,1 64,2 63,8
4. táblázat A foglalkoztatás alakulása 2000-2012 EU Forrás: KSH13
13
Forrás: KSH, http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_int012.html Letöltve: 2013.07.22.
18
Az egyébként is alacsony foglalkoztatási szinttel rendelkező Magyarországon a kialakult válság a csökkenés mellett, 2009 és 2011 között a férfiak és nők foglalkoztatási mutatóinak közeledését is hozta.14 Továbbra is erőteljesen differenciált a foglalkoztatási ráta az iskolai végzettségek szerint. A kutatások alapján, jelenleg Magyarországon a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők esélye a foglalkoztatottá válásra (életkortól függetlenül) körülbelül a fele a felsőfokú végzettségűekhez hasonlítva.15 Annak ellenére, hogy ezt a problémát valamelyest mérsékelték az utóbbi évek közfoglalkoztatási programjai hosszú távú változást csupán az alapfokú végzettségűek arányának csökkenése eredményezhet.16 Számottevő különbség tapasztalható továbbá foglalkoztatási téren a régiók között is. Amíg Nyugat-Dunántúlon és Közép-Magyarországon a 2012-es évben 62% feletti volt a foglalkoztatás addig a sereghajtó Észak-Magyarországon alig haladta meg a 49%-ot. Annak ellenére, hogy egyrészt a válság a magasabb mutatókkal rendelkező régiókat érintette
kedvezőtlenebbül,
a
közmunka
programok
viszont
volumenükben
az
elmaradottabb régiókat támogatták jobban, tartós közeledés nem alakult ki a foglakoztatási ráták tekintetében. A belső munkavállalási célú mobilitásra való csekély hajlandóságot tovább csökkentik a fejlettebb régiók magasabb ingatlan árai és a családi, baráti kapcsolatrendszerhez való ragaszkodás.17
14
Ennek oka egyértelműen az, hogy a válság a férfitöbbségű területeken (építőipar, autógyártás és a hozzájuk kapcsolódó területek) erőteljesebben éreztette hatását. Forrás: A foglalkoztatottság és a munkanélküliség regionális különbségei, 2011 - http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/regiok/debrecenfoglmunk.pdf 15 KSH Társadalmi Helyzetkép 2010. http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/thk/thk10_munkaeropiac.pdf Letöltve: 2012.04.13. 16 A közmunkát végzők számának növelése, mint aktív munkaerő-piaci eszköz megosztja a szakértőket. Sokan közülük azzal indokolják negatív véleményüket, hogy az erre fordított anyagi eszközöket (amelyek a közmunkások számának emelkedésével tetemesen nőnek) inkább gazdaságélénkítésre kellene fordítani. A másik tábor viszont úgy vélekedik, hogy gazdasági növekedés maga nem képes enyhíteni a foglalkoztatási problémákon (erre jó példa lehet, hogy a 2006-ig meglévő gazdasági növekedés ellenére számottevő változás nem indukálódott a foglalkoztatás terén). 17 Az átlagnál magasabb mobilitási hajlandóságot mutató munkavállalók napjainkban gyakorlatilag az ország teljes meglévő munkakínálatából válogathatnak.
19
Regionális különbségek a foglalkoztatási ráta alapján (15-64 éves életkor) Év 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012
KözépMagyarország 62,3 58,4 57,2 57,1 56,8 56,8 57,7 59,7 60,5 60,6 60,9 61,7 62,9 63,3 62,7 62,7 62,7 61,6 60,3 60,2 62,2
KözépDunántúl 57,7 55,2 54,4 53,1 52,7 53,6 56,0 58,5 59,2 59,3 60,0 62,3 60,3 60,2 61,4 61,8 60,3 57,8 57,3 59,9 59,9
NyugatDunántúl 62,0 60,5 59,9 58,5 59,3 59,8 61,6 63,1 63,4 63,1 63,7 61,9 61,4 62,0 62,8 63,4 62,1 59,7 59,0 60,2 61,7
DélDunántúl 57,2 52,9 52,4 48,8 50,3 50,0 51,5 52,8 53,5 52,3 51,6 53,4 52,3 53,4 53,6 51,2 51,0 52,1 53,1 51,8 52,9
ÉszakMagyarország 52,2 49,3 47,7 46,3 45,7 45,7 46,2 48,1 49,4 49,7 50,3 51,2 50,6 49,5 50,4 50,8 49,5 48,6 48,7 48,7 49,3
ÉszakAlföld 52,5 48,4 47,5 46,4 45,6 45,2 46,4 48,8 49,0 49,5 49,3 51,6 50,4 50,2 51,1 50,5 49,9 48,1 49,3 50,3 52,1
DélAlföld 57,9 53,4 53,0 53,0 52,8 53,6 54,2 55,3 56,0 55,8 54,2 53,2 53,6 53,8 54,3 55,2 54,5 53,2 54,4 54,5 55,8
Összesen 58,0 54,5 53,5 52,5 52,4 52,5 53,7 55,6 56,3 56,2 56,2 57,0 56,8 56,9 57,3 57,3 56,7 55,4 55,4 55,8 56,3
5. táblázat Regionális különbségek a foglalkoztatási ráta alapján (15-64 éves életkor) Forrás: KSH STADAT18
2.2.2 A munkanélküliség Az ILO (International Labour Organization) által kidolgozott és általánosan elfogadott definíció szerint munkanélküli az, aki a következő három kritériumnak egyidejűleg eleget tesz:
Nem végez jövedelemszerzést célzó munkát
Keres munkát-
És képes is azt elvállalni19
Az általánosan elfogadott mérőszám, a munkanélküliek ILO-kritériumok szerinti száma, a 2000-es évek elején még 230 ezer alatt volt. Az inaktivitás irányába történő kilépés lehetőségeinek szűkülésével ez a létszám már a válság kitörése előtt is folyamatosan nőtt, majd a válság következményeként 2010-ben már 475 ezren, de még 2011-ben is 468 ezren voltak munkanélküliek.
18
Forrás: KSH STADAT online: http://www.ksh.hu/stadat, Letöltve: 2013. 06. 14. Természetesen az ILO szerinti besorolásnál jóval többen vannak állás nélkül. Hazánkban a KSH által önbesorolás alapján végzett kutatások szerint ez a szám akár 30-40%-kal is meghaladja az ILO definíciója alapján mért értéket. 19
20
A munkanélküliség mérésének emellett többféle alternatívája is létezik. Az egyik az önbesorolás, mely szerinti munkanélküliek száma körülbelül 20–30 százalékkal meghaladja az ILO-kritériumok szerintit. Egy másik, az EUROSTAT által kidolgozott megközelítés
az
inaktívak
közül
a
munkaerő-piaci
tartalékállományhoz
(kvázi
munkanélküliek) sorolja azokat, akik szeretnének munkát, de valamilyen okból nem keresnek, illetve azt a néhány ezer főt, akik keresnek ugyan munkát, de nem tudnak abban két héten belül kezdeni. 2011-ben a munkaerő-felmérésben éves átlagban 678,1 ezren határozták meg magukat munkanélküliként, közülük 417 ezren az ILO-definíció szerint is munkanélkülinek minősültek, míg további 164 ezren a kvázi munkanélküliek voltak. A
hazai
munkanélküliség
egyik
legkedvezőtlenebb
jellemzője
a
tartósan
munkanélküliek magas aránya. A munkanélküliként töltött időszak elhúzódása ugyanis erőteljesen csökkenti az egyén munkaerő-piaci értékét és újbóli alkalmazásának esélyét. 2011-ben a munkanélküliek egyébként is népes táborán belül az igen tartósan, azaz legalább 2 éve munkát keresők aránya 25,3%, míg a legalább már egy éve állást keresők aránya további 24,3% volt.20 Az elmúlt években a kormányzati intézkedések hatására egyre kevesebb munka nélkül lévő hagyja el a munkaerőpiacot. A különböző közmunkaprogramok, bár segítséget nyújtanak a munkanélküliségi ráta emelkedésének megakadályozása tekintetében, csökkenteni azt nem képesek. A 15-64 évesek megoszlása gazdasági aktivitásuk szerint 2012. III. Munkanélküli; 456,9 efő; 6,8%
Nyugdíjrendszerű ellátásban részesül*; (906,5 efő;13,4%) Gyermekggondozási ellátásban részesül; (265,8 efő; 4,0%)
Gazdaságilag inaktívak; 2348,8 efő; Foglalkoztatott; 35,0% 3901,4 efő; 58,2%
Álláskeresési, szoc. ellátásban részesül; (77,3 efő; 1,2%) Nappali tagozaton tanul; (734,6 efő; 11,0%) Egyéb inaktív**; (364,7 efő; 5,4%)
2. ábra A 15-64 évesek megoszlása gazdasági aktivitásuk szerint 2012. III. Forrás: KSH MEF
20
Forrás: KSH STADAT online - http://www.ksh.hu/stadat
21
Amennyiben a foglalkoztatottsághoz hasonlóan hazánk munkanélküliségi rátájának változásait szintén a Közép-Európai állomokéhoz hasonlítjuk, itt is megállapítható, hogy sajnálatos módon a második legmagasabb rátával Magyarország rendelkezik. (A 15-74 éves népesség munkaerő-piaci státusát 2012-ben lásd az 1. számú mellékletben) A munkanélküliségi ráta alakulása a régióban
3. ábra A munkanélküliségi ráta alakulása a régióban (15-64 éves korosztály) Forrás: EURSTAT
A témával foglalkozó szakértők döntő többsége szerint a munkanélküliek száma kizárólag a közfoglalkoztatás eredményeként változhat, és amíg a gazdasági fellendülés be nem indul, amelynek eredményeként a versenyszféra ismét megfelelő munkakínálattal jelenik meg a munkaerőpiacon, a 2013. év első időszakának 11,6%-os munkanélküliségi rátája sem fog jelentősen csökkenni.21 2.3
A bérek alakulása
A válság kitörése természetesen érintette a foglalkoztatottak bérét is. A gazdasági megtorpanás leginkább a közszférában foglalkoztatottak bérdinamikájára hatott kedvezőtlenül. Itt a válság kitörése óta a reálbérek csökkenése folyamatosnak tekinthető. A versenyszféra tekintetében a reálkeresetek a válság előtti szinthez képest nem csökkentek.
21
A nyári időszak idénymunkáinak eredményeként nyár végére a mutatószám 10,3%-ra csökkenhet, de az idény befejezésével valószínűleg újra az első időszak számai jelennek meg a statisztikákban.
22
A bruttó reálkeresetek alakulása
4. ábra A bruttó reálkeresetek alakulása (2006. I. negyedév=100%) Forrás: KSH Intézményi Statisztika A közszféra reálbércsökkenése az állami hiánycélok tartása okán, mintegy 25%-os 2012-re a 2007-es szinthez viszonyítva. A versenyszféra tekintetében, bár emelkedés gyakorlatilag nem tapasztalható, a válság nem hozott a közszférához hasonló meredek csökkenést. 2.4
A munkaerőpiac trendjei
Az állást kínálók és keresők: A 90-es évek elejéhez viszonyítva az álláskeresés és az állást kínáló cégek munkaerő keresése úgy kultúra, mint technikák tekintetében is nagyot változott. Egyre inkább előtérbe kerül az online álláskeresés, amit a munkaerőt kereső vállalatok is egyre szélesebb köre részesít előnyben. „Az állásportálok feltűnésével a vállalatok hamar felfedezték az online toborzásban rejlő lehetőségeket. A Profession oldalán a 2002-es induláskor alig több mint 700 hirdető kínált állást, számuk azonban öt év alatt több mint négyszeresére nőtt.”22 Az utóbbi években a legkeresettebb szakmák, a könyvelő az értékesítő, illetve a területiképviselő volt. Az elmúlt évben ehhez a hármashoz csatlakozott a mérnök, az IT fejlesztő és az ügyfélszolgálati szakma. A válság megjelenésekor a legnagyobb „vesztes” a banki és bróker szakma (75%-os kereslet visszaesés), de jelentősen csökkent az ingatlanértékesítői és az építőmérnöki meghirdetett pozíciók száma is (50%-os csökkenés).23 Az előzőekben
22
Zsédelyi Krisztián a Profession.hu portál értékesítési vezetője. Mik a magyar munkaerőpiac trendjei? - http://profitline.hu/hircentrum/hir/283075/Mik-a-magyarmunkaeropiac-trendjei 23
23
említett szakmákkal szemben azonban nagyságrendekkel kisebb (16%-os) az informatikai területen lévő álláskínálat visszaesése. Természetesen regionális szinten is kimutatható a visszaesés. Leginkább a fejlettebb régiókban csökkent a kínálat. Ennek ellenére a legtöbb állást (a meghirdetett állások csaknem felét) Budapesten és Pest megyében adták fel, míg a legkevesebb pozíciót Békés megyében kínálták. Idegen nyelvtudás tekintetében egyre inkább elvárt a kettő nyelv megfelelő szintű ismerete. A top listát az angol, a német, illetve a francia nyelv vezeti. Őket az olasz, a spanyol és a holland nyelv követi. Az utóbbi években egyre inkább keresetté válik a svéd, a norvég, a román és a finn nyelv. Az elmúlt három évben az orosz, az arab és a török nyelv egyre több álláshirdetésben olvasható és az elemzők leginkább ez utóbbi nyelvek iránti kereslet bővülésére számítanak. Míg az országhatáron belül nem szívesen költöznek a magyar munkavállalók, addig a külföldi munkalehetőségek egyre népszerűbbek. Egymás után kezdik meg működésüket a külföldi munkát hirdető cégek. A kínálatukban már legtöbbször külön vannak választva a nyelvtudást igénylő és a nyelvtudás nélkül is betölthető pozíciók. „A különböző statisztikákat elemezve azt becsülhetjük, hogy (2010-ben a hazai népesség mintegy 2 százalékát érintette tartósan vagy rövidebb ideig az Európába irányuló munkavállalás) a munkavállalási célú emigrációban a hazai foglalkoztatottak hozzávetőleg 5 százaléka vesz részt az elkövetkező években. A preferált országok között azonban jelentősek az eltérések. A munkavállalás szerkezete célországonként eltérő, a magyarok hagyományosan Németországban és Ausztriában vállaltak munkát, mindkét országban jellemzően szakmunkások dolgoznak, míg az újabb célként megjelenő EU 15 országok, mindenekelőtt az Egyesült Királyság munkaerőpiaca, iskolázottabb munkaerőt vonz nem szükségképpen kvalifikáltabb munkahelyekre. Ezekben az országokban jelentősebb a túlképzett, a munka jellegéhez képest túlkvalifikált migráns munkavállaló jelenléte.”24 Jellemző továbbá, hogy amíg a Németországban dolgozó munkavállalók nagy része tartósan él és dolgozik külföldön, addig az Ausztriában vagy az Egyesült Királyságban és kisebb részben a többi EU 15 ország munkaerőpiacain megjelenő magyar állampolgárok közvetlenebb kapcsolatban vannak az otthoni családtagjaikkal, illetve gyakrabban térnek vissza a hazai munkaerőpiacra es vállalnak ismét munkát külföldön.
24
Forrás: Magyarok külföldi munkavállalása - KOPINT-TÁRKI ZRT 2011.
24
2.5
Munkaadói versenyképesség a magyar munkaerőpiacon
Az utóbbi csaknem két évtizedben több nagy erejű gazdasági és társadalmi változást élt meg az ország. Ezeknek, a változásoknak a hatásai csaknem minden téren kihatottak a hazai munkaerőpiacra. A kilencvenes években a rendszerváltás utáni átalakulások, az állam gazdasági monopolhelyzetének fokozatos leépítése (privatizáció), majd 2004-től, az Európai Unióhoz való csatlakozás rendezte át jelentős mértékben a munkaerőpiacot. Amíg rendszerváltás után a magánvállalkozások megjelenése és piackeresése, a külföldi vállalatok és vállalkozások termelésének beindulása addig a csatlakozás után a magyar lakosság számára megnyílt külföldi munkaerőpiac, illetve az Uniós munkaügyi szabályzók, bevezetése fejtette ki leginkább hatásait. Ma már köztudott hogy az európai országok között Magyarországon az egyik legalacsonyabb a gazdaságilag aktív (tehát foglalkoztatott vagy aktívan állást kereső) lakosság aránya.25 Az Európai Unió országai között hazánk sereghajtó. Ennek a ténynek több oka és összetevője ismert. Elsőként az állami transzferek26 negatív hatáskifejtését említem meg. „Az egyén munkavállalási döntését a várható bér (és a munkába járás esetleges nem pénzbeli hozamainak), illetve a munkavállalással járó kellemetlenségek, összevetésével hozza meg. Ha az egyén munka nélkül jut hozzá valamilyen jövedelemhez, akkor ebből a többletjövedelemből több terméket, és több szabadidőt is tud “vásárolni”, így munkakínálata alacsonyabb lesz, mint a külön jövedelem hiányában.”27 Természetesen nem az állami transzferek drasztikus nagyarányú csökkentése, de legalábbis egy megfontolt, racionális szabályzása lenne szükséges. Olyan szabályzásra, amely által e jóléti juttatások alapfunkciójuk betöltése mellett nem fejtenek ki ilyen mértékű negatív hatást a munkaerőpiacra. Másodsorban a munkaadói oldal által fizetett adók, és járulékok munkaerőpiacra kedvezőtlen hatásairól kell megemlíteni.28 Bár ebben a témában nem teljes az egyetértés a
25
A EUROSTAT 2012. évi adatai szerint Európában csupán Olaszország, Spanyolország, Horvátország, illetve Görögország rendelkezik alacsonyabb gazdasági aktivitási adatokkal hazánknál. 26 Transzfer, segély: az állam által a háztartásoknak nyújtott ellenszolgáltatás nélküli jövedelem, negatív adó. Killingsworth, 1983. Lay Csaba, Tóth Péter: A munkabérhez kötődő munkáltatói járulékterhek vizsgálata versenyképességi szempontból. 27 28
25
vezető gazdasági szakemberek között sem, valószínűsíthető, hogy a gazdasági válság és annak hatásaként kialakult recesszió okán jelentős átrendeződés következik be hosszú távon ezen a területen. Harmadsorban a magyar lakosság nagyon alacsony földrajzi mobilitása fejt ki negatív hatást a munkaerőpiacra.29 Ennek okai lehetnek a magas költözési és ingázási költségek, illetve az elmúlt évtizedekből örökölt „kényelmes” munkavállalói magatartás is. Mert ne feledkezzünk meg arról, hogy a rendszerváltás előtt csaknem minden város képes volt a saját és agglomerációja munkaképes korú lakosságának munkát biztosítani. A mezőgazdasági termelés szintén a települések közvetlen környezetében lévő termőföldeken és a közeli városokban lévő feldolgozóipari vállalatok által alkotott kisebb nagyobb egységekben folyt. Ezeknek a termelő egységeknek túlnyomó többsége mára felszámolásra került, illetve többségében külföldi érdekeltségbe ment át. A tulajdonosi körök átrendeződése, illetve a nagy számban hazánkban letelepedett külföldi vállaltok számának térnyerése következtében a vállalatok képzett, nyelveket beszélő munkaerőigénye már nem csupán a munkaerőpiacra, de az oktatási és képzési (továbbképzési) intézményekre is folyamatos befolyást gyakorol.30 Az alacsony aktivitási rátával párhuzamosan természetesen a munkanélküliség is befolyással bír a munkaerőpiacon kialakult helyzetre. A gazdasági és társadalmi folyamatok hatására napjainkban munkanélküliség nem olyan erős mértékben, de tartósan és folyamatosan nő (lásd 3. számú ábra). Érdekesség viszont, hogy munkanélküliek összetétele változott. Ez a változás leginkább a képzettség tekintetében mutatható ki, mégpedig olyan téren, hogy fokozatosan a magasabb végzettségűek felé tolódik el. Ennek okai között említhető például, hogy amíg a rendszerváltás után a friss diplomások jó eséllyel indultak a munkaerőpiacon, addig napjainkban a diploma a szellemi munkát végzők körében már legtöbbször nem előny, hanem követelmény. Természetesen a hatásellenhatás törvénye itt is jelentkezik: Mivel sok fiatal pályakezdő munkanélküliként lenne kénytelen elkezdeni felnőtt életét, mintegy menekülési lehetőséget keresve, a lehető leghosszabb ideig igyekszik az iskolapadban maradni. Sajnos ennek eredményeként több olyan szak (vagy álszak) van jelen az oktatási rendszerben, amely használható (eladható) tudást nem közvetít. A felsőoktatás egyre szélesebb réteg számára történt megnyitása az 29
A foglalkoztatottak munkába járási, ingázási sajátosságai – KSH Statisztikai Tükör. Természetesen a külföldi tulajdonú vállalatok nagy számban alkalmaznak alacsonyabb képzettséggel rendelkező munkavállalókat is, ám ennek a rétegnek legtöbbször az EU átlagnál jóval alacsonyabb (nyomott) bért kínálnak csupán. 30
26
élethosszig tartó tanulás koncepcióját ugyan erősíti,31 de a középfokú végzettségűek hátrányát növeli. Ráadásul több diploma elértéktelenedéséhez is vezet. Egyre nagyobb problémaként jelentkezik továbbá a képzett szakmunkások hiánya a munkaerőpiacon.32 Mivel a hagyományosan mezőgazdasági és ipari termelésre berendezkedett ország az említett ágazatok közül csaknem mindkettőt felszámolta, mára már nem meglepő hogy a magyar munkaerő döntő többsége a szolgáltató iparban helyezkedett el. A szakmunkás-bizonyítvány értékét vesztette, minden szülő diplomást szeretne csemetéjéből. „a gazdasági kamarák, érdek-képviseleti szervezetek évek óta súlyos és egyre súlyosbodó szakmunkáshiányról beszélnek, amely a bérigények, illetve az élőmunka költségeinek növekedésével együtt záros határidőn belül a külföldi beruházók elriasztásához, a gazdasági növekedés visszaeséséhez vezet. Folyamatos kritikák érik a középfokú és a felsőfokú oktatási rendszert is a munkaerőpiacra frissen belépő pályakezdők életidegen és sokszor elavult tudása, tapasztalatlansága miatt.”33 Az
egyes
hagyományosan
szektorok
közötti
termelő
ágazatok
versennyel térvesztése
kapcsolatban miatt
a
elmondhatjuk,
szolgáltató
hogy
ágazatokban
foglalkoztatják a legtöbb munkavállalót. A diplomások közül leginkább az informatikai, illetve a műszaki, műszaki-gazdasági diplomával rendelkező fiatalok indulnak a legjobb eséllyel a munkaerőpiacon. A pedagógiai, szociális illetve agrár területen lévő munkakörök mára gyakorlatilag telítődtek.34 A gazdasági válság és piac diktálta fokozott verseny kiszámíthatatlan munkaerő-piaci hatásinak következtében a közszféra lassan visszanyerni régi vonzerejét. Mivel ez a szektor mindig is szívesen fogadott friss diplomásokat valószínűleg egyre több pályakezdő gondolkodik az ebben a szektorban történő elhelyezkedésen. A változásokat földrajzilag elemezve megállapítható, hogy az ország régiói közötti különbségeket gyakorlatilag a rendszerváltás óta nem sikerült megszűntetni, sőt a
31
A Barát Tamás által 2008. évben végzett LLL kutatás végkövetkeztetése alapján a megkérdezettek szerint a érvként a sikeresség, motiváció szempontjából a több tudás megszerzése céljából hasznos az élethosszig tartó tanulás. 32 Forrás: Hiánycikk lett a szakmunkás – http://nol.hu/cikk/444277/ Letöltve: 2008.12.28. 33 Forrás: Hiánycikk lett a szakmunkás – http://nol.hu/cikk/444277/ Letöltve: 2008.12.28. 34 Busch Irén: A 25 legkeresettebb diploma a versenyszférában – Népszabadság TOP Kiadványok 2007.
27
szegényebb, munkanélküliekben bővelkedő területek (elsősorban az Alföld, annak is az északi része) helyzete fokozatosan tovább romlik.
A legjobb helyzetben a közép-
magyarországi és a dunántúli régiók vannak. Dunántúl tekintetében főként a NyugatDunántúl, ahol a határ közelsége miatt akár Ausztriában találhatunk jobb megélhetést biztosító állást, de a terület bevételét növelik a nyugati turisták is, akik itt érkeznek be az országba. A magyar lakosság külföldi munkavállalása tekintetében leginkább a nyelveket beszélő, fiatalok körében beszélhetünk. Az Európai Unióhoz történt csatlakozás hatásaként említhetjük meg, hogy friss diplomások közül egyre többen próbálkoznak meg külföldön elhelyezkedni. Különösen magasnak tűnik a kivándorlás, például az orvosok körében, akik külföldön is tudják kamatoztatni szaktudásukat, és sokszorosát keresik a Magyarországon megszerezhető fizetésüknek. Az uniós országok a fizikai munkásokat is várják, de ők (alacsonyabb képzettségüknél fogva) nem igazodnak el annyira a külföldi munkavállalás útvesztőjében, így inkább a szakképesítéssel rendelkező dolgozók (ápolók, pincérek, gépjárművezetők stb.) előtt nyitott az út. 2.6
Verseny- vagy közszféra?
A munkavállalói döntések (elhelyezkedés tekintetében) hátterében általában egy soktényezős mérlegelés áll. A köz- és versenyszféra közötti mérlegelés esetében a közszféra tekintetében még a mai napig (a sok változás ellenére is) a biztos jövő, a hierarchiában történő előrejutás tervezhetősége, illetve számos kedvezmény esik leginkább latba. A versenyszféra mellett a sok esetben jelentősebb jövedelem és a napjainkban „divatos” juttatások (telefon, gépjármű, laptop stb.) szól. A magasabb jövedelemhez és az elért eredménykehez, azért hozzátartozik ez esetben, hogy mindezek elveszítése sokszor éppen olyan gyors lehet, mint amilyen gyorsan megszereztük azokat. Arról nem is beszélve, hogy egy jól jövedelmező állásért nagyon sokan állnak sorba, így például egy multinak legtöbb esetben nagy fejtörést nem okoz egy ember elvesztése. A plusz juttatások tekintetében a versenyszférában, időben hamarabb megjelent az úgynevezett cafetéria rendszer, amelyben a dolgozó a maga igénye alapján választhatja meg (az adott kereteken belül) a felkínált lehetőségek között lévő juttatásokat. A rendszer egyébként már létezik a közszférában is, de az igénybe vehető juttatásokra legtöbb esetben a versenyszféránál szerényebb összeg áll rendelkezésre. Kedvezmények tekintetében a közszférában minden területen létezik a munkába járás költségei bizonyos hányadának térítése, az étkezési utalvány biztosítása, illetve a gyermekszületés esetén járó egyszeri juttatás is. Ezek mellett 28
a közszféra honorálja a nyelvismeretet is. Ezzel szemben a versenyszféra több területén nem plusz, hanem elvárás, vagy munkaköri követelmény például a nyelvismeret (újabban már sok esetben nem csupán egy, hanem minimum két nyelv megfelelő ismeretéről beszélhetünk), így külön ezért egyetlen fillért nem áldoznak a munkáltatók. Szintén a versenyszférára jellemző, hogy több munkáltató gondolja úgy, hogy aki nála kíván dolgozni, oldja is meg a munkába járását maga, ezért ehhez külön nem járul hozzá. Évekig problémát jelentett a versenyszférában dolgozó nők számára a gyermekszületés utáni ismételt munkába állás is. Több esetben volt alkalmazójuk elutasította azt. A törvények változásával ez a probléma valamelyest mérséklődött, de a közszférához hasonló helyzetről azért nem beszélhetünk. Hasonló a helyzet a betegség esetén történő távolléttel kapcsolatban is. Amíg a közszférában ez jelentős problémát nem okoz, a versenyszférában akár a munkahely elvesztését is jelentheti egy hosszabb idejű betegség. A talán leginkább helytálló megközelítése a témának az lehet, hogy aki stabilabb foglalkoztatásra, kiszámíthatóbb anyagi biztonságra törekszik, illetve családi életet is akar élni, annak a közszféra, még az utóbbi időszak szigorításaival együtt is, lehet a legjobb megoldás. Annak, aki nem fél a kihívásoktól, képes sok mindent a munkájának (és munkaadójának) alárendelni egy magasabb jövedelem és gyorsabb karrier érdekében, érdemes megpróbálnia a versenyszféra kínálta lehetőségeket. 2.7
Részkövetkeztetések
A magyar munkaerőpiac a rendszerváltás óta alacsony foglalkoztatási és változó, de az utóbbi időszakban magas munkanélküliségi rátával jellemezhető.
Foglalkoztatás tekintetében a már a válság kitörése előtt komoly problémákkal küzdő Magyarország egyelőre nem képes tartós és jelentős emelkedésre. Komoly differenciálódás figyelhető meg az iskolai végzettségek és a különböző régiók között. Végzettségek tekintetében az alacsony iskolázottságú réteg elhelyezkedési esélyei a legrosszabbak, míg a felsőfokú tanulmányokat végzetteké a legjobbak. Régiók tekintetében a Közép-és Nyugat-Magyarországi régiók foglalkoztatási rátái és az Észak-Magyarországi mutatók között nagy különbséget találunk, az elsőként említett régiók javára.
A munkanélküliségi rátát vizsgálva szintén megállapíthatóak a foglalkoztatás területén már említett regionális és iskolai végzettségek szerinti különbségek.
29
Hazánk munkanélküliségi rátája jelenleg (2013.I. negyedév) 11,8%.35 Komoly problémát jelent továbbá a tartósan munka nélkül lévők magas száma (a 2 éve állást keresők száma meghaladja az összes álláskereső 25%-át) is.
Bérek tekintetében a válság egyértelmű vesztese a közszféra, melyben az utóbbi évek reálbér csökkenése 25%. A versenyszférában nagyarányú csökkenés nem volt tapasztalható, de növekedéssel sem számolhattak az itt elhelyezkedők.
A munkaerőpiac legújabb trendjei közül a leginkább a külföldön munkát vállalók egyre magasabb száma a legszembetűnőbb. Ez azért is érdekes, mert az országhatáron belüli mobilitási hajlandóság nagyon alacsony.
A köz- és versenyszférában történő munkavállalás közötti hasonlóságok és különbségek összehasonlítása során leginkább a kiszámíthatóság, a tervezhetőség és talán a stabilabb foglalkoztatottság az, ami a közszféra felé billentheti a mérleg nyelvét. Ezzel szemben a versenyszféra a relatíve magasabb kockázatok mellett több esetben a gyorsabb karrier utat, illetve a magasabb jövedelmet jelentheti.
35
Forrás: KSH Gyorstájékoztató 2013.04.26. - http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/gyor/mun/mun21303.pdf
30
3. A DÉL-ALFÖLD RÉGIÓ ÉS A RÉGIÓ MUNKAERŐPIACA 3.1
A Dél- Alföld régió
Európa egyik legnagyobb egybefüggő síkságának legjelentősebb részét magába foglaló Dél-Alföld régió az ország délkeleti részében helyezkedik el. Területét három megye, Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megye alkotja. Földrajzi határait Nyugaton a Duna, délen és keleten Szerbia valamint Románia alkotja. A 25 kistérségből álló régió területileg több mint 18 ezer négyzetkilométer, lakosainak száma meghaladja az 1,3 millió főt. A régió központja Szeged, amely az ország jelenleg 3. legnagyobb lélekszámú települése. A régió megyéi közül Bács-Kiskun megye területe és lakossága a legnagyobb, míg területileg Csongrád megye a sereghajtó, lélekszám tekintetében viszont Békés megye áll az utolsó helyen. A Dél-Alföld régió elhelyezkedése
5. ábra a Dél-Alföld régió elhelyezkedése36
36
Forrás: https://www.google.hu/search?q=d%C3%A9lalf%C3%B6ldi+r%C3%A9gi%C3%B3&client=firefoxa&hs=zFd&rls=org.mozilla:hu:official&channel=np&tbm=isch&tbo=u&source=univ&sa=X&ei=axKzUdHS NMSCPfm8gOAF&ved=0CDsQsAQ&biw=1366&bih=664
31
3.1.1 Demográfiai folyamatok37 A Dél-Alföld régió lakosságszáma 1990 óta 1 millió 430 ezerről 2011-re 1 millió 308 80038 ezerre, több mint százhuszonegyezer fővel csökkent. A régióban él az ország lakosságának 19,7%-a, s ezzel az ország harmadik legnépesebb régiója. Az ország területének csaknem 20%-át fedi le, s ezzel az ország legnagyobb régiója. Bács-Kiskun megye teszi ki régió lakosságának 40 %-át, s a másik két megye (Csongrád – 32 %-kal - és Békés – 28 %-kal) osztozkodik a maradékon. A népességszám az elmúlt évtizedben folyamatosan csökkent, 2011-ben (1308000 fő) 2001-hez képest (1380387) a lakosságszám csaknem 6 százalékkal lett kevesebb.39 Magas halálozási arány és magas elvándorlás: A halálozási ráta 2010-ben 13,8 ezrelék volt, ez magasabb, mint az országos átlag. Békés megye népességének halálozási rátája pedig jelentősen meghaladja az országos értéket (15 fő ezer lakosra). A természetes szaporodás és fogyás egyenlege valamennyi megyében negatív, azaz többen halnak meg, mint amennyien születnek. Különösen nagy a veszteség Békés megyében (- 6,9 ezrelék, 2012-ben). Ez jóval az országos átlag (-4,1) feletti érték. (A természetes fogyás és szaporodás statisztikai táblái a 3. számú mellékletben találhatóak) A belső és külső vándorlási egyenleg is hasonló tendenciát mutat, egyedül Csongrád megyét illetően állapíthatjuk meg, hogy többen vándorolnak be, mint amennyien elhagyják. Különösen nőtt az elvándorlás a válság évei alatt Békés megyében, 2008-ban a belső elvándorlási egyenleg csaknem -8 ezrelék volt! (A vándorlással kapcsolatos statisztikai tábla a 2. számú mellékletben található) 3.1.2 Eltérő fejlettségű és jövedelemmel rendelkező területek A régió eltérő fejlettségű területekből áll. Ezt a régiót jellemzi a legalacsonyabb településhálózat, a mezővárosokat és az óriásfalvakat az egyre inkább differenciálódó tanyák veszik körül. Az átlagosnál kedvezőbb a jövedelmi helyzet a régió Duna menti, nyugati peremén, valamint a fontosabb közlekedési hálózatokkal összekapcsolt településeken. Békés megyében a 44-es főút csupán Békéscsaba előtt válik 2x2 sávossá, gátolva a megye bekapcsolódását az ország vérkeringésébe és kevésbé kívánatossá téve a
37
Forrás: Munkaerőpiaci helyzetkép a Dél-alföldi régióban Marmol, 2011. Bács-Kiskun megye: 536290fő, Békés megye: 382190 fő, Csongrád megye: 423751fő (KSH) 39 Forrás: KSH 38
32
külföldi tőke előtt. Az út biztonságossága rossz, sok a baleset. A térség modernizációjának egyik feltétele lenne az M44-es gyorsforgalmi út megépítése, ami azonban – nem utolsósorban politikai viták következtében – egyelőre várat magára. A gazdasági, társadalmi és szociális értelemben is halmozott hátrányokkal küzdő Békés megye felzárkózásánál az említett gyorsforgalmi út fejlesztése alapvető fontosságú lenne, egyelőre Békéscsaba 120 km-re fekszik a legközelebbi autópályától és 200 km-re Budapesttől. A régióban található megyék eltérő gazdasági potenciálját mutatja az is, hogy az egy főre eső bruttó hazai terméket illetően Csongrád megye a 10. helyet foglalta el a megyék között, Bács-Kiskun megye a 13., és Békés megye a 18. helyen található, mindössze SzabolcsSzatmár-Bereg és Nógrád megyét előzve meg (2011, KSH STADAT, 5. számú melléklet). 3.2
A Dél- Alföld régió gazdasági szerkezete
A régió egészében a gazdasági szerkezet egyoldalúsága figyelhető meg, ami az agrárgazdaság az ország többi régiójában mért arányához képest többszörös súlyát jelenti. Ezt a gazdasági szerkezetet jelentős mértékben meghatározta a térség történelme és a természeti adottságok. A klíma és a talajadottságok azt eredményezték, hogy az elmúlt századokban a mezőgazdálkodás alakíthatta döntően ennek a vidéknek az életét. A régió népességének 34,8%-a folytat mezőgazdasági tevékenységet, területének nagy része, 76,4%-a mezőgazdasági művelés alatt áll. „A gazdaság agrárkaraktere az ország hét régiója közül itt a leghangsúlyosabb: a bruttó hozzáadottérték-termelés ágazatszerkezeten belül az agrárium részesedése egyedül ebben a régióban haladja meg a 10%-ot; Magyarország teljes agrár-hozzáadott értékének negyede ebből a régióból származik. Mindemellett az egyes ágazatok közül a Dél-Alföldön is a feldolgozóipar adja az értéktermelés legnagyobb részét, 20%-át.”40 Jelentős fejlődésen ment viszont keresztül az energia ipar, mely a területen talált szénhidrogén kitermelésére és részleges feldolgozására épült, így a régió az átlagosnál magasabb energia igényű ipari szektorokat is képes kielégíteni. A régió jelenével kapcsolatos kutatásom során, bár több esetben ellentmondásokkal találkoztam, a legnagyobb problémát abban látom, hogy az agrárgazdaság, illetve a ráépülő különböző gazdasági tevékenységet folytató egységek munkaerő-piaci hatása sokkal
40
PROGNOZIS 2009: Dél-Alföld - készítette: Németh Nándor, PhD. http://darmk.afsz.hu/engine.aspx?page=darmk_statisztika Letöltve: 2010. 05.10.
33
inkább a munkaerő-kibocsátás, mint munkahely-teremtés - ezáltal munkaerő felvétel terén érvényesül. Sajnálatos módon ezt a problémát erősíti az a tény, hogy a régió megyéit a rendszerváltás utáni nagyobb állami beruházások elkerülték, vagy az ország nyugati feléhez képest olyan időbeni „csúszással” érték el (az infrastrukturális beruházások tekintetében például az M5 autópálya is csupán néhány éve került olyan hosszúságban kiépítésre, amely bekapcsolta a régiót az ország vérkeringésébe) ami gyakorlatilag konzerválta a már meglévő hátrányos helyzetet. Amíg a nyugati országrész fejlettebb infrastruktúráját
kihasználó
külföldi
vállalatok
megfelelő
felvevőié
váltak
a
rendszerváltáskor megszűnt állami vállalatok munka nélkül maradt alkalmazottainak, addig az egyébként is munkaerő kibocsátó mezőgazdaságból távozni kényszerülők egyre nagyobb hányada maradt az ország e részében munka nélkül. Az utóbbi évek egyik legnagyobb országos szintű beruházásaként mindenképpen meg kell említeni a Kecskemét mellé települt Mercedes-Benz tulajdonában lévő jármű összeszerelő üzemet. Az alkalmazottak száma közel 3000 fő jelenleg.41 Több tudósítás is foglalkozik a gyár termelésének a hazai gazdasági helyzetre gyakorolt hatásáról. Annak ellenére, hogy a szakértők többsége rövid időn belül jelentős pozitív változást várt a termelés beindulásának gazdaságra gyakorolt hatásától, a gyártás elindulásával csupán mérséklődött a visszaesés. Ennek egyik oka lehet, hogy a járműipar a hazai termelés csupán 18%-át teszi ki és a többi szektor gyengélkedését nem képes ellensúlyozni ennek a szektornak a kiemelkedő termelése sem. A térségben jelen lévő meghatározó gazdasági vállalkozások csaknem egésze nagyvállalat, a hozzájuk kapcsolódni képes kis- és középvállalkozások száma nem elég a gazdasági teljesítmény fokozására. Különösen azért, mert amíg például 2011-ben 9442 vállalkozás szűnt meg addig 2012-ben a régióban csupán 7497 új jött létre. (A vállalkozásokkal kapcsolatos statisztikai adatokat lásd a 4. számú mellékletben) Az egy főre jutó hazai termék aránya a régióban 2011-ben 1860 ezer Ft volt. Ennél kevesebb csupán Észak-Magyarország, illetve Észak-Alföld tekintetében volt a vizsgált évben. Ez az érték egyébként az országos átlag csupán 66,5%-a volt 2011-ben. (Az egy főre jutó hazai termékkel kapcsolatos statisztikai adatokat lásd az 5. számú mellékletben.)
41
Forrás: http://wwww.mercedes-benz.hu/a_mercedes_gyar/a_kecskemeti_beruhazas
34
K+F – relatíve kedvező pozíció: 2009-ben az összes K+F ráfordítás az országos ráfordítás 7%-a volt, s a K+F helyek tekintetében pedig a régiók között a második helyet foglalja el. A régióban fontos képzési és kutatási potenciál a Szegedi Tudományegyetem. 2010-ben a Szegedi Tudományegyetem három esztendőre elnyerte az első ízben kiosztott kutatóegyetemi címet. 3.2.1 A régió gazdasága 2012-ben42 a)
Bács-Kiskun megye43 December végén 102,8 ezer Bács-Kiskun megyei székhelyű gazdasági szervezet volt
regisztrálva, némileg – 1%-kal – több, mint egy évvel korábban. Mind a társas, mind pedig az egyéni vállalkozások száma hasonló mértékben nőtt, a nonprofit szervezeteké pedig valamelyest meghaladta a 2%-ot. A társas vállalkozások közül a jogi személyiséggel bírók, elsősorban a kft-k, az egyéni vállalkozások közül pedig az adószámmal rendelkező magánszemélyek száma emelkedett. A 97,3 ezer vállalkozás 76%-a egyéni vállalkozásként tevékenykedett, amely arány az elmúlt évben nem változott. A közel 23 ezer társas vállalkozás legnagyobb hányadának, 28%-ának a kereskedelem volt a főtevékenysége. Ezen kívül az iparba, valamint a tudományos és műszaki tevékenységbe soroltak aránya volt jelentősebb, egyaránt 12%-ot tett ki. Gazdálkodási forma szerint több mint kétharmaduk korlátolt felelősségű társaságként került bejegyzésre. Részvénytársaságból mindössze 151 et, de szövetkezetből is csak 232 szervezetet regisztráltak a megyében. A részvénytársaságok kivételével, ahol iparba sorolt szervezetből volt a legtöbb, a főbb társas vállalkozási formákban a kereskedelmi tevékenységet végzők képviseltek legnagyobb részarányt.(KSH 2012)
42 43
A KSH 2012/4 Statisztikai Tájékoztatói megállapításai megyénként Forrás: KSH Statisztikai Tájékoztató, Bács-Kiskun megye 2012/4 p. 6.
35
A regisztrált társas vállalkozások gazdasági ág szerinti összetétele
6. ábra A regisztrált társas vállalkozások gazdasági ág szerinti összetétele, 2012. december 31. Forrás: KSH b)
Csongrád megye44 2012. december 31-én a Csongrád megyei székhellyel regisztrált gazdasági
szervezetek száma a 83 ezret közelítette, ez mintegy 1,5%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. A gazdálkodási forma szerinti összetételben sem következett be érdemi elmozdulás: az egyéni vállalkozások aránya 72, a társasoké közel 21%-ot tett ki, a nonprofit szervezetek valamivel több mint 6, a költségvetési szervek pedig nagyjából fél százalékot képviseltek. A mintegy 17 ezer regisztrált társas vállalkozás több mint kétharmada korlátolt felelősségű társaság, nagyjából 30%-a betéti társaság volt, előbbiek száma az egy évvel korábbihoz képest mintegy 6%-kal tovább bővült, utóbbiaké viszont több mint 5%-kal csökkent. Az egyéni vállalkozások száma az év végén a 60 ezret közelítette. A munkavégzés jellege szerinti összetételük közel azonos volt a 2011. év végivel: a mellékfoglalkozásúak nem egészen 38, a főfoglalkozásúak 34, a nyugdíjasok 28%-ot képviseltek. A regisztrált vállalkozások száma a főbb gazdasági ágakban nem változott jelentős mértékben, így főtevékenységük alapján több mint négytizedük továbbra is a mezőgazdaságba koncentrálódott. A sorban utána következő ingatlanügyletek területén, illetve a kereskedelemben a vállalkozások mintegy 10-10%-át tartották nyilván.(KSH 2012)
44
Forrás: KSH Statisztikai Tájékoztató, Csongrád megye 2012/4 p.5-6.
36
Ezer lakosra jutó vállalkozás (%)
7. ábra Ezer lakosra jutó vállalkozás, 2012. december 31. Forrás: KSH 2012. december 31-én ezer lakosra a megyében 185 vállalkozás jutott, míg országosan 168. Ez az érték az egyéni vállalkozások országoshoz viszonyított magas arányából adódik, a társas vállalkozások ezer lakosra jutó száma ugyanis csak alig több mint kétharmada volt az országos átlagnak.(KSH 2012) c)
Békés megye45 A vállalkozások megoszlása gazdasági ág és gazdálkodási forma szerint
8. ábra A vállalkozások megoszlása gazdasági ág és gazdálkodási forma szerint, 2012. december 31. Forrás: KSH
Békés megyében 2012. december végén mintegy 69 ezer gazdasági szervezet volt regisztrálva, amely közel azonos az előző év végivel. A gazdasági szervezetek nyolctizede
45
Forrás: KSH Statisztikai Tájékoztató, Békés megye 2012/4 p.4-5.
37
egyéni vállalkozás, a társas vállalkozások aránya 14%; az előbbi lényegesen magasabb, az utóbbi viszont alacsonyabb az országosan kimutatottnál.(KSH) 2012. december végén Békés megyében ezer lakosra 185 vállalkozás jutott, 17-tel több, mint országosan. Az egyéni vállalkozások ezer lakosra vetített száma 156, a társas vállalkozásoké 27, az előbbi érték Szabolcs-Szatmár-Bereg megye után a második legmagasabb, az utóbbi viszont csak Nógrádban alacsonyabb. A vállalkozói aktivitás az egyéni vállalkozásoknál közel másfélszerese az országosnak, a társas vállalkozásoké viszont csak valamivel több, mint négytizede annak. A vállalkozások gazdasági ágankénti összetétele az előző évek tendenciáját követi: az egyéniek valamivel több, mint hattizede mezőgazdasági tevékenységet végez, még viszonylag nagyobb hányadot, 10%-ot képviselnek az ingatlanügyletekbe regisztráltak. A társas vállalkozások mintegy negyede a kereskedelembe, 21%-a az iparba, építőiparba, 12%-a a tudományos és műszaki tevékenység gazdasági ágba, 6%-a a mezőgazdaságba tartozott, a többi aránya viszont jellemzően 6% alatti. Az egyéni vállalkozások közel negyede vállalkozói igazolvánnyal rendelkezik; 37%-a mellékfoglalkozásban, 29%-a főfoglalkozásban, mintegy 35%-a pedig nyugdíj mellett folytatta tevékenységét. Ez utóbbiak aránya a mezőgazdaságban és az ingatlanügyletekben volt átlag feletti.(KSH 2012) 3.3
A Dél-Alföld régió munkaerőpiacának jellemzői
A Dél-Alföld Magyarország gazdaságilag egyik legkevésbé fejlett, országos viszonylatban magas munkanélküliséggel és alacsony foglalkoztatási aránnyal küzdő régiója. A régión belüli, megyei szintű egyenlőtlenségek viszonylag nagyok: Csongrád megye gazdaságilag érzékelhetően jobb állapotban van, mint Bács-Kiskun46 és különösen, mint Békés. A régiót nagyarányú elvándorlás47 es természetes fogyás sújtja, Békés megye e tekintetben is rosszabb helyzetben van,48 mint Csongrád es Bács-Kiskun. Az ipari növekedés kiegyensúlyozott, a munkanélküliség trendje viszont növekvő, különösen Békés megyében. A kistérségek közötti munkanélküliségi egyenlőtlenségek folyamatosan nőnek, egyre tágul a munkaerő-piaci rés a régió legjobb (Szeged, Kiskunfélegyháza, Kecskemét) és legrosszabb helyzetű (Mezőkovácsháza, Sarkad, Bácsalmás) kistérségei között. A
46
A már a fentiekben említett Mercedes-Benz beruházás pozitív hatásai jelenleg még csak szűk keresztmetszetben érzékelhetőek. 47 Csongrád megye kismértékű vándorlási nyeresége régiós szinten nem volt képes kiegyenlíteni BácsKiskun és főként Békés megye veszteségét. 48 Békés megye természetes szaporodás, illetve fogyás száma -2900 fő
38
régióból öt kistérség került be az ország komplex beavatkozási programmal kezelt 33 leghátrányosabb helyzetű kistérsége közé. 3.3.1 A foglalkoztatottság49 A Dél-Alföldön mintegy 490 ezer foglalkoztatottat tartottak nyilván 2008-ban, akik mellett közel 47 ezer munkanélkülit találtunk, így a gazdaságilag aktív népesség száma 537 ezer fő körül alakult. A gazdaságilag inaktívak száma alig marad el a foglalkoztatottakétól.
A
gazdasági
aktivitás
a
Dél-Alföldön
általában
néhány
százalékponttal elmarad az országos átlagtól, viszonylag jelentős belső egyenlőtlenségek mellett. Míg ugyanis Csongrád és Bács-Kiskun megyében az országos átlag közelében, időnként azt meg is haladva alakul az aktivitási arány, addig Békésben folyamatosan igen alacsony, az országos átlagot messze alulmúló értékeket találunk.(KSH)
9. ábra Foglalkoztatási ráta, Dél-Alföld megyénként. Forrás: KSH
A belső megoszlást tekintve ezek a különbségek visszavezethetők mind a foglalkoztatottság, mind a munkanélküliség egyenlőtlenségeire. A foglalkoztatási arány egyik megyében sem éri el az országos átlagot, de míg Csongrád alig marad el attól, Békés esetében a differencia már igen jelentős. 2010-ben ez a megyék közötti különbség csökkent. Békés megye foglalkoztatási rátája Csongrádéhoz képest 4%-ra, Bács-Kiskun megyéhez képest pedig 1,7% javult.50
49 50
Forrás: KSH Statisztikai Tájékoztató Bács-Kiskun megye, Csongrád megye, Békés megye A ráta 2000-ben még 6% körüli volt, mindkét megyéhez viszonyítva.
39
Foglalkoztatási arány (%) 2012. 51,5 51 50,5 50 49,5 49 48,5 48
Bács-Kiskun Békés Csongrád Dél-Alföld Ország
11. ábra Foglalkoztatási arány a Dél-Alföld régió megyéiben 2012. december Forrás: KSH Szerkesztette: Szerző
Amennyiben a 2012. év végi foglalkoztatási adatokat vizsgáljuk, megállapíthatjuk, hogy a
régió
megyéi
közül
legkedvezőbb
adatokkal
Bács-Kiskun
megye,
míg
legkedvezőtlenebbel továbbra is Békés megye rendelkezik. Bács-Kiskun megye „előnye” viszont valószínűleg a már említett autóipari beruházás során keletkezett munkaerőigény eredménye. A KSH munkaerő-felmérése alapján 2012. IV. negyedévében a Csongrád megye 1574 éves népességének közel 56%-a, mintegy 181 ezer fő tartozott a gazdaságilag aktívak körébe. Közülük 162 ezren foglalkoztatottként, valamivel több, mint 19 ezren pedig munkanélküliként voltak jelen a munkaerőpiacon, előbbiek száma alig több mint egy, utóbbiaké viszont csaknem 15%-kal nőtt. A megyében éves szinten mind a foglalkoztatási arány (49,1%), mind a munkanélküliségi ráta (10,6%) alatta maradt az országosnak (50,6, illetve 10,9%). Békés megyében élő 15-74 éves népesség gazdasági aktivitása – az országos átlagtól ugyan továbbra is elmaradt, de – az első negyedévihez képest számottevő javulást mutat. 2012. IV. negyedévben a népesség 54,8%-a volt jelen a munkaerőpiacon, közülük 133,1 ezren foglalkoztatottként, 15,4 ezren pedig munkanélküliként. 2012. év egészét figyelembe véve a foglalkoztatottak száma 1,2, a munkanélkülieké 2,4%-kal haladta meg a 2011. évit. A megyében az aktivitási arány 1,3, a foglalkoztatási arány 1,1 százalékponttal, a munkanélküliségi
ráta
0,1
százalékponttal növekedett.
A
megye
aktivitási
és
40
foglalkoztatási aránya a javulás ellenére alacsonyabb az országosnál, de a különbség az előző évihez képest mérséklődött.(KSH) Bács-Kiskun megyében 2012. utolsó negyedévében romlott a foglalkoztatási helyzet. A 15–74 éves népesség körében a III. negyedévihez képest a foglalkoztatottak száma 3 ezer fővel csökkent, ugyanakkor a munkanélkülieké mintegy ezer fővel emelkedett. A munkanélküliségi ráta fél százalékponttal, 9,2%-ra emelkedett, igaz a kelet-magyarországi térségben továbbra is ez a legkedvezőbb mutató. Az év közben tapasztalt pozitív tendenciák eredményeként azonban a 2012. IV. negyedévi mutatók az egy évvel korábbihoz képest pozitív irányba mozdultak el. A megfigyelt korcsoportban 6 ezerrel több a foglalkoztatott, a munkanélküliek pedig csaknem 2 ezerrel kevesebben voltak. A kedvező változások mértéke összességében erőteljesebb volt, mint országosan.(KSH)
10. ábra A nyilvántartott álláshelyek száma a Dél-Alföld régió megyéiben Forrás: ÁFSZ 3.3.2 A munkanélküliség A munkanélküliségi ráta 2002-től folyamatosan nőtt a Dél-Alföld régióban. 2009-ben a ráta meghaladta a 10%-ot, ami csaknem kétszerese volt a 2000 évinek. 2010-ben ez az érték megegyezett az előző évivel és valamivel kedvezőbben alakult, mint az országos átlag.
41
11. ábra Munkanélküliségi ráta a Dél-Alföld régióban, megyénként Forrás: KSH
„A dél-alföldi munkanélküliségi ráta, ha nem is sokkal, de a kilencvenes években mindvégig meghaladta az országos átlagot. A két ráta közötti differencia a kétezres években
határozottan
megnőtt,
elsősorban
saját
becslésünk
szerint.
A
belső
egyenlőtlenségek, igen élesen kirajzolódnak. Csongrád megyében általában alacsonyabb, am Békésben es időnként – jellemzően a kilencvenes évek elején, valamint az elmúlt néhány évben – Bács-Kiskunban sokkal magasabb a munkanélküliségi ráta, mint az országos érték. E két megye értékei a regionális átlagot is feljebb húzzák. Mindemellett a ráta hosszú távú változásának trendje mind regionálisan, mind a három megye esetében egyenként alapvetően stabilitást mutat. A 2008. őszen kitört gazdasági válság hatásai Csongrád megyét egyelőre tompítottabban érték csak el, a munkanélküliség nem nőtt olyan mertekben, mint országosan.”51 Bács-Kiskun megyében a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat szerint 2012. december végén a megyei kirendeltségek 33504 álláskeresőt tartottak nyilván, mintegy 5%-kal többet, mint 2011. év végén. A növekedés valamelyest meghaladta az országos mértéket. Békés megye vonatkozásában 2012. december végén 24587 álláskereső jelent meg a nyilvántartásokban, az egy évvel korábbinál mintegy 4,6%-kal kevesebb. A megyében az elhelyezkedési esélyek javultak, mivel a december hónap folyamán bejelentett álláshelyek száma 26%-kal nagyobb volt az egy évvel korábbinál. Csongrád megyében az álláskeresők száma továbbra is az országos átlag alatt maradt 2012-ben, annak ellenére is, hogy számuk 15%-os növekedést mutatott 2012. december hónapban, az előző évhez képest.(KSH)
51
Forrás: Gazdasági és Vállalkozáskutató Intézet
42
Sajnálatos módon minden megyében tovább romlottak a pályakezdők munkába állási lehetőségei. Bács-Kiskun megyében a pályakezdő munkanélküliek száma 30%-kal, Békés megyében 4%-kal emelkedett. Az alábbi ábrán is jól megfigyelhető, hogy a 2006-2008 évek stagnálása után 2009-től a munka világába belépni szándékozó fiatalok száma meredek emelkedést mutat. Regisztrált pályakezdő munkanélküliek a Dél-Alföld régióban (2000-2010)
12. ábra Regisztrált pályakezdő munkanélküliek a Dél-Alföld régióban Forrás: KSH
3.3.3 A keresetek alakulása52 A teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 2012-ben megközelítette a 162 ezer forintot, a fizikaiak valamivel több, mint 129 ezer, a szellemiek közel 211 ezer forintot kerestek. A megyei átlagkereset 2%-kal volt nagyobb az egy évvel korábbinál, országosan a növekedés mértéke 4,6%-os volt. A megyei átlagkereset 61 ezer forinttal volt alacsonyabb, mint az országos. Legmagasabb átlagkeresettel a pénzügyi szolgáltatásban és a közigazgatásban dolgozók, legkisebbel ezúttal az építőiparban és a vendéglátásban dolgozók rendelkeztek; keresetcsökkenés csak a közigazgatásban és az egészségügyi szolgáltatásban mutatkozott. A családi kedvezmény nélküli nettó átlagkereset 105 ezer forintos havi átlaga 3,1%-kal maradt el a 2011. évitől, miközben a fogyasztói árak 5,7%-kal emelkedtek.(KSH)
52
Forrás: KSH Statisztikai Tájékoztató Bács-Kiskun megye, Csongrád megye, Békés megye
43
Az alkalmazásban állók száma és keresete Békés megye 2011-2012
6. táblázat Az alkalmazásban állók száma és keresete Békés megye 2011-2012 Forrás: KSH
A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 2012-ben 184,5 ezer forint volt, ezen belül a vállalkozásoknál dolgozók mintegy 180 ezer, a költségvetési szervezeteknél alkalmazottak 192 ezer forintot kerestek. Megyei szinten a bruttó átlagkeresetek az országosnál jelentősebben, valamivel több, mint 5%-kal emelkedtek 2011-hez képest. A versenyszférát 8,5%-os növekedés jellemezte, míg a költségvetés területén – a közfoglalkoztatás súlyának emelkedése miatt – a keresetek nagyjából az előző évi szinten maradtak. A gazdasági ágak közül a megyei átlagot jelentősen meghaladó volt a növekedés a kereskedelemben (14%) és a szálláshely-szolgáltatásban (13%). A gazdasági ágak közötti keresetkülönbség továbbra is jelentős: a bruttó átlagkeresetek 2012-ben is az iparon belüli energiaszektor, illetve a pénzügyi közvetítés területén voltak a legmagasabbak, míg legkevesebbet a vendéglátásban dolgozók kerestek. A megyei keresetek országostól való lemaradása változatlanul jelentős, összességében mintegy 17%os. Az előző évhez hasonlóan 2012-ben is az oktatás volt az egyetlen gazdasági ág, ahol a megyében dolgozók bruttó átlagkeresete meghaladta az országos értéket.(KSH)
44
Az alkalmazásban állók száma és keresete Csongrád megye 2011-2012
7. táblázat Az alkalmazásban állók száma és keresete Csongrád megye 2011-2012 Forrás: KSH
A teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete a 179 ezer forintot közelítette, az egy évvel korábbihoz képest 6%-kal emelkedett. Országosan a havi 223 ezer forint mérsékeltebb, 5% alatti növekedést mutatott. Gazdálkodási forma szerint a legmagasabb bruttó kereseteket a vállalkozásoknál dolgozók érték el, az előző évihez képest viszont a nonprofit szféra emelte legnagyobb, egytizedet meghaladó mértékben a kereseteket. A gazdasági ágak közül a vendéglátó, a művészeti, szórakoztató valamint az egyéb szolgáltatási tevékenységet végzők keresete növekedett leginkább.(KSH) Az alkalmazásban állók száma és keresete Bács-Kiskun megye 2011-2012
8. táblázat Az alkalmazásban állók száma és keresete Bács-Kiskun megye 2011-2012 Forrás: KSH
45
3.3.4
A regionális különbségek
A magyar munkaerőpiac a rendszerváltozás óta jelentős különbségeket mutat a különböző régiók vonatkozásában. Ennek egyik oka lehet, hogy mint a legtöbb volt szocialista európai államban, a külföldi töke elsősorban a főváros, illetve az országok nyugati (nem földrajzilag) országokkal határos területeire áramlott be először. Hazánkban tovább növelte a keleti országrész lemaradását az is, hogy ezek, az elsősorban mezőgazdasági termelést és feldolgozást folytató, régiók többnyire a keleti (KGST, illetve szovjet) piacra termeltek. Ezek a különbségek jelenleg is jellemzik a magyar munkaerőpiacot. Az alábbi ábrán az egyes régiók közötti foglalkoztatási különbségek látszanak. Foglalkoztatási ráta Magyarország régióiban (1999-2011)
13. ábra Foglalkoztatási ráta Magyarország régióiban Forrás: KSH MEF
Jól látható, hogy a Dél-Alföld régió 2001 óta 55%-os foglalkoztatási arány alatt teljesített. A 2012. IV. negyedévi KSH statisztikák alapján Bács-Kiskun megye 1.5%-kal, Békés megye 2,7%-kal, Csongrád megye pedig 1,6%-kal marad le az országos foglalkoztatási rátától. Munkanélküliségi ráta Magyarország régióiban (1999-2011)
14. ábra Munkanélküliségi ráta Magyarország régióiban. Forrás: KSH MEF
46
Munkanélküliség tekintetében Csongrád megyében országos átlaggal megegyező, BácsKiskun megyében ettől az átlagtól 0,8%-kal és Békés megye 0,3%-kal kedvezőbb értékeket mutat. Ebben a tekintetben a régió országos átlaghoz való eltérése nem annyira jelentős, mint a foglalkoztatottság és a keresetek vonatkozásában. Keresetek tekintetében a Dél-Alföld régió, alig megelőzve a sereghajtót, az országos átlag 78,9%-át érte el 2011ben. A havi bruttó átlagkeresetek alakulása régiónként 2011 Bruttó átlagkereset, 2011 Keresetek az országos átlag %-ában forint 2010 = 100,0 2010-ben 2011-ben
Régió KözépMagyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl ÉszakMagyarország Észak-Alföld Dél-Alföld ORSZÁG ÖSSZESEN
254 338
104
120,8
119,4
192 916 188 146 177 356
104,6 105,6 105,6
91,1 87,9 82,9
90,5 88,3 83,2
177 609
106,5
82,3
83,4
168 013 168 041
107,1 104,9
77,5 79
78,9 78,9
213 054
105,2
100
100
9. táblázat A havi bruttó átlagkeresetek alakulása régiónként 2011 Forrás: KSH
Nettó keresetek tekintetében a 2012. évet vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a régió az utolsó előtti helyen az országos összevetésben.
10. táblázat A keresetek (nettó) regionális jellemzői 2012. Forrás: KSH 53
53
Forrás: KSH: http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/gyor/jel/jel1212.pdf Letöltve: 2013.07.30.
47
Annak ellenére, hogy a 2000-es évek második fele után egyre több működő tőke áramlik a régióba, a Dél-Alföld régió országos összehasonlítás alapján jelenleg a legtöbb mutató tekintetében lemaradást mutat a legkedvezőbb helyzetű régiókkal szemben. 3.4
A Dél-Alföld régió legnagyobb foglalkoztatói
A régióban foglalkoztatott közel 264 ezer fő (263.948 fő)54 több mint hatvan százaléka a versenyszférában kerül foglalkoztatásra. A közszféra által foglalkoztatottak döntő többsége az oktatás és az egészségügy területén tevékenykedik, így az állam által alkalmazott munkavállalók legnagyobb foglalkoztatói a különböző egészségügyi intézmények, illetve az óvodák és iskolák.
A köz- és versenyszférában foglalkoztatottak Dél-Alföld régió 2012 (%) közszféra 35% versenyszféra 65%
15. ábra A Dél-Alföld régióban foglalkoztatottak megoszlása 2012 Forrás: KSH Szerkesztette: szerző
A versenyszféra legnagyobb foglalkoztatói az ipar és a feldolgozóipar vállalkozásai közül kerülnek ki. Az ezer főnél többet foglalkoztató vállalatok száma viszonylag alacsony a régióban. A legnagyobb számban a kecskeméti Mercedes gyár foglalkoztat munkavállalókat. A képzeletbeli dobogó második fokán a szegedi székhelyű Pick, a harmadikon a Békés megyei Linamar Zrt áll. Jelentős számú munkaerőt foglalkoztat még a Tiszavolán Zrt és a szentesi Hungerit Zrt is.
54
Forrás: KSH Összehasonlító Táblák
48
A Dél-Alföld régió legnagyobb foglalkoztatói (versenyszféra) (fő) 3500 3000 2500 2000 1500 1000 500 0
3000
2798 1499
1366
1345
16. ábra A Dél-Alföld régió legnagyobb foglalkoztatói (versenyszféra) Forrás: APEH TOP 100 2010. Szerkesztette: szerző
A legnagyobb foglalkoztató (Mercedes-Benz) az autógyártás minden területén kínál munkalehetőséget. Az alapfokú végzettséggel rendelkezők számára elsősorban a különböző kiszolgáló (karbantartás, takarítás stb.) tevékenységek jöhetnek szóba. A középfokú
végezettséggel
találkozhatnak.
Legnagyobb
jelentkezők számban
már
az
álláskínálatok
természetesen
a
szélesebb
járműiparhoz
körével
kapcsolódó
szaktudással rendelkező autóvillamossági, autószerelői, gépkezelői munkakörökből válogathatnak, de jelentős a logisztikai terület kínálata is. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők csoportjából természetesen az autó, illetve gépgyártás területén szaktudással rendelkező mérnökök azok, akik számára a legtöbb munkakör áll rendelkezésre. Természetesen a közép-, illetve felsőfokú végzettségűekre számítanak továbbá a vállalatirányítás munkaköreiben is, beleértve a munkaügy, pénzügy, tervezés stb. területeit. Kiterjedt kapcsolatokkal rendelkezik a gyár az oktatás különböző szintjein lévő intézményekkel is, így a fiatal pályakezdők számára akár különböző gyakornoki programok keretében, is megfelelő lehetőségeket kínál. A szegedi Pick Zrt, az ország legnagyobb húsfeldolgozó üzeme, napjainkban több telephelyen közel 2800 főt foglakoztat. Álláskínálata elsősorban az élelmiszeripari területen képzettséggel rendelkezőknek és elhelyezkedni vágyók számára széleskörű. A képzetlen munkaerő különböző betanított munkakörökben, a középfokú végzettségűek viszont az élelmiszeripar több területén helyezkedhetnek el a vállalatnál. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők közül az élelmiszeripari és gyártástechnológia területen képzett
49
munkaerő számára kínál lehetőséget a Pick. Természetesen több lehetőség biztosított a logisztikai, adminisztratív és vállalatirányítási területeken is. Az orosházi székhelyű Linamar Hungary Autóipari és Gépgyártó Zártkörűen Működő Részvénytársaság, az Alföld egyik legnagyobb mezőgazdasági gépgyártó vállalata napjainkban közel 1500 fő részére biztosít munkahelyet. A cég profiljából adódóan túlnyomó többségében a gép- és alkatrészgyártás területén kínál álláslehetőséget. Jelentős számban foglalkoztat karbantartó, géplakatos, gépbeállító, forgácsoló stb. végzettségű munkavállalókat. A felsőfokú végzettségűek közül, szintén javarészt a gépgyártás területén elhelyezkedni szándékozó mérnökök, minőségellenőrök számíthatnak munkalehetőségre a cégnél. A nagyobb vállaltokhoz hasonlóan a Linamar is kínál lehetőséget továbbá a logisztikusok, kereskedők és különböző adminisztratív dolgozók részére. A szegedi központú Tiszavolán Zrt a személyszállítás mellett, a gépjárműjavítás és alkatrész kereskedelem területén is foglalkoztat munkavállalókat és jelenleg közel 1400 fő számára
biztosít
munkát.
A
betölthető
álláshelyek
döntő
többsége
a
közúti
személyszállításhoz kapcsolódik. Itt elsősorban gépjárművezetők (busz, tehergépkocsi), logisztikusok, szállítással foglalkozó szakemberekre számítanak. A gépjármű javítási profil a különböző gépjárműszerelő és karban tartó munkavállalók számára kínál lehetőségeket. A képzetlen munkaerő takarítási és karbantartási munkakörökben kerülhet alkalmazásra. A vállaltirányítás munkakörei pedig a felső és középfokú végzettségűek számára jelenthet elhelyezkedési esélyt. A szentesi Hungerit Zrt az ország legnagyobb baromfifeldolgozó vállalata. A több mint 1300 főt foglalkoztató cég elsősorban az élelmiszer feldolgozás területén kínál lehetőségeket. Itt az alapfokú (betanított munkás) végzettségűektől a felsőfokúig a munkavállalók széles köre helyezkedhet el. A vállalat az utóbbi években fokozatosan áll át a saját nevelésű baromfi feldolgozására, így az állattenyésztés területére is keres alkalmazottakat. A Zrt termékeinek értékesítése érdekében megfelelő számú kül- és belkereskedelmi pozíció is található az álláskínálati listán. Természetesen a logisztikai és irányítási területen elhelyezkedni vágyók számára is rendelkezik a Hungerit ajánlattokkal. 3.5
Részkövetkeztetések
Az Európa egyik legnagyobb összefüggő síkságának jelentős részét magába foglaló Dél-Alföld régiót három megye, Bács-Kiskun, Csongrád és Békés alkotja. A régió megyéit magas halálozási arány és szintén magas elvándorlás jellemzi. Fontos jellemzője a 50
régiónak továbbá, hogy az azt alkotó megyék közötti különbségek több területen is szignifikánsak.
Foglalkoztatottság tekintetében a régióban Csongrád megye áll a legkedvezőbben, majd Bács-Kiskun megye következik. A sereghajtó Békés megye lemaradása hosszú évekre visszamenőleg megállapítható. Annak ellenére, hogy a válság hatásaként a megyék közötti különbség csökkent, az előbbiekben említett különbségek nem tűntek el.
Munkanélküliség vonatkozásában országos összehasonlításban sem sereghajtó a régió, viszont a megyék közötti különbség itt is érzékelhető.
Bruttó átlagkeresetek tekintetében a régió országos összevetésben a sereghajtók között található. A megyék közötti „sorrend”: legmagasabb a bruttó átlagkereset Csongrád megyében, majd Bács-Kiskun és végül Békés megye következik. Az országos átlag alig több mint 78%-át keresik az ebben a régióban foglalkoztatottak. Nettó átlagkeresetek tekintetében több mint -20%-os az eltérés a régió vonatkozásában.
Regionális összehasonlításban a fent elemzett három mutató (foglalkoztatottság, munkanélküliség, keresetek) közül a munkanélküliség kivételével jelentősnek mondható a különbség az országos átlaghoz és a vezető régiókhoz viszonyítva.
A régióban foglalkoztatottak közel 60%-a a versenyszférában kerül foglalkoztatásra. A versenyszférában alkalmazott munkaerő leginkább az ipar és a feldolgozóipar területein kerül foglalkoztatásra.
A régió legnagyobb foglalkoztatói (versenyszféra) közül foglalkoztatott létszám tekintetében első helyen lévő autóipari cég több mint 3000 főnek biztosít munkát, az 1000 fő fölött csupán öt vállalat foglalkoztat. A legnagyobb foglalkoztatók álláskínálati listája régiós szinten a foglalkoztatási ágak több területét is lefedi.
51
4. AZ ÖNKÉNTES KATONAI SZOLGÁLAT VÁLLALÁSÁN ALAPULÓ HADERŐ HUMÁNPOLITIKAI ÉS MUNKAERŐ-PIACI VETÜLETEI
A 2004. év fontos dátum a magyar haderő számára. 2004. november 3-án ugyanis leszerelt az utolsó sorkatona a Magyar Honvédségből. Ezzel befejeződött a hadkötelezettségen alapuló tömeghadsereg intézménye hazánkban. Amellett, hogy sokak számára megkönnyebbülést jelentett a kötelező katonai szolgálat eltörlése (szüneteltetése), komoly kihívások elé állította a mindenkori katonai vezetést az új helyzet. Ennek az új helyzetnek az egyik fontos sarokpontja, hogy a katonai hivatás, mindamellett, hogy a professzionális katonaság haza iránti elkötelezettséget is követel, foglalkoztatási jelleget kap. Ez a foglalkoztatási jelleg pedig együtt jár a piac (jelen esetben a munkaerőpiac) diktálta feltételrendszerhez való rugalmas alkalmazkodással is. Ez az alkalmazkodás kiemelt tényezőként kell, hogy jelentkezzem. Kiemelt tényező, mert a tradicionálisan a társadalmak által megbecsült és stabil, akár élethosszig történő alkalmazást ígérő, közszféra, mára hazánkban például éppen az egyik vonzó tulajdonságát, azokat a bizonyos előjogokat veszíti el és csaknem azonos kondíciókat ígér, mint a versenyszféra. Ebben a folyamatosan változó környezetben kell jelenleg a honvédségnek megszereznie és nem utolsó sorban megtartania katonáit. A következő alfejezetekben a professzionális haderő legfontosabb szerkezeti és munkaerő-piaci jellemzőit mutatom be. 4.1
A professzionális haderő és annak állományszerkezete
Sok vita tárgya, hogy tulajdonképpen mit is jelent az, hogy professzionális hadsereg. A professzionális szó, hivatásos, szakértői, mesteri jelentésekkel bír.55 A Magyar Honvédségen belül a hivatásos jelző egy másik, a honvédséggel deklaráltan élethosszig tervezett szolgálatvállalást jelent, szemben a határozott idejű szerződéssel rendelkező állománnyal. A professzionalizmus talán megfelelőbb jelentésbeli alkalmazása a tárgyalt témában leginkább azt a magas szakmai tudást, ami az önkéntesség mellett a profi katona, és általa a professzionális haderő, szakszerű, gyors, hatékony katonai feladat végrehatását jelenti.56 „A hivatásos katona speciális hozzáértése megnyilvánul a hadsereg-működtetés képességében és az ehhez szükséges magas szintű szakértelmiségi tudás igényében. Az
55
Idegen szavak gyűjteménye. http://idegen-szavak.hu/professzion%C3%A1lis Letöltve: 2013.02.11. Komplexebben értelmezve a professzionalizmus speciális szakértelmet, széleskörű felelősséget és magas fokú elkötelezettséget jelent. 56
52
univerzális felelősség - túlmutatva a munkakörökhöz kapcsolható, egyszerű állampolgári felelősségen - több dimenziós, élet és halál kérdését széles értelemben magába foglaló, oszthatatlan döntési felelősséget is felölel. Az elkötelezettség - a hazához és a nemzethez való kötődésen túl - erős testületi szellem létezését is feltételezi. Ez képezi az alapját azon megpróbáltatások elviselése képességének, amire a háború kényszeríti a katonát.”57 Az
hivatásos
haderőbe
belépők
egyéni
motivációján,
felelősségtudatán
és
elkötelezettségén túl új és lényegében más elvárások58 fogalmazódnak meg a társadalom részéről is a professzionális hadsereggel szemben és a hivatásos hadsereg társadalmi integrációja szintén komoly kérdéseket hoz felszínre. Több tanulmány foglalkozik például azzal az egyébként nem bizonyított felvetetéssel, miszerint a hidegháború vége után az évtizedeken át erős katonai jelleget öltött társadalmakban, a társadalom jelentős hányada elfordult a fegyveres szervezetektől, ezen belül a hadseregtől is. 59 Fontos kérdés a haderő és társadalom viszonya tekintetében továbbá az is, hogy melyik társadalmi réteg érzi leginkább közel magához az önkéntes katonai szolgálatot. A harmadik, nem elhanyagolható terület, a mindenkori munkaerőpiac hatásainak megfelelő és rugalmas kezelése. A profi hadseregek állományának szerkezetére komoly befolyást gyakorol a politikai és társadalmi környezet, illetve fontos tényezőként az adott állam gazdasági lehetőségei és ezeknek a lehetőségeknek a változása is. Az elmúlt évtizedek hazánkban is alapvető változások éle állították a haderőt. A rendszerváltás előtti zárt, elkülönített csaknem társadalmon
belüli
társadalomban
élő
katonák
rövid
időn
belül
„egyenruhás
állampolgárokká” váltak. Ezzel párhuzamosan a hadsereg szintén hirtelen elvesztette kiemelt társadalmi szerepét is. A hadsereg alapvetően totális háborúra felépített állományszerkezete (kötelező katonai szolgálattal nagyszámú, folyamatosan rotálódó fiatal és egy alacsonyabb létszámú különböző szintű vezető, aki élethivatásként tekintett a szolgálatra) átalakult. Az átalakulás folyamatában vagy egyik okaként, változott a feladat és feltételrendszer és változott az állományszerkezet is. Ennek oka összetett, egyrészt
57
Az önkéntes haderő humánpolitikája - http://www.hrportal.hu/index.phtml?page=article&id=49069 Letöltve: 2010.05.10. 58 Nyilvánvaló társadalmi elvárás, hogy megfelelően felkészült, feladatait magas szinten ellátni képes katonák biztosítsák az ország függetlenségét. 59 Az önkéntes haderő humánpolitikája - http://www.hrportal.hu/index.phtml?page=article&id=49069 Letöltve: 2010.05.10.
53
funkcióváltozások és a modern harceljárások, illetve fegyverek megjelenése, másrészt a hadseregek másodlagos funkcióinak előtérbe kerülése. „Nagyobb hangsúlyt kaptak olyan korábban másodlagosnak tekintett funkciók, mint: ipari, civilizációs katasztrófák elhárítása; a természeti katasztrófák (árvíz, földrengés) következményeinek felszámolása; tevékenység tömeges baleset esetén; rendfenntartó tevékenység (ha a más szervek erőit meghaladja a feladat); és a már említett béketeremtő (kikényszerítő), békefenntartó.”60 Az átalakulás legjelentősebb mozzanataként az állományszerkezetből eltűntek a sorozás útján kötelezettek és megjelentek az önkéntes katonai szolgálatteljesítést vállalók. Foglalkoztatási szempontból ezért két csoport különül el. Az egyik csoport a hivatásos katonai állomány. Ez a csoport az, amely élethivatásként, nyugállományba vonulásáig kötelezi el magát és vállalja a katonai szolgálatot. Értelemszerűen ők szereznek pályájuk végén nyugdíjjogosultságot a szolgálat után. A másik csoport, amelynek tagjai határozott időre szerződnek a honvédséggel, a szerződéses katonai állomány. Ennek tagjai életpályájuk egy részére csatlakoznak a szervezethez és nyugdíjjogosultságuk csupán egy részét szerzik meg innen. Az átjárhatóság a szerződéses oldal irányából biztosított.61 A
modern
haderők
állományszerkezete
funkcionális
alapjaiban
is
változott.
Általánosságban, napjainkban ez a következőképpen strukturálódik: „1. A tiszti állomány a hadsereg katona állományának meghatározó tagja, magas szintű szakmai és általános műveltséggel rendelkezik. A legtöbb országban szakaszparancsnoki és ennél magasabb parancsnoki és szakbeosztást lát el, parancsnokságokon, törzsekben és más vezető szervekben, valamint intézményekben teljesít szolgálatot. Jog-és hatásköre alapján vezeti, irányítja az alegység, egység, magasabb-egység tevékenységét, biztosítja azok működőképességét, tervezési, szervezési, illetve ellenőrzési tevékenységet folytat. Általános jellemzőként fogalmazható meg, hogy felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkeznek és többségükben eleve tiszti beosztásra készülve lépnek be a hadseregekbe. Viszonylag kevés országban lehet nagyobb arányban átlépni a tiszthelyettesi pályáról a tiszti pályára és ott is elsősorban szaktiszti beosztásokba.
60 61
Krizbai János: A hadseregek működési, foglalkoztatási összefüggései a modern társadalomban A két kategória munkaügyi szempontból is elkülönül.
54
2. Jelentősen megváltozott a tiszthelyettesi állomány szerepe, funkciója és rekrutációja. (Különösen markánsak ezek a változások a volt VSZ tagállamokban, ahol meglehetősen ellentmondásos volt korábban a szerepük.) A legtöbb országban a hadsereg napi működésében vezető, biztosító funkciók ellátásában tevékenységük alapvető jelentőséggel bír. Az utóbbi években növekszik a szerepük a NATO vezetési rendszereiben, törzsbeosztásaiban is. Szakterületükön önálló feladatsorral, hatáskörrel és felelősséggel rendelkeznek. A legénység, a kis alegységek közvetlen békekiképzői, funkcionális összeköttetést biztosítanak a vezető-irányító tisztek és a végrehajtó legénység között. További fontos momentum, hogy az önkéntes haderőben döntően a legénységi állományból történik utánpótlásuk, biztosítva a kellő gyakorlati ismeret megszerzését. 3. A legénységi állomány az önkéntes alapon szerveződő rendszerben a katonai hierarchia alapját képező legnagyobb számú állománycsoport. Tagjai a honvédség szervezetében végrehajtó feladatokat látnak el, működtetik, kezelik, kiszolgálják a fegyverzeti-harci technikai eszközöket, elvégzik a katonai szervezetek tevékenységének biztosítását. Legjobbjaik számára van továbblépési lehetőség a tiszthelyettesi állománycsoportba.”62 Az ebbe az új struktúrába belépőkkel kapcsolatban ez előző időszakhoz képest (tömeghadsereg) más elvárások kerültek megfogalmazásra. Ezekkel az elvárásokkal kapcsolatban a legjelentősebb talán a 2003-ban megjelent tanulmánygyűjteményben Dr. Magyar László által említett amerikai példa: „A professzionális követelményeknek megfelelően senkitől nem igénylik, hogy szeresse is, amit csinál és kitartson mellette, de azt igen, hogy amit csinál – akár csak négy évig is - , azt profi módon tegye. A teljesítményorientált követelmény (évente újra kezdődő pontozásos értékelés) majdnem egyenes következménye, hogy aki jó eredményt ér el, az valószínű profi a munkaterületén, jogosult az előléptetésre, meg is szereti munkáját és ki is tart mellette. De aki nem teljesít…némi türelmi idő után elköszönnek tőle.”63 4.2
A professzionális haderő és a munkaerőpiac
Az önkéntesség megjelenésével az állomány szükséges létszámának biztosítása tekintetében a haderő amellett, hogy teljes mértékben kilép a munkaerőpiacra, néhány régióban meghatározó foglalkoztatóvá válhat. A munkaerő-piaci jelenléttel, foglalkoztatás szempontjából, a haderő gyakorlatilag piacgazdasági mechanizmusok alapján is kell,
62
Krizbai János: Humánerőforrás menedzsment Magyar László: Sorozott, zsoldos, hivatásos, önkéntes és professzionalista – Hadtudományi tájékoztató 2003/1 p.116. 63
55
működjön. Ezzel párhuzamosan a megfelelő mennyiségű és nem utolsó sorban minőségű, önkéntes megszerzése és megtartása érdekében, hatékonyan kell reagálnia és válaszolnia a munkaerőpiac mindenkori kihívásaira. Ezeket a kihívásokat némileg bonyolítja a haderő speciális munkaerőigénye is. Speciális mert egyrészt komoly egészségügyi, fizikai és nem utolsó sorban pszichikai követelményeknek kell megfelelnie a jelentkezőknek, másrészt a katonai pálya sajátosságai alapján a megszerzett munkaerő egy részét néhány év után vissza kell bocsátania a munkaerőpiacra. 4.2.1 A
hivatásos
haderő
munkaerőpiacon
betöltött
szerepét,
sikerességét
alapvetően befolyásoló tényezők
A munkaerőpiac helyzete: milyen mechanizmusok mentén működik a munkaerőpiac, mik az aktuális trendek, milyen összetételű (életkor, képzettség stb.) munkavállalók vannak jelen a piacon, milyenek a versenytársak.
A gazdasági tényezők: mennyire versenyképes a haderő által kínált jövedelem azokban a szegmensekben ahol munkakínálattal van jelen a hadsereg; mennyire stabil az a juttatási rendszer, és milyen előrejutási lehetőségeket tartalmaz, amelyet kínál; milyen munkafeltételeket képes biztosítani a hadsereg.
A politikai és jogi környezet, amely keretet ad a hadsereg működésének: milyen elvárásokat fogalmaz meg a politikai vezetés a haderő számára és ehhez milyen anyagi és erkölcsi támogatást nyújt; milyen jogi szabályzók szabályozzák a feladatellátást és mik azok az esetleges jogi keretek amelyek között az adott feladatokat végezni kell.
A kulturális háttér: milyen fokú a katonai pálya társadalmi megbecsülése; milyen a szervezeti kultúra.
A közszférában történő munkavállalás több szempontból is vonzó volt hosszú éveken keresztül. A biztos munkahely, a legtöbb területen lévő hierarchikus felépítés sokak számára jelentett az elképzeléseinek leginkább megfelelő munkát. Napjainkban azonban legtöbb országban jelentős leépítés folyik az állam által fenntartott intézményekben. Sok kormány próbál megtakarítani az állami költségvetések számára a közszféra átalakításával, racionalizálásával, amelyek sok esetben létszámcsökkentéssel, vagy a közért dolgozóknak adott különböző kedvezmények karcsúsításában jelentkeznek. Ez a folyamat nem erősíti a munkaerőpiacon lévő hivatásos haderő piaci kondícióit sem. Azokban az országokban ahol
56
a hadsereg komplex kínálattal jelenik meg a munkaerőpiacon lehetségessé válik a már említett létszám- és minőségigény kielégítése a katonai szervezetek számára. Természetesen a haderő munkaerő-piaci kondíciója szempontjából fontos a már tárgyalt politikai környezetet és a hadsereg társadalomban elfoglalt helye is. Ebből a szempontból fontos kérdés, hogy azok a társadalmi rétegek, amelyek bármilyen okból kifolyólag elutasítják, a haza katonai szolgálatát mennyire érzik magukénak az ilyen típusú (önkéntes vállaláson alapuló) hadsereget és ebből kifolyólag milyen társadalmi presztízzsel ruházzák fel ezt a fajta (az önkéntes katonai) szolgálatot. E gondolat mentén továbbhaladva valószínű, hogy a társadalom támogatása, elismerése, megbecsülése tudatában az önkéntes szolgálatot vállalókban egy bizonyos idő eltelte után kialakulhat az a valós elkötelezettség és erős testületi szellem, amely amellett, hogy elősegíti a haderő valóban professzionális működését, vonzóvá teszi az önkéntes katonai szolgálatot a munkaerőpiacon. Nyilvánvalóan nagyon fontos a fent említett társadalom és haderő közötti viszony, illetve a professzionális szolgálat vállalásának motivációja a tárgyalt témában, azonban a legfontosabb, hogy a mindenkori politikai vezetés hogyan gondolkodik a haderőről. A politikai vezetés mondja meg ugyanis, hogy pontosan mit vár el a hadseregétől, kivel, hol és milyen módon kívánja biztosítani az országvédelmi feladatokat és természetesen mindezekhez milyen anyagi forrásokat biztosít. Ez sarokpontja a honvédség és munkaerőpiac kapcsolatának is. 4.2.2 A megfelelő létszámú és képzettségű önkéntes biztosításának stratégiai kérdései A kérdéskört kettő részre osztom. Egyrészt fontos, hogy a haderő béke időszakban lévő feladatait biztosító létszám és minőség rendelkezésre álljon, másrészt szükséges egy megfelelően kiképzett tartalékállomány megléte is, amely a minősített időszakok feladatellátását biztosítja. A békeidőszakban élő katonai szervezetek emberi erőforrás igényének kielégítése részletekre lemenő, átgondolt, a mindenkori kihívásokra válaszolni képes humánerőforrás gazdálkodás útján lehetséges. A gazdálkodás szó különösen hangsúlyos e tekintetben. Napjainkban minden állam számára kiemelkedő fontossággal bír a költséghatékonyság és ez igaz a humánerőforrás gazdálkodás tekintetében is. Nem mindegy ugyanis, hogy milyen feladatot kivel, mennyi idő alatt és a rendelkezésre álló technikai háttér milyen fokú kihasználtsága és amortizációja mellett végeztetem. Fontos továbbá, hogy mennyit fordítok 57
az egyes személyekre (bér, képzés stb.) és ezzel párhuzamosan a technikai háttér biztosítására (eszközök, fegyverzet stb.). Módosító tényezőként léphet fel a mindenkori humánerőforrás gazdálkodást a különböző nemzetközi szerződéseken alapuló katonai kötelezettségvállalások, a technikai eszközök, a fegyverzet modernizálása, az esetleges jogszabályi környezet változása során fellépő erőforrásigény-változás. Amellett, hogy a haderő a mindenkori munkaerőpiacról biztosítja létszámszükségletét, elengedhetetlen egy stabil utánpótlásbázis kialakítása is. Ezt a bázist hatékonyság szempontjából egy alulról építkező, hosszú távú koncepció véghezvitele útján lehet létrehozni. Ennek a létrehozásához járulnak hozzá például a különböző katonai ifjúsági programok. A minősített időszakok létszámszükséglete egyrészt az önkéntes tartalékos állománnyal, másrészt (háború esetén) a kötelező katonai szolgálat visszaállításával biztosítható. A békeidőszakban
élő
tartalékos
rendszerrel
kapcsolatban
államonként
különböző
megoldások figyelhetőek meg, viszont a legtöbb ország törekszik arra, hogy a hivatásos hadseregben már szolgálatot teljesített (felkészített, kiképzett) állomány lehető legnagyobb hányada a hivatásos szolgálatból történő kilépés után tartalékállományban maradjon. 4.3
A Magyar Honvédség humánpolitikája és sajátos munkaerő-piaci helyzete
A rendszerváltással, illetve az önkéntes vállaláson alapuló katonai szolgálat bevezetésével a Magyar Honvédségnek az alapvető rendeltetésnek való megfelelés mellett megjelent egyéb hosszú távú célok elérése és ezek eredményeinek fenntartása érdekében több, a kötelező katonai szolgálat idején még nem jelentkezett lépést meg kellett tenni. Ezek közül a legfontosabbak talán a szövetségi rendszerekhez (NATO, EU) történt csatlakozással kapcsolatos feladatok, követelmények, de természetesen megjelent a magyar munkaerőpiac sajátosságaihoz való alkalmazkodás, illetve az önkéntesség bevezetésével együtt járó struktúraváltás indukálta változásokhoz való alkalmazkodás fontossága is. A Magyar Honvédség tekintetében természetesen szintén érvényesülnek a fejezetben már említett hatások. Sajnálatos módon hazánkban az önkéntességen alapuló szolgálatvállalás alapjainak letétele szerencsétlenül párhuzamos pályára került a szervezet átalakításával is. Ezt azért fontos kiemelni, mert az átalakítások során jelentkező létszámcsökkentések nagymértékben érintették az önkénteseket is. Az a furcsa helyzet állt elő, hogy a folyamatosan operatív szinten meglévő létszámhiány mellett nagy tömegek kerültek ki (mintegy belső törvényi szabályozási kényszer hatására) a szervezetből. A
58
kiáramló szakértelem mellett komoly befektetett munka, idő és anyagi ráfordítás veszett így el. A szervezet rendelkezik stratégiával a humánerőforrás biztosítása érdekében, de annak ellenére, hogy próbálja ezt a mindenkori kihívásoknak megfelelően módosítani különböző intervallumokban véleményem szerint komoly problémák jelentkeznek. Az első időszakban talán leginkább a minőség kérdése vetődhetett fel problémaként, de például a munkaerő megtartásának problémája a kezdetektől fogva jelen van. A szervezet céljainak állandósága a fejlődés irányának pontos meghatározása alapvető kérdés a humánstratégia vonatkozásában. Természetesen a stratégiának megfelelő rugalmasságot is kell magában hordoznia, de a gyakori változások a honvédség alapvető céljai tekintetében nem feltétlenül támogatják a humánstratégia végrehajthatóságát (éveken keresztül éves intervallumokban volt meghatározva a Magyar Honvédség humánstratégiája, majd közép és hosszú távú stratégiák váltották egymást. Jelenleg 2021-ig van meghatározva a honvédség humánerőforrás stratégiája). Jellemzően több szomszédos ország haderejéhez hasonlóan véleményem szerint a Magyar Honvédség hosszú évek óta alulfinanszírozott. Ebből kifolyólag több területen az éppen aktuális anyagi lehetőségek és a mindenkori politikai és katonai vezetés alkotta prioritás
alapján
történtek
kényszerintézkedések.
Humánerőforrás-gazdálkodás
tekintetében ezek a lehetőségek, a külső és belső tényezők változása indukálta helyzetek nem minden esetben lettek megfelelően lekövetve. Belső tényezők tekintetében a struktúraváltozásokat említeném, de a technika változásának humánerőforrásra gyakorolt kihívásai is fontosak. Mindkét változás tekintetében az állomány át- és továbbképzése, illetve a szervezetben maradni nem tudók vagy nem akarók munkaerőpiacra történő visszahelyezése tekintetében lehettek hiányosságok. Külső tényezőként legfontosabb a gazdasági változások hatásaként megjelent állami szervezetek irányában történt forráscsökkenés vagy szintén a gazdaság indukálta munkaerő-piaci változások. Nyilvánvalóan ennek kezelése összetett feladat és csupán humánstratégia szintjén nem kezelhető. A jövő szempontjából elengedhetetlenül fontos kialakítani:
a szükséges állomány megszerzésének világos feladatrendszerét;
a megszerzett munkaerő hatékony képzését és szintén hatékony alkalmazását;
a pálya sajátossága okán a határozott idő után kiválók visszaillesztésének 59
rendszerét;
a szintén megfelelő számú és felkészültségű tartalékállomány biztosításának feladatrendszerét;
Mindezek végrehajtásához természetesen szükséges egy bizonyos fokú előrelátás és nem utolsó sorban egy gazdasági stabilitás is. 4.4
Részkövetkeztetések Az önkéntes vállaláson alapuló szolgálatteljesítés bevezetése komoly kihívások elé állítja a haderők humánerőforrás-gazdálkodásával foglalkozókat. Annak ellenére, hogy létszám tekintetében általában a tömeghadsereg létszámának sok esetben csupán a töredékét kell biztosítani, több tényező is nehezíti ezt a folyamatot. Fontos tényező a társadalom hozzáállása a katonai szolgálathoz. Különösen azért, mert az erősen militarizált társadalmak átalakulása után a lakosság legtöbb országban elfordult a fegyveres erőktől. Ezért óriási felelőssége van a politikai döntéshozóknak is. Egyrészt abban a tekintetben, hogy pontosan megfogalmazzák az elvárásaikat a fegyveres erők vonatkozásában, másrészt, hogy ezeknek megfelelő financiális hátteret biztosítsanak és nem utolsó sorban, hogy meglévő eszközeikkel törekedjenek a honvédelem és a honvédség társadalmi szükségességének elfogadtatására.
A professzionális hadseregek működésben és állományszerkezeben is eltérnek a kötelező katonai szolgálatteljesítésen alapuló tömeghadseregektől. Ennek okai nem csupán a létszámbeli csökkenésben keresendők, hanem a gazdasági és társadalmi változások, a feladatrendszer és a technikai modernizáció is szerepet játszanak benne. Egyik legfontosabb változásként megjelennek az önkéntes katonák és ezzel párhuzamosan a határozott idejű foglalkoztatás intézménye is.
Munkaerő-piaci szempontból lényeges, hogy a már említett társadalom mely rétegei érzik magukénak leginkább az önkéntes katonai szolgálat vállalását. A haderő munkaerőpiacon való sikeressége szempontjából alapvető fontosságú: a munkaerőpiac helyzete, a gazdasági tényezők, a politikai és jogi környezet és kulturális háttér.
A Magyar Honvédség sajátos munkaerő-piaci helyzete szintén a politikai, társadalmi és gazdasági átalakulások következtében formálódott. Sikerességét 60
komolyan befolyásolja és behatárolja az állami finanszírozás mértéke. Ez kihat a legfelsőbb szintű stratégiákra és természetesen az operatív szinten történő végrehajtásra egyaránt. A változások (stratégiai, technikai) és a financiális háttér csökkenése lekövetése több humánerőforrás gazdálkodási területen nem került pontos lekövetésre.
61
5. A MAGYAR HONVÉDSÉG JELENLÉTE A DÉL-ALFÖLD RÉGIÓBAN64 Magyar Honvédség közel 3600 főt foglalkoztat a Dél-Alföld régióban. A régióban található a honvédség repülőezrede (MH 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázis), a legnagyobb dandár (MH 5. Bocskai István Lövészdandár) jelentős része, illetve az egyetlen önálló műszaki alakulat is (MH 37. II. Rákóczi Ferenc Műszaki Ezred). A nagy létszámú alakulatok mellett több katonai szervezet kihelyezett alegysége is szolgál a DélAlföldön. Ezek: a MH 43. Nagysándor József Híradó és Vezetéstámogató Ezred, a MH 54. Veszprém Radarezred, a MH Veszélyesanyag Ellátó Központ65, a MH Logisztikai Ellátó Központ66, a MH Légijármű Javítóüzem, a MH Honvédkórház, MH Hadkiegészítő és Központi Nyilvántartó Parancsnokság a HM Tábori Lelkészi Szolgálat és a MH Katonai Közlekedési Központ. A fentiekből jól látható hogy a katonai szakterületek széles köre megjelenik a régió alakulatainál. Nyilvánvalóan az említett területeken szolgálók legmeghatározóbb létszámban a nagyobb alakulatoknál találhatóak és úgy tűnhet, hogy például az egy-két beosztással jelenlévő MH Tábori Lelkészi Szolgálat nem meghatározó tényező a témával kapcsolatban, viszont jelenlétük, bárhogy is közelítjük meg a kérdést, szélesíti a honvédség munkaerő-piaci kínálati listáját. 5.1
A Dél-Alföld régióban jelenleg szolgálatot teljesítő állomány általános jellemzői
Az alábbiakban, a Dél-Alföld régióban jelenleg szolgálatot teljesítők (aktív katonai szolgálatot teljesítők és közalkalmazotti jogviszonyban lévők) általános mutatóit vizsgálom. A munkavállalás, illetve a szolgálatellátás tekintetéből leginkább fontosnak ítélt mutatók alapján bemutatom a jelenlegi állománykategória-összetételt, az életkori megoszlást, illetve a foglalkoztatottak állandó lakóhelyének elhelyezkedését, mint általam fontosnak ítélt tényezőt. 5.1.1 A szolgálatot teljesítők állománykategória szerinti megoszlása A Magyar Honvédség mindösszesen 3593 főt foglalkoztat a régióban jelen lévő alakulatainál, alegységeinél (az alakulatok részletes statisztikái a 7. számú mellékletben találhatóak). Ez a létszám az alábbiak szerint oszlik meg: Hivatásos katona: 1144 fő Szerződéses katona: 1965 fő 64
A fejezethez az adatokat, a HVK Személyzeti Csoportfőnök engedélyével a Magyar Honvédség Hadkiegészítő és Központi Nyilvántartó Parancsnokság (Továbbiakban: MH HKNYP) biztosította 65 2013-ban névváltozás: MH Anyagellátó Központ Hetényegyháza 66 2013-ban névváltozás: MH Anyagellátó Központ Kalocsa
62
Közalkalmazott: 484 fő
A régióban szolgálatot teljesítők állományviszony szerinti megoszlása (%)
Közalkalmazott 13%
Hivatásos katona 32%
Szerződéses katona 55%
17. ábra Adatok: MH HKNYP Szerkesztette: szerző Az állomány 87%-a katona, a fennmaradó 17% (484 fő) közalkalmazotti státuszban dolgozik a Magyar Honvédségnél. A katonaállomány megoszlása szerint 32% hivatásos, míg 55% szerződéses jogviszonyban szolgál. Jól látszik, a szerződéses állomány túlsúlya a kimutatásban. Nyilvánvalóan legnagyobb számban végrehajtói szinten jelenik meg ez a létszám (legénységi állomány, altiszti állomány), a különböző tiszti rendfokozati kategóriákban leginkább hivatásos katonák szolgálnak. A közalkalmazotti állomány aránya nem éri el a 20%-ot. Annak ellenére, hogy a közalkalmazottak foglalkoztatása költségvetési szempontból kedvezőbb (alacsonyabb bért kell számukra biztosítani), nagyobb számban történő alkalmazásuk éppen a szervezet feladatrendszeréből adódóan, alakulatok szintjén nem megoldható.67 Az
állománykategóriák
vonatkozásában
az
altiszti
és
legénységi
állomány
(gyakorlatilag az operatív szint) aránya 73%. A tisztek aránya 14%, a közalkalmazottak pedig az összlétszám 13%-át teszik ki.
67
Szélesebb körű alkalmazásuknak több foglalkoztatási és munkaügyi korlátja is van.
63
A szolgálatot teljesítők állománykategória szerinti megoszlása (%) Tiszt 14%
Közalkalmazott 13%
Altiszt 32%
Legénység 41%
18. ábra Forrás: MH HKNYP Szerkesztette: szerző 5.1.2
Az állomány nemek és életkorok szerinti megoszlása
A Dél-Alföld régióban a honvédséggel munkajogviszonyban lévő állomány (teljes állomány) tekintetében a férfiak aránya 82%, a nőké 18%.
A férfiak és nők aránya a teljes foglalkoztatotti létszám tekintetében (%) nő 18%
férfi 82%
19. ábra Forrás: MH HKNYP Szerkesztette: szerző Amennyiben csupán a katonaállományt vizsgáljuk ez az arány 86% a férfiak és 14% a nők tekintetében.
64
A férfiak és nők aránya (katonák) (%) nő 14%
férfi 86%
20. ábra Forrás: MH HKNYP Szerkesztette: szerző A foglalkoztatottak életkora az alábbi megoszlást mutatja: az átlagéletkor 34,4 év. Ez egy fiatal összetételű állományt jellemez.
A szolgálatot teljesítők átlagéletkora (év) 36,5
36,1
36 35,5 35 34,5 34
34,4 33,9
33,9
tiszt
altiszt
33,7
33,5 33 32,5 legénység
közalkalmazott
össz.átlag
21. ábra A szolgálatot teljesítők átlagéletkora Adatok: MH HKNYP Szerkesztette: szerző Megállapítható, hogy amíg a legmagasabb átlagéletkorral a közalkalmazotti állomány rendelkezik addig a legalacsonyabb a legénységi állományé. Érdekes, hogy a tiszti, illetve altiszti állomány átlagéletkora tized pontosságra megegyezik. A legénységi állományt tovább vizsgálva megállapítható, hogy az ebben az állománykategóriában szolgálók döntő többsége (43%) 30 és 40 éves életkor közötti.
65
A legénységi állomány életkori megoszlása (%) 50
43
40 28,5
30 20
15 9,9
10
0,8 0 18-25
25-30
30-40
40-50
50-
22. ábra Adatok: MH HKNYP Szerkesztette: szerző Az altisztek esetében szintén a 30 és 40 éves állomány létszáma a meghatározó (66,7%), sőt ennél az állománykategóriánál még szembetűnőbb az említett életkorok legénységi állománynál is szembetűnőbb aránya. Az altisztek vonatkozásában a statisztikai adatok egyértelműen arra vezethetőek vissza, hogy a rendszerváltás után az átalakítások, az elmúlt időszakban pedig a katonai szolgálatvállalással kapcsolatos törvényi szabályzók változása miatt, sok esetben tömegesen hagyták el a szervezetet a nyugállományba vonuláshoz szükséges minimális szolgálati idő (25 év) megszerzése után az altisztek (ne felejtsük el, hogy hosszú évekig az altiszti állomány túlnyomó többsége hivatásos katona volt). A legénységi állomány átlagéletkorát valószínűleg nagyrészt a már 5-8 évnél régebben szolgálók átlagéletkora határozza meg (a felvett legénységi állomány átlagéletkorának csökkenését lásd a későbbiekben).68 Ez azt is jelentheti, hogy a 2000-es évek végéig a 30-as éveiben járó réteg önkéntes katonai szolgálatvállalási
hajlandósága
volt
a
leginkább
meghatározó
a
régióban.
Motivációjuk egyrészt valószínűleg összefügg mobilitási hajlandóságukkal, illetve bizonyára szerepet játszott a szervezethez történt csatlakozásukban, hogy a honvédség által fizetett bérek vásárlóértéke régiós szinten megfelelő, illetve elfogadható volt. Nem utolsó sorban (ez a téma akár később külön vizsgálat tárgyát is képezhetné) a legénységi állomány egy részének megélhetését sok esetben nem a laktanyákban
68
A későbbiekben még szintén megemlítésre kerül, hogy a jelenlegi szabályzók okán (leszerelési segély) pontosan ez az állomány az aki a kiváláskor kapott nagyobb összeg miatt elhagyja a katonai szervezeteket.
66
megkeresett bér, hanem a kötelező munkaidő után segéd, illetve szakmunkás munkakörökben megkeresett kiegészítő jövedelem biztosítja még napjainkban is.
Az altiszti állomány életkori megoszlása (%) 80 66,7
70 60 50 40 30 20 10
14,7
10,1
5,3
3
0 20-25
26-30
31-40
41-50
50-
23. ábra Adatok: MH HKNYP Szerkesztette: szerző
A tiszti állomány tekintetében szintén a 30 és 40 év közötti korosztály a meghatározó (51,5%). Érdekes, hogy az 50 év felettiek aránya nem éri el a 2%-ot (1,8%)! A tiszti állomány életkori megoszlása tekintetében szintén meg kell említeni, hogy az altisztekhez hasonlóan, az átszervezések és a törvényi szabályzók a pályaelhagyás irányába
terelték
ezt
az
állományt
is.
Nyilvánvalóan
döntő
többségük
nyugállományba vonult, mivel a nyugdíjszámítási szabályok sok esetben kedvezőbb havi bevételt eredményeztek számukra, mintha tényleges állományban maradnak (főtisztek esetében sok esetben a társadalombiztosítási nyugdíjmaximum került számfejtésre).
A tiszti állomány életkori megoszlása (%) 60
51,5
50 40 30
24,9
21,6
20 10
1,8
0 23-30
31-40
41-50
50-
24. ábra Adatok: MH HKNYP Szerkesztette: szerző
67
A közalkalmazottak tekintetében a 40 év feletti állomány a legjelentősebb létszámú (65,7%) és itt is leginkább az 50 év felettiek száma a mérvadó. Ez a nagy különbség a katona és a közalkalmazotti állomány vonatkozásában, egyrészt valószínűleg az eddig jelentősen eltérő nyugdíjszabályok miatt keletkezett, másrészt valószínűleg magas a régióban a közszférában történő munkavállalás lehetőségének munkaerő-piaci értéke. Ebből következik, hogy a közalkalmazotti állomány tekintetében valószínűleg hosszabb a munkaerő forgásának időintervalluma, így ebben a foglalkoztatási kategóriában nem folyamatosan megújuló a honvédség munkaerő-piaci igénye.
A közalkalmazotti állomány életkori megoszlása (%) 36,9
40 35
28,8
30
25,1
25 20 15 10
8,8
5 0 20-30
31-40
41-50
50-
25. ábra Forrás: MH HKNYP Szerkesztette: szerző
5.1.3 A foglalkoztatottak állandó lakóhely szerinti megoszlása Az állandó lakóhelyek szerinti megoszlás vizsgálatát abból a szempontból tartom fontosnak, miszerint a magyar munkavállalói korú népesség, földrajzi mobilitási hajlandósága alacsony és ez egyik oka lehet a különböző régiók közötti sokszor jelentős foglalkoztatási mutatói és még inkább a munkanélküliség tekintetében (lásd: 2. és 3. fejezet). Az állandó lakóhelyeket a régió szintjén (megyénként), a rendelkezésemre bocsátott kimutatásokat elemezve megállapítható, hogy a Dél-Alföld régióban a honvédség által foglalkoztatott állomány döntő többségének (86%) a régión belül van állandó lakhelye bejelentve.
68
A Dél-Alföld régióban a MH-gel munkaviszonyban lévő állomány állandó lakóhelyének megoszlása (régió tekintetében) (%) Más régiók 14%
Dél-Alföld régió 86% 26. ábra Forrás: MH HKNYP Szerkesztette: szerző
Amennyiben a régión belül tovább vizsgáljuk a témát szembetűnő, hogy amíg BácsKiskun és Csongrád megyéből majdnem azonos mértékben, addig Békés megyéből csupán az állomány 14%-ka van jogviszonyban a honvédséggel. Békés megyében jelenleg a MH 54. Veszprém Radarezred, illetve a MH Hadkiegészítő és Központi Nyilvántartó Parancsnokság állományából szolgálnak. Abból a szempontból is érdekes Békés megyeiek relatíve alacsony aránya, mivel például a szentesi és a hódmezővásárhelyi alakulat is Csongrád megye Békés megyével közvetlenül határos területén állomásozik, így viszonylag rövid távolságokról megoldható lehet akár a napi ingázás is. Ennek oka egyrészt adódhat abból, hogy a honvédség esetlegesen nem megfelelő intenzitással toboroz a megyéből, másrészt elképzelhető, hogy az önkéntes katonai szolgálat iránti érdeklődés alacsony békésben. Közvetettebb hatásai lehetnek még a bérezésnek is (a későbbiekben foglalkozom a témával). A honvédségnél elérhető jövedelem elképzelhető, hogy éppen a megye foglakoztatási problémáiból adódóan, nem jelent előrelépést sokak számára a katonai szolgálattal szerezhető jövedelem.69 Nem utolsó sorban szerepet játszhat, hogy a nagyszámú képzetlen munkavállalói réteg sok esetben nem felel meg csak az alapfokú végzettséggel rendszeresített beosztásokra, amelyek éppen a szintén nagyszámú végzettséggel nem rendelkező jelentkező miatt telítettek.
69
Olyan pénzügyi helyzetben élnek sokan, hogy például a legénységi beosztásokban kapható nettó illetmény semmiféle előrelépést nem eredményezne anyagi helyzetükön, vagyis az állami transzferek, illetve az alkalmi és idénymunkák nagyságrendileg magasabb bevételt jelenthetnek.
69
A Dél-Alföld régióban szolgálatot teljesítők és állandó lakóhellyel rendelkezők megyénkénti megoszlása (%)
Csongrád megye 41%
Békés megye 14%
Bács-Kiskun megye 45%
27. ábra Forrás: MH HKNYP Szerkesztette: szerző
5.2
A munkaerő megszerzése és megtartása
A Dél-Alföld régióban lévő katonai szervezetek létszámigényét a régióba települt toborzóirodák hivatottak kielégíteni. A 2012. évben 724 fő jelentkezett önkéntes katonai szolgálatra a régióban. A jelentkezők közül 146 fő került a honvédség állományába. Ez a jelentkezők 20,1%-a. Az állományba vettek döntő többsége (78%) a régión belül állomásozó alakulatok létszámát növelte. Csupán alig több mint 20% (22%) azoknak az aránya, akik a régióból más, a régión kívül lévő alakulatoknál vállaltak szolgálatot.
A 2012. évben katonai szolgálara felvettek Dél-Alföld régió (%) régión kívüli katonai szervezethez 22% régiónban lévő katonai szervezethez 78%
28. ábra A Dél-Alföld régióból katonai szolgálatra felvettek 2012. Forrás: MH HKNYP Szerkesztette: szerző
70
Megyénként vizsgálva megállapíthatjuk, hogy Békés megyében legmagasabb (33%) azoknak a száma, akik nem a régióban választottak katonai szervezetet szolgálati helyül.70 A sorban következő Bács-Kiskun megye tekintetében ez az arány 29%. Itt jelentős a Budapesten elhelyezkedők száma. A főváros a megyéből autópályán egyszerűen és gyorsan megközelíthető, így a szolgálati helyre történő eljutás akár napi szinten történő ingázás esetén sem okoz nagy problémát. Legkevesebben (14%) Csongrád megyéből gondolták, hogy átlépik a régiós határt. Ennek egyik oka lehet, hogy Csongrád megyében kettő nagyobb katonai szervezet is állomásozik, így sok esetben rövid idejű ingázással megoldható a munkába járás.
29. ábra A 2012. katonai szolgálatra felvettek Dél-Alföld régió megyénként 2012. Forrás: MH HKNYP Szerkesztette: szerző
Az állományba vettek életkorát tekintve az alábbi ábrán láthatjuk, hogy leginkább a 25 év alatti korosztályból kerültek ki azok a katonák (74%) akik 2012-ben csatlakoztak a honvédséghez, a régióban. Legalacsonyabb a 36 éves életkor feletti szolgálatvállalók száma (10%). A 26-35 év közöttiek a 16%-át teszik ki a szolgálatot vállalóknak. Amint már azt az előző fejezetben is elemeztem a statisztikai adatokból az olvasható ki, hogy elindult egy eltolódás a fiatal (25 év alatti) korosztály irányába. Ennek okai között a már említett anyagi okok (amíg egy pályakezdő fiatal számára megfelelő lehet a jelenleg biztosított jövedelem, egy családot eltartó munkavállaló már nem biztos, hogy boldogul azzal), a pályakezdő munkanélküliek magas régiós aránya játszhatják a legnagyobb
70
A HKNYP nyilvántartása szerint a Békés megyéből legtöbben Szolnokon (Észak-Alföld régió) kerültek beosztásba.
71
szerepet. Ez az életkori eltolódás véleményem szerint pozitív hozadékkal bír a honvédség tekintetében.
A 2012. évben felvettek életkora Dél-Alföld régió (%) 36 év felett 10% 26-35 év 16% 25 év alatt 74%
30. ábra A Dél-Alföld régióban katonai szolgálatra felvettek életkori megoszlása 2012. Forrás: MH HKNYP Szerkesztette: szerző
31. ábra A Dél-Alföld régióban katonai szolgálatra felvettek életkori megoszlása megyénként 2012. Forrás: HKNYP Szerkesztette: szerző
Megyénként vizsgálva megállapíthatjuk, hogy legnagyobb arányban Bács-Kiskun megye tekintetében (93%) vannak a 25 év alatti önkéntesek. Ez azért is érdekes, mivel az 72
utóbbi évek egyik legnagyobb beruházása (Mercedes-Benz) éppen ebben a megyében valósult meg ami 3000 fő számára teremtett munkalehetőséget. Szintén ebből a megyéből kerültek beosztásba a legkevesebben a 36 év felettiek közül (2%), de Békés megyéből szintén viszonylag alacsony az arányuk (4%) az ebből az életkorból bekerülőknek. Érdekes azonban, hogy Csongrád megye tekintetében a 36 év felettiek aránya (a bekerülők között) a másik két megyéhez mérten kiugróan magas (18%). Ennek oka szintén összetett lehet. Egyrészt elképzelhető, hogy a Csongrád megyében működő vállalatok, vállalkozások érdeklődése a fiatalabb korosztály felé fordult. Ezt kiválthatta például a pályakezdők foglalkoztatásának állami támogatása, de nem zárható ki, hogy ebben a megyében élnek, legnagyobb számban azok a 36 év feletti munka nélkül lévők, akik az állami támogatásokért kötelezően teljesítendő közmunkaprogramok helyett inkább az önkéntes szolgálatot választották. Nem zárható ki természetesen az sem, hogy a megyében lévő alakulatok képzettségi igényeinek az ebbe a korosztályba tartozók feleltek meg a másik két megyéhez mérten nagyobb arányban. Iskolai végzettség tekintetében legmagasabb számban a középfokú végzettséggel rendelkezők kerültek a régió katonai szervezeteihez (77%). Viszonylag alacsony a felsőfokú végzettséggel rendelkezők száma (4%), csupán alapfokú tanulmányokkal az állományba vettek 19%-a rendelkezett 2012-ben.
Az állományba vettek iskolai végzettsége Dél-Alföld régió 2012. felsőfokú 4%
alapfokú 19%
középfokú 77%
32. ábra A Dél-Alföld régióban katonai állományba vettek iskolai végzettsége 2012. Forrás: MH HKNYP Szerkesztette: szerző
Megyénkénti bontásban vizsgálva kiderül, hogy amíg a felsőfokú végzettségűek aránya Békés megye tekintetében a legmagasabb (7%), addig Csongrád megyéből került a katonai szervezetekhez a legtöbb alapfokú végzettségű katona (27%). A felsőfokú végzettségűek 73
döntő többsége nem végzettségének megfelelő munkakörben tevékenykedik (ez adott esetben feszültségeket is okozhat). Érdekes, hogy Békés megyéből a legjelentősebb a felsőfokú végzettséggel állományba vettek száma, ami valószínűleg a megye országos viszonylatban is alacsony foglalkoztatási mutatóira vezethető vissza. Az alapfokú végzettséggel rendelkezők számának Csongrád megyei emelkedése szintén a megye foglalkoztatási helyzetéből adódhat. Amint azt az előző fejezetekben már elemeztem, Csongrád megye foglalkoztatási mutatói régiós szinten a legjobbak. Az ebben a megyében felvett, középfokú végzettséggel rendelkezők arányából arra következetek, hogy az alakulatok a jelentkezők kiválasztásakor inkább a magasabb végzettséggel rendelkezők közül választanak (a jelentkezők 48%-a volt alapfokú, 50% középfokú végzettségű; a felvettek tekintetében 77% középfokú és 19% alapfokú iskolai végzettségű), illetve nagyobb számban vannak azok a beosztások amelyek valamilyen képzettséget igényelnek már belépéskor.
33. ábra Az állományba vettek megoszlása iskolai végzettség szerint megyénként. Dél-Alföld régió 2012. Forrás: MH HKNYP Szerkesztette: szerző
A katonai szolgálatot vállalók nemenkénti megoszlása tekintetéeben 2012-ben túlnyomó többségében férfiak kerültek állományba (94%). Ennek okai valószínűleg nem csupán a női jelentkezők számának csökkenésében keresendő. Nem volt továbbá 74
semmiféle változás a felvételi kritériumokban sem. Az okok között valószínűleg leginkább szintén az üres beosztások képzettségi igénye játszott szerepet. A régióban működő toborzó irodák vezetői (személyesen folytattam velük le több beszélgetést a témában) szerint a leginkább női katonák számára alkalmas (parancsnoki megítélés) beosztások feltöltésre kerültek és a nők munkaerő-piaci helyzete miatt kevesebb a kilépő katonanő. Az üres beosztások között viszont túlnyomó számban a különböző tehergépjárművezetői pozíciók találhatóak,71 a nehezebb fizikai követelményekkel járó beosztásokba (főfegyverkezelő, hidász stb.) pedig a parancsnokok elsősorban férfiakat keresnek.72 Az utóbbi időszak érdekessége azonban az is, hogy a számukra felajánlható beosztások körének szűkülése miatt, megnőtt azoknak a nőknek a száma, akik éppen a katonai alkalmazás feltételeinek való megfelelés céljából, magasabb kategóriás gépjárművezetői vizsgát tesznek és szolgálatra jelentkeznek. Vagyis a honvédség igénye bizonyos szinten hatást gyakarol a régió képzési rendszerére is.
Az állományba vettek nemenkénti megoszlása Dél-Alföld régió 2012.
nő 6%
férfi 94%
34. ábra A Dél-Alföld régióban 2012-ben állományba vettek nemenkénti megoszlása Forrás: MH HKNYP Szerkesztette: szerző
Az elvégzett elemzés alapján megállapítható, hogy a szükséges számú munkaerő toborzása a régió munkaerőpiacáról biztosított. Azonban ezzel párhuzamosan a toborzási statisztikákból szintén kimutatható, hogy különböző okok miatt alig több mint 20%-uk került az elmúlt évben állományba. Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy nem
71
Ezek feltöltése, illetve a már szolgáló gépjárművezetők megtartása a leginkább problémás, mivel a civil munkaerőpiacon magasabb jövedelem érhető el a hasonló munkakörökben. 72 Vagyis a hiányzó szabályzók (nők alkalmazása tekintetében) a tényleges foglalkoztató szinten kerülnek megoldásra.
75
volt nagyobb igénye az alakulatoknak, illetve a jelentkezők kirívóan magas számban nem feleltek meg a kritériumoknak73, hanem minden bizonnyal a honvédelmi tárca takarékos létszámgazdálkodása is közrejátszott az adatok alakulásában. Megtartás tekintetében a Magyar Honvédség igen rapszódikus képet mutat. A gazdasági válság előtti időszakban minden állománykategóriában hullámzó volt a kiáramlás mértéke. A gazdasági válság indukálta országos munkaerőpiaci problémák miatt a kiáramlás megtorpant sőt a legénységi állomány tekintetében, a 2007. év nagyon magas kiáramlása után, 2008-2009-ben drasztikus visszaesés volt tapasztalható. Hasonló a visszaesést hozott ez az időszak a tiszti és altiszti állománykategória tekintetében is, bár ezekben a kategóriákban nem volt a legénységi állományhoz hasonló magas kiválás 2007ben. A Humán Szakemberek Országos Szövetsége a Szent István Egyetem és a Budapesti Kereskedelmi és Ipar Kamara által 2012-ben végzett felmérés alapján a magyar vállalatokat (190 értékelhető kérdőív feldolgozása alapján) alacsony fluktuáció jellemezte a vizsgált évben. A kilépési forgalom tekintetében a fizikai dolgozók vonatkozásában a megkérdezett vállalatok 64%-a 0-2%-os értékeket jelzett. 10% feletti értékről a válaszadók csupán 8-9%-a jelentett.
35. ábra Forrás: HSZOSZ Megtartás-fluktuáció felmérés 2012.
73 A kritériumoknak való megfelelés tekintetében fontos megjegyezni, ahogyan azt már említettem, hogy az alakulatok nagy számban igénylik a különböző kategóriákra érvényes vezetői engedéllyel rendelkezőket. Ismerve ezen engedélyek megszerzésének költségeit, illetve, hogy a civil szféra szállítással foglalkozó szegmense sok esetben magasabb bért fizet érthető a feltöltetlen gépjárművezetői beosztások magas száma. Több próbálkozás után kiderült, hogy az alakulatok által szervezett tanfolyamok elvégzése sok esetben nem elsősorban megtartó, hanem sajnálatos módon pályaelhagyó hatást indukált.
76
Kiáramlás a Magyar Honvédségből 2002-2010
36. ábra Kiáramlás a Magyar Honvédségből 2002-2010. december Forrás: MH KIAK Érdekes módon, a válság kitörése utáni jelentős visszaesés után, a tisztek kiáramlása vett leginkább meredek emelkedési irányt 2010-ben. Ennek oka egyrészt a magasabb vezető szintek átalakítása74 (valószínűleg a kiválók egy része nyugállományba vonult), másrészt már a levegőben volt a szolgálati nyugdíjrendszer átalakításának terve, ami szintén a szervezetet elhagyók körét bővítette. A 2011. év tekintetében az alábbi táblázatok a MH Összhaderőnemi Parancsnokság (Továbbiakban: MH ÖHP) növedék/fogyaték helyzetét mutatják. A MH ÖHP alárendeltjeinél történt kiáramlás 2011 Fogyaték/kiáramlás tiszt altiszt legénység ka. 1 Jogviszonya megszűnt, leszerelt 139 250 835 173 2 Áthelyezve más szervezethez 285 292 130 30 Kinevezés más 1 31 66 12 3 állománycsoportba Összesen 425 573 1031 215
összesen 1397 737 110 2244
11. táblázat A MH ÖHP alárendeltjeinél történt kiáramlás 2011. Forrás: MH ÖHP
74
A Honvédelmi Minisztérium és háttérintézmények átalakítása.
77
A MH ÖHP alárendeltjeihez bevonultak létszáma 2011 Növedék/beáramlás tiszt altiszt legénység ka. 1 Polgári életből 46 92 620 120 2 Áthelyezve más szervezettől 256 270 91 33 Kinevezés más 36 64 6 3 3 állománycsoportból Összesen 338 426 717 156
összesen 878 650 109 1637
12. táblázat A MH ÖHP alárendeltjeihez bevonultak létszáma 2011. Forrás: MH ÖHP
A számokból jól látható, hogy a katonai szervezeteket elhagyó (megszűnt jogviszony) 1397 fő mellett, 878 fő érkezett 2011-ben a MH ÖHP állományába. Ez több mint 500 fős (519 fő) létszámcsökkenést mutat.75 2012-ben ez a tendencia csökkent, viszont az MH ÖHP munkaerő-forgalom mutatószámai még ebben az évben is magasak. Az alábbi ábrán a ki- és belépők száma látható.
A kilépők és belépők száma (fő) MH ÖHP 2012. 1050 1000
998
950 900
864
850 800 750 Kilépők
Belépők
37. ábra A MH ÖHP ki és belépők száma 2012. Adatok: MH ÖHP Készítette: Szerző
A létszámcsökkenéssel, illetve a főbb fluktuációs folyamatokkal kapcsolatban a MH ÖHP statisztikai adatait részletesen vizsgálva a következő megállapítások tehetők: Munkaerő-forgalom: 15,6 % (
)
( (
)
)
75
Véleményem szerint az 500 fős csökkenés igen jelentős. Ez jelentheti akár pl. egy lövészzászlóalj kiválását, de ha szintén a példa kedvéért vizsgálódunk, ez a kiváló létszám majdnem a Műszaki Ezred létszáma!
78
Kilépési-forgalom: 9,04% (
) (
)
Belépési-forgalom: 6,59% (
) (
)
Az MH ÖHP magasnak mondható fluktuációs értékei alapján megállapítható, hogy a 2012. évben jóval az országos átlag feletti pályaelhagyó létszámmal volt kénytelen a honvédelmi tárca számolni. A katonai pálya megtartó képessége a fenti adatok és elemzések alapján nem mondható kielégíthetőnek. Arra a kérdésre, hogy vajon az általam vizsgált régióban hogyan jelentkezik ez a már említett magas kiáramlás, kiválasztottam kettő a Dél-Alföld régióban lévő alakulatot és 2012. vonatkozásában havi bontásban
szintén
megvizsgáltam
a
fluktuációs
mutatókat.
A
vizsgálatot
a
katonaállományra terjesztettem ki és az összlétszámon kívül az állománykategóriák tekintetében külön-külön is megvizsgáltam. Az elemzés az alábbi eredményeket hozta: MH 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázis (Kecskemét)
Munkaerő-forgalom: 10,05 %
Kilépési-forgalom: 7,46%
Belépési-forgalom: 2,59%
Állománykategóriák vonatkozásában:
Tiszt: o
Munkaerő-forgalom: 8,33%
o
Kilépési-forgalom: 5,55%
o
Belépési-forgalom: 2,77%
Altiszt: o
Munkaerő-forgalom: 6,23%
o
Kilépési-forgalom: 4,38%
o
Belépési-forgalom: 1,38%
79
Legénység: o
Munkaerő-forgalom: 16,4%
o
Kilépési-forgalom: 5,99%
o
Belépési-forgalom: 3,47%
A munkaerő-forgalom a legénységi állomány tekintetében a legmagasabb, ezen belül a kilépési-forgalom több mint 2%-al meghaladja a belépési-forgalmat. A kecskeméti toborzókkal folytatott beszélgetések során elhangzott, hogy a bázis őrzés-védelmét ellátó alegység állománya 3-4 év alatt szinte teljesen kicserélődik. Ezt a toborzóiroda munkatársai egyrészt a munka monotonságával, másrészt azzal magyarázzák, hogy a felvett állomány döntő többsége alacsony iskolai végzettségű, akik már akár 10-20 ezer forintos jövedelemkülönbség esetén is viszonylag könnyen elhagyják a pályát. Az altiszti és a tiszti állomány tekintetében szintén megállapítható, hogy a belépők és kilépők arány a kilépők tekintetében magasabb. A tisztek esetében valószínűleg azzal magyarázható a magas munkaerő-forgalom, hogy az állomány más alakulatokhoz mérten is nagyszámú tisztet foglalkoztat a repülés speciális munkaerőigénye miatt. MH 37. II. Rákóczi Ferenc Műszaki Ezred (Szentes)
Munkaerő-forgalom: 13,9 %
Kilépési-forgalom: 9,55%
Belépési-forgalom: 4,41%
Állománykategóriák vonatkozásában:
Tiszt: o
Munkaerő-forgalom: 19,23%
o
Kilépési-forgalom: 7,69%
o
Belépési-forgalom: 11,53%
Altiszt: o
Munkaerő-forgalom: 14,1%
o
Kilépési-forgalom: 8,3%
o
Belépési-forgalom: 5,8% 80
Legénység: o
Munkaerő-forgalom: 13,09%
o
Kilépési-forgalom: 10,41%
o
Belépési-forgalom: 2,67%
Az alakulat munkaerő-forgalma szintén magasnak mondható, de elmarad a MH ÖHP átlagától. Jelentős a legénységi állomány kilépési-forgalma, amely a kecskeméti bázishoz hasonlóan alacsony belépési-forgalommal párosul. A magas tiszti munkaerő-forgalom oka valószínűleg egyrészt az egyébként is alacsony tiszti létszámmal magyarázható, amely esetében már egy kisszámú változás is magas százalékértéket indukál. A legénységi állomány magas számú pályaelhagyása (kilépési kérdőívek, illetve személyes interjúk alapján) leginkább a kedvezőbb civil munkaerő-piaci kondíciókban, illetve a kilépéssel járóanyagi juttatásokban (leszerelési segély) keresendő. Külön érdekesség, hogy sok esetben amennyiben a kilépő elhagyja a régiót (munkavállalási célból) az leginkább külföldi lehetőség miatt valósul meg.76 Az elemzésből jól látszik, hogy úgy Csongrád, mint Bács-Kiskun megye tekintetében az ott állomásozó alakulatok közül kiválasztott kettőnél a munkaerő forgalom 10% feletti. A szentesi alakulatnál a kilépési forgalom csaknem kettő százalékkal meghaladja a kecskeméti bázisét, viszont a műszaki ezrednél a belépési forgalom több mint 1,5%-al magasabb a repülőcsapaténál. A legénységi állomány tekintetében a legjelentősebb a kiáramlás, amellyel párhuzamosan sajnálatos módon a belépések száma elmarad a kívánt mértéktől, így ez az állomány folyamatos létszámcsökkenését eredményezi. Mindkét vizsgált alakulat mutatói arra engednek következtetni, hogy a Dél-Alföld régióban is problémát jelent az állomány megtartása. A magas munkaerő forgalom egyrészt magas kiképzési költséget jelent (a kilépőkkel elveszett befektetés, illetve az új belépők kiképzése), másrészt az állomány alegységszintű együttműködésének esetleges hiányosságait vetítheti előre hosszútávon. Harmadrészt a magas fluktuáció nem feltétlenül közvetít pozitív képet a szervezetről a munkaerőpiac felé.77
76
Sok esetben a már korábban kilépők gyakorlatilag toboroznak a szervezetből. Az egy-egy vállalatról kialakult pozitív kép nagyban befolyásolhatja a munkaerőpiacon mindenkor munkát keresők választását. A modern HR ezzel megfelelő módon foglalkozik, a HR Branding például a munkáltatóról kialakult pozitív kép image-építő hatását használja fel. 77
81
5.3
Részkövetkeztetések
A régióban jelenleg 3593 fő dolgozik a Magyar Honvédség állományában.
Nemek megoszlása alapján (összes foglalkoztatott tekintetében) a nők 18%, a férfiak 82% (a katonaállomány tekintetében a nők aránya 14%).
Életkorok tekintetében a legfiatalabb a legénységi állomány, a legmagasabb átlagéletkorral a közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatottak rendelkeznek.
A foglalkoztatottak állandó lakóhely szerinti vizsgálata alapján megállapítható, hogy döntő többségük a régión belül rendelkezik állandó lakhellyel, más régiókból az állomány csupán 14%-ka ingázik (esetlegesen ideiglenes lakóhelyet létesített a régióban).
Szembetűnő a Békés megyéből a honvédségnél foglalkoztatottak alacsony száma, ismerve a megye magas munkanélküliségi mutatóit.
Az szükséges számú munkaerő toborzás útján való megszerzése biztosított, azonban nagyon alacsony (20% körüli) a felvételi arány. Ennek egyik oka valószínűsíthetően a válság indukálta megszorításokban keresendő.
Megtartás tekintetében több vizsgálatot elvégezve megállapítható, úgy a MH ÖHP, mint leszűkítve a Dél-Alföld régió katonai szervezetei vonatkozásában, a pálya megtartó képessége nem megfelelő és az utóbbi időszak magas kiáramlása problémákat okozhat. Mivel a régió alakulatainál átszervezések az utóbbi években nem voltak, valószínűleg a munkaerő-piaci változások ( elsősorban anyagi vonatkozásban) hatásaként emelkedett a kilépők száma.
82
6. A RÉGIÓBAN LÉVŐ MUNKAVÁLLALÓI RÉTEG ÉS AZ ÖNKÉNTES KATONAI SZOLGÁLATVÁLLALÁS
Ebben a fejezetben megvizsgálom, hogy a Dél-Alföld régióban élő munkavállalói rétegek milyen számban és nem utolsó sorban milyen munkavégzési képességekkel vannak jelen a munkaerőpiacon. Természetesen a vizsgálat a katonai szolgálatvállalás tekintetében történik. Jelen pillanatban önkéntes katonai szolgálatot vállalhat minden olyan 18. életévét betöltött felnőtt, aki a jogállási törvényben78 és a különböző rendeletekben meghatározott kritériumoknak megfelel. „31. § (1) Szolgálati viszony a 18. életévét betöltött, cselekvőképes, állandó belföldi lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező és a katonai szolgálatra egészségi, pszichikai és fizikai szempontból alkalmas magyar állampolgárral létesíthető, akivel szemben a (2) és a (3) bekezdés szerinti kizáró ok nem áll fenn. (2) Nem létesíthető szolgálati viszony azzal, a) aki büntetett előéletű, b) aki büntetlen előéletű, de bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen 1 évet meghaladó tartamú, végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték, az elítéléshez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alóli mentesülésétől számított 3 évig, c) akivel szemben a bíróság lefokozás vagy szolgálati viszony megszüntetése büntetést szabott ki, az elítéléshez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alóli mentesülésétől számított 3 évig, d) aki a betöltendő munkakör ellátásához szükséges tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll, e) aki próbára bocsátás intézkedés hatálya alatt áll, f) akinek lefokozására vagy szolgálati viszonyának megszüntetésére fegyelmi fenyítésként vagy méltatlanság megállapítása miatt került sor, a jogerőre emelkedéstől számított 5 évig, vagy g) akivel szemben büntetőeljárás - ide nem értve a magánvádas vagy pótmagánvádló vádindítványa alapján indult eljárást - van folyamatban, a büntetőeljárás jogerős befejezéséig.
78
2012. évi CCV. törvény a honvédek jogállásáról
83
(3) Nem létesíthető szolgálati viszony azzal, aki öregségi nyugdíjban, vagy más olyan pénzbeli ellátásban részesül, amelyet a nyugdíjkorhatár betöltésekor hivatalból öregségi nyugdíjként kell továbbfolyósítani, kivéve, ha annak folyósítása szünetel, és ezt a szolgálati viszonyt létesíteni szándékozó személy határozattal igazolja. A miniszter által kijelölt honvédségi szervezet ellenőrzés céljából a nyugdíjfolyósító szervtől adatot igényelhet arról, hogy a szolgálati viszonyt létesíteni szándékozó személy öregségi nyugdíjban vagy e bekezdés szerinti pénzbeli ellátásban részesül-e, továbbá arról, hogy annak folyósítását szolgálati viszony létesítése céljából szünetelteti-e.”79 A régió munkaerőpiacának legfontosabb jellemzőit a harmadik fejezetben már tárgyaltam. Jelen fejezetben négy részre osztom a régió munkavállalóit és így mutatom be a különböző csoportokat, az önkéntes katonai szolgálatvállalás tekintetében vizsgálva. Először a pályakezdő fiatalok csoportját, majd a már munkahelyi tapasztalatokkal rendelkezőket vizsgálom. Külön alfejezetben tekintem át a nők helyzetét, mivel a régióban jelenleg a honvédség által foglalkoztatottak 18%-a (a katonák 14%-a) nő. A fejezet következő részében néhány gondolatban áttekintem a munkaerőpiacon hátrányos helyzetben lévők csoportját is, majd külön alfejezetben elemzem a honvédség régiós versenyképességének néhány aspektusát. 6.1
A pályakezdő fiatalok
A katonai pálya sajátosságai (magas fokú fizikai, pszichikai terhelhetőség, kifogástalan egészségi állapot, illetve, hogy a döntő többségében határozott idejű szerződéssel rendelkezőket egy idő után lehetőleg versenyképesen vissza kell illeszteni a civil munkaerőpiacra) miatt leginkább a fiatal korosztályból kerülhetnek ki legnagyobb számban a honvédség számára a szigorú követelményeknek megfelelni képes önkéntesek. Operatív szinten a Magyar Honvédség számos olyan beosztással rendelkezik, amelyek betöltéséhez
komolyabb
előzetes
munkatapasztalat
nem
szükséges,
így
akár
pályakezdőkkel is sikeresen feltölthetőek. 6.1.1 Pályakezdőnek lenni ma Magyarországon A mai pályakezdőknek fel kell készülni arra, hogy akár hosszú hónapokig sem találnak a végzettségüknek megfelelő állást. Aggodalomra ad okot, hogy az összes munkanélküli több mint ötöde 24 évesnél fiatalabb, és arányuk növekszik. Ez azt jelenti, hogy mintegy 50 ezer fiatal mondja magáról azt, hogy hiába keres állást. A fiatalok, elhelyezkedését a
79
2012. évi CCV. törvény a honvédek jogállásáról, 31 § (1-3)
84
gazdasági
folyamatokon
túl
alapvetően
az
is
nehezíti,
hogy
nyugdíjkorhatár
megnövelésével kevesebb álláshely üresedik meg.80
38. ábra Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma és aránya 2000-2012 Forrás: Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat
A fenti táblázat adatait vizsgálva jól látszik az a tendencia, hogy az utóbbi években csaknem folyamatosan növekedett a pályakezdő álláskeresők száma. Természetesen az adatokra nagy befolyással bírnak a gazdasági válság indukálta munkaerő-piaci problémák is. A pályakezdők elhelyezkedési lehetőségeit, esélyeit tovább rontja, hogy a munkaerőt kereső vállalatok, vállalkozások közül legtöbben nem csupán a megfelelő képzettséget, hanem a meglévő tapasztalatot is keresik, így az iskolapadból frissen kikerülőknek még ezzel a hátránnyal is szembesülniük kell. „A cégek sem a pályakezdőket keresik manapság, hanem a fiatal, de már tapasztalattal rendelkezőket, akik már valahol bizonyítottak, ismertek a képességeik, a szükséges (át)képzésük rövidebb ideig tart és költséghatékonyabb.”81 Külön probléma a már említett pályakezdő diplomások számának növekedése. Itt ne felejtsük el, hogy a felsőoktatásban megjelent „dömping” eredményeként csak az utóbbi időben kezdtek megjelenni a pályakezdő diplomások nagy számban a munkaerőpiacon. A felmérések szerint közös jellemzője a diplomás álláskeresők csoportjának, hogy viszonylag 80
Tóth Sándor: Pályakezdők munkaerő-piaci helyzete – Consultation magazin – www.cons.hu/index.php?menu=cikk&id=461 2013.03.22. 81 Tóth Sándor: Pályakezdők munkaerő-piaci helyzete – Consultation magazin – www.cons.hu/index.php?menu=cikk&id=461, Letöltve: 2013.03.22.
85
alacsony számban jelennek meg a munkaügyi központokban. Ennek oka lehet egyrészt, hogy nem szeretnének munkanélküli múlttal megjelenni a munkaadók előtt, illetve saját maguk próbálnak boldogulni a különböző pályázati módszerekkel. Nyilvántartott pályakezdők megoszlása iskolai végzettségenként és nemenként
13. táblázat Nyilvántartott pályakezdők megoszlása iskolai végzettségenként és nemenként Forrás: Nemzeti Foglalkoztatási szolgálat
Kétségtelen azonban, hogy a szakképzettséggel nem rendelkezők a leginkább hátrányos helyzetben lévők a munkaerőpiacon. Nem csupán az elhelyezkedés szempontjából jelentkezik a már említett hátrányos helyzet, hanem ők azok, akik a képzettség nélküli munkakörökben gyakorlatilag bármikor helyettesíthetőek, ezért az elbocsátások idején is leginkább ez a kör kerül első lépcsőben leépítésre. 6.1.2
A pályakezdők és az önkéntes katonai szolgálat vállalása
Kutatásaim során elsősorban a Dél-Alföld régió tekintetében vizsgáltam többek között a haderő megfelelő létszáma biztosításának és utánpótlásának lehetőségeit. A pályakezdők önkéntes szolgálatvállalásának vonatkozásában az alábbi megállapítások tehetők. A KSH 2012. decemberi adatai alapján a Dél-Alföld régióban 79 639 fő álláskereső közül 13 259 fő 25 év alatti és 10 252 fő pályakezdő. Az alábbi táblázat a 2008. évben közép, illetve akkreditált iskolarendszerű felsőfokú képzésből kikerülők megoszlását mutatja, a Dél-Alföld régió tekintetében. 86
A végzés utáni továbbtanulók, elhelyezkedők, illetve álláskeresők száma
14. táblázat A végzés utáni továbbtanulók, elhelyezkedők, illetve álláskeresők száma (Dél-Alföld régió) 2008.82
A táblázatból kiderül, hogy a végzettek több mint 16%-a nem tud a végzést követően azonnal elhelyezkedni és álláskeresővé válik. Az alábbi táblázat a pályakezdő munkanélküliek számának változását mutatja régiós szinten, 2000 és 2010 között. Jól látszik, hogy a tanulmányaikat befejezők közül egyre többen szorulnak ki a munka világából már önálló életük kezdetekor. Regisztrált pályakezdő munkanélküliek a Dél-Alföld régióban 2000-2010
39. ábra Regisztrált pályakezdő munkanélküliek a Dél-Alföld régióban 2000-2010 Forrás: Munkaerőpiaci helyzetkép a Dél-Alföld régióban
Úgy gondolom, hogy amennyiben éves szinten 2500-3000 fő közötti fiatal pályakezdő álláskeresői létszámmal számolunk, megfelelő stratégiával a régión belül biztosítható a honvédség számára az adott évben kiválók jelentős százaléka. Természetesen ez a csupán matematikai alapon történő feltételezés. Minden bizonnyal a régió nem minden esetben, abban a szakképzettségi megoszlásban lenne képes biztosítani az utánpótlást, mint amely munkakörök megüresednek, de a külön képzettséget nem igénylő beosztások döntő 82
Forrás: KSH
87
hányadát fedezni tudná ez a létszám. Amennyiben áttekintjük a 2012-es év toborzási statisztikáit kiderül, hogy a régióban összesen 727 fő jelentkezett önkéntes katonai szolgálatra.
Önkéntes katonai szolgálatra jelentkezők létszáma 2012. (fő) Békés megye; 76 Bács-Kiskun megye; 163 Csongrád megye; 488
40. ábra Önkéntes katonai szolgálatra jelentkezők 2012. Dél-Alföd régió (megyénként) Forrás: MH HKNYP Szerkesztette: szerző
A jelentkezők életkori megoszlását vizsgálva, láthatjuk, hogy régiós szinten leginkább a 25 éves életkor alatti jelentkezők száma a meghatározó (59%), illetve viszonylag alacsony a 35 év feletti jelentkezők száma (13%).
A jelentkezők életkori megoszlása Dél-Alföld régió 35 év felett 13% 26-35 év között 28%
25 év alatt 59%
41. ábra Az önkéntes katonai szolgálatra jelentkezők életkori megoszlása Dél-Alföld régió Forrás: MH HKNYP Szerkesztette: szerző
88
42. ábra A jelentkezők életkori megoszlása Dél-Alföld régió (megyénként) 2012. Forrás: MH HKNYP Szerkesztette: szerző
Amennyiben megyénkénti bontásban vizsgáljuk a kérdést megállapíthatjuk, hogy életkor tekintetében Bács-Kiskun megyéből jelentkeztek a legnagyobb számban a 25 év alattiak (74%). A 35 év feletti jelentkezők legnagyobb aránya pedig Csongrád megyében mutatható ki (15%).83 A Csongrád megyei toborzóirodában katonai szolgálatra jelentkezők életkora 2008. (%) 8% 12% 32% 18-25 26-30 31-35 35-40 23%
40-47
25%
43. ábra A Csongrád megyei toborzóirodában katonai szolgálatra jelentkezők életkora (%) Forrás: Szabó István: A honvédség, mint munkáltató versenyképességének vizsgálata a Dél-Alföld régió munkaerőpiacán
83
A legnagyobb számú jelentkezői létszám szintén Csongrád megyében található
89
Összehasonlításképpen
megvizsgáltam
és
a
2012.
évi
toborzási
adatokkal
összehasonlítottam a Csongrád megyei 2008-as adatokat. Megállapítható, hogy amíg a 25 éves életkor alatti jelentkezők száma 2012-ben 27%-kal nőtt addig a 26-35 éves jelentkezők esetében 20%-os a 35 év felettiek esetében pedig 8%-os csökkenés realizálódott. Az összehasonlítás tehát azt igazolja, hogy 2008-hoz képest 2012-ben a fiatalabb korosztály felé tolódott el a jelentkezők életkora. Ez a megállapítás nyilvánvaló párhuzamosságot mutat az 5. fejezetben már leírtakkal, miszerint az állományba vettek átlagéletkora szintén csökkenő tendenciát mutat, tehát nem elsődlegesen a katonai szervezetek kiválasztása okán csökken a felvett állomány átlagéletkora, hanem ez a jelentkezőkre vezethető vissza. A jelentkezők iskolai végzettségét vizsgálva megállapíthatjuk, hogy 2012-ben legkevésbé a felsőfokú végzettségűek szerettek volna csatlakozni a honvédséghez (2%), a közép-, illetve alapfokú végzettségű jelentkezők tekintetében csupán 2% különbség realizálódott, a középfokú végzettségűek „javára”.
A jelentkezők megoszlása iskolai végzettség szerint Dél-Alföld régió felsőfokú 2% alapfokú 48%
középfokú 50%
44. ábra A katonai szolgálatra jelentkezők iskolai végzettség szerinti megoszlása (Dél-Alföld régió 2012) Forrás: MH HKNYP Szerkesztette: szerző
Megyénkénti bontásban vizsgálva leolvasható, hogy amíg Békés megye tekintetében az alapfokú végzettségűek alacsony aránya (4%) mellett nem volt felsőfokú végzettségű jelentkező, addig alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezők aránya Csongrád megyében a legjelentősebb. Bács-Kiskun megye tekintetében leginkább a középfokú végzettségűek keresték fel jelentkezési céllal a toborzókat.
90
45. ábra A jelentkezők iskolai végzettség szerinti megoszlása Dél-Alföld régió (megyénként) 2012. Forrás: MH HKNYP Szerkesztette: szerző
A jelentkezők iskolai végzettsége tekintetében szintén elvégezhető egy összehasonlítás a Csongrád megyei a 2008. évi és 2012. évi adatok vonatkozásában. Az összehasonlításból kiderül, hogy jelentős módon csökkent (2012-ben) a középfokú (-28%) és szintén csökkent a felsőfokú (-10%) végzettségű jelentkezők aránya. A Csongrád megyei toborzóirodában jelentkezők iskolai végzettség szerinti megoszlása (%) 2008. 4% 8%
18% általános iskola szakmunkásképző szakközépiskola
35%
főiskola 35%
egyetem
46. ábra A Csongrád megyei toborzóirodában jelentkezők iskolai végzettség szerinti megoszlása (%) 2008. (Forrás: Szabó István: A honvédség, mint munkáltató versenyképességének vizsgálata a Dél-alföldi régió munkaerőpiacán)
Ezzel párhuzamosan viszont szintén jelentősen nőtt (+38%) az alapfokú iskolai végzettséggel rendelkező jelentkezők száma. A megye toborzói szerint valószínűleg 91
szerepet játszik ebben, hogy a közép- és felsőfokú végzettségűek elhelyezkedési lehetőségei változtak Csongrád megyében, illetve a képzettséggel rendelkező réteg európai munkavállalási hajlandósága jelentősen megnövekedett. A Dél-Alföld régióban önkéntes katonai szolgálatra jelentkezők életkori és iskolai végzettség szerinti megoszlását elemezve az adatokból kiolvasható, hogy az utóbbi időszakban a 25 éves életkor alatti közép, illetve alapfokú végzettséggel rendelkező fiatalok érdeklődése megnőtt a honvédség iránt. 6.2
A már munkahelyi tapasztalatokkal rendelkező munkavállalók
A fiatal pályakezdők mellett nagy számban vannak jelen a régió munkaerőpiacán a már tapasztalattal rendelkező munkavállalók. Az alkalmazásban lévők megnyerése a honvédség számára egy többváltozós kérdéskör. Itt elsősorban a munkavállalói döntések vizsgálata szükséges a munkahelyváltás tekintetében, ami jelen munkámnak nem képezi részét. A pályakezdőkhöz hasonlóan a munkaerőpiacon legkönnyebben elérhető, már tapasztalattal rendelkező réteg, az álláskeresők rétege. A KSH 2012. decemberi statisztikai adatai szerint a Dél-Alföld régióban 79.639 fő álláskeresőt tartottak nyilván. A nyilvántartottak közül 10.252 fő pályakezdő és 13. 259 fő 25 év alatti életkorú. Amennyiben a pályakezdők, illetve a 25 év alattiak számát az összlétszámból levonjuk, megállapítható, hogy több mint 50.000 fő 25 év feletti álláskereső volt jelen a statisztika készültének időpontjában. Erre álláskeresői létszámra az említett időszakban egyébként mindösszesen 2.446 db bejelentett betöltetlen állást tartottak nyilván a régióban. Az álláskeresők megyénkénti megoszlását az alábbi diagram szemlélteti. Az arányokat vizsgálva láthatjuk, hogy amíg Bács-Kiskun megyében volt a vizsgált időszakban a legmagasabb az álláskeresők aránya, addig Csongrád megyében a legalacsonyabb.
92
Az álláskeresők megyénkénti megoszlása (Dél-Alföld régió 2012. december) % Csongrád megye 27%
Békés megye 31%
Bács-Kiskun megye 42%
47. ábra Az álláskeresők megyénkénti megoszlása Dél-Alföld régió 2012. december hónap Forrás: KSH Szerkesztette: szerző
A régió toborzóirodáiban 2012. évben megjelent önkéntes szolgálatra jelentkezők 41%a 26 éves életkor feletti (2008-ban Csongrád megyében a 68%-uk). Feltételezem, hogy döntő többségük már rendelkezik munkatapasztalattal. Régiós szinten (2012-ben) a jelentkező 257 főből mindössze 38 fő 26 éves életkor feletti szerződéskötő található, szemben a 107 fő 26 éves éltkor alatt lévőkkel. A felvételi arányok tehát szintén alátámasztják az önkéntes katonai szolgátra jelentkezők és felvettek életkori eltolódását (összehasonlítva a korábbi évekkel) a fiatalabb korosztály felé. Azzal kapcsolatban, hogy milyen okok vezettek az említett korosztály csökkenő jelentkezési és felvételi arányához külön vizsgálatot nem folytattam. 6.3
A nők régiós katonai szolgálatvállalása
„A haderőkben a nők esélyegyenlősége akkor válik fontossá, amikor már nemcsak azért húznak egyenruhát, mert úgy jobbak az anyagi kondíciók, hanem a valóságban is a férfiakkal azonos beosztásokat töltenek, vagy legalábbis tölthetnek be.”(Ballainé Krikker Zsuzsanna)84 Hazánkban a katonanők nagyobb létszámban történő megjelenésével több fórumon, több színvonalas előadás publikáció jelent meg. Katonai alkalmazásuk, helyzetük valószínűleg még hosszú időn keresztül kiemelt téma lesz a kutatók körében, mivel egy olyan területen végeznek munkát, ahol tradicionálisan nem, vagy csupán alacsony
84
Ballainé Krikker Zsuzsanna ezredes a MH Katonanői Bizottság elnöke
93
létszámban voltak sokáig jelen. A Dél-Alföld régióban állomásozó katonai szervezeteknél alkalmazásban álló nők aránya az összlétszám tekintetében 18%, a katonaállomány tekintetében 14% a nők aránya.
48. ábra Az alkalmazásban állók nemenkénti megoszlása a Dél-Alföld régióban állomásozó katonai szervezetek tekintetében Forrás: HKNYP Szerkesztette: szerző
A Dél-Alföld régióban álláskereső nők 2012. évi létszámát az alábbi diagram mutatja. Ez alapján megállapítható, hogy régiós szinten Bács-Kiskun megyében a legjelentősebb a számuk. A másik két megye összehasonlításában csupán néhány ezerfős eltérést látunk.
Regisztrált álláskeresők száma megyénként (nők) Csongrád megye; 21 548 Békés megye; 24 587 Bács-Kiskun megye; 33 504
49. ábra Regisztrált álláskereső nők száma (fő) a Dél-Alföld régió megyéiben 2012. Forrás: KSH Szerkesztette: szerző
Amennyiben megyénként százalékos arányban vizsgáljuk az álláskeresőket jól érzékelhető, hogy minden megye tekintetében 50%-ot meghaladó mértékben vannak jelen az álláskereső nők a munkaerőpiacon. Ezek az arányok: Csongrád megye:
52,5%
Bács-Kiskun megye:
51,9% 94
Békés megye:
50,3%
A fenti adatokkal párhuzamosan megvizsgáltam az önkéntes katonai szolgálatvállalásra jelentkező nők számát 2012-ben a régió vonatkozásában. A vizsgálat előtt úgy gondoltam, hogy figyelemmel munkaerő-piaci helyzetükre, magas számban találok női jelentkezőket a toborzási adatok sorában. Meglepetésemre azonban a jelentkezők között csupán mindösszesen 100 fő nő 2012-ben a Dél-Alföld régióban.
Katonai szolgálatra jelentkező nők száma megyénként (fő) Bács-Kiskun megye; 12
Békés megye; 2
Csongrád megye; 86
50. ábra A Dél-Alföld régióban 2012-ben katonai szolgálatra jelentkező nők létszáma megyénként Forrás: MH HKNYP Szerkesztette: szerző
Ez a szám az összes jelentkező százalékos arányban 2012-ben 13,7%-ot tett ki, ami csaknem azonos a jelenleg a katonai szervezetnél szolgáló nők százalékos arányával. Felvételi arányuk azonban a jelentkezők létszámának kevesebb, mint a fele, 6% volt (lásd 34. ábra). A nők alkalmazásával kapcsolatban megoszlanak a vélemények. Nyilvánvaló (ahogy a fentiekben is látható), hogy a nők munkaerő-piaci helyzete általában kedvezőtlenebb a férfiakénál. Ebből következik, hogy egyre több munkakörben jelennek meg női munkavállalók. A modern haderőkhöz hasonlóan a Magyar Honvédségben is egyre több beosztásban vannak jelen katonanők, jelenlétük a vizsgált régió laktanyáiban 14%. Alkalmazásukkal kapcsolatban a honvédségi szabályzók85 döntően a nők egészségének védelme érdekében és alkalmazhatóságuk miatt korlátozásokat nem vezettek be. Ez a tény amellett, hogy egyenlő feltételeket biztosít számukra, több esetben feszültségeket is
85
20/2002 HM rendelet, 7/2006 HM rendelet
95
okozhat, mivel előfordul, hogy különböző okok miatt nem beosztásukban alkalmazzák a katonanőket, így ez többletfeladatokat róhat közvetlen munkatársaikra. A hiányzó jogszabályi háttér biztosítása érdekében kedvező hatást hozhat a közszolgálati átjárhatóság okán is megkezdett munkakörelemzések várható eredménye. A már említett szabályzás hiányosságainak
feszültségét
tapasztalataim
szerint
sok
esetben
a
beosztások
követelményeinek való meg nem felelés (például viszonylag kevés magasabb gépjárművezetői kategóriákra is érvényes vezetői engedéllyel rendelkező női jelentkező van) oldja fel. 6.4
A munkaerőpiacon hátrányos helyzetűek katonai szolgálatvállalása a régió tekintetében
A munkaerőpiacon hátrányos helyzetű csoportok közül az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők részére is megfelelő lehetőséget kínál a honvédség. A legénységi beosztások egy része nem kötött semmiféle előképzettséghez és akár alapfokú végzettséggel is betölthető. A különböző képzések vállalása pedig elősegítheti a hosszú távú szervezetben maradás mellett az előrelépést is. Az idősek esetében a katonai pálya nem kínál sok lehetőséget. Annak ellenére, hogy a jelenlegi szabályzás nem köt ki felső felvételi korhatárt, a pálya alkalmassági követelményei miatt valószínűleg egy bizonyos életkor felett alacsony lenne a megfeleltek aránya. A különböző fogyatékkal élők alkalmazása a katonaállomány vonatkozásában nem valósulhat meg, civil munkavállalóként azonban vannak lehetőségek. Körükben végzett célzott toborzással van lehetőség arányuk növelésére, ezáltal munkaerő-piaci helyzetük javítására. Az etnikai kisebbségekhez tartozó munkavállalóiról a Magyar Honvédség nem vezet nyilvántartást, hiszen mindenféle megkülönböztetéstől mentes a működése. A belépők számára ugyanolyan lehetőségek és követelmények rendszerét biztosítja a haderő függetlenül származásuktól. „Mindenkinek meg kell adni az őt megillető tiszteletet, megbecsülést, lehetőséget, ugyanakkor mindenkitől elvárjuk ugyanazt a teljesítményt, pontosságot, elkötelezettséget és csapatszellemet az egy mindenkiért, mindenki egyért szellemében”86
86
Hende Csaba honvédelmi miniszter
96
6.5
A honvédség, mint munkáltató versenyképessége a Dél-Alföld régió munkaerőpiacán
Az önkéntes vállaláson alapuló katonai szolgálatteljesítés egyik legfontosabb hozadéka a haderő munkaerőpiacra történő kilépése. Természetesen a kötelező katonai szolgálat teljesítésének időszakában is volt kapcsolata a honvédségnek a munkaerőpiaccal, viszont ez kapcsolat szűkebb keresztmetszeten valósult meg. A munkaerőpiacon jelen lévő munkáltatóknak (így a honvédségnek is) együtt kell élnie a kereslet-kínálat generálta körülményekkel. Ez azt is jelenti, hogy tulajdonképpen folyamatos versenyhelyzetben kell megszereznie a számára leginkább megfelelő munkaerőt. A munkaadók versenyképességét leginkább a bérezés, mint a foglalkoztatás meghatározó tényezője tekintetében érdemes megvizsgálni. Szükséges ez azért, mivel a munkavállalói döntések döntő többségének hátterében a bérezés, illetve az elérhető jövedelmi viszonyok állnak. A munkaerőpiac kínálati oldala egyéni oldalról megközelítve leginkább az alábbiakban felsorolt tényezőktől (ezeknek összességétől) függ:
életminőség
munkaidő hossza
szabadidő
jövedelem
A kínálati oldalt nemzetgazdasági szempontból befolyásolja:
demográfiai adottságok
munkajogi előírások, törvények
A fenti megállapításokból is kiderül tehát, hogy a munkaadói oldal egyik legnagyobb „fegyvere” a bérezés. A bérek régiós versenyképességének vizsgálata során, először tekintsük át az egy főre jutó havi jövedelmek nagyságát régiónként, százalékos arányban. A régiós jövedelem-különbségek az országos átlag százalékában a 7. és 8. számú táblázatban láthatóak. Az átlag alakulását jelentősen befolyásolja a közép-magyarországi régió súlya és kiugró értéke. A legkisebb az észak-alföldi és dél-alföldi egy főre jutó bruttó jövedelem, amelyek az országos átlag nyolcvan százaléka körül realizálódnak. 97
Természetesen a meglévő, elért, illetve elérhető jövedelmek régiónként esetlegesen nagy eltérést is mutathatnak. A Dél-Alföld régió gazdasága, mint ismert, leginkább a mezőgazdaság a hozzá kapcsolódó feldolgozóipar, illetve a szolgáltató szektorra épült. A mezőgazdaságból a rendszerváltás óta kiáramlott nagyszámú munkaerő egy része a mai napig álláskereső, vagy átképzés után nem a saját eredeti szakmájában helyezkedett el. Az építőipar és a feldolgozóipar képesítést nem igénylő, betanított munkakörei pedig a középfokú végzettséggel nem rendelkező, képzetlen munkavállalóknak kínál elhelyezkedési lehetőséget. Az utóbbi években a gépipari szektor jelentős beruházásokkal és az ezekre a beruházásokra települt beszállítói kör jelentősen átrajzolta a régió munkaerőpiacát is. A német autógyártó vállalat kecskeméti beruházása a már említett beszállítók mellett befolyással bír a régió képzési rendszerére is, amely a munkaerőpiacra lépők képzettsége tekintetében is valószínűleg néhány éven belül jelentkezni fog. Elvárt jövedelmek tekintetében, egy viszonylag régi táblázat áll csupán rendelkezésre. A felmérés a Dél-Alföld régió Munkaügyi Központja által készült, az országos felmérések adatait alapul véve. A felmérés adatai szerint az elvárt jövedelmek a régió tekintetében az országos átlag 90%-a körül mozogtak minden szinten. A Dél-Alföld régióban elvárt jövedelmek 2006.87
Megélhetési szint
Az országos átlag %ában 91 93 93 90 90
Az országos átlag ezer Ft
Nagyon szűkös Szűkös Átlagos Jó Nagyon jó
44 58 80 114 169
15. táblázat A Dél-Alföld régióban elvárt jövedelmek 2006. Készítette: Szerző Forrás: KSH
A bérek a munkaerő-piaci verseny hatásaként gazdasági áganként, egy-egy az ágazatra jellemző munkakörre meghatározható intervallumban mozognak. A 16-18. számú táblázatokban 2012. évben összesített gazdasági ágak szerinti átlagkereset (Dél-Alföld régió, megyénként) látható. Amennyiben a fizikai dolgozók nettó átlagkeresetét
87
vizsgáljuk,
megállapíthatjuk,
hogy
a
közigazgatás,
védelem,
Sajnálatos módon az utolsó elvárt jövedelmekkel kapcsolatos publikált felmérés 2006-ban volt.
98
társadalombiztosítás gazdasági ágban elérhető jövedelmek régiós átlagban a többi szektorhoz viszonyítva nem az élmezőnyhöz tartoznak.88 Szellemi munkakörben foglalkoztatottak tekintetében is csupán az építőipar, az adminisztratív tevékenységet végzők és a közszféra más ágazatit sikerült maga mögé utasítani a képzeletben felállított sorban. Ha tovább vizsgáljuk a táblázatot, akkor többek között az is nyilvánvaló, hogy a versenyszféra jobban fizeti szellemi munkakörben foglalkoztatott munkavállalóit, míg a fizikaiak tekintetében a költségvetési szervek több területtel szemben is versenyképesek lehetnek. Békés megye tekintetében az országos helyzetnek megfelelően az előző évhez képest a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás területén munkát végzők az építőipar, illetve a szociális ellátás szektorok mellett az egyik legnagyobb vesztese az elmúlt évek gazdasági folyamatainak. Az állami költségvetés megszorításai miatt úgy bruttó, mint a nettó átlagkeresetek tekintetében közel 10%-os csökkenés realizálódott a tárgyalt szektorban. Csongrád megyében szintén csökkenést mutatkozik a keresetek tekintetében a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás területén. Bács-Kiskun megye vonatkozásában érdekes módon, a statisztika alapján magasabb jövedelem érhető el a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosításban dolgozók számára, mint az iparban. Ez azért is meglepő, mivel a már több esetben említett autógyár úgy tűnik nem emelte jóval a többi foglalkoztató fölé az elérhető jövedelmeket.
88
Mivel a statisztikai felmérések a közigazgatás, védelem és társadalombiztosítás területét összevonva jelenítik meg, az átlagjövedelmek tekintetében ez az említett három terület egyenkénti vonatkozásában torzított adatokat eredményezhet
99
Havi bruttó átlagkereset Gazdasági ág
fizikai
szellemi
Havi nettó átlagkereset fizikai
összesen
foglalkozású
szellemi
Havi bruttó átlagkereset
összesen
foglalkozású
fizikai
szellemi
A
B C
D
összesen
foglalkozású
szellemi
összesen
foglalkozású
előző év azonos időszaka = 100,0
Ft
Mezőgazdas ág, erdőgazdálk odás, halászat Bányászat, kőfejtés Feldolgozói par Villamosene rgia-, gáz-, gőzellátás, légkondicio nálás
Havi nettó átlagkereset fizikai
149 395
239 714
168 581
97 699
154 953 109 861
113,5
104,5
110,5
104,3
103,3
103,9
137 575
171 846
149 616
90 050
111 815
97 697
106,8
104,2
107,1
99,1
100,5
100,7
151 973
272 362
176 060
99 242
174 947 114 388
110,7
103,4
108,5
102,7
103,7
103,1
–
–
–
–
–
–
–
–
–
–
–
–
B+C+D
Ipar, víz- és hulladékgaz dálkodás nélkül
151 960
272 161
176 029
99 233
174 821 114 369
110,7
103,4
108,5
102,7
103,7
103,1
E
Vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgaz dálkodás, szennyeződ ésmentesíté s
149 655
270 023
180 081
97 981
173 634 117 104
105,4
100,6
102,5
98,1
102
98,7
151 712
271 863
176 491
99 099
174 655 114 681
110,1
103
107,8
102,2
103,4
102,6
105 405
176 562
117 451
68 988
114 849
76 752
102,9
109,4
103,1
91,3
104
93,1
123 088
208 801
153 311
80 553
135 350
99 875
113,7
113
113,5
101,7
108,7
105
B+C+D+ Ipar E F
G
H
Építőipar Kereskedele m, gépjárműjav ítás Szállítás, raktározás
148 026
216 924
161 569
96 766
140 194 105 302
109,3
105,2
108,2
101,4
103,6
102
I
Szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás
110 211
155 208
118 690
72 188
101 506
77 712
114,4
103,6
110,3
100,3
96,7
98,4
J
Információ, kommuniká ció
143 470
192 881
183 911
93 455
125 454 119 645
104,9
104,4
103,5
97,4
101,1
99,8
136 673
290 854
284 848
89 235
187 842 184 001
100,5
105,6
105,2
92,7
105,4
104,9
127 930
202 628
162 455
83 731
131 675 105 890
115,3
100,1
104,9
103,7
97,2
99
129 912
198 100
178 997
85 009
128 539 116 343
110,9
109,6
110
100,4
105,2
104,2
144 898
189 046
152 587
94 727
122 583
99 579
121,1
100,2
117,3
109,9
96,3
107,7
K
L
M
N
Pénzügyi, biztosítási tevékenysé g Ingatlanügy letek Szakmai, tudományos , műszaki tevékenysé g Adminisztra tív és szolgáltatás t támogató tevékenysé g
O
Közigazgatá s, védelem; kötelező társadalomb iztosítás
131 685
239 482
193 672
86 105
155 194 125 834
82,9
102,9
93,8
79,3
103,8
93,2
P
Oktatás
105 647
190 414
174 475
69 199
124 619 114 198
110,4
100,7
101,1
96,6
97,4
96,8
85 731
174 037
127 018
56 153
113 646
83 034
90,3
107,4
89,7
78,9
101,5
83,4
122 694
186 362
169 789
80 077
121 851 110 977
111,6
106,4
112,6
99,5
101,5
105,5
133 600
180 317
150 974
87 506
117 428
98 634
119,8
118,6
115,9
107,6
112,2
107,1
129 211
210 810
161 853
84 489
136 911 105 459
103
104,7
102
94,4
102,3
96,9
141 600
234 541
165 040
92 557
151 418 107 402
110,8
106,4
108,9
101,7
104,8
102,6
101 802
198 968
157 591
66 638
129 688 102 839
86,5
103,8
93
78,8
101
89,3
Q
R
S A–S
Humánegészségügy i, szociális ellátás Művészet, szórakoztat ás, szabad idő Egyéb szolgáltatás Ö ssz e se n Ebből: versenyszfé ra költségveté si szféra
16. táblázat Az alkalmazásban állók keresete gazdasági ág szerint, 2012. év Békés megye Forrás: KSH Összehasonlító táblák
100
Havi bruttó átlagkereset Gazdasági ág
fizikai
szellemi
foglalkozású
Havi nettó átlagkereset
összesen
fizikai
szellemi
foglalkozású
összesen
Havi bruttó átlagkereset fizikai
A
B C
D
Havi nettó átlagkereset
összesen
foglalkozású
fizikai
szellemi
foglalkozású
összesen
előző év azonos időszaka = 100,0
Ft
Mezőgazdas ág, erdőgazdálk odás, halászat Bányászat, kőfejtés Feldolgozói par Villamosene rgia-, gáz-, gőzellátás, légkondicio nálás
szellemi
141 266
244 098
162 712
92 429
157 894 106 082
110,6
105,7
109,2
101,2
105,1
102,6
203 806
282 983
222 682
132 580
181 691 144 288
110,8
93,4
104
105,3
94,3
101
163 623
290 766
190 453
106 506
186 212 123 326
109,3
106,4
108,4
103,2
106,6
104,3
258 925
363 258
333 080
166 492
231 327 212 574
107,4
108,6
108,3
107
110,6
109,7
B+C+D
Ipar, víz- és hulladékgaz dálkodás nélkül
167111
308574
203236
108705
197297
131328
109,2
107
108,5
103,4
107,7
105,1
E
Vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgaz dálkodás, szennyeződ ésmentesíté s
161 823
266 997
189 346
105 690
171 716 122 969
114,4
107,7
112
106,3
107
106,7
166 706
305 288
202 162
108 474
195 275 130 682
109,6
107,1
108,8
103,7
107,7
105,3
120 406
236 430
146 005
78 652
151 987
94 832
105,7
110,3
105,8
95,6
107,6
98,4
128 336
214 389
163 898
83 963
138 933 106 680
113,8
111,8
113,6
102,4
108,2
106,1
B+C+D+ Ipar E F
G
H
Építőipar Kereskedele m, gépjárműjav ítás Szállítás, raktározás
148 761
222 408
161 282
97 395
144 011 105 320
107,4
100,7
106,2
99,5
99,9
100
I
Szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás
108 390
159 901
116 618
70 994
104 418
76 333
116,4
105,3
112,6
101,9
100
100,6
J
Információ, kommuniká ció
129 434
243 930
231 351
84 730
157 381 149 399
103,2
106,8
106
94,4
105,3
104
148 630
282 027
279 090
97 099
181 303 179 449
116,9
97,1
97,8
107,7
98,9
99,5
128 705
207 355
164 403
84 193
134 608 107 075
115,8
103,1
109,8
104,1
99,8
102,9
131 819
228 050
206 831
86 298
147 268 133 824
111,3
99,4
101,8
100,8
98,4
99,5
113 834
189 920
139 408
74 496
123 495
90 965
106,5
99,3
104
95,4
96,2
96,4
O
Közigazgatá s, védelem; kötelező társadalomb iztosítás
160 472
241 067
200 478
104 475
156 083 130 092
85,2
100
92
83,7
101,1
92
P
Oktatás
124 475
228 111
212 022
81 503
147 953 137 636
111,3
104,5
105,1
100
104,2
103,9
92 692
165 423
137 562
60 714
108 142
89 974
94,6
107,9
99,2
83,1
101
91,8
133 295
187 278
167 021
86 998
122 343 109 080
119,6
97,6
103
107,2
93,9
97,3
119 721
154 741
133 391
78 412
100 903
87 191
108,7
108,3
108,4
97,4
100,9
98,8
144 107
232 887
184 500
94 018
150 583 119 754
106,7
104,9
105,3
99,1
103,9
101,5
147 780
251 991
180 492
96 391
162 201 117 049
110
106,1
108,5
102
105,1
103,5
131 334
219 862
191 596
85 733
142 679 124 497
93,8
104,3
99,9
88,1
103,4
98
K
L
M
N
Q
R
S A–S
Pénzügyi, biztosítási tevékenysé g Ingatlanügy letek Szakmai, tudományos , műszaki tevékenysé g Adminisztra tív és szolgáltatás t támogató tevékenysé g
Humánegészségügy i, szociális ellátás Művészet, szórakoztat ás, szabad idő Egyéb szolgáltatás Ö ssz e se n Ebből: versenyszfé ra költségveté si szféra
17. táblázat Az alkalmazásban állók keresete gazdasági ág szerint, 2012. év Csongrád megye Forrás: KSH Összehasonlító táblák
101
Havi bruttó átlagkereset Gazdasági ág
fizikai
szellemi
foglalkozású
Havi nettó átlagkereset
összesen
fizikai
szellemi
foglalkozású
összesen
Havi bruttó átlagkereset fizikai
A
B C
D
Havi nettó átlagkereset
összesen
foglalkozású
fizikai
szellemi
foglalkozású
összesen
előző év azonos időszaka = 100,0
Ft
Mezőgazdas ág, erdőgazdálk odás, halászat Bányászat, kőfejtés Feldolgozói par Villamosene rgia-, gáz-, gőzellátás, légkondicio nálás
szellemi
134 981
261 302
162 610
88 246
168 457 105 790
108,2
107,5
107,3
98,8
106,8
100,9
134 212
155 311
140 393
87 753
101 218
91 698
112,1
99,1
108,4
102,1
94,1
100
158 573
334 306
197 113
103 499
213 599 127 645
112
107,9
109,8
104,7
108,1
105,4
203 819
371 544
265 315
132 286
236 371 170 449
116,8
105,5
111,7
111,4
106,8
109,9
B+C+D
Ipar, víz- és hulladékgaz dálkodás nélkül
158 721
334 150
197 357
103 593
213 495 127 797
112,1
107,9
109,8
104,7
108,1
105,4
E
Vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgaz dálkodás, szennyeződ ésmentesíté s
170 653
292 625
201 626
111 432
187 571 130 767
110,4
105,1
108,5
104,3
105,7
104,9
159 314
331 685
197 578
103 983
211 957 127 951
111,9
107,8
109,7
104,6
108
105,3
120 034
214 651
142 427
78 512
138 823
92 786
106,5
107,8
106,2
96
105,3
98,5
131 050
220 102
164 412
85 741
142 512 107 009
112,5
109,7
110,9
101,8
106,4
104
B+C+D+ Ipar E F
G
H
Építőipar Kereskedele m, gépjárműjav ítás Szállítás, raktározás
136 542
194 559
148 335
89 291
126 190
96 792
109,3
104,6
108,3
100
101,5
100,7
I
Szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás
109 488
161 371
119 705
71 714
105 258
78 320
114,9
108,1
112,6
100,5
101,7
100,5
J
Információ, kommuniká ció
148 430
205 027
193 081
96 889
133 026 125 399
109,4
99,3
97,9
101,5
96,8
95,1
125 885
280 265
275 721
82 293
180 832 177 932
94,3
106,1
106
87,8
105,8
105,6
128 927
278 922
209 367
84 361
178 763 134 988
111,5
103,4
104
100,9
103,2
101,1
129 865
190 988
170 063
84 889
123 881 110 533
114,6
103,6
107
103,2
99,7
101,2
132 442
188 694
144 836
86 547
122 464
94 460
113,1
100,4
109,6
102,6
97
101,3
O
Közigazgatá s, védelem; kötelező társadalomb iztosítás
161 363
241 948
207 086
105 466
156 728 134 552
97,6
102,6
98,7
93,5
103,8
98,3
P
Oktatás
108 392
197 248
180 448
70 988
128 893 117 945
108,8
99,5
100,5
95,9
97,2
97,1
94 736
179 127
146 739
62 049
116 943
95 875
94,1
111,7
100,9
83,1
105,2
93,9
119 986
219 490
185 240
78 292
142 141 120 163
112,7
110,1
112,4
100,3
105,7
105,9
121 248
177 237
142 342
79 386
114 824
92 737
111,1
112,5
111,1
99,4
105,7
101,8
141 982
234 028
178 515
92 770
151 363 116 026
109,3
106,1
106,4
100,8
104,3
101,6
145 946
267 849
179 529
95 335
172 174 116 504
111,6
107,9
109,5
103
106,7
104
123 914
204 344
176 832
81 070
133 113 115 311
97,8
103,3
99,3
90,1
101,2
96,1
K
L
M
N
Q
R
S A–S
Pénzügyi, biztosítási tevékenysé g Ingatlanügy letek Szakmai, tudományos , műszaki tevékenysé g Adminisztra tív és szolgáltatás t támogató tevékenysé g
Humánegészségügy i, szociális ellátás Művészet, szórakoztat ás, szabad idő Egyéb szolgáltatás Ö ssz e se n Ebből: versenyszfé ra költségveté si szféra
18. táblázat Az alkalmazásban állók keresete gazdasági ág szerint, 2012. év Bács-Kiskun megye Forrás: KSH Összehasonlító táblák
102
A honvédség által fizetett bérek versenyképessége a Dél-Alföld régióban Az önkéntességen alapuló katonai szolgálat bevezetésekor fontos szempontként jelent meg több a témával foglalkozó elemzésben is, hogy amennyiben az önkéntes katonai szolgálatot vállaló állománnyal szemben magasabbak az elvárások, megterhelőbbek és veszélyesebbek az általuk végrehajtandó feladatok, mint más dolgozói rétegek esetében, ennek tükröződnie kell fizetésükben, juttatásaikban is. Megvizsgálva a legénységi állomány bértábláját kiderül, hogy a legalacsonyabb rendfokozatú legénységi állományú katona tábla szerinti bére bruttó 106. 411 forint, egy hasonló beosztásban lévő szakaszvezetőé bruttó 130. 873 forint. Jelenleg ehhez a havi jövedelemhez 4.200 Ft nyugdíjpénztári hozzájárulást, egészségpénztári hozzájárulást, illetve egyszeri étkezést (ebéd) vagy élelmiszerutalványt biztosít a honvédség.89 Az előzőekben felsoroltakkal és egy 24 órás szolgálattal kb. bruttó 143-145 ezer forintos havi jövedelemre tehet szert egy legénységi beosztásban szolgáló szakaszvezető. Nem számoltam nyelvpótlékkal, különböző veszélyességi, illetve gyakorlati pótlékokkal. Érdemes megjegyezni, hogy a legénységi beosztások betöltésének feltétele az általános iskola 8 osztályának elvégzése. A fenti adatok tükrében megállapítható hogy a honvédségnél szerezhető havi jövedelem (a részletesen számolt szakaszvezetői rendfokozat tekintetében) meghaladja a régió bármelyik megyéjében a fizikai munkát végzők bruttó átlagbérét (2012. év KSH adatai alapján). Csupán a régió statisztikai adataihoz viszonyítva, az elérhető havi jövedelmek tekintetében, a már említett szakaszvezetői rendfokozatú katona bruttó bére meghaladja a régió megyéiben elérhető jövedelmeket (fizikai munkát végzők), így akár ki is jelenthetjük, hogy a honvédség által biztosított (legutoljára jelentősen 2002-ben emelt) jövedelem versenyképes a vizsgált régió munkaerőpiacán. A valóság azonban kicsit árnyaltabb képet mutat. Az állomány családi állapotát vizsgálva megállapítható, hogy a régióban szolgáló katonák több mint fele (57%-a) nem egyedülálló és feltételezhetően egy részük egy, illetve több gyermeket is nevel. Természetesen az egyedülálló katonák (43%) közül is többen nevelnek gyermeket, gyermekeket.
89
Az úgynevezett cafetéria (de valójában nem egyezik meg ténylegesen a cafetéria rendszerrel) rendszer jelenleg évente bruttó 200 ezer forint értékhatárig vehető igénybe
103
Családi állapot (katonák)
nőtlen/özvegy 43%
nős/férjezett/él ettársi kapcsolatban élő 57%
51. ábra A Dél-Alföld régióban lévő katonai szervezeteknél szolgálók családi állapota (katonák) Forrás: MH HKNYP Szerkesztette: szerző
A jövedelem versenyképességét tovább vizsgálva tehát az alábbi rövid vizsgálatot végeztem: Egy átlagos családot vizsgálok, feltételezve, hogy az egyik szülő katona, szakaszvezető a másik szülő is alkalmazásban áll. A másik szülő szintén fizikai munkát végez és a családban kettő kiskorú gyermek van. A katona keresete:
114.975 Ft (családi pótlékkal) (bruttó 145.000
Ft-al
számolva) A másik szülő keresete:
93.010
Ft
(bruttó
142.000
Ft.
(Csongrád
megye,
mezőgazdaság)) A család jövedelme:
207.985 Ft
104
Az alábbi táblázat a KSH által számított létminimum értékeket mutatja.90 A magyar háztartások létminimuma (Ft) Háztartástípusok
1990
1995
2000
2002
1 felnőtt
7 053
16 435
34 475
43 108
53 307
60 128
66 271
1 felnőtt 1 gyermekkel
10 977 27 118
56 884
71 128
87 957
99 211
109 347 118 364 123 790
129 914 138 503
141 834
1 felnőtt 2 gyermekkel
14 849 35 335
74 121
92 682
114 610 129 275
142 483 154 232 161 302
169 282 180 473
184 814
2 aktív korú felnőtt
12 509 28 761
60 331
75 439
93 287
105 224
115 974 125 538 131 292
137 788 146 897
150 430
2 felnőtt 1 gyermekkel
16 618 39 444
82 740
103 459 127 937 144 307
159 050 172 166 180 058
188 966 201 458
206 304
2 felnőtt 2 gyermekkel
20 296 47 662
99 978
125 013 154 590 174 371
192 186 208 034 217 570
228 334 243 429
249 284
2 felnőtt 3 gyermekkel
23 048 54 236
113 768 142 256 175 913 198 422
218 694 236 729 247 579
259 829 277 005
283 668
2 felnőtt 4 gyermekkel
25 535 60 810
127 558 159 500 197 236 222 474
245 203 265 423 277 589
291 323 310 582
318 052
3 aktív korú felnőtt
18 151 41 088
86 188
107 770 133 268 150 320
165 678 179 340 187 560
196 840 209 853
214 900
3 felnőtt 1 gyermekkel
22 065 51 770
108 596 135 790 167 917 189 403
208 754 225 968 236 326
248 018 264 414
270 774
3 felnőtt 2 gyermekkel
25 443 59 988
125 834 157 344 194 571 219 467
241 889 261 836 273 838
287 386 306 385
313 754
3 felnőtt 3 gyermekkel
27 929 66 562
139 624 174 587 215 893 243 518
268 398 290 531 303 847
318 881 339 961
348 138
3 felnőtt 4 gyermekkel
30 416 73 136
153 414 191 831 237 216 267 570 294 906 319 225 333 857 Nyugdíjas korúak háztartásai
350 375 373 537
382 522
Egytagú
4 998
14 792
31 028
38 797
47 976
54 115
59 644
70 862
77 364
Kéttagú
8 766
25 474
53 436
66 817
82 626
93 198
102 720 111 191 116 287
122 041 130 109
133 238
Háromtagú
12 790 36 157
75 845
94 838
117 275 132 282 145 796 157 819 165 053 Egy főre számítva Aktív korúak háztartásai
173 219 184 670
189 112
1 felnőtt
7 053
16 435
34 475
43 108
53 307
60 128
66 271
71 736
75 024
78 736
83 941
85 960
1 felnőtt 1 gyermekkel
5 489
13 559
28 442
35 564
43 978
49 605
54 674
59 182
61 895
64 957
69 251
70 917
1 felnőtt 2 gyermekkel
4 950
11 778
24 707
30 894
38 203
43 092
47 494
51 411
53 767
56 427
60 158
61 605
2 aktív korú felnőtt
6 255
14 381
30 166
37 720
46 644
52 612
57 987
62 769
65 646
68 894
73 448
75 215
2 felnőtt 1 gyermekkel
5 539
13 148
27 580
34 486
42 646
48 102
53 017
57 389
60 019
62 989
67 153
68 768
2 felnőtt 2 gyermekkel
5 074
11 915
24 994
31 253
38 648
43 593
48 047
52 008
54 392
57 084
60 857
62 321
2 felnőtt 3 gyermekkel
4 610
10 847
22 754
28 451
35 183
39 684
43 739
47 346
49 516
51 966
55 401
56 734
2 felnőtt 4 gyermekkel
4 256
10 135
21 260
26 583
32 873
37 079
40 867
44 237
46 265
48 554
51 764
53 009
3 aktív korú felnőtt
6 050
13 696
28 729
35 923
44 423
50 107
55 226
59 780
62 520
65 613
69 951
71 633
3 felnőtt 1 gyermekkel
5 516
12 943
27 149
33 948
41 979
47 351
52 189
56 492
59 081
62 005
66 103
67 694
3 felnőtt 2 gyermekkel
5 089
11 998
25 167
31 469
38 914
43 893
48 378
52 367
54 768
57 477
61 277
62 751
3 felnőtt 3 gyermekkel
4 655
11 094
23 271
29 098
35 982
40 586
44 733
48 422
50 641
53 147
56 660
58 023
3 felnőtt 4 gyermekkel
4 345
10 448
21 916
27 404 33 888 38 224 42 129 Nyugdíjas korúak háztartásai
45 604
47 694
50 054
53 362
54 646
Egytagú
4 998
14 792
31 028
38 797
47 976
54 115
59 644
64 562
67 522
70 862
75 547
77 364
Kéttagú
4 383
12 737
26 718
33 409
41 313
46 599
51 360
55 595
58 143
61 021
65 054
66 619
Háromtagú
4 264
12 052
25 282
31 613
39 092
44 094
48 599
52 606
55 018
57 740
61 557
63 037
2004 2006 2007 Egy háztartásra számítva Aktív korúak háztartásai
2008
2009
2010
2011
2012
71 736
75 024
78 736
83 941
85 960
64 562
67 522
75 547
19. táblázat A magyar háztartások létminimuma (Ft) Forrás: KSH 2013
90
A KSH 1991 óta évente közli a számított létminimum értékét. E küszöbérték olyan érték¬összeg, amely biztosítja a magánháztartásokban élők számára a folyamatos életvitellel kapcsolatos szerény – a társadalom adott fejlettségi szintjén konvencionálisan alapvetőnek minősülő – szükségletek kielégítését. A létminimum-számítás nemzetközileg elfogadott két alaptípusa közül a hazai gyakorlat az ún. normatív számítást alkalmazza, amely az élelmiszer-fogyasztás értékének meghatározására épül. A kiadvány tartalmazza a létminimum értékek meghatározását, mely összegben szerepelnek az élelmiszer-normatíván túl az élelmiszereken kívüli szükségletekre fordítandó forintösszegek is. Bemutatja továbbá a különböző háztartástípusokra jellemző létminimum értékeket. – Forrás: KSH Létminimum 2011.
105
A fentiekben vizsgált család (2 felnőtt, 2 gyermek) esetében a létminimum értéke (országos
szint)
249.284
Ft.
Amennyiben
ezt
összehasonlítjuk
képzeletbeli
katonacsaládunk jövedelmével (207.429 Ft), megállapíthatjuk, hogy sajnálatos módon ez a család a magyarországi létminimum alatt él.
A régióban szolgáló 1463 fő legénységi
katona tekintetében, 576 fő él házasságban vagy élettársi kapcsolatban. Ebből az állományból tehát, amennyiben az egyik fél legénységi állományú katona (szakaszvezető), a másik fél fizikai dolgozó a régióban, amennyiben egy gyermekük van abban az esetben még nem, de kettő gyermek esetében a statisztikai adatok alapján valószínűleg az országos létminimum alatt él. A létminimummal kapcsolatos megállapításom után tovább vizsgáltam a már említett családot. A következő táblázat a szegénységi küszöbértéket mutatja hazánkban 2006 és 2011 között. A szegénységi küszöbértékek idősora (FT/hó)
20. táblázat A szegénységi küszöbérték Magyarországon 2006-2011. Forrás: KSH Létminimum 2012.
A KSH táblázata alapján egy gyors számítást végezve az alábbi megállapítást tettem: Vizsgált családunk esetében az egy főre jutó jövedelem (51.996 Ft) csupán 19.203 Fttal haladja a szegénységi küszöbértéket.91
91
Szintén a KSH Létminimum alapján számolva
106
Abban az esetben, ha egy katonacsalád bármilyen oknál fogva kénytelen nélkülözni az egyik szülőt, nagy valószínűséggel komoly megélhetési problémákkal szembesülhet. Hasonló helyzetben lehet a honvédség által alkalmazott közalkalmazottak egy része is, különösen azok, akik a besorolásuk szerinti kötelező bérminimumot kapják. Ebből kifolyólag a már belépés előtt létminimumon vagy a létminimum alatt élők számára nem jelent megoldást sem a katonai szolgálatvállalás sem a honvédségnél lévő közalkalmazotti munkavállalás még átmenetileg sem. Megfelelő lehet azonban a pályakezdők számára, akik leginkább a szülőkkel egy háztartásban élnek, így jövedelmük jelentős hányada valószínűleg nem az alapvető létfenntartásra kerül felhasználásra. Ahogyan ezt már említettem az előző fejezetekben ez a tény szintén erősíti a pályakezdők alkalmazásának előtérbe helyezését. A jövedelmeket a fentiekben a havi keresetek szintjén vizsgáltam, azonban éves szinten meghatározóak lehetnek a különböző szociális és béren kívüli juttatások is. A szociális és béren kívüli juttatások nem azonosak a „bér jellegű” juttatásokkal, azoktól formájukban és tartalmukban is különböznek. A munkáltató ebben a formában mégis többletjövedelmet biztosít dolgozóinak, melyen keresztül érvényesül a munkaerő vonzása és megtartása is. A szociális és béren kívüli juttatások pozitív hatással vannak a munkahelyi légkörre, a dolgozók testi-lelki egészségére, ezek a gondoskodási formák növelik a munkáltató iránti elkötelezettséget, kihatással vannak a munkavégzésre és a termelési eredményekre is. A szociális és béren kívüli juttatásokat a munkáltatók, a szakszervezetek és a munkavállalók fontos „jövedelempolitikai eszköznek” is tekintik. A Magyar Honvédség jelenleg több szociális és jóléti juttatások körébe tartozó juttatást biztosít munkavállalóinak. Ezek közül a legfontosabbak:
Étkezési utalvány (+EMC kártya)
Ruházati illetmény
Családalapítási támogatás
Illetményelőleg
Parancsnoki segély
Iskolakezdési támogatás
107
Nevelési segély
Bankszámla költségtérítés
Kegyeleti gondoskodás
Gyermek születése esetén járó egyszeri támogatás
Lakhatási támogatás
Az említett juttatások több esetben versenyképesek lehetnek a civil szféra hasonló juttatásaival, bár sok helyen kritikaként hangzott el, hogy a támogatások, illetve juttatások egy része speciális alkalomhoz, speciális élethelyzethez kötött, ezáltal nem mindenki számára azonos mértékben érhető el éves szintre lebontva. Hátránya lehet még ehhez kapcsolódóan az, hogy nem egyéni választáson alapuló felhasználást tesz lehetővé. Fontos megemlíteni, hogy ezen a téren nagy előrelépést jelenhet a családtámogatási rendszer92 megfelelő működtetése, kiterjesztése amennyiben ennek a rendszernek a financiális igénye is megfelelő mértékben biztosított lesz. A szociális és béren kívüli juttatások fejlettebb, modernebb formája a civil szférában már több munkahelyen bevezetett úgynevezett cafetéria rendszer. A cafetéria típusú béren kívüli juttatási rendszer biztosítja, hogy a munkavállaló saját belátása szerint választhasson a vállalat által biztosított szolgáltatások közül és a számára biztosított keretösszeget valós igényei, szükségletei szerint használhatja fel. A cafetéria rendszer kerete minden munkavállalóra nézve azonos, így igazságossága miatt népszerű a dolgozók körében. Fontos a juttatás értékállóságának garantálása, így évente szükséges a keretösszeget felülvizsgálni, mely ma a munkáltatók teherbíró képességétől függően a minimális összegtől akár több százezer forintig terjedhet.93 A cafetéria rendszert alkalmazó vállaltok jellemzően a következő választási lehetőségeket kínálják: az utazási támogatás, a hideg vagy meleg étkezés támogatása, a nyelvtanulás, az üdülés, a biztosítás, a munkáltatói kölcsön, az egészségpénztár, a nyugdíjpénztár, az iskolakezdési támogatás, a kultúra, a sport támogatása, az otthoni Internet használat. A rendszer alkalmazása már többször napirendre kerül a Magyar Honvédségnél is, de tényleges bevezetése még várat magára.
92
A katonai hivatással, katonai szolgálattal járó különböző élethelyzetek kialakulása során megfelelő biztonságérzetet, illetve a feladatra történő teljes koncentrációt segíti elő ez a támogató rendszer, mivel az önkéntes családja a hosszabb távollétek esetén is megfelelő gondoskodásban részesül. 93 A béren kívüli juttatások területén a 2009-es évben változásként jelenik meg a munkáltatói adóterhek csökkenése, illetve a cafetéria rendszerek 400.000 Ft-os maximalizált határának eltörlése.
108
A fentiekben említettek, illetve az amerikai hadsereg példája alapján (lásd lentebb) érdemesnek tartom a szociális és béren kívüli juttatások át-, illetve újragondolását és a meglévő erőforrások esetleges átcsoportosításával egy megújult bércsomag megtervezését az állomány részére. Ez a csomag tartalmazhatja például a cafetéria rendszer kínálta egyéni választáson alapuló juttatások körét is, bár véleményem szerint a katonai szolgálat speciális jellegéből adódóan létezhetnek jobb alternatívák is. Az Egyesült Államok hadserege toborzó oldalán IT’S MORE THAN JUST A SALARY (több mint fizetés) szlogennel hirdeti a katonai szolgálat kínálta lehetőségeket. A katonai szolgálattal járó jövedelemcsomag csaknem 60%-át nem bérjellegű juttatásként biztosítja a hadsereg. Az alábbiakban egy altiszti és egy tiszti juttatási csomag látható. Jövedelemtáblázat (amerikai hadsereg, altiszt) Civil állás (Civilian Job) Altiszt/legénység (Enlisted Rendőrjárőr (Police Patrol Soldier) Officer) Bér (Salary) Lakhatásitámogatás (Housing) Étkezési juttatás( Food Allowance) Különleges pótlék (Special Pay) Adómentesség (Tax Advantages) Egészségügyi (Health Care)
járulék
Nettó kereset (Net Income)
Katonai beosztás (Army Job) Katonai rendész őrmester (Military Police Sergeant)
$49,953
$29,380
0
$16,164
0
$3,900
0
$1,800
0
$2,716
- $13,100
Külön térítés nélküli járandóság (Included)
$36,368
$53,960
21. táblázat Jövedelemtáblázat (amerikai altiszt/ rendőrjárőr) Forrás: US Army94
94
http://www.goarmy.com/benefits/total-compensation.html Letöltve: 2013.08.03.
109
Jövedelemtáblázat (amerikai hadsereg, tiszt) Tiszt (Officer) Bér (Salary) Lakhatásitámogatás (Housing) Étkezési juttatás( Food Allowance) Különleges pótlék (Special Pay) Adómentesség (Tax Advantages) Egészségügyi (Health Care) Bér (Salary)
járulék
Civil állás (Civilian Job) Katonai beosztás (Army Job) Híradástechnikai mérnök Híradó tiszt (Signal Corps (Telecommunications Engineer II) Officer) $67,578 $52,189 0
$17,844
0
$2,686
0
$1,800
0
$3,623
- $13,100 $54,478
Külön térítés nélküli járandóság (Included) $78,142
22. táblázat Jövedelemtáblázat (amerikai tiszt/civil mérnök) Forrás: US Army 95
Jól látható, hogy mindkét esetben a civil munkakör magasabb fizetéssel jár, viszont a különböző kedvezmények és támogatások juttatásával, a hadsereg jóval kedvezőbb feltételeket kínál. Természetesen az amerikai hadsereg lehetőségei nem hasonlíthatóak a hazai viszonyokhoz, azonban ne felejtsük el, hogy valószínűleg a tengerentúli munkaerőpiac is alapjaiban különbözik a jelen magyar valóságtól. Ezzel együtt a fentiekben nem az anyagi oldalát, hanem inkább a fizetés és a fizetés feletti juttatások arányát, mint esetleges versenyelőnyt kívántam bemutatni. A közszférában foglalkoztatottak a versenyképesség szempontjából fontos lehet továbbá egy, a versenyszféránál merevebben szabályozott pályamodell is. Ennek a pályamodellnek az ismeretében már a belépéskor pontosan láthatja az állami alkalmazást választó az előmenetelét és azon hosszú távú „hasznát” amely alapján megéri bármely az állam által kínált lehetőséget választania. Igaz lehet ez a megállapítás a honvédségre is. A Magyar Honvédség Humánstratégiája ennek érdekében így fogalmaz: „A katonák sajátos közszolgálatot látnak el, a katonai pálya a közszolgálati életpálya részét képezi. A katonai pálya megtartó- és vonzerejét a hagyományos katonai értékeket és a teljesítményt elismeri, társadalmi megbecsülést nyújtó, kiszámítható és tervezhető életpálya és pályakép biztosítja. Az életpálya elismeri azt a különleges közszolgálatot,
95
http://www.goarmy.com/benefits/total-compensation.html Letöltve: 2013.08.03.
110
melyben az állomány tagja vállalja az élet feláldozását is magába foglaló elkötelezettséget, továbbá a szolgálat érdekében lemond állampolgári jogai egy részéről. A Magyar Honvédség a hivatásos állomány részére életpályát biztosít, a nyugállományba helyezést követően pedig gondoskodik az érintettekről. A szerződéses állomány számára a munkaerőpiacra történő visszailleszkedést, annak támogatását is magába foglaló kiszámítható pályaképet nyújt. A katonai pályamodelleket a katonai és közszolgálati hagyományokra alapozva, a katonai szolgálattal járó fokozott megterhelést figyelembe véve, a társadalomban érvényesülő folyamatokkal és normákkal, illetve a gazdasági lehetőségekkel összhangban kell kialakítani. Szervezeti elvárásként kell megfogalmazni a katonai pályát a pusztán foglalkoztatotti jogviszonytól megkülönböztető nagyobb áldozatvállalást, bajtársiasságot és a hazaszeretetből eredő elkötelezettséget.”96 Természetesen a haderő speciális voltából adódóan ez a kiszámítható pályamodell különböző állománykategóriák számára különböző időbeli intervallumot kell jelentsen. 6.6
Részkövetkeztetések
A fejezetben áttekintettem a régióban lévő munkavállalói csoportokat és vizsgáltam a katonai szolgálatvállalással kapcsolatban.
A pályakezdő fiatalok tekintetében megállapítottam, hogy számuk a régióban, az országos helyzetnek megfelelően, szintén emelkedő tendenciát mutat. Az iskolapadból kikerülők közül sokaknak okoz nehézséget az első munkahely megtalálása. A 2012. év decemberi statisztikai adatok alapján a Dél-Alföld régióban több mint 10.000 pályakezdő fiatal volt munka nélkül. A toborzóirodák adatai alapján megállapítható továbbá, hogy a 25 év alatti korosztály érdeklődése a katonai pálya iránt megnőtt (2012-ben a Dél-Alföld régióban az önkéntes katonai szolgálatra jelentkezők aránya 59% volt).
A már munkatapasztalattal rendelkezők nagy számban keresnek állást a régióban (több mint 50.000 regisztrált 26 év feletti álláskereső 2012 decemberében). A toborzók statisztikái alapján számuk csökkenő tendenciát mutat a katonai pálya iránti érdeklődés tekintetében.
96
A katonanők aránya a régió alakulatainál 14%. A munkaerőpiacon mindhárom
Forrás: A Magyar Honvédség humánstratégiája 2012-2021. közötti időszakra
111
megyében 50% feletti a regisztrált munkanélküli nők aránya. Az önkéntes katonai szolgálatra jelentkezők esetében, a más szolgálatot teljesítők arányához hasonlóan 14% a nő.
A munkaerőpiacon hátrányos helyzetűek csoportjából az alacsony iskolai végzettségűek, illetve az etnikai kisebbségekhez tartozók esetében nem csupán állást, de előrejutási lehetőséget is kínál a honvédség.
A régióban elérhető jövedelmek alapján megállapítható, hogy fizikai dolgozók tekintetében több gazdasági ággal szemben versenyképes a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás. Sajnálatos módon azonban, főként a legénységi állomány esetében, komoly problémák körvonalazódnak. Sok esetben létminimum alatt élő katonacsaládokról kell beszélnünk, sőt valószínűleg több család él a szegénységi küszöbérték alatt. Ebből valószínűsíthető, hogy a már belépés előtt komoly anyagi problémákkal küzdő jelentkezők számára nem feltétlenül jelent megoldást foglalkoztatási szempontból a honvédség. Megoldást, sőt jó lehetőséget biztosíthat azonban a pályakezdő fiataloknak, akik az iskolapadból kilépve életpályájuk első állomásaként kerülhetnek a katonai szervezetekhez.
112
7. A MAGYAR HONVÉDSÉG JELENLÉTÉNEK HATÁSA A DÉL-ALFÖLD RÉGIÓ MUNKAERŐPIACÁRA
Az előző fejezetekben bemutattam és elemeztem a Dél-Alföld régió munkaerőpiacát, és a jelenleg a régióban állomásozó alakulatokat. A katonai szervezetek tekintetében megvizsgáltam az állomány összetételét több szempont alapján is. Ezek után áttekintettem a régió munkaerőpiacán jelenleg meglévő munkaerő-kínálatot. Külön figyelmet szenteltem a pályakezdő fiatalok csoportjának, mivel egyik hipotézisem szerint ez az a réteg amely leginkább megfelelő számú és minőségű munkaerőt, illetve utánpótlást biztosíthat a régióban lévő alakulatok számára. Ezt követően megvizsgáltam
a honvédség
versenyképességét a régiós munkaerőpiacon. Az alábbiakban arra keresem a választ, hogy milyen hatást gyakorol a honvédség jelenléte a régió munkaerőpiacára. 7.1
A nagyfoglalkoztatói jelenlét közvetlen hatásai (a munkaerő-felvevő képesség régiós szinten)
A Magyar Honvédség a rendelkezésre álló adatok alapján jelenleg közel 3600 főt foglalkoztat a régió három megyéjében.97 Ez a létszám, bár például az államigazgatás, vagy
az
egészségügy
nagyobb
létszámot
foglalkoztat,
meghatározó
a
régió
munkaerőpiacának több területén. A nagyfoglalkoztatói jelenlét közvetlen hatásait a következőképpen bontom szét:
Befogadó hatás o
Munkaerő-felvevő képesség és foglalkoztatás
o
Szolgáltatások (a katonai objektumokon belül; befogadó nemzeti támogatás)
Kibocsátó hatás
7.1.1 Befogadó hatás Befogadó hatás alatt a munkaerő-felvevő képességet (foglalkoztatás), illetve a fizikai jelenléttel kapcsolatos objektumokon belüli szolgáltatásokat és a befogadó nemzeti támogatás nyújtása esetén megjelenő hatásokat értem. Az 5. fejezetben elemzett statisztikák alapján a jelenleg alkalmazásban állók 86%-a a régióban él (lásd: 26. ábra) ami
97
Ebben a létszámban a tényleges állomány van csupán benne. Nem tartalmazza az önkéntes védelmi, illetve műveleti tartalékos erőket, illetve az objektumok kiszolgálásában résztvevő vállalatokat.
113
több mint 3000 fő. Ez a régióban lévő alkalmazásban állók egészének (270 ezer fő) 1,11%-a. A befogadó hatás tekintetében elsősorban három lényeges dolgot vizsgáltam kutatásaim során. Elsőként, hogy milyen befolyása van a lakóhely és a szolgálati hely távolságának, majd hogy pontosan melyik munkavállalói réteg szempontjából jelentkezik ez a hatás leginkább. Harmadikként megvizsgáltam, hogy a munkaerőpiac szűkülése milyen befolyással bír a tárgyalt témára. Figyelemmel a hazai munkavállalók alacsony földrajzi mobilitási hajlandóságára, a munkáltatók döntő többsége elsősorban közvetlen környezetére gyakorol hatást. Hazánkban a munkahely lakóhelytől való távolsága különösen fontos a munkavállalói döntések szempontjából.
A Kelly Services nemzetközi munkaerő-közvetítő cég
felméréseket végzett az említett témában.98 A felmérés az alábbi főbb megállapításokat hozta:
A munkavállalók 64%-a fontolgatja, hogy egy jó állásért más városba költözzön.
61% gondolkodik azon, hogy esetleg külföldön telepedik le, ha ott találja meg a megfelelő munkát.
A munkavállalók 57%-a azonban nem költözne egy olyan országba, amelynek nyelvét nem beszéli folyékonyan.
68% eddig nem költözött más városba, hogy munkát találjon.
Az emberek 53%-a szívesebben élne és dolgozna jelenlegi lakóhelyén egészen nyugdíjba vonulásáig.
Csak 9 % kész naponta összesen több mint két órát ingázással tölteni.
A fent hivatkozott felmérés alapján tehát megállapítható, hogy amennyiben lakóhelyet szükséges változtatni, a döntő többség inkább a külföldi munkavállalást választja, mint napi több órát ingázással töltsön. A munkahely és az állandó lakóhely távolságával kapcsolatban, a régión belül kettő felmérést készítettem. Az első (2006) felmérést a MH 37. II. Rákóczi Ferenc Műszaki
98
A fiatal magyar munkavállalók többsége hajlandó költözni egy jó állásért http://www.kellyservices.hu/HU/Cegunkrol/A-fiatal-magyar-munkavallalok-tobbsege-hajlando-koltozni-egyjo-allasert/?langtype=1038 Letöltve: 2013.06.22.
114
Dandár vonatkozásában. Egy rekonverziós kérdőíves felmérés részeként 99 vizsgáltam az alakulat állománya tekintetében a munkahely és az állandó lakóhely közötti távolságot. A felmérést alapul véve, mintegy után követve, Makai Katalin 2012-ben ismét megkérdezte az állományt.100 A második felmérést 2012-ben az 5. Bocskai István Lövészdandár Hódmezővásárhelyi laktanyájával kapcsolatban végeztem el.101 A felmérések megállapításai: 2006. év A MH 37. II. Rákóczi Ferenc Műszaki Dandár állománya állandó lakóhelyének elhelyezkedése (2006)
52. ábra A MH 37. II. Rákóczi Ferenc Műszaki Dandár állományának állandó lakóhelye
102
„Amennyiben az alakulat állományában szolgálatot teljesítők állandó lakhelyének elhelyezkedését vizsgáljuk megállapítható, hogy a munkavállalók 67%-a Szentes város és 40 km-es vonzáskörzetében él. Ezen állomány 79%-a az alakulatnál történő munkavállalást megelőzően is a fent említett kistérségben élt. A fennmaradó 21% (csaknem teljes egészében hivatásos állományú tiszt, illetve tiszthelyettes) pedig az ország különböző településeiről költözött a helyőrségbe. Ezzel magyarázható tehát többek között az is, hogy a honvédség által a laktanyán belül, illetve kívül lévő legénységi és tiszti szállókon összesen csupán 120 fő kért elhelyezést.
99
A rekonverzió lehetőségei alulnézetből. Kard ésToll 2006/3 Életpálya-modellek és rekonverzió a Magyar Honvédség Humánstratégiájának tükrében. Szakdolgozat 101 Humánstratégia, Karriermodell, Mobilitás. Honvédségi Szemle 2012//3 102 Forrás: Szabó István: A honvédség, mint nagyfoglalkoztató jelenlétének hatása a kistérség munkaerőpiacára (2006) 100
115
Mivel az alakulat tiszti, tiszthelyettesi állományában szolgálatot teljesítők létszáma csupán kis eltérést mutat a hivatásos hadsereg magyarországi bevezetése előtti és utáni állapotában, megállapítható, hogy a dandár legénységi beosztásaiban szolgáló munkavállalók döntő többsége a vizsgált kistérségből toborzódott.” 2012. év A Makai Katalin által hat évvel később, a már ezred szervezetként működő műszaki alakulatnál végzett felmérés a következő megállapításokat eredményezte: „A lakóhely és a munkahely közötti távolság esetében a vizsgált állomány 58,18% 40 km-es vonzáskörzetben lakik. Ez is indokolja, hogy a szervezet ismerje a munkaerőpiac jelenlegi helyzetét és az ott felmerülő igényeket.” „A tisztek esetében a több mint a vizsgált állomány fele lakik 40 km-es körzeten belül. A tiszthelyettesek esetében is hasonló ez az arány, a legénységi állomány esetében 62%.” A MH 37. II. Rákóczi Ferenc Műszaki Ezred állománya állandó lakóhelyének távolsága (2012.) A hódmezővásárhelyi laktanyában szolgálók állandó lakhelyének helyőrségtől való távolsága (km) 10% 8% 15%
25% 42%
0 10-50 51-100 100-200 200-
53. ábra A MH 37. II. Rákóczi Ferenc Műszaki Ezrednél szolgálók állandó lakóhelyének távolsága
103
A Humánstratégia karriermodelljének tükrében, szintén 2012-ben elemeztem a MH 5. Bocskai István Lövészdandár (Hódmezővásárhely) állományát a már említett állandó lakóhelyek távolsága szempontjából. Az elemzés eredményeképpen a megállapítottam, hogy:
103
Forrás: Életpálya-modellek és rekonverzió a Magyar Honvédség Humánstratégiájának tükrében Készítette: Makai Katalin (2012)
116
Hódmezővásárhely helyőrségben szolgálatot teljesítők, állandó lakóhelyeiket figyelembe véve, az ország 335 településéből érkeztek/érkeznek a laktanyába;
a laktanyában dolgozók 25%-a helyi, vagyis a városban lakik (A város lakosságának (48.333 fő) a 0,9%-a dolgozik a laktanyában);
sok helyi (Hódmezővásárhely) lakos mellett a legtávolabb lakónak mintegy 491 kilométerre van a bejelentett állandó lakóhelye.
Az adatok összegzése után az alábbi diagramot készítettem: A hódmezővásárhelyi laktanyában szolgálók állandó lakhelyének helyőrségtől való távolsága (km)
10% 8%
0
25%
10-50 51-100
15%
100-200
42%
200-
54. ábra A MH 5. Bocskai István Lövészdandár (Hódmezővásárhely) állományának állandó lakhelye és a 104 helyőrség közötti távolság
A diagramról leolvasható, hogy összességben a helyőrségben szolgálatot teljesítők mintegy 67%-a a laktanya ötven kilométeres körzetében rendelkezik állandó lakóhellyel. A fennmaradó 33%-ból további 15% állandó lakóhelye nem esik kívül Hódmezővásárhely 100 kilométeres körzetéből. A 100 kilométert meghaladó távolságban mindössze az állomány 18% rendelkezik bejelentett állandó lakóhellyel. A megállapításra megfelelő magyarázat lehet a laktanya földrajzi elhelyezkedése is. Hódmezővásárhely a Dél-Alföld régió egyik legnagyobb városa. A felmérésekből arra következtetek, hogy a régióban többen élnek a lehetőséggel, hogy nagyobb távolságra történő költözés vagy napi több órás ingázás helyett az önkéntes katonai szolgálatot válasszák és a lakóhelyükhöz közeli laktanyában vállaljanak munkát. A szentesi,
104
illetve
hódmezővásárhelyi
alakulatnál
végzett
felmérések
alapján
Forrás: Szabó István: Humánstratégia,Karriermodell,Mobilitás (2012).
117
valószínűsíthető, hogy éppen az alacsony mobilitási hajlandóság az, ami biztosíthatja a megfelelő utánpótlást, bár nem elhanyagolható a katonai pálya vonzerejének megléte sem a régióban, mivel a katonai szolgálatvállalás népszerűnek mondható a lakosság körében.105 Arra a kérdésre, hogy melyik az a munkavállalói réteg, amely jelenleg a rekrutációs bázist alkotja és mi ennek az oka (az alacsony mobilitási hajlandóság mellett) a válasz egyrészt a régió történelmében keresendő. A Dél-Alföld régió alapvetően mezőgazdasági termelésre és a mezőgazdaságban megtermelt javak feldolgozására rendezkedett be az elmúlt évszázadokban. A rendszerváltozással együtt a mezőgazdaság jelentős munkaerőkibocsátóvá vált és hosszú évekig nem jelent meg olyan számú munkaadó, amely teljes egészében fel tudta volna venni a mezőgazdaságból kiáramló munkaerőt. Talán ez lehet az egyik oka annak, hogy a régióban több ezer fős munkaerőigényével jelen lévő honvédség, több kistérség szintjén jelentős szerepet tölt be. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy sok esetben a munkáltató által bejelentett munkaviszony és a külszolgálat teljesítésének lehetősége komoly motiváció volt az önkéntes szolgálat vállalása tekintetében. Annak ellenére, hogy azt gondolnánk a mezőgazdaságból kiáramlott képzetlen réteg, illetve szintén a képzetlenség miatt a régiós munkaerőpiacon elhelyezkedni nem tudók csoportja keres boldogulást a laktanyák kerítésein belül az elemzések során ez nem volt bizonyítható. Az alábbi diagram a jelenleg szolgáló legénységi állomány106 legmagasabb iskolai végzettségét szemlélteti. Az alakulatoknál jelenleg legénységi beosztásban lévők döntő többsége (57%) középfokú végzettségű. Az alapfokú végzettségű legénységi állomány 40%-át teszi ki a jelenleg e kategóriában szolgálóknak.
A legénységi állomány legmagasabb iskolai végzettsége felsőfok (%) 3%
alapfok 40% középfok 57%
55. ábra A legénységi állomány iskolai végzettsége (Dél-Alföld régióban állomásozó alakulatok) 2012. Forrás: MH HKNYP Szerkesztette: szerző
105
Érdekes kérdés lehet a témában, hogy ez a népszerűség a katonai hivatás, vagy az önkéntes katonai szolgálat foglalkoztatás jellegének köszönhető. 106 Az altiszti állomány végzettségi követelménye az érettségi bizonyítvány.
118
Annak ellenére, hogy 2012-ben régiós szinten a jelentkezők (legénységi állomány) iskolai végzettsége (lásd. 32. ábra) tekintetében kismértékű negatív visszalépés tapasztalható (nőtt az alap- és csökkent a közép-, illetve felsőfokú végzettséggel jelentkezők aránya)107 jól látható, hogy a közép és felsőfokú végzettséggel rendelkezők jelentős aránya. Ezek alapján nem látom igazoltnak, hogy leginkább a képzetlen réteg érezné magáénak az önkéntes katonai szolgálatvállalást. Életkori megoszlásban szintén elmozdulás következett be a jelenleg szolgálók, illetve az elmúlt évben jelentkezők tekintetében. A jelenleg szolgálók (legénységi állomány) életkori megoszlásához képest (lásd. 22. ábra) megállapítható, hogy a 2012. évben jelentősen csökkent a 28 éves életkor felett lévők aránya (lásd. 42. ábra). Ezek alapján megállapítható, hogy a honvédség munkaerő-piaci hatása egyre inkább a 30 év alatti korosztály körében kezd érvényesülni és válik az említett korosztály számára megfelelő lehetőséggé. Fontos továbbá és véleményem szintén pozitív, hogy a szolgálat iránt érdeklődők és a szolgálatot ténylegesen vállalók között egyre több a 25 év alatti fiatal. Ez nem csupán a katonai alkalmazás-alkalmazhatóság szempontjából pozitív,108 de munkaerő-piaci szempontból is fontos.109 Ez egyébként a katonai pálya sajátosságai szempontjából fontos és pozitív változás.110 Arra a kérdésre, hogy nőhet-e a honvédség munkaerő-piaci befolyása az országos még inkább a régiós foglalkoztatás csökkenés hatásaként, sajnálatos módon a gazdasági válság megfelelő választ adott. A gazdasági válság kezdete után az egyébként is megfelelő számú jelentkezői létszám erősödött és ezzel párhuzamosan emelkedett a felvett létszám is.
107
A 33. ábrán jól látható, hogy Csongrád megye tekintetében legmagasabb az alapfokú iskolai végzettséggel jelentkezők aránya. Ez a megye bír egyébként a legjobb foglalkoztatási mutatókkal és a legnagyobb foglalkoztatók is ezen a részen találhatóak. A régió megyéi közül szintén itt szolgál a legtöbb katona. 108 A pálya jellege megkövetel bizonyos, a civil szféránál magasabb fokú fizikai és mentális képességeket, amelyek leginkább a fiatal felnőttek csoportjának lehet jellemzője. 109 Fontosnak ítélem meg mivel, bár a jelenlegi törvényi szabályzók nem maximalizálják a civil szféránál alacsonyabb szinten a szolgálat felső korhatárát mégis leginkább a fiatalok alkalmazása véleményem szerint a megfelelő irányvonal. Ebből kifolyólag egy bizonyos szolgálati idő után ezeket a fiatalokat vissza kell integrálni a civil munkaerőpiacra. Ez a visszaillesztés minél fiatalabb életkorban történik meg, annál nagyobb eséllyel realizálódhat. 110 Annak ellenére, hogy a legénységi állomány tekintetében a 25 éves életkor feletti munkavállalók felvételi aránya a 2012. évben jelentősen csökkent, a jelenleg szolgálatot teljesítők több mint 70%-át a 26-40 éves korosztály teszi ki (lásd: 21. ábra). Jelenleg ez az állomány képezi tehát a gerincét a régióban szolgálóknak.
119
Jogviszonyt létesített (fő/év) 300
278
250 200
233
226 176 156
152
159
2011
2012
150 87
100
44
50 0 2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
56. ábra A Dél-Alföld régióban lévő katonai szervezeteknél jogviszonyt létesítettek száma 2004-2012. Forrás: MH HKNYP Szerkesztette: szerző
A válság önkéntes katonai szolgálat vállalására gyakorolt hatásaival kapcsolatban 2010ben felmérést végeztem a műszaki ezrednél. A vizsgálat előtti feltételezésem az volt, hogy a válság okán megnőtt az érdeklődés a katonai szolgálatvállalás iránt és ez kimutatható a vizsgált alakulat szintjén is. A felmérés a következő eredményt hozta:111 „Amint azt az előzőekben már tárgyaltuk a kérdőívet kitöltők 44%-a az utóbbi két évben került a szervezetbe, így a megkérdezés előtt feltételezhető volt, hogy leginkább a válság okozta munkaerő-piaci lehetőségek beszűkülése „öltöztette mundérba” őket. Befolyásolta-e a válság a katonai szolgálat vállalásában
A válság hatására megszűnt munkalehetőség miatt vállaltam
4% 8% 48%
40%
Nem befolyásolta, de a válság hatására hosszabb távra tervezem Nem befolyásolta A válság enyhülésével más lehetőséget keresek
57. ábra A válság befolyása a szolgálatvállalásra112
A kiértékelés után ebben a kérdésben meglepő arányok rajzolódtak ki. A válaszadók mindössze 8%-a került munkahelyének megszűnése után az alakulathoz. A meghatározó 111 112
Szabó István: Átmeneti vonzerő? Sereg Szemle, 2010. VIII. évfolyam, 2. szám pp. 93-101. A szerző által készített ábra.
120
többség (45%) döntését nem befolyásolta a belépésekor meglévő munkaerő-piaci helyzet. Érdemes azonban külön figyelmet fordítani arra a csoportra (40%) amelynek tagjait, bár nem befolyásolta döntésekor a válság, hatására azonban hosszabb távon szeretnének önkéntesként szolgálni, mint azt belépéskor tervezték. Az alábbi két ábrán a belépéskori és a jelenlegi tervezett szolgálatvállalási idő összehasonlítása válik lehetővé. Belépéskor milyen időtartamra tervezte a szolgálatvállalást
2%
0-2 év 3-6 év
14%
41%
15% 10%
7-10 év
18%
11-15 év 16-20 év Hivatásos állományban szeretne szolgálni
58. ábra A belépéskor tervezett szolgálatteljesítési időtartam113
Jelenleg milyen időtartamra tervezi a szolgálatvállalást?
3%
15%
46%
13% 10%
0-2 év
3-6 év
7-10 év
11-15 év
16-20 év
13%
Hivatásos állományban szeretne szolgálni
59. ábra A jelenleg tervezett szolgálatteljesítés időtartama 114
113 114
A szerző által készített ábra. A szerző által készített ábra.
121
Jól
látható,
hogy
legnagyobb
vonzereje
a
hivatásos
állományban
történő
foglakoztatásnak van. A tervezett szolgálati idők tekintetében leginkább a 3-6 év és a már említett hivatásos állományban történő foglalkoztatás irányába történt átrendeződés. A rövid távú, válság idejére történő, szolgálatvállalás a felmérések alapján kevésbé jellemzi a jelenleg Szentesen szolgáló önkénteseket. A többség véleménye szerint a gazdaság és a munkaerőpiac napjainkban meglévő helyzetében a honvédség, mint munkáltató leginkább a biztos és viszonylag hosszú távú foglalkoztatást kínálja katonáinak. A válaszadók 71%-a emelte ki a kiszámíthatóságot és biztonságot. A munkavállalók foglalkoztatás-biztonság iránti igénye megnőtt, a hosszú távú lehetőséget biztosító munkáltatók munkaerő-piaci helyzete felértékelődött.” Úgy gondolom tehát, hogy a munkaerő-piaci változások, bár hatással vannak a katonai szolgálatvállalás iránti érdeklődésre, az alapvetően meglévő rekrutációs bázist létszám tekintetében negatívan egyelőre nem befolyásolják, vagyis stabilnak ítélem meg a honvédség munkáltatói helyzetét a régióban. Befolyás tekintetében elsősorban a már említett kistérségek vonatkozásában töltenek be szerepet az alakulatok, viszont azokon belül fontos tényezővé váltak. Az utóbbi időszak magas kiáramlása az én meglátásom szerint csupán azért okoz egyre súlyosabb problémát, mert a honvédség részéről nincs fogadókészség a kiválók utánpótlására.115 Nyilvánvaló, hogy a 2012-ben felvett alig másfélszáz fő régiós szinten közel sem elégítette ki a felmerült igényeket. Becslésem szerint évente, amennyiben ilyen magas szintű fluktuációval lesz szükséges számolni (lásd: 6. fejezet), régiós szinten 400-600 fő felvétele lehet szükséges. Természetesen ez a munkáltató (jelen esetben a Magyar Honvédség) részéről jelentős kiadásokkal jár (elég csak az állomány alapképzésének költségeit figyelembe venni). Valószínűleg azonban ilyen létszámban új munkaerőt felvenni egyetlen régiós munkaerő-piaci résztvevő sem fog évente ami erősítheti a honvédségi munkaerő-piaci helyzetét. Abban az esetben, ha a honvédségtől kiválók 4-6 év után keresnek más munkahelyet és, mint az előző fejezetekben már elemzésre került megfelelő létszámú új munkaerő továbbra is rendelkezésre áll, véleményem szerint mind a munkáltató (honvédség) mind a munkavállaló megtalálhatja a számítását. A megfelelő számú jelentkező (2008: 965 fő, 2012: 727 fő) biztosított, a kiválók és a hiányok pótlása véleményem szerint a régióban hosszú távon megoldott és a honvédség stabil foglalkoztató maradhat a régióban.
115
Ez valószínűleg inkább financiális kérdés, mint humánpolitikai, így ennek elemzése nem képezi dolgozatom tárgyát.
122
A befogadó munkaerő-piaci hatás elemzése során mindenképpen néhány gondolatban ki kell térni az Önkéntes Tartalékos rendszerre és a rendszer indukálta hatásokra. Az előző fejezetekben nem került elemzésre sem az Önkéntes Védelmi Tartalékos Rendszer sem a közelmúltban meghalkításra került Önkéntes Műveleti Tartalékos Rendszer és ezek munkaerőpiacra gyakorolt hatása. Önkéntes védelmi tartalékosok már évek óta jelen vannak és biztosítják a létesítmények őrzés-védelmét. Ők a tényleges állományhoz hasonlóan, elsősorban a már tárgyalt 60-80 kilométeres körzeten belül, a régióból toborzódnak. Jogállásuk kettős. Egyrészt a HM EI Zrt alkalmazottai, másrészt a régióban lévő alakulatok önkéntes védelmi tartalékosai. Létszámuk jelen pillanatban a DélAlföld régióban 282 fő. Az állományon belül a nők aránya 4,2%. Az önkéntes védelmi tartalékosok váltásokban, folyamatosan jelen vannak a laktanyákban, objektumokban. Ezzel ellentétben az önkéntes műveleti tartalékosok évente meghatározott időt töltenek munkavégzéssel a honvédségnél. Az állomány végleges létszáma még kialakulóban van, a 2013-as év az első, amikor a ténylegesen felvett állomány úgy létszámban, mint egyéb mutatók alapján (életkor, lakóhely, eddigi vagy jelenlegi alkalmazás stb.) az alakulatoknál realizálódik. Várhatóan az állomány döntő többsége volt katonákból, illetve rendvédelmi dolgozókból verbuválódik. Ennek oka jelenleg egyértelműen az átalakult szolgálati nyugdíjrendszerben keresendő. Valószínűsíthető továbbá, hogy minden alakulat igyekszik a későbbiekben is az előző időszakban nála szolgáltak közül kiválasztani a számára szükséges létszámot. Szintén előtérbe kerülhet a kiválasztás és a kiválasztottak szempontjából, hogy a leendő önkéntes tartalékos milyen távolságra lakik az őt alkalmazó helyőrségtől. A régiós toborzóirodákban az elmúlt évben 426 fő jelentkezett önkéntes műveleti tartalékos szolgálatra. A jelentkezőkből 327 fővel kötött szerződést a Magyar Honvédség.
123
Jelentkezők
60. ábra Önkéntes műveleti tartalékos állományba jelentkezők. Dél-Alföld régió 2012. Forrás: MH HKNYP Szerkesztette: Szerző
Állományba vettek
61. ábra Önkéntes műveleti tartalékos állományba vettek. Csongrád megye 2012. Forrás: MH HKNYP Szerkesztette: Szerző
124
Az állományba vettek közül 311 fő (95%) 35 év feletti életkorú, ami alátámaszthatja, hogy az előzőekben már említett jelenleg szolgálati járandóságot kapó volt katonák és rendvédelmi dolgozók vannak többségében jelen az önkéntes műveleti tartalékosok között. Szolgáltatások tekintetében egyrészt a működő honvédségi objektumokban szolgáltatást nyújtók köre (folyamatos) másrészt a szövetségi kereteken belül biztosítható befogadó nemzeti támogatás keretében jelentkező hatások (eseti) érvényesülnek. Ezek a hatások nagyságrendekkel alacsonyabbak a tényleges állomány munkaerő-piaci hatásához képest, viszont a különböző katonai objektumokban szolgáltató vállalkozások (bolt, fodrász, szabó stb.) és azok munkaerőigénye, még ha nem is számottevő, jelentkezik a régió foglalkoztatási mutatóiban. A befogadó nemzeti támogatással kapcsolatban rendszer elemként megjelenő, információ nem ismert, azonban amennyiben ez megvalósul, akár már rövid távon is bizonyos fokú hatással lehet a régió munkaerőpiacára. 7.1.2 Kibocsátó hatás Kibocsátás tekintetében legfontosabb a katonai szolgálatot elhagyók munkaerő-piaci hatása. Itt egy időben, nagyobb létszámban elsősorban a tervezetten kiválókra gondolok, mivel az ő létszámuk és a kilépés ideje a leginkább tervezhető. Ez olyan nézőpontból is fontos, hogy sem a munkavállaló, sem a munkaerő-piac szempontjából nem elhanyagolható kérdés, hogy mennyi idő után, mennyire felkészítetten és esetlegesen milyen kilátásokkal kerül ki a katona a rendszerből. A zökkenőmentes kilépést és visszaillesztést hivatott támogatni a honvédség rekonverziós programja. A jól megtervezett és kivitelezett visszaillesztés komoly feladat. Gyakorlati megvalósulása és hasznossága csak
részben
került
vizsgálatra,
amely
elsősorban
a
haderőcsökkentés
utáni
visszailleszkedésre irányult. „Jelenleg nem állnak rendelkezésünkre számszaki adatok annak bizonyításához, vagy cáfolásához, hogy a humánerőforrások rekonverziójának sikere, annak elmaradása, vagy kudarca nem csak a honvédség kötelékéből kivált katonákra és a katonai szervezetekre lehet hatással, hanem hosszabb távon közvetve kihathat a társadalomra, annak széleskörű szegmenseire, az állami foglalkoztatáspolitikán keresztül pedig közvetlenül, a társadalom munkaerőpiac egészének működésére. „116
116
Benkő Tibor: A rekonverzió, mint a professzionális haderő humánerőforrás gazdálkodásának egyik stratégiai kérdése p.103.
125
Annyi bizonyos, hogy a hosszabb időt a honvédség kötelekében eltöltött és kilépő munkavállaló könnyebben integrálódhat vissza egy civil munkahelyre, ha erre a váltásra fel lett készítve. Ez a felkészítés csak több szálon működtetve lehet véleményem szerint sikeres. Egyrészt folyamatosan ismernie és követnie kell a katonai szervezeteknek a munkaerőpiac (kiváltképpen a régió vonatkozásában) változásait, igényeit. Másrészt ezzel párhuzamosan a kilépők elképzeléseinek megfelelően azokat a képzéseket kell támogatnia, amelyek leginkább biztosíthatják a visszailleszkedést (ez esetben valószínűleg nem mindig találkoznak a kilépők igényei és az aktuális munkaerő-piaci lehetőségek).117 A már idézett, Benkő Tibor által elkészített munka, kitér a kiválók igényeire is. Az igények közül leginkább a Munkaügyi Kirendeltségekkel való együttműködés, a képzések, illetve az elhelyezkedés elősegítése szerepel.118 Természetesen nem elhanyagolható kérdés a szervezetben töltött idő mellett az ott végzett munka jellege sem. Nyilvánvaló, hogy több olyan katonai szakterület van, amelyben a végzett feladat és az ez által a megszerzett szakmai tapasztalat nem illeszkedik a civil munkaerőpiac egyetlen szegmensébe sem (díszelgő, különleges műveleti katona, lövész stb.). Mivel ezen beosztások (itt a legénységi beosztásokra gondolok elsősorban) belépési feltétele alapfokú iskolai végzettség, amennyiben a katonai szolgálat ideje alatt semmiféle új, a civil munkaerőpiacon is „eladható” végzettséget nem szerez az egyén valóban komoly elhelyezkedési gondokkal szembesülhet a katonai szolgálatból kilépő. A honvédségből kilépők, a tárgyalt régiós munkaerőpiacra gyakorolt hatása szempontjából legfontosabbnak a következőket ítélem meg:
Évente milyen létszám kilépése várható
Ez mennyire tervezhető, előre jelezhető
Milyen képzettséggel (gyakorlattal) rendelkeznek a kilépők
117
Meggyőződésem, hogy nagyon komolyan meg kell találnia a honvédségnek a rekonverziós és a katonai alkalmazhatóság követelte képzések közötti egyensúlyt, mivel a szűkülő anyagi lehetőségek mellett nem feltétlenül engedheti meg magának egy szervezet sem, hogy az alkalmazásában állók kiválást elősegítő felkészítése bármilyen csökkenést jelentsen a bent lévők képzésére fordítható eszközökben. Úgy gondolom tehát, hogy a honvédségnek elemi érdeke, hogy az általa biztosított képzéseken elsajátítottak a szervezeten belül, a szervezet érdekében hasznosuljanak. A visszaillesztési képzések finanszírozása pedig, amennyiben elfogadjuk, hogy a katonák visszaillesztése egyrészt társadalmi érdek is, állami foglalkoztatáspolitikai feladat is. 118 Megjelenik egy kilépéskori nagyobb összegű támogatás folyósításának igénye is. Ez jelenleg létezik, ám gyakorlati hasznossága számomra nem bizonyított. Gyakorló HR vezetőként úgy látom, hogy ennek, az úgynevezett leszerelési segélynek a folyósítása, sok esetben inkább pályaelhagyási motivációt indukál. Több esetben tapasztaltam továbbá, hogy a megkapott támogatás felhasználása után, sokan a honvédséghez való visszatérés lehetőségével próbálkoznak.
126
A kilépő előre tervezetten konkrét munkahelyre távozik, vagy munkát keres
Számításaim szerint az éves szinten (előre tervezetten, illetve előre nem tervezetten) a régióban lévő katonai szervezetektől kiválók létszáma 300-400 fő lehet. Ez a létszám, a régió közel 500 ezer fős munkaerőpiacán összességében nem meghatározó. Véleményem szerint azonban kistérségi szinten már jelentősebb hatást gyakorolhat, amennyiben a kilépők jelentős hányada munka nélkül marad. A munkaerő-piaci befogadó hatás alapján megállapítható, hogy a honvédség régióra gyakorolt hatása munkaerő-piaci tekintetben egyértelműen pozitív, az önkéntes katonai szolgálatvállalás népszerű és kistérségi szinten mindenképpen meghatározó jelentőségű. 7.2
A nagyfoglalkoztatói jelenlét közvetett (szociális és gazdasági) hatásai
A honvédség nagyfoglalkoztatói jelenlétének közvetett (indirekt) hatásai a következő fő területek tekintetében realizálódnak:
A katonai szervezetek által igénybe vett szolgáltatások beszállítói o
Napi ellátás biztosítása
o
Javítás-karbantartás
o
Technikai háttér biztosítása, kiszolgálása
Oktatás, képzés o
Regionális tanfolyamok, át- és továbbképzések
o
A katonai szervezetek által biztosított képzések (KatonaSuli)
A munkaügyi szervekkel való együttműködés o
Közmunkaprogramok kínálta lehetőségek kihasználása
A személyi állomány és az alkalmazottak jelenlétével, kiszolgálásával összefüggő szolgáltatások o
Családtagok számára munkahely, elhelyezkedés biztosítása, szociális ellátása
o
Lakhatással kapcsolatos szolgáltatások (szolgálati lakás, lakásvásárlás, bérlés, fenntartás)
o
Gyermekek részére oktatás, képzés (bölcsödétől az iskolákig)
o
Háztartások fenntartásához szükséges fogyasztási cikkek vásárlása 127
7.2.1 A katonai szervezetek által igénybe vett szolgáltatások beszállítói Ebben az esetben az objektumok fenntartása, az ott szolgálók ellátása területén igénybe vett szolgáltatások hatásairól beszélünk. Leginkább mérhető a fenntartásban feladatokat ellátó szolgáltató vonatkozásában indukált hatás. Jelenleg a KLH-Masters Kft szolgálja ki a régió laktanyáit, fenntartás tekintetében. A cég ügyvezetője által megadott adatok szerint jelenleg 103 fő munkavállalójuk dolgozik közvetlenül a régió katonai objektumainak kiszolgálásában. Ez a létszám a régióból toborzódott. Leginkább fizikai dolgozók teszik ki az állomány döntő többségét, adminisztratív és irányítói vonalon kevesebb, mint 15 fő dolgozik. A feladatok jellegéből adódóan különböző szakmunkásokat (kőműves, villanyszerelő stb.), illetve betanított munkásokat alkalmaznak (takarítók). A napi élet fenntartása, a különböző eszközök technikai kiszolgálása és biztosítása érdekében az alakulatok átlagosan 10-15 különböző beszállítóval vannak szerződéses kapcsolatban (ebbe nem értendők a magasabb irányítói szinten megkötött beszállítói szerződések). A szolgáltatások köre az élelmiszerek biztosításától, a különböző javításokon át, az informatikai eszközök karbantartását is magába foglalja. Ide tartoznak továbbá a katonai szervezetek közbeszerzési értékhatár alatti eseti igényeit kielégítő kapcsolatok is (irodaszer, virág stb.). Az említett formában a honvédséggel kapcsolatban lévő vállalkozások munkaerőigénye véleményem szerint szintén megközelítheti a 100 főt. Figyelemmel a már tárgyalt alacsony mobilitási hajlandóságra, az említett feladatokat ellátó
túlnyomó
többségét
szintén az
alakulatok környezetéből
verbuválják
a
szolgáltatásokat végzők. 7.2.2 Oktatás, képzés területén keletkező hatások Az elmúlt években jelentős létszám képzését biztosították civil szolgáltatók a honvédség részére. A képzésben részt vevők létszáma több ezer főre tehető és ebben a létszámban a vizsgált régió katonai szervezetei is részesültek. Elsősorban a regionális képzések azok, amelyek kapcsán együttműködés valósul meg Dél-Alföld régióban lévő alakulatok és a szintén a régióban szolgáltató vállalkozások között. Itt a gépjárművezető képzéstől a nyelvtanfolyamokig (a nyelvtanfolyamok magukban több száz fős létszám képzését jelentik), a különböző OKJ-s képzésig bezárólag az utolsó 10 évben úgy gondolom, hogy az 1000 főt is meghaladhatta a képzettek száma. Ez jelentős anyagi bevétel biztosítása mellett szintén jelentős emberi erőforrás igényt támasztott a vállalkozások részére.
128
Képzés és oktatás tekintetében mindenképpen ki kell térni a honvédség által biztosított oktatásra is, amely bár bizonyítottan plusz civil munkaerőigényt nem támaszt, hosszú távon hatást gyakorolhat a régió munkaerőpiacára. Itt a KatonaSuli program biztosította lehetőségre gondolok, amelynek népszerűsége a régióban lévő osztályok többszörös túljelentkezésében mérhető. Munkaerő-piaci hatása az általam már kiemelt és legfontosabbnak tartott fiatal korosztály katonai alkalmazása tekintetében realizálódhat.119 7.2.3 A munkaügyi szervekkel történő együttműködés indirekt hatásai Ebben az esetben egyrészt a már említett kiválók munkaerő-piaci visszaillesztése tekintetében beszélhetünk a jelenlét hatásairól, azonban nem elhanyagolható a közalkalmazotti pozíciók, illetve a speciális területre (orvos, jogász, ápoló) való katonai toborzás jelentősége sem. Az együttműködés tekintetében fontos előrelépés lehet, hogy az utóbbi időszak törvényi szabályzása lehetővé teszi a közmunkaprogram keretében alkalmazottak katonai szervezeteknél való munkavégzését is. Ez a lehetőség csupán az utóbbi időben került feltérképezésre, de egyre több alakulat tervezi (van ahol már ez meg is valósult) ennek a lehetőségnek az igénybe vételét és a szolgáltatói szerződések által le nem fedett elsősorban fenntartási, kiszolgálási feladatok tekintetében, közmunkások alkalmazását. Ismereteim szerint ez a lehetőség különösebb anyagi ráfordítást a katonai szervezetek részéről nem is igényel, így valószínűleg egyre több alakulat veszi igénybe a lehetőséget és biztosít munkát a programban résztvevőknek. 7.2.4 A személyi állomány és az alkalmazottak jelenlétével, kiszolgálásával összefüggő szolgáltatások Amikor a nagyfoglalkoztatói jelenlét indirekt hatásait vizsgáljuk, nem hagyhatjuk figyelmen kívül a laktanyákban szolgálók (esetenként több száz vagy akár ezer fő) szolgálati időn kívüli élete által esetlegesen indukálódó hatásokat sem. Elsődleges hatásként a szolgálatot teljesítők családtagjainak munkaerő-piacra gyakorolt hatását kell megemlítenünk. Amint az előző fejezetekben már elemzésre került a szolgálatot teljesítők közel 60%-a valamilyen párkapcsolatban él (lásd: 51. ábra). A párkapcsolatok egy része egy vagy több gyermeket nevel. Ezáltal több ezer fő munkaerő-piaci jelenléte mellett a
119
A későbbiekben még ki fogok térni rá, azonban itt is megemlítem, hogy a program hasznossága tekintetében célszerű lehet elsősorban a működő alakulatok közvetlen közelében folytatni ezt a programot.
129
családokban nevelt gyermekek oktatásának munkaerőigénye is jelentkezik. Nem beszélve a szociális ellátásokról, mint például az egészségügy. Következő fontos tényező a lakhatással és a napi élettel kapcsolatos hatások. Ne felejtsük el, hogy régiós szinten akár a 10 ezer főt is meghaladhatja 120 az érintettek köre, ami már mindenképpen jelentős létszám. Ne feledkezzünk meg továbbá a katonai szervezetek nyugdíjas állományáról sem, akik igényeikkel szintén jelen vannak a régióban. A honvédség jelenlétének direkt munkaerő-piaci hatása a több ezer fő tényleges alkalmazása mellett több száz egyéb munkahely létrejöttét és megmaradást teszi lehetővé, sőt egyes térségekben, kistérségekben komoly hatást gyakorol a munkaerőpiacra. Indirekt módon elsősorban a családok régiós jelenléte által indukált munkaerő-piaci hatás érvényesül, de fontos tényező a katonai objektumok és szervezetek kiszolgálása terén keletkező foglalkoztatási igény is. 7.3
Részkövetkeztetések A Magyar Honvédség által foglalkoztatott munkavállalói létszám direkt és indirekt módon is érezhető hatást gyakorol a régió munkaerőpiacára.
Több felmérés alapján igazolható, hogy a foglalkoztatottak leginkább a laktanyák 60-80 kilométeres körzetéből toborzódtak, így megállapítható, hogy a honvédség elsősorban kistérségi szinten, meghatározó foglalkoztatói szerepet tölt be a régióban. A régió tekintetében a honvédség munkaerő-piaci helyzete jelenleg stabil, a munkaerőpiac változásai, alapjaiban nem befolyásolják a rekrutációs bázist. Kibocsátó hatásként a pályát elhagyókkal kell számolni. A tervezett pályaelhagyások humán háttere nem minden esetben működik megfelelően.
A honvédség jelenlétének közvetett hatása elsősorban a katonacsaládok, illetve a laktanyák ellátásában, kiszolgálásában résztvevő vállalkozások tekintetében mérhető. Ebben az esetben a kistérségekre gyakorolt munkaerő-piaci hatás szintén jelentősnek mondható.
120
Ez a létszám a Dél-Alföldön akár több kisebb település együttes népessége adott esetben!
130
8. ÖSSZEGZETT KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK Dolgozatomban foglalatak alapján kijelenthető, hogy kutatásaim kezdetén elhatározott célkitűzéseimet
sikerült
megvalósítanom.
Disszertációm
elején
felvetett
hipotéziseimmel kapcsolatos bizonyításokat vagy cáfolatokat az alábbiakban összegzem. Értekezésem elkészítése folyamán megfelelő támogatást biztosított, hogy az elmúlt több mint tíz évben, különböző beosztásokban, személyügyi területen dolgozhattam. Bizonyos tekintetben azonban nehezítette kutatómunkámat, hogy a már említett tapasztalataimat
végrehajtó
szinten
szereztem,
vagyis
a
különböző
időszakok
humánerőforrás stratégiáinak kialakítása során megjelenő elgondolások miértjét és az ezeket befolyásoló tényezők jelenlétét nem láthattam. Annak ellenére, hogy rengeteg különböző szintű (tudományos és kevésbé tudományos) publikációt sikerült elemeznem, megállapítottam, hogy a honvédség és a munkaerőpiac kapcsolatának vizsgálatával nagyon kevesen foglalkoztak az elmúlt időszakban. Úgy gondolom, mindamellett, hogy nem kérdőjelezem meg az önkéntes haderővel kapcsolatos kutatások eredményeit és szükségszerűségét kiemelten fontos lenne megvizsgálni minden a katonai szervezetekkel közvetlen kapcsolatban lévő régiót, térséget, kistérséget, mivel, mint azt dolgozatomban bízom benne sikerült is bizonyítanom, kulcsfontosságúak a már említett közigazgatási egységek
munkaerőpiacai
a
katonai
szervezetek
munkaerőigényének
biztosítása
szempontjából. 8.1
A fejezetek részkövetkeztetéseinek összegzése
A 2. fejezetben áttekintettem Magyarország munkaerőpiacának legfontosabb jellemzőit. A különböző hazai és nemzetközi statisztikák elemzése alapján jól látható, hogy a magyar munkaerőpiac a rendszerváltás óta alacsony foglalkoztatási és változó, és az utóbbi időszakban magas munkanélküliségi rátával működik. Mindezek közül foglalkoztatás tekintetében (a már a rendszerváltás óta komoly problémákkal küzdő Magyarország) a gazdasági válság hatásainak megjelenése óta az az előtti állapothoz képest sem képes tartós és jelentős emelkedésre. Hazánk munkanélküliségi rátája az utóbbi években folyamatosan 10% fölötti. Az egyébként is jelentős számú munkanélküliek csoportján belül további problémát jelent a tartósan munka nélkül lévők magas száma (a 2 éve állást keresők száma meghaladja az összes álláskereső 25%-át) is. A munkaerőpiacon jelenlévők iskolai végzettségének elemzéséből kiderül, hogy az alacsony iskolázottságú réteg elhelyezkedési esélyei a legrosszabbak, míg a felsőfokú tanulmányokat végzetteké a legjobbak.
131
Bérek tekintetében a válság egyértelmű vesztese a közszféra, melyben az utóbbi évek reálbér csökkenése 25%. A versenyszférában nagyarányú reálbér csökkenés nem volt tapasztalható, de növekedéssel nem számolhattak az ott foglalkoztatottak sem. A köz- és versenyszféra bérezése közötti különbségek mellett néhány gondolatban kitértem a két foglalkoztatás közötti előnyökre és hátrányokra egyaránt. Legfontosabb különbségek leginkább a karrierút, illetve a foglalkoztatási biztonság terén jelentkeznek. A munkaerőpiac különböző mutatószámait vizsgálva kiderül az is, hogy jelentős eltérések mutatkoznak a különböző régiók tekintetében. A Közép- és NyugatMagyarországi régiók foglalkoztatási rátái és az Észak-Magyarországi mutatók közötti különbség szembeötlő, az elsőként említett régiók javára. A munkanélküliségi rátát vizsgálva szintén hasonló különbségek láthatóak. A munkaerőpiac legújabb trendjei közül a leginkább a külföldön munkát vállalók egyre magasabb száma a legszembetűnőbb. Ez azért is érdekes, mert egyébként az országhatáron belüli mobilitási hajlandóság nagyon alacsony. A 3. fejezetben, kutatásom fő területének, a Dél-Alföld régió, munkaerőpiacának legfőbb jellemzőit tekintettem át. Az Európa egyik legnagyobb összefüggő síkságának jelentős részét magába foglaló Dél-Alföld régiót három megye, Bács-Kiskun, Csongrád és Békés alkotja. A régió megyéit magas halálozási arány és szintén magas elvándorlás jellemzi. Fontos jellemzője a régiónak továbbá, hogy az azt alkotó megyék közötti különbségek több területen is szignifikánsak. Foglalkoztatottság tekintetében a régióban Csongrád megye áll a legkedvezőbben, majd Bács-Kiskun megye következik. A sereghajtó Békés megye lemaradása hosszú évekre visszamenőleg megállapítható. Annak ellenére, hogy a válság hatásaként a megyék közötti különbség csökkent, az előbbiekben említett különbségek nem tűntek el. Munkanélküliség vonatkozásában országos összehasonlításban nem sereghajtó a régió, viszont a megyék közötti különbség itt is érzékelhető. Bruttó átlagkeresetek tekintetében viszont a régió országos lista utolsó harmadában található, az országos átlag alig több mint 78%-át keresik a Dél-Alföld régióban foglalkoztatottak. A megyék közötti „sorrend”: legmagasabb a bruttó átlagkereset Csongrád megyében, majd Bács-Kiskun és végül Békés megye következik.
132
Regionális összehasonlításban a fent elemzett három mutató (foglalkoztatottság, munkanélküliség, keresetek) közül a munkanélküliség kivételével tehát jelentősnek mondható a különbség az országos átlaghoz és a vezető régiókhoz viszonyítva. A fejezet végén néhány gondolatban bemutattam a régió legnagyobb foglakoztatóit (versenyszféra) is. A megvizsgált statisztikai adatok alapján a foglalkoztatottak közel 60%-a a versenyszférában dolgozik. Ez a munkaerő leginkább az ipar és a feldolgozóipar területein kerül foglalkoztatásra. A régió legnagyobb foglalkoztatói (versenyszféra) közül foglalkoztatotti létszám tekintetében első helyen lévő autóipari cég több mint 3000 főnek biztosít munkát, az 1000 fő fölött csupán öt vállalat foglalkoztat. A 4. fejezetben áttekintettem az önkéntes katonai szolgálat vállalásán alapuló haderő humánpolitikai és munkaerő-piaci vetületeit. Ennek szükségességét abban láttam, hogy megfelelő stratégiai szintű alapot biztosítsak dolgozatomnak, amely gyakorlatilag operatív szinten elemzi a feltett kérdéseket. Az önkéntes vállaláson alapuló szolgálatteljesítés bevezetése komoly kihívások elé állítja a haderők humánerőforrás-gazdálkodásával foglalkozókat. Annak ellenére, hogy létszám tekintetében általában a tömeghadsereg létszámának sok esetben csupán a töredékét kell biztosítani, több tényező is nehezíti ezt a folyamatot. Fontos tényező a társadalom hozzáállása a katonai szolgálathoz. Különösen azért, mert az erősen militarizált társadalmak átalakulása után a lakosság legtöbb országban elfordult a fegyveres erőktől. Komoly szerepe van a mindenkori politikai döntéshozóknak is a témában, elsősorban a hadsereg feladatainak meghatározása, majd az ehhez szükséges anyagi források biztosítása tekintetében. A professzionális hadseregek működésben és állományszerkezetükben is eltérnek a kötelező katonai szolgálatteljesítésen alapuló tömeghadseregektől. Ennek okai nem csupán a létszámbeli csökkenésben keresendők, hanem a gazdasági és társadalmi változások, a feladatrendszer és a technikai modernizáció is szerepet játszanak benne. Fontos alapja a professzionális hadseregeknek, hogy békeidőben a haza fegyveres védelme foglalkoztatási jelleget kap, melyben a munkavállalók két nagy csoportra oszlanak. Az egyik csoport a hivatásszerűen a katonai pályát választók csoportja, a másik csoport (szerződéses állomány) az életpályája csupán egy bizonyos hányadát a katonai szervezetekben töltő, határozott idejű munkaszerződéssel rendelkezők csoportja. Ezek a csoportok tovább bonthatóak különböző funkcionális csoportokra, amelyeken belül szintén tovább
133
strukturálódva mindenkinek világosan meghatározásra kerülnek a munkakörével kapcsolatos jogok és kötelezettségek. Amint a fentiekben említettem, a professzionális hadsereg békeidőben a mindenkori munkaerő-piaci mechanizmusok alapján működik. Munkaerő-piaci szempontból pedig lényeges, hogy a társadalom mely rétegei érzik magukénak leginkább az önkéntes katonai szolgálat vállalását. A haderő munkaerőpiacon való sikeressége szempontjából ezért alapvető fontosságú: a munkaerőpiac helyzete, a gazdasági tényezők, a politikai és jogi környezet és kulturális háttér. A Magyar Honvédség sajátos munkaerő-piaci helyzete egyrészt a politikai, társadalmi és gazdasági átalakulások következtében formálódott. Sikerességét komolyan befolyásolja és behatárolja az állami finanszírozás mértéke. Ez kihat a legfelsőbb szintű stratégiákra és természetesen az operatív szinten történő végrehajtásra egyaránt. A változások és az alulfinanszírozás lekövetése több humánerőforrás gazdálkodási területen nem került pontos lekövetésre. Az 5. fejezetben megvizsgáltam a Dél-Alföld régióban jelenleg állomásozó katonai szervezeteket. A régióban, napjainkban 3593 fő dolgozik a Magyar Honvédség állományában. Nemek megoszlása alapján (összes foglalkoztatott tekintetében) a nők 18%, a férfiak 82% (a katonaállomány tekintetében a nők aránya 14%). Életkorok tekintetében a legfiatalabb a legénységi állomány, a legmagasabb átlagéletkorral a közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatottak rendelkeznek. Az tiszti és az altiszti állomány alacsony átlagéletkora nagy valószínűséggel a rendszerváltás utáni átszervezések, illetve a nyugállományba vonulás szabályzóiból adódó magas számú kiáramlás következtében alakult ki. A legénységi állomány életkori összetételében az utóbbi időszakban eltolódás tapasztalható a 25 év alatti korosztály irányába. Ennek okai között valószínűleg a bérezés, illetve a már 58 éve szolgáló katonák kiáramlása mérvadó. A közalkalmazotti munkakörökben való foglalkoztatás a régióban népszerű, ezért az ilyen munkakörökben alacsony mozgás tapasztalható. Az állomány iskolai végzettsége tekintetében leginkább a középfokú végzettségűek magas aránya a szembetűnő, viszont az elmúlt időszakban, főleg Csongrád megyében nőtt az alapfokú végzettségűek érdeklődése az önkéntes katonai szolgálat iránt. A foglalkoztatottak állandó lakóhely szerinti vizsgálata alapján megállapítható, hogy döntő többségük a régión belül rendelkezik állandó lakhellyel, más régiókból az állomány csupán 14%-ka ingázik (esetlegesen ideiglenes lakóhelyet létesített a 134
régióban). Szembetűnő a Békés megyéből a honvédségnél foglalkoztatottak alacsony száma, ami a megye magas munkanélküliségi mutatói és például a Csongrád megyében lévő alakulatok megyehatárhoz lévő közelsége miatt kérdéseket fogalmaz meg. Az okok valószínűleg több tényező mentén formálódnak. Egyrészt az alacsony életszínvonalon élők számára valószínűleg nem előrelépés a honvédségnél elérhető jövedelem, másrészt a képzettség nélküli réteg számára felajánlható beosztások telítődése lehetnek a fő kiváltó okok. Ebben a fejezetben vizsgáltam továbbá a munkaerő megszerzésének és megtartásának legfontosabb jellemzőit is, a régióban állomásozó alakulatok tekintetében. A toborzóirodák adatai alapján a szükséges számú munkaerő toborzás útján való megszólítása biztosított, a ténylegesen jelentkezők száma is megfelelő lehet átlagos fluktuációval számolva, azonban a felvételi arány nagyon alacsony (20% körüli). Ennek egyik oka valószínűsíthetően a válság indukálta megszorításokban keresendő, vagyis a honvédség költségvetési okokból korlátozhatja a felvételi létszámot. Másik okként a jelentkezők különböző kritériumoknak történő meg nem felelése valószínűsíthető. Ebben az esetben az alapvető követelményeken túl (egészségügyi, pszichikai, fizikai), sok esetben probléma már a minimális belépési kritériumok feletti alkalmazási követelményeknek való megfelelés is. Megtartás tekintetében több vizsgálatot elvégezve megállapítható, hogy a pálya megtartó képessége nem megfelelő, ami az utóbbi időszakban magas kiáramlással járt. Mivel a régió alakulatainál átszervezések az utóbbi években nem voltak, valószínűleg a munkaerő-piaci változások ( elsősorban anyagi vonatkozásban) hatásaként emelkedett a kilépők száma, illetve ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a már 8-12 éve szolgálatot teljesítők számára sok esetben komoly pályaelhagyási motiváció a leszerelési segélyek biztosította milliós bevétel is. Az 6. fejezetben áttekintettem a régióban lévő munkavállalói csoportokat és vizsgáltam a katonai szolgálatvállalással kapcsolatban, illetve külön foglalkoztam a honvédség régiós munkaerő-piaci versenyképességével is. A pályakezdő fiatalok száma a régióban éves szinten 15 ezer fő feletti. Az iskolapadból kikerülők közül egyre többüknek okoz nehézséget az első munkahely megtalálása. A 2012. év decemberi statisztikai adatai alapján a Dél-Alföld régióban több mint 10.000 pályakezdő fiatal volt munka nélkül. Ahogyan erre dolgozatom során több esetben is rámutattam, ez a korosztály lehet a legmegfelelőbb a honvédség régiós rekrutációs bázis szempontjából, ezért fontos lehet kiemelt prioritásként kezelni 135
megszólításukat. Régiós szinten egyébként az elmúlt időszakban (a toborzóirodák adatai alapján) a 25 év alatti korosztály érdeklődése a katonai pálya iránt megnőtt (2012-ben a Dél-Alföld régióban az önkéntes katonai szolgálatra jelentkezők aránya 59% volt). A már munkatapasztalattal rendelkezők szintén nagy számban vannak jelen a régió munkaerő-piaci kínálati listáján (több mint 50.000 regisztrált 26 év feletti álláskereső 2012 decemberében). Nyilvánvalóan ebből a korosztályból is meríthet a honvédség, viszont a belépéskori életkor emelkedésével arányaiban csökken a kilépéskori munkaerő-piaci visszailleszkedés esélye az ebbe a csoportba tartozóknak. A régióban (szintén a toborzók statisztikái alapján) számuk csökkenő tendenciát mutat a katonai pálya iránti érdeklődés tekintetében. A katonanők alkalmazása hosszú idő óta megosztja a témával foglalkozókat. Arányuk a régió alakulatainál 14%, ami a régiós munkaerőpiac mindhárom megyében 50% feletti regisztrált munkanélküli arányukhoz hasonlítva nem kimagasló. Az utóbbi időszakban önkéntes katonai szolgálatra jelentkezők esetében, szintén 14% körüli a nők aránya. Felvétel tekintetében ez az arány a jelentkezők mindössze 6%-a. A katonanők alkalmazásával kapcsolatban véleményem szerint a törvényi szabályzás jelenleg hiányos, viszont ezt a hiányosságot sok esetben a parancsnoki gyakorlat kiküszöböli. A
munkaerőpiacon
hátrányos
helyzetűek
csoportjából
az
alacsony
iskolai
végzettségűek, illetve az etnikai kisebbségekhez tartozók esetében egyértelműen nem csupán állást, de előrejutási lehetőséget is kínál a honvédség. Fontos kiemelni, hogy a honvédség külön programokkal segíti a hátrányos helyzetűek katonai szolgálatvállalását. Ebben
a
fejezetben
külön
alfejezetet
szenteltem
a
honvédség
régiós
versenyképességének vizsgálatára. A honvédség versenyképessége régiós szinten fontos kérdés, mert a vizsgálat következtetései segítséget nyújthatnak a közép és hosszú távú munkaerő-piaci stratégia kialakítása szempontjából is. A régióban elérhető jövedelmek alapján látható, hogy fizikai dolgozók tekintetében több gazdasági ággal szemben versenyképes a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás. Ebbe a foglalkoztatási ágba tartozik a honvédség is. Annak ellenére, hogy a statisztikai adatok alapján vannak sokkal kedvezőtlenebb helyzetben lévő foglalkoztatási ágak is, a honvédség tekintetében főként a legénységi állomány esetében, komoly problémák körvonalazódnak. Az alfejezetben végeztem egy rövid összehasonlítást (fiktív családdal kapcsolatban, egy teljesen egyszerű matematikai számolást) ami alapján valószínűsíthető, hogy sok esetben bizony létminimum alatt élő katonacsaládokról kell beszélnünk a 136
régióban, sőt valószínűleg ezek közül a családok közül többek a szegénységi küszöbérték alatt élnek. Ebből esetlegesen arra lehet következtetni, hogy a már belépés előtt komoly anyagi problémákkal küzdő jelentkezők számára nem feltétlenül jelent megoldást foglalkoztatási szempontból a honvédség. Megoldást, sőt jó lehetőséget biztosíthat azonban a pályakezdő fiataloknak, akik az iskolapadból kilépve életpályájuk első állomásaként kerülhetnek a katonai szervezetekhez. A 7. fejezet legfontosabb megállapításai, hogy a foglalkoztatottak leginkább a laktanyák 50 kilométeres körzetéből toborzódtak, így megállapítható, hogy a honvédség elsősorban kistérségi szinten tölt be meghatározó foglalkoztatói szerepet a régióban. A régió tekintetében a honvédség munkaerő-piaci helyzete stabil, a munkaerőpiac utóbbi időben történt változásai alapjaiban nem befolyásolták a rekrutációs bázist, viszont a bérezés színvonala a meglévő állomány tekintetében kibocsátó hatást indukál és már középtávon is szűkítheti a jelenleg még meglévő utánpótlási bázist. A tervezett pályaelhagyások humán háttere nem minden esetben működik megfelelően. A honvédség jelenlétének közvetett hatása elsősorban a katonacsaládok, illetve a laktanyák ellátásában, kiszolgálásában résztvevő vállalkozások tekintetében mérhető, amely leginkább szintén kistérségi szinten jelentős. 8.2
A kutatás hipotéziseinek igazolása
8.2.1 Elméleti hipotézisek Első hipotézisem, miszerint a Dél-Alföld régióban lévő katonai szervezetek feltöltési és folyamatos utánpótlási (különös tekintettel a szerződéses szolgálatra) igénye a régió munkaerő-piaci kínálati listáján lévő munkaképes korú lakosság széles köre számára kínál és biztosít munkalehetőséget, részben igazoltnak tekintem. A régió megyéinek foglalkoztatási és munkanélküliségi mutatói, változó mértékben ugyan, de az országos átlag alatt találhatóak. A munkavállalási korú lakosságon belül közel 50 ezer fő az, aki munka nélkül kénytelen élni. Ez a szám magas és különösen aggasztó a már több mint két éven túl munka nélkül lévők (tartós munkanélküliek), illetve a pályakezdő fiatalok aránya. A régióban lévő alakulatok jelenleg közel 3600 főt foglalkoztatnak, legnagyobb számban operatív szinten, legénységi beosztásokban. Ezeknek a beosztásoknak a betöltése alapfokú iskolai végzettséghez kötött, tehát nagyobbrészt képzettség nélküli állomány alkalmazása lehetséges az említett munkakörökben, sőt több területen biztosított a ki- az át- és a továbbképzésük is. Természetesen azonban szép 137
számmal vannak olyan beosztások is, amelyek bizonyos fokú és irányú előképzettséget igényelnek már belépéskor. Az ezekre a beosztásokra felvehető munkavállalók köre már azonban erősen szűkül. A felállított hipotézisben megfogalmazott széles kör valójában tehát specifikálódik. Egyrészt úgy, hogy valójában az előképzettséget nem igénylő beosztások tekintetében széles az a kör, amely az alapvető belépési követelményeknek való megfeleléssel (egészségügyi, pszichikai, fizikai) beléptethető. Azonban ahogy a beosztás munkaköri
követelményeinél
megjelennek
különböző
kritériumok
(például
gépkocsivezetői engedély) már érezhetően szűkül a merítési lehetőség. Nem beszélve az olyan speciális igényekről, mint például gépszerelő, mentőápoló vagy a magasabb szinten lévő orvos, meteorológus beosztások, amelyek feltöltése akár éveket is igénybe vehet.121 Másrészt, bármennyire is hajlamosak vagyunk elsiklani fölötte, a honvédség speciális feladataiból (sok esetben nagyon komoly fizikai és pszichikai megterhelés) és a szerződéses munkajogviszony alapvető foglakoztatási szabályaiból (határozott idejű szerződés, amely végén lehetőleg még versenyképesen vissza kell illeszteni a kiválót a civil munkaerőpiacra) kifolyólag, leginkább a fiatal korosztály alkalmazása kell, hogy előtérbe kerüljön. Azért is ítélem különösen fontosnak ezt a feltöltési és utánpótlási kérdést, mert, ahogy a későbbiekben még ki fogok térni rá, bizonyított, hogy a Dél-Alföld régióban lévő katonai szervezetek állományának (86%) döntő többsége a régióban is él, így valószínűleg hosszú távon szintén a régióból fogja biztosítani a honvédség a szükséges állományt. Második számú hipotézisem, hogy régiós szinten az elérhető és az elvárt jövedelmek alapján a honvédség, mint munkáltató megfelelő jövedelmet képes biztosítani, ezáltal versenyképes a Dél-Alföld régió munkaerőpiacán, bizonyítása véleményem szerint jelen helyzetben csupán szintén részben történhet meg. A régiós keresetek vizsgálata során megállapítottam, hogy operatív szinten, fizikai munkakörök tekintetében, bizonyos területekkel versenyképes a honvédség által fizetett bér. Szellemi munkakörök vonatkozásában, a közszféra többi szegmenséhez hasonlóan, már jelentős a lemaradás több foglakoztatási ággal szemben is. A bérek tekintetében
121
Itt mindenképpen meg kell említeni, hogy problémaként jelentkezik az a tény, hogy magasabb iskolai végzettségű jelentkezők számára is több esetben csupán előképzettséget nem igénylő beosztásokat tud biztosítani a honvédség, természetesen ezzel, arányos jövedelemmel. Ezekben az estekben a „belépő szakértelem” hasznosságának ellentételezése nem valósul meg ami amellett, hogy feszültségeket okozhat, sok esetben rövid idő utáni kiválást is indukálhat.
138
történt elemzések után megállapítottam, hogy annak ellenére, hogy több foglakoztatási ág is alacsonyabb béreket biztosít, a katonák és katonacsaládok egy része valószínűleg az országos létminimum alatt él. Ami még talán ennél is nagyobb probléma, de szintén valószínűsíthető, hogy vannak olyan katonák, akik a szegénységi küszöbérték alatt kénytelenek szervezni mindennapjaikat. Úgy gondolom tehát, hogy a már belépés előtt komoly anyagi problémákkal küzdő jelentkezők számára nem feltétlenül jelent megoldást foglalkoztatási szempontból a honvédség. Jó lehetőséget biztosíthat azonban a pályakezdő fiataloknak, akik az iskolapadból kilépve életpályájuk első állomásaként kerülhetnek a katonai szervezetekhez. A hipotézis bizonyítottsága szempontjából érdekes tény továbbá, hogy a fent leírtak ellenére mégis megfelelő létszámú jelentkező volt az elmúlt időszakban. Ennek okai között az egyik valószínűleg az alacsony földrajzi mobilitási hajlandóság. A jelenleg szolgáló állomány állandó lakóhelyének vizsgálata alapján ugyanis alátámasztható, hogy a vizsgált alakulatok állománya javarészt a laktanyák 60-80 kilométeres körzetéből toborzódik, illetve a hosszú távon az önkéntes katonai szolgálatot vállalók tekintetében, az ebbe a régióba történő letelepedést erősíti. Az alacsony mobilitás hajlandóság, a munkaerőpiac helyzet, illetve több esetben a „kényelmes munkavállalás” a régióban lévő alakulatok
számára
egy
bizonyos
fokú
versenyképességet
biztosít
a
belépési/munkavállalási hajlandóság tekintetében. Ez a versenyképesség a megtartás tekintetében az utóbbi években azonban nem kielégítő, így a megfelelő számú jelentkező ellenére komoly munkaerő problémák jelentkezhetnek az alakulatoknál. Annak ellenére tehát, hogy a jelentkezők száma alapján versenyképes a honvédség, egy jelentősebb illetményemelés biztosításáig véleményem szerint a magas fluktuáció folyamatosan jelen lesz a katonai szervezeteknél, és ami talán még a magas fluktuációnál is jelentősebb probléma, nagy valószínűséggel szűkül az utánpótlási bázis is. Ez mindamellett, hogy költséges, a szervezet külső megítélése szempontjából is káros lehet hosszú távon. Harmadik hipotézisem, amely szerint a honvédség jelenlétével és meglévő munkaerőigényével meghatározó tényező a régióban részben bizonyítottnak tekintem. Megvizsgálva a jelenleg a régióban szolgálatot teljesítők állandó lakóhelyét megállapítottam, hogy döntő többségük (86%) a régión belül rendelkezik állandó lakóhellyel (lásd. 24. ábra). A megállapítás alapján, közvetlen családtagokkal együtt (az állomány 57%-a kapcsolatban él, lásd. 40. ábra) így feltételezhetően közel 10 ezer fő direkt és indirekt hatása érvényesül a régió munkaerő-piacán. Figyelemmel azonban a régió 139
munkaerő-piacára (több mint 450 ezer foglalkoztatott), illetve a szolgálatot teljesítők állandó lakóhelye és a katonai szervezetek közötti távolságra, leginkább kistérségi szinten jelentkezik a honvédség nagyfoglalkoztatói jelenlétének hatása. Ezekben a kistérségekben azonban erős befolyással bír a már említett jelenlét. 8.2.2 Empirikus hipotézisek Első számú empirikus hipotézisem, melyben megfogalmaztam, hogy a régió demográfiai és foglalkoztatási mutatói alapján magas a 18-35 év közötti korosztály részaránya, így a honvédség munkaerő igényének kielégítése hatást gyakorol az említett korosztály munkaerő-piaci helyzetére, a statisztikai adatok elemzése alapján részben tekintem bizonyítottnak. Amint azt már az előzőekben leírtam, a honvédség leginkább a kistérségek munkaerő-piacára gyakorol érzékelhető hatást. Ez a hatás minden esetben meghatározó. A 18-35 éves korosztály a régió demográfiai és munkaerő-piaci részaránya tekintetében lehetővé teszi, hogy a honvédség leginkább ebből a korosztályból toborozzon. Ezt erősíti a már szintén leírt tény, hogy a honvédség számára legkedvezőbb mutatókkal (életkor, visszaillesztés, egészségügyi és fizikai állapot) ez a korosztály rendelkezik. Az utóbbi időszak toborzási statisztikái azt mutatják, hogy a 18-35 éves korosztályból leginkább a 25 éves életkor alattiak jelentkezési hajlandósága nőtt, viszont az alkalmazás képzettségi követelményeinek nem bizonyított, hogy minden esetben megfelel ez a korosztály, sőt sok esetben már a minimális követelményeket kismértékben meghaladó kritériumok hiánya (például a már említett gépjárművezető engedélyek megléte) is jelentősen szűkíti a munkáltató lehetőségeit. Második empirikus hipotézisem szerint a Dél-Alföld régióban éves szinten az első sorban a középfokú oktatási intézményekből kikerülő pályakezdő fiatalok elhelyezkedési mutatóira kedvező befolyást gyakorol a honvédség jelenléte és munkaerőigénye szintén részben tekintem bizonyítottnak. A régióban évente 15-18 ezer fő végez középfokú oktatási intézményben. Ennek a létszámnak körülbelül 16%-a nem talál azonnal munkát, álláskeresővé válik. Attól függően, hogy a régióban lévő alakulatoknak milyen igényei jelentkeznek, az ebből a létszámból megfelelő módon és „kínálattal” megszólított (és természetesen az egyéb kritériumoknak megfelelő) létszámból pontosan ki lehet választani ki az, aki azonnal operatív szintre felvehető és ki az, aki a honvédség közép- vagy felsőfokú intézményeibe 140
irányítható. Amennyiben a hosszú távú stratégia a középfokú oktatási intézmények végzős fiataljaira fókuszál csupán a létszámadatokat vizsgálva már ebből a csoportból biztosítható lehet az éves utánpótlás. Nem beszélve arról, hogy pontosan ez a korosztály az, amelyik egy ideális határozott idejű szolgálatvállalás után még fiatalon, megfelelő esélyekkel visszailleszthető a civil munkaerőpiacra. Ami miatt azonban nem teljesen tekinthető a hipotézis bizonyítottnak az szintén az a tény, hogy a feltevés leginkább ebben az esetben is kistérségi szinten mérhető és a képzettségi követelményeknek való megfelelés tekintetében erősen szűkül a felvehető létszám. 8.3
Végkövetkeztetések
Az önkéntes katonai szolgálatvállaláson alapuló honvédelem több társadalmi és politikai hatás mentén valósul meg. Nagyon fontos a politika szempontjából, hogy pontosan meghatározza az irányokat, a feladatokat és ezekhez megfelelő anyagi hátteret is biztosítson. Ezek után részben politikai feladat a honvédelem és honvédség társadalmi elfogadottságának biztosítása, erősítése. Mindemellett, a honvédségnek ki kell alakítania egy olyan humánerőforrás stratégiát, amely hosszú távon biztosítja a meghatározott feladatrendszerének az ellátását. Sajátos munkaerő-piaci helyzetben működik a Magyar Honvédség. Sajátos, mert a katonai pálya megkövetel több olyan a civil munkaerőpiacon jelen nem lévő alkalmassági követelményt, emellett állománya néhány nagyon fontos állampolgári jogát is korlátozza. Sajátos továbbá, mert éppen a pálya speciális követelményei miatt alapvetően határozott idejű foglalkoztatást ígér, amelynek végén nagy számban vissza kell illesztenie volt katonáit a munkaerőpiacra. Mindezeket úgy, hogy jelentős hatást gyakorol mind a toborzás, mind a megtartás és visszaillesztés tekintetében a mindenkori munkaerőpiac a szervezetre. Nyilvánvaló, hogy a munkaerő-piaci versenyben nem képes megfelelő időben reagálni a haderő, így egy stabil pályamodell kínálata szükséges a fent említett feladatok elvégzéséhez. Dolgozatomban a Dél-Alföld régió és a régióban lévő katonai szervezetek kapcsolatát, egymásra gyakorolt hatását vizsgáltam. Megállapítottam, hogy valós az az elgondolás, hogy az alakulatok elsősorban közvetlen környezetükből biztosítják állományuk döntő többségét. Ez a tény, ismerve a hazai munkaerő-piaci helyzetet, önmagában nem igényel cselekvést és amellett, hogy lehetővé teszi a hosszú távú létszámszükséglet biztosítását, pozitív hatást gyakorol a régió kistérségeinek munkaerőpiacára. Annak ellenére, hogy a gazdasági válság hatása inkább megtartó erőként érvényesült (lásd 7. fejezet) napjainkban 141
problémává vált a magas kiáramlás. Ennek oka egyrészt a honvédség által biztosított jövedelem alacsony mivoltában, másrészt talán a foglalkoztatás újra szabályzásában keresendő.122 A kilépési hajlandóság tekintetében komoly befolyásoló tényező a kilépéskor járó leszerelési segély is, amely egy hosszabb idejű szolgálat után milliós összeget jelent. A jövedelem reálértékének csökkenése sajnálatos módon mára olyan helyzetet idézett elő, hogy több katona a létminimum közelében, sőt alatta él. Éppen ezért sok esetben már a belépési szándék mérlegelésekor felmerülhet, hogy a jelenleg elérhető jövedelem nem biztosít semmiféle előrelépést azoknak sem, akik éppen anyagi problémáik miatt keresnék az önkéntes szolgálatvállalás lehetőségét. Különös figyelmet fordítottam a fiatal, pályakezdők lehetőségeire, ugyanis azt gondolom, hogy ez a réteg jelentheti a magas színvonalú, ha úgy tetszik professzionális, haderő alapját. Természetesen ehhez szükséges az említett réteg megszólítása és a megszólításkor már egy olyan lehetőség felvázolása, amely vonzó lehet a fiatalok számára. Több tanulmányomban kifejtettem, hogy véleményem szerint nem megfelelő az önkéntesek széles rétegének hosszú távú foglalkoztatást ígérni. Inkább egy rövid vagy középtávú, fejlődési és tapasztalatszerzési időszakká kellene az önkéntes szolgálatnak válnia minél több fiatal életében és kvázi egy életpálya kezdeti, első szakaszát kitöltenie. Éppen ezért meg kell látni, fel kell ismerni azt lehetőséget, amelyet a pályakezdők foglalkoztatási problémái teremtenek és ezeknek a fiataloknak minél nagyobb hányadát kell a honvédséghez „csábítani”. Ennek történelmi aspektusa mellett a honvédség újra komoly társadalmi szerepet is betölthetne. Itt nem egy militarizált társadalomba történő visszalépés víziójára gondolok, hanem a fiatalkori szocializáció szerepének fontos állomásaként tekintek a honvédségre. Az ide vezető út első mérföldköve pedig az éppen az utóbbi években újra (nagyon helyesen) előtérbe került honvédelmi nevelés lehet. Amennyiben ennek a honvédelmi nevelésnek a szintjei pontosan meghatározásra kerülnek, véleményem szerint akkor kell majd a megfelelő szinteket, például éppen a kutatásom által is bizonyítottaknak megfelelően, azokra a régiókra irányítani ahol katonai alakulatok állomásoznak. Nem gondolom, hogy rövid időn belül különösebb kényszer nélkül nagy változás áll be a társadalom földrajzi mobilitási hajlandósága tekintetében, így a honvédségnek kell odavinni a lehetőségeket a laktanyák környezetébe. Ebben az esetben szintén nem óriási dolgokra gondolok, hanem például arra, hogy amíg a honvédelem
122
Többek között változtak az előmenetel szabályai, a különböző pótlékok és nem utolsó sorban az eddigieknél erőteljesebben jelent meg a fel vagy ki elv.
142
általános elveinek bemutatása, a honvédség civil társadalommal történő megismertetése országos szintű lehet, addig a katonai nevelés központjai (lásd KatonaSuli program, Honvéd
Középiskola)
a
meglévő
alakulatok
közvetlen
környezetében
kell
összpontosuljanak. Ennek eléréséhez azonban elengedhetetlenül fontos a kutatásom másik szegmense, a meglévő állományról való gondoskodás. Mert hiába a jó stratégia, hiába a társadalmi támogatottság, amíg csak egyetlen esetben is előfordulhat, hogy a katona a létminimum alatt (súrolva a szegénységi küszöböt) kénytelen ellátni feladatait a fentiekben felvázolt vízió megvalósíthatatlan lesz. Akkor továbbra is magas fluktuációval kell számoljunk és nem életpálya-kezdés hanem a kilátástalanságból történő menekülés lesz a katonai pályát választók legfőbb motivációja. Mindazok mellett, hogy a pálya ezáltal társadalmi szinten leértékelődik ez nagyon magas költségekkel is jár. Bemutattam, hogy a honvédség munkaerő-igényével direkt módon több mint 3500 fő foglalkoztatását biztosítja a Dél-Alföld régióban. A jelenlét indirekt hatásait vizsgálva megállapítottam, hogy a közvetlen hozzátartozók jelenléte, illetve a különböző szolgáltatások igénybevétele további munkaerő-igényt indukál és ez által munkahelyet is teremt. Az a feltételezés, hogy a régió egészére nézve jelentős befolyással bír a nagyfoglalkoztatói jelenlét teljes mértékben nem bizonyítható, bár mivel kimutattam, hogy az állomány döntő többsége a régión belül él, már egy alakulat megszűnése, vagy jelentős létszámcsökkentése is érezhető negatív hatással bírna az egész régió tekintetében. Más a helyzet a kistérségek szintjén. Itt már sok esetben komoly feszültségeket és munkaerő-piaci problémákat idézne elő egy jelentős létszám egyidejű kiáramlása (nem elemeztem külön, de a szabadszállási kiképző bázis bezárása után, a különböző tudósításokból egyértelműen kiderül, hogy Szabadszállás városa a mai napig nem tudta „kiheverni” a honvédség kivonulását, sem gazdasági sem társadalmi vonatkozásban). Az általam elemzett és bizonyított nézőpontok alapján egyértelmű, hogy amellett, hogy a Dél-Alföld régió hosszú távon képes biztosítani a megfelelő rekrutációs bázist az ott állomásozó alakulatok számára a katonai szervezetek munkaerő-piaci jelenléte szintén fontos szerepet tölt be a régió foglakoztatásában, elsősorban kistérségi szinten. Annak érdekében azonban, hogy ez a helyzet hosszú távon fenn is maradjon, több fontos lépést meg kellene tennie a honvédségnek, úgy financiális, mint humánerőforrás-gazdálkodási területen.
143
8.4
Új tudományos eredmények 1. Kutatásom és elemzéseim alapján bizonyítottam, hogy bár a régió egészére vonatkozóan nem kulcsfontosságú (direkt és indirekt hatások) a honvédség munkaerő-piaci jelenléte, a kistérségek tekintetében, elsősorban a szerződéses katonai szolgálat határozott idejű foglalkoztatási formája miatt, folyamatosan megújuló munkaerő-igényével, meghatározó tényező. 2. Kimutattam, hogy a Dél-Alföld régióban, egyre inkább a 25 éves életkor alattiak irányába történt elmozdulás a befogadó munkaerő-piaci hatás tekintetében. 3. Bizonyítottam, hogy régiós szinten több más foglalkoztatási ággal szemben versenyképes a Magyar Honvédség, mint foglalkoztató. Megállapítottam azonban, hogy a bérezés színvonala miatt elkezdődött a honvédség munkaerőpiaci lehetőségeinek szűkülése. 4. Toborzási adatokkal bizonyítottam, hogy a régióban lévő alakulatok által foglalkoztatott létszám döntő többsége a régió határain belülről toborzódott és figyelemmel a meglévő állomány mobilitási igényére a katonai szolgálatra jelentkezők létszáma tekintetében hosszútávon megfelelő utánpótlásbázis állhat a honvédség rendelkezésére. 5. Megtartás tekintetében kimutattam, hogy a régióban lévő katonai szervezetek kiáramlási mutatói magasan az országos átlag felettiek és bár a kilépők utánpótlása megoldható lehet, a magas fluktuáció jelentős problémákat eredményezhet.
8.5
A kutatási eredményeimnek hasznosíthatósága Kutatómunkám feltérképezi a Dél-Alföld régió munkaerő-piaci helyzetét, a térség munkavállalói rétegének összetételét, elhelyezkedési esélyeit, különös figyelmet fordítva az önkéntes katonai szolgálat vállalására. Mivel a csapatok jelenlegi földrajzi elhelyezkedése a kutatott régió a feltöltés és feltölthetőség szempontjából kiemelt fontosságú, időszerű felméréssel támasztja alá a folyamatos utánpótlás megtervezésének lehetséges irányait.
Munkám segítséget nyújthat a honvédség rekonverziós stratégiájának, az egyéni érdekeken és igényeken kívül, a valós lehetőségek figyelembe vételének elemzéseinél is.
144
Dolgozatom kiegészítheti a toborzás, kiválasztás megtartás és visszaillesztés humánstratégiai területeinek kontrollingját, segítséget nyújthat a stratégia végrehajtásának az aktuális munkaerő-piaci helyzetnek megfelelő alakításához.
8.6
Végül úgy gondolom, eredményeim az oktatásban is hasznosíthatóak. Ajánlások, javaslatok a kutatás eredményei tükrében 1. Folyamatosan támogatni kell a honvédség humánerőforrás biztosításának kutatását. Ezeknek a kutatásoknak ki kell terjednie a legalsóbb szintekre is, mert véleményem szerint az ebből származó eredményeket be kell építeni a stratégiába. 2. Javaslom átgondolni, éppen a munkaerőpiac sajátosságaiból adódóan, a tényleges állomány tekintetében a maximális felvételi korhatár újbóli bevezetését és főként a legénységi állományban tölthető leghosszabb szolgálati idő megállapítását. Ezzel párhuzamosan egy olyan juttatási rendszer kialakítását, amely biztosítja a megfelelő munkaerő szükséges ideig történő megtartását és utánpótlását. Ennek egyik lehetőségeként javaslom megvizsgálni a béren kívüli juttatások rendszerét (esetleges adómentesség egyes területeken, képzéstámogatás stb.). 3. Javaslom újragondolni és megállapítani a honvédelmi nevelés szintjeit és színtereit. Dolgozatomban bizonyítottam, hogy az alakulatok állománya leginkább a közvetlen környezetükből (60-80 km) toborzódik. Ezt alapul véve javaslom a honvédelmi nevelés olyan szempontból történő átszervezését, hogy annak színterei az élő alakulatok vonzáskörzetében összpontosuljanak leginkább. 4. Javaslom folyamatosan figyelemmel kísérni a katonai szervezetek közvetlen környezetének munkaerőpiacát és szoros kapcsolatot tartani ezen területek munkaügyi intézményeivel. Amennyiben a rekonverziós tevékenységre megfelelő súlyt kíván helyezni a honvédelmi vezetés, ennek a kapcsolattartásnak a legmagasabb szinten is meg kell valósulnia. Különösen fontos részévé kell válnia ezen
együttműködésnek
az
életpályamodell
közszolgálati
átjárhatósága
tekintetében. 8.7
További lehetséges kutatási irányok 1. Figyelemmel, a 18-35 év közötti fiatalok foglalkoztatási mutatóira és létszámára, véleményem szerint biztosítható a leginkább az ebből a korosztályból való utánpótlás a honvédség számára. Különösen fontosnak ítélem meg az életkor 145
szerepét a jelenlegi munkaerőpiac szempontjából, mivel egy bizonyos életkor felett az elhelyezkedési esélyek drasztikusan csökkennek. Annak érdekében, hogy az önkéntes katonai szolgálatvállalás ne egy menekülés, vagy szükségmegoldás legyen, hanem a fiatalok egyre szélesebb körének az életpályája részévé váljon, a toborzás és kiválasztás tekintetében változtatások szükségesek. Ezért javaslom elemezni, hogy milyen hatást gyakorolna az utánpótlási bázis kialakítása, illetve a honvédség társadalmi megítélése szempontjából, a felső felvételi korhatár esetleges újbóli bevezetése, illetve a szerződéses szolgálat idejének szintén újbóli maximalizálása. 2. További kutatási iránynak javaslom a középfokú oktatási intézményekből kikerülők
megszólításának
lehetőségeit,
illetve
azoknak
az
általuk
legfontosabbnak tartott előnyöket, amelyek biztosításával a honvédség számára legmegfelelőbb rekrutációs bázis alakítható ki ebből a rétegből. Javaslom továbbá a szintén fiatal, de a munkaerőpiacon hátrányos helyzetűek (kisebbség, alacsony iskolai végzettségűek) csoportjának vizsgálatát, a katonai szolgálatteljesítés szempontjából. Ennek érdekében szükséges megvizsgálni a régiós képzési intézményekkel való szorosabb együttműködés lehetőségét, amely alapján már speciálisan a lehető legkorábban a katonai pálya irányába lehet „terelni” az érdeklődőket. 3. Kétségtelen, hogy valamilyen szintű illetményemelés minél előbb kell, hogy realizálódjon a honvédségnél. Annak ellenére, hogy megállapításom szerint a jelen körülmények között régiós szinten több gazdasági ággal szemben versenyképes lehet a jelenleg elérhető jövedelem, nem engedheti meg sem a szervezet, illetve tágabban értelmezve az állam, hogy a haza fegyveres szolgálatát vállalók akár minimális százaléka is a létminimum alatt éljen, nem beszélve a szegénységi küszöbértékről. Javaslom megvizsgálni, hogy melyek azok a csoportok a jelenlegi állományon belül, akik a legnagyobb mértékű segítségre szorulnak. 4. Nyilvánvaló, hogy a közszféra és ezen belül a honvédség sem képes pontosan lekövetni a munkaerőpiac változásait, kihívásait. Ennek egyik oka talán az állami szabályzás rendszere. Annak érdekében, hogy a munkaerőpiac dinamikus változásai ne okozzanak bizonyos időszakonként nagyarányú kiáramlást fontosnak tartom megvizsgálni, hogy melyek azok az eszközök, lehetőségek (pl. 146
adókedvezmények bizonyos szolgálatban eltöltött idő után, széles körű képzési lehetőségek
kínálata),
amelyek
biztosításával
folyamatosan
stabilan
megtarthatóak a szükséges létszámok. 5. A honvédség nagyfoglalkoztatói mivoltából adódóan fontosnak tartom, a legoptimálisabb utánpótlásbázis kialakítása érdekében, utánkövetési vizsgálatok lefolytatását a kilépők körében, amelyek tapasztalatai beépíthetőek lehetnek úgy a toborzás, mint a visszaillesztés feladatrendszerébe. Dolgozatom végén szeretném megköszönni mindazon személyek és intézmények támogatását, akik munkámat tanácsokkal, illetve különböző adatok biztosításával segítették. Külön köszönöm Prof. Dr. Padányi József dandártábornok és Prof. Emeritus Dr. Malomsoki József ny. ezredes Urak segítségét és támogatását.
147
IRODALOMJEGYZÉK Könyvek, jegyzetek, folyóiratcikkek 1. A fegyveres erők a munkaerő piacán. Hadtudomány 1996. 4. szám pp.106-117. 2. Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába. Osiris kiadó Budapest 2001 3. Balla Tibor: A jóléti ellátás és az ösztönzési rendszer Új Honvédségi Szemle LIX évf. 2005/11 szám pp.90-96. 4. Busch Irén: A 25 legkeresettebb diploma a versenyszférában. Népszabadság TOP Kiadványok 2007. 5. Cseres-Gergely Zsombor, Kátay Gábor, Szörfi Béla: A Magyarországi Munkapiac 2011-2012-ben. MTA kiadvány 6. Dávid János: Az önkéntes hivatásos hadsereg létrehozásának munka-erőkínálati lehetőségei és problémái. Humán Szemle XIX. évf. 2003/1 szám pp. 23-31. 7. Dúl Sándor: A rekonverzió- és ami mögötte van. Új Honvédségi Szemle LX évf. 2006/9 szám pp.63-72. 8. Eszényi József: A szerződéses katonák toborzásának munkaerő-piaci és illaténydeterminánsai. Új Honvédségi Szemle LV. évf. 11. szám pp. 43-53. 9. Földesi Ferenc: Gondolatok a toborzásról. Honvédségi Szemle, 2009/4 szám pp.3440. 10. Fregan Beatrix: A francia haderő átalakítása és aktuális problémai. Kard és toll 2005/1 szám pp.62-65. 11. Hadtudományi tájékoztató (2003): Tanulmányok-cikkek az önkéntes haderőről és az áttérés előkészítéséről. HM Oktatási és Tudomány Szervező Főosztály 12. Juhász Ágnes: Önkéntes vagy sorozott haderő néhány NATO ország vizsgálatának tükrében. Kard és toll 2005/3 pp.52-59. 13. Kádár Pál: Létszám-tan. Új Honvédségi Szemle LXI. évf. 2007/6 szám pp.64-71. 14. Kladek András - Dr. Szigeti Lajos: Az önkéntes tartalékosok munkáltatói kompenzációja. Kard és toll 2005/1 pp.15-20. 15. Kladek András: Önkéntes haderő hiányzó képességekkel? Új Honvédségi Szemle LIX évf. 2005/12 pp.108-115. 148
16. Kolossa László: A magyar honvédség munkaerő-piaci marketingje. Kard és toll 2006/2 szám pp.59-73. 17. Komor Levente: Az önkéntes haderő humánpolitikája. Humán Szemle (2005) XXI. évf. 4. szám pp. 3-12. 18. Kovács Zoltán: Az önkéntes haderő megtartó képességének néhány aspektusa a Magyar Honvédségben. Humán Szemle 2005/2. szám pp. 26-33. 19. Krizbai János: Gondolatok az önkéntes haderőről (Tanulmány). Humán Szemle XIX. évf. 2003/3. szám pp. 4-13. 20. Krizbai János: Humánerőforrás menedzsment (Egyetemi Jegyzet). Nemzeti Közszolgálati Egyetem 21. KSH Statisztikai tükör. VI. évf. 14. szám. 2012. március 5. 22. Magyarok külföldi munkavállalása. KOPIT-TÁRKI Budapest 2011. Kutatásvezető: Hárs Ágnes vezető kutató 23. Megnégyszereződött a kibocsátás (Interjú Busch Irénnel a Foglalkoztatási és Szociális Hivatala Statisztikai és Elemző Főosztály vezetőjével). A 25 legkeresettebb diploma a versenyszférában. Népszabadság TOP kiadványok sorozat 2007. december 5. pp. 14-17. 24. Mónus Miklós: Hölgyek Lajtán innen Lajtán túl. Humán Szemle XXI. évf. 2005/2. szám pp. 90-95. 25. Munkaerőpiaci Tükör 2012. Szerkesztette: Fazekas Károly, Benczúr Péter, Telekdy Álmos. MTA Budapest 2012. 26. Régiók – a HVG melléklete 2010. január. 27. Rosemarie Heckmann: Nők az Európai Unió fegyveres erőinél. Az egyszerű katona nőtől a dandártábornokig (fordította: Dr. Lits Gábor). Humán Szemle XVIII. évf. 2002/4. szám 28. Szabó István: A rekonverzió lehetőségei alulnézetből. Kard és toll 2006/3 pp165175. 29. Szabó István: A honvédség, mint nagyfoglalkoztató jelenlétének hatása a kistérség munkaerő piacára. Kard és toll 2006/3 pp.151-164.
149
30. Szabó István: Economic crisis – Labour market – Hungarian Defence Forces. Hadtudományi Szemle 5. évf. 3-4. szám pp. 385-392 Budapest 2012. 31. Szabó István: Humánstratégia, karriermodell, mobilitás. Honvédségi Szemle 140. évf. 2012/3 szám pp. 31-34. 32. Szabó János: A társadalom megváltozott viszonya az önkéntes haderőhöz. Humán Szemle (2005) XXI. évf. 4. szám pp.96-105. 33. Szilágyi Klára: Pszichológia. Egyetemi jegyzet GATE Budapest 2004. 34. Társadalmi Helyzetkép 2010. KSH kiadványa. Készítette: Lakatos Judit 35. Tefancsik Ferenc haderőkörkép Európából. Új Honvédségi Szemle LIX. évf. 2005/11 pp.76-82. 36. Varga András: Marketingmódszerek felhasználása a toborzásban: az „America’s Army”. Honvédségi Szemle 2009/4. pp.34-40. 37. Vastag László: Romák a haderőben (Egy konferencia az előítéletesség csökkentéséért) - Humán Szemle XXI. évfolyam, 2005/1. szám pp. 44-51. 38. Vilner Péter-Jobbágy Zoltán: A toborzás és megtartás egyes kérdései nemzetközi összehasonlításban. Honvédségi Szemle, 2009/4. szám pp.34-40. 39. Virágcsokros „fegyverszünet” – Riport a MH Katonanői Bizottság elnökével. Magyar Honvéd (2006) XVII. évf. 9. szám p.4. Internetes cikkek 1. A fiatal magyar munkavállalók többsége hajlandó költözni egy jó állásért. http://www.kellyservices.hu/HU/Cegunkrol/A-fiatal-magyar-munkavallaloktobbsege-hajlando-koltozni-egy-jo-allasert/?langtype=1038, Letöltve: 2013.06.22. 2. Magyarország számokban 2011. http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/mosz/mosz11.pdf, Letöltve: 2012.04.22. 3. A munkaerőpiac átalakulása az utóbbi években http://nft352.apertus.hu/index.php/news/NewsPage?news_id=12, Letöltve: 2008.12.28. 4. A top munkahelyek is leépítenek. http://www.infomedia.hu/?fejezet=4&cid=69824&wa=IMRSS1001&utm_source=feedburner&utm_ 150
medium=feed&utm_campaign=Feed%3A+infomediahirek+%28InfoM%C3%A9dia+h%C3%ADrek%29, Letöltve: 2010.01.16. 5. Az önkéntes haderőről és a munkavállalók visszailleszkedéséről. http://www.honvedelem.hu, Letöltve: 2006. 03. 03. 6. Durbák Ildikó: Mérlegen a munkaerőpiac. http://www.profession.hu/cikk/307#, Letöltve: 2009. 12. 20. 7. Egyre több fiatal szeretne katona lenni. http://www.honvedelem.hu/cikk/3/14949/gazdasagi_valsag_toborzoirodak_szerda.ht ml, Letöltve: 1012.11.23. 8. Hegedűs Henrik: Globalizáció és a humántőke gazdasági felértékelődése. http://www.honvedelem.hu, Letöltve: 2005. 12. 26. 9. Hiánycikk lett a szakmunkás. http://nol.hu/cikk/444277/, Letöltve: 2008.12.28. 10. Hová tűnt egymillió munkahely? http://www.portfolio.hu/gazdasag/munkaugy/hova_tunt_egymillio_munkahely_nem _puszta_uzemzavar.165588.html, Letöltve: 2013.03.22. 11. Kissné András Klára: Személyzetfejlesztés, mint motivációs eszköz http://www.hrportal.hu/hr/szemelyzetfejlesztes-mint-motivacios-eszkoz-, Letöltve: 2010.03.22. 12. Kovács Gyula: A Varsói Szerződésben felejtett sereg. http://nol.hu/belfold/20090514-a_varsoi_szerzodesben_felejtett_sereg, Letöltve: 2009.05.14. 13. KSH gyorstájékoztató. http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/gyor/fog/fog20910.pdf, Letöltve: 2009. 12.20. 14. Lay Csaba, Tóth Péter: A munkabérhez kötődő munkáltatói járulékterhek vizsgálata versenyképességi szempontból. http://www.nfgm.gov.hu/data/cms660425/jarulek.pdf, Letöltve: 2008.12.27 15. Lázin Miklós András: Hívja a honvédség a roma fiatalokat. http://www.magyarhirlap.hu/belfold/hivja-a-honvedseg-a-roma-fiatalokat, Letöltve: 2012.02.13.
151
16. Megtartás – fluktuáció: A magyarországi vállalatok és intézmények megtartási és fluktuáció kezelési gyakorlata 2012 http://www.hszosz.hu/kutatasok/megtartas-fluktuacio-magyarorszagi-vallalatok-esintezmenyek-megtartasi-es-fluktuacio, Letöltve: 2012.12.10. 17. Megtörte az álláspiacot a válság. http://www.fn.hu/allas/20081218/megtorte_allaspiacot_valsag/, Letöltve: 2008.12.28. 18. Mennyire bevállalós a magyar dolgozó? http://humanpolitika.hu/index.php/hr-hirek/munkahely/729-mennyire-bevallalos-amagyar-dolgozo, Letöltve: 2012.06.11 19. Miért nem látszik a Mercedes- gyár hatása? http://www.napi.hu/magyar_gazdasag/miert_nem_latszik_a_mercedesgyar_hatasa.533922.html, Letöltve: 2013.04.05. 20. Mik a magyar munkaerőpiac trendjei? http://profitline.hu/hircentrum/hir/283075/Mik-a-magyar-munkaeropiac-trendjei? Letöltve: 2013. 03. 21. 21. Munkáért csak külföldre költözne a magyar. http://index.hu/gazdasag/2013/02/19/munkaert_csak_kulfoldre_koltozne_a_magyar/, Letöltve: 2013. 03. 21. 22. Rég volt ilyen alacsony a foglalkoztatottság. ,http://jobline.hu/magazin/20121217_alacsony_foglalkoztatottsag.aspx, Letöltve: 2013.03.22. 23. Szűcs László: „A hazáért mindhalálig!” Katonai tiszteletadással fogadták Hende Csabát a minisztérium előtt http://www.honvedelem.hu/cikk/0/20307/hende_csaba_fogadas_hm.html, Letöltve: 2011.02.11. 24. Talpra tud állni a munkaerőpiac? – Interjú Köllő Ákos közgazdásszal a Munkaerőpiaci Tükör egyik szerkesztőjével http://www.szakszervezetek.hu/index.php/hirek/4806-talpra-tud-allni-amunkaeropiac, Letöltve: 2013.03.22.
152
25. Tóth Sándor: Pályakezdők munkaerő-piaci helyzete. Consultation magazin www.cons.hu/index.php?menu=cikk&id=461, Letöltve: 2013.04.22. 26. Cseres-Gergely Zsombor, Kátay Gábor, Szörfi Béla: A magyarországi munkapiac 2011-2012-ben http://econ.core.hu/file/download/mt_2012_hun/munkapiac.pdf, Letöltve: 2013.04.22. 27. www.goarmy.com Törvények, határozatok 1. 20/2002. (IV. 10.) HM rendelet a Magyar Honvédség egyes beosztásaihoz kapcsolódó munkaköri követelményekről 2. 2001. évi XCV. törvény a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról 3. 2012. évi CCV. törvény a honvédek jogállásáról 4. A Magyar Honvédség humánstratégiája (2008–2017) 5. A Magyar Honvédség humánstratégiája 2012-2021 közötti időszakra 6. Az Országgyűlés 51/2007. (VI. 6.) OGY-határozata a Magyar Honvédség további fejlesztésének irányairól 7. Az országgyűlés 51/2007. (VI.) OGY. Határozata a Magyar Honvédség további fejlesztésének irányairól Disszertációk, szakdolgozatok, tanulmányok 1. Benkő Tibor: A rekonverzió, mint a professzionális haderő humánerőforrás gazdálkodásának egyik stratégiai kérdése. PhD értekezés ZMNE Budapest 2010. 2. Dr. habil Kiss Zoltán László - Dr.habil Krizbai János - Dr. Kanyó Mária: Szervezeti kommunikáció, humán stratégia, 2012. - Empirikus katonaszociológiai kutatás, zárójelentés. NKE Budapest 2012. 3. Fekete Imre – Szabó István: A szerződéses állomány rekonverziója – felmérés az MH 37. II. Rákóczi Ferenc Műszaki Dandár állománya körében – Szentes 2005.
153
4. Görög István: A szárazföldi csapatok humán erőforrás biztosítása és fejlesztése a hadsereg modernizációs időszakában, különös tekintettel a szerződéses legénységi állomány biztosítására. PhD értekezés ZMNE Budapest 2009. 5. Makai Katalin: Életpálya-modellek és rekonverzió a Magyar Honvédség Humánstratégiájának tükrében. Szakdolgozat. SZTE Szeged 2013. 6. Mészáros Géza: A Magyar Honvédség vezetői szemlélet változásának társadalomlélektani megközelítése, különös tekintettel a szervezeti és vezetői mentálhigiénére. PhD értekezés ZMNE Budapest 2010. 7. Ujházy László: Tartalékos szövetségek a NATO-ban. PhD értekezés ZMNE Budapest 2011. 8. Uzzoli Annamária: Az egészségi állapot társadalmi-területi különbségei Magyarországon. PhD értekezés ELTE Budapest 2004.
154
MELLÉKLETEK
155
1. számú melléklet A 15-74 éves népesség munkaerő-piaci státusa 2012. évben123
123
Forrás: KSH - http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/15_64_abra_12.pdf - Letöltve: 2012.07.29.
156
2. számú melléklet Vándorlási különbözet (2000–2011)124 Belföldi vándorlási különbözet területi egységenként: a mutató egy adott közigazgatási egység esetében az odavándorlók és az elvándorlók számának különbözetét tartalmazza ezer lakosra számítva, amely magába foglalja az állandó és az ideiglenes vándorlást is. Egy adott földrajzi terület népesség vonzó hatását, illetve annak hiányát fejezi ki. A nemzetközi vándorlási különbözet az adott évben Magyarországra bevándorló és kivándorló külföldi állampolgárok számának különbözetét tartalmazza ezer lakosra számítva. Ennek alapján egy adott ország népesség befogadó vagy kibocsátó. Mutató/dimenzió 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 Belföldi vándorlási – – – – – – – – – – – – különbözet ezer lakosra Régiók szerint Közép-Magyarország –0,1 0,6 1,9 2,9 3,0 3,3 5,1 8,0 8,0 7,9 7,6 4,8 Közép-Dunántúl 3,1 2,0 0,4 0,7 0,6 0,7 1,2 –0,2 0,6 –0,8 –0,9 0,1 Nyugat-Dunántúl 1,4 1,7 1,6 1,4 1,6 1,2 0,6 1,4 2,4 0,6 1,3 2,9 Dél-Dunántúl –0,3 –0,2 –0,3 –1,2 –1,9 –1,8 –2,4 –3,5 –3,7 –3,0 –3,5 –2,8 Dunántúl 1,5 1,2 0,6 0,3 0,1 0,1 –0,1 –0,7 –0,2 –1,0 –1,0 0,1 Észak-Magyarország –1,1 –1,6 –2,4 –3,1 –3,1 –3,0 –4,9 –7,7 –7,5 –7,0 –6,9 –5,2 Észak-Alföld –1,4 –1,4 –2,1 –2,9 –2,3 –3,0 –4,2 –5,3 –6,5 –5,4 –5,0 –4,3 Dél-Alföld –0,5 –0,8 –0,7 –0,6 –1,1 –1,0 –1,3 –2,5 –2,8 –2,7 –2,8 –1,7 Alföld és Észak –1,0 –1,2 –1,7 –2,2 –2,2 –2,3 –3,4 –5,1 –5,6 –5,0 –4,9 –3,7 Nemzetközi vándorlási 1,8 1,8 1,5 1,7 1,8 2,2 1,9 1,8 3,1 2,0 1,8 2,0 különbözet ezer lakosra Régiók szerint Közép-Magyarország 3,4 3,9 3,7 4,5 4,5 4,3 4,1 3,9 6,1 4,0 3,8 3,7 Közép-Dunántúl 1,1 1,2 1,0 0,6 0,6 1,3 0,9 0,8 1,7 0,9 1,1 0,9 Nyugat-Dunántúl 1,8 0,4 0,9 0,7 0,7 2,3 1,4 1,4 2,2 1,8 2,0 1,9 Dél-Dunántúl 0,8 0,7 0,7 0,7 0,6 1,8 0,8 0,5 2,3 1,3 –0,2 1,2 Dunántúl 1,2 0,8 0,9 0,7 0,6 1,8 1,0 0,9 2,1 1,3 1,0 1,3 Észak-Magyarország 0,5 0,5 0,4 0,4 0,5 0,6 0,6 0,5 0,7 0,3 0,1 0,5 Észak-Alföld 1,1 1,3 0,6 0,6 1,0 0,9 1,0 0,6 1,5 1,2 1,0 1,2 Dél-Alföld 1,7 1,7 0,8 0,5 1,2 1,8 1,9 2,2 3,1 1,6 1,6 1,9 Alföld és Észak 1,1 1,2 0,6 0,5 0,9 1,1 1,2 1,1 1,8 1,1 0,9 1,2
124
Forrás: KSH - http://www.ksh.hu/thm/2/indi2_1_6.html Letöltve: 2013.07.29.
157
3. számú melléklet Természetes, tényleges szaporodás/fogyás (2000–2011)125 A természetes szaporodás, fogyás az élve születések és a halálozások különbözetét tartalmazza ezer lakosra számítva. Természetes szaporodásról akkor beszélünk, ha a születések száma meghaladja a halálozásokét (a mutató pozitív előjelű), ellenkező esetben természetes
fogyásról
van
szó
(a
mutató
negatív
előjelű).
A tényleges szaporodás, fogyás a születések és a halálozások különbözete mellett a belföldi és a nemzetközi vándorlások egyenlegéből adódó népességszám növekedést, illetve csökkenést is tartalmazza ezer lakosra számítva. A mutató a természetes népmozgalmi folyamatok (születések, halálozások) mellett egy adott földrajzi terület népességmegtartó erejét, vagy annak hiányát is kifejezi. Mutató/dimenzió 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2.1.1.1. Természetes szaporodás, –3,7 –3,4 –3,5 –4,1 –3,7 –3,8 –3,2 –3,5 –3,1 –3,4 –4,0 –4,1 fogyás, ezer lakosra Régiók szerint Közép-Magyarország –4,3 –4,0 –3,7 –3,8 –3,3 –3,2 –2,3 –2,4 –1,7 –1,9 –2,3 –2,6 Közép-Dunántúl –2,9 –2,8 –2,9 –3,6 –3,2 –3,2 –3,2 –3,2 –2,9 –3,6 –3,9 –4,2 Nyugat-Dunántúl –4,4 –3,7 –4,0 –4,5 –4,2 –4,1 –3,3 –4,0 –3,7 –4,2 –4,9 –5,0 Dél-Dunántúl –4,3 –4,0 –4,2 –5,0 –4,5 –4,7 –4,3 –4,7 –4,4 –4,9 –5,7 –5,4 Dunántúl –3,8 –3,5 –3,7 –4,3 –4,0 –3,9 –3,6 –4,0 –3,6 –4,2 –4,8 –4,8 Észak-Magyarország –3,4 –3,4 –3,7 –4,4 –4,5 –4,8 –3,8 –4,4 –4,1 –4,7 –5,4 –5,3 Észak-Alföld –1,7 –1,7 –2,0 –2,7 –2,2 –2,8 –2,1 –2,5 –2,5 –2,6 –3,4 –3,2 Dél-Alföld –4,9 –4,5 –4,6 –5,4 –5,0 –5,2 –4,6 –5,2 –4,7 –5,0 –5,8 –6,0 Alföld és Észak –3,3 –3,1 –3,4 –4,1 –3,8 –4,2 –3,5 –4,0 –3,7 –4,0 –4,8 –4,7 2.1.1.2. Tényleges szaporodás, –2,1 –2,5 –3,2 –2,5 –1,9 –2,1 –1,0 –2,1 –1,4 –1,7 –2,9 –2,8 fogyás, ezer lakosra Régiók szerint Közép-Magyarország –4,8 –0,7 –1,5 1,8 4,0 5,2 5,9 8,5 9,7 8,8 6,7 4,6 Közép-Dunántúl 1,4 –0,1 –6,2 –0,6 –1,9 –2,5 –0,6 –2,4 –1,5 –4,1 –4,2 –3,4 Nyugat-Dunántúl –0,9 –0,9 1,4 –1,1 –2,8 –0,2 –0,8 –1,4 0,2 –1,8 –1,7 –1,3 Dél-Dunántúl –2,1 –4,2 –4,1 –5,9 –6,3 –6,9 –3,1 –7,9 –7,4 –5,3 –7,8 –7,2 Dunántúl –0,5 –1,7 –3,1 –2,5 –3,6 –3,2 –1,5 –3,8 –2,8 –3,7 –4,5 –3,9 – – – – Észak-Magyarország –1,7 –4,9 –5,8 –6,9 –7,0 –7,6 –8,0 10,2 11,9 10,9 11,6 12,0 Észak-Alföld –0,5 –3,0 –3,1 –4,6 –3,4 –5,6 –5,1 –7,4 –7,7 –6,6 –7,1 –6,0 Dél-Alföld –2,4 –5,2 –4,5 –5,0 –3,9 –5,7 –3,8 –5,8 –6,8 –5,5 –7,4 –6,9 Alföld és Észak –1,5 –4,3 –4,4 –5,5 –4,6 –6,2 –5,6 –8,2 –8,4 –7,8 –8,7 –7,6
125
Forrás: KSH – http://www.ksh.hu/thm/2/indi2_1_1.html Letöltve: 2013. 07. 29.
158
4. számú melléklet Működő, valódi új, valódi megszűnt vállalkozások száma területi egységenként 2006-2011.126 Megye, régió
2006
2007 2008 2009 Működő vállalkozások száma Budapest 188 282 186 237 189 633 187 083 Pest 83 683 84 549 88 036 87 590 Közép-Magyarország 271 965 270 786 277 669 274 673 Fejér 26 684 26 213 26 615 25 946 Komárom-Esztergom 20 733 20 582 20 453 20 001 Veszprém 24 744 24 382 24 334 23 756 Közép-Dunántúl 72 161 71 177 71 402 69 703 Győr-Moson-Sopron 32 685 32 256 32 593 32 219 Vas 16 845 16 735 16 827 16 655 Zala 20 062 19 829 20 035 19 535 Nyugat-Dunántúl 69 592 68 820 69 455 68 409 Baranya 26 553 25 434 26 225 25 821 Somogy 19 431 19 215 19 371 18 954 Tolna 14 448 14 229 14 227 13 869 Dél-Dunántúl 60 432 58 878 59 823 58 644 Dunántúl 202 185 198 875 200 680 196 756 Borsod-Abaúj-Zemplén 33 219 32 599 32 770 31 943 Heves 18 383 18 169 18 347 17 908 Nógrád 10 094 9 935 9 973 9 610 Észak-Magyarország 61 696 60 703 61 090 59 461 Hajdú-Bihar 32 294 31 819 32 809 32 365 Jász-Nagykun-Szolnok 20 458 19 658 19 878 19 264 Szabolcs-SzatmárBereg 28 763 27 465 28 482 27 817 Észak-Alföld 81 515 78 942 81 169 79 446 Bács-Kiskun 32 678 32 557 33 046 32 379 Békés 19 546 18 644 19 307 18 595 Csongrád 28 561 27 551 28 429 27 686 Dél-Alföld 80 785 78 752 80 782 78 660 Alföld és Észak 223 996 218 397 223 041 217 567 Összesen 698 146 688 058 701 390 688 996 Valódi új vállalkozások száma Budapest 15 455 15 753 18 798 17 157 Pest 7 560 7 783 9 409 7 949 Közép-Magyarország 23 015 23 536 28 207 25 106 Fejér 2 463 2 477 2 838 2 525 Komárom-Esztergom 1 806 1 848 2 034 1 793 Veszprém 2 097 2 084 2 267 2 120
2010
2011
189 882 89 548 279 430 26 172 20 060 23 921 70 153 32 543 16 860 19 631 69 034 26 155 19 191 14 006 59 352 198 539 32 090 17 819 9 371 59 280 32 926 19 078
190 718 89 198 279 916 25 638 19 725 23 714 69 077 32 204 16 664 19 243 68 111 25 519 18 887 13 671 58 077 195 265 31 539 17 594 9 101 58 234 32 521 18 719
28 063 80 067 32 675 18 659 28 030 79 364 218 711 696 680
27 628 78 868 32 156 18 192 27 744 78 092 215 194 690 375
18 513 9 115 27 628 2 828 2 030 2 318
19 681 9 025 28 706 2 660 2 030 2 271
126
Forrás: KSH STADAT - http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_qvd004b.html Letöltve: 2012.07.29.
159
Közép-Dunántúl Győr-Moson-Sopron Vas Zala Nyugat-Dunántúl Baranya Somogy Tolna Dél-Dunántúl Dunántúl Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Észak-Magyarország Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-SzatmárBereg Észak-Alföld Bács-Kiskun Békés Csongrád Dél-Alföld Alföld és Észak Összesen
6 366 2 795 1 411 1 662 5 868 2 275 1 608 1 154 5 037 17 271 3 008 1 538 828 5 374 2 804 1 843
6 409 2 771 1 425 1 751 5 947 2 111 1 687 1 174 4 972 17 328 3 064 1 653 945 5 662 2 973 1 707
7 139 3 164 1 674 1 894 6 732 2 664 1 975 1 343 5 982 19 853 3 423 1 831 1 076 6 330 3 401 2 005
6 438 2 908 1 476 1 639 6 023 2 451 1 724 1 128 5 303 17 764 3 104 1 708 946 5 758 3 009 1 796
7 176 3 148 1 659 1 857 6 664 2 752 1 988 1 399 6 139 19 979 3 373 1 759 921 6 053 3 501 1 909
6 961 2 960 1 490 1 649 6 099 2 535 1 803 1 230 5 568 18 628 3 277 1 781 858 5 916 3 188 1 881
2 798 2 808 3 088 2 845 7 445 7 488 8 494 7 650 2 720 2 786 3 383 2 873 1 636 1 691 2 038 1 607 2 336 2 477 3 011 2 352 6 692 6 954 8 432 6 832 19 511 20 104 23 256 20 240 59 797 60 968 71 316 63 110 Valódi megszűnt vállalkozások száma Budapest 16 724 16 233 18 175 16 552 Pest 8 016 7 785 8 954 8 202 Közép-Magyarország 24 740 24 018 27 129 24 754 Fejér 2 872 2 633 3 138 2 578 Komárom-Esztergom 1 991 2 128 2 242 1 981 Veszprém 2 428 2 390 2 595 2 141 Közép-Dunántúl 7 291 7 151 7 975 6 700 Győr-Moson-Sopron 3 069 2 922 3 193 2 796 Vas 1 527 1 596 1 597 1 418 Zala 1 940 1 767 2 063 1 762 Nyugat-Dunántúl 6 536 6 285 6 853 5 976 Baranya 2 654 2 410 2 763 2 347 Somogy 1 893 1 905 2 025 1 757 Tolna 1 367 1 382 1 378 1 229 Dél-Dunántúl 5 914 5 697 6 166 5 333 Dunántúl 19 741 19 133 20 994 18 009 Borsod-Abaúj-Zemplén 3 499 3 321 3 757 3 178 Heves 1 863 1 745 2 105 1 793 Nógrád 1 057 1 077 1 207 1 088 Észak-Magyarország 6 419 6 143 7 069 6 059 Hajdú-Bihar 2 940 2 986 3 354 2 899 Jász-Nagykun-Szolnok 2 135 2 031 2 246 1 962
3 051 8 461 3 219 1 770 2 825 7 814 22 328 69 935
2 988 8 057 3 108 1 687 2 702 7 497 21 470 68 804
21 597 10 992 32 589 3 467 2 571 2 686 8 724 3 534 1 849 2 239 7 622 3 344 2 309 1 694 7 347 23 693 4 035 2 199 1 202 7 436 3 796 2 378
.. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. 160
Szabolcs-SzatmárBereg Észak-Alföld Bács-Kiskun Békés Csongrád Dél-Alföld Alföld és Észak Összesen
3 140 8 215 2 800 1 909 2 877 7 586 22 220 66 701
3 068 8 085 2 976 1 966 2 717 7 659 21 887 65 038
3 411 9 011 3 341 2 202 2 917 8 460 24 540 72 663
2 843 7 704 2 924 1 691 2 425 7 040 20 803 63 566
3 641 9 815 3 935 2 242 3 265 9 442 26 693 82 975
.. .. .. .. .. .. .. ..
161
5. számú melléklet Egy főre jutó bruttó hazai termék (2000-) Területi egység Budapest Pest KözépMagyarország Fejér KomáromEsztergom Veszprém Közép-Dunántúl Győr-MosonSopron Vas Zala Nyugat-Dunántúl Baranya Somogy Tolna Dél-Dunántúl Dunántúl Borsod-AbaújZemplén Heves Nógrád ÉszakMagyarország Hajdú-Bihar Jász-NagykunSzolnok SzabolcsSzatmár-Bereg Észak-Alföld Bács-Kiskun Békés Csongrád Dél-Alföld Alföld és Észak Ország összesen Budapest Pest KözépMagyarország Fejér KomáromEsztergom Veszprém Közép-Dunántúl Győr-MosonSopron Vas Zala Nyugat-Dunántúl
2000
2001
2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 Egy főre jutó bruttó hazai termék, ezer Ft 2 540 2 997 3 539 3 775 4 225 4 602 5 121 5 355 5 791 5 770 5 838 6 037 990 1 227 1 480 1 648 1 815 1 941 2 028 2 313 2 317 2 174 2 324 2 371 1 959 2 321 2 740 2 936 3 261 3 527 3 861 4 104 4 354 4 275 4 374 4 509 1 493 1 516 1 574 1 737 1 983 2 100 2 290 2 382 2 499 2 160 2 341 2 646 1 067 1 359 1 540 1 935 2 263 2 515 2 446 2 708 2 802 2 512 2 723 2 879 1 087 1 238 1 324 1 470 1 595 1 641 1 714 1 850 1 933 1 770 1 951 1 986 1 236 1 379 1 481 1 705 1 934 2 066 2 145 2 300 2 400 2 133 2 322 2 498 1 693 1 435 1 104 1 447 970 889 1 050 963 1 216
1 752 1 456 1 274 1 530 1 114 1 023 1 164 1 096 1 337
1 968 1 641 1 481 1 735 1 236 1 159 1 309 1 228 1 482
2 188 1 928 1 754 1 990 1 379 1 303 1 303 1 334 1 679
2 328 2 027 1 895 2 120 1 495 1 403 1 409 1 442 1 839
2 428 2 065 1 910 2 179 1 589 1 446 1 491 1 516 1 929
2 694 2 327 1 925 2 371 1 689 1 485 1 576 1 591 2 044
2 811 2 254 2 009 2 429 1 767 1 561 1 742 1 691 2 151
2 989 2 291 2 197 2 575 1 867 1 680 1 904 1 813 2 274
826 915 720
953 1 049 1 176 1 351 1 502 1 565 1 631 1 680 1 583 1 651 1 725 1 117 1 231 1 365 1 476 1 538 1 630 1 784 1 867 1 796 1 844 1 921 854 940 1 033 1 098 1 123 1 185 1 143 1 229 1 182 1 199 1 250
830 944
977 1 076 1 199 1 340 1 447 1 517 1 587 1 651 1 570 1 624 1 696 1 125 1 261 1 426 1 558 1 638 1 716 1 772 1 879 1 887 1 970 2 080
861
1 034 1 137 1 221 1 317 1 359 1 539 1 601 1 724 1 742 1 642 1 848
745 888 956 1 082 1 159 1 207 1 262 1 336 1 418 846 1 011 1 113 1 242 1 343 1 401 1 498 1 563 1 664 922 1 065 1 193 1 275 1 424 1 489 1 590 1 637 1 795 884 1 018 1 079 1 155 1 284 1 327 1 380 1 468 1 564 1 071 1 222 1 307 1 434 1 582 1 697 1 763 1 806 1 959 957 1 100 1 195 1 290 1 433 1 508 1 585 1 643 1 782 878 1 030 1 128 1 244 1 371 1 450 1 532 1 596 1 699 1 282 1 483 1 685 1 850 2 045 2 183 2 351 2 485 2 644 Egy főre jutó bruttó hazai termék az országos átlag százalékában 198,1 202,2 210,0 204,1 206,7 210,8 217,9 215,5 219,0 77,2 82,8 87,8 89,1 88,8 88,9 86,3 93,1 87,6
2 741 2 102 2 107 2 390 1 779 1 631 1 957 1 773 2 105
1 396 1 664 1 703 1 442 1 917 1 699 1 647 2 557
3 171 2 281 2 207 2 661 1 797 1 715 1 983 1 815 2 276
1 453 1 690 1 731 1 490 1 950 1 734 1 685 2 661
3 476 2 495 2 254 2 871 1 815 1 787 2 115 1 879 2 428
1 521 1 810 1 895 1 612 2 030 1 860 1 793 2 797
225,7 219,4 215,9 85,0 87,3 84,8
152,9 156,6 162,6 158,7 159,5 161,6 164,2 165,2 164,7 167,2 164,4 161,2 116,5 102,2 93,4 93,9 97,0 96,2 97,4 95,8 94,5 84,5 88,0 94,6 83,2 84,8 96,4
91,7 83,5 93,0
91,4 78,5 87,9
104,6 110,7 115,2 104,1 109,0 106,0 98,2 79,5 78,0 75,2 72,9 74,4 73,1 69,2 92,1 94,6 94,7 91,2 92,6 90,8 83,4
102,3 102,9 73,3 71,0 87,3 89,3
132,0 111,9 86,1 112,9
118,2 98,2 85,9 103,2
116,8 97,4 87,9 103,0
118,3 104,2 94,8 107,6
119,2 85,7 83,0 100,0
113,9 99,2 92,7 103,7
111,2 94,6 87,5 99,8
114,6 99,0 81,9 100,9
113,1 90,7 80,8 97,8
113,0 86,7 83,1 97,4
107,2 82,2 82,4 93,5
124,3 89,2 80,6 102,6
162
Baranya Somogy Tolna Dél-Dunántúl Dunántúl Borsod-AbaújZemplén Heves Nógrád ÉszakMagyarország Hajdú-Bihar Jász-NagykunSzolnok SzabolcsSzatmár-Bereg Észak-Alföld Bács-Kiskun Békés Csongrád Dél-Alföld Alföld és Észak Ország összesen
75,7 69,3 81,9 75,1 94,9
75,1 69,0 78,5 73,9 90,2
73,3 68,8 77,7 72,9 88,0
74,5 70,4 70,4 72,1 90,8
73,1 68,6 68,9 70,5 89,9
72,8 66,2 68,3 69,4 88,4
71,8 63,2 67,0 67,7 87,0
71,1 62,8 70,1 68,0 86,6
70,6 63,5 72,0 68,6 86,0
69,6 63,8 76,5 69,3 82,3
67,5 64,5 74,5 68,2 85,5
64,9 63,9 75,6 67,2 86,8
64,5 71,4 56,1
64,3 75,4 57,6
62,2 73,0 55,8
63,6 73,8 55,9
66,1 72,2 53,7
68,8 70,5 51,4
66,6 69,3 50,4
65,6 71,8 46,0
63,5 70,6 46,5
61,9 70,2 46,2
62,1 69,3 45,1
61,7 68,7 44,7
64,8 73,6
65,9 75,9
63,9 74,9
64,8 77,1
65,5 76,2
66,3 75,0
64,5 73,0
63,9 71,3
62,5 71,0
61,4 73,8
61,0 74,1
60,6 74,4
67,2
69,7
67,5
66,0
64,4
62,3
65,5
64,4
65,2
68,1
61,7
66,1
58,1 66,0 71,9 69,0 83,5 74,7 68,5 100,0
59,9 68,2 71,8 68,7 82,5 74,2 69,5 100,0
53,6 62,9 67,9 59,1 74,1 67,4 64,3 100,0
54,6 65,1 66,6 56,4 75,0 66,4 64,4 100,0
54,6 63,5 65,0 56,0 73,3 65,2 63,3 100,0
54,4 64,7 67,8 57,6 72,6 66,5 64,1 100,0
Budapest Pest KözépMagyarország Fejér KomáromEsztergom Veszprém Közép-Dunántúl Győr-MosonSopron Vas Zala Nyugat-Dunántúl Baranya Somogy Tolna Dél-Dunántúl Borsod-AbaújZemplén Heves Nógrád ÉszakMagyarország Hajdú-Bihar Jász-NagykunSzolnok SzabolcsSzatmár-Bereg Észak-Alföld Bács-Kiskun Békés Csongrád Dél-Alföld
1 10
1 8
56,8 58,5 56,7 55,3 53,7 53,8 66,0 67,1 65,7 64,2 63,7 62,9 70,8 68,9 69,7 68,2 67,7 65,9 64,0 62,4 62,8 60,8 58,7 59,1 77,6 77,5 77,4 77,7 75,0 72,7 70,9 69,7 70,1 69,1 67,4 66,1 67,0 67,3 67,1 66,4 65,2 64,2 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 Sorrend az egy főre jutó GDP alapján 1 1 1 1 1 1 7 7 7 6 6 5
1 5
1 4
1 5
1 6
I 3
I 3
I 4
I 6
I 5
I 4
I 5
I 4
I 4
I 5
I 4
I 4
8 6 III
5 7 III
5 8 III
3 8 III
3 8 III
2 9 III
3 10 III
3 8 III
3 9 III
3 13 III
3 10 III
3 11 III
2 4 5 II 11 15 9 IV
2 4 6 II 13 16 10 IV
2 3 6 II 12 15 9 IV
2 4 5 II 11 13 14 IV
2 4 6 II 11 15 14 IV
3 5 7 II 11 16 14 IV
2 4 7 II 11 17 14 IV
2 6 7 II 12 17 13 IV
2 6 7 II 13 16 10 IV
2 7 6 II 12 16 8 IV
2 6 7 II 13 15 8 IV
2 5 7 II 15 16 8 IV
18 14 20
18 12 20
18 13 20
17 12 20
16 12 20
13 12 20
15 12 20
15 10 20
17 12 20
17 11 20
16 12 20
17 12 20
VII 12
VII 11
VII 11
VI 10
VI 10
VI 10
VI 9
VI 11
VII 11
VII 10
VII 9
VII 9
17
15
16
16
17
17
16
16
15
14
17
14
19 VI 13 16 7 V
19 VI 14 17 9 V
19 VI 14 17 10 V
19 VII 15 18 9 V
19 VII 13 18 9 V
19 VII 15 18 8 V
19 VII 13 18 8 V
19 VII 14 18 9 V
19 VI 14 18 8 V
19 VI 15 18 9 V
19 VI 14 18 11 V
19 VI 13 18 10 V
163
6. számú melléklet Önkéntes műveleti tartalékos állományba jelentkező és állományba vettek 2012. Csongrád megye: Jelentkezők Ssz.
Katonai szervezet MH HKNYP
ti.
férfi tts.
lgs.
ti.
nő tts.
lgs.
49
26
10
2
1
6
Összesen Mindösszesen (férfi/nő) Mindösszesen (jelentkező)
49
-
-
26
10
2
1
6
85
9 94
Iskolai végzettség szerint Felsőfokú Középfokú Alapfokú
57 28 -
5 4 -
2 1 82
2 7
Életkor szerint 25 év alatt 26-35 év között 35 év felett
Állományba vettek Ssz.
Katonai szervezet MH HKNYP Ideiglene s állományj egyzék
Összesen Mindösszesen (férfi/nő) Mindösszesen (jelentkező)
ti.
férfi tts.
lgs.
ti.
nő tts.
lgs.
14
5
1
-
-
-
56
30
8
5
5
-
70
35
9 114
5
5
10 124
Iskolai végzettség szerint Felsőfokú Középfokú Alapfokú
71 34 9
5 5 -
2 3 109
1 9
Életkor szerint 25 év alatt 26-35 év között 35 év felett
164
Bács-Kiskun megye: Jelentkezők Katonai szervezet Ideiglene s névjegyz 1. ékre jelentkez ett Összesen Mindösszesen (férfi/nő) Mindösszesen (jelentkező)
Ssz.
ti.
férfi tts.
lgs.
ti.
nő tts.
lgs.
155
75
36
2
8
5
155
75
36
2
8
5
266
15 281
Iskolai végzettség szerint Felsőfokú Középfokú Alapfokú
159 97 10 Életkor szerint 3 11 252
25 év alatt 26-35 év között 35 év felett
6 9
3 1 11
Állományba vettek Katonai szervezet Ideiglene s 1. állományt áblába MH 2. HKNYP Összesen Mindösszesen (férfi/nő) Mindösszesen (jelentkező)
Ssz.
ti.
férfi tts.
lgs.
ti.
nő tts.
lgs.
91
47
11
1
4
3
13 104
2 49
1 12
1
1 5
3
165
9 174
Iskolai végzettség szerint Felsőfokú Középfokú Alapfokú
109 56
4 5
Életkor szerint 25 év alatt 26-35 év között 35 év felett
3 3 162
6
165
Békés megye: Jelentkezők Ssz.
Katonai szervezet MH HKNYP
ti.
férfi tts.
lgs.
24
16
7
Összesen Mindösszesen (férfi/nő) Mindösszesen (jelentkező)
24
16
ti.
nő tts.
lgs.
1
3
7
1
3
47
4 51
Iskolai végzettség szerint Felsőfokú Középfokú Alapfokú
25 22
2 2
3 44
1 2 1
Életkor szerint 25 év alatt 26-35 év között 35 év felett
Állományba vettek Ssz.
Katonai szervezet MH HKNYP
Összesen Mindösszesen (férfi/nő) Mindösszesen (jelentkező)
ti.
férfi tts.
lgs.
14
7
5
14
7
ti.
5 26
nő tts.
lgs.
1
2
1
2 3 29
Iskolai végzettség szerint Felsőfokú Középfokú Alapfokú
15 11
2 1
2 24
1 1 1
Életkor szerint 25 év alatt 26-35 év között 35 év felett
A mellékletben szereplő táblázatok forrása: MH HKNYP.
166
7. számú melléklet A Dél-Alföld régióban lévő katonai szervezeteknél szolgálók főbb statisztikai adatai MH 5. Bocskai István Lövészdandár
MH 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázis
167
MH 37. II. Rákóczi Ferenc Műszaki Ezred
MH 54. Veszprém Radarezred
168
MH 43. Nagysándor József Híradó és Vezetéstámogató Ezred
MH Veszélyesanyagellátó Központ
169
MH Légijármű Javítóüzem
170
A SZERZŐ PUBLIKÁCIÓS JEGYZÉKE 1. A nők megváltozott helyzete a modern haderőkben. Társadalom és Honvédelem 2009. XIII. évf. 1. szám 195-213. old. HU ISSN 1417 7293 2. A honvédség, mint munkáltató versenyképességének vizsgálata a Dél-alföldi régió munkaerőpiacán. Hadtudományi Szemle II. évf. 4. sz. 59-75. old.HU ISSN 20600437 3. A kulturális sokk megjelenése missziós feladatellátás közben. Társadalom és Honvédelem (megjelenés alatt) 4. A
honvédség,
mint
nagyfoglalkoztató
jelenlétének
hatása
a
kistérség
munkaerőpiacára; Kard és Toll 2006. 3. szám 151-164. old. ISSN 1587-558X 5. Crisis-Labour market-Army. Hadtudományi Szemle, 2012. 5. évf. 3-4. szám 385392. old. HU ISSN 2060-0437 6. Átmeneti vonzerő…? Sereg Szemle, 2010. VIII. évfolyam, 2. szám 93-101. old. HU ISSN 2060-3924 7. Gondolatok a katonai életpálya modellről. Sereg Szemle, 2010. VIII. évfolyam 4. szám 96-101. old. HU ISSN 2060-3924 8. Az önkéntes katonai szolgálat vállalása, mint első munkahelyválasztás lehetősége. Sereg Szemle, 2010. VIII. évfolyam, 3. szám 67-75. old. HU ISSN 2060-3924 9. Humánstratégia, karriermodell, mobilitás. Honvédségi Szemle, 2012. 140. évf. 3. szám 31-34. old. HU ISSN 2060-1506 10. A rekonverzió lehetőségei alulnézetből. Kard és Toll, 2006. 3. szám 165-176. old. ISSN 1587-558X
171
