NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM KÖZIGAZGATÁS-TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA

NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM

KÖZIGAZGATÁS-TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA

AZ UNIÓS FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁNAK GYAKORLATA MAGYARORSZÁGON REGIONÁLIS DIMENZIÓBAN

Doktori (PhD) értekezés

Készítette: dr. Hutkai Zsuzsanna

Témavezető: Prof. Dr. Török Gábor Egyetemi tanár, MTA doktora NKE Közigazgatás-tudományi Kar Civilisztikai és Nemzetgazdasági Intézet

BUDAPEST 2014

NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM

KÖZIGAZGATÁS-TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA

AZ UNIÓS FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁNAK GYAKORLATA MAGYARORSZÁGON REGIONÁLIS DIMENZIÓBAN

Doktori (PhD) értekezés

Készítette: dr. Hutkai Zsuzsanna

Témavezető:

…………………………………….. Prof. Dr. Török Gábor Egyetemi tanár, MTA doktora NKE Közigazgatás-tudományi Kar Civilisztikai és Nemzetgazdasági Intézet

BUDAPEST 2014 2

Tartalom BEVEZETÉS ............................................................................................................................ 4 1.1 A disszertáció célkitűzései és lehatárolása, a dolgozat felépítése ........................................ 8 1.2 A vizsgálatok módszerei ..................................................................................................... 16 2. ELMÉLETI ALAPOK, SZAKIRODALMI ÁTTEKINTÉS ......................................... 18 2.1 A használt régiófogalom és az uniós források felhasználását meghatározó, szabályozó tényezők .................................................................................................................................... 23 2.2 A régiók helyzetét, fejlődését meghatározó szempontok ................................................... 42 2.3 A konvergencia elméletek és a konvergencia mérése ........................................................ 49 A konvergencia megvalósulása, a regionális politika kritikái, lehetőségei és eredményei az EU-ban ...................................................................................................................................... 49 2.4 A kohéziós politika hatása, a támogatások szerepe a felzárkózásban, mérési modellek.... 55 3. A RÉGIÓK TÁRSADALMI-GAZDASÁGI ELEMZÉSE ............................................. 70 3.1 Népesség, népmozgalom .................................................................................................... 72 3.2 Társadalom ......................................................................................................................... 76 3.3 Általános gazdasgi jellemzők ............................................................................................. 96 3.4 Gazdasági ágazatok .......................................................................................................... 107 3.5 Környezet - védett természeti területek és hulladékok ..................................................... 117 4. A FORRÁSFELHASZNÁLÁS VIZSGÁLATA REGIONÁLIS DIMENZIÓBAN ... 121 4.1 Forrásfelhasználás a Dél-Alföld régióban ........................................................................ 138 4.2 Forrásfelhasználás a Dél-Dunántúl régióban .................................................................... 152 4.3 Forrásfelhasználás az Észak-Alföld régióban................................................................... 165 4.4 Forrásfelhasználás az Észak-Magyarország régióban ...................................................... 179 4.5 Forrásfelhasználás a Közép-Dunántúl régióban ............................................................... 192 4.6 Forrásfelhasználás a Közép-Magyarország régióban ....................................................... 206 4.7 Forrásfelhasználás a Nyugat-Dunántúl régióban .............................................................. 217 4.8 Forrásfelhasználás regionális összevetésben .................................................................... 232 5. ÖSSZEGZÉS..................................................................................................................... 256 5.1 Összefoglalás .................................................................................................................... 256 5.2 Új tudományos eredmények ............................................................................................. 264 5.3 Javaslatok az új tudományos eredmények hasznosítására és felhasználására .................. 268 KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS .............................................................................................. 270 MELLÉKLETEK ................................................................................................................. 271 1. számú melléklet: Szabályozási háttér ................................................................................. 272 2. számú melléklet: A régiók társadalmi-gazdasági elemzését alátámasztó statisztikai táblák277 JELÖLÉSEK ÉS RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE .............................................................. 319 TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE ............................................................................................. 322 ÁBRÁK JEGYZÉKE ........................................................................................................... 324 PUBLIKÁCIÓS JEGYZÉK ................................................................................................ 331 IRODALOMJEGYZÉK ...................................................................................................... 333

3

BEVEZETÉS

A kohéziós politika általános megközelítés szerint egy gyakorlati kérdés, hiszen ez az egyik alapja annak, hogy a tagállamok milyen elvek és milyen elosztásban részesülnek a politika céljait támogató uniós forrásokból. Ez rögtön azt az alapkérdést veti fel, hogy lehet, illetve van – e a tudománynak szerepe e kérdéskörben, és ha igen, akkor az mire terjed ki, hiszen itt kemény gazdasági érdekek harcolnak egymással és az uniós költségvetés tervezésekor kell az országoknak erőteljes lobbi tevékenységet folytatniuk. Nekem azonban meggyőződésem, - és ezt kívánom munkámban bebizonyítani - hogy csak akkor lehet eredményes gazdasági – társadalmi küzdelmet folytatni, ha megfelelő elméleti háttérrel és tudományos alapokkal rendelkezünk. E tudományos háttér kialakításához kíván jelen munka segítséget nyújtani. Az Európai Unió kohéziós politikája 1986 óta a szerződések részét képezi, a régiók fejlődése közti különbségek csökkentését célozza meg a gazdasági és szociális kohézió erősítésének érdekében. A kohéziós politika támogatja a gazdasági növekedés elősegítését, de nem tekinthető egyszerű jövedelem újraelosztásnak. A kohéziós politika tervezése az Európai Unió költségvetési periódusához igazodik. Hazánk uniós csatlakozásával, a strukturális alapokhoz kapcsolódó tervezés, programozás feladata 2003 végéig lezajlott. Ennek eredményeképpen jött létre a Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) – a magyar Közösségi Támogatási Keret alapja –, és annak öt operatív programja: az Agrár- és Vidékfejlesztés Operatív Program, a Gazdasági Versenyképesség Operatív Program, Humán Erőforrások Fejlesztése Operatív Program, Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program, Regionális Fejlesztés Operatív Program. A fent említett EU költségvetési periódushoz 2004-2006 közötti időszakra vonatkozóan a magyar kormány az NFT-ben a következő célkitűzéseket határozta meg: „A Nemzeti Fejlesztési Terv, illetve a Közösségi Támogatási Keret az eljövendő három évben mintegy 1350 milliárd Ft értékű fejlesztés megvalósítását teszi lehetővé. Ez az összes hazai közösségi fejlesztéseknek mintegy 50%-a. Mindehhez kapcsolódik évi +0,7%-os GDP növekedés 2004 és 2008 között (összesen 3,5-4%) és a foglalkoztatottak számának mintegy 110 ezer fővel való növelése.” (MEH Összefoglaló a Nemzeti Fejlesztési Tervről, 2003. december) Az új fejlesztési periódusban, a 2007-2013 közötti időszakra vonatkozó Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) előkészítése során számos elemzés született arra vonatkozóan, hogy milyen irányban határozzák meg hazánkban a fejlesztési irányokat – ezekhez keretet jelentettek az NFT addigi tapasztalatai és az EU iránymutatásai. A 2007 2013-as periódusban Magyarország „2007 és 2013 között 22,4 milliárd eurós uniós támogatásban részesül, hogy felzárkózhasson a fejlett országokhoz. Ez uniós adófizetők pénze, amely a vidékfejlesztési támogatásokkal együtt közel 8000 milliárd forint. Az Új 4

Magyarország Fejlesztési Terv legfontosabb célja a foglalkoztatás bővítése és a tartós növekedés feltételeinek megteremtése. Ennek érdekében hat kiemelt területen indít el összehangolt állami és uniós fejlesztéseket: a gazdaságban, a közlekedésben, a társadalom megújulása érdekében, a környezet és az energetika területén, a területfejlesztésben és az államreform feladataival összefüggésben.” (ÚMFT). Az Új Széchenyi Terv (ÚSZT) fejlesztési területeit bemutató vitairatot 2010. július 28-án hozta nyilvánosságra a Kormány. A beérkezett

fejlesztési

elképzelések

beépültek

az

Új

Széchenyi

Tervbe,

melynek

középpontjában “a foglalkoztatás dinamikus bővítése, a pénzügyi stabilitás fenntartása, a gazdasági növekedés feltételeinek megteremtése, valamint hazánk versenyképességének javítása áll”. A tízéves gazdaságstratégia kitörési pontjai és a hozzájuk kapcsolódó programok biztosítják Magyarország hosszú távú fejlődését – ehhez 2011-2013
között közel 2000 milliárd forint uniós forrás áll Magyarország rendelkezésére. Az Új Széchenyi Terv kitörési pontjai a következők: egészségipar, zöldgazdaság-fejlesztés, vállalkozásfejlesztés, közlekedésfejlesztés, tudomány-innováció és foglalkoztatás.1 Az uniós forrásfelhasználás kiemelt jelentősége annak köszönhető, hogy ezek a források teremtenek lehetőséget számos hazai fejlesztés megvalósítására, sőt, a hazai forrásrész biztosításával leköti a nemzeti fejlesztési források jelentős részét is. Ennélfogva a Magyarország számára meghatározó horderejű kérdés az uniós forrásfelhasználás, amely számos dimenzióban vizsgálható. Az elméleti és gyakorlati viták között szerepel a területi fejlődés, a felzárkózás, az uniós illetve állami beavatkozás iránya és mértéke, a regionalitás és a regionális dimenzió megítélése, az intézményrendszer és ehhez kapcsolódóan a projektmenedzsment technikák és gyakorlatok, az elért eredmények és azok gyakorlati hasznosulása az egyes fejlesztési és földrajzi területeken egyaránt. RECHNITZER és SMAHÓ (2011:17-21, 28-29) rámutatnak, hogy a területi politika, mint horizontális közpolitika több más közpolitikával szorosan összekapcsolódik és maga is részpolitikákból épül fel. Mint a térbeli folyamatok alakítását felölelő stratégiai célok összessége alkotóelemekből épül fel, amelyek a közpolitika sajátosságából adódnak, de a különféle részpolitikákra is hatással vannak. Mint közpolitika arra irányul, hogy egy ország térbeli szerkezete milyen irányok mentén alakul, fejlődik, ebben milyen szerepe van az eszköz– és intézményrendszernek, célja a növekedés, stabilitás és a fenntarthatóság ösztönzése. A területi politika „a jövőt alakítani kívánó cselekvési irányait, céljait, beavatkozási rendszereit jelenti. A fejlesztést már a politika megvalósításának technikájaként, eszközeként értelmezzük. A politika irányokat határoz meg, jövőbeli kívánatos állapotokat 1

http://ujszechenyiterv.gov.hu/strategia_leiras és http://ujszechenyiterv.gov.hu/fejlesztespolitika (2012. október 25.)

5

jelöl ki, egyben a mai viszonyok szerint értelmezi az azok eléréséhez vezető utakat, célokat. A fejlesztés viszont a rendszerek alakítását, átszabását vagy módosítását, a szabályozási keretek meghatározását, a módosítás eszközeinek kijelölését, egyértelműsítését foglalja magába. Szintén a fejlesztés fogalmához tartozik a beavatkozások lehetséges tárházának felvázolása, s ezzel az intézményi keretek kijelölése, annak működési mechanizmusait megtestesítő menedzsmenttechnikák ajánlása.” A gazdasági és társadalmi kohézió, amint azt a tagállamok az 1968-ban aláírt Egységes Európai Okmányban megfogalmazták, a különböző régiók közötti egyenlőtlenségek csökkentését és a leghátrányosabb helyzetű régiók felzárkóztatását kívánja támogatni; a politika fejlődésével a „gazdasági, társadalmi és területi kohézió” elsődleges szempont lett, annak érdekében, hogy a területi fejlődés kiegyensúlyozottabbá és fenntarthatóbbá váljék. ÁGH szerint az ország területi kohéziója feltételezi a szociális kohéziót is és a belső felzárkóztatás alapeleme a területfejlesztés. El kell érni a fejlett területi kormányzás intézményesítését, amely az összes érintett társadalmi szereplő bevonását is meg kell, hogy megteremtse. A szerző megkülönböztet mennyiségi és minőségi felzárkózást: a mennyiségi felzárkózás az EU – átlaghoz való közelítést jelent, míg a minőségi felzárkózás alapja az integrált közpolitikák kialakítása, a régiók sajátosságainak kialakítása és adottságaiknak optimális kihasználása (ÁGH 2007). Ezen gondolatok alkotják a disszertáció vizsgálódási területének alapját is, azaz a területi politika, a fejlesztéspolitika, a felzárkózás, az uniós forrásfelhasználás kérdéseit ezen két oldalról közelítem. Ezzel párhuzamosan ki kell emelnem azon álláspontomat, hogy az uniós források felhasználását jelentő fejlesztéspolitika nem zárt, nem lehet zárt rendszerű. A kohéziós pénzek felhasználásának fő dimenziói a gazdasági-, társadalmi-, területi felzárkózás, amelyben értelemszerűen szerepet kell, hogy kapjanak gazdasági, területi, szociológiai szempontok és amelyhez a működési keretet elsősorban a politika, a közigazgatás és a jog adja meg. A területi- és fejlesztéspolitikát a társadalmi, gazdasági, területi körülmények és lehetőségek kell, hogy megalapozzák, de politikai célkitűzések mentén valósulhat meg, amelyhez a megvalósítás feltételrendszerét a jog és a közigazgatás adja a szabályozás és intézményrendszer révén. Ennélfogva a dolgozat elkészítése során is több tudományág megállapításaira szükséges alapozni. A közigazgatás- tudomány, igazgatástudomány kiemelten foglalkozik az intézményrendszer, az új közmenedzsment kérdéskörével, illetve a kohéziós politika rendszerével, annak reformjaival (PÁLNÉ, 2009a, NYIKOS 2013, DÖBRÖNTE-VIDA 2004). A gazdasági közigazgatás a gazdasági igazgatás feladatait, alkotmányos kereteit, intézményrendszerét és eszköztárát is vizsgálja, ahol szerepet kap többek között a támogatáspolitika is. 6

A politikatudomány az EU csatlakozás okán a közigazgatásban bekövetkező változásokat, a kormányzás új módszereinek elterjedését, a decentralizáció és a többszintű kormányzás kérdéseit állítja a középpontba. Ez nem véletlen, hiszen egy közpolitika sikerességét, hatékonyságát jelentős mértékben meghatározza az, hogy végrehajtását milyen szervezeti keretek között végzik, miközben az intézményrendszer is hatással van a közpolitikák cél-és eszközrendszerére, azaz az intézmény és politika viszonya kölcsönös (DANSON et al. 1997). A politológiai kutatásokban az intézményi rendszerek, megoldások és a forrásfelhasználás hatékonysága és eredményessége közötti összefüggésben az egyik általános nézet, hogy a partnerség kiépülése növeli a demokráciát, javít a forrásfelhasználáson és mozgósítja a társadalmi, gazdasági szereplőket. A másik nézet szerint a területi decentralizáció lehetőséget ad arra, hogy a helyi adottságokat is figyelembe vegyék a támogatások felhasználása során és ezzel megteremtődik a hálózatosodás és a helyi erőforrások hasznosításának lehetősége is. (PERGER 2009) PÁLNÉ (2009) rámutat arra, hogy a közpolitikai elemzések jelentős része nem az adott politika céljaival, eszközeivel, hanem kifejezetten a menedzsmentjével foglalkozik. Ennek tükrében a dolgozat egyik hiánypótló célkitűzése, hogy áttekintést nyújtson az uniós forrásfelhasználáshoz kapcsolódó fejlesztéspolitika céljairól és eszközeiről. A jogtudomány területére tekintve, az EU széleskörű, kiterjedt szabályozási rendszere adja a támogatások felhasználásának, illetve a végrehajtásnak az alapját; a közgazdaságtudomány a gazdasági felzárkózás, a növekedés, fejlődés vizsgálatának tekintetében nyújt támpontot a kérdések

megválaszolásához,

az

új

intézményi

közgazdaságtudományi

iskola

a

gazdaságfejlesztés intézményrendszerét tartja az egyik kiemelt szempontjának (AMIN 2004). „A regionális tudomány a társadalmi tértudományok legalapvetőbb közös fogalmait, elméleteit, módszereit egységes rendszerbe foglaló és a társadalmi jelenségeket és folyamatokat ezek felhasználásával vizsgáló tudomány”.(NEMES NAGY 2009:25)

Tekintettel arra, hogy nem csak Európát, hanem az egész világot a gazdasági krízis súlyosan érintette, az uniós vezetők is a krízis okozta problémák megoldását és a jövőben annak elkerülését helyezik előnybe, amelyben még nagyobb szerepet kap, kaphat a kohéziós politika. Ez körvonalazódott a 2014-től kezdődő uniós költségvetés vitájában is. A Bizottság számos módosítást javasolt a 2014-től kezdődő időszakban, amellyel szintén a kohéziós politika hatásfokát kívánják növelni. A kohéziós pénzek tervezése, elosztása, kohéziós szabályok alakítása hazánk számára is alapvető fontosságú, hiszen a fejlesztési források, lehetőségek jelentős része ez EU-s forrásoknak tudhatók be, így még inkább kulcskérdés, hogy azokat a lehető legteljesebben és a legeredményesebben használjuk fel, alapos tervezés mentén. A fejlesztések, forrásfelhasználások hatásait vizsgálva szükséges áttekinteni, hogy 7

milyen eredményeket tudunk felmutatni a kitűzött célok elérésének tekintetében. A vizsgálódásaimat regionális dimenzióban végzem, mivel a kohéziós, regionális politika és annak forrásai a régiók szintjére irányulnak – és így marad ez a 2014-től kezdődő fejlesztési periódusban is. Ezen túl arra is választ keresek, hogy fejlődik–e az EU-ban és Magyarországon a kohéziós politika, vagy a fejlődés csak egy látszat, egy illúzió és inkább egy helyben állással jellemezhető. Első megközelítésre azt feltételezem, hogy a szabályozás és az intézményrendszer, a kapcsolódó pénzügyi eszközök EU szinten tervezési periódusonként változnak, fejlődnek azzal a céllal, hogy minél jobb eredményeket érhessen el a kohéziós politika, míg hazánkban inkább stagnálást feltételezek. A dolgozat terjedelmi kötöttségére tekintettel nem vállalkozhattam minden dimenzió, felmerült kérdéskör részletes bemutatására, a dolgozat a meghatározott lehatárolások mentén vizsgálódik, megteremtve az alapot a dolgozat zárófejezetében is felvetett további kérdések megfogalmazásához és elemzéséhez.

1.1 A disszertáció célkitűzései és lehatárolása, a dolgozat felépítése

Az uniós források felhasználásának folyamatát és annak sikerét számos tényező befolyásolja, többek között az uniós költségvetés és az adott tagállamhoz csoportosított, felhasználható uniós forrás mennyisége, az uniós szabályozás és iránymutatások, a hazai forrásfelhasználás keretdokumentumának megfelelő előkészítése, a releváns, jól előkészített fejlesztési tervek, a hazai szabályozás, a lebonyolítást végző intézményrendszer és a lehetséges pályázók igényei és felkészültsége. A kutatásban, annak keretei között arra kerestem a választ, hogy a 2004-től eltelt időszakban milyen eredményeket tud Magyarország felmutatni, a felhasználható források milyen célkitűzésekre és mely régiókba áramlottak. Ennek vizsgálatára a következő kérdéseket állítottam a középpontba: •

Az Európai Unió regionális, kohéziós politikájának fejlődése a tervezési periódusok politikai dokumentumai, elemzései, iránymutatásai alapján.

•

Magyarország és a magyar régiók fejlesztéspolitikai dokumentumainak áttekintése és bemutatása, a fejlesztési tervek összhangjának vizsgálata.

•

A fejlesztési tervek és a fejlesztési igények megalapozottsága, a korábbi tervek, a fejlesztések illeszkedése a régiók fejlesztési igényeihez.

8

•

Az ország, a régiók abszorpciós képessége, az uniós források kihasználásának sikeressége – azaz a rendelkezésre álló uniós forrásokat sikerül lehívni, felhasználni.

A kérdések megválaszolása szükségessé teszi a vonatkozó • a szabályozási háttér bemutatását, • a fejlesztéspolitikai dokumentumok bemutatását – hasonló és különböző fejlesztési célok a régiók és a különböző időszakok között, a változások, fejlődésük nyomon követését, • a regionális gazdasági, társadalmi jellemzők bemutatását és • a NFT, ÚMFT/ ÚSZT források regionális felhasználásának bemutatását. A kutatás során megvizsgáltam, hogy a fejlesztési tervekhez kapcsolódó támogatások regionális szinten hová kerültek kihelyezésre és milyen gazdasági, társadalmi és fejlesztéspolitikai tényezők befolyásolhatják a források elosztását. A hét régióra vonatkozóan információgyűjtést és adatfeldolgozást végeztem a fejlesztési rendszer működéséről a korábbi fejlesztési dokumentumok, a régiókra vonatkozó, rendelkezésre álló társadalmi-gazdasági statisztikák segítségével. Az egyes régiók fejlődése jól nyomon követhető a régiók gazdasági és társadalmi jellemzőinek alakulásával; ezzel összefüggésben, - párhuzamosan vizsgálva az egyes régiók által felhasznált EU-s támogatásokat - következtetéseket vonhatunk le a támogatások felhasználásával és a régiók fejlődési irányával összefüggésben. Ez a vizsgálati szempont szűken értelmezett, mivel a régiók fejlődésére a támogatásokon túl számos más tényező is kihat. A kutatásban azonban csak a fejlesztési tervek operatív programjait alapul véve próbáltam feltérképezni az egyes magyar régiók fejlődési pályáját és az azok közötti különbségeket. A téma feldolgozása és értelmezése középpontjában a régiók elemzése áll, mivel elsősorban ez a területi egység adja meg az uniós forrásokra vonatkozó támogatási jogosultságot,

országos

összefüggésekkel

csak

összefoglaló

jelleggel

foglalkozom.

Számításaim során a Strukturális Alapok és Kohéziós Alap régiókra bontott megoszlását, az operatív programokból az egyes régióknak nyújtott támogatásokat, a régiókra vonatkozó indikatív megoszlását használtam. A dolgozat terjedelmi kötöttségére tekintettel nem vállalkoztam arra, hogy teljeskörűen figyelembe vegyek további, a fejlődést befolyásoló szempontokat, mint például az egyéb nemzeti vagy uniós politikák hatásai vagy a konjunkturális hatások, hogy új elméleti modellt állítsak fel a konvergenciára vonatkozóan, vagy, hogy elvégezzem a források és területi jellemzők konkrét összefüggésének vizsgálatát. Nem vitatom, hogy ezen szempontok 9

figyelmen kívül hagyásával nem lehetséges egy végleges, mindenre kiterjedő megállapítást tenni az Európai Unió strukturális, kohéziós politikája és a magyar régiók fejlődésére vonatkozóan, azonban bízom abban, hogy a munkám választ tud adni a dolgozat fő kérdésköreire.

Hipotézisek (H) és alkalmazott kutatási módszerek (KM): • H1: Az uniós forrásfelhasználás hatékony, azaz az ország abszorpciós képessége megfelelő. • KM1: A rendelkezésre álló forrás és a felhasznált támogatás mértékének összevetése. Statisztikai adatelemzés, összehasonlító vizsgálat. Az abszorpció országos szinten vizsgálva az uniós források felhasználásának sikerességét jelenti, azaz az országnak sikerült lehívnia a rendelkezésre álló uniós forrásokat. Ez adja meg a támogatás felhasználás hatékonyságát. • H2: A forrásfelhasználás hatásos, azaz növekedés és konvergencia figyelhető meg a régiókban; csökkent a szegényebb régiók leszakadása. • KM2: Az egy főre eső jövedelmek/ GDP közeledése (BARRO, SALA-I-MARTIN, 1992). Szakirodalmi áttekintés, statisztikai adatelemzés, összehasonlító vizsgálat. A hatásos forrásfelhasználás alatt azt értem, hogy a kohéziós politika kiemelt céljához sikerült közelebb kerülni, tehát csökkentek a regionális különbségek. A végkövetkeztetést elsősorban az egy főre eső jövedelemváltozás alapján vonom le, azonban – ahogy arra a szakirodalmi áttekintésben is rávilágítok - a GDP sokat kritizált mutató. Ezen felül egy régió helyzetét, fejlődést több indikátor határozza meg, amely közül számos össze is kapcsolódik és egymásra is hatást gyakorol. Ennélfogva a regionális különbségek alakulását, a gazdasági – társadalmi elemzést minden rendelkezésre álló KSH területi adat alapján vizsgálom. • H3: A szegényebb régióknak a forrásokból nagyobb mértékben kell részesülnie. • KM3: Az uniós források regionális eloszlásának vizsgálata. Statisztikai adatelemzés, fejlesztési dokumentumok elemzése, összehasonlító vizsgálat. A hipotézis alapját maga a kohéziós, regionális politika alapvető célkitűzése indukálja, miszerint a politika célja – és ezáltal az uniós források felhasználása is – a szegényebb régiók felzárkóztatásának előmozdítása.

10

Szűkítések, lehatárolások: • A dolgozat keretében külön fejezetben foglalkozom a gazdasági, társadalmi, területi fejlettség különféle mérőszámaival, azonban a munkám során a mennyiségi felzárkózást a regionális GDP adatokkal kívánom alátámasztani. Vitathatatlan, hogy a társadalmi fejlődés szempontjából a GDP nem egy tökéletes és nagyon sokat kritizált mutató, azonban egyrészt az uniós támogatásokra vonatkozó jogosultságot ez alapján határozzák meg, másrészt pedig a kritikák ellenére ez a leggyakrabban használt mutató, amelyet a gazdasági teljesítmény mérésére használnak. • A regionális GDP alakulása tekintetében elsősorban a tendenciát vizsgálom, hogy a fejlesztési periódusban a régiókban nőtt, csökkent vagy változatlan volt–e ez a mutató. • Az uniós forrásfelhasználás, a felzárkózás, a fejlesztéspolitika kialakításakor meglátásom szerint elengedhetetlen, hogy az jól megtervezett legyen és igazodnia kell a fejlesztendő terület, a régiók adottságaihoz, amelyet elsősorban azok gazdasági, társadalmi, területi adottságai, lehetőségei és elképzelései határoznak meg. A szakirodalomban az állami teljesítményt, kapacitást leíró mutatók köre tág; az én nézőpontom szerint is lehetőség szerint minden olyan mutatót figyelembe kell venni, amely meghatározza egy régió helyzetét és lehetőségeit: demográfiai folyamatok, nevelés – oktatás, egészségügy, szociális helyzet, foglalkoztatottság, munkanélküliség és munkajövedelmek, gazdasági helyzet, gazdasági aktivitás; kutatás – fejlesztés, turizmus, infrastrukturális jellemzők – közműellátottság és közlekedés. Meglátásom szerint tehát egy nagyon összetett területről van szó, ahol szinte semmilyen gazdasági, társadalmi és területi jellemzőt nem hagyhatunk figyelmen kívül, már csak azért sem, mivel az egyes mutatók gyakran összefüggésben állnak egymással – például a GDP alakulását meghatározza az is, hogy milyen az adott terület társadalmi, demográfiai környezete: ahol kevesebben élnek, ott kevesebb GDP-t termelnek. Tehát a GDP mutató kritikáit figyelembe véve minden rendelkezésre álló statisztikai területi alapmutatót figyelembe véve végzem a dolgozat harmadik fejezetében a régiók adottságainak feltérképezését annak érdekében, hogy mind teljesebb képet alkothassak azok helyzetéről. • A régiókba áramló uniós forrásokat Magyarország csatlakozásától kezdve, a két fejlesztési periódusban vizsgálom, azaz a 2004-2006, valamint a 2007-2013 között érvényben lévő NFT, ÚMFT és az ÚSZT operatív programjainak pályázati adatai alapján. A regionális dimenzióban végzett vizsgálatok a projekt helyszín szerinti lekérdezésen alapulnak, amelyek a pályázatos formában meghirdetett projektek adatait tartalmazzák, tehát például a kiemelt projektek, illetve az operatív programok 11

lebonyolításához kapcsolódó adatokat nem, továbbá a területileg be nem sorolható adatok sem tartoznak az elemzésbe. A dolgozat lezártakor csak az NFT adatai tekinthetőek véglegesen kifizetettnek, mivel a második fejlesztési periódus, az ÚMFT, az ÚSZT forrásfelhasználása 2007-2013 között zajlik, amely még 2013-at követően is eredményez kifizetést – ez az n+2 és n+3 szabály az alapok forrásainak éves elosztásának finanszírozási szabályaival függ össze. Amennyiben a kérdéses forrás felhasználására a határidőig nem került sor, a Bizottság visszavonhatja a későbbi költségvetési

kötelezettségvállalásokat.

A

kötelezettségvállalások

automatikus

visszavonásához vezet az, ha a finanszírozás elköltése vagy a kifizetési kérelmek benyújtása a második év végéig (n+2) nem történt meg. 2010-ig ez a határidő az új tagállamok, valamint Görögország és Portugália számára 3 év (n+3). Azonban a dolgozat

lezárásakor,

a

fejlesztési

ciklus

végén

már

ezen

időszak

forrásfelhasználásáról is egy átfogó képet kaphatunk a regionális forrásfelhasználásról. • A vizsgált hazai fejlesztéspolitikai dokumentumok körét a két időszak fejlesztési tervei és az országos területfejlesztési koncepció alkotják a kutatás során. Részletesen nem foglalkozom

azok

kialakításának

és

elfogadásának

folyamatával,

sem

az

intézményrendszer kérdésével. • Az egyes kutatási adatok, a jó területi adatbázis ismérveit NEMES NAGY (2009:3334) a következőkben foglalja össze: megbízható, ellenőrzött forrásból származnak, egyértelmű, világos tartalmú indikátorokból áll, az adatok területileg egyértelműen lokalizáltak, teljesek és alapadatokat is tartalmaznak, áttekinthető és kezelhető méretűek és lehetőséget adnak a keresztmetszeti és időbeli összehasonlításra is. A dolgozatban a közölt KSH, Eurostat és EMIR adatok alapján végzem az elemzést, a helyzetfeltárást. • Az egyes tartalmi részekhez kapcsolódó, rendelkezésre álló szakirodalom, dokumentumok, adatok tanulmányozását a dolgozatban jelölt időpontokban zártam le. Az ezt követő változások feldolgozása jelen kutatás folytatásaként valósul meg.

12

A dolgozat felépítése Az uniós források felhasználását Magyarország teljes jogú EU tagságától, tehát Magyarország EU csatlakozásától, 2004-től kívánom vizsgálni a dolgozatban megfogalmazott keretek, valamint az előző pontban meghatározott szűkítések, lehatárolások figyelembevételével. A dolgozat második fejezete a szakirodalmi áttekintés, amely az elméleti keretek kialakítását szolgálja. Ennek tükrében a dolgozatban a forrásfelhasználás, fejlesztéspolitika elméleti alapjait annak közpolitikai ciklusa mentén vizsgálom, amelyben áttekintést nyújtok az Európai Unió kohéziós politikájának alapelveiről is, mivel vitathatatlanul ez adja az egyik fő keretét a tagországok forrásfelhasználásának. A szakirodalmi áttekintés a kutatás szűkebb területéhez illeszkedően a következő főbb kérdéseket érinti. A használt régiófogalom és az uniós források felhasználását meghatározó szabályozó tényezők áttekintésével kezdem az elméleti keret felállítását, mivel ez határozza meg az egyes területi egységek, régiók támogatáshoz való jogosultságának alapját és mértékét. Magyarországon ez a hét régióra vonatkozik, ezek állnak a vizsgálat középpontjában. A dolgozatban az uniós régiófogalmat alkalmazom, mivel az uniós támogatások iránya elsősorban a régiós szint; a témakörben nem foglalkozom a régió fogalmának többoldalú megközelítésével, sem a pénzügyi kereteket meghatározó közös költségvetés kérdésével. A régió fogalmán tehát a NUTS rendszer alapján meghatározott, kialakított területi egységet értem, mivel az EU regionális politikája, a célkitűzéseket finanszírozó források ezen területi egységekre vonatkoznak elsősorban. A

dolgozat

elméleti

megalapozásaként

a

második

fejezetben

összefoglalom

a

versenyképességgel kapcsolatos hazai és nemzetközi kutatások és konvergencia elméletek főbb megállapításait. Célom, hogy az elméleti háttér feltérképezésével meghatározzam, hogy milyen tényezőknek tulajdonítják az egyes területek fejlődését, versenyképességét: melyek azok az elemek, amelyek meghatározzák a fejlesztések alapját, melyek azok, amelyek támogatása kitörési pontot jelenthet az egyes régiók, területek számára. A szakirodalomban az állami teljesítményt, kapacitást leíró mutatók köre tág; az én nézőpontom szerint is lehetőség szerint minden olyan mutatót figyelembe kell venni, amely meghatározza egy régió helyzetét és lehetőségeit: demográfiai folyamatok, nevelés – oktatás, egészségügy, szociális helyzet, foglalkoztatottság, munkanélküliség és munkajövedelmek, gazdasági helyzet, gazdasági aktivitás; kutatás – fejlesztés, turizmus, infrastrukturális jellemzők – közműellátottság és közlekedés. Meglátásom szerint tehát egy nagyon összetett területről van szó, ahol szinte semmilyen gazdasági, társadalmi és területi jellemzőt nem hagyhatunk figyelmen kívül, már csak azért sem, mivel az egyes mutatók gyakran összefüggésben állnak egymással – például a GDP alakulását meghatározza az is, hogy milyen az adott terület társadalmi, demográfiai 13

környezete: ahol kevesebben élnek, ott kevesebb GDP-t termelnek. A dolgozat harmadik fejezetében ennek tükrében kívánom feltérképezni a régiók adottságait. A dolgozat egyik fő vizsgálódási területe a mennyiségi felzárkózás. A konvergenciának, mint fogalomnak számos megközelítésével találkozunk a különféle tudományágak irodalmában: értelmezhető közelítésként, az átlagos egyenlőtlenségek mérsékléseként vagy egy kitűzött cél, szint elérésére való törekvésként, vagyis felzárkózásként. A konvergenciának az Európai Unió monetáris és a kohéziós politikájában is fontos szerepe van: az euro bevezetésének feltételei a konvergencia-kritériumok, ezen kívül a strukturális és kohéziós alapok felhasználásának 2007 és 2013 közötti első célterülete szintén a konvergencia. FERKELT és GÁSPÁR (2008:35) megállapítja, hogy a konvergencia-kritériumok a homogenitást igyekeznek vizsgálni, a kohéziós politika célja a tagországi, regionális felzárkózás támogatása. Megkülönböztethető a nominális (mint például ár-, kamatszint), a reál (egy főre jutó GDP, termelékenység), illetve a szerkezeti konvergencia (mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya, az üzleti élet jogi környezete), attól függően, hogy milyen jellegű mutatók a vizsgálat alapjai. A maastrichti kritériumok az első csoportba tartoznak, a kohéziós politika elsősorban a reálkonvergenciára koncentrál. A konvergencia fogalmat a közgazdaságtudomány, a regionális tudomány napjainkban egyre gyakrabban használja, mivel az Európai Unió egyik célja a régiók közötti fejlettségi különbségek csökkentése, az egyes régiók uniós átlaghoz való felzárkóztatása. A konvergencia azonban nem alakul ki önmagától így alapvető kérdés, hogy a kohéziós politika be tud e- és ha igen, milyen mértékben tud beavatkozni a régiók fejlődésébe. Az Európai Unió regionális politikája mellett szól, hogy a gazdasági integrációból eredő előnyök elosztásához aktív eszközökre van szükség (KENGYEL, 2004a). Bemutatásra kerülnek azok az ökonometriai modellek, melyek segítségével rövid áttekintést adok a finanszírozó alapok eredményeinek és hatásainak előzetes értékeléséhez alkalmazott módszerekről. Bemutatom a leggyakrabban alkalmazott modelleket (HERMIN, QUEST modellek) és ismeretem azok magyar vonatkozásait. A konvergencia elméletek, a mérési modellek és azokkal bemutatott eredmények rámutatnak arra, hogy a támogatások konkrét gazdasági hatásának vizsgálata számos módszertani és elméleti problémával jellemezhető és az egyes elméletek és modellek más-más indikátorokat használnak fel. A dolgozat határait figyelembe véve önálló modell megalkotására nem vállalkoztam, azonban ahhoz, hogy a forrásfelhasználás gyakorlati megítéléséről pontosabb képet alkothassak, elengedhetetlennek tartom ezen modellek bemutatását. A dolgozatban a konvergenciát, azt, hogy a fejlesztési periódusokban csökkent-e régiók lemaradása, elsősorban az egy főre eső jövedelmek közeledésével vizsgálom, amelyet alátámasztok a régiók gazdasági-társadalmi elemzésével is. 14

A dolgozatnak nem kérdése az egyes tényezők és a támogatások nagysága közötti összefüggés vizsgálata, az egy további kutatás eredménye lehet. A dolgozat harmadik fejezete a régiók gazdasági- társadalmi elemzése, építve a szakirodalmi áttekintésre. Álláspontom szerint a gazdasági – társadalmi folyamatokat bemutató indikátorok adják az alapját a folyamatok értékelésének, hiszen a tendenciák ismerete lehetővé teszi a döntéshozók számára a stratégiaalkotást, előmozdíthatja a beavatkozást, és visszacsatolásként szolgálhat a már elvégzett feladatokról. Ezáltal a fejlesztések, a kohéziós pénzek felhasználásának fő dimenziói a gazdasági, társadalmi és területi jellemzők, ennélfogva a regionális elemzésével foglalkozó fejezetben a következő dimenziók mentén vizsgálódtam: demográfiai folyamatok, nevelés – oktatás, egészségügy, szociális helyzet, foglalkoztatottság, munkanélküliség és munkajövedelmek, gazdasági helyzet, gazdasági aktivitás; kutatás– fejlesztés, turizmus, infrastrukturális jellemzők – közműellátottság és közlekedés. Ennek figyelembevételével végzem el a régiók társadalmi – gazdasági elemzését. Az elemzésekhez elsősorban az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében kidolgozott regionális operatív programok vonatkozó összefoglalóit, valamint a Központi Statisztikai Hivatal kiadványait, adatait, továbbá az Eurostat adatait használtam fel, mivel ahhoz, hogy fejlesztéspolitikáról beszélhessünk, ismernünk kell, hogy mit fejlesztünk és miért fejlesztünk. A társadalmigazdasági elemzéseket a releváns, rendelkezésre álló KSH adatokkal kívántam szemléltetni. A dolgozat negyedik fejezetében megvizsgálom, hogy a meghatározott uniós forrásokból (NFT, ÚMFT, ÚSZT) melyik régióba mennyi forrás áramlott. A fejezet a régiók forrásfelhasználását vizsgálva a következő logikai struktúrát követi: a régiók fejlesztési irányainak bemutatása – Országos Területfejlesztési Koncepció és a 2007-2013- regionális operatív programok alapján, amelyet a régiók forrásfelhasználásának bemutatása és a regionális összehasonlítás követ. Vázolom a Nemzeti Fejlesztési Terv, Új Magyarország Fejlesztési Terv/ Új Széchenyi Terv támogatásainak elosztását régiónként és operatív programonként. Ennek alapján választ kapunk azokra a kérdésekre, hogy a régiók milyen mértékben részesedtek a forrásokból, illetve hogy a szegényebb régiók vajon több forráshoz jutnak-e. A fejlesztési tervek megalapozását, tervezését szolgálhatják azon információk, hogy az egyes régiókban melyek voltak a kiemelkedő fejlesztési területek a pályázati rendszerben: a régiókban melyek a régiókban a legkedveltebb pályázati célterületek, azaz milyen fejlesztési célkitűzésre érkezett be a legtöbb pályázat és legtöbb támogatási igény az adott fejlesztési periódusban, illetve melyek a legsikeresebb pályázati kiírások, azaz mely területeken lett a beérkezett pályázatokból a legnagyobb arányban nyertes, tehát támogatott projekt és melyeknél lett a beérkezett támogatási igényből a legnagyobb arányban megítélt, felhasználható

támogatás.

A

minőségi

felzárkózás 15

vizsgálatának

szélesebb

körű

megalapozásához összefoglalom a régiók adott időszakra vonatkozó fejlesztési területeit, amelyhez az Országos Területfejlesztési Koncepciót és a regionális operatív programokat vettem alapul. A mennyiségi felzárkózást a GDP változás vizsgálatával kívánom szemléltetni. A dolgozat leíró jellegű, az elemzések feltáró jellegűek másodlagos források, illetve adatbázisok feldolgozásával készült és alapvetően kvalitatív.

1.2 A vizsgálatok módszerei

Munkám során a következő kutatási módszereket használtam: A szakirodalmi áttekintés az elméleti keretek kialakítását szolgálja, a kutatás szűkebb területéhez illeszkedően a következő főbb kérdéseket érinti: a használt régiófogalom és az uniós források felhasználását meghatározó szabályozó tényezők áttekintése, a régiók helyzetét, fejlődését meghatározó tényezők, mutatók feltérképezése, a konvergencia és annak mérése. Az ökonometriai modellek segítségével rövid áttekintést adok a finanszírozó alapok eredményeinek és hatásainak előzetes értékeléséhez alkalmazott módszerekről. Statisztikai mutatórendszerek elemzése – a rendszeres hivatalos adatfelvételből származó adatok elemzése a régiók múltbeli fejlődési tendenciájának és a fejlesztési beavatkozások irányainak bemutatása, annak meghatározása, hogy milyen fejlődést mutatnak az egyes régiók néhány meghatározó mutató alapján. A fejlettség és felzárkózás vizsgálata összekapcsolódik a társadalomkutatás, a regionális elemzések központi területével, a sokdimenziós elemzéssel. A fejlettség összetett: sokdimenziós, aminek hátterében az áll, hogy a fejlettségnek sok tényezője, egymásba át nem vihető eleme van, illetve sokmutatós, ami abból ered, hogy az egyes dimenziók javarészt nem írhatóak le egyetlen mutatószámmal, több módon is mérhetőek, ami mérési nehézségekhez is vezet (NEMES NAGY 2009:296-297). Ennélfogva a dolgozatban külön vizsgálom, hogy a szakirodalomban milyen elemeknek tulajdonítják az egyes területi egységek, régiók fejlődését, melyek a leggyakoribb indikátorok. A regionális gazdasági elemzéseknél, amelyek segítségével mélyebb kitekintés biztosítható a régiók helyzetének,

konvergenciájának

megítélésére

is,

a

következő

dimenziók

mentén

vizsgálódtam: demográfiai folyamatok, nevelés – oktatás, egészségügy, szociális helyzet, foglalkoztatottság, munkanélküliség és munkajövedelmek, gazdasági helyzet, gazdasági aktivitás; kutatás – fejlesztés, turizmus, infrastrukturális jellemzők – közműellátottság és közlekedés. A gazdasági elemzések során elsődlegesen az Új Magyarország Fejlesztési Terv regionális operatív programjainak helyzetelemzéseire, az Eurostat, a Központi Statisztikai Hivatal adatbázisaira, valamint ennek megfelelően számos statisztikai, intézményi, szervezeti 16

információra támaszkodom. A források felhasználását alátámasztó pályázati adatok az Nemzeti Fejlesztési Ügynökség EMIR (Egységes Monitoring Információs Rendszere) rendszeréből származnak. Az adatok elemzése regionális feloszlás-pályázó székhelye szerinti lekérdezés alapján történt. Szövegelemzés, a fejlesztési stratégiai dokumentumok elemzése, következetességének vizsgálata – a régiók vonatkozásában áttekintettem a rendelkezésre álló fejlesztéspolitikai dokumentumokat, kiemelten az Országos Területfejlesztési Koncepcióban és a 2007-2013 időszakra

vonatkozó

ÚMFT

regionális

operatív

programokban

megfogalmazott

célkitűzéseket. Alapvető forrásanyagot jelentenek a Közösségi Támogatási Keret és operatív programjai, azok értékelései és a kapcsolódó tanulmányok, elemzések. Ezen módszereken túl a dolgozatba beépítettem a 12 éves saját pályázatírói és projektmenedzseri tapasztalataimat is; a számos szakmai megbeszélésen volt alkalmam részt venni polgármesterekkel, vállalkozókkal és a civil szféra meghatározó szereplőivel. A dolgozat alapvetően leíró jellegű, az elemzések feltáró jellegűek másodlagos források, illetve adatbázisok feldolgozásával és alapvetően kvalitatívek, azaz a módszerek között ki kell emelnem az általános, összehasonlító jellegű idősoros vizsgálatot.

17

2. ELMÉLETI ALAPOK, SZAKIRODALMI ÁTTEKINTÉS

Mind a területi, mind a fejlesztéspolitika állami beavatkozás révén valósulhat meg, amely csak akkor lehet sikeres, ha előre meghatározott, egymással harmonizáló céljai vannak. Elsőként felmerül az a kérdés, hogy egyáltalán mi az állam funkciója és melyek az állam feladatai? A kérdésre egyáltalán nem egyszerű választ adni. BÁGER (2007) a következő főbb állami funkciók között tesz különbséget: vannak a minimális állami funkciók, mint a közszolgáltatások biztosítása, védelem, törvényesség és rend fenntartása, makrogazdasági irányítás, egészségügy, szociális kohézió, valamint a nemzetközi együttműködés erősítése. Beszélhetünk közbülső funkcióról, ide tartozik például az oktatás. A harmadik csoportot az aktivizáló funkciók alkotják, mint a versenyképesség erősítése, a jövedelem újraelosztása, és az állami ellenőrzés. KALAS (2006) szerint az állami funkciók az államcélokhoz igazodnak, tehát a probléma megoldásában szerepet kap az államcél fogalma is, amely az egész társadalomra vonatkozó jövőbeni eredmények megjelölését jelenti, így az egész állami tevékenység meghatározó tényezőjének minősül. Az állami funkciók azt fejezik ki, hogy az állam hogyan viszonyul a társadalomhoz, tehát melyek a társadalmi lét azon területei, amelyeknél elkerülhetetlen az állami jelenlét, a társadalom fennmaradása érdekében. Kalas belső és külső állami funkciók között tesz különbséget: a belső funkciók között szerepel a gazdasági, kulturális, szociális és egészségügyi, valamint a belső védelem. A külső funkciók a külső védelmi, valamint a nemzetközi együttműködés szervezésében öltenek formát. GAJDUSCHEK (2009) azt emeli ki, hogy különböző korokban, és különböző országokban mást és mást gondoltak arról, hogy mi az állam célja. A demokratikus politikai rendszerekben az állam célja nem a hatalmon lévők érdekeinek védelme, hanem közjó szolgálata, azaz a társadalom egésze érdekeinek védelme, amit három állami funkció megvalósításával lehet elérni: a gazdasági-, a társadalmi-, valamint a védelmi funkció megvalósításával. Az állami feladatok folytonosan változnak, és végeredményben minden állam maga dönti azt el, hogy milyen szélesen, és milyen mélyen avatkozik be a társadalmi viszonyokba, tehát milyen feladatokat vállal magára. A fentiekkel összefüggésben elmondható, hogy általánosságban az állami beavatkozás indokaként számos érv ismert. A közgazdasági érvek alapját a hatékonyság - a piaci kudarcok kiigazítása, valamint a méltányosság – a nagy társadalmi különbségek mérséklése adják. Azonban a kormányokat gyakran több tényező is gátolja, mint például a szakapparátusok ellenőrzésének korlátai, a korlátozott információk, a magánpiac korlátozott ellenőrzési lehetősége vagy a politikai folyamatokból eredő korlátok (STIGLITZ 2000). A politikaelméleti megközelítés szerint az állami beavatkozás alapját az ellenőrzés, a problémamegoldás, a megszokás és az érdekek határozzák meg. (KEATING 1997, OLSON 18

1997) A közösségi beavatkozások indokaként KENGYEL (2004a:67-69) gazdasági és politikai érveket sorakoztat fel, mint a strukturális gyengeség, a termelési tényezők kihasználatlansága, az erőforrás allokációból eredő egyoldalúságok, a tovagyűrűző hatások és az állami támogatások hosszú távon való csökkenthetősége. Az állami beavatkozások eszközei is sokrétűek lehetnek; amennyiben ezeket a regionális fejlesztésekre vonatkozóan vizsgáljuk, akkor mikroökonómiai – a tőke és a munkaerő elosztását befolyásoló; makroökonómiai – a beruházásokat és a regionális jövedelmeket meghatározó, valamint a koordinációs jellegű csoportokat állíthatunk fel, amely utóbbi az intézmények és intézkedések közötti összhangot teremti meg (HORVÁTH 2003, FORMAN 2003).

A fejlesztéspolitika alakításának folyamata jól jellemezhető és leírható a közpolitika-formálás modelljével. HAGUE, HARROP és BRESLIN (1992) modellje alapján egy közpolitikai folyamat a következő nagyobb szakaszokból áll: • Kezdeményezés

(initiation):

„döntés

a

döntésről”,

azaz

egy

probléma

megfogalmazódása, napirendre kerülése (agenda setting) és üggyé (issue) válása; • Szabályokba foglalás (formulation): a felmerült probléma, ügy kapcsán konkrét politikai döntések meghozatala; • Gyakorlatba ültetés (implementation): a megszületett döntések végrehajtásának folyamata; • Értékelés (evaluation): a megvalósult közpolitikai program értékelése. KNILL és TOSUN (2011), valamint YOUNG (2010) a közpolitikai folyamat ciklusát a kezdeményezés, a szabályokba foglalás, elfogadás, megvalósítás és az értékelés összekapcsolódásaként írják le, míg ÁGH (2011b) a közpolitikai folyamatnak négy fázisát határozza meg: • A kezdeményezés fázisa: ekkor válik el, hogy a kormányzat meg tudja–e állapítani, hogy mi a fontos a társadalomnak, s befogadja-e az ügyet a közpolitikai folyamatba; • A döntés fázisa: itt kerül előtérbe a hatékonyság kérdése; • A megvalósítás fázisa: a társadalmi hatásosság kérdése az érintettek vonatkozásában; • Az értékelés fázisa: az egész közpolitikai folyamat eredményesnek tekinthető-e.

19

JONES(1984) a közpolitikai ciklust öt szintre bontja, amely összefüggésben van az alkalmazott problémamegoldással:

Az alkalmazott problémamegoldás fázisai:

A közpolitikai ciklus színterei:

1. a probléma felismerése

1. a megvitatandó kérdések listájának elrendezése

2. a megoldási javaslat

2. a közpolitika megfogalmazása

3. a megoldás kiválasztása

3. a döntéshozatal

4. a megoldás átültetése a gyakorlatba

4. a közpolitika megvalósítása

5. az eredmények vizsgálata

5. a közpolitika kiértékelése

Ebben az “agenda setting” folyamata az, amikor a kormányzat figyelme a problémára irányul. A közpolitika megfogalmazása nem más, mint amikor a politikai opciók megfogalmazást nyernek a kormányzaton belül. A döntéshozatal folyamatában a kormányzat előtt két lehetőség van: cselekvés, vagy nem-cselekvés. A közpolitika megvalósításának folyamatában a döntéshozó a közpolitikát átteszi a gyakorlatba. A közpolitika kiértékelésével megvalósul a közpolitika eredményességének az ellenőrzése, melynek révén az adott közpolitika vagy további megerősítést nyer, vagy pedig a politikai problémák és a lehetséges megoldások újrafogalmazását vonja maga után.

Az uniós források felhasználása szorosan kötődik egy ország fejlesztéspolitikájához, melynek közpolitikai ciklusa a fenti terminusokat alapul véve a következő:

Az ügy felmerülése, kezdeményezés A politika, a kormány látóterébe azok az ügyek, problémák kerülnek, amelyekre megoldást kíván adni. Ezek jelentkezhetnek a hazai politikai környezetből, az érdekcsoportoktól, a közvélemény oldaláról is, de akár több oldalról is (BACHE, GEORGE 2006). A fejlesztéspolitika, a dolgozat szűkebb keretén belül az uniós források felhasználásának alakítása egyrészt az EU, másik oldalról pedig a kormányoldal kezdeményezésén alapul, amelynek hátterében is kettősség figyelhető meg: az unió alapelveivel összhangban a kohézió megvalósítása, a társadalmi, gazdasági és területi felzárkózás, ezeket figyelembe véve a tagállami oldalról az uniós források teljes körű felhasználása és a hazai célkitűzések megvalósítása áll. A tervezés folyamatát a kapcsolódó fejlesztési programok és tervek alapján kívánom bemutatni a dolgozat keretén belül.

20

Szabályokba foglalás, politikai döntéshozatal Az uniós kohéziós források felhasználásának szabályozását több oldalról vizsgálhatjuk. Ezeket két csoportra bontom: egyrészt az úgynevezett „kemény” szabályok csoportjába tartozik az uniós szabályozás, illetve hazai szabályozás köréből a törvények, rendeletek és utasítások. A másik „puhább” csoportba egyrészt az uniós, kohéziós politikával foglalkozó egyéb dokumentumok, nemzeti szinten pedig a fejlesztési tervek, a kapcsolódó operatív programok, valamint az egyes pályázatokhoz tartozó pályázati dokumentációs csomagban foglalt szabályozások tartoznak. Az uniós források felhasználását meghatározó, szabályozó tényezőket a 2.1-es fejezetben részletesen ismertetem.

Gyakorlatba ültetés, megvalósulás Az 1970-es évektől a közpolitikai tudományos irodalom érdeklődése fokozatosan a megvalósítási folyamatok felé fordult. Általánossá vált az a felismerés, hogy a közpolitikai folyamat döntéshozatalt követő megvalósításának szakaszában nem egyszerű végrehajtás történik, hanem a döntések alapján, azokból kiinduló programokat valósítanak meg, amelyek a megvalósítás során maguk is lényeges változásokon mehetnek keresztül. A megvalósítási szakasz azért került a figyelem középpontjába, mert felismerték, hogy nincs megfelelő kapcsolat a közpolitikai programok eredeti célja és a programok következményei között (HARGROVE, E.C. 1975). A programok megvalósítása sokszor azonban nem egyszerű folyamat, mivel befolyásolja azt a probléma természete – társadalmi, gazdasági, technikai és politikai jellege, körülményei, továbbá a hazai közigazgatás rendszere is (HOWLET, RAMESH 1995). Ez igaz a hazai fejlesztéspolitika formálásának folyamatára is. A sikeres megvalósításnak elengedhetetlen feltétele, hogy az előző két ciklus, tehát a kezdeményezés és a szabályokba foglalás igazodjon az uniós és a tagállami érdekekhez, azok jól előkészítettek és relevánsak legyenek, egymásra épülő fejlesztési elképzelésekre épüljenek, továbbá jelentős szerepe van a lebonyolítást végző hazai intézményrendszernek is. Az intézményrendszer segítségével készülnek el a fejlesztési tervek és annak támogatásával kerül kiírásra egy adott pályázati lehetőség, azon keresztül történik a pályáztatás és a projektmegvalósítás folyamata is. Alapvető feladata a megfelelő tájékoztatás biztosítása, amely felhívja a figyelmet a különféle pályázati lehetőségekre és ezáltal befolyást gyakorol a pályázatok számára is.

21

Értékelés A közpolitika kapcsán felmerül az a lényegi kérdés, hogy mi lett az adott beavatkozás végeredménye. Ez több dimenzióból is megközelíthető: egyrészt beszélhetünk közigazgatási értékelésről, amely a befektetés, teljesítés, eredmény, hatékonyság és folyamat oldaláról vizsgál, továbbá beszélhetünk jogi illetve a politikai értékelésről is (HOWLET, RAMESH 1995). A hatékonyság, hatásosság és eredményesség fogalmak számos megközelítésével találkozunk

a

források

fogalomrendszerében

az

felhasználásánál intézmények

foglalkozó

teljesítményének

irodalomban. és

a

A

társadalmi

közpolitika kapacitás

megítélésében három fogalom játszik szerepet (ÁGH 2008): • Az eredményesség (effectiveness): az eredményesség bináris jellegű: egy adott cél vagy teljesül vagy nem; a politikust az érdekeli, hogy amit ígért, amiről döntés született, megvalósult-e, vagy sem. • A hatékonyság (efficiency): a folyamat eredményének és a felhasznált erőforrásoknak a kölcsönhatását, összefüggését fejezi ki. • A hatásosság (efficacy): a társadalomban, illetve annak érintett rétegeiben bekövetkező hatást, változásokat vizsgálja.

A dolgozatban ezen meghatározásokból kiindulva a következő két területet kívánom vizsgálni az uniós források felhasználására vonatkozóan: A támogatások hatékonysága elsősorban a rendelkezésre álló pénzeszközök, pályázati források nagyságában és annak sikeres lehívásában keresendő – így a fogalom alatt az ország abszorpciós képességét értem, azaz hogy sikerült –e felhasználni teljes körűen a rendelkezésre álló uniós forrásokat, vagy sem. A hatásosság alatt azt értem, hogy a kohéziós politika egyik kiemelt céljához sikerült közelebb kerülni, azaz csökkentek a regionális különbségek.

22

2.1 A használt régiófogalom és az uniós források felhasználását meghatározó, szabályozó tényezők

A szabályozási tényezőket az uniós, illetve hazai szabályozás mentén foglalom össze, melynek keretében a használt régiófogalom is bemutatásra kerül.

A regionális politika az Európai Unió belső fejlesztési politikája, a közösségi politikák egyike. Már 1957-ben, a Római Szerződésben rávilágítottak arra, hogy a nyugat-európai integráció nem valósulhat meg a regionális különbségek csökkentése nélkül, mivel az akadályozná a négy szabadságelv megvalósulását, azaz az áruk, a szolgáltatások, a tőke és munkaerő szabad áramlását. Ekkor a regionális kérdések még nem kaptak jelentős szerepet a közösségi politikák között, mivel úgy vélték, hogy a szabadságelvek következtében megvalósuló gazdasági kiegyenlítődés majd csökkenti a területi egyenlőtlenségeket is. A regionális politika a különböző szempontok szerint – mint természetföldrajzi, gazdasági, társadalmi, kulturális, stb. - földrajzilag körülhatárolható területegységek (régiók) között meglévő fejlettségi különbségek mérséklésére irányul. A strukturális politika ezen túl egyéb térségi szinten megjelenő strukturális problémák – úgy, mint a munkanélküliség, ágazati szerkezet egyoldalúsága - kezelését és a regionális együttműködést is szolgálja (PERGER 2006). A kohéziós politika az európai szintű szolidaritást támogatja, mely számos, különféle projekt kapcsán valósul meg; ezeket jelenleg két strukturális alap – az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) és az Európai Szociális Alap (ESZA) –, valamint a Kohéziós Alap finanszírozza. Az 1972-es Párizsi Csúcsértekezleten született döntés arról, hogy a szerkezeti és területi különbségek csökkentését közösségi pénzügyi eszközök segítségével is mérsékelni kívánják; megkezdődött az akkor belépett tagországok területi politikájának egyeztetése, amely egybeesett a Közösségek hasonló törekvéseivel. 1975-ben létrehozták az Európai Regionális Fejlesztési Alapot (ERFA), melynél az infrastrukturális beruházások jelentették a fejlesztések 80%-át. A legnagyobb összeget Olaszország és Nagy-Britannia használta fel, 1988-ban Spanyolország volt a második legnagyobb felhasználó. Az Egységes Európai Okmány elfogadásával a regionális politikát a közösségi politikák közé emelték, céljaként a gazdasági és szociális kohézió erősítését jelölték meg, a régiók közötti különbségek és a kedvezőtlen adottságú területek elmaradottságának csökkentésével. Az EGK-Szerződés ezzel kiegészült a Gazdasági és társadalmi kohézió címmel, amely a következőket rögzíti: átfogó harmonikus fejlődésének előmozdítása érdekében a Közösség úgy alakítja és folytatja tevékenységét, hogy az a gazdasági és társadalmi kohézió erősítését 23

eredményezze. A Közösség különösen a különböző régiók közötti egyenlőtlenségek és a legkedvezőtlenebb helyzetű régiók lemaradásának csökkentésére törekszik (130a. cikk). A tagállamok úgy folytatják és hangolják össze gazdaságpolitikájukat, hogy a 130a. cikkben meghatározott célokat is elérjék. A közös politikák végrehajtásánál és a belső piac megvalósításánál figyelembe kell venni a 130a. és 130c. cikkben meghatározott célokat, és azoknak hozzá kell járulniuk ezek eléréséhez. A Közösség e célok elérését a strukturális alapok (Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap Orientációs Részlege, Európai Szociális Alap, Európai Regionális Fejlesztési Alap), az Európai Beruházási Bank és az egyéb meglévő pénzügyi eszközök révén megvalósított fellépésével támogatja (130b. cikk). Az Európai Regionális Fejlesztési Alap rendeltetése, hogy elősegítse a Közösségen belüli legjelentősebb regionális egyenlőtlenségek orvoslását a fejlődésben lemaradt térségek fejlesztésében és strukturális alkalmazkodásában, valamint a hanyatló ipari térségek átalakításában való részvétel útján (130c. cikk). 1988-ban a regionális politika reformjával emelték az ERFA támogatási forrásait, illetve erősíttették a koordinációt az Európai Szociális Alap (ESZA), a Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Orientációs Része (EMOGA) között. 1992-ben az Európai Unió létrehozását kimondó, annak működését és elveit meghatározó Maastrichti Szerződés a regionális politika általános céljait a fenntartható, kiegyenlített és hosszú távú gazdasági és szociális fejlődés biztosításában, a belső határok nélküli gazdasági tér megteremtésében és a gazdasági, valamint a szociális kohézió erősítésében határozta meg. Ezeket a célokat a területfejlesztés számára az alábbiakban konkretizálta: az egyes eltérő adottságú régiók fejlettségbeli színvonala közötti különbségek csökkentése, különösen (az Unión belül) viszonylagosan hátrányos helyzetben levő, valamint vidéki térségek megsegítése érdekében; a transzeurópai hálózatok /TEN/ kiépítése és fejlesztése (közlekedés, energia és távközlés); a környezet minőségének megőrzése és javítása; a természeti erőforrások racionális és körültekintő felhasználása; a nemzeti és regionális sokszínűség megóvása és a minőségi oktatás és képzés fejlesztése. A Maastrichti Szerződés alapelveiben szereplő hosszú távú regionális politikai célok nem csak az Unió országainak területfejlesztési célkitűzéseit határozzák meg, hanem a tagjelölt országokét is, így hatnak azok területfejlesztési politikájára is, formálják annak módszereit is. A Maastrichti Szerződésben foglaltak alapján az 1994-1999 közötti költségvetési időszakban alakult ki a regionális politika támogatásának új eszköz- és intézményrendszere: a strukturális alapok, illetve a Kohéziós Alap. Ezek az alapok maradtak meg az Agenda 2000 elfogadását követően, a 2000-2006 közötti támogatási időszakban is. Az Európai Unió tagországai között a közigazgatási területi felosztása tekintetében nagy eltérések tapasztalhatók. Annak érdekében, hogy az uniós programok könnyebben 24

kezelhetőek legyenek és lehetővé váljon az európai szintű statisztikai összehasonlítás is, az EU az 1970-es évek elején létrehozta a NUTS (Nomenclature des Unités Territoriales Statistiques) elnevezésű rendszert, azaz a területi egységek statisztikai célú nómenklatúráját. Ennek

egyik

célja,

hogy

az

eltérő

fejlettségű

területeket

valamilyen

egységes

szempontrendszer alapján elemezni lehessen. A NUTS jogszabályi hátterét megteremtő rendeletet 2003. májusában fogadták el, 2003. júliusában lépett hatályba. A NUTS rendelet első módosítására a 2004-es bővítés miatt volt szükség, ezt a Tanács és a Parlament 2005 őszén fogadta el, az utolsó módosítás a Bizottság 105/2007/EK rendelete volt. A NUTS-rendszer meghatározza az alsó és felső küszöbértékeket a NUTS-régiók átlagos méretére vonatkozóan:

1. táblázat: A NUTS rendszer küszöbértékei Szint Alsó határ NUTS 1 3 millió NUTS 2 800 000 NUTS 3 150 000 Forrás: http://www.ksh.hu/interaktiv_euterkepek_nuts2

Felső határ 7 millió 3 millió 800 000

2000-2006 között az Agenda 2000-ben meghatározott célkitűzések adták a kohéziós források felhasználásának fő irányait: • 1. célkitűzés: azoknak a NUTS 2 szintű régióknak a támogatása, ahol az egy főre jutó GDP a közösségi átlag 75%-át nem érte el, továbbá azok a legtávolabb fekvő régiók, amelyek egy értelműen a 75%-os küszöbérték alatt voltak, illetve a korábbi 6. célkitűzés alá eső, azaz a kivételesen alacsony népsűrűségű területek. Azok a tengerparti, tengermelléki területek, amelyek nem voltak jogosultak az 1. célkitűzés támogatásaira, kompenzálásképpen a Halászati Pénzügyi Alapból igényelhettek forrásokat. • 2. célkitűzés: a gazdasági, társadalmi átalakulás alatt lévő, strukturális nehézségekkel küzdő régiókat támogatta. Több szempontot határoztak meg; egyrészt, hogy az Unió lakosságának legfeljebb 18%-a tartozhatott ezen szegmenshez, másrészt, hogy a tagállamonként meghatározandó egységes, népességi kvóták alapján az össztermelésen belül az ipar 10%-kal, a mezőgazdaság 5%-kal részesedhetett a támogatásból. Az ipar területén azok a NUTS 3 szintű egységek tartoztak ide, amelyekben a munkanélküliség, az ipari foglalkoztatottság aránya a közösségi szint fölött volt. A mezőgazdasági területen azokat a NUTS 3 egységeket támogatták, amelyeken a népsűrűség kevesebb volt, mint 100 fő/km2, vagy a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma a közösségi

25

átlag kétszerese, vagy ennél magasabb, illetve a munkanélküliség a közösségi átlagnál magasabb volt. • 3. célkitűzés: az oktatás, képzés és foglalkoztatás rendszerének és politikáinak modernizációját támogatta az 1. célkitűzésen kívül eső területeken. Minden tagállam százalékos formában részesedett az ezen célra szánt összegből, a területén élő érdekelt célcsoportoknak az uniós egészhez viszonyított aránya alapján. 2007-től a kohéziós politika számos tartalmi változást hozott. A rendszer egyszerűsítésétől azt várták, hogy tovább növekedjen az eszközök koncentrációja cél- és forrásoldalon is. Az egyszerűsítés érinti a kohéziós politika prioritásait és intervenciós céljait, valamint a végrehajtási intézményrendszer felépítését is, melyek eredményeként várhatóan növekszik a célok átláthatósága és a programok eredményessége, továbbá olcsóbbá és rugalmasabbá válhat a támogatások lehívása. Az előző időszak célkitűzéseit három prioritás (EU szintű stratégiai cél) váltja, váltotta fel2: • Konvergencia: arra irányul, hogy ösztönözze a növekedést és a foglalkoztatást a kevésbé fejlett régiókban. Kiemelt szerepe van az innovációnak és a tudásalapú társadalomnak,

a

gazdasági

és

társadalmi

változásokhoz

való

alkalmazkodóképességnek, a környezetvédelemnek és a közigazgatás hatékonyságának. Az ERFA, az ESZA és a Kohéziós Alap finanszírozzák, és a legkevésbé fejlett tagállamokat és régiókat célozza meg. A célkitűzés keretében támogatásra jogosultak azok a régiók, amelyek a regionális kritériumoknak megfelelnek (egy főre jutó GDP kisebb, mint az uniós átlag 75%-a) és azok a tagállamok, melyek nemzeti szinten jogosultak a Kohéziós Alap támogatására (GNI kisebb, mint az uniós átlag 90%-a). • Regionális versenyképesség és foglalkoztatás: az EU minden olyan térségére vonatkozik, mely nem jogosult támogatásra a konvergencia célkitűzés keretében. Célja, hogy a gazdasági és társadalmi változásokra felkészülve növelje a régiók versenyképességét és vonzerejét, a foglalkoztatási rátáját. Az ERFA és az ESZA finanszírozza. Keretében támogatásra jogosult minden európai uniós régió, mely nem jogosult támogatásra a konvergencia célkitűzés keretében vagy átmeneti támogatásra a regionális versenyképesség és foglalkoztatás célkitűzés keretében. • Európai területi együttműködés: a határokon átnyúló, a transznacionális és a régiók közti együttműködés előmozdítása a fő támogatási területe. Kiegészíti a másik két célkitűzést, mivel a támogatásra jogosult régiók a konvergencia vagy a regionális versenyképesség és foglalkoztatás címén is támogatottak lehetnek. Az ERFA

2

A kohéziós politika 2007–2013 Kommentárok és hivatalos szövegek, Kézikönyv, Európai Bizottság, 2007

26

finanszírozza, célja a különböző országok hatóságai részére a közös megoldások elősegítése a városi, vidéki vagy tengerparti fejlesztéseknél, a gazdasági kapcsolatok előmozdításában, valamint a kis- és középvállalkozások hálózatépítésénél. Az együttműködés a kutatás, a fejlesztés, az információs társadalom, a környezetvédelem, kockázatmegelőzés és az integrált vízgazdálkodás kérdései köré csoportosul. Ezzel a területi együttműködést önálló célkitűzéssé emelték. 2009-ben a Barca jelentés az uniós kohéziós politika reformjára vonatkozó javaslatokat fogalmazott meg. A jelentés lefekteti az európai kohéziós politika alapelveit, továbbá ajánlásokat ad egy tíz pillérre épülő átfogó reformra. Fabrizio Barca kiemelte, hogy az Unióban a gazdasági és társadalmi fejlődésre irányuló szakpolitikát több, egymástól jelentősen eltérő térség egyedi igényeihez kell igazítani és választ kell adni a piacok egységesítéséből eredő problémákra is. A jelentés a következő tíz reformra tett ajánlást (BARCA 2009): • Kiemelt prioritások hangsúlyos szerepe: az Uniónak a támogatások közel 65%-át három-négy alapvető prioritásra kell összpontosítania, a szükségleteknek és a stratégiáknak megfelelően, megosztva a tagállamok és a régiók között. A fő prioritások között szerepet kell, hogy kapjon a társadalmi integráció, annak érdekében, hogy egy „területi alapú szociális menetrendet”-et alakíthassanak ki. A támogatások odaítélésének kritériumai továbbra is a jelenleg érvényben lévők maradnának (azaz pl. GDP/fő). • Új stratégiai keret: a Bizottság és a tagállamok, régiók közötti stratégiai párbeszéd fokozása, melynek egy egyértelmű alapelveket, mutatókat és célokat kijelölő európai stratégiai fejlesztési kereten kell alapulnia. • Új szerződéses, végrehajtási és jelentéstételi együttműködés: a Bizottságnak és a tagállamoknak egy teljesítményközpontú és ellenőrizhető kötelezettségvállalásokon alapuló, új típusú szerződéses megállapodást kell kialakítaniuk. • Fokozott irányítás a fő prioritások megvalósítására: a nemzeti intézmények számára a meghatározott prioritások támogathatóságára egy feltételrendszert kell felállítani és értékelni kell a célok elérésében tapasztalható előrehaladást. • A kiegészítő, innovatív és rugalmas támogatás előmozdítása: erősíteni kell az addicionalitás elvét, így a tagállamok a nemzeti kiadásokat nem uniós kiadási forrásokból finanszírozzák majd, továbbá szerződésben kell garantálni az intézkedések innovatív jellegét és hozzáadott értékét.

27

• A kísérletezés előmozdítása és a helyi szereplők mobilizálása: az intézkedésekben a helyi

részvétel

ösztönzése,

erősítése

anélkül,

hogy

egyes

érdekcsoportok

visszaélhetnének velük. • A tanulási folyamat támogatása, a várható hatások értékelése: az eredmények előrejelzésére alkalmazott módszerek jobb tervezése és végrehajtása. • A Bizottság szerepének erősítése: az intézményen belül több szakismeret biztosítása és fokozni szükséges a főigazgatóságok közötti koordinációt. • A pénzügyi irányítás és ellenőrzés kérdése: hatékonyabbá kell tenni a strukturális alapok kezelését, ami a költségek és a terhek mérséklését is jelenti. • A hatalmi egyensúly és az ellenőrzési jogkörök megerősítése: a Bizottság, a Parlament és a Tanács közötti hatalmi egyensúlyt és az intézmények ellenőrzési jogköreit egy hivatalos kohéziós politikai tanács létrehozásával kellene megerősíteni, illetve támogatni kellene a kohéziós politika tartalmát, eredményeit, hatását elemző vitafolyamatot.

2009-től, a Lisszaboni Szerződés hatályba lépésével a területi kohézió célkitűzése a kohéziós politika jövőjéről folytatott vita központi eleme lett. A területi kohézió középpontjában a harmonikus, kiegyenlített társadalmi, gazdasági, környezeti, területi fejlődés áll, amelynek alapeleme a területi alapú szemlélet és a decentralizáció, továbbá figyelembe veszi a térségek közötti és az egyes térségeken belüli különbségeket, valamint azok kapacitásait és fejlődési potenciáljait is. A területi kohézión alapuló fejlesztéspolitika lehetővé teszi a térségbe ágyazott, területileg integrált projektek kidolgozását. A területi szemléletnek valamennyi ágazati szakpolitikát át kell hatnia és megvalósítása többszintű és többszereplős kormányzati tevékenységet tesz szükségessé. A Lisszaboni Stratégia a többszintű kormányzás elvén épült fel, „s annak érvényesítését végigfuttatta a tagállamok egész társadalmán; átformálta az ágazati politikák szerkezetét is és újabb szempontok kerültek előtérbe: egyrészt, hogy az adott szakpolitika mennyire fejlesztéspolitikai-stratégiai jellegű, vagyis mennyire kötődik az uniós kohéziós, strukturális politikákhoz, illetve az új uniós politikák belépésével mekkora az uniós jelentősége és költségvetési támogatottsága. Ez már azt is jelzi, hogy az állandóan átalakuló uniós rendszerben az államnak feltétlenül fejlesztő államnak kell lennie, mert állandóan reagálnia kell az uniós és globális külső feltételrendszer változásaira, jobb esetben pedig egyenesen elébe kell mennie a várható átalakulásnak” (ÁGH 2011).

28

Az Európa 2020 stratégiát (EC 2010)3 2010-ben mutatták be, azzal a céllal, hogy megteremtse az alapokat az EU számára a 2020-ig terjedő időszakban. A lisszaboni stratégia továbbvitelének tekinthető, a lisszaboni stratégia helyébe lép. A kohéziós politika programjait többek között az úgynevezett „lisszaboni kódok” alkalmazásával dolgozták ki. Az Európa 2020 a következő évtizedre szóló európai uniós növekedési stratégia, melynek középpontjában az intelligens, fenntartható és inkluzív EU gazdasági képe áll. E három prioritással kívánják elősegíteni a magas szintű foglalkoztatottságot, a termelékenységet, a társadalmi kohézió erősödését. Öt nagy területhez kapcsolódóan - a foglalkoztatás, az innováció, az oktatás, a társadalmi befogadás és az éghajlat - energiapolitika - mindegyik tagállam saját nemzeti célokat fogadott el. A fő célkitűzések a következők: • Foglalkoztatás: a 20–64 évesek körében a foglalkoztatottság érje el a 75%-os arányt. • K+F/innováció: az EU köz- és magánforrásból származó GDP-jének 3%-át a kutatásfejlesztés és az innováció ösztönzésére irányuló beruházásokra kell fordítani. • Éghajlatváltozás-energia: az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását 20% -30%-kal csökkenteni kell az 1990-es szinthez képest, amennyiben adottak az ehhez szükséges feltételek. Cél, hogy a megújuló energiaforrások arányát 20%-ra növeljék, az energiahatékonyságot 20%-kal kell javítani. • Oktatás: az iskolából kimartadók lemorzsolódási arányát 10% alá szükséges csökkenteni és további cél, hogy a 30 és 34 év közötti uniós lakosok legalább 40%-a felsőoktatási végzettséggel rendelkezzen. Meg kell azonban jegyezni, hogy a felsőfokú oktatás definíciója országonként eltérő, mivel van, ahol csak az egyetemi és főiskolai programok tartoznak a felsőfokú oktatás körébe és van, ahol a felsőfokú szakképzést is. Az UNESCO által használt meghatározás alapján felsőfokú „A” képzési program megfelelő képesítést biztosít magasabb szintű oktatási vagy kutatási programokban való részvételre, mely képzésnek az időtartama legalább három év. A felsőfokú „B” képzési program,, amely képzés legalább kétéves, a gyakorlati ismeretek oktatására fókuszálva a munkapiaci integrációt ösztönzi. (ZÁMBÓ 2012:6-7). A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény alapján a felsőoktatás egymásra épülő, felsőfokú végzettségi szintet biztosító képzési ciklusai az alapképzés, a mesterképzés és a doktori képzés. • Szegénység- és társadalmi kirekesztés: minimum 20 millió fővel csökkenjen azok száma, akik nyomorban és társadalmi kirekesztettségben élnek, illetve akik esetében a szegénység és a kirekesztődés reális veszélyt jelent.

3

EC (2010) Európa 2020 Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája. COM(2010) 2020, Brüsszel.

29

A területi tervezésért és területfejlesztésért felelős miniszterek 2011. május 19-én, Gödöllőn tartott informális ülésén született megállapodás a Területi Agendáról4. Az Európai Unió Területi Agendája 2020 - Egy sokszínű régiókból álló, befogadó, intelligens és fenntartható Európa felé kezdeményezés a következő főbb alapelveket, irányokat emeli ki: • A területi kohézió közös cél a harmonikusabb és kiegyensúlyozottabb Európa érdekében. • A területi fejlődés kihívásai és lehetőségei között számolni kell a globalizáció erősödő hatásaival, a globális gazdasági válságot követő strukturális változásokkal. Továbbra is fennmaradnak az uniós integráció kihívásai és a régiók növekvő kölcsönös függése. Területenként eltérő demográfiai és szociális kihívásokkal számolnak, az egyik kiemet terület a sérülékeny csoportok szegregációja. Az éghajlatváltozás és környezeti kockázatok földrajzi régiónként eltérőek, az energetikai kihívások erősödnek és veszélyeztetik a régiók versenyképességét. Jellemző a biodiverzitás csökkenése, a természeti, táji és kulturális örökség veszélybe kerülése. • Az Európai Unió fejlesztésének területi prioritásai közé tartoznak a policentrikus és kiegyensúlyozott területi fejlődés elősegítése, az integrált fejlesztés ösztönzése a városokban, valamint a vidéki és sajátos adottságú régiókban, a határokon átnyúló és transznacionális funkcionális régiók területi integrációja, a régiók erős helyi gazdaságokon nyugvó globális versenyképességének biztosítása, a területi összeköttetés javítása az egyének, a közösségek és a vállalkozások érdekében, valamint a régiók ökológiai, táji és kulturális értékeinek kezelése és összekapcsolása • Erősíteni kell az uniós területi kohéziót, melynek megvalósítása során szem előtt kell tartani az irányítási és végrehajtási mechanizmusokat és a szakpolitikák területi koordinációját, továbbá a területi kohézió megvalósítására irányuló mechanizmusokat is. A 2014-2020 közötti kohéziós politikára vonatkozó javaslatok5 célja az uniós régiók számára nyújtott támogatások tökéletesítése. Kiemelt szerepet szánnak a növekedésnek és a munkahelyteremtést célzó nagy hatású programoknak, az Unió költségvetésének közel harmadát fordítja a lemaradó térségek felzárkózására. Támogatni kívánják azokat a programokat, amelyek a helyi munkavállalók készségeinek fejlesztésére, a vállalkozói kedv növelésére, az infrastrukturális fejlesztésre és a környezet védelmére fókuszálnak. A Bizottság 4

Az Európai Unió Területi Agendája 2020, http://regionalispolitika.kormany.hu/download/4/73/10000/Ter%C3%BCleti%20Agenda%202020.pdf 5 Kohéziós politika 2014 -2020 Befektetés a növekedésbe és a munkahelyekbe; Európai Bizottság Regionális Politikai Főigazgatósága; Luxembourg: Az Európai Unió Kiadó hivatala, 2011

30

emellett új megközelítést javasolt azzal, hogy a jövőben a támogatások hatékonyabban járuljanak hozzá az Európa 2020 stratégia hosszú távú céljainak teljesítéséhez. A kohéziós politika a tervek szerint elősegíti az Európa 2020 céljainak megvalósítását a következő témakörök középpontba helyezésével: • Kutatás és innováció • Információs és kommunikációs technológiák • A kis- és középvállalatok versenyképessége • Áttérés az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdasági modellre • Alkalmazkodás a klímaváltozáshoz, valamint kockázatmegelőzés és –kezelés • Környezetvédelem és az erőforrások hatékony felhasználása • Fenntartható

közlekedés,

szállítás,

a

főbb

hálózati

infrastruktúrák

szűk

keresztmetszeteinek megszüntetése • A foglalkoztatás fejlesztése és a munkaerő mobilitásának támogatása • A szegénység elleni küzdelem és társadalmi befogadás • Oktatás, készségfejlesztés és élethosszig tartó tanulás • Az intézményi képességek és a közszolgálat hatékonyabbá tétele A célkitűzések között van, amelyekkel mindenki egyet tud érteni, mint például a szegénység elleni küzdelem, vagy a közszolgálatok hatékonyabbá tétele, azonban van olyan terület is, mint például a munkaerő áramlásának kérdése, amelyben már koránt sincs egyetértés. Az egyik legnagyobb problémát a képzett munkaerő elvándorlása jelenti, amely igaz Magyarország vonatkozásában is. A magyarországi migránsok fő célországai között Németország, Ausztria és az Egyesült Királyság szerepel. A 2007 előtti időszakban többségben voltak a szakmunkások és diplomások, 2007 után a munkavállalási célú migráció gyors növekedése figyelhető meg; nőtt a távolabbi országok vonzereje és növekedett a nem szakmunkás csoportok, a nem szakmájuknak megfelelő munkát végzők aránya, ami elsősorban a kedvezőtlen gazdasági feltételek hatásának tudható be. A növekvő emigrációban az érettségizettek és felsőfokú végzettségűek aránya nő és a nem fizikai munkát végzők nagyobb valószínűséggel vállnak tartósan külföldön dolgozó migránssá. (HÁRS, 2011, 2013). A Bizottság javaslata szerint a következő időszakban a támogatások kevesebb, a stratégiába illeszkedő prioritásra összpontosulnak.

A

tagállamoknak partnerségi

szerződést,

megállapodást kell kötniük a Bizottsággal, amelyben megfogalmazzák beruházási prioritásaikat és az elérni kívánt célokat. A támogatások odaítéléséhez szükséges lesz a támogatási feltételek teljesülésére és a jobb ellenőrzési mechanizmussal garantálnák, hogy az egyes programok valóban elérjék céljukat. További források állnak majd azoknak a 31

programoknak a rendelkezésére, amelyek a legnagyobb mértékben járulnak hozzá a növekedéshez és a foglalkoztatás javításához. A társadalmi fejlődést, a vidéki területeket, a part menti térségeket, a határrégiók közötti együttműködést, a halászatot és a kevésbé fejlett országokat célzó különböző alapokra közös szabályok vonatkoznak majd, így az egyes programokat több alap is finanszírozhatja. A pályázati eljárás egyszerűsödni fog, kevesebb adminisztratív terhet jelent majd, illetve a költségek is csökkenni fognak. A kohéziós politikára vonatkozó jogalkotási javaslatban megerősítik a partnerséggel és a többszintű irányítással kapcsolatos követelményeket is. Minden tagállamtól megkövetelik a partnerségi szerződés kialakítását a regionális és helyi állami szervekkel, a gazdasági és szociális partnerekkel, valamint a civil társadalmat képviselő szervekkel; ezt a folyamatot a partnerségre vonatkozó európai magatartási kódex is támogatja majd.6 A finanszírozási programokból valamennyi tagállam részesülhet, de a legtöbb támogatás azokba az országokba irányul majd, amelyek GDP-je nem éri el az uniós átlag 75%-át; az ERFA és az ESZA támogatásából minden európai régió részesülhet, azonban különbség lesz a kevésbé fejlett, átmeneti és fejlettebb régiók között annál fogva, hogy az Alapok általi finanszírozás megoszlása kövesse a bruttó hazai termék szintjét. • Kevésbé fejlett régiók: A kohéziós politika egyik fő prioritása a kevésbé fejlett régiók támogatása, felzárkóztatása. Ebbe a kategóriába tartoznak azon régiók, amelyekben az egy főre jutó GDP kevesebb mint 75 %-a az EU 27 tagországa átlagának. • Átmeneti régiók: Ezzel egy új régiókategória kerül bevezetésre a fokozatosan csökkenő támogatási jogosultságok rendszere (phasing-in és phasing-out) helyett. Ebbe a kategóriába tartoznak majd azok a régiók, amelyekben az egy főre jutó GDP az EU 27 tagországa átlagának 75–90 %-a között van. • Fejlettebb régiók: Bár a kohéziós politika fő prioritása a kevésbé fejlett régiók támogatása marad, azonban vannak olyan kihívások, amelyekkel minden tagállam szembesül, úgy mint a tudásalapú társadalom globális versenyhelyzete, vagy a kevesebb széndioxid-kibocsátással járó gazdasági tevékenységek felé történő előrelépés. Ebbe a kategóriába tartoznak majd azok a régiók, amelyekben az egy főre jutó GDP több mint 90 %-a az EU 27 tagországa átlagának. Kiegészítésként egy külön védőháló kerül kialakításra az összes olyan régió számára, amelyek támogatásra voltak jogosultak a 2007 és 2013 közötti időszak konvergencia céljai szerint, de amelyekben az egy főre jutó GDP most több mint 75 %-a az EU 27 tagországa átlagának. Az

6

Panoráma Magazin, 2012, nyár

32

átmeneti vagy fejlettebb régiókategóriába tartozókként ezek a régiók a Strukturális Alapokból kapnak legalább a 2007 és 2013 közötti támogatásuk kétharmadával egyenlő finanszírozást.

1. ábra: A 2014 és 2020 közötti jogosultságok szimulálása, Egy főre jutó GDP (vásárlóerőparitáson – PPS), index: EU-27=1007

7

Kohéziós politika 2014 -2020 Befektetés a növekedésbe és a munkahelyekbe; Európai Bizottság Regionális Politikai Főigazgatósága; Luxembourg: Az Európai Unió Kiadóhivatala, 2011. 16 oldal

33

A kohéziós politika felépítését a 2. táblázat mutatja be összefoglalóan8. 2. táblázat: A kohéziós politika felépítése programozási időszakonként 2000-2006 Pénzügyi eszközök Fejlődésben ERFA, elmaradott ESZA, régiók EMOGA, HOPE, KA Gazdaságilag ERFA, és szociálisan ESZA átalakuló térségek Képzési és ERFA, munkahely – ESZA, teremtési EMOGA, rendszerek HOPE, Célok

2007-2013 Célok Konvergencia

Pénzügyi eszközök ERFA, ESZA, KA

2014-2020 Régiókategória

Célkitűzések Befektetés a növekedésbe és a munkahelyekbe

Kevésbé fejlett régiók

Konvergencia fokozatos kivezetése

Átmeneti régiók

Regionális versenyképesség és foglalkoztatottság/ Fokozatos bevezetés Regionális versenyképesség és foglalkoztatottság/ Európai Területi Együttműködés

Fejlettebb régiók

Pénzügyi eszközök ERFA, ESZA, KA

ERFA, ESZA

ERFA, ESZA

ERFA

Európai területi együttműködés

ERFA

Forrás: saját szerkesztés

A 3. táblázat a régiók jogosultságának összefoglalását mutatja be9: 3. táblázat: A régiók jogosultsága a támogatásokra az egyes fejlesztési periódusokban Konvergencia régiók 2000-2006 „NUTS 2” szintű régiók, ahol az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) nem éri el az uniós átlag 75%-át Átmeneti támogatás azon térségi régiók számára, melyek támogatásra jogosultak voltak az 1994– 1999-es időszakban a 8

9

2007-2013 Nincs változás Fokozatosan csökkenő átmeneti támogatás 2013ig azon régiók számára, melyek jogosultak lennének a konvergencia célkitűzés keretében adható támogatásra, ha a támogatási küszöb az EU-15 átlag GDP-jének 75%-a lenne az EU-25-é helyett

Regionális versenyképesség és foglalkoztatás 2000-2006 2007-2013 Ipari, vidéki, Minden olyan városi vagy régió, mely nem esik a halászati térségek, melyek konvergencia megfelelnek célkitűzés bizonyos vagy az kritériumoknak, átmeneti maximum az támogatás uniós népesség hatáskörébe 18%-a (NUTS 1 vagy NUTS 2 régiók a tagállamoktól függően)

Európai területi együttműködés 2000-2006

2007-2013 új, önálló prioritás lett, a jogosultság 3 szinten lehetséges: határon átnyúló, transznacionális és interregionális együttműködés keretében

Kohéziós politika 2014 -2020 Befektetés a növekedésbe és a munkahelyekbe; Európai Bizottság Regionális Politikai Főigazgatósága; Luxembourg: Az Európai Unió Kiadóhivatala, 2011 16 oldal, és A kohéziós politika 2007–2013 Kommentárok és hivatalos szövegek; Luxemburg: Az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványainak Hivatala, 2007, Európai Bizottság, 2007. 12 oldal Kohéziós politika 2014 -2020 Befektetés a növekedésbe és a munkahelyekbe; Európai Bizottság Regionális Politikai Főigazgatósága; Luxembourg: Az Európai Unió Kiadóhivatala, 2011. 15 oldal

34

régiós célkitűzések keretében, de a 2000–2006-os időszakban már nem jogosultak arra az 1. célkitűzés keretében (fokozatos kivonás) Kohéziós Alap tagállamok, ahol a bruttó nemzeti jövedelem (GNI) nem éri el az uniós átlag 90%-át

Megfelel a regionális versenyképesség és foglalkoztatás célkitűzés keretében adható átmeneti támogatásnak

Nincs változás Fokozatosan csökkenő átmeneti támogatás azon tagállamok számára, melyek jogosultak lennének a Kohéziós Alap támogatására, ha a támogatási küszöb az EU-15 átlag GNI-jének 90%-a lenne az EU-25-é helyett Minden régió, amire nem vonatkozik az 1. célkitűzés A régi 1-es célkitűzés alapján átmeneti támogatás (úgynevezett „fokozatos kivonás”)

Kevésbé fejlett régiók 2007-2013 2014-2020 Azok a NUTS 2 Nincs változás régiók, amelyekben az egy főre jutó GDP kevesebb mint 75 %-a az EU átlagának

Átmeneti támogatás a NUTS 2 régiók számára, melyek az 1. célkitűzés hatálya alá estek, de ahol a GDP meghaladja az EU-15 GDPátlagának 75%-át ( „fokozatos bevezetés”)

Átmeneti régiók 2007-2013 2014-2020 Átmeneti Azok a NUTS támogatás 2 régiók, azoknak a amelyekben az NUTS 2 egy főre jutó GDP az EUrégióknak, 27 átlagának amelyek jogosultak 75 és 90 %-a maradtak volna között van, a külön konvergenciacél differenciálva szerinti azokat a

35

Fejlettebb régiók 2007-2013 2014-2020 Minden olyan Azok a NUTS 2 NUTS 2 régió, régiók, amely nem amelyekben az tartozott a egy főre jutó konvergenciacél GDP az EU-27 hatálya alá, és átlagának 90 %amely nem a fölött van, tartozik a külön fokozatosan differenciálva kivezetett azokat a átmeneti régiókat,

Átmeneti támogatás azoknak a régióknak, amelyek jogosultak maradtak volna a konvergencia cél szerinti támogatásra, ha a küszöb az EU-15 átlagos GDP-jének 75 %-a maradt volna (és nem az EU-27 átlaga lenne a viszonyítási alap) Kohéziós Alap: Azok a tagállamok, amelyekben az egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelem (GNI) kevesebb mint 90 %-a az EU 27 tagországa átlagának Átmeneti támogatás azoknak a tagállamoknak, amelyek jogosultak maradtak volna a Kohéziós Alapból való támogatásra, ha a küszöb az EU-15 átlagos GNI-jének 90 %-a maradt volna (és nem az EU-27 átlaga lenne a viszonyítási alap)

Külön kategória az átmeneti régióknak

támogatásra, ha a küszöb az EU15 átlagos GDPjének 75 %-a maradt volna, és nem az EU-27 átlaga lenne a viszonyítási alap (a konvergencia fokozatos kivezetése) Átmeneti támogatás azoknak a NUTS 2 régióknak, amelyek a 2000 és 2006 közötti 1. célkitűzés hatálya alá tartoztak, de amelyeknek GDP-je meghaladta az EU-15 átlagának 75 %-át (RCE fokozatos bevezetése)

Nincs változás

Átmeneti támogatás azoknak a tagállamoknak, amelyek 2013ban jogosultak lettek volna a Kohéziós Alapból való támogatásra, de amelyekben az egy főre jutó GNI meghaladja az EU-27 átlagának 90 %át

36

régiókat, amelyek jogosultak a 2007 és 2013 közötti konvergenciacél szerint

támogatás hatálya alá

Átmeneti támogatás azoknak a NUTS 2 régióknak, amelyek a 2000 és 2006 közötti 1. célkitűzés hatálya alá tartoztak, de amelyeknek GDP-je meghaladta az EU-15 átlagának 75 %-át (RCE fokozatos bevezetése)

amelyek jogosultak a 2007 és 2013 közötti konvergenciacél szerint

A piaci folyamatokba, a térbeli következmények kezelésébe eltérő szerkezetű kormányzási modellekkel avatkoztak be, amelyeket PÁLNÉ (2009) regionális politikai ciklusokként a következőképpen foglal össze: • Centralizált jóléti állam: cél az életkörülmények területi különbségeinek kiegyenlítése; az önállósuló regionális politikában a stratégiai célokat a központi kormányzat határozza meg, a helyi szervek végrehajtási funkciót töltenek be. • Neoliberális váltás és decentralizáció: Nyugat- Európában a hetvenes- nyolcvanas évtized fordulóján nyilvánvaló lett, hogy a korábbi rendszer nem megfelelő a regionális különbségek csökkentésére. A neoliberális gazdaságpolitikai váltás visszaszorította a központi támogatásokat és versenykörülményeket teremtett a regionális és helyi gazdaság számára. Ebben az időszakban vált meghatározó jelentőségűvé számos országban a struktúrapolitika és a fejlesztéspolitikában megerősödött a partnerség, a helyi erőforrások, a politikai érdekkiegyenlítés a New Public Management eszközeivel. • A versenyképesség és a városok: a lisszaboni célokkal összefüggésben a középszintű kormányzatok mellett a nagyvárosi térségek, illetve azok adminisztratív, integrációs kapacitása kapnak kiemelt szerepet. • Gazdasági válság és neoweberi fordulat: a gazdasági válság, a társadalmi feszültségek újabb kormányzási korszakot igényelnek; a neoliberális modelltől várt eredmények, mint például a gazdasági teljesítmény növekedése, a területi különbségek mérséklése, az alacsonyabb költségekkel működő állam nem az elvárásoknak megfelelően alakultak. A régiók szerepének csökkenése anélkül következett be, hogy helyüket átvették volna a városok és hálózataik, így lehetőség nyílt a központi kormányzat erőteljesebb megjelenésére. Magyarországon is változott az állami beavatkozás intézményrendszere és az egyes szervezetek hatásköre. A régióban való tervezést, gondolkodást támogatta a strukturális alapokból finanszírozott Phare program (Phare - Poland-Hungary Assistance for Restructuring the Economy – Támogatás Lengyelország és Magyarország gazdaságának átalakításához - Előcsatlakozási Alap), amely 1990-ben indult s melynek célja az volt, hogy pénzügyi és technikai segítséget nyújtson – első körben - Magyarországnak és Lengyelországnak a társadalmi, politikai és gazdasági szerkezetátalakításban, a piacgazdaságra és a demokráciára való áttérésben, valamint az integrációra való felkészülésben. Magyarországon az elsődleges célkitűzés az ország egyes régiói közötti gazdasági és szociális különbségek mérséklése és a 37

területfejlesztési intézményrendszer továbbfejlesztése volt. Végrehajtásukra az érintett régiókban megalakultak a regionális fejlesztési tanácsok, a regionális fejlesztési ügynökségek (SZEGVÁRI 2006). A tervezési-statisztikai régiók kijelölésében jelentős szerepet kapott a magyar állam területi térszerkezeti felosztásának történeti alakulása, azonban azt hosszú vita előzte meg (HAJDÚ 2006). Magyarországon az EU regionális politikájához való illeszkedés elősegítésére alakították ki a tervezési-statisztikai régiók rendszerét, és elogadta a Parlament az ország területfejlesztési politikáját szabályozó területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvényt, amelyet a módosításáról szóló 1999. évi XCII. és a 2004. évi LXXV. törvény erősített meg. A törvény10 „Az ország kiegyensúlyozott területi fejlődése és a térségei társadalmi-gazdasági, kulturális fejlődésének előmozdítása, valamint az átfogó területfejlesztési politika érvényesítése, az országos és a térségi területfejlesztési és területrendezési feladatok összehangolása..- az Európai Unió regionális politikájára figyelemmel, alapelveihez, eszközés intézményrendszeréhez való csatlakozás követelményeire is tekintettel” a következőképpen határozza meg 3. § (1) A területfejlesztés és területrendezés feladatát: a) a térségi és helyi közösségek területfejlesztési és területrendezési kezdeményezéseinek elősegítése, összehangolása az országos célkitűzésekkel; b) fejlesztési

koncepciók,

programok

és

tervek

kidolgozása,

meghatározása

és

megvalósítása, a társadalom, a gazdaság és a környezet dinamikus egyensúlyának fenntartása, illetve javítása érdekében; c) a nemzetközi együttműködés keretében az Európai Unió regionális politikájához illeszkedés elősegítése, valamint a regionális együttműködésben rejlő kölcsönös előnyök hasznosítása és a határmenti (különösen a hátrányos helyzetű határmenti) térségek összehangolt fejlesztésének elősegítése. (2) A területfejlesztés feladata különösen: a) az ország különböző adottságú térségeiben a társadalom és a gazdaság megújulását elősegítő, a térségi erőforrásokat hasznosító fejlesztéspolitika kidolgozása, összehangolása és érvényesítése; b) az elmaradott térségek felzárkóztatásának és fejlődésének elősegítése; c) a gazdaság szerkezeti megújulásának elősegítése az egyes ipari és mezőgazdasági jellegű térségekben, a munkanélküliség mérséklése;

10

1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről (2013.III.19.) hatályos állapota

38

d) az innováció feltételeinek javítása a megfelelő termelési és szellemi háttérrel rendelkező központokban, és az innovációk térségi terjedésének elősegítése; e) a kiemelt térségek sajátos fejlődésének elősegítése; f) a befektetők számára vonzó vállalkozói környezet kialakítása. (3) A területrendezés feladata különösen: a) a környezeti adottságok feltárása és értékelése; b) a környezet terhelését, terhelhetőségét és a fejlesztési célokat figyelembe vevő területfelhasználásnak, az infrastrukturális hálózatok területi szerkezetének, illetve elhelyezésének - az ágazati koncepciókkal összhangban történő - megállapítása; c) az országos és térségi, továbbá a területrendezéssel kapcsolatos településrendezési célok összehangolása. (4) Az állam területfejlesztési feladata különösen: a) az elmaradott térségek felzárkóztatása, c) a közszolgáltatásokban meglévő területi különbségek mérséklése, d) az európai integrációs, innovációs területfejlesztési feladatok támogatása, a térségi területfelhasználási célok megvalósításának elősegítése. Fontos kiemelni, hogy a törvény értelmében a (4. §) területfejlesztési és területrendezési feladatokat az állami szervek, az önkormányzatok, a természetes személyek és szervezeteik, a gazdálkodást végző szervezetek és az érdekvédelmi szervezetek, valamint más intézmények összehangoltan, egymással együttműködve látják el. Ez a törvény (5.§ e)) határozta meg a területfejlesztésben használatos régió fogalmát is: „a statisztikai célú területi egységek nómenklatúrájának (NUTS) létrehozásáról szóló 2003. május 26-i 1059/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet által meghatározott, a tervezési-statisztikai és fejlesztési célokat szolgáló egy vagy több megyére (a fővárosra) kiterjedő, az érintett megyék (főváros) közigazgatási határával lehatárolt társadalmi, gazdasági vagy környezeti szempontból együtt kezelendő területfejlesztési egység.”

A disszertáció témáját tekintve a releváns területi egység a régió, melynek fogalmán a NUTS rendszer alapján meghatározott, kialakított területi egységet értem, mivel az Európai Unió regionális politikája, a célkitűzéseket finanszírozó források ezen területi egységekre vonatkoznak elsősorban. Hazánkban hét tervezési-statisztikai régió van, melyek megfelelnek az Európai Unió NUTS 2 szintjének. Számos változás következett be a hazai területi egységek vonatkozásában, amely ugyan nem érintette a regionális területi besorolást, de a témára való tekintettel érdemes röviden áttekinteni. Jelentős fordulat következett be 2004-ben, amikor a közigazgatási reform egyik lépéseként bevezetésre került a többcélú kistérségi társulás 39

intézménye, amelynek köszönhetően számos régióban ezen társulások területfejlesztési tanácsként is működtek. (PÁLNÉ 2007b). A 2004. évi CVII. törvény alapján 2006. október 1je és 2007. március 30-a között zajlott le a kistérségek rendszerének felülvizsgálata. Ennek eredményeként a települési önkormányzatok kezdeményezésére 174 területfejlesztésistatisztikai kistérség került kialakításra. A felülvizsgálat eredményeként a kistérségek száma hattal nőtt, a régi 168 kistérség közül 40-ben volt változás: kiválások, átsorolások miatt csökkent vagy nőtt a településeik száma. A térséget váltó települések száma összesen 121 volt, közülük az új kistérségekbe összesen 85 település került át, s térséget váltott még további 36 település. Az új kistérségek mellett a korábbi 168 kistérségből 40 település összetétele is módosult. A 2010-es iszapkatasztrófa után az Országgyűlés a 2010. évi CXLIX. törvénnyel az érintett településeket és a környező néhány települést – az Ajkai kistérségből kiválva – Devecseri kistérség néven új kistérséggé alakította. A kistérségek száma ezzel 175 lett.11 A járásokkal kapcsolatos törvényjavaslat tervezetében az állt, hogy "A Kormány szükségesnek tartja a járás mint az állam szervezetének legalacsonyabb szintű területi és szervezeti egysége kialakítását a hatékonyabb, költségtakarékosabb és ügyfélközpontú területi közigazgatás megteremtése érdekében"12. A járások kialakításáról és az ehhez kapcsolódó jogszabályok módosításáról, a helyi államigazgatási rendszer megújításáról a 2012. július 7étől hatályos, 2012. évi XCIII. törvény rendelkezik. A járási hivatalok feladatait, illetékességi szabályait, szakigazgatási szerveit, szakmai irányításukat, valamint a járási hivatalok székhelyét és illetékességi területét a 218/2012. (VIII. 13.) Kormányrendelet szabályozza13. A Kormányrendelet összesen 198 járás kialakításáról rendelkezik, melyből 23 járás a fővárosban, a kerületeknek megfelelő területi beosztásban található. Változott a területfejlesztés közigazgatási intézményi háttere is, amelyet a már említett hatályban lévő területfejlesztési törvény két csoportba sorol be: Központi állami szervek: • Országgyűlés • Kormány • Országos Területfejlesztési Tanács • Miniszter és más miniszterek

11

http://www.ksh.hu/teruleti_atlasz_kistersegek A modern kori járások és a járási kormányhivatalok kialakítása, http://www.kormany.hu/download/c/ae/60000/J%C3%A1r%C3%A1sok%20kialak%C3%ADt%C3%A1s%C3% A1nak%20koncepci%C3%B3ja.doc. 13 218/2012. (VIII. 13.) Kormányrendelet a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról 12

40

Területi szervek: • területfejlesztési önkormányzati társulás • megyei önkormányzat • regionális területfejlesztési konzultációs fórum • megyei területfejlesztési konzultációs fórum • Térségi Fejlesztési Tanács • regionális fejlesztési ügynökség • területi államigazgatási szervek Az egyik legnagyobb változást a Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság (NFK)14 létrejötte hozta, amely az uniós forráselosztás meghatározó központi intézménye lett. A Bizottság állást foglal a Kormány számára a fejlesztési és tervezési feladatokról, a fejlesztési célú költségvetési

források

felhasználásához

szükséges

kormányzati

intézkedésekről,

a

támogatások felhasználásához szükséges intézményrendszer kialakításáról és működtetéséről, valamint a témakörben indokolt szabályozásról, melynek körében: a) megtárgyal és döntési javaslattal lát el minden kormánydöntést igénylő fejlesztéspolitikai tárgyú, illetve fejlesztési tervezési és végrehajtási dokumentumot, b) dönt az Operatív programok, valamint az Akciótervek elfogadásáról és módosításáról, továbbá a nagyprojektekre vonatkozóan az Európai Bizottság számára benyújtandó javaslatokról, c) a fejlesztéspolitikával való összhang megteremtése érdekében megtárgyalja és véleményezi a kormánydöntést nem igénylő különböző ágazati fejlesztési terveket, programokat, stratégiákat, d) dönt a kiemelt projektek nevesítéséről, e) dönt az egymilliárd forintot meghaladó támogatási igényű projektjavaslatokról, f) véleményezi a fejlesztéspolitikai szempontból kiemelt jelentőségű ügyeket, a komplex programokat, az operatív programok kiemelt projektjeit, g) állást foglal – a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által kialakított és működtetett – pályázati elbírálási szempontokról és eljárásrendi szabályokról és utasításokról, h) az általa tárgyalt ügyekben nyomon követési tevékenységet végezhet, a végrehajtásról tájékoztatást kérhet, i) a fejlesztéspolitikai célok teljesülése érdekében jogszabály módosítást kezdeményez, j) a fejlesztések végrehajtásáért felelős szervezetektől beszámolót kérhet, és intézkedési javaslatot fogalmazhat meg. 14

140_2012. (VII. 2.) Korm. rendelet A Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottságról

41

A kormánydöntést igénylő fejlesztéspolitikai tárgyú és fejlesztési dokumentumok csak az NFK jóváhagyását követően terjeszthetők a Kormány elé és az általa tárgyalt és elfogadott előterjesztés közvetlenül benyújtható a Kormány ülésére. Az NFK véleményező, javaslattévő szerepet tölt be a kiemelt jelentőségűnek minősíthető ügyek esetében.

2.2 A régiók helyzetét, fejlődését meghatározó szempontok

Az uniós forrásfelhasználás, a felzárkózás, a fejlesztéspolitika kialakításakor meglátásom szerint elengedhetetlen, hogy az jól megtervezett legyen és igazodnia kell a fejlesztendő terület, a régiók adottságaihoz, amelyet elsősorban azok gazdasági, társadalmi, területi adottságai, lehetőségei és elképzelései határoznak meg. A fejlettség és felzárkózás vizsgálata összekapcsolódik a társadalomkutatás, a regionális elemzések központi területével, a sokdimenziós elemzéssel. A fejlettség összetett: sokdimenziós, aminek hátterében az áll, hogy a fejlettségnek sok tényezője, egymásba át nem vihető eleme van, illetve sokmutatós, ami abból ered, hogy az egyes dimenziók javarészt nem írhatóak le egyetlen mutatószámmal, több módon is mérhetőek, ami mérési nehézségekhez is vezet. (NEMES NAGY 2009:25, 296297). FORMAN (2003) szerint „A regionális politika, mint teret és a területi folyamatokat tudatosan befolyásolni akaró politika, a területi egyenlőtlenségek és azok okainak feltárásával, elemzésével kezdődik. A legelső lépés az elemzések módszereinek kiválasztása, melyek alapja az egymással méretben és funkcionálisan összehasonlítható területi egységekre, régiókra épülő statisztikai rendszer. A területi elemzésekhez szükséges továbbá a gazdasági és társadalmi területek mutatószámainak kiválasztása is.” A fejezet célja, hogy áttekintést nyújtson a hazai és nemzetközi irodalom alapján azon mutatók köréről, amelyek meghatározzák egy adott területi egység, a régiók helyzetét, fejlesztési lehetőségeit és versenyképességét. “A közgazdaságtan klasszikus kutatási területe a – gazdasági növekedés feltételeivel és folyamatának elméleti problémáival foglalkozó – növekedéselmélet, melynek eredményeit lehetetlen volna ellenőrizni, sőt akárcsak megfogalmazni is a gazdasági kibocsátás fogalma és mérése nélkül. A politika számára szintén fontos visszajelzést jelentenek a növekedés ütemét jelző adatok: országok és kormányok sikerességét szokás megítélni ezek dinamikája szerint. „ (TOMKA 2011:36) A gazdasági teljesítmény minden területi elemzés alapját adja, azonban számos kritika illeti a GDP mutatót, amelynek kiküszöbölésére számos új, azonban nehezebben alkalmazható mutatót alkottak meg, ahogy azt Tomka írásában is olvashatjuk. 42

SZIGETI (2011) tanulmányában összefoglalja az alternatív mutatók kidolgozásának reformtörekvéseit és a nem pénzügyi szemléletű mutatók körét.15 NEMES NAGY (2009: 296-315) elkülöníti a kiemelt mutatószámok és komplex mutatók körét, amelybe beletartozik a GDP, továbbá a területi fejlettséget a következő tényezőkre bontja le: élőmunka termelékenység, foglalkoztatás, és demográfiai jellemzők. A területi politikák célterületeinek jellemzőit a népsűrűség, a városiasodás, a szellemi- és anyagi erőforrások, a domináns ágazat, a jövedelmek és a területpolitikai eszközök szerint foglalja össze. Azonban felhívja a figyelmet a fejlettségvizsgálatok veszélyeire is. RECHNITZER és SMAHÓ (2011:42) a területi politika dimenzióit BÓDI (2003) munkája alapján a következőképpen határozzák meg: • Idődimenzió: történelmi tényezők, területi tőke, közszolgáltatások, időérzékenység, konfliktuskezelés. • Térdimenzió: geopolitikai helyzet, valamint a térszerkezet: földrajzi, környezeti, gazdasági, hálózati, intézményi és társadalmi mező. • Tér – idődimenzió: amelybe beletartoznak a külső meghatározottságok, mint az EU elvei és céljai, nagytérségi relációk, valamint a belső meghatározottságok, mint a gazdaság teljesítőképessége, a térszemlélet és kultúra, a decentralizációs szint és tartalom, a közpolitikák kapcsolata és súlya, valamint az érdekérvényesítő rendszerek. A területi egységek, így a régiók fejlettségét a területre jellemző különféle elemek tulajdonságai és összefüggései határozzák meg. A fenntarthatóság (FARAGÓ 2004) és regionalitás főbb tényezői a következőkben foglalhatók össze (FODOR 2001; VÁTI 2002): • A természeti adottságok és a kulturális örökség: a természeti kincsek, a kulturális adottságok meghatározzák egy adott régió társadalmi, gazdasági potenciálját. • Gazdasági tényezők: a régióban folyó gazdálkodás, a termelési rendszerek meghatározzák a régió működését. • Társadalmi tényezők, amelynek vannak minőségi (életminőségi) és mennyiségi (demográfia, stb.) ismérvei, illetve azt meghatározzák az egyéni érdekek, valamint szűkebb és tágabb közösségeinek viszonyai is. (FODOR 2001) • A környezet- és területhasznosítás, a régióra jellemző térszervezés és struktúra, (BENKO 1999), amely maga után vonja például a környezet állapotának megváltozását, nem hagyható figyelmen kívül.

15

Az Emberi Fejlődés Indexe, a Nemenkénti Egyenlőtlenségi Index, a Többdimenziós Szegénységi Index, a Környezeti Teljesítmény Index, az Éghajlatvédelmi Teljesítmény Mutató, az Ökológiai lábnyom és a Boldog Bolygó Index

43

A régiót meghatározó elemek közötti összefüggések és viszonyok a gazdaság, a társadalom és környezet közötti hatások és kölcsönhatások összessége, amely hatások és kölcsönhatások bonyolult szinergikus hatások eredőjeként jelennek meg a rendszer egészében; az egyes elemek egymást erősítő és gyengítő hatásainak kimutatására alkalmas lehet a szinergia vizsgálat (FÜRSTAND 2004). A kistérségek és települések társadalmi-gazdasági és infrastrukturális elmaradottságát, fejlettségét mérő komplex mutató kiszámításánál használt adatok a 67/2007. (VI.28.) OGYhatározat 3. számú melléklete alapján öt témakör köré csoportosulnak: • Gazdasági mutatók: A működő gazdasági szervezetek ezer lakosra jutó száma, a kereskedelmi és magánszálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák ezer lakosra jutó száma, a kiskereskedelmi boltok ezer lakosra jutó száma, a mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya az összes foglalkoztatottakból, a szolgáltatásban foglalkoztatottak aránya az összes foglalkoztatottakból, a működő gazdasági szervezetek számának változása, az önkormányzatok helyi adóbevétele, a tudományos kutatók, fejlesztők ezer lakosra jutó száma. • Infrastrukturális mutatók: a közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya, az egy km vízvezeték-hálózatra jutó zárt csatornahálózat hossza, a vezetékes gázt fogyasztó háztartások száma a lakásállomány százalékában, a rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya, a hétköznapi elérés mutatója, a telefon-főállomások (ISDN-nel együtt) ezer lakosra jutó száma, a kábeltelevízió előfizetőinek ezer lakosra jutó száma, a szélessávú internet előfizetők ezer lakosra jutó száma, a gyorsforgalmi csomópontok elérés mutatója. • Társadalmi mutatók: az épített 3-x szobás lakások aránya az időszak végi lakásállományból, a személygépkocsik kor szerint súlyozott ezer lakosra jutó száma, a vándorlási különbözet - időszak közepi ezer fő népességre jutó évi átlag, halálozási ráta - az ezer lakosra jutó halálozások száma, az egy állandó lakosra jutó szja-alapot képező jövedelem, az urbanitás/ruralitás indexe (az adott kistérség népességének hány %-a él 120 fő/km2-nél nagyobb népsűrűségű településen), a népsűrűség alakulása. • Szociális mutatók: fiatalodási index - a 15 évesnél fiatalabbak a 60-x népesség százalékában, a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya, a 18-x éves, legalább középiskolai érettségivel rendelkezők aránya, az önkormányzatok által rendszeres szociális segélyben részesítettek évi átlagos száma ezer lakosra, a rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesítettek aránya a 0-24 éves népességből.

44

• Foglalkoztatási mutatók: nyilvántartott álláskeresők aránya a munkaképes korú népességből, a tartósan - legalább 12 hónapja folyamatosan - nyilvántartott álláskeresők aránya a munkaképes népességből, aktivitási ráta16. KENGYEL (2008:15-53) a tagországokon belüli regionális fejlesztési különbségek meghatározó tényezőit a következőkben foglalja össze: • Fizikai infrastruktúra, amelyben szerepet kap a közlekedési infrastruktúra illetve a kommunikációs hálózatok, mint a távközlés, telefon, internet – melyet a regionális szükségletek szerint kell vizsgálni, így a cél nem egyszerűen az ellátottságbeli egyenlőség elérése. • Emberi erőforrások – munkaerőpiaci trendek, oktatás és képzés. • Kutatás – fejlesztés és innovációs képesség, amelyhez hozzákapcsolódnak az innováció szigetei – laboratóriumok és vállalkozások nagyfokú koncentrációja, illetve a különbségeket meghatározó strukturális tényezők. A kevésbé fejlett régiókban az új technológiák elterjedése a termelésben nemcsak a technológiák hozzáférésén és minőségén múlik, hanem elsősorban az üzleti környezeten; ezen régiókban a KKV-k nem tudnak megfelelő keresletet támasztani a K+F eredményeivel szemben. • Működő tőke és a régiók – A hangsúly az egyszerű fogyasztási javak exportorientált termeléséről fokozatosan áttevődött a magasabb technológiai szintet igénylő (elektronikai, szerszámgépipari, személygépkocsi-gyártó) ágazatok felé. A gazdasági fejlettség és a hatékonyság szempontjából az egyes régiók közötti hasonlóságok és különbségek sokkal nagyobbak, mint az egyes országok közötti eltérések, s az ország, ahol a régió fekszik, másodlagossá válik. Fontos szerepet kapnak a beruházások térbeli alakulása, valamint a magánberuházók telephely – választási szempontjai; egy olyan térség alakult ki Európában, amely a legkedveltebb beruházási célponttá vált. Ebben az övezetben

koncentrálódik

az

európai

kutatás–fejlesztési

kapacitás,

a

magas

feldolgozottságú termékek előállítása, itt találhatóak a kontinens vezető vállalatai. A banánt alkotó régiók jellemzője, hogy kiemelkedő az infrastrukturális háttér, a telekommunikáció fejlett és magasan képzett a munkaerő. A telephelyválasztást meghatározó tényezők között meghatározó a közelség a piachoz és a fogyasztókhoz, a telekommunikáció fejlettsége, a nemzetközi és helyi közlekedési összeköttetés, a munkaerő költsége és képzettsége, a kormányzat által kialakított üzleti klíma, adópolitika és egyéb pénzügyi ösztönzők, a városon belüli közlekedés, az irodabérleti lehetőségek és azok díja, az idegen nyelv ismerete, a levegőszennyezéstől való

16

3. számú melléklet a 67/2007. (VI. 28.) OGY határozathoz

45

mentesség és az alkalmazottak életminősége. A külföldi működőtőke beruházások a regionális egyenlőtlenségek növekedéséhez járulhatnak hozzá. A magánberuházások vonzásához szükséges a megfelelő infrastrukturális háttér megteremtése, de kedvezőpiaci kilátások és kiszámítható gazdasági- gazdaságpolitikai környezet nélkül ez nem elegendő. • A periferikus fekvés, amely gyakran szolgál magyarázatként arra, hogy miért maradnak le az egyes régiók, miért nem tudnak felzárkózni a központi elhelyezkedésű régiók fejlettségi szintjéhez. Az egy főre jutó GDP jellemzően alacsonyabb a határmenti régiók esetében, mint az adott tagország többi régiójában. A periferikus régiókban a közlekedési infrastruktúra fejlesztésére fordítandó beruházások gazdaságossága nem éri el az elvárható szintet, ezért is lassú a bekapcsolódás feltételeinek megteremtése. Lengyel (LENGYEL 2000) a regionális versenyképességet három, egymással kapcsolatban álló közgazdaságtani kategóriára vezeti vissza: a régióban keletkező jövedelmekre, a munkatermelékenységre és a foglalkoztatottsági rátára. Ennek megfelelően a regionális versenyképesség

legfontosabb

mutatói

a gazdasági

kibocsátás

(GDP/fő),

a munkatermelékenység, foglalkoztatási ráta és ezzel összefüggésben a munkanélküliségi ráta. Rámutat arra is, hogy milyen jellemzőknek, tényezőknek tudható be az egyes régiók versenyképessége, milyen tényezőket, mint eszközöket kellene erősíteni, fejleszteni a versenyképesség javítására a területfejlesztési politika és területi programozás során. A regionális versenyképességet befolyásoló tényezőket két csoportba sorolja aszerint, hogy közvetlenül vagy közvetve fejtik ki hatásukat. Kiemelkedő fontosságúak azok a tényezők, amelyek

a

gazdasági

teljesítményekre,

a

jövedelmezőségre,

valamint

a

munkatermelékenységre és a foglalkoztatottsági rátára közvetlenül, általában rövid időtávon belül hatnak. Lényegesek azok a társadalmi, gazdasági, környezeti, kulturális stb. folyamatok és paraméterek is, amelyek a versenyképességre közvetett módon, hosszabb időtávon hatnak, de szintén befolyásolják a régió tartós gazdasági teljesítményét. Egy régió versenyképességét meghatározó jellemzők és tényezők három egymásra épülő szintjét különíti el: az alapkategóriák: jövedelem, munkatermelékenység és foglalkoztatottság. Az alaptényezők: az alapkategóriákat közvetlenül meghatározó tényezők, melyek fejlesztése hozzájárulhat a gazdasági fejlődéshez, a régiók versenyképességének növeléséhez. A sikeresség faktorai: az alapkategóriákat és alaptényezőket közvetetten befolyásoló tényezők, amelyek hosszabb időtávon módosulnak (LENGYEL 2003). A versenyképességet meghatározó jellemzőket, a regionális versenyképesség piramismodelljének alapját a hosszú távú sikerességhez elengedhetetlen társadalmi és gazdasági faktorok alkotják, a piramis középső részén az alaptényezők találhatók; erre épülnek a versenyképesség definíciójában szereplő kategóriák, 46

míg a piramis tetején a végső cél, a régió lakosságának életszínvonala, életminősége található LENGYEL (2000).

2. ábra: A régiók, térségek és városok versenyképességének piramismodellje

Forrás: LENGYEL I. (2000) A regionális versenyképességről. Közgazdasági Szemle, 12., 979. o

A Forfás- versenyképességi piramis 3 szintet különít el: • Alsó szint – politika inputok: üzleti környezet, fizikai infrastruktúra, tudás infrastruktúra. • Középső szint – lényegi feltételek: üzleti teljesítmény, termelékenység, árak és költségek, munkakínálat. • Legfelső szint – eredmény: fenntartható növekedés. (LENGYEL 2010) HORVÁTH (2006) és szerzőtársai a gazdasági tér versenyképességének elemei között kiemelten vizsgálták az ipar, az agrárágazat, az infrastruktúra, a városhálózat, a regionális innovációs

potenciál,

a környezeti

elemek,

a területi

közigazgatás

és

a helyi

gazdaságfejlesztési gyakorlatok szerepét. Az Európai Bizottság gazdasági és szociális kohézió 47

erősítésének modelljében a rövid távú fejlődési tényezők között az emberi erőforrások támogatása, a termelőstruktúrák, valamint a fizikai infrastruktúra szerepelnek, melyek eredményeképpen lehet szó endogén és exogén fejlődésről, amelyek meghatározzák a hosszú távú fejlődési tényezőket, ahol a csökkenő munkanélküliség, növekvő jövedelem, jobb életkörülmények kapnak kiemelt szerepet, és ezen területek fejlesztése elvezet a gazdasági és szociális kohézióhoz. Az emberi erőforrások támogatásának hatásaként új képzettségek és képességek, ezáltal javuló alkalmazkodási lehetőség, javuló alkalmazkodás, növekvő termelékenység, csökkenő munkanélküliség és javuló versenyelőnyök alakulhatnak ki. A termelőstruktúrák

támogatásának

hatásaként

megfigyelhető

a kapacitások

bővítése,

termelékenységet növelő beruházások, befektetés az immateriális javakba, indirekt támogatás – termelési költségek csökkentése, javuló termelékenység, megerősödött gazdasági környezet – látható és láthatatlan versenyelőnyök – fokozódó versenyelőnyök. A fizikai infrastruktúra támogatásának hatásaként jelentkeznek a csökkenő termelési költségek, kedvező termelési feltételek, megerősödött gazdasági környezet – fokozódó versenyelőnyök, valamint a jobb életkörülmények. A hatások hosszú távú érvényesüléseképpen a fokozódó versenyelőnyök, jobb életkörülmények – nagyobb vonzerőt jelentenek, több beáramló tőke, több beáramló és kevesebb kiáramló munkaerővel, aminek eredménye az exogén fejlődés hatására megújuló versenyképesség (EC 1995). TOMKA (2011:204-2012) a gazdasági növekedés, a fogyasztás és az életminőség nemzetközi összehasonlítása során kiemelten vizsgálja a GDP és az azokat kiváltani szándékozó mutatók körét, a gazdasági növekedés tényezői között pedig kiemeli a technológiai fejlődés, a tőkefelhalmozás, a munkaerő képzettsége, a strukturális változások, méretgazdaságosság, a gazdaságok közötti kapcsolatok, természeti erőforrások, valamint az intézmények szerepét. SZALMA, SZÉL (2011) az állami kapacitás regionális szintű mérését indikátorukkal úgy vizsgálják, hogy lehetővé teszik a fejlettség több dimenziós megközelítését és az egyes régiók közötti változások nyomon követését. A mérésnél négy dimenziót határoztak meg: • Emberi erőforrás: Ki- és bevándorlási egyenleg, a felsőfokú alap- és mesterképzésben részt vevő nappali tagozaton tanulók száma, a fizikai és szellemi munkát végzők aránya, a szolgáltatásban/ iparban/ mezőgazdaságban dolgozók aránya és a fertilitási ráta. • Gazdasági erőforrás: átlagos nettó kereset, a munkanélküliek aránya, GDP hozzájárulás, az aktív lakosság aránya, a vállalkozások száma. • Infrastruktúra: Bölcsődéhez való hozzáférés, a működő kórházi ágyak tízezer lakosra jutó száma, az egy km ivóvízvezeték–hálózatra jutó szennyvízcsatorna–hálózat hossza, internet használat. • Kultúra: kiállítások száma, nonprofit szervezetek száma, a színházlátogatások száma. 48

A fent bemutatott megközelítések, az állami kapacitás mérésérére kidolgozott elméletek között természetesen számos hasonló elemet találunk; SCHWARTZ (2003) például az emberi erőforrásokat (a felsőoktatásban végzett hallgatók száma), a fiskális erőt (az egy főre eső jövedelem) és a kihatás – választási készséget (TV és rádió lefedettség) emeli ki. Véleményem szerint - ahogy arra már utaltam - a gazdasági – társadalmi folyamatokat bemutató indikátorok adják az alapját a folyamatok értékelésének, hiszen a tendenciák ismerete lehetővé teszi a döntéshozók számára a stratégiaalkotást, előmozdíthatja a beavatkozást, és visszacsatolásként szolgálhat a már elvégzett feladatokról. Ezáltal a fejlesztések, a kohéziós pénzek felhasználásának fő dimenziói a gazdasági, társadalmi és területi jellemzők, ennélfogva a regionális gazdaság elemzésével foglalkozó fejezetben a következő dimenziók mentén vizsgálódtam: demográfiai folyamatok, nevelés – oktatás, egészségügy, szociális helyzet, foglalkoztatottság, munkanélküliség és munkajövedelmek, gazdasági helyzet, gazdasági aktivitás; kutatás–fejlesztés, turizmus, infrastrukturális jellemzők – közműellátottság és közlekedés. Ennek figyelembevételével végzem el a régiók társadalmi – gazdasági elemzését a dolgozat 3. fejezetében.

2.3 A konvergencia elméletek és a konvergencia mérése A konvergencia megvalósulása, a regionális politika kritikái, lehetőségei és eredményei az EU-ban

A dolgozat egyik alapkérdése a mennyiségi felzárkózás, ennélfogva vizsgálni szükséges, hogy a felzárkózás kérdéskörében milyen elméleti magyarázatok születtek, s hogy ezen elméletek megvalósultak–e vajon, vagy sem, illetve melyik mutatkozik igaznak napjainkban is. Az elmúlt évtizedben, elsősorban a globalizációs folyamatok következtében a gazdaság és társadalom térbeli működése megváltozott, amely kapcsán átalakultak a régiók, térségek gazdasági fejlődésével és növekedésével, a gazdaságfejlesztéssel és a területi politikával kapcsolatos korábbi álláspontok is. A regionális gazdasági növekedést magyarázó közgazdasági irányzatok megújulása a globalizáció felerősödésének egyik következménye (CAPELLO – NIJKAMP 2009). A konvergencia fogalma a regionális tudományban kiemelkedő szerepet kap, mivel az Európai Unió egyik célja a régiók közti fejlettségi különbségek csökkentése, az egyes régiók átlaghoz való felzárkózása.

A konvergencia

azonban nem alakul ki önmagától így alapvető kérdés, hogy a kohéziós politika be tud-e és ha igen, milyen mértékben tud beavatkozni a régiók fejlődésébe. Az EU regionális politikája 49

mellett szól, hogy a gazdasági integrációból eredő előnyök elosztásához aktív eszközökre van szükség (KENGYEL 2004). A konvergencia szó általános jelentése alatt a Magyar Nagylexikonban (2000) a következő meghatározást találjuk: „áramlások, információk, gondolatfolyamok összetartása, egymáshoz közeledése, egy helyre érkezése; egy kitüntetett hely (pl. térbeli pont) felé mozgás vagy annak hajlama”. A

konvergenciának,

mint

fogalomnak

számos

megközelítésével

találkozunk

a

szakirodalomban, de mielőtt erre kitérnék, érdemes különbséget tenni a nominális és a reálkonvergencia fogalma között. Ahogy arra már a bevezetőben is kitértem, a nominális konvergencia a gazdasági és monetáris unióval, az ebben való részvétel, tagság kapcsán merül fel, nominális mutatók, köztük például az ár, vagy kamatszint közeledését jelenti; a reálkonvergencia a reálgazdaság változóit alapul véve – például az egy főre jutó GDP, a reálbérszint vagy a termelékenység -, egy ország, régió lakosainak életminőségének, jólétének közeledését vizsgálja a fejlettebb országok, régiók átlagához viszonyítva (SZÖRFI 2004). Közgazdasági

elmélettörténeti

szempontból

a

konvergencia-elméletek

a

növekedéselméletekhez kapcsolódnak; a neoklasszikus és az endogén növekedés-elméletek eltérően vizsgálják és magyarázzak az egyenlőtlenségeket, illetve azok alakulását; a nyolcvanas évektől az endogén növekedéselméletek alapján a nemzeti gazdaságpolitikák és az országspecifikus jellemzők döntően befolyásolják egy ország gazdasági felzárkózását. A neoklasszikus Solow-modellt (SOLOW 1956) használják fel általában a konvergencia elméleti vizsgálatánál. Ebben a modellben folytonos függvénnyel ábrázolják, hogy egyetlen termék előállításához mennyi tőkét és munkát használnak fel. Mindkét termelési tényező monoton növekvő konkáv függvényt rajzol ki. A modell szerint a kibocsátást mind fogyasztásra, mind beruházásra felhasználják, így a tőkeállomány bővülésének folytonossága teljes mértékben biztosítva van. A béta konvergencia egy dinamikus módszer, már a felzárkózás, növekedés ütemét és sebességét is vizsgálja. E szerint a megközelítés szerint akkor lehet konvergenciáról szó, ha a fejletlenebbek növekedési üteme nagyobb a fejlettebbeknél. A szakirodalom különbséget tesz az abszolút és feltételes ß-konvergencia, valamint a klubkonvergencia között – ez attól függ, hogy a ß értékre milyen tényezők gyakorolnak hatást: • Abszolút ß konvergencia - (ß 0-1 közti értéket vesz fel): a jövedelmi szint és a strukturális hasonlóság nem előfeltétel; egy változó valamennyi értéke egy egyensúlyi értékhez közelít, így egy változó kiinduló állapotának egy főre jutó adatai és a változó növekedési üteme közötti korrelációt mutat (FORMAN 2000). 50

• Feltételes ß konvergencia - (ß 0-1 közti értéket vesz fel): a jövedelmi szint hasonlósága nem előfeltétel, csak strukturális különbségek esetén; számol a régiók között fennálló gazdasági, társadalmi, természeti és tényezőbeli különbségekkel (BARRO-SALA-I-MARTIN 1992) és valamennyi régió a saját egyensúlyi értékéhez és nem egy közös egyensúly felé közelít. • Klubkonvergencia - (ß 0-1 közti értéket vesz fel): csak a jövedelmi szintek és a strukturális hasonlóság esetén (FISCHER-STIRBÖCK 2004) A feltételes konvergencia szerint minden országnak, régiónak megvan a saját egyéni hosszú távú egyensúlya. Azaz a különböző gazdasági fejlettségű országok, térségek nem egymáshoz konvergálnak, hanem mindenki kijelöl egy saját szintet és azt igyekszik elérni (MANKIWROMER-WEIL 1992). Az országok konvergáló üteme fordítottan arányos a végállapottól való távolsággal, vagyis eleinte nagy léptekben tudnak haladni, később csupán apró kiegészítésekkel kell élniük. Itt is fontos szerepet kap az adott ország gazdasági, társadalmi, természeti adottsága. Ezen nézőpont alapján ahhoz, hogy a világon két hasonló gazdasági vonásokkal rendelkező ország egyforma legyen, ahhoz minden paraméterükben meg kell, hogy egyezzenek. Így az alapkérdés úgy fogalmazható meg, hogy az eltérő fejlettségű országok hosszú távú egyensúlyi állapota milyen mértékben és milyen gyorsan közeledik egymáshoz, illetve szó eshet-e egyáltalán közeledésről. A szegényebb országok fejlődési, növekedési üteme nagyobb a gazdagabb országokénál, melynek több oka van: egyrészt a lemaradásból származó előny, ami azt jelenti, hogy a szegényebb országoknak „csak” át kell venni különféle eszközöket, technikákat, amelyekkel előmozdítják a felzárkózást. Másrészt a technológiai transzfert felhasználva szegény országok mentesülnek számos költség és kockázat terhétől azzal, hogy lemásolják a technológiákat, intézményi és gazdasági struktúrákat. Mindenképpen meg kell említeni a természeti és társadalmi adottságokat - minél kedvezőbbek ezek az adottságok annál gyorsabb a felzárkózás. A Solow-modellben érvényesül mind a feltételes, mind a béta konvergencia. A feltételes azért, mert egy állandó népességnövekedési ütem mellett meghatároz egy hosszú távú egyensúlyi értéket (egy főre jutó tőkeállományban mérve), amihez konvergál az ország; ha ebben változás következik be, akkor megváltozik a hosszú távú egyensúlyi pont térben való elhelyezkedése, sőt változhat minősége és mennyisége is. A béta konvergencia azért érvényesül, mert kimutatja, hogy a felzárkózás sebessége fordítottan arányos az egyensúlytól való távolsággal.

51

Az abszolút konvergencia hipotézis (WILLIAMSON 1996) követői azt állítják, hogy a fejlődésben lévő országok képesek lesznek felzárkózni a gazdaságilag fejlettebbekhez, s ez csupán csak idő és egy megfelelő aktív gazdaságpolitika kérdése. A szigma konvergencia a fenti hipotézist egy alesetként veszi számon és az országok bizonyos csoportját vagy egy adott régiót és a fejlettségi mutatók szóródását veszi vizsgálat alá, (SALA-I-MARTIN 1996). A fejlettségi mutató az ország vagy térség logaritmizált egy főre jutó nemzeti jövedelme. Az eljárás az egy-egy időpontban érvényes fejlettségi különbségeket hasonlítja össze, hogy kisebbek vagy nagyobbak-e két időpontban a fejlettségi különbségek. Konvergenciáról akkor van szó, ha a szórás időben csökkenő tendenciát mutat. A béta konvergencia elengedhetetlen, de nem elégséges feltétele a szigma konvergenciának. A növekedéselméletek konvergencia-hipotézise alapján az alacsonyabb jövedelmű és tőkeellátottságú, nyitott gazdaságú országokban magasabb a tőkemegtérülés rátája, így jobb tőkevonzó képességgel rendelkeznek a külföldi tőke vonatkozásában, mivel a termelési tényezők a magasabb megtérülést ígérő térségekbe áramlanak. (OTTAVIANO-THISSE 2003). Az endogén növekedéselméleti modell figyelembe veszi a humán tőke termelésben betöltött szerepét, az inputok közötti helyettesíthetőség mértékét, gazdaság technológiájának szintjét, valamint

az

ország,

térség,

megtakarítási

hajlandóságát.

Ezen

elmélet

szerint

megkérdőjelezhető, hogy minden országnak van hosszú távú egyensúlyi pontja, egyenese, s az hogy mind ország eltérő sebességgel fejlődik. ROMER (1990) növekedéselméletében kiemelt szerepet kap a tudás létrehozása, amely a tőke meghatározó formája, és a gazdasági növekedés elsősorban ennek mértékétől függ; a technológiai változások az új technológiákba és emberi erőforrásokba történő befektetések eredményeképpen következnek be. Az intertemporális fogyasztási döntéseken alapuló modellek (Ramsey-modell) a gazdasági szereplők viselkedését és annak a konvergenciával való összefüggését vizsgálják, a szereplő időpreferenciáját, ami egyenes arányosságot mutat a konvergencia ütemével; amennyiben egy ország fogyasztói azonnal felhasználják a megtermelt javakat, az lassítja a felzárkózást. Ha a fogyasztók visszaforgatják a termelésbe a kész jószágokat, akkor a felzárkózási folyamat gyorsabb lehet. Tehát itt a béta konvergencia nem feltétlenül igaz, hiszen a nagyobb mértékű jelenbeli fogyasztás alacsonyabb szintű hosszú távú egyensúlyi egyenest eredményez.17 A kis nyitott gazdaságok modellje arra hívja fel a figyelmet, hogy amikor a hazai termelés és a kiadás szintje hosszú távon eltér, akkor általában az eladósodás rövid távú gazdasági

17

The Ramsey model, http://www.econ.ku.dk/okocg/MAT-OEK/Mak%C3%98k2/Mak%C3%98k22011/Lectures%20and%20lecture%20notes/Ch10-2011-1.pdf és Neoclassical Growth Theory – The Ramsey– Cass– Koopmans Model, http://www.nek.lu.se/NEKPHA/NEKM48/Kompendium_vt10.pdf

52

élénkítő hatására hagyatkoznak; azaz a külföldi tőke segítségével meghatároznak egy hosszú távú egyensúlyi szintet, de ennek veszélyével nem számolnak, vagyis hogy a pénz- és árutőke gyors mobilitású. A kis ország tőkeállománya egy gazdagabb ország tulajdonába kerül, tehát könnyű eladósodni. Ezekben a kis országokban nincs kötött termelési szerkezet, azaz egyszer csökken, máskor nő a tőke és a munka határterméke. A szegénységi csapda modellje a legszegényebb országokra vonatkozik, W.A. LEWIS (1954) nevéhez fűződik. A szegénységi csapda esetén a gazdaságban uralkodó erők nem engedik elmozdulni egy alacsony szintű egy főre jutó kibocsátási szinttől. Az országok megrekednek egy adott szinten, vagy még alacsonyabb felé konvergálnak. Ezen térségek minden tekintetben rossz helyzetben vannak, az összes gazdasági paraméterük alacsony szinten áll, s szinte vonzza őket a még alacsonyabb szint; Lewis modelljében rámutat, hogy egyetlen nagy impulzus elég lenne egy nyomorban lévő országnak ahhoz, hogy kilábaljon a válságból. A Konvergencia Klubok modelljének megalkotása Danny T. QUAH (1993) nevéhez fűződik. Szerinte az országok nem maguknak állítják fel a hosszú távú egyensúlyi egyenest, hanem adott számukra egy alacsonyabb és egy magasabb egyensúlyi helyzet és mindegyik ezek valamelyikéhez tart. A közepes fejlettségű országok száma folyamatosan csökken. Amikor az országok végleg konvergálni fognak, a világ gazdaságilag két táborra fog szakadni, tehát két klub van kialakulóban, s előfordulhat, hogy ezek között egy végleges áthidalhatatlan távolság fog kialakulni. Rámutat, hogy megfigyelhető az úgynevezett „twin-peaks”-jelenség (QUAH, 1996a és 1996b), aminek az oka, hogy a fejlődő országokra hasonló konvergencia-folyamatok jellemzőek, ami azonban jelentősen eltér a fejlett országok dinamikájától. A konvergencia empirikus vizsgálói közül KUZNETS (1955) rámutat, hogy a fejlődés korai szakaszában a gazdasági növekedés alapja a tőkeberuházás, az egyenlőtlenség ösztönzi a növekedést, mivel a forrásokat a legtöbbet megtakarító és beruházó gazdasági szereplők között osztja el. Az intézményi közgazdaságtan a tágabb intézményi környezet hatását vizsgálja, amely WILLIAMSON (2000) szerint négy szintet jelent: a legfelső a társadalmi beágyazottság, amely magába foglalja a szokásokat, normákat és informális intézményeket. A következő szint az intézményi környezet, amely a jogrendszer, a tulajdonjogok és az alkotmány szintje. A harmadik szint az irányítási struktúrák, azaz a piac szintje, míg az utolsó szinten az áll, hogyan osszuk el a rendelkezésre álló erőforrásokat megfelelő hatékonysággal. ACEMOGLU és szerzőtársai (2005) kihangsúlyozzák, hogy az intézmények nem vehetők exogén adottságnak, mert azok a növekedés okát jelentik. Az új gazdaságföldrajz követői szerint a gazdasági tevékenységek térbeli koncentrálódása a fejlődés eredménye, melynek mértéke időben és térben változó és maga után vonhatja a 53

jövedelmek és a gazdasági erőforrások térbeli átrendeződését is. A közpolitikai beavatkozások nélkül a fejletlenebb régiók elmaradottsága időben akár növekedhet, mivel a fejlettebb térségek elvonják az erőforrásokat, ami tovább nehezíti a fejletlenebb térségek helyzetét és növeli a társadalmi problémák előfordulását. Egy válságos időszakban eredményes lehet a regionális politika, de a rövid és hosszú távú hatások eltérhetnek az eredetileg kitűzött céloktól, így előfordulhat, hogy a regionális politikának egyszerre kellene a regionális és az országok közti egyenlőtlenségeket mérsékelnie, s növelnie a gazdasági hatékonyságot (MARTIN 1999, 2000). A trade-off elmélet szerint a nemzetgazdasági és a regionális konvergencia közt, váltómozgás van; ha egy elmaradott nemzetgazdaság konvergál a nemzetközi átlaghoz, akkor a nemzetgazdaságon belül a régiók között divergencia – vagy lassuló konvergencia – alakul ki, azaz a fejlett régiók gyorsabban, a fejletlenek pedig lassabban fognak növekedni (KERTÉSZ 2004). Az országokon belüli regionális divergenciát elsősorban a fővárosokat magukban foglaló térségek átlagot felülmúló gazdasági növekedése okozta. A társadalmi tőke elmélete jelentősen eltér az eddig bemutatott elméletektől. PUTNAM és szerzőtársai (2003) munkája tekinthető az elmélet alapművének, amely szerint az olasz régiók jövedelemkülönbségei a jó és a rossz társadalmi tőkére vezethetők vissza, ahol a jó társadalmi tőke alapja a bizalom. A Strukturális és Kohéziós Politikai Igazgatóság égisze alatt megjelent tanulmány (BRADLEY, UNTIEDT, ZALESKI 2009) a strukturális és kohéziós politikák gazdasági megtérülését elemezve rámutat, hogy a kedvezményezett országokban a gazdasági haszon mind a végrehajtás időszakában, mind pedig hosszú távon pozitív. A donor tagállamokban (azokban a tagállamokban, akik a közös költségvetés nettó befizetői, olyan értelemben, hogy figyelembe veszik a közös agrárpolitika keretében kapott összeget is) a kereskedelem bővüléséből származó haszon azonban nem minden esetben elégséges arra, hogy a kohéziós kiadások többletköltségének fedezésére szolgáló magasabb adóterheket ellensúlyozza, bár ezen negatív hatások kismértékűek. Azonban egyre több kritikai hangvételű tanulmány is született, melyek szerint a strukturális politika inkább tekinthető jövedelemelosztási politikának, mint fejlesztéspolitikának, illetve rámutatnak a konvergencia elmaradására, a kohéziós politika hatástalanságára, a fejlesztéspolitika eredménytelenségére, arra, hogy az integráció ellenére a különbségek nem mutatnak csökkenést. (BACHTLER 2008, RODRIGES-POSE – FRATESI 2002, 2003, MARTIN 1999, PUGA 2002, HURTS ET AL 2000, BOLDRIN–CANOVA 2001, RODRIGES-POSE 2000). 54

Fratesi és Rodríges-Pose azt is bemutatták, hogy azoknak a régióknak a többsége, ahol a GDP kisebb, mint az EU átlag 75 %-a, a 1989-es strukturális reformokat követően sem tudott felzárkózni. A sikertelenség oka szerintük az EU nem megfelelő, kiegyensúlyozatlan támogatási politikája, amely a források nagy részét a fizikai infrastruktúra és a környezetvédelem beruházásaira irányozta (RODRÍGES-POSE - FRATESI 2002). A regionális konvergencia hiányát sokan az európai regionális politika elhibázott voltával hozták összefüggésbe, mások viszont azzal érveltek, hogy a gazdasági integráció mélyülése a fejlettségi különbségek sokkal jelentősebb növekedését eredményezte volna a regionális fejlesztéspolitika beavatkozásainak elmaradása esetén (GARDINER - MARTIN -TYLER 2004).

A bemutatott elméletek nagy száma is jelzi, hogy egyik sem tudta, tudja abszolút érvénnyel megragadni a lényeget – ez esetben ugyanis a többi elméletre már nem lenne szükség –, másik oldalról pedig értelemszerűen a változó gazdasági, társadalmi feltételek új eszközöket igényelnek; viszont mindegyik tartalmaz az adott döntésnek használó és felhasználható elemeket.

2.4 A kohéziós politika hatása, a támogatások szerepe a felzárkózásban, mérési modellek

A kohéziós politika egyes országokban igen jelentős beruházásokat jelent, van, ahol a beruházások akár a GDP 4%-át is kitehetik. Az elért hatások és eredmények felmérése a kohéziós politika sikeres működésének elengedhetetlen feltétele, továbbá segítheti a gyakorlatban bevált módszerek terjesztését, a projektek, programok tökéletesítését is. A tagállamok és az Európai Bizottság a programok hatását értékelések útján mérik fel. A Bizottság kohéziós jelentésekben teszi közzé a régiók fejlődéséről és a politika hatásáról szóló beszámolóit, évente pedig helyzetjelentést adnak ki a gazdasági és társadalmi kohézióról. Azonban a támogatások konkrét gazdasági hatásának vizsgálata számos elméleti és módszertani nehézségbe ütközik, ennek ellenére mégis szükséges a számszerűsítés arra vonatkozóan, hogy mennyiben tulajdonítható a kohéziós politikának a fejlődés, hogyan lehet mérni a kohéziós politika hatását úgy, hogy a tanulságokat a jövőben is hasznosítani lehessen. Az egyes politikák értékelését makromegközelítésben felülről lefelé (top down), vagy mikromegközelítésben alulról felfelé (bottom up) közelíthető meg (BRADLEY 2006). A makromegközelítésben alacsony a tagoltság szintje, aggregált jellegű és a teljes gazdaságra vonatkozik, a makroökonómiai elméletekre támaszkodik és az externáliák explicite 55

modellezettek; ezzel szemben a mikromegközelítésben a tagoltság szintje magas, megítélésekre és költség-haszon elemzésekre támaszkodik, az externáliákat korlátozottan vagy egyáltalán nem veszik figyelembe. RECHNITZER és LADOS (2004:267) az értékelés módszereit a következőképpen foglalja össze: • Szociológiai jellegű módszerek: SWOT analízis, dokumentumelemzés, személyi interjú, fókuszcsoport, esettanulmány, személyes megfigyelés, szakértő panel, kérdőíves felmérés, delphi módszer és összehasonlítás. • Parametizáló, egzakt módszerek: földrajzi információs rendszer, költség-haszon elemzés, shift – share elemzés, regresszióelemzés, faktorelemzés, input–output modell és ökonometriai modell. Az Európai Unióban többek között a HERMIN, QUEST, Pereira, REMI, és a Beutel modelleket használják a strukturális támogatások hatásának mérésére, a leggyakrabban a QUEST és a HERMIN modelleket, melyeket részletesebben is ismertetek az alábbiakban. A REMI makromodellt a REMI Rt. fejlesztette ki a regionális és helyi fejlesztések értékelésére (TREYZ-TREYZ 2003). Összefoglalja a dinamikus input – output modell jellemzőit, (részletes ipari aggregátumokkal), valamint figyelembe veszi a lehetséges tovagyűrűző hatásokat is (például egy szállítási költségeket magába foglaló mátrix figyelembe veszi a strukturális alapok szállítmányozási infrastruktúrába történő befektetések hatásait, úgy, mint a szállítási idő-és költség csökkenés, mely egyúttal hatással van más régiókra is). A Pereira által a kilencvenes évek elején kifejlesztett (PEREIRA 1997, PEREIRA-GASPAR 1999) általános egyensúlyi modell egy intertemporális endogén növekedési modell, amely az alapok befektetéseit a termelési tényezők termelékenységének növekedésével hozza összefüggésbe. A Beutel által kifejlesztett (1993, 1995, 2003) input-output modellnek két fontos tulajdonsága van, mely a többitől megkülönbözteti. Az első az input-output modell jellegétől függ – mely az iparra irányuló strukturális intervenciókra alkalmazható –, mert a gazdaság termelési ágazatainak részletes felosztását teszi lehetővé. A 25 ágazatot tartalmazó input-output táblát alkalmazva lehetséges a különböző ágazatok hatásait vizsgálni és a gazdaság felépítésére kifejtett direkt és indirekt hatásokat megállapítani. A második jellemző a különböző gazdaságokra – az Eurostat-tal közösen – felállított harmonizált input-output táblákhoz kötődik. A modellnek statikus és dinamikus verziója is van, mely lehetővé teszi, hogy később is vizsgálhassák az alapok hosszútávú hatásait. A modell feltételezi, hogy ha a végső kereslet a strukturális alapok kiadásai következtében növekszik, a beruházás is növekszik, a beruházás növekedése a fogyasztás és az export növekedéséhez köthető. A modell lehetővé teszi az 56

alapok kiadásai és a beruházások közötti kölcsönhatás megértését annak érdekében, hogy iparági szinten számszerűsíthető legyen a bruttó állótőkére kifejtett direkt és indirekt hatás. Az Európai Bizottság makrogazdasági modellje a QUEST modell, amely a keresleti oldalon alapvetően neokeynesiánus, a kínálati oldalon neoklasszikus alapú, kevesebb ágazati részlettel és nagyobb földrajzi területi alkalmazhatósággal. A QUEST II. verzióját több ország gazdasági ciklusának és növekedésének mérésére fejlesztették ki, az EU tagállamainak a világ más országaival kapcsolatos interakcióit elemzi (EC 2000). A modellben a makroökonómiai szintű stock és flow változók közötti kapcsolatban a fizikai tőke, a nettó külföldi eszközállomány, a pénzmennyiség és az államadósság endogén módon meghatározottak, a jóléti hatások befolyásolják a megtakarításokat, továbbá a háztartások, a vállalatok és az állam beruházással és fogyasztással kapcsolatos döntéseit. A modell kínálati oldala lehetővé teszi az infrastrukturális és emberi erőforrásba történt beruházások hatásának modellezését. Endogén módon van meghatározva reálkamatláb, a reálárfolyam, amely lehetőséget ad arra is, hogy a strukturális alapokkal kapcsolatos közkiadások kiszorítsák a magánszektor kiadásait, alacsonyabb összberuházást létrehozva ezzel a strukturális alapok támogatásai következtében (I’NT VELD 2007). A HERMIN modellt az EU támogatásával dolgozták ki a periferikus régióknak nyújtott támogatások hatásainak kimutatására. Kidolgozásának fő célja az volt, hogy egy egységes elemzési keretet alakítsanak ki, s ezáltal a támogatások hatásai az egyes országokban összehasonlíthatóak legyenek: a rövid távú, keresleti és a hosszú távú, kínálati hatások mérésére keynesiánus és neoklasszikus elemeket ötvöz, az endogén növekedés elméletére támaszkodik a strukturális alapok beruházásainak hosszú távú hatásának meghatározásakor. A HERMIN modell alapját a hagyományos keynesi mechanizmusok adják - a kiadások és a jövedelem újraelosztás összetevőinek kölcsönhatásai generálják a modell standard multiplikátor vonásait. A neoklasszikus vonásokat a kínálati oldal összetevőivel azonosítják, ugyanis a kibocsátást, különösen a termelő szektorban nem csak a kereslet határozza meg, hanem függ az ártól, a költségektől és a termelési tényezők versenyképességétől is (BRADLEY-FITZGERALD 1988, BRADLEY ET AL 2004). A modell képes a strukturális alapokat izoláltan, valamint az egységes piac és a gazdasági és monetáris unió kontextusában is modellezni (BRADLEY ET AL 2004). Tervezett és aktuális kiadási adatokkal dolgozik, és a fejletlenebb EU tagállamok és régiók korlátozott adatállományát is figyelembe tudja venni és a fontosabb hosszú távú hatást is tudja mérni, az egyszerűbb rövid távú hatás mellett (BRADLEY ET AL 2004). A strukturális alapok esetében hosszú távon a regionális infrastruktúra, a humánerőforrás, a magántőke állomány növelése a cél, amelyeken keresztül a strukturális alapok növelik a gazdaság kibocsátását, termelékenységét és versenyképességét; a 57

valódi hosszú távú előny azzal van összefüggésben, ahogyan az 1. célkitűzés alá tartozó gazdaságok reagálnak az országon belüli és az egységes piacból származó dinamikus lehetőségekre (BRADLEY 2000). A HERMIN modell lehetővé teszi a transznacionális és interregionális összehasonlításokat is. Az empirikus alkalmazásához három feltételnek kell megfelelnie: felbonthatónak kell lennie néhány meghatározó fontosságú szektorra azért, hogy kezelni tudja a fő ágazati változásokat; meg kell határoznia azokat a mechanizmusokat, amelyeken keresztül a támogatásokat fogadó nemzeti vagy regionális gazdaság kapcsolatban van a külvilággal és fel kell ismernie az esetleges ellentmondást az 1. célkitűzés alá tartozó, kevésbé fejlett országok aktuális helyzete és az új struktúra között, amely irányában fejlődnek. A modell az 1. célkitűzés alá tartozó területek jelentős strukturális vonásaira fókuszál, így a gazdasági nyitottság; a kereskedelmi és nem-kereskedelmi szektorok relatív mérete és jellemzői, fejlődésük, termelési technológiája és strukturális változásai; a béreket és az árat meghatározó mechanizmusok; a munkaerőpiac működése és rugalmassága, munkaerő vándorlás és ingázás; a közszféra és az államadósság szerepe, kapcsolat az állami és a magánszektor között a közpolitikákban. A HERMIN négy szektorból áll: termelés - főként kereskedelmi szektorból; piaci szolgáltatások - főként nem kereskedelmi szektorból; mezőgazdaság; és kormányzati - nem piaci szolgáltatásokból; a GDP számítását a kibocsátás alapján a HERMIN modell ezen négy szektorra osztja fel. A kiadások alapján a GDP komponensei közé tartozik a lakossági fogyasztás, a beruházás, az állami fogyasztás a nettó kereskedelmi egyenleg. A nemzeti jövedelem, amelyet a kibocsátás határoz meg, közszféra és magánszféra elemekre bontható a modell alapján. A modell összetevői közé tartozik a kínálati oldal, mely a kibocsátást, a tényező inputot, a béreket, az árakat és a produktivitást határozza meg; az abszorpciós oldal, ami a nemzeti számlák kiadási oldalát határozza meg, illetve a jövedelemelosztási oldal, ami a magán- és a közszektor bevételét határozza meg. Integrált egyenletrendszerek segítségével határozza meg a strukturális alapoknak az adott országra vagy régióra gyakorolt hatását, ehhez a nemzeti adatok idősorait használja fel (BRADLEY ET AL 2004). A strukturális alapok teljes hatásának elemzéséhez egyszerűsítéseket alkalmazva a modell három kategóriát különböztet meg: a beruházási kiadásokat a fizikai infrastruktúrába; a beruházási kiadásokat a humánerőforrásba; valamint a kiadásokat a közvetlen termelésre beruházási támogatás a magánszektorban. Ezeken belül három finanszírozási lehetőséggel számolnak: az EU transzferekkel a hazai közhatóságnak nyújtott támogatás formájában; a hazai közszféra társfinanszírozásával; és a hazai magánszféra társfinanszírozásával (EC 1997). Ez utóbbi a legproblematikusabb, ezért ettől el szoktak tekinteni az elemzésben, de 58

figyelembe veszik a strukturális alapok közszféra által finanszírozott beruházásainak magánszférára gyakorolt hatását (BRADLEY ET AL 1995, BRADLEY ET AL 2004). A strukturális alapok támogatásai vegyes, kínálati és keresleti hatásokon keresztül gyakorolnak befolyást az 1. célkitűzés alá tartozó gazdaságokra. A rövid távú, vagy keynesiánus hatások a kiadások növekedése és a strukturális alapokkal kapcsolatos jövedelempolitika eszközeinek eredményeképpen jönnek létre. A multiplikátor hatáson keresztül a hazai kiadások, a hazai kibocsátás és bevétel tovább növekednek, de a keresleti hatások átmenetiek. A közberuházásokból adódó tovagyűrűző hatások és externáliák nagy jelentőségűek az alapok hosszú távú eredménye szempontjából - a kedvező externáliák fokozzák, fokozhatják a befektetések, a képzések, kezdeményezések kereslet oldali hatását. Az output externális hatás a fejlett infrastruktúra és képzés kibocsátást fokozó szerepével van összefüggésben;

jelentheti

a termelési

tevékenységek

vonzását

külföldi

közvetlen

befektetéseken keresztül, vagy a hazai vállalatok nemzetközi piaci versenyképességének növelését.

A

tényezőtermelékenység

externália

a

megnövekedett

teljes

tényezőtermelékenységből adódik, és a fejlett infrastruktúrával, a humánerőforrás magasabb szintjével függ össze; mellékhatása, hogy az ipari és a piaci szolgáltatások termelékenyebbé válása ellenére a munkaerő-kereslet nem nő, így ez az externália kétélű folyamat lehet (BRADLEY 2000). A modell gyengesége, hogy értékelései függenek a választott externália rugalmassági értékétől: a rugalmasság növelése fokozza a strukturális alapok hatását, de a rugalmasságok pontos értéke nem ismert, ezért a strukturális alapok hatásának egy intervallumát kell figyelembe venni. Más kritika szerint a számítások pontatlanok és nem biztosítanak megfelelő rálátást az alapok aktuális hatására. A modell további gyengesége, hogy aránylag kevés szektorra bontja fel a gazdaságot, pedig ismerni kellene a támogatások további alszektorokra gyakorolt hatását is (BRADLEY ET AL 2004) és kevés figyelmet fordít a kutatásra, a technológiai fejlődésre és az innovációra. A következőkben a fent említett modellek alapján készült tanulmányok alapján foglalom össze a kapcsolódó kutatásokat, kiemelt hangsúlyt fektetve a magyar eredményekre. A Belső Politikák Főigazgatósága égisze alatt 2009-ben megjelent „ An analysis of the Added Value of European Structural Funding” címet viselő tanulmány célja az volt, hogy átfogó elemzést nyújtson a strukturális alapok és a kohéziós alap jellegéről, szerepéről és hatásáról. Az alapok regionális fejlődéshez való hozzájárulásának két fontos szempontját emeli ki: a strukturális és kohéziós alapokon keresztül finanszírozott beavatkozások fenntarthatósága, tehát a projekt vagy program életképessége a strukturális alap általi beavatkozás vége után, illetve a beavatkozások hozzáadott értéke, azaz a hozzáadott hasznok mennyisége, típusa és hatása a projektek európai támogatásának eredményeként elért termelési eredmények 59

tekintetében az eredetileg tervezett, valamint egyéb támogatási forrásokból szerzett hasznokon túlmenően. A tanulmány a strukturális alapok regionális fejlődéshez való hozzájárulásának hosszú távú áttekintésével foglalkozik, kiemelten a 2000 és 2006 közötti időszak tendenciáit elemzi. Rámutat arra, hogy a 2000 és 2006 közötti programok teljes hatása még nem érződik, mivel a kiadásokat még nem véglegesítették, és a 2007 és 2013 közötti programok ugyan elkezdődtek, de a 2000 és 2006 közötti programok utólagos értékelései még nem állnak rendelkezésre. A kutatás főbb megállapításai a következők: a 2007 és 2013 közötti programok a Lisszaboni Stratégia ajánlásaival összhangban kezdik elmozdítani a prioritásokat az innováció javára. Mindkét programozási időszakban jelentős forrásokat fordítottak a hozzáférhetőség előmozdításának érdekében végzendő beruházások finanszírozására; ez a prioritás rendelkezik a pénzeszközök legnagyobb részével (a források közel negyede) az új programozási időszakban. Az emberi erőforrások is lényeges szerepet kapnak, az összes forrás mintegy 20%-ával. A kis- és középvállalkozások támogatására szolgáló eszközök, mint például a fizikai tőkébe történő beruházások és vállalkozástámogató szolgáltatások jelentősen csökkentek az innovatívabb támogatási formák növelése javára. Az esélyegyenlőség kérdése a gyakorlatban az emberi erőforrásokkal foglalkozó szinte összes beavatkozás alkotóelemét képezi, így a csak és kizárólag erre a prioritásra szánt pénzeszközök csökkentek. A tanulmányban a következő régiókat, programokat választották a részletes esettanulmányok tárgyává: Umbria (Olaszország), Prága (Cseh Köztársaság), Galícia (Spanyolország), Yorkshire és Humber (Egyesült Királyság), déli és keleti régió (Írország), Norra-Norland (Svédország),

Malopolska

(Lengyelország)

és

INTERREG

IIIA

–

ALCOTRA

(Olaszország/Franciaország). Az esettanulmányok alapján levont főbb következtetések a következőkben foglalhatóak össze: a strukturális alapok beavatkozásai az 1. célkitűzés alá tartozó régiók regionális társadalmi-gazdasági fejlődése előtt álló akadályok eltávolítása terén voltak különösen hatékonyak. A jobb hozzáférhetőségre való összpontosítással jelentős hatást gyakoroltak a regionális gazdasági dinamikára; az új tagállamokban támogatták az igazgatás megújulását, a helyi szereplők támogatását a helyi tervezés és fejlesztés feletti tulajdonosi jogok megerősítése révén. A 2. célkitűzés alá tartozó programok esetében a beavatkozások főként az erősségekre és az értékekre, a régiók endogén kapacitására összpontosítottak. A kisés középvállalkozásokat célzó támogatások a potenciális kedvezményezettek nagy részére kiterjedtek, és hozzájárultak azok fejlesztéséhez. Az ESZA általában a regionális politika alakításához, az oktatás biztosításához és a társadalmi beilleszkedés elősegítéséhez nyújtott forrásokat. A programok összességében pozitív hatást gyakoroltak a foglalkoztatásra és a munkahelyteremtésre. A horizontális politikák közül különösen a környezetvédelmi prioritást 60

hajtották végre gyakran hatékonyan. Az értékelés jelen szakaszában arra a következtetésre jutottak, hogy az alapok beavatkozásai néha nem foglalkoztak a régiókon belüli egyenlőtlenségekkel. Az esettanulmányok alapján az ERFA infrastrukturális beavatkozásai fenntarthatónak tűnnek, és keretet nyújtanak a fejlődéshez; a 2. célkitűzés alá tartozó régiókban különösen a széles körű partnerség alapján kidolgozott projekteknek lehet jobb esélyük az önfenntartóvá válásra. AZ ESZA beavatkozásai jobban függnek az uniós támogatásoktól és azok fenntarthatóságát nehéz megállapítani. Jelentős a közigazgatás működési módjára gyakorolt tartós hatás; az új módszertanok és eszközök a teljes igazgatásban elterjedhetnek és hosszú távú hatásaik lehetnek. A hozzáadott pozitív hatás igazán jelentős ott, ahol a beruházásokat kizárólag nemzeti pénzeszközökkel nem valósították volna meg; különösen a hosszú távú és nagyméretű beruházások esetében, mint a környezetvédelmi és közlekedési infrastrukturális fejlesztések. Támogatták az innovációt és lehetővé tették a regionális gazdasági fejlesztést szolgáló új módszertanokkal és eszközökkel történő kísérletezést, amire a legtöbb esetben nem nyílt volna lehetőség a korábban fennálló nemzeti, regionális politikák keretében; az ESZA nélkül a szakképzési és társadalmi beilleszkedési beavatkozások legtöbbjét nem valósították volna meg. A regionális fejlesztés irányítására gyakorolt hatások különösen az új tagállamokban észlelhetők. A hosszabb időszakokon keresztül rendelkezésre álló forrásokkal növelhetik, növelték a helyi fejlesztés irányítására szolgáló kapacitásokat, így összefüggőbb és nagyobb méretű elképzeléseket tettek lehetővé; ösztönzést adtak a környezetvédelem és az innováció, kisebb mértékben a nemek közötti egyenlőség megvalósításához. Magyarország vonatkozásában a tanulmány kiemeli, hogy az időszak alatt megvalósított kohéziós politikából, valamint az időszak előtt és közben kifejlesztett intézményrendszerből szerzett tapasztalatok átadása megtörtént; ezek megnyitották az utat egy következetes és hatékony regionális politika megtervezése és kivitelezése felé, mely az EU intervenciók talán legnyilvánvalóbb haszna. A következő tanulmány, amivel részletesebben foglalkozom, az a 2009-es “The Economic Return of Cohesion Expenditure for Member States”. A jelentés elemzi, hogy az Unió 2000 és 2006 között végrehajtott kohéziós tevékenységeinek költsége milyen valószínűsíthető módon hatott a donor tagállamokra. Magyar szempontból a tanulmány egyik központi kérdése, hogy a kohéziós politikai intervenció hogyan befolyásolja a gazdasági aggregátumokat és a kedvezményezett tagállamok gazdasági szerkezetét, illetve hogy a kohéziós támogatások mely részéből képződik kereslet és termelés. A kedvezményezett államoknak nevezett országok, a 2000–2006-os programozási időszak 1. célkitűzésében érintett tagállamok közé tartozik Magyarország is. A tanulmány megállapítja, 61

hogy a nettó kedvezményezett tagállamok által kapott, a GDP arányában kifejezett támogatás jelentősebb, mint a donor tagállamok hozzájárulásai, elérheti az évi 4%-ot is. A 2000-2006-os kohéziós programok legfőbb kedvezményezettjei Spanyolország, Görögország, Portugália és Írország voltak. Abszolút értékben kifejezve a kohéziós kiadások a 15 tagú EU esetében a 2000 és 2006 közötti programozási időszakban mintegy 231 milliárd euróra rúgtak, a nettó kedvezményezett tagállamok ennek mindössze 50%-át kapták; a 2004-ben csatlakozó tíz új tagállamnak 21,3 milliárd euró jutott. Az elemzés három gazdasági beruházási kategóriát különít el: az állami infrastruktúrát; az emberi erőforrásokat és a magánvállalatoknak nyújtott támogatásokat. Az e gazdasági kategóriákra jutó átlagos támogatás a 2000–2006-os program keretében a kedvezményezett tagállamok összesített adatai alapján a fenti sorrendnek megfelelően 48,5%, 35,9% és 15,6% volt, Magyarország esetében 50,29%, 28,75% és 20,97%. Ahhoz, hogy számszerűsítsék a kohéziós programoknak a kedvezményezett országokra gyakorolt hatását a 2000 és 2006 közötti időszakban felhasználják a kohéziós kiadások adatait; megkülönböztetik a kohéziós programok keresletoldali hatását a program végrehajtása alatt és a hosszabban tartó kínálati oldali hatásokat a programok lezárása után. A jelentés megállapítja, hogy a végrehajtás időszakában növekszik a termelés és a foglalkoztatás, kiváltképpen a nagy építkezési projektek esetében – ezek teszik ki a kohéziós kiadások nagy részét a kedvezményezett tagállamok többségében. Az elemzés azt mutatja, hogy a végrehajtás jelentős hatásai a kiadások keynesi multiplikátor hatásának tudhatók be, mely keresletoldali hatások a programok lezárása után gyorsan lenullázódnak, de amint a tárgyi infrastruktúra, a humántőke és a K+F megnövekedett készletei felépülnek, a kínálati oldali haszon is megjelenik a magasabb ágazati termelésben és a nagyobb termelékenységben. A kedvezményezett országokban a HERMIN-szimulációk szerint a programok lezárása után jelentkező tartós hatás a termelés és a piaci szolgáltatások jobb eredményeiben és a nagyobb termelékenységben mutatkozott meg. Az építőipari ágazat tevékenységének tartós fellendülése

megszűnik

az

infrastrukturális

beruházási

programok

lezárultával.

A

mezőgazdasági és a kormányzati ágazat változatlan marad, kivéve az állami képzési programokat és a programok részét képező, az ESZA-hoz kapcsolódó intézményeket. A kedvezményezett tagállamban tapasztalt hatásokat az EK által finanszírozott kohéziós kiadás (a GDP százalékában), a kohéziós kiadások GDP-re gyakorolt hatása (százalékban kifejezett növekedés a kiadás nélkül számított alaphoz képest), a kohéziós kiadások foglalkoztatásra gyakorolt hatása (százalékban kifejezett növekedés a kiadás nélkül számított alaphoz képest), valamint a kohéziós kiadások hatása a nettó kereskedelmi mérlegre (a GDP százalékában kifejezve, különbség a kiadás nélkül számított alaphoz képest) mentén vizsgálják. Magyarország esetében a gazdaságba beáramló kohéziós kiadások 2004-ben a 62

magyar GDP valamivel több, mint 0,2%-át tették ki, majd fokozatosan emelkedtek, és az utolsó évre kicsivel meghaladták a 0,8%-ot. A kohéziós kiadások GDP-re gyakorolt hatását vizsgálva a HERMIN-modell segítségével végzett szimuláció alapján a tanulmány a következő megállapításra jut: a kezdő évben a hatás valamivel magasabb, mint 0,4%, azaz a GDP szintje ennyivel emelkedett a beavatkozás elmaradása esetén számított alaphoz képest. A program fokozatos végrehajtásával a GDP-re gyakorolt hatás is növekedett, a csúcsot az utolsó évben érte el, 2008-ban 1,4-1,6% közötti értéket vett fel. Ebben a szakaszban a szerzők feltételezik, hogy minden kohéziós kiadás megszűnik, mivel az elemzés a 2000–2006-os programidőszakra vonatkozik, egyéb programoktól elkülönítve. A támogatások megszűntével hirtelen csökken a GDP szintjének növekedése. A kínálati oldalra átgyűrűző hatásoknak köszönhetően a GDP-re gyakorolt tartós jó hatás fennmarad, noha mértéke kisebb. 2015-re, azaz a 2000–2006-os programok lezárása után hét évvel a GDP szintjének növekedése kicsivel alacsonyabb, mint 0,4%. A teljes foglalkoztatásra gyakorolt hatás ugyanazt a tendenciát követi, mint a GDP-re gyakorolt hatás, nagysága is közel akkora. A GDP százalékában kifejezett magyar kereskedelmi mérleg valamivel több, mint 0,1 százalékponttal romlott. A romlás folytatódott és nőtt, 2006-ra elérte a GDP 0,6%-át és ez így maradt 2007ben és 2008-ban is. A 2000–2006-os program lezárása után, 2008 végén a kereskedelmi mérleg kohéziós kiadások okozta romlása megszűnik, és a gazdaság javuló kínálati potenciálja miatt nagyon szerény növekedés tapasztalható a kereskedelmi mérlegben, melynek mértéke a programot követő időszakban a GDP-nek kevesebb, mint 0,1%-a. A HERMIN-szimulációk a kedvezményezett tagállamok kereskedelmi mérlegének romlását mutatják a végrehajtási időszakban, amikor a támogatás segítségével fizethető az import, a befejezett beruházási tevékenység pedig hosszan tartó hasznot eredményez. A programok zárásával a kedvezményezett tagállamok nettó kereskedelmi mérlege újra pozitív lesz a támogatás nélkül számított eredményekhez viszonyítva, de a programot követő időszakban a legtöbb kedvezményezett tagállamban a nettó kereskedelmi mérleg még egy ideig negatív marad. A kohéziós programoknak a kedvezményezett tagállamok termelésére gyakorolt hatását a kumulatív multiplikátorral foglalják össze, amely minden évre vonatkozóan úgy kerül kiszámításra, hogy a GDP előző, a kohéziós kiadásoknak tulajdonítható növekedéseit összeadják, és az összeadott (a GDP részeként kifejezett) kohéziós kiadások nagyságával elosztják. A végrehajtás éveiben a GDP növekedése a kohéziós kiadásokból beáramló támogatásnak köszönhető; a 2008. december 31-i lezárása után a kínálati oldali haszon továbbra is tapasztalható a megnövekedett GDP-ben, további támogatás beáramlása nélkül.

63

Az eredményeket három csoportba sorolhatjuk a kumulatív multiplikátor nagysága szerint: • Magas értékek (3,0 felett) • Közepes értékek (2,5-től 3,0-ig) • Alacsony értékek (2,5 alatt) A

számításokat

a

2000-2006-os,

illetve

a

2000-2006

és

2007-2013-as

adatok

figyelembevételével is elvégezték. Hazánk mind a két számítás alapján az alacsony értéket képviselő mezőnybe tartozik a 2,4 és a 2,09 értékekkel.

4. táblázat: Magyarország kumulatív multiplikátora 2004 – 2020

2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012

Kumulatív multiplikátor a 2000-2006-os programozási időszak adataival 1,33 2013 1,81 1,11 2014 1,91 1,10 2015 2,01 1,13 2016 2,10 1,21 2017 2,19 1,36 2018 2,28 1,48 2019 2,36 1,60 2020 2,44 1,71 -

Kumulatív multiplikátor a 2000-2006-os és a 20072013-as programozási időszak adataival 2004 1,33 2013 1,46 2005 1,11 2014 1,49 2006 1,10 2015 1,54 2007 1,09 2016 1,66 2008 1,14 2017 1,77 2009 1,22 2018 1,88 2010 1,28 2019 1,98 2011 1,34 2020 2,09 2012 1,40 -

Forrás: Bradley 2009.

A szerzők arra következtetnek, hogy van az országoknak egy köre, ahol hatékonyabban fordítják a kohéziós támogatásokat a termelési eredmény növelésére; a legmagasabb multiplikátort mutató országok a leghatékonyabbak, és ahogy csökken a multiplikátor, annál kevésbé eredményez a kohéziós kiadás termelésnövekedést, és annál inkább jelentkezik keresletoldali stimulusként és az importigény növekedéseként a 2008 után lezáruló végrehajtási szakaszban. Végeredményképpen arra következtettek, hogy a GDP 1%-ának megfelelő kohéziós támogatás mindenhol legalább 2%-os GDP növekedést eredményez hosszú távon, főképpen a kínálati oldali, termelésre és termelékenységre átgyűrűző hatások révén.

64

Gyakorlati példák az Unióból 18

Yorkshire és Humber -(Egyesült Királyság) • Stratégia: ERFA - A források legnagyobb részét kkv-kra fordítják; az ESZA - Emberi erőforrásokba való befektetés (alkalmazhatóság és vállalkozási kedv). • Eredményesség: ERFA - Alacsony szint a munkahelyek és az értékesítés növekedése tekintetében, jobb teljesítmény a kkv-knak nyújtott pénzügyi támogatás tekintetében; ESZA - Még nem ismert. • Fenntarthatóság: A (környezeti és pénzügyi) fenntarthatóság jelenti feltehetőleg a legnagyobb

kihívást. A szociális

kérdésekkel

foglalkozó

programok

(városi

regeneráció) számára jelentős nehézségek merültek fel a folytatás tekintetében. A kkv-k támogatásának viszont, ha kölcsönökön alapul, nagyobb esélye van az önfenntartóvá válásra. • Hozzáadott érték: Az innováció és a városi regeneráció terén. A részben az ERFA-ból támogatott

informatikai

projektek;

több

területet

érintő

témákat,

pl.

az

esélyegyenlőségre és környezetvédelemre vonatkozóakat nem hajtották volna végre a strukturális alapok nélkül. Az olyan mechanizmusok, mint a hálózatépítés és a PPP, nagy ösztönzést kaptak a strukturális alapoktól. Az ERFA elősegíti a helyi és közös fejlesztési elgondolások létrehozását. • Követeztetések: A következőkre van szükség: nagyobb koncentráció és pénzügyi áttétel (a támogatásoktól a kölcsönök felé való elmozdulás), több beruházás az innovációba; a pénzeszközök kezelésének egyszerűsítése és rugalmassága; a helyi partnerségek növelése; a fenntarthatóság lényeges; nagyobb integráció az ESZA és az ERFA között.

Galícia, (Spanyolország) • Stratégia: ·ERFA - A források legtöbbje elsősorban közlekedési rendszerekre, másodsorban környezetvédelmi infrastruktúrára vonatkozik; ESZA - A források legtöbbje emberi erőforrások, foglalkoztathatóság fejlesztésére és esélyegyenlőségre vonatkozik. • Eredményesség: Jó eredményesség (pénzügyileg és fizikailag is); a hatás megjelenik a makroszintű mutatóban is.

18

Forrás: European Parliament, Directorate General For Internal Policies, Policy Department B: Structural And Cohesion Policies; Regional Development: An Analysis Of The Added Value Of European Structural Funding, Study 2009, p:27-29

65

• Fenntarthatóság: Magas szintű fenntarthatóság (infrastruktúra és humán tőke); az alapok nélkül csökken a regionális növekedés. • Hozzáadott érték: Pénzügyi források (közlekedési és környezetvédelmi infrastruktúra), helyi fejlesztési partnerségek és szervezési kapacitások. • Követeztetések: A programnak a következőkre van szüksége: nagyobb rugalmasság a nyomon követő eszközök tervezése során.

Malopolska (Lengyelország): • Stratégia: ERFA - A források legnagyobb részét az infrastruktúra modernizálására fordítják; ESZA – Foglalkoztathatóság. • Eredményesség: Magas szintű eredményesség a munkaerőpiac, az infrastruktúra és a környezetvédelem területén. • Fenntarthatóság: A projektek fenntarthatósága magas szintű a természeti környezethez való hozzáférhetőség területein; a más területekre vonatkozó projektek fenntarthatósága. • Hozzáadott érték: Jobb közigazgatási színvonal; a helyi önkormányzatok, állami szervezetek és vállalkozások fokozottabb felhatalmazása. • Követeztetések: A fő akadály az volt, hogy az igazgatás nem rendelkezett vonatkozó tapasztalatokkal.

Alcotra (Franciaország-Olaszország) • Stratégia: Az összes beavatkozás a határokon átnyúló együttműködésre irányul a társadalmi, gazdasági, környezetvédelmi és kulturális területeken. • Eredményesség: Az érdekelt felek és intézményi szervek együttműködése és integrációja tekintetében pozitív, kiegyenlítő hatások. • Fenntarthatóság: Nem kézzelfogható jellegük miatt nehéz értékelni a hatások fenntarthatóságát az együttműködés növekedése tekintetében. Az együttműködés minden esetben állandó tényező a határokon átnyúló területeken. • Hozzáadott érték: Tudásmegosztás és hálózatépítés révén képesség az új partnerségek támogatására. • Követeztetések: A területi különbségek a jogi/igazgatási rendszerben; a kis- és középvállalkozások elkezdtek partnerként és nem versenytársként viselkedni.

66

Umbria (Olaszország) • Stratégia: ERFA - A források legnagyobb részét kkv-k támogatására fordítják; · ESZA szakképzés és társadalmi beilleszkedés. • Eredményesség: Fő eredmények: vízvezetékek, új ipari területek felépítése, városi regeneráció, e-kormányzat és információs társadalom, idegenforgalmi források fejlesztése integrációs megközelítés révén. Fontos hatás a munkahelyteremtésre nézve is. Az ESZA összeköti a munkaerőt a munkaerőpiaci szükségletekkel. • Fenntarthatóság: Az integrációs módszertan fenntarthatja a helyi partnerségeket a fejlesztési projektekben. • Hozzáadott érték: Több innováció, a beavatkozás minősége; a környezetvédelmi és a nemek közötti esélyegyenlőségi kérdések központi politikai kérdések voltak; a strukturális alapok által támogatott helyi programozási kapacitás. • Követeztetések:

Az

integrációs

megközelítés

által

fenntartott

beavatkozások

koordinációjára vonatkozó igény.

Prága (Cseh Köztársaság) • Stratégia: ERFA – Városi regeneráció; ESZA - szakképzés és társadalmi beilleszkedés. • Eredményesség: Lényeges hatások: az infrastruktúrába történő beruházások hosszú távú megerősítése,

a

magánszektor

versenyképességének

fokozása;

Prága

sajátos

problémáinak figyelembevételével a strukturális alapok jelentősen hozzájárultak a társadalmi kirekesztés által veszélyeztetett meghatározott csoportok integrációjához. • Fenntarthatóság: Az ERFA-projektek fenntarthatóak; a projektek magas színvonalúak voltak, és a további fejlesztés alapját képezhetik. Az ESZA-projektek fenntarthatósága alacsonyabb szintű, különös tekintettel a közvetlenül az ügyfelekkel végzendő munkával járó projektekre. • Hozzáadott érték: Az ERFA-ból származó hozzájárulás elősegíti a stratégiában megállapított célok sokkal gyorsabban történő elérését, mint ha csak nemzeti pénzeszközök állnának rendelkezésre; ESZA – Az állami kutatóintézetek és a magánszektor közötti együttműködés nagyobb intenzitása. • Követeztetések:

A

pénzek

városi

infrastruktúrába

történő

áramlásának

jobb

koordinációja és célkitűzései, a lényeges fejlesztési stratégiai kérdésekre való összpontosítás, valamint az ellenőrző mutatók célértékei megbecslésének fejlesztése.

67

Norra-Norland (Svédország) • Stratégia: ERFA – A források legnagyobb része a vállalkozásokat és a közlekedést támogatja; ESZA - Szakképzés és társadalmi beilleszkedés vidéki területeken. • Eredményesség: A széles sáv kiterjedt fejlesztése; számos regionális repülőtér fejlesztése, ami új rendszeres szolgáltatások kifejlesztését eredményezte; a legnagyobb kiadási tétel a programban a K+F-re vonatkozik. • Fenntarthatóság: A fenntarthatóságot a helyi hatóságok, egyetemek és vállalkozások közötti tartós hálózatok létrehozása révén érik el. • Hozzáadott érték: A regionális hatóságok jelentős „látókörtágító” jelenségnek tekintették az uniós megközelítést; a strukturális alapok kikényszerítik a projektirányítási készségeket, és fokozták az állami források kezelésének szigorúságát; helyi hálózatok kiépítése; az együttműködés fokozása. • Követeztetések: A strukturális alapokat kezelő hatóságok egész Svédországban kötelezettséget vállaltak az Európai Bizottság „folyamatos értékelésre” irányuló követelésének teljesítésére.

Déli és keleti régió (Írország) • Stratégia: ERFA – a fő forrásokat az infrastruktúrára fordították; ESZA – Társadalmi beilleszkedés és gyermekgondozás. • Eredményesség: A program kitűnő volt a közlekedési infrastruktúra létrehozása és a környezetvédelmi intézkedések, különösen a hulladék- és a vízgazdálkodás terén; a társadalmi beilleszkedési prioritáson belül a gyermekgondozás különösen fontos volt az ír szociálpolitikára gyakorolt hatás tekintetében; a kkv-k támogatása is lényeges volt • Fenntarthatóság: Mivel a beavatkozások nagy része fizikai infrastruktúrára irányult, a projektek hosszú távon fenntarthatók voltak • Hozzáadott érték és következtetések: -A fejezet a szakirodalmi áttekintéssel alátámasztott elméleti keretek kialakítását szolgálja és a következő főbb területeket érinti: a használt régiófogalom és az uniós források felhasználását meghatározó szabályozó tényezők feltérképezésével kezdem a fejezetet, mivel ez adja meg az egyes területi egységek, régiók támogatáshoz való jogosultságának alapját és mértékét. Magyarországon ez a hét régióra vonatkozik, ezek állnak a vizsgálat középpontjában. A régiók helyzetét, fejlődését meghatározó tényezők azon mutatók feltérképezését szolgálják, amelyek a fejlesztések, így a forrásfelhasználás alapját adhatják. A fejezetben bemutatott 68

számos elmélet is jelzi, hogy nincs egységes álláspont erre vonatkozóan. Nézőpontom szerint minden lehetséges mutatót figyelembe kell venni az egyes területi egységek jellemzésénél – ennek megfelelően végzem el a régiók bemutatását a dolgozat harmadik fejezetében. A konvergenciához és mérési modellekhez szintén számos elmélet és kritika kapcsolódik, amelyek rámutatnak a forrásfelhasználás és a konvergencia megítélésének és mérésének elméleti

és

gyakorlati

nehézségeire,

amelyek

ellenére

mégis

alapvető,

hogy

a

forrásfelhasználásokhoz kapcsolódó eredményeket számon tartsuk. A dolgozat terjedelmi korlátaira tekintettel nem vállalkoztam új modell vagy elmélet megalkotására – elfogadva azt, hogy a forrásoknak a felzárkózást kell szolgálniuk, elsősorban az egy főre jutó jövedelmek alakulásának vizsgálatával elemzem ezt a kérdést.

69

3. A RÉGIÓK TÁRSADALMI-GAZDASÁGI ELEMZÉSE

Ebben a fejezetben bemutatásra kerülnek az egyes régiók gazdasági – társadalmi jellemzői; ezek a KSH hivatkozott kiadványain, az ÚMFT regionális operatív programjainak helyzetelemzésén alapulnak, amelyeket a KSH és az Eurostat honlapjáról letöltött adatok segítségével aktualizáltam. A statisztikai adatok utolsó frissítése 2013. október 14-én történt. A felhasznált, részletes adatokat tartalmazó táblázatok a 2. számú mellékletben tekinthetőek meg, a táblázatok forrásai a KSH honlapjáról elérhető területi adatsorok. Magyarország hét tervezési – statisztikai régióra lett felosztva, amelyet a 3. ábra szemléltet.

3. ábra: Magyarország régiói

Forrás: https://www.ksh.hu/docs/teruletiatlasz/regiok.pdf

A Dél-alföldi régió az ország délkeleti és déli területén található, Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megye tartozik hozzá, 18.339 km2 területtel az ország legnagyobb régiója területének jelentős része síkság, 85%-a termőterület, melynek 84%-a mezőgazdasági terület; az ország harmadik legnépesebb régiója. A régió az ország szárazabb részei közé tartozik. A térségen áthaladó folyóvizek különböző mértékben, de többnyire erősen szennyezettek. DélAlföld régió Magyarország legritkább településhálózatú régiója, Szeged súlya a megyéjében kimagasló. A települések majdnem fele társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott település. A külterületek, ezen belül a tanyák mellett új térbeli jelenség a kisméretű falvak növekvő száma a régió településhálózatában. 70

A Dél-dunántúli régió Magyarország dél-nyugati része, a Duna, a Dráva és a Balaton között elhelyezkedő terület, az ország legritkábban lakott térsége. Legjelentősebb állóvize a több régióhoz is tartozó Balaton. A Kis-Balaton térségében átnyúlik a régió területére a Balatonfelvidéki Nemzeti Park. A régió településszerkezete kedvezőtlen, egyrészt a városhálózat fejletlensége, másrészt az aprófalvak- és kistelepülések nagy aránya jellemző. A régió legfejlettebb térségei Kaposvár, Pécs és Szekszárd, illetve Siófok környéke. Az Észak-alföldi régió a keleti határ mellett fekszik, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékből áll, az ország második legnagyobb, és második legnépesebb régiója. Az Észak-magyarországi régió Magyarország észak-keleti részén az Északi-középhegység és az Alföld északi részén helyezkedik el. Területén három megye található: Borsod-AbaújZemplén, Heves és Nógrád megye, központja Miskolc. A régió északon Szlovákiával, nyugaton a Közép-magyarországi régióval, délen és keleten pedig az Észak-alföldi régióval határos. Területét tekintve a régiók között a negyedik legnagyobb. A Közép-dunántúli régiót három megye, Fejér, Komárom-Esztergom és Veszprém alkotja, északon Szlovákiával határos. A régió táji-természeti adottságai kiemelkedők, jellemző az ásványkincsekben való gazdagság, bővelkedik felszíni és karsztvizekben is. A régió vízellátását nagyobbrészt a felszín alatti vízkészlet biztosítja, ezek jelentős része sérülékeny. A régió településállománya kiegyenlített szerkezetű, a térség az ország egyik legurbanizáltabb körzete, kiemelkedik a négy megyei jogú város, Székesfehérvár, Tatabánya, Veszprém, Dunaújváros. Erős az urbanizáció a Balaton és a Velencei-tó part menti térségeiben, valamint a Duna mentén. A Közép-magyarországi régió Budapestből és Pest megyéből áll, a közlekedési útvonalak fő irányai meghatározzák a térség központi szerepét. A Közép-magyarországi régió településrendszere három eltérő jellegű részre tagolható: főváros, a fővárosi agglomeráció települése, és Pest megye fővárosi agglomeráción kívül eső területe. A központi szerep megnyilvánul a népességkoncentráció, a gazdaság, az infrastruktúra, valamint a különböző feladatú intézményrendszerek terén. Településszerkezete különbözik az ország más területeitől. A Közép-magyarországi régió a legnépesebb régiónk, itt él az ország népességének közel 30%-a. A népsűrűség (2013/2003) 4,6 %-al nőtt. Budapesten az országos mértéket meghaladó az elöregedés folyamata, az elvándorlás, elsősorban az agglomeráció településeire költözés. Az agglomeráció meghatározó folyamata a szuburbanizáció. Pest megyében az agglomeráción kívüli területeken a demográfiai folyamatok kedvezőbbek, mint az országos átlag. 71

A Nyugat-dunántúli régió az ország nyugati határszélén található, Ausztriával, Szlovéniával, Horvátországgal és Szlovákiával határos, Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megyéket öleli fel. A régió természeti értékekben gazdag, környezeti állapota az országos átlaghoz viszonyítva jó. A felszín alatti és a felszíni vizei – Duna és a Rába - kielégítő vízminőségűek. A régió kiemelkedő adottságát jelentik a hévizek és a két természetes tava, a Balaton és a Fertő-tó, amelyek természetvédelmi és idegenforgalmi szempontból is jelentősek. A Nyugatdunántúli településhálózatát a városhálózati adottságok mellett a törpe- és az aprófalvak magas aránya jellemzi. Nyugat-Dunántúl lakossága, hasonlóan a többi régióhoz csökkent az elmúlt években, a népsűrűség 2013-ban 87 fő/km2.

3.1 Népesség, népmozgalom

A népesedéssel összefüggő kedvezőtlen folyamatok már a rendszerváltást megelőző években elkezdődtek és azóta is tartanak; egyik legnagyobb probléma az ország lakosságának csökkenése, mivel kevesebb a születések száma, mint a halálozásoké. Az össznépesség száma a Közép-Magyarország régióban a legmagasabb, a legalacsonyabb a népességszám a Nyugat- és Dél-Dunántúl régiókban. A 2003-as adatokhoz viszonyítva mind a női, mind a férfi, a teljes lakosság csak a Közép-Magyarország régióban növekedett, a többi régióban csökkenés figyelhető meg. A népességre nőtöbblet jellemző, ami az elmúlt két évtizedben általános tendencia, csakúgy mint az, hogy a fiatalok népességen belüli aránya egyre kisebb, az időskorúaké pedig nagyobb.

5. táblázat: A lakónépesség száma, ezer fő, január 1. Területi egység KözépMagyarország KözépDunántúl NyugatDunántúl Dél-Dunántúl ÉszakMagyarország Észak-Alföld Dél-Alföld

1289,0 1280,0 1271,1 1261,5 1251,4 1236,7 1223,2 1209,1 1194,7 1200,8 1189,4 1554,2 1547,0 1541,8 1533,2 1525,3 1514,0 1502,4 1492,5 1481,9 1498,8 1491,7 1367,1 1360,2 1354,9 1347,3 1342,2 1334,5 1325,5 1318,2 1308,5 1296,3 1288,7

Ország összesen

10142,4

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

2824,8 2829,7 2841,0 2855,7 2872,7 2897,3 2925,5 2951,4 2971,2 2940,8 2953,9 1113,7 1113,0 1110,9 1108,1 1107,5 1104,8 1103,1 1098,7 1094,1 1079,6 1074,7 1004,3 1003,2 1000,3 1000,1 989,4 983,6 977,5 970,7

10116,7

10097,5

10076,6

999,4 967,7

10066,2

997,9 960,1

10045,4

998,2 953,0

10031,0

996,4 948,0

10014,3

994,7 940,6

9985,7

984,4 931,2

9931,9

985,3 925,2

9908,8

A fenti adatokkal összefüggően alakul a régiók népsűrűsége is: a Közép–Magyarország régióban majdnem töretlen növekedés, a többi régióban csökkenés figyelhető meg. 72

6. táblázat: Népsűrűség, fő/km2 január 1. Területi egység Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Ország összesen

2003 408 100 89 70 96 88 75 109

2004 409 100 89 69 95 87 74 109

2005 411 100 88 69 95 87 74 109

2006 413 100 88 69 94 86 73 108

2007 415 100 88 68 93 86 73 108

2008 419 99 88 68 92 85 73 108

2009 423 99 88 67 91 85 72 108

2010 427 99 88 67 90 84 72 108

2011 430 98 88 66 89 84 71 107

2012 2013 425 427 97 97 87 87 66 65 89 89 85 84 71 70 107 107

A születéskor várható átlagos élettartam és az átlagéletkor minden régióban, mind a férfiak, mind a nők körében növekedett; 2000 és 2011 között a férfiaknál 3,8, a nőknél 2,6 évvel emelkedett a mutató értéke. A várható élettartam fokozatos emelkedésének okai között az életkörülmények javulása, az egészségügyi ellátás színvonalának emelkedése és az egészségtudatos magatartás állhat. A nők magasabb várható élettartama világszerte megfigyelhető, férfiak és a nők várható élettartama közötti különbség igen változatos okok miatt növekedett meg, köztük genetikai, hormonális és életmódbeli okokra. A két nem közötti halandósági különbségek, eltérések okait DARÓCZI és KOVÁCS (2004) a következőkben foglalja össze: férfiak fiatalkori és időskori halandósági többlete, a szív- és érrendszeri betegségek,

rákhalandóság.

Sokáig az volt

az általános

nézet,

hogy a férfiak

többlethalandósága elsősorban a civilizációs betegségek – mint az alkoholizmus, a közúti balesetek, a dohányzás okozta tüdőrák - elterjedésének és a munkahelyi ártalmaknak, veszélyeknek tudható be, ami a férfiakat inkább érinti, mint a nőket. A nők körében később terjedt el a dohányzás, ennélfogva a tüdőrák miatti halandóságuk nagyságrendnyivel alacsonyabb, mint a férfiaké. Ahogy a férfi és a női magatartási minták közelednek egymáshoz, ez az érvelés egyre kevésbé állja meg a helyét, azonban az tény, hogy egyes szívés érrendszeri betegségek gyógyíthatóságával kezdetben a nők többet profitáltak, mint a férfiak.

7. táblázat: Születéskor várható átlagos élettartam, átlagéletkor Területi egység Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Ország összesen

Születéskor várható átlagos élettartam férfi nő 1990 2001 2012 1990 2001 2012 65,47 69,10 72,92 73,66 76,53 78,85 65,11 68,53 71,22 73,83 76,24 78,39 66,26 68,93 71,57 74,59 77,44 78,67 65,18 67,83 70,97 73,40 75,79 78,27 64,05 66,73 69,68 73,53 76,26 77,25 64,81 67,03 70,83 73,39 76,17 78,44 64,92 68,21 71,13 73,84 76,64 78,20 65,13 68,15 71,45 73,71 76,46 78,38

73

1990 36,3 34,4 35,4 35,5 35,2 34,2 36,3 35,5

Átlagéletkor férfi nő 2001 2013 1990 2001 2013 38,0 39,4 40,4 42,4 43,6 36,6 39,6 37,3 40,2 43,6 37,4 40,2 38,7 41,2 44,2 37,2 40,3 38,9 41,1 44,6 36,6 39,1 38,6 40,8 43,8 35,7 38,4 37,2 39,3 42,4 37,6 40,2 39,5 41,4 44,5 37,1 39,5 39,0 41,1 43,7

Az SHH - standardizált halandósági hányados a régiókban megfigyelt és az országos standard súlyokkal várható halálozások hányadosa, százalékos formában fejezi ki a régiók halandóságának eltéréseit az országos átlagtól; amennyiben egy régió halandósága magasabb az országos értéknél, akkor a standardizált halandósági hányadosa nagyobb, mint 100%. Ahogy az a 4. számú ábrán is látható, 2011-ben az SHH értéke Közép-Dunántúlon, DélDunántúlon, Észak-Magyarországon és az alföldi régiókban az országos átlag felett, míg Közép-Magyarországon és Nyugat-Dunántúlon az alatt volt. A 2000 óta eltelt időszakban Közép-Magyarország halandósága javult, Észak-Magyarországé romlott az országos átlaghoz képest. 2011-ben az SHH Észak-Magyarországon 110, Közép-Magyarországon 91% volt.

4. ábra: A standardizált halandósági hányados régiónként, országos=100%

Forrás: KSH 2013, 146 o.

A lakosság korcsoportonkénti megoszlását vizsgálva, a 2003-as adatokhoz képest a KözépMagyarország régióban növekedett a 0-14 és 15-64 év közötti lakosság száma, a többi régióban csökkent. Minden régióra jellemző a 65 év feletti korosztály létszámának növekedése, 2003-hoz képest a legjelentősebb növekedés a Közép–Dunántúl régióban figyelhető meg. Ahogy már említettem, a természetes szaporodás csökkenése országos szintű problémát jelent – minden régióban csökkent ezen mutató értéke. Az élveszületések, csakúgy, mint a halálozások száma legmagasabb a Közép-Magyarország régióban; az élveszületések száma országos viszonylatban alacsonyabb a Nyugat– és Dél–Dunántúl régiókban, magasabb az

74

Észak-Alföldön; a halálozások száma magasabb az alföldi, alacsonyabb a dunántúli régiókban. A csecsemőhalálozás minden régióban csökkent.

8. táblázat: Természetes szaporodás, illetve fogyás (–), ezer fő Területi egység 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 Közép-Magyarország -10,9 -9,4 -9,0 -6,6 -7,0 -4,8 -5,5 -6,7 -7,7 -7,4 Közép-Dunántúl -4,0 -3,6 -3,5 -3,5 -3,5 -3,3 -3,9 -4,3 -4,6 -4,1 Nyugat-Dunántúl -4,5 -4,2 -4,1 -3,3 -4,0 -3,6 -4,2 -4,8 -5,0 -4,9 Dél-Dunántúl -5,0 -4,5 -4,6 -4,1 -4,6 -4,3 -4,6 -5,4 -5,1 -5,2 Észak-Magyarország -5,7 -5,7 -6,0 -4,8 -5,5 -5,0 -5,7 -6,5 -6,3 -6,0 Észak-Alföld -4,2 -3,4 -4,2 -3,3 -3,8 -3,7 -3,8 -5,1 -4,7 -4,5 Dél-Alföld -7,3 -6,7 -7,0 -6,2 -6,9 -6,3 -6,6 -7,7 -7,8 -7,7 Ország összesen* -41,2 -37,4 -38,2 -31,7 -35,3 -30,9 -34,0 -40,1 -40,7 -39,2 *Az adatok a területekre nem bontható adatokkal együtt.

A kilencvenes évek elejétől Magyarország a nemzetközi vándorlás nyertese, amely valamelyest mérsékli a természetes fogyást. Migrációs szempontból a régiók többsége kibocsátó terület, a keleti, gazdaságilag fejletlenebb területek népességmegtartó képessége a legrosszabb. A belföldi vándorlási különbözet csak a Közép-Magyarország és a NyugatDunántúl régiókban pozitív, a nemzetközi vándorlási különbözet 2006-tól azonban minden régióban pozitív. A külföldi állampolgárok többsége Közép-Magyarországon él, azon belül is Budapesten, legkisebb az arányuk Észak-Magyarországon.

9. táblázat: Tényleges szaporodás, fogyás (–), ezer fő Területi egység Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Ország összesen

2003 2004 2005 2006 5,0 11,3 14,7 17,0 -0,7 -2,1 -2,8 -0,7 -1,1 -2,8 -0,2 -0,8 -5,8 -6,1 -6,8 -3,0 -8,9 -8,9 -9,6 -10,0 -7,2 -5,2 -8,7 -7,8 -6,9 -5,3 -7,6 -5,1 -25,6 -19,2 -21,0 -10,4

2007 24,6 -2,6 -1,4 -7,6 -14,8 -11,3 -7,7 -20,8

2008 2009 28,2 25,9 -1,7 -4,5 0,2 -1,8 -7,1 -5,0 -13,5 -14,1 -11,6 -9,9 -9,0 -7,3 -14,4 -16,7

2010 2011 2012 19,8 13,8 13,1 -4,6 -3,8 -3,7 -1,7 -1,3 0,9 -7,4 -6,7 -7,2 -14,4 -12,2 -11,4 -10,6 -8,9 -7,1 -9,7 -9,1 -7,6 -28,6 -28,0 -23,1

A gyermekkorúak aránya az aktív korú népességhez viszonyítva folyamatosan csökkent az elmúlt évtizedekben: 1990-ben még a népesség ötöde volt gyermekkorú, ez mára 15% alá csökkent, s ezzel párhuzamosan az időskorúak aránya folyamatosan, 13%-ról 17% körülire nőtt. A népesség öregedési folyamatát mutatja az is, hogy 2006 óta több az időskorú, mint a gyermekkorú. Az aktív korú népesség aránya az elmúlt húsz évben 66%-ról 69%-ra emelkedett, azaz a gyermek és időskorú népesség együttes aránya is csökkent az aktív korú

75

népességhez viszonyítva. A demográfiai folyamatokkal összefüggően a gyermeknépesség eltartottsági rátája minden régióban csökkent, az idős népességé minden régióban növekedett.

10. táblázat: Eltartottsági ráta, öregedési index, január 1. Területi egység Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Összesen

A Az eltartott Az idős népesség gyermeknépesség népesség eltartottsági rátája eltartottsági rátája rátája 1990 2001 2013 1990 2001 2013 1990 2001 2013 27,8 21,2 21,1 21,7 23,1 25,5 49,4 44,4 46,6 32,8 24,6 20,5 16,5 20,0 24,2 49,3 44,6 44,7 31,7 23,1 19,7 20,2 22,0 25,0 51,9 45,1 44,6 30,6 24,3 20,2 19,4 22,2 26,0 50,0 46,5 46,3 32,4 26,7 22,5 19,4 22,6 25,6 51,8 49,4 48,1 34,9 28,3 22,7 18,5 20,6 22,6 53,4 49,0 45,3 30,8 24,6 20,3 21,8 23,4 26,8 52,6 48,1 47,2 31,0 24,3 21,1 20,0 22,2 25,1 51,0 46,5 46,2

Öregedési index 1990 2001 2013 78,1 109,0 121,0 50,2 81,3 118,0 63,8 95,3 127,0 63,5 91,5 128,7 59,8 84,7 114,0 52,8 72,9 99,5 70,9 95,1 131,9 64,5 91,3 118,9

A népességi előrejelzések alapján további létszámcsökkenés és fokozódó öregedés várható: 2060-ig a népesség száma másfél millió fővel csökken, az idősek, a legalább 60 évesek aránya megközelíti a 40 százalékot, és az idősek száma a 20 éven aluliak számának több mint kétszerese lesz. A különböző előrejelzések szerint a gyermekvállalás, az élettartam és a nemzetközi vándorlás téren egyaránt jelentős pozitív változásra van szükség Magyarországon ahhoz, hogy lelassuljon a létszámcsökkenés es az öregedési folyamat. (FÖLDHÁZI 2012)

3.2 Társadalom

Munkaerőpiac A rendszerváltást követően megszűnt a teljes foglalkoztatás és állandósult a munkanélküliség; a népesség gazdasági aktivitása jelentősen csökkent, a gazdaságilag inaktív rétege emelkedett. A gazdasági világválság következtében ismételten csökkenés következett be, a tömeges létszámleépítések miatt visszaesett a foglalkoztatottság, ezzel párhuzamosan nőtt a munkanélküliség. A nemzetközi összehasonlításban is alacsony foglalkoztatotti ráta 2009-ben a tíz évvel korábbi értékre süllyedt. A gazdaságilag aktív népesség száma 2003-hoz képest országosan növekedett – az országos átlagot meghaladóan a Dél-Alföld és Közép–Magyarország régiókban (ezekben a régiókban a legmagasabb az aktív népesség száma is); a gazdaságilag inaktív népesség száma országosan a 2003-as adatokhoz viszonyítva 2005-től kezdődően csökkenést mutat; a legmagasabb ezen népesség száma a Közép–Magyarország és Észak–Alföld régiókban, a legalacsonyabb a Nyugat–Dunántúl régióban. 76

11. táblázat: A gazdaságilag aktív és inaktív népesség száma, ezer fő Területi egység 2003 2004 Gazdaságilag aktív népesség száma Közép-Magyarország

Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Ország összesen

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

1 256,3

1 284,6

1 306,3

1 307,8

1 311,2

1 307,1

1 326,8

1 349,2

1 362,3

1 409,8

498,9 446,4 388,7 484,3 572,7 519,1

482,3 445,2 378,4 477,3 564,1 521,4

490,4 452,3 387,7 468,4 569,0 531,3

496,5 454,1 386,1 475,1 594,6 532,7

491,3 456,6 372,4 483,7 584,9 538,0

487,8 446,8 374,1 473,5 582,8 536,5

479,5 447,0 379,6 467,7 570,2 531,8

482,7 445,2 389,1 467,5 582,0 540,3

493,5 445,1 382,4 464,4 593,7 538,4

491,7 455,1 381,7 463,2 606,7 545,3

4 166,4

4 153,3

4 205,4

4 246,9

4 238,1

4 208,6

4 202,6

4 256,0

4 279,8

4 353,5

Gazdaságilag inaktív népesség száma Közép-Magyarország

930,1

891,7

884,5

900,4

911,1

924,0

933,3

934,8

939,4

907,2

Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld

361,5 326,9 368,8 487,3 590,0 513,9

365,6 333,3 377,1 490,0 598,6 511,6

366,2 323,8 363,0 492,0 589,5 498,1

357,9 319,3 359,3 479,6 562,7 495,7

362,0 320,3 370,9 465,4 566,3 485,3

367,5 326,8 369,5 465,2 563,4 485,2

371,4 326,0 353,3 455,5 565,2 482,4

368,0 330,3 338,8 446,8 546,1 465,8

348,5 327,5 345,6 438,2 531,1 465,4

347,7 316,9 338,9 429,7 511,8 450,9

3 578,5

3 567,9

3 517,1

3 474,9

3 481,3

3 501,6

3 487,1

3 430,4

3 395,9

3 303,2

Ország összesen

A területi különbségek a rendszerváltás után látványosan növekedtek, a csúcsot a 2000 körüli években érték el: a legjobb mutató Nyugat-Dunántúlon, a legrosszabb mutató Észak-Alföldön volt. A két terület közötti különbség ekkor meghaladta a 20 százalékpontot. Idővel az értékek közeledtek egymáshoz: 2011-ben a legjobb értékkel rendelkező Közép-Magyarország és a legalacsonyabb rátával rendelkező Észak-Magyarország között 8 százalékpont körüli volt a különbség.

5. ábra: A 15-94 éves gazdaságilag aktív népesség aránya megyénként, 2011

Forrás: KSH 2013, 90. o.

Az aktivitási arány a legmagasabb a Közép-Magyarország, valamint a Nyugat– és KözépDunántúl régiókban, 2003-tól minden régióban csekély növekedés figyelhető meg.

77

12. táblázat: Aktivitási arány, % Területi egység Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Ország összesen

2003 57,5 58,0 57,7 51,3 49,8 49,3 50,3 53,8

2004 59,0 56,9 57,2 50,1 49,3 48,5 50,5 53,8

2005 59,6 57,2 58,3 51,6 48,8 49,1 51,6 54,5

2006 59,2 58,1 58,7 51,8 49,8 51,4 51,8 55,0

2007 59,0 57,6 58,8 50,1 51,0 50,8 52,6 54,9

2008 58,6 57,0 57,8 50,3 50,4 50,8 52,5 54,6

2009 58,7 56,4 57,8 51,8 50,7 50,2 52,4 54,7

2010 59,1 56,7 57,4 53,5 51,1 51,6 53,7 55,4

2011 59,2 58,6 57,6 52,5 51,5 52,8 53,6 55,8

2012 60,8 58,6 59,0 53,0 51,9 54,2 54,7 56,9

Magyarországon 1996-ig drámaian csökkent a foglalkoztatás; a munkaerő-felmérés ekkor mérte a legalacsonyabb foglalkoztatási szintet, a 15–74 évesek 46%-a, a 15–64 évesek 52%-a volt csupán foglalkoztatott. Ezt követően a foglalkoztatás mértéke lassú ütemben emelkedett, 2003-tól stagnált, azonban a 15–64 éves népesség értéke a legjobb években sem volt sokkal magasabb, mint 57%. A pénzügyi válságot követő gazdasági válság hatására jelentősen visszaesett a foglalkoztatás.

13. táblázat: Foglalkoztatási arány, % Területi egység Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Ország összesen

2003 55,1 55,3 55,1 47,2 45,0 45,9 47,0 50,6

2004 56,3 53,7 54,5 46,4 44,6 45,0 47,3 50,5

2005 56,6 53,6 54,8 47,1 43,6 44,7 47,4 50,5

2006 56,2 54,6 55,3 47,1 44,3 45,8 47,7 50,9

2007 56,2 54,7 55,8 45,1 44,7 45,3 48,4 50,9

2008 55,9 53,7 54,9 45,1 43,7 44,8 47,9 50,3

2009 54,8 51,1 52,8 46,1 43,0 43,1 46,9 49,2

2010 53,8 50,9 52,1 47,0 42,9 44,1 48,0 49,2

2011 54,0 53,1 53,4 45,9 42,9 45,1 47,9 49,7

2012 55,2 52,9 54,6 46,6 43,3 46,7 49,0 50,6

Az előbb felvázolt folyamatok láthatóak a foglalkoztatottak számának vizsgálatakor is. Jelentős különbség figyelhető meg a régiók szintjén, 2012-ben a foglalkoztatottak 33%-a található a Közép-Magyarország régióban.

14. táblázat: A foglalkoztatottak száma, ezer fő Területi egység 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 Közép-Magyarország 1 205,6 1 226,3 1 238,9 1 241,1 1 249,1 1 246,9 1 239,2 1 228,8 1 242,9 1 280,1 476,0 455,3 459,5 466,4 466,7 459,4 435,1 433,1 447,4 443,7 Közép-Dunántúl 425,9 424,6 425,5 428,0 433,8 424,7 408,5 404,3 412,3 421,6 Nyugat-Dunántúl 357,9 350,9 353,6 351,4 335,2 335,5 337,8 342,1 333,9 335,9 Dél-Dunántúl 437,3 431,1 418,7 422,8 424,3 410,2 396,7 392,5 387,0 386,5 Észak-Magyarország 534,0 523,5 517,4 529,5 521,7 513,1 489,1 497,4 507,3 522,3 Észak-Alföld 485,2 488,7 487,9 490,9 495,4 489,6 475,5 483,1 481,1 487,9 Dél-Alföld 3 921,9 3 900,4 3 901,5 3 930,1 3 926,2 3 879,4 3 781,9 3 781,2 3 811,9 3 877,9 Ország összesen

Az ágazati struktúrában jelentős arányeltolódás alakult ki; az árutermelő szektorok foglalkoztatási súlya csökkent. A kitermelő ágazatokban, úgy mint a mezőgazdaságban vagy 78

bányászatban dolgozók aránya alacsony, az ipari és építőipari ágazatokban foglalkoztatottaké is csökkent, a szolgáltatásokban foglalkoztatottaké viszont emelkedett. A munkaerő-piaci pozíció tekintetében a képzettség jelentősége egyre nő: az alacsony iskolai végzettségűek, a nem keresett szakmákban dolgozók versenyhátránya nagyobb. A foglalkoztatottakon belül csökkent az alapfokú végzettségűek aránya, a középfokú és felsőfokú végzettségűeké emelkedett, ugyanakkor mindhárom végzettségi szint esetében romlottak a hazai foglalkoztatás mutatói.

6. ábra: A foglalkoztatási ráta alakulása a legmagasabb iskolai végzettség szerint

Forrás: KSH 2013, 92o.

Magyarországon a munkanélküliségi ráta 1993-ban volt a legmagasabb (12%). Az ezt követő csökkenés 2001-ig tartott (5,7%), majd a ráta ismét növekedni kezdett, 2005-től 7%-ot meghaladó szinten mozgott. A 2008 őszén kibontakozó gazdasági válság jelentősen hatott a munkaerőpiacra.

A

termeléscsökkenés,

az

üzembezárások

és

a

létszámleépítések

következtében nagymértékben nőtt az állástalanok száma és aránya. A munkanélküliségi ráta 2009-ben elérte az 1996-os szintet (10%), 2010-ben és 2011-ben 11% körül alakult. A munkanélküliek száma legmagasabb a Közép-Magyarország, Észak-Alföld, valamint az Észak-Magyarország régiókban, a legalacsonyabb a Nyugat-Dunántúlon. 2003-hoz képest a munkanélküliség minden régióban növekedést mutat, arányaiban az Észak–Alföld régióban növekedett a legjelentősebben.

79

15. táblázat: A munkanélküliek száma és a munkanélküliségi ráta Területi egység 2003 A munkanélküliek száma, ezer fő 50,7 Közép-Magyarország 22,9 Közép-Dunántúl 20,5 Nyugat-Dunántúl 30,8 Dél-Dunántúl 47,0 Észak-Magyarország 38,7 Észak-Alföld 33,9 Dél-Alföld 244,5 Ország összesen Munkanélküliségi ráta, % 4,0 Közép-Magyarország 4,6 Közép-Dunántúl 4,6 Nyugat-Dunántúl 7,9 Dél-Dunántúl 9,7 Észak-Magyarország 6,8 Észak-Alföld 6,5 Dél-Alföld 5,9 Ország összesen

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

58,3 27,0 20,6 27,5 46,2 40,6 32,7 252,9

67,4 30,9 26,8 34,1 49,7 51,6 43,4 303,9

66,7 30,1 26,1 34,7 52,3 65,1 41,8 316,8

62,1 24,6 22,8 37,2 59,4 63,2 42,6 311,9

60,2 28,4 22,1 38,6 63,3 69,7 46,9 329,2

87,6 44,4 38,5 41,8 71,0 81,1 56,3 420,7

120,5 49,6 40,9 46,9 75,0 84,6 57,3 474,8

119,4 46,1 32,8 48,5 77,4 86,4 57,3 467,9

129,7 48,0 33,5 45,8 76,7 84,4 57,4 475,6

4,5 5,6 4,6 7,3 9,7 7,2 6,3 6,1

5,2 6,3 5,9 8,8 10,6 9,1 8,2 7,2

5,1 6,1 5,7 9,0 11,0 10,9 7,8 7,5

4,7 5,0 5,0 10,0 12,3 10,8 7,9 7,4

4,6 5,8 4,9 10,3 13,4 12,0 8,7 7,8

6,6 9,3 8,6 11,0 15,2 14,2 10,6 10,0

8,9 10,3 9,2 12,1 16,0 14,5 10,6 11,2

8,8 9,3 7,4 12,7 16,7 14,5 10,6 10,9

9,2 9,8 7,4 12,0 16,6 13,9 10,5 10,9

A nyilvántartott álláskeresők, köztük a pályakezdő álláskeresők száma a 2003-as adatokhoz képest 2007-től minden régióban jelentősen növekedett; a munkaerő-piaci folyamatokkal összhangban a legrosszabb a helyzet az Észak–Alföld és Észak–Magyarország régiókban.

16. táblázat: A nyilvántartott álláskeresők száma, december, ezer fő 2004 2005 2006 Nyilvántartott álláskeresők száma Közép-Magyarország 41,7 41,1 41,5 Közép-Dunántúl 37,1 36,5 34,9 Nyugat-Dunántúl 29,4 32,0 28,3 Dél-Dunántúl 54,1 56,1 54,9 Észak-Magyarország 85,8 87,4 85,4 Észak-Alföld 91,7 95,1 96,5 Dél-Alföld 60,7 62,5 62,0 Ország összesen 400,6 410,6 403,4 Ebből: Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma Közép-Magyarország 2,3 2,3 2,2 Közép-Dunántúl 2,8 2,9 2,6 Nyugat-Dunántúl 2,0 2,4 1,9 Dél-Dunántúl 4,6 5,1 4,7 Észak-Magyarország 8,0 9,0 9,2 Észak-Alföld 9,8 10,7 10,5 Dél-Alföld 5,8 6,4 5,8 Ország összesen 35,3 38,7 36,9

2007 2008 2009 2010 2011 2012 46,2 51,0 82,4 88,5 85,7 89,1 35,0 43,1 62,1 57,3 50,9 53,2 30,3 33,5 46,9 41,7 34,4 36,5 59,4 61,9 73,1 70,5 66,8 68,9 93,9 97,0 114,7 109,2 105,5 107,0 111,8 118,5 136,2 137,5 131,0 134,9 69,3 72,4 89,2 86,6 78,1 79,6 446,0 477,4 604,6 591,3 552,3 569,3 1,9 2,5 1,9 5,0 10,1 12,5 6,3 40,2

2,3 2,8 2,1 5,5 9,9 12,5 6,5 41,6

2,9 4,3 2,9 6,5 11,4 15,1 8,3 51,3

4,7 4,3 3,0 6,5 11,1 14,9 8,5 53,2

4,4 4,3 2,5 6,6 11,3 14,7 8,3 52,2

7,4 6,0 3,8 8,4 13,1 17,9 10,3 66,8

A KSH által alkalmazott módszertan alapján a “nyilvántartott álláskereső az a személy, aki a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, és oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, és öregségi nyugdíjra nem jogosult, valamint rehabilitációs járadékban nem részesül és az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő 80

munkaviszony kivételével munkaviszonyban nem áll, és egyéb kereső tevékenységet sem folytat, és elhelyezkedése érdekében az állami foglalkoztatási szervvel együttműködik, és akit az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként nyilvántart és munkanélküli az, aki az adott héten nem dolgozott, és nincs is olyan munkája, amelyből átmenetileg hiányzott; a kikérdezést megelőző négy hét folyamán aktívan keresett munkát; két héten belül munkába tudott volna állni, ha talált volna megfelelő állást, illetve már talált munkát, ahol 2002-ig 30, 2003-tól 90 napon belül dolgozni kezd.”19 A két definíció, a két adat nem ugyanaz, vannak átfedések és különbségek is: az átfedés, a közös rész azokat tartalmazza, akik nyilvántartott álláskeresők és egyben megfelelnek a munkanélküli definíciójának; a kisebbik nem közös rész azokra vonatkozik, akik munkanélküliek, de nincsenek regisztrálva, vagy nem is voltak, vagy már kikerültek a regisztrációból. A nagyobb nem közös rész azokat a nyilvántartott álláskeresőket jelenti, akik nem felelnek meg a munkanélküli definíció valamelyik kritériumának valamilyen oknál fogva, vagy, mert 1-2 órát dolgoztak, vagy inaktívaknak minősültek. Azonban ahogy arra a Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (2014) kutatása is rámutat, hogy az előrejelzések nagyobb becslési hibákkal készültek, amelynek egyik oka a közfoglalkoztatás volt. A másik kritika a foglalkoztatási adatokat tekintve a külföldön munkát vállalók számával kapcsolatos statisztika, amellyel kapcsolatban a KSH leszögezte, hogy a „külföldön dolgozó személyek közül azoknak az adatait tartalmazzák, akik továbbra is egy magyarországi háztartás tagjai. Ezek a személyek vagy napi rendszerességgel ingáznak külföldre, vagy pedig huzamosabb ideig külföldön dolgoznak, de rendszeresen hazajárnak, és jövedelmükkel hozzájárulnak az adatot szolgáltató háztartás tagjainak megélhetéséhez. A felmérés nem tartalmazza azoknak a háztartásoknak az adatait, amelyeknek minden tagja külföldön tartózkodik, így a háztartás megélhetési költségei is külföldön merülnek fel.”20 Nem lehet figyelmen kívül hagyni azokat a személyeket sem, akik a hivatalos metódus alapján nem minősülnek nyilvántartott álláskeresőnek, azonban nincs állásuk. Az álláskeresési járulékban részesültek száma magas a Közép-Magyarország és az ÉszakAlföld régiókban, a legalacsonyabb a Nyugat-Dunántúlon. A rendszeres szociális segélyben részesültek, valamint az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközökben résztvevők száma a munkanélküliséggel leginkább sújtott régiókban magas, tehát az Észak–Magyarország és az Észak-Alföld régiókban, alacsonyabb a Közép- és Nyugat-Dunántúlon.

19

http://www.ksh.hu/docs/hun/modsz/modsz21.html Érdemes a tükröt összetörni? – a foglalkoztatási adatok értelmezése, Központi Statisztikai Hivatal, 2014. január.7. http://www.ksh.hu/hir_140107

20

81

A keresetek bruttó értéke a rendszerváltás óta eltelt húsz év alatt 19-szeresére, a nettó átlagkereset kisebb mértékben, 15-szörösére nőtt; azonban az 1989. évi reálbér szintjét 2002ben érték el, összességében pedig a 2009. évi reálbér színvonala a 20 évvel korábbit 13%-kal haladta meg. Az alkalmazásban állók havi bruttó és nettó átlagkeresete 2003-hoz képest mindenhol növekedett: a legjobban a Közép-Magyarország régióban (2003: bruttó 172,1 ezer Ft, nettó 108 ezer Ft, 2010: bruttó 248,5 ezer Ft, nettó 156,3 ezer Ft), legkevesebbet pedig az Észak–Alföld régióban (2003: bruttó 113,4 ezer, nettó 77,1 ezer Ft, 2010: bruttó 160,8 ezer, nettó 111,9 ezer Ft) keresnek. A kereseti arányok több tekintetben átrendeződtek, a keresetek alakulásában a nemek közötti különbség csökkent, az iskolai végzettség szerepe és az ágazatok közötti különbségek viszont nőttek. Jelentős keresetalakító tényező, hogy a munkavállaló a versenyszférában, vagy költségvetési intézményben dolgozik. A 2002. évi kereseti rés csökkenésében nagy szerepet játszott a 2001 második felében végrehajtott köztisztviselői és közalkalmazotti egyösszegű keresetkiegészítés. Az illetményalap 2008-ban emelkedett utoljára, és 2008-ban fizettek utoljára 13. havi juttatást, ami a későbbiekben növelte a nők és férfiak keresetének különbségét. A közszférában dolgozók kétharmada nő.

Lakás, kommunális ellátás Az épített és a megszűnt lakások különbözetével változik lakásállomány, amely A 2003-tól minden régióban folyamatos növekedést mutat. Az országos átlagot meghaladóan növekedett a Közép-Magyarország és a Nyugat-Dunántúl régiókban; a száz lakásra jutó lakosok száma viszont minden régióban folyamatosan csökkent.

17. táblázat: A lakásállomány és a laksűrűség, január 1. Területi egység 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 Lakásállomány, ezer db Közép-Magyarország 1231,5 1243,6 1260,8 1278,9 1292,3 1307,6 1324,4 1340,1 1378,9 1380,6 1384,2 Közép-Dunántúl 425,8 426,8 430,6 433,2 435,8 438,7 441,3 443,4 452,6 453,0 453,8 Nyugat-Dunántúl 390,3 396,1 401,1 405,1 408,4 412,2 415,7 418,5 425,5 425,9 427,0 Dél-Dunántúl 386,0 389,1 392,0 394,6 396,7 399,0 400,7 402,5 405,4 405,6 406,2 Észak-Magyarország 499,3 501,2 503,1 505,3 507,1 509,0 510,6 511,6 508,4 508,5 509,0 Észak-Alföld 591,4 595,1 600,4 604,8 608,2 611,9 615,7 618,1 620,4 620,6 621,4 Dél-Alföld 579,7 582,1 584,7 587,5 589,9 592,1 594,5 596,5 599,2 599,4 600,4 Ország összesen 4104,0 4134,0 4172,8 4209,5 4238,5 4270,5 4302,8 4330,7 4390,3 4393,6 4402,0 Száz lakásra jutó lakos Közép-Magyarország 229 228 225 223 222 222 221 220 214 213 213 Közép-Dunántúl 262 261 258 256 254 252 250 248 239 238 237 Nyugat-Dunántúl 256 253 249 247 245 242 240 238 232 231 231 Dél-Dunántúl 256 253 249 246 244 241 238 236 230 230 227 Észak-Magyarország 258 255 253 250 247 243 240 236 236 236 234 Észak-Alföld 262 260 257 253 251 247 244 241 241 242 240 Dél-Alföld 236 234 232 229 228 225 223 221 217 216 215 Ország összesen 247 245 242 239 237 235 233 231 226 226 225

82

A kiadott lakásépítési engedélyek száma országos, illetve regionális adatokat tekintve 2010ben jelentősen visszaesett: országosan 2003-ban közel 60 ezer volt az engedélyek száma, az 2010-ben 17,3 ezer, 2013-ben már csak 10,6 ezer volt. Ennek megfelelően csökkent az épített lakások száma is: arányait (2003/2012) tekintve kisebb volt a visszaesés a Dél–Alföld és a Közép–Magyarország régiókban. A megszűnt lakások száma minden régióban jelentős csökkenést mutat 2003-tól vizsgálva.

18. táblázat: Épített lakás, db Területi egység Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Ország összesen

2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 13 203 18 342 19 221 14 967 16 656 17 873 17 687 10 876 6 464 4 436 2 969 4 172 2 881 2 859 3 170 2 758 2 396 1 415 1 255 923 4 770 5 436 4 413 3 654 4 142 3 886 3 067 2 452 1 239 1 315 3 450 3 340 2 813 2 441 2 511 2 043 2 044 1 598 801 743 2 455 2 408 2 672 2 204 2 218 1 892 1 464 1 071 560 604 5 460 6 877 5 703 4 723 4 919 4 762 2 895 1 525 1 146 1 298 3 236 3 338 3 381 3 016 2 543 2 861 2 441 1 886 1 190 1 241 35 543 43 913 41 084 33 864 36 159 36 075 31 994 20 823 12 655 10560

A lakásállomány tulajdonosi szerkezete átalakult, amelyben jelentős szerepe volt az önkormányzati lakások értékesítésének.

19. táblázat: Önkormányzatok tulajdonában levő ingatlan összesen, ezer db Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Ország összesen

2003 161,0 103,0 141,7 128,7 160,4 125,3 111,7 931,9

2004 162,6 107,0 143,1 130,2 161,0 128,7 115,9 948,4

2005 161,4 107,4 143,6 131,4 162,1 129,7 117,0 952,7

2006 159,9 107,7 143,8 132,0 163,3 130,9 118,0 955,5

2007 158,9 108,3 144,4 131,8 163,5 130,8 118,3 956,0

2008 158,7 109,3 144,6 132,2 163,6 133,2 121,4 963,0

2009 156,6 110,1 145,1 132,9 164,2 135,2 122,0 966,2

2010 157,1 110,8 144,4 133,5 164,5 136,5 123,3 969,9

2011 158,0 111,2 144,1 133,7 164,6 136,2 124,9 972,5

2012 157,2 110,9 144,3 133,6 165,4 136,2 124,6 972,2

Az önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok száma 2003-hoz képest nagyobb mértékben növekedett Dél-Alföld, Észak-Alföl és Közép-Dunántúl régiókban; a Közép-Magyarország régióban csökkenés figyelhető meg. A régiók többségében csökkent az önkormányzati tulajdonban lévő lakóépületek és otthonházak, valamint az oktatási, szociális és egészségügyi célt szolgáló épületek száma, növekedett viszont a kulturális célt szolgáló épületek száma. Az ivóvíz-ellátottság az ország településeit tekintve 2008-ban elérte a 100%-ot, míg a vízvezeték-hálózatba

bekapcsolt

lakások

aránya

2011-ben

közel

95%

volt.

A

szennyvízcsatornával ellátott települések száma a 2000. évi 854-ről 2011-re több mint kétszeresére, 1763-ra emelkedett. A szennyvízelvezető hálózatba bekapcsolt lakások száma 1,1 millióval való bővülésének köszönhetően 3,2 millió volt, ami közel 73%-os 83

csatornázottsági szintet jelent. Tehát az ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások aránya 2003-hoz képest 2011-re minden régióban növekedett; jelentősebb volt a szennyvízcsatornahálózatba bekapcsolt lakások arányának változása, különösen az Észak-Alföld, Dél-Alföld és az Észak-Magyarország régiókban. A távfűtésbe és a melegvízszolgáltatásba bekapcsolt lakások száma nem mutat kiemelkedő változást egyik régióban sem.

20. táblázat: A közüzemi ivóvízvezeték- és szennyvízgyűjtő- hálózatba bekapcsolt lakások aránya, december 31., % Területi egység 2003 2004 2005 2006 2007 A közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások aránya KözépMagyarország 95,9 96,3 96,0 96,3 96,8 Közép-Dunántúl 96,6 96,7 96,7 96,5 96,6 Nyugat-Dunántúl 95,3 95,2 97,3 97,2 97,1 Dél-Dunántúl 94,7 95,9 96,2 96,4 96,5 ÉszakMagyarország 87,8 88,2 88,7 89,3 89,7 Észak-Alföld 92,7 93,3 93,7 94,0 94,5 Dél-Alföld 88,0 88,6 88,7 89,5 90,4 Ország összesen 93,2 93,7 94,0 94,3 94,7 A közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózatba bekapcsolt lakások aránya KözépMagyarország 78,8 81,0 82,3 84,6 86,3 Közép-Dunántúl 65,0 69,2 70,7 72,4 75,0 Nyugat-Dunántúl 63,2 65,8 70,7 72,3 73,8 Dél-Dunántúl 54,3 58,5 62,1 63,8 64,7 ÉszakMagyarország 49,6 54,1 56,7 59,1 61,7 Észak-Alföld 41,9 44,8 48,7 52,3 57,2 Dél-Alföld 38,6 41,4 44,8 47,8 50,2 Ország összesen 59,1 62,2 64,9 67,4 69,8

2008

2009

2010

2011

2012

97,2 96,7 97,1 96,6

97,4 96,7 97,2 96,8

97,9 96,6 96,4 96,2

97,3 96,4 96,6 95,4

95,8 95,1 96,3 95,7

89,8 94,6 90,5 94,9

89,8 94,8 90,5 95,0

89,3 94,5 90,1 94,9

89,6 94,6 89,9 94,7

90,2 94,4 90,5 94,2

86,1 75,7 75,0 65,7

86,4 76,9 76,7 66,6

87,0 77,3 76,8 65,8

86,9 77,4 77,7 66,2

86,5 78,1 79,5 66,8

63,8 59,5 52,7 71,0

65,2 60,5 54,4 72,0

64,7 61,3 54,6 72,3

65,1 62,9 54,7 72,7

69,1 65,3 56,6 74,0

2011-ben hazánkban 2875 településen volt vezetékes földgázszolgáltatás (91%-os lefedettség), a lakásállomány 76%-a kapcsolódott a gázhálózatra. Az egy háztartásra jutó gázfogyasztás a 2003-as 125 m3/hó csúcsfogyasztásról lassuló ütemben csökkent minden régióban, a 2011-es országos 78 m3/hó, a 2013-as országos 74,7m3/hó értékre; ebben szerepe volt a gázárak növekedésének. A háztartások részben takarékoskodással, részben fatüzelésre való átállással próbálták kiadásukat csökkenteni. Az egy háztartási fogyasztóra jutó villamosenergia-felhasználás havi átlaga 2008-ban és 2009-ben országos átlagban tekintve is magasabb volt, mint az azt megelőző és az azt követő években; 2008-2009-től valamennyi régióban

csökkenés

figyelhető

meg

a

felhasználásban.

A

távfűtésbe,

illetve

a

melegvízszolgáltatásba bekapcsolt lakások aránya országos átlagban 2003-hoz képest 2012-re alig változott – 2%-os növekedés mutatható ki, ez a tendencia jellemző regionálisan is.

84

Szociális ellátás A rendszerváltás előtti jóléti szociális rendszer jelentős jövedelemkiegyenlítő és ellátó szerepet töltött be. A kilencvenes évektől az állami szerepvállalás csökkent; a fenntartó önkormányzatok mellett közhasznú társaságok, alapítványok, egyesületek, egyházak is megjelentek. A nyugdíjban és a nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma országos összehasonításban magas a Közép-Magyarország régióban, számuk leginkább a Nyugat- és Közép-Dunántúl, valamint a Közép-Magyarország régióban emelkedett. Az ellátásban részesülők aránya a lakónépességből minden régió esetében megközelíti, vagy meghaladja a 30%-ot – magas ez az arány a Dél-Alföld és a Dél–Dunántúl régiókban.

21. táblázat: Nyugdíjban, ellátásban, járadékban és egyéb járandóságban részesülők száma Területi egység 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 Összesen, ezer fő Közép-Magyarország 824,6 816,2 816,5 816,6 818,3 825,1 822,0 809,5 795,5 800,9 792,7 Közép-Dunántúl 313,5 311,2 311,8 313,0 313,6 316,6 316,5 311,6 306,2 308,7 305,2 Nyugat-Dunántúl 276,8 275,7 276,4 278,4 280,1 284,0 284,8 282,2 278,7 282,4 279,4 Dél-Dunántúl 317,3 315,1 314,2 313,0 311,9 312,0 308,6 303,1 296,6 295,1 288,0 Észak-Magyarország 412,1 406,4 401,6 396,0 391,3 388,8 383,0 374,8 365,5 361,8 353,7 Észak-Alföld 485,6 481,5 478,6 473,0 467,5 464,1 456,7 446,5 433,9 427,7 417,2 Dél-Alföld 447,0 445,7 446,0 444,6 442,8 441,7 435,9 427,5 417,9 414,8 404,1 Ország összesen 3076,9 3051,8 3045,2 3034,5 3025,4 3032,3 3007,5 2955,1 2894,3 2891,2 2840,1 Ellátásban részesültek aránya a lakónépességből Közép-Magyarország 29,2 28,8 28,7 28,6 28,5 28,5 28,1 27,4 26,8 26,8 26,8 Közép- Dunántúl 28,1 28,0 28,1 28,2 28,3 28,7 28,7 28,4 28,0 28,3 28,4 Nyugat-Dunántúl 27,6 27,5 27,6 27,8 28,0 28,5 28,5 28,3 28,0 28,4 28,4 Dél-Dunántúl 32,1 32,0 32,1 32,2 32,2 32,5 32,4 32,0 31,5 31,6 31,1 Észak-Magyarország 32,0 31,8 31,6 31,4 31,3 31,4 31,3 31,0 30,6 30,6 29,7 Észak-Alföld 31,2 31,1 31,0 30,8 30,6 30,7 30,4 29,9 29,3 29,0 28,0 Dél-Alföld 32,7 32,8 32,9 33,0 33,0 33,1 32,9 32,4 31,9 31,9 31,4 Ország összesen 30,3 30,2 30,2 30,1 30,1 30,2 30,0 29,5 29,0 29,0 28,7

2011 elején Magyarországon a nyugdíjban és nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma közel 3 millió fő volt. A nyugdíjasok valamivel több, mint felét a korbetöltött öregségi nyugdíjasok alkotják, a korhatár alatti öregségi nyugdíjasok közel 240 ezren voltak. A nyugdíjasok negyedét a rokkantsági nyugdíjasok teszik ki, 47%-uk még nem érte el a rá vonatkozó időskori nyugdíjkorhatárt. A pénzbeli társadalmi juttatások legmeghatározóbb tétele, közel kétharmada az elsősorban időskorúak ellátását biztosító nyugdíj. A nyugdíjban és a nyugdíjszerű ellátásban részesülők átlagos ellátása a 2003-as adatokból kiindulva a régiókban mindenhol növekedett. 2010-ben Magyarországon a nyugdíjkiadások a GDP-nek közel 11%át tették ki. A legmagasabb összegű juttatások az öregségi és az öregségi jellegű nyugdíjak: a korbetöltött öregségi nyugdíjak átlagos összege 2011. januárjában 97 ezer Ft, a korhatár alattié 115 ezer Ft volt. A rokkantsági nyugdíjak átlaga a korhatár alattiak esetében 70 ezer, a 85

korhatár

felettiek

körében

85

ezer

Ft

volt.

A

nyugdíjasok

körén

belüli

jövedelemegyenlőtlenségek mérsékeltebbek a népességi átlagnál. Az egyenlőtlenség egyik oka, hogy a különböző ellátások törvényileg szabályozott módon eltérő színvonalú összeget jelentenek, illetve hogy a legtöbb ellátás színvonala függ a nyugdíjazás előtti munkaerőpiacon betöltött helyzettől is, amely pedig egyéni különbségeket eredményez. A nyugdíjasok körében a jövedelmi szegénységben élők aranya alacsonyabb, mint az országos átlag. (MONOSTORI 2012)

22. táblázat: Nyugdíjban, ellátásban, járadékban és egyéb járandóságban részesülők átlagos ellátása, január, ezer Ft/hó Területi egység Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Ország összesen

2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 54,3 60,1 66,1 71,2 77,6 86,6 92,5 97,9 103,1 108,9 117,6 48,9 53,9 59,3 63,9 69,4 77,2 82,3 87,4 92,1 97,2 104,9 46,5 51,3 56,4 60,8 66,3 73,8 78,9 83,6 88,1 92,9 100,2 45,0 49,5 54,1 58,1 63,1 70,2 74,7 79,0 83,2 87,7 94,6 45,4 50,0 54,7 58,8 63,9 71,0 75,7 80,2 84,5 89,2 96,1 41,0 45,2 49,3 53,0 57,8 64,2 68,4 72,5 76,5 81,0 87,7 42,6 46,9 51,2 55,0 59,8 66,4 70,7 74,8 78,7 83,1 89,6 47,0 51,8 56,8 61,1 66,6 74,1 79,0 83,7 88,2 93,6 101,1

2003-tól vizsgálva a szociális alap- és nappali ellátás, szociális elhelyezés ellátottjai tekintetében az idősek nappali ellátásában részesülők száma minden régióban csökkent, azonban regionális összehasonlításban magas a Közép-Magyarországon, az Észak-Alföld és a Dél-Alföld régiókban, alacsony a Közép- és Dél-Dunántúl régiókban. A házi segítségnyújtás keretében ellátottak száma szintén minden régióban emelkedett, legjelentősebben az ÉszakAlföldön, ahol 2003-ban 8,1 ezer fő, 2012-ben már 45,7 ezer fő érintettről beszélhetünk. A házi segítségnyújtás keretében ellátottak száma Nyugat-Dunántúl régióban a legalacsonyabb, bár 2003-hoz képest (4,2 ezer fő) 2012-re itt is megduplázódott az érintettek száma (8,5 ezer fő). A tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézményekben ellátottak száma Közép-Magyarország régióban a legmagasabb, 2012-ben 21,4 ezer fő, ami az országos létszám negyedét teszi ki. Az ellátottak száma minden régióban növekedést mutat 2003-tól kezdődően. A szociális étkeztetésben részesülők száma minden régióban növekedést mutat, a legnagyobb az étkeztetésben szereplők száma az Észak-Alföld, Dél-Alföld és ÉszakMagyarország régiókban: 2012-ben 37,9, 29,6 és 27,4 ezer fő. 2003-tól a rendszeres szociális segélyben részesülők száma minden régióban növekedett, kiugróan magas volt a számuk a 2007 és 2008-as években. Kiemelkedően magas a segélyben részesülők száma az Észak-Alföld és Észak-Magyarország régiókban. A segélyekre felhasznált összeg minden régióban növekedett, a legtöbbet – kiindulva a segélyezettek 86

számából - az Észak-Alföld és Észak-Magyarország régiókban költenek erre a célra. Még szembetűnőbb a lakásfenntartási támogatásban részesülők számának növekedése, ami minden régióban növekedett 2003-hoz képest; országos átlagot meghaladó ez a növekedés az ÉszakAlföld, az Észak-Magyarország és a Dél-Alföld régiókban ahol 4-5-szörösére emelkedett a támogatásban részesedettek száma – növekvő tendenciával jellemezhető a lakástámogatásra fordított összege, nagysága is.

Egészségügy Az egészségügyi ellátórendszer változása mellett a kilencvenes évek elejére lezajlott a gyógyszertárak és a körzeti orvosi praxisok nagyjának magánosítása is. A rendszerváltástól számítva a gyógyszertárak száma jelentősen nőtt és megjelentek a magánkórházak is, a működő kórházi ágyak száma viszont csökkent. Új szolgáltatások jelentek meg az egészségügyben, úgy, mint az otthonápolás, a hospice szolgáltatás és az újszülötteket gondozó intenzív centrumok hálózata. Egy régió helyzetét meghatározza többek között az ellátóhelyek száma, azok térségi megoszlása, illetve a háziorvosi ellátás is. Közép-Magyarországon Budapest kimagasló egészségügyi ellátottságának köszönhetően a régió mutatói országos viszonylatban az első helyen állnak. A régióban jelen vannak az országos intézmények, az egyetemi klinikák, szakrendelők, kórházak és alapellátást biztosító intézmények, azonban itt is gondot jelent a műszerpark elavultsága, hiányossága. A dolgozó orvosok száma minden régióban alig változott az elmúlt időszakban, azonban jelentős ingadozást mutat a 2003-as adatokhoz képest. A legtöbb orvos a Közép-Magyarország régióban, a legkevesebb a KözépDunántúlon és Észak-Magyarországon dolgozik; ezekben a régiókban a legmagasabb, illetve a legalacsonyabb a dolgozó orvosok tízezer lakosra jutó száma is. A háziorvosok és a házi gyermekorvosok száma minden régióban csökkent; az egy háziorvosra és házi gyermekorvosra jutó lakosok száma viszont növekedett. Sajnos évek óta tartó folyamat a magyar orvosok kivándorlása, amelyet az Egészségügyi Engedélyezési Hivatal adatai alapján 2014-re sem sikerült megállítani. Az orvosok, ápolók és egyéb szakdolgozók körében a kivándorlási adatok kis mértékben csökkentek, azonban a fogorvosok, gyógyszerészek és szülésznők körében növekedett a kivándorlók aránya. Legnagyobb számban változatlanul az altatóorvosok, a csecsemő- és gyermekgyógyászok, valamint a belgyógyászok kívánnak külföldön dolgozni, akiket a háziorvosok, sebészek és szülész-nőgyógyászok követnek és 2014-ben a neurológusok és a pszichológusok is. A magyar egészségügyi dolgozók számára legvonzóbb országok továbbra is Németország, az Egyesült Királyság, Svédország, Írország,

87

Ausztria és Svájc. Az elmúlt évek fizetésemelései ellenére az elvándorlás elsődleges oka továbbra is az európai bérekhez képest alacsony jövedelem. 21

23. táblázat: Dolgozó orvosok tízezer lakosra jutó és egy háziorvosra és házi gyermekorvosra jutó lakosok száma Területi egység 2003 2004 2005 Dolgozó orvosok tízezer lakosra jutó száma Közép-Magyarország 56,2 59,5 47,6 Közép- Dunántúl 25,7 22,7 17,4 Nyugat-Dunántúl 30,1 29,8 26,6 Dél-Dunántúl 38,2 37,6 33,4 Észak-Magyarország 25,0 25,4 21,8 Észak-Alföld 31,7 31,1 27,0 Dél-Alföld 33,8 35,4 31,5 Ország összesen 32,8 38,5 32,3 Egy háziorvosra és házi gyermekorvosra jutó lakos Közép-Magyarország 1 438 1 453 1 450 Közép- Dunántúl 1 561 1 582 1 572 Nyugat-Dunántúl 1 539 1 544 1 546 Dél-Dunántúl 1 419 1 435 1 475 Észak-Magyarország 1 600 1 607 1 591 Észak-Alföld 1 617 1 637 1 650 Dél-Alföld 1 503 1 499 1 517 Ország összesen 1 513 1 525 1 529

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

51,2 23,4 31,2 36,0 23,4 27,9 33,5 35,3

47,7 21,6 29,9 32,4 20,5 23,3 28,7 32,1

52,7 24,0 32,7 37,3 23,5 26,9 32,3 36,0

50,8 23,4 31,9 35,8 23,2 27,2 31,7 35,1

45,3 21,1 27,9 34,2 21,5 27,6 31,2 34,0*

46,2 23,9 31,8 34,2 24,3 30,1 32,9 34,9*

48,9 25,3 33,8 36,0 24,9 31,2 34,2 36,6*

1 457 1 589 1 559 1 471 1 636 1 630 1 506 1 535

1 488 1 583 1 550 1 450 1 600 1 642 1 522 1 540

1 494 1 587 1 567 1 427 1 566 1 610 1 493 1 529

1 508 1 606 1 587 1 441 1 570 1 591 1 491 1 536

1 515 1 635 1 574 1 452 1 576 1 611 1 516 1 548

1 525 1 615 1 608 1 428 1 558 1 601 1 514 1 546

1 518 1 606 1 592 1 441 1 575 1 606 1 507 1 545

* Területekre nem bontható adatokkal együtt

Magyarországon 2011-ben a legtöbb ember a keringési rendszer betegségeiben halt meg, gyakoriságukat tekintve utána a daganatok következnek. E két haláloki csoport az összes halálozás 76%-át teszi ki. A halálokok változásának alakulását tekintve 2000 és 2011 közötti a legjelentősebb javulás az erőszakos halálokoknál és az emésztőrendszer betegségeinél történt. Csökkent a keringési rendszer és a fertőző betegségek következtében meghaltak száma, azonban emelkedés következett be a légzőrendszer betegségei okozta halálozásban, és enyhe növekedés tapasztalható a daganatos halálozásokban is.

21 Haiman É (2014): Nem sikerült megállítani a magyar orvosok elvándorlását, Világgazdaság Online, 2014.05.14; http://www.vg.hu/kozelet/nem-sikerult-megallitani-a-magyar-orvosok-elvandorlasat-427290

88

7. ábra: A halálozások kiemelt halálok szerinti megoszlása, 2011

Forrás: KSH 2013, 146 o.

A működő kórházi ágyak száma minden régióban jelentősen csökkent – a legtöbb ágy a Közép-Magyarország és az Észak-Alföld, a legkevesebb a dunántúli régiókban van. A működő kórházi ágyak tízezer lakosra jutó száma országos viszonylatban alacsony a DélAlföld és a Közép-Dunántúl régiókban, a Közép-Magyarország régióban a legmagasabb, azonban 2003-hoz képest itt csökkent a leginkább.

24. táblázat: Kórházi ellátás Területi egység 2003 2004 2005 Működő kórházi ágyak száma Közép-Magyarország 26 195 26 349 26 353 Közép- Dunántúl 7 733 7 810 7 931 Nyugat-Dunántúl 7 942 7 875 7 862 Dél-Dunántúl 7 461 7 313 7 273 Észak-Magyarország 9 546 9 515 9 556 Észak-Alföld 11 189 11 005 11 026 Dél-Alföld 9 766 9 738 9 604 Ország összesen 79 832 79 605 79 605 Működő kórházi ágyak tízezer lakosra jutó száma Közép-Magyarország 92,6 92,7 92,3 Közép- Dunántúl 69,5 70,3 71,6 Nyugat-Dunántúl 79,2 78,7 78,6 Dél-Dunántúl 75,9 74,8 74,9 Észak-Magyarország 74,6 74,9 75,8 Észak-Alföld 72,3 71,4 71,9 Dél-Alföld 71,8 71,9 71,3 Ország összesen 78,9 78,8 79,0

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

26 383 22 947 22 175 22 193 22 200 22 141 21 659 8 020 7 536 7 518 7 488 7 542 7 488 7 089 7 818 7 093 7 081 7 065 7 049 7 051 7 048 7 373 6 892 6 983 6 922 6 991 7 039 6 816 9 575 8 875 8 664 8 755 8 771 8 803 8 467 11 075 10 141 10 124 10 180 10 160 10 150 9 467 9 603 8 418 8 426 8 461 8 503 8 488 8 299 79 847 71 902 70 971 71 064 71 216 71 160 68 845 91,8 72,4 78,2 76,2 76,5 72,6 71,5 79,3

89

79,2 68,2 71,1 71,8 71,8 67,0 63,1 71,6

75,8 68,2 70,9 73,3 70,8 67,4 63,6 70,8

75,2 68,2 70,9 73,0 72,4 68,2 64,2 71,0

74,7 68,9 70,9 74,3 73,4 68,6 65,0 71,3

74,2 68,7 71,0 75,4 74,4 68,9 65,3 71,5

73,3 66,0 71,5 73,7 71,2 63,5 64,4 69,5

Oktatás, nevelés Az oktatás meghatározó jelentőségű terület egy ország életében. A nemzetközi gazdasági és társadalmi viszonyokat átalakító globalizáció fokozta a versengést. A felgyorsult tudományostechnológiai fejlődés gyakorlati alkalmazása a gazdasági növekedés, a jólét meghatározó elemévé vált. Felértékelődött a tudás, az emberi erőforrás minősége, amely – ahogy azt az előző fejezetben is olvashattuk - a versenyképesség egyik meghatározó tényezője lett. Természetesen az emberi erőforrás minősége számos egyéb tényezőtől is függ, azonban a versenyképes tudás alapja az oktatás és a képzés. Hazánkban az oktatási rendszer differenciálódásával kitolódott a tankötelezettség korhatára 16 évre, a szakképzés rendszere egységesült, új iskolatípusok, képzési formák jöttek létre. Az Európai Unió egész életen át tartó tanulás célkitűzésével összhangban felgyorsult a felnőttképzés fejlesztése és jelentős változások mentek végbe a felsőoktatásban is. Az oktatásban részt vevők számát és arányát az alapfokú képzésben döntően a demográfiai folyamatok határozzák meg, míg a közép- és a felsőfok tekintetében további szempontot jelentenek az új igények, lehetőségek is. A költségvetés oktatásra fordított kiadásainak GDPhez mért aránya keveset változott és mértéke a rendszerváltás idején jellemző 5% körüli szintre tehető. 2008-ban az összeg csaknem háromnegyedét a közoktatásra, ötödét a felsőoktatásra fordították. A bölcsődébe beíratott gyermekek száma rendszeresen nagyobb, mint a férőhelyeké. Magyarországon a bölcsődék kapacitáskihasználtsága a 2000-es évek elején 120% körüli volt, 2008-2009 években a 130%-ot is elérte. 2009-2010-et követően csökkent a bölcsődék túltelítettsége, mivel 2010. január 1-jétől jogszabályi változások miatt egy bölcsődei csoportban a korábbi 10 helyett 12 gyermek (ha valamennyi gyermek betöltötte a második életévét, akkor legfeljebb 14 gyermek) nevelhető. Megjelent az egységes óvoda-bölcsőde intézménye, amivel lehetőség nyílt a 2–3 éves gyermeket nevelő szülőknek a napközbeni ellátás igénybevételére, akik olyan kisebb településen élnek, ahol a gyermekek alacsony száma miatt az önkormányzat nem köteles önálló bölcsődét működtetni. A harmadik tényező a családi napközik elterjedése.

90

8. ábra: Bölcsődei kihasználtság

Forrás: KSH 2013, 159 o.

A területi különbségeket illetően nem látható változás. A legnagyobb kapacitáskihasználtság (90% feletti) évről évre az észak-alföldi és a közép-magyarországi megyékben figyelhető meg. A bölcsődei gondozónők száma alacsony az Észak-Magyarország és a Dél-Dunántúl régiókban; a férőhelyek tekintetében 2006-tól szinte valamennyi régióban növekedés mutatható ki, viszont nagyon alacsony a férőhelyek száma az Észak-Magyarország és a DélDunántúl régiókban, habár minden régióban jelentősen növekedett a bölcsődébe beírt gyermekek száma.

25. táblázat: Bölcsődei ellátás Területi egység 2003 2004 2005 2006 Bölcsődei férőhelyek száma Közép-Magyarország 9 785 9 820 9 780 9 981 Közép- Dunántúl 2 282 2 190 2 198 2 280 Nyugat-Dunántúl 2 240 2 250 2 230 2 240 Dél-Dunántúl 1 715 1 897 1 697 1 813 Észak-Magyarország 1 427 1 452 1 475 1 494 Észak-Alföld 3 091 3 024 3 047 3 070 Dél-Alföld 3 231 3 278 3 339 3 377 Ország összesen 23 771 23 911 23 766 24 255 Bölcsődébe beírt gyermekek száma Közép-Magyarország 11 474 11 843 11 735 12 057 Közép- Dunántúl 2 830 2 960 2 984 3 023 Nyugat-Dunántúl 2 865 3 014 3 048 3 162 Dél-Dunántúl 2 135 2 187 2 185 2 211 Észak-Magyarország 1 824 1 925 1 863 1 922 Észak-Alföld 3 999 4 041 4 009 4 135 Dél-Alföld 4 295 4 363 4 406 4 643 Ország összesen 29 422 30 333 30 230 31 153

2007

2008

2009

2010

2011

2012

10 302 10 746 10 970 13 822 14 855 15 349 2 374 2 554 2 578 3 332 3 531 3 613 2 247 2 369 2 449 2 955 3 209 3 320 1 807 1 772 1 872 2 127 2 336 2 377 1 562 1 607 1 755 2 148 2 209 2 344 3 245 3 386 3 477 3 932 4 621 4 708 3 397 3 493 3 586 4 200 4 689 4 924 24 934 25 927 26 687 32 516 35 450 36 635 12 210 12 911 13 508 14 041 14 682 14 927 3 250 3 449 3 457 3 559 3 640 3 671 3 270 3 525 3 605 3 760 3 574 3 497 2 281 2 305 2 356 2 350 2 348 2 359 2 026 2 117 2 139 2 195 2 319 2 341 4 283 4 494 4 636 4 809 4 845 4 780 4 690 4 942 4 993 5 068 5 277 5 442 32 010 33 743 34 694 35 782 36 685 37 017

Az ezredforduló után 2007-ig fokozatosan csökkent mind az óvodás gyermekek, mind a férőhelyek száma, ezt követően viszont mindkettő nőtt. Az óvodák kapacitáskihasználtsága a 2001. évi 98 %-ról 2009-re 91%-ra esett vissza, azóta ezen az értéken stabilizálódott. Az 91

óvodai férőhelyek kihasználtságára kedvezően hatott az egységes óvoda-bölcsőde, amely lehetővé teszi az üres óvodai férőhelyek feltöltését háromévesnél fiatalabb gyermekekkel. Az óvodák száma a Közép-Magyarországot kivéve minden régióban csökkent, a legkevesebb óvoda a dunántúli régiókban van; az óvodai pedagógusok száma a Közép-Magyarország régiót kivéve mindenhol csökkent. Az óvodás gyermekek száma – a demográfiai folyamatoknak megfelelően - néhány régiónk kivételével mindenhol csökkent.

9. ábra: Az óvodák kihasználtsága megyénként, 2011.

Forrás: KSH 2013, 159 o.

Az alacsony iskolai végzettségűek száma az iskolázottsági szint emelkedésének köszönhetően fokozatosan csökkent; 1992-ben még a 15–74 évesek közel fele tartozott az alacsony iskolai végzettségűek közé, 2011-ben már csak 28%-uk. 1992 és 2011 között közel 43%-kal lettek kevesebben azok, akiknek legfeljebb általános iskolai végzettséget sikerült szerezniük. 1992 és 2011 között az összes korcsoport iskolai végzettségének szintje jelentősen (25–62%) emelkedett. A legfeljebb alapfokú végzettséggel rendelkezők számának csökkenése elsősorban a középkorúaknál (45–64 évesek) volt erőteljes. Az alacsony iskolai végzettségűek aránya Közép-Magyarországon jelentősen alacsonyabb (20%) a többi régióhoz képest az oktatási intézmények és így a magasabb szintű tanulmányokat folytatók, valamint a magasabb végzettséget igénylő foglalkozásokban dolgozók koncentrációja miatt. Észak-Alföldön ez az arány megközelíti a 34%-ot.

92

10. ábra: Az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők száma korcsoportonként

Forrás: KSH 2013, 150 o.

2003-tól kivétel nélkül minden régióban csökkent az általános iskolák, az általános iskolai pedagógusok és az általános iskolai tanulók száma. A középfokú oktatásban a legfontosabb változás a 6, illetve 8 évfolyamos gimnáziumi képzés megjelenése és elterjedése, valamint a szakiskolák irányából az érettségit adó középiskolák felé történt arányeltolódás. A középfokú oktatásban nappali képzés keretében 2012-ben 5%-kal kevesebb hallgató tanult, mint az előző évben. A középfokú tanulmányokat folytatók száma az 1980-as évek végétől emelkedett, aminek egyik oka az volt, hogy az 1975 körül születettek demográfiai hulláma elérte a középfokú beiskolázási kort, másik oka, hogy az iskolázottsági szint általában is nőtt. Kisebb ingadozásoktól eltekintve tovább nőtt a középfokú tanulmányokat folytatók száma egészen 2010-ig, ezt követően csökkent. A képzések közül országos és regionális szinten vizsgálva népszerűbbnek mondható a gimnáziumi és a szakközépiskolai képzés, mint a szakiskolai képzés – ez megfigyelhető mind a feladatellátási helyek, a pedagógusok, illetve a tanulói létszámot tekintve. A szakiskolai képzésben az intézmények száma minden régióban növekedett. A legtöbb ilyen intézmény az Észak-Alföld és a Közép-Magyarország régióban található – itt a legmagasabb a szakiskolai pedagógusok száma is. A szakiskolai tanulók száma évenként ingadozik, 2003-tól csekély növekedés elsősorban az Észak-Alföld és a DélAlföld régiókban figyelhető meg. A gimnáziumok száma országos átlagban növekedett, a legtöbb gimnázium a Közép-Magyarországon van, a gimnáziumok száma ÉszakMagyarországon, Észak-Alföldön és Dél-Alföldön növekedett a leginkább. A pedagógusok száma szinte valamennyi régiónkban nőtt, a legkevesebb pedagógus a Nyugat-Dunántúlon és Dél-Dunántúlon dolgozik. A gimnazisták száma szinte minden régióban növekedett, legkevesebb gimnazista a Nyugat-Dunántúlon van.

93

26. táblázat: Gimnáziumi oktatás Területi egység 2003 2004 2005 2006 Gimnáziumi intézmények feladat-ellátási helyeinek száma Közép-Magyarország 235 238 249 250 Közép-Dunántúl 80 81 84 84 Nyugat-Dunántúl 63 62 63 63 Dél-Dunántúl 68 68 65 71 Észak-Magyarország 68 69 71 81 Észak-Alföld 117 127 130 141 Dél-Alföld 97 98 99 117 Összesen 728 743 761 807 Gimnáziumi tanulók száma, ezer fő Közép-Magyarország 63,7 64,6 65,6 66,6 Közép-Dunántúl 18,7 19,1 19,6 20,0 Nyugat-Dunántúl 17,3 17,6 18,1 18,3 Dél-Dunántúl 17,8 18,0 18,4 18,8 Észak-Magyarország 20,4 20,6 20,8 21,0 Észak-Alföld 27,8 28,5 29,4 29,8 Dél-Alföld 24,8 24,9 25,3 25,7 Összesen 190,4 193,4 197,2 200,3

2007

2008

2009

2010

2011

2012

247 79 60 74 88 154 120 822

249 83 62 71 90 157 125 837

249 84 66 81 91 162 117 850

253 87 66 83 97 171 119 876

250 89 67 78 99 174 122 879

250 88 66 79 97 182 115 877

65,8 19,7 18,4 19,5 21,1 30,0 25,4 200,0

67,9 20,3 18,9 18,7 21,5 30,6 25,7 203,6

67,1 19,8 18,3 19,5 21,3 30,4 24,8 201,2

67,4 19,4 17,8 18,3 21,0 30,3 24,4 198,7

66,9 18,8 17,1 17,8 20,7 30,0 23,8 195,2

65,9 18,2 16,3 16,9 19,9 29,4 22,9 189,5

A szakközépsikolák száma az Észak-Alföldön a legmagasabb, a pedagógusok száma leginkább a Dél-Alföld régióban növekedett a teljes időszakban, a többi régióban viszont csökkent a számuk. A legkevesebb szakközépiskolai pedagógus a Dél-Dunántúl régióban van – itt a legkevesebb a szakiskolai tanulók száma is, amely a Dél-Alföld régió kivételével mindenhol csökkenő tendenciát mutat. A felsőoktatásban az expanzió már az elmúlt évtized közepén lelassult, a hallgatók száma azóta csökken. A képzési területek hallgatói létszámában átrendeződés történt. Csökkent a tanárképzés, a műszaki és mezőgazdasági területek hallgatói létszáma, a képzési területek közül a műszaki, a természettudományi, az egészségügyi és szociális, illetve a szolgáltatás képzésre járók aránya emelkedett 2005 óta. A nappali képzésben részt vevő hallgatók száma lassuló ütemben ugyan, de egészen 2008-ig nőtt, azóta stagnált. A felsőoktatási expanzió során és azt követően a jelentkezők száma megduplázódott, majd egészen 2011-ig emelkedett, amikorra közel 102 ezer fő lett. A felvettek aránya (a jelentkezők százalékában) 1990 és 2008 között 36-ról 78%-ra emelkedett. További jelentős változást hozott a felsőoktatás 2011. évi átfogó reformja, amely hozzájárult ahhoz, hogy 2012-re a jelentkezők száma jelentős mértékben visszaesett (84 ezer főre), ebből 73%-ot vettek fel.

94

27. táblázat: Felsőfokú oktatás Területi egység 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 Felsőfokú alap- és mesterképzésben részt vevő nappali képzésben tanulók száma a hallgatók állandó lakóhelye szerint, ezer fő Közép-Magyarország 55,3 57,6 59,0 62,2 63,3 62,2 62,5 61,9 61,3 60,6 Közép-Dunántúl 20,5 21,3 21,8 22,6 22,7 22,1 21,6 20,7 20,9 20,4 Nyugat-Dunántúl 19,8 20,7 21,1 21,5 22,0 21,1 21,0 20,2 20,3 19,5 Dél-Dunántúl 18,2 19,2 19,5 19,9 19,6 19,4 19,1 18,4 17,8 17,1 Észak-Magyarország 24,9 25,1 25,3 26,4 26,6 25,7 24,8 24,0 23,5 23,1 Észak-Alföld 31,2 32,2 33,1 33,8 33,7 34,7 33,3 32,2 32,3 31,3 Dél-Alföld 26,0 26,8 27,4 28,5 28,7 28,1 27,6 26,7 26,8 25,9 Országhatáron kívül 8,9 9,3 10,1 9,9 10,6 11,7 12,9 13,9 15,4 16,5 Összesen 204,9 212,3 217,2 224,6 227,1 224,9 222,6 218,1 218,3 214,3 Felsőfokú alap- és mesterképzésben részt vevő nappali képzésben tanulók száma képzési hely szerint, ezer fő Közép-Magyarország 98,9 102,7 106,4 107,7 110,0 111,6 113,5 113,8 Közép-Dunántúl 14,2 13,7 12,9 11,3 9,9 8,8 8,2 7,5 Nyugat-Dunántúl 17,9 18,2 17,7 16,7 16,1 15,2 14,9 14,6 Dél-Dunántúl 18,7 19,5 19,8 19,9 19,5 18,6 17,8 16,7 Észak-Magyarország 14,8 15,5 15,1 14,7 14,3 13,1 12,7 12,2 Észak-Alföld 27,8 29,4 29,8 30,1 29,0 27,8 28,0 27,1 Dél-Alföld 24,4 24,9 25,0 24,2 23,6 22,8 23,0 22,2 Országhatáron kívül 0,7 0,6 0,5 0,3 0,2 0,2 0,2 0,2 Összesen 217,2 224,6 227,1 224,9 222,6 218,1 218,3 214,3

A felsőoktatásban résztvevők száma magas a Közép-Magyarország, az Észak-Alföld és a DélAlföld régiókban, a legkedvezőtlenebb tendencia az Észak-Magyarország régióban mutatkozik. Azonban amennyiben a felsőoktatásban résztvevők számát képzési hely szerint vizsgáljuk, kiugró – a teljes létszám fele - a Közép-Magyarország részesedése a hallgatói létszámból.

Kultúra A kulturális szokások megváltoztak az elmúlt évtized során. Csökkent az állam kulturális szerepvállalása, a kulturális intézmények működtetése részben magánkézbe került. 2011-ben a költségvetés kulturális kiadása 217,5 milliárd forint volt, folyó áron 10,6%-kal több, mint az előző évben. Elsősorban a zene- és táncművészet, valamint a művelődési központok támogatása erősödött, az elektronikus médiumoké, a múzeumoké, levéltáraké és színházaké csökkent. Az elmúlt évtized végén a könyvtárak használata megélénkült, a kölcsönzési aktivitás korábbi csökkenése megállt, 2012-re a beiratkozott olvasók száma szinte minden régióban nőtt. Jelentősen csökkent viszont a kölcsönzött könyvtári egységek száma: 2003-hoz képest 2012-re országosan negyedével esett vissza a kölcsönzött egységek száma, amelynek hátterében az olvasás népszerűségének csökkenése és az elektronikusan elérhető anyagok számának növekedése áll. A települési könyvtárak száma országos viszonylatban alacsony a Közép-Magyarország régióban, azonban itt a legnagyobb a könyvtári állomány és a beiratkozott olvasók száma is. A muzeális intézmények száma az elmúlt évtized második 95

harmadától csökken, ennek ellenére a kiállítások száma 2010-ig, a látogatók száma 2006-ig emelkedett, ezt követően mérséklődött. A kulturális szolgáltatások igénybevétele változóan alakult, a színházi előadások látogatottsága nőtt, a hangversenyeké és kiállításoké mérséklődött. Összességében az elmúlt húsz évben a kulturális intézmények látogatottsága csökkent és a mozilátogatások száma is általánosan csökkenő tendenciát mutat, az otthoni kikapcsolódás vette át a szerepét: a televíziózás és egyre inkább az internetezés, különösen a fiatalabb kororsztály körében. A könyv és sajtótermékek olvasása veszített népszerűségéből.

3.3 Általános gazdasgi jellemzők

Ahogy népesedési, társadalmi jellemzők szerint, úgy az általános gazdasági indikátorok tekintetében is jelentős különbség van a hazai régiók között. A Dél-Alföld régió fokozatos leszakadásának okai sokrétűek, de néhány hangsúlyos elemet az ÚMFT regionális operatív programja külön kiemel: a gazdasági struktúra átfogó megújulása nem történt meg, nem vonzott jelentős külföldi tőkét a termelő szektorokba, a határ menti helyzetből fakadó előnyök kölcsönös kiaknázása nem volt eredményes, a helyi gazdaság szerkezetében túlsúlyban voltak a válságágazatok (agrárium, könnyűipar), az alacsony beruházási ráták lassú technológiai megújulást eredményeztek, hiányoznak a helyi gazdaságból a gazdasági húzóágazatokban tevékenykedő nagyvállalatok és több térségben a gazdasági kiürülés is megindult. A Dél-Dunántúl régióban elsősorban a bányászat leépülésével a gazdasági szerkezet átalakult. Az ipar háttérbe szorulásával párhuzamosan erősödött a szolgáltatási szektor teljesítménye, míg a mezőgazdaságé ingadozásokkal, de csökkenő tendenciát mutat. A régióban elindultak klaszterszerveződések, különösen az autóipari, egészségipari területeken. A vállalkozási övezetek infrastruktúrája nem versenyképes a befektetői körökben, nem nyújtanak komplex szolgáltatásokat, nem alakult ki a hatékony működtetésükhöz szükséges intézményrendszer. A régió logisztikai központ funkciói gyengék, a külföldi tőke vonzásában a régiók között helyzete kedvezőtlen. Az Észak-alföldi régió Magyarország agrárfejlesztése szempontjából súlyponti stratégiai terület. Az ország mezőgazdasági területének 21,7%-a található itt, ezzel régióink között – a Dél-Alföld után – a második. Kevés azonban a hatékony termelési-feldolgozási-értékesítési együttműködés a mezőgazdasági termelők között és kevés a magas feldolgozottságú mezőgazdasági termék – ezek pedig a nem kielégítő háttérre, a hatékony gazdálkodáshoz szükséges fizikai infrastruktúrára, a logisztikai rendszerek mennyiségi és minőségi 96

elmaradásaira, valamint a minőségbiztosítás, az agrár-innovációs és marketingtevékenység hiányosságaira, nem megfelelő színvonalára vezethetők vissza. Az ipari termelés tekintetében 2000 és 2005 között jelentős fejlődés játszódott le; az iparban foglalkoztatottak a textília, bőrtermék, lábbeli gyártása, az élelmiszer, ital, dohány gyártása és a fa-, papírtermék gyártása, valamint

a

nyomdaipari

tevékenységek

esetében

lehet

megfigyelni

az

országos

arányszámoknál magasabb értékeket. Az Észak-Magyarország régióban a vállalkozásoknak, a nagyobb létszámot foglalkoztató termelő vállalatoknak alapvetően az ipari parkok adnak helyet. Számos kistérségben van ipari park, melynek egy része zöldmezős terület, más része régóta használt iparterületként kapott ipari park minősítést. A régió a kilencvenes évekig Magyarország egyik legiparosodottabb régiója volt, a bányászat és a nehézipar, a kohászat és az arra épülő gépipar, valamint a vegyipar egyik hazai központja. A kilencvenes évek végére a hagyományos ágazatok hanyatlásával, az ipari termelés visszaesésével megváltozott a régió gazdasági helyzete, ami a régió hosszan elhúzódó, tartós válságához vezetett. A régió ágazati szerkezete differenciált, kiemelkedő ágazatai az élelmiszeripar, a vegyipar, a gépipar és a villamos-energia ipar. Budapest és agglomerációja az ország gazdaságilag legfejlettebb térsége, az egy főre jutó GDP tekintetében az első helyen áll a régiók rangsorában. A régió gazdasági fejlődése a fővárosra és agglomerációját alkotó településeire koncentrálódik, ami tovább növeli az egyes kistérségek közötti gazdasági különbségeket. A régióban kiemelkedő a tercier szektor szerepe, a pénzügyi tevékenységek, a szállítás, posta és távközlési ágak, valamint Budapesten koncentrálódnak a gyógyszergyárak, a távközlés, IT és média vállalatai. A régió szerepe az ipari foglalkoztatás területén országos összehasonlításban is meghatározó, például a vegyiparban, a fa-, papír- és nyomdaiparban, valamint a gépiparban. A Nyugat-Dunántúlon a gazdasági szerkezetváltás nem volt azonos mértékű a régión belül, a meglévő különbségek növekedése figyelhető meg Győr-Moson-Sopron és a kevésbé fejlett Vas és Zala között. A külföldi működőtőkét leginkább vonzani képes ipari központok - Győr, Szombathely, Sopron, Sárvár, Mosonmagyaróvár valamint Szentgotthárd és térsége képezték a fejlődés középpontját.

Nemzeti számlák, GDP Az Európai Unió gazdaságával való szoros egybefonódást jelzi, hogy Magyarország többnyire az európai és a világgazdasági konjunktúraciklusokat követve fejlődött, de a gazdasági növekedés üteme 2006-ig nálunk jóval gyorsabb volt - ebben az évben a GDP az 1989- es szint 132%-át érte el. A 2006-os év második felében az államháztartási hiány csökkentését célzó, kormányzati intézkedések a növekedési dinamika lefékeződésével jártak; a GDP 200797

ben 1,1%-kal emelkedett. 2008–2009-ben a gazdaság teljesítményét a belső egyensúlyjavító törekvések és intézkedések, illetve a globális pénzügyi és gazdasági válság hatásai határozták meg, a nemzeti teljesítmény 2009-ben jelentősen visszaesett. 1990 után Németország lett Magyarország legjelentősebb külkereskedelmi partnere, az elmúlt húsz évben folyamatosan a tíz legnagyobb partnerország között szerepelt még Ausztria, Franciaország, illetve főként az importnak köszönhetően Oroszország. A 2004-es uniós csatlakozást követően Magyarország külkereskedelme újra fellendült Csehországgal, Lengyelországgal és Szlovákiával, majd Romániával is. Európán kívül az Egyesült Államokkal és Kínával a legélénkebb hazánk külkereskedelmi kapcsolata. Jelentősen változott az áruszerkezet is: a gépek és szállítóeszközök külkereskedelme került előtérbe; a 2000-es években folyamatosan a behozatal felét, a kivitelnek pedig a hattizedét ez az árufőcsoport adta. Ezzel szemben szinte valamennyi árufőcsoport aránya kisebb lett az exportban és az importban egyaránt, különösen az élelmiszerexport, a feldolgozott termékek export-import részaránya csökkent. A piaci beszerzési áron mért GDP 2003 és 2011 között minden régióban emelkedett, értéke minden évben a Közép-Magyarország régióban volt a legmagasabb és itt volt a legdinamikusabb a növekedés is – ugyanez igaz az egy főre jutó GDP alakulására is.

28. táblázat: Bruttó hazai termék, piaci beszerzési áron, milliárd Ft Területi egység KözépMagyarország KözépDunántúl NyugatDunántúl Dél-Dunántúl ÉszakMagyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Ország összesen

2003 8 301,67

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

9 246,77 10 046,01 11 058,13 11 841,45 12 677,01 12 562,52 12 953,32 13 427,59

1 897,82 2 150,91 2 292,66 2 376,07 2 544,48 2 650,01 2 347,79 2 546,34 2 728,01 1 997,94 2 124,11 2 179,64 2 370,64 2 426,16 2 570,23 2 383,82 2 649,60 2 853,48 1 315,82 1 414,02 1 476,52 1 542,34 1 629,90 1 734,22 1 684,95 1 713,97 1 760,98 1 540,62 1 708,82 1 832,15 1 906,04 1 974,63 2 031,16 1 909,32 1 952,31 2 015,63 1 925,17 2 074,75 2 154,29 2 290,66 2 374,72 2 510,19 2 492,37 2 513,93 2 674,83 1 759,18 1 945,65 2 037,01 2 131,15 2 198,59 2 370,50 2 245,71 2 277,89 2 425,89 18 738,21 20 665,02 22 018,28 23 675,04 24 989,92 26 543,31 25 626,48 26 607,34 27 886,40

Közép-Magyarország fejlettségi mutatója 2000-ben 2,36-, 2010-ben 2,69-szorosa volt a rangsor utolsó helyén lévő Észak-Magyarországéhoz képest. 2010-ben Közép-Magyarország egy főre jutó GDP-je az országos átlag felett (164%) volt, Nyugat-Dunántúlé az országos átlaggal megegyező, a többi öt régióé kisebb-nagyobb mértékben lemaradt. A központi régió csak a főváros miatt emelkedik ki, Pest megye értéke Budapest nélkül nem éri el az országos átlagot. 98

11. ábra: Az egy főre jutó GDP megyék szerint, 2010

Forrás: KSH 2013, 169 o.

29. táblázat: Egy főre jutó bruttó hazai termék Területi egység 2003 2004 2005 2006 Egy főre jutó bruttó hazai termék, ezer Ft Közép-Magyarország 2 936 3 261 3 527 3 861 Közép-Dunántúl 1 705 1 934 2 066 2 145 Nyugat-Dunántúl 1 990 2 120 2 179 2 371 Dél-Dunántúl 1 334 1 442 1 516 1 591 Észak-Magyarország 1 199 1 340 1 447 1 517 Észak-Alföld 1 242 1 343 1 401 1 498 Dél-Alföld 1 290 1 433 1 508 1 585 Ország összesen 1 850 2 045 2 183 2 351 Egy főre jutó bruttó hazai termék az országos átlag százalékában Közép-Magyarország 158,7 159,5 161,6 164,2 Közép-Dunántúl 92,1 94,6 94,7 91,2 Nyugat-Dunántúl 107,6 103,7 99,8 100,9 Dél-Dunántúl 72,1 70,5 69,4 67,7 Észak-Magyarország 64,8 65,5 66,3 64,5 Észak-Alföld 67,1 65,7 64,2 63,7 Dél-Alföld 69,7 70,1 69,1 67,4 Ország összesen 100,0 100,0 100,0 100,0

2007

2008

2009

2010

2011

4 104 2 300 2 429 1 691 1 587 1 563 1 643 2 485

4 354 2 400 2 575 1 813 1 651 1 664 1 782 2 644

4 275 2 133 2 390 1 773 1 570 1 664 1 699 2 557

4 374 2 322 2 661 1 815 1 624 1 690 1 734 2 661

4 509 2 498 2 871 1 879 1 696 1 810 1 860 2 797

165,2 92,6 97,8 68,0 63,9 62,9 66,1 100,0

164,7 90,8 97,4 68,6 62,5 62,9 67,4 100,0

167,2 83,4 93,5 69,3 61,4 65,1 66,4 100,0

164,4 87,3 100,0 68,2 61,0 63,5 65,2 100,0

161,2 89,3 102,6 67,2 60,6 64,7 66,5 100,0

Amennyiben Közép-Magyarországot speciális helyzete miatt kihagyjuk az elemzésből, akkor is azt láthatjuk, hogy 2011-ben Nyugat-Dunántúl és a legfejletlenebb Észak-Magyarország között az egy főre jutó bruttó hazai termék 42%-kal tér el az előző javára.

12. ábra: Az egy főre jutó GDP országos átlagától való eltérés a régiókban, 2000, 2010, 2011

Forrás: KSH 2013h, 12 o.

99

2003-tól vizsgálva a régiók fejlettségi rangsorának első három helyén Közép-Magyarország, Nyugat-Dunántúl és Közép-Dunántúl áll, Észak-Magyarország és Észak-Alföld felváltva az utolsó helyre került.

30. táblázat: Sorrend az egy főre jutó GDP alapján Területi egység Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld

2003 I III II IV VI VII V

2004 I III II IV VI VII V

2005 I III II IV VI VII V

2006 I III II IV VI VII V

2007 I III II IV VI VII V

2008 I III II IV VII VI V

2009 I III II IV VII VI V

2010 I III II IV VII VI V

2011 I III II IV VII VI V

Gazdasági szervezetek, nonprofit szervezetek Egy adott ország gazdasági helyzetét meghatározza a gazdasági szervezetek tevékenységének alakulása is. A jogszabályi környezet változásával, a gazdálkodási formák átalakulásával és a külföldi tőke beáramlásával az elmúlt években átrendeződött a magyar gazdaság vállalati szerkezete. A regisztrált gazdasági szervezetek száma 2003-tól folyamatosan nőtt, 2012 végén 1,8 millió volt, csaknem 17 ezerrel több, mint egy évvel korábban. A növekedésben a vállalkozások számának közel 15 ezres, valamint a nonprofit szervezetek több mint 2 ezres emelkedése játszott szerepet. Ugyanakkor 2003-tól kezdve 2007-ig, illetve 2008 és 2011 között minden régióban csökkent a működő és a valódi új vállalkozások vállalkozások száma. A valóban megszűnt vállalkozások száma kiugróan magas volt a 2005, 2008 és 2010 években. A legtöbb vállalkozás magasan a Közép-Magyarország régióban van. A működő vállalkozások száma gazdálkodási forma szerint 2003-hoz képest a régiókban hasonló tendenciát mutat: a korlátolt felelősségű társaságok, a részvénytársaságok és a társas vállalkozások száma növekedett, míg a szövetkezetek, az egyéni vállalkozások és a betéti társaságok száma csökkent. A vizsgált időszakban, azaz 2003-2011 között működő vállalkozások száma gazdasági ág szerint jelentős változásokat jelez, túlsúlyba került a szolgáltatások szerepe.

100

13. ábra: a működő vállalkozások számának megoszlása összevont gazdasági ágak szerint, 2011

Forrás: KSH 2013e, 11o.

A vállalkozások árbevétele is ennek megfelelően alakult: 2011-ben a vállalkozások árbevételének felét a szolgáltatási szektor szereplői, 44%-át az ipari vállalkozások, 4,3%-át az építőipar, 2,3%-át az agrárium vállalatai adták. A mezőgazdaság, vad-, erdő-, halgazdálkodás terület kivételével minden más ágazatban a legtöbb vállalkozás a Közép-Magyarország régióban található, ezen kívül szinte minden területen a Közép-Magyarország régióban van a cégek 30-60%-a. A 2003-2008 közötti időszakban a mezőgazdaság, vad-, erdő-, halgazdálkodás területen működő vállalkozások száma minden régióban csökkent; az Észak-Alföld, Dél-Alföld régiókban a legmagasabb az ezen a területen működő vállalkozások száma, ÉszakMagyarországon és Közép-Dunántúlon alacsonyabb. A 2008-2011 közötti időszakban a mező- és erdőgazdaság, halászat tevékenységet választó cégek számának alakulásában fordulat következett be, a Közép-Magyarország, Közép-Dunántúl és Dél-Dunántúl régió kivételével a többi régióban növekedett a cégek száma. 2003-tól az iparban is csökkent a vállalkozások száma; a legkevesebb vállalkozás Dél-Dunántúlon, az építőiparban pedig DélDunántúlon és Észak-Magyarországon volt. Az építőiparban a cégek közel egyharmada a Közép-Magyarország régióban van; a területen működő vállalkozások száma 2006-tól minden régióban csökken, 2008-tól még jelentősebb a visszaesés – 2008-hoz képest a leginkább Észak-Magyarország régióban csökkent a cégek száma, 12%-al. A kereskedelem, javítás területen

működő

vállalkozások

száma

2003-hoz

képest

mindenhol

csökkent,

legjelentősebben az Észak-Alföld és Dél-Dunántúl régiókban, növekedés csak 2011-re a 101

Közép-Magyarország régióban figyelhető meg. A szálláshely – szolgáltatás, vendéglátásban működő vállalkozások száma a Közép-Magyarország régió kivételével, ahol 2003-tól kezdve alacsony szintű ingadozás figyelhető meg – mindenhol csökkent; 2008-tól csak a KözépMagyarország régióban növekedett az ezen a területen működő cégek száma, 2008-2011 között 7%-al. 2003-2008 között a szállítás, raktározás, posta, távközlés vállalatainak száma minden régióban csökkent, 2008-tól az információ és kommunikáció ágazatban érdekelt vállalkozások száma viszont minden régióban növekedést mutat, legerősebben a KözépMagyarország régióban, ahol a cégek kétharmada van. 2003-2008 között a pénzügyi közvetítés területen működő vállakozások száma rendkívüli módon bővült minden régióban, azonban 2008-tól kezdve a pénzügy, biztosítás területen minden régióban csökkent a vállalkozások száma. Az ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatások területen 2003-tól minden régióban növekedett a cégek száma 2007-ig, amikor szinte minden régióban csökkent; 2008tól viszont az ingatlanügyletekkel foglalkozó vállalkozások száma minden régióban növekedett. Az oktatás területén 2003-tól minden régióban nőtt a cégek száma, 2003-2008 között 2003-hoz képest jelentős, 20%-os növekedés figyelhető meg az Észak-Magyarország, a Közép-Magyarország és a Nyugat-Dunántúl régiókban; 2008-tól kezdve a növekedés tovább folytatódott. Az egészségügyi, szociális ellátásban 2003-tól minden régióban növekedett az érinett cégek száma. 2003-2008 között az egyéb közösségi, személyi szolgáltatások területen működő vállalkozások közel 40%-a a Közép-Magyarország régióban volt, az időszakban a régiókban általában a cégek számának növekedése tapasztalható, kivéve a Dél-Dunántúl régiót, ahol csökkent a cégek száma. 2008-tól az adminisztratív és a szakmai szolgáltatást támogató tevékenységgel foglalkozó vállalatok száma csökkent, azonban a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás területen jelentős növekedés tapasztalható, csakúgy, mint a művészet, szórakozás és szabadidő területen. 2003-2011 között a külföldi vállalkozások száma országosan növekedett, a 2003-as adatokhoz képest 2011-re a Közép-Magyarország régióban 31%-al nőtt, az Észak-Alföld régióban viszont 66%-al csökkent. Míg 2003-ban a külföldi vállalkozások 61%-a volt a KözépMagyarország régióban, ez 2011-re 71%-ra nőtt. Az ágazati összetételt vizsgálva a régiók között számottevő eltérés tapasztalható, azzal együtt is, hogy minden régióra a szolgáltatási szektor túlsúlya jellemző.

102

14. ábra: A külföldi érdekeltségű vállalkozások számának megoszlása összevont gazdasági ágazatok szerint, 2011

Forrás: KSH 2013e, 15o.

A régiókban növekedett a külföldi érdekeltségű vállalkozások külföldi tőkéje is, azonban ennek regionális elosztása rendkívül egyenlőtlen: 2011-ben a Közép-Magyarország régióba került a külföldi tőke 59%-a, a Nyugat -Dunántúl régióba áramlott a tőke 21%-a. A nonprofit szervezetek száma minden régióban növekedett, amely elsősorban a kultúra és szabadidő tevékenységcsoportokban bekövetkező növekedésben mutatkozott meg.

Beruházás A beruházási tevékenységben 1993-tól 2005-ig majdnem folyamatos növekedés volt jellemző, 2006–2011-es időszakot viszont stagnálás, illetve csökkenés jellemezte. A 2009. évi beruházások volumene mintegy 44%-kal haladta meg az 1989. évit, de a 2005. évinél 11%kal alacsonyabb volt. A beruházások teljesítményértéke regionális felosztásban rendkívül egyenlőtlen, itt is meghatározó a Közép-Magyarország régió részesedése – az összes beruházásból 2004-2007 között 50-54%-al, 2008-2011 között pedig 35-44%-al részesedett.

31. táblázat: Beruházások teljesítményértéke, beruházás összesen, millió Ft Területi egység 2008 Közép-Magyarország 1 556 743 Közép-Dunántúl 466 971 Nyugat-Dunántúl 427 934 Dél-Dunántúl 290 036 Észak-Magyarország 338 437 Észak-Alföld 384 240 Dél-Alföld 353 568 Alföld és Észak 1 076 244 Ország összesen* 3 876 961 * Az országhatáron kívüli tevékenységgel együtt

103

2009 1 645 135 391 486 334 271 362 510 254 542 374 512 367 403 996 458 3 781 552

2010 1 523 114 447 133 356 158 321 146 303 231 405 716 413 179 1 122 126 3 816 402

2011 1 377 569 393 626 553 747 335 893 329 747 430 168 456 382 1 216 297 3 938 454

A beruházások növekvő hányada a szolgáltatások, elsősorban a piaci szolgáltatások fejlesztését célozta. A termelő ágazatok közül a mezőgazdaságra viszonylag kevés, a feldolgozóiparra jelentős hányad jutott. Nagy szerepet kapott az infrastruktúra fejlesztése, különösen az autópálya-építés, a közcsatorna-hálózat, valamint a gázvezeték-hálózat bővítése.

15. ábra: A működő vállalkozások beruházási teljesítményértéke összevont gazdasági ágak szerint, 2011

Forrás: KSH 2013e, 26o.

Kutatás-fejlesztés A rendszerváltást követően a kutatási és fejlesztési tevékenységet jelentős szerkezeti átalakulás jellemezte; a nagyvállalatok megszűnésével eleinte csökkent a vállalati kutatóhelyek száma, később a kisebb gazdálkodási egységek szerepe a kutatási-fejlesztési tevékenységben is erősödött. Ugyanakkor a ráfordítások között a korábban legnagyobb részt képviselő vállalati ráfordítások 1992-re jelentősen visszaestek, a tevékenység döntő forrása a központi költségvetés lett. Az emberi és anyagi erőforrások a gazdasági visszaesés és stagnálás időszakában csökkentek, majd az 1990-es évek végétől a kutatás-fejlesztési ráfordítások, a beruházások és a létszám lassú emelkedésnek indultak. A szerkezeti változás a költségvetési szektor arányának csökkenésével és a vállalati szféra, valamint a felsőoktatás kutatásban betöltött szerepének erősödésével járt. Magyarországon a GDP-arányos kutatás-fejlesztési ráfordítások két évtizeden át végig 1% alatt mozogtak, 2008 óta az érték valamelyest meghaladja az 1%-ot.

104

16. ábra: A kutatás- fejlesztési ráfordítások nagyságának és GDP-hez viszonyított arányának alakulása (2011-ben előzetes GDP adatokkal számolva)

Forrás: KSH 2013d, 3o

Dinamikus növekedés csak a vállalkozási szektorban következett be: a ráfordítások forrásai között 2007-ig az állami költségvetés volt a legjelentősebb, 2007-ben az államot utolérték, majd meg is előzték a vállalkozások, 2008-ban pedig már az összes ráfordítás 48%-át a vállalkozások, 42%-át az állami költségvetés biztosította. 2011-re a K+F-ráfordítások közel kétharmada már a vállalatoknál jelentkezett. Ezzel párhuzamosan a felsőoktatási szektorban stagnálás, az államháztartási szektorban pedig folyamatos csökkenés történt.

32. táblázat: Kutató-fejlesztő helyek összes K+F-ráfordítása, millió Ft Területi egység 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 Közép-Magyarország 138 789,8 163 076,2 158 761,2 172 244,8 192 344,4 202 588,6 219 237,8 225 380,8 Közép-Dunántúl 9 673,4 11 336,8 12 916,4 15 068,7 16 451,9 16 476,9 18 637,4 27 332,5 Nyugat-Dunántúl 6 736,6 9 431,2 14 819,0 14 299,5 13 960,5 15 532,3 18 256,1 17 294,8 Dél-Dunántúl 6 458,5 6 926,1 6 072,4 5 738,4 7 238,5 7 927,6 10 807,0 16 863,4 Észak-Magyarország 5 890,3 7 362,9 8 372,8 9 153,0 11 919,6 11 354,3 11 571,7 12 606,1 Észak-Alföld 17 913,3 18 113,5 20 446,0 25 997,3 29 256,0 27 320,5 26 861,9 31 621,1 Dél-Alföld 14 658,2 16 941,3 18 983,1 18 558,3 22 690,9 23 616,5 25 661,0 27 058,6 Régiók szerint nem besorolható 7 643,9 4 765,2 5 321,9 5 328,0 5 296,9 5 393,8 5 504,4 5 526,1 Összesen* 207 764,0 237 953,2 245 692,8 266 388,0 299 158,7 310 210,5 336 537,3 363 683,4 * tartalmazza a tudományos fokozatok tiszteletdíjára, illetménykiegészítésére, valamint az ösztöndíjasok illetményére a költségvetési forrásból kifizetett összegeket

A K+F szektorban dolgozók létszáma az 1990-es évek közepéig csökkent, aztán az évtized második felétől növekedés figyelhető meg egészen 2006-ig, majd egy átmeneti stagnálást követően 2009-től ismét növekedett a kutatói létszám – 2005-höz képest 2011-re a K+F helyek száma a legtöbb régióban növekedett. Magyarországon 2012-ben 3090 kutatóhelyen végeztek kutatás-fejlesztési tevékenységet, amely 2005-höz képest 22%-os növekedést mutat. 2011-ben a kutató-fejlesztő helyek fele 105

Közép-Magyarországon működött, ezen belül is 44%-a Budapesten koncentrálódott, ugyanez figyelhető meg 2012-ben is. Az elmúlt időszakban a régió vezető szerepe tovább erősödött annak köszönhetően, hogy a K+F helyek száma az átlagosnál nagyobb mértékben emelkedett. Szintén az országos szint feletti bővülés következett be a Nyugat-Dunántúlon, ÉszakMagyarországon valamint a Dél-Alföldön.

33. táblázat: Kutató-fejlesztő helyek száma Területi egység Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Összesen

2005 1 204 161 188 206 141 300 316 2 516

2006 1 339 185 210 235 172 310 336 2 787

2007 1 374 186 216 246 173 335 310 2 840

2008 1 332 176 201 246 195 342 329 2 821

2009 1 379 188 229 210 209 325 358 2 898

2010 1 471 203 256 203 191 307 352 2 983

2011 1 499 195 245 202 196 293 370 3 000

2012 1 550 221 239 207 204 297 372 3 090

2011-ben a kutatások ráfordításainak tudományágankénti összetételére vonatkozóan a déldunántúli régió kivételével a legnagyobb arányú összeg minden régióban a műszaki tudományok fejlesztésére jutott. Közép- és Dél-Dunántúl kivételével a források második legmagasabb

hányadát

természettudományi

kutatásokra

koncentrálták

-

Közép-

Magyarországon és Észak-Magyarországon az informatikai fejlesztésekre, Dél-Alföldön és Dél-Dunántúlon pedig a biológiai tudományok kutatásában volt magasabb a ráfordítások aránya a tudományegyetemeken végzett kutatási tevékenység eredményeként.

17. ábra: A kutató- fejlesztő helyek k+F ráfordításainak megoszlása tudományágak szerint, 2011

Forrás: KSH 2013d, 16o.

106

Az orvostudományok kutatására az orvosi egyetemeken folyó kutatási tevékenységnek köszönhetően a Dél-Dunántúl kiemelkedően magas részarányt képviselt 2011-ben, de a két alföldi régióban is magas volt az orvostudomány részesedése, azonban e három régióban felhasznált összeg együttese is csak megközelítette a Közép-Magyarország régióban jelentkező ráfordításokat. A mezőgazdasági tudományok K+F-ráfordítás arányaiban a DélDunántúlon (16%) volt a legmagasabb.

3.4 Gazdasági ágazatok

Mezőgazdaság A magyar mezőgazdaságban a kilencvenes években végbement politikai rendszerváltás és a piacgazdaságra való átállás alapvető változásokat hozott; a bel- és külpiaci lehetőségek beszűkülése együtt járt az ágazat termelési- és tulajdonszerkezetének átalakításával, az agrárágazat társas vállalkozásainak száma megemelkedett. Az ország összes földterületének 40%-át gazdasági szervezetek, 32%-át egyéni gazdálkodók használták 2011-ben. A mezőgazdaság hozzájárulása a bruttó hozzáadott értékhez 1990-ben 14,5%-al, 2009-ben csak 3%-kal járult hozzá. 2012-ben a mezőgazdaság a bruttó hazai termék termeléséhez 3,2%-os aránnyal, a bruttó hozzáadott értékhez 3,8%-kal járult hozzá, az agrárgazdaság aránya a beruházásokban 5,8%, a foglalkoztatásban 5,2% volt. A mezőgazdaság teljesítménye 2012ben kedvezőbben alakult: a száraz időjárás ellenére a kibocsátás értéke 3%-kal haladta meg az előző évit, amit a volumen 9%-os visszaesése mellett az árak 13%-os emelkedése alakított ki. A növénytermesztés kibocsátása 1%-kal csökkent, az állattenyésztésé 12%-kal nőtt. A mezőgazdaság részaránya a kilencvenes évektől szinte folyamatosan csökkent

a

foglalkoztatásban, illetve a nemzetgazdaság bruttó hozzáadott értékében – ezzel összefüggésben a bruttó hazai terméknek az előállításában is –, valamint a beruházásokban ingadozott. A növénytermesztés nagyobb mértékben járul hozzá a bruttó termelési értékhez, az állattenyésztés egyre kisebb mértékben.

107

18. ábra: A mezőgazdaság teljes bruttó kibocsátásának megoszlása

Forrás:KSH 2013f, 16 o.

A mezőgazdaság munkaerő-megtartó ereje gyengült: a mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya az összes foglalkoztatotton belül az 1990-es 14,2%-ról 2009-ig 4,6%-ra esett vissza.

19. ábra: Mezőgazdasági munkaerő-felhasználás (2004=100)

Forrás: KSH 2013f, 18 o.

A régiók mezőgazdasági területének nagysága és termelési adottságai eltérőek, így kibocsátásuk is egyenlőtlen képet mutat. A természetföldrajzi adottságok következtében a két alföldi régióban található az ország szántóterületének több, mint 40%-a, a gyümölcsösök több mint fele, a szőlőterület harmada, és az állattenyésztést szolgáló gyepterületek mintegy fele.

108

34. táblázat: Földterület nagysága, ezer hektár Területi egység Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Ország összesen

2000 736,9 1 054,8 1 167,8 1 353,4 1 330,6 1 815,3 1 844,2 9 303,0

2005 743,0 1 103,1 1 123,4 1 346,6 1 318,6 1 817,9 1 850,7 9 303,4

2010 745,4 1 118,6 1 113,0 1 353,4 1 315,9 1 813,7 1 843,4 9 303,4

2011 748,3 1 118,3 1 113,2 1 353,4 1 315,0 1 811,0 1 844,2 9 303,4

2012 749,9 1 118,9 1 113,3 1 351,6 1 315,1 1 812,1 1 842,6 9 303,4

Értelemszerűen a területileg legnagyobb alföldi régiók szerepe kiemelkedő a mezőgazdasági termelésben: Észak- és Dél-Alföld folyó alapáron a teljes kibocsátás 47%-át adják, ezzel szemben a kis területű Közép-Magyarországról csupán 6%-a, a hegyvidékes ÉszakMagyarországról pedig 9%-a származott 2012-ben a kibocsátásnak. A kibocsátáshoz hasonlóan az alföldi régiókban és Dél-Dunántúlon volt a legmagasabb a termelési tényezők jövedelme és a vállalkozói jövedelem. Az egy hektár mezőgazdasági területre jutó kibocsátás, azaz a termelési intenzitás is eltérő regionális viszonylatban.

20. ábra: A mezőgazdasági kibocsátás intenzitása, 2005, (egy hektár mezőgazdasági területre jutó, ezer Ft)

Forrás: KSH 2007, 12 o.

Átlag feletti intenzitást Közép-, Nyugat-Dunántúl és a két alföldi régió mutatott 2012-ben. Az előző évekhez hasonlóan az átlagostól nagymértékben Észak-Magyarország mezőgazdasága maradt el. Az intenzitás országos értéke nem változott 2011-hez képest, azonban Dél-Alföld régió évről-évre hátrébb kerül a sorrendben, pedig 2009-ben még a legmagasabb értéket itt mérték. 109

21. ábra: A mezőgazdasági termelés intenzitása régiónként, 2012, (egy hektár mezőgazdasági területre jutó kibocsátás alapáron)

Forrás: KSH 2013g, 4o.

Ipar, építőipar, belkereskedelem Az ipari termelés volumene 2007-ben közel duplája volt az 1989. évinek - azonban az 1992 utáni növekedéshez nagyobb mértékben járult hozzá a külpiaci, mint a hazai kereslet. 2008ban stagnálás, majd 2009-ben a válság mélypontját jelentő 2009. évi 18%-os visszaesés és a 2010. évi 11%-os bővülés után – 2011-ben 5,5%-kal haladta meg az előző évi szintet. 2008ban az iparban az alkalmazottak száma alig tért el az 1995. évitől, azonban a termelés 2,5szeresére emelkedett; így a termelékenység gyors növekedése figyelhető meg, amelyet a beruházások és a szerkezeti átalakulás tett lehetővé. Az ipari beruházások növekedése 1994-ben indult meg, legmagasabb 1998-ban volt. A beruházások mintegy kétharmadát külföldi érdekeltségű vállalkozások valósították meg. Az ipari szerkezetváltást a gépipar arányának nagy visszaesése utáni növekedése, belső struktúrájának a megújulása jellemezte, melyben a járműgyártás, a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása jelentős. A gépipari ágazatok adják az ipari termelés csaknem felét. A legnagyobb visszaesést a bányászat, a textilipar, valamint a nagyobb ágazatok közül az élelmiszeripar mutatják. A hazai ipar termelését jelentős ágazati, vállalati és területi koncentráció jellemzi.

110

35. táblázat: Az ipari termelés értéke és volumenindexe telephely szerint Terület 2003 2004 2005 Termelési érték, milliárd Ft Közép-Magyarország 3433,42 3744,13 3960,21 Közép-Dunántúl 3213,15 3703,62 4350,78 Nyugat-Dunántúl 2663,68 2840,09 2758,47 Dél-Dunántúl 845,31 926,91 785,85 Észak-Magyarország 1273,71 1571,27 1834,79 Észak-Alföld 1355,48 1466,00 1492,68 Dél-Alföld 1026,40 1137,85 1173,83 Ország összesen* 13823,13 15402,21 16371,47 Volumenindex, az előző év azonos időszaka = 100,0 Közép-Magyarország 110,1 103,9 103,4 Közép-Dunántúl 107,6 113,0 121,1 Nyugat-Dunántúl 108,9 106,1 98,0 Dél-Dunántúl 104,2 106,1 85,6 Észak-Magyarország 101,8 114,4 113,2 Észak-Alföld 103,0 103,4 101,9 Dél-Alföld 100,4 103,9 100,8 Ország összesen* 106,6 107,5 107,1

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

4218,36 5445,50 3175,97 815,46 2312,61 1829,33 1331,74

4610,78 5962,13 3357,87 915,50 2388,07 1966,24 1422,33

5165,46 5655,53 3441,54 1000,49 2386,37 2051,45 1502,80

4574,88 4477,76 2765,26 892,54 1953,41 1940,30 1341,36

5261,00 4853,38 3219,28 1035,06 2429,17 2157,09 1488,89

5781,00 5158,34 3737,82 1108,16 2840,30 2329,80 1678,04

5874,99 4951,37 3804,35 1114,81 2918,67 2443,72 2010,12

19147,06 20642,46 21223,96 17962,99 20462,35 22654,71 23141,02

98,7 119,9 106,9 97,7 114,8 113,8 104,0 110,2

105,2 114,6 106,6 108,8 101,5 105,7 102,4 108,3

99,7 93,6 99,8 100,8 94,5 97,6 94,8 98,7

89,6 74,0 75,8 87,3 80,3 92,6 89,6 82,1

110,9 106,2 115,3 113,2 117,6 109,5 107,3 110,8

103,5 102,1 112,7 102,5 110,5 103,8 104,0 105,5

96,5 93,6 100,0 97,9 98,3 99,8 112,3 98,3

* Országhatáron kívüli tevékenységekkel együtt

Az ágazati bontású adatok alapján 2011-ben az ipari termelés 94%-át a feldolgozóipar, 6%-át pedig együttesen az energiaipar és a csekély súlyú bányászat adta. A feldolgozóipar részaránya Nyugat- és Közép-Dunántúlon a legmagasabb, az energiaiparnak Dél-Dunántúlon van az átlagosnál nagyobb szerepe a paksi atomerőműnek köszönhetően, amely az ágazat térségi termelési érték 21%-át adta. Országosan a termelési érték csaknem felét a gépipar állítja elő, és az összes kibocsátás mintegy 70%-át a nagyvállalatok adják. Területi aspektusból vizsgálva Közép-Magyarországon és három dunántúli megyében (Fejér, Komárom-Esztergom és Győr-Moson- Sopron) összpontosul az ipari termelés több mint fele. A főváros mellet Esztergom, Győr, Komárom, Tatabánya, Sárvár, Székesfehérvár, Szentgothárd és Szombathely ipara kiemelkedő. A ’90-es évek második felében fellendült a beruházási igény, így az építőipar 1996-tól tartós termelésnövekedést ért el. A bővülés kezdetben az épületek, majd az egyéb építmények, mint az utak, egyéb infrastruktúrák építéséből származott. Az országos építőipari teljesítmény 2005-ben érte el az elmúlt húsz év legmagasabb szintjét, amelyet 2006-tól csökkenés váltott fel és ezt gazdasági válság tovább mélyítette, 2008-ban az összes építőipari teljesítmény volumene 8,4%-kal haladta meg az 1989-es szintet. A hazai építőipar teljesítményének 2006 óta tartó csökkenésében a vállalati és a háztartási szektor mérséklődő kereslete játszik szerepet, az iparágat többnyire az állami megrendelések látják el munkával.

111

36. táblázat: Az építőipari termelés értéke és volumenindexei* Területi egység 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 Termelési érték, milliárd Ft Közép-Magyarország 538,7 590,7 740,4 788,2 694,9 698,9 698,5 Közép-Dunántúl 80,7 88,6 112,4 122,1 108,4 110,0 93,4 Nyugat-Dunántúl 101,9 96,1 103,1 125,6 121,2 117,7 119,4 Dél-Dunántúl 58,4 64,7 69,4 84,1 80,9 88,2 86,2 Észak-Magyarország 81,3 81,3 96,7 111,4 96,4 110,3 101,2 Észak-Alföld 92,9 119,2 144,7 157,2 134,4 130,6 114,3 Dél-Alföld 105,5 113,3 123,9 146,7 133,4 145,2 135,0 Ország összesen 1 059,4 1 153,9 1 390,7 1 535,4 1 369,5 1 400,9 1 347,9 Volumenindex, az előző év azonos időszaka = 100,0 104,8 104,7 120,3 99,3 82,9 95,1 Közép-Magyarország 106,3 95,9 104,9 121,7 101,4 83,5 95,9 Közép-Dunántúl 86,7 105,1 90,1 103,0 113,6 90,8 91,8 Nyugat-Dunántúl 95,7 87,7 105,9 103,0 113,0 90,4 103,1 Dél-Dunántúl 95,1 110,7 95,6 114,1 107,4 81,3 108,1 Észak-Magyarország 92,2 90,3 122,5 116,5 101,3 80,3 91,8 Észak-Alföld 90,1 98,0 102,5 105,0 110,4 85,5 102,9 Dél-Alföld 88,9 Ország összesen 101,3 104,0 115,7 103,0 83,9 96,7 98,5 * A legalább 5 főt foglalkoztató szervezetek székhely szerinti adatai

2010

2011

560,1 80,8 112,1 103,9 92,0 102,1 138,2 1 189,1

608,3 78,9 116,5 80,4 75,6 113,6 129,5 1 202,7

79,3 85,6 92,9 119,5 90,0 88,6 101,4 87,3

106,2 95,7 101,8 75,8 80,4 108,9 91,8 99,0

A kiskereskedelmi forgalom volumene 2007 óta minden évben és minden régióban csökkenést mutatott. A 2008 végén kialakuló és 2009-ben tovább mélyülő gazdasági világválság hatására 2009-ben 5,3%-ra esett vissza az előző évhez képest. 2010-ben mérséklődött a csökkenés, 2011-ben minimális növekedést, majd ismét visszaesést tapasztalhatunk.

37. táblázat: Kiskereskedelmi forgalom régiók szerint KözépEbből: Közép- NyugatDélÉszakÉszak- DélÖsszesen Magyarország Budapest Dunántúl Dunántúl Dunántúl Magyarország Alföld Alföld Milliárd forint 2005 2 392,1 1 565,7 688,7 658,0 590,4 649,5 801,4 791,8 6 571,8 2006 2 590,8 1 678,2 736,9 706,5 631,8 690,6 864,5 855,6 7 076,7 2007 2 684,9 1 732,4 751,8 729,1 647,9 703,9 877,4 876,6 7 271,6 2008 2 776,0 1 779,5 792,3 765,0 673,3 731,3 910,9 909,2 7 558,2 2009 2 690,1 1 704,8 754,6 745,1 640,5 713,9 874,2 863,4 7 281,8 2010 2 765,0 1 721,3 771,3 758,8 650,8 742,1 901,7 888,9 7 478,6 2011 2 922,2 1 806,1 820,7 809,2 678,7 779,4 941,4 950,8 7 902,4 2012 3 066,8 1 899,9 862,8 845,1 697,8 798,6 973,1 1 005,0 8 249,2 Volumenindex, előző év azonos időszaka = 100,0 2005 105,9 104,7 105,7 103,5 103,2 105,2 105,9 104,6 105,1 2006 105,4 104,3 104,1 104,4 104,1 103,4 104,9 105,1 104,7 2007 98,8 98,4 97,3 98,4 97,8 97,2 96,8 97,7 97,9 2008 97,9 97,2 99,8 99,3 98,4 98,4 98,3 98,2 98,4 2009 95,2 94,1 93,6 95,7 93,5 95,9 94,3 93,3 94,7 2010 98,0 96,3 97,5 97,1 96,9 99,1 98,3 98,2 97,9 2011 100,2 99,5 100,9 101,1 98,9 99,6 99,0 101,5 100,2 2012 98,4 98,2 98,5 97,9 96,4 96,1 96,9 99,1 97,8 Időszak

112

Turizmus, vendéglátás Magyarország turizmus, vendéglátás tekintetében nagyon jó adottságokkal rendelkezik, amennyiben a gazdag gyógy– és termálvízkészleteit, kulturális-, táji-, természeti adottságait, méltán híres borvidékeit vesszük alapul. A nagy hagyományokkal rendelkező gyógyfürdők mellett megjelentek az élményfürdők, csúszdaparkok is, amelyek újabb szállodaberuházásokat ösztönöztek. A vendégforgalom megélénkülését a szálláshelyi és a programkínálat gazdagodása is támogatta, a világörökségi helyszínek száma 2002-ig nyolcra nőtt. A turizmus a nemzetgazdaság húzóágazata. Jelentős bevételi forrást jelent, azonban teljesítménye több szakágazat együttes elemzésével határozható meg. A vendéglátóhelyek száma 2003 és 2007 között minden régióban emelkedett, azt követően 2010-ig csökkenő tendenciát, majd 2011-ben csekély növekedést figyelhetünk meg. Hasonló tendencia mutatkozik a kereskedelmi szálláshelyek férőhelyeinek alakulásában is, amely területen a növekedést elsősorban a szállodai férőhelyek bővülése okozta; 2003 óta a KözépMagyarország régióban figyelhető meg jelentősebb növekedés a férőhelyek tekintetében. A kereskedelmi szálláshelyek forgalmát tekintve azonban igen jelentős regionális különbségek vannak. Kiemelkedő a Közép-Magyarország részesedése: 2011-ben a teljes vendégforgalom 40%-a ide koncentrálódott és a vendégkör 78%-a külföldi volt. A hazai vendégek száma 2003-tól 2008-ig minden régióban nőtt, majd a 2009-es visszaesést követően ismét növekedett.

38. táblázat: A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma, vendégek száma Területi egység 2003 2004 2005 2006 A kereskedelmi szálláshelyek vendégei összesen, ezer fő Közép-Magyarország 2 221,0 2 608,3 2 832,5 2 741,2 Közép- Dunántúl 669,6 652,8 712,4 736,8 Nyugat-Dunántúl 1 012,7 1 040,9 1 116,0 1 198,5 Dél-Dunántúl 755,3 715,3 742,8 764,3 Észak-Magyarország 653,2 635,0 648,7 669,4 Észak-Alföld 562,4 534,6 555,7 626,5 Dél-Alföld 441,2 429,5 455,8 445,9 Ország összesen 6 315,5 6 616,4 7 064,0 7 182,6 Ebből: külföldi, ezer fő Közép-Magyarország 1 700,1 2 076,2 2 251,3 2 163,7 Közép- Dunántúl 233,2 227,9 236,8 214,0 Nyugat-Dunántúl 428,7 435,4 440,1 432,6 Dél-Dunántúl 249,9 204,3 195,9 168,9 Észak-Magyarország 97,0 93,7 93,9 96,7 Észak-Alföld 133,7 124,9 125,4 133,7 Dél-Alföld 105,7 107,6 103,1 100,1 Ország összesen 2 948,2 3 269,9 3 446,4 3 309,8

113

2007

2008

2009

2010

2011

2 845,1 778,2 1 224,5 806,9 676,2 669,9 473,6 7 474,3

2 895,0 774,3 1 323,9 802,8 683,6 689,9 481,6 7 651,3

2 676,5 738,9 1 286,9 739,3 635,3 631,0 442,8 7 150,6

2 908,4 761,2 1 378,8 749,9 627,2 617,9 430,1 7 473,3

3 203,4 806,4 1 458,2 749,1 686,2 631,7 486,1 8 021,1

2 239,9 216,0 441,5 178,4 103,0 161,2 109,6 3 451,2

2 264,9 216,1 481,7 162,1 110,6 167,2 113,6 3 516,0

2 060,9 184,8 486,2 148,4 100,9 147,9 98,8 3 227,9

2 263,6 174,4 533,2 159,6 94,6 142,3 94,3 3 462,0

2 514,7 185,3 605,6 139,8 104,0 155,5 117,0 3 821,8

A vendégéjszakák számának alakulása is jelentős regionális egyenlőtlenséget mutat: ezen a területen is Közép-Magyarország vezeti a régiók rangsorát, amelyet Nyugat-Dunántúl követ, viszonylag magas részesedéssel.

39. táblázat: A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma, vendégéjszakák száma Területi egység 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 A kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák összesen, ezer éjszaka Közép-Magyarország 5 697,0 6 586,3 7 041,1 6 664,2 6 833,1 6 691,4 6 240,2 6 723,8 Közép- Dunántúl 2 420,3 2 289,5 2 433,3 2 343,1 2 400,2 2 256,2 2 126,8 2 160,6 Nyugat-Dunántúl 3 609,6 3 590,9 3 676,7 3 772,6 3 896,8 4 041,3 3 962,8 4 306,5 Dél-Dunántúl 2 525,0 2 249,1 2 256,2 2 258,5 2 281,1 2 268,6 2 076,0 2 040,8 Észak-Magyarország 1 534,6 1 460,2 1 493,2 1 533,1 1 535,1 1 541,0 1 440,7 1 445,0 Észak-Alföld 1 776,0 1 695,9 1 735,3 1 977,9 2 055,3 2 011,8 1 802,8 1 807,9 Dél-Alföld 1 048,6 1 027,6 1 101,6 1 102,8 1 126,9 1 164,2 1 060,4 1 069,8 Ország összesen 18 611,1 18 899,5 19 737,4 19 652,0 20 128,5 19 974,4 18 709,7 19 554,4 Ebből: külföldi, ezer éjszaka Közép-Magyarország 4 524,0 5 399,8 5 777,1 5 409,1 5 516,5 5 383,1 4 981,6 5 401,8 Közép- Dunántúl 1 213,6 1 128,2 1 169,8 1 009,8 993,8 951,6 771,5 708,2 Nyugat-Dunántúl 2 004,1 1 965,8 1 898,1 1 787,3 1 819,4 1 838,7 1 830,5 1 929,7 Dél-Dunántúl 1 143,5 928,3 835,2 730,8 692,7 663,5 573,6 571,3 Észak-Magyarország 258,1 253,2 258,6 248,3 243,4 277,8 262,7 236,0 Észak-Alföld 644,8 575,9 592,8 609,4 643,3 630,7 556,8 532,6 Dél-Alföld 252,2 256,9 247,4 251,3 261,8 264,2 243,4 234,2 Ország összesen 10 040,3 10 508,1 10 778,9 10 045,9 10 170,8 10 009,5 9 220,1 9 613,7

2011 7 334,8 2 212,2 4 555,5 1 955,0 1 592,9 1 754,7 1 210,4 20 615,5 5 912,1 721,5 2 162,6 488,1 269,9 542,3 314,3 10 410,8

A kereskedelmi szálláshelyeken töltött átlagos tartózkodási idő a Dél-Alföld régiót kivéve minden további régióban csökkent – míg az összes vendégre vetítve 2003-ban 2,9 éjszaka jutott, viszont 2011-ben már csak 2,6 volt ez a szám. Még jelentősebb volt ez a csökkenés a külföldi vendégek esetén: 2003-ban országosan 3,4 vendégéjszakát töltöttek el, 2011-ben már csak 2,7-et.

Szállítás, közlekedés, információ, kommunikáció A közlekedés, szállítás területet vizsgálva szintén a Közép-Magyarország régió áll kiemelt helyen: az ország sugaras szerkezetű út- és vasúthálózata révén a legfontosabb hazai közlekedési csomópont. A közlekedésben betöltött szerepét jelzi, hogy a régióban három páneurópai közúti, vasúti és vízi közlekedési irány, és három további ág találkozik (helsinki folyosó), azonban a régióban jelenleg is léteznek közlekedési szempontból hátrányos helyzetűnek tekinthető települések. A régió rendelkezik a legsűrűbb gyorsforgalmi úthálózattal. A vasút területén nagy probléma a nem megfelelő pályaállapot, a vasúti létesítmények rossz műszaki állapota, az alacsony kihasználtság és alacsony járatsűrűség, valamint az elavult járműpark. A Budapest és környéke közötti közforgalmú közlekedési utazásokat a BKV, a MÁV és a Volán járatai támogatják. A Közép-Dunántúl régió is kedvező helyzetben van az elérhetőség szempontjából: sűrű főúthálózattal rendelkezik, vasúti 114

fővonalai jól szervezettek, és megfelelő az úthálózat kiépítettsége is. Veszprém megye kivételével meghaladja az átlagot. A Dél-Alföld régió közlekedés-földrajzi helyzete összességében kedvezőnek mondható, az országot érintő legfontosabb tranzit-irányú útvonalakon fekszik, valamint az EU transzeurópai hálózatához tartozó folyosók közül három is érinti. A Nyugat-dunántúli régió közlekedési helyzetét jelentősen meghatározza a négy országgal határos elhelyezkedése és településszerkezete. Az országos közutak hossza 2003hoz képest minden régióban emelkedett, az országos építésű normál nyomtávú vasutak építési hossza 2007-től a Nyugat-Dunántúl régió kivételével mindenhol csökkent. A működtetett vonalhossz is csökkent, kivéve két régióban – Közép– és Nyugat-Dunántúl esetében, ahol csekély növekedés figyelhető meg.

40. táblázat: Vasútvonalak hossza, km Területi egység 2007 2008 Országos építésű normál nyomtávú vasutak építési hossza Közép-Magyarország 813 768 Közép- Dunántúl 1 080 1 151 Nyugat-Dunántúl 875 971 Dél-Dunántúl 1 113 1 096 Észak-Magyarország 948 926 Észak-Alföld 1 577 1 363 Dél-Alföld 1 460 1 298 Összesen 7 867 7 573 Ebből: működtetett vonalhossz Közép-Magyarország 813 755 Közép- Dunántúl 983 1 037 Nyugat-Dunántúl 855 968 Dél-Dunántúl 1 022 934 Észak-Magyarország 895 865 Észak-Alföld 1 557 1 305 Dél-Alföld 1 454 1 248 Összesen 7 577 7 113

2009

2010

2011

768 1 151 971 1 096 926 1 363 1 298 7 573

755 1 113 1003 936 868 1 335 1 268 7 278

772 1 037 1 181 945 865 1 152 1 210 7 163

755 1 037 968 934 865 1 305 1 248 7 113

755 1 037 968 934 865 1 305 1 248 7 113

754 1 037 1 176 934 866 1 116 1 209 7 092

A közúti gépjármű állomány tekintetében is a Közép-Magyarország régió a legellátottabb – a személygépkocsik, autóbuszok és teherautók közel harmada ebben a régióban van. 41. táblázat: Közúti gépjármű-állomány Területi egység 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 Személygépkocsi, ezer db Közép-Magyarország 957,8 970,4 979,8 990,0 1009,6 1023,1 1003,7 991,3 984,7 987,7 Közép- Dunántúl 304,1 309,4 318,1 327,8 336,7 341,5 337,9 335,8 335,3 339,2 Nyugat-Dunántúl 285,1 291,2 298,2 304,4 311,3 319,1 317,9 317,6 321,1 329,2 Dél-Dunántúl 259,1 261,7 267,5 274,7 279,8 284,5 281,7 279,5 277,2 278,1 Észak-Magyarország 279,9 287,1 296,0 305,6 312,0 316,4 311,4 306,9 302,8 302,8 Észak-Alföld 341,8 352,4 364,7 375,0 381,5 385,4 380,2 376,0 371,8 372,4 Dél-Alföld 349,3 356,2 364,5 374,2 380,9 385,0 380,3 376,7 374,5 376,4 Területre nem bontható 1,9 0,4 0,4 0,5 0,3 0,3 0,3 Külföldiek összesen 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 Magyarország összesen 2777,2 2828,4 2888,7 2953,7 3012,2 3055,4 3013,7 2984,1 2967,8 2986,0

115

Területi egység 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 Autóbusz, db Közép-Magyarország 5 405 5 324 5 471 5 495 5 552 5 527 5 563 5 497 5 404 5 321 Közép- Dunántúl 2 507 2 466 2 455 2 548 2 664 2 690 2 618 2 573 2 587 2 589 Nyugat-Dunántúl 1 676 1 611 1 600 1 611 1 598 1 638 1 598 1 599 1 594 1 588 Dél-Dunántúl 1 866 1 794 1 779 1 784 1 783 1 763 1 774 1 770 1 731 1 737 Észak-Magyarország 2 355 2 286 2 280 2 294 2 295 2 350 2 341 2 348 2 319 2 295 Észak-Alföld 2 188 2 109 2 065 2 123 2 135 2 161 1 999 2 030 1 934 1 975 Dél-Alföld 1 877 1 837 1 799 1 856 1 866 1 859 1 820 1 818 1 791 1 790 Területre nem bontható – – – 10 6 7 7 6 6 6 Külföldiek összesen 3 1 1 – – – – – – – Magyarország összesen 17 877 17 428 17 450 17 721 17 899 17 995 17 720 17 641 17 366 17 301 Tehergépkocsi, ezer db Közép-Magyarország 125,5 127,7 133,7 138,6 142,6 145,4 142,3 139,7 137,7 135,8 Közép- Dunántúl 41,1 40,8 42,2 43,8 45,2 45,5 45,2 45,1 45,2 45,0 Nyugat-Dunántúl 37,6 37,6 38,9 40,1 41,2 42,5 42,4 42,3 43,3 44,0 Dél-Dunántúl 35,3 35,0 35,8 36,6 37,6 38,3 38,7 38,9 38,6 38,7 Észak-Magyarország 36,7 36,9 38,6 40,0 40,9 41,6 40,8 40,5 40,2 40,2 Észak-Alföld 48,8 48,3 49,6 50,7 51,8 53,1 52,2 51,8 52,0 52,2 Dél-Alföld 52,1 51,8 53,1 54,8 56,6 57,9 57,7 58,2 58,4 58,4 Területre nem bontható – – – 0,3 0,1 0,1 0,1 0,1 0,1 0,1 Külföldiek összesen 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 Magyarország összesen 377,1 378,1 391,7 404,9 416,0 424,5 419,4 416,7 415,4 414,4

A vezetékes távbeszélés területén is jelentős változások következtek be az elmúlt évek viszonylatában. Az információtechnológiában bekövetkezett változások nemcsak a telefon- és számítógép-használati szokásokra, hanem a gazdasági életre és az emberek mindennapjaira is hatással vannak. Az IT-ágazatok növekedésében számottevő szerepet játszik az internet bővülése, technológiai fejlődése. A hagyományos analóg vonalak száma minden régióban csökkent, csakúgy, mint az ezer lakosra jutó fővonalak száma. Az internetes előfizetések száma 2007-től ugrásszerűen megnövekedett, a legtöbb előfizetés a Közép-Magyarország régióban van.

42. táblázat: Internetes előfizetések száma Területi egység Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Összesen (mobil internet nélkül) Mobil internet Összesen (mobil internettel)

2007 632 439 156 937 129 612 112 245 133 284 151 316 159 469 1 475 302 356 721 1 832 023

2008 697 395 198 224 153 613 138 223 172 570 186 450 193 604 1 740 079 570 835 2 310 914

116

2009 732 068 212 580 168 471 156 398 184 963 216 785 199 278 1 870 543 933 000 2 803 543

2010 759 031 231 386 191 070 175 637 212 006 238 841 226 581 2 034 552 1 306 912 3 341 464

2011 817 110 244 357 206 906 187 220 220 428 257 361 244 301 2 177 683 2 154 842 4 332 525

2012 855 001 248 842 226 736 190 063 227 918 270 768 258 899 2 278 227 3 177 412 5 455 639

A kábeltévével kapcsolatos adatok minden régióban növekedést mutatnak, mind a hálózatba bekapcsolt lakások számát, mind pedig az előfizetők számát tekintve. A postai szolgáltatóhelyek száma minden régióban csökkent.

3.5 Környezet - védett természeti területek és hulladékok

Magyarországon európai összehasonlításban is értékes erdők, gyepterületek és vizes élőhelyek vannak, gazdag földtudományi értékekkel és agro-biodiverzitással rendelkezünk. Magyarország teljes területét érinti az úgynevezett Pannon-régió, ahol az EU élőhely- védelmi irányelve szerinti területek 86%-a a vadon élő növény- és állatfajok és a természetes élőhelytípusok védelmét szolgáló ökológiai hálózat része (NATURA 2000-es terület). 2012ben a védett területek 57%-a nemzeti park volt. A tájvédelmi körzetek aránya közel 40%, a természetvédelmi területeké 4%, ami 2008-ig tartó hosszabb időszak növekvő tendenciája után kismértékben csökkent, ennek oka a tájvédelmi körzetté való átminősítés. Az ÉszakMagyarország, Észak-Alföld régiókban magasabb a védett területek nagysága.

43. táblázat: Országos jelentőségű védett területek, ezer hektár Területi egység Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Ország összesen

2000 79,3 88,7 111,1 79,5 180,9 146,0 130,3 815,9

2005 80,8 89,7 118,3 80,9 193,5 147,2 128,7 839,0

2006 80,7 89,6 118,7 80,6 193,3 147,5 128,6 839,0

2007 81,4 89,9 120,8 81,3 195,0 147,5 128,9 844,7

2008 77,4 88,7 121,2 80,9 197,2 144,3 127,6 837,5

2009 77,7 90,8 120,4 91,0 194,6 144,8 127,2 846,5

2010 77,7 90,8 120,4 91,0 194,6 144,8 127,2 846,5

2011 77,9 90,8 120,4 91,0 194,7 144,8 127,2 846,8

2012 77,9 90,8 120,9 91,3 194,7 144,8 130,3 850,6

Magyarországon a települési szennyvíztisztítás mértéke 2000–2011 között összességében csökkent a magas hatékonyságú (legalább biológiai fokozatú) szennyvíztisztító telepek üzembe lépésével. Az tisztított szennyvíz mennyisége is a Közép-Magyarország régióban a legnagyobb, viszont országosan itt a legalacsonyabb a magasabb hatékonyságú tisztítás aránya, amely 2011-ben 96% volt.

117

44. táblázat: Települési szennyvíztisztítás, ezer m3 Megnevezés 2003 2004 2005 Összes tisztított szennyvíz Közép-Magyarország 231 899 259 458 272 509 Közép-Dunántúl 45 224 51 929 51 420 Nyugat-Dunántúl 43 672 53 601 52 060 Dél-Dunántúl 27 829 28 565 30 689 Észak-Magyarország 41 504 41 078 44 657 Észak-Alföld 48 370 51 484 55 027 Dél-Alföld 49 792 49 721 54 017 Ország összesen 488 288 535 835 560 378 ezen belül: biológiailag vagy III. tisztítási fokozattal Közép-Magyarország 107 518 111 935 113 379 Közép-Dunántúl 41 476 51 329 51 038 Nyugat-Dunántúl 43 672 51 969 52 008 Dél-Dunántúl 26 936 28 449 30 628 Észak-Magyarország 40 107 40 924 44 494 Észak-Alföld 47 511 50 017 53 831 Dél-Alföld 38 620 36 137 40 185 Ország összesen 345 838 370 761 385 563

2006

2007

2008

2009

2010

2011

252 206 236 092 246 141 228 988 230 456 193 042 49 618 47 502 46 801 46 088 53 750 47 196 43 184 47 988 48 175 52 091 51 869 48 613 32 315 30 041 29 927 32 919 33 489 30 786 45 565 40 984 41 327 41 166 51 796 39 738 56 713 54 356 52 977 53 626 66 102 57 494 56 359 54 021 54 439 52 648 65 913 49 094 535 959 510 983 519 787 507 525 553 375 465 963 116 258 109 362 111 009 106 157 213 537 184 785 49 249 47 190 46 492 45 825 53 454 46 898 43 184 47 988 48 175 52 091 51 869 48 612 32 247 29 996 29 866 32 905 33 475 30 771 45 555 40 972 41 312 41 150 51 781 39 722 54 127 53 328 52 663 53 253 65 771 57 184 42 401 54 005 54 425 52 633 65 880 49 062 383 020 382 840 383 942 384 014 535 767 457 033

A rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya 90% alatt van a Dél-Alföld és az Észak-Alföld régiókban, 2012-ben a legmagasabb, 95,7 % ez az arány a Közép-Magyarország régióban volt. A hulladékgazdálkodás területén cél a hulladékok keletkezésének minimalizálása,

amely

elsősorban

a

hatékonyabb

alapanyag-felhasználással

és

az

újrafeldolgozott anyagok magasabb arányával érhető el. Az egy főre jutó települési szilárd hulladék mennyisége 2000 és 2007 között évente hasonló szinten volt, 2008-tól visszaesett, amely részben a gazdasági válság miatti fogyasztáscsökkenésnek tudható be. A közszolgáltatás keretében elszállított települési szilárd hulladék egy főre jutó értéke az országos átlaghoz viszonyítva Budapesten a legmagasabb, amely az egyéb szervektől (közintézmények, üzletek) begyűjtött hulladékok magas arányával magyarázható. 22. ábra: Az egy főre jutó közszolgáltatás keretében elszállított települési szilárd hulladék mennyisége az országos átlag százalékában, 2010

Forrás: KSH 2013, 63. o.

118

A legtöbb régióban 2007-től folyamatosan növekszik a szelektív hulladékgyűjtéssel elszállított

hulladék

mennyisége.

2012-ben

2003-hoz

képest

elmondható,

hogy

Magyarországon az újrafeldolgozással és komposztálással hasznosított települési szilárd hulladék aránya nőtt, amely elsősorban a szelektív gyűjtés elterjedésének köszönhető. 2012ben az újrafeldolgozással hasznosított hulladék 36%, az energiahasznosítással történő égetéssel hasznosított hulladék 99,6%-a a Közép-Magyarország régiót érintette és ebben a régióban a legmagasabb a rendszeresen tisztított közterületek nagysága is.

45. táblázat: Rendszeresen tisztított közterület, 1000 m2 Területi egység 2003 2004 2005 2006 Közép-Magyarország 28 117 27 190 28 093 30 143 Közép-Dunántúl 6 742 6 738 6 949 5 859 Nyugat-Dunántúl 7 481 9 131 8 425 8 244 Dél-Dunántúl 5 052 5 517 7 693 7 914 Észak-Magyarország 6 879 8 186 7 343 7 114 Észak-Alföld 7 921 6 226 6 709 6 548 Dél-Alföld 7 453 9 062 8 846 9 197 Ország összesen 69 645 72 050 74 058 75 019

2007 32 748 9 298 8 457 7 477 11 174 9 854 11 539 90 549

2008 32 547 9 833 8 623 9 509 11 350 10 195 11 842 93 899

2009 34 903 9 855 9 407 9 607 12 107 10 683 11 439 98 000

2010 2011 2012 35 034 37 264 39 690 9 832 9 590 11 763 9 341 9 714 9 859 8 908 9 496 9 399 12 122 13 288 13 429 10 328 10 350 10 810 11 808 11 432 12 032 97 372 101 133 106 983

A szakirodalmi áttekintés alapján a régiók helyzetét, fejlődését meghatározó mutatók köre tág és azokra vonatkozóan nincs egységes álláspont. Meglátásom szerint minden mutatót figyelembe kell venni, melynek alapján a regionális összehasonlító vizsgálatok fő dimenziói a KSH metodológiával összhangban a népesség, népmozgalom, társadalom, általános gazdasági jellemzők, gazdasági ágazatok és környezet területek. Jelen fejezetben bemutatott elemzések rámutatnak arra, Magyarország régiói között jelentős társadalmi, gazdasági különbségek vannak, amelyek idővel nem látszanak mérséklődni.

Az első helyen a „legek” régiója, Közép-Magyarország található, amely szinte minden vizsgált kérdésnél dobogós helyen szerepel, mind a jó – mint például az egy főre jutó GDP-t, a régió ellátottságát, mind pedig a rossz oldalt – például a környezeti terhelést – tekintve.

Az elemzések választ adnak a dolgozat egyik hipotézisére is: • H2: A forrásfelhasználás hatásos, azaz növekedés és konvergencia figyelhető meg a régiókban; csökkent a szegényebb régiók leszakadása. • KM2: Az egy főre eső jövedelmek/ GDP közeledése (BARRO, SALA-I-MARTIN, 1992). Szakirodalmi áttekintés, statisztikai adatelemzés, összehasonlító vizsgálat.

119

A fejezetben bemutatott adatok a hipotézist összességében nem támasztják alá: 2003-tól kezdve ugyan minden régióban növekedett az egy főre jutó hazai termék, azonban az országos átlaghoz viszonyítva egészen más képet kapunk: a Közép-Magyarország régióban 2008-as és 2011-es adatokat leszámítva folyamatos növekedés figyelhető meg. Viszonylag jó mutatókkal rendelkezik a Nyugat-Magyarország régió is a 2003, 2004, 2006 és 2011-es adatok alapján, mert ezekben az években a régió egy főre jutó hazai terméke meghaladta az országos átlagot. A legrosszabb mutatókkal rendelkező négy régióban - Dél-Dunántúl, Észak-Magyarország, Észak-Alföld és Dél-Alföld – 2003-hoz képest 2011-re tovább növekedett az országos átlagtól való leszakadás.

46. táblázat: Eltérés az egy főre jutó bruttó hazai termék az országos átlagától, % Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld

2003 58,7 -7,9 7,6 -27,9 -35,2 -32,9 -30,3

2004 59,5 -5,4 3,7 -29,5 -34,5 -34,3 -29,9

2005 61,6 -5,3 -0,2 -30,6 -33,7 -35,8 -30,9

2006 64,2 -8,8 0,9 -32,3 -35,5 -36,3 -32,6

2007 65,2 -7,4 -2,2 -32,0 -36,1 -37,1 -33,9

2008 64,7 -9,2 -2,6 -31,4 -37,5 -37,1 -32,6

2009 67,2 -16,6 -6,5 -30,7 -38,6 -34,9 -33,6

2010 64,4 -12,7 0,0 -31,8 -39,0 -36,5 -34,8

2011 61,2 -10,7 2,6 -32,8 -39,4 -35,3 -33,5

A fejezet megteremti az alapot a dolgozat következő hipotézisének vizsgálatához is, amely szerint H3: A szegényebb régióknak a forrásokból nagyobb mértékben kell részesülnie.

Ennek alapján hazánkban a hátrányosabb helyzetű, szegényebb régiók közé tartoznak az Észak-Magyarország, Észak-Alföld és a Dél-Alföld régiók, amelyek 2003-tól folyamatosan a legutolsó helyeken szerepelnek az egy főre jutó GDP alapján.

120

4. A FORRÁSFELHASZNÁLÁS VIZSGÁLATA REGIONÁLIS DIMENZIÓBAN

A fejezet célja, hogy áttekintést nyújtson a régiók forrásfelhasználásáról, annak célkitűzéseiről, irányáról és mértékéről. A fejezet első részében bemutatásra kerül a 20042006 és a 2007-2013 közötti periódusok fejlesztési terve, melyek alapvető keretét az Európai Unió adott időszakra vonatkozó kohéziós politikájának célkitűzései határozzák meg. Az uniós források felhasználásának központi elemét a fejlesztési programok jelentik, amelyeket az egyes célkitűzések alapján a támogatására jogosult régiók, vagy a tagállam megfelelő hatóságai dolgoznak ki. A fejlesztési terv többéves periódusra tartalmazza a fejlesztés célkitűzéseit, prioritási területeit és a gazdasági-társadalmi, területi partnerek bevonásával kell elkészíteni. A tagállamnak vagy a régiónak ezt meg kell tárgyalnia az Európai Bizottsággal, amely elfogadása után meghatározásra kerül a hozzá kapcsolódó többéves költségvetés is, tehát azok az összegek, amelyekkel a tagállam és a Közösség finanszírozza a fejlesztési terv megvalósítását. Ennek elfogadása után a végrehajtás leírását tartalmazó operatív programot szintén a Bizottságnak kell jóváhagynia, az illetékes nemzeti, regionális hatóságok ajánlása alapján. Az operatív programokban intézkedésekig lebontva szerepel a végrehajtás többéves menete. A dolgozat terjedelmi kötöttségre tekintettel a fejlesztési tervek bemutatása az adott időszak fő célkitűzéseinek és az operatív programok, illetve azok fejlesztési prioritásainak rövid leírásával történik, azok részletes szakmai tartalmával nem foglalkozom. Ahogy azt a bevezetésben rögzítettem, a dolgozatnak nem tárgya az intézményrendszer és feladatainak részletes bemutatása sem, azonban azt érdemes rögzíteni, hogy a pályázatok tényleges meghirdetése, elbírálása, ellenőrzése, tehát a lebonyolítás a tagállam feladata és felelőssége az általa kialakított intézményrendszeren keresztül. A pályázatás

folyamatát

Kormányrendeletben

szabályozzák,

amelyek

fejlesztési

periódusonként eltérőek, illetve számos módosításon mentek keresztül; a dolgozat zárásakor a 2007-2013 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 4/2011. (I. 28.) Kormányrendelet van hatályban. Ez a kormányrendelet határozza meg például az intézményrendszert és az egyes szervezetek feladatait, a pályázatok tervezését, programozását, a pályázati felhívás előkészítését és a pályázat tartalmi követelményeit. A pozitív formai és tartalmi elbírálást, a támogató döntést követően kötnek a nyertes pályázóval támogatási szerződést, amennyiben az minden, a szerződéskötéshez szükséges feltételnek megfelel.

121

A fejezetben bemutatásra kerülnek a régiók fejlesztési irányai az Országos Területfejlesztési Koncepció (2005)22 és az ÚMFT regionális operatív programjai alapján, valamint a regionális forráselosztás. A regionális dimenzióban végzett vizsgálatok a projekt helyszín szerinti lekérdezésen alapulnak, nem tartalmazzák a kiemelt projektek, az operatív programok lebonyolításához kapcsolódó, illetve a területileg be nem sorolható adatokat. A kiemelt és nagyprojektek olyan stratégiai fontosságú fejlesztési, beruházási elképzelések, amelyekről a Kormány nem pályázatok útján, hanem egyedileg dönt, azaz nem nyílt pályázati eljárásban dől el a benyújtott pályázat sorsa. A nagyprojektek, azaz a 13 milliárd Ft feletti, környezetvédelmi beruházások esetén 6,5 milliárd forintos támogatási összeget meghaladó fejlesztések esetén a Kormány javaslatára a végleges döntést az Európai Bizottság hozza meg. Választ kapunk arra, hogy az egyes régiókban a fejlesztési periódusok keretében melyek voltak a legnépszerűbb (amelyre a legtöbb pályázatot nyújtották be a régióból), illetve a legsikeresebb (a legtöbb nyertes pályázat és a legtöbb megítélt forrás) fejlesztési irányok. Ezzel képet alkothatunk arról, hogy melyek azok a fejlesztési irányok, amelyek leginkább mozgósították a régiókat, amelyeket a későbbi fejlesztési tervek megalkotásánál mindenképpen érdemes figyelembe venni. Ezen felül választ kapunk arra, hogy projekthelyszín alapján vizsgálva melyik régióba áramlott több forrás, azaz a dolgozat H3. hipotézisére is, amely szerint a szegényebb régióknak a forrásokból az átlagosnál nagyobb mértékben kell részesülnie. A fejezet Magyarország EU csatlakozásától a 2004-2006-os, tehát az első fejlesztési periódus, illetve a 2007-2013 programozási időszak támogatásainak és fejlődési tendenciáinak forráselemzésére épül. A 2007-2013-as időszak adatai még nem tekinthetőek véglegesnek, mivel az n+2/n+3-as szabályozás értelmében az országnak lehetősége van meghatározott források lehívására a programozási időszak lezárultát követően, tehát 2013 után is. Az n+2 és n+3 szabály az alapok forrásainak éves elosztásának finanszírozási szabályaival függ össze; amennyiben a kérdéses forrás felhasználására a határidőig nem került sor, a Bizottság visszavonhatja a későbbi költségvetési kötelezettségvállalásokat. A kötelezettségvállalások automatikus visszavonásához vezet, ha a finanszírozás elköltése vagy a kifizetési kérelmek benyújtása a második év végéig (n+2) nem történt meg. 2010-ig ez a határidő az új tagállamok, valamint Görögország és Portugália számára 3 év (n+3). Ennek alapján a 20072013-as időszak vizsgálata nem lezárt periódust elemez, azaz időközi értékelésnek tekinthető, azonban álláspontom szerint 2013 végén már mindenképpen kirajzolódik egy általános kép az adott időszak forrásfelhasználásról. 22

Az Országgyűlés 97/2005.(XII.25.) OGY határozata az Országos Területfejlesztési Koncepcióról

122

A forrásfelhasználást bemutató táblázatok és ábrák saját szerkesztésűek és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Egységes Monitoring Információs Rendszeréből (EMIR) származnak, a számításokat az egyes régiók pályázati adatai alapján kalkuláltam. A második fejlesztési periódus adatainak utolsó frissítése 2013. december 17. volt.

A 2004-2006-OS FEJLESZTÉSI PERIÓDUS

A Nemzeti Fejlesztési Terv célja az volt, hogy a 2004-2006 közötti időszakra kijelölje Magyarország uniós alapokból támogatható fejlesztéspolitikai célkitűzéseit és prioritásait. Ezen programozási időszakban olyan fejlesztések megvalósítását kívánták előmozdítani, amely - igazodva az EU prioritásokhoz - a GDP növekedését és a foglalkoztatás bővülését is szolgálta. Az NFT hosszú távú célja az EU gazdasági és társadalmi fejlettségi szintjéhez való konvergencia volt, amelynek elérését lehetővé tevő specifikus célok között a versenyképesebb gazdaság, a humán erőforrások fejlesztése, a jobb minőségű környezet és alap-infrastruktúra, illetve a kiegyensúlyozottabb területi fejlődés elősegítése szerepelt. Az első fejlesztési periódusban a fejlesztési tervnek öt operatív programja volt. Az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) a mezőgazdaság modernizálásának és hatékonyabbá tételének megvalósítását tűzte ki célul a termelési technológiák és a termékfeldolgozás fejlesztése által. A program további céljai között szerepelt a vidék fejlesztése, jövedelemszerzési lehetőségek biztosítása a vidéki térségek lakossága számára, a vidéki infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése, a vidék kulturális örökségének védelme, a mezőgazdasági termelés és élelmiszerfeldolgozás versenyképességének javítása, a mezőgazdaság környezetbarát fejlesztése, a földhasználat racionalizálása és a vidék felzárkóztatásának elősegítése. A Gazdaság és Vidékfejlesztés Operatív Program (GVOP) alapvető célja a gazdaság versenyképességének növelése volt, a középtávú célok között a tudásalapú gazdaság kialakítása az innováció és a technológiai fejlesztés előtérbe állításával, a hálózatépítés, az együttműködések, az integráció és a vállalatközi kapcsolatok előmozdítása, az olyan regionális központok kialakulásának elősegítése, amelyek súlyuknál fogva növekedési pólusokként hatnak, és agglomerációs előnyöket érhetnek el, valamint a menedzsment, a vállalatvezetés színvonalának javítása a gazdaság minden szintjén, különös tekintettel a kis- és középvállalkozásokra szerepelt. A Humánerőforrás Fejlesztés Operatív Program (HEFOP) alapvető célja a magasabb szintű foglalkoztatás és humán kapacitások fejlesztése, a középtávú céljai között a foglalkoztatási szint emelése, a munkaerő versenyképességének javítása és a társadalmi beilleszkedés elősegítése szerepelt. A Környezetvédelmi és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP) a 123

Kohéziós Alapból történő fejlesztésekkel összhangban célul tűzte ki környezetvédelmi és közlekedés-infrastrukturális beruházások megvalósítását, a hátrányos helyzetű térségek telekommunikációs infrastruktúrájának javítását, illetve az egészségügy infrastrukturális fejlesztését. A KIOP alapvető célja a környezetbarát fejlesztések elősegítése, a középtávú célok között a környezet állapotának javítása a fenntartható fejlődés elősegítésével, a környezet- és természetvédelmi fejlesztések által, valamint a környezetkímélő közlekedési infrastruktúra fejlesztése és az elérhetőségi mutatók javítása szerepelt.

A Regionális

Operatív Program (ROP) alapvető célja a kiegyensúlyozott területi fejlődés, az Unió fő fejlesztési területi egységeinek számító régiók fejlesztése, a gazdasági környezet javítása, a turizmus támogatása egyes infrastrukturális fejlesztések által, az integrált térség- és településfejlesztés, a régiók emberi erőforrásainak és tudásállományának javítása, és környezetgazdálkodásuk fejlesztése úgy, hogy az általánosan szükséges fejlesztéseket kiegészítve figyelembe vegye a régiónként eltérő speciális területi igényeket, ezzel járulva hozzá a kiegyensúlyozott területi fejlődéshez. A program középtávú célkitűzései között a társadalmi- gazdasági szempontból elmaradott térségek gazdasági potenciáljának erősítése, a természeti értékek és a kulturális örökség gazdasági, turisztikai célú hasznosítása, a vonzó települési

környezet

kialakítása,

valamint

a megújulásra képes

helyi

társadalom

megteremtése. Az operatív programok prioritásait a 47. táblázatban foglaltam össze.

47. táblázat: A 2004-2006-os fejlesztési periódus operatív programjai és azok prioritásai AVOP AVOP 1.

AVOP 2. AVOP 3.

AVOP 4. GVOP GVOP 1.

GVOP 2.

AGRÁR ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM Versenyképes alapanyag- termelés megalapozása a mezőgazdaságban Mezőgazdasági beruházások támogatása A halászati ágazat strukturális támogatása A fiatal gazdálkodók induló támogatása Szakmai továbbképzés és átképzés támogatása Az élelmiszer- feldolgozás modernizációja A mezőgazdasági termékek feldolgozásának és értékesítésének fejlesztése Vidéki térségek fejlesztése Vidéki jövedelemszerzési lehetőségek bővítése A mezőgazdasághoz kötődő infrastruktúra fejlesztése Falufejlesztés, -megújítás a vidék tárgyi és szellemi örökségének védelme és megőrzése LEADER+ Technikai segítségnyújtás GAZDASÁGI VERSENYKÉPESSÉG OPERATÍV PROGRAM Beruházás ösztönzés prioritás Az ipari és szolgáltatói szektor versenyképességének fejlesztése Az üzleti infrastruktúra fejlesztése Pro-aktív beruházás-ösztönzési tanácsadás Kis és középvállalkozások fejlesztése Kis és középvállalkozások műszaki -technológiai hátterének fejlesztése A vállalkozói kultúra és ismeretek fejlesztése Az együttműködés fejlesztése a vállalkozói szektorban

124

GVOP 3.

GVOP 4.

GVOP 5.

HEFOP HEFOP 1.

HEFOP 2.

HEFOP 3.

HEFOP 4.

HEFOP-5. KIOP KIOP 1.

KIOP 2. KIOP 3. ROP ROP 1.

ROP 2.

Kutatás – fejlesztés és innováció Alkalmazás-orientált kooperatív kutatási és technológia–fejlesztési tevékenységek támogatása Közfinanszírozású és non-profit kutatóhelyeken a kutatás, a technológiatranszfer és kooperáció feltételeinek javítása Vállalati K+F kapacitások és innovációs képességek erősítése Információs társadalom és gazdaságfejlesztés E-gazdaság fejlesztése, e-kereskedelem ösztönzése Információs (digitális tartalom) iparág fejlesztése Az e-közigazgatás fejlesztése (helyi önkormányzatok) A szélessávú távközlési infrastruktúra fejlesztése, bővítése Technikai segítségnyújtás A GVOP irányításának, megvalósításának moitoringjának és ellenőrző tevékenységének támogatása Kommunikáció, tanulmányok és informatikai fejlesztés HUMÁN ERŐFORRÁS FEJLESZTÉS OPERATÍV PROGRAM Aktív munkaerőpiaci politikák támogatása Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat fejlesztése A nők munkaerőpiacra való visszatérésének segítése Társadalmi kirekesztés elleni küzdelem Hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítása az oktatásban A társadalmi beilleszkedés elősegítése a szociális területen dolgozó szakemberek képzésével A hátrányos helyzetű emberek foglalkoztathatóságának javítása, különös tekintettel a roma népességre Az élethosszig tartó tanulás és alkalmazkodóképesség támogatása Az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges készségek és kompetenciák fejlesztése A szakképzés tartalmi, módszertani, és szerkezeti fejlesztése A felsőoktatás tartalmi és szerkezeti fejlesztése A munkahelyteremtést és a vállalkozói készségek fejlesztését elősegítő képzések A felnőttképzés rendszerének fejlesztése Az oktatási, szociális és egészségügyi infrastruktúra fejlesztése Az oktatási és képzési infrastruktúra fejlesztése A társadalmi befogadást támogató szolgáltatások infrastrukturális fejlesztése Egészségügyi infrastruktúra fejlesztése az elmaradott helyzetű régiókban Egészségügyi információ-technológia fejlesztés az elmaradott régiókban Technikai segítségnyújtás KÖRNYEZETVÉDELEM ÉS INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM Környezetvédelem Vízminőség javítás Állati hulladék kezelése Egészségügyi és építési- bontási hulladék kezelése Környezeti kármentesítés és a felszín alatti vizek és az ivóvízbázisok védelme érdekében Természetvédelem és fenntartható árvízvédelem A levegőszennyezés és a zajterhelés mérése Az energiagazdálkodás környezetbarát fejlesztése A Közlekedési infrastruktúra fejlesztése Technikai segítségnyújtás REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAM A turisztikai potenciál elősegítése a régiókban Turisztikai vonzerők fejlesztése Turisztikai fogadóképesség javítása Térségi infrastruktúra és települési környezet fejlesztése Hátrányos helyzetű régiók és kistérségek elérhetőségének javítása Városi területek rehabilitációja Az óvodai és alapfokú oktatási- nevelési intézmények infrastruktúrájának a fejlesztése

125

ROP 3.

ROP 4.

A humánerőforrás fejlesztés regionális dimenziójának erősítése A helyi közigazgatás és a civil szervezetek kapacitásépítése A helyi foglalkoztatási kezdeményezések támogatása Felsőoktatási intézmények és helyi szereplők együttműködésének elősegítése Régióspecifikus szakmai képzések támogatása Technikai segítségnyújtás KTK Technikai segítségnyújtás ROP Technikai segítségnyújtás

A 2004-2006 közötti fejlesztési periódus forrásfelhasználására vonatkozó adatok véglegesnek tekinthetőek, azaz ezen időszak pályázati tevékenysége lezárult. Országos szinten, az NFT források felhasználásának keretét, a leszerződött és kifizetett támogatás arányát az egyes operatív programok, prioritások vonatkozásában a 48. táblázat szemlélteti.

48. táblázat: Az NFT pénzügyi keretek felhasználásának állása 2010. február

Prioritás/ Finanszírozó alap/ operatív program A versenyképes alapanyag-termelés megalapozása a mezőgazdaságban (EMOGA+HOPE) A mezőgazdasági termékek feldolgozásának és értékesítésének fejlesztése (EMOGA) Vidéki térség fejlesztése (EMOGA) Technikai segítségnyújtás (EMOGA) Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) Beruházás ösztönzés (ERFA) Kis- és középvállalkozások fejlesztése (ERFA) Kutatás-fejlesztés, innováció (ERFA) Információs társadalom- és gazdaságfejlesztés (ERFA) Technikai segítségnyújtás (ERFA) Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP) Aktív munkaerő-piaci intézkedések támogatása (ESZA) A társadalmi kirekesztődés elleni küzdelem a munkaerőpiacra való belépés elősegítésével (ESZA) Az egész életen át tartó tanulás támogatása és az alkalmazkodóképesség javítása (ESZA) Az oktatási, a szociális szolgáltatások és az egészségügyi ellátórendszer infrastruktúrájának fejlesztése (ESZA) Technikai segítségnyújtás (ESZA) Humánerőforrás-fejlesztés Operatív Program (HEFOP) Környezetvédelem prioritás: a települési környezetvédelem erősítése; a környezetbiztonság növelése; a természetvédelem erősítése; az energiagazdálkodás környezetbarát fejlesztése (ERFA)

126

Keret (255 HUF / EUR) mrd Ft 61,5

Leszerződött % 107%

Kifizetett támogatás % 105%

15,1

95%

93%

27 2,7 106,3 35,6 43,4 34,5 32,3 5,8 151,7

105% 102% 105% 104% 93% 106% 107% 117% 102%

101% 103% 102% 101% 91% 102% 106% 99% 99%

40,8 22,2

103% 118%

102% 103%

58,5

118%

105%

56,2

106%

105%

9,6 187,3

153% 113%

91% 103%

42,6

112%

111%

Prioritás/ Finanszírozó alap/ operatív program Közlekedési infrastruktúra fejlesztés: a környezetkímélő közlekedési infrastruktúra fejlesztése; a közlekedési infrastruktúra elérhetőséget javító fejlesztések (ERFA) Technikai segítségnyújtás (ERFA) Környezetvédelmi és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP) A turisztikai potenciál erősítése (ERFA) Térségi infrastruktúra és települési környezet fejlesztése (ERFA) A régiók humán erőforrásának fejlesztése (ESZA) Technikai segítségnyújtás (ERFA) Regionális Fejlesztés Operatív Program (ROP) Forrás: www.nfu.hu

Keret (255 HUF / EUR) mrd Ft 64,2

4,5 111,2

Leszerződött % 106%

133% 109%

Kifizetett támogatás % 106%

95% 108%

27,7 62

111% 110%

109% 105%

17,5 7,3 114,5

110% 111% 110%

103% 99% 105%

A 48. táblázat adatai alapján megállapítható, hogy hazánkban a rendelkezésre álló pénzügyi keret országos szinten mérve felhasználásra került, tehát az abszorpció az első fejlesztési periódusban országos szinten nézve megvalósult, azaz a dolgozat H1 hipotézise, amely szerint az uniós forrásfelhasználás hatékony, az ország abszorpciós képessége megfelelő, az NFT esetében igazolt.

A 2007-2013–AS FEJLESZTÉSI PERIÓDUS

A 2007-től kezdődő időszakra vonatkozó fejlesztési irányokat az Új Magyarország Fejlesztési Terv és annak operatív programjai foglalják össze, amelyek a 2010-es kormányváltást követően az Új Széchenyi Terv néven kerültek újradimenzionálásra. Az ÚSZT keretét azonban továbbra is a Bizottság által elfogadott ÚMFT operatív programok és azokhoz rendelt források jelentik. Az időszakra vonatkozó EU-szabályozási változások közül itt is ki kell emelnem, hogy a mezőgazdasági támogatások kikerültek a strukturális alapok közül és külön alap, az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap biztosítja a terület támogatását. A második fejlesztési periódusban jóval több operatív program született, amelynek az egyik alapvető oka az az uniós szabály, hogy egy operatív programot csak egy alap finanszírozhat, amely alapján az ERFA és az ESZA kiegészítő jelleggel, bizonyos korlátok között finanszírozhat a másik alap támogatási körébe tartozó intézkedéseket - az operatív program minden egyes prioritási tengelyére a közösségi támogatás legfeljebb 10%-át nyújthatja. Az „egy program = egy alap” szabály alól kivételt jelentenek a közlekedési infrastruktúra és a környezetvédelem operatív programjai, melyek számára az ERFA és a Kohéziós Alap együttesen nyújt támogatást. Így érdemes volt különválasztani az egyes 127

fejlesztési irányokat – például az előző időszak Humánerőforrás Fejlesztés Operatív Programjának folytatásaként beszélhetünk a Társadalom Megújulás Operatív Programról és a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Programról. Az előző időszakhoz képest szembetűnő változást hozott az is, hogy minden régiónak elkészült a saját fejlesztési programja. Ez egyrészt azt az előnyt hordozhatja, hogy minden régió saját forrásrésszel is rendelkezik, hátrányaként jelentkezhet, ha a régiók nem lennének képesek a rendelkezésükre álló forrásokat lehívni és felhasználni. Az ÚMFT hat fő prioritást jelölt ki 15 operatív program köré szervezve, amelyeket a 49. táblázatban foglaltam össze.

49. táblázat: Az ÚMFT prioritásai és kapcsolódó operatív programjai 1. Gazdaságfejlesztés 2. Közlekedésfejlesztés 3. Társadalmi megújulás 4. Környezeti és energetikai fejlesztés 5. Területfejlesztés

6. Államreform Az Új Magyarország Fejlesztési Terv koordinációja és kommunikációja

Gazdaságfejlesztés Operatív Program Közlekedés Operatív Program Társadalmi megújulás Operatív Program Társadalmi infrastruktúra Operatív Program Környezet és energia Operatív Program Dél-alföldi Operatív Program Dél-dunántúli Operatív Program Észak-alföldi Operatív Program Észak-magyarországi Operatív Program Közép-dunántúli Operatív Program Közép-magyarországi Operatív Program Nyugat-dunántúli Operatív Program Európai Területi Együttműködések Államreform Operatív Program Elektronikus közigazgatás Operatív Program Végrehajtás OP

A Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) fő célja a magyar gazdaság növekedésének elősegítése, a produktív szektor versenyképességének és a tartós növekedési tényezőknek az erősítése révén. A Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) a gazdaság növekedése által generált munkahelyek betöltéséhez szükséges munkaerő-kínálatot kívánja növelni és javítani, átfogó célja a munkavállalási korúak munkaerő-piaci aktivitásának növelése a humán erőforrás minőségének, foglalkoztathatóságának javításával. A Társadalmi Infrastruktúra

Operatív

Program

(TIOP)

a

humán

közszolgáltatások

fizikai

infrastrukturális feltételeinek fejlesztésével kíván hozzájárulni a növekedéshez és a foglalkoztatás bővítéséhez, magába foglalja az oktatás-képzés, az egészségügyi ellátások, a munkaerő-piaci és szociális szolgáltatások, valamint a kulturális, közművelődési intézmények infrastruktúrájának fejlesztését. A Közlekedés Operatív Program (KÖZOP) átfogó stratégiai céljai a versenyképesség támogatását és a környezeti fenntarthatóság javítását szolgálják, fejlesztéseinek kiemelt célja az elérhetőség javítása a globális és regionális 128

versenyképesség növelése, valamint a társadalmi-gazdasági és a területi kohézió erősítése érdekében. A Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) alapvető célja Magyarország fenntartható fejlődésének elősegítése, megalapozva és elősegítve hazánk gazdasági versenyképességének erősödését és társadalmi jólétének növekedését. Célrendszere felöleli az élhető környezet megteremtését, fenntartását, az értékvédelmet és megőrzést, valamint a megelőzés, takarékosság, hatékonyság területeit. Az Államreform Operatív Program (ÁROP) a közigazgatási és igazságszolgáltatási ügyintézés minőségének a növelésére, a kormányzás eredményességének a javítására, továbbá a közigazgatási, védelmi, igazságszolgáltatási szervek, illetve a közigazgatási funkciót ellátó civil szervezetek, gazdasági önkormányzatok működésének a hatékonyabbá tételére törekszik. Átfogó célja, hogy növekedjen a közigazgatás teljesítménye, s ezzel hozzájáruljon az ország társadalmi és gazdasági versenyképességének a javításához. Az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program (EKOP) a közigazgatás és igazságszolgáltatás működésének, eljárásainak, folyamatainak

és

szolgáltatásainak

az

infokommunikációs

technológiát

kihasználó

modernizációjára törekszik. A program átfogó célja, hogy javuljon a közigazgatás teljesítménye. A Végrehajtás Operatív Program (VOP) átfogó célja, hogy biztosítsa a második fejlesztési periódusban a hatékony, eredményes, szabályszerű és átlátható megvalósítást, elősegítse a 2007-2013-as időszakban felhasználható források minél nagyobb mértékű abszorpcióját.

Az ÚMFT elfogadását rögzítő 1103/2006. (X. 30.) Kormányhatározatban az egyes operatív programokban a 15 %-os hazai kormányzati társfinanszírozással együtt indikatív jelleggel, az 50. táblázatban jelölt forrásokat határozták meg, figyelembe véve, hogy az Európai területi együttműködés programjainak leírása külön dokumentumokban jelenik meg.

129

50. táblázat: AZ ÚMFT indikatív forráselosztása a 1103/2006. (X. 30.) Kormányhatározat alapján, (265 Ft/euró, 2004-es árakon) Operatív programok Összesen, milliárd forint Gazdaságfejlesztés OP 674,03 Közlekedés OP 1721,47 Társadalmi megújulás OP 933,29 Társadalmi infrastruktúra OP 538,95 Környezet és energia OP 1053,56 Nyugat-dunántúli OP 128,25 Közép-dunántúli OP 140,46 Dél-dunántúli OP 194,99 Dél-alföldi OP 207,05 Észak-alföldi OP 269,64 Észak-magyarországi OP 249,91 Közép-magyarország OP 430,29 Államreform OP 40,61 Elektronikus közigazgatás OP 99,49 Végrehajtás OP 94,88 Nemzeti Teljesítmény Tartalék 98,38 Új Magyarország Fejlesztési Terv összesen 6875,27 Európai területi együttműködés* 106,81 Forrás: 1103/2006. (X. 30.) Kormányhatározat az Új Magyarország Fejlesztési Terv elfogadásáról

A források elosztásának tervezésekor több szempontot vettek figyelembe, többek között az alapok felhasználására vonatkozó európai uniós szabályozást, a beavatkozási területek jelentőségét és súlyát a kitűzött fő célok elérésében, a környezetvédelem és a közlekedés területén jelentkező, az uniós tagságból eredő fejlesztési kötelezettségeket, a régiók méretét és relatív fejlettségét, valamint az egyes beavatkozási területek várható forrásfelszívó képességét.

A 2007-2013 közötti második fejlesztési periódusban az Új Magyarország Fejlesztési Terv, illetve az Új Széchenyi Terv támogatott területeit, prioritásait az 51. táblázatban foglaltam össze.

51. táblázat: A 2007-2013-os fejlesztési periódus operatív programjai és azok prioritásai ÁROP ÁROP 1.

ÁROP 2. ÁROP 3.

ÁROP 4. ÁROP 5.

ÁLLAMREFORM OPERATÍV PROGRAM Folyamatok megújítása és szervezetfejlesztés Az (ön)kormányzási képesség és a jogalkotás minőségének javítása Eljárások és munkafolyamatok megújítása, valamint szervezetfejlesztés Az emberi erőforrás minőségének javítása Teljesítményalapú karrierutak A Közép – magyarországi régióban megvalósuló fejlesztések A polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése A folyamatok megújítása és szervezetfejlesztés Az emberi erőforrás minőségének javítása Technikai segítségnyújtás a konvergencia régiókban Technikai segítségnyújtás a Közép – magyarországi régióban

130

EKOP EKOP 1.

EKOP 2.

EKOP 3.

EKOP 4. EKOP 5. GOP GOP 1.

GOP 2.

GOP 3.

GOP 4.

GOP 5. KEOP KEOP 1.

KEOP 2.

KEOP 3.

ELEKTRONIKUS KÖZIGAZGATÁS OPERATÍV PROGRAM A közigazgatás és a közigazgatási szolgáltatások belső folyamatainak megújítása A közigazgatási szolgáltatások elektronizálása Közigazgatási szolgáltatások folyamatainak elektronizálása A közigazgatás hatékony működéséhez szükséges központi elektronikus szolgáltatások kialakítása A közigazgatási szolgáltatásokhoz történő hozzáférést támogató fejlesztések Előkészítési tevékenységek támogatása Ügyfelek számára szolgáltatási felület biztosítása Központi elektronikus hálózati és biztonsági infrastruktúra továbbfejlesztése Állampolgárok intelligens azonosítása Kiemelt fejlesztések Közigazgatási belső folyamatok megújítása és elektronizálása A hozzáférést szolgáló fejlesztések Technikai segítségnyújtás a konvergencia régiókban Technikai segítségnyújtás a Közép – magyarországi régióban GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM A K+F és innováció a versenyképességért Az egyetemek, kutatóintézetek és a vállalkozások közötti innovációs, K+F együttműködések ösztönzése Az innovációs technológiai parkok és hídképző intézmények fejlesztése A vállalkozások önálló innovációs és K+F tevékenységének ösztönzése Projekt előkészítés A vállalkozások (kiemelten a KKV-k) komplex fejlesztése Vállalkozások technológiai fejlesztése Vállalati szervezet- fejlesztés, korszerű folyamat- menedzsment ösztönzése A modern üzleti környezet elősegítése Korszerű infokommunikációs infrastruktúra kiépítése Telephelyfejlesztés Befektetés-ösztönzés és üzletfejlesztés Vállalati SaaS központok létrehozásának és fejlesztésének támogatása Esélyegyenlőségi célcsoportok a gazdaságban Pénzügyi eszközök Mikrohitel Portfóliógarancia Közösen létrehozott kockázati tőkealapok Költségtérítés Technikai segítségnyújtás KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM Egészséges, tiszta települések Hulladékgazdálkodás Szennyvízkezelés Ivóvízminőség javítás Országos Vízközmű Klaszter Vizeink jó kezelése Jó árvízvédelmi gyakorlat kialakítása Komplex vízgyűjtő fejlesztés Települési szilárdhulladék lerakók rekultivációja Szennyezett területek kármentesítési feladatainak elvégzése Vízgazdálkodási tervezés Természeti értékeink jó kezelése Védett természeti értékek és területek megőrzése, helyreállítása, fejlesztése Élőhelykezeléshez kapcsolódó infrastruktúra fejlesztés Erdei iskola hálózatfejlesztés

131

KEOP 4.

KEOP 5.

KEOP 6.

KEOP 7.

KEOP 8. KÖZOP KÖZOP 1.

KÖZOP 2.

KÖZOP 3.

KÖZOP 4.

A megújuló energiaforrás- felhasználás növelése Hő és/vagy villamosenergia- előállítás támogatása megújuló erőforrásból Megújuló energia alapú hő- és villamosenergia termelés Helyi hő – és hűtési energiaigény kielégítése megújuló energiaforrásokból Megújuló energia alapú térségfejlesztés Megújuló energia alapú villamosenergia-, kapcsolt hő és villamosenergia-, valamint biometán termelés Nagy és közepes kapacitású bioetanol üzemek létesítésének támogatása Geotermikus alapú hő-, illetve villamosenergia termelő projektek előkészítési és projektfejlesztési tevékenységeinek támogatása Pénzügyi eszközök Épületenergetikai fejlesztések megújuló energiaforrás hasznosítással kombinálva Hatékony energia felhasználás Hatékony energia felhasználás Harmadik feles finanszírozás Épületenergetikai fejlesztések Távhő szektor energetikai fejlesztése Épületenergetikai konstrukciók Központi költségvetési szervek energetikai fejlesztései Fenntartható életmód és fogyasztás A fenntartható életmódot és az ehhez kapcsolódó viselkedésmintákat ösztönző kampányok A fenntartható életmódot és fogyasztási lehetőségeket népszerűsítő, terjedésüket elősegítő mintaprojektek Környezetvédelmi célú informatikai fejlesztések a közigazgatásban (e- környezetvédelem) Projekt előkészítés Egészséges, tiszta települések Vizeink jó kezelése Természeti értékeink jó kezelése Energetikai projektek előkészítésének támogatása Fenntartható életmód és fogyasztás 2014-2020 stratégia és előkészítés Technikai segítségnyújtás KÖZLEKEDÉS OPERATÍV PROGRAM Az ország es a régióközpontok nemzetközi közúti elérhetőségének javítása Kivitelezési konstrukció Előkészítési konstrukció Az ország es a régióközpontok nemzetközi közúti elérhetőségének javítása Az ország és a régióközpontok nemzetközi vasúti és vízi úti elérhetőségének javítása Vasúthálózat fejlesztése Projekt előkészítés Előkészítési konstrukció Az ország és a régióközpontok nemzetközi vasúti és vízi úti elérhetőségének javítása Térségi elérhetőség javítása Közúthálózat fejlesztése Kerékpárút hálózat fejlesztése Projekt előkészítés Előkészítési konstrukció Térségi elérhetőség javítása Közlekedési módok összekapcsolása, gazdasági központok intermodalitásának és közlekedési infrastruktúrájának fejlesztése Közlekedési módok összekapcsolása, gazdasági központok intermodalitásának és közlekedési infrastruktúrájának fejlesztése A záhonyi térség komplex logisztikai fejlesztése A záhonyi térség komplex logisztikai fejlesztésének kivitelezése Projekt előkészítés Közlekedési módok összekapcsolása, gazdasági központok intermodalitásának és közlekedési infrastruktúrájának fejlesztése

132

KÖZOP 5.

KÖZOP 6. TÁMOP TÁMOP 1.

TÁMOP 2.

TÁMOP 3.

TÁMOP 4.

TÁMOP 5.

TÁMOP 6.

TÁMOP 7. TIOP TIOP 1.

TIOP 2.

TIOP 3.

TIOP 4

Városi és elővárosi közösségi közlekedés fejlesztése A budapesti 4-es metró fejlesztése A városi közösségi kötöttpályás közlekedés fejlesztése Projekt előkészítés Előkészítési konstrukció Városi és elővárosi közösségi közlekedés fejlesztése Technikai segítségnyújtás TÁRSADALMI MEGÚJULÁSA OPERATÍV PROGRAM A foglalkoztathatóság fejlesztése, a munkaerőpiacra való belépés ösztönzése A foglalkoztatási szolgálat fejlesztése, integrált munkaügyi és szociális rendszer kialakítása Munkaerő-piaci aktivizálás, megelőzés és képzés Szociális gazdaság, innovatív és helyi foglalkoztatási kezdeményezések és megállapodások Alkalmazkodóképesség javítása A képzéshez való hozzáférés segítése A szervezetek alkalmazkodóképességének fejlesztése Rugalmasság és biztonság A szervezetek alkalmazkodóképességének fejlesztése Az akkreditáció rendszerének kialakítása Minőségi oktatás és hozzáférés biztosítása mindenkinek A kompetencia alapú oktatás elterjedésének támogatása A közoktatási rendszer hatékonyságának javítása, újszerű megoldások és együttműködések kialakítása A halmozottan hátrányos helyzetű és a roma tanulók szegregációjának csökkentése, esélyegyenlőségük megteremtése a közoktatásban Az eltérő oktatási igényű csoportok oktatásának és a sajátos nevelési igényű tanulók integrációjának támogatása, az interkulturális oktatás A Felsőoktatás tartalmi és szervezeti fejlesztése a tudásalapú gazdaság kiépítése érdekében A felsőoktatás minőségének javítása az egész életen át tartó tanulással összhangban A felsőoktatás K+F+I+O kapacitásainak bővítése a vállalkozásokkal való szerves együttműködés kiépítésének szolgálatában Társadalmi befogadás, részvétel erősítése A kiemelt leghátrányosabb helyzetű térségek, valamint a településen belüli szegregáció csökkentését célzó komplex fejlesztések támogatása Beruházás a jövőnkbe: gyermek és ifjúsági programok A halmozottan hátrányos helyzetű csoportok szociális ellátórendszerhez és szolgáltatásokhoz való hozzáférésének javítása munkaerő-piaci integrációjuk előmozdítása érdekében A szociális ellátórendszer fejlesztése, a szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása A helyi közösségek és a civil társadalom fejlesztése A társadalmi kohézió erősítése bűnmegelőzési és reintegrációs programokkal Egészségmegőrzés és egészségügyi humánerőforrás fejlesztés Egészségfejlesztés és egészségtudatos magatartásra ösztönzés Egészségügyi szerkezetátalakítást támogató humánerőforrás- és szolgáltatásfejlesztés Technikai segítségnyújtás TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM Az oktatási infrastruktúra fejlesztése Az iskolarendszerű oktatás informatikai fejlesztése – Az „Intelligens iskola” Az oktatási és a kulturális intézmények együttműködését támogató infrastruktúra fejlesztése A szolgáltató és kutatási infrastruktúra fejlesztése a felsőoktatásban Az egészségügyi infrastruktúra fejlesztése Járóbeteg-szakellátó hálózatok fejlesztése A fekvőbeteg-szakellátás intézményrendszerének felkészítése a struktúraváltásra Információtechnológiai fejlesztések az egészségügyben A munkaerő-piaci részvételt és a társadalmi befogadást támogató infrastruktúra fejlesztése Szakképzés és felnőttképzés infrastruktúrájának fejlesztése Integrált foglalkoztatási és szociális szolgáltató rendszer kialakítása Akadálymentesítés Bentlakásos szociális intézmények modernizációja Innovatív, integrált térségi szolgáltatások létesítése Technikai segítségnyújtás

133

VOP VOP 1. VOP 2. DAOP DAOP 1.

DAOP 2. DAOP 3.

DAOP 4.

DAOP 5. DAOP 6. DDOP DDOP 1. DDOP 2. DDOP 3. DDOP 4. DDOP 5. DDOP 6. ÉAOP ÉAOP 1. ÉAOP 2. ÉAOP 3. ÉAOP 4. ÉAOP 5. ÉAOP 6. ÉMOP ÉMOP 1.

ÉMOP 2.

ÉMOP 3.

VÉGREHAJTÁS OPERATÍV PROGRAM A támogatások felhasználásáért felelős központi és horizontális intézmények működtetése és fejlesztése A támogatások minőségi felhasználásához szükséges eszközrendszer DÉL-ALFÖLDI OPERATÍV PROGRAM Regionális gazdaságfejlesztés Üzleti infrastruktúra regionálisan kiegyensúlyozott fejlesztése Klaszterek, vállalati együttműködések kialakítása, fejlesztése A régió innovációs potenciáljának fejlesztése Turisztikai célú fejlesztések Versenyképes turisztikai termék és attrakciófejlesztés Közlekedési infrastruktúra fejlesztése A kistérségi közúti megközelíthetőségi és helyi logisztikai beruházásokhoz kapcsolódó közúti infrastrukturális beruházások fejlesztése Közösségi közlekedés fejlesztése Humáninfrastruktúra fejlesztések Egészségügyi és szociális szolgáltatások korszerűsítése, fejlesztése Humáninfrastruktúra fejlesztések Egyenlő esélyű hozzáférés a közszolgáltatásokhoz Térségfejlesztési akció Térségfejlesztési akció Technikai segítségnyújtás DÉL-DUNÁNTÚLI OPERATÍV PROGRAM A városi térségek fejlesztésére alapozott versenyképes gazdaság megteremtése A városi térségek fejlesztésére alapozott versenyképes gazdaság megteremtése A turisztikai potenciál erősítése a régióban A turisztikai potenciál erősítése a régióban Humán közszolgáltatások fejlesztése Humán közszolgáltatások fejlesztése Integrált városfejlesztési akciók támogatása Integrált városfejlesztési akciók támogatása Az elérhetőség javítása és környezetfejlesztés Az elérhetőség javítása és környezetfejlesztés Technikai segítségnyújtás ÉSZAK-ALFÖLDI OPERATÍV PROGRAM Regionális gazdaságfejlesztés Regionális gazdaságfejlesztés Turizmusfejlesztés Turizmusfejlesztés Közlekedésfejlesztés Közlekedésfejlesztés Humán infrastruktúra fejlesztés Humán infrastruktúra fejlesztés Város és térségfejlesztés Város és térségfejlesztés Technikai segítségnyújtás ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI OPERATÍV PROGRAM Versenyképes helyi gazdaság megteremtése Regionálisan kiegyensúlyozott, térségi és helyi jelentőségű ipari területek fejlesztése Klaszterek, vállalati együttműködések kialakítása, fejlesztése A régió innovációs potenciáljának fejlesztése innovatív start – up cégek létrehozásával A turisztikai potenciál erősítése Turisztikai attrakciók fejlesztése Kereskedelmi szálláshelyek és szolgáltatásaik fejlesztése Turisztikai desztináció menedzsment szervezetek támogatása Településfejlesztés Integrált szociális jellegű városrehabilitáció Település és környezetének fejlesztése Civil szervezetek fejlesztése

134

ÉMOP 4.

ÉMOP 5.

ÉMOP 6. KDOP KDOP 1.

KDOP 2.

KDOP 3.

KDOP 4.

KDOP 5.

KDOP 6. KMOP KMOP 1.

KMOP 2.

KMOP 3.

KMOP 4.

KMOP 5.

KMOP 6.

Humán közösségi infrastruktúra fejlesztése Egészségügyi ellátás korszerűsítése Szociális infrastruktúra fejlesztése és utólagos akadálymentesítés Közoktatás térségi sajátosságokhoz igazodó szervezése és infrastruktúrájának fejlesztése Térségi közlekedés fejlesztése Kistérségi központok közúti, illetve tömegközlekedéssel való elérhetőségek feltételeinek megteremtése és javítása Technikai Segítségnyújtás KÖZÉP-DUNÁNTÚLI OPERATÍV PROGRAM Regionális gazdaságfejlesztés Regionálisan kiegyensúlyozott, vonzó telephelyi, iparterületi infrastruktúra kialakítása Klaszterek, vállalati együttműködések kialakítása és fejlesztése Vállalkozói tanácsadás támogatása versenyképes termékek fejlesztése érdekében Térségi infrastruktúra és települési környezetfejlesztés Térségi kapcsolatrendszer fejlesztése A turizmus menedzsmentjének és marketingjének erősítése Fenntartható településfejlesztés Település (al)központok kialakítása és értékmegőrző rehabilitációja Leromlott vagy leromlással veszélyeztetett városrészek rehabilitációja Környezeti és közlekedési infrastruktúra fejlesztés Környezeti értékek védelme, környezet- biztonság növelése Az elérhetőség fejlesztése A kohéziót segítő infrastrukturális fejlesztések Közoktatási infrastrukturális fejlesztés Az egészségügyi és szociális ellátórendszer fejlesztése, hatékonyságának növelése Intézményfejlesztés Technikai Segítségnyújtás KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI OPERATÍV PROGRAM A tudásalapú gazdaság innováció és vállalkozás-orientált fejlesztése K+F és innováció fejlesztése és eredményeinek elterjesztése KKV fejlesztés, technológiai modernizációjának ösztönzése Pénzügyi eszközök Üzleti környezet fejlesztése Vállalkozásfejlesztési létesítmények infrastruktúra és szolgáltatás fejlesztése A versenyképesség keretfeltételeinek fejlesztése A régión belüli közlekedési kapcsolatok fejlesztése A régió külső elérhetőségét javító közlekedési infrastruktúra fejlesztése A közösségi közlekedés működési feltételeinek javítása A régió vonzerejének fejlesztése A turisztikai vonzerő fejlesztése Természeti értékek védelme Környezetvédelmi szolgáltató rendszer fejlesztése A humán közszolgáltatások intézményrendszerének fejlesztése A munkaerő-piaci részvételt támogató infrastruktúra fejlesztése A felsőoktatási infrastruktúra fejlesztése Egészségügyi intézmények infrastruktúra fejlesztése A társadalmi befogadást támogató infrastruktúra fejlesztése Lakossághoz közeli szociális szolgáltatási infrastruktúra fejlesztése Közoktatási intézmények infrastruktúra fejlesztése Elektronikus helyi közigazgatási infrastruktúra fejlesztése Települési területek megújítása Integrált szociális városrehabilitáció Települési központok fejlesztése az identitást erősítő funkciók előtérbe helyezésével Technikai Segítségnyújtás

135

NYDOP NYDOP 1.

NYDOP 2.

NYDOP 3.

NYDOP 4.

NYDOP 5.

NYDOP 6.

NYUGAT-DUNÁNTÚLI OPERATÍV PROGRAM Regionális gazdaságfejlesztés Regionális jelentőségű klaszterek közös beruházásainak támogatása, szolgáltatásainak kialakítása és fejlesztése Tanácsadási tevékenység vállalkozásoknak Regionális gazdaságfejlesztés Turizmusfejlesztés Kiemelt jelentőségű turisztikai fejlesztések Turizmusfejlesztés Kereskedelmi szálláshelyek és szolgáltatások fejlesztése Turisztikai desztináció menedzsment szervezetek fejlesztése Városfejlesztés Városközponti területek és leromlott városrészek fejlesztése Helyi és helyközi közösségi közlekedés infrastrukturális feltételeinek javítása Környezetvédelemi és közlekedési infrastruktúra Helyi környezetvédelmi infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése Felszíni vizek minőségének javítása és felszíni vizek okozta kockázatok csökkentése Térségi közlekedési kapcsolatok fejlesztése Helyi és térségi közszolgáltatások fejlesztése Közszolgáltatások fejlesztése Egészségügyi szolgáltatások fejlesztése Közoktatás infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése Regionális elektronikus közigazgatás fejlesztése Technikai Segítségnyújtás

A 2010-es kormányváltást követően a Kormány 2011. januárjában hozta nyilvánosságra az Új Széchenyi Tervet, a magyar gazdaság újjáépítésének programját 7 kitörési ponttal. 23. ábra: Az Új Széchenyi Terv felépítése, a magyar gazdaság kitörési pontjai

Forrás: Új Széchenyi Terv, 2011, 27.o.

Az Új Széchenyi Terv Gyógyító Magyarország – Egészségipari Programja Magyarország termálvízkészletének, geotermikus adottságainak jobb, hatékonyabb kihasználását célozza meg, az egészség megőrzését és helyreállítását, az egészségtudatos életmódot szolgáló termelő és szolgáltató iparágakat kapcsolja rendszerbe. A program a termálvízkészlet 136

komplex hasznosítására törekszik, nem az egészségügyi ellátórendszer finanszírozásának, megújításának

programja.

A

Zöldgazdaság-fejlesztési

Program

a

gazdasági

és

környezetvédelmi szempontok mentén - mint a megújuló energiaforrások részarányának növelése, energiahatékonyság-növelése és az üvegházhatású gázok kibocsátásának mérséklése - lehetőséget kíván teremteni a nemzetgazdaság struktúraváltásához, az átfogó termelési és piaci reformokhoz, és új, hazai, piacképes termékek megjelenéséhez, munkahelyek teremtéséhez. Az Otthonteremtési Program céljai között kiemelt szerepet kap az öngondoskodás ösztönzése, a gyermekvállalás, a tisztességes munka és a közterhekhez való hozzájárulás elismerése, a legális építések ösztönzése, az épített környezet minőségének javítása, az elvárható társadalmi szolidaritás, az energiahatékonysági és környezetvédelmi szempontok érvényre juttatása, az állami szerepvállalás kereteinek meghatározása, valamint a gazdasági növekedéshez való hozzájárulás a lakásmobilitás növelésével, a foglalkoztatás bővítésével, a hazai iparfejlesztés, iparmegtartás támogatásával. A Vállalkozásfejlesztési Program középpontjában a vállalkozások növekedése, bővülése előtti akadályok lebontása áll a fejlesztéshez szükséges forrásokhoz való hozzáférés javításával és az adminisztrációs terhek csökkentésével, további célja, hogy növekedjen a munkahelyek, a foglalkoztatottak száma. A Tudomány – Innováció Program fő célkitűzése az ország versenyképességének növelése, a magasabb szellemi hozzáadott értéket biztosító munkahelyek létrehozása, bővítése, illetve a fenntartható gazdasági, társadalmi fejlődés biztosítása és a lakosság életminőségének javítása. A Foglalkoztatási Program célja, hogy a potenciális munkavállalók felkészítésével, az elhelyezkedésüket ösztönző támogatásokkal elősegítse, hogy az Új Széchenyi Terv más programjai keretében minél több munkahely jöjjön létre. A Közlekedésfejlesztési Program egyik fő célja, hogy a hazai közlekedési rendszer támogassa az egészségügyi szolgáltatóipart, a kertészeti gazdálkodást, a regionalizációt, az IT-t, az energiahatékonyságot, az energiafüggőség csökkentését és a kreatív ipart. Ehhez kapcsolódik a közút, vasút, légiközlekedés, belvízi hajózás, városi közlekedés, intermodális közlekedés és logisztikai területek fejlesztése.

A fejlesztési periódusok, a két időszak operatív programjai sok hasonlóságot mutatnak, ahogy azt 52. táblázat is szemlélteti.

137

52. táblázat: A fejlesztési periódusok operatív programjainak összevetése NFT Agrár és Vidékfejlesztési OP

Gazdasági Versenyképesség OP Humán Erőforrás Fejlesztés OP Környezetvédelmi és Infrastruktúra OP Regionális OP

ÚMFT/ÚSZT az agrárium támogatása kikerült a strukturális alapok köréből, egy új alap, az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap finanszírozza Gazdaságfejlesztési OP Társadalmi Megújulás OP Társadalmi Infrastruktúra OP Környezet és Energia OP Közlekedés OP Regionális OP-ok – minden régiónak külön Államreform OP Elektronikus Közigazgatás OP

4.1 Forrásfelhasználás a Dél-Alföld régióban

A RÉGIÓ FEJLESZTÉSI IRÁNYAI A Dél-Alföld régió és az Országos Területfejlesztési Koncepció A régió jövőképe az, hogy közös érdekeken alapuló együttműködési hálózatok kialakításával, a természeti értékek, és a határ menti helyzetéből adódó előnyök tudatos kihasználásával megalapozza a szilárd, versenyképes gazdaság alapjait, és mindehhez színvonalas életkörnyezetet és életlehetőséget biztosítson. A régió átfogó céljai között a következők szerepelnek: • Regionális versenyképesség: A régió közelítése a potenciális (fejlett és feltörekvő) piacokhoz városhálózati együttműködés keretében; Bio- és egészségipari kutatások; Gazdasági szerkezetváltás; KKV-k támogatása és üzleti környezetük javítása; Egészségipari szolgáltatások fejlesztése; A folyóvölgyek és holtágak komplex turisztikai hasznosításának kifejlesztése és intézményesítése; Humánerőforrások fejlesztése. • A vidékfejlesztés térségeinek felzárkóztatása: Kistermelői hálózatok kialakítása, kiemelten a helyi hungarikumok előállítása terén; Termékfejlesztés megvalósítása az élelmiszeriparral és a gyógyszeriparral összefogva; Kézműves szakmai képzések és a kézműves termékpaletta fejlesztése; Szociális helyzet javítása a szolgáltatások színvonalának növelésével és infrastrukturális fejlesztésekkel; Életminőség javítása, alternatív foglalkoztatási lehetőségek. • Fenntartható fejlődés, örökségvédelem: A városközpontok rehabilitációja, a kulturális értékek és népi hagyományok védelme; Környezetkímélő infrastruktúrák, termelési és fűtési technológiák, korszerű energetikai rendszerek elterjedésének és az alternatív energiaforrások hasznosításának ösztönzése; Környezetbarát energiahasznosítás, 138

közlekedés- és környezetbarát technológiák alkalmazása; A régió nemzetközi és logisztikai szerepkörének kiépítéséhez szükséges közlekedési és informatikai feltételek megteremtése; A periférikus, félperiférikus térségek elérhetőségének javítása; Vízgazdálkodási, vízminőség-, természet-, környezet-, és katasztrófavédelmi együttműködések fenntartása és fejlesztése. • A régió területi céljai: Fejlesztési pólus és regionális alközpontok, policentrikus városhálózatok; Környezeti szempontból érzékeny térségek integrált fejlesztése; Tanyás térségekben a halmozottan hátrányos helyzet enyhítése; Határ menti területeken

a

negatív

társadalmi

és

gazdasági

folyamatok

megállítása,

a

népességmegtartó képesség növelése, a határon átnyúló kapcsolatok, együttműködések ösztönzése.

Dél-alföldi Operatív Program 2007-2013 A Dél-Alföld régió átfogó célja a fenntartható növekedés biztosítása, a foglalkoztatás bővítése, valamint a területi különbségek kiegyenlítése. A régió célja kettős: egyrészt a régió versenyképességének növelése a növekedés és a foglalkoztatás bővítésével, valamint a méltányosság elve mentén a regionális kohézió erősítése a lemaradó kistérségek felzárkóztatásával, a stagnáló kistérségek dinamizálásával. A 2007-13-as időszakra vonatkozóan a Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Operatív Program – a rendelkezésre álló fejlesztési források nagyságát is figyelembe véve – az alábbi specifikus célokat fogalmazza meg: •

A regionális gazdaság erősítése és versenyképességének növelése, az innováción alapuló gazdasági szerkezetváltás elősegítése;

•

A lakosság életkörülményeit meghatározó települési, környezeti állapot javítása a régió kohéziójának erősítése érdekében.

Az operatív program a régió prioritásait a következőképpen jelölte ki: •

Regionális gazdaságfejlesztés - Integrált, K+F-en és innováción alapuló fejlesztések; Helyi, térségi szintű hídképző intézmények fejlesztését célzó elemek; A regionális gazdasági hálózatok, klaszterek együttműködések fejlesztése, vállalkozások közös, hálózatos beruházásai; Üzleti infrastruktúra, regionális és helyi fejlesztések ösztönzése; Üzleti és piacfejlesztési tanácsadás nyújtása, befektetés ösztönzés.

•

Turisztikai célú fejlesztések - „Dél-Alföld Spa”, egészségturisztikai létesítmények komplex fejlesztése; Kulturális és szellemi értékekre épülő turizmus; Aktív turizmus; Vonzerőkhöz kapcsolódóan a szálláshelyek mennyiségi és minőségi fejlesztése. 139

• Közlekedési infrastruktúra-fejlesztés - Négy- és ötszámjegyű utak építése; Rossz minőségű utak felújítása, A logisztikai központokhoz vezető infrastruktúra fejlesztése, hiányzó részeinek kiépítése; Kerékpárút-hálózat építése; Közösségi közlekedés korszerűsítése; Belterület útfejlesztés. • Humáninfrastruktúra-fejlesztések - Egészségügyi ellátás korszerűsítése; Rehabilitációs szolgáltatások fejlesztése; Időskorúakról gondoskodó komplex és integrált rendszer kialakítása; Közoktatási intézmények infrastruktúrájának fejlesztése, rekonstrukciója, korszerűsítése; Társadalmi befogadást és részvételt támogató infrastruktúra-fejlesztés; Közintézmények akadálymentesítése. • Településfejlesztési akciók - Integrált, szociális jellegű városrehabilitáció; Főutca típusú akciók: város-, városrész központ revitalizáció; Környezeti értékeink védelme, környezetbiztonság.

A régió fejlesztési dokumentumaiban megfogalmazott főbb célkitűzések alig változtak, amit a táblázat is személtet.

53. táblázat: A Dél-Alföld régió fejlesztési prioritásai OTFK Régió területi céljai Vidékfejlesztés térségeinek felzárkóztatása Regionális versenyképesség Fenntartható fejlődés, örökségvédelem

ÚMFT Turisztikai célú fejlesztések Településfejlesztési akciók Regionális gazdaságfejlesztés Közlekedési infrastruktúra-fejlesztés Humáninfrastruktúra-fejlesztések

A 2004-2006-OS FEJLESZTÉSI PERIÓDUS FORRÁSFELHASZNÁLÁSA

A Dél-Alföld régióban az NFT keretében 6042 darab pályázatot nyújtottak be, amellyel a harmadik helyen szerepel a régiók között. Összességében a benyújtott pályázatok 47,6%-a lett támogatott projekt – ezzel a támogatottsággal a régiók között szintén a harmadik helyet foglalja el. A támogatott projektek 99,2%-ában történt kifizetés. A pályázatok megvalósítására valamivel több, mint 197 milliárd forint támogatást igényeltek, amelynek 40,2%-át ítélték meg; a megítélt támogatás 95%-át fizették ki, 75,535 milliárd forintot. A régiós sorrendben az igényelt támogatás összegét tekintve a negyedik helyen, a megítélt támogatásokat tekintve a harmadik helyen áll a régió.

140

A régió NFT pályázataira vonatkozó adatokat a 24. és 25. ábrák szemléltetik.

24. ábra

25. ábra

ROP Regionális Operatív Program KIOP Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program HEFOP Humán Erőforrás Fejlesztés Operatív Program GVOP Gazdasági Versenyképesség Operatív Program AVOP Agrár és Vidékfejlesztési Operatív Program

A legtöbb pályázatot a GVOP prioritásra nyújtottak be – ezek a benyújtott pályázatok 46,7 %át jelentik; ezt követte az AVOP (34,4%) és a HEFOP (13%) prioritásaira benyújtott pályázatok száma. Az összes, régióban támogatott projektek megoszlását vizsgálva megállapítható, hogy a támogatott projektek 43%-a AVOP–os, 39,9%-a GVOP pályázat volt, amelyet a HEFOP (13,7%) követ. Amennyiben azt vizsgáljuk, hogy az egyes operatív programok esetében milyen a támogatottság, akkor az AVOP tekinthető a legsikeresebbnek, mivel itt a benyújtott pályázatok 59,7%-a lett támogatott projekt. A többi operatív program esetében ez a támogatási arány 50% alatt maradt – 26,8%-al a legalacsonyabb ez az arány a ROP esetében. A legtöbb támogatást a ROP prioritásra igényeltek – az összes igényelt támogatás 26,9%-át - ezt követték a GVOP (23,3%) és az AVOP (20,7%) prioritásaira igényelt támogatások. Az összes, régióban megítélt támogatás megoszlását vizsgálva megállapítható, hogy a támogatás 30,3%-át az AVOP prioritásaira ítélték meg, amelyet a GVOP (26,6%) és a ROP (22,3%) követ. Amennyiben azt vizsgáljuk, hogy az egyes operatív programok esetében milyen a támogatottság, akkor az AVOP tekinthető a legsikeresebbnek, mivel itt az igényelt támogatások 59%-át ítélték meg, a GVOP esetében ez az arány 46,1%. A többi operatív program esetében ez a támogatási arány 50% alatt maradt, a legalacsonyabb a KIOP-nál 18,6%.

141

AVOP Agrár és Vidékfejlesztési Operatív Program Az AVOP prioritásaira a Dél-Alföld régióban 2076 darab pályázatot nyújtottak be, a benyújtott pályázatok 59%-a lett támogatott projekt. A pályázatok megvalósítására 40,828 milliárd forint támogatást igényeltek, amelynek 59%-át ítélték meg. A régió AVOP prioritásokra vonatkozó pályázati eredményeket, a kapcsolódó támogatásokra vonatkozó adatokat a 26. és 27. ábrák szemléltetik, amelyek azt mutatják, hogy a régióban az AVOP 1. Versenyképes alapanyag- termelés megalapozása a mezőgazdaságban és az AVOP 3. Vidéki térségek fejlesztése prioritások voltak a legnépszerűbb prioritások: ezekre irányult a régió AVOP pályázatai közül a benyújtottak 52,4 és 44,8%-a, a támogatott projektek 52,2 és 45,8%-a. A legtöbb támogatást az AVOP 1. prioritásra igényeltek és ítéltek meg, az összes AVOP-os igényelt támogatás 60,7%-át, az összes megítélt támogatás 64,5%-át.

26. ábra

27. ábra

AVOP 1. Versenyképes alapanyag- termelés megalapozása a mezőgazdaságban AVOP 2. Az élelmiszer- feldolgozás modernizációja AVOP 3. Vidéki térségek fejlesztése

GVOP Gazdasági Versenyképesség Operatív Program A GVOP prioritásaira a Dél-Alföld régióban 2819 darab pályázatot nyújtottak be, a benyújtott pályázatok 40,8%-a lett támogatott projekt. A pályázatok megvalósítására 45,956 milliárd forint támogatást igényeltek, amelynek 46,1%-át ítélték meg és ennek a megítélt támogatásnak a 96,4%-át fizették ki. A régió GVOP prioritásokra vonatkozó pályázati adatait a 28. és 29. ábrák szemléltetik.

142

28. ábra

29. ábra

GVOP 1. Beruházás ösztönzés GVOP 2. Kis és középvállalkozások fejlesztése GVOP 3. Kutatás – fejlesztés és innováció GVOP 4. Információs társadalom és gazdaságfejlesztés

Ahogy azt a 28. és 29. ábrák is szemléltetik, a GVOP prioritásai közül kimagaslóan a GVOP 2. Kis és középvállalkozások fejlesztése volt a legnépszerűbb: a régióban benyújtott összes GVOP-s pályázat 81%-a erre vonatkozott és magasan erre a prioritásra igényelték a legtöbb forrást is.

HEFOP Humán Erőforrás Fejlesztés Operatív Program A HEFOP prioritásaira a régióban 786 darab pályázatot nyújtottak be, a benyújtott pályázatok 50%-a lett támogatott projekt. A pályázatok megvalósítására 34,736 milliárd forintnyi támogatást igényeltek, amelynek 35,2 %-át ítélték meg és ezen megítélt támogatásnak 93 %át fizették ki. A régió HEFOP prioritásokra vonatkozó pályázati eredményeit bemutató adatokat a 30. és 31. ábrák szemléltetik.

30. ábra

31. ábra

HEFOP 1. Aktív munkaerőpiaci politikák támogatása HEFOP 2. Társadalmi kirekesztés elleni küzdelem HEFOP 3. Az élethosszig tartó tanulás és alkalmazkodóképesség támogatása HEFOP 4. Az oktatási, szociális és egészségügyi infrastruktúra fejlesztése

143

A régióban

az

operatív

program

HEFOP

3.

Az

élethosszig tartó

tanulás

és

alkalmazkodóképesség támogatása prioritása volt minden szempontból a legnépszerűbb és a legsikeresebb is: a régió HEFOP pályázatainak összességét tekintve erre vonatkozott a benyújtott pályázatok 55,2%-a, a támogatott HEFOP projektek 64,6%-a, az igényelt támogatás 39,6%, a megítélt támogatás 45,8%-a. Ahogy említettem, ez a prioritás lett a legsikeresebb is a HEFOP-on belül: a prioritásra vonatkozóan a benyújtott pályázatok 58,5%a lett nyertes projekt, az igényelt támogatások 40,7%-át ítélték meg.

KIOP Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program A KIOP prioritásaira csak a KIOP 1. Környezetvédelem prioritásra érkezett be pályázat a DélAlföld régióból - erre 40 darab pályázatot nyújtottak be, a benyújtott pályázatokból 12 darab lett támogatott projekt. A pályázatok megvalósítására 22,9 milliárd forint támogatást igényeltek, amelynek 18,6%-át ítélték meg és a megítélt támogatás 90,6%-át fizették ki.

ROP Regionális Operatív Program A ROP prioritásaira a régióban 321 darab pályázatot nyújtottak be, a benyújtott pályázatok 26,8%-a lett támogatott projekt. A pályázatok megvalósítására 53,08 milliárd forint támogatást igényeltek, amelynek 33,4%-át ítélték meg. A legtöbb igényelt és megítélt forrás az opertaív program 2. prioritására, a Térségi infrastruktúra és települési környezet fejlesztésére irányult. A régió ROP prioritásokra vonatkozó pályázati eredményeit bemutató adatokat a 32. és 33. ábrák szemléltetik.

32. ábra

33. ábra

ROP 1. A turisztikai potenciál elősegítése a régiókban ROP 2. Térségi infrastruktúra és települési környezet fejlesztése ROP 3. A humánerőforrás fejlesztés regionális dimenziójának erősítése

144

A legtöbb pályázatot a ROP 2. Térségi infrastruktúra és települési környezet fejlesztése prioritásra nyújtottak be – ezek a régióból benyújtott ROP pályázatok 39,3%-át jelentik; ezt követte a ROP 3. A humánerőforrás fejlesztés regionális dimenziójának erősítése (32,7%). A támogatott ROP projektek megoszlását vizsgálva megállapítható, hogy a támogatott ROP projektek 44,2%-a ROP 2.-es pályázat volt, amelyet a ROP 3. (29,1%) és a ROP 1. (26,7%) követ. Az egyes ROP prioritások esetében a támogatottságot vizsgálva megállapítható, hogy a régió ezen a területen nem lett túlságosan sikeres - a ROP 2. esetében 30,2%, míg a ROP 1. és ROP 3. prioritások esetében a benyújtott pályázatok 25,6 és 23,8%-a lett csak támogatott projekt. A legtöbb támogatást a ROP 2. prioritásra igényeltek, az összes ROP-ra igényelt támogatás 59,1%-át; erre a prioritásra vonatkozott a régióban megítélt ROP támogatás 66%-a is. A támogatottságot tekintve szintén a ROP 2. tekinthető a legsikeresebbnek, mivel itt az igényelt támogatások 37,3%-át ítélték meg.

A 2007-2013-AS FEJLESZTÉSI PERIÓDUS FORRÁSFELHASZNÁLÁSA23

A Dél-Alföld régióban a második fejlesztési periódusban 19807 darab pályázatot nyújtottak be, amellyel a harmadik helyen szerepel a régiók között. Összességében a benyújtott pályázatok 52,7%-a lett támogatott projekt – ezzel a támogatottsággal a régiók között a hatodik helyet foglalja el. A támogatott projektek 82,4%-ában történt kifizetés. A pályázatok megvalósítására 1962,6 milliárd forint támogatást igényeltek, amelynek 55,2%-át ítélték meg; a megítélt támogatás 56,8%-át fizették ki, 616 Mrd forintot. A régiós sorrendben az igényelt támogatás összegét tekintve a hatodik helyen, a megítélt támogatásokat tekintve a harmadik helyen áll a régió. A régió ÚMFT/ÚSZT pályázataira vonatkozó adatokat a 34. és 35. ábrák szemléltetik.

23 Az időközi elemzés a 2007-2013 közötti időszak projekthelyszín szerinti lekérdezés adatain alapul, az adatok letöltése az EMIR rendszerből 2013. december 17.

145

34. ábra

35. ábra

TIOP Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program TÁMOP Társadalmi Megújulása Operatív Program KEOP Környezet és Energia Operatív Program GOP Gazdaságfejlesztési Operatív Program ROP Dél-Alföldi Operatív Program

A benyújtott pályázatok számát vizsgálva megállapítható, hogy azok nagyrészt négy operatív programra irányultak: a legtöbb pályázatot a GOP prioritásra nyújtottak be – ezek a régióból benyújtott pályázatok 46,5 %-át jelentik; ezt követte a TÁMOP (23,0%), a DAOP (19,3%) és a KEOP (8%) prioritásaira benyújtott pályázatok száma. Az összes, régióban támogatott projekt megoszlását vizsgálva megállapítható, hogy a támogatott projektek 52,8%-a GOP–os, 19%-a TÁMOP pályázat volt, amelyet a DAOP (16,2%) követ. Amennyiben azt vizsgáljuk, hogy az egyes operatív programok esetében milyen a támogatottság, akkor az ÁROP és a KÖZOP tekinthetőek a legsikeresebbnek, mivel itt a benyújtott pályázatok 79,5% és 78,3%-a lett támogatott projekt. A legtöbb támogatást a KEOP prioritásra igényeltek – az összes igényelt támogatás 25,7%-át - ezt követték a DAOP (23,3%) és az KÖZOP (18,4%) prioritásaira igényelt támogatások. Az összes, régióban megítélt támogatás megoszlását vizsgálva megállapítható, hogy a támogatás 30,5%-át a KEOP prioritásaira ítélték meg, amelyet a DAOP (20,3%) és a GOP (17,5%) követ. Amennyiben azt vizsgáljuk, hogy az egyes operatív programok esetében milyen a támogatottság, akkor az ÁROP tekinthető a legsikeresebbnek, mivel itt az igényelt támogatások 81,2%-át ítélték meg, a TIOP esetében is magas ez az arány: 77,6%. A többi operatív program esetében ez a támogatási arány alacsonyabb; a legalacsonyabb az EKOP-nál, ahol a benyújtott 4 darab pályázatból egy sem lett nyertes, így azokhoz támogatás sem kapcsolódik.

146

ÁROP Államreform Operatív Program Az ÁROP prioritásaira a Dél-Alföld régióban 117 darab pályázatot nyújtottak be, ebből 115 darab az ÁROP 1. Folyamatok megújítása és szervezetfejlesztés, 2 darab pedig az ÁROP 2. Az emberi erőforrás minőségének javítása prioritásra. A benyújtott pályázatokból 93 darab lett támogatott projekt. A pályázatok megvalósítására 2,775 milliárd forint támogatást igényeltek, amelynek 81,2%-át ítélték meg, az elnyert támogatás 41%-át fizették ki.

EKOP Elektronikus Közigazgatás Operatív Program Az EKOP prioritásaira a Dél-Alföld régióban 4 darab pályázatot nyújtottak be, megvalósításukra 795 millió forint támogatást igényeltek, azonban a benyújtott pályázatokból egy sem lett nyertes.

GOP Gazdaságfejlesztési Operatív Program Az GOP prioritásaira a Dél-Alföld régióban 9211 darab pályázatot nyújtottak be, a benyújtott pályázatok 59,8%-a lett támogatott projekt. A pályázatok megvalósítására 334,13 milliárd forint támogatást igényeltek, amelynek 56,8%-át ítélték meg. A régió GOP prioritásokra vonatkozó pályázati eredményeire, a kapcsolódó támogatásokra vonatkozó adatokat a 36. és 37. ábrák szemléltetik, amelyek azt mutatják, hogy a régióban a GOP 1. A K+F és innováció a versenyképességért (az igényelt GOP támogatás 49,4%, a megítélt GOP támogatás 53,8%) és a GOP 2. A vállalkozások (kiemelten a KKV-k) komplex fejlesztése (a benyújtott GOP pályázatok 84,0%, a támogatott GOP pályázatok 86,1%, az igényelt GOP támogatás 43,6%, a megítélt GOP támogatás 41,8%) prioritások voltak a legnépszerűbbek.

36. ábra

37. ábra

GOP 1. A K+F és innováció a versenyképességért GOP 2. A vállalkozások (kiemelten a KKV-k) komplex fejlesztése GOP 3. A modern üzleti környezet elősegítése GOP 4. Pénzügyi eszközök GOP 5. Technikai segítségnyújtás

147

KEOP Környezet és Energia Operatív Program A KEOP prioritásaira a régióban 1585 darab pályázatot nyújtottak be, a benyújtott pályázatok 53,6%-a lett támogatott projekt. A pályázatok megvalósítására 504,578 milliárd forint támogatást igényeltek, amelynek 65,4%-át ítélték meg és a megítélt támogatás 29,5%-át fizették ki. A régió KEOP prioritásokra vonatkozó pályázati eredményeket, a kapcsolódó támogatásokra vonatkozó adatokat a 38. és 39. ábrák szemléltetik, amelyek azt mutatják, hogy a régióban az KEOP 4. A megújuló energiaforrás- felhasználás növelése prioritásra nyújtották be a legtöbb pályázatot (a régióban benyújtott KEOP pályázatok 36,7%-át) és ehhez kapcsolódik a legtöbb támogatott projekt is a támogatott KEOP pályázatok 34,2%-ával. A legtöbb támogatást magasan a KEOP 1. Egészséges, tiszta települések prioritásra igényeltek és ítéltek meg, az összes KEOP-ra igényelt támogatás 54,8%-ával és a megítélt támogatás 64,3%-ával.

38. ábra KEOP 1. Egészséges, tiszta települések KEOP 2. Vizeink jó kezelése KEOP 3. Természeti értékeink jó kezelése KEOP 4. A megújuló energiaforrás- felhasználás növelése

39. ábra KEOP 5. Hatékony energia felhasználás KEOP 6. Fenntartható életmód és fogyasztás KEOP 7. Projekt előkészítés KEOP 8. Technikai segítségnyújtás

KÖZOP Közlekedés Operatív Program A KÖZOP prioritásaira a Dél-Alföld régióban 83 darab pályázatot nyújtottak be, ezekből 65 darab lett támogatott projekt. A pályázatok megvalósítására 360,548 milliárd forint támogatást igényeltek, amelynek 47,2%-át ítélték meg és a megítélt támogatás 84,3%-át fizették ki. A régióban a KÖZOP 3. Térségi elérhetőség javítása prioritás a legnépszerűbb, erre nyújtottak be 64 darab pályázatot, amiből 51 darab lett nyertes projekt, amelyekre 147,875 milliárd forint támogatást igényeltek és 52,535 milliárd forint támogatást ítéltek meg. A megítélt támogatások szempontjából a KÖZOP 1. Az ország es a régióközpontok

148

nemzetközi közúti elérhetőségének javítása prioritás tekinthető sikeresnek, mivel itt a benyújtott 3 darab pályázat támogatott is lett; ezekre 90,568 milliárd támogatást ítéltek meg.

TÁMOP Társadalmi Megújulása Operatív Program A régióban a második legnépszerűbb operatív program, a TÁMOP prioritásaira a Dél-Alföld régióban 4558 darab pályázatot nyújtottak be, a benyújtott pályázatok 59%-a lett támogatott projekt. A pályázatok megvalósítására 188,570 milliárd forint támogatást igényeltek, amelynek 43,5%-át ítélték meg. A régió TÁMOP prioritásokra vonatkozó pályázati eredményeket, a kapcsolódó támogatásokra vonatkozó adatokat a 40. és 41. ábrák szemléltetik, amelyek azt mutatják, hogy a régióban a benyújtott és támogatott pályázatok vonatkozásában a TÁMOP 2. Alkalmazkodóképesség javítása (a benyújtott TÁMOP pályázatok 32,8%-a, a támogatott projektek 29,1%) és a TÁMOP 3. Minőségi oktatás és hozzáférés biztosítása mindenkinek (a benyújtott TÁMOP pályázatok 30%-a, a támogatott projektek 37,5%) prioritások a legnépszerűbbek.

Az igényelt és megítélt támogatásokat

vizsgálva TÁMOP 3. és a TÁMOP 4. A Felsőoktatás tartalmi és szervezeti fejlesztése a tudásalapú gazdaság kiépítése érdekében prioritásra érkezett be a legtöbb igény (34,5% és 27,8%-a a TÁMOP-ra igényelt támogatásoknak) és ezekre vonatkozott az operatív programon belül a legtöbb megítélt támogatás is (34,1% és 28,8%-a a TÁMOP-ra megítélt támogatásoknak).

40. ábra

41. ábra

TÁMOP 1. A foglalkoztathatóság fejlesztése, a munkaerőpiacra való belépés ösztönzése TÁMOP 2. Alkalmazkodóképesség javítása TÁMOP 3. Minőségi oktatás és hozzáférés biztosítása mindenkinek TÁMOP 4. A Felsőoktatás tartalmi és szervezeti fejlesztése a tudásalapú gazdaság kiépítése érdekében TÁMOP 5. Társadalmi befogadás, részvétel erősítése TÁMOP 6. Egészségmegőrzés és egészségügyi humánerőforrás fejlesztés TÁMOP 7. Technikai segítségnyújtás

149

TIOP Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program A TIOP prioritásaira a Dél-Alföld régióban 416 darab pályázatot nyújtottak be, a benyújtott pályázatokból 234 darab lett támogatott projekt. A pályázatok megvalósítására 112,618 milliárd forint támogatást igényeltek, amelyből 87,446 milliárd forintot ítélték meg. A régió TIOP prioritásokra vonatkozó pályázati eredményeket, a kapcsolódó támogatásokra vonatkozó adatokat a 42. és 43. ábrák szemléltetik, amelyek azt mutatják, hogy a régióban az operatív program keretén belül a legtöbb pályázatot TIOP 1. Az oktatási infrastruktúra fejlesztése és a TIOP 3. A munkaerő-piaci részvételt és a társadalmi befogadást támogató infrastruktúra fejlesztése prioritásokra nyújtottak be, a legtöbb támogatást pedig a TIOP 2. Az egészségügyi infrastruktúra fejlesztése prioritásra igényeltek és ítéltek meg.

42. ábra

43. ábra

TIOP 1. Az oktatási infrastruktúra fejlesztése TIOP 2. Az egészségügyi infrastruktúra fejlesztése TIOP 3. A munkaerő-piaci részvételt és a társadalmi befogadást támogató infrastruktúra fejlesztése TIOP 4. Technikai segítségnyújtás

DAOP Dél-Alföldi Operatív Program A regionális OP prioritásaira a Dél-Alföld régióban 3830 darab pályázatot nyújtottak be, a benyújtott pályázatok 44,2%-a lett támogatott projekt. A pályázatok megvalósítására 458 milliárd forint támogatást igényeltek, amelynek 48,1%-át ítélték meg és a megítélt támogatás 78,2%-át fizették ki. A regionális prioritásokra vonatkozó pályázati eredményeket, a kapcsolódó támogatásokra vonatkozó adatokat a 44. és 45. ábrák szemléltetik, amelyek azt mutatják, hogy a régióban a ROP 1. Regionális gazdaságfejlesztés és ROP 4. Humáninfrastruktúra fejlesztések prioritások a legnépszerűbbek a benyújtott pályázatok számát tekintve (összes benyújtott ROP pályázat 32,2 és 25,7%-a), és az igényelt támogatások vonatkozásában pedig a ROP 2. Turisztikai célú fejlesztések prioritás. Az operatív program keretében a legtöbb támogatást, 48,833 milliárd forintot, a ROP-ra megítélt összes támogatás 22,2%-át a ROP 3. Közlekedési infrastruktúra fejlesztése prioritásra ítéltek meg. 150

44. ábra

45. ábra

ROP 1. Regionális gazdaságfejlesztés ROP 2. Turisztikai célú fejlesztések ROP 3. Közlekedési infrastruktúra fejlesztése

ROP 4. Humáninfrastruktúra fejlesztések ROP 5. Térségfejlesztési akció ROP 6. Technikai segítségnyújtás

A Dél-Alföld régióban a két fejlesztési periódusban a legnépszerűbb prioritásokat az 54. táblázatban foglaltam össze. A régió pályázati eredményeit összességében vettem alapul, tehát a teljes benyújtott pályázatot, az összes támogatott projektet, a teljes igényelt és megítélt támogatási összeget, az utolsó oszlopban az egyes prioritások ezekből való részesedését tüntettem fel. Így például a régióban az összes benyújtott pályázat 37,8%-a, az összes támogatott projekt 32,2%-a a GVOP 2. prioritásához, míg a régióból beérkezett összes támogatási igény 15,9%-a a ROP 2., az összes megítélt támogatás 19,5 %-a az AVOP 1. prioritáshoz tartozott.

54. táblázat: A fejlesztési periódusok legjobb eredményeivel rendelkező prioritások a DélAlföld régióban Az első fejlesztési periódus - NFT - 2004-2006 Legtöbb benyújtott GVOP 2 Kis és középvállalkozások fejlesztése pályázat : AVOP 1 Versenyképes alapanyag- termelés megalapozása a mezőgazdaságban AVOP 3 Vidéki térségek fejlesztés Legtöbb támogatott GVOP 2 Kis és középvállalkozások fejlesztése projekt: AVOP 1 Versenyképes alapanyag- termelés megalapozása a mezőgazdaságban AVOP 3 Vidéki térségek fejlesztés Legtöbb támogatási ROP 2 Térségi infrastruktúra és települési környezet fejlesztése igény: AVOP 1 Versenyképes alapanyag- termelés megalapozása a mezőgazdaságban KIOP 1 Környezetvédelem Legtöbb megítélt AVOP 1 Versenyképes alapanyag- termelés megalapozása a támogatás: mezőgazdaságban ROP 2 Térségi infrastruktúra és települési környezet fejlesztése GVOP 4 Információs társadalom és gazdaságfejlesztés A második fejlesztési periódus – ÚMFT/ÚSZT - 2007-2013 Legtöbb benyújtott GOP 2 A vállalkozások (kiemelten a KKV-k) komplex fejlesztése pályázat : TÁMOP 2 Alkalmazkodóképesség javítása TÁMOP 3 Minőségi oktatás és hozzáférés biztosítása mindenkinek

151

% 37,8 18,0 15,4 32,2 22,5 19,7 15,9 12,5 11,6 19,5 14,7 8,3 % 39,0 7,5 6,9

Legtöbb támogatott projekt: Legtöbb támogatási igény: Legtöbb megítélt támogatás:

GOP 2 TÁMOP 3 GOP 1 KEOP 1 GOP 1 KÖZOP 3 KEOP 1 GOP 1 KÖZOP 1

A vállalkozások (kiemelten a KKV-k) komplex fejlesztése Minőségi oktatás és hozzáférés biztosítása mindenkinek A K+F és innováció a versenyképességért Egészséges, tiszta települések A K+F és innováció a versenyképességért Térségi elérhetőség javítása Egészséges, tiszta települések A K+F és innováció a versenyképességért Az ország es a régióközpontok nemzetközi közúti elérhetőségének javítása

45,5 7,1 6,6 14,1 8,4 7,5 19,6 9,4 8,4

4.2 Forrásfelhasználás a Dél-Dunántúl régióban

A RÉGIÓ FEJLESZTÉSI IRÁNYAI Dél-Dunántúl régió és az Országos Területfejlesztési Koncepció A Koncepció alapján a Dél-dunántúli régió jövőképe, célja olyan kulturális, környezet- és természetvédelmi értékeket szem előtt tartó, oktatási, tudományos és kutatási központokon alapuló

fejlődés,

mely

integrálja

a

régió

leszakadó

térségeit,

kiegyensúlyozott

településszerkezetre épít. A régió törekszik arra, hogy a megőrzött természeti és kulturális értékeit, építészeti örökségét és termálvíz kincsét fenntartható módon hasznosítsa, magas színvonalú, kiegyensúlyozott életfeltételeket biztosítson. A régió kedvező geopolitikai helyzetének előnyei közé tartozik elsősorban a határ menti térségekkel való kapcsolatépítés lehetősége. A régió átfogó céljai a következők: • Magas környezeti minőség modellrégió kialakítása - Természeti környezeti értékek védelme és fenntartható hasznosítása; Kiegyensúlyozott térszerkezet és térségi munkamegosztás kialakítása. • Helyi adottságokra épülő versenyképes gazdaság - Innovatív környezeti ipar és energetika; Piacorientált kreatív és kulturális ipar; Élettudományi bázisra épülő egészségipar; Piacképes, hagyományosan jelenlévő ipari ágazatok és a turisztikai kínálat által termelt hozzáadott érték növelése. • Stabilizálódó népességszám és erős társadalmi szolidaritás - A lakosság egészségi állapotának javulása; Hátrányos helyzetűek és inaktívak munkaerőpiaci reintegrációja; Piacképes tudásszint. • A régió területi céljai - Fejlesztési pólus közigazgatási, egészségügyi, tudományos, oktatási, kulturális, idegenforgalmi funkcióinak megerősítése, valamint az innováció fogadására és terjesztésére képessé tétele; A regionális növekedési zónák innováció befogadására, az innováció-vezérelt fejlődésre és specializációra képessé tétele, illetve 152

a régióban hagyományosan jelenlévő iparágak és a turizmus versenyképességének erősítése; Karakterisztikus fejlődési pályára állítandó vidékies térségek gazdaságának stabilizálása, foglalkoztatási helyzetének javítása; Duna-völgy komplex fejlesztése.

Dél-dunántúli Operatív Program (2007-2013) Dél-dunántúli Operatív Program hosszú távú átfogó célja 2020-ig a régió felzárkóztatása az ország fejlettebb térségeihez. A felzárkózási folyamat eredményeképpen hosszú távú cél, hogy a régió és az ország fejlett régiói közötti fejlettségi szakadék szűküljön. A 2007-2013 közötti programozási időszakban célként a fejlettségi differenciák növekedésének megállítása fogalmazható meg. Ennek megfelelően 2013-ig a stratégiai célkitűzés a régió leszakadásának megállítása, országos növekedési pályán tartása, annak érdekében, hogy a későbbiekben elindulhasson egy felzárkózási folyamat. A Dél-dunántúli Operatív Program – a rendelkezésre álló fejlesztési források nagyságát is figyelembe véve – az alábbi specifikus célokat fogalmazza meg: Magas környezeti minőségű modell régió kialakítása; Helyi adottságokra épülő versenyképes gazdaság; A régión belüli társadalmi különbségek növekedésének megállítása. Regionális dimenzió–területi célok: Országos fejlesztési pólus; regionális növekedési zónák; vidéki térségek fejlesztése a kistérségi és mikrotérségi központok gazdasági és szolgáltatási szerepkörének erősítésével. Az operatív program a régió prioritásait a következőképpen jelölte ki: • A városi térségek fejlesztésére alapozott versenyképes gazdaság megteremtése. • A turisztikai potenciál erősítése a régióban. • Humán szolgáltatások – és közösségi településfejlesztés. • Az elérhetőség javítása és környezetfejlesztés. • Technikai segítségnyújtás. A régió fejlesztési célkitűzéseit a különböző fejlesztési dokumentumokban foglalt prioritások alapján a következőképpen foglalhatjuk össze.

55. táblázat: A Dél-Dunántúl régió fejlesztési prioritásai OTFK Versenyképes gazdaság Régió területi céljai Stabilizálódó népességszám és erős társadalmi szolidaritás Magas környezeti minőség

ÚMFT Versenyképes gazdaság Turisztikai potenciál Humán szolgáltatások – és közösségi településfejlesztés Elérhetőség, környezetfejlesztés

153

A 2004-2006-OS FEJLESZTÉSI PERIÓDUS FORRÁSFELHASZNÁLÁSA

A Dél-Dunántúl régióban az NFT keretében 4247 darab pályázatot nyújtottak be, amellyel az ötödik helyen szerepel a régiók között. Összességében a benyújtott pályázatok 45,4%-a lett támogatott projekt – ezzel a támogatottsággal a régiók között szintén az ötödik helyet foglalja el. A pályázatok megvalósítására 153,189 milliárd forint támogatást igényeltek, amelynek 40,7%-át ítélték meg, s a megítélt támogatás 94,4%-át fizették ki. A régiós sorrendben mind az igényelt, mind a megítélt támogatásokat tekintve a régió az ötödik helyen áll. A régió NFT pályázati eredményeire vonatkozó adatokat a 46. és 47. ábrák szemléltetik.

46. ábra

47. ábra

ROP Regionális Operatív Program KIOP Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program HEFOP Humán Erőforrás Fejlesztés Operatív Program GVOP Gazdasági Versenyképesség Operatív Program AVOP Agrár és Vidékfejlesztési Operatív Program

A legtöbb pályázatot a GVOP és az AVOP prioritásra nyújtottak be – ezek a benyújtott pályázatok közel 37-37%-át jelentik; ezt követte a HEFOP (16,9%) prioritásaira benyújtott pályázatok száma. Az összes, régióban támogatott projektek megoszlását vizsgálva megállapítható, hogy a támogatott projektek 46,4%-a AVOP–os pályázat volt, amelyet a GVOP (30,7%) és a HEFOP (17,7%) követ. Az egyes operatív programok esetében a támogatottságot tekintve az AVOP a legsikeresebb, mivel itt a benyújtott pályázatok 56,2%-a lett támogatott projekt. A többi operatív program esetében ez a támogatási arány 50% alatt maradt – 30%-al a legalacsonyabb ez az arány a ROP esetében. A legtöbb támogatást a ROP prioritásra igényeltek – az összes igényelt támogatás 29,2%-át -, ezt követték a HEFOP (24,9%) és az AVOP (18,7%) prioritásaira igényelt támogatások. Az összes, régióban megítélt támogatás megoszlását vizsgálva megállapítható, hogy a támogatás 27,1%-át az AVOP, másik 27,1%-át a ROP prioritásaira ítélték meg, amelyet a HEFOP 154

(25,7%) követ. Az egyes operatív programok esetében a támogatottság a következőképpen alakul: az AVOP tekinthető a legsikeresebbnek, mivel itt az igényelt támogatások 59,1%-át ítélték meg. A többi operatív program esetében ez a támogatási arány 50% alatt maradt, a legalacsonyabb a KIOP-nál, 14%.

AVOP Agrár és Vidékfejlesztési Operatív Program Az AVOP prioritásaira a Dél-Dunántúl régióban 1591 darab pályázatot nyújtottak be, a benyújtott pályázatok 56,2%-a lett támogatott projekt. A pályázatok megvalósítására 28,647 milliárd forintnyi támogatást igényeltek, amelynek 59,1%-át ítélték meg – a megítélt támogatások 95,6%-át fizették ki. A régióban a legnépszerűbb AVOP prioritások az AVOP 1. Versenyképes alapanyag- termelés megalapozása a mezőgazdaságban és az AVOP 3. Vidéki térségek fejlesztése prioritások voltak, ezekhez kapcsolódott a régió benyújtott AVOP pályázatainak 40,2 és 56,8%-a, támogatott AVOP projektjeinek 43,1 és 54,4%-a, az igényelt támogatás 52,1 és 26,6%-a, valamint a megítélt támogatás 56,5 és 22,4%-a. A régió AVOP prioritásokra vonatkozó pályázati adatait a 48. és 49. ábrák szemléltetik.

48. ábra

49. ábra

AVOP 1. Versenyképes alapanyag- termelés megalapozása a mezőgazdaságban AVOP 2. Az élelmiszer- feldolgozás modernizációja AVOP 3. Vidéki térségek fejlesztése

GVOP Gazdasági Versenyképesség Operatív Program A GVOP prioritásaira a régióban 1604 darab pályázatot nyújtottak be, a benyújtott pályázatok 36,8%-a lett támogatott projekt. A pályázatok megvalósítására 25,222 milliárd forint támogatást igényeltek, amelynek 40,6%-át ítélték meg; a megítélt támogatás 97,1%-át fizették ki. A régió GVOP prioritásokra vonatkozó pályázati eredményeit bemutató adatokat az 50. és 51. ábrák szemléltetik, amelyeken jól látszik, hogy a régióban a GVOP 2. Kis és középvállalkozások fejlesztése volt a legnépszerűbb prioritás: erre irányult a régiós GVOP-s 155

benyújtott pályázatok 82,9%, a támogatott projektek 82,7%, az igényelt támogatás 37,8% és a megítélt támogatás 29,6%-a. Azonban a GVOP prioritásai közül szintén a GVOP 2. prioritás esetében lett a legalacsonyabb a megítélt támogatás aránya: az igényelt támogatás 31,8%-át ítélték meg a pályázatok megvalósítására.

50. ábra

51. ábra

GVOP 1. Beruházás ösztönzés prioritás GVOP 2. Kis és középvállalkozások fejlesztése GVOP 3. Kutatás – fejlesztés és innováció GVOP 4. Információs társadalom és gazdaságfejlesztés

HEFOP Humán Erőforrás Fejlesztés Operatív Program A HEFOP prioritásaira a Dél-Dunántúl régióban 718 darab pályázatot nyújtottak be, a benyújtott pályázatok 47,6%-a lett támogatott projekt. A pályázatok megvalósítására 38,102 milliárd forint támogatást igényeltek, amelynek 42,1%-át ítélték meg és a megítélt támogatás 94%-át fizették ki. A régió HEFOP prioritásokra vonatkozó pályázati eredményeit bemutató adatokat az 52. és 53. ábrák szemléltetik.

52. ábra

53. ábra

HEFOP 1. Aktív munkaerőpiaci politikák támogatása HEFOP 2. Társadalmi kirekesztés elleni küzdelem HEFOP 3. Az élethosszig tartó tanulás és alkalmazkodóképesség támogatása HEFOP 4. Az oktatási, szociális és egészségügyi infrastruktúra fejlesztése

156

A legtöbb pályázatot a HEFOP 3. Az élethosszig tartó tanulás és alkalmazkodóképesség támogatása prioritásra nyújtottak be – ezek a régióból benyújtott HEFOP pályázatok 45,1%-át jelentik; ezt követte a HEFOP 2. Társadalmi kirekesztés elleni küzdelem (41,8%) prioritásra benyújtott pályázatok száma. A támogatott HEFOP projektek 44,5 és 43,5%-a HEFOP 2 és HEFOP 3 –as pályázat volt. Az egyes HEFOP prioritások támogatottsága alapján a HEFOP 3. a legsikeresebb: a benyújtott pályázatok 50,6%-a lett támogatott projekt lett. A legtöbb támogatást a HEFOP 4. prioritásra igényeltek: az összes HEFOP-ra igényelt támogatás 47,7%-át és a régióban a legtöbb HEFOP támogatást, annak 52%-át szintén a HEFOP 4. prioritásra ítélték meg; a támogatottságot tekintve is a HEFOP 4. a legsikeresebb - az igényelt támogatások 45,8%-át ítélték meg.

KIOP Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program A KIOP prioritásaira a KIOP 1 Környezetvédelem prioritásra érkezett be 31 darab pályázat, melyből 10 darab lett támogatott projekt. A pályázatok megvalósítására 16,517 milliárd forint támogatást igényeltek, amelynek 14%-át ítélték meg; a megítélt támogatás 91,3%-át fizették ki.

ROP Regionális Operatív Program A ROP prioritásaira a régióban 303 darab pályázatot nyújtottak be, a benyújtott pályázatok 30%-a lett támogatott projekt. A pályázatok megvalósítására 44,7 milliárd forint támogatást igényeltek, amelynek 37,8%- át ítélték meg és a megítélt támogatás 92,4%-át fizették ki. A régió ROP prioritásokra vonatkozó pályázati eredményeit bemutató adatokat az 54. és 55. ábrák szemléltetik.

54. ábra

55. ábra

ROP 1. A turisztikai potenciál elősegítése a régiókban ROP 2. Térségi infrastruktúra és települési környezet fejlesztése ROP 3. A humánerőforrás fejlesztés regionális dimenziójának erősítése

157

A legsikeresebb ROP prioritás a ROP 2. Térségi infrastruktúra és települési környezet fejlesztése – erre irányult a régióban benyújtott ROP pályázatok 45,9%-a, a támogatott projektek 52,7%-a, az igényelt támogatás 54%-a, a megítélt támogatás 62,7%-a. A támogatottságot tekintve a régió ezen a területen nem lett túlságosan sikeres: a legjobb mutatója szintén a ROP 2. prioritásnak lett, ahol benyújtott pályázatok 34,5%-a lett támogatott projekt és az igényelt támogatások 43,8%-át ítélték meg.

A 2007-2013-AS FEJLESZTÉSI PERIÓDUS FORRÁSFELHASZNÁLÁSA24

A Dél-Dunántúl régióban a második fejlesztési periódusban 14021 darab pályázatot nyújtottak be, amellyel az ötödik helyen szerepel a régiók között. Összességében a benyújtott pályázatok 52,6%-a lett támogatott projekt – ezzel a támogatottsággal a régiók között a hatodik helyet foglalja el. A pályázatok megvalósítására 1197,496 milliárd forint támogatást igényeltek, amelynek 49,8%-át ítélték meg; a megítélt támogatás 61,3%-át fizették ki, 365,7 Mrd forintot. A régiós sorrendben mind az igényelt, mind a megítélt támogatás összegét tekintve a hetedik helyen áll a régió. A régió ÚMFT/ÚSZT pályázataira vonatkozó adatokat az 56. és 57. ábrák szemléltetik.

56. ábra

57. ábra

TIOP Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program TÁMOP Társadalmi Megújulása Operatív Program KEOP Környezet és Energia Operatív Program GOP Gazdaságfejlesztési Operatív Program ROP Dél-Dunántúli Operatív Program

24 Az időközi elemzés a 2007-2013 közötti időszak projekthelyszín szerinti lekérdezés adatain alapul, az adatok letöltése az EMIR rendszerből 2013. december 17.

158

A Dél-Dunántúl régióban is megállapítható a benyújtott pályázatok számát vizsgálva, hogy azok nagyrészt négy operatív programra irányultak: a legtöbb pályázatot a GOP prioritásra nyújtottak be – ezek a régióból benyújtott pályázatok 43,1%-át jelentik; ezt követte a TÁMOP (27,0%), a DDOP (15,1%) és a KEOP (10,9%) prioritásaira benyújtott pályázatok száma. Az összes, régióban támogatott projekt megoszlását vizsgálva megállapítható, hogy a támogatott projektek 49,2%-a GOP–os, 22,3%-a TÁMOP pályázat volt, amelyet a DDOP (13,7%) követ. Amennyiben azt vizsgáljuk, hogy az egyes operatív programok esetében milyen a támogatottság, akkor a KÖZOP és az ÁROP tekinthetőek a legsikeresebbnek, mivel itt a benyújtott pályázatok 80,0%-a és 76,4%-a lett támogatott projekt. A legtöbb támogatást a DDOP prioritásra igényeltek – az összes igényelt támogatás 32,2%-át - ezt követték a KEOP (18,5%) és az KÖZOP (13,6%) prioritásaira igényelt támogatások. Az összes, régióban megítélt támogatás megoszlását vizsgálva megállapítható, hogy a támogatás 35,4%-át a DDOP prioritásaira ítélték meg, amelyet a KEOP (21,3%) és a GOP (13,0%) követ. Az egyes operatív programok támogatottságát vizsgálva az ÁROP tekinthető a legsikeresebbnek, mivel itt az igényelt támogatások 77,6%-át ítélték meg, a TIOP esetében is magas ez az arány: 63,0%. A többi operatív program esetében ez a támogatási arány alacsonyabb; a legalacsonyabb az EKOP-nál, ahol a benyújtott 4 darab pályázatból egy sem lett nyertes, így azokhoz támogatás sem kapcsolódik.

ÁROP Államreform Operatív Program Az ÁROP prioritásaira a Dél-Dunántúl régióban 106 darab pályázatot nyújtottak be, ebből 105 darab az ÁROP 1. Folyamatok megújítása és szervezetfejlesztés, 1 darab pedig az ÁROP 2. Az emberi erőforrás minőségének javítása prioritásra. A benyújtott pályázatokból 81 darab lett támogatott projekt. A pályázatok megvalósítására 2,629 milliárd forint támogatást igényeltek, amelynek 77,6%-át ítélték meg, az elnyert támogatás 47,2%-át fizették ki.

EKOP Elektronikus Közigazgatás Operatív Program Az EKOP prioritásaira a Dél-Dunántúl régióban 4 darab pályázatot nyújtottak be, megvalósításukra 792 millió forint támogatást igényeltek, azonban a benyújtott pályázatokból egy sem lett nyertes.

GOP Gazdaságfejlesztési Operatív Program Az GOP prioritásaira a régióban 6041 darab pályázatot nyújtottak be, a benyújtott pályázatok 60,2%-a lett támogatott projekt. A pályázatok megvalósítására 159,97 milliárd forint támogatást igényeltek, amelynek 48,4%-át ítélték meg. A régió GOP prioritásokra vonatkozó 159

pályázati eredményeire, a kapcsolódó támogatásokra vonatkozó adatokat az 58. és 59. ábrák szemléltetik, amelyek azt mutatják, hogy a régióban a GOP 2. A vállalkozások (kiemelten a KKV-k) komplex fejlesztése prioritás volt a legnépszerűbb: erre irányult a régió GOP benyújtott pályázatainak 86,1%-a, támogatott projektjeinek 89,2%-a, az igényelt támogatás 49,7%-a, valamint a megítélt GOP támogatás 60,5%-a.

58. ábra

59. ábra

GOP 1. A K+F és innováció a versenyképességért GOP 2. A vállalkozások (kiemelten a KKV-k) komplex fejlesztése GOP 3. A modern üzleti környezet elősegítése GOP 4. Pénzügyi eszközök GOP 5. Technikai segítségnyújtás

KEOP Környezet és Energia Operatív Program A KEOP prioritásaira a régióban 1533 darab pályázatot nyújtottak be, a benyújtott pályázatok 50%-a lett támogatott projekt. A pályázatok megvalósítására 221,21 milliárd forint támogatást igényeltek, amelynek 57,5%-át ítélték meg és a megítélt támogatás 39,6%-át fizették ki. A régió KEOP prioritásokra vonatkozó pályázati eredményeket, a kapcsolódó támogatásokra vonatkozó adatokat a 60. és 61. ábrák szemléltetik, amelyek azt mutatják, hogy a régióban az KEOP 4. A megújuló energiaforrás- felhasználás növelése prioritásra nyújtották be a legtöbb pályázatot (a régióban benyújtott KEOP pályázatok 35,2%-át) és ehhez kapcsolódik a legtöbb támogatott projekt is (az összes támogatott régiós KEOP pályázat 28,15-a). A legtöbb támogatást a KEOP 1. Egészséges, tiszta települések prioritásra igényeltek és ítéltek meg, az összes KEOP támogatást alapul véve az igények 50,6%-a, a megítélt támogatás 65,2%-a erre irányul.

160

60. ábra

61. ábra

KEOP 1. Egészséges, tiszta települések KEOP 2. Vizeink jó kezelése KEOP 3. Természeti értékeink jó kezelése KEOP 4. A megújuló energiaforrás- felhasználás növelése

KEOP 5. Hatékony energia felhasználás KEOP 6. Fenntartható életmód és fogyasztás KEOP 7. Projekt előkészítés KEOP 8. Technikai segítségnyújtás

KÖZOP Közlekedés Operatív Program A KÖZOP prioritásaira a Dél-Dunántúl régióban 45 darab pályázatot nyújtottak be, ezekből 36 darab lett támogatott projekt. A pályázatok megvalósítására 162,291 milliárd forint támogatást igényeltek, amelynek 24,3%-át ítélték meg és a megítélt támogatás 47,1%-át fizették ki. A régióban a KÖZOP 3. Térségi elérhetőség javítása prioritás a legnépszerűbb, erre nyújtottak be 36 db pályázatot, amiből 29 db lett nyertes projekt, amelyekre 103,06 milliárd forint támogatást igényeltek és 36,024 milliárd forint támogatást ítéltek meg. A megítélt támogatások szempontjából a KÖZOP 2. Az ország és a régióközpontok nemzetközi vasúti és vízi úti elérhetőségének javítása prioritás tekinthető sikeresnek, mivel itt a benyújtott 1 darab pályázat támogatott is lett; erre 1,5 milliárd forint támogatást igényeltek és ítéltek meg. Ezen kívül sikeres a KÖZOP 5. Városi és elővárosi közösségi közlekedés fejlesztése prioritás is, mivel ennél a benyújtott 2 darab pályázat támogatott is lett; ezekre 750 millió forint támogatást igényeltek és ítéltek meg.

TÁMOP Társadalmi Megújulása Operatív Program A régióban a második legnépszerűbb operatív program, a TÁMOP prioritásaira a DélDunántúl régióban 3791 darab pályázatot nyújtottak be, a benyújtott pályázatok 43,3%-a lett támogatott projekt. A pályázatok megvalósítására 153,476 milliárd forint támogatást igényeltek, amelynek 44,8%-át ítélték meg. A régió TÁMOP prioritásokra vonatkozó pályázati eredményeket, a kapcsolódó támogatásokra vonatkozó adatokat a 62. és 63. ábrák szemléltetik, amelyek azt mutatják, hogy a régióban a benyújtott és támogatott pályázatok vonatkozásában a TÁMOP 2. Alkalmazkodóképesség javítása (a benyújtott TÁMOP 161

pályázatok 32,4%-a, a támogatottak 30,9%-a) és a TÁMOP 3. Minőségi oktatás és hozzáférés biztosítása mindenkinek (a benyújtott TÁMOP pályázatok 28,1%-a, a támogatottak 33,2%-a) prioritások a legnépszerűbbek. Az igényelt és megítélt támogatásokat vizsgálva TÁMOP 3., valamint a TÁMOP 4. A Felsőoktatás tartalmi és szervezeti fejlesztése a tudásalapú gazdaság kiépítése érdekében prioritásokra érkezett be a legtöbb igény és ezekre vonatkozott az operatív programon belül a legtöbb megítélt támogatás is (az igényelt TÁMOP támogatások 27,1 és 21%-a, a megítélt támogatás 26,7 és 25,2%-a).

62. ábra

63. ábra

TÁMOP 1. A foglalkoztathatóság fejlesztése, a munkaerőpiacra való belépés ösztönzése TÁMOP 2. Alkalmazkodóképesség javítása TÁMOP 3. Minőségi oktatás és hozzáférés biztosítása mindenkinek TÁMOP 4. A Felsőoktatás tartalmi és szervezeti fejlesztése a tudásalapú gazdaság kiépítése érdekében TÁMOP 5. Társadalmi befogadás, részvétel erősítése TÁMOP 6. Egészségmegőrzés és egészségügyi humánerőforrás fejlesztés TÁMOP 7. Technikai segítségnyújtás

TIOP Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program A TIOP prioritásaira a Dél-Dunántúl régióban 376 darab pályázatot nyújtottak be, a benyújtott pályázatokból 208 darab lett támogatott projekt. A pályázatok megvalósítására 110,578 milliárd forint támogatást igényeltek, amelyből 69,62 milliárd forintot ítélték meg. A régió TIOP prioritásokra vonatkozó pályázati eredményeket, a kapcsolódó támogatásokra vonatkozó adatokat a 64. és 65. ábrák szemléltetik, amelyek azt mutatják, hogy a régióban az operatív program keretén belül a legtöbb pályázatot TIOP 1. Az oktatási infrastruktúra fejlesztése és a TIOP 3. A munkaerő-piaci részvételt és a társadalmi befogadást támogató infrastruktúra fejlesztése prioritásokra nyújtottak be, 187 és 145 darabot, a legtöbb támogatást pedig a TIOP 2. Az egészségügyi infrastruktúra fejlesztése prioritásra igényeltek és ítéltek meg.

162

64. ábra

65. ábra

TIOP 1. Az oktatási infrastruktúra fejlesztése TIOP 2. Az egészségügyi infrastruktúra fejlesztése TIOP 3. A munkaerő-piaci részvételt és a társadalmi befogadást támogató infrastruktúra fejlesztése TIOP 4. Technikai segítségnyújtás

DDOP Dél-Dunántúli Operatív Program A regionális OP prioritásaira a Dél-Dunántúl régióban 2121 darab pályázatot nyújtottak be, a benyújtott pályázatok 47,7%-a lett támogatott projekt. A pályázatok megvalósítására 385,985 milliárd forint támogatást igényeltek, amelynek 54,7%-át ítélték meg és a megítélt támogatás 74,4%-át fizették ki. A regionális prioritásokra vonatkozó pályázati eredményeket, a kapcsolódó támogatásokra vonatkozó adatokat a 66. és 67. ábrák szemléltetik, amelyek azt mutatják, hogy a régióban a ROP 1. A városi térségek fejlesztésére alapozott versenyképes gazdaság megteremtése és a ROP 2. A turisztikai potenciál erősítése a régióban, valamint a ROP 5. Az elérhetőség javítása és környezetfejlesztés prioritások a legnépszerűbbek a benyújtott pályázatok számát tekintve, az igényelt támogatások vonatkozásában pedig a ROP 5. és a ROP 2. prioritások. Az operatív program keretében a legtöbb támogatást, 66,129 milliárd forintot a ROP 5. prioritásra ítéltek meg.

163

66. ábra

67. ábra

ROP 1. A városi térségek fejlesztésére alapozott versenyképes gazdaság megteremtése ROP 2. A turisztikai potenciál erősítése a régióban ROP 3. Humán közszolgáltatások fejlesztése

ROP 4. Integrált városfejlesztési akciók támogatása ROP 5. Az elérhetőség javítása és környezetfejlesztés ROP 6. Technikai segítségnyújtás

A Dél-Dunántúl régióban a két fejlesztési periódusban a legnépszerűbb és legsikeresebb prioritásokat az 56. táblázatban foglaltam össze.

56. táblázat: A fejlesztési periódusok legjobb eredményeivel rendelkező prioritások a DélDunántúl régióban Az első fejlesztési periódus 2004-2006 Legtöbb benyújtott GVOP 2 Kis és középvállalkozások fejlesztése pályázat : AVOP 3 Vidéki térségek fejlesztése AVOP 1 Versenyképes alapanyag- termelés megalapozása a mezőgazdaságban Legtöbb támogatott GVOP 2 Kis és középvállalkozások fejlesztése projekt: AVOP 3 Vidéki térségek fejlesztése AVOP 1 Versenyképes alapanyag- termelés megalapozása a mezőgazdaságban Legtöbb támogatási ROP 2 Térségi infrastruktúra és települési környezet fejlesztése igény: HEFOP 4 Az oktatási, szociális és egészségügyi infrastruktúra fejlesztése KIOP 1 Környezetvédelem Legtöbb megítélt ROP 2 Térségi infrastruktúra és települési környezet fejlesztése támogatás: AVOP 1 Versenyképes alapanyag- termelés megalapozása a mezőgazdaságban HEFOP 4 A második fejlesztési periódus 2007-2013 Legtöbb benyújtott GOP 2 A vállalkozások (kiemelten a KKV-k) komplex pályázat : fejlesztése TÁMOP 2 Alkalmazkodóképesség javítása TÁMOP 3 Minőségi oktatás és hozzáférés biztosítása mindenkinek

% 31,3 21,3 15,0

Legtöbb támogatott projekt:

43,9

GOP 2

25,4 25,2 20,2 15,8 11,9 10,8 17,0 15,3 13,3 % 37,1 8,8 7,6

TÁMOP 3

A vállalkozások (kiemelten a KKV-k) komplex fejlesztése Minőségi oktatás és hozzáférés biztosítása mindenkinek

7,4

TÁMOP 2

Alkalmazkodóképesség javítása

6,9

164

Legtöbb támogatási igény: Legtöbb megítélt támogatás:

DDOP 5 DDOP 2 KEOP 1 KEOP 1 DDOP 5 GOP 2

Az elérhetőség javítása és környezetfejlesztés A turisztikai potenciál erősítése a régióban Egészséges, tiszta települések Egészséges, tiszta települések Az elérhetőség javítása és környezetfejlesztés A vállalkozások (kiemelten a KKV-k) komplex fejlesztése

11,4 9,7 9,3 13,9 11,1 7,9

4.3 Forrásfelhasználás az Észak-Alföld régióban A RÉGIÓ FEJLESZTÉSI IRÁNYAI Észak-Alföld régió és az Országos Területfejlesztési Koncepció A

Koncepcióban

megfogalmazottak

alapján

a

régió

jövőképe,

hogy

földrajzi

elhelyezkedésére, valamint a meglévő és mobilizálható erőforrásaira támaszkodóan, hazai és európai szinten is versenyképes gazdaságával, az értékek megőrzésével és fenntartható használatával biztosítsa a minőségi élet feltételeit az ott élők számára. A régió átfogó céljai a következők: • A régió stratégiai helyzetére és humánerőforrására építve versenyképes, piacvezérelt és innováció-orientált gazdaság továbbfejlesztése („dinamikus régió”) - A régió gazdasági potenciáljának fejlesztése, logisztikai szerepkörben rejlő lehetőségek kiaknázása; A régió elérhetőségét biztosító interregionális kapcsolatrendszerek fejlesztése;

Regionális

tudásbázis

kialakítása,

fejlesztése,

a

kapcsolódó

infrastrukturális háttér biztosítása. • A régió természeti, táji és környezeti rendszereinek kialakítása, a környezeti és kulturális értékek megőrzése és fenntartható használata, a környezet és a kulturális örökség értékként való kezelése („öko-régió”) - A régió környezeti állapotának megóvása és fejlesztése, a környezeti adottságokra és a kulturális örökségre épülő környezetbarát turizmus feltételeinek javítása, a helyi természeti, táji, kulturális értékek, vonzerők védelme, a régió lakossága számára biztonságos és egészséges környezet biztosítása; Megújuló és alternatív energiaforrások fenntartható és növekvő arányú használata. • A régióban az egészséges élet lehetőségeinek biztosítása, a kapcsolódó potenciál hasznosítása („egészséges régió”) - A lakosság egészségi állapotának javítása; A régió termálvíz-készletére alapozott komplex egészségvertikum megteremtése, gyógy-,

165

egészség- és ökoturisztikai hálózat kialakítása az Észak-magyarországi régióval közösen. • A régió versenyelőnyeire alapozott piacvezérelt és innováció-orientált agrárvertikum kialakítása („agrár-régió”) - A régió adottságaihoz igazodó korszerű termelés kialakítása, a mezőgazdasági termékek versenyképességének növelése, az agrár- és élelmiszeripari termékek logisztikájának és marketingtevékenységének ösztönzése a kapcsolódó K+F háttér fejlesztésével. • A régió területi különbségeinek mérséklése és a társadalmi kohézió erősítése, a foglalkoztatás bővítése („esélyteremtő és felzárkózó régió”) - A periferikus területek bekapcsolása a régió fejlődésébe, a térségi központok térszervező erejének növelése; A vidékies térségekben élők és hátrányos helyzetűek életminőségének és életesélyeinek javítása, magas arányú cigány népességgel rendelkező elmaradott térségekben

a

társadalmi,

munkaerőpiaci

integráció

erősítése,

alternatív

jövedelemszerzést biztosító gazdasági tevékenységek támogatása; A sajátos alföldi településszerkezet

települési

értékeinek

és

arculati

elemeinek

megőrzése,

revitalizációja, települési környezet fejlesztése. • A régió területi céljai - A regionális fejlesztési pólus és az alközpontok, valamint az innovációs tengelyek mentén a tőkevonzó és megtartó képesség növelése, a logisztikai adottságok erősítése, az innovatív, magas hozzáadott értéket előállító, magas képzettség munkaerőre támaszkodó versenyképes gazdaság kialakítása és fejlesztése, a munkaerőpiacok összehangolása, a szolgáltatások kölcsönös igénybevétele és ennek érdekében az elérhetőség javítása; Az innovációk átvételére és továbbítására alkalmas, dinamizálható

kis-

és

középvárosokban

a

térszervező

erő

növelése,

a

népességmegtartó erő fokozása, a társadalmi-gazdasági-kulturális vonzerő növelése, az elérhetőség javítása, az ipari parkok, inkubátorházak fejlesztése, a tömegközlekedés fejlesztése, a foglalkoztatás bővítése, szerkezetátalakítás; A Tisza-mentéhez kapcsolódó térségek felzárkóztatása és fejlesztése, sajátos, integrált komplex fejlesztési lépések keretében; A periférikus és hátrányos helyzet térségekben a versenyhátrányok feloldása, a térségi centrumtelepülésekhez való kapcsolódás erősítése, integrált felzárkóztatási és munkahelyteremtő programok beindítása, a helyi termelési hagyományokra épülő iparágak megerősítése, továbbá az oktatási, egészségügyi, szociális és a kulturális, közművelődési ellátás infrastrukturális és humán feltételeinek megteremtésére, a térségi alapon szervezett közszolgáltatásokhoz való hozzáférés elősegítése, a vonzó települési környezet és a biztonsági szolgáltatások fejlesztése, örökségvédelem; Ukrajnával és Romániával szomszédos 166

határmenti területeken a nemzetközi együttműködésben rejlő lehetőségek kiaknázása, kétoldalú gazdasági, kulturális, környezetvédelmi tevékenységek közös fejlesztése.

Észak-alföldi Operatív Program (2007-2013) Az Észak-alföldi Operatív Program átfogó célja a régió természeti és társadalmi értékeire, településhálózati sajátosságaira építve a regionális versenyképesség erősítése, valamint a régión belüli területi különbségek csökkentése, a 2007-2013 közötti programozási időszakban alapvető cél a fejlettségi differenciák növekedésének megállítása. Ennek megfelelően a stratégiai célkitűzés az Észak-alföldi régió leszakadásának megállítása, a régiónak az országos növekedési pályán való tartása annak érdekében, hogy a későbbiekben elindulhasson egy felzárkózási folyamat. Az Észak-alföldi Operatív Program átfogó céljának megvalósulását a következő specifikus célok segítik elő: A régió kis- és középvállalkozói szektorának megerősítése; A helyi szintű közlekedési kapcsolatok javítása; A turizmus jövedelemtermelő képességének javítása; Az épített és társadalmi környezet által kínált életminőség javítása. Az operatív program a régió prioritásait a következőképpen jelölte ki: • A gazdaság működési feltételeinek javítása • A regionális és helyi jelentőségű közlekedési infrastruktúra fejlesztése • A turisztikai potenciál erősítése • Város- és térségfejlesztés • Technikai segítségnyújtás A régió fejlesztési prioritásait a különböző fejlesztési dokumentumokban foglalt prioritások alapján a következőképpen foglalhatjuk össze.

57. táblázat: Az Észak-Alföld régió fejlesztési prioritásai OTFK Versenyképes gazdaság Környezeti és kulturális értékek Egészséges élet Piacvezérelt, innováció-orientált agrárvertikum Területi különbségek, társadalmi kohézió, foglalkoztatás Régió területi céljai

ÚMFT A gazdaság működési feltételeinek javítása A regionális és helyi jelentőségű közlekedési infrastruktúra fejlesztése A turisztikai potenciál erősítése Város- és térségfejlesztés

167

A 2004-2006-OS FEJLESZTÉSI PERIÓDUS FORRÁSFELHASZNÁLÁSA

Az Észak-Alföld régióban az NFT keretében 6443 darab pályázatot nyújtottak be, amellyel a második helyen szerepel a régiók között. Összességében a benyújtott pályázatok 48,7%-a lett támogatott projekt – ezzel a támogatottsággal a régiók között szintén a második helyet foglalja el. A pályázatok megvalósítására 235,444 milliárd forint támogatást igényeltek, amelynek 39,3%-át ítélték meg, a megítélt támogatások 94,6%-át fizették ki. A régiós sorrendben mind az igényelt, mind a megítélt támogatásokat tekintve a régió szintén a második helyen áll. A régió NFT pályázati eredményeire vonatkozó adatokat a 68. és 69. ábrák szemléltetik.

68. ábra

69. ábra

ROP Regionális Operatív Program KIOP Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program HEFOP Humán Erőforrás Fejlesztés Operatív Program GVOP Gazdasági Versenyképesség Operatív Program AVOP Agrár és Vidékfejlesztési Operatív Program

A legtöbb pályázatot a GVOP prioritásra nyújtottak be – ezek a benyújtott pályázatok közel 42,3%-át jelentik; ezt követte az AVOP (36,0%) és a HEFOP (15,3%) prioritásaira benyújtott pályázatok száma. Az összes támogatott projekt 47,9%-a AVOP–os pályázat volt, amelyet a GVOP (34,9%) és a HEFOP (13,4%) követ. Az egyes operatív programok esetében a támogatottságot tekintve az AVOP a legsikeresebb, mivel itt a benyújtott pályázatok 64,7%-a lett támogatott projekt. A többi operatív program esetében ez a támogatási arány 50% alatt maradt – 19,4%-al a legalacsonyabb ez az arány a KIOP esetében. A régióban az összes igényelt támogatás 27,3%-át a ROP prioritásra igényelték, ezt követték a HEFOP (25,1%) és az AVOP (19,5%) prioritásaira igényelt támogatások. A megítélt támogatás 30,5%-át az AVOP prioritásaira ítélték meg, amelyet a ROP (27,2%) és a GVOP (20,4%) követ. Az egyes operatív programok esetében a támogatottság az AVOP-nak a 168

legsikeresebbnek, mivel itt az igényelt támogatások 61,7%-át ítélték meg. A többi operatív program esetében ez a támogatási arány 50% alatt maradt, a legalacsonyabb a KIOP-nál 9,4%.

AVOP Agrár és Vidékfejlesztési Operatív Program Az AVOP prioritásaira az Észak-Alföld régióban 2322 darab pályázatot nyújtottak be, a benyújtott pályázatok 64,7%-a lett támogatott projekt és a támogatott projektek 97,4%-ában történt kifizetés. A pályázatok megvalósítására 45,81 milliárd forint támogatást igényeltek, amelynek 61,7%-át ítélték meg, a megítélt támogatások 92,8%-át fizették ki. A régió AVOP prioritások pályázati eredményeire vonatkozó adatokat a 70. és 71. ábrák szemléltetik.

70. ábra

71. ábra

AVOP 1. Versenyképes alapanyag- termelés megalapozása a mezőgazdaságban AVOP 2. Az élelmiszer- feldolgozás modernizációja AVOP 3. Vidéki térségek fejlesztése

A legtöbb pályázatot az AVOP 1. prioritásra - a régió AVOP pályázatainak 50 %-át - és az AVOP 3. (46,9%) prioritásra nyújtottak be. Hasonlóan az előző sorrendhez, a támogatott AVOP projektek 49,2%-a AVOP 1.–es pályázat volt, amelyet az AVOP 3. (48,6%) követ. Az egyes AVOP prioritások támogatottsága mind az AVOP 1., mind az AVOP 3. esetében magas, mivel a benyújtott pályázatok 63,8%-a és 67,2%-a támogatott projekt lett. A legtöbb támogatást az AVOP 1. prioritásra igényeltek: az összes AVOP-ra igényelt támogatás 58,9%-át; ezt követték az AVOP 3. (25,4%) és az AVOP 2. (15,7%) prioritásaira igényelt támogatások. A régióban megítélt AVOP támogatás 65,9%-át az AVOP 1. prioritásra, a 25,4 %-át pedig az AVOP 3. prioritásra ítélték meg. A prioritások pénzügyi támogatottsága az AVOP 1.-nél a legmagasabb; az igényelt támogatások 68,9%-át ítélték meg; az AVOP 3. esetében is magas ez a támogatási arány, 61,6%.

169

GVOP Gazdasági Versenyképesség Operatív Program A GVOP prioritásaira a régióban 2724 darab pályázatot nyújtottak be, a benyújtott pályázatok 40,2%-a lett támogatott projekt és a támogatott projektek 99,1%-ában történt kifizetés. A pályázatok megvalósítására 41,267 milliárd forint támogatást igényeltek, amelynek 45,7%-át ítélték meg, a megítélt támogatás 95,7%-át fizették ki. A régió GVOP prioritások pályázati eredményeit bemutató adatokat a 72. és 73. ábrák szemléltetik, amelyeken látható, hogy a legnépszerűbb prioritás a GVOP 2. Kis és középvállalkozások fejlesztése prioritás volt a legnépszerűbb: erre irányult az összes benyújtott GVOP-s pályázat 84,3%-a, a támogatott projektek 83,1%-a, az igényelt támogatás 38%-a, valamint a megítélt támogatás 29,7%-a. A megítélt támogatások legnagyobb arányban, 34%-ban a GVOP 4. prioritáshoz kapcsolódtak. A pályázati arányokat tekintve a GVOP 3. prioritása a legsikeresebb, mivel ennél a benyújtott projektek 51,8%-a lett támogatott projekt és az igényelt támogatás 58,2%-át ítélték meg a pályázatok megvalósítására.

72. ábra

73. ábra

GVOP 1. Beruházás ösztönzés prioritás GVOP 2. Kis és középvállalkozások fejlesztése GVOP 3. Kutatás – fejlesztés és innováció GVOP 4. Információs társadalom és gazdaságfejlesztés

HEFOP Humán Erőforrás Fejlesztés Operatív Program A HEFOP prioritásaira az Észak-Alföld régióban 988 darab pályázatot nyújtottak be, a benyújtott pályázatok 42,4%-a lett támogatott projekt, a támogatott projektek 96,9%-ában történt kifizetés. A pályázatok megvalósítására 59,065 milliárd forint támogatást igényeltek, amelynek 30,5%-át ítélték meg; a megítélt támogatások 94,8%-át fizették ki. A régió HEFOP prioritásokra vonatkozó pályázati eredményeit bemutató adatokat a 74. és 75. ábrák szemléltetik.

170

74. ábra

75. ábra

HEFOP 1. Aktív munkaerőpiaci politikák támogatása HEFOP 2. Társadalmi kirekesztés elleni küzdelem HEFOP 3. Az élethosszig tartó tanulás és alkalmazkodóképesség támogatása HEFOP 4. Az oktatási, szociális és egészségügyi infrastruktúra fejlesztése

A legtöbb pályázatot a HEFOP 2. Társadalmi kirekesztés elleni küzdelem prioritásra nyújtottak be – ezek a régióból benyújtott HEFOP pályázatok 44,2 %-át jelentik; ezt követte a HEFOP 3. Az élethosszig tartó tanulás és alkalmazkodóképesség támogatása (42,8%) prioritásra benyújtott pályázatok száma. A támogatott HEFOP projektek 48,9%-a HEFOP 3.ra vonatkozó pályázat volt; szintén ez a prioritás szerepelt jól a támogatottságot vizsgálva, mivel ennél a benyújtott pályázatok 53,9%-a támogatott projekt lett. A legtöbb támogatást a HEFOP 4. prioritásra igényeltek és ítéltek meg: az összes HEFOP-ra igényelt támogatás 51,5%-át, a megítélt támogatás 50,6%-át. A HEFOP 3. esetében a legmagasabb a támogatottság, az igényelt támogatások 33,4%-át ítélték meg.

KIOP Környezetvédelem és infrastruktúra Operatív program A KIOP prioritásaira a KIOP 1. Környezetvédelem prioritásra 31 darab pályázat érkezett be a régióból, melyből 6 darab lett támogatott projekt, ezek esetében a kifizetések is megtörténtek. A pályázatok megvalósítására 24,946 milliárd forint támogatást igényeltek, amelynek 9,4 %át ítélték meg – a megítélt támogatások 96,7%-át fizették ki.

ROP Regionális Operatív Program A ROP prioritásaira az Észak-Alföld régióban 378 darab pályázatot nyújtottak be, a benyújtott pályázatok 30,2%-a lett támogatott projekt, a támogatott projekteknél minden esetben történt kifizetés. A pályázatok megvalósítására 64,357 milliárd forintnyi támogatást igényeltek, amelynek 39,1%-át ítélték meg; a megítélt támogatások 95,7%-át fizették ki.

171

76. ábra

77. ábra

ROP 1. A turisztikai potenciál elősegítése a régiókban ROP 2. Térségi infrastruktúra és települési környezet fejlesztése ROP 3. A humánerőforrás fejlesztés regionális dimenziójának erősítése

A legnépszerűbb pályázati kiírás a ROP 2. Térségi infrastruktúra és települési környezet fejlesztése prioritás volt: erre irányult a benyújtott ROP pályázatok 48,4%-a, a támogatott projektek 52,6%-a, az igényelt támogatás 61,8%-a, a megítélt támogatás 74,5%-a a régióban.

A 2007-2013-AS FEJLESZTÉSI PERIÓDUS FORRÁSFELHASZNÁLÁSA25

Az Észak-Alföld régióban a második fejlesztési periódusban 21319 darab pályázatot nyújtottak be, amellyel a második helyen szerepel a régiók között. Összességében a benyújtott pályázatok 51,4%-a lett támogatott projekt; a támogatott projektek számát tekintve az első helyen áll a régió. A pályázatok megvalósítására 2107,205 milliárd forint támogatást igényeltek, amelynek 62,7%-át ítélték meg; a megítélt támogatás 56,7%-át fizették ki, 748,638 Mrd forintot. A régiós sorrendben az igényelt és megítélt támogatás összegét tekintve a második helyen áll a régió. A régió ÚMFT/ÚSZT pályázataira vonatkozó adatokat a 78. és 79. ábrák szemléltetik.

25 Az időközi elemzés a 2007-2013 közötti időszak projekthelyszín szerinti lekérdezés adatain alapul, az adatok letöltése az EMIR rendszerből 2013. december 17.

172

78. ábra

79. ábra

TIOP Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program TÁMOP Társadalmi Megújulása Operatív Program KEOP Környezet és Energia Operatív Program GOP Gazdaságfejlesztési Operatív Program ROP Észak-Alföldi Operatív Program

A régió pályázatai három operatív programra irányultak: a legtöbb pályázatot a GOP prioritásra nyújtottak be – ezek a régióból benyújtott pályázatok 38,6%-át, a támogatott projektek 44,9% jelentik; ezt követte a TÁMOP (a benyújtott pályázatok 28,7%, a támogatott projektek 23,2%), és az ÉAOP (a benyújtott pályázatok 20,6%, a támogatott projektek 18,8%) prioritásaira benyújtott pályázatok száma. Amennyiben azt vizsgáljuk, hogy az egyes operatív programok esetében milyen a támogatottság, akkor az ÁROP és a KÖZOP tekinthetőek a legsikeresebbnek, mivel itt a benyújtott pályázatok 73,2% és 81,8%-a lett támogatott projekt – ezeknél a legjobb a pénzügyi támogatottság is, mivel az igényelt támogatás 81,8%-át és 78,2%-át ítélték meg. Az igényelt és megítélt támogatások is három operatív programra koncentrálódnak: a régióban igényelt támogatások 25,7%-a az ÉAOP, 22,3%-a a KEOP, 21,5%-a a KÖZOP kiírásaira, a megítélt támogatás 24,5%-a KEOP, 22,9%-a az ÉAOP kiírásaira irányult, a források jelentős része 26,9%-a, a KÖZOP kiírásaira lett megítélve, amely azonban a régióban a benyújtott pályázatoknak a 0,3%-át, a nyertes projektek 0,4%-át teszi ki.

ÁROP Államreform Operatív Program Az ÁROP prioritásaira az Észak-Alföld régióban 149 darab pályázatot nyújtottak be, ebből 148 darab az ÁROP 1. Folyamatok megújítása és szervezetfejlesztés, 1 db pedig az ÁROP 2. Az emberi erőforrás minőségének javítása prioritásra. A benyújtott pályázatokból 108 darab lett támogatott projekt, ez 73,2%-os támogatottságot jelent, amellyel ez a legjobb arány a régióban. A pályázatok megvalósítására 3,019 milliárd forint támogatást igényeltek, amelynek

173

81,8%-át ítélték meg, amely szintén a legjobb arány a régióban. Az elnyert támogatás 51,3%át fizették ki.

EKOP Elektronikus Közigazgatás Operatív Program Az EKOP prioritásaira az Észak-Alföld régióban 6 darab pályázatot nyújtottak be, megvalósításukra 797 millió forint támogatást igényeltek, azonban a benyújtott pályázatokból egy sem lett nyertes.

GOP Gazdaságfejlesztési Operatív Program Az GOP prioritásaira az Észak-Alföld régióban 8236 darab pályázatot nyújtottak be, a benyújtott pályázatok 59,8%-a lett támogatott projekt. A pályázatok megvalósítására 266,629 milliárd forint támogatást igényeltek, amelynek 59,8%-át ítélték meg. A régió GOP prioritásokra vonatkozó pályázati eredményeire, a kapcsolódó támogatásokra vonatkozó adatokat a 80. és 81. ábrák szemléltetik, amelyek azt mutatják, hogy a régióban a GOP 1. A K+F és innováció a versenyképességért és a GOP 2. A vállalkozások (kiemelten a KKV-k) komplex fejlesztése prioritások voltak a legnépszerűbbek: a GOP 2.-re vonatkozott az operatív programra benyújtott pályázatok 85,3%-a, a támogatott projektek 88%-a, az igényelt támogatás 50,6%-a és a megítélt támogatás 53,6%-a.

80. ábra

81. ábra

GOP 1. A K+F és innováció a versenyképességért GOP 2. A vállalkozások (kiemelten a KKV-k) komplex fejlesztése GOP 3. A modern üzleti környezet elősegítése GOP 4. Pénzügyi eszközök GOP 5. Technikai segítségnyújtás

174

KEOP Környezet és Energia Operatív Program A KEOP prioritásaira a régióban 1857 darab pályázatot nyújtottak be, a benyújtott pályázatok 54,6%-a lett támogatott projekt. A pályázatok megvalósítására 469,842 milliárd forint támogatást igényeltek, amelynek 68,8%-át ítélték meg és a megítélt támogatás 40,4%-át fizették ki. A régió KEOP prioritásokra vonatkozó pályázati eredményeket, a kapcsolódó támogatásokra vonatkozó adatokat a 82. és 83. ábrák szemléltetik, amelyek azt mutatják, hogy a régióban az KEOP 4. A megújuló energiaforrás- felhasználás növelése prioritásra nyújtották be a legtöbb pályázatot - a régióban benyújtott KEOP pályázatok 43,1%-át - és ehhez kapcsolódik a legtöbb támogatott projekt is. A legtöbb támogatást a KEOP 2. Vizeink jó kezelése és a KEOP 1. Egészséges, tiszta települések prioritásra igényeltek és ítéltek meg: ezen két prioritásra vonatkozott a régióból igényelt KEOP források 78,2%-a és a megítélt támogatás 85%-a.

82. ábra

83. ábra

KEOP 1. Egészséges, tiszta települések KEOP 2. Vizeink jó kezelése KEOP 3. Természeti értékeink jó kezelése KEOP 4. A megújuló energiaforrás- felhasználás növelése

KEOP 5. Hatékony energia felhasználás KEOP 6. Fenntartható életmód és fogyasztás KEOP 7. Projekt előkészítés KEOP 8. Technikai segítségnyújtás

KÖZOP Közlekedés Operatív Program A KÖZOP prioritásaira az Észak-Alföld régióban 70 darab pályázatot nyújtottak be, ezekből 49 darab lett támogatott projekt. A pályázatok megvalósítására 453,553 milliárd forint támogatást igényeltek, amelynek 78,2%-át ítélték meg és a megítélt támogatás 62%-át fizették ki. A régióban a KÖZOP 3. Térségi elérhetőség javítása prioritás a legnépszerűbb, erre nyújtottak be 49 darab pályázatot, amiből 34 darab lett nyertes projekt, amelyekre 139,416 milliárd forint támogatást igényeltek és 48,232 milliárd forint támogatást ítéltek meg.

175

TÁMOP Társadalmi Megújulása Operatív Program A régióban a második legnépszerűbb operatív program, a TÁMOP prioritásaira az ÉszakAlföld régióban 6108 darab pályázatot nyújtottak be, a benyújtott pályázatok 41,7%-a lett támogatott projekt. A pályázatok megvalósítására 249,34 milliárd forint támogatást igényeltek, amelynek 43,9%-át ítélték meg, a megítélt támogatás 58,7%-át fizették ki. A régió TÁMOP prioritásokra vonatkozó pályázati eredményeket, a kapcsolódó támogatásokra vonatkozó adatokat a 84. és 85. ábrák szemléltetik, amelyek azt mutatják, hogy a régióban a benyújtott és támogatott pályázatok vonatkozásában a TÁMOP 2. Alkalmazkodóképesség javítása és a TÁMOP 3. Minőségi oktatás és hozzáférés biztosítása mindenkinek prioritások a legnépszerűbbek, erre a két prioritásra irányult a régióban a TÁMOP-ra benyújtott pályázatok 62,6%-a, a támogatott projektek 66,9%-a, az igényelt támogatások 52,1%-a és a megítélt támogatások 47,9%-a.

84. ábra

85. ábra

TÁMOP 1. A foglalkoztathatóság fejlesztése, a munkaerőpiacra való belépés ösztönzése TÁMOP 2. Alkalmazkodóképesség javítása TÁMOP 3. Minőségi oktatás és hozzáférés biztosítása mindenkinek TÁMOP 4. A Felsőoktatás tartalmi és szervezeti fejlesztése a tudásalapú gazdaság kiépítése érdekében TÁMOP 5. Társadalmi befogadás, részvétel erősítése TÁMOP 6. Egészségmegőrzés és egészségügyi humánerőforrás fejlesztés TÁMOP 7. Technikai segítségnyújtás

TIOP Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program A TIOP prioritásaira az Észak-Alföld régióban 488 darab pályázatot nyújtottak be, a benyújtott pályázatokból 262 darab lett támogatott projekt. A pályázatok megvalósítására 121,664 milliárd forint támogatást igényeltek, amelyből 79,905 milliárd forintot ítélték meg. A régió TIOP prioritásokra vonatkozó pályázati eredményeket, a kapcsolódó támogatásokra vonatkozó adatokat a 86. és 87. ábrák szemléltetik, amelyek azt mutatják, hogy a régióban az operatív program keretén belül a legtöbb pályázatot TIOP 1. Az oktatási infrastruktúra fejlesztése és a TIOP 3. A munkaerő-piaci részvételt és a társadalmi befogadást támogató 176

infrastruktúra fejlesztése prioritásokra nyújtottak be, a legtöbb támogatást pedig a TIOP 2. Az egészségügyi infrastruktúra fejlesztése prioritásra igényeltek és ítéltek meg.

86. ábra

87. ábra

TIOP 1. Az oktatási infrastruktúra fejlesztése TIOP 2. Az egészségügyi infrastruktúra fejlesztése TIOP 3. A munkaerő-piaci részvételt és a társadalmi befogadást támogató infrastruktúra fejlesztése TIOP 4. Technikai segítségnyújtás

ÉAOP Észak-Alföldi Operatív Program Az Észak-Alföld régióban a regionális OP prioritásaira, amely a régióban a benyújtott pályázatok számát tekintve a harmadik helyen áll, 4402 darab pályázatot nyújtottak be, a benyújtott pályázatok 46,7%-a lett támogatott projekt. A pályázatok megvalósítására 541,817 milliárd forint támogatást igényeltek, amelynek 55,7%-át ítélték meg és a megítélt támogatás 66,2%-át fizették ki. A regionális prioritásokra vonatkozó pályázati eredményeket, a kapcsolódó támogatásokra vonatkozó adatokat a 88. és 89. ábrák szemléltetik, amelyek azt mutatják, hogy a régióban a ROP 1. Regionális gazdaságfejlesztés és ROP 4. Humáninfrastruktúra fejlesztések prioritások a legnépszerűbbek a benyújtott pályázatok számát tekintve, és az igényelt támogatások vonatkozásában pedig a ROP 2. Turizmusfejlesztés célú fejlesztések prioritás. Az operatív program keretében a legtöbb támogatást, 79,372 Mrd forintot a ROP 5. Város és térségfejlesztés prioritásra ítéltek meg.

177

88. ábra

89. ábra

ROP 1. Regionális gazdaságfejlesztés ROP 2. Turizmusfejlesztés ROP 3. Közlekedésfejlesztés

ROP 4. Humán infrastruktúra fejlesztés ROP 5. Város és térségfejlesztés ROP 6. Technikai segítségnyújtás

Az Észak-Alföld régióban a két fejlesztési periódusban a legnépszerűbb és legsikeresebb prioritásokat az 58. táblázatban foglaltam össze.

58. táblázat: A fejlesztési periódusok legjobb eredményeivel rendelkező prioritások az ÉszakAlföld régióban Az első fejlesztési periódus 2004-2006 Legtöbb benyújtott GVOP 2 Kis és középvállalkozások fejlesztése pályázat : AVOP 1 Versenyképes alapanyag- termelés megalapozása a mezőgazdaságban AVOP 3 Vidéki térségek fejlesztése Legtöbb támogatott GVOP 2 Kis és középvállalkozások fejlesztése projekt: AVOP 1 Versenyképes alapanyag- termelés megalapozása a mezőgazdaságban AVOP 3 Vidéki térségek fejlesztése Legtöbb támogatási ROP 2 Térségi infrastruktúra és települési környezet fejlesztése igény: HEFOP 4 Az oktatási, szociális és egészségügyi infrastruktúra fejlesztése AVOP 1 Versenyképes alapanyag- termelés megalapozása a mezőgazdaságban Legtöbb megítélt ROP 2 Térségi infrastruktúra és települési környezet fejlesztése támogatás: AVOP 1 Versenyképes alapanyag- termelés megalapozása a mezőgazdaságban HEFOP 4 Az oktatási, szociális és egészségügyi infrastruktúra fejlesztése A második fejlesztési periódus 2007-2013 Legtöbb benyújtott GOP 2 A vállalkozások (kiemelten a KKV-k) komplex pályázat : fejlesztése TÁMOP 2 Alkalmazkodóképesség javítása TÁMOP 3 Minőségi oktatás és hozzáférés biztosítása mindenkinek Legtöbb támogatott GOP 2 A vállalkozások (kiemelten a KKV-k) komplex projekt: fejlesztése TÁMOP 3 Minőségi oktatás és hozzáférés biztosítása mindenkinek TÁMOP 2 Alkalmazkodóképesség javítása Legtöbb támogatási KEOP 2 Vizeink jó kezelése igény: KEOP 1 Egészséges, tiszta települések KÖZOP 2 Az ország és a régióközpontok nemzetközi vasúti és vízi úti elérhetőségének javítása

178

% 35,7 18,0 16,9 29,0 23,6 23,3 16,9 12,9 11,5 20,2 20,1 9,8 % 33,0 9,0 8,9 39,6 8,2 7,3 10,1 7,3 6,9

Legtöbb megítélt támogatás:

KÖZOP 2 KEOP 2 KEOP 1

Az ország és a régióközpontok nemzetközi vasúti és vízi úti elérhetőségének javítása Vizeink jó kezelése Egészséges, tiszta települések

12,3 11,8 8,9

4.4 Forrásfelhasználás az Észak-Magyarország régióban

A RÉGIÓ FEJLESZTÉSI IRÁNYAI Észak-Magyarország régió és az Országos Területfejlesztési Koncepció A régió jövőképe, célja olyan társadalmi–gazdasági térszerkezet létrehozása, mely biztosítja regionális versenyképességét, kiegyensúlyozott településrendszerre épül, szervesen és hatékonyan illeszkedik az európai térbe. A közszolgáltatások és életkörülmények tekintetében cél az elfogadhatatlan területi egyenlőtlenségek régión belül mérséklése, megszüntetetése. A régió átfogó céljai a következőképpen kerültek meghatározásra: • A „techno-régió”: a versenyképes gazdaság megteremtése - az ipar és a szolgáltatások területén; A régió jövőbeni gazdasági szerkezetét domináló két gazdasági ág (mechatronika, vegyipar) fejlesztése; Erőteljes technológiafejlesztés a húzóágazatokon kívüli ipari és szolgáltatási területeken; A környezetvédelmi ipar meghonosítása, új preventív technológiák kifejlesztése és az alternatív energiabázisok térhódításának elősegítése,

a

régió

barnamezős

területeinek

rehabilitációja;

A

megújuló

energiaforrásokon alapuló energiaipar kialakítása; A kreatív, innovatív régió arculat kialakítása, a tudásalapú tevékenységek előtérbe helyezése, a Miskolci Egyetemre és más felsőoktatási intézményekre építve a K+F potenciál fejlesztése, az oktatási intézmények és a gazdálkodó szervezetek kapcsolatainak erősítése; A regionális logisztikai hálózati rendszer kialakítása. • Regionális turisztikai hálózati rendszer kialakítása az észak–alföldi régióval közösen A regionális turisztikai klaszterek létrehozása a turisztikai infrastruktúra, attrakciók és fogadókapacitás fejlesztésével; Közös regionális klaszter központ létrehozása az Észak-alföldi régióval; Turisztikai szolgáltatás-fejlesztés; Humánerőforrás-fejlesztés. • A minőségi élet feltételeinek megteremtése, a településhálózat integrált fejlesztése - A versenyképes nagyvárosokban, illetve az azok együttműködése révén fejlődő gazdasági körzetekben a gazdasági innovációs és tudásközpont-szerep megerősítése, a regionális igazgatási és kulturális szolgáltatás fejlesztése, az egymás közötti és régión kívüli elérhetőséget javító főúthálózat fejlesztése; Az innováció és tudásbefogadó képesség erősítése, a kistérségi gazdasági funkciók fejlesztése, a fizikai és virtuális 179

elérhetőség javítása, a minőségi közszolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása; A leghátrányosabb helyzetben lévő kistérségekben csökkenjenek a társadalmi és területi különbségek,

nőjön

a

foglalkoztathatóság,

mérséklődjenek

a

jövedelem-

egyenlőtlenségek, csökkenjen a kirekesztődéssel fenyegetett tartósan szegények száma. • A régió területi céljai – Cél, hogy a régió külső és belső határai nyitottabbak legyenek a megyék, kistérségek közötti horizontális társadalmi-gazdasági kapcsolatok erősítése, valamint a határmenti együttműködések jobb kihasználása érdekében; A régió szegregációval sújtott, különösen a magas arányú cigány népességgel rendelkező térségeiben a társadalmi kohézió elősegítése; A határmenti és hegyvidéki területek aprófalvas

térségeiben

a

térségi

központok

funkcióinak

megerősítése,

az

infrastrukturális hátrányok csökkentése, a turisztikai potenciál kiaknázása; A folyók és hegyvidéki vízfolyások áradásaival sújtott területeken integrált védekezési és víz-, valamint tájgazdálkodási programok kidolgozása.

Észak-magyarországi Operatív Program 2007-2013 A program átfogó célja a régió gazdasági versenyképességének javítása, úgy, hogy közben mérséklődjenek a régión belüli területi, társadalmi-gazdasági különbségek. A 2007-2013-as időszakra a program a következő specifikus célokat fogalmazza meg: A gazdaság helyi erőforrásokat, együttműködéseket kihasználó versenyképességének javítása; A turizmus jövedelemtermelő képességének javítása; A társadalmi kohézió erősítése és vonzó gazdasági-, lakókörnyezet kialakítása. Az operatív program a régió prioritásait a következőképpen jelölte ki: • Versenyképes helyi gazdaság megteremtése • A turisztikai potenciál erősítése • Településfejlesztés • Humán közösségi infrastruktúra fejlesztése • Térségi közlekedés fejlesztése A régió fejlesztési prioritásait a különböző fejlesztési dokumentumokban foglalt prioritások alapján a következőképpen foglalhatjuk össze.

180

59. táblázat: Az Észak-Magyarország régió fejlesztési prioritásai OTFK Regionális turisztikai hálózati rendszer Versenyképes gazdaság Minőségi élet, településhálózat integrált fejlesztése Régió területi céljai

ÚMFT Humán közösségi infrastruktúra Versenyképes gazdaság Turisztikai potenciál Településfejlesztés Térségi közlekedés

A 2004-2006-OS FEJLESZTÉSI PERIÓDUS FORRÁSFELHASZNÁLÁSA

Az Észak-Magyarország régióban az NFT keretében 5210 darab pályázatot nyújtottak be, amellyel a negyedik helyen szerepel a régiók között. Összességében a benyújtott pályázatok 43%-a lett támogatott projekt – ezzel a támogatottsággal a régiók között szintén a negyedik helyet foglalja el. A támogatott projektek 96,6%-ában történt kifizetés. A pályázatok megvalósítására 220,909 milliárd forint támogatást igényeltek, amelynek 34,8%-át ítélték meg és a megítélt támogatások 95,3%-át fizették ki. A régiós sorrendben mind az igényelt támogatásokat vizsgálva a harmadik, a megítélt támogatásokat tekintve a negyedik helyen áll az Észak-Magyarország régió. A régió NFT pályázati eredményeire vonatkozó adatokat a 90. és 91. ábrák szemléltetik.

90. ábra

91. ábra

ROP Regionális Operatív Program KIOP Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program HEFOP Humán Erőforrás Fejlesztés Operatív Program GVOP Gazdasági Versenyképesség Operatív Program AVOP Agrár és Vidékfejlesztési Operatív Program

A legtöbb pályázatot a GVOP prioritásra nyújtottak be – ezek a benyújtott pályázatok 38,1%át jelentik; ezt követte az AVOP (35,5%) és a HEFOP (14,5%) prioritásaira benyújtott pályázatok száma. A régióban támogatott projektek 46,5%-a AVOP–os pályázat volt, amelyet a GVOP (31,6%) és a HEFOP (15,8%) követ. Az egyes operatív programok esetében 181

vizsgálva a támogatottságot az AVOP sikeresnek tekinthető, mivel itt a benyújtott pályázatok 56,3%-a lett támogatott projekt, illetve a KIOP esetében 55,2%. A többi operatív program esetében ez a támogatási arány 50% alatt maradt – 20,3%-al a legalacsonyabb ez az arány a ROP esetében. A legtöbb támogatást a ROP prioritásra igényeltek – az összes igényelt támogatás 44%-át -, ezt követték a HEFOP (17,9%) és a GVOP (15,7%) prioritásaira igényelt támogatások. A régióban megítélt támogatás 31,2%-át a ROP prioritásaira ítélték meg, amelyet a HEFOP (22,4%) és a GVOP (17,9%) követ. Az AVOP esetében az igényelt támogatások 48,6%-át ítélték meg, ez a legmagasabb arány, a legalacsonyabb a ROP esetében, 24,6%.

AVOP Agrár és Vidékfejlesztési Operatív Program Az AVOP prioritásaira az Észak-Magyarország régióban 1849 darab pályázatot nyújtottak be, a benyújtott pályázatok 56,3%-a lett támogatott projekt; a támogatott projektek 93,9%-ban kifizetésre kerültek. A pályázatok megvalósítására 27 milliárd forint támogatást igényeltek, amelynek 48,6%-át ítélték meg és a megítélt támogatás 92,9%-át fizették ki. A régió AVOP prioritások pályázati eredményeire vonatkozó adatokat a 92. és 93. ábrák szemléltetik.

92. ábra

93. ábra

AVOP 1. Versenyképes alapanyag- termelés megalapozása a mezőgazdaságban AVOP 2. Az élelmiszer- feldolgozás modernizációja AVOP 3. Vidéki térségek fejlesztése

A legtöbb pályázatot az AVOP 3. Vidéki térségek fejlesztése prioritásra nyújtottak be – ezek a régióból benyújtott AVOP pályázatok 66,7%-át jelentik; ezt követte az AVOP 1. Versenyképes alapanyag- termelés megalapozása a mezőgazdaságban (30,4%) prioritásra benyújtott pályázatok száma. A támogatott AVOP projektek - hasonlóan az előző sorrendhez 68,5%-a AVOP 3–as pályázat volt, amelyet az AVOP 1. (30,3%) követ. Mind az AVOP 3., mind az AVOP 1. sikeresnek tekinthető, mivel ezek esetében a benyújtott pályázatok 57,6%-a 182

és 56,5%-a támogatott projekt lett. A legtöbb támogatást az AVOP 1. prioritásra igényeltek, az összes AVOP-ra igényelt támogatás 50,5%-át, ezt követték az AVOP 3. (35%) és az AVOP 2. (14,5%) prioritásaira igényelt támogatások. A régióban megítélt AVOP támogatások 58,3%-a az AVOP 1. prioritáshoz, 34,7%-a pedig az AVOP 3. prioritáshoz kapcsolódott. Az AVOP 1. esetében a legmagasabb a pénzbeli támogatási arány, mivel ennél az igényelt támogatások 56,1%-át ítélték meg.

GVOP Gazdasági Versenyképesség Operatív Program A GVOP prioritásaira az Észak-Magyarország régióban 1984 darab pályázatot nyújtottak be, a benyújtott pályázatok 35,7%-a lett támogatott projekt és a támogatott projektek 99,2%-ában történt kifizetés. A pályázatok megvalósítására 34,761 milliárd forint támogatást igényeltek, amelynek 39,6%-át ítélték meg, a megítélt támogatások 96%-át fizették ki. A régió GVOP prioritásokra vonatkozó pályázati eredményeit bemutató adatokat a 94. és 95. ábrák szemléltetik.

94. ábra

95. ábra

GVOP 1. Beruházás ösztönzés prioritás GVOP 2. Kis és középvállalkozások fejlesztése GVOP 3. Kutatás – fejlesztés és innováció GVOP 4. Információs társadalom és gazdaságfejlesztés

Az Észak-Magyarország régióban is a GVOP 2. Kis és középvállalkozások fejlesztése prioritás volt a legnépszerűbb a benyújtott pályázatok számát tekintve: erre irányult a GVOP-s benyújtott pályázatok 83,2%-a, a támogatott projektek 81,4%. Ezzel összefüggésben a legtöbb támogatást a GVOP 2. prioritásra igényelték, az összes GVOP-ra igényelt támogatás 35,4%át. A régióban megítélt GVOP támogatás 33,6%-át a GVOP 1. prioritásra ítélték meg, amelyet a GVOP 2. követ 26,7%-al. A GVOP 4. esetében az igényelt támogatások 48,3%-át ítélték meg, a GVOP 2.-nél a támogatási arány 29,9%. 183

HEFOP Humán Erőforrás Fejlesztés Operatív Program A HEFOP prioritásaira az Észak-Magyarország régióban 756 darab pályázatot nyújtottak be, a benyújtott pályázatok 47%-a lett támogatott projekt; amelyek 98%-ában kifizetés is történt. A pályázatok megvalósítására 39,547 milliárd forint támogatást igényeltek, amelynek 43,5%át ítélték meg és a megítélt támogatás 94,7%-át fizették ki.

A régió HEFOP prioritásokra vonatkozó pályázati eredményeit bemutató adatokat a 96. és 97. ábrák szemléltetik.

96. ábra

97. ábra

HEFOP 1. Aktív munkaerőpiaci politikák támogatása HEFOP 2. Társadalmi kirekesztés elleni küzdelem HEFOP 3. Az élethosszig tartó tanulás és alkalmazkodóképesség támogatása HEFOP 4. Az oktatási, szociális és egészségügyi infrastruktúra fejlesztése

A legtöbb pályázatot a HEFOP 3. Az élethosszig tartó tanulás és alkalmazkodóképesség támogatása prioritásra nyújtottak be, amelyek a régióból benyújtott HEFOP pályázatok 45,2%-át jelentik. Ezt követte a HEFOP 2. Társadalmi kirekesztés elleni küzdelem, a benyújtott HEFOP pályázatok 42,9%-ával. A támogatott HEFOP projektek is ehhez a két prioritáshoz kapcsolódnak: a támogatott projektek 60,8%-a a HEFOP 3., 30,4%-a a HEFOP 2. prioritáshoz köthető. A HEFOP 3. esetében volt a legmagasabb a támogatási arány, mivel ennél a benyújtott pályázatok 63,2%-a lett támogatott projekt. A legtöbb támogatást a HEFOP 4. prioritásra igényeltek: az összes HEFOP-ra igényelt támogatás 47%-át – erre irányul a régióban megítélt HEFOP támogatás 56,3%-a is, illetve itt a legjobb a pénzbeli támogatottság aránya is, mivel az igényelt támogatás 52,1%-át ítélték meg a pályázatok megvalósítására.

184

KIOP Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program A KIOP prioritásaira a KIOP 1. Környezetvédelem prioritásra 29 darab pályázat érkezett be, melyből 16 darab lett támogatott projekt – a támogatott projektek esetében mindegyiknél történt kifizetés. A pályázatok megvalósítására 22,308 milliárd forint támogatást igényeltek, amelynek 39,6 %-át ítélték meg és a megítélt támogatások 93,8%-át fizették ki.

ROP Regionális Operatív Program A ROP prioritásaira az Észak-Magyarország régióból 592 darab pályázatot nyújtottak be, a benyújtott pályázatok 20,3%-a lett támogatott projekt, ezek mindegyikében történt kifizetés. A pályázatok megvalósítására 97,292 milliárd forint támogatást igényeltek, amelynek 24,6%át ítélték meg és a megítélt támogatás 97,6%-át fizették ki. A régió ROP prioritásokra vonatkozó pályázati eredményeket bemutató adatokat a 98. és 99. ábrák szemléltetik.

98. ábra

99. ábra

ROP 1. A turisztikai potenciál elősegítése a régiókban ROP 2. Térségi infrastruktúra és települési környezet fejlesztése ROP 3. A humánerőforrás fejlesztés regionális dimenziójának erősítése

A legtöbb pályázatot, a benyújtott ROP pályázatok 50,5%-át a ROP 2. Térségi infrastruktúra és települési környezet fejlesztése prioritásra nyújtották be és ehhez kapcsolódott a legtöbb támogatott projekt is, a támogatott ROP projektek 52,5%-ával. , a legtöbb igényelt és megítélt támogatás is. A ROP 2. esetében 21,1%-ban lett a benyújtott pályázatokból támogatott projekt, ez a legmagasabb támogatási arány az operatív program prioritásai között. A legtöbb támogatást a ROP 2. prioritásra igényeltek, az összes ROP-ra igényelt támogatás több, mint felét: 55,2%-át és ehhez kapcsolódik a megítélt ROP támogatás jelentős része, 60,6%-a is. Ennélfogva a ROP 2. esetében a legjobb a pénzügyi támogatási arány is: 27%.

185

A 2007-2013-AS FEJLESZTÉSI PERIÓDUS FORRÁSFELHASZNÁLÁSA26

Az Észak-Magyarország régióban a második fejlesztési periódusban 17956 darab pályázatot nyújtottak be, amellyel a negyedik helyen szerepel a régiók között. Összességében a benyújtott pályázatok 48,8%-a lett támogatott projekt. A támogatott projektek számát tekintve a régiós sorrendben szintén a negyedik helyet foglalja el. A pályázatok megvalósítására 1507,208 milliárd forint támogatást igényeltek, amelynek 51,4%-át ítélték meg és a megítélt támogatás 58,6%-át fizették ki, 616 milliárd forintot. Az igényelt és megítélt támogatás összegét tekintve a régió a negyedik helyen áll. A régió ÚMFT/ÚSZT pályázataira vonatkozó adatokat a 100. és 101. ábrák szemléltetik.

100. ábra

101. ábra

TIOP Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program TÁMOP Társadalmi Megújulása Operatív Program KEOP Környezet és Energia Operatív Program GOP Gazdaságfejlesztési Operatív Program ROP Észak-Magyarországi Operatív Program

A benyújtott pályázatok számát vizsgálva megállapítható, hogy azok elsősorban három operatív programra irányultak: a legtöbb pályázatot a GOP prioritásra nyújtottak be – ezek a régióból benyújtott pályázatok 34,5%-át jelentik; ezt követte a ÉMOP (27,4%), a TÁMOP (27,3%) prioritásaira benyújtott pályázatok száma. Ehhez mérten alakul a régióban a támogatott projektek száma is: 40%-a GOP–os, 25,6%-a ÉMOP pályázat volt, amelyet a TÁMOP (22,7%) követ. Az egyes operatív programok esetében az ÁROP és a KÖZOP tekinthetőek a legsikeresebbnek, mivel itt a benyújtott pályázatok 71,4% és 64,7%-a lett támogatott projekt. A legtöbb támogatást az ÉMOP prioritásra igényeltek, az összes igényelt támogatás 34,1%-át és erre az operatív programra vonatkozik a legmagasabb támogatás is, a

26 Az időközi elemzés a 2007-2013 közötti időszak projekthelyszín szerinti lekérdezés adatain alapul, az adatok letöltése az EMIR rendszerből 2013. december 17.

186

megítélt támogatások 35,3%-ával. Az egyes operatív programok pénzügyi támogatottságát vizsgálva az ÁROP tekinthető a legsikeresebbnek, mivel itt az igényelt támogatások 74,4%-át ítélték meg, a TIOP esetében is magas ez az arány: 72,2%.

ÁROP Államreform Operatív Program Az ÁROP prioritásaira az Észak-Magyarország régióban 126 darab pályázatot nyújtottak be, ebből 124 darab az ÁROP 1. Folyamatok megújítása és szervezetfejlesztés, 2 darab pedig az ÁROP 2. Az emberi erőforrás minőségének javítása prioritásra. A benyújtott pályázatokból 90 darab lett támogatott projekt. A pályázatok megvalósítására 2,758 milliárd forint támogatást igényeltek, amelynek 74,4%-át ítélték meg, az elnyert támogatás 49,5%-át fizették ki.

EKOP Elektronikus Közigazgatás Operatív Program Az EKOP prioritásaira az Észak-Magyarország régióban 4 darab pályázatot nyújtottak be, megvalósításukra 287 millió forint támogatást igényeltek, azonban a benyújtott pályázatokból egy sem lett nyertes.

GOP Gazdaságfejlesztési Operatív Program Az GOP prioritásaira az Észak-Magyarország régióban 6191 darab pályázatot nyújtottak be, a benyújtott pályázatok 56,7%-a lett támogatott projekt. A pályázatok megvalósítására 257,995 milliárd forint támogatást igényeltek, amelynek 53,1%-át ítélték meg és a megítélt támogatás 57,7%-át fizették ki. A régió GOP prioritásokra vonatkozó pályázati eredményeire, a kapcsolódó támogatásokra vonatkozó adatokat a 102. és 103. ábrák szemléltetik, amelyek azt mutatják, hogy a régióban a GOP 1. A K+F és innováció a versenyképességért és a GOP 2. A vállalkozások (kiemelten a KKV-k) komplex fejlesztése prioritások voltak a legnépszerűbbek. ez utóbbira vonatkozik a régió GOP prioritásaira benyújtott projektek 82,4%-a, a támogatott projektek 84,2%-a, az igényelt támogatások 51,9%-a és a megítélt támogatás 56%-a.

187

102. ábra

103. ábra

GOP 1. A K+F és innováció a versenyképességért GOP 2. A vállalkozások (kiemelten a KKV-k) komplex fejlesztése

GOP 3. A modern üzleti környezet elősegítése GOP 4. Pénzügyi eszközök GOP 5. Technikai segítségnyújtás

KEOP Környezet és Energia Operatív Program A KEOP prioritásaira a régióban 1384 darab pályázatot nyújtottak be, a benyújtott pályázatok 49,5%-a lett támogatott projekt. A pályázatok megvalósítására 265,213 milliárd forint támogatást igényeltek, amelynek 57%-át ítélték meg és a megítélt támogatás 37,6%-át fizették ki. A régió KEOP prioritásokra vonatkozó pályázati eredményeket, a kapcsolódó támogatásokra vonatkozó adatokat a 104. és 105. ábrák szemléltetik, amelyek azt mutatják, hogy a régióban az KEOP 4. A megújuló energiaforrás- felhasználás növelése prioritásra nyújtották be a legtöbb pályázatot, 518 darabot, ami a benyújtott KEOP pályázatok 37,4%-a és ehhez kapcsolódik a legtöbb támogatott projekt is (támogatott KEOP projektek 30,1%). A legtöbb támogatást ebben a régióban is magasan a KEOP 1. Egészséges, tiszta települések prioritásra igényeltek és ítéltek meg.

104. ábra

105. ábra

KEOP 1. Egészséges, tiszta települések KEOP 2. Vizeink jó kezelése KEOP 3. Természeti értékeink jó kezelése KEOP 4. A megújuló energiaforrás- felhasználás növelése

KEOP 5. Hatékony energia felhasználás KEOP 6. Fenntartható életmód és fogyasztás KEOP 7. Projekt előkészítés KEOP 8. Technikai segítségnyújtás

188

KÖZOP Közlekedés Operatív Program A KÖZOP prioritásaira az Észak-Magyarország régióban 34 darab pályázatot nyújtottak be, ezekből 22 darab lett támogatott projekt. A pályázatok megvalósítására 158,155 milliárd forint támogatást igényeltek, amelynek 30,6%-át ítélték meg és a megítélt támogatás 53,4%-át fizették ki. Ebben a régióban is a KÖZOP 3. Térségi elérhetőség javítása prioritás a legnépszerűbb, erre nyújtottak be 30 darab pályázatot, amiből 19 darab lett nyertes projekt, amelyekre 123,734 Mrd forint támogatást igényeltek, amiből azonban csak 14,494 milliárd forint támogatást ítéltek meg. A megítélt támogatások szempontjából a KÖZOP 5. Városi és elővárosi közösségi közlekedés fejlesztése prioritás tekinthető sikeresnek, mivel itt a benyújtott 3 darab pályázat támogatott is lett; az ezekre igényelt 34,142 milliárd forintból 33,885 milliárd forint támogatást ítéltek meg.

TÁMOP Társadalmi Megújulása Operatív Program A régióban a második legnépszerűbb operatív program, a TÁMOP prioritásaira az ÉszakMagyarország régióban 4902 darab pályázatot nyújtottak be, a benyújtott pályázatok 40,5%-a lett támogatott projekt. A pályázatok megvalósítására 200,188 milliárd forint támogatást igényeltek, amelynek 41,5%-át ítélték meg és a megítélt támogatás 60,7%-át fizették ki. A régió TÁMOP prioritásokra vonatkozó pályázati eredményeket, a kapcsolódó támogatásokra vonatkozó adatokat a 106. és 107. ábrák szemléltetik, amelyek azt mutatják, hogy a TÁMOP 3. Minőségi oktatás és hozzáférés biztosítása mindenkinek prioritás volt a legnépszerűbb: erre irányult a benyújtott TÁMOP pályázatok 32,4%-a, a támogatott projektek 37%-a, az igényelt források 31,9%-a és a megítélt források 32,5%-a.

106. ábra

107. ábra

TÁMOP 1. A foglalkoztathatóság fejlesztése, a munkaerőpiacra való belépés ösztönzése TÁMOP 2. Alkalmazkodóképesség javítása TÁMOP 3. Minőségi oktatás és hozzáférés biztosítása mindenkinek TÁMOP 4. A Felsőoktatás tartalmi és szervezeti fejlesztése a tudásalapú gazdaság kiépítése érdekében TÁMOP 5. Társadalmi befogadás, részvétel erősítése TÁMOP 6. Egészségmegőrzés és egészségügyi humánerőforrás fejlesztés TÁMOP 7. Technikai segítségnyújtás

189

TIOP Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program A TIOP prioritásaira az Észak-Magyarország régióban 400 darab pályázatot nyújtottak be, a benyújtott pályázatokból 234 darab lett támogatott projekt. A pályázatok megvalósítására 108,391 milliárd forint támogatást igényeltek, amelyből annak 72,2%-át, 78,273 milliárd forintot ítélték meg. A régió TIOP prioritásokra vonatkozó pályázati eredményeket, a kapcsolódó támogatásokra vonatkozó adatokat a 108. és 109. ábrák szemléltetik, amelyek azt mutatják, hogy a régióban az operatív program keretén belül a legtöbb pályázatot TIOP 1. Az oktatási infrastruktúra fejlesztése és a TIOP 3. A munkaerő-piaci részvételt és a társadalmi befogadást támogató infrastruktúra fejlesztése prioritásokra nyújtottak be, a legtöbb támogatást pedig a TIOP 2. Az egészségügyi infrastruktúra fejlesztése prioritásra igényeltek és ítéltek meg.

108. ábra

109. ábra

TIOP 1. Az oktatási infrastruktúra fejlesztése TIOP 2. Az egészségügyi infrastruktúra fejlesztése TIOP 3. A munkaerő-piaci részvételt és a társadalmi befogadást támogató infrastruktúra fejlesztése TIOP 4. Technikai segítségnyújtás

ÉMOP Észak-Magyarországi Operatív Program A regionális OP prioritásaira az Észak-Magyarország régióban 4914 darab pályázatot nyújtottak be, a benyújtott pályázatok 46,5%-a lett támogatott projekt. Erre az operatív programra igényelték a régióban a legtöbb, 513,749 milliárd forint támogatást, amelynek 53,2%-át ítélték meg és a megítélt támogatás 70,7%-át fizették ki. A regionális prioritásokra vonatkozó pályázati eredményeket, a kapcsolódó támogatásokra vonatkozó adatokat a 110. és 111. ábrák szemléltetik, amelyek azt mutatják, hogy a régióban a ROP 3. Településfejlesztés és ROP 4. Humán közösségi infrastruktúra fejlesztése prioritások a legnépszerűbbek. A ROP 3. prioritásra nyújtották be a ROP pályázatok 32,5%-át, erre irányul a támogatott projektek 30,5%-a, az igényelt támogatás 26,6%-a és a megítélt támogatás 28,4%-a. Hasonlóan jó eredményei vannak a ROP 4. prioritásnak a benyújtott pályázatok 32,5%-ával, a támogatott 190

projektek 36,9%-ával, az igényelt támogatások 19,9%-ával és a megítélt ROP támogatások 23,%-ával.

110. ábra

111. ábra

ROP 1. Versenyképes helyi gazdaság megteremtése ROP 2. A turisztikai potenciál erősítése ROP 3. Településfejlesztés

ROP 4. Humán közösségi infrastruktúra fejlesztése ROP 5. Térségi közlekedés fejlesztése ROP 6. Technikai Segítségnyújtás

Az Észak-Magyarország régióban a két fejlesztési periódusban a legnépszerűbb és legsikeresebb prioritásokat a 60. táblázatban foglaltam össze.

60. táblázat: A fejlesztési periódusok legjobb eredményeivel rendelkező prioritások az ÉszakMagyarország régióban Az első fejlesztési periódus 2004-2006 Legtöbb benyújtott GVOP 2 Kis és középvállalkozások fejlesztése pályázat : AVOP 3 Vidéki térségek fejlesztése AVOP 1 Versenyképes alapanyag- termelés megalapozása a mezőgazdaságban Legtöbb támogatott AVOP 3 Vidéki térségek fejlesztése projekt: GVOP 2 Kis és középvállalkozások fejlesztése AVOP 1 Versenyképes alapanyag- termelés megalapozása a mezőgazdaságban Legtöbb támogatási ROP 2 Térségi infrastruktúra és települési környezet fejlesztése igény: ROP 1 A turisztikai potenciál elősegítése a régiókban KIOP 1 Környezetvédelem Legtöbb megítélt ROP 2 Térségi infrastruktúra és települési környezet fejlesztése támogatás: HEFOP 4 Az oktatási, szociális és egészségügyi infrastruktúra fejlesztése KIOP 1 Környezetvédelem A második fejlesztési periódus 2007-2013 Legtöbb benyújtott GOP 2 A vállalkozások (kiemelten a KKV-k) komplex pályázat : fejlesztése ÉMOP 3 Településfejlesztés ÉMOP 4 Humán közösségi infrastruktúra fejlesztése Legtöbb támogatott GOP 2 A vállalkozások (kiemelten a KKV-k) komplex projekt: fejlesztése ÉMOP 4 Humán közösségi infrastruktúra fejlesztése TÁMOP 3 Minőségi oktatás és hozzáférés biztosítása mindenkinek

191

% 31,7 23,7 10,8 31,7 25,7 14,2 24,3 14,7 10,1 18,9 12,6 11,5 % 24,8 8,9 8,9 33,7 9,4 8,4

Legtöbb támogatási igény:

ÉMOP 2 ÉMOP 3 GOP 2

Legtöbb megítélt támogatás:

ÉMOP 3 GOP 2 KEOP 1

A turisztikai potenciál erősítése Településfejlesztés A vállalkozások (kiemelten a KKV-k) komplex fejlesztése Településfejlesztés A vállalkozások (kiemelten a KKV-k) komplex fejlesztése Egészséges, tiszta települések

10,3 9,1 8,9 10,0 9,9 8,9

4.5 Forrásfelhasználás a Közép-Dunántúl régióban

A RÉGIÓ FEJLESZTÉSI IRÁNYAI Közép-Dunántúl régió és az Országos Területfejlesztési Koncepció A Koncepcióban megfogalmazottak alapján a régió jövőképe, hogy mint európai szinten versenyképes régió az innováció régiójává válva magtérségként meghatározó szerepet töltsön be a hazai modernizációban. A tervek szerint mindez az innováció, a megújulás régión belüli kiterjesztésével, és ezáltal a régióban élők életminőségének folyamatos javításával párosul. A régió átfogó céljai a következők: • A Közép-Dunántúl, mint vezető hazai innovációs térség - A hazai és nemzetközi környezetben versenyképes, elsősorban KKV-in alapuló régiós gazdaság innovációorientált fejlesztése. A fejlett területek gazdasági dinamizmusának kiterjesztése az elmaradott térségekre. Komplexen értelmezett innovációs törekvések végrehajtása a turisztikai vonzerőkkel rendelkező és az agrártérségekben. • A régió társadalmi-gazdasági megújulását szolgáló minőségi humánerőforrásfejlesztés - Humánerőforrás és foglalkoztatási fejlesztések, ezekkel kompatibilis innovatív szociális ellátórendszerek kialakítása. A felsőoktatással rendelkező városokban a felsőoktatási K+F humán kapacitások, közép- és felsőfokú szakképzési, felnőttoktatási rendszerek fejlesztése. • Vonzó, fenntartható életminőség megteremtése - A környezetvédelmet, az infrastruktúrát, a közlekedést és az információs társadalmat érintő életminőségfejlesztés a régióban (karsztvízkincs-készlet védelme, a természeti értékek fenntartható turisztikai hasznosítása, a fenntartható agrárgazdasági fejlesztések, stb.) • Hatékony regionális kapcsolatok és arculati rendszer - A regionális és a régión belüli kistérségek közötti együttműködések elindítása és fenntartása, a regionális identitás fejlesztése.

192

• A régió területi céljai - A fejlesztési társközpont funkciót betöltő városegyüttes (Székesfehérvár, Veszprém) fejlesztése; A régiószervező központtal való funkció- és munkamegosztást segítő innovációs környezet megteremtése, a K+F alkalmazások és az adaptív KKV-k elterjedése, valamint a felsőoktatás fejlesztése; A régió növekedésre, specializációra képes középvárosainak innováció fogadására és térségük dinamizálásának közvetítésére alkalmassá tétele; Az idegenforgalmi vonzerőkkel rendelkező városok és térségük turisztikai és kulturális versenyelőnyeinek kihasználása; A városhálózaton belüli elérhetőség javítása; A régió speciális táji adottságaik alapján kiemelt térségeinek elsősorban idegenforgalmi térségek, ill. a fenntartható vidékfejlesztés térségeinek a fejlesztése; A szocialista iparosítás gazdasági, szociális és környezeti örökségével küzdő térségekben az ipari szerkezetváltása, a beindult pozitív folyamatok erősítésére, valamint a még meglévő környezeti károk felszámolása; A leszakadóban lévő vagy stagnáló, elsősorban agrár hagyományú térségekben a gazdasági tevékenység diverzifikálása, az alternatív jövedelemszerzési módok, és az ökológiailag fenntartható agrárgazdálkodás kereteinek

megteremtése,

az

előnyös

mezőgazdasági

térségek

fokozott

versenyelőnyének kihasználása.

Közép-dunántúli Operatív Program (2007-2013) A Közép-dunántúli régió hosszú távú jövőképe, hogy az innovatív és fenntartható megoldások régiójává váljon; olyan figyelemfelkeltő térséggé, amely belső adottságainak hatékony hasznosításával folyamatosan növeli versenyképességét, és elismert szerepet tölt be Magyarország modernizációjában. A jövőkép elérését szolgáló stratégiai fejlesztési cél, hogy a Közép-dunántúli régió a gazdasági-társadalmi innováció, az állandó megújulás elemeinek hatékony alkalmazásával a magyar régiók közötti kiváló gazdasági helyzetét és jövedelemtermelő képességét megőrizze. Az átfogó cél elérését négy specifikus fejlesztési cél támogatja: innovatív és versenyképes gazdasági környezet kialakítása; a régió turisztikai potenciáljának gazdagítása; a régió városhálózatának fenntartható fejlesztése; és a regionális kohézió erősítése települési, környezeti és közlekedési infrastrukturális beruházásokon keresztül. Az operatív program a régió prioritásait a következőképpen jelölte ki: • Regionális gazdaságfejlesztés • Regionális turizmusfejlesztés • Integrált városfejlesztés 193

• A kohéziót segítő infrastrukturális fejlesztések • Technikai segítségnyújtás A régió fejlesztési célkitűzéseit a különböző fejlesztési dokumentumokban foglalt prioritások alapján a következőképpen foglalhatjuk össze.

61. táblázat: A Közép-Dunántúl régió fejlesztési prioritásai OTFK Vezető innovációs térség Humánerőforrás fejlesztés Vonzó, fenntartható életminőség, környezetvédelem és infrastruktúra Hatékony regionális kapcsolatok, arculati rendszer Régió területi céljai

ÚMFT Regionális gazdaságfejlesztés Regionális turizmusfejlesztés Integrált városfejlesztés Infrastrukturális fejlesztések

A 2004-2006-OS FEJLESZTÉSI PERIÓDUS FORRÁSFELHASZNÁLÁSA

A Közép-Dunántúl régióban az NFT keretében 3659 darab pályázatot nyújtottak be, amellyel az utolsó helyen áll a régiók között. Összességében a benyújtott pályázatok 45,6%-a lett támogatott projekt – ezzel a támogatottsággal a régiók között szintén az utolsó helyet foglalja el. A támogatott projektek 98,6%-ában történt kifizetés. A pályázatok megvalósítására 122,789 milliárd forint támogatást igényeltek, amelynek 42,9%-át ítélték meg, a megítélt támogatás 94,5%-át fizették ki. A régiós sorrendben mind az igényelt, mind a megítélt támogatásokat tekintve a régió a hatodik helyen áll. A régió NFT keretében elért pályázati eredményeit bemutató adatokat a 112. és 113. ábrák szemléltetik.

112. ábra ROP Regionális Operatív Program KIOP Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program

113. ábra HEFOP Humán Erőforrás Fejlesztés Operatív Program GVOP Gazdasági Versenyképesség Operatív Program AVOP Agrár és Vidékfejlesztési Operatív Program

194

A legtöbb pályázatot a GVOP prioritásra nyújtottak be – ezek a benyújtott pályázatok 54,6%át jelentik; ezt követte az AVOP (27,3%) és a HEFOP (13,3%) prioritásaira benyújtott pályázatok száma. Az összes, régióban támogatott projektek 46%-a GVOP–os pályázat volt, amelyet az AVOP (35,1%) és a HEFOP (15,7%) követ. Az AVOP esetében a benyújtott pályázatok 58,7%-a lett támogatott projekt; jó eredményt ért el a régió a HEFOP esetében is, itt a támogatottsági arány 54,2%. A többi operatív program esetében ez a támogatási arány 40% alatt maradt – 27,2%-al a legalacsonyabb ez az arány a KIOP esetében. A legtöbb támogatást a GVOP prioritásra igényeltek – az összes igényelt támogatás 29,7%-át -, ezt követték a KIOP (20,6%) és a HEFOP (18,6%) prioritásaira igényelt támogatások. Az összes, régióban megítélt támogatás 30,1%-át a GVOP prioritásaira ítélték meg, amelyet a KIOP (18,8%) követ. Az AVOP-nál az igényelt támogatások 51,1%-át ítélték meg. A többi operatív program esetében ez a támogatási arány 40-46% között mozog, kivétel a KIOP, ahol a legalacsonyabb 34,7% ez az arány.

AVOP Agrár és Vidékfejlesztési Operatív Program Az AVOP prioritásaira a Közép-Dunántúl régióban 998 darab pályázatot nyújtottak be, a benyújtott pályázatok 58,7%-a lett támogatott projekt, a támogatott projektek 98,3%-ában történt kifizetés. A pályázatok megvalósítására 16,918 milliárd forint támogatást igényeltek, amelynek 51,1%-át ítélték meg és a megítélt támogatás 96,5%-át fizették ki. A régió AVOP prioritásokra vonatkozó pályázati eredményeit bemutató adatokat a 114. és 115. ábrák szemléltetik.

114. ábra

115. ábra

AVOP 1. Versenyképes alapanyag- termelés megalapozása a mezőgazdaságban AVOP 2. Az élelmiszer- feldolgozás modernizációja AVOP 3. Vidéki térségek fejlesztése

195

A régióban az operatív program prioritásai közül, ahogy azt a 114. és 115. ábra is szemlélteti, az AVOP 3. Vidéki térségek fejlesztése és az AVOP 1. Versenyképes alapanyag- termelés megalapozása prioritások voltak a legnépszerűbbek. Az AVOP 1. prioritásra irányult a régió AVOP benyújtott pályázatainak 38,3%, a támogatott projektek 39,6%-a, az igényelt támogatás 56,3%-a, és a megítélt támogatás 66,7%-a. Ennek a prioritásnak mind a darabszámot, mind a pénzügyi támogatottságát tekintve nagyon jó az eredménye: a benyújtott pályázatok 60,7%-a lett támogatott projekt és az igényelt támogatás 60,5%-át ítélték meg. Az operatív program másik prioritása is hasonlóan jól szerepelt a régióban: az AVOP 3. prioritásra irányult a régió AVOP benyújtott pályázatainak 59,2%, a támogatott projektek 58,9%-a, az igényelt támogatás 29,2%-a, és a megítélt támogatás 26,5%-a. Ennél a prioritásnál a benyújtott pályázatok 58,4%-a lett támogatott projekt és az igényelt támogatás 46,3%-át ítélték meg.

GVOP Gazdasági Versenyképesség Operatív Program A GVOP prioritásaira a Közép-Dunántúl régióban 1996 darab pályázatot nyújtottak be, a benyújtott pályázatok 38,5%-a lett támogatott projekt; a támogatott projektek 99,1%-ában történt kifizetés. A pályázatok megvalósítására 36,419 milliárd forint támogatást igényeltek, amelynek 43,5%-át ítélték meg és a megítélt támogatás 96,9%-át fizették ki. A régió GVOP prioritásokra vonatkozó pályázati eredményeit bemutató adatokat a 116. és 117. ábrák szemléltetik.

116. ábra

117. ábra

GVOP 1. Beruházás ösztönzés prioritás GVOP 2. Kis és középvállalkozások fejlesztése GVOP 3. Kutatás – fejlesztés és innováció GVOP 4. Információs társadalom és gazdaságfejlesztés

Ebben a régióban is igaz, hogy az opartív program prioritásai közül a GVOP 2. Kis és középvállalkozások fejlesztése kiírás volt a legnépszerűbb: erre vonatkozott a régióból 196

benyújtott GVOP pályázatok 81,3%-a, a támogatott projektek 80,6%. A GVOP 1. Beruházás ösztönzés prioritás esetében a benyújtott pályázatok 53,9%-a támogatott projekt lett, azonban erre a prioritásra nyújtották be a legkevesebb pályázatot, de erre igényelték és ítélték meg regionális szinten a GVOP tekintetében a legtöbb támogatást (az igényelt GVOP támogatások 35,3%-át, a megítélt támogatások 42,7%-át).

HEFOP Humán Erőforrás Fejlesztés Operatív Program A HEFOP prioritásaira a régióban 485 darab pályázatot nyújtottak be, a benyújtott pályázatok 54,2%-a lett támogatott projekt; a támogatott projektek 97,7%-ában történt kifizetés. A pályázatok megvalósítására 22,836 milliárd forint támogatást igényeltek, amelynek 41,8%-át ítélték meg; a megítélt támogatások 95,3%-át fizették ki. A régió HEFOP prioritásokra vonatkozó pályázati eredményeit bemutató adatokat a 118. és 119. ábrák szemléltetik.

118. ábra

119. ábra

HEFOP 1. Aktív munkaerőpiaci politikák támogatása HEFOP 2. Társadalmi kirekesztés elleni küzdelem HEFOP 3. Az élethosszig tartó tanulás és alkalmazkodóképesség támogatása HEFOP 4. Az oktatási, szociális és egészségügyi infrastruktúra fejlesztése

A legtöbb pályázatot a HEFOP 3. Az élethosszig tartó tanulás és alkalmazkodóképesség támogatása prioritásra nyújtottak be: ezek a régióból benyújtott HEFOP pályázatok 65,6%-át jelentik; ezt követte a HEFOP 2. Társadalmi kirekesztés elleni küzdelem (23,1%) prioritásra benyújtott pályázatok száma. Hasonlóan az előző sorrendhez a támogatott HEFOP projektek 71,1%-a HEFOP 3.–as pályázat volt, amelyet az HEFOP 2. (22,4%) követ. Ezek alapján mind a HEFOP 3. és a HEFOP 2. is sikeresnek tekinthető, mivel ezek esetében a benyújtott pályázatok 58,8%-a és 52,7%-a támogatott projekt lett. A legtöbb támogatást a HEFOP 3. prioritásra igényeltek, az összes HEFOP-ra igényelt támogatás 49,7%-át. A régióban megítélt HEFOP támogatás 43,9%-át a HEFOP 4., 39,2%-át pedig a HEFOP 3. prioritásra ítélték meg. 197

A HEFOP 4. prioritás esetében a legmagasabb a pénzügyi támogatási arány, mivel az igényelt támogatások 55,4%-át ítélték meg.

KIOP Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program A KIOP prioritásaira a KIOP 1. Környezetvédelem prioritásra 29 darab pályázat érkezett be a régióból, melyből 11 darab lett támogatott projekt – ezek esetében mindnél történt kifizetés. A pályázatok megvalósítására 21,379 milliárd forint támogatást igényeltek, amelynek 46,2%-át ítélték meg; a megítélt támogatások 86,5%-át fizették ki.

ROP Regionális Operatív Program A ROP prioritásaira a Közép-Dunántúl régióban 151 darab pályázatot nyújtottak be, a benyújtott pályázatok 27,2%-a lett támogatott projekt, a támogatott projektek 97,6%-ban történt kifizetés. A pályázatok megvalósítására 25,238 milliárd forint támogatást igényeltek, amelynek 34,7%-át ítélték meg, a megítélt támogatások 96,7%-át fizették ki. A régió ROP prioritásokra vonatkozó pályázati eredményeit bemutató adatokat a 120. és 121. ábrák szemléltetik.

120. ábra

121. ábra

ROP 1. A turisztikai potenciál elősegítése a régiókban ROP 2. Térségi infrastruktúra és települési környezet fejlesztése ROP 3. A humánerőforrás fejlesztés regionális dimenziójának erősítése

A legnépszerűbb pályázati kiírás ebben a régióban is a ROP 2. Térségi infrastruktúra és települési környezet fejlesztése prioritás volt: erre irányult a ROP pályázatok esetében a benyújtott pályázatok 41,1%-a, a támogatott projektek 34,1%-a, az igényelt támogatás 55,6%a és a megítélt támogatás 48,7%-a. A ROP 3. esetében 35,9%-a lett támogatott projekt a benyújtott pályázatokból, ez a legmagasabb arány. A ROP 1. esetében lett a legmagasabb a

198

támogatási arány, mivel ennél az igényelt támogatások 41,8%-át ítélték meg a prioritás megvalósítására.

A 2007-2013-AS FEJLESZTÉSI PERIÓDUS FORRÁSFELHASZNÁLÁSA27

A Közép-Dunántúl régióban a második fejlesztési periódusban 13411 darab pályázatot nyújtottak be, amellyel a hetedik helyen szerepel a régiók között. Összességében a benyújtott pályázatok 52,2%-a lett támogatott projekt. A támogatott projektek számát tekintve KözépDunántúl a régiók között az utólsó helyen áll. A pályázatok megvalósítására 1245,084 milliárd forint támogatást igényeltek, amelynek 59%-át ítélték meg; a megítélt támogatás 60,1%-át fizették ki, 441,505 milliárd forintot. A régiós sorrendben az igényelt támogatás összegét tekintve a hatodik helyen, a megítélt támogatásokat tekintve az ötödik helyen áll a régió. A régió ÚMFT/ÚSZT pályázataira vonatkozó adatokat a 122. és 123. ábrák szemléltetik.

122. ábra

123. ábra

TIOP Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program TÁMOP Társadalmi Megújulása Operatív Program KEOP Környezet és Energia Operatív Program GOP Gazdaságfejlesztési Operatív Program ROP Közép-Dunántúli Operatív Program

A régióban a legtöbb pályázatot a GOP prioritásra nyújtottak be – ezek a régióból benyújtott pályázatok 46,2%-át jelentik; ezt követte a TÁMOP (24,7%), a KDOP (17,4%) prioritásaira benyújtott pályázatok száma. Az összes, régióban támogatott projekt megoszlása is hasonlóan alakul: a támogatott projektek 52,4%-a GOP–os, 20,6%-a TÁMOP pályázat volt, amelyet a

27 Az időközi elemzés a 2007-2013 közötti időszak projekthelyszín szerinti lekérdezés adatain alapul, az adatok letöltése az EMIR rendszerből 2013. december 17.

199

KDOP követ 14,7%-al. Amennyiben azt vizsgáljuk, hogy az egyes operatív programok esetében milyen a támogatottság, akkor itt is egyértelműen az ÁROP tekinthető a legsikeresebbnek, mivel ennél a benyújtott pályázatok 82,9%-a lett támogatott projekt és az igényelt támogatás 87,1%-át ítélték meg. Az igényelt és megítélt támogatások jelentősebb része három operatív programra vonatkozik: a régióban igényelt összes támogatás 20,4%-a KDOP-ra, a 21,1%-a a GOP-ra, a 19,8%-a a KÖZOP-ra, a régióban megítélt összes támogatás 20,4%-a a KDOP-ra, a 20,4%-a GOP-ra és 21,8%-a a KÖZOP-ra.

ÁROP Államreform Operatív Program Az ÁROP prioritásaira a Közép-Dunántúl régióban 76 darab pályázatot nyújtottak be, mindet az ÁROP 1. Folyamatok megújítása és szervezetfejlesztés prioritásra. A benyújtott pályázatokból 63 darab lett támogatott projekt. A pályázatok megvalósítására 1,939 milliárd forint támogatást igényeltek, amelynek 87,1%-át ítélték meg, az elnyert támogatás 43,6%-át fizették ki.

EKOP Elektronikus Közigazgatás Operatív Program Az EKOP prioritásaira a Közép-Dunántúl régióban 3 darab pályázatot nyújtottak be, megvalósításukra 150 millió forint támogatást igényeltek, azonban a benyújtott pályázatokból egy sem lett nyertes.

GOP Gazdaságfejlesztési Operatív Program Az GOP prioritásaira a Közép-Dunántúl régióban 6195 darab pályázatot nyújtottak be, a benyújtott pályázatok 59,2%-a lett támogatott projekt. A pályázatok megvalósítására 262,451 milliárd forint támogatást igényeltek, amelynek 57,1%-át ítélték meg és a megítélt támogatás 56,7%-át fizették ki. A régió GOP prioritásokra vonatkozó pályázati eredményeire, a kapcsolódó támogatásokra vonatkozó adatokat a 124. és 125. ábrák szemléltetik, amelyek azt mutatják, hogy a régióban a GOP 1. A K+F és innováció a versenyképességért és a GOP 2. A vállalkozások (kiemelten a KKV-k) komplex fejlesztése prioritások voltak a legnépszerűbbek. A GOP 2.-re vonatkozott a GOP esetében a benyújtott pályázatok 78,4%-a, a támogatott projektek 81,2%-a, az igényelt támogatás 45,8%-a és a megítélt támogatás 54,64%-a.

200

124. ábra

125. ábra

GOP 1. A K+F és innováció a versenyképességért GOP 2. A vállalkozások (kiemelten a KKV-k) komplex fejlesztése GOP 3. A modern üzleti környezet elősegítése GOP 4. Pénzügyi eszközök GOP 5. Technikai segítségnyújtás

KEOP Környezet és Energia Operatív Program A KEOP prioritásaira a régióban 1116 darab pályázatot nyújtottak be, a benyújtott pályázatok 52,1%-a lett támogatott projekt. A pályázatok megvalósítására 217,391 milliárd forint támogatást igényeltek, amelynek 65,2%-át ítélték meg és a megítélt támogatás 43,1%-át fizették ki. A régió KEOP prioritásokra vonatkozó pályázati eredményeket, a kapcsolódó támogatásokra vonatkozó adatokat a 126. és 127. ábrák szemléltetik, amelyek azt mutatják, hogy a régióban az KEOP 4. A megújuló energiaforrás- felhasználás növelése prioritásra nyújtották be a legtöbb pályázatot: a régióban benyújtott KEOP pályázatok 35,2%-át és ehhez kapcsolódik a legtöbb támogatott projekt is, a támogatott projektek 43,1%-ával. A legtöbb támogatást a KEOP 2. Vizeink jó kezelése prioritásra igényeltek és ítéltek meg: az igényelt támogatások 35,8%-a, a megítélt támogatások 45,8%-a erre a kiírásra vonatkozik.

201

126. ábra KEOP 1. Egészséges, tiszta települések KEOP 2. Vizeink jó kezelése KEOP 3. Természeti értékeink jó kezelése KEOP 4. A megújuló energiaforrás- felhasználás növelése

127. ábra KEOP 5. Hatékony energia felhasználás KEOP 6. Fenntartható életmód és fogyasztás KEOP 7. Projekt előkészítés KEOP 8. Technikai segítségnyújtás

KÖZOP Közlekedés Operatív Program A KÖZOP prioritásaira a Közép-Dunántúl régióban 47 darab pályázatot nyújtottak be, ezekből 40 darab lett támogatott projekt. A pályázatok megvalósítására 246,383 milliárd forint támogatást igényeltek, amelynek 65,1%-át ítélték meg és a megítélt támogatás 80,9%-át fizették ki. A régióban a KÖZOP 3. Térségi elérhetőség javítása prioritás a legnépszerűbb, erre nyújtottak be 32 db pályázatot, amiből 29 db lett nyertes projekt, amelyekre 103,732 milliárd forint támogatást igényeltek azonban csak 20,41 milliárd forint támogatást ítéltek meg. A megítélt támogatások szempontjából a KÖZOP 2. prioritás tekinthető sikeresnek, mivel itt a benyújtott 3 darab pályázatból 2 darab támogatott is lett; ezekre 134,65 milliárd támogatást ítéltek meg, a régió KÖZOP támogatásának 84%-át.

TÁMOP Társadalmi Megújulása Operatív Program A régióban a második legnépszerűbb operatív program, a TÁMOP prioritásaira a KözépDunántúl régióban 3308 darab pályázatot nyújtottak be, a benyújtott pályázatok 43,6%-a lett támogatott projekt. A pályázatok megvalósítására 125,593 milliárd forint támogatást igényeltek, amelynek 48,1%-át ítélték meg és 54,4%-át fizették ki. A régió TÁMOP prioritásokra vonatkozó pályázati eredményeket, a kapcsolódó támogatásokra vonatkozó adatokat a 128. és 129. ábrák szemléltetik, amelyek azt mutatják, hogy a régióban a benyújtott és támogatott pályázatok vonatkozásában a TÁMOP 2. Alkalmazkodóképesség javítása (a benyújtott pályázatok 33,4%-a, a támogatott projektek 31,6%-a) és a TÁMOP 3. Minőségi 202

oktatás és hozzáférés biztosítása mindenkinek (a benyújtott pályázatok 31,2%-a, a támogatott projektek 35,6%-a) prioritások a legnépszerűbbek. Az igényelt és megítélt támogatásokat vizsgálva TÁMOP 3. és a TÁMOP 4. A Felsőoktatás tartalmi és szervezeti fejlesztése a tudásalapú gazdaság kiépítése érdekében prioritásra érkezett be a legtöbb igény és ezekre vonatkozott az operatív programon belül a legtöbb megítélt támogatás is. A támogatottsági arányokat tekintve a TÁMOP 4. prioritás esetén teljesített a régió jól: a beérkezett pályázatok 67,5%-a lett támogatott projekt és az igényelt támogatás 75,8%-át ítélték meg.

128. ábra

129. ábra

TÁMOP 1. A foglalkoztathatóság fejlesztése, a munkaerőpiacra való belépés ösztönzése TÁMOP 2. Alkalmazkodóképesség javítása TÁMOP 3. Minőségi oktatás és hozzáférés biztosítása mindenkinek TÁMOP 4. A Felsőoktatás tartalmi és szervezeti fejlesztése a tudásalapú gazdaság kiépítése érdekében TÁMOP 5. Társadalmi befogadás, részvétel erősítése TÁMOP 6. Egészségmegőrzés és egészségügyi humánerőforrás fejlesztés TÁMOP 7. Technikai segítségnyújtás

TIOP Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program A TIOP prioritásaira a Közép-Dunántúl régióban 332 darab pályázatot nyújtottak be, a benyújtott pályázatokból 172 darab lett támogatott projekt. A pályázatok megvalósítására 104,135 milliárd forint támogatást igényeltek, amelyből annak 67,2%-át, 69,955 milliárd forintot ítélték meg. A régió TIOP prioritásokra vonatkozó pályázati eredményeket, a kapcsolódó támogatásokra vonatkozó adatokat a 130. és 131. ábrák szemléltetik, amelyek azt mutatják, hogy a régióban az operatív program keretén belül a legtöbb benyújtott és nyertes pályázat a TIOP 1. Az oktatási infrastruktúra fejlesztése prioritásra vonatkozott (a benyújtott TIOP projektek 54,5%-a, a támogatott projektek 59,3%-a). A legtöbb támogatást a TIOP 2. Az egészségügyi infrastruktúra fejlesztése prioritásra igényeltek és ítéltek meg (az igényelt TIOP források 59,7%-a, a megítélt támogatások 69%-a).

203

130. ábra

131. ábra

TIOP 1. Az oktatási infrastruktúra fejlesztése TIOP 2. Az egészségügyi infrastruktúra fejlesztése TIOP 3. A munkaerő-piaci részvételt és a társadalmi befogadást támogató infrastruktúra fejlesztése TIOP 4. Technikai segítségnyújtás

KDOP Közép-Dunántúli Operatív Program A regionális OP prioritásaira a Közép-Dunántúl régióban 2331 darab pályázatot nyújtottak be, a benyújtott pályázatok 44,2%-a lett támogatott projekt. A pályázatok megvalósítására 286,615 milliárd forint támogatást igényeltek, amelynek 52,4%-át ítélték meg és a megítélt támogatás 69,5%-át fizették ki. A regionális prioritásokra vonatkozó pályázati eredményeket, a kapcsolódó támogatásokra vonatkozó adatokat a 132. és 133. ábrák szemléltetik, amelyek azt mutatják, hogy a régióban a ROP 1. Regionális gazdaságfejlesztés és ROP 5. A kohéziót segítő infrastrukturális fejlesztések prioritások a legnépszerűbbek a benyújtott és támogatott pályázatok számát tekintve, az igényelt támogatások vonatkozásában pedig a ROP 2. Térségi infrastruktúra és települési környezetfejlesztés és ROP 4. Környezeti és közlekedési infrastruktúra fejlesztés prioritások. Az operatív program keretében a legtöbb támogatást, 35,303 milliárd forintot a ROP 2. prioritásra ítéltek meg.

132. ábra ROP 1. Regionális gazdaságfejlesztés ROP 2. Térségi infrastruktúra és települési környezetfejlesztés ROP 3. Fenntartható településfejlesztés

133. ábra ROP 4. Környezeti és közlekedési infrastruktúra fejlesztés ROP 5. A kohéziót segítő infrastrukturális fejlesztések ROP 6. Technikai Segítségnyújtás

204

A Közép-Dunántúl régióban a két fejlesztési periódusban a legnépszerűbb és legsikeresebb prioritásokat a 62. táblázatban foglaltam össze.

62. táblázat: A fejlesztési periódusok legjobb eredményeivel rendelkező prioritások a KözépDunántúl régióban Az első fejlesztési periódus 2004-2006 Legtöbb benyújtott GVOP 2 Kis és középvállalkozások fejlesztése pályázat : AVOP 3 Vidéki térségek fejlesztése AVOP 1 Versenyképes alapanyag- termelés megalapozása a mezőgazdaságban Legtöbb támogatott GVOP 2 Kis és középvállalkozások fejlesztése projekt: AVOP 3 Vidéki térségek fejlesztése AVOP 1 Versenyképes alapanyag- termelés megalapozása a mezőgazdaságban Legtöbb támogatási KIOP 1 Környezetvédelem igény: ROP 2 Térségi infrastruktúra és települési környezet fejlesztése GVOP 1 Beruházás ösztönzés prioritás Legtöbb megítélt KIOP 1 Környezetvédelem támogatás: GVOP 1 Beruházás ösztönzés prioritás AVOP 1 Versenyképes alapanyag- termelés megalapozása a mezőgazdaságban A második fejlesztési periódus 2007-2013 Legtöbb benyújtott GOP 2 A vállalkozások (kiemelten a KKV-k) komplex pályázat : fejlesztése TÁMOP 2 Alkalmazkodóképesség javítása TÁMOP 3 Minőségi oktatás és hozzáférés biztosítása mindenkinek Legtöbb támogatott GOP 2 A vállalkozások (kiemelten a KKV-k) komplex projekt: fejlesztése TÁMOP 3 Minőségi oktatás és hozzáférés biztosítása mindenkinek TÁMOP 2 Alkalmazkodóképesség javítása Legtöbb támogatási KÖZOP 2 Az ország és a régióközpontok nemzetközi vasúti és vízi igény: úti elérhetőségének javítása GOP 1 A K+F és innováció a versenyképességért GOP 2 A vállalkozások (kiemelten a KKV-k) komplex fejlesztése Legtöbb megítélt KÖZOP 2 Az ország és a régióközpontok nemzetközi vasúti és vízi támogatás: úti elérhetőségének javítása GOP 2 A vállalkozások (kiemelten a KKV-k) komplex fejlesztése KEOP 2 Vizeink jó kezelése

205

% 44,3 16,2 10,4 37,1 20,7 13,9 17,4 11,4 10,5 18,8 12,8 10,9 % 36,2 8,2 7,7 42,6 7,3 6,5 9,8 9,9 9,7 18,3 11,1 8,8

4.6 Forrásfelhasználás a Közép-Magyarország régióban

A RÉGIÓ FEJLESZTÉSI IRÁNYAI Közép-Magyarország régió és az Országos Területfejlesztési Koncepció A Közép-magyarországi régió stratégiai célja, hogy a minőség elvein nyugvó, élhető, az ott élők számára egészséges lakó és munkakörnyezetet biztosító, ugyanakkor a fenntarthatósági kritériumokat gazdasági, környezeti és társadalmi vonatkozásban egyaránt teljesítő, kreatív térség legyen. Nemzetközi vezető szerepe a Kárpát-medence fő szervező erejét jelenti. A tudásalapú

emberi

erőforrás-

és

gazdaságfejlesztés

az

üzleti

szolgáltatásokra,

a

kutatásfejlesztésre, a kulturális és szabadidő gazdaságra koncentrál. A régió átfogó céljai: • A régió gazdasági versenyképességének növelése - Szerkezetében és térstruktúrájában harmonikus, stabil gazdaság kialakítása; A KKV-k versenyképességének növelése, Budapest szerepének erősítése, a gazdasági fejlettség területi különbségeinek mérséklése; az innovációs és adaptációs készség, a kommunikációs infrastruktúra fejlesztése és a K+F - „tudásipari” központ szerep erősítése; A turisztikai és szabadidős kínálat bővítése és színvonalának emelése, a kulturális gazdaság feltételeinek javítása, egységeinek fejlesztése ; A munkaképes korú lakosság gazdasági aktivitásának növelése - hátrányos helyzetű, megváltozott munkaképességű emberek, az esélyegyenlőség, humán erőforrás fejlesztés. • Társadalmi kohézió eresítése - Humán közszolgáltatások színvonalának fejlesztése; Humán közszolgáltatások infrastruktúrájának területi összehangolása. • Élhető régió megvalósítása - Természeti- és épített környezet védelme és fejlesztése; A közösségi közlekedés fejlesztése, környezetkímélő közlekedési rendszer erősítése; Az együttműködések ösztönzése, a kommunikáció, a partnerség, az adat és információszolgáltatás elősegítése. • A régió területi céljai - A Közép-Duna Völgy komplex fenntartható fejlesztése; M0 győri sávja; Termál klaszter létrehozása; Kiegyensúlyozott, többpólusú térszerkezet megteremtése; Budapest belső területeinek revitalizálása; Duna-Tisza közi rurális térségek felzárkóztatása; Ipoly-mente fejlesztése.

Közép-magyarországi Operatív Program (2007-2013) A régió hosszú távú, a 2007-2013-as tervezési perióduson túlmutató jövőképét a következőképpen fogalmazták meg: a Közép-magyarországi régió Budapesttel és a körülötte elhelyezkedő megyével megtartva fejlődési ütemét, Kelet-Közép-Európa egyik vezető régiója, 206

a Kárpát-medencei térség meghatározó gazdasági, társadalmi, kulturális szervező ereje legyen. A régió az információs társadalom fejlesztésében kihasználva regionális versenyelőnyét tevékeny részt vállal a vívmányok Délkelet-európai közvetítésében. A tudásalapú emberi erőforrás- és gazdaságfejlesztés az üzleti szolgáltatásokra, a kutatásfejlesztésre, a kulturális gazdaságra és a szabadidő gazdaságra koncentrál. A régió, mint kreatív hely, a minőség elvein nyugvó, élhető lakó- és munkakörnyezetet biztosít az itt élők számára. Az operatív program átfogó célja a régió versenyképességének növelése a fenntartható fejlődés elvének figyelembe vételével, specifikus céljai közé tartozik a régió nemzetközi versenyképességének fejlesztése és a régió belső kohéziójának, harmonikus térszerkezetének kialakítása. Az operatív program a régió prioritásait a következőképpen jelölte ki: • A tudásalapú gazdaság innováció – vállalkozás-orientált fejlesztése • A versenyképesség keretfeltételeinek fejlesztése • A régió vonzerejének fejlesztése • A humán közszolgáltatások intézményrendszerének fejlesztése • Települési területek megújítása • Technikai segítségnyújtás A régió fejlesztési célkitűzéseit a különböző fejlesztési dokumentumokban foglalt prioritások alapján a következőképpen foglalhatjuk össze.

63. táblázat: A Közép-Magyarország régió fejlesztési prioritásai OTFK Gazdasági versenyképesség Társadalmi kohézió Élhető régió Régió területi céljai

ÚMFT Tudásalapú gazdaság innováció Versenyképesség Régió vonzereje Humán közszolgáltatások Települési területek megújítása

A 2004-2006-OS FEJLESZTÉSI PERIÓDUS FORRÁSFELHASZNÁLÁSA

A Közép-Magyarország régióban az NFT keretében 11658 darab pályázatot nyújtottak be, amellyel az 1. helyen szerepel a régiók között. Összességében a benyújtott pályázatok 40,6%a lett támogatott projekt – ezzel a támogatottsággal a régiók között szintén a 1. helyet foglalja el. A támogatott projektek 98,3%-ában történt kifizetés. A pályázatok megvalósítására 302,51 207

milliárd forint támogatást igényeltek, amelynek 33,8%-át ítélték meg, a megítélt támogatások 93%-át fizették ki. A régiós sorrendben mind az igényelt, mind a megítélt támogatásokat tekintve a régió az első helyen áll. A régió NFT pályázati eredményeit bemutató adatokat a 134. és 135. szemléltetik.

134. ábra

135. ábra

ROP Regionális Operatív Program KIOP Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program HEFOP Humán Erőforrás Fejlesztés Operatív Program GVOP Gazdasági Versenyképesség Operatív Program AVOP Agrár és Vidékfejlesztési Operatív Program

A legtöbb pályázatot a GVOP prioritásra nyújtottak be – ezek a benyújtott pályázatok 70,1%át jelentik; ezt követte a HEFOP (22,4%) és az AVOP (5,7%) prioritásaira benyújtott pályázatok száma. Az összes, régióban támogatott projektek 66,8%-a GVOP–os pályázat volt, amelyet a HEFOP (25,6%) és az AVOP (6,4%) követ. A HEFOP esetében a benyújtott pályázatok 46,5%-a lett támogatott projekt – jó eredmény mutatható ki az AVOP (45,1%) és a GVOP (38,7%) esetében is. A legtöbb támogatást a GVOP prioritásra igényeltek, az összes igényelt támogatás 42,6%-át; ezt követték a HEFOP (33,5%) és a KIOP (10,1%) prioritásaira igényelt támogatások. Az összes, régióban megítélt támogatás 47,7%-át a GVOP prioritásaira ítélték meg, amelyet a HEFOP (30,4%) és a ROP (7,6%) követ. Az AVOP-nál az igényelt támogatások 46,9%-át ítélték meg, a többi operatív program esetében ez a támogatási arány 40% alatt maradt; a GVOP esetében 37,9%, a HEFOP-nál 30,7%, míg a legalacsonyabb a KIOP-nál 24,9%.

AVOP Agrár és Vidékfejlesztési Operatív Program Az AVOP prioritásaira a Közép-Magyarország régióban közel 668 darab pályázatot nyújtottak be, a benyújtott pályázatok 45,1%-a lett támogatott projekt, a támogatott projektek

208

99,3%-ában történt kifizetés. A pályázatok megvalósítására 14,933 milliárd forint támogatást igényeltek, amelynek 46,9%-át ítélték meg; a megítélt támogatások 92,5%-át fizették ki. A régió AVOP prioritásokra vonatkozó pályázati eredményeit bemutató adatokat a 136. és 137. ábrák szemléltetik.

136. ábra

137. ábra

AVOP 1. Versenyképes alapanyag- termelés megalapozása a mezőgazdaságban AVOP 2. Az élelmiszer- feldolgozás modernizációja AVOP 3. Vidéki térségek fejlesztése

A legtöbb pályázatot az AVOP 3. Vidéki térségek fejlesztése prioritásra nyújtottak be – ezek a régióból benyújtott AVOP pályázatok 60,9%-át jelentik; ezt követte az AVOP 1. Versenyképes alapanyag- termelés megalapozása a mezőgazdaságban (32,9%) prioritásra benyújtott pályázatok száma. A támogatott AVOP projektek - hasonlóan az előző sorrendhez 58,1%-a AVOP 3.–as pályázat volt, amelyet az AVOP 1. (34,9%) követ. Az AVOP 3. esetében a benyújtott pályázatok 51,2%-a lett támogatott projekt - az AVOP 1 esetében 47,7% és az AVOP 3.-nál 43% ez az arány. A legtöbb támogatást az AVOP 2. prioritásra igényeltek, az összes AVOP-ra igényelt támogatás 42,4%-át. Ezt követték az AVOP 1. (36,3%) és az AVOP 3. (21,3%) prioritásaira igényelt támogatások. A régióban megítélt AVOP támogatás 42,8%-a az AVOP 2. prioritásra ítélték meg, amelyet az AVOP 1. (39,2%) és a AVOP 3. (18%) követ. Az AVOP 1. esetében az igényelt támogatások 50,7%-át ítélték meg; az AVOP 2. és AVOP 3. esetében ez a támogatási arány 47,4% és 39,5%.

GVOP Gazdasági Versenyképesség Operatív Program A GVOP prioritásaira a régióban 8175 darab pályázatot nyújtottak be, a benyújtott pályázatok 38,7%-a lett támogatott projekt, a támogatott projektek 99,4%-ában történt kifizetés. A

209

pályázatok megvalósítására 128,732 milliárd forint támogatást igényeltek, amelynek 37,9%-át ítélték meg, a megítélt támogatások 95,5%-át fizették ki. A régió GVOP prioritásokra vonatkozó pályázati eredményeit bemutató adatokat a 138. és 139. ábrák szemléltetik.

138. ábra

139. ábra

GVOP 1. Beruházás ösztönzés prioritás GVOP 2. Kis és középvállalkozások fejlesztése GVOP 3. Kutatás – fejlesztés és innováció GVOP 4. Információs társadalom és gazdaságfejlesztés

A legtöbb pályázatot a GVOP keretében a GVOP 2. Kis és középvállalkozások fejlesztése kiírásokra nyújtottak be – ezek a régióból benyújtott GVOP pályázatok 67,9 %-át jelentik; a GVOP 4. esetében 15,6%, a GVOP 3.–nál 14,1% és a GVOP 1-nél pedig 2,3%. A támogatott GVOP projektek 69,6%-a GVOP 2.-es pályázatok köréből került ki. A GVOP 3. Kutatás – fejlesztés és innováció prioritás esetében a benyújtott pályázatok 45,1%-a lett támogatott projekt lett, ez a legjobb arány. A legtöbb támogatást a GVOP 3. prioritásra igényeltek, az összes GVOP-ra igényelt támogatás 34,6%-át, ezt követték a GVOP 2. (26,9%), a GVOP 4. (25%) prioritásaira igényelt támogatások. A régióban megítélt GVOP támogatás 42,6%-át a GVOP 3. prioritásra ítélték meg, amelyet a GVOP 2. (22,5%) követ. A GVOP 1. esetében az igényelt támogatások 47,5%-át ítélték meg, a GVOP 2.-nél csak a 31,8%-át.

HEFOP Humán Erőforrás Fejlesztés Operatív Program A HEFOP prioritásaira a Közép-Magyarország régióban 2608 darab pályázatot nyújtottak be, a benyújtott pályázatok 46,5%-a lett támogatott projekt; a támogatott projektek 95,2%-ában történt kifizetés. A pályázatok megvalósítására 101,255 milliárd forint támogatást igényeltek, amelynek 30,7%-át ítélték meg és a megítélt támogatások 88,8%-át fizették ki. A régió HEFOP prioritásokra vonatkozó pályázati eredményeire vonatkozó adatokat a 140. és 141. ábrák szemléltetik. 210

140. ábra

141. ábra

HEFOP 1. Aktív munkaerőpiaci politikák támogatása HEFOP 2. Társadalmi kirekesztés elleni küzdelem HEFOP 3. Az élethosszig tartó tanulás és alkalmazkodóképesség támogatása HEFOP 4. Az oktatási, szociális és egészségügyi infrastruktúra fejlesztése

A legtöbb pályázatot a HEFOP 3. Az élethosszig tartó tanulás és alkalmazkodóképesség támogatása prioritásra nyújtottak be – ezek a régióból benyújtott HEFOP pályázatok 73,7%-át jelentik; ezt követte a HEFOP 2. Társadalmi kirekesztés elleni küzdelem (18%) prioritásra benyújtott pályázatok száma. A támogatott HEFOP projektek 81,8%-a HEFOP 3.-as pályázat volt, amelyet az HEFOP 2. (14,1%) követ. A HEFOP 3. prioritás esetében a benyújtott pályázatok 51,6%-a lett támogatott projekt, a HEFOP prioritásai között ez a legmagasabb támogatási arány. A legtöbb támogatást a HEFOP 3. prioritásra igényeltek, az összes HEFOPra igényelt támogatás 49,6%-át és ehhez a prioritáshoz kapcsolódik a régióban megítélt HEFOP támogatások legnagyobb része, 52,3%. A HEFOP 3. esetében a legmagasabb a pénzügyi támogatási arány is: itt az igényelt támogatás 32,4%-át ítélték meg.

KIOP Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program A KIOP prioritásaira a KIOP 1. Környezetvédelem prioritásra 47 darab pályázatot nyújtottak be a régióból, melyből 17 darab lett támogatott projekt, 100%-ban történt kifizetés. A pályázatok megvalósítására 30,49 milliárd forint támogatást igényeltek, amelynek 24,9%-át ítélték meg és a megítélt támogatás 92,8%-át fizették ki.

ROP Regionális Operatív Program A ROP prioritásaira Közép-Magyarország régióban 160 darab pályázatot nyújtottak be, a benyújtott pályázatok 26,9%-a, 43 darab lett támogatott projekt, a támogatott projektek 97,7%-ában történt kifizetés. A pályázatok megvalósítására 27,1 milliárd forint támogatást igényeltek, amelynek 28,7%-át ítélték meg és a megítélt támogatás 92,8%-át fizették ki. 211

A régió ROP prioritásokra vonatkozó pályázati eredményeit bemutató adatokat a 412. és 143. ábrák szemléltetik.

142. ábra

143. ábra

ROP 1. A turisztikai potenciál elősegítése a régiókban ROP 2. Térségi infrastruktúra és települési környezet fejlesztése ROP 3. A humánerőforrás fejlesztés regionális dimenziójának erősítése

A ROP 3. A humánerőforrás fejlesztés regionális dimenziójának erősítése prioritásra nyújtották be a régióban a ROP pályázatok 45,6%-át és erre vonatkozott a támogatott projektek 39,5%-a is. A ROP 2. Térségi infrastruktúra és települési környezet fejlesztése prioritásra igényelték a ROP támogatások 68,3%-át és erre ítélték meg a támogatások 63,2%át is. A támogatási arányokat tekintve a legkevesebb darabszámú és támogatási igényű ROP 1. prioritás eredményei a legjobbak: a benyújtott pályázatok 48%-a lett támogatott projekt és az igényelt támogatások 53,4%-át ítélték meg.

A 2007-2013-AS FEJLESZTÉSI PERIÓDUS FORRÁSFELHASZNÁLÁSA28

A Közép-Magyarország régióban a második fejlesztési periódusban 21732 darab pályázatot nyújtottak be, amellyel az első helyen szerepel a régiók között. Összességében a benyújtott pályázatok 48,2%-a lett támogatott projekt. A támogatott projektek számát tekintve a régió a 2. helyen áll. A pályázatok megvalósítására 3315,424 milliárd forint támogatást igényeltek, amelynek 75%-át ítélték meg; a megítélt támogatás 62,2%-át fizették ki. A régiós sorrendben az igényelt és a megítélt támogatás összegét tekintve a régió az 1. helyen áll. A régió ÚMFT/ÚSZT pályázataira vonatkozó adatokat a 144. és 145. ábrák szemléltetik.

28 Az időközi elemzés a 2007-2013 közötti időszak projekthelyszín szerinti lekérdezés adatain alapul, az adatok letöltése az EMIR rendszerből 2013. december 17.

212

144. ábra

145. ábra

TIOP Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program TÁMOP Társadalmi Megújulása Operatív Program KEOP Környezet és Energia Operatív Program GOP Gazdaságfejlesztési Operatív Program ROP Közép-Magyarországi Operatív Program

A régió pályázatait vizsgálva megállapítható, hogy azok nagyrészt kettő operatív programra irányultak: egyik a KMOP – erre vonatkozik a benyújtott pályázatok 63,6%-a, a támogatott projektek 68,4%-a, az igényelt támogatás 25,3%-a és a megítélt támogatás 18,6%-a. A másik jól teljesítő operatív program a TÁMOP a benyújtott pályázatok 28,5%-ával, a támogatott projektek 21,5%-ával, az igényelt támogatás 22,3%-ával és a megítélt támogatás 24,1%-ával.

ÁROP Államreform Operatív Program Az ÁROP prioritásaira a Közép-Magyarország régióban 335 darab pályázatot nyújtottak be, ebből 133 darab az ÁROP 1. Folyamatok megújítása és szervezetfejlesztés és 140 darab az ÁROP 3. A Közép-magyarországi régióban megvalósuló fejlesztések prioritásra. A benyújtott pályázatokból 269 darab lett támogatott projekt. A pályázatok megvalósítására 47,879 milliárd forint támogatást igényeltek, amelynek 86%-át ítélték meg, az elnyert támogatás 48,4%-át fizették ki.

EKOP Elektronikus Közigazgatás Operatív Program Az EKOP prioritásaira a Közép-Magyarország régióban 223 darab pályázatot nyújtottak be, ebből 115 darabot az EKOP 1. A közigazgatás és a közigazgatási szolgáltatások belső folyamatainak megújítása prioritásra. A 126 darab nyertes projekt megvalósítására 188,416 milliárd forint támogatást igényeltek, amelynek 76,6%-át ítélték meg és a megítélt támogatás 44,7%-át fizették ki.

213

GOP Gazdaságfejlesztési Operatív Program Az GOP prioritásaira a Közép-Magyarország régióban 29 darab pályázatot nyújtottak be, ebből 22 darab lett támogatott projekt. Ehhez a viszonylag kevés darabszámú pályázathoz azonban magas támogatási igény 188,416 milliárd forint és magas támogatási keret, 243,893 milliárd forint kapcsolódik. A prioritások közül a GOP 3. A modern üzleti környezet elősegítése vezet: 12 darab benyújtott, 11 darab támogatott projekttel, 216,673 milliárd forint igényelt és megítélt támogatással.

KEOP Környezet és Energia Operatív Program A KEOP prioritásaira a régióban 951 darab pályázatot nyújtottak be, a benyújtott pályázatok 53,6%-a lett támogatott projekt. A pályázatok megvalósítására 395,328 milliárd forint támogatást igényeltek, amelynek 71,2%-át ítélték meg és a megítélt támogatás 39%-át fizették ki. A KEOP 5. Hatékony energia felhasználás prioritásra nyújtották be a KEOP-os pályázatok 57,4%-át és ehhez kapcsolódik a nyertes projektek 49,7%-a. A KEOP 1. Egészséges, tiszta települések prioritás megvalósítására irányult az igényelt támogatások 42,8%-a és a megítélt támogatások 53,7%-a, annak ellenére, hogy a KEOP 1.-re a támogatott projektek 15,2%-a jut.

146. ábra

147. ábra

KEOP 1. Egészséges, tiszta települések KEOP 2. Vizeink jó kezelése KEOP 3. Természeti értékeink jó kezelése KEOP 4. A megújuló energiaforrás- felhasználás növelése

KEOP 5. Hatékony energia felhasználás KEOP 6. Fenntartható életmód és fogyasztás KEOP 7. Projekt előkészítés KEOP 8. Technikai segítségnyújtás

KÖZOP Közlekedés Operatív Program A KÖZOP prioritásaira a Közép-Magyarország régióban 50 darab pályázatot nyújtottak be, ezekből 34 darab lett támogatott projekt. A pályázatok megvalósítására 661,732 milliárd forint támogatást igényeltek, amelynek 78,4%-át ítélték meg és a megítélt támogatás 59,9%-át fizették ki. A régióban a KÖZOP 5. Városi és elővárosi közösségi közlekedés fejlesztése 214

prioritásra 17 darab benyújtott pályázatból 7 darab lett támogatott projekt, amelyekre 358,619 milliárd forintot igényeltek, amiből 338,43 milliárd forint támogatást ítéltek meg.

TÁMOP Társadalmi Megújulása Operatív Program A régióban a második legnépszerűbb operatív program, a TÁMOP prioritásaira a KözépMagyarország régióban 6186 darab pályázatot nyújtottak be, a benyújtott pályázatok 35,5%-a lett támogatott projekt. A pályázatok megvalósítására 739,492 milliárd forint támogatást igényeltek, amelynek 80,9%-át ítélték meg és a megítélt támogatás 63,35%-át fizették ki. A régió TÁMOP prioritásokra vonatkozó pályázati eredményeket, a kapcsolódó támogatásokra vonatkozó adatokat a 148. és 149. ábrák szemléltetik, amelyek azt mutatják, hogy a régióban a benyújtott és támogatott pályázatok vonatkozásában a TÁMOP 1. A foglalkoztathatóság fejlesztése, a munkaerőpiacra való belépés ösztönzése, a TÁMOP 2. Alkalmazkodóképesség javítása és a TÁMOP 3. Minőségi oktatás és hozzáférés biztosítása mindenkinek prioritások a legnépszerűbbek, ezekre a prioritásokra érkezett be a legtöbb pályázat, legtöbb igény és ezekre vonatkozott az operatív programon belül a legtöbb megítélt támogatás is.

148. ábra

149. ábra

TÁMOP 1. A foglalkoztathatóság fejlesztése, a munkaerőpiacra való belépés ösztönzése TÁMOP 2. Alkalmazkodóképesség javítása TÁMOP 3. Minőségi oktatás és hozzáférés biztosítása mindenkinek TÁMOP 4. A Felsőoktatás tartalmi és szervezeti fejlesztése a tudásalapú gazdaság kiépítése érdekében TÁMOP 5. Társadalmi befogadás, részvétel erősítése TÁMOP 6. Egészségmegőrzés és egészségügyi humánerőforrás fejlesztés TÁMOP 7. Technikai segítségnyújtás

TIOP Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program A TIOP prioritásaira a Közép-Magyarország régióban 24 darab pályázatot nyújtottak be, a benyújtott pályázatokból 21 darab lett támogatott projekt. A pályázatok megvalósítására 48,53 milliárd forint támogatást igényeltek, amelyből 46,141 milliárd forintot ítélték meg, és ennek

215

jelentős része, 20,935 milliárd forint a lebonyolításra lett megítélve, azaz a TIOP 4. Technikai segítségnyújtás prioritásra.

KMOP Közép-Magyarországi Operatív Program A regionális OP prioritásaira a Közép-Magyarország régióban 13526 darab pályázatot nyújtottak be, a benyújtott pályázatok 51,8%-a lett támogatott projekt. A pályázatok megvalósítására 839,415 milliárd forint támogatást igényeltek, amelynek 55,2%-át ítélték meg és a megítélt támogatás 80,4%-át fizették ki. A regionális prioritásokra vonatkozó pályázati eredményeket, a kapcsolódó támogatásokra vonatkozó adatokat a 150. és 151. ábrák szemléltetik, amelyek azt mutatják, hogy a régióban magasan a ROP 1. A tudásalapú gazdaság innováció és vállalkozás-orientált fejlesztése prioritás a legnépszerűbb: erre irányul a benyújtott pályázatok 82,6%-a, a támogatott projektek 84,9%-a, az igényelt támogatás 37,7%-a és a megítélt támogatás 36,5%-a.

150. ábra

151. ábra

ROP 1. A tudásalapú gazdaság innováció és vállalkozás-orientált fejlesztése ROP 2. A versenyképesség keretfeltételeinek fejlesztése ROP 3. A régió vonzerejének fejlesztése ROP 4. A humán közszolgáltatások intézményrendszerének fejlesztése ROP 5. Települési területek megújítása ROP 6. Technikai Segítségnyújtás

A Közép-Magyarország régióban a két fejlesztési periódusban a legnépszerűbb és legsikeresebb prioritásokat a 64. táblázatban foglaltam össze.

216

64. táblázat: A fejlesztési periódusok legjobb eredményeivel rendelkező prioritások a KözépMagyarország régióban Az első fejlesztési periódus 2004-2006 Legtöbb benyújtott GVOP 2 Kis és középvállalkozások fejlesztése pályázat : HEFOP 3 Az élethosszig tartó tanulás és alkalmazkodóképesség támogatása GVOP 4 Információs társadalom és gazdaságfejlesztés Legtöbb támogatott GVOP 2 Kis és középvállalkozások fejlesztése projekt: HEFOP 3 Az élethosszig tartó tanulás és alkalmazkodóképesség támogatása GVOP 3 Kutatás – fejlesztés és innováció Legtöbb támogatási HEFOP 3 Az élethosszig tartó tanulás és alkalmazkodóképesség igény: támogatása GVOP 3 Kutatás – fejlesztés és innováció GVOP 2 Kis és középvállalkozások fejlesztése Legtöbb megítélt GVOP 3 Kutatás – fejlesztés és innováció támogatás: HEFOP 3 Az élethosszig tartó tanulás és alkalmazkodóképesség támogatása GVOP 2 Kis és középvállalkozások fejlesztése A második fejlesztési periódus 2007-2013 Legtöbb benyújtott KMOP 1 A tudásalapú gazdaság innováció és vállalkozás-orientált pályázat : fejlesztése TÁMOP 2 Alkalmazkodóképesség javítása TÁMOP 3 Minőségi oktatás és hozzáférés biztosítása mindenkinek Legtöbb támogatott KMOP 1 A tudásalapú gazdaság innováció és vállalkozás-orientált projekt: fejlesztése TÁMOP 2 Alkalmazkodóképesség javítása TÁMOP 3 Minőségi oktatás és hozzáférés biztosítása mindenkinek Legtöbb támogatási KÖZOP 5 Városi és elővárosi közösségi közlekedés fejlesztése igény: KMOP 1 A tudásalapú gazdaság innováció és vállalkozás-orientált fejlesztése TÁMOP 1 A foglalkoztathatóság fejlesztése, a munkaerőpiacra való belépés ösztönzése Legtöbb megítélt KÖZOP 5 Városi és elővárosi közösségi közlekedés fejlesztése támogatás: TÁMOP 1 A foglalkoztathatóság fejlesztése, a munkaerőpiacra való belépés ösztönzése GOP 4 Pénzügyi eszközök

% 47,6 16,5 10,9 46,5 21,0 11,0 16,6 14,7 11,4 20,3 15,9 10,8 % 52,6 12,3 7,4 58,0 10,7 5,3 10,8 9,5 7,2 13,6 11,0 8,7

4.7 Forrásfelhasználás a Nyugat-Dunántúl régióban

A RÉGIÓ FEJLESZTÉSI IRÁNYAI Nyugat-Dunántúl régió és az Országos Területfejlesztési Koncepció A Koncepció a Nyugat-Dunántúl jövőképét úgy fogalmazza meg, hogy a régió a helyi és nemzetközi együttműködési hálózatok régiójává váljon, amely európai dinamikus gazdasági, közlekedési, tudás és kommunikációs tengelyek aktív formálójaként, az ember és környezete kiegyensúlyozott kapcsolatára építve Magyarország gazdaságilag, szervezetileg és kulturálisan is megújuló zöld jövőrégiója lesz.

217

A régió átfogó céljai a következők: • A régió nemzetközi és belső elérhetőségének javítása - A közlekedési tengelyek, a közúti és vasúti tengely fejlesztése; Regionális multimodális logisztikai hálózat létrehozása; A jelentős terhelésű főútvonal-hálózat, valamint a térségi jelentőségű mellékutak és határ menti utak fejlesztése, korszerűsítése. • Pannon gazdasági kezdeményezés a regionális gazdasági szerkezet megújításáért - Az innovációra épülő fejlesztések ösztönzése; A térségi innovációs és technológiai központok hálózatának kiteljesítése; A régió kulcságazataiban (autóipar, gépipar, az elektronikai és kommunikációs ipar, faipar, környezeti iparágak, tudásipar) a hálózati együttműködésekre építve a beszállítói kapcsolatok erősítése, a KKV-k fejlesztése; Integrált térségi gazdasági együttműködéseket, új vállalkozások, beruházások létrejöttét támogató és ösztönző térségi szervezetek fejlesztése. • A nyugat-dunántúli emberkincsért – A humán közösségi szolgáltatások, az intézményi gyakorlat, valamint a közigazgatás megújítása - a közintézmények, közszolgáltatások integrált, hálózati és minőségi fejlesztése, a civil szférát is integráló megújítása; Az egészségügyi intézmények infrastruktúrájának és információs hálózatának fejlesztése és a regionális egészségügyi és szociális ellátó rendszer modernizálása, szolgáltatásinak bővítése; A Nyugat-Pannon információs társadalom fejlesztése, kiteljesítése, a régió oktatási- innovációs potenciáljának növelése. • Az élő és megújuló Nyugat-dunántúl – Környezetgazdálkodás, a környezeti tudatosság erősítése

és

a

környezetvédelmi

infrastruktúra

fejlesztése-nagytérségi

hulladékgazdálkodási és szennyvízkezelési rendszerek, programok megvalósítása; Vízgazdálkodási, árvízvédelemi és tájrehabilitációs programok támogatása, felszíni és felszín alatti vizek védelme; Megújuló energiák hasznosítását és energia-megtakarítást eredményező fejlesztési programok; Integrált ökoturisztikai kínálat kialakítása, a biológiai sokféleség megőrzése, valamint a környezeti tudatformálás erősítése. • A településszerkezet megerősítése integrált településfejlesztési programok - A központi funkciók hatékony és kiegyensúlyozott, az öt nagyváros helyi adottságaira épített és városhálózati elv megerősítése a régióban; A közép- és kisvárosok bázisán a minőségi közszolgáltatásokhoz

való

kiegyensúlyozott

hozzájutás

megteremtése

és

a

foglalkoztatás bővítése, valamint a helyi, térségi erőforrások mozgósításával életképes jövedelemszerzési lehetőségek bővítése a belső periférikus, aprófalvas térségekben. • A Pannon örökség megújítása – az épített és kulturális értékekért - a klaszter alapú együttműködésben a termálvízkincs hasznosításához kapcsolódó új, egyedi arculatú 218

egészségturisztikai és rekreációs fejlesztések, beruházások ösztönzése; A régió turisztikai intézményrendszerének megújítása, a műemléki értékekre építve szükséges a kastély, vár hálózat fejlesztése, hasznosítása és a történelmi belvárosok rekonstrukciója. • A régió területi céljai - A Nyugat-dunántúli Régió – az európai közlekedési és gazdasági tengelyek aktív részeseként – az erősségorientált, policentrikus hálózati térségfejlesztés mintarégiója. Kiemelt területi céljai: Észak-déli gazdasági, innovációs és közlekedési tengely fejlesztése; Középvárosi központtal rendelkező kistérségek és alcentrumok erősségorientált, integrált fejlesztése; Elmaradott és többnyire természeti értékekben gazdag aprófalvas és speciális adottságú térségek, belső és külső perifériák felzárkóztatása és endogén fejlődésének előmozdítása.

Nyugat-dunántúli Operatív Program 2007-2013 Az operatív programban megfogalmazott átfogó cél a környezetileg tudatosan tervezett fejlesztésekkel a regionális adottságokhoz illeszkedő gazdasági és közszolgáltatási infrastruktúra megteremtése a növekedés és foglakoztatás elősegítése érdekében. Ezen átfogó cél elérését öt specifikus fejlesztési cél támogatja: a helyi innovatív erőforrásokra és vállalati hálózatokra épülő gazdaság; magas minőségű szolgáltatásokra és örökséghasznosításra alapozott turizmus; térségközponti funkciókat hatékonyan ellátó, élhető városok alkotta városhálózat; jó környezeti állapot és a térségi központok, alközpontok biztonságos elérhetősége; helyi sajátosságokra épülő közszolgáltatásokat támogató infrastruktúra. Ezen specifikus célokhoz kapcsolódóan az operatív program prioritásai a következők: • Regionális gazdaságfejlesztés - A regionális klaszterekhez kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése és a vállalkozói tanácsadási tevékenység igénybevételének támogatása; a befektetői környezet fejlesztése. • Turizmusfejlesztés – Pannon Örökség megújítása - Pannon-termál program kiszélesítése; Pannon Kulturális Út; tájegységi ökoturisztikai programok fejlesztése; kereskedelmi szálláshelyek és szolgáltatások fejlesztése; helyi, térségi desztináció menedzsment szervezetek, turisztikai klaszterek létrehozása, fejlesztése. • Városfejlesztés - városközpontok érték-őrző megújítása; integrált város rehabilitációs tevékenységek leromlott városi lakóterületeken vagy leromlással fenyegetett lakótelepeken. • Környezetvédelemi és közlekedési infrastruktúra - kistelepülések szennyvízkezelése; települési szilárdhulladék-lerakók rekultivációja; felszíni vizek minőségének javítása

219

és felszíni vizek okozta kockázatok csökkentése; környezet megóvásához kapcsolódó szolgáltatások kialakítása, fejlesztése; térségi közlekedési kapcsolatok fejlesztése. • Helyi és térségi közszolgáltatások fejlesztése - egészségügyi infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése; szociális infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése; közoktatási infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése; a regionális információs társadalom kiteljesítése.

A régió fejlesztési célkitűzéseit a különböző fejlesztési dokumentumokban foglalt prioritások alapján a következőképpen foglalhatjuk össze.

65. táblázat: A Nyugat-Dunántúl régió fejlesztési prioritásai OTFK Épített és kulturális értékek Humán közösségi szolgáltatások, intézményi gyakorlat, közigazgatás Regionális gazdasági szerkezet megújítása Nemzetközi és belső elérhetőség Környezetgazdálkodás, környezeti környezetvédelmi infrastruktúra Településszerkezet megerősítése Régió területi céljai

tudatosság,

ÚMFT Környezetvédelemi és közlekedési infrastruktúra Helyi és térségi közszolgáltatások fejlesztése Regionális gazdaságfejlesztés Városfejlesztés Turizmusfejlesztés

A 2004-2006-OS FEJLESZTÉSI PERIÓDUS FORRÁSFELHASZNÁLÁSA

A Nyugat-Dunántúl régióban az NFT keretében 3758 darab pályázatot nyújtottak be, amellyel a hatodik helyen szerepel a régiók között. Összességében a benyújtott pályázatok 50,3%-a lett támogatott projekt; a támogatott projektek számát tekintve a régiók között szintén a hatodik helyet foglalja el. A támogatott projektek 99,3%-ában történt kifizetés. A pályázatok megvalósítására 104,69 milliárd forint támogatást igényeltek, amelynek 41,4%-át ítélték meg és a megítélt támogatások 95,5%-át fizették ki. A régiós sorrendben mind az igényelt, mind a megítélt támogatásokat tekintve a Nyugat-Dunántúl régió az utolsó helyen áll. A régió NFT keretében elért pályázati eredményeit bemutató adatokat operatív programonként a 152. és 153. ábrák szemléltetik.

220

152. ábra

153. ábra

ROP Regionális Operatív Program KIOP Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program HEFOP Humán Erőforrás Fejlesztés Operatív Program GVOP Gazdasági Versenyképesség Operatív Program AVOP Agrár és Vidékfejlesztési Operatív Program

A legtöbb pályázatot a GVOP prioritásra nyújtottak be - ezek a benyújtott pályázatok 44,1%át jelentik; ezt követte az AVOP (37,4%) és a HEFOP (14,1%) prioritásaira benyújtott pályázatok száma. Az összes, régióban támogatott projektek 49%-a AVOP –os pályázat volt, amelyet a GVOP (33,8%) és a HEFOP (14,3%) követ. Az AVOP esetében a benyújtott pályázatok 66%-a lett támogatott projekt, magas a HEFOP esetében is ez az arány, 51%; 30,9%- al a legalacsonyabb a ROP esetében. A legtöbb támogatást a GVOP prioritásra igényeltek – az összes igényelt támogatás 26,2%-át -, ezt követték a HEFOP (24,8%) és a ROP (23,4%) prioritásaira igényelt támogatások. Az összes, régióban megítélt támogatás 29,5%-át az AVOP prioritásaira ítélték meg, amelyet a GVOP (26,6%) és a HEFOP (22,9%) követ. Az AVOP-nál az igényelt támogatások 63,5%-át ítélték meg. A többi operatív program esetében ez a támogatási arány 50% alatt maradt, a legalacsonyabb a KIOP-nál 27%.

AVOP Agrár és Vidékfejlesztési Operatív Program Az AVOP prioritásaira a Nyugat-Dunántúl régióban 1407 darab pályázatot nyújtottak be, a benyújtott pályázatok 66%-a lett támogatott projekt, a támogatott projektek 100%-ában történt kifizetés. A pályázatok megvalósítására 20,116 milliárd forint támogatást igényeltek, amelynek 63,5%-át ítélték meg és a megítélt támogatások 96,1%-át fizették ki. A régió AVOP prioritásokra vonatkozó pályázati eredményeit bemutató adatokat a 154. és 155. ábrák szemléltetik.

221

154. ábra

155. ábra

AVOP 1. Versenyképes alapanyag- termelés megalapozása a mezőgazdaságban AVOP 2. Az élelmiszer- feldolgozás modernizációja AVOP 3. Vidéki térségek fejlesztése

A legtöbb pályázatot az AVOP 3. Vidéki térségek fejlesztése prioritásra nyújtottak be – ezek a régióból benyújtott AVOP pályázatok 58%-át jelentik; ezt követte az AVOP 1. Versenyképes alapanyag- termelés megalapozása a mezőgazdaságban (39,5%) prioritásra benyújtott pályázatok száma. A támogatott AVOP projektek 56,7%-a AVOP 3.–as pályázat volt, 41,6%-a pedig AVOP 1.-hez kapcsolódott. A benyújtott pályázatokból AVOP 1. esetében 69,4%, az AVOP 3. esetében 64,5% lett támogatott projekt. A legtöbb támogatást az AVOP 1. prioritásra igényeltek – az összes AVOP-ra igényelt támogatás 52,7%-át, ezt követték az AVOP 3. (28,4%) és az AVOP 2. (18,9%) prioritásaira igényelt támogatások. A régióban megítélt AVOP támogatás 59,5%-át az AVOP 1. prioritásra, 24,7%-át az AVOP 3., 15,8%-át pedig az AVOP 2. prioritásra. Az AVOP 1. esetében az igényelt támogatások 71,7%-át ítélték meg, de az AVOP többi prioritása esetében is igen magas ez a támogatási arány.

GVOP Gazdasági Versenyképesség Operatív Program A GVOP prioritásaira a Nyugat-Dunántúl régióban 1657 darab pályázatot nyújtottak be, a benyújtott pályázatok 38,6%-a lett támogatott projekt, melyek 99,2%-ában történt kifizetés. A pályázatok megvalósítására 27,469 milliárd forint támogatást igényeltek, amelynek 41,9%-át ítélték meg és a megítélt támogatások 96%-át fizették ki. A régió GVOP prioritásokra vonatkozó pályázati eredményeit bemutató adatokat a 156. és 157. ábrák szemléltetik.

222

156. ábra

157. ábra

GVOP 1. Beruházás ösztönzés prioritás GVOP 2. Kis és középvállalkozások fejlesztése GVOP 3. Kutatás – fejlesztés és innováció GVOP 4. Információs társadalom és gazdaságfejlesztés

A Nyugat-Dunántúl régióban is a legtöbb pályázatot a GVOP keretében kimagaslóan a GVOP 2. Kis és középvállalkozások fejlesztése kiírás volt a legnépszerűbb: erre vonatkozott a benyújtott GVOP pályázatok 82,9%-a, a támogatott projektek 84,5%-a, az igényelt támogatások 37,8%-a és a megítélt támogatás 29,3%-a. A régióban megítélt GVOP támogatás legnagyobb részét, annak 41,9%-át a GVOP 1. Beruházás ösztönzés prioritásra ítélték meg, ahol az igényelt támogatások 58%-át ítélték meg; a GVOP 2 esetében ez a támogatási arány 32,5%.

HEFOP Humán Erőforrás Fejlesztés Operatív Program A HEFOP prioritásaira a régióban 531 darab pályázatot nyújtottak be, a benyújtott pályázatok 51%-a lett támogatott projekt, a támogatott projektek 97%-ában történt kifizetés. A pályázatok megvalósítására 25,94 milliárd forint támogatást igényeltek, amelynek 38,3%-át ítélték meg, a megítélt támogatások 93,3%-át fizették ki. A régió HEFOP prioritásokra vonatkozó pályázati eredményeit bemutató adatokat a 158. és 159. ábrák szemléltetik.

223

158. ábra

159. ábra

HEFOP 1. Aktív munkaerőpiaci politikák támogatása HEFOP 2. Társadalmi kirekesztés elleni küzdelem HEFOP 3. Az élethosszig tartó tanulás és alkalmazkodóképesség támogatása HEFOP 4. Az oktatási, szociális és egészségügyi infrastruktúra fejlesztése

A HEFOP 3. Az élethosszig tartó tanulás és alkalmazkodóképesség támogatása prioritáshoz kapcsolódik a HEFOP esetében benyújtott pályázatok 56,5%-a, a támogatott projektek 63,1%a, az igényelt támogatások 42,1%-a valamint a megítélt támogatás 34,3%-a. Mind a HEFOP 3., mind az HEFOP 2. sikeresnek tekinthető, mivel ezek esetében a benyújtott pályázatok 57%-a és 46,8%-a támogatott projekt lett. A megítélt támogatás 39,4%-a a HEFOP 4. Az oktatási, szociális és egészségügyi infrastruktúra fejlesztése prioritás megvalósítására irányult, amely esetén az igényelt támogatások 45,4%-át ítélték meg.

KIOP Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program A KIOP prioritásaira a KIOP 1. Környezetvédelem prioritásra 27 db pályázat érkezett be, melyből 12 db támogatott projekt lett. A pályázatok megvalósítására 6,664 Mrd forint támogatást igényeltek, amelynek 27%-át ítélték meg; a megítélt támogatások 97,3%-át fizették ki.

ROP Regionális Operatív Program A ROP prioritásaira a Nyugat-Dunántúl régióban 136 darab pályázatot nyújtottak be, a benyújtott pályázatok 30,9%-a lett támogatott projekt, melyek esetében kifizetés is történt. A pályázatok megvalósítására 24,5 milliárd forint támogatást igényeltek, amelynek 29,7%-át ítélték meg és a megítélt támogatások 95,5%-át fizették ki. A régió ROP prioritásokra vonatkozó pályázati eredményeit bemutató adatokat a 160. és 161. ábrák szemléltetik.

224

160. ábra

161. ábra

ROP 1. A turisztikai potenciál elősegítése a régiókban ROP 2. Térségi infrastruktúra és települési környezet fejlesztése ROP 3. A humánerőforrás fejlesztés regionális dimenziójának erősítése

A legtöbb pályázatot a ROP 1. A turisztikai potenciál elősegítése a régiókban prioritásra nyújtottak be – ezek a régióból benyújtott ROP pályázatok 41,2%-át jelentik. A támogatott ROP projektek 38,1%-a is ROP 1.-es pályázat volt. A ROP 3. A humánerőforrás fejlesztés regionális dimenziójának erősítése prioritás esetében a benyújtott pályázatok 35,7%, míg a ROP 1. és ROP 2. esetében azok 28,6-28,9%-a lett támogatott projekt. A legtöbb támogatást a ROP 2. Térségi infrastruktúra és települési környezet fejlesztése prioritásra igényeltek – az összes ROP-ra igényelt támogatás 46,5%-át; ezt követték a ROP 1. (42%) és a ROP 3. (11,5%) prioritásaira igényelt támogatások. A régióban megítélt ROP támogatás 48,8%-át a ROP 2. prioritásra 41,3%-át pedig a ROP 1. prioritásra ítélték meg. A ROP 2. esetében az igényelt támogatások 31,2%-át ítélték meg.

A 2007-2013-AS FEJLESZTÉSI PERIÓDUS FORRÁSFELHASZNÁLÁSA29

A Nyugat-Dunántúl régióban a második fejlesztési periódusban 13467 darab pályázatot nyújtottak be, amellyel a hatodik helyen szerepel a régiók között. Összességében a benyújtott pályázatok 56,3%-a lett támogatott projekt. A támogatott projektek számát tekintve a régió az ötödik helyen áll. A pályázatok megvalósítására 1268,765 milliárd forint támogatást igényeltek, amelynek 53,1%-át ítélték meg; a megítélt támogatás 62,8%-át fizették ki, 422,958 milliárd forintot. A régiós sorrendben az igényelt támogatás összegét tekintve az ötödik helyen, a megítélt támogatásokat tekintve a hatodik helyen áll a régió. A régió ÚMFT/ÚSZT pályázataira vonatkozó adatokat a 162. és 163. ábrák szemléltetik. 29 Az időközi elemzés a 2007-2013 közötti időszak projekthelyszín szerinti lekérdezés adatain alapul, az adatok letöltése az EMIR rendszerből 2013. december 17.

225

162. ábra

163. ábra

TIOP Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program TÁMOP Társadalmi Megújulása Operatív Program KEOP Környezet és Energia Operatív Program GOP Gazdaságfejlesztési Operatív Program ROP Nyugat-Dunántúli Operatív Program

A régióban az egyik legnépszerűbb operatív program a GOP: ennek prioritásra vonatkozik a régióból benyújtott pályázatok 48,7%-a, a támogatott projektek 55,7%-a, azonban az igényelt támogatásoknak csak a 13,7%-a és a megítélt támogatás 14,7%-a. Darabszámot tekintve a TÁMOP prioritásaihoz is sok pályázat (a beérkezettek 24,7%-a, a támogatottak 18,9%-a) kapcsolódik. Az igényelt és megítélt támogatásokat vizsgálva a KEOP vezet a régióban: erre irányul az igényelt források 16,9%-a és a megítélt támogatás 23,2%-a, amellyel a legtöbb forrás jut az operatív programnak, annak ellenére, hogy a benyújtott és támogatott projektek számából csupán 8% a részesedése.

ÁROP Államreform Operatív Program Az ÁROP prioritásaira a Nyugat-Dunántúl régióban 58 darab pályázatot nyújtottak be, ebből 57 darab az ÁROP 1. Folyamatok megújítása és szervezetfejlesztés, 1 darab pedig az ÁROP 2. Az emberi erőforrás minőségének javítása prioritásra. A benyújtott pályázatokból 46 darab lett támogatott projekt. A pályázatok megvalósítására 1,551 milliárd forint támogatást igényeltek, amelynek 84,9%-át ítélték meg, az elnyert támogatás 40%-át fizették ki.

EKOP Elektronikus Közigazgatás Operatív Program Az EKOP prioritásaira a Nyugat-Dunántúl régióban 4 darab pályázatot nyújtottak be, megvalósításukra 265 millió forint támogatást igényeltek, azonban a benyújtott pályázatokból egy sem lett nyertes.

226

GOP Gazdaságfejlesztési Operatív Program Az GOP prioritásaira a Nyugat-Dunántúl régióban 9559 darab pályázatot nyújtottak be, a benyújtott pályázatok 64,4%-a lett támogatott projekt. A pályázatok megvalósítására 174 milliárd forint támogatást igényeltek, amelynek 57%-át ítélték meg és a megítélt támogatás 55,4%-át fizették ki. A régió GOP prioritásokra vonatkozó pályázati eredményeire, a kapcsolódó támogatásokra vonatkozó adatokat a 164. és 165. ábrák szemléltetik, amelyek azt mutatják, hogy az egyik kiemelt prioritáshoz, a GOP 1. A K+F és innováció a versenyképességért kiíráshoz kapcsolódott a régió GOP benyújtott pályázatainak 11,7%-a, a támogatott projektek 10,5%-a, az igényelt támogatás 31,2%-a, a megítélt támogatás 25%-a. A régióban vitathatatlanul a GOP 2. A vállalkozások (kiemelten a KKV-k) komplex fejlesztése prioritás vezet: erre irányult a régió GOP benyújtott pályázatainak 85,7%-a, a támogatott projektek 88,2%-a, az igényelt támogatás 56,8%-a, a megítélt támogatás 69,3%-a.

164. ábra

165. ábra

GOP 1. A K+F és innováció a versenyképességért GOP 2. A vállalkozások (kiemelten a KKV-k) komplex fejlesztése GOP 3. A modern üzleti környezet elősegítése GOP 4. Pénzügyi eszközök GOP 5. Technikai segítségnyújtás

KEOP Környezet és Energia Operatív Program A KEOP prioritásaira a Nyugat-Dunántúl régióban 1084 darab pályázatot nyújtottak be, a benyújtott pályázatok 55,7%-a lett támogatott projekt. A pályázatok megvalósítására 5214,406 milliárd forint támogatást igényeltek, amelynek 73,1%-át ítélték meg és a megítélt támogatás 48,8%-át fizették ki. A régió KEOP prioritásokra vonatkozó pályázati eredményeket, a kapcsolódó támogatásokra vonatkozó adatokat a 166. és 167. ábrák szemléltetik, amelyek azt mutatják, hogy a régióban az KEOP 4. A megújuló energiaforrásfelhasználás növelése prioritásra nyújtották be a legtöbb pályázatot, a régióban benyújtott 227

KEOP pályázatok 36,7%-át és ehhez kapcsolódik a legtöbb támogatott projekt is, a támogatott projektek 35,9%-ával. A KEOP 2. kiíráshoz csak a benyújtott pályázatok 2,9%-a, a nyertes projektek 4%-a, ugyanakkor az igényelt támogatások 40%-a és a megítélt támogatás 50%-a tartozik. Az igényelt és megítélt támogatásokból való részesedése szintén magas a KEOP 1. Egészséges, tiszta települések prioritásnak: erre irányult az igényelt támogatások 31-a és a megítélt támogatások 30%-a.

166. ábra

167. ábra

KEOP 1. Egészséges, tiszta települések KEOP 2. Vizeink jó kezelése KEOP 3. Természeti értékeink jó kezelése KEOP 4. A megújuló energiaforrás- felhasználás növelése

KEOP 5. Hatékony energia felhasználás KEOP 6. Fenntartható életmód és fogyasztás KEOP 7. Projekt előkészítés KEOP 8. Technikai segítségnyújtás

KÖZOP Közlekedés Operatív Program A KÖZOP prioritásaira a Nyugat-Dunántúl régióban 57 darab pályázatot nyújtottak be, ezekből 46 darab lett támogatott projekt. A pályázatok megvalósítására 420,996 milliárd forint támogatást igényeltek, amelynek 37%-át ítélték meg és a megítélt támogatás 65,5%-át fizették ki. A régióban a KÖZOP 3. Térségi elérhetőség javítása prioritás a legnépszerűbb, erre nyújtottak be 47 darab pályázatot, amiből 38 darab lett nyertes projekt, amelyekre 351,897 milliárd forint támogatást igényeltek és 98,193 milliárd forint támogatást ítéltek meg.

TÁMOP Társadalmi Megújulása Operatív Program A régióban a második legnépszerűbb operatív program, a TÁMOP prioritásaira a NyugatDunántúl régióban 3330 darab pályázatot nyújtottak be, a benyújtott pályázatok 43,1%-a lett támogatott projekt. A pályázatok megvalósítására 116,936 milliárd forint támogatást igényeltek, amelynek 48,3%-át ítélték meg és a megítélt támogatás 64,8%-át fizették ki. A régió TÁMOP prioritásokra vonatkozó pályázati eredményeket, a kapcsolódó támogatásokra 228

vonatkozó adatokat a 168. és 169. ábrák szemléltetik, amelyek azt mutatják, hogy a régióban a benyújtott és támogatott pályázatok vonatkozásában a TÁMOP 2. Alkalmazkodóképesség javítása és a TÁMOP 3. Minőségi oktatás és hozzáférés biztosítása mindenkinek prioritások a legnépszerűbbek. Az igényelt és megítélt támogatásokat vizsgálva TÁMOP 3. és a TÁMOP 4. A Felsőoktatás tartalmi és szervezeti fejlesztése a tudásalapú gazdaság kiépítése érdekében prioritásra érkezett be a legtöbb igény és ezekre vonatkozott az operatív programon belül a legtöbb megítélt támogatás is. A TÁMOP 2. prioritásra vonatkozik a beérkezett TÁMOP pályázatok 37,9%-a, a támogatott projektek 34,5%-a, az igényelt források 21%-a és a megítélt támogatás 17,5%-a; a TÁMOP 3. prioritásra irányul a beérkezett pályázatok 29,7%-a, a támogatott projektek 35,2%-a, az igényelt források 31,9%-a és a megítélt támogatás 25,7%-a; a TÁMOP 4. kiíráshoz kapcsolódik a beérkezett pályázatok 2%-a, a támogatott projektek 3%a, az igényelt források 24,7%-a és a megítélt támogatás 36,7%-a.

168. ábra

169. ábra

TÁMOP 1. A foglalkoztathatóság fejlesztése, a munkaerőpiacra való belépés ösztönzése TÁMOP 2. Alkalmazkodóképesség javítása TÁMOP 3. Minőségi oktatás és hozzáférés biztosítása mindenkinek TÁMOP 4. A Felsőoktatás tartalmi és szervezeti fejlesztése a tudásalapú gazdaság kiépítése érdekében TÁMOP 5. Társadalmi befogadás, részvétel erősítése TÁMOP 6. Egészségmegőrzés és egészségügyi humánerőforrás fejlesztés TÁMOP 7. Technikai segítségnyújtás

TIOP Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program A TIOP prioritásaira a Nyugat-Dunántúl régióban 321 darab pályázatot nyújtottak be, a benyújtott pályázatokból 55,8%, azaz 179 darab lett támogatott projekt. A pályázatok megvalósítására 98,337 milliárd forint támogatást igényeltek, amelyből 67,6%-ot, azaz 66,524 milliárd forintot ítélték meg. A régió TIOP prioritásokra vonatkozó pályázati eredményeket, a kapcsolódó támogatásokra vonatkozó adatokat a 170. és 171. ábrák szemléltetik, amelyek azt mutatják, hogy a régióban az operatív program keretén belül a legtöbb pályázat TIOP 1. Az oktatási infrastruktúra fejlesztése prioritáshoz kapcsolódik: erre irányul a benyújtott TIOP 229

pályázatok 51,1%-a, a támogatott projektek 57,5%-a, az igényelt támogatás 27,1%-a és a megítélt támogatás 25,4%-a. A legtöbb támogatást a TIOP 2. Az egészségügyi infrastruktúra fejlesztése prioritásra igényeltek és ítéltek meg – ehhez sorolható az igényelt támogatások 56,9%-a és a megítélt támogatások 61,3%-a, míg a prioritás a benyújtott pályázatokból 11,2%-al, a nyertesekből 14%-al rendelkezik.

170. ábra

171. ábra

TIOP 1. Az oktatási infrastruktúra fejlesztése TIOP 2. Az egészségügyi infrastruktúra fejlesztése TIOP 3. A munkaerő-piaci részvételt és a társadalmi befogadást támogató infrastruktúra fejlesztése TIOP 4. Technikai segítségnyújtás

NYDOP Nyugat-Dunántúli Operatív Program A regionális OP prioritásaira a Nyugat-Dunántúl régióban 2051 darab pályázatot nyújtottak be, a benyújtott pályázatok 50,9%-a lett támogatott projekt. A pályázatok megvalósítására 241,878 milliárd forint támogatást igényeltek, amelynek 56,9%-át ítélték meg és a megítélt támogatás 78,4%-át fizették ki. A regionális prioritásokra vonatkozó pályázati eredményeket, a kapcsolódó támogatásokra vonatkozó adatokat a 172. és 173. ábrák szemléltetik, amelyek azt mutatják, hogy a pályázatok számát tekintve a régióban a ROP 1. Regionális gazdaságfejlesztés és ROP 5. Helyi és térségi közszolgáltatások fejlesztése prioritások a legnépszerűbbek: ezekre irányult a benyújtott pályázatok 31 és 26,3%-a, a támogatott projektek 31,2 és 26,7%-a. Pénzügyi vonatkozásában a ROP 2. Turizmusfejlesztés és ROP 4. Környezetvédelemi és közlekedési infrastruktúra prioritásokhoz kapcsolódik a források nagy része, az igényelt támogatások 29,5 és 24,7%-ával, valamint a megítélt támogatás 25,2 és 22,2%-ával.

230

172. ábra

173. ábra

ROP 1. Regionális gazdaságfejlesztés ROP 2. Turizmusfejlesztés ROP 3. Városfejlesztés

ROP 4. Környezetvédelemi és közlekedési infrastruktúra ROP 5. Helyi és térségi közszolgáltatások fejlesztése ROP 6. Technikai Segítségnyújtás

A Nyugat-Dunántúl régióban a két fejlesztési periódusban a legnépszerűbb és legsikeresebb prioritásokat a 66. táblázatban foglaltam össze. 66. táblázat: A fejlesztési periódusok legjobb eredményeivel rendelkező prioritások a NyugatDunántúl régióban Az első fejlesztési periódus 2004-2006 Legtöbb benyújtott GVOP 2 Kis és középvállalkozások fejlesztése pályázat : AVOP 3 Vidéki térségek fejlesztése AVOP 1 Versenyképes alapanyag- termelés megalapozása a mezőgazdaságban Legtöbb támogatott GVOP 2 Kis és középvállalkozások fejlesztése projekt: AVOP 3 Vidéki térségek fejlesztése AVOP 1 Versenyképes alapanyag- termelés megalapozása a mezőgazdaságban Legtöbb támogatási ROP 2 Térségi infrastruktúra és települési környezet fejlesztése igény: HEFOP 3 Az élethosszig tartó tanulás és alkalmazkodóképesség támogatása AVOP 1 Versenyképes alapanyag- termelés megalapozása a mezőgazdaságban Legtöbb megítélt AVOP 1 Versenyképes alapanyag- termelés megalapozása a támogatás: mezőgazdaságban GVOP 1 Beruházás ösztönzés prioritás HEFOP 4 Az oktatási, szociális és egészségügyi infrastruktúra fejlesztése A második fejlesztési periódus 2007-2013 Legtöbb benyújtott GOP 2 A vállalkozások (kiemelten a KKV-k) komplex pályázat : fejlesztése TÁMOP 2 Alkalmazkodóképesség javítása TÁMOP 3 Minőségi oktatás és hozzáférés biztosítása mindenkinek Legtöbb támogatott GOP 2 A vállalkozások (kiemelten a KKV-k) komplex projekt: fejlesztése TÁMOP 3 Minőségi oktatás és hozzáférés biztosítása mindenkinek TÁMOP 2 Alkalmazkodóképesség javítása Legtöbb támogatási KÖZOP 3 Térségi elérhetőség javítása igény: GOP 2 A vállalkozások (kiemelten a KKV-k) komplex fejlesztése KEOP 2 Vizeink jó kezelése

231

% 36,5 21,7 14,8 28,5 27,8 20,4 10,9 10,4 10,1 17,6 11,0 9,0 % 41,7 9,4 7,4 49,2 6,7 6,5 27,7 7,8 6,8

Legtöbb megítélt támogatás:

KÖZOP 3 KEOP 2 GOP 2

Térségi elérhetőség javítása Vizeink jó kezelése A vállalkozások (kiemelten a KKV-k) komplex fejlesztése

14,3 11,6 10,2

4.8 Forrásfelhasználás regionális összevetésben A fejezet célja, hogy áttekintést kapjunk az egyes fejlesztési periódusok operatív programjaira vonatkozó regionális adatokról, illetve hogy átfogó képet kapjunk a régiók egymáshoz viszonyított pályázati eredményeiről. Ahogyan az előző fejezetben, jelen összesítés során is igaz, hogy a vizsgált adatok regionális feloszlás - pályázó székhelye szerinti lekérdezésen alapulnak.

A 2004-2006-OS FEJLESZTÉSI PERIÓDUS FORRÁSFELHASZNÁLÁSA

A régiók az NFT keretében 41017 darab pályázatot nyújtottak be, összességében a benyújtott pályázatok 45 %-a lett támogatott projekt; melyek 98,4%-ában történt kifizetés. A pályázatok megvalósítására 1337,042 milliárd forint támogatást igényeltek, amelynek 38,1%- át ítélték meg és a megítélt támogatások 94,5%-át fizették ki. A régiók NFT keretében elért pályázati eredményeit bemutató adatokat 174. és 175. ábrák és a 67. táblázat szemléltetik.

174. ábra

175. ábra

Az NFT operatív programjaira benyújtott pályázatok 28,4%-a a Közép-Magyarország régióból származott, a többi régió részesedése jóval alacsonyabb – a Közép-Dunántúl és a Nyugat-Dunántúl régiókból érkezett be a legkevesebb pályázat. A támogatott projektek száma és megoszlása is hasonló – a támogatott projektek 25,6%-a a Közép-Magyarország régióra 232

vonatkozik. Arányaiban a Nyugat-Dunántúl régió esetében a legmagasabb a támogatási arány, mivel itt a benyújtott pályázatok 50,3%-a lett támogatott projekt.

67. táblázat: A régiók NFT pályázatainak adatai, % Támogatások összege

40,2 40,7 39,3 34,8 42,9 33,8 41,4

95,1 94,4 94,6 95,3 94,5 93,0 95,5

Kifizetett

15,7 10,5 16,9 11,9 9,0 25,6 10,3

Megítélt

15,6 10,4 17,0 12,1 9,0 25,6 10,2

Igényelt

14,7 10,4 15,7 12,7 8,9 28,4 9,2

Régiók összesen=100 Kifizetett/ Megítélt

Kifizetett

99,2 99,3 98,0 96,6 98,6 98,3 99,3

Támogatott

47,6 45,4 48,7 43,0 45,6 40,6 50,3

Benyújtott

Kifizetett/ Támogatott

Dél-Alföld Dél-Dunántúl Észak-Alföld Észak-Magyarország Közép-Dunántúl Közép-Magyarország Nyugat-Dunántúl

Támogatott/ Benyújtott

Régió

Régiók összesen=100

Megítélt/ Igényelt

Pályázatok száma

14,8 11,5 17,6 16,5 9,2 22,6 7,8

15,6 12,2 18,2 15,1 10,3 20,1 8,5

15,7 12,2 18,2 15,2 10,3 19,8 8,6

Igazodva a benyújtott és támogatott projektek számához, a legmagasabb forrásigény és megítélt támogatás a Közép-Magyarország régióra vonatkozik; a kifizetett NFT források 19,8%-a ebbe a régióba irányult, ellenben itt a legalacsonyabb a támogatási arány, mivel az igényelt támogatásokból csak 33,8% lett megítélt támogatás.

A régiók NFT keretében elért pályázati eredményeit bemutató adatokat operatív programonként a 176. és 177. ábrák, valamint a 68. táblázat szemléltetik.

176. ábra

177. ábra

A legtöbb pályázatot a GVOP prioritásra nyújtottak be - ezek a benyújtott pályázatok 51,1%át jelentik; ezt követte az AVOP (26,6%) és a HEFOP (16,8%) prioritásaira benyújtott pályázatok száma. Az összes támogatott projektek 43,9 %-a GVOP–os pályázat volt, amelyet 233

az AVOP (35,1%) és a HEFOP (17,6%) követ. Az AVOP esetében a benyújtott pályázatok 59,5%-a lett támogatott projekt, magas a HEFOP esetében is ez az arány, 47,4%.

59,5 98,1 38,7 99,2 47,4 96,8 35,9 100,0 26,3 99,4

26,6 51,1 16,8 0,6 5,0

35,1 43,9 17,6 0,5 2,9

35,0 44,3 17,3 0,5 2,9

57,0 41,3 35,5 25,5 32,0

94,1 96,2 92,8 91,4 95,6

14,5 25,4 24,0 10,9 25,2

21,7 27,5 22,4 7,3 21,1

Kifizetett

Megítélt

Régiók összes NFT támogatása=100 Igényelt

Kifizetett

Támogatott

Benyújtott

Kifizetett/ Támogatott

Régiók összes NFT pályázata=100

Kifizetett/ Megítélt

Támogatások összege Megítélt/ Igényelt

AVOP GVOP HEFOP KIOP ROP

Pályázatok száma Támogatott/ Benyújtott

Operatív program

68. táblázat: A régiók NFT pályázatainak adatai operatív programonként, %

21,6 28,0 22,0 7,0 21,3

A legtöbb támogatást a GVOP és ROP prioritásaira igényeltek – az összes igényelt támogatás 25,4 és 25,2%-át. Az összes megítélt támogatás 27,5%-át a GVOP prioritásaira ítélték meg, ezt követően közel azonos az AVOP, a HEFOP és a ROP részesedése a megítélt támogatásokból. Az AVOP-nál az igényelt támogatások 57 %-át ítélték meg, a többi operatív program esetében ez a támogatási arány 42% alatt maradt, a legalacsonyabb a KIOP-nál 25,5%.

AVOP Agrár és Vidékfejlesztési Operatív Program Az AVOP prioritásaira a régiókból összességében 10911 darab pályázatot nyújtottak be, a benyújtott pályázatok 59,9%-a lett támogatott projekt, a támogatott projektek 98,1%-ában történt kifizetés. A pályázatok megvalósítására 194,255 milliárd forint támogatást igényeltek, amelynek 57%-át ítélték meg és a megítélt támogatások 94,1%-át fizették ki. Ahogy azt a 178. és 179. ábrák is szemlélteti, a legtöbb pályázatot az AVOP 3. Vidéki térségek fejlesztése prioritásra nyújtottak be – ezek a régióból benyújtott AVOP pályázatok 54,7%-át jelentik; ezt követte az AVOP 1. Versenyképes alapanyag- termelés megalapozása a mezőgazdaságban (42,2%) prioritásra benyújtott pályázatok száma. A támogatott AVOP projektek 54,5%-a AVOP 3.–as pályázat volt,

43,3%-a pedig AVOP 1.-es pályázat. A

benyújtott pályázatokból AVOP 1. prioritás esetében 61,1%, az AVOP 3. prioritás esetében 59,3% lett támogatott projekt.

234

178. ábra

179. ábra

AVOP 1. Versenyképes alapanyag- termelés megalapozása a mezőgazdaságban AVOP 2. Az élelmiszer- feldolgozás modernizációja AVOP 3. Vidéki térségek fejlesztése

A legtöbb támogatást az AVOP 1. prioritásra igényeltek – az összes AVOP-ra igényelt támogatás 54,5%-át -, ezt követték az AVOP 3. (27,7%) és az AVOP 2. (17,8%) prioritásra igényelt támogatások. Az országosan megítélt AVOP támogatás 60,9%-át az AVOP 1. prioritásra, 25,5%-át az AVOP 3., 13,5%-át pedig az AVOP 2. prioritásra ítélték meg. Az AVOP 1. esetében az igényelt támogatások 63,7%-át ítélték meg, de az AVOP többi prioritása esetében is igen magas ez a támogatási arány.

Az AVOP prioritásaira a legtöbb pályázatot az Észak-Alföld régióból nyújtották be, ezt olvashatjuk le a 180. ábráról is. A benyújtott AVOP pályázatok 21,3%-a ebből a régióból érkezett be. Itt lett a legtöbb a támogatott pályázatok száma is, az összes támogatott AVOP pályázat 23,2%-ával. A benyújtott pályázatokból eltérő arányban lett támogatott projekt, a Nyugat-Dunántúl régióban született ezen szempont alapján a legjobb eredmény, mivel itt a benyújtott pályázatok 66%-a lett támogatott projekt.

180. ábra

181. ábra

235

Igazodva a benyújtott és támogatott projektek számához, a legtöbb támogatási igény, a megítélt és kifizetett AVOP-s források 25%-a az Észak-Alföld régióba irányult; magas a támogatási arány is, mivel az igényelt támogatásoknak 61,7%-a lett megítélt támogatás, a régiók vonatkozásában ez a második legmagasabb arány, mivel a Nyugat-Dunántúl régióban az igényelt támogatás 63,5%-át ítélték meg. A Dél-Alföld régió részesedett az AVOP források második legnagyobb részével, 21%-al, míg a legkevesebb a Közép-Magyarország régióhoz jutott, a megítélt támogatások 6,3%-a került a központi régióba.

GVOP Gazdasági Versenyképesség Operatív Program A GVOP prioritásaira a régiók 20959 darab pályázatot nyújtottak be, a benyújtott pályázatok 38,7%-a lett támogatott projekt, melyek 99,2%-ában történt kifizetés. A pályázatok megvalósítására 339,826 Mrd forint támogatást igényeltek, amelynek 41,3%-át ítélték meg és a megítélt támogatások 96,2%-át fizették ki. A régiók GVOP prioritásokra vonatkozó pályázati eredményeit bemutató adatokat a 182. és 183. ábrák szemléltetik. A legtöbb pályázatot a GVOP keretében kimagaslóan a GVOP 2. Kis és középvállalkozások fejlesztése kiírásokra nyújtottak be – ezek a benyújtott GVOP pályázatok 76,9%-át jelentik. A támogatott és a kifizetett GVOP projektek 77,2 és 77,1%-a is a GVOP 2. prioritású pályázatok köréből került ki. A GVOP 1. Beruházás ösztönzés kiírás esetében a benyújtott pályázatok 46,2%-a lett támogatott projekt, a GVOP 2. esetében a benyújtott pályázatok 38,9%-a lett sikeres.

182. ábra

183. ábra

GVOP 1. Beruházás ösztönzés prioritás GVOP 2. Kis és középvállalkozások fejlesztése GVOP 3. Kutatás – fejlesztés és innováció GVOP 4. Információs társadalom és gazdaságfejlesztés

A legtöbb támogatást, igazodva a benyújtott és támogatott projektek számához a GVOP 2. prioritásra igényeltek – az összes GVOP-ra igényelt támogatás 32,6%-át. A megítélt GVOP 236

támogatások prioritásonkénti eloszlása jóval egyenletesebb, azonban annak legnagyobb részét 26,2%-ot a GVOP 2. prioritásra ítélték meg, melynél a legalacsonyabb lett a támogatási arány: az igényelt támogatásoknak csak a 33,5-át ítélték meg.

A régiók GVOP pályázati adatait a 184. és 185. ábra szemlélteti; a GVOP prioritásaira magasan a legtöbb pályázatot a Közép-Magyarország régióból nyújtották be, a benyújtott GVOP pályázatok 39%-a ebből a régióból érkezett be. Itt lett a legtöbb támogatott pályázat is, az összes támogatott GVOP pályázat 39%-ával. A többi régió esetében jóval kevesebb pályázatot nyújtottak be és ezzel összefüggésben kevesebb lett a támogatott projektek száma is. A régiókban a benyújtott pályázatokból közel azonos arányban lett támogatott projekt, a Dél-Alföld régió vezeti ezen szempont alapján a mezőnyt, mivel ebben a régióban a benyújtott pályázatok 43,5%-a lett támogatott projekt, azonban a GVOP-ra benyújtott pályázatok 9,5%-a érkezett ebből a régióból.

184. ábra

185. ábra

Igazodva a benyújtott és támogatott projektek számához, a legtöbb támogatási igény és megítélt támogatás az operatív program vonatkozásában a Közép-Magyarország régióra vonatkozik; a megítélt GVOP-s források 34,8%-a ebbe a régióba irányult, ellenben az igényelt támogatásoknak csak a 37,9 %-a lett megítélt támogatás, a régiók vonatkozásában ez a legalacsonyabb arány. Az igényelt támogatások 46,1%-át ítélték meg a Dél-Alföld régióban, ez a legjobb eredmény az operatív programnál.

HEFOP Humán Erőforrás Fejlesztés Operatív Program A HEFOP prioritásaira a régiókból 6872 darab pályázatot nyújtottak be, a benyújtott pályázatok 47,4%-a lett támogatott projekt, a támogatott projektek 96,8%-ában történt kifizetés. A pályázatok megvalósítására

321,482 milliárd forint támogatást igényeltek,

amelynek 35,5 %-át ítélték meg, a megítélt támogatások 92,8%-át fizették ki. 237

A legtöbb pályázatot a régiók összességében a HEFOP 3. Az élethosszig tartó tanulás és alkalmazkodóképesség támogatása prioritásra nyújtottak be – ezek a benyújtott HEFOP pályázatok 59,1%-át jelentik; ezt követte a HEFOP 2. Társadalmi kirekesztés elleni küzdelem (29,9%) prioritásra benyújtott pályázatok száma. A támogatott HEFOP projektek 68%-a HEFOP 3.–as pályázat volt, amelyet a HEFOP 2. (25%) követ. Régiós összesítésben a HEFOP 3. tekinthető a legsikeresebbnek, mivel ennél a benyújtott pályázatok 54,4%-a lett támogatott projekt, míg ez az arány 24,3%-al a HEFOP 1.-nél a legalacsonyabb.

186. ábra

187. ábra

HEFOP 1. Aktív munkaerőpiaci politikák támogatása HEFOP 2. Társadalmi kirekesztés elleni küzdelem HEFOP 3. Az élethosszig tartó tanulás és alkalmazkodóképesség támogatása HEFOP 4. Az oktatási, szociális és egészségügyi infrastruktúra fejlesztése

A legtöbb támogatást a HEFOP 4. prioritásra igényeltek – az összes HEFOP-ra igényelt támogatás 39,8%-át -, ezt követték a HEFOP 3. (37,1%) és a HEFOP 2. (20%) prioritásaira igényelt támogatások. A megítélt HEFOP támogatás megoszlását vizsgálva megállapítható, hogy a támogatás 42,9%-át a HEFOP 4. prioritásra ítélték meg, amelyet a HEFOP 3. (36,4%), a HEFOP 2. (18,7%) követ. A HEFOP 4. esetében a legmagasabb a támogatottsági arány, mivel ennél az igényelt támogatások 38,2 %-át ítélték meg.

A régiók HEFOP-ra vonatkozó pályázati eredményeit bemutató adatokat a 188. és 189. ábrák szemléltetik. A HEFOP prioritásaira magasan a legtöbb pályázatot a Közép-Magyarország régióból nyújtották be, a benyújtott HEFOP pályázatok 38%-a ebből a régióból érkezett be. Itt lett a legtöbb támogatott pályázat is, az összes támogatott HEFOP pályázat 37,2%-ával. A legkevesebb pályázat a Közép-Dunántúl régiónál van: a beérkezett HEFOP pályázatokból 7,1%-al, a támogatott projektekből 8,1%-al részesedik a régió. A benyújtott pályázatokból közel azonos arányban lett támogatott projekt; a Közép-Dunántúl és a Nyugat-Dunántúl 238

régióknál magasabb a támogatottsági arány, mivel ezen régiókban a benyújtott pályázatok 54,2 és 51%-a lett támogatott projekt.

188. ábra

189. ábra

A legtöbb támogatási igény és megítélt támogatás a Közép-Magyarország régióra vonatkozik; a megítélt HEFOP-os források 27,3%-a ebbe a régióba irányult, ellenben az igényelt támogatásoknak csak 30,7%-a lett megítélt támogatás, a régiók vonatkozásában ez az egyik legalacsonyabb arány. Az igényelt támogatások 42,1%-át ítélték meg a Dél-Dunántúl régióban, ez a legjobb eredmény az operatív programnál.

KIOP Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program A KIOP prioritásaira 234 darab pályázat érkezett be, melyből 84 db támogatott projekt lett. A pályázatok megvalósítására 145,208 milliárd forint támogatást igényeltek, amelynek 25,5 %át ítélték meg; a megítélt támogatások 91,4%-át fizették ki. A régiók KIOP-ra vonatkozó pályázati eredményeit bemutató adatokat a 190. és 191. ábrák szemléltetik.

190. ábra

191. ábra

239

A KIOP prioritásaira a legtöbb pályázatot a Közép-Magyarország és a Dél-Alföld régióból nyújtották be; a benyújtott KIOP pályázatok 20,1 és 17,1%-a ezekből a régióból érkezett be. Ebben a két régióban lett a legtöbb támogatott pályázat is, az összes támogatott KIOP pályázat 20,2 és 19%-ával. A benyújtott pályázatokból 55,2% lett támogatott projekt az Észak-Magyarország régióban, így ezen szempont alapján ez a régió vezeti a mezőnyt.

A legmagasabb támogatási igény az operatív program vonatkozásában a Közép-Magyarország régióra vonatkozik; a KIOP-s források legnagyobb arányban, 26,7%-al a Közép-Dunántúl és 23,9%-os részesedéssel az Észak-Magyarország régióba irányult, ahol az igényelt támogatásoknak a 46,2%-a és 39,6%-a lett megítélt támogatás.

ROP Regionális Operatív Program A ROP prioritásaira a régiók 2041 darab pályázatot nyújtottak be, a benyújtott pályázatok 26,3%-a lett támogatott projekt, melyek 99,4%-ában történt kifizetés. A pályázatok megvalósítására 336,27 milliárd forint támogatást igényeltek, amelynek 32%-át ítélték meg és a megítélt támogatások 95,6%-át fizették ki. A régiók ROP prioritásokra vonatkozó pályázati eredményeit bemutató adatokat a 192. és 193. ábrák szemléltetik. A legtöbb pályázatot a ROP 2. Térségi infrastruktúra és települési környezet fejlesztése prioritásra nyújtottak be – ezek a régiókból benyújtott ROP pályázatok 44,5 %-át jelentik. A támogatott ROP projektek 46,1%-a is ROP 2.-es pályázat volt, ennél a prioritásnál a legmagasabb a támogatottsági arány is, 27,3%-al.

192. ábra

193. ábra

ROP 1. A turisztikai potenciál elősegítése a régiókban ROP 2. Térségi infrastruktúra és települési környezet fejlesztése ROP 3. A humánerőforrás fejlesztés regionális dimenziójának erősítése

240

A legtöbb támogatás a ROP 2. prioritáshoz kapcsolódik: erre irányult a ROP-ra igényelt támogatások 57,4%-a, a megítélt támogatás 63,5%-a; az igényelt támogatások 35,4%-át ítélték meg, ezzel a ROP prioritások tekintetében ennél a prioritásnál legmagasabb ez az arány.

A régiók ROP-ra vonatkozó pályázati eredményeit bemutató adatokat a 194. és 195. ábrák szemléltetik. A ROP prioritásaira a legtöbb pályázatot az Észak-Magyarország régióból nyújtották be, a benyújtott ROP pályázatok 29%-a ebből a régióból érkezett be, a legkevesebb, 6,7% a Nyugat-Dunántúl régióból; az Észak-Magyarország régióban lett a legtöbb támogatott pályázat is, az összes támogatott ROP pályázat 22,3%-ával, de magas a részesedése az Észak-Alföld régiónak is (21,2%). A benyújtott pályázatokból eltérő arányban lett támogatott projekt, jól szerepelt a Dél-Dunántúl, az Észak-Alföld és a Nyugat-Dunántúl régió, mivel ezekben a régióban a benyújtott pályázatok 30%-a lett támogatott projekt.

194. ábra

195. ábra

A legtöbb támogatási igény és megítélt támogatás az operatív program vonatkozásában az Észak-Alföld és az Észak-Magyarország régiókra vonatkozik; a megítélt ROP-s források 23,4 és 22,3%-a ezekbe a régióba irányult. Az igényelt támogatásoknak csak a 24,6%-a lett megítélt támogatás Észak-Magyarországon, amely régió ezen szempont szerint az utolsó a régiók sorában, szemben az Észak-Alföld régióval, ahol 39,1% ez az arány.

241

A 2007-2013-AS FEJLESZTÉSI PERIÓDUS FORRÁSFELHASZNÁLÁSA30

A régiók az ÚMFT/ÚSZT keretében 121713 darab pályázatot nyújtottak be, összességében a benyújtott pályázatok 51,4%-a lett támogatott projekt. A pályázatok megvalósítására 12604 milliárd forint támogatást igényeltek, amelynek 60,9%-át ítélték meg és a megítélt támogatások 59,5%-át fizették ki. A régiók ÚMFT/ÚSZT keretében elért pályázati eredményeit bemutató adatokat 196. és197. ábrák, valamint a 69. táblázat szemléltetik.

196. ábra

197. ábra

Ahogy azt a 69. táblázat is szemlélteti, az ÚMFT/ÚSZT operatív programjaira benyújtott pályázatok 17,9%-a a Közép-Magyarország régióból származott, de nem sokkal marad le az Észak-Alföld és Dél-Alföld régió sem a 17,5% és 16,3%-os részesedésével; a többi régió részesedése is kiegyensúlyozott, 11-14% körül alakul. A támogatott projektek száma és megoszlása is hasonló – a támogatott projektek 17,5%-a az Észak-Alföld régióra, 16,7-16,7%a pedig a Közép-Magyarország és Dél-Alföld régiókra vonatkozik. Arányaiban a NyugatDunántúl régió esetében a legmagasabb a támogatási arány, mivel itt a benyújtott pályázatok 56,3%-a lett támogatott projekt.

30 Az időközi elemzés a 2007-2013 közötti időszak projekthelyszín szerinti lekérdezés adatain alapul, az adatok letöltése az EMIR rendszerből 2013. december 17.

242

69. táblázat: A régiók ÚMFT/ÚSZT pályázatainak adatai, % Támogatások összege

55,2 49,8 62,7 51,4 59,0 75,0 53,1

56,8 61,3 56,7 58,6 60,1 62,2 62,8

Kifizetett

16,4 11,5 17,3 14,2 11,0 17,8 11,8

Megítélt

16,7 11,8 17,5 14,0 11,2 16,7 12,1

Igényelt

16,3 11,5 17,5 14,8 11,0 17,9 11,1

Régiók összesen=100 Kifizetett/ Megítélt

Kifizetett

82,4 81,7 82,8 84,5 81,9 89,2 81,2

Támogatott

52,7 52,6 51,4 48,8 52,2 48,2 56,3

Benyújtott

Kifizetett/ Támogatott

Dél-Alföld Dél-Dunántúl Észak-Alföld Észak-Magyarország Közép-Dunántúl Közép-Magyarország Nyugat-Dunántúl

Támogatott/ Benyújtott

Régió

Régiók összesen=100

Megítélt/ Igényelt

Pályázatok száma

15,6 9,5 16,7 12,0 9,9 26,3 10,1

14,1 7,8 17,2 10,1 9,6 32,4 8,8

13,4 8,0 16,3 9,9 9,6 33,7 9,2

A legmagasabb forrásigény és megítélt támogatás a Közép-Magyarország régióra vonatkozik; az ÚMFT/ÚSZT igényelt forrásainak 26,3%-a, a megítélt források 32,4%-a ebbe a régióba irányult, és itt a legmagasabb a támogatási arány, mivel az igényelt támogatások 75% lett megítélt támogatás. A pályázatok darabszámának alakulásához mérten jól teljesített a DélAlföld régió is: az igényelt támogatások 15,6%-a, a megítélt források 14,1%-a áramlott a régióba; a Dél-Dunántúl régió részesedése az igényelt támogatások 9,5%-a, a megítélt források 7,8%-a.

A régiók ÚMFT/ÚSZT keretében elért pályázati eredményeit bemutató adatokat operatív programonként a 198. és 199. ábrák, valamint a 70. táblázat szemléltetik.

198. ábra

199. ábra

TIOP Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program TÁMOP Társadalmi Megújulása Operatív Program KÖZOP Közlekedés Operatív Program KEOP Környezet és Energia Operatív Program GOP Gazdaságfejlesztési Operatív Program

EKOP Elektronikus Közigazgatás Operatív Program ÁROP Államreform Operatív Program ROP Regionális Operatív Programok összesen

243

A legtöbb pályázatot a GOP prioritásra nyújtottak be - ezek a benyújtott pályázatok 34,9%-át jelentik; ezt követte a regionális fejlesztésekre (27,5%) és a TÁMOP (26,4%) prioritásaira benyújtott pályázatok száma. Az összes támogatott projektek 40,7%-a GVOP–os pályázat volt, amelyet a regionális fejlesztések (25,9%) és a TÁMOP (21,2%) követ. Az ÁROP esetében a benyújtott pályázatok 77,7%-a lett támogatott projekt, magas a KÖZOP esetében is ez az arány, 75,6%. 70. táblázat: A régiók ÚMFT/ÚSZT pályázatainak adatai operatív programonként, %

25,9 1,2 0,2 40,7 8,0 0,5 21,2 2,1

27,1 1,1 0,2 39,2 7,1 0,4 22,8 2,1

53,8 84,7 75,4 61,4 66,1 58,8 59,8 70,7

74,4 47,8 44,7 59,3 38,5 65,7 62,0 54,3

25,9 0,5 1,5 13,5 18,2 19,5 14,1 5,6

22,9 0,7 1,9 13,6 19,7 18,9 13,8 6,5

Kifizetett

Kifizetett

Támogatott

Benyújtott 27,5 0,8 0,2 34,9 7,8 0,3 26,4 1,9

Megítélt

86,9 73,6 82,5 80,5 74,4 72,3 89,7 83,7

Régiók összes NFT támogatása=100 Igényelt

Kifizetett/ Támogatott

48,5 77,7 50,8 60,1 52,4 75,6 41,3 55,6

Régiók összes NFT pályázata=100

Kifizetett/ Megítélt

Támogatott/ Benyújtott

ROP ÁROP EKOP GOP KEOP KÖZOP TÁMOP TIOP

Támogatások összege Megítélt/ Igényelt

Operatív program

Pályázatok száma

28,5 0,6 1,4 13,5 12,7 20,7 14,3 5,9

A legtöbb támogatást a ROP, KÖZOP és KEOP prioritásaira igényeltek – az összes igényelt támogatás 25,9, 19,5 és 18,2%-át. Az összes megítélt támogatás is ezen sorrendnek megfelelően alakult: a 22,9%-át a ROP prioritásaira ítélték meg, ezt követően közel azonos az a KEOP és KÖZOP részesedése a megítélt támogatásokból. Az ÁROP-nál az igényelt támogatások 84,7%-át ítélték meg, a legalacsonyabb ez az arány a ROP-nál 53,8%.

ÁROP Államreform Operatív Program Az ÁROP prioritásaira a régiókból összességében viszonylag kevés, 967 darab pályázatot nyújtottak be, a benyújtott pályázatok kimagaslóan nagy arányban 77,7%-ban lett támogatott projekt, a támogatott projektek 73,6%-ában történt kifizetés. A pályázatok megvalósítására 62,55 milliárd forint támogatást igényeltek, amelynek 84,7%-át ítélték meg, a megítélt támogatások 47,8%-át fizették ki. A legtöbb pályázatot a régiók összességében az ÁROP 1. Folyamatok megújítása és szervezetfejlesztés prioritásra koncentráltak: erre irányult az ÁROP-ra benyújtott pályázatok 78,4%-a, a támogatott projektek 76,2%-a, az igényelt támogatás 63,3%-a és a megítélt források 60,4%-a. 244

200. ábra

201. ábra

A régiók ÁROP-ra vonatkozó pályázati eredményeit bemutató adatokat a 202. és 203. ábrák szemléltetik. Egyértelműen kiemelkedő a Közép-Magyarország régió: innen került ki a benyújtott ÁROP pályázatok 35,8%-a, a támogatott projektek 35,8%-a; még inkább szembetűnő a régió vezető szerepe a támogatásokat vizsgálva: a központi régióhoz köthető az igényelt ÁROP támogatások 76,5%-a, valamint a megítélt támogatások 77,7%-a.

202. ábra

203. ábra

EKOP Elektronikus Közigazgatás Operatív Program Az EKOP prioritásaira a régiókban szintén viszonylag kevés, 248 darab pályázatot nyújtottak be, megvalósításukra 191,5 milliárd forint támogatást igényeltek. A benyújtott pályázatokból összességében 50,8%-ban lett támogatott projekt, az igényelt támogatások 75,4%-át ítélték meg. Az operatív program keretében az EKOP 1. A közigazgatás és a közigazgatási szolgáltatások belső folyamatainak megújítása és EKOP 2. A közigazgatási szolgáltatásokhoz történő hozzáférést támogató fejlesztések prioritások emelhetőek ki, ahogy azt a 204. és 205. ábrák is szemléltetik: ezekhez kapcsolódik a benyújtott pályázatok 55,6 és 28,2%-a, a támogatott projektek 52,4 és 33,3%-a, az igényelt támogatások 50,9 és 40,3%-a, valamint a megítélt támogatások 54,5 és 36,9%-a. 245

204. ábra

205. ábra

EKOP 1. A közigazgatás és a közigazgatási szolgáltatások belső folyamatainak megújítása EKOP 2. A közigazgatási szolgáltatásokhoz történő hozzáférést támogató fejlesztések EKOP 3. Kiemelt fejlesztések EKOP 4. Technikai segítségnyújtás a konvergencia régiókban EKOP 5. Technikai segítségnyújtás a Közép-magyarországi régióban

Az EKOP pályázatok szinte minden vonatkozásban egyetlen régióhoz, a KözépMagyarország régióhoz köthető: az EKOP-os benyújtott pályázatok 89,9%-a, az igényelt támogatások 98,4%-a, a támogatott projektek és megítélt támogatás pedig 100%-a ezen régiónkhoz kapcsolódik.

GOP Gazdaságfejlesztési Operatív Program Az összes benyújtott pályázatból a GOP-ra irányult azok 34,9%-a, a támogatott projektek 40,7%-a, azonban az igényelt támogatásokból csak 13,5% és a megítélt forrásokból 13,6%. Az GOP prioritásaira a régiókban 42462 darab pályázatot nyújtottak be, a benyújtott pályázatok 60,1%-a lett támogatott projekt. A pályázatok megvalósítására 1702 milliárd forint támogatást igényeltek, amelynek 61,4%-át ítélték meg és a megítélt támogatás 59,3%-át fizették ki. A régiók GOP prioritásokra vonatkozó pályázati eredményeit, a kapcsolódó támogatásokra vonatkozó adatokat a 206. és 207. ábrák szemléltetik, amelyek azt mutatják, hogy - az egyes régiókban tapasztaltakhoz hasonlóan - az egyik kiemelt prioritáshoz, a GOP 1. A K+F és innováció a versenyképességért kiíráshoz kapcsolódott a régiók GOP benyújtott pályázatainak 13,1%-a, a támogatott projektek 11,9%-a, az igényelt támogatás 36,9%-a, a megítélt támogatás 31,2%-a. A régióban vitathatatlanul a GOP 2. A vállalkozások (kiemelten a KKV-k) komplex fejlesztése prioritás vezet: erre irányult a régiók GOP benyújtott pályázatainak 83,7%-a, a támogatott projektek 86,2%-a, az igényelt támogatás 41,9%-a, a megítélt támogatás 41,4%-a.

246

206. ábra

207. ábra

GOP 1. A K+F és innováció a versenyképességért GOP 2. A vállalkozások (kiemelten a KKV-k) komplex fejlesztése GOP 3. A modern üzleti környezet elősegítése GOP 4. Pénzügyi eszközök GOP 5. Technikai segítségnyújtás

A GOP régiók közötti összevetésében az első, ami mindenképpen kitűnik a 208. és 209. ábrát szemlélve, hogy a benyújtott és támogatott GOP projektek nagyon alacsony számú a KözépMagyarország régióban, ehhez csak a benyújtott és a támogatott pályázatok 0,1%-a kapcsolható - ennek oka a 2007-2013 között érvényben lévő uniós támogatási kritérium. A legtöbb pályázat a Dél-Alföld régióból érkezett be: a benyújtott pályázatok 21,7%-a, a támogatott projektek 21,6% ehhez a régióhoz tartozik. A pályázatok darabszámát tekintve a második régiónk az Észak-Alföld régió, innen került ki a benyújtott pályázatok 19,4%-a, a támogatott projektek 19,3%-a.

208. ábra

209. ábra

Az igényelt támogatások legnagyobb része, 19,6%-a a Dél-Alföld régióból érkezett be és ide áramlott a megítélt támogatások 18,2%-a. A központi régió igényelte a források 14,5%-át és a megítélt támogatások 23,5%-a ebbe a régióba áramlott - oda, ahol a nyertes projekteknek csak 0,1%-a van. 247

KEOP Környezet és Energia Operatív Program A KEOP prioritásaira a régiókból 9510 darab pályázatot nyújtottak be, a benyújtott pályázatok 52,4%-a lett támogatott projekt, a támogatott projektek 74,4%-ában történt kifizetés. A pályázatok megvalósítására 2287,969 milliárd forint támogatást igényeltek, amelynek 66,1%-át ítélték meg, a megítélt támogatások 38,5%-át fizették ki. A legtöbb pályázatot a régiók összességében a KEOP 4. A megújuló energiaforrásfelhasználás növelése prioritásra nyújtottak be – ezek a benyújtott KEOP pályázatok 33,9%-át jelentik; ezt követte a KEOP 5. Hatékony energia felhasználás (21,9%) prioritásra benyújtott pályázatok száma. A támogatott KEOP projektek 29,8%-a a KEOP 4. prioritáshoz, 19,3%-a a KEOP 5. és 19%-a a KEOP 6. prioritáshoz kapcsolódik.

210. ábra

211. ábra

KEOP 1. Egészséges, tiszta települések KEOP 2. Vizeink jó kezelése KEOP 3. Természeti értékeink jó kezelése KEOP 4. A megújuló energiaforrás- felhasználás növelése

KEOP 5. Hatékony energia felhasználás KEOP 6. Fenntartható életmód és fogyasztás KEOP 7. Projekt előkészítés KEOP 8. Technikai segítségnyújtás

A legtöbb támogatást, az összes KEOP-ra igényelt támogatás 41,2%-át a KEOP 1. prioritásra igényeltek, ezt követte még szintén elég magas összeggel, az igényelt támogatások 28,3%ával a KEOP 2. prioritásaira igényelt támogatások. A megítélt KEOP támogatás megoszlását vizsgálva megállapítható, hogy hasonlóan az igényelt támogatásokhoz, a megítélt támogatás 48,2%-át a KEOP 1. prioritásra ítélték meg, amelyet a KEOP 2. prioritás követ 30,7%-al. Ennél a két prioritásnál kiemelkedően magas a támogatási arány, az igényelt támogatásokból 70-77% felett lett megítélt támogatás. A régiók KEOP-ra vonatkozó pályázati eredményeit bemutató adatokat a 212. és 213. ábrák szemléltetik, amelyen az látható, hogy a régiók pályázati eredményei viszonylag

248

kiegyensúlyozottak. A KEOP prioritásaira a legtöbb pályázatot, azok 19,5%-át az ÉszakAlföld régióból, a legkevesebbet, 10%-al a Közép-Magyarország régióból nyújtották be. A támogatott projektek számát tekintve is hasonló a helyzet: a támogatott KEOP projektek 20,4%-a az Észak-Alföld régióhoz, 9,7%-a pedig a Közép-Magyarország régióhoz kapcsolódik.

212. ábra

213. ábra

A legtöbb támogatási igény és megítélt támogatás a két alföldi régióhoz, valamint a KözépMagyarország régióhoz kapcsolódik; a megítélt KEOP-os források 22,1%-a a Dél-Alföld, 21,4%-a az Észak-Alföld, 17,3%-a pedig a központi régióba került, ahol az igényelt támogatásoknak 71,2%-a lett megítélt támogatás, a régiók vonatkozásában ez az egyik legmagasabb arány.

KÖZOP Közlekedés Operatív Program A KÖZOP prioritásaira a régiókból összességében kevés, 386 darab pályázatot nyújtottak be, a benyújtott pályázatokból kimagaslóan nagy arányban, 75,6%-ban lett támogatott projekt – ez 292 darab támogatott projektet jelent; a támogatott projektek 73,6%-ában történt kifizetés. A pályázatok megvalósítására 2463,658 milliárd forint támogatást igényeltek, amelynek 58,8%-át ítélték meg, a megítélt támogatások 65,7%-át fizették ki. Regionális összesítésben a legtöbb benyújtott és támogatott projekt a KÖZOP 3. Térségi elérhetőség javítása prioritásra vonatkozott: erre irányul a KÖZOP-ra benyújtott pályázatok 67,4%-a, a támogatott projektek 68,8%-a, az igényelt támogatás 39,5%-a és a megítélt források 18,8%-a.

249

214. ábra

215. ábra

KÖZOP 1. Az ország es a régióközpontok nemzetközi közúti elérhetőségének javítása KÖZOP 2. Az ország és a régióközpontok nemzetközi vasúti és vízi úti elérhetőségének javítása KÖZOP 3. Térségi elérhetőség javítása KÖZOP 4. Közlekedési módok összekapcsolása, gazdasági központok intermodalitásának és közlekedési infrastruktúrájának fejlesztése KÖZOP 5. Városi és elővárosi közösségi közlekedés fejlesztése KÖZOP 6. Technikai segítségnyújtás

A legtöbb támogatást a KÖZOP 3. prioritásra igényeltek, amelyet a KÖZOP 1., KÖZOP 2. és a KÖZOP 5. prioritások követnek közel hasonló részesedéssel. A KÖZOP esetében a legtöbb megítélt támogatás, 29,2% a KÖZOP 5. Városi és elővárosi közösségi közlekedés fejlesztése prioritáshoz kapcsolódik.

A régiók KÖZOP-ra vonatkozó pályázati eredményeit bemutató adatokat a 216. és 217. ábrák szemléltetik. A KÖZOP prioritásaira a legtöbb benyújtott és támogatott pályázat a két alföldi régióhoz kapcsolható: a benyújtott pályázatok 21,5%-a, a támogatott projektek 22,3%-a a Dél-Alföld, a benyújtott pályázatok 18,1%-a és a támogatott projektek 16,8%-a az ÉszakAlföld régióhoz kapcsolódik. A támogatottsági arány a két dunántúli régióban a legjobb, mivel ezekben a régiókban a benyújtott pályázatok több, mint 80%-a lett támogatott projekt.

216. ábra

217. ábra

250

A legtöbb támogatási igény és megítélt támogatás a Közép-Magyarország régióra vonatkozik; a megítélt KÖZOP-os források legnagyobb része, 35,8%-a ebbe a régióba irányult; magas, 24,5% a részesedése a megítélt forrásokból az Észak-Alföld régiónak is.

TÁMOP Társadalmi Megújulása Operatív Program A TÁMOP prioritásaira a régiókból 32183 darab pályázatot nyújtottak be, a benyújtott pályázatok 41,3%-a lett támogatott projekt, a támogatott projektek 89,7%-ában történt kifizetés. A pályázatok megvalósítására 1773,656 milliárd forint támogatást igényeltek, amelynek 59,8%-át ítélték meg, a megítélt támogatások 62%-át fizették ki. Ahogy azt a 218. ábra szemlélteti két prioritás, a TÁMOP 2. Alkalmazkodóképesség javítása és a TÁMOP 3. Minőségi oktatás és hozzáférés biztosítása mindenkinek prioritások voltak a darabszámot tekintve a legnépszerűbbek: a benyújtott pályázatok 34,4%-a, a támogatott projektek 33,6%-a TÁMOP 2., valamint a benyújtott pályázatok 29,7%-a, a támogatott projektek 33,9%-a a TÁMOP 3. prioritáshoz kapcsolódik.

218. ábra

219. ábra

TÁMOP 1. A foglalkoztathatóság fejlesztése, a munkaerőpiacra való belépés ösztönzése TÁMOP 2. Alkalmazkodóképesség javítása TÁMOP 3. Minőségi oktatás és hozzáférés biztosítása mindenkinek TÁMOP 4. A Felsőoktatás tartalmi és szervezeti fejlesztése a tudásalapú gazdaság kiépítése érdekében TÁMOP 5. Társadalmi befogadás, részvétel erősítése TÁMOP 6. Egészségmegőrzés és egészségügyi humánerőforrás fejlesztés TÁMOP 7. Technikai segítségnyújtás

A legtöbb támogatást, az összes TÁMOP-ra igényelt támogatás 27,8%-át a TÁMOP 3. prioritásra igényeltek, a legtöbb megítélt forrás, annak 27,4%-a a TÁMOP 1. A foglalkoztathatóság fejlesztése, a munkaerőpiacra való belépés ösztönzése prioritáshoz kapcsolódik.

A TÁMOP prioritásaira a legtöbb pályázatot az Észak-Alföld és a Közép-Magyarország régióból nyújtották be, a benyújtott TÁMOP pályázatok 19 és 19,2%-a ezekből a régióból 251

érkezett be és ezekben a legtöbb a támogatott pályázat is, az összes támogatott TÁMOP pályázat 19,1 és 17%%-ával. A legkevesebb pályázat a dunántúli régiókból érkezett be, 10,3%-os részesedésük van. A régiók TÁMOP-ra vonatkozó pályázati eredményeit bemutató adatokat a 220. és 221. ábrák szemléltetik.

220. ábra

221. ábra

A legtöbb támogatási igény és megítélt támogatás a Közép-Magyarország régióra vonatkozik; az igényelt TÁMOP-os források 41,7%-a, a megítélt források 56,4%-a ebbe a régióba irányul és itt az igényelt támogatások 80,9%-át ítélték meg; a többi régióban ez az arány 50% alatt marad.

TIOP Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program A TIOP prioritásaira a régiókból 2357 darab pályázatot nyújtottak be, a benyújtott pályázatok 55,6%-a lett támogatott projekt, a támogatott projektek 83,7%-ában történt kifizetés. A pályázatok megvalósítására 704,255 milliárd forint támogatást igényeltek, amelynek elég nagy részét, 70,7%-át ítélték meg, a megítélt támogatások 54,3%-át fizették ki. A legtöbb pályázatot a régiók a TIOP 1. Az oktatási infrastruktúra fejlesztése és a TIOP 3. A munkaerő-piaci részvételt és a társadalmi befogadást támogató infrastruktúra fejlesztése prioritásokra nyújtották be: a TIOP 1. prioritáshoz kapcsolódik a benyújtott TIOP pályázatok 52,9%-a, a támogatottak 60,2%-a, a TIOP 3. prioritáshoz pedig a benyújtottak 35,4%-a és a támogatottak 24,2%-a.

252

222. ábra

223. ábra

TIOP 1. Az oktatási infrastruktúra fejlesztése TIOP 2. Az egészségügyi infrastruktúra fejlesztése TIOP 3. A munkaerő-piaci részvételt és a társadalmi befogadást támogató infrastruktúra fejlesztése TIOP 4. Technikai segítségnyújtás

A pénzbeli támogatást vizsgálva megállapítható, hogy a TIOP 2. Az egészségügyi infrastruktúra fejlesztése prioritáshoz kapcsolódik az igényelt támogatások 54,9%-a és a megítélt források 57,3%-a.

A régiók TIOP-ra vonatkozó pályázati eredményeit bemutató adatokat a 224. és 225. ábrák szemléltetik.

224. ábra

225. ábra

A Közép-Magyarország régiót leszámítva a többi régiónak viszonylag egyenletes a részesedése, amelyek közül a legjobban az Észak-Alföld régió teljesített: ehhez a régióhoz kapcsolódik a benyújtott TIOP pályázatok 20,7%-a, a támogatott projektek 20%-a, az igényelt források 19,7%-a és a megítélt források 16%-a. A megítélt támogatásokból a Dél-Alföld régió részesedése a legnagyobb, 17,6%-al.

253

Regionális Operatív Programok A második fejlesztési periódusban minden régiónak saját regionális fejlesztési programja született, meghatározott prioritásokkal és forrásokkal. A regionális programok prioritásaira a régiókban összesen 33475 darab pályázatot nyújtottak be, a benyújtott pályázatok 50,9%-a lett támogatott projekt. A pályázatok megvalósítására 3267,5 milliárd forint támogatást igényeltek, amelynek 53,8%-át ítélték meg és a megítélt támogatás 74,4%-át fizették ki. A régiók regionális prioritásokra vonatkozó pályázati eredményeit és a kapcsolódó támogatásokra vonatkozó adatokat a 226. és 227. ábrák szemléltetik, amelyek azt mutatják, hogy a pályázatok számát tekintve a Közép-Magyarország régió magasan kiemelkedik a mezőnyből – a benyújtott regionális jellegű, benyújtott pályázatok 41,3%-a, a támogatott projektek 44,1%-a, az igényelt támogatások 25,7%-a, a megítélt támogatások 26,4%-a a központi régióba áramlott. A pályázatok számát, támogatások összegét tekintve jóval alacsonyabb az aktivitás a dunántúli régiókban.

226. ábra

227. ábra

A dolgozat keretei között vizsgált H3. hipotézis, miszerint a szegényebb régióknak a forrásokból nagyobb mértékben kell részesülnie, elvetésre kerül, mivel mindkét fejlesztési periódusban a legtöbb forrás a legfejlettebb Közép-Magyarország régióba áramlott. A fejezet rámutat arra, hogy a forrásfelhasználás mindkét periódusban - a számos létező prioritás ellenére - 2-3 darab prioritás köré sűrűsödik a legtöbb régióban, mind a benyújtott és támogatott projektek számát, mind pedig az igényelt és a megítélt támogatások összegét tekintve. Mindkettő időszakban a legnépszerűbb fejlesztési területek a pályázatok számát és a forrásokat is alapul véve a gazdaságfejlesztés és a regionális fejlesztések voltak. A 2007-2013 közti periódusban a pályázati aktivitás jelentősen megnőtt. A második periódusban a kifizetések jelentős lemaradással történnek meg: a megítélt támogatásoknak csak az 50%-át fizették ki. 254

A fejlesztéspolitikai dokumentumok sok hasonlóságot mutatnak mind időben, mind pedig térben: ugyanazok a területek, bár más és más megnevezéssel, de megtalálhatóak az egyes fejlesztési periódusok és az egyes régiók fejlesztési elképzelései között. A regionális fejlesztések célkitűzései összhangban állnak a fejlesztési programok és azok operatív programjaiban meghatározott célkitűzésekkel és fejlesztési területekkel.

255

5. ÖSSZEGZÉS 5.1 Összefoglalás

A regionális politika az Európai Unió belső fejlesztési politikája, a közösségi politikák egyike. A gazdasági és társadalmi kohézió, amint azt a tagállamok az 1968-ban aláírt Egységes Európai Okmányban megfogalmazták, a különböző régiók közötti egyenlőtlenségek csökkentését és a leghátrányosabb helyzetű régiók felzárkóztatását kívánja támogatni. A „gazdasági, társadalmi és területi kohézió”-val elsődleges szempont lett, hogy a területi fejlődés kiegyensúlyozottabbá és fenntarthatóbbá váljék.

A dolgozat második fejezete a szakirodalmi áttekintés, amely az elméleti keretek kialakítását szolgálja és melynek központi témája a használt régiófogalom rögzítése, a regionális politika célkitűzéseinek vizsgálata, a konvergencia elméleti megalapozása, a régiók helyzetét leíró indikátorok, valamint a támogatások hatásainak mérésére használt modellek és a nemzetközi tapasztalatok bemutatása. Az Európai Unió nem rendelkezik egységes régiófogalommal, úgymond folyamatosan alakul annak meghatározása, amelytől minden konkrét nemzeti gyakorlat az adottságainak, körülményeinek megfelelően eltér. (FARAGÓ 2005). Az Európai Unió tagországai között a közigazgatási területi felosztás tekintetében nagy eltérések tapasztalhatók; az EU létrehozta a NUTS elnevezésű rendszert, azaz a területi egységek statisztikai célú nómenklatúráját. A kutatás során a régió kifejezésen ezen NUTS rendszer alapján meghatározott, kialakított területi egységet értek, mivel az EU regionális politikája, a célkitűzéseket finanszírozó források

ezen

területi

egységekre

vonatkoznak

elsősorban.

Magyarországon

a

területfejlesztési törvény elfogadásával felmerült, hogy a régiók létrehozása elsődlegesen az uniós támogatásokhoz való hozzáférés miatt volt szükséges. A csatlakozásra készülve kiépült a területfejlesztési intézményrendszer, de a fejlesztési tanácsok nem csak a régiókban, hanem a megyékben, illetve a kistérségekben is létrejöttek, jelezve a bizonytalanságot a régiók kiépítése és helyzetbe hozása kérdésében. Hazánkban a régiók kialakításának folyamatában a következő NUTS felosztás jött létre: • a kistérségi társulások, NUTS 4 egységekben, • a megyei fejlesztési tanácsok, NUTS 3 egységben, • és a hét regionális fejlesztési tanács 1999-től, NUTS 2 egységekben. Ezeknek kulcsszerepük van az uniós forráselosztás szempontjából, mivel ez a területi egység az alapja a támogatható régiók kiválasztásának. (PÁLNÉ 2007a) 256

Pálné arra is rámutat, hogy a regionális fejlesztési politika menedzselésével szembeni uniós elvárások jellemzően nem vezettek választott regionális önkormányzatok létrejöttéhez, ami igaz az EU több tagállamában is, ahol a strukturális alapok felhasználását szolgáló NUTS 2 régiókban nem működik választott önkormányzat, sőt általános hatáskörű közigazgatási szerv sem. A kohéziós pénzek felhasználása EU alapelvek mentén történik, ez adja a tagállamok forrásfelhasználásának egyik fő keretét. A regionális, kohéziós politika célkitűzései 1994– 1999 közötti időszakban a következők voltak: az 1. célkitűzés az elmaradott régiók fejlődésének és szerkezeti alkalmazkodásának elősegítése. A 2. célkitűzés az ipar hanyatlása által súlyosan érintett régiók helyzetének javítása, a 3. célkitűzés a küzdelem a tartós munkanélküliség ellen, a fiatalok és a munkaerőpiacról kiszoruló személyek társadalmi beilleszkedése. A 4. célkitűzés a munkavállalók alkalmazkodása az iparban és a termelési rendszerekben végbemenő változásokhoz a munkanélküliség megelőzését célzó intézkedések segítésével. Az 5./a célkitűzés a mezőgazdasági területek fejlődésének segítése a mezőgazdasági

szerkezet

átalakításának

felgyorsításával

és

az

5./b

célkitűzés

a

mezőgazdasági területek fejlődésének és szerkezeti átalakulásának elősegítése a kedvezőtlen adottságú vidéki térségekben, az északi országok rendkívül alacsony népsűrűségű területeinek támogatása. A 6. célkitűzés területe azon NUTS 2 régiók támogatása, amelyek 8 fő/km2-nél alacsonyabb népsűrűséggel rendelkeznek az Unió észak-európai országaiban. A 2000-2006 közötti időszakban három célkitűzést határoztak meg: az 1. célkitűzés azoknak a NUTS 2 szintű régióknak a támogatása, ahol az egy főre jutó GDP a közösségi átlag 75%-át nem éri el, továbbá azok a legtávolabb fekvő régióké, amelyek egy értelműen a 75%-os küszöbérték alatt vannak, illetve a korábbi 6. célkitűzés alá eső, azaz a kivételesen alacsony népsűrűségű területek. A 2. célkitűzés a gazdasági, társadalmi átalakulás alatt lévő, strukturális nehézségekkel küzdő régiókat támogatása. A 3. célkitűzés az oktatás, képzés és foglalkoztatás rendszerének és politikáinak modernizációját támogatja az 1. célkitűzésen kívül eső területeken. 2007-től az előző időszak célkitűzéseit három prioritás váltotta fel: a konvergencia célkitűzés arra irányul, hogy ösztönözze a növekedést és a foglalkoztatást a kevésbé fejlett régiókban. A regionális versenyképesség és foglalkoztatás célkitűzés az Európai Unió minden olyan térségére vonatkozik, mely nem jogosult támogatásra a konvergencia célkitűzés keretében. Célja, hogy a gazdasági és társadalmi változásokra felkészülve növelje a régiók versenyképességét és vonzerejét, illetve a foglalkoztatási rátáját. Az európai területi együttműködés célterülete a határokon átnyúló, a transznacionális és a régiók közti együttműködés támogatását jelenti. 257

A

dolgozat

elméleti

megalapozásaként

a

második

fejezetben

összefoglalom

a

versenyképességgel kapcsolatos hazai és nemzetközi kutatások és konvergencia elméletek főbb

megállapításait.

Célom

az

volt,

hogy az

elméleti

háttér

feltérképezésével

meghatározzam, hogy milyen tényezőknek tulajdonítják az egyes területek fejlődését, versenyképességét: melyek azok az elemek, amelyek meghatározzák a fejlesztések alapját, melyek azok, amelyek támogatása kitörési pontot jelenthet az egyes régiók, területek számára. A szakirodalomban az állami teljesítményt, kapacitást leíró mutatók köre tág; az én nézőpontom szerint is lehetőség szerint minden olyan mutatót figyelembe kell venni, amely meghatározza egy régió helyzetét és lehetőségeit: demográfiai folyamatok, nevelés – oktatás, egészségügy, szociális helyzet, foglalkoztatottság, munkanélküliség és munkajövedelmek, gazdasági helyzet, gazdasági aktivitás; kutatás – fejlesztés, turizmus, infrastrukturális jellemzők – közműellátottság és közlekedés. A dolgozat harmadik fejezetében ennek tükrében kívánom feltérképezni a régiók adottságait. Az Európai Unió egyik célja a régiók közti fejlettségi különbségek csökkentése, az egyes régiók átlaghoz való felzárkózása. A dolgozat egyik fő vizsgálódási területe a mennyiségi felzárkózás. A konvergenciának, mint fogalomnak számos megközelítésével találkozunk a különféle

tudományágak

irodalmában:

értelmezhető

közelítésként,

az

átlagos

egyenlőtlenségek mérsékléseként vagy egy kitűzött cél, szint elérésére való törekvésként, vagyis felzárkózásként. A konvergenciának az Európai Unió monetáris és a kohéziós politikájában is fontos szerepe van. A konvergencia azonban nem alakul ki önmagától így alapvető kérdés, hogy a kohéziós politika be tud e- és ha igen, milyen mértékben tud beavatkozni a régiók fejlődésébe. Az Európai Unió regionális politikája mellett szól, hogy a gazdasági integrációból eredő előnyök elosztásához aktív eszközökre van szükség (KENGYEL, 2004a). A regionális és nemzetek közti fejlődési konvergencia vizsgálata, a politikai célok teljesülése tekintetében az elmúlt években számos tanulmány született, köztük sok kritikai hangvételű is, melyek a fejlesztéspolitika eredménytelenségét, a regionális konvergencia elmaradását is kiemelik. Másik oldalról a strukturális és kohéziós politikák gazdasági megtérülését elemező tanulmányok azt mutatják, hogy a kedvezményezett országokban a gazdasági haszon mind a végrehajtás időszakában, mind pedig hosszú távon pozitív. Jellemzően kimutatható a centrum-periféria szerkezet az alacsony termelékenységű új tagállamok közti jövedelemkülönbségekben, azonban az országokon belül a régiók szintjén a különbségek növekedése figyelhető meg; a regionális divergenciát elsősorban a fővárosokat magukban foglaló térségek átlagot felülmúló gazdasági növekedése okozta. 258

Bemutatásra kerültek azok az ökonometriai modellek, melyek segítségével rövid áttekintést adtam a finanszírozó alapok eredményeinek és hatásainak előzetes értékeléséhez alkalmazott módszerekről. Bemutattam a leggyakrabban alkalmazott modelleket (HERMIN, QUEST modellek) és ismeretem azok magyar vonatkozásait. Az ismertetett konvergencia elméletek, a mérési modellek és azokkal alátámasztott eredmények rámutatnak arra, hogy a támogatások konkrét gazdasági hatásának vizsgálata számos módszertani és elméleti problémával jellemezhető és az egyes elméletek és modellek más-más indikátorokat használnak fel. A dolgozatban bemutatott elméletek nagy száma is jelzi, hogy egyik sem tudta, tudja abszolút érvénnyel megragadni a lényeget, másrészt a változó gazdasági, társadalmi feltételek értelemszerűen új irányokat, eszközöket és módszereket igényelnek; viszont mindegyik tartalmaz az adott döntésnek használó és felhasználható elemeket. A dolgozat határait figyelembe véve önálló modell megalkotására nem vállalkoztam, azonban ahhoz, hogy a forrásfelhasználás gyakorlati megítéléséről pontosabb képet alkothassak, elengedhetetlennek tartottam ezen modellek bemutatását. A dolgozatban a konvergenciát, azt, hogy a fejlesztési periódusokban csökkent -e régiók lemaradása, az egy főre eső jövedelmek, GDP közeledésével vizsgálom. A dolgozatnak nem kérdése az egyes tényezők és a támogatások nagysága közötti összefüggés vizsgálata, az egy további kutatás eredménye lehet.

A dolgozat harmadik fejezete a régiók gazdasági- társadalmi elemzése, építve a szakirodalmi áttekintésre. Az uniós forrásfelhasználás, a felzárkózás, a fejlesztéspolitika kialakításakor meglátásom szerint elengedhetetlen, hogy az jól megtervezett legyen és igazodnia kell a fejlesztendő terület, a régiók adottságaihoz, amelyet elsősorban azok gazdasági, társadalmi, területi adottságai, lehetőségei és elképzelései határoznak meg. Ezek a gazdasági – társadalmi folyamatokat bemutató indikátorok adják az alapját a folyamatok értékelésének, hiszen a tendenciák ismerete lehetővé teszi a döntéshozók számára a stratégiaalkotást, előmozdíthatja a beavatkozást, és visszacsatolásként szolgálhat a már elvégzett feladatokról. Ezáltal a fejlesztések, a kohéziós pénzek felhasználásának fő dimenziói a gazdasági, társadalmi és területi jellemzők, ennélfogva a regionális gazdaság elemzésével foglalkozó harmadik fejezetben a következő dimenziók mentén vizsgálódtam: demográfiai folyamatok,

nevelés

–

oktatás,

egészségügy,

szociális

helyzet,

foglalkoztatottság,

munkanélküliség és munkajövedelmek, gazdasági helyzet, gazdasági aktivitás; kutatás– fejlesztés, turizmus, infrastrukturális jellemzők – közműellátottság és közlekedés. Az elemzésekhez elsősorban az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében kidolgozott regionális operatív programok vonatkozó összefoglalóit, valamint a Központi Statisztikai Hivatal kiadványait, adatait, továbbá az Eurostat adatait használtam fel, mivel ahhoz, hogy 259

fejlesztéspolitikáról beszélhessünk, ismernünk kell, hogy mit fejlesztünk és miért fejlesztünk. A társadalmi-gazdasági elemzéseket a releváns, rendelkezésre álló KSH adatokkal szemléltettem. Az elvégzett összehasonlító vizsgálatok rámutatnak arra, Magyarország régiói között jelentős társadalmi, gazdasági különbségek vannak, amelyek idővel sem látszanak mérséklődni. Az első helyen a „legek” régiója, Közép-Magyarország található, amely szinte minden vizsgált kérdésnél dobogós helyen szerepel, mind a jó – mint például az egy főre jutó GDP-t, a régió ellátottságát, mind pedig a rossz oldalt – például a környezeti terhelést – tekintve. Az elemzések választ adtak a dolgozat H2: A forrásfelhasználás hatásos, azaz növekedés és konvergencia figyelhető meg a régiókban; csökkent a szegényebb régiók leszakadása hipotézisére és megteremtették az alapot a dolgozat következő hipotézisének vizsgálatához is, amely szerint H3: A szegényebb régióknak a forrásokból nagyobb mértékben kell részesülnie. Az elemzések alapján hazánkban a hátrányosabb helyzetű, szegényebb régiók közé tartoznak az Észak-Magyarország, Észak-Alföld és a Dél-Alföld régiók, amelyek 2003-tól folyamatosan a legutolsó helyeken szerepelnek az egy főre jutó GDP alapján.

A dolgozat negyedik fejezetében áttekintést nyújtok a régiók forrásfelhasználásáról, annak célkitűzéseiről, irányáról és mértékéről. A fejezet első részében bemutatásra kerül a 20042006 és a 2007-2013 közötti periódusok fejlesztési terve, melyek alapvető keretét az Európai Unió adott időszakra vonatkozó kohéziós politikájának célkitűzései határozzák meg. Az uniós források felhasználásának központi elemét a fejlesztési programok jelentik, amelyeket az egyes célkitűzések alapján a támogatására jogosult régiók, vagy a tagállam megfelelő hatóságai dolgoznak ki. A fejlesztési terv többéves periódusra tartalmazza a fejlesztés célkitűzéseit, prioritási területeit és a gazdasági-társadalmi, területi partnerek bevonásával kell elkészíteni. A tagállamnak vagy a régiónak ezt meg kell tárgyalnia az Európai Bizottsággal, amely elfogadása után meghatározásra kerül a hozzá kapcsolódó többéves költségvetés is, tehát azok az összegek, amelyekkel a tagállam és a Közösség finanszírozza a fejlesztési terv megvalósítását. Ennek elfogadása után a végrehajtás leírását tartalmazó operatív programot szintén a Bizottságnak kell jóváhagynia, az illetékes nemzeti, regionális hatóságok ajánlása alapján. Az operatív programokban intézkedésekig lebontva szerepel a végrehajtás többéves menete. A dolgozat terjedelmi kötöttségre tekintettel a fejlesztési tervek bemutatása az adott időszak fő célkitűzéseinek és az operatív programok, illetve azok fejlesztési prioritásainak rövid leírásával történik, azok részletes szakmai tartalmával nem foglalkozom. Ahogy azt a bevezetésben rögzítettem, a dolgozatnak nem tárgya az intézményrendszer és feladatainak részletes bemutatása sem, azonban azt érdemes rögzíteni, hogy a pályázatok tényleges 260

meghirdetése, elbírálása, ellenőrzése, tehát a lebonyolítás a tagállam feladata és felelőssége az általa kialakított intézményrendszeren keresztül. Bemutatásra kerültek a régiók fejlesztési irányai az Országos Területfejlesztési Koncepció (2005)31 és az ÚMFT regionális operatív programjai alapján, valamint a regionális forráselosztás. A regionális dimenzióban végzett vizsgálatok a projekt helyszín szerinti lekérdezésen alapultak, nem tartalmazzák a kiemelt projektek, az operatív programok lebonyolításához kapcsolódó, illetve a területileg be nem sorolható adatokat. A fejezetben választ kapunk arra, hogy az egyes régiókban a fejlesztési periódusok keretében melyek voltak a legnépszerűbb (amelyre a legtöbb pályázatot nyújtották be a régióból), illetve a legsikeresebb (a legtöbb nyertes pályázat és a legtöbb megítélt forrás) fejlesztési irányok. Ezzel képet alkothatunk arról, hogy melyek azok a fejlesztési irányok, amelyek leginkább mozgósították a régiókat, amelyeket a későbbi fejlesztési tervek megalkotásánál mindenképpen érdemes figyelembe venni. Ezen felül választ kapunk arra, hogy projekthelyszín alapján vizsgálva melyik régióba áramlott több forrás, azaz a dolgozat H3. hipotézisére is, amely szerint a szegényebb régióknak a forrásokból az átlagosnál nagyobb mértékben kell részesülnie. A fejezet Magyarország EU csatlakozásától a 2004-2006-os, tehát az első fejlesztési periódus, illetve a 2007-2013 programozási időszak támogatásainak és fejlődési tendenciáinak forráselemzésére épül. A 2007-2013-as időszak adatai még nem tekinthetőek véglegesnek, mivel az n+2/n+3-as szabályozás értelmében az országnak lehetősége van meghatározott források lehívására a programozási időszak lezárultát követően, tehát 2013 után is. A forrásfelhasználás mindkét periódusban - a számos létező prioritás ellenére - 2-3 darab prioritás köré sűrűsödik a legtöbb régióban, mind a benyújtott és támogatott projektek számát, mind pedig az igényelt és a megítélt támogatások összegét tekintve. Mindkettő időszakban a legnépszerűbb fejlesztési területek a pályázatok számát és a forrásokat is alapul véve a gazdaságfejlesztés és a regionális fejlesztések. A 2007-2013 közti periódusban a pályázati aktivitás jelentősen megnőtt, aminek több összetevője lehet: több idő állt rendelkezésre, „személyre szabottabb” pályázatok jelentek meg, ismertebb lett az uniós forrásfelhasználás, a pályázók gyakorlatot szereztek. Azonban azt is ki lehet jelenteni, hogy a második periódusban a kifizetések jelentős lemaradással történnek meg: a megítélt támogatásoknak csak az 50%-át fizették ki.

31

Az Országgyűlés 97/2005.(XII.25.) OGY határozata az Országos Területfejlesztési Koncepcióról

261

Az uniós források nagy szerepet játszanak az ország fejlődésében, ami egyrészt a források nagyságának, illetve a támogatások multiplikátor hatásának is köszönhető. Azonban figyelemre méltó tény - ahogy az a második fejezetben ismertetett elemzésekből is látszik – , hogy hazánk ezen pozitív hatások tekintetében az utolsók között szerepel. A fejlesztéspolitika egyik alapfeladata a leszakadó régiók, területek felzárkóztatása, azonban a két fejlesztési periódus beavatkozásai eddig nem hoztak látványos eredményeket, nem történt jól érzékelhető javulás – több elmaradott térségben továbbra is romlik a társadalmi-gazdasági helyzet. Azonban nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a tényt, hogy az elmaradottabb régiókba áramló támogatások nagymértékben hozzájárulnak, kiegészítik, sok esetben meghaladják a piaci beruházásokat, így ezekben a térségekben a fejlesztéspolitika, az uniós források szerepe meghatározó. A társfinanszírozás eredményeképpen az uniós források a hazai forrásokat is lekötik, így a felzárkóztatást, az elmaradott területek fejlesztési céljainak megvalósulását az uniós fejlesztési eszköz- és intézményrendszerhez kell illeszteni.

A fejlesztéspolitikai dokumentumok sok hasonlóságot mutatnak mind időben, mind pedig térben: ugyanazok a területek, bár más és más megnevezéssel, de megtalálhatóak az egyes fejlesztési periódusok és az egyes régiók fejlesztési elképzelései között. A leggyakoribb, szinte minden régió fejlesztéspolitikai dokumentumában szereplő célterületek a következők: • Agrár terület fejlesztése • E-régió kialakítása • Egészséges élet • Épített örökség védelme • Határmenti együttműködések • Humánerőforrás fejlesztés • Innováció • Intézményrendszer fejlesztése • Környezeti szempontok erősítése • Kulturális értékek védelme • Lakosság életminőségének javítása • Magas foglalkoztatási szint • Vállalkozásfejlesztés • Vidékfejlesztés • Régióépítés 262

• Regionális versenyképesség • Régiószervezés • Társadalmi kohézió erősítése • Területi felzárkózás • Nemzetközi és logisztikai szerep erősítése • Tudás alapú gazdasági szerkezet előmozdítása • Turizmus jövedelemtermelő képességének a javítása • Fejlesztési pólusok, városhálózat, együttműködés • Fenntartható fejlődés, örökségvédelem • Gazdaság versenyképességének növelése A magyar fejlesztési tervek operatív programjaiban meghatározott célkitűzések igazodnak az Európai Unió regionális politikájához, valamint az előző időszak fejlesztéseinek továbbélése is megfigyelhető az egyes területek vonatkozásában. Azt mindenképpen érdemes kihangsúlyozni, hogy míg az NFT keretében nem született minden régióra vonatkozóan saját regionális operatív program, az ÚMFT keretében minden régió sajátosságához és igényeihez illeszkedő fejlesztési terv készült. Ennek segítségével végeredményképpen a források regionális elosztása is célirányosabb és hatékonyabb lehet, mint az a NFT támogatásainak esetében. Az ÚMFT regionális operatív programjaiban a régiók a következő területeket emelték ki: • Innováció • Életkörülmények javítása • Fenntartható növekedés • Foglalkoztatás bővítése • Regionális gazdaságfejlesztés • Településfejlesztés • Tudásalapú gazdaság • Turisztikai célú fejlesztések • Városfejlesztés • Települési, környezeti állapot javítása • Gazdaság versenyképességének növelése • Humán infrastruktúra fejlesztés • Közlekedési infrastruktúra fejlesztés. 263

5.2 Új tudományos eredmények

Kutatásommal azzal kívántam új eredményt létrehozni, hogy az uniós forrásfelhasználást a magyar régiók példáján keresztül mutatom be. A dolgozat Magyarország EU csatlakozásától a 2004-2006-os, tehát az első fejlesztési periódus, illetve a 2007-2013 programozási időszak támogatásainak és fejlődési tendenciáinak forráselemzésére épül. A 2007-2013-as időszak adatai még nem tekinthetőek véglegesnek, mivel az n+2/n+3-as szabályozás értelmében az országnak lehetősége van meghatározott források lehívására a programozási időszak lezárultát követően, tehát 2013 után is. Az n+2 és n+3 szabály az alapok forrásainak éves elosztásának finanszírozási szabályaival függ össze; amennyiben a kérdéses forrás felhasználására a határidőig

nem

került

sor,

a

Bizottság

visszavonhatja

a

későbbi

költségvetési

kötelezettségvállalásokat. A kötelezettségvállalások automatikus visszavonásához vezet, ha a finanszírozás elköltése vagy a kifizetési kérelmek benyújtása a második év végéig (n+2) nem történt meg. 2010-ig ez a határidő az új tagállamok, valamint Görögország és Portugália számára 3 év (n+3). Ennélfogva a 2007-2013-as időszak vizsgálata nem egy lezárt, végleges eredményekkel rendelkező periódust elemez, azonban álláspontom szerint 2013 végén (a pályázati adatok utolsó frissítése 2013. december 17-én történt) már mindenképpen kirajzolódik egy általános kép az időszak forrásfelhasználásról.

A kutatás középpontjában álló fő témakörök a következők voltak: •

Az Európai Unió regionális, kohéziós politikájának fejlődése a tervezési periódusok politikai dokumentumai, elemzései, iránymutatásai alapján.

•

Magyarország és a magyar régiók fejlesztéspolitikai dokumentumainak áttekintése és bemutatása, a fejlesztési tervek összhangjának vizsgálata.

•

A fejlesztési tervek és a fejlesztési igények megalapozottsága, a korábbi tervek, a fejlesztések illeszkedése a régiók fejlesztési igényeihez.

•

Abszorpció – az ország, a régiók abszorpciós képessége, az uniós források kihasználásának sikeressége.

264

A kérdések megválaszolása érdekében • bemutattam a kapcsolódó a szabályozási hátteret, • ismertettem a fejlesztéspolitikai dokumentumokat és rámutattam a hasonló és különböző fejlesztési célokra a régiók és a különböző időszakok között. • elemeztem a regionális gazdasági, társadalmi folyamatokat, • részletesen elemeztem a Nemzeti Fejlesztési Terv, az Új Magyarország Fejlesztési Terv/ Új Széchenyi Terv forrásainak regionális felhasználását.

Az értekezés komplex kutatásmódszertannal, inter- és multidiszciplináris dimenzióban vizsgálja és értékeli az uniós forrásfelhasználásra vonatkozó szakirodalmat és egyéb forrásokat. Az értekezés a téma szerteágazó irodalmának, statisztikai és egyéb empirikus adatbázisának rendszerezett feldolgozásával regionális megközelítésben elemzi az uniós forrásfelhasználást.

Doktori értékezésem eredményei alapján a strukturális politika forrásainak regionális felhasználásával és eredményeivel kapcsolatban a legfontosabb megállapításokat a hipotézisekre adott válaszok tartalmazzák, amelyekkel párhuzamosan megfogalmazom a jövőre vonatkozó javaslataimat is.

A disszertáció tudományos hipotézisei, amelyeket nemzetközi és hazai szakirodalom feldolgozásával és szekunder adatok elemzésével támasztottam alá, megválaszolásra kerültek: H1: Az uniós forrásfelhasználás hatékony, azaz az ország abszorpciós képessége megfelelő. A szakirodalmi éttekintés és a negyedik fejezetben bemutatott adatok alapján megállapítható, hogy az első, 2004-2006 közötti fejlesztési periódusban hazánkban a rendelkezésre álló pénzügyi keret országos szinten mérve felhasználásra került, tehát az abszorpció országos szinten nézve megvalósul, azaz a dolgozat H1 hipotézise, amely szerint az uniós forrásfelhasználás, az ország abszorpciós képessége megfelelő, az NFT esetében igazolt. A második fejlesztési periódus 2007-2013 időszakára vonatkozóan a dolgozat lezártakor még egyértelmű válasz nem adható az n+2/ n+3-as szabály miatt, azonban a negyedik fejezetben bemutatott adatok alapján valószínűsíthető, hogy a második időszakban is sikeres lesz az ország a pénzügyi abszorpció tekintetében.

Azonban a sikeres abszorpció az uniós források lehívását jelenti, tehát azt, hogy az uniós pénzekből mennyit sikerült egy adott tagállamnak leszerződnie. Ez az uniós forrásfelhasználás 265

első, de nem a legfontosabb mutatója: a jövőben érdemes azt is megvizsgálni, hogy milyen tényleges társadalmi és gazdasági eredményeket generálnak ezek a források.

H2: A forrásfelhasználás hatásos, azaz növekedés és konvergencia figyelhető meg a régiókban; csökkent a szegényebb régiók leszakadása. Ahogy arra a szakirodalmi áttekintésben rámutattam, a fejlesztéspolitika nem lehet zárt rendszerű, mivel annak tervezése és megvalósítása során figyelembe kell venni a gazdasági, társadalmi és területi adottságokat. Ennek tükrében mértem fel a harmadik fejezetben a régiókra jellemző tendenciákat. A fejlettség mutatói sokrétűek, azonban a GDP mutató a számos kritika ellenére is az egyik leggyakrabban használt alapmutató. Az elemzésekből látszik, Magyarország régiói között jelentős társadalmi, gazdasági különbségek vannak. Az első helyen a „legek” régiója, Közép–Magyarország található, amely szinte minden vizsgált kérdésnél dobogós helyen szerepel, mind a jó – mint például az egy főre jutó GDP-t, a régió ellátottságát, mind pedig a rossz oldalt – például a környezeti terhelést – tekintve. A fejezetben bemutatott adatok a hipotézist összességében nem támasztják alá: 2003-tól kezdve ugyan minden régióban növekedett az egy főre jutó hazai termék, azonban az országos átlaghoz viszonyítva egészen más képet kapunk: a Közép-Magyarország régióban 2008-as és 2011-es adatokat leszámítva folyamatos növekedés figyelhető meg. Viszonylag jó mutatói vannak a Nyugat-Magyarország régiónak is a 2003, 2004, 2006 és 2011-es adatok alapján, mert ezekben az években a régió egy főre jutó hazai terméke meghaladta az országos átlagot. A legrosszabb mutatókkal rendelkező négy régióban - Dél-Dunántúl, Észak-Magyarország, Észak-Alföld és Dél-Alföld – 2003-hoz képest 2011-re tovább növekedett az országos átlagtól való leszakadás. Az Eurostat 2012. márciusában hozta nyilvánosságra a 2009-es regionális fejlettségi mutatóit, amely szerint Magyarországon a legelmaradottabb magyar régió, az Észak-magyarországi régió, melynek fejlettségi szintje az uniós GDP-átlag mindössze 39,5 százalékát éri el, míg Közép-Magyarország az uniós átlag 108,6 százalékán állt 2009-ben, ez pedig egyértelműen a főváros kiemelkedő fejlettségének köszönhető. A magyar régiók fejlettségbeli szintjében egyedül Közép-Magyarország esetében figyelhető meg érdemi elmozdulás 2007 óta: ez a régiónk akkor az uniós fejlettségi szint 102, 2009-ben viszont már közel 109 százalékának megfelelő szinten állt. A másik hat magyar régió esetében szignifikáns javulás vagy romlás nem következett be 2007 és 2009 között. Azonban fontos kiemelni, hogy a Közép-Magyarország régióban nagyon jelentős belső fejlettségbeli különbségek vannak és amennyiben Budapest és Pest megye két külön NUTS 2-es régió lenne, az utóbbi fejlettségi szintje szintén jóval elmaradna az uniós átlagtól, míg Budapest jóval az uniós átlag felett helyezkedne el. 266

Ez újra felvetheti a különválást, Budapest kiválását, amely átírná a kohéziós forrásokhoz való hozzájutás lehetőségét is. ÁGH (2006) a következőként írja le ezt a problémát: “Az utóbbi tíz évet az a terméketlen vita jellemzi, hogy mit nyerhet Pest megye, ha elszakad Budapesttől, és mit veszít az EU-támogatások területén, ha együtt marad a NUTS 2 régió, azaz a vitában arra törekedtek, hogy a Közép-Magyarország régión belül tökélyre vigyék a negatív összegű játékot. Fel sem merült érdemben az igazi kérdés, ami megnyithatja a pozitív összegű játék lehetőségét, hogy mit nyerhet Pest megye Budapest főváros távlatos fejlesztési funkciójával, azaz ha radikálisan szakít a jelenlegi befelé forduló modellel.” Az Eurostat 2014. februári kiadványban, amely a 2011-es adatokat mutatja be, jelentős eltérést nem tapasztalunk: a húsz legalacsonyabb egy főre jutó GDP mutatóval rendelkező uniós régió között négy magyar régiót találunk: az Észak-Magyarország (uniós átlag 40%), Észak-Alföld (uniós átlag 43%), Dél-Alföld (uniós átlag 44%) és a Dél-Dunántúl (uniós átlag 45%) régiókat. Az éves adatsorokat vizsgálva megállapítható, hogy a GDP-re vonatkozó regionális sorrend évek óta szinte változatlan: csak az utolsó helyeken váltakozik az ÉszakAlföld és az Észak-Magyarország régió.

H3: A szegényebb régióknak a forrásokból nagyobb mértékben kell részesülnie. A regionális dimenzióban végzett vizsgálatok alapján - amelyek a projekt helyszín szerinti lekérdezésen alapulnak és csak a pályázatos formában meghirdetett projektek adatait tartalmazzák, tehát a kiemelt projektek, illetve az operatív programok lebonyolításához kapcsolódó adatokat nem - a hipotézis nem teljesült, amelyre a 71.táblázat is rávilágít.

71. táblázat: A régiók sorrendje az egy főre jutó GDP és a fejlesztési periódusokban megítélt támogatás alapján (2013. december 17.) Régió

Sorrend az egy főre jutó GDP alapján

Dél-Alföld Dél-Dunántúl Észak-Alföld Észak-Magyarország Közép-Dunántúl Közép-Magyarország Nyugat-Dunántúl

5 4 6 7 3 1 2

Sorrend az 2004-2006-os periódusban megítélt támogatás alapján 3 5 2 4 6 1 7

Sorrend a 2007-2013-as periódusban megítélt támogatás alapján 3 7 2 4 5 1 6

Mindkét fejlesztési periódusban a legtöbb forrás a legfejlettebb Közép-Magyarország régióba áramlott – nem csak összességében, de az operatív programok többsége esetében is igaz ez; a legszegényebb Észak-Magyarország régió mindkét periódusban a negyedik a forrásokból való részesedés sorrendjét tekintve. 267

A dolgozatban elvégzett szakirodalmi áttekintés és adatelemzés alapján összességében megállapítható, hogy a regionális fejlesztések célkitűzései összhangban állnak a fejlesztési programok és azok operatív programjaiban meghatározott célkitűzésekkel és fejlesztési területekkel. Ez nem meglepő, mivel mind az országos, mind a regionális tervezés során már figyelembe vették az EU regionális politikájának alapelveit, fő vezérfonalait. A fejlesztési elképzelések eddigi változatlansága arra is ráirányítja a figyelmet, hogy nincs új a nap alatt... Ez egyrészt az EU-s elvárások, célkitűzések változatlanságából is adódik, másrészt további tényező, hogy az egyes területek összetett fejlesztése is – több programozási időszakon is átívelő - hosszú időszakot ölel, ölelhet fel. Ennélfogva szerencsésebb lenne a források koncentráltabb, a fontosabb célterületekre irányuló felhasználása és a lassú lépések politikája, azaz a kiemelt területek életképességének célirányosabb megalapozása és ezt követő előrehaladás mind horizontálisan, mind vertikálisan a fejlesztési célkitűzéseink elérésében. Az biztosan állítható, hogy a gazdasági-társadalmi felzárkózáshoz olyan fejlesztésekre, beruházásokra van szükség, amelyek olyan új munkahelyeket teremtenek, amelyek illeszkednek az adott területi egység, régió és az ott élő népesség adottságaihoz. Másrészt, ahogy arra a harmadik fejezet, a régiók társadalmi és gazdasági elemzése is rávilágít, az elmaradottabb régiókban továbbra is vannak olyan kulcsterületek, mint a szociális ágazat, az egészségügy és az oktatás, amelynek elérhetőségét és színvonalát javítani szükséges. Ezen célok elérése csak úgy lehetséges, ha szem előtt tartjuk a bevezetésben is megfogalmazott álláspontot, miszerint a fejlesztéspolitika nem lehet zárt rendszerű: több szakterület együttműködésére van szükség már a tervezés folyamán is úgy, hogy a térségek problémáihoz, adottságaihoz és igényeihez rugalmasan illeszkedő program kialakítására kerülhessen sor az eddigi fejlesztési periódusok tapasztalatainak felhasználásával.

5.3 Javaslatok az új tudományos eredmények hasznosítására és felhasználására

Gyakorlati felhasználhatóságát tekintve a dolgozat lehetőséget teremt • a mélyreható elemzésekből új, a forrásfelhasználást segítő gyakorlati eredmények és megoldások megfogalmazásához; • a fejlesztési tervek, uniós forrásfelhasználás tervezéséhez, szakmai megalapozásához és megvalósításához; • a hazai forrásfelhasználás dimenzióinak kialakításához, a források eredményesebb felhasználásához;

268

• adatbázisával egy mélyebb kvantitatív elemzés elvégzésére, a támogatások és az egyes regionális jellemzők közötti összefüggés vizsgálatára; • szakmai, módszertani anyagként, segédeszközként való használatra a felsőoktatásban és a témával kapcsolatos szakemberképzésben; • a forrásfelhasználás, regionális fejlesztések iránt érdeklődők számára a terület átfogó, kritikai megismerésére.

269

KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS

Ezúton is kifejezem köszönetemet Dr. Török Gábor professzor úrnak, aki abban a megtisztelésben részesített, hogy elvállalta témavezetésemet és azon kollégák szakmai és emberi támogatását, akik figyelemmel kísérték munkámat és véleményükkel segítették a dolgozat elkészítését. Végül, de nem utolsó sorban köszönöm a családom és barátaim támogatását.

270

MELLÉKLETEK 1.

számú melléklet: Szabályozási háttér

2.

számú melléklet: A régiók társadalmi-gazdasági elemzését alátámasztó statisztikai táblák

271

1. számú melléklet: Szabályozási háttér Az uniós rendeletek • 1080_2006 EK rendelet az Európai Regionális Fejlesztési Alap és az 1783_1999_EK rendelet hatályon kívül helyezéséről • 1081_2006 EK rendelet az Európai Szociális Alapról és az 1784_1999 EK rendelet hatályon kívül helyezéséről • 1082_2006 EK rendelet az európai területi együttműködési csoportosulásról • 1083_2006 EK rendelet az ERFA, ESZA és KA –ra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1260/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről • 1084_2006 EK rendelet a Kohézió Alap létrehozásáról és az 1164_94_EK rendelet hatályon kívül helyezéséről • 1828_2006 EK rendelet az ERFA, ESZA és KA-ra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról

Törvények • 2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról • 2011. évi CXCIX. törvény a közszolgálati tisztviselőkről • 2007. évi CLII. törvény az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről • 2007. évi CLXXXI. törvény a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról • 2005. évi LXVII. törvény a budapesti 4-es - Budapest Kelenföldi pályaudvar- Bosnyák-tér között- metróvonal megépítéséről • 2003. évi XC. törvény a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról Kormányrendeletek • 140/2012. (VII. 2.) Korm. rendelet A Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottságról • 141/2012. (VII. 2.) Korm. rendelet A 2007–2013 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 4/2011. (I. 28.) Korm. rendelet módosításáról • 311/2012 (XI.7.) Korm. rendelet az ikerintézményi program fejlesztési tevékenységének ellátásáról és a projektjei lebonyolításának szabályairól, valamint a projektekben résztvevő szakértőkre vonatkozó szabályokról

272

• 4/2011. (I.28.) Korm. rendelet a 2007-2013 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból • 37/2011. (III.22.) Korm. rendelet az európai uniós versenyjogi értelemben vett támogatásokkal kapcsolatos eljárásról • 68/2011. (IV.28.) Korm. rendelet a Széchenyi Programirodákról • 86/2011.

(V.31.)

Korm.

rendelet

az

Energia

Központ

Enegiahatékonysági,

Környezetvédelmi és Energia Információs Ügynökség Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság egyes közreműködő szervezeti, projektirányítási és kezelési feladatainak meghatározásáról és egyes fejlesztéspolitikai jogszabályok módosításáról • 235/2011. (XI.15.) Korm. rendelet egyrészről Izland, a Lichtensteini Hercegség, a Norvég Királyság és másrészről MK között EGT Finanszírozási Mechanizmus 2009-2014-es időszakának végrehajtásáról szóló együttműködési megállapodás kihirdetéséről • 236/2011. (XI.15.) Korm. rendelet a Norvég Királyság és a Magyar Köztársaság között a Norvég Finanszírozási Mechanizmus 2009-2014-es időszakának végrehajtásáról szóló együttműködési megállapodás kihirdetéséről • 311/2011. (XII.23.) Korm. rendelet a Várbazár valamint a budavári királyi kertek rekonstrukciójához kapcsolódó beruházások megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról • 368/2011. (XII.31.) az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról • 77/2009. (IV.8.) Korm. rendelet a Duna projekt megvalósításával összefüggő közig hatósági ügyek kiemelt jelentőségűvé nyilvánításáról • 78/2009.

(IV.8.)

Korm.

rendelet

a

Ráckevei

(Soroksári)

Duna

ág

(RSD)

vízgazdálkodásának vízminőségének javítása” tárgyú projekt megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról • 79/2009. (IV.8.) Korm. rendelet a Tisza hullámtér projekt megvalósításával összefüggő közigazgatási hat ügyek kiemelt jel üggyé nyilvánításáról • 80/2009. (IV.8.) Korm. rendelet a Kis-Balaton Vízvédelmi rendszer II. ütem megvalósítása tárgyú projekt megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról • 132/2009. (VI.19.) Korm. rendelet a Társadalmi Megújulás Operatív Program 1. prioritás 1.1.2. konstrukció „Decentralizált programok a hátrányos helyzetűek foglalkoztatásáért”, valamint a Társadalmi Megújulás Operatív Program 1. prioritás 1.1.1. konstrukció: „Megváltozott

munkaképességű

emberek

segítése” keretében nyújtható támogatásokról 273

rehabilitációjának

és

foglalkoztatásának

• 160/2009. (VIII.3.) Korm. rendelet a 2007-2013 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alap valamint az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz pénzügyi alapok egyes, a területi együttműködéshez kapcsolódó programjainak végrehajtásáról • 74/2008. (IV.3.) Korm. rendelet a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa program fejlesztési kulcsprojektjeihez kapcsolódó beruházások megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról • 75/2008. (IV.3.) Korm. rendelet az egyes vasúti beruházások megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról • 76/2008. (IV.3.) Korm. rendelet Záhony térségében a vasúti, valamint a belső közúti infrastruktúra fejlesztéséhez kapcsolódó beruházások megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról • 91/2008. (IV.23.) Korm. rendelet az M4 autópálya autóút és a 4. számú főút fejlesztéseihez kapcsolódó beruházások megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról • 139/2008. (V.16.) Korm. rendelet a Környezet és Energia Operatív Program derogációs projektek

kamattámogatásának

igényléséről folyósításának,

elszámolásának

és

ellenőrzésének részletes feltételeiről • 228/2008. (IX.12.) Korm. rendelet a 2007-2013. programozási időszakban az Európai Szomszédsági és Partnerségi Támogatási Eszközből társfinanszírozott MagyarországSzlovákia-Románia-Ukrajna

ENPI

Határon

Átnyúló

Együttműködési

Program

végrehajtásáról • 237/2008. (IX.26.) Korm. rendelet a Svájci-Magyar Együttműködési Program végrehajtási rendjéről • 49/2007. (III.26.) Korm. rendelet a 2007-2013 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alap, valamint az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz és az Európai Szomszédsági és Partnerségi Eszköz pénzügyi alapok egyes, a területi együttműködéshez kapcsolódó programjaiból származó támogatások hazai felhasználásának intézményeiről • 102/2006. (IV.28.) Korm. rendelet az Európai Unió által nyújtott egyes pénzügyi támogatások felhasználásával megvalósuló és egyes nemzetközi megállapodások alapján finanszírozott programok monitoring rendszerének kialakításáról és működéséről • 130/2006. (VI.15.) Korm. rendelet a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségről • 242/2006. (XII.5.) Korm. rendelet az EGT Finanszírozási Mechanizmus és a Norvég Finanszírozási Mechanizmus végrehajtási rendjéről

274

• 54/2005. (III.26.) Korm. rendelet a Nemzeti Fejlesztési Terv operatív programjai és az EQUAL Közösségi Kezdeményezés Program esetében alkalmazandó biztosítékokkal kapcsolatos szabályokról • 55/2005. (III.26.) Korm. rendelet a jogszabálysértő, nem rendeltetésszerű vagy szerződésellenes módon felhasznált európai uniós forrásokból származó és a kapcsolódó állami támogatások behajtásának eljárási rendjéről • 179/2004. (V.26.) Korm. rendelet a Schengen Alap felhasználásának pénzügyi tervezési, lebonyolítási és ellenőrzési rendjének kialakításáról • 359/2004. (XII.26.) Korm. rendelet az INTERREG III Közösségi Kezdeményezés programok végrehajtásának részletes szabályairól • 360/2004. (XII.26.) Korm. rendelet a Nemzeti Fejlesztési Terv operatív programjai, az EQUAL

Közösségi

Kezdeményezés

program

és

a

Kohéziós

Alap

projektek

támogatásainak fogadásához kapcsolódó pénzügyi lebonyolítási, számviteli és ellenőrzési rendszerek kialakításáról

Miniszteri rendeletek • 34/2012. (VI.8.) NFM rendelet a Közlekedés Operatív Program 4. prioritásának első konstrukciójára vonatkozó részletes szabályokról • 35/2012. (VI.8.) NFM rendelet a Közlekedés Operatív Programban közszolgáltatások ellátását biztosító infrastruktúra fejlesztésére és járművek beszerzésére, valamint a 4. prioritás 5. konstrukciójában megvalósíthatósági tanulmány készítésére rendelt források felhasználására vonatkozó állami támogatási szabályokról • 36/2012. (VI.8.) NFM rendelet a Környezet és Energia Operatív Program prioritásaira rendelt források felhasználásának részletes szabályairól és egyes támogatási jogcímeiről • 42/2012. (VII.17.) NFM rendelet a XIX. Uniós fejlesztések fejezetbe tartozó fejezeti kezelésű előirányzatok 2012. évi felhasználásának rendjéről • 14/2012. (III.6.) NFM rendelet a 2007-2013 programozási időszakban az európai területi együttműködéshez kapcsolódó egyes állami támogatások felhasználásának szabályairól • 29/2012. (VI.8.) NFM rendelet a Gazdaságfejlesztési Operatív Programra és a KözépMagyarországi Operatív Program 1. prioritására vonatkozó részletes szabályokról • 30/2012. (VI.8.) NFM rendelet a Regionális Fejlesztési Operatív Programokra meghatározott előirányzatok felhasználásának állami támogatási szempontú szabályairól • 31/2012. (VI.8.) NFM rendelet a Gazdaságfejlesztési Operatív Program K + F és innováció a versenyképességért prioritására és a Regionális Operatív Programok K+F és 275

innováció tárgyú konstrukcióira rendelt források felhasználásának részletes szabályairól és a támogatás jogcímeiről • 32/2012. (VI.8.) NFM rendelet a Társadalmi Megújulás Operatív Program prioritásaira rendelt források felhasználásának részletes szabályairól és egyes támogatási jogcímeiről • 33/2012. (VI.8.) NFM rendelet a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program prioritásaira rendelt források felhasználásának részletes szabályairól és egyes támogatási jogcímeiről • 87/2011. (XII.29.) az Új Magyarország Kockázati Tőkeprogramok és a Svájci-Magyar Együttműködési Program keretében tulajdonosi joggyakorló szerv kijelöléséről • 2/2010. (I.8.) NFGM rendelet az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében megvalósuló beruházások

forint

árfolyamának

változásából eredő

költségnövekményének

kompenzációjáról • 41/2010. (XII.31.) NFM rendelet a Humánerőforrás- fejlesztési Operatív Program, Társadalmi Megújulás Operatív Program , a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program, a Közép-Magyarországi

Operatív

Program

egyes

prioritásainak

végrehajtásában

közreműködő szervezet kijelöléséről • 19/2009. (VIII.14.) NFGM rendelet a Magyarország-Szlovákia-Románia- Ukrajna Európai Szomszédsági és Partnerségi Eszköz Határon Átnyúló Együttműködési Programból származó, az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. cikk (1) bekezdés hatálya alá tartozó állami támogatások felhasználásának szabályairól és egyes támogatási jogcímeiről • 34/2007. (XI.17.) ÖTM rendelet az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz és az Európai Szomszédsági és Partnerségi Eszköz pénzügyi alapok egyes, a területi együttműködéshez kapcsolódó programjai végrehajtásában magyarországi közreműködő szervezet kijelöléséről • 5/2006.(VIII.11.) MEHVM-SZMM együttes rendelet a 2004-2006. évi Humánerőforrás Fejlesztési Operatív Program 1.1 intézkedése : a munkanélküliség megelőzése és kezelése keretében nyújtható támogatások felhasználásának részletes szabályairól • 18/2006. (XII.28.) MEHVM-GKM együttes rendelet a Kohéziós Alap közreműködő szervezet kijelöléséről

Miniszteri utasítások • 20_2012. (VII.19.) NFM utasítás a XIX. Uniós fejlesztések fejezetbe tartozó fejezeti kezelésű előirányzatok 2012. évi felhasználásának rendjéről • 26_2012. (X.24.) az egységes működési kézikönyvről

276

2. számú melléklet: A régiók társadalmi-gazdasági elemzését alátámasztó statisztikai táblák Népesség, népmozgalom 2.1 táblázat: A lakónépesség nem szerint, ezer fő január 1. Területi egység Férfi KözépMagyarország Közép-Dunántúl NyugatDunántúl Dél-Dunántúl ÉszakMagyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Ország összesen Nő KözépMagyarország Közép-Dunántúl NyugatDunántúl Dél-Dunántúl ÉszakMagyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Ország összesen Összesen KözépMagyarország Közép-Dunántúl NyugatDunántúl Dél-Dunántúl ÉszakMagyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Ország összesen

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

1315,8 539,2

1317,2 538,3

1322,7 537,0

1331,2 535,7

1339,2 535,8

1351,5 534,8

1365,1 533,9

1379,5 531,6

1389,8 529,2

1382,8 520,6

1389,5 518,4

483,5 471,5

482,5 468,7

481,0 465,4

481,0 462,0

480,4 460,6

479,5 456,9

479,7 453,5

478,7 451,3

477,9 447,8

473,3 442,4

474,0 439,8

612,5 745,5 650,4 4818,5

608,1 742,3 647,0 4804,1

603,7 739,2 644,2 4793,1

599,2 735,0 640,5 4784,6

594,2 731,0 637,9 4779,1

587,4 725,3 634,1 4769,6

580,9 720,0 629,8 4763,1

574,0 715,2 626,5 4756,9

567,3 710,0 622,0 4743,9

570,9 718,7 616,0 4724,7

565,8 715,7 612,9 4716,0

1508,9 574,5

1512,5 574,7

1518,2 573,9

1524,5 572,4

1533,5 571,7

1545,8 570,1

1560,4 569,2

1572,0 567,0

1581,5 564,9

1558,1 559,0

1564,4 556,3

520,8 517,9

520,7 514,9

519,4 512,1

519,1 508,7

519,0 507,0

518,4 503,2

518,5 499,5

517,7 496,7

516,8 492,8

511,1 488,8

511,3 485,4

676,5 808,6 716,7 5323,9

672,0 804,7 713,2 5312,6

667,4 802,7 710,8 5304,4

662,3 798,2 706,8 5292,0

657,2 794,3 704,4 5287,1

649,3 788,7 700,4 5275,8

642,3 782,4 695,7 5267,9

635,1 777,3 691,7 5257,4

627,4 771,9 686,5 5241,8

630,0 780,1 680,3 5207,3

623,7 776,0 675,8 5192,8

2824,8 1113,7

2829,7 1113,0

2841,0 1110,9

2855,7 1108,1

2872,7 1107,5

2897,3 1104,8

2925,5 1103,1

2951,4 1098,7

2971,2 1094,1

2940,8 1079,6

2953,9 1074,7

1004,3 989,4

1003,2 983,6

1000,3 977,5

1000,1 970,7

999,4 967,7

997,9 960,1

998,2 953,0

996,4 948,0

994,7 940,6

984,4 931,2

985,3 925,2

1289,0 1554,2 1367,1

1280,0 1547,0 1360,2

1271,1 1541,8 1354,9

1261,5 1533,2 1347,3

1251,4 1525,3 1342,2

1236,7 1514,0 1334,5

1223,2 1502,4 1325,5

1209,1 1492,5 1318,2

1194,7 1481,9 1308,5

1200,8 1498,8 1296,3

1189,4 1491,7 1288,7

10142,4

10116,7

10097,5

10076,6

10066,2

10045,4

10031,0

10014,3

9985,7

9931,9

9908,8

277

2.2 táblázat: A lakónépesség korcsoport szerint, ezer fő, január 1. Területi egység 0–14 éves KözépMagyarország Közép-Dunántúl NyugatDunántúl Dél-Dunántúl ÉszakMagyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Ország összesen 15–64 éves KözépMagyarország Közép-Dunántúl NyugatDunántúl Dél-Dunántúl ÉszakMagyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Ország összesen 65–X éves KözépMagyarország Közép-Dunántúl NyugatDunántúl Dél-Dunántúl ÉszakMagyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Ország összesen Ország mindösszesen

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

409,9 181,7

408,5 178,1

407,9 174,5

409,3 170,5

411,4 166,7

415,1 163,6

419,6 161,1

424,7 159,0

428,5 156,2

419,0 153,5

425,0 152,3

153,8 158,5

150,8 155,0

147,8 151,7

145,2 147,6

143,0 144,1

141,0 140,6

139,8 137,3

138,0 134,7

136,1 131,7

134,1 130,1

133,9 128,0

224,2 286,0 219,6 1633,7

219,2 279,8 214,7 1606,1

214,2 274,1 209,5 1579,7

209,0 267,5 204,3 1553,4

203,8 261,3 199,4 1529,7

198,4 255,2 195,0 1508,8

194,1 249,7 191,0 1492,6

189,2 244,3 187,0 1476,9

184,4 237,8 182,5 1457,2

184,8 238,1 180,7 1440,3

180,5 233,1 178,1 1430,9

1961,3 773,5

1966,0 774,4

1974,9 773,8

1983,6 772,3

1992,9 773,2

2005,8 770,7

2020,8 769,4

2032,1 764,2

2041,8 761,1

2017,8 749,5

2014,5 742,8

696,4 677,6

697,3 674,6

696,5 670,9

697,2 667,3

696,9 666,0

695,1 660,2

695,1 655,8

692,4 651,6

691,6 647,1

683,1 638,8

681,3 632,5

864,5 1048,6 927,5 6949,4

859,6 1046,9 924,7 6943,5

854,9 1046,0 923,3 6940,3

849,8 1042,5 919,8 6932,4

844,1 1040,4 918,0 6931,4

833,5 1034,6 912,8 6912,7

823,7 1027,4 906,0 6898,1

813,1 1021,1 899,5 6874,0

804,6 1017,4 893,8 6857,4

811,4 1031,6 883,5 6815,7

803,1 1026,5 875,5 6776,3

453,6 158,4

455,2 160,5

458,2 162,6

462,8 165,3

468,3 167,6

476,4 170,5

485,0 172,7

494,7 175,5

501,0 176,8

504,0 176,7

514,4 179,6

154,1 153,4

155,1 154,0

156,0 154,9

157,7 155,8

159,5 157,6

161,9 159,3

163,4 159,9

166,0 161,7

167,0 161,7

167,1 162,3

170,1 164,7

200,3 219,6 219,9 1559,2

201,2 220,3 220,7 1567,1

202,0 221,7 222,1 1577,6

202,8 223,1 223,2 1590,7

203,6 223,6 224,8 1605,1

204,8 224,3 226,7 1623,9

205,5 225,3 228,6 1640,3

206,8 227,0 231,7 1663,5

205,7 226,7 232,2 1671,1

204,7 229,0 232,1 1675,9

205,8 232,0 235,0 1701,7

10142,4

10116,7

10097,5

10076,6

10066,2

10045,4

10031,0

10014,3

9985,7

9931,9

9908,8

2009

2010

2011

2012

2013

2.3 Táblázat: Népsűrűség, települések száma, január 1. Területi egység Népsűrűség, fő/km2 Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Ország összesen

2003 408 100 89 70 96 88 75 109

2004 409 100 89 69 95 87 74 109

2005 411 100 88 69 95 87 74 109

2006 413 100 88 69 94 86 73 108

2007 415 100 88 68 93 86 73 108

278

2008 419 99 88 68 92 85 73 108

423 99 88 67 91 85 72 108

427 99 88 67 90 84 72 108

430 98 88 66 89 84 71 107

425 97 87 66 89 85 71 107

427 97 87 65 89 84 70 107

Területi egység

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

Városok száma Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Ország összesen

32 29 26 34 33 55 43 252

33 30 26 34 34 56 43 256

37 35 27 34 37 59 45 274

41 36 28 35 39 63 47 289

41 36 28 35 39 63 47 289

44 37 29 36 40 64 48 298

46 39 30 37 41 64 49 306

49 41 33 41 43 68 53 328

49 41 33 41 43 68 53 328

49 41 33 41 43 68 53 328

49 41 33 41 43 68 53 328

Községek száma Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Ország összesen

155 372 629 620 572 334 211 2 893

154 371 629 620 571 333 211 2 889

150 366 628 620 568 330 209 2 871

146 365 627 619 566 326 207 2 856

147 365 627 620 571 326 207 2 863

144 364 626 619 570 325 206 2 854

142 362 625 618 569 325 205 2 846

139 360 622 614 567 321 201 2 824

139 360 624 614 567 321 201 2 826

139 360 624 614 567 321 201 2 826

139 359 624 615 567 321 201 2 826

2.4 Táblázat: A népmozgalmi események, ezer fő Területi egység 2003 2004 Élveszületés Közép-Magyarország 26,3 26,8 Közép-Dunántúl 9,9 10,2 Nyugat-Dunántúl 8,5 8,6 Dél-Dunántúl 8,7 8,8 Észak-Magyarország 12,4 12,3 Észak-Alföld 15,9 15,8 Dél-Alföld 12,0 11,9 Ország összesen* 94,6 95,1 Halálozás Közép-Magyarország 37,2 36,2 Közép-Dunántúl 13,9 13,8 Nyugat-Dunántúl 13,0 12,8 Dél-Dunántúl 13,7 13,2 Észak-Magyarország 18,1 18,0 Észak-Alföld 20,0 19,2 Dél-Alföld 19,3 18,6 Ország összesen* 135,8 132,5 Természetes szaporodás, illetve fogyás (–) Közép-Magyarország -10,9 -9,4 Közép-Dunántúl -4,0 -3,6 Nyugat-Dunántúl -4,5 -4,2 Dél-Dunántúl -5,0 -4,5 Észak-Magyarország -5,7 -5,7 Észak-Alföld -4,2 -3,4 Dél-Alföld -7,3 -6,7 Ország összesen* -41,2 -37,4

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

28,1 10,3 9,0 8,8 12,4 15,8 12,1 97,5

29,7 10,5 9,1 8,9 12,7 16,0 12,1 99,9

29,5 10,3 8,8 8,7 12,1 15,6 11,9 97,6

30,6 10,5 9,0 8,6 12,2 15,6 12,0 99,1

30,0 10,2 8,7 8,4 11,7 15,0 11,5 96,4

28,9 9,5 8,2 7,8 11,0 13,6 10,5 90,3

27,9 9,2 7,9 7,6 10,8 13,5 10,4 88,0

28,4 9,6 8,1 7,7 11,0 13,9 10,6 90,3

37,1 13,8 13,1 13,4 18,4 20,1 19,1 135,7

36,3 14,0 12,4 13,0 17,5 19,2 18,3 131,6

36,4 13,8 12,9 13,2 17,7 19,5 18,8 132,9

35,4 13,7 12,6 12,8 17,2 19,3 18,3 130,0

35,6 14,1 12,8 13,0 17,4 18,8 18,1 130,4

35,6 13,8 13,0 13,2 17,5 18,7 18,1 130,5

35,6 13,7 12,8 12,7 17,1 18,2 18,2 128,8

35,8 13,7 13,0 12,8 17,0 18,4 18,2 129,4

-9,0 -3,5 -4,1 -4,6 -6,0 -4,2 -7,0 -38,2

-6,6 -3,5 -3,3 -4,1 -4,8 -3,3 -6,2 -31,7

-7,0 -3,5 -4,0 -4,6 -5,5 -3,8 -6,9 -35,3

-4,8 -3,3 -3,6 -4,3 -5,0 -3,7 -6,3 -30,9

-5,5 -3,9 -4,2 -4,6 -5,7 -3,8 -6,6 -34,0

-6,7 -4,3 -4,8 -5,4 -6,5 -5,1 -7,7 -40,1

-7,7 -4,6 -5,0 -5,1 -6,3 -4,7 -7,8 -40,7

-7,4 -4,1 -4,9 -5,2 -6,0 -4,5 -7,7 -39,2

279

Területi egység

2003

2004

Csecsemőhalálozás Közép-Magyarország 163 Közép-Dunántúl 76 Nyugat-Dunántúl 56 Dél-Dunántúl 70 Észak-Magyarország 111 Észak-Alföld 104 Dél-Alföld 103 Ország összesen* 690 Belföldi vándorlási különbözet Közép-Magyarország 8,3 Közép-Dunántúl 0,7 Nyugat-Dunántúl 1,4 Dél-Dunántúl -1,2 Észak-Magyarország -3,9 Észak-Alföld -4,4 Dél-Alföld -0,9 Nemzetközi vándorlási különbözet Közép-Magyarország 7,5 Közép-Dunántúl 2,5 Nyugat-Dunántúl 2,0 Dél-Dunántúl 0,4 Észak-Magyarország 0,7 Észak-Alföld 1,4 Dél-Alföld 1,3 Ország összesen 15,6 Tényleges szaporodás, fogyás (–) Közép-Magyarország 5,0 Közép-Dunántúl -0,7 Nyugat-Dunántúl -1,1 Dél-Dunántúl -5,8 Észak-Magyarország -8,9 Észak-Alföld -7,2 Dél-Alföld -6,9 Ország összesen -25,6

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

145 63 48 62 118 97 87 628

126 64 54 41 93 107 112 607

151 57 45 48 115 85 63 571

144 66 48 56 115 82 62 577

151 56 40 39 107 71 82 553

105 45 47 42 95 84 70 495

125 43 44 47 61 98 54 481

100 44 32 34 83 70 65 433

89 58 53 48 78 65 44 438

8,6 0,7 1,6 -1,9 -4,0 -3,6 -1,4

9,4 0,8 1,2 -1,8 -3,8 -4,6 -1,3

14,5 1,4 0,6 -2,3 -6,1 -6,4 -1,7

23,1 -0,2 1,4 -3,4 -9,5 -8,0 -3,3

23,3 0,6 2,4 -3,6 -9,3 -9,8 -3,7

23,3 -0,9 0,6 -2,8 -8,5 -8,1 -3,5

22,4 -0,9 1,3 -3,3 -8,3 -7,5 -3,7

14,3 0,1 2,9 -2,6 -6,2 -6,4 -2,2

13,3 -0,5 3,7 -2,7 -5,5 -6,6 -1,6

12,1 0,8 -0,2 0,2 0,7 1,9 2,9 18,2

14,2 0,0 2,6 -0,4 0,2 0,1 0,7 17,3

9,1 1,5 1,9 3,4 0,9 1,8 2,9 21,3

8,5 1,1 1,3 0,4 0,3 0,5 2,5 14,6

9,7 0,9 1,5 0,7 0,8 1,9 1,0 16,5

8,2 0,3 1,8 2,5 0,1 2,1 2,8 17,3

4,1 0,7 1,9 1,3 0,3 2,0 1,6 11,5

7,3 0,7 0,8 1,0 0,3 2,2 0,9 12,8

7,2 0,9 2,0 0,6 0,1 3,9 1,7 16,0

11,3 -2,1 -2,8 -6,1 -8,9 -5,2 -5,3 -19,2

14,7 -2,8 -0,2 -6,8 -9,6 -8,7 -7,6 -21,0

17,0 -0,7 -0,8 -3,0 -10,0 -7,8 -5,1 -10,4

24,6 -2,6 -1,4 -7,6 -14,8 -11,3 -7,7 -20,8

28,2 -1,7 0,2 -7,1 -13,5 -11,6 -9,0 -14,4

25,9 -4,5 -1,8 -5,0 -14,1 -9,9 -7,3 -16,7

19,8 -4,6 -1,7 -7,4 -14,4 -10,6 -9,7 -28,6

13,8 -3,8 -1,3 -6,7 -12,2 -8,9 -9,1 -28,0

13,1 -3,7 0,9 -7,2 -11,4 -7,1 -7,6 -23,1

* A területekre nem bontható adatokkal együtt

Társadalom Munkaerőpiac 2.5 Táblázat: A foglalkoztatottak száma foglalkoztatásuk jellege szerint, ezer fő Régiók/Év Közép-Magyarország 2008 2009 2010 2011 2012

Alkalmazott

Szövetkezet tagja

1 071,4 1 064,5 1 059,4 1 069,0 1 100,4

0,2 0,0 0,3 0,6 0,3

280

Társas és egyéni vállalkozó összesen

Segítő családtag

172,6 171,4 166,6 169,1 172,8

2,7 3,3 2,4 4,2 6,6

Összesen

1 246,9 1 239,2 1 228,8 1 242,9 1 280,1

Régiók/Év Közép-Dunántúl 2008 2009 2010 2011 2012 Nyugat-Dunántúl 2008 2009 2010 2011 2012 Dél-Dunántúl 2008 2009 2010 2011 2012 Észak-Magyarország 2008 2009 2010 2011 2012 Észak-Alföld 2008 2009 2010 2011 2012 Dél-Alföld 2008 2009 2010 2011 2012 Összesen 2008 2009 2010 2011 2012

Alkalmazott

Szövetkezet tagja

Társas és egyéni vállalkozó összesen

Segítő családtag

Összesen

417,7 393,6 386,8 402,1 403,4

0,2 0,4 0,4 0,2 0,3

40,5 39,2 44,6 43,8 39,2

1,0 1,9 1,3 1,4 0,8

459,4 435,1 433,1 447,4 443,7

379,3 359,7 354,3 369,3 374,9

0,9 1,1 0,7 0,5 1,0

41,6 44,7 47,5 40,7 45,0

2,9 3,0 1,7 1,8 0,8

424,7 408,5 404,3 412,3 421,6

298,1 298,5 300,9 291,1 299,7

0,2 0,3 0,4 0,1 0,1

36,0 37,5 38,5 40,2 34,1

1,2 1,5 2,3 2,6 2,0

335,5 337,8 342,1 333,9 335,9

369,0 357,5 359,4 353,9 356,8

0,1 0,2 0,2 0,0 0,0

40,3 37,7 32,0 32,1 29,0

0,8 1,3 0,8 0,9 0,7

410,2 396,7 392,5 387,0 386,5

448,9 430,4 440,7 451,3 464,4

0,3 0,2 0,6 0,3 0,4

61,4 56,6 54,8 53,2 55,1

2,5 1,9 1,4 2,5 2,4

513,1 489,1 497,4 507,3 522,3

420,6 405,7 415,9 415,8 425,1

0,5 0,3 0,4 0,2 0,4

65,8 66,9 64,3 62,3 59,6

2,7 2,6 2,4 2,9 2,7

489,6 475,5 483,1 481,1 487,9

3 405,0 3 309,9 3 317,5 3 352,4 3 424,7

2,4 2,5 3,0 1,9 2,4

458,3 454,0 448,4 441,3 434,9

13,8 15,5 12,3 16,3 15,9

3 879,4 3 781,9 3 781,2 3 811,9 3 877,9

2.6 Táblázat: A foglalkoztatottak száma nemzetgazdasági szektorok szerint, ezer fő Régió/Év Közép-Magyarország 2008 2009 2010 2011 2012

Mezőgazdaság

Ipar 12,1 12,4 12,6 14,6 18,3

Szolgáltatás 292,8 287,5 277,6 274,5 265,6

281

Összesen 942,0 939,3 938,5 953,8 996,2

1 246,9 1 239,2 1 228,8 1 242,9 1 280,1

Közép-Dunántúl 2008 2009 2010 2011 2012 Nyugat-Dunántúl 2008 2009 2010 2011 2012 Dél-Dunántúl 2008 2009 2010 2011 2012 Észak-Magyarország 2008 2009 2010 2011 2012 Észak-Alföld 2008 2009 2010 2011 2012 Dél-Alföld 2008 2009 2010 2011 2012 Összesen 2008 2009 2010 2011 2012

20,4 19,1 18,9 18,9 19,7

197,5 188,3 179,1 190,5 181,7

241,5 227,7 235,1 237,9 242,3

459,4 435,1 433,1 447,4 443,7

17,0 22,2 19,2 23,5 24,4

175,5 157,8 157,0 163,1 163,4

232,2 228,5 228,1 225,7 233,8

424,7 408,5 404,3 412,3 421,6

22,0 27,0 27,4 25,9 27,1

110,6 112,7 112,5 105,9 104,5

202,9 198,1 202,3 202,1 204,3

335,5 337,8 342,1 333,9 335,9

15,0 13,8 15,5 17,2 20,3

155,3 145,6 143,6 140,5 140,0

239,9 237,3 233,4 229,3 226,2

410,2 396,7 392,5 387,0 386,5

34,7 33,8 34,5 37,5 42,8

170,4 152,0 151,9 155,3 157,8

308,0 303,3 311,0 314,5 321,7

513,1 489,1 497,4 507,3 522,3

48,0 47,5 43,7 47,5 47,8

152,1 136,6 139,1 144,0 143,5

289,5 291,4 300,2 289,6 296,6

489,6 475,5 483,1 481,1 487,9

169,2 175,8 171,8 185,1 200,3

1 254,2 1 180,5 1 160,8 1 173,8 1 156,5

2 456,0 2 425,6 2 448,6 2 453,0 2 521,0

3 879,4 3 781,9 3 781,2 3 811,9 3 877,9

2.7 Táblázat: Az alkalmazásban állók száma, ezer fő Területi egység Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Ország összesen*

2003 981,0 295,6 304,4 231,6 277,8 344,4 317,6 2754,9

2004 999,7 297,6 301,6 229,4 274,8 339,9 318,6 2764,6

2005 991,6 301,3 290,5 225,3 276,1 336,2 313,5 2737,0

*Az országhatáron kívüli tevékenységgel együtt.

282

2006 1277,0 353,5 334,3 267,5 312,1 394,5 366,8 3308,9

2007 1311,7 360,8 331,5 260,9 305,7 390,8 363,5 3329,0

2008 1352,4 362,1 330,7 258,4 304,1 391,5 363,8 3367,8

2009 1280,8 329,1 307,9 249,4 292,7 381,4 347,3 3192,6

2010 1265,6 333,8 316,4 254,8 298,9 394,2 352,4 3220,1

2.8 Táblázat: Az álláskeresők támogatása, december, ezer fő 2004 2005 Álláskeresési járadékban részesültek száma* Közép-Magyarország 20,1 18,8 Közép-Dunántúl 14,6 12,0 Nyugat-Dunántúl 13,9 12,3 Dél-Dunántúl 14,1 11,0 Észak-Magyarország 17,8 13,9 Észak-Alföld 21,2 15,6 Dél-Alföld 17,9 14,4 Ország összesen 119,5 98,0 Szociális ellátásban részesültek száma Közép-Magyarország 5,7 5,7 Közép-Dunántúl 6,3 6,2 Nyugat-Dunántúl 3,6 4,8 Dél-Dunántúl 19,7 20,9 Észak-Magyarország 41,8 40,6 Észak-Alföld 36,0 38,2 Dél-Alföld 16,0 16,9 Ország összesen 129,0 133,2

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

18,0 11,6 9,6 10,0 13,6 15,0 13,9 91,6

19,9 10,7 10,4 10,2 14,3 15,8 14,3 95,7

20,8 15,4 11,5 11,0 14,4 17,1 15,6 105,8

37,0 21,7 17,3 15,3 20,0 23,0 21,3 155,5

29,3 14,0 11,3 11,8 14,3 19,7 15,4 115,8

25,1 11,2 9,1 10,7 12,6 16,8 12,5 98,0

12,1 7,6 6,6 6,2 8,1 10,8 8,3 59,8

5,2 5,8 4,9 19,5 34,6 33,8 16,2 119,9

6,6 6,2 5,7 22,2 40,1 40,0 19,3 140,2

7,5 7,0 5,9 22,7 43,0 45,2 20,9 152,1

10,2 9,9 7,7 24,2 44,7 49,7 21,4 167,7

14,8 12,2 8,5 24,8 45,6 52,0 23,8 181,7

19,0 12,6 7,7 24,8 48,8 55,2 24,0 192,0

23,3 13,6 8,2 25,9 48,6 56,1 24,6 200,3

* 2009-től az adatok nem összehasonlíthatóak

2.9 Táblázat: Az alkalmazásban állók havi bruttó és nettó átlagkeresete, ezer Ft Területi egység

2003

2004

2005

Az alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete, ezer Ft Közép-Magyarország 172,1 180,6 Közép-Dunántúl 126,4 134,1 Nyugat-Dunántúl 123,8 131,3 Dél-Dunántúl 117,7 128,6 Észak-Magyarország 118,8 123,8 Észak-Alföld 113,4 117,8 Dél-Alföld 114,8 119,9 Ország összesen* 138,0 145,2 Az alkalmazásban állók havi nettó átlagkeresete, ezer Ft Közép-Magyarország 108,0 110,2 Közép-Dunántúl 88,1 83,7 Nyugat-Dunántúl 86,9 82,4 Dél-Dunántúl 79,0 82,7 Észak-Magyarország 79,5 82,9 Észak-Alföld 77,1 80,1 Dél-Alföld 81,1 77,7 Ország összesen* 89,9 93,2

2006

2007

2008

2009

2010

197,5 145,8 142,9 137,5 137,6 131,3 132,0 159,5

205,1 156,3 151,4 142,1 146,2 137,4 138,7 168,0

219,9 166,5 163,2 155,1 155,8 146,7 148,0 180,6

234,6 178,8 175,4 165,7 166,6 158,4 160,2 194,0

243,7 181,7 177,8 166,7 166,7 157,9 161,1 198,2

249,5 187,2 180,9 169,0 170,0 160,8 164,0 201,7

122,1 97,4 96,1 93,0 93,1 90,0 90,3 103,7

124,4 101,5 99,1 94,0 96,3 92,0 92,6 106,7

127,0 102,8 101,5 97,6 97,7 93,7 94,3 109,1

137,7 112,5 111,3 106,7 106,9 103,3 104,1 119,4

144,5 116,1 114,4 109,0 109,0 104,8 106,4 123,6

156,3 126,7 123,1 116,3 117,0 111,9 114,0 132,8

*Az országhatáron kívüli tevékenységgel együtt.

Lakás, kommunális ellátás 2.10 Táblázat: Lakásépítés és - megszűnés 2003 Területi egység Kiadott lakásépítési engedély Közép-Magyarország 22 557 Közép-Dunántúl 6 118 Nyugat-Dunántúl 6 855 Dél-Dunántúl 5 137 Észak-Magyarország 3 516 Észak-Alföld 9 002 Dél-Alföld 6 056 Ország összesen 59 241

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

24 429 5 110 6 737 4 018 3 419 7 827 5 919 57 459

24 443 4 571 4 987 3 282 3 425 6 640 4 142 51 490

21 234 3 563 4 643 3 113 3 289 5 455 3 529 44 826

22 057 3 591 4 538 2 917 2 986 4 970 3 217 44 276

22 485 5 018 4 687 2 454 2 323 3 837 3 058 43 862

14 967 2 592 3 181 1 760 1 221 2 505 2 174 28 400

10 361 1 107 1 481 1 429 673 975 1 327 17 353

6 061 1 179 1 766 883 691 954 954 12 488

4 720 1 149 1 869 755 396 919 792 10 600

283

Épített lakás Közép-Magyarország 13 203 18 342 Közép-Dunántúl 2 969 4 172 Nyugat-Dunántúl 4 770 5 436 Dél-Dunántúl 3 450 3 340 Észak-Magyarország 2 455 2 408 Észak-Alföld 5 460 6 877 Dél-Alföld 3 236 3 338 Ország összesen 35 543 43 913 Épített lakások átlagos alapterülete, m2 Közép-Magyarország 96 91 Közép-Dunántúl 110 97 Nyugat-Dunántúl 96 99 Dél-Dunántúl 88 95 Észak-Magyarország 96 101 Észak-Alföld 92 87 Dél-Alföld 90 95 Ország összesen 95 93 Megszűnt lakás Közép-Magyarország 1 146 1 089 Közép-Dunántúl 357 296 Nyugat-Dunántúl 533 498 Dél-Dunántúl 381 384 Észak-Magyarország 552 487 Észak-Alföld 1 763 1 636 Dél-Alföld 855 711 Ország összesen 5 587 5 101

19 221 2 881 4 413 2 813 2 672 5 703 3 381 41 084

14 967 2 859 3 654 2 441 2 204 4 723 3 016 33 864

16 656 3 170 4 142 2 511 2 218 4 919 2 543 36 159

17 873 2 758 3 886 2 043 1 892 4 762 2 861 36 075

17 687 2 396 3 067 2 044 1 464 2 895 2 441 31 994

10 876 1 415 2 452 1 598 1 071 1 525 1 886 20 823

6 464 1 255 1 239 801 560 1 146 1 190 12 655

4 436 923 1 315 743 604 1 298 1 241 10 560

79 109 99 91 86 87 91 87

85 102 97 93 88 85 92 89

80 99 96 89 95 90 95 87

83 109 99 95 101 90 97 90

82 110 96 90 101 96 91 89

85 117 95 89 96 106 99 92

95 116 119 105 115 109 104 103

111 115 112 103 107 96 99 107

1 116 288 413 284 423 1 274 601 4 399

1 624 251 363 293 423 1 350 580 4 884

1 307 294 334 232 386 1 165 396 4 114

1 118 216 345 299 286 979 502 3 745

1 977 257 276 236 436 549 409 4 140

768 196 200 164 462 490 269 2 549

751 351 204 178 232 679 357 2 752

823 172 220 138 149 456 225 2 183

2010

2011

2012

2.11 Táblázat: Közműolló, december 31. Területi egység

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

Az egy km ivóvízvezeték-hálózatra jutó szennyvízgyűjtő-hálózat hossza (elsődleges közműolló), méter 797 777 Közép-Magyarország 813 824 830 834 835 852 730 576 536 Közép-Dunántúl 604 627 654 688 705 708 708 601 600 Nyugat-Dunántúl 627 695 706 734 728 736 737 366 Dél-Dunántúl 412 425 442 464 494 501 508 510 518 542 Észak-Magyarország 551 577 610 633 646 640 634 458 Észak-Alföld 493 506 534 576 591 600 617 620 322 Dél-Alföld 356 385 414 445 469 482 461 472 522 551 Ország összesen 570 597 621 643 651 655 633 A vízhálózatba és a csatornahálózatba bekapcsolt lakások arányának különbsége (másodlagos közműolló), százalékpont 17,1 15,3 Közép-Magyarország 13,7 11,7 10,6 11,1 11,0 10,9 10,4 31,5 27,4 Közép-Dunántúl 26,0 24,2 21,6 20,9 19,8 19,4 19,0 32,1 29,4 Nyugat-Dunántúl 26,5 24,9 23,3 22,1 20,4 19,6 18,9 40,4 37,3 Dél-Dunántúl 34,2 32,6 31,7 30,8 30,2 30,4 29,2 38,2 34,2 Észak-Magyarország 32,1 30,2 28,0 26,0 24,6 24,6 24,4 50,7 48,5 Észak-Alföld 45,0 41,7 37,4 35,2 34,1 33,3 31,7 49,4 47,2 Dél-Alföld 43,9 41,7 40,2 37,9 36,2 35,5 35,3 34,2 31,5 Ország összesen 29,0 26,9 24,9 23,6 22,6 22,6 22,0

284

746 732 766 535 663 644 482 654 9,3 17,0 16,7 28,9 21,2 29,0 33,9 20,1

2.12 Táblázat: Gáz- és villamosenergiafelhasználás Területi egység

2003

2004

2005

2006

2007

2008

Egy háztartási fogyasztóra jutó havi átlagos vezetékesgáz-felhasználás, m3/hó Közép-Magyarország 121,1 117,4 118,4 113,1 99,0 Közép-Dunántúl 136,9 134,8 134,8 125,2 102,8 Nyugat-Dunántúl 114,2 116,4 111,3 104,2 91,2 Dél-Dunántúl 121,8 122,1 122,5 110,4 91,4 Észak-Magyarország 127,9 120,2 123,1 120,5 99,7 Észak-Alföld 132,8 119,6 125,9 117,3 99,0 Dél-Alföld 128,6 111,2 120,3 111,0 91,4 Ország összesen 125,4 118,9 121,4 114,4 97,0

2009

2010

2011

2012

98,7 102,7 84,3 93,2 99,3 97,7 90,4 96,0

93,2 102,1 84,6 94,7 86,9 88,2 84,4 90,6

101,0 93,7 76,7 84,5 81,3 85,1 77,3 89,0

87,8 82,9 64,3 65,1 74,7 79,9 66,8 77,9

85,1 82,6 62,8 63,1 67,3 73,4 65,3 74,7

Egy háztartási fogyasztóra jutó villamosenergia-felhasználás havi átlaga, kWh/hó Közép-Magyarország 194,7 195,2 198,2 196,9 196,4 204,4 Közép-Dunántúl 183,0 180,5 180,2 182,4 178,3 182,4 Nyugat-Dunántúl 185,8 179,4 180,5 179,8 174,1 180,7 Dél-Dunántúl 193,3 192,7 185,4 185,1 177,7 177,4 Észak-Magyarország 167,6 179,0 178,1 178,7 170,7 175,4 Észak-Alföld 188,7 180,6 183,4 184,7 181,0 182,0 Dél-Alföld 172,9 167,6 170,7 173,3 169,5 174,3 Ország összesen 185,4 184,0 184,9 185,3 181,4 186,1

206,6 177,7 177,8 169,9 176,7 188,3 172,2 185,9

201,4 166,9 174,9 162,7 174,4 184,0 169,4 181,0

198,1 164,0 173,9 166,9 168,3 181,5 168,2 178,9

192,4 163,6 173,5 164,0 163,4 171,9 166,0 174,7

2.13 Táblázat: Távfűtés- és melegvízszolgáltatás, ezer darab 2003 2004 Megnevezés Távfűtésbe bekapcsolt lakás Közép-Magyarország 261,2 261,0 Közép-Dunántúl 100,8 103,6 Nyugat-Dunántúl 50,8 51,5 Dél-Dunántúl 59,5 59,6 Észak-Magyarország 65,3 64,7 Észak-Alföld 62,3 62,4 Dél-Alföld 49,4 49,3 Ország összesen 649,4 652,2 Melegvíz- szolgáltatásba bekapcsolt lakás Közép-Magyarország 247,7 247,7 Közép-Dunántúl 85,6 87,3 Nyugat-Dunántúl 40,9 42,0 Dél-Dunántúl 55,5 56,5 Észak-Magyarország 59,4 58,8 Észak-Alföld 61,5 61,7 Dél-Alföld 46,8 20,7 Ország összesen 597,4 574,8

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

261,1 103,9 51,6 60,0 64,7 62,6 50,0 653,9

261,7 102,3 51,8 59,8 64,7 63,1 49,3 652,7

260,9 102,8 51,6 60,1 64,9 63,0 49,3 652,6

260,6 101,5 51,6 60,2 64,6 63,0 49,4 650,9

257,6 101,3 51,2 60,2 64,7 63,1 49,3 647,5

257,5 101,4 51,5 60,1 64,8 63,1 49,3 648,0

257,7 101,9 51,5 60,1 64,9 63,2 49,3 648,5

257,6 101,9 51,3 60,1 64,9 62,9 49,2 647,9

247,5 88,2 42,2 56,3 58,8 62,7 47,5 602,6

248,1 87,4 42,4 56,8 58,8 62,2 47,0 602,9

247,4 87,6 42,4 56,5 59,1 62,2 47,0 602,2

247,5 87,0 42,4 56,7 59,0 62,1 47,0 601,7

245,0 86,9 42,1 56,6 58,9 62,3 46,9 598,8

245,3 86,9 42,1 56,5 58,9 62,3 46,9 598,9

245,1 86,8 42,0 56,5 58,9 62,3 46,9 598,6

245,0 86,7 42,0 56,5 59,1 61,9 46,8 598,1

Szociális ellátás 2.14 Táblázat: Szociális alap- és nappali ellátás, szociális elhelyezés ellátottjai, ezer fő Területi egység 2003 2004 Szociális étkeztetésben részesülők száma Közép-Magyarország 23,8 23,0 Közép- Dunántúl 10,1 10,1 Nyugat-Dunántúl 11,2 11,4 Dél-Dunántúl 10,3 10,6 Észak-Magyarország 18,9 18,9 Észak-Alföld 17,7 18,2 Dél-Alföld 12,7 12,3 Ország összesen 104,8 104,5

2005 21,9 10,0 11,7 11,1 19,7 19,3 13,1 106,7

2006 20,8 10,8 11,8 11,3 20,7 19,8 13,7 108,9

285

2007 18,6 9,2 11,1 11,4 18,9 18,3 14,4 101,9

2008 16,7 9,9 12,0 13,6 20,0 20,6 14,9 107,8

2009 17,7 12,8 13,8 16,4 21,4 23,8 18,9 124,7

2010 21,5 14,0 15,6 18,3 24,2 28,9 23,9 146,4

2011 21,5 14,7 15,6 18,7 25,7 32,3 26,6 155,1

2012 23,2 14,4 14,8 18,0 27,4 37,9 29,6 165,4

Házi segítségnyújtás keretében ellátottak száma Közép-Magyarország 9,0 8,5 8,2 7,9 7,1 6,9 Közép- Dunántúl 4,4 4,5 4,7 5,2 4,3 4,1 Nyugat-Dunántúl 4,2 3,9 4,1 4,5 4,7 4,9 Dél-Dunántúl 4,4 4,5 5,2 5,8 6,0 6,8 Észak-Magyarország 7,2 7,5 7,6 8,0 7,3 7,5 Észak-Alföld 8,1 8,0 8,6 9,0 8,0 8,7 Dél-Alföld 6,4 6,6 6,7 7,7 8,6 9,2 Ország összesen 43,7 43,5 45,1 48,1 46,0 48,1 A tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézményekben ellátottak száma Közép-Magyarország 18,5 18,9 19,7 20,8 20,7 20,6 Közép- Dunántúl 7,9 8,0 8,4 8,6 9,0 8,8 Nyugat-Dunántúl 8,6 8,9 9,0 9,3 9,4 9,3 Dél-Dunántúl 8,7 7,9 8,7 9,1 9,3 9,2 Észak-Magyarország 9,0 9,4 9,6 9,9 10,0 10,2 Észak-Alföld 11,8 12,1 12,6 12,7 13,0 12,8 Dél-Alföld 12,9 13,2 13,5 13,7 13,9 13,4 Ország összesen 77,4 78,5 81,4 84,1 85,3 84,4 Idősek nappali ellátásában részesülők száma Közép-Magyarország 8,4 7,8 7,9 7,8 7,8 7,5 Közép- Dunántúl 3,0 3,0 3,0 2,9 2,8 2,6 Nyugat-Dunántúl 3,3 3,4 3,4 3,3 3,3 3,1 Dél-Dunántúl 4,2 4,0 3,8 3,7 4,0 3,9 Észak-Magyarország 6,1 6,1 6,0 5,8 5,7 5,4 Észak-Alföld 7,8 7,5 7,6 7,7 7,7 7,7 Dél-Alföld 7,8 7,9 8,1 7,9 7,7 7,7 Ország összesen 40,5 39,6 39,7 39,0 38,9 38,0

7,5 5,4 6,0 8,2 9,5 15,2 11,7 63,4

7,8 6,8 7,4 9,0 12,2 17,6 14,3 75,1

7,5 6,4 7,6 9,5 15,3 23,7 17,9 87,9

9,9 9,3 8,5 10,8 19,3 45,7 22,0 125,5

21,3 9,1 9,5 9,6 10,5 13,1 13,9 86,9

21,3 9,5 9,6 9,8 10,7 13,4 14,1 88,2

21,4 9,6 9,5 9,8 10,9 13,5 14,1 88,9

21,4 9,6 9,5 9,8 10,9 13,5 14,1 88,9

7,5 2,4 3,1 3,7 5,5 8,3 7,7 38,2

7,4 2,5 3,0 3,7 5,5 8,4 7,4 37,9

7,4 2,5 2,8 3,8 5,3 8,1 7,2 37,1

7,6 2,3 2,7 3,6 5,1 8,2 7,1 36,7

2.15 Táblázat: Szociális segélyezés Területi egység

2003

2004

2005

2006

Rendszeres szociális segélyben részesítettek átlagos száma, ezer fő Közép-Magyarország 7,6 7,9 9,0 9,9 Közép- Dunántúl 6,2 6,4 7,4 7,5 Nyugat-Dunántúl 3,9 4,0 5,1 5,9 Dél-Dunántúl 19,4 20,5 23,2 24,0 Észak-Magyarország 44,6 44,8 46,4 46,5 Észak-Alföld 40,3 44,0 48,4 47,0 Dél-Alföld 16,2 17,2 19,1 19,6 Ország összesen 138,1 144,9 158,6 160,4 Rendszeres szociális segélyre felhasznált összeg, ezer forint Közép-Magyarország 1426,5 1580,2 1940,1 2374,5 Közép- Dunántúl 1126,8 1223,8 1464,5 1760,6 Nyugat-Dunántúl 741,3 786,3 1062,3 1441,0 Dél-Dunántúl 3541,6 3882,8 4785,8 5779,3 Észak-Magyarország 7970,7 8673,3 9538,5 11884,1 Észak-Alföld 7201,5 8083,3 9596,7 11899,1 Dél-Alföld 2871,2 3345,4 3959,4 4917,1 Ország összesen 24879,7 27575,1 32347,2 40055,7 Lakásfenntartási támogatásban részesítettek száma, ezer fő Közép-Magyarország 37,3 40,3 47,1 48,6 Közép- Dunántúl 14,9 15,5 19,8 18,4 Nyugat-Dunántúl 10,0 11,3 14,4 17,1 Dél-Dunántúl 15,6 22,0 32,5 37,3 Észak-Magyarország 22,5 33,5 57,1 68,3 Észak-Alföld 26,2 45,2 87,0 104,2 Dél-Alföld 21,8 28,7 45,0 55,2 Ország összesen 148,2 196,6 302,9 349,1

286

2007

2008

2009

2010

2011

12,4 8,6 7,7 28,5 54,3 56,9 26,4 194,8

14,9 9,4 8,4 30,5 58,7 63,0 28,5 213,4

6,8 3,5 3,0 9,5 18,9 20,8 9,3 71,8

5,8 2,9 2,0 4,3 8,0 7,6 5,2 35,9

8,2 4,5 2,8 5,9 10,3 11,2 7,8 50,6

3690,2 2434,7 2197,2 8476,9 17288,8 18417,7 7551,2 60056,7

4665,6 2807,8 2528,0 9538,6 20015,3 21658,4 8827,9 70041,6

2153,3 1153,5 912,5 2848,6 6564,0 6648,5 2830,6 23111,0

1885,1 939,9 619,8 1319,4 2669,6 2498,0 1605,7 11537,5

2557,8 1371,3 854,8 1801,8 3381,4 3563,5 2289,4 15819,9

46,7 18,6 18,0 36,8 66,6 101,8 54,7 343,2

43,1 19,1 17,7 35,8 63,3 95,4 51,6 325,9

48,5 21,5 17,0 37,6 63,5 95,5 55,3 338,9

47,2 22,7 18,0 40,8 71,3 100,4 60,5 361,1

63,3 35,8 28,9 61,8 90,5 128,2 77,5 486,1

Lakásfenntartási támogatásra felhasznált összeg, millió forint Közép-Magyarország 1191,6 1721,2 2029,6 2363,6 Közép- Dunántúl 355,0 455,0 654,6 766,7 Nyugat-Dunántúl 367,7 440,2 636,5 788,5 Dél-Dunántúl 355,7 621,6 1075,8 1582,0 Észak-Magyarország 366,4 755,6 2164,9 3310,2 Észak-Alföld 481,4 1089,8 3658,7 5348,1 Dél-Alföld 420,9 684,2 1843,3 2509,2 Ország összesen 3538,6 5767,6 12063,5 16668,4

2298,8 829,3 830,0 1741,2 3787,3 5627,5 2695,7 17809,8

2018,0 860,2 777,5 1728,1 3329,3 5276,4 2564,5 16554,1

2234,5 922,0 865,3 1888,5 3493,3 5446,6 2858,0 17708,3

2471,1 1106,5 949,3 2098,7 3700,8 5778,8 3179,3 19284,4

2647,0 1274,6 949,3 2353,6 3913,4 5941,3 3224,5 20303,6

Egészségügy 2.16 Táblázat: Dolgozó orvosok, december 31. Területi egység 2003 2004 2005* 2006* 2007 2008 2009 2010 2011 2012 Dolgozó orvosok száma Közép-Magyarország 15,9 16,9 13,6 14,7 13,8 15,4 15,0 13,5 13,8 14,5 Közép- Dunántúl 2,9 2,5 1,9 2,6 2,4 2,6 2,6 2,3 2,6 2,7 Nyugat-Dunántúl 3,0 3,0 2,7 3,1 3,0 3,3 3,2 2,8 3,2 3,3 Dél-Dunántúl 3,8 3,7 3,2 3,5 3,1 3,6 3,4 3,2 3,2 3,3 Észak-Magyarország 3,2 3,2 2,8 2,9 2,5 2,9 2,8 2,6 2,9 3,0 Észak-Alföld 4,9 4,8 4,1 4,3 3,5 4,0 4,1 4,1 4,4 4,7 Dél-Alföld 4,6 4,8 4,2 4,5 3,8 4,3 4,2 4,1 4,3 4,4 Ország összesen 38,2 38,9 32,6 35,6 32,2 36,1 35,2 33,9 34,7 36,3 Dolgozó orvosok tízezer lakosra jutó száma Közép-Magyarország 56,2 59,5 47,6 51,2 47,7 52,7 50,8 45,3 46,2 48,9 Közép- Dunántúl 25,7 22,7 17,4 23,4 21,6 24,0 23,4 21,1 23,9 25,3 Nyugat-Dunántúl 30,1 29,8 26,6 31,2 29,9 32,7 31,9 27,9 31,8 33,8 Dél-Dunántúl 38,2 37,6 33,4 36,0 32,4 37,3 35,8 34,2 34,2 36,0 Észak-Magyarország 25,0 25,4 21,8 23,4 20,5 23,5 23,2 21,5 24,3 24,9 Észak-Alföld 31,7 31,1 27,0 27,9 23,3 26,9 27,2 27,6 30,1 31,2 Dél-Alföld 33,8 35,4 31,5 33,5 28,7 32,3 31,7 31,2 32,9 34,2 Ország összesen 32,8 38,5 32,3 35,3 32,1 36,0 35,1 34,0 34,9 36,6

* Az ideiglenesen töröltek nélkül

2.17 Táblázat: Háziorvosok és házi gyermekorvosok Területi egység 2003 2004 2005 Háziorvosok és házi gyermekorvosok száma Közép-Magyarország 1 968 1 955 1 969 Közép- Dunántúl 713 702 705 Nyugat-Dunántúl 652 648 647 Dél-Dunántúl 693 681 658 Észak-Magyarország 800 791 793 Észak-Alföld 957 942 929 Dél-Alföld 905 904 888 Ország összesen 6 688 6 623 6 589 Egy háziorvosra és házi gyermekorvosra jutó lakos Közép-Magyarország 1 438 1 453 1 450 Közép- Dunántúl 1 561 1 582 1 572 Nyugat-Dunántúl 1 539 1 544 1 546 Dél-Dunántúl 1 419 1 435 1 475 Észak-Magyarország 1 600 1 607 1 591 Észak-Alföld 1 617 1 637 1 650 Dél-Alföld 1 503 1 499 1 517 Ország összesen 1 513 1 525 1 529

2006

2007

2008

1 971 697 641 658 765 936 891 6 559

1 947 698 644 662 773 922 877 6 523

1 958 695 637 668 781 933

1 457 1 589 1 559 1 471 1 636 1 630 1 506 1 535

1 488 1 583 1 550 1 450 1 600 1 642 1 522 1 540

287

2009

2010

2011

2012

888 6 560

1 957 684 628 658 770 938 884 6 519

1 961 669 632 648 758 920 863 6 451

1 958 675 618 654 759 920 858 6 442

1 946 670 619 641 755 929 855 6 415

1 494 1 587 1 567 1 427 1 566 1 610 1 493 1 529

1 508 1 606 1 587 1 441 1 570 1 591 1 491 1 536

1 515 1 635 1 574 1 452 1 576 1 611 1 516 1 548

1 525 1 615 1 608 1 428 1 558 1 601 1 514 1 546

1 518 1 606 1 592 1 441 1 575 1 606 1 507 1 545

Oktatás, nevelés 2.18 Táblázat: Bölcsődei ellátás Területi egység 2003 Bölcsődei gondozónők száma Közép-Magyarország 2 223 Közép- Dunántúl 550 Nyugat-Dunántúl 529 Dél-Dunántúl 393 Észak-Magyarország 350 Észak-Alföld 657 Dél-Alföld 711 Ország összesen 5 413 Bölcsődei férőhelyek száma Közép-Magyarország 9 785 Közép- Dunántúl 2 282 Nyugat-Dunántúl 2 240 Dél-Dunántúl 1 715 Észak-Magyarország 1 427 Észak-Alföld 3 091 Dél-Alföld 3 231 Ország összesen 23 771 Bölcsődébe beírt gyermekek száma Közép-Magyarország 11 474 Közép- Dunántúl 2 830 Nyugat-Dunántúl 2 865 Dél-Dunántúl 2 135 Észak-Magyarország 1 824 Észak-Alföld 3 999 Dél-Alföld 4 295 Ország összesen 29 422

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2 231 540 513 397 357 662 718 5 418

2 237 524 507 397 358 662 731 5 416

2 260 533 519 399 368 681 754 5 514

2 292 547 512 394 371 706 754 5 576

2 379 581 550 390 383 737 766 5 786

2 481 589 579 408 417 760 792 6 026

2 636 629 604 420 422 800 835 6 346

2 732 669 625 431 450 829 892 6 628

2 789 675 640 422 449 841 938 6 753

9 820 2 190 2 250 1 897 1 452 3 024 3 278 23 911

9 780 2 198 2 230 1 697 1 475 3 047 3 339 23 766

9 981 2 280 2 240 1 813 1 494 3 070 3 377 24 255

10 302 2 374 2 247 1 807 1 562 3 245 3 397 24 934

10 746 2 554 2 369 1 772 1 607 3 386 3 493 25 927

10 970 2 578 2 449 1 872 1 755 3 477 3 586 26 687

13 822 3 332 2 955 2 127 2 148 3 932 4 200 32 516

14 855 3 531 3 209 2 336 2 209 4 621 4 689 35 450

15 349 3 613 3 320 2 377 2 344 4 708 4 924 36 635

11 843 2 960 3 014 2 187 1 925 4 041 4 363 30 333

11 735 2 984 3 048 2 185 1 863 4 009 4 406 30 230

12 057 3 023 3 162 2 211 1 922 4 135 4 643 31 153

12 210 3 250 3 270 2 281 2 026 4 283 4 690 32 010

12 911 3 449 3 525 2 305 2 117 4 494 4 942 33 743

13 508 3 457 3 605 2 356 2 139 4 636 4 993 34 694

14 041 3 559 3 760 2 350 2 195 4 809 5 068 35 782

14 682 3 640 3 574 2 348 2 319 4 845 5 277 36 685

14 927 3 671 3 497 2 359 2 341 4 780 5 442 37 017

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

995 489 527 553 651 703 606 4 524

992 480 507 524 637 687 559 4 386

992 474 503 518 634 684 550 4 355

1 009 483 499 514 638 674 549 4 366

1 036 482 496 508 632 665 539 4 358

1 053 476 492 492 634 659 530 4 336

1 053 475 497 487 632 652 525 4 321

8 850 3 338 2 882 2 904 3 844 4 857 3 875 30 550

8 880 3 294 2 814 2 787 3 675 4 720 3 750 29 920

8 937 3 282 2 815 2 789 3 645 4 639 3 753 29 860

9 097 3 303 2 836 2 780 3 630 4 607 3 754 30 007

9 400 3 337 2 854 2 782 3 611 4 591 3 784 30 359

9 555 3 352 2 868 2 742 3 573 4 573 3 733 30 396

9 646 3 346 2 890 2 729 3 562 4 549 3 727 30 449

2.19 Táblázat: Óvodai ellátás Területi egység 2003 2004 2005 Óvodai intézmények feladat-ellátási helyeinek száma Közép-Magyarország 1 001 996 988 Közép-Dunántúl 497 496 489 Nyugat-Dunántúl 542 538 525 Dél-Dunántúl 571 561 555 Észak-Magyarország 664 663 652 Észak-Alföld 710 707 711 Dél-Alföld 626 618 606 Összesen 4 611 4 579 4 526 Óvodai pedagógusok száma Közép-Magyarország 8 852 8 652 8 690 Közép-Dunántúl 3 379 3 353 3 457 Nyugat-Dunántúl 2 989 2 935 2 884 Dél-Dunántúl 3 089 2 987 2 929 Észak-Magyarország 3 939 3 879 3 854 Észak-Alföld 4 985 4 919 4 916 Dél-Alföld 4 081 3 953 3 905 Összesen 31 392 30 704 30 531

288

Óvodás gyermekek száma, ezer fő Közép-Magyarország 87,0 Közép-Dunántúl 35,5 Nyugat-Dunántúl 30,0 Dél-Dunántúl 31,8 Észak-Magyarország 43,5 Észak-Alföld 56,9 Dél-Alföld 42,7 Összesen 327,5

87,5 35,2 29,8 31,4 43,0 56,4 42,7 326,0

88,8 35,0 29,6 31,1 42,7 56,1 43,2 326,6

90,6 35,3 30,0 30,9 42,6 55,5 42,7 327,6

91,6 35,1 29,8 29,8 41,6 54,5 41,6 324,0

93,6 35,1 30,1 29,9 41,3 54,0 41,8 325,7

96,4 35,5 30,7 29,9 40,9 53,6 41,5 328,5

100,5 36,6 31,7 30,9 41,6 54,7 42,0 338,2

102,7 37,0 32,1 30,6 41,8 54,8 42,1 341,2

104,0 36,9 32,3 30,3 41,1 54,1 41,5 340,2

2.20 Táblázat: Általános iskolai oktatás Területi egység 2003 2004 2005 2006 Általános iskolai intézmények feladat-ellátási helyeinek száma Közép-Magyarország 706 704 709 713 Közép-Dunántúl 432 426 422 418 Nyugat-Dunántúl 472 468 448 440 Dél-Dunántúl 452 446 424 418 Észak-Magyarország 604 591 589 614 Észak-Alföld 576 563 554 551 Dél-Alföld 489 477 471 466 Összesen 3 748 3 690 3 614 3 591 Általános iskolai pedagógusok száma Közép-Magyarország 23 265 22 600 22 541 22 201 Közép-Dunántúl 9 783 9 446 9 135 8 903 Nyugat-Dunántúl 9 006 8 688 8 387 8 140 Dél-Dunántúl 9 212 8 927 8 748 8 487 Észak-Magyarország 11 814 11 610 11 293 11 020 Észak-Alföld 14 797 14 436 14 178 13 956 Dél-Alföld 11 907 11 409 11 187 10 899 Összesen 89 784 87 116 85 469 83 606 Általános iskolai tanulók száma, ezer fő Közép-Magyarország 224,7 220,7 215,7 210,0 Közép-Dunántúl 102,7 99,3 95,4 91,0 Nyugat-Dunántúl 86,5 84,0 80,8 77,8 Dél-Dunántúl 88,4 86,0 82,9 79,3 Észak-Magyarország 123,6 122,1 117,5 113,5 Észak-Alföld 160,2 156,4 151,9 147,3 Dél-Alföld 123,7 119,3 115,0 110,0 Összesen 909,8 887,8 859,3 828,9

2007

2008

2009

2010

2011

2012

696 405 404 398 547 532 436 3 418

697 395 405 384 536 527 419 3 363

698 395 400 381 531 524 414 3 343

690 391 391 377 526 518 413 3 306

677 386 385 370 518 507 409 3 252

674 387 379 370 522 510 409 3 251

20 989 8 420 7 416 8 000 10 145 13 008 10 095 78 073

20 668 8 153 7 249 7 537 9 796 12 581 9 622 75 606

20 479 8 004 7 078 7 424 9 560 12 282 9 414 74 241

20 440 7 972 6 952 7 306 9 442 12 074 9 379 73 565

20 438 7 865 6 834 7 143 9 139 11 870 9 212 72 501

20 550 7 846 6 790 7 018 9 066 11 647 9 131 72 048

206,0 87,6 75,3 79,4 110,2 144,0 106,7 809,2

203,7 85,2 73,5 74,5 108,3 140,1 103,3 788,6

203,1 83,0 71,7 72,8 106,0 136,7 100,5 773,7

202,5 80,8 69,8 70,4 102,8 132,6 97,7 756,6

204,2 79,7 69,4 69,2 99,9 129,4 95,9 747,6

207,2 79,3 69,7 68,0 97,5 126,4 94,7 742,9

2.21 Táblázat: Szakiskolai oktatás Területi egység 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 Szakiskolai és speciális szakiskolai intézmények feladat-ellátási helyeinek száma Közép145 142 146 150 154 160 143 Magyarország 140 141 149 Közép-Dunántúl 96 97 102 104 104 104 86 80 83 90 Nyugat-Dunántúl 70 68 70 81 81 74 73 67 67 74 Dél-Dunántúl 83 75 88 88 88 89 75 71 72 81 Észak109 101 98 104 115 115 Magyarország 73 78 82 86 Észak-Alföld 131 138 151 155 174 184 108 110 117 133 Dél-Alföld 114 115 125 120 122 117 83 91 97 111 Összesen 748 736 780 802 838 843 622 642 673 724

289

Szakiskolai és speciális szakiskolai pedagógusok száma KözépMagyarország 2 082 2 008 2 119 2 027 Közép-Dunántúl 1 259 1 307 1 374 1 309 Nyugat-Dunántúl 986 984 1 018 1 073 Dél-Dunántúl 1 037 1 092 1 156 1 162 Észak1 288 1 295 1 337 Magyarország 1 290 Észak-Alföld 1 631 1 676 1 801 1 832 Dél-Alföld 1 381 1 383 1 481 1 521 Összesen 9 690 10 177 10 326 9 716 Szakiskolai és speciális szakiskolai tanulók száma, ezer fő Közép23,7 23,8 23,2 Magyarország 24,8 Közép-Dunántúl 17,5 17,7 17,0 17,3 Nyugat-Dunántúl 13,7 13,4 13,2 13,8 Dél-Dunántúl 15,1 15,4 15,4 15,3 Észak18,1 17,9 17,8 Magyarország 17,8 Észak-Alföld 23,3 23,4 23,1 23,0 Dél-Alföld 19,7 19,9 19,6 19,7 Összesen 131,8 131,0 129,2 131,6

2 043

1 995

2 004

2 052

1 959

1 965

1 411 1 035 1 159 1 384

1 404 999 1 022 1 411

1 415 985 1 235 1 262

1 420 1 122 1 245 1 355

1 385 1 093 1 225 1 366

1 292 1 036 1 105 1 367

1 785 1 499 10 316

1 807 1 482 10 120

1 904 1 518 10 323

1 987 1 651 10 832

1 892 1 653 10 573

1 997 1 685 10 447

23,3 17,8 13,8 15,4

24,2 17,4 13,9 13,9

24,7 18,3 14,3 16,1

24,9 18,4 14,8 16,2

25,2 18,3 15,1 16,0

23,8 16,4 13,3 14,5

18,4 24,2 20,0 133,0

18,3 25,1 20,9 133,7

18,7 25,8 20,8 138,6

18,5 25,6 20,8 139,2

18,3 25,5 20,7 139,2

17,3 23,2 18,1 126,7

2.22 Táblázat: Szakközépiskolai oktatás Területi egység 2003 2004 2005 2006 Szakközépiskolai intézmények feladat-ellátási helyeinek száma Közép-Magyarország 253 254 262 266 Közép-Dunántúl 104 101 96 107 Nyugat-Dunántúl 90 92 97 93 Dél-Dunántúl 88 93 95 96 Észak-Magyarország 103 99 104 104 Észak-Alföld 138 146 152 157 Dél-Alföld 118 124 125 133 Összesen 894 909 931 956 Szakközépiskolai pedagógusok száma Közép-Magyarország 6 422 6 448 6 445 6 536 Közép-Dunántúl 2 059 2 052 2 017 2 085 Nyugat-Dunántúl 2 231 2 230 2 237 2 216 Dél-Dunántúl 1 932 1 849 1 871 1 974 Észak-Magyarország 2 544 2 507 2 551 2 499 Észak-Alföld 2 887 2 864 2 908 3 020 Dél-Alföld 2 729 2 806 2 842 2 924 Összesen 20 804 20 756 20 871 21 254 Szakközépiskolai tanulók száma, ezer fő Közép-Magyarország 70,0 68,1 66,8 67,5 Közép-Dunántúl 26,4 25,8 25,3 25,0 Nyugat-Dunántúl 26,8 27,0 26,6 26,2 Dél-Dunántúl 20,4 20,0 20,0 20,1 Észak-Magyarország 33,8 34,0 34,2 33,4 Észak-Alföld 36,7 36,6 37,0 36,8 Dél-Alföld 33,5 33,9 34,1 34,0 Összesen 247,6 245,3 244,0 243,1

290

2007

2008

2009

2010

2011

2012

250 107 94 94 107 157 146 955

239 104 86 77 105 151 146 908

243 104 90 79 101 158 142 917

248 112 97 78 109 157 138 939

247 106 94 79 108 157 137 928

248 106 89 77 105 165 131 921

6 044 1 964 2 112 1 860 2 450 2 943 2 814 20 187

5 781 1 930 2 062 1 635 2 394 2 873 2 777 19 452

5 952 1 891 2 046 1 781 2 454 2 850 2 798 19 772

6 155 1 921 2 154 1 647 2 319 2 862 2 771 19 829

5 936 1 835 2 073 1 571 2 308 2 687 2 709 19 119

5 920 1 823 2 084 1 543 2 282 2 670 2 661 18 983

67,3 25,2 25,9 20,0 32,9 36,8 34,0 242,0

65,8 25,6 25,1 17,2 32,4 36,3 34,2 236,5

66,6 25,8 26,1 19,7 32,4 37,0 34,5 242,0

66,2 26,4 26,4 19,0 31,8 37,1 33,5 240,4

65,8 24,6 25,2 18,5 30,6 36,1 32,5 233,1

65,8 22,7 24,0 17,3 28,7 34,9 30,9 224,2

2.23 Táblázat: Gimnáziumi oktatás Területi egység 2003 2004 2005 2006 Gimnáziumi intézmények feladat-ellátási helyeinek száma Közép-Magyarország 235 238 249 250 Közép-Dunántúl 80 81 84 84 Nyugat-Dunántúl 63 62 63 63 Dél-Dunántúl 68 68 65 71 Észak-Magyarország 68 69 71 81 Észak-Alföld 117 127 130 141 Dél-Alföld 97 98 99 117 Összesen 728 743 761 807 Gimnáziumi pedagógusok száma Közép-Magyarország 6 659 6 652 6 733 6 995 Közép-Dunántúl 1 584 1 657 1 634 1 706 Nyugat-Dunántúl 1 495 1 557 1 547 1 605 Dél-Dunántúl 1 661 1 667 1 748 1 781 Észak-Magyarország 1 726 1 729 1 807 1 979 Észak-Alföld 2 385 2 390 2 504 2 811 Dél-Alföld 2 165 2 164 2 240 2 407 Összesen 17 675 17 816 18 213 19 284 Gimnáziumi tanulók száma, ezer fő Közép-Magyarország 63,7 64,6 65,6 66,6 Közép-Dunántúl 18,7 19,1 19,6 20,0 Nyugat-Dunántúl 17,3 17,6 18,1 18,3 Dél-Dunántúl 17,8 18,0 18,4 18,8 Észak-Magyarország 20,4 20,6 20,8 21,0 Észak-Alföld 27,8 28,5 29,4 29,8 Dél-Alföld 24,8 24,9 25,3 25,7 Összesen 190,4 193,4 197,2 200,3

2007

2008

2009

2010

2011

2012

247 79 60 74 88 154 120 822

249 83 62 71 90 157 125 837

249 84 66 81 91 162 117 850

253 87 66 83 97 171 119 876

250 89 67 78 99 174 122 879

250 88 66 79 97 182 115 877

6 594 1 699 1 512 1 777 1 946 2 717 2 442 18 687

6 708 1 705 1 518 1 637 1 879 2 624 2 365 18 436

6 581 1 700 1 557 1 693 1 865 2 633 2 334 18 363

6 667 1 714 1 488 1 618 1 821 2 689 2 295 18 292

6 622 1 679 1 468 1 600 1 842 2 670 2 305 18 186

6 444 1 693 1 437 1 530 1 822 2 690 2 235 17 851

65,8 19,7 18,4 19,5 21,1 30,0 25,4 200,0

67,9 20,3 18,9 18,7 21,5 30,6 25,7 203,6

67,1 19,8 18,3 19,5 21,3 30,4 24,8 201,2

67,4 19,4 17,8 18,3 21,0 30,3 24,4 198,7

66,9 18,8 17,1 17,8 20,7 30,0 23,8 195,2

65,9 18,2 16,3 16,9 19,9 29,4 22,9 189,5

2007

2008

2009

2010

2011

Kultúra 2.24Táblázat: Települési könyvtárak Területi egység 2003 2004 Szolgáltató helyek száma Közép-Magyarország 292 298 Közép-Dunántúl 465 458 Nyugat-Dunántúl 637 632 Dél-Dunántúl 538 544 Észak-Magyarország 481 483 Észak-Alföld 448 434 Dél-Alföld 348 343 ÖSSZESEN 3 209 3 192 Összes állomány, ezer könyvtári egység Közép-Magyarország 7 747 7 654 Közép-Dunántúl 5 756 5 794 Nyugat-Dunántúl 5 730 5 682 Dél-Dunántúl 5 809 5 894 Észak-Magyarország 6 276 6 312 Észak-Alföld 7 065 7 047 Dél-Alföld 6 648 6 675 45 031 45 058 ÖSSZESEN

2005

2006

2012

285 455 640 586 500 433 331 3 230

258 394 344 410 440 422 306 2 574

268 410 574 359 618 404 332 2 965

252 438 702 614 560 431 330 3 327

262 440 729 617 737 461 341 3 587

264 440 715 632 673 440 310 3 474

258 436 722 657 671 438 319 3 501

258 434 696 655 611 392 309 3 355

7 629 5 811 5 693 5 824 6 324 7 064 6 703 45 048

7 469 5 845 4 802 5 666 5 706 6 757 6 658 42 902

7 306 5 771 4 762 4 933 5 356 6 873 6 676 41 677

7 537 5 665 5 176 5 268 5 773 6 774 6 428 42 621

7 539 5 942 5 270 5 536 6 050 7 050 6 558 43 946

7 492 5 913 5 482 5 471 6 039 7 002 6 407 43 806

7 555 5 935 5 495 5 420 6 103 6 914 6 390 43 811

7 542 5 965 5 507 5 390 6 116 6 850 6 359 43 729

291

Területi egység 2003 2004 Beíratkozott olvasó, ezer fő Közép-Magyarország 360 356 Közép-Dunántúl 169 166 Nyugat-Dunántúl 146 148 Dél-Dunántúl 148 152 Észak-Magyarország 186 185 Észak-Alföld 244 226 Dél-Alföld 225 228 1 487 1 452 ÖSSZESEN Kölcsönzött könyvtári egységek száma, ezer Közép-Magyarország 9 896 9 175 Közép-Dunántúl 3 378 3 277 Nyugat-Dunántúl 3 186 3 261 Dél-Dunántúl 3 089 2 963 Észak-Magyarország 3 993 3 817 Észak-Alföld 5 320 5 075 Dél-Alföld 4 694 4 514 ÖSSZESEN 33 556 32 082

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

381 159 147 142 176 218 231 1 454

437 154 136 129 176 221 236 1 489

427 143 127 112 158 212 225 1 404

415 146 157 118 177 206 211 1 430

436 151 173 135 177 213 223 1 509

448 153 173 126 197 221 222 1 540

456 154 161 132 208 214 237 1 561

450 149 156 134 193 203 236 1 520

8 449 3 123 3 240 2 966 3 745 4 854 4 378 30 755

8 013 3 103 3 234 2 912 3 877 4 559 4 137 29 835

7 452 2 744 2 977 2 722 3 286 4 288 3 698 27 168

7 315 2 642 2 897 2 373 3 250 4 178 3 605 26 260

7 537 2 735 3 072 2 556 3 331 4 205 3 508 26 943

7 454 2 736 3 107 2 262 3 163 4 247 3 558 26 527

7 292 2 646 3 129 2 219 3 213 4 169 3 531 26 199

7 110 2 509 2 950 2 149 2 853 3 855 3 171 24 597

2008

2009

2010

2011

2012

2.25 Táblázat: Színház- és mozilátogatások száma, ezer Területi egység Színház Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Összesen Mozi Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Összesen

2003

2004

2005

2006

2007

2 366 312 408 244 245 365 258 4 198

2 465 304 411 238 298 376 273 4 365

2 553 245 382 245 282 385 320 4 412

2 379 235 347 255 268 380 291 4 156

2 321 203 373 248 259 304 341 4 049

2 331 222 392 214 270 336 311 4 076

2 479 217 490 265 330 329 379 4 488

7 933 636 1 119 710 810 1 110 1 336 13 654

7 889 680 1 150 675 804 1 095 1 311 13 604

7 068 626 981 581 691 973 1 173 12 093

6 860 629 973 515 654 925 1 076 11 631

6 470 698 841 526 526 867 982 10 910

7 583 696 779 501 464 783 876 11 683

6 783 641 834 504 454 777 710 10 704

2 628 247 449 268 297 371 320 4 580 6 588 686 922 564 501 845 1 008 11 114 ..

2 684 262 473 255 294 379 388 4 735

3 253 286 399 251 245 350 344 5 128

.. .. .. .. .. .. ..

.. .. .. .. .. .. .. ..

2.26 Táblázat: Muzeális intézmények adatai Területi egység 2003 2004 Muzeális intézmények száma Közép-Magyarország 171 171 Közép-Dunántúl 108 109 Nyugat-Dunántúl 95 95 Dél-Dunántúl 113 112 Észak-Magyarország 109 109 Észak-Alföld 78 79 Dél-Alföld 119 117 ÖSSZESEN 793 792 Muzeális intézményekben rendezett kiállítások száma Közép-Magyarország 833 742 Közép-Dunántúl 277 326 Nyugat-Dunántúl 300 301

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

167 105 94 111 109 71 115 772

143 89 80 92 87 60 101 652

138 90 71 87 82 62 105 635

136 92 78 84 84 68 96 638

138 98 78 83 90 71 104 662

136 95 76 85 85 69 101 647

135 96 76 86 86 68 98 645

146 95 75 87 93 71 104 671

925 383 318

1 005 369 381

968 370 375

1 093 427 417

1 081 414 456

1164 418 475

1 076 410 435

1 087 436 450

292

Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld ÖSSZESEN

282 353 233 396 2 674

274 320 328 465 2 756

344 351 383 586 3 290

293

396 345 358 547 3 401

373 346 381 583 3 396

479 444 439 611 3 910

392 469 488 642 3 942

401 486 486 655 4085

375 431 477 637 3 841

431 476 510 688 4 078

Muzeális intézmények látogatóinak száma, ezer fő Közép-Magyarország 4 629 4 919 5 202 5 926 5 690 4 560 Közép-Dunántúl 1 138 2 071 1 460 1 352 1 276 1 293 Nyugat-Dunántúl 921 995 992 985 813 1 067 Dél-Dunántúl 895 1 054 840 846 785 711 Észak-Magyarország 1 276 1 072 1 413 1 250 1 328 1 299 Észak-Alföld 462 607 637 448 571 473 Dél-Alföld 697 772 791 810 712 777 ÖSSZESEN 10018 11490 11335 11618 11175 10180

3 899 1 255 1 219 589 1 332 513 705 9 512

4422 1125 912 588 1225 425 760 9457

3 820 1 026 802 549 1 107 386 740 8 430

4 047 817 801 513 944 440 810 8 372

Nemzeti számlák, GDP 2.27 Táblázat: Az egy főre jutó GDP, vásárlóerő-egységben (PPS) kifejezve Területi egység Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Ország összesen

2003 20 582 11 949 13 952 9 349 8 407 8 703 9 043 13 044

2004 21 749 12 900 14 140 9 617 8 934 8 959 9 558 13 745

2005 22 959 13 451 14 185 9 867 9 418 9 121 9 814 14 187

2006 24 468 13 593 15 027 10 085 9 614 9 493 10 043 14 938

2007 25 377 14 222 15 020 10 455 9 813 9 661 10 157 15 367

2008 26 302 14 500 15 556 10 952 9 975 10 054 10 766 16 024

2009 25 403 12 672 14 203 10 533 9 328 9 890 10 095 15 023

2010 25 849 13 725 15 728 10 726 9 599 9 989 10 249

Gazdasági szervezetek, nonprofit szervezetek 2.28 Táblázat: A regisztrált gazdasági szervezetek száma gazdálkodási forma szerint, ezer db Területi egység 2003 2004 Regisztrált gazdasági szervezet összesen KözépMagyarország 499,35 510,87 Közép-Dunántúl 129,74 131,32 Nyugat-Dunántúl 124,02 126,63 Dél-Dunántúl 121,75 121,56 ÉszakMagyarország 110,03 112,55 Észak-Alföld 139,17 141,81 Dél-Alföld 139,08 141,25 Külföld 0,85 1,01 Ország összesen 1263,99 1286,99 Ebből: Társas vállalkozás KözépMagyarország 238,25 250,78 Közép-Dunántúl 38,18 39,75 Nyugat-Dunántúl 35,30 36,88 Dél-Dunántúl 32,55 33,67 ÉszakMagyarország 32,78 33,98 Észak-Alföld 43,04 44,85 Dél-Alföld 40,02 41,27 Külföld 0,09 0,14 Ország összesen 460,21 481,31

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

514,00 132,83 128,30 119,82

511,52 129,05 125,68 116,08

522,50 131,41 128,48 118,91

557,42 151,24 158,45 148,84

568,21 153,16 161,18 152,15

591,23 158,49 166,43 156,96

612,04 161,78 170,73 160,49

619,42 161,06 171,28 161,67

113,68 142,62 146,44 1,30 1298,99

110,63 139,59 141,81 1,73 1276,08

114,33 147,44 160,36 2,23 1325,64

149,67 248,68 237,12 2,88 1654,30

152,38 253,99 241,71 3,56 1686,35

155,78 260,86 247,97 3,93 1741,66

261,40 41,21 37,99 34,48

270,65 42,52 39,27 35,32

280,75 44,00 40,64 36,13

298,45 46,57 42,95 37,82

310,53 48,12 43,74 38,81

324,24 49,69 44,87 39,67

326,89 48,37 42,26 37,69

332,56 48,41 42,33 37,85

34,87 45,57 42,27 0,16 497,94

35,85 46,48 43,44 0,21 513,75

37,16 47,30 44,91 0,23 531,11

38,76 49,20 47,45 0,23 561,42

39,84 49,90 48,65 0,24 579,82

41,05 50,90 50,07 0,23 600,73

39,59 49,89 49,06 0,35 594,10

39,20 50,26 49,80 0,35 600,76

294

160,07 160,23 267,79 273,00 252,40 255,04 4,21 4,36 1789,51 1806,06

egyéni vállalkozás 2003-2010), önálló vállalkozó (2011-2012) KözépMagyarország 234,75 233,34 225,12 212,68 213,29 Közép-Dunántúl 82,24 82,19 82,10 76,82 77,69 Nyugat-Dunántúl 79,02 79,98 80,43 76,35 77,89 Dél-Dunántúl 79,61 78,14 75,39 70,61 72,64 Észak67,27 67,31 63,09 65,70 Magyarország 66,32 Észak-Alföld 85,29 85,91 85,79 81,57 88,68 Dél-Alföld 88,86 89,73 93,66 87,63 104,77 Külföld 0,65 0,77 1,05 1,46 1,93 Ország összesen 716,73 717,32 710,84 670,20 702,60 összes vállalkozás Közép484,11 486,51 483,33 494,04 Magyarország 472,99 Közép-Dunántúl 120,42 121,94 123,31 119,34 121,69 Nyugat-Dunántúl 114,32 116,85 118,42 115,62 118,54 Dél-Dunántúl 112,16 111,82 109,86 105,93 108,77 ÉszakMagyarország 99,09 101,25 102,18 98,94 102,86 Észak-Alföld 128,33 130,76 131,36 128,05 135,98 Dél-Alföld 128,88 131,00 135,93 131,08 149,68 Külföld 0,74 0,91 1,21 1,66 2,16 Ország összesen 1176,93 1198,63 1208,78 1183,95 1233,70 nonprofit szervezet KözépMagyarország 23,11 23,87 24,55 25,27 25,64 Közép-Dunántúl 7,32 7,55 7,71 7,95 8,06 Nyugat-Dunántúl 7,33 7,50 7,65 7,83 7,86 Dél-Dunántúl 7,32 7,59 7,84 8,03 8,18 ÉszakMagyarország 8,50 8,81 9,05 9,20 9,20 Észak-Alföld 8,69 8,90 9,12 9,38 9,46 Dél-Alföld 8,48 8,63 8,90 9,13 9,30 Külföld 0,11 0,10 0,10 0,07 0,06 Ország összesen 70,86 72,96 74,91 76,86 77,75

230,07 94,83 105,45 100,91

228,18 95,12 107,24 103,23

236,40 98,56 111,17 106,68

236,28 99,32 113,68 108,39

236,93 98,45 114,11 109,26

99,36 187,92 178,91 2,59 1000,02

101,03 192,48 182,22 3,28 1012,77

102,76 197,85 186,68 3,67 1043,76

528,52 141,40 148,40 138,72

538,71 143,24 150,97 142,03

560,64 148,25 156,03 146,35

138,11 237,11 226,36 2,83 1561,45

140,87 242,38 230,87 3,52 1592,59

143,81 248,75 236,75 3,90 1644,48

26,14 8,20 8,02 8,27

26,76 8,33 8,21 8,38

27,52 8,38 8,31 8,45

45,19 12,21 12,63 12,12

46,42 12,41 12,77 12,33

9,33 9,61 9,44 0,06 79,06

9,38 9,68 9,56 0,04 80,33

9,46 9,85 9,62 0,04 81,61

12,78 12,83 13,12 0,03 120,90

12,90 12,97 13,47 0,03 123,30

105,08 105,64 202,63 207,43 188,20 189,85 3,83 3,97 1057,41 1065,64

563,17 147,70 155,94 146,09

569,49 146,87 156,45 147,11

144,67 144,84 252,52 257,68 237,26 239,65 4,17 4,32 1651,51 1666,40

2.29 Táblázat: Működő, valódi új, valódi megszűnt vállalkozások száma területi egységek szerint, ezer db Területi egység 2003 Működő vállalkozások száma Közép-Magyarország 268,76 Közép-Dunántúl 73,15 Nyugat-Dunántúl 69,55 Dél-Dunántúl 61,93 Észak-Magyarország 62,91 Észak-Alföld 82,72 Dél-Alföld 81,85 Összesen 700,86 Valódi új vállalkozások száma Közép-Magyarország 26,66 Közép-Dunántúl 7,72 Nyugat-Dunántúl 6,74 Dél-Dunántúl 6,30 Észak-Magyarország 6,84 Észak-Alföld 9,49 Dél-Alföld 8,03 Összesen 71,77

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

272,87 73,70 70,30 62,08 63,49 83,63 82,24 708,31

273,28 73,89 70,60 61,69 63,31 82,70 82,30 707,76

271,97 72,16 69,59 60,43 61,70 81,52 80,79 698,15

270,79 71,18 68,82 58,88 60,70 78,94 78,75 688,06

277,67 71,40 69,46 59,82 61,09 81,17 80,78 701,39

274,67 69,70 68,41 58,64 59,46 79,45 78,66 689,00

279,43 70,15 69,03 59,35 59,28 80,07 79,36 696,68

279,92 69,08 68,11 58,08 58,23 78,87 78,09 690,38

27,21 7,46 6,87 5,99 6,66 8,96 8,07 71,22

24,28 6,82 6,19 5,41 5,96 7,84 7,09 63,60

23,02 6,37 5,87 5,04 5,37 7,45 6,69 59,80

23,54 6,41 5,95 4,97 5,66 7,49 6,95 60,97

28,21 7,14 6,73 5,98 6,33 8,49 8,43 71,32

25,11 6,44 6,02 5,30 5,76 7,65 6,83 63,11

27,63 7,18 6,66 6,14 6,05 8,46 7,81 69,94

28,71 6,96 6,10 5,57 5,92 8,06 7,50 68,80

295

Valódi megszűnt vállalkozások száma Közép-Magyarország 22,11 Közép-Dunántúl 6,53 Nyugat-Dunántúl 5,71 Dél-Dunántúl 5,44 Észak-Magyarország 5,65 Észak-Alföld 7,57 Dél-Alföld 7,08 Összesen 60,10

21,96 6,39 5,60 5,34 5,80 8,28 6,71 60,08

27,36 8,29 7,12 6,57 7,10 8,83 8,45 73,72

24,74 7,29 6,54 5,91 6,42 8,22 7,59 66,70

24,02 7,15 6,29 5,70 6,14 8,09 7,66 65,04

27,13 7,98 6,85 6,17 7,07 9,01 8,46 72,66

24,75 6,70 5,98 5,33 6,06 7,70 7,04 63,57

32,59 8,72 7,62 7,35 7,44 9,82 9,44 82,98

---------

2.30 Táblázat: A működő vállalkozások száma gazdálkodási forma szerint Területi egység 2003 Korlátolt felelősségű társaság, ezer db Közép-Magyarország 75,24 Közép-Dunántúl 12,03 Nyugat-Dunántúl 11,44 Dél-Dunántúl 9,86 Észak-Magyarország 9,26 Észak-Alföld 12,71 Dél-Alföld 12,41 Ország összesen 142,95 Részvénytársaság, db Közép-Magyarország 1950 Közép-Dunántúl 268 Nyugat-Dunántúl 220 Dél-Dunántúl 230 Észak-Magyarország 214 Észak-Alföld 268 Dél-Alföld 293 Ország összesen 3443 Szövetkezet, db Közép-Magyarország 736 Közép-Dunántúl 306 Nyugat-Dunántúl 379 Dél-Dunántúl 442 Észak-Magyarország 333 Észak-Alföld 567 Dél-Alföld 659 Ország összesen 3422 Betéti társaság, ezer db Közép-Magyarország 76,78 Közép-Dunántúl 13,68 Nyugat-Dunántúl 11,91 Dél-Dunántúl 12,00 Észak-Magyarország 12,01 Észak-Alföld 16,62 Dél-Alföld 14,88 Ország összesen 157,88 Társas vállalkozás, ezer db Közép-Magyarország 159,51 Közép-Dunántúl 27,22 Nyugat-Dunántúl 24,96 Dél-Dunántúl 23,34 Észak-Magyarország 22,41 Észak-Alföld 30,91 Dél-Alföld 29,00 Ország összesen 317,35

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

81,77 13,17 12,35 10,63 10,10 13,83 13,48 155,33

86,33 13,88 12,95 11,04 10,63 14,46 14,18 163,48

91,39 14,84 13,79 11,68 11,26 15,37 15,07 173,39

96,99 15,81 14,57 12,26 12,01 16,35 15,93 183,92

108,50 17,70 16,38 13,75 13,54 18,33 18,15 206,33

116,34 19,20 17,75 14,92 14,74 19,79 19,56 222,29

125,88 20,64 18,86 16,21 15,73 21,21 21,15 239,67

134,67 22,06 20,09 17,16 16,77 22,72 22,74 256,20

1968 263 212 218 212 257 285 3415

1975 251 213 214 203 256 276 3388

2024 247 217 217 201 263 288 3457

2104 240 221 226 193 261 291 3536

2283 237 229 230 188 268 293 3728

2341 242 219 234 196 277 308 3817

2426 250 218 232 189 280 303 3898

2524 257 234 231 199 280 299 4024

675 286 365 402 308 537 634 3207

699 282 351 370 291 514 573 3080

623 252 323 346 275 452 513 2784

570 220 291 310 245 382 448 2466

539 208 272 278 231 364 426 2318

526 187 254 269 217 335 397 2185

527 191 251 260 220 327 376 2152

354 163 218 244 189 323 349 1840

77,99 13,93 12,19 12,21 12,15 16,74 15,02 160,24

76,04 13,66 11,97 11,92 11,85 15,25 14,64 155,33

76,63 13,76 12,15 12,21 11,97 15,37 14,85 156,94

74,60 13,43 12,01 11,91 11,77 14,35 14,18 152,24

71,69 12,71 11,54 11,34 11,19 14,03 13,85 146,35

67,28 11,96 10,85 10,61 10,38 13,10 12,95 137,14

63,85 11,19 10,22 9,93 9,53 12,28 12,16 129,17

59,90 10,43 9,60 9,31 8,77 11,40 11,32 120,73

167,30 28,57 26,10 24,28 23,33 32,12 30,16 331,84

169,96 28,97 26,43 24,32 23,51 31,20 30,40 334,78

175,88 29,99 27,40 25,23 24,24 32,21 31,44 346,40

179,52 30,57 27,99 25,45 24,74 32,05 31,55 351,85

188,39 31,68 29,28 26,32 25,69 33,71 33,40 368,47

191,92 32,40 29,91 26,72 26,06 34,23 33,88 375,11

198,33 33,09 30,41 27,33 26,21 34,87 34,71 384,95

203,12 33,72 30,98 27,63 26,49 35,49 35,41 392,84

296

Egyéni vállalkozás, ezer db Közép-Magyarország 109,25 Közép-Dunántúl 45,94 Nyugat-Dunántúl 44,59 Dél-Dunántúl 38,58 Észak-Magyarország 40,50 Észak-Alföld 51,81 Dél-Alföld 52,85 Ország összesen 383,51

105,57 45,13 44,20 37,80 40,16 51,51 52,09 376,46

103,33 44,92 44,17 37,37 39,79 51,50 51,90 372,97

96,08 42,17 42,19 35,20 37,46 49,30 49,34 351,75

91,27 40,61 40,83 33,43 35,97 46,90 47,20 336,21

89,28 39,72 40,18 33,50 35,41 47,46 47,38 332,92

82,76 37,30 38,50 31,93 33,40 45,22 44,78 313,89

81,11 37,06 38,62 32,02 33,07 45,19 44,66 311,73

76,80 35,36 37,13 30,45 31,74 43,38 42,68 297,54

2.31 Táblázat: A működő vállalkozások száma gazdasági ág szerint 2003-2008 Területi egység 2003 2004 Mezőgazdaság, vad-, erdő-, halgazdálkodás (A+B) Közép-Magyarország 3 094 3 121 Közép-Dunántúl 2 915 2 878 Nyugat-Dunántúl 3 285 3 237 Dél-Dunántúl 3 675 3 577 Észak-Magyarország 2 854 2 800 Észak-Alföld 4 466 4 347 Dél-Alföld 4 957 4 824 Ország összesen 25 246 24 784 Ipar (C+D+E) Közép-Magyarország 26 909 26 367 Közép-Dunántúl 7 666 7 498 Nyugat-Dunántúl 6 978 6 882 Dél-Dunántúl 5 712 5 604 Észak-Magyarország 6 280 6 142 Észak-Alföld 7 583 7 435 Dél-Alföld 8 425 8 238 Ország összesen 69 553 68 166 Építőipar (F) Közép-Magyarország 23 867 24 011 Közép-Dunántúl 9 576 9 767 Nyugat-Dunántúl 8 025 8 196 Dél-Dunántúl 6 737 6 862 Észak-Magyarország 6 615 6 757 Észak-Alföld 8 256 8 486 Dél-Alföld 7 995 8 292 Ország összesen 71 071 72 371 Kereskedelem, javítás (G) Közép-Magyarország 56 517 56 742 Közép-Dunántúl 15 901 15 678 Nyugat-Dunántúl 15 087 14 936 Dél-Dunántúl 14 785 14 537 Észak-Magyarország 15 322 15 154 Észak-Alföld 22 611 22 371 Dél-Alföld 20 832 20 623 Ország összesen 161 055 160 041 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (H) Közép-Magyarország 8 800 8 909 Közép-Dunántúl 3 946 3 945 Nyugat-Dunántúl 4 299 4 248 Dél-Dunántúl 3 708 3 654 Észak-Magyarország 3 838 3 814 Észak-Alföld 4 500 4 488 Dél-Alföld 4 199 4 178 Ország összesen 33 290 33 236

297

2005

2006

2007

2008

3 088 2 879 3 163 3 487 2 694 4 195 4 768 24 274

2 957 2 815 3 123 3 389 2 565 4 061 4 609 23 519

2 948 2 755 3 075 3 274 2 534 3 919 4 416 22 921

3 082 2 821 3 225 3 430 2 659 4 346 4 823 24 386

25 314 7 299 6 708 5 359 5 888 7 136 7 971 65 675

24 161 6 990 6 421 5 154 5 532 6 847 7 607 62 712

23 193 6 780 6 244 4 958 5 353 6 496 7 281 60 305

22 884 6 657 6 145 4 814 5 189 6 508 7 236 59 433

23 853 9 731 8 283 6 895 6 808 8 525 8 299 72 394

22 836 9 396 8 080 6 746 6 627 8 438 8 128 70 251

22 177 9 192 8 004 6 483 6 526 8 170 7 935 68 487

22 357 9 104 8 065 6 593 6 444 8 237 7 985 68 785

55 938 15 437 14 691 14 204 14 908 20 837 20 259 156 274

54 517 14 957 14 324 13 629 14 437 20 301 19 706 151 871

54 327 14 690 14 148 13 276 14 161 19 898 19 498 149 998

54 904 14 541 14 017 13 127 14 018 19 946 19 453 150 006

8 807 3 868 4 155 3 576 3 727 4 458 4 146 32 737

8 723 3 773 4 041 3 468 3 618 4 325 4 049 31 997

8 735 3 786 4 056 3 473 3 580 4 246 4 001 31 877

9 081 3 785 4 066 3 509 3 631 4 238 4 075 32 385

Szállítás, raktározás, posta, távközlés (I) Közép-Magyarország 15 337 Közép-Dunántúl 4 104 Nyugat-Dunántúl 3 742 Dél-Dunántúl 3 241 Észak-Magyarország 3 381 Észak-Alföld 4 584 Dél-Alföld 4 293 Ország összesen 38 682 Pénzügyi közvetítés (J) Közép-Magyarország 6 566 Közép-Dunántúl 2 469 Nyugat-Dunántúl 2 269 Dél-Dunántúl 1 986 Észak-Magyarország 2 390 Észak-Alföld 2 671 Dél-Alföld 2 660 Ország összesen 21 011 Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás (K) Közép-Magyarország 90 934 Közép-Dunántúl 16 995 Nyugat-Dunántúl 15 830 Dél-Dunántúl 13 678 Észak-Magyarország 13 398 Észak-Alföld 16 925 Dél-Alföld 17 278 Ország összesen 185 038 Oktatás (M) Közép-Magyarország 7 619 Közép-Dunántúl 2 304 Nyugat-Dunántúl 2 009 Dél-Dunántúl 1 898 Észak-Magyarország 2 313 Észak-Alföld 3 032 Dél-Alföld 2 446 Ország összesen 21 621 Egészségügyi, szociális ellátás (N) Közép-Magyarország 7 548 Közép-Dunántúl 2 141 Nyugat-Dunántúl 2 432 Dél-Dunántúl 2 110 Észak-Magyarország 2 558 Észak-Alföld 2 949 Dél-Alföld 3 167 Ország összesen 22 905 Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás (O) Közép-Magyarország 21 572 Közép-Dunántúl 5 136 Nyugat-Dunántúl 5 591 Dél-Dunántúl 4 395 Észak-Magyarország 3 957 Észak-Alföld 5 139 Dél-Alföld 5 593 Ország összesen 51 383

14 984 4 027 3 662 3 130 3 219 4 533 4 176 37 731

14 712 3 943 3 567 3 054 3 127 4 408 4 091 36 902

14 279 3 820 3 486 2 930 3 017 4 286 3 925 35 743

14 042 3 792 3 441 2 648 2 969 4 155 3 876 34 923

14 122 3 745 3 364 2 782 2 931 4 113 3 875 34 932

6 955 2 697 2 487 2 279 2 633 2 825 2 809 22 685

7 400 2 867 2 690 2 527 2 821 3 182 3 157 24 644

7 707 2 801 2 718 2 500 2 776 3 209 3 152 24 863

7 936 2 730 2 752 2 426 2 690 3 244 3 299 25 077

8 826 2 920 2 933 2 585 2 887 3 440 3 550 27 141

93 776 17 269 16 168 13 779 13 584 17 240 17 443 189 259

95 431 17 625 16 590 13 778 13 627 17 577 17 681 192 309

97 932 17 522 16 597 13 874 13 405 17 538 17 515 194 383

98 540 17 318 16 356 13 752 13 154 16 512 16 640 192 272

102 427 17 499 16 728 14 055 13 205 17 567 17 555 199 036

8 040 2 501 2 220 2 095 2 565 3 434 2 702 23 557

8 341 2 615 2 381 2 247 2 772 3 714 2 875 24 945

8 413 2 572 2 390 2 249 2 788 3 724 2 924 25 060

8 375 2 543 2 375 2 189 2 720 3 525 2 784 24 511

8 570 2 553 2 392 2 238 2 782 3 643 2 852 25 030

7 832 2 193 2 511 2 146 2 651 3 128 3 236 23 697

8 025 2 259 2 571 2 179 2 649 3 210 3 299 24 192

8 282 2 334 2 683 2 282 2 749 3 383 3 483 25 196

8 523 2 373 2 714 2 330 2 811 3 397 3 385 25 533

9 006 2 446 2 805 2 400 2 969 3 678 3 580 26 884

22 134 5 244 5 750 4 416 4 174 5 342 5 720 52 780

22 374 5 363 5 798 4 380 4 285 5 454 5 756 53 410

22 158 5 181 5 729 4 211 4 182 5 403 5 687 52 551

21 990 5 218 5 655 4 069 4 205 5 380 5 637 52 154

22 410 5 331 5 715 4 290 4 375 5 453 5 798 53 372

298

2.32 Táblázat: A működő vállalkozások száma gazdasági ág szerint 2008-2011 Területi egység Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat (A) Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Ország összesen Ipar víz- és hulladékgazdálkodás nélkül (B+C+D) Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Ország összesen Ipar (B+C+D+E) Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Ország összesen Építőipar (F) Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Ország összesen Kereskedelem, gépjárműjavítás (G) Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Ország összesen Szállítás, raktározás (H) Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Ország összesen

2008

299

2009

2010

2011

2 822 2 656 3 078 3 273 2 523 4 150 4 579 23 081

2 618 2 579 3 060 3 157 2 507 4 258 4 565 22 744

2 608 2 609 3 180 3 256 2 578 4 469 4 631 23 331

2 574 2 596 3 136 3 217 2 575 4 495 4 613 23 206

20 588 6 492 5 920 4 697 5 050 6 232 6 961 55 940

19 224 6 144 5 715 4 418 4 840 5 897 6 518 52 756

19 387 6 042 5 640 4 416 4 760 5 841 6 405 52 491

59 199 18 678 17 275 13 531 14 650 17 970 19 884 161 187

21 204 6 698 6 071 4 888 5 252 6 492 7 212 57 817

19 854 6 350 5 869 4 605 5 037 6 150 6 767 54 632

20 047 6 263 5 812 4 616 4 964 6 092 6 664 54 458

19 711 6 143 5 752 4 572 4 874 6 037 6 603 53 692

23 557 9 268 8 252 6 753 6 522 8 371 8 146 70 869

22 432 8 791 8 052 6 480 6 157 7 970 7 848 67 730

21 827 8 534 7 885 6 430 5 914 7 710 7 733 66 033

21 145 8 170 7 630 6 131 5 691 7 504 7 434 63 705

52 717 13 865 13 381 12 530 13 550 19 185 18 787 144 015

51 554 13 397 12 981 11 940 12 892 18 413 18 077 139 254

52 465 13 423 12 883 11 820 12 653 18 260 18 042 139 546

53 460 13 233 12 685 11 483 12 289 18 077 17 737 138 964

12 495 3 537 3 167 2 578 2 738 3 956 3 644 32 115

11 912 3 372 3 087 2 503 2 644 3 805 3 456 30 779

11 796 3 302 3 025 2 447 2 564 3 734 3 395 30 263

11 614 3 277 2 990 2 385 2 494 3 609 3 331 29 700

Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (I) Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Ország összesen Információ, kommunikáció (J) Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Ország összesen Pénzügyi, biztosítási tevékenység (K) Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Ország összesen Ingatlanügyletek (L) Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Ország összesen Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység (M) Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Ország összesen Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység (N) Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Ország összesen

300

9 085 3 739 4 049 3 487 3 634 4 260 4 118 32 372

9 267 3 684 3 906 3 465 3 616 4 203 4 052 32 193

9 500 3 655 3 919 3 494 3 503 4 212 4 069 32 352

9 710 3 542 3 904 3 386 3 410 4 085 3 980 32 017

20 838 2 375 2 034 1 885 1 796 2 140 2 379 33 447

20 984 2 325 2 024 1 885 1 782 2 091 2 396 33 487

21 459 2 384 2 066 1 936 1 790 2 214 2 522 34 371

21 606 2 380 2 075 1 927 1 814 2 175 2 511 34 488

9 326 2 998 3 029 2 618 2 955 3 499 3 625 28 050

8 743 2 687 2 804 2 481 2 729 3 268 3 235 25 947

9 348 2 961 2 948 2 702 2 913 3 443 3 358 27 673

8 909 2 803 2 780 2 541 2 752 3 215 3 143 26 143

17 020 2 200 2 849 1 841 1 378 2 090 1 992 29 370

17 717 2 358 2 965 1 923 1 498 2 164 2 129 30 754

17 918 2 453 2 930 1 995 1 483 2 217 2 227 31 223

17 651 2 404 2 844 1 895 1 435 2 152 2 204 30 585

52 993 9 027 8 404 7 607 7 176 9 132 9 753 104 092

54 430 9 382 8 818 7 936 7 229 9 449 10 156 107 400

56 053 9 479 9 028 8 063 7 328 9 573 10 357 109 881

56 521 9 515 8 922 8 049 7 258 9 560 10 273 110 098

18 281 4 718 4 065 3 465 3 489 5 012 4 354 43 384

16 740 4 284 3 332 2 972 2 897 4 220 3 462 37 907

16 869 4 305 3 392 3 006 2 878 4 242 3 397 38 089

17 035 4 198 3 337 2 855 2 878 4 005 3 282 37 590

Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás (O) Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Ország összesen Oktatás (P) Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Ország összesen Humán-egészségügyi, szociális ellátás (Q) Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Ország összesen Művészet, szórakoztatás, szabad idő (R) Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Ország összesen Egyéb szolgáltatás (S) Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Ország összesen

12 – 1 – – 1 – 14

39 8 10 7 4 5 1 74

52 10 10 8 7 5 2 94

60 9 13 9 9 8 4 112

8 614 2 569 2 416 2 267 2 809 3 686 2 874 25 235

9 290 2 705 2 663 2 473 3 105 4 112 3 149 27 497

9 532 2 773 2 765 2 565 3 214 4 267 3 304 28 420

9 603 2 795 2 749 2 571 3 174 4 283 3 296 28 471

8 644 2 285 2 659 2 258 2 842 3 462 3 325 25 475

9 048 2 381 2 777 2 389 2 979 3 626 3 413 26 613

9 411 2 447 2 902 2 445 3 031 3 804 3 583 27 623

9 769 2 515 2 958 2 528 3 130 3 949 3 699 28 548

7 627 1 326 1 340 1 071 1 129 1 415 1 481 15 389

7 703 1 381 1 366 1 135 1 217 1 499 1 519 15 820

7 898 1 454 1 413 1 176 1 249 1 516 1 568 16 274

7 939 1 462 1 460 1 178 1 280 1 496 1 613 16 428

12 434 4 141 4 660 3 302 3 297 4 318 4 513 36 665

12 342 4 019 4 695 3 293 3 168 4 213 4 435 36 165

12 647 4 101 4 876 3 393 3 211 4 309 4 512 37 049

12 609 4 035 4 876 3 350 3 171 4 218 4 369 36 628

2.33 Táblázat: A külföldi érdekeltségű vállalkozások Területi egység 2003 2004 Külföldi érdekeltségű vállalkozás összesen 16 292 Közép-Magyarország 16 365 1 736 Közép-Dunántúl 1 707 2 557 Nyugat-Dunántúl 2 547 1 339 Dél-Dunántúl 1 305 775 Észak-Magyarország 741 2 606 Észak-Alföld 2 461 1 488 Dél-Alföld 1 349 26 793 Ország összesen 26 475

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

17 146 1 656 2 542 1 341 709 1 265 1 360 26 019

17 581 1 652 2 511 1 279 657 812 1 304 25 796

18 826 1 654 2 600 1 243 733 811 1 310 27 177

20 326 1 724 2 640 1 298 761 874 1 370 28 993

20 478 1 757 2 626 1 272 758 886 1 375 29 152

21 042 1 703 2 645 1 242 769 914 1 373 29 688

21 365 1 623 2 699 1 191 744 894 1 363 29 879

301

Külföldi érdekeltségű vállalkozások külföldi tőkéje, milliárd Ft 5 416,4 Közép-Magyarország 6 350,3 7 779,4 9 210,5 10 017,9 860,5 Közép-Dunántúl 1 009,9 1 184,7 1 136,4 1 259,4 1 029,1 Nyugat-Dunántúl 1 157,8 1 288,0 1 573,1 1 641,3 Dél-Dunántúl 157,4 148,0 176,8 173,7 160,9 Észak-Magyarország 478,6 412,7 477,5 473,3 471,0 Észak-Alföld 434,3 464,8 454,4 495,5 496,5 222,9 Dél-Alföld 203,3 228,5 307,2 431,6 136,6 169,9 211,5 265,7 331,2 Nem elosztható 8 716,2 9 941,9 11 795,0 13 635,3 14 810,0 Ország összesen

9 609,5 10 464,5 10 719,2 1 365,4 1 437,7 1 429,1 1 962,0 1 877,9 2 144,4 175,2 160,5 176,1 476,6 487,2 491,3 562,1 553,9 590,6 460,8 482,9 514,3 396,7 409,8 422,9 15 008,3 15 874,4 16 487,9

10 579,0 1 257,6 3 698,1 261,1 502,8 705,7 548,5 435,7 17 988,5

2.34 Táblázat: A nonprofit szervezetek száma és kiemelt tevékenységcsoportjai Ebből: tevékenységcsoport szerint Területi egység

Összesen

kultúra

sport

szabadidő

oktatás

szociális ellátás

szakmai, gazdasági érdekképviselet

2005 Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Ország összesen

19 420 5 792 5 812 5 878 6 235 6 849 6 708 56 694

1 121 305 344 431 290 361 389 3 241

1 519 711 803 663 787 785 756 6 024

2 448 1 015 996 1 095 934 1 122 1 183 8 793

355 72 96 57 67 116 123 886

533 154 124 156 172 226 263 1 628

1 682 384 366 410 405 421 500 4 168

19 393 5 943 6 034 6 154 6 547 7 018 7 153 58 242

2 591 606 640 691 609 649 741 6 527

1 913 810 914 819 912 901 921 7 190

2 698 1 133 1 096 1 196 1 069 1 210 1 337 9 739

2 608 817 745 737 985 1 109 1 106 8 107

1 891 500 420 466 527 647 685 5 136

1 620 376 352 400 408 403 511 4 070

20 948 6 417 6 328 6 438 6 986 7 410 7 880 62 407

2 870 701 703 738 674 725 832 7 243

2 077 870 952 822 949 929 1 039 7 638

2 974 1 211 1 150 1 223 1 149 1 285 1 468 10 460

2 789 844 760 765 1 008 1 137 1 175 8 478

2 050 543 441 515 572 709 758 5 588

1 734 390 345 392 418 435 574 4 288

22 317 6 526 6 433 6 709 7 389 7 727 7 824 64 925

3 049 740 750 784 745 782 850 7 700

2 247 893 956 894 983 964 1 001 7 938

3 233 1 253 1 174 1 285 1 260 1 355 1 481 11 041

2 929 857 755 762 1 042 1 161 1 145 8 651

2 148 518 442 533 588 721 750 5 700

1 862 364 340 375 411 448 542 4 342

2006 Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Ország összesen 2007 Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Ország összesen 2008 Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Ország összesen

302

2009 Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Ország összesen 2010 Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Ország összesen 2011 Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Ország összesen

23 017 6 671 6 456 6 834 7 588 7 768 7 811 66 145

3 199 745 782 815 762 794 881 7 978

2 260 886 937 854 1004 947 972

3 424 1 295 1 192 1 311 1 277 1 371 1 505

7 860

11 375

22 604 6 578 6 481 6 745 7 252 7 562 7 765 64 987

3 221 764 809 843 779 820 915 8 151

2 173 863 931 812 904 885 958

3 292 1 279 1 200 1 309 1 204 1 342 1 504

7 526

11 130

22 765 6 668 6 597 6 764 7 309 7 586 7 872 65 561

3 276 808 860 859 817 837 934 8 391

2 210 883 949 799 892 860 970

3 322 1 295 1 211 1 315 1 196 1 340 1 543

7 563

11 222

2 983 866 761 772 1 050 1 146 1 152 8 730

2 156 534 428 533 603 704 754 5 712

1 990 377 326 403 439 478 501 4 514

3 032 876 759 769 1 048 1 138 1 132 8 754

2 170 540 426 540 590 725 758 5 749

1 795 331 308 360 353 396 468 4 011

3 085 862 752 759 1 038 1 149 1 140 8 785

2 159 553 425 553 620 738 777 5 825

1 776 321 304 348 331 374 464 3 918

2.35 Táblázat: A nonprofit szervezetek működési jellemzői szerint

Területi egység

2005 Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Ország összesen 2006 Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Ország összesen

Bevételei, kiadásai vannak

Pénzt gyűjt, nincs kiadása

Csak kiadásai vannak

Pénz nélkül működik

Összesen

Ebből: pályázati úton nyert bevétellel rendelkező szervezetek

17 211 5 116 5 154 5 239 5 424 5 925 6 075 50 144

519 227 199 185 248 295 208 1 881

422 83 92 85 107 128 106 1 023

1 268 366 367 369 456 501 319 3 646

19 420 5 792 5 812 5 878 6 235 6 849 6 708 56 694

6 009 1 764 1 737 1 863 1 835 2 177 2 247 17 632

16 906 5 188 5 333 5 372 5 598 6 035 6 323 50 755

789 298 307 313 334 470 283 2 794

454 83 92 125 124 99 103 1 080

1 244 374 302 344 491 414 444 3 613

19 393 5 943 6 034 6 154 6 547 7 018 7 153 58 242

6 386 1 780 1 944 1 997 2 135 2 413 2 530 19 185

303

2007 Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Alföld és Észak Ország összesen 2008 Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Ország összesen 2009 Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Ország összesen 2010 Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Ország összesen 2011 Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Ország összesen

18 248 5 503 5 524 5 517 5 868 6 209 7 036 19 113 53 905

913 423 379 386 420 470 378 1 268 3 369

540 103 115 130 152 202 161 515 1 403

1 247 388 310 405 546 529 305 1 380 3 730

20 948 6 417 6 328 6 438 6 986 7 410 7 880 22 276 62 407

6807 1592 1930 1799 1894 2335 2705 6 934 19062

19 766 5 812 5 847 6 000 6 370 6 759 7 139 57 693

453 225 224 244 270 229 192 1 837

540 96 99 137 161 146 147 1 326

1 558 393 263 328 588 593 346 4 069

22 317 6 526 6 433 6 709 7 389 7 727 7 824 64 925

6264 1687 1948 2049 1975 2295 2511 18 729

20 072 5 858 5 859 6 126 6 600 6 725 6 971 58 211

664 241 203 208 270 286 219 2 091

583 126 93 149 146 128 140 1 365

1 698 446 301 351 572 629 481 4 478

23 017 6 671 6 456 6 834 7 588 7 768 7 811 66 145

5 905 1 554 1 910 2 039 1 843 2 075 2 459 17 785

20 025 5 931 5 943 6 099 6 423 6 710 7 152 58 283

539 193 149 170 195 221 178 1 645

549 115 120 129 150 129 129 1 321

1 491 339 269 347 484 502 306 3 738

22 604 6 578 6 481 6 745 7 252 7 562 7 765 64 987

5 773 1 624 1 907 2 169 1 971 2 071 2 535 18 050

19 887 5 982 5 925 6 025 6 339 6 708 7 085 57 951

740 242 276 303 286 337 255 2 439

780 160 170 196 213 234 167 1 920

1 358 284 226 240 471 307 365 3 251

22 765 6 668 6 597 6 764 7 309 7 586 7 872 65 561

6 129 1 738 2 004 2 165 1 922 2 234 2 527 18 719

304

2.36 Táblázat: A nonprofit szervezetek bevételeik szerint Területi egység

2005 Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Ország összesen 2006 Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Ország összesen 2007 Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Alföld és Észak Ország összesen 2008 Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Ország összesen 2009 Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Ország összesen

Összes bevétel, mrd Ft

Ebből: pályázati bevétel, mrd Ft

Pályázati bevétel az összes bevétel százalékában, %

Bevétellel rendelkezők közül az egy szervezetre jutó bevétel, ezer Ft

Kiosztott pénzbeli támogatás összege, mrd Ft

Ebből: szervezetnek, mrd Ft

580,1 47,4 33,6 47,0 40,0 54,2 52,6 854,8

33,7 3,3 4,1 4,2 4,6 6,6 4,8 61,2

5,8 6,9 12,2 9,0 11,4 12,1 9,1 7,2

32 719 8 870 6 275 8 656 7 046 8 709 8 367 16 429

88,6 6,0 1,8 10,1 4,9 4,8 3,6 119,8

60,4 3,7 1,4 9,8 4,0 4,2 2,9 86,5

588,7 54,9 39,5 51,0 45,5 59,9 56,7 896,2

40,5 5,2 7,4 6,7 6,3 7,9 6,1 79,9

6,9 9,4 18,7 13,1 13,8 13,1 10,7 8,9

33 269 10 013 7 005 8 963 7 677 9 200 8 590 16 736

98,0 10,0 2,2 4,1 4,1 4,7 4,6 127,7

74,4 3,7 1,6 3,6 2,8 3,8 3,1 93,2

642,9 55,2 41,4 53,8 44,9 73,1 53,1 171,0 964,3

49,4 3,9 5,0 5,8 6,0 9,6 6,0 21,6 85,6

7,7 7,1 12,0 10,7 13,4 13,1 11,3 12,6 8,9

33 554 9 309 7 008 9 117 7 133 10 948 7 156 #HIV! 16 837

105,4 6,1 2,1 4,6 4,2 4,7 5,2 14,0 132,3

76,1 3,1 1,6 3,8 3,2 3,1 2,8 9,1 93,8

727,0 67,2 56,9 58,4 47,6 78,1 58,5 1 093,7

50,9 5,1 5,6 7,6 6,0 10,9 6,9 93,0

7,0 7,6 9,8 13,0 12,6 14,0 11,7 8,5

35 957 11 127 9 373 9 350 7 167 11 175 7 979 18 372

106,2 7,5 2,4 4,2 3,1 4,8 5,1 133,3

90,1 5,4 1,8 3,6 2,3 3,6 3,6 110,4

694,4 72,6 53,4 64,0 66,8 99,1 64,1 1 114,4

56,4 7,0 5,6 7,4 7,1 11,5 6,9 101,9

8,1 9,7 10,4 11,5 10,7 11,6 10,7 9,1

33 487,9 11 899,5 8 811,5 10 097,5 9 721,9 14 138,2 8 920,6 18 480,4

109,2 6,5 2,5 5,6 3,8 5,4 6,2 139,2

90,5 5,8 1,8 5,2 2,9 4,4 5,0 115,5

305

2010 Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Ország összesen 2011 Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Ország összesen

732,7 70,8 58,4 65,2 80,1 124,9 70,3 1 202,3

63,7 7,4 8,7 9,3 9,9 12,4 9,9 121,3

8,7 10,5 14,9 14,2 12,4 9,9 14,1 10,1

35 630,3 11 553,2 9 585,2 10 395,8 12 106,2 18 014,7 9 585,0 20 061,7

91,4 11,7 2,4 5,3 5,3 5,7 6,4 128,2

67,5 10,6 2,0 4,8 4,3 4,9 5,1 99,2

749,7 71,4 60,4 65,9 83,8 134,6 72,4 1 238,2

57,3 7,2 8,7 10,7 10,4 13,3 10,1 117,8

7,6 10,1 14,4 16,3 12,4 9,9 14,0 9,5

36 344,0 11 471,0 9 740,0 10 414,0 12 646,0 19 111,0 9 862,0 20 503,0

96,3 6,6 2,0 4,3 4,7 6,4 5,6 125,9

77,1 5,6 1,7 3,2 3,8 5,0 4,7 101,1

Beruházás 2.37 Táblázat: A gazdasági szervezetek beruházásainak teljesítményértéke anyagi-műszaki összetétel szerint 2004-2007 Területi egység 2004 Összesen Közép-Magyarország 1 417 261 Közép-Dunántúl 342 369 Nyugat-Dunántúl 244 386 Dél-Dunántúl 166 787 Észak-Magyarország 261 122 Észak-Alföld 220 612 Dél-Alföld 195 391 Ország összesen 2 847 928 Ebből: épületek és egyéb építmények Közép-Magyarország 685 742 Közép-Dunántúl 114 697 Nyugat-Dunántúl 81 036 Dél-Dunántúl 79 174 Észak-Magyarország 97 716 Észak-Alföld 112 332 Dél-Alföld 93 560 Ország összesen 1 264 257 Ebből: belföldi gépek, berendezések, járművek Közép-Magyarország 433 075 Közép-Dunántúl 85 284 Nyugat-Dunántúl 45 773 Dél-Dunántúl 49 635 Észak-Magyarország 82 870 Észak-Alföld 54 083 Dél-Alföld 52 543 Ország összesen 803 263

306

2005

2006

2007

1 680 539 356 098 260 801 159 738 251 230 323 092 202 364 3 233 861

1 846 257 343 699 269 434 172 112 247 155 238 349 209 467 3 326 472

1 894 827 487 696 277 827 174 745 214 819 246 668 217 020 3 513 603

870 202 108 099 97 583 83 676 98 912 204 331 105 895 1 568 698

1 050 568 109 564 91 269 86 425 100 874 121 120 116 767 1 676 586

1 023 055 139 426 86 776 86 458 93 073 117 753 114 523 1 661 063

453 478 94 250 55 385 40 038 76 876 55 885 53 144 829 056

441 460 106 268 48 778 43 274 62 327 60 681 47 734 810 521

486 015 132 182 62 163 47 259 63 699 70 272 58 215 919 806

Ebből: import gépek, berendezések, járművek Közép-Magyarország 294 495 Közép-Dunántúl 135 885 Nyugat-Dunántúl 113 977 Dél-Dunántúl 33 216 Észak-Magyarország 77 947 Észak-Alföld 47 249 Dél-Alföld 42 711 Ország összesen 745 480

353 258 146 640 103 794 30 838 72 960 56 041 36 374 799 905

348 707 121 351 125 672 37 752 81 625 49 846 39 743 804 695

382 185 210 344 125 574 36 597 55 988 51 753 37 481 899 921

2.38 Táblázat: Beruházások teljesítményértéke anyagi-műszaki összetétel szerint, millió Ft, 2008-2011 Területi egység

Beruházás összesen

2008 Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Ország összesen* 2009 Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Ország összesen* 2010 Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Ország összesen* 2011 Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Ország összesen*

épületek és egyéb építmények

Ebből: gépek, berendezések, járművek

1 556 743 466 971 427 934 290 036 338 437 384 240 353 568 3 876 961

848 442 184 216 218 932 158 473 141 591 206 838 204 596 1 968 275

706 271 276 744 204 614 126 895 194 369 169 968 142 537 1 875 246

1 645 135 391 486 334 271 362 510 254 542 374 512 367 403 3 781 552

904 471 150 892 163 613 250 828 95 248 190 340 220 498 1 978 846

737 381 233 344 165 577 106 610 155 938 175 811 134 047 1 757 442

1 523 114 447 133 356 158 321 146 303 231 405 716 413 179 3 816 402

774 664 195 463 192 493 198 711 139 731 224 927 251 569 1 978 167

744 428 243 982 156 891 115 728 160 280 169 952 151 040 1 788 416

1 377 569 393 626 553 747 335 893 329 747 430 168 456 382 3 938 454

716 917 170 862 270 074 166 082 151 493 244 215 228 852 1 950 086

657 598 219 369 279 433 164 884 176 346 177 050 213 119 1 944 916

* az országhatáron kívüli tevékenységekkel együtt

307

Kutatás- fejlesztés 2.39Táblázat: Kutató-fejlesztő helyek száma és létszáma Területi egység

2005 Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Régiók szerint nem besorolható Összesen 2006 Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Régiók szerint nem besorolható Összesen 2007 Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Régiók szerint nem besorolható Összesen 2008 Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Összesen 2009 Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Régiók szerint nem besorolható Összesen

Kutatófejlesztő helyek száma

A kutató, fejlesztő helyek K+Ftényleges létszáma összesen, fő

Ebből kutatók, fejlesztők létszáma

segédszemélyzet létszáma

A kutatófejlesztő helyek K+Fszámított létszáma összesen, fő*

Ebből kutatók, fejlesztők számított létszáma

segédszemélyzet számított létszáma

1 204 161 188 206 141 300 316

27 513 2 655 2 325 4 400 2 219 4 869 5 742

18 262 1 689 1 550 2 444 1 580 2 848 3 034

4 613 430 327 703 282 918 1 390

14 740 1 158 966 1 342 961 1 946 2 126

10 341 807 673 842 645 1 272 1 298

2 875 194 194 282 173 406 467

– 2 516

– 49 723

– 31 407

– 8 663

– 23 239

– 15 878

– 4 591

1 339 185 210 235 172 310 336

28 235 2 821 2 625 4 344 2 401 4 487 5 498

18 986 1 849 1 795 2 472 1 614 2 968 3 102

4 727 452 425 652 360 743 1 082

16 273 1 429 1 268 1 628 1 152 2 018 2 203

11 451 972 842 822 736 1 351 1 373

3 057 263 266 263 227 372 495

– 2 787

– 50 411

– 32 786

– 8 441

– 25 971

– 17 547

– 4 943

1 374 186 216 246 173 335 310

28 645 2 584 2 682 3 033 2 453 4 897 5 191

19 267 1 702 1 863 2 341 1 668 3 118 3 100

5 119 495 430 233 311 896 990

16 252 1 417 1 246 1 066 1 155 2 417 2 401

11 092 964 847 793 740 1 476 1 479

3 227 296 277 146 200 514 481

– 2 840

– 49 485

– 33 059

– 8 474

– 25 954

– 17 391

– 5 141

1 332 176 201 246 195 342 329 2 821

28 858 2 604 2 783 3 709 2 384 4 932 5 009 50 279

20 064 1 763 1 878 2 190 1 611 3 133 3 100 33 739

4 695 473 519 571 336 827 1 035 8 456

17 699 1 496 1 319 1 106 1 073 2 452 2 258 27 403

12 285 998 884 673 711 1 513 1 440 18 504

3 262 303 300 210 198 460 504 5 237

1 379 188 229 210 209 325 358

30 045 2 745 3 101 3 326 2 721 4 985 5 599

20 751 1 854 2 008 2 134 1 923 3 187 3 410

4 942 497 442 395 367 960 1 136

18 736 1 626 1 547 1 202 1 327 2 574 2 783

12 976 1 095 978 748 877 1 653 1 737

3 401 325 278 212 230 529 552

– 2 898

– 52 522

– 35 267

– 8 739

– 29 795

– 20 064

– 5 527

308

2010 Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Régiók szerint nem besorolható Összesen 2011 Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Régiók szerint nem besorolható Összesen 2012 Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Régiók szerint nem besorolható Összesen

1 471 203 256 203 191 307 352

31 291 2 731 3 151 3 213 2 764 5 068 5 773

21 464 1 624 2 137 2 049 1 892 3 073 3 461

5 117 589 452 469 438 1 039 1 225

20 094 1 597 1 587 1 455 1 467 2 441 2 839

14 080 965 1 101 879 975 1 589 1 753

3 579 388 272 295 296 494 643

– 2 983

– 53 991

– 35 700

– 9 329

– 31 480

– 21 342

– 5 967

1 499 195 245 202 196 293 370

31 982 3 064 3 304 3 163 2 634 5 153 6 086

22 281 1 918 2 113 2 075 1 822 3 150 3 586

5 212 587 640 500 308 1 159 1 391

21 523 2 061 1 592 1 562 1 388 2 624 3 210

15 145 1 341 1 035 988 921 1 667 1 922

3 785 427 364 314 212 678 726

– 3 000

– 55 386

– 36 945

– 9 797

– 33 960

– 23 019

– 6 506

1 550 221 239 207 204 297 372

31 961 4 012 2 875 3 240 2 692 5 493 6 213

22 412 2 322 1 894 1 993 1 820 3 160 3 418

5 253 743 564 504 388 1 263 1 501

21 879 2 881 1 658 1 594 1 496 2 944 3 280

15 467 1 728 1 085 922 975 1 756 1 904

3 933 623 355 334 250 718 780

– 3 090

– 56 486

– 37 019

– 10 216

– 35 732

– 23 837

– 6 993

* A K+F tevékenységgel foglalkozó személyek tényleges létszáma K+F tevékenységre vetített, teljes munkaidőre számítva

2.40 Táblázat: Kutató-fejlesztő helyek Területi egység 2005 Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Régiók szerint nem besorolható Összesen 2006 Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Régiók szerint nem besorolható

Ebből Összes K+Fráfordítás, K+FK+F-költség millió Ft beruházás

Magyar nyelvű könyvek és cikkek, könyvdb fejezetek, db

Idegen nyelvű könyvek és cikkek, könyvdb fejezetek, db

138 789,8 9 673,4 6 736,6 6 458,5 5 890,3 17 913,3 14 658,2

114 959,7 8 575,2 6 084,2 5 609,5 5 198,7 14 473,4 13 022,8

23 830,1 1 098,2 652,4 849,0 691,6 3 439,9 1 635,4

2 137 145 238 331 205 408 332

10 168 810 1 383 1 879 1 273 2 227 1 770

599 42 43 58 41 72 94

8 237 438 486 1 067 455 1 606 1 613

7 643,9 207764*

– 167 923,5

– 32 196,6

– 3 796

– 19 510

949

13 902

163 076,2 11 336,8 9 431,2 6 926,1 7 362,9 18 113,5 16 941,3

131 329,2 9 571,8 8 256,5 5 733,8 6 349,8 15 211,6 14 992,7

31 747,0 1 765,0 1 174,7 1 192,3 1 013,1 2 901,9 1 948,6

2 457 202 296 333 243 412 394

10 203 819 1 297 1 508 1 423 2 009 1 597

648 100 58 82 36 82 85

7 974 444 624 1 053 468 1 649 1 491

4 765,2

–

–

–

–

–

–

309

Összesen 2007 Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Régiók szerint nem besorolható Összesen 2008 Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Összesen 2009 Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Régiók szerint nem besorolható Összesen 2010 Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Régiók szerint nem besorolható Összesen 2011 Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Régiók szerint nem besorolható Összesen

237953,2*

191 445,4

41 742,6

4 337

18 856

1 091

13 703

158 761,2 12 916,4 14 819,0 6 072,4 8 372,8 20 446,0 18 983,1

140 709,2 11 532,7 13 538,5 5 437,6 7 434,0 17 271,7 16 434,1

18 052,0 1 383,7 1 280,5 634,8 938,8 3 174,3 2 549,0

3 601 196 313 463 312 680 461

9 437 827 1 187 1 431 1 387 1 814 1 319

1 115 62 62 148 66 105 162

8 344 365 496 948 513 1 647 1 486

5 321,9 245692,8*

– 212 357,8

– 28 013,1

– 6 026

– 17 402

– 1 720

– 13 799

172 244,8 15 068,7 14 299,5 5 738,4 9 153,0 25 997,3 18 558,3 266388*

152 699,6 13 144,0 12 966,5 5 299,4 7 599,9 22 492,8 16 393,5 230 595,7

19 545,2 1 924,7 1 333,0 439,0 1 553,1 3 504,5 2 164,8 30 464,3

3 511 303 353 176 458 672 502 5 975

9 305 681 1 165 621 1 105 1 687 1 490 16 054

1 500 73 72 84 114 198 193 2 234

8 641 477 440 354 505 1 588 1 623 13 628

192 344,4 16 451,9 13 960,5 7 238,5 11 919,6 29 256,0 22 690,9

169 499,3 14 887,4 12 344,0 6 341,7 10 205,1 25 957,3 19 607,7

22 845,1 1 564,5 1 616,5 896,8 1 714,5 3 298,7 3 083,2

3 616 374 369 439 447 597 642

9 000 654 1 123 1 137 1 230 1 915 1 407

1 628 70 96 111 82 153 186

7 978 473 446 349 467 1 706 1 660

5 296,9 299158,7*

– 258 842,5

– 35 019,3

– 6 484

– 16 466

– 2 326

– 13 079

202 588,6 16 476,9 15 532,3 7 927,6 11 354,3 27 320,5 23 616,5

179 988,2 14 814,3 13 109,3 7 416,7 9 969,9 22 949,0 21 073,8

22 600,4 1 662,6 2 423,0 510,9 1 384,4 4 371,5 2 542,7

3 950 235 357 727 427 713 643

8 225 503 1 077 1 142 1 058 1 646 1 267

1 666 59 91 262 70 152 284

8 935 383 428 913 421 1 552 1 593

5 393,8 310210,5*

– 269 321,2

– 35 495,5

– 7 052

– 14 918

– 2 584

– 14 225

219 237,8 18 637,4 18 256,1 10 807,0 11 571,7 26 861,9 25 661,0

195 912,5 16 502,6 15 226,1 9 484,1 10 037,3 23 365,7 22 634,2

23 325,3 2 134,8 3 030,0 1 322,9 1 534,4 3 496,2 3 026,8

4 230 199 515 710 387 650 785

8 229 444 995 1 017 1 255 1 715 1 385

1 916 102 128 307 115 202 312

8 034 420 496 1 131 522 1 951 1 728

5 504,4 336537,3*

– 293 162,5

– 37 870,4

– 7 476

– 15 040

– 3 082

– 14 282

310

2012 Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Régiók szerint nem besorolható Összesen

225 380,8 27 332,5 17 294,8 16 863,4 12 606,1 31 621,1 27 058,6

195 518,4 22 789,1 14 272,6 9 720,9 9 896,8 26 904,3 22 387,7

29 862,4 4 543,4 3 022,2 7 142,5 2 709,3 4 716,8 4 670,9

4 534 350 461 616 394 811 558

6 967 534 737 833 1 403 1 572 962

2 267 132 86 305 106 240 253

8 378 629 403 1 146 697 1 909 1 644

5 526,1 363683,4*

– 301 489,9

– 56 667,5

– 7 724

– 13 008

– 3 389

– 14 806

* tartalmazza a tudományos fokozatok tiszteletdíjára, illetménykiegészítésére, valamint az ösztöndíjasok illetményére a költségvetési forrásból kifizetett összegeket

Gazdasági ágazatok Belkereskedelem 2.41 Táblázat: A kiskereskedelmi üzletek száma, ezer db Területi egység Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Ország összesen

2003 47,14 17,61 17,73 17,89 18,24 24,39 22,25 165,24

2004 47,96 17,45 17,68 17,83 18,30 24,60 22,40 166,21

2005 48,84 17,20 17,74 17,80 18,08 24,58 22,50 166,74

2006 49,18 16,95 17,65 17,50 17,60 24,19 22,58 165,65

2007 48,70 16,59 17,19 16,55 17,41 23,99 22,05 162,47

2008 47,67 15,96 16,41 16,06 17,17 23,48 21,40 158,15

2010 48,72 14,76 15,00 14,31 15,94 21,93 21,25 151,91

2011 49,91 15,05 14,92 14,27 15,81 21,89 21,22 153,07

2012 50,47 15,10 14,83 14,43 15,68 21,98 21,26 153,74

Szállítás, közlekedés 2.42 Táblázat: Országos közutak hossza, km Területi egység Közép-Magyarország Közép- Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Magyarország összesen

2003 2 606 3 938 4 883 4 366 4 764 4 954 5 025 30 536

2004 2 605 3 937 4 935 4 371 4 792 4 969 5 029 30 638

2005 2 672 3 936 4 934 4 402 4 792 4 986 5 086 30 808

2006 2 687 4 001 4 933 4 446 4 792 5 085 5 115 31 058

2007 2 685 4 004 4 951 4 466 4 801 5 135 5 139 31 183

2008 2 760 4 031 4 999 4 493 4 811 5 137 5 133 31 363

2009 2 757 4 038 5 010 4 491 4 806 5 140 5 136 31 377

2010 2 771 4 049 5 018 4 694 4 806 5 141 5 149 31 628

2011 2 782 4 052 5 029 4 700 4 805 5 156 5 174 31 698

2012 2 782 4 049 5 029 4 704 4 804 5 154 5 171 31 692

2.43 Táblázat: Közúti gépjármű-állomány Területi egység 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 Motorkerékpár Közép-Magyarország 26 993 32 148 35 792 38 541 41 528 44 072 44 335 44 177 45 154 45 998 Közép- Dunántúl 11 531 12 690 13 777 14 621 15 444 16 080 16 115 16 070 16 709 17 416 Nyugat-Dunántúl 10 328 11 408 12 361 13 066 13 639 14 435 14 541 14 543 15 490 16 221 Dél-Dunántúl 10 300 11 192 11 938 12 512 12 827 13 321 13 442 13 522 14 114 14 640 Észak-Magyarország 9 631 10 398 11 218 12 050 12 535 12 895 12 846 12 961 13 532 13 957 Észak-Alföld 14 843 15 644 16 499 17 400 17 767 18 268 18 255 18 491 19 247 19 612 Dél-Alföld 19 862 20 553 21 115 21 927 22 077 22 417 22 368 22 438 23 089 23 516 Területre nem bontható – – – 71 48 52 54 49 47 44 Külföldi összesen 5 5 5 – – – – – – 1 Magyarország összesen 103 493 114 038 122 705 130 188 135 865 141 540 141 956 142 251 147 382 151 405

311

Vontató Közép-Magyarország Közép- Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Területre nem bontható Külföldiek összesen Magyarország összesen

6 518 3 445 3 669 3 376 2 728 4 911 5 105

7 157 3 807 4 055 3 487 3 094 5 277 5 520

7 755 4 180 4 655 3 753 3 482 5 977 6 106

8 679 4 586 5 150 4 049 3 781 6 503 6 790

9 626 4 889 5 803 4 418 4 196 6 887 7 566

9 982 5 220 6 407 4 826 4 524 7 255 8 083

9 609 5 314 6 856 5 133 4 541 7 548 8 296

8 808 5 497 7 784 5 243 4 670 7 747 8 453

8 792 5 684 8 412 5 395 4 835 8 418 8 720

9 204 5 950 8 673 5 530 5 232 8 782 9 221

– – 29 752

– 1 32 398

– 9 35 917

21 1 39 560

9 – 43 394

6 – 46 303

7 – 47 304

5 – 48 207

5 1 50 262

4 – 52 596

Információ, kommunikáció 2.44 Táblázat: Vezetékes távbeszélő-szolgálat az előfizetés típusa szerint Területi egység 2003 2004 2005 Hagyományos (analóg) fővonal összesen, ezer db Közép-Magyarország 1056,2 1036,7 1009,0 Közép- Dunántúl 312,3 303,6 291,9 Nyugat-Dunántúl 300,2 299,1 290,8 Dél-Dunántúl 271,0 273,8 263,3 Észak-Magyarország 333,7 339,5 324,4 Észak-Alföld 371,4 371,7 356,6 Dél-Alföld 362,3 351,3 324,2 Magyarország összesen 3007,2 2975,8 2860,1 Ebből: egyéni, ezer db Közép-Magyarország 896,9 886,2 869,0 Közép- Dunántúl 278,7 270,8 259,7 Nyugat-Dunántúl 267,8 266,8 259,6 Dél-Dunántúl 240,0 242,1 233,6 Észak-Magyarország 300,5 305,6 290,2 Észak-Alföld 335,1 335,9 323,1 Dél-Alföld 316,2 306,6 287,6 Magyarország összesen 2635,1 2613,9 2522,6 közületi, ezer db Közép-Magyarország 141,9 133,8 126,1 Közép- Dunántúl 29,1 28,7 28,7 Nyugat-Dunántúl 28,0 28,2 27,7 Dél-Dunántúl 26,7 27,5 26,6 Észak-Magyarország 27,8 28,7 29,7 Észak-Alföld 31,2 31,0 29,7 Dél-Alföld 39,2 37,9 32,7 Magyarország összesen 323,9 315,7 301,1 nyilvános, ezer db Közép-Magyarország 13,0 12,3 10,3 Közép- Dunántúl 3,3 2,9 2,4 Nyugat-Dunántúl 3,5 3,3 2,7 Dél-Dunántúl 3,7 3,5 2,7 Észak-Magyarország 4,1 3,8 3,2 Észak-Alföld 4,2 3,7 2,8 Dél-Alföld 3,8 3,6 2,8 Magyarország összesen 35,6 33,2 26,8

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

993,5 274,7 284,6 255,3 313,1 345,8 312,6 2779,6

964,6 284,2 276,5 242,7 307,8 329,9 298,8 2704,5

905,3 268,0 268,1 224,8 290,9 309,0 289,9 2556,0

917,3 275,0 274,1 239,4 300,2 316,7 284,0 2606,7

869,0 268,3 262,9 224,9 285,3 298,3 272,1 2480,9

862,8 281,8 258,6 222,8 280,1 293,8 287,6 2487,6

911,5 262,0 269,6 235,7 286,4 309,6 256,1 2531,0

858,0 244,0 253,9 226,8 279,4 311,8 279,7 2453,7

830,0 241,8 245,6 215,6 273,2 297,9 260,4 2364,5

785,8 238,6 239,2 199,0 258,8 278,5 258,0 2257,9

800,9 248,4 244,6 214,9 271,9 287,7 256,3 2324,9

761,2 243,1 235,2 201,3 258,9 270,5 246,3 2216,5

763,3 257,4 233,8 200,1 252,2 267,5 261,2 2235,5

818,0 238,9 245,3 212,6 260,1 282,5 236,0 2293,4

122,2 27,5 27,2 25,5 29,3 30,4 29,0 291,1

121,2 38,4 27,3 24,2 30,3 28,4 34,0 303,7

109,0 26,3 25,6 23,3 28,2 27,7 28,5 268,6

108,1 23,7 26,6 22,2 24,9 26,5 25,3 257,2

100,7 22,7 25,1 21,6 23,5 25,9 23,5 243,0

92,8 22,5 22,5 20,8 25,2 24,4 24,5 232,6

87,6 20,2 22,2 21,3 24,2 25,5 18,7 219,7

9,5 2,2 2,6 2,4 3,1 2,6 2,6 25,1

8,9 2,0 2,6 2,3 2,8 2,5 2,4 23,4

7,5 1,8 2,3 1,8 2,5 2,1 2,1 20,2

6,4 1,6 2,1 1,7 2,2 2,0 1,7 17,7

5,4 1,3 1,8 1,4 1,8 1,4 1,6 14,6

4,9 1,2 1,6 1,3 1,7 1,3 1,3 13,3

4,3 1,1 1,3 1,2 1,3 1,2 1,2 11,6

312

ISDN-csatornák száma, ezer db Közép-Magyarország 309,3 Közép- Dunántúl 50,3 Nyugat-Dunántúl 58,1 Dél-Dunántúl 47,9 Észak-Magyarország 47,3 Észak-Alföld 51,4 Dél-Alföld 35,6 Magyarország összesen 599,9 Ezer lakosra jutó fővonalak száma Közép-Magyarország 483 Közép- Dunántúl 326 Nyugat-Dunántúl 357 Dél-Dunántúl 324 Észak-Magyarország 298 Észak-Alföld 273 Dél-Alföld 293 Magyarország összesen 357

300,7 48,7 59,5 48,9 48,5 52,3 35,5 593,9

307,4 47,1 57,7 46,8 46,5 51,9 35,7 593,0

303,1 48,9 57,0 45,8 45,8 51,9 32,9 585,3

301,6 44,0 55,0 45,2 45,5 50,9 34,7 577,0

292,3 42,1 51,9 43,3 43,6 49,0 36,7 558,9

262,7 37,6 47,1 39,9 39,9 45,7 30,9 503,8

233,6 32,5 43,5 37,3 36,3 42,6 26,4 452,1

215,0 31,0 41,4 34,5 34,1 39,4 25,5 420,8

197,4 33,6 38,3 32,0 31,7 37,1 26,4 396,5

471 317 358 330 305 275 285 354

461 306 348 319 294 266 267 343

451 292 342 311 287 261 257 334

437 297 332 300 286 252 250 327

409 281 321 281 273 238 246 311

400 284 322 295 281 243 239 311

371 275 308 279 269 230 228 294

361 287 302 276 266 226 241 292

375 275 312 289 267 232 219 295

2.45 Táblázat: A hagyományos fővonalak és az ISDN-vonalak száma az év végén Területi egység 2004 2005 2006 Bekapcsolt hagyományos fővonalak száma, ezer db Közép-Magyarország 1 036,7 1 009,0 993,5 Közép-Dunántúl 303,6 291,9 274,7 Nyugat-Dunántúl 299,1 290,8 284,6 Dél-Dunántúl 273,8 263,3 255,3 Észak-Magyarország 339,5 324,4 313,1 Észak-Alföld 371,7 356,6 345,8 Dél-Alföld 351,3 324,2 312,6 Összesen 2 975,8 2 860,1 2 779,6 ISDN-csatornák száma, ezer db Közép-Magyarország 300,7 307,4 303,1 Közép-Dunántúl 48,7 47,1 48,9 Nyugat-Dunántúl 59,5 57,7 57,0 Dél-Dunántúl 48,9 46,8 45,8 Észak-Magyarország 48,5 46,5 45,8 Észak-Alföld 52,3 51,9 51,9 Dél-Alföld 35,5 35,7 32,9 Összesen 593,9 593,0 585,3 Fővonalak száma összesen, ezer db Közép-Magyarország 1 337,4 1 316,3 1 296,6 Közép-Dunántúl 352,3 339,0 323,6 Nyugat-Dunántúl 358,6 348,5 341,6 Dél-Dunántúl 322,7 310,1 301,0 Észak-Magyarország 388,0 370,8 358,9 Észak-Alföld 423,9 408,5 397,7 Dél-Alföld 386,8 359,9 345,6 Összesen 3 569,7 3 453,1 3 364,9

2007

2008

2009*

2010

2011

2012

964,6 284,2 276,5 242,7 307,8 329,9 298,8 2 704,5

905,3 268,0 268,1 224,8 290,9 309,0 289,9 2 556,0

917,3 275,0 274,1 239,4 300,2 316,7 284,0 2 606,7

869,0 268,3 262,9 224,9 285,3 298,3 272,1 2 480,9

862,8 281,8 258,6 222,8 280,1 293,8 287,6 2 487,6

911,5 262,0 269,6 235,7 286,4 309,6 256,1 2 531,0

301,6 44,0 55,0 45,2 45,5 50,9 34,7 577,0

292,3 42,1 51,9 43,3 43,6 49,0 36,7 558,9

262,7 37,6 47,1 39,9 39,9 45,7 30,9 503,8

233,6 32,5 43,5 37,3 36,3 42,6 26,4 452,1

215,0 31,0 41,4 34,5 34,1 39,4 25,5 420,8

197,4 33,6 38,3 32,0 31,7 37,1 26,4 396,5

1 266,2 328,2 331,5 288,0 353,3 380,8 333,5 3 281,5

1 197,6 310,1 320,0 268,1 334,6 358,0 326,6 3 114,9

1 180,0 312,6 321,3 279,3 340,0 362,4 315,0 3 110,4

1 102,6 300,8 306,4 262,2 321,6 340,9 298,5 2 933,0

1 077,8 312,8 300,0 257,3 314,1 333,3 313,1 2 908,5

1 108,9 295,6 307,9 267,7 318,1 346,7 282,5 2 927,4

* 2009-től a szélessávon megvalósuló helyhez kötött VoIP hangcsatornák is részei a statisztikának

313

2.46 Táblázat: Kábeltelevízió-hálózatba bekapcsolt lakások és az előfizetők száma Területi egység 2003 2004 2005 Kábeltelevízió-hálózatba bekapcsolt lakás, ezer db Közép-Magyarország 654,9 665,5 706,7 Közép-Dunántúl 244,4 254,4 253,6 Nyugat-Dunántúl 232,1 218,1 229,3 Dél-Dunántúl 195,5 205,7 201,8 Észak-Magyarország 226,1 230,5 218,5 Észak-Alföld 173,6 178,7 182,8 Dél-Alföld 193,9 215,1 237,9 Összesen 1 920,5 1 968,0 2 030,6 Kábeltelevízió-előfizető, ezer Közép-Magyarország 654,0 664,2 706,8 Közép-Dunántúl 243,4 253,7 251,7 Nyugat-Dunántúl 225,8 218,7 228,7 Dél-Dunántúl 195,0 206,0 201,7 Észak-Magyarország 222,2 229,7 219,7 Észak-Alföld 170,6 177,0 182,5 Dél-Alföld 191,8 214,9 236,9 Összesen 1 902,9 1 964,2 2 027,9

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

740,6 259,4 239,1 207,2 241,2 193,1 242,8 2 123,3

759,6 257,0 239,0 203,3 231,0 198,1 249,6 2 137,6

774,7 271,3 244,3 204,5 243,9 215,4 264,5 2 218,6

785,5 268,2 244,2 206,3 233,5 214,2 263,4 2 215,2

787,6 265,5 239,6 204,8 228,3 215,2 260,4 2 201,3

805,3 267,2 241,8 206,3 232,5 221,2 266,4 2 240,8

820,5 264,1 243,5 207,7 234,0 219,3 265,6 2 254,8

739,2 255,5 239,2 206,0 237,7 193,0 242,9 2 113,5

754,2 255,8 240,4 201,7 228,2 195,7 248,4 2 124,5

770,2 264,9 243,6 203,3 237,0 210,4 262,3 2 191,7

786,0 264,8 243,8 206,3 230,8 213,5 264,1 2 209,3

786,3 261,8 238,7 204,4 227,9 213,4 259,4 2 191,9

803,9 262,9 239,7 205,4 231,9 219,2 265,0 2 228,1

.. .. .. .. .. .. .. ..

2.47 Táblázat: Postai szolgáltatás Területi egység 2006 2007 Postai szolgáltatóhelyek száma 422 Közép-Magyarország 403 384 Közép-Dunántúl 372 415 Nyugat-Dunántúl 394 375 Dél-Dunántúl 365 502 Észak-Magyarország 485 433 Észak-Alföld 418 313 Dél-Alföld 307 2 844 Összesen 2 744 Az év során felvett levélpostai küldemény, ezer darab 646 829 Közép-Magyarország 626 562 44 899 Közép-Dunántúl 40 562 50 246 Nyugat-Dunántúl 46 082 58 251 Dél-Dunántúl 53 474 38 891 Észak-Magyarország 33 700 62 079 Észak-Alföld 51 567 59 878 Dél-Alföld 54 565 961 073 Összesen 906 512 íAz év során felvett csomag és értékcsomag, ezer darab 1 210 Közép-Magyarország 810 269 Közép-Dunántúl 189 300 Nyugat-Dunántúl 211 227 Dél-Dunántúl 158 229 Észak-Magyarország 160 286 Észak-Alföld 204 294 Dél-Alföld 211 2 815 Összesen 1 943 Az év során felvett postautalvány 40 952 Közép-Magyarország 40 707 695 Közép-Dunántúl 539 773 Nyugat-Dunántúl 707 897 Dél-Dunántúl 576 817 Észak-Magyarország 727 1 400 Észak-Alföld 1 243 784 Dél-Alföld 694 46 318 Összesen 45 193

2008

2009

2010

2011

2012

402 372 393 363 485 418 308 2 741

404 370 391 362 486 417 308 2 738

405 374 392 361 489 417 307 2 745

403 377 393 361 489 417 306 2 746

400 376 391 361 489 417 305 2 739

633 317 38 659 44 413 49 463 31 031 44 346 47 860 889 090

626 988 40 060 48 411 38 816 33 116 46 290 47 912 881 593

615 845 38 212 51 867 34 877 32 497 46 884 47 777 867 959

638 557 34 270 40 050 31 608 29 596 41 064 41 456 856 601

604 850 30 585 35 518 28 066 26 729 36 334 35 675 797 757

682 161 153 134 125 168 180 1 603

566 146 147 124 126 160 170 1 439

507 147 145 118 122 163 175 1 377

479 140 141 117 119 161 176 1 334

443 133 134 110 116 158 169 1 263

38 223 506 602 517 561 1 057 632 42 097

38 580 455 449 417 435 691 569 41 596

37 249 436 433 392 424 629 519 40 082

36 047 434 437 391 426 625 506 38 866

33 144 399 416 361 393 594 446 35 753

314

Csekk be- és kifizetés, ezer darab 88 895 Közép-Magyarország 31 333 Közép-Dunántúl 29 115 Nyugat-Dunántúl 26 533 Dél-Dunántúl 31 590 Észak-Magyarország 35 990 Észak-Alföld 36 262 Dél-Alföld 279 718 Összesen

89 679 31 281 29 333 26 648 31 718 36 663 35 945 281 267

89 520 31 251 29 617 26 667 32 284 37 386 35 914 282 639

85 721 29 802 28 622 25 572 30 862 35 948 35 150 271 677

80 811 28 906 27 748 24 836 29 128 35 122 34 043 260 594

77 960 27 795 26 550 23 517 28 179 34 147 32 530 250 678

73 568 26 510 25 580 22 322 27 183 32 947 30 851 238 961

Környezet 2.48 Táblázat: Települési hulladék Megnevezés 2003 2004 2005 2006 Közszolgáltatás keretében elszállított szilárd hulladék, ezer t Közép-Magyarország 1 299,4 .. .. 1 230,8 586,5 Közép-Dunántúl .. .. 677,6 452,4 Nyugat-Dunántúl .. .. 514,2 414,5 Dél-Dunántúl .. .. 396,6 516,1 Észak-Magyarország .. .. 558,8 569,7 Észak-Alföld .. .. 617,4 548,1 Dél-Alföld .. .. 504,3 4 386,7 Ország összesen 4 499,6 Folyékony hulladék, ezer m3 Közép-Magyarország 1 172,2 1 064,2 1 090,4 917,5 540,9 529,3 513,1 Közép-Dunántúl 483,8 292,9 286,7 328,7 Nyugat-Dunántúl 269,6 579,2 633,3 686,9 Dél-Dunántúl 623,2 562,4 439,5 555,1 Észak-Magyarország 356,0 1 153,4 1 193,0 1 546,1 1 582,7 Észak-Alföld 803,5 835,0 819,8 Dél-Alföld 739,3 5 110,2 5 382,6 4 972,2 5 133,0 Ország összesen A rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya, % 95,4 95,7 95,1 95,9 Közép-Magyarország 90,6 90,7 93,2 92,7 Közép-Dunántúl 92,8 92,8 92,4 93,0 Nyugat-Dunántúl 95,8 95,6 90,6 90,6 Dél-Dunántúl 92,7 90,8 90,6 91,3 Észak-Magyarország 84,4 84,5 86,4 89,8 Észak-Alföld 84,0 84,0 83,7 84,8 Dél-Alföld 91,1 90,6 91,9 91,4 Ország összesen

2007

2008

2009

2010

2011

2012

1 204,0 497,0 461,9 429,0 387,1 533,8 460,2 3 973,1

1 217,6 407,2 455,2 465,0 392,0 459,5 429,6 3 826,1

1 164,6 388,6 432,3 424,6 341,5 435,6 395,1 3 582,4

1 132,1 350,4 388,0 354,5 351,4 417,1 382,6 3 376,0

1 109,0 345,5 350,5 332,7 338,1 408,7 361,0 3 245,5

960,3 320,8 334,8 299,6 322,1 385,0 336,7 2 959,3

830,1 397,4 219,4 639,7 312,2 1 555,4 685,3 4 639,6

780,7 367,9 213,9 604,0 344,6 1 463,1 550,7 4 324,9

699,8 346,0 188,0 535,8 334,8 1 303,4 513,0 3 920,9

624,3 321,3 173,6 500,4 298,5 1 218,7 506,3 3 643,0

682,0 338,4 163,5 449,7 239,7 933,5 504,2 3 310,9

882,5 281,1 147,1 398,0 224,5 780,8 424,1 3 138,2

96,0 92,7 92,9 91,8 91,9 90,9 85,2 92,2

96,3 92,2 93,9 91,9 92,2 90,6 84,9 92,4

96,1 91,6 93,8 91,4 94,7 89,0 84,9 92,2

96,3 91,7 93,9 91,8 94,5 88,3 84,9 92,3

95,4 90,0 92,5 91,4 93,4 87,4 83,9 91,3

95,7 90,0 92,7 91,4 92,9 86,6 82,5 91,0

2.49 Táblázat: A közszolgáltatás keretében elszállított települési szilárd hulladék keletkezése Területi egység 2006 2007 Lakosságtól elszállított összes hulladék, ezer tonna Közép-Magyarország 845,9 774,9 Közép-Dunántúl 371,7 328,9 Nyugat-Dunántúl 271,8 263,3 Dél-Dunántúl 304,1 310,0 Észak-Magyarország 330,1 315,2 Észak-Alföld 413,2 350,2 Dél-Alföld 346,9 348,9 Ország összesen 2883,7 2691,5

2008 748,8 305,7 250,2 330,2 333,0 365,0 343,2 2676,0

315

2009 756,3 287,2 247,8 309,3 292,2 353,6 303,4 2549,8

2010 753,1 267,2 236,7 265,5 298,1 349,2 295,0 2464,8

2011 726,8 256,6 220,5 242,8 279,6 329,4 293,4 2349,2

2012 657,1 245,9 214,4 227,2 270,5 317,5 280,2 2212,9

Ebből szelektív gyűjtéssel elszállított hulladék, ezer tonna Közép-Magyarország 11,2 9,8 19,8 Közép-Dunántúl 0,2 1,0 0,9 Nyugat-Dunántúl 4,0 3,1 3,1 Dél-Dunántúl 5,3 2,8 3,8 Észak-Magyarország 0,3 0,7 1,1 Észak-Alföld 5,0 8,3 8,4 Dél-Alföld 9,7 7,8 3,6 Ország összesen 29,5 35,5 44,8 Egyéb szervektől elszállított összes hulladék, ezer tonna Közép-Magyarország 290,1 336,4 379,3 Közép-Dunántúl 152,8 84,9 292,0 Nyugat-Dunántúl 222,5 174,6 181,6 Dél-Dunántúl 86,9 107,7 119,4 Észak-Magyarország 210,5 56,6 42,9 Észak-Alföld 160,9 68,6 184,4 Dél-Alföld 131,9 73,8 58,6 Ország összesen 1418,3 1062,9 935,3 Ebből szelektív gyűjtéssel elszállított hulladék, ezer tonna Közép-Magyarország 2,4 32,6 11,5 Közép-Dunántúl 17,9 7,9 10,0 Nyugat-Dunántúl 25,3 19,2 34,3 Dél-Dunántúl 4,5 19,3 25,1 Észak-Magyarország 0,4 10,4 0,5 Észak-Alföld 70,5 10,6 48,8 Dél-Alföld 2,6 3,2 5,7 Ország összesen 132,9 118,7 110,9 Közterület tisztításból származó elszállított hulladék, ezer tonna Közép-Magyarország 60,2 59,4 47,3 Közép-Dunántúl 6,9 6,7 6,7 Nyugat-Dunántúl 12,7 12,2 11,2 Dél-Dunántúl 3,6 5,6 9,5 Észak-Magyarország 9,4 9,1 13,0 Észak-Alföld 12,7 14,4 13,4 Dél-Alföld 9,4 15,7 13,9 Ország összesen 118,5 123,4 111,1 Közterületen szelektíven gyűjtött hulladék, ezer tonna Közép-Magyarország 34,6 33,3 42,2 Közép-Dunántúl 8,7 9,9 7,0 Nyugat-Dunántúl 7,2 11,7 12,2 Dél-Dunántúl 5,7 5,9 2,0 Észak-Magyarország 5,1 5,8 6,9 Észak-Alföld 7,1 8,4 12,5 Dél-Alföld 16,1 21,8 14,0 Ország összesen 79,2 95,3 103,7

29,2 2,1 7,0 3,5 1,3 8,0 6,6 57,7

39,1 6,1 21,0 1,8 1,4 8,3 8,1 85,7

36,4 6,4 16,1 2,9 2,0 11,3 15,5 90,6

53,1 7,3 18,5 14,8 2,5 3,6 16,4 116,1

328,4 86,2 161,2 101,0 31,1 58,8 61,1 827,8

316,3 67,0 125,8 71,8 33,6 45,1 50,9 710,3

316,3 67,2 106,3 75,8 39,9 56,9 42,9 705,1

242,1 55,4 102,7 58,8 33,3 51,0 35,5 578,7

27,6 7,8 28,9 16,2 0,5 6,0 6,8 93,7

22,8 5,9 7,6 16,7 0,8 4,2 6,4 64,3

22,1 9,4 11,5 25,7 0,7 15,0 6,6 91,0

12,4 6,6 9,3 10,4 0,4 11,5 4,8 55,4

45,3 5,7 10,6 8,6 13,0 13,2 13,2 109,7

31,7 6,3 7,6 8,7 14,5 12,8 10,6 92,2

33,4 11,2 6,4 8,4 11,7 12,6 8,5 92,3

31,6 7,7 3,9 5,9 12,8 6,9 9,6 78,4

34,6 9,5 12,7 5,7 5,2 9,9 17,4 95,1

31,0 9,9 17,9 8,6 5,2 9,9 26,2 108,7

32,4 10,4 17,2 5,7 7,0 9,8 16,2 98,8

29,5 11,9 13,8 7,7 5,6 9,6 11,3 89,3

2.50 Táblázat: A közszolgáltatás keretében elszállított települési szilárd hulladék a kezelés módja szerint Megnevezés 2006 2007 Újrafeldolgozással hasznosított hulladék, ezer tonna Közép-Magyarország 43,0 51,2 Közép-Dunántúl 34,1 17,6 Nyugat-Dunántúl 37,9 36,5 Dél-Dunántúl 20,5 31,3 Észak-Magyarország 5,7 13,5 Észak-Alföld 48,7 87,2 Dél-Alföld 25,9 35,9 Ország összesen 215,8 273,3

2008 97,0 21,5 51,1 41,2 10,5 31,5 27,6 280,5

316

2009 95,8 19,2 46,9 28,4 13,1 24,8 31,3 259,5

2010 92,6 24,3 42,5 27,8 15,7 21,8 42,5 267,2

2011 94,8 27,0 43,2 36,3 11,1 36,1 39,3 287,8

2012 96,3 26,3 42,3 20,9 12,2 33,8 33,6 265,3

Energiahasznosítással történő égetéssel hasznosított hulladék, tonna Közép-Magyarország 370 975 371 677 395 788 Közép-Dunántúl 265 – 84 Nyugat-Dunántúl – – – Dél-Dunántúl 107 – – Észak-Magyarország – – – Észak-Alföld – – 6 Dél-Alföld – – – Ország összesen 371 082 371 761 396 060 Energiahasznosítás nélküli égetéssel ártalmatlanított hulladék, tonna Közép-Magyarország – 3 045 6 952 Közép-Dunántúl 7 317 – 10 Nyugat-Dunántúl 5 113 – Dél-Dunántúl 498 303 235 Észak-Magyarország – – – Észak-Alföld 50 – 86 Dél-Alföld – – – Ország összesen 599 10 827 7 187 Lerakott települési szilárd hulladék, ezer tonna Közép-Magyarország 778,1 717,8 804,6 Közép-Dunántúl 643,4 472,0 385,5 Nyugat-Dunántúl 476,2 425,2 404,0 Dél-Dunántúl 375,5 397,4 423,6 Észak-Magyarország 553,0 373,6 381,5 Észak-Alföld 446,6 427,9 530,6 Dél-Alföld 478,3 424,3 402,0 Ország összesen 3317,2 3142,3 3861,7

387 428 454 141 263

377 726 383 631 28 4 102 – 251 137 – – – 64 – 2 – – – 388 350 378 107 383 774 2 100 19 217 90

2 435

3 476

6 289 173 1 403 67 88 98 2 657 10 775

679,3 369,0 385,0 395,8 328,4 410,7 363,8 2932,0

659,1 325,3 345,4 326,5 335,6 395,3 340,1 2727,2

624,2 318,3 305,9 296,2 326,9 372,5 319,0 2563,2

–

2 604 831 30 4 –

8 –

7 –

325 534 4 523 199 491 82 40 326 873 2 025 649 113 282 2 133 50 0 5 252 536,4 293,9 291,9 278,1 307,4 351,1 303,0 2361,9

2.51 Táblázat: Országos jelentőségű védett területek, ezer hektár Megnevezés 2000 Nemzeti park Közép-Magyarország 47,6 Közép-Dunántúl 41,1 Nyugat-Dunántúl 45,2 Dél-Dunántúl 44,3 Észak-Magyarország 75,6 Észak-Alföld 85,1 Dél-Alföld 101,9 Ország összesen 440,8 Tájvédelmi körzet Közép-Magyarország 30,5 Közép-Dunántúl 41,9 Nyugat-Dunántúl 65,4 Dél-Dunántúl 30,7 Észak-Magyarország 102,4 Észak-Alföld 53,3 Dél-Alföld 25,1 Ország összesen 349,2 Természetvédelmi terület Közép-Magyarország 1,2 Közép-Dunántúl 5,7 Nyugat-Dunántúl 0,6 Dél-Dunántúl 4,5 Észak-Magyarország 2,9 Észak-Alföld 7,6 Dél-Alföld 3,3 Ország összesen 25,8

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

48,3 41,4 90,7 44,6 81,4 81,2 98,4 486,1

48,3 41,4 90,9 44,4 81,3 81,2 98,3 485,8

48,2 41,5 90,9 44,4 81,7 81,3 97,9 485,9

46,6 41,5 89,9 44,3 81,9 80,6 97,8 482,6

47,3 41,7 91,0 44,4 80,2 80,3 97,6 482,6

47,3 41,7 91,0 44,4 80,2 80,3 97,6 482,6

47,3 41,7 91,0 44,4 80,2 80,3 97,6 482,6

47,3 41,7 91,2 44,4 80,2 80,3 97,9 483,1

31,8 41,7 27,0 31,7 108,5 57,9 25,4 324,0

31,7 41,7 27,1 31,6 108,4 58,1 25,5 324,0

31,8 41,8 29,0 31,6 108,5 58,1 26,1 326,7

30,0 40,6 30,0 31,5 110,7 56,5 25,5 324,8

29,7 41,8 28,7 41,9 110,0 57,2 25,2 334,5

29,7 41,8 28,7 41,9 110,0 57,2 25,2 334,5

29,7 41,8 28,7 41,9 110,0 57,2 25,2 334,5

29,7 41,8 28,9 41,9 110,0 57,2 27,5 336,9

0,7 6,5 0,6 4,6 3,6 8,1 4,8 29,0

0,7 6,5 0,7 4,7 3,5 8,1 4,9 29,2

1,4 6,6 0,9 5,3 4,8 8,1 4,9 32,1

0,8 6,7 1,3 5,2 4,6 7,3 4,4 30,1

0,8 7,3 0,7 4,7 4,3 7,3 4,4 29,4

0,8 7,3 0,7 4,7 4,3 7,3 4,4 29,4

0,9 7,3 0,7 4,7 4,4 7,3 4,4 29,6

0,9 7,3 0,9 5,1 4,4 7,3 4,9 30,7

317

Összesen Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Ország összesen

79,3 88,7 111,1 79,5 180,9 146,0 130,3 815,9

80,8 89,7 118,3 80,9 193,5 147,2 128,7 839,0

80,7 89,6 118,7 80,6 193,3 147,5 128,6 839,0

81,4 89,9 120,8 81,3 195,0 147,5 128,9 844,7

77,4 88,7 121,2 80,9 197,2 144,3 127,6 837,5

77,7 90,8 120,4 91,0 194,6 144,8 127,2 846,5

77,7 90,8 120,4 91,0 194,6 144,8 127,2 846,5

77,9 90,8 120,4 91,0 194,7 144,8 127,2 846,8

77,9 90,8 120,9 91,3 194,7 144,8 130,3 850,6

2.52 Táblázat: A fürdők főbb jellemzői élményfürdő

strand

egyéb fürdő

termálfürdő

66 25 35 33 30 41 30 260

21 17 24 15 15 25 13 130

87 42 59 48 45 66 43 390

15 9 15 10 5 24 20 98

12 5 27 8 10 26 16 104

15 17 25 12 11 13 9 102

46 18 23 12 14 21 14 148

30 11 12 12 9 16 9 99

32 17 23 16 14 34 23 159

10 6 16 5 5 9 3 54

1 218 931 1 380 1 180 1 169 1 616 1 778 1 330

69 34 42 36 42 45 32 300

27 24 27 25 15 27 17 162

96 58 69 61 57 72 49 462

98 196 294 588 1078 1960 3626 105

104 208 312 624 1144 2080 3848 110

102 204 306 612 1122 2040 3774 110

148 296 444 888 1628 2960 5476 170

99 198 297 594 1089 1980 3663 119

159 318 477 954 1749 3180 5883 171

54 108 162 324 594 1080 1998 76

1 082 726 1 639 960 891 1 543 1 757 1 224

318

uszoda

összesen

gyógy-fürdő

idényszerűen üzemelő

2010 Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Összesen 2011 Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Összesen

A fürdők átlagos napi legnagyobb befogadóképessége (fő)

állandóan üzemelő

Területi egység

tanuszoda

Fürdők típusok szerint

Fürdők jellegük szerint

JELÖLÉSEK ÉS RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE ERFA Európai Regionális Fejlesztési Alap Európai Szociális Alap ESZA Egységes Monitoring Információs Rendszer EMIR EMOGA Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Irányíró Hatóság IH Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz HOPE Közösségi Támogatási Keret KKT Központi Statisztikai Hivatal KSH Nemzeti Fejlesztési Terv NFT Új Magyarország Fejlesztési Terv ÚMFT ÚSZT Új Széchenyi Terv OP operatív program A Nemzeti Fejlesztési Terv operatív programjai és prioritásai AVOP AGRÁR ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM AVOP 1. Versenyképes alapanyag- termelés megalapozása a mezőgazdaságban AVOP 2. Az élelmiszer- feldolgozás modernizációja AVOP 3. Vidéki térségek fejlesztése AVOP 4. Technikai segítségnyújtás GVOP GAZDASÁGI VERSENYKÉPESSÉG OPERATÍV PROGRAM GVOP 1. Beruházás ösztönzés prioritás GVOP 2. Kis és középvállalkozások fejlesztése GVOP 3. Kutatás – fejlesztés és innováció GVOP 4. Információs társadalom és gazdaságfejlesztés GVOP 5. Technikai segítségnyújtás HEFOP HUMÁN ERŐFORRÁS FEJLESZTÉS OPERATÍV PROGRAM HEFOP 1 Aktív munkaerőpiaci politikák támogatása HEFOP 2. Társadalmi kirekesztés elleni küzdelem HEFOP 3. Az élethosszig tartó tanulás és alkalmazkodóképesség támogatása HEFOP 4. Az oktatási, szociális és egészségügyi infrastruktúra fejlesztése HEFOP 5. Technikai segítségnyújtás KIOP KÖRNYEZETVÉDELEM ÉS INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM KIOP 1. Környezetvédelem KIOP 2. A Közlekedési infrastruktúra fejlesztése KIOP 3. Technikai segítségnyújtás ROP REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAM ROP 1. A turisztikai potenciál elősegítése a régiókban ROP 2. Térségi infrastruktúra és települési környezet fejlesztése ROP 3. A humánerőforrás fejlesztés regionális dimenziójának erősítése ROP 4. Technikai segítségnyújtás Az Új Magyarország Fejlesztési Terv operatív programjai és prioritásai ÁROP ÁLLAMREFORM OPERATÍV PROGRAM ÁROP 1. Folyamatok megújítása és szervezetfejlesztés ÁROP 2. Az emberi erőforrás minőségének javítása ÁROP 3. A Közép – magyarországi régióban megvalósuló fejlesztések ÁROP 4. Technikai segítségnyújtás a konvergencia régiókban ÁROP 5. Technikai segítségnyújtás a Közép – magyarországi régióban 319

EKOP EKOP 1. EKOP 2. EKOP 3. EKOP 4. EKOP 5. GOP GOP 1. GOP 2. GOP 3. GOP 4. GOP 5. KEOP KEOP 1. KEOP 2. KEOP 3. KEOP 4. KEOP 5. KEOP 6. KEOP 7. KEOP 8. KÖZOP KÖZOP 1. KÖZOP 2. KÖZOP 3. KÖZOP 4. KÖZOP 5. KÖZOP 6. TÁMOP TÁMOP 1. TÁMOP 2. TÁMOP 3. TÁMOP 4. TÁMOP 5. TÁMOP 6. TÁMOP 7. TIOP TIOP 1. TIOP 2. TIOP 3. TIOP 4 VOP VOP 1. VOP 2.

ELEKTRONIKUS KÖZIGAZGATÁS OPERATÍV PROGRAM A közigazgatás és a közigazgatási szolgáltatások belső folyamatainak megújítása A közigazgatási szolgáltatásokhoz történő hozzáférést támogató fejlesztések Kiemelt fejlesztések Technikai segítségnyújtás a konvergencia régiókban Technikai segítségnyújtás a Közép – magyarországi régióban GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM A K+F és innováció a versenyképességért A vállalkozások (kiemelten a KKV-k) komplex fejlesztése A modern üzleti környezet elősegítése Pénzügyi eszközök Technikai segítségnyújtás KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM Egészséges, tiszta települések Vizeink jó kezelése Természeti értékeink jó kezelése A megújuló energiaforrás- felhasználás növelése Hatékony energia felhasználás Fenntartható életmód és fogyasztás Projekt előkészítés Technikai segítségnyújtás KÖZLEKEDÉS OPERATÍV PROGRAM Az ország es a régióközpontok nemzetközi közúti elérhetőségének javítása Az ország és a régióközpontok nemzetközi vasúti és vízi úti elérhetőségének javítása Térségi elérhetőség javítása Közlekedési módok összekapcsolása, gazdasági központok intermodalitásának és közlekedési infrastruktúrájának fejlesztése Városi és elővárosi közösségi közlekedés fejlesztése Technikai segítségnyújtás TÁRSADALMI MEGÚJULÁSA OPERATÍV PROGRAM A foglalkoztathatóság fejlesztése, a munkaerőpiacra való belépés ösztönzése Alkalmazkodóképesség javítása Minőségi oktatás és hozzáférés biztosítása mindenkinek A Felsőoktatás tartalmi és szervezeti fejlesztése a tudásalapú gazdaság kiépítése érdekében Társadalmi befogadás, részvétel erősítése Egészségmegőrzés és egészségügyi humánerőforrás fejlesztés Technikai segítségnyújtás TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM Az oktatási infrastruktúra fejlesztése Az egészségügyi infrastruktúra fejlesztése A munkaerő-piaci részvételt és a társadalmi befogadást támogató infrastruktúra fejlesztése Technikai segítségnyújtás VÉGREHAJTÁS OPERATÍV PROGRAM A támogatások felhasználásáért felelős központi és horizontális intézmények működtetése és fejlesztése A támogatások minőségi felhasználásához szükséges eszközrendszer 320

DAOP DAOP 1. DAOP 2. DAOP 3. DAOP 4. DAOP 5. DAOP 6. DDOP DDOP 1. DDOP 2. DDOP 3. DDOP 4. DDOP 5. DDOP 6. ÉAOP ÉAOP 1. ÉAOP 2. ÉAOP 3. ÉAOP 4. ÉAOP 5. ÉAOP 6. ÉMOP ÉMOP 1. ÉMOP 2. ÉMOP 3. ÉMOP 4. ÉMOP 5. ÉMOP 6. KDOP KDOP 1. KDOP 2. KDOP 3. KDOP 4. KDOP 5. KDOP 6. KMOP KMOP 1. KMOP 2. KMOP 3. KMOP 4. KMOP 5. KMOP 6. NYDOP NYDOP 1. NYDOP 2. NYDOP 3. NYDOP 4. NYDOP 5. NYDOP 6.

DÉL-ALFÖLDI OPERATÍV PROGRAM Regionális gazdaságfejlesztés Turisztikai célú fejlesztések Közlekedési infrastruktúra fejlesztése Humáninfrastruktúra fejlesztések Térségfejlesztési akció Technikai segítségnyújtás DÉL-DUNÁNTÚLI OPERATÍV PROGRAM A városi térségek fejlesztésére alapozott versenyképes gazdaság megteremtése A turisztikai potenciál erősítése a régióban Humán közszolgáltatások fejlesztése Integrált városfejlesztési akciók támogatása Az elérhetőség javítása és környezetfejlesztés Technikai segítségnyújtás ÉSZAK-ALFÖLDI OPERATÍV PROGRAM Regionális gazdaságfejlesztés Turizmusfejlesztés Közlekedésfejlesztés Humán infrastruktúra fejlesztés Város és térségfejlesztés Technikai segítségnyújtás ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI OPERATÍV PROGRAM Versenyképes helyi gazdaság megteremtése A turisztikai potenciál erősítése Településfejlesztés Humán közösségi infrastruktúra fejlesztése Térségi közlekedés fejlesztése Technikai Segítségnyújtás KÖZÉP-DUNÁNTÚLI OPERATÍV PROGRAM Regionális gazdaságfejlesztés Térségi infrastruktúra és települési környezetfejlesztés Fenntartható településfejlesztés Környezeti és közlekedési infrastruktúra fejlesztés A kohéziót segítő infrastrukturális fejlesztések Technikai Segítségnyújtás KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI OPERATÍV PROGRAM A tudásalapú gazdaság innováció és vállalkozás-orientált fejlesztése A versenyképesség keretfeltételeinek fejlesztése A régió vonzerejének fejlesztése A humán közszolgáltatások intézményrendszerének fejlesztése Települési területek megújítása Technikai Segítségnyújtás NYUGAT-DUNÁNTÚLI OPERATÍV PROGRAM Regionális gazdaságfejlesztés Turizmusfejlesztés Városfejlesztés Környezetvédelemi és közlekedési infrastruktúra Helyi és térségi közszolgáltatások fejlesztése Technikai Segítségnyújtás 321

TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45.

A NUTS rendszer küszöbértékei A kohéziós politika felépítése programozási időszakonként A régiók jogosultsága a támogatásokra az egyes fejlesztési periódusokban Magyarország kumulatív multiplikátora 2004 – 2020 A lakónépesség száma, ezer fő, január 1. Népsűrűség, fő/km2 január 1. Születéskor várható átlagos élettartam, átlagéletkor Természetes szaporodás, illetve fogyás (–), ezer fő Tényleges szaporodás, fogyás (–), ezer fő Eltartottsági ráta, öregedési index, január 1. A gazdaságilag aktív és inaktív népesség száma, ezer fő Aktivitási arány, % Foglalkoztatási arány, % A foglalkoztatottak száma, ezer fő A munkanélküliek száma és a munkanélküliségi ráta A nyilvántartott álláskeresők száma, december, ezer fő A lakásállomány és a laksűrűség, január 1. Épített lakás, db Önkormányzatok tulajdonában levő ingatlan összesen, ezer db A közüzemi ivóvízvezeték- és szennyvízgyűjtő- hálózatba bekapcsolt lakások aránya, december 31., % Nyugdíjban, ellátásban, járadékban és egyéb járandóságban részesülők száma Nyugdíjban, ellátásban, járadékban és egyéb járandóságban részesülők átlagos ellátása, január, ezer Ft/hó Dolgozó orvosok tízezer lakosra jutó és egy háziorvosra és házi gyermekorvosra jutó lakosok száma Kórházi ellátás Bölcsődei ellátás Gimnáziumi oktatás Felsőfokú oktatás Bruttó hazai termék, piaci beszerzési áron, milliárd Ft Egy főre jutó bruttó hazai termék Sorrend az egy főre jutó GDP alapján Beruházások teljesítményértéke, beruházás összesen, millió Ft Kutató-fejlesztő helyek összes K+F-ráfordítása, millió Ft Kutató-fejlesztő helyek száma Földterület nagysága, ezer hektár Az ipari termelés értéke és volumenindexe telephely szerint Az építőipari termelés értéke és volumenindexei Kiskereskedelmi forgalom régiók szerint A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma, vendégek száma A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma, vendégéjszakák száma Vasútvonalak hossza, km Közúti gépjármű-állomány Internetes előfizetések száma Országos jelentőségű védett területek, ezer hektár Települési szennyvíztisztítás, ezer m3 Rendszeresen tisztított közterület, 1000 m2 322

46. 47. 48. 49. 50. 51. 52. 53. 54. 55. 56. 57. 58. 59. 60. 61. 62. 63. 64. 65. 66. 67. 68. 69. 70. 71.

Eltérés az egy főre jutó bruttó hazai termék az országos átlagától, % A 2004-2006-os fejlesztési periódus operatív programjai és azok prioritásai Az NFT pénzügyi keretek felhasználásának állása 2010. február Az ÚMFT prioritásai és kapcsolódó operatív programjai Az ÚMFT indikatív forráselosztása a 1103/2006. (X. 30.) Kormányhatározat alapján, (265 Ft/euró, 2004-es árakon) A 2007-2013-os fejlesztési periódus operatív programjai és azok prioritásai A fejlesztési periódusok operatív programjainak összevetése A Dél-Alföld régió fejlesztési prioritásai A fejlesztési periódusok legjobb eredményeivel rendelkező prioritások a DélAlföld régióban A Dél-Dunántúl régió fejlesztési prioritásai A fejlesztési periódusok legjobb eredményeivel rendelkező prioritások a DélDunántúl régióban Az Észak-Alföld régió fejlesztési prioritásai A fejlesztési periódusok legjobb eredményeivel rendelkező prioritások az ÉszakAlföld régióban Az Észak-Magyarország régió fejlesztési prioritásai A fejlesztési periódusok legjobb eredményeivel rendelkező prioritások az ÉszakMagyarország régióban A Közép-Dunántúl régió fejlesztési prioritásai A fejlesztési periódusok legjobb eredményeivel rendelkező prioritások a KözépDunántúl régióban A Közép-Magyarország régió fejlesztési prioritásai A fejlesztési periódusok legjobb eredményeivel rendelkező prioritások a KözépMagyarország régióban A Nyugat-Dunántúl régió fejlesztési prioritásai A fejlesztési periódusok legjobb eredményeivel rendelkező prioritások a NyugatDunántúl régióban A régiók NFT pályázatainak adatai, % A régiók NFT pályázatainak adatai operatív programonként, % A régiók ÚMFT/ÚSZT pályázatainak adatai, % A régiók ÚMFT/ÚSZT pályázatainak adatai operatív programonként, % A régiók sorrendje az egy főre jutó GDP és a fejlesztési periódusokban megítélt támogatás alapján

323

ÁBRÁK JEGYZÉKE 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34.

A 2014 és 2020 közötti jogosultságok szimulálása, Egy főre jutó GDP (vásárlóerőparitáson – PPS), index: EU-27=100 A régiók, térségek és városok versenyképességének piramismodellje Magyarország régiói A standardizált halandósági hányados régiónként, országos=100% A 15-94 éves gazdaságilag aktív népesség aránya megyénként, 2011 A foglalkoztatási ráta alakulása a legmagasabb iskolai végezttség szerint A halálozások kiemelt halálok szerinti megoszlása, 2011 Bölcsődei kihasználtság Az óvodák kihasználtsága megyénként, 2011. Az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők száma korcsoportonként Az egy főre jutó GDP megyék szerint, 2010 Az egy főre jutó GDP országos átlagától való eltérés a régiókban, 2000, 2010, 2011 A működő vállalkozások számának megoszlása összevont gazdasági ágak szerint, 2011 A külföldi érdekeltségű vállalkozások számának megoszlása összevont gazdasági ágazatok szerint, 2011 A működő vállalkozások beruházási teljesítményértéke összevont gazdasági ágak szerint, 2011 A kutatás- fejlesztési ráfordítások nagyságának és GDP-hez viszonyított arányának alakulása (2011-ben előzetes GDP adatokkal számolva) A kutató- fejlesztő helyek k+F ráfordításainak megoszlása tudományágak szerint, 2011 A mezőgazdaság teljes bruttó kibocsátásának megoszlása Mezőgazdasági munkaerő-felhasználás (2004=100) A mezőgazdasági kibocsátás intenzitása, 2005, (egy hektár mezőgazdasági területre jutó, ezer Ft) A mezőgazdasági termelés intenzitása régiónként, 2012, (egy hektár mezőgazdasági területre jutó kibocsátás alapáron) Az egy főre jutó közszolgáltatás keretében elszállított települési szilárd hulladék mennyisége az országos átlag százalékában, 2010 Az Új Széchenyi Terv felépítése, a magyar gazdaság kitörési pontjai A Dél-Alföld régió NFT pályázatai operatív programonként, db A Dél-Alföld régió NFT pályázataira vonatkozó pénzügyi adatok operatív programonként, millió Ft A Dél-Alföld régió AVOP pályázatai prioritásonként, db A Dél-Alföld régió AVOP pályázataira vonatkozó pénzügyi adatok prioritásonként, millió Ft A Dél-Alföld régió GVOP pályázatai prioritásonként, db A Dél-Alföld régió GVOP pályázataira vonatkozó pénzügyi adatok prioritásonként, millió Ft A Dél-Alföld régió HEFOP pályázatai prioritásonként, db A Dél-Alföld régió HEFOP pályázataira vonatkozó pénzügyi adatok prioritásonként, millió Ft A Dél-Alföld régió ROP pályázatai prioritásonként, db A Dél-Alföld régió ROP pályázataira vonatkozó pénzügyi adatok prioritásonként, millió Ft A Dél-Alföld régió ÚMFT/ÚSZT pályázatai operatív programonként, db 324

35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50. 51. 52. 53. 54. 55. 56. 57. 58. 59. 60. 61. 62. 63. 64. 65. 66. 67. 68.

A Dél-Alföld régió ÚMFT/ÚSZT pályázataira vonatkozó pénzügyi adatok operatív programonként, millió Ft A Dél-Alföld régió GOP pályázatai prioritásonként, db A Dél-Alföld régió GOP pályázataira vonatkozó pénzügyi adatok prioritásonként, millió Ft A Dél-Alföld régió KEOP pályázatai prioritásonként, db A Dél-Alföld régió KEOP pályázataira vonatkozó pénzügyi adatok prioritásonként, millió Ft A Dél-Alföld régió TÁMOP pályázatai prioritásonként, db A Dél-Alföld régió TÁMOP pályázataira vonatkozó pénzügyi adatok prioritásonként, millió Ft A Dél-Alföld régió TIOP pályázatai prioritásonként, db A Dél-Alföld régió TIOP pályázataira vonatkozó pénzügyi adatok prioritásonként, millió Ft A Dél-Alföld régió ROP pályázatai prioritásonként, db A Dél-Alföld régió ROP pályázataira vonatkozó pénzügyi adatok prioritásonként, millió Ft A Dél-Dunántúl régió NFT pályázatai operatív programonként, db A Dél-Dunántúl régió NFT pályázataira vonatkozó pénzügyi adatok operatív programonként, millió Ft A Dél-Dunántúl régió AVOP pályázatai prioritásonként, db A Dél-Dunántúl régió AVOP pályázataira vonatkozó pénzügyi adatok prioritásonként, millió Ft A Dél-Dunántúl régió GVOP pályázatai prioritásonként, db A Dél-Dunántúl régió GVOP pályázataira vonatkozó pénzügyi adatok prioritásonként, millió Ft A Dél-Dunántúl régió HEFOP pályázatai prioritásonként, db A Dél-Dunántúl régió HEFOP pályázataira vonatkozó pénzügyi adatok prioritásonként, millió Ft A Dél-Dunántúl régió ROP pályázatai prioritásonként, db A Dél-Dunántúl régió ROP pályázataira vonatkozó pénzügyi adatok prioritásonként, millió Ft A Dél-Dunántúl régió ÚMFT/ÚSZT pályázatai operatív programonként, db A Dél-Dunántúl régió ÚMFT/ÚSZT pályázataira vonatkozó pénzügyi adatok operatív programonként, millió Ft A Dél-Dunántúl régió GOP pályázatai prioritásonként, db A Dél-Dunántúl régió GOP pályázataira vonatkozó pénzügyi adatok prioritásonként, millió Ft A Dél-Dunántúl régió KEOP pályázatai prioritásonként, db A Dél-Dunántúl régió KEOP pályázataira vonatkozó pénzügyi adatok prioritásonként, millió Ft A Dél-Dunántúl régió TÁMOP pályázatai prioritásonként, db A Dél-Dunántúl régió TÁMOP pályázataira vonatkozó pénzügyi adatok prioritásonként, millió Ft A Dél-Dunántúl régió TIOP pályázatai prioritásonként, db A Dél-Dunántúl régió TIOP pályázataira vonatkozó pénzügyi adatok prioritásonként, millió Ft A Dél-Dunántúl régió ROP pályázatai prioritásonként, db A Dél-Dunántúl régió ROP pályázataira vonatkozó pénzügyi adatok prioritásonként, millió Ft Az Észak-Alföld régió NFT pályázatai operatív programonként, db 325

69. 70. 71. 72. 73. 74. 75. 76. 77. 78. 79. 80. 81. 82. 83. 84. 85. 86. 87. 88. 89. 90. 91. 92. 93. 94. 95. 96. 97. 98. 99. 100. 101. 102.

Az Észak-Alföld régió NFT pályázataira vonatkozó pénzügyi adatok operatív programonként, millió Ft Az Észak-Alföld régió AVOP pályázatai prioritásonként, db Az Észak-Alföld régió AVOP pályázataira vonatkozó pénzügyi adatok prioritásonként, millió Ft Az Észak-Alföld régió GVOP pályázatai prioritásonként, db Az Észak-Alföld régió GVOP pályázataira vonatkozó pénzügyi adatok prioritásonként, millió Ft Az Észak-Alföld régió HEFOP pályázatai prioritásonként, db Az Észak-Alföld régió HEFOP pályázataira vonatkozó pénzügyi adatok prioritásonként, millió Ft Az Észak-Alföld régió ROP pályázatai prioritásonként, db Az Észak-Alföld régió ROP pályázataira vonatkozó pénzügyi adatok prioritásonként, millió Ft Az Észak-Alföld régió ÚMFT/ÚSZT pályázatai operatív programonként, db Az Észak-Alföld régió ÚMFT/ÚSZT pályázataira vonatkozó pénzügyi adatok operatív programonként, millió Ft Az Észak-Alföld régió GOP pályázatai prioritásonként, db Az Észak-Alföld régió GOP pályázataira vonatkozó pénzügyi adatok prioritásonként, millió Ft Az Észak-Alföld régió KEOP pályázatai prioritásonként, db Az Észak-Alföld régió KEOP pályázataira vonatkozó pénzügyi adatok prioritásonként, millió Ft Az Észak-Alföld régió TÁMOP pályázatai prioritásonként, db Az Észak-Alföld régió TÁMOP pályázataira vonatkozó pénzügyi adatok prioritásonként, millió Ft Az Észak-Alföld régió TIOP pályázatai prioritásonként, db Az Észak-Alföld régió TIOP pályázataira vonatkozó pénzügyi adatok prioritásonként, millió Ft Az Észak-Alföld régió ROP pályázatai prioritásonként, db Az Észak-Alföld régió ROP pályázataira vonatkozó pénzügyi adatok prioritásonként, millió Ft Az Észak-Magyarország régió NFT pályázatai operatív programonként, db Az Észak-Magyarország régió NFT pályázataira vonatkozó pénzügyi adatok operatív programonként, millió Ft Az Észak-Magyarország régió AVOP pályázatai prioritásonként, db Az Észak-Magyarország régió AVOP pályázataira vonatkozó pénzügyi adatok prioritásonként, millió Ft Az Észak-Magyarország régió GVOP pályázatai prioritásonként, db Az Észak-Magyarország régió GVOP pályázataira vonatkozó pénzügyi adatok prioritásonként, millió Ft Az Észak-Magyarország régió HEFOP pályázatai prioritásonként, db Az Észak-Magyarország régió HEFOP pályázataira vonatkozó pénzügyi adatok prioritásonként, millió Ft Az Észak-Magyarország régió ROP pályázatai prioritásonként, db Az Észak-Magyarország régió ROP pályázataira vonatkozó pénzügyi adatok prioritásonként, millió Ft Az Észak-Magyarország régió ÚMFT/ÚSZT pályázatai operatív programonként, db Az Észak-Magyarország régió ÚMFT/ÚSZT pályázataira vonatkozó pénzügyi adatok operatív programonként, millió Ft Az Észak-Magyarország régió GOP pályázatai prioritásonként, db 326

103. 104. 105. 106. 107. 108. 109. 110. 111. 112. 113. 114. 115. 116. 117. 118. 119. 120. 121. 122. 123. 124. 125. 126. 127. 128. 129. 130. 131. 132. 133. 134. 135. 136.

Az Észak-Magyarország régió GOP pályázataira vonatkozó pénzügyi adatok prioritásonként, millió Ft Az Észak-Magyarország régió KEOP pályázatai prioritásonként, db Az Észak-Magyarország régió KEOP pályázataira vonatkozó pénzügyi adatok prioritásonként, millió Ft Az Észak-Magyarország régió TÁMOP pályázatai prioritásonként, db Az Észak-Magyarország régió TÁMOP pályázataira vonatkozó pénzügyi adatok prioritásonként, millió Ft Az Észak-Magyarország régió TIOP pályázatai prioritásonként, db Az Észak-Magyarország régió TIOP pályázataira vonatkozó pénzügyi adatok prioritásonként, millió Ft Az Észak-Magyarország régió ROP pályázatai prioritásonként, db Az Észak-Magyarország régió ROP pályázataira vonatkozó pénzügyi adatok prioritásonként, millió Ft A Közép-Dunántúl régió NFT pályázatai operatív programonként, db A Közép-Dunántúl régió NFT pályázataira vonatkozó pénzügyi adatok operatív programonként, millió Ft A Közép-Dunántúl régió AVOP pályázatai prioritásonként, db A Közép-Dunántúl régió AVOP pályázataira vonatkozó pénzügyi adatok prioritásonként, millió Ft A Közép-Dunántúl régió GVOP pályázatai prioritásonként, db A Közép-Dunántúl régió GVOP pályázataira vonatkozó pénzügyi adatok prioritásonként, millió Ft A Közép-Dunántúl régió HEFOP pályázatai prioritásonként, db A Közép-Dunántúl régió HEFOP pályázataira vonatkozó pénzügyi adatok prioritásonként, millió Ft A Közép-Dunántúl régió ROP pályázatai prioritásonként, db A Közép-Dunántúl régió ROP pályázataira vonatkozó pénzügyi adatok prioritásonként, millió Ft A Közép-Dunántúl régió ÚMFT/ÚSZT pályázatai operatív programonként, db A Közép-Dunántúl régió ÚMFT/ÚSZT pályázataira vonatkozó pénzügyi adatok operatív programonként, millió Ft A Közép-Dunántúl régió GOP pályázatai prioritásonként, db A Közép-Dunántúl régió GOP pályázataira vonatkozó pénzügyi adatok prioritásonként, millió Ft A Közép-Dunántúl régió KEOP pályázatai prioritásonként, db A Közép-Dunántúl régió KEOP pályázataira vonatkozó pénzügyi adatok prioritásonként, millió Ft A Közép-Dunántúl régió TÁMOP pályázatai prioritásonként, db A Közép-Dunántúl régió TÁMOP pályázataira vonatkozó pénzügyi adatok prioritásonként, millió Ft A Közép-Dunántúl régió TIOP pályázatai prioritásonként, db A Közép-Dunántúl régió TIOP pályázataira vonatkozó pénzügyi adatok prioritásonként, millió Ft A Közép-Dunántúl régió ROP pályázatai prioritásonként, db A Közép-Dunántúl régió ROP pályázataira vonatkozó pénzügyi adatok prioritásonként, millió Ft A Közép-Magyarország régió NFT pályázatai operatív programonként, db A Közép-Magyarország régió NFT pályázataira vonatkozó pénzügyi adatok operatív programonként, millió Ft A Közép-Magyarország régió AVOP pályázatai prioritásonként, db 327

137. 138. 139. 140. 141. 142. 143. 144. 145. 146. 147. 148. 149. 150. 151. 152. 153. 154. 155. 156. 157. 158. 159. 160. 161. 162. 163. 164. 165. 166. 167. 168. 169. 170.

A Közép-Magyarország régió AVOP pályázataira vonatkozó pénzügyi adatok prioritásonként, millió Ft A Közép-Magyarország régió GVOP pályázatai prioritásonként, db A Közép-Magyarország régió GVOP pályázataira vonatkozó pénzügyi adatok prioritásonként, millió Ft A Közép-Magyarország régió HEFOP pályázatai prioritásonként, db A Közép-Magyarország régió HEFOP pályázataira vonatkozó pénzügyi adatok prioritásonként, millió Ft A Közép-Magyarország régió ROP pályázatai prioritásonként, db A Közép-Magyarország régió ROP pályázataira vonatkozó pénzügyi adatok prioritásonként, millió Ft A Közép-Magyarország régió ÚMFT/ÚSZT pályázatai operatív programonként, db A Közép-Magyarország régió ÚMFT/ÚSZT pályázataira vonatkozó pénzügyi adatok operatív programonként, millió Ft A Közép-Magyarország régió KEOP pályázatai prioritásonként, db A Közép-Magyarország régió KEOP pályázataira vonatkozó pénzügyi adatok prioritásonként, millió Ft A Közép-Magyarország régió TÁMOP pályázatai prioritásonként, db A Közép-Magyarország régió TÁMOP pályázataira vonatkozó pénzügyi adatok prioritásonként, millió Ft A Közép-Magyarország régió ROP pályázatai prioritásonként, db A Közép-Magyarország régió ROP pályázataira vonatkozó pénzügyi adatok prioritásonként, millió Ft A Nyugat-Dunántúl régió NFT pályázatai operatív programonként, db A Nyugat-Dunántúl régió NFT pályázataira vonatkozó pénzügyi adatok operatív programonként, millió Ft A Nyugat-Dunántúl régió AVOP pályázatai prioritásonként, db A Nyugat-Dunántúl régió AVOP pályázataira vonatkozó pénzügyi adatok prioritásonként, millió Ft A Nyugat-Dunántúl régió GVOP pályázatai prioritásonként, db A Nyugat-Dunántúl régió GVOP pályázataira vonatkozó pénzügyi adatok prioritásonként, millió Ft A Nyugat-Dunántúl régió HEFOP pályázatai prioritásonként, db A Nyugat-Dunántúl régió HEFOP pályázataira vonatkozó pénzügyi adatok prioritásonként, millió Ft A Nyugat-Dunántúl régió ROP pályázatai prioritásonként, db A Nyugat-Dunántúl régió ROP pályázataira vonatkozó pénzügyi adatok prioritásonként, millió Ft A Nyugat-Dunántúl régió ÚMFT/ÚSZT pályázatai operatív programonként, db A Nyugat-Dunántúl régió ÚMFT/ÚSZT pályázataira vonatkozó pénzügyi adatok operatív programonként, millió Ft A Nyugat-Dunántúl régió GOP pályázatai prioritásonként, db A Nyugat-Dunántúl régió GOP pályázataira vonatkozó pénzügyi adatok prioritásonként, millió Ft A Nyugat-Dunántúl régió KEOP pályázatai prioritásonként, db A Nyugat-Dunántúl régió KEOP pályázataira vonatkozó pénzügyi adatok prioritásonként, millió Ft A Nyugat-Dunántúl régió TÁMOP pályázatai prioritásonként, db A Nyugat-Dunántúl régió TÁMOP pályázataira vonatkozó pénzügyi adatok prioritásonként, millió Ft A Nyugat-Dunántúl régió TIOP pályázatai prioritásonként, db 328

171. 172. 173. 174. 175. 176. 177. 178. 179. 180. 181. 182. 183. 184. 185. 186. 187. 188. 189. 190. 191. 192. 193. 194. 195. 196. 197. 198. 199. 200. 201. 202. 203. 204. 205. 206. 207. 208. 209. 210. 211. 212. 213. 214. 215. 216. 217. 218.

A Nyugat-Dunántúl régió TIOP pályázataira vonatkozó pénzügyi adatok prioritásonként, millió Ft A Nyugat-Dunántúl régió ROP pályázatai prioritásonként, db A Nyugat-Dunántúl régió ROP pályázataira vonatkozó pénzügyi adatok prioritásonként, millió Ft A régiók NFT pályázati eredményei, db A régiók NFT pályázati eredményei, milliárd Ft A régiók NFT pályázati eredményei operatív programonként, db A régiók NFT pályázati eredményei operatív programonként, milliárd Ft Az AVOP pályázati adatai prioritásonként, db Az AVOP pályázati adatai prioritásonként, milliárd Ft A régiók AVOP pályázati eredményei, db A régiók AVOP pályázati eredményei, milliárd Ft A GVOP pályázati adatai prioritásonként, db A GVOP pályázati adatai prioritásonként, milliárd Ft A régiók GVOP pályázati eredményei, db A régiók GVOP pályázati eredményei, milliárd Ft A HEFOP pályázati adatai prioritásonként, db A HEFOP pályázati adatai prioritásonként, milliárd Ft A régiók HEFOP pályázati eredményei, db A régiók HEFOP pályázati eredményei, milliárd Ft A régiók KIOP pályázati eredményei, db A régiók KIOP pályázati eredményei, milliárd Ft A ROP pályázati adatai prioritásonként, db A ROP pályázati adatai prioritásonként, milliárd Ft A régiók ROP pályázati eredményei, db A régiók ROP pályázati eredményei, milliárd Ft A régiók ÚMFT/ÚSZT pályázati eredményei, db A régiók ÚMFT/ÚSZT pályázati eredményei, milliárd Ft A régiók ÚMFT/ÚSZT pályázati eredményei operatív programonként, db A régiók ÚMFT/ÚSZT pályázati eredményei operatív programonként, milliárd Ft Az ÁROP pályázati adatai prioritásonként, db Az ÁROP pályázati adatai prioritásonként, milliárd Ft A régiók ÁROP pályázati eredményei, db A régiók ÁROP pályázati eredményei, milliárd Ft Az EKOP pályázati adatai prioritásonként, db Az EKOP pályázati adatai prioritásonként, milliárd Ft A GOP pályázati adatai prioritásonként, db A GOP pályázati adatai prioritásonként, milliárd Ft A régiók GOP pályázati eredményei, db A régiók GOP pályázati eredményei, milliárd Ft A KEOP pályázati adatai prioritásonként, db A KEOP pályázati adatai prioritásonként, milliárd Ft A régiók KEOP pályázati eredményei, db A régiók KEOP pályázati eredményei, milliárd Ft A KÖZOP pályázati adatai prioritásonként, db A KÖZOP pályázati adatai prioritásonként, milliárd Ft A régiók KÖZOP pályázati eredményei, db A régiók KÖZOP pályázati eredményei, milliárd Ft A TÁMOP pályázati adatai prioritásonként, db 329

219. 220. 221. 222. 223. 224. 225. 226. 227.

A TÁMOP pályázati adatai prioritásonként, milliárd Ft A régiók TÁMOP pályázati eredményei, db A régiók TÁMOP pályázati eredményei, milliárd Ft A TIOP pályázati adatai prioritásonként, db A TIOP pályázati adatai prioritásonként, milliárd Ft A régiók TIOP pályázati eredményei, db A régiók TIOP pályázati eredményei, milliárd Ft A régiók ROP pályázati eredményei, db A régiók ROP pályázati eredményei, milliárd Ft

330

PUBLIKÁCIÓS JEGYZÉK KÖNYVEK, KÖNYVFEJEZETEK, JEGYZETEK, KUTATÁSOK 1. Hutkai Zsuzsanna: Projekt ciklus menedzsment és a projektek operatív megvalósítása, Egyetemi jegyzet, 2007, Budapesti Corvinus Egyetem Közigazgatás-tudományi Kar, p.1205 8,5 ív 2. Hutkai Zsuzsanna: EU Közpénzügyek – Budapesti Corvinus Egyetem Közigazgatástudományi Kar, Egyetemi jegyzet, 2009 (1-57 o) 2,5 ív 3. Dr. Boros Anita – Dr. Tátrai Tünde – Hutkai Zsuzsanna: Pályázati ismeretek és közbeszerzés, Polgármester Akadémia, Budapest, 2009 TÖOSZ, 3-45 o. 2 ív 4. Hutkai Zsuzsanna: Az Európai Uniós pályázatok szerepe a gazdaság fejlesztésében, különös tekintettel a magyar eredményekre. In: Tanulmány-gyűjtemény gazdaság és közigazgatás tantárgyhoz. Szerk. Bordás Mária. Budapest, BCE Közigazgatástudományi Kar, 2010. p. 142-199. 5. Hutkai Zsuzsanna – Kalotay Balázs: Informatikai projektmenedzsment, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, 2012, 4-40 p és 49-51 p. KÖNYVSZERKESZTÉS 1. HEFOP-3.3.1-P.2004-09-0146/1.0- Zárótanulmány - „A felsőoktatás szerkezeti és tartalmi fejlesztése – A felsőfokú közigazgatási szakemberképzés szerkezeti és tartalmi megújítása” kötet szerkesztése, Budapesti Corvinus Egyetem Közigazgatás-tudományi Kar, 2008 FOLYÓIRATCIKKEK 1. Hutkai Zsuzsanna: Az uniós források felhasználásának gyakorlata, szabályozási háttere, Pro Publico Bono, Magyar Közigazgatás – 2013/3. 53-74. 2. Hutkai Zsuzsanna: Esélyegyenlőségi célok az Európai Unió által társfinanszírozott hazai projektek megvalósulásánál = Pro Publico Bono Online. Támop Speciál [http://propublicobono.hu]. 2012. 1-18. 3. Hutkai Zsuzsanna: A regionális politika, a régió fogalmának többoldalú megközelítése = Pro Publico Bono Online. Támop Speciál [http://propublicobono.hu]. 2012. 1-14. 4. Hutkai Zsuzsanna: Az uniós támogatások intézményi háttere. = Pro Publico Bono Online. Támop Speciál [http://propublicobono.hu]. 2011/1. 1-27. 5. Hutkai Zsuzsanna: Csődeljárás – reorganizáció elméletben és gyakorlatban=. = Pro Publico Bono Online. Támop Speciál [http://propublicobono.hu]. 2011/1. 1-16. 6. Hutkai Zsuzsanna – Török Gábor: Csődtörvényünk a megújulás útján – Egy reorganizációs terv elvi modellje, Jogtudományi Közlöny, 2010. 65 évf. 1. 13-21 o. 7. Hutkai Zsuzsanna: Az Új Magyarország Fejlesztési Terv Gazdaságfejlesztési Operatív Programjának időszakos értékelése a 2007-2008-As Akciótervek Tükrében, Köz – gazdaság, 2010. Február.V. évf.1 szám, 135-142 o. 8. Hutkai Zsuzsanna: Az önkormányzatok pályázati eredményeinek értékelése regionális dimenzióban, Területi Statisztika, 2009. November, 12. (49.) évfolyam, 6. Szám, 628-647 o. 9. Hutkai Zsuzsanna: Az Új Magyarország Fejlesztési Terv Regionális Operatív Programjainak időszakos értékelése a 2007-2008-as akciótervek tükrében, Budapest, 2008. december, Pályázatfigyelő márciusi száma 10. Hutkai Zsuzsanna: Az Új Magyarország Fejlesztési Terv pályázatok eredményeinek időszakos értékelése a Szobi kistérségben, Szob Város Önkormányzatának lapja, XIX. évf. 6. szám – 2009.június, 2.o

331

11. Hutkai Zsuzsanna: Az Új Magyarország Fejlesztési Terv pályázati eredményeinek időszakos értékelése a Sárospataki kistérségben, Helyi Krónika, Sátoraljaújhely, 2009. augusztusi száma

KONFERENCIÁK, KONFERENCIA KIADVÁNYOK 1. Tokaj-hegyalja turisztikai lehetőségei, II. Országos Közgazdaságtudományi Doktorandusz Konferencia, Lillafüred, 2003. május 26. 2. Fejlődő térségek összehasonlító vizsgálata - A konvergencia elméleti modelljei – Miskolci Egyetem, Magyar Tudomány Napja, Doktoranduszok Fóruma, Miskolc, 2003. november 6. 3. A szlovák regionális politika kritikája – Miskolci Egyetem, MikroCAD, Magyar Tudomány Napja, Doktoranduszok Fóruma, Miskolc, 2004. november 4. –9. Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar szekciókiadványa, 90-98 o. 4. A Szlovák Nemzeti Fejlesztési Terv – Tavaszi Szél 2005, Országos Doktorandusz Konferencia, Debrecen, 2005. május 5. –8. (ISBN:963 218 368 1. 168-171 o) 5. Magyarország konvergencia- programjának értékelése – Környezetvédelem, regionális versenyképesség, fenntartható fejlődés, Nemzetközi konferencia, Pécs, 2005. május 19.– 21. (ISSN 1588-5348 232-242 o) 6. The Evaluation On The Tender Results Of Agricultural And Rural Development Operational Programme 2004-2006, Kecskeméti Főiskola, Kertészeti Főiskolai Kar, Erdei Ferenc V. Tudományos Konferencia, Kecskemét, 2009. szeptember 3-4. (ISBN: 978 963 7294 73 0/ ISBN 978 963 7294 75 4 II kötet, 797-801 o) 7. The Business Development And The Economic Competitiveness Operational Programme 2004-2006, Kecskeméti Főiskola, Kertészeti Főiskolai Kar, Erdei Ferenc V. Tudományos Konferencia, Kecskemét, 2009. szeptember 3-4. (ISBN: 978 963 7294 73 0/ ISBN 978 963 7294 74 7 I kötet, 227-231 o) 8. HUTKAI Zsuzsanna [társszerzőként]: Bajnok Andrea – Hutkai Zsuzsanna: Projektmegvalósítás és kommunikáció a helyi közigazgatásban. = VI. Erdei Ferenc Tudományos Konferencia. Kecskemét, 2011. augusztus 25-26. 2. köt. Kecskemét, Kecskeméti Főiskola Kertészeti Főiskolai Kar, 2011. 424-429. 9. Aims and objectives of the utilization of EU funds in Hungary bertween 2007 and 2003= VI. Erdei Ferenc Tudományos Konferencia. Kecskemét, 2011. augusztus 25-26. 1. köt. Kecskemét, Kecskeméti Főiskola Kertészeti Főiskolai Kar, 2011. 158-163. 10. The extending notion of cohesion policy and its results from the aspect of cohesion reports. = VI. Erdei Ferenc Tudományos Konferencia. Kecskemét, 2011. augusztus 25-26. 1. köt. Kecskemét, Kecskeméti Főiskola Kertészeti Főiskolai Kar, 2011. 198-203.

332

IRODALOMJEGYZÉK • A kohéziós politika 2007–2013 Kommentárok és hivatalos szövegek; Luxemburg: Az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványainak Hivatala, 2007, Európai Bizottság, • A Nyugat-dunántúli Régió Területfejlesztési Programja, PHARE CBC HU 99701-01-01 L001 Sz. Munka, Győr, 2001. Március • ACEMOGLU, D; - JONHSON, S.-ROBINSON, J. (2005): Institutions as the Fundamental Cause of Long – Run Growth, In: AGHION,P.- DURLAUF, S. : (EDS): handbook of economic growth,/http://economics.mit.edu/files/4469 • ÁGH A (2006): A Nagy-Budapest régió az európai térben Tanulmány, Mozgó világ Online, Kulturális-közéleti havilap, harmincnyolcadik évfolyam, 2006, Július, http://mozgovilag.com/?p=2446 • ÁGH A (2007): A régiók jövője Magyarországon és Magyarország jövője az Európai Unióban 13-15 o. In: A régiók Magyarországa I. – A regionális intézményrendszer körvonalai MTA - MEH Projekt, MTA Szociológiai Kutatóintézet, 2007 • ÁGH A (2008) Társadalmi közép és társadalmi kapacitás: A magyar közpolitikai rendszer gyermekbetegségei, Politikatudományi Szemle XVII/3. 7–33. pp. © MTA Politikai Tudományok Intézete • ÁGH A (2011a) Regional compeptitiveness of EU int he global context. EU developments from regional policy to ceohesion policy In: European Union at the crossroads: The european perspectives aftre the global crisis, Budapest College of Communication, Business and Arts • ÁGH A (2011b) A közpolitika változó paradigmái: az érdekcsoportoktól a többszintű kormányzásig Politikatudományi Szemle XX/1. 31–48. pp. © MTA Politikai Tudományok Intézete • AMIN, A. (2004): An Institutionalist Perspective on Regional Economic Development. In: Keating, M. (ed.) Regions and Regionalism in Europe. An Elgar Reference Collection. Cheltenham, 310–324. • ARMSTRONG, H.W. ( 2002): European Union Reginal policy: Reconciling the Convergence and Evaluation Evidence. In: CUADRADO-ROURA, J.R. – PARELLADA,M. (eds): Regional Convergence in the European Union: Facts, Prospectsand Policies, Dósringer- Verlag, berlin – Heidelberg – New York. 231-272 o. • ÁRVA L.- DICZHÁZI B: Globalizáció és külföldi tőkeberuházások újabb fejleményei Magyarországon, Kairosz • Az Észak-Magyarországi Régió Fejlesztési Terve, Észak-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács, Észak-Magyarországi Regionális Fejlesztési Ügynökség, Miskolc, 2000. Május • Az Európai Unió Területi Agendája 2020, http://regionalispolitika.kormany.hu/download/4/73/10000/Ter%C3%BCleti%20Agenda% 202020.pdf • BACHE and GEORGE (2006): Policies and Policy Making in the Eurpoean Union, in: Politics in the European Union, Oxford • BACHTLER, J. – GORZELAK, G. (2007): Reforming EU Cohesion Policy. A reappraisal of the performance of the Structural Funds. Policy Studies. Vol. 28/4: 309-326. • BACHTLER, J. (2008): Improving the delivery of EU Cohesion Policy. Presentation for the Conference on the Future of Cohesion Policy, Maribor, 7-8 April. • BÁGER ÉS VÍGVÁRI (2007): Államreform, közpénzügyi reform. Nemzetközi trendek és hazai kihívások. Állami Számvevőszék Budapest, 21-31. o. • BALÁZS, I. (1993): Gondolatok a regionalizációról. Közigazgatási Füzetek, 10. szám 333

• BARCA, F (2009); An Agenda For A Reformed Cohesion Policy; A place-based approach to meeting European Union challenges and expectations; Independent Report prepared at the request of Danuta Hübner, Commissioner for Regional Policy; April 2009 • BARR J.P: (1999): Growth-pole strategies in Regional Economic Planning: A retrospective view. In: Urban Studies Vol. 36 No. 7, pp. 1195-1215; Perroux, F. (1988): The pole of development’ s new place in a general theory of economic activity, In: B. Higgins and D. Savoie (eds): Regional Economic Development: Essays in Honour of Francois Perroux, pp. 48-76.Boston: Unwin Hyman • BARRO, R. J. – SALA-I-MARTIN, X. (1991): Convergence across states and regions. Brooking Papers on Economic Activity: 107-182. • BARRO, R. J. – SALA-I-MARTIN, X. (1992): Convergence. Journal of Political Economy, vol100(2):223-251 • BASILE R. (2007): Productivity Polarization Across Regions in Europe. Paper presented at the Joint Congress of the European Regional Science Association (47th Congress) and ASRDLF (Association de Science Régionale de Langue Française, 44th Congress) PARIS - August 29th - September 2nd, 2007. http://fp.paceprojects.f9.co.uk/Basile.pdf • BAUMONT C., - ERTUR C. - LE GALLO J.(2002): The European Regional Convergence Process, 1980-1995: Do Spatial Regimes and Spatial Dependence Matter? EconWPA Series Econometrics No. 0207002. http://129.3.20.41/eps/em/papers/0207/0207002.pdf • BENKO, G.(1999) A regionális tudomány (szerk.: Horváth Gy.) Dialóg Campus kiadó • BEUTEL, J. (2002): The economic impact of objective 1 interventions for the period 20002006. Final Report to the Directorate-General for Regional Policies, European Commission. • BLAHÓ A. (2000), szerk: Tanuljunk Európát, BKÁE Világgazdasági Tanszék, 2000 • BLEN G. (2007): Reviewing the Incisive Influences of the Theories on Regional Economics. International Conference of RSA “Regions in Focus?” Lisbon, 2nd and 5th April 2007. http://www.regional-studiesassoc.ac.uk/events/lisbon07/papers/blen.pdf, p. 1718 • BÓDI F. (2003): Önkormányzat és területpolitika (Vidékfejlesztők kiskönyvtára) Agroinform Kiadóház, Budapest • BOLDRIN, M – CANOVA, F. (2001): Inequality and Convergence in Europe’s Regions: Reconsidering European Regional Policies. Economic Policy, 3, 205-253. o. • BOLDRIN, M. – CANOVA, F. (2001): Inequality and convergence in Europe’s regions: reconsidering European regional policies. Economic Policy. Vol. 16/32: 205-253. • BRADLEY, J. – FITZ GERALD, J. (1988): Industrial output and factor input determination in an econometric model of a small open economy. European Economic Review. Vol. 32: 1227-1241. • BRADLEY, J. – MODESTO, L. – SOSVILLA-RIVERO, S. (1995): Similarity and diversity in the EU Periphery. A HERMIN-based investigation. Economic Modelling. Vol. 12/3: 313-322. • BRADLEY, J. – MORGENROTH, E. – UNTIEDT, G. (2004): Macro-regional evaluation of the Structural Funds using the HERMIN modelling framework. Economic and Social Research Institute, Dublin; Gesellschaft für Finanz-und Regionalanalysen, Münster. • BRADLEY, J. – MORGENROTH, E., - with the collaboration of Gács J – UNTIEDT, G (2004) : A Study of the Macro-economic impact of the reform of EU Cohesion Policy. The Economic and Social Research Institute, Dublin. • BRADLEY, J. – O'DONNELL, N. – SHERIDAN, N. – WHELAN, K. (1995): Regional Aid and Convergence: Evaluation of the Impact of the Structural Funds on the European Periphery. Ashgate Publishing Company.

334

• BRADLEY, J. (2000): The impact of Community Support Frameworks on Objective 1 countries: Greece, Ireland, Portugal and Spain 1989-2006. Final Report. The Economic and Social Research Institute, Dublin. • BRADLEY, J. (2006): Evaluating the Impact of European Union Cohesion Policy in Lessdeveloped Countries and Regions. Regional Studies. Vol. 40/2: 189-199. • BRADLEY, J. –O’DONNELL, N. – SHERIDAN, N. – WHELAN, K., (1995): Regional Aid and Convergence Evaluating the impacts of the structural funds on the European periphery. Avebury. Aldershort • BRADLEY, J., - UNTIEDT, G., - ZALESKI, J. (2009). The economic return of Cohesion Expenditure for member states. Report for the European Parliament, Policy Department B: Structural and Cohesion Policies. PE 419.106. • BRÄUNINGER M. - NIEBUHR A. (2005): Agglomeration, Spatial Interaction and Convergence in the EU. HWWA DISCUSSION PAPER 322 • CAPELLO, R.–NIJKAMP, P. (2009): Introduction: regional growth and development theories in the twenty-first century – recent theoretical advances and future challenges. In Capello, R.– Nijkamp, P. (eds) Handbook of regional growth and development theories. Edward Elgar, Cheltenham, 1-16. • CAPPELEN, A. – CASTELLACCI, F. – FAGERBERG, J. – VERSPAGEN, B. (2003): The Impact of EU Regional Support on Growth and Convergence in the European Union. Journal of Common Market Studies. Vol. 41/4: 621-644. • CAPROS, P. – QUÉVIT, M. (1989): Macroeconomic Impacts of Structural Funds ont he Greek Economy, Report to the Economic and Industrial Research Institute. Athens. December, 1989 • CSATÁRI B. Dr. (1999) A kedvezményezett kistérségek besorolásának felülvizsgálata, MTA RKK Alföldi Tudományos Intézete és Számítóközpontja, Kecskemét • DALL’ERBA S. (2003): European Regional Development Policies: History and Current Issues. http://www.ips.uiuc.edu/eu/dallerba2.pdf • DANSON, M.–Lloyd, G.–Hill, S. (eds.) 1997: Regional Governance and Economic Development. Pion, London. • DARÓCZI E., KOVÁCS K. (2004): Halálozási viszonyok az ezredfordulón: társadalmi és földrajzi választóvonalak, Központi Statisztikai Hivatal Népességtudományi Kutatóintézetének Kutatási Jelentései, Központi Statisztikai Hivatal, Budapest • DEDÁK I.–DOMBI Á. (2009): Konvergencia és növekedési ütem, Közgazdasági Szemle, LVI. évf., 2009. január (19–45. o.) • DIEZ, M-A. – MALAGON, E. – IZQUIDERO, B. (2002): How to evaluate regional development policies? The potential of a theory of change approach. Paper for European Evaluation Society Conference, Seville. 10-12 October. • DÖBRÖNTE K. - VIDA SZ. (2004) : A regionális politika és intézményrendszer szerepe Magyarországon., Tér és Társadalom 18. évf. 2004/4. 1-28. p. • DUPONT V. - MARTIN P.(2003): Subsidies to Poor Regions and Inequalities: Some Unpleasant Arithmetic. CEPR Discussion Paper No. 4107 • EC (1995): Identifying the Structuring Effects of Community Interventions. MEANS Handbook No.2. Brussels • EC (2010) Európa 2020 Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája. COM(2010) 2020, Brüsszel. • ECRegional Policy (2003): Analysis of the Impact of Community Policies on Regional Cohesion. Final Report. Vol. I. • European Parliament, Directorate General For Internal Policies, Policy Department B: Structural And Cohesion Policies; Regional Development: An Analysis Of The Added Value Of European Structural Funding, Study 2009, p:27-29 335

• EUROSTAT (2012) Regional GDP per capita in 2009: seven capital regions in the ten first places, http://epp.eurostat.ec.europa.eu/cache/ITY_PUBLIC/1-13032012-AP/EN/113032012-AP-EN.PDF • EUROSTAT (2013): Regional GDP per capita in the EU in 2010: eight capital regions in the ten first places; 46/2013 21 March 2013; http://epp.eurostat.ec.europa.eu/cache/ITY_PUBLIC/1-21032013-AP/EN/1-21032013-APEN.PDF • EUROSTAT (2014): Regional GDP per capita in the EU in 2011: seven capital regions among the ten most prosperous; 27 February 2014; http://epp.eurostat.ec.europa.eu/cache/ITY_PUBLIC/1-27022014-AP/EN/1-27022014-APEN.PDF • FARAGÓ L., (2005): A jövőalkotás társadalomtechnikája. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs • FARAGÓ T. (Szerk.) (2004) A fenntartható fejlődés indikátorai és a magyarországi változások az EU-indikátorok tükrében. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Szent István Egyetem, • FELDKIRCHER M.(2006): Regional Convergence within the EU-25: A Spatial Econometric Analysis. Österreichische Nationalbank Workshops No. 9, pp. 101-119 • FERKELT B., GÁSPÁR A. (2008) Konvergencia- vizsgálatok az Európai Unióban, EU WORKING PAPERS 1/2008, • FISCHER M.M. and STIRBÖCK C. (2004) Regional Income Convergence in the Enlarged Europe, 1995-2000: A Spatial Econometric Perspective. ZEW Discussion Paper No. 04-42 • FLEISCHER T. (2001): Régiók, határok és hálózatok, Tér és Társadalom, 2001, 3-4 • FODOR I. (2001): Környezetvédelem és regionalitás Magyarországon. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs, • FORMAN B. (2000): Regionális politika az Európai Unióban. VÁTI Kht., Budapest. • FORMAN B. (2003): Az EU Strukturális Alapjai és Előcsatlakozási Alapjai. Interpress, Budapest. • FÖLDHÁZI E. (2012): A népesség szerkezete és jövője, In: Demográfiai Portré 2012, KSH Népességtudományi Kutatóintézet, Központi Statisztikai Hivatal, Budapest • FRATESI U. (2005): Regional Policy from a Supra-Regional Perspective No 245, Working Papers from Universita'Politecnica delle Marche (I), Dipartimento di Economia. http://dea.univpm.it/quaderni/pdf/245.pdf • FRIEDMAN, M. (1986): Infláció, munkanélküliség, monetarizmus, KJK • FÜRSTAND A. (2003) A regionális operatív program szinergiavizsgálata. Falu, város, régió. 2003. évfolyam 10. szám • GAJDUSCHEK GY (2009): Modern közmenedzsment. In: Versenyvizsga középszintű oktatási-képzési segédanyag. Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ, Budapest, 151-154. o. • GARDINER B., MARTIN R. and TYLER P.(2004): Competitiveness, Productivity and Economic Growth across the European Regions. European Regional Science Association Series ERSA conference papers No. ersa04p333. ftp://wueconb.wustl.edu/econwp/test/papers/9912/9912125.pdf • GÁSPÁR P. (2003): Konvergencia az Unióval, EU Évkönyv • GASPAR, V. – PEREIRA, A. (1991) The Impact of Financial Integration and Unilateral Public Transfers on Investments and Economic Growth. Working Paper. Department of Economics, University of California. San Diego • GEPPERT K., GORNIG M., STEPHAN A.(2003): Productivity Differences in the European Union: National, Regional and Spatial Effects. Discussion Papers of DIW Berlin 336

•

• • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

No.383.http://www.diw.de/deutsch/produkte/publikationen/diskussionspapiere/docs/papers /dp383.pdf GEPPERT K., HAPPICH M. , STEPHAN A., (2005):Regional Disparities in the European Union: Convergence and Agglomeration. Discussion Papers of DIW Berlin No. 525.http://www.diw.de/deutsch/produkte/publikationen/diskussionspapiere/docs/papers/dp 525.pdf GEZICI F. - HEWINGS G.J.D (2004): Regional Convergence and the Economic Performance of Peripheral Areas in Turkey In: RURDS Vol. 16, No. 2 (July), pp. 113-132 HAGUE, HARROP, BRESLIN (1992), An Introduction. In Vincent Wright ed., Comparative government and politics. MacMillan, England. 402 o HAJDÚ Z. (2006) Magyarország közigazgatási földrajza, Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs HARGROVE, E.C (1975).: The Missing Link. The Urban Institute, Washington, D.C., HÁRS Á. (2011): Magyarok külföldi munkavállalása, Kopint-Tárki Zrt, http://www.afsz.hu/resource.aspx?ResourceID=ak_euegt_eloadasok_magyarok_kulfoldon. HÁRS Á. (2013): Magyarok – külföldön gondolatok a magyarok külföldi munkavállalásáról; Magyar Tudomány, Magyar Tudományos Akadémia folyóirata, http://www.matud.iif.hu/2013/03/07.htm HEYNE, P. (1991): A gazdasági gondolkodás alapjai, Tankönyvkiadó, Budapest HORVÁTH Á. - SZALAI Z. (2001): A kevésbé fejlett EU tagországok konvergenciájának tapasztalatai, EU évkönyv, Osiris, HORVÁTH Gy. (2003): Európai regionális politika. 2. változatlan utánnyomás. Dialóg Campus Kiadó, Budapest – Pécs. HORVÁTH Gy. (2003): Regionális támogatások az Európai Unióban. Osiris kiadó, Budapest. HORVÁTH Gy. (szerk) (2006): Régiók és települések versenyképessége, Magyar Tudományos Akadémia, Regionális Kutatások Központja, Pécs HORVÁTH- SZALAI (2003): Konvergencia és alkalmazkodás; Világgazdaság 2003.08.18 HORVÁTH Z. (2007): Kézikönyv az Európai Unióról. Hetedik, átdolgozott, bővített kiadás. Magyar Országgyűlés. HOWLET and RAMESH (1995): Studying public policy:policy cycles and policy systems, Oxford UP, http://epp.eurostat.ec.europa.eu/cache/ITY_PUBLIC/1-13032012-AP/EN/1-13032012-APEN.PDF ILLÉS I. (2003): Regionális gazdaságtan és politika. Zsigmond Király Főiskola, Budapest. ILLÉS I. : Kelet és Dél- Kelet Európa az ezredfordulón, Dialóg Campus IN’T VELD, Jan (2007): The Potential Impact of the Fiscal Transfers under the EC Cohesion Policy Programme. European Economy. Economic Papers. Vol. 283. ISCED International Standard Classification of Education 2011, (2012), UNESCO Institute for Statistics; http://www.uis.unesco.org/Education/Documents/isced-2011-en.pdf JONES, C. O.: An Introduction to the Study of Public Policy (Monterey, CA: Brooks Cole, 1984). HOWLET and RAMESH (1995): Studying public policy: policy cycles and policy systems, Oxford UP, KALAS (2006): A közigazgatás kialakulása, fogalma és feladatai. In: Közigazgatási jog 1. Magyar közigazgatási jog. Általános rész I. (szerk.: Kalas Tibor). Virtuóz Kiadó, Budapest,. 26. és 27. o. KEATING, M. (1997): The Political Economy of Regionalism, In: KEATING, M. – LOUGHLIN, J. (eds): The Political Economy of Regionalism.FrankClass, London, pp 1740. 337

• KEATING, M. (1998): Is there a regional level of government in Europe? in: Patrick Le Gales and Christian Lequesne (eds): Regions in Europe. Routledge, London és Keating, Michael (1998): The New Regionalism in Western Europe. Territorial Restructuring and Political Change. Edward Elgar • KEATING, M. and LOUGHLIN, J. (1997): The political economy of regionalism. Frank Cass, London. • KENGYEL Á (2008): Kohézió és finanszírozás; Az Európai Unió regionális politikája és költségvetése, Akadémiai kiadó, Budapest, 15-53 o. • KENGYEL Á. (1998): Regionális támogatások és a kohézió korlátai az Európai Unióban. Közgazdasági Szemle. XLV.évf.: 437-455. • KENGYEL Á. (2004): Integrációs Politikák – A Gazdasági Unió alapjai. B.II.fejezet, In: Palánkai Tibor: Az Európai integráció gazdaságtana, AULA Kiadó, Budapest. • KENGYEL Á. (2004a): Az Európai Unió regionális politikája. Második, átdolgozott kiadás. AULA Kiadó, Budapest. • KENGYEL Á. (2008): Kohézió és finanszírozás. Az Európai Unió regionális politikája és költségvetése. Akadémiai kiadó, Budapest. • KERTRÉSZ K. (2004): A nemzeti és a regionális felzárkózás váltómozgása az EUországokban és Magyarországon. In: Külgazdaság XLVIII. Évf. (február), pp. 65-76, p. 66 • KISS É. (2011): Ipar, In: Magyarország térképeken, Magyar Tudományos Akadémia Földrajztudományi Kutatóintézet, http://www.mtafki.hu/konyvtar/Magyarorszag/Magyarorszag_terkepekben_Ipar.pdf • KISS J. L.szerk (2000): A tizenötök Európái, Osiris, Bp, 2000 • KNILL and J. TOSUN (2011): “Policy-making”, in D. Caramani (ed.) Comparative Politics, Oxford UP, pp. 373-388 • Kohéziós politika 2014 -2020 Befektetés a növekedésbe és a munkahelyekbe; Európai Bizottság Regionális Politikai Főigazgatósága; Luxembourg: Az Európai Unió Kiadó hivatala, 2011 • KRUGMAN P. (1991): Increasing Returns and Economic Geography. In: Journal of Political Economy Vol. 99, pp. 483-499; Paul Krugman (1998): The Role of Geography in Development. Paper prepared for the Annual World Bank Conference on Development Economics, Washington, D.C., April 20–21, 1998. • KRUGMAN P. (1998): The Role of Geography in Development. Paper prepared for the Annual World Bank Conference on Development Economics, Washington, D.C., April 20–21, 1998. • KUZNETS, S.: (1955) Toward a theory of economic growth – in: R. Lekachman, Natioanl policy for Economicc Welfare at Home and abroad, gardenCity, NY, Doubleday • LE GALLO J.- DALL'ERBA S.(2005): Spatial econometric analysis of the evolution of the European regional convergence process, 1980-1999. EconWPA Series Urban/Regional No. 0311001. http://129.3.20.41/eps/urb/papers/0311/0311001.pdf • LENGYEL I. (2000) A regionális versenyképességről. Közgazdasági Szemle, 12., 962987. • LENGYEL I. (2003). Verseny és területi fejlődés: térségek versenyképessége Magyarországon, Szeged, JATEpress • LENGYEL I. (2010): Regionális gazdaságfejlesztés. Versenyképesség, klaszterek és alulról szerveződő stratégiák, Akadémiai kiadó, Budapest, 124 o. • LEWIS, W.A. (1954): Economic Deevelopment with unlimited supplies of labour, Manchaster School of Economics and Social Studies, 22.sz, 139-191o. • LIGETI I.- LIGETI Zs.(2000): Konvergencia, felzárkózás, Pénzügyi Szemle, 2000/5 • LIGETI Zs.( 2002): Gazdasági növekedés és felzárkózás 338

• LOBATCH A. I. (2004): Eu Membership And Growing Regional Disparities: Poland’s Strategy Options To Optimise Structural Transfers From The Union. The 12th NISPAcee Annual Conference “Central and Eastern European Countries Inside and Outside the European Union: Avoiding a new divide” Vilnius, Lithuania, May 13 – 15, 2004 /http://unpan1.un.org/intradoc/groups/public/documents/NISPAcee/UNPAN018524.pdf, p. 10 • LOLOS, S. E. G – ZONZILOS, N.G. (1992) The Impact of European Structural Funds on Growth: The Case of Greece. Working Paper. Economic Research Deparetment, bank of Greece. November 1992. Athens • LÓRÁND B. (2008). :Regionális fejlesztések értékelésének problematikája az Európai Unióban, in: Lengyel I. – Lukovics M. (szerk.) 2008: Kérdőjelek a régiók gazdasági fejlıdésében. JATEPress, Szeged, 153-166. o. • LUCAS, R. E. (1988): On the Mechanics of Economic Development, Journal of Monetary Economics. Vol. 22: 3-42. • Magyar Nagylexikon (2000): Tizenegyedik kötet KIR-LEM, Magyar Nagylexikon Kiadó, Budapest • Magyarország Nyugati Határmenti Régiójának Komplex Területfejlesztési Koncepciója Phare Cbc Hu 9502-0101-L001. Sz. Munka , „Végleges Változat” Összefoglalója, Budapest, 1998. November • MANKIW N.G.–ROMER, D. – WEIL D.N. 1992 A contibution to empirics of economic growth. Quarterly Journal of Economics, VOL. 107. N. 2. 107:407-437 • MARELLI E. (2007): Specialisation and Convergence of European Regions. In: The European Journal of Comparative Economics Vol. 4, n. 2, pp. 149-178 • MARTIN, P. (2000): The Role of Public Policy in the Process of Regional Convergence, CERAS-ENPC Paris and CEPR, Prepared for the Conference on “Regional Development Policy and Convergence in the EU”, European Investment Bank, Forthcoming EIB Papers January 2000; http://econ.sciences-po.fr/sites/default/files/martinp/EIB2.pdf • MARTIN, P.(1999): Are European Regional policies delivering? EIB Papers. Vol. 4/2: 1023.; http://www.eib.org/Attachments/efs/eibpapers/y99n2v4/y99n2a01.pdf • MATKOWSKI Z.- PRÓCHNIAK M.(2004): Real Economic Convergence in the EU Accession Countries. In: International Journal of Applied Econometrics and Quantitative Studies Vol. 1 No. 3, pp. http://www.usc.es/economet/reviews/ijaeqs131.pdf • MAYS G.(2007): Cohesion and Competitiveness of Regions in Lithuania. Regional Studies Association International Conference: Regions In Focus? 2-5th April 2007. http://www.regional-studiesassoc.ac.uk/events/lisbon07/papers/Mays.pdf • MEYER D.- LACKENBAUER J.(2005): EU Cohesion Policy and the Equity-Efficiency Trade-Off: Adding Dynamics to Martin’s Model. Andrássy Working Paper Series No. XIII, ill. Dietmar Meyer- Jörg Lackenbauer (2007): Transferinduced regional cycles: theory, empirics, and policy. Joint Congress of the European Regional Science Association (47th Congress) and ASRDLF (Association de Science Régionale de Langue Française, 44th Congress) PARIS August 29th September 2nd, 2007. http://sadapt.inapg.inra.fr/ersa2007/papers/144.pdf • MIKLÓSSY E. (2000): A regionális tervezés alapjai; Agroinform Kiadóház, Budapest, 2000 • MONOSTORI J. (2012): Nyugdíjrendszer, nyugdíjba vonulás, In: Demográfiai Portré 2012, KSH Népességtudományi Kutatóintézet, Központi Statisztikai Hivatal, Budapest • MORGAN K. (1997): The Learning Region: Institutions, Innovation and Regional Renewal. In: Regional Studies Vol. 31 No. 5, pp. 491-503 • NAGLE G. - SPENCER K. (1999) : Az Európai Unió földrajza regionális és gazdasági megközelítésben, Holnap kiadó Kft 339

• NAGY G. (2007): Divergencia vagy konvergencia – az átmenet gazdasági térfolyamatainak mérlege földrajzos szemmel. In: Tér és társadalom Vol. 21, No. 1, pp. 3551 • NAGY S. Gy. (2007): Az európai uniós támogatások felhasználásának összehasonlítása egyes tagállamok esetében. Európai Tükör. Vol. 1: 94-102. • NEMES NAGY J (1987): A regionális gazdasági fejlődés összehasonlító vizsgálata, Akadémiai kiadó, Budapest • NEMES NAGY J (2009): Terek, helyek régiók. A regionális tudomány alapjai, Akadémiai kiadó • NEMESKÉRI Zs . (2000): Konvergencia és regionális fejlődés, Tudásmenedzsment, 2000 1/1 • NYIKOS GY. (2012): Végrehajtási intézményrendszer a kohéziós politikában, Polgár Szemle, 2012. december – 8. évfolyam, 3-6. szám, http://www.polgariszemle.hu/app/interface.php?view=v_article&ID=508 • OHLIN, BERTIL GOTTHARD (1981): Interregionális és Nemzetközi Kereskedelem. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest. • OLSON, M. (1997): A kollektív cselekvés logikája. Közjavak és csoportelmélet. Osiris Kiadó, Budapest • OTTAVIANO, G.I.P. AND THISSE, J.F. (2003): Agglomeration and Economic Geography. CEPR Discussion Paper No. 3838. • PAAS T. - SCHLITTE F. (2006): Regional Income Inequality and Convergence Processes in the EU-25. HWWA Discussion Paper No. 355 • PALÁNKAI T. (2004): Az Európai integráció gazdaságtana, AULA Kiadó, Budapest. • PÁLNÉ KOVÁCS I. (2007a) Magyar területi reform és az uniós fejlesztéspolitika, Magyar Tudomány, 2007/10 1306. o.http://www.matud.iif.hu/07okt/09.html • PÁLNÉ KOVÁCS I. (2007b) : Dél – Dunántúl, a regionalizmus bölcsője 51 o. In: A régiók Magyarországa I. – A regionális intézményrendszer körvonalai MTA - MEH Projekt, MTA Szociológiai Kutatóintézet, 2007 • PÁLNÉ KOVÁCS I. (2009) Régiók és fejlesztési koalíciók Politikatudományi Szemle XVIII/4. 37–60. pp. © MTA Politikai Tudományok Intézete • PÁLNÉ KOVÁCS I. (2009a) (szerk.): A politika új színtere a régió, Századvég, Pécs— Budapest • Panoráma Magazin, 2012, nyár • PEREIRA A.M. (1997), Development Policies in the EU: an International Comparison, in Review of Development Economics, vol. 1, n. 2, pagg. 219-235. • PEREIRA, A.M. & GASPAR, V., (1999). "An Intertemporal Analysis of Development Policies in the EU," Journal of Policy Modeling, Elsevier, vol. 21(7), pages 799-822, December. • PERGER É. (2006) Területfejlesztés. Terület- és településfejlesztési ismeretek. (szerk. Szigeti E.) Magyar Közigazgatási Intézet, Budapest, pp. 7-38. • PERGER, É. (2009) : EU kohéziós támogatások felhasználásának intézményrendszere és a forrásfelhasználás hatékonysága, eredményessége, Budapest, 2009 ECOSTAT • PORTER, M. E. (1990): The Competitive Advantage of Nations. Basingstoke: Macmillan • PUGA D. (1998): The rise and fall of regional inequalities. CEP, London School of Economic. Centre for Economic Performance. Discussion Paper No. 314, November 1996. Revised, January • PUGA, D. (2002): European Regional Policies in the light of recent location theories, Journal of Economic Geography. Vol. 2: 373-406. • PUTNAM,R.D. – LEONARDI, R. – NANETTI, R.Y. (1993): Making Democracy Work: Civic Traditions in Modern Italy. Princeton University Press, Princeton 340

• QUAH, D. (1996a): Twin Peaks: Growth and convergence in the models of distribution dynamics. Economic Journal, 106, 437, pp. 1045-1055. és • QUAH, D. (1996b): Empirics for economic growth and convergence. European Economic Review, 40, 6, pp. 1353-1375. • QUAH, D.T.. (1993) Empirical Cross- section Dynamics in Economic Growth, European Economic Review, 37.sz, 426-434 o. • RÁBA A. (1990): Hátrányos indulóhelyzetű országok, körzetek, vállalatok az Európai Közösség integrációs folyamat • RECHNITZER J, SMAHÓ M. (2011): Területi politika, Akadémiai Kiadó, Budapest • RECHNITZER J. (1998): A területi stratégiák, Dialóg- Campus, Budapest- Pécs • RECHNITZER J. (2001): Szerkezeti változások a regionális gazdaságtanban, Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kara, Habilitációs Előadások 2, Pécs • RECHNITZER, J. – LADOS, M. (2004): A területi stratégiáktól a monitoringig . Dialog Campus, Pécs - Budapest • RODRÍGES-POSE A. – FRATESI U. (2003): Between development and social policies: the impact of European Structural Funds in Objective 1 regions. EEG Working Papers Series. No. 28/2003. http://www.ucm.es/info/econeuro/documentos/documentos/dt282003.pdf • RODRÍGES-POSE A.– FRATESI U. (2003): Regional economic cycles and the emergence of sheltered economies in the periphery of the EU. Paper submitted to the ERSA 2003 Congress. http://www.ersa.org/ersaconfs/ersa03/cdrom/papers/189.pdf • RODRÍGES-POSE A.– FRATESI U.(2002): Unbalanced development strategies and the lack of regional convergence in the EU. Paper presented to the 2002 ERSA congress Dortmund (Germany) August 27th-31st 2002. http://econpapers.repec.org/paper/wiwwiwrsa/ersa02p415.htm • RODRÍGUEZ-POSE, A. – FRATESI, U. (2004): Between Development and Social Policies: The Impact of European Structural Funds in Objective 1 Regions. Regional Studies. Vol. 38/1:97-113. • RODRÍGUEZ-POSE, A. (2000): Economic convergence and regional development strategies in Spain: the case of Galicia and Navarre. EIB Papers. Vol. 5/1: 89-115. • ROEGER, W. – I’NT VELD, J. (1997): QUEST II. A Multi-Country Business Cycle and Growth Model. • ROMER, P. M. (1990): Endogenous Technological Change. Journal of Political Economy, Vol. 98, No. 5. 71–102. o • SALA-I-MARTIN, X. X. (1996): Regional Cohesion: Evidence and Theories of Regional Growth and Convergence. In: European Economic Review Vol. 40, pp. 1325-1352. • SAMU J. (2001): Portugália konvergencia évei, Külgazdaság, 2001/45/5 • SAMUELSON, P.A. – Nordhaus, W.D.: Közgazdaságtan I, II, III, KJK, 1990 • SCHUMPETER J: A gazdasági fejlődés elmélete KJK, 1981 • SCHWARTZ, J.(2003) The Impact of State Capacity on Enforcement of Environmental Policies: the Case of China In: The Journal of Environment Development 12: 50, pp. 50-81 URL: http://jed.sagepub.com/content/12/1/50 • SOLOW, R. M. (1956): A contribution to the theory of economic growth. Quarterly Journal of Economics. Vol. 70: 65-94. • SPENLEHAUER , V. – TUOLEMONDE, J. (1993): The likely Impact of the CSF in Ireland: A Macroeconomic Evaluation(Case Study I)Report No. Means/93/01/FN. CEOPS. Vaulx – en - Velin • STIGLITZ, J. E. (2000):A kormányzati szektor gazdaságtana. KJK – Kerszöv, Budapest

341

• SZABÓ P. (2006): Régió és térszerkezet az Európai Unióban. PhD értekezés. Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Földrajz- és Földtudományi Intézet Regionális Földrajzi Tanszék Budapest, 2006. • SZALAY L. (2002) Régiók Európája, az Európai Unió regionális politikája. A Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma, Budapest • SZALMA I. és SZÉL B. (2011) Az állami kapacitás mérése regionális szinten: indikátorfejlesztés TÁMOP • SZEGVÁRI P. (2006) Abszurdisztán vagy csodaország?. Falu Város Régió, 1. sz. pp. 4957. • SZENTES T. és munkaközössége (2005): Fejlődés Versenyképesség Globalizáció I, II. Akadémiai kiadó, Budapest. • SZEPESI B. (1999): The New Economic Geography and Its Implications for Regional Economic Policy. MA Thesis. Central European University • SZIGETI C. (2011): Alternatív mutatók, jólét és fenntarthatóság Magyarországon, polgári Szemle, 2011. Június – 7. Évfolyam, 3. Szám • SZÖRFI B. (2004): Gazdasági növekedés és felzárkózás: elméletek és tanulságok. KopintDatorg műhelytanulmányok. Vol. 41. • The Ramsey model, http://www.econ.ku.dk/okocg/MATOEK/Mak%C3%98k2/Mak%C3%98k2-2011/Lectures%20and%20lecture%20notes/Ch102011-1.pdf és Neoclassical Growth Theory – The Ramsey–Cass– Koopmans Model, http://www.nek.lu.se/NEKPHA/NEKM48/Kompendium_vt10.pdf • TOMKA B.(2011) Gazdasági növekedés, fogyasztás és életminőség, Magyarország nemzetközi összehasonlításban az első világháborútól napjainkig, Akadémiai kiadó, Budapest • TONDL, G. (1997): Changing pattern of regional convergence in Europe. University of Economics and Business Administration, Research Institute for European Affairs, Vienna. • TONDL, G. (2004): EU Regional Policy. Experiences and Future Concerns. EI Working Paper Nr. 59, Europainstitut, Wirtschaftsuniversität, Wien. • TÓTH I. J., TÜREI G. (2014): Miért nőtt meg a regisztrált álláskeresők becslésének előrejelzési hibája?, MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI), Budapest, 2014. március • TREYZ F. - TREYZ G. (2003), Evaluating the Regional Economic Effects of Structural Funds Programs Using the REMI Policy Insight Model, Paper presented at the Fifth European Conference on Evaluation of the Structural Funds, Challenges for evaluation in an Enlarged Europe, Budapest, June 26-27. • Urbanisztika és regionalitás; Közigazgatási urbanisztika I.; BKÁE Államigazgatási Kar, Közigazgatási Szervezési és Urbanisztikai Tanszék, Unió Kiadó, Budapest, 2002 • VÁTI Kht. Területfejlesztési igazgatóság (2002): A területi egyenlőtlenségek új indikátorainak és értékelési módszereinek lehetőségei. Kutatási jelentés. 2002. február • WILLIAMSON J.G.(1996): Globalization, Convergence, and History. In: The Journal of Economic History. Vol. 56, No. 2, pp. 277-306; • WILLIAMSON, O.E. (2000): The new institutional Economics: Taking Stock, Looking Ahead. Journal of Economic Literature, 38, 3: 595-613 • YOUNG (2010) The European Policy Process in Comparative Perspectives” in H. Wallace, M. Pollack and (eds) Policy-Making in the European Union, Politics and Policy in the EU: The Challenge of Governance, Oxford, pp. 16-68 • YOUNG A. , HIGGINS M. and LEVY D. (2007): Sigma Convergence versus Beta Convergence: Evidence from U.S. County-Level Data. http://www.economics.emory.edu/Working_Papers/wp/higgins_03_16_paper.pdf

342

• ZÁMBÓ K. (2012): Tanulmány a külföldi diákok bevándorlásáról az Európai Unióba Magyarország nemzeti jelentése az EMH részére, Európai Migrációs Hálózat. http://ec.europa.eu/dgs/home-affairs/what-wedo/networks/european_migration_network/reports/docs/emn-studies/immigrationstudents/12b._hungary_national_report__international_students_to_the_eu_jan2013_hu_v ersion_hu.pdf

• KSH (2013): A fenntartható fejlődés indikátorai Magyarországon, 2012, Központi Statisztikai Hivatal 2013 • KSH (2013a): Magyarország 2012, Budapest, Központi Statisztikai Hivatal 2013 • KSH (2013b): Magyarország számokban 2012, Központi Statisztikai Hivatal 2013 • KSH (2013c): Kutatás-fejlesztés 2012, Központi Statisztikai Hivatal 2013 • KSH (2013d): A kutatás-fejlesztés regionális különbségei, Központi Statisztikai Hivatal 2013 • KSH (2013e): A vállalkozások regionális sajátosságai, Központi Statisztikai Hivatal 2013 • KSH (2013f): Mezőgazdaság 2012, Központi Statisztikai Hivatal 2013 • KSH (2013g): A hazai mezőgazdaság teljesítménye 2012-ben (Mezőgazdasági számlarendszer, 2012), Statisztikai tükör, VII. évfolyam 86. szám, Központi Statisztikai Hivatal 2013 • KSH (2013h): A bruttó hazai termék (GDP) területi megoszlása 2011-ben (előzetes adatok), Központi Statisztikai Hivatal 2013 • KSH (2012): A mezőgazdaság területi jellemzői 2010, Központi Statisztikai Hivatal 2012 • KSH (2012a): A gazdasági folyamatok regionális különbségei Magyarországon 2011-ben, Központi Statisztikai Hivatal 2012 • KSH (2008): A mezőgazdaság fejlettségének regionális különbségei változások a rendszerváltástól napjainkig, Központi Statisztikai Hivatal 2008 • KSH (2008a): A beruházások alakulása a magyar régiókban az ezredforduló után, Központi Statisztikai Hivatal 2008 • KSH (2007): Mezőgazdasági számlarendszer 2006, Központi Statisztikai Hivatal 2007

343