1 Naplójegyzetek a SZEF tevékenységéről 2009 I. 6. Az új székhelyen (Városligeti fasor 10.) tartott első ülésén a SZEF Ügyvivő Testülete a 2008-as év érdekképviseleti munkájának tapasztalatairól hallgatta meg Varga László véleményét. Az elnök részletesen szólt a 2009-ben a SZEF és tagszervezetei előtt álló legfontosabb feladatokról, kihívásokról, s elemezte az Egységes Közszolgálati Sztrájkbizottság tevékenységét is. Mayer Lajos az ÜT jelenlévő tagjaival az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) Végrehajtó Bizottságának december 3-4-i ülésén elhangzottakat ismertette. John Monks, az ETUC főtitkára az egyes alapvető ágazatok (így a közszféra) megóvását nevezte a legfontosabbnak. Ebben a tekintetben elismerően szólt a novemberi magyarországi és horvátországi demonstrációkról. I. 13. Varga László arról tájékoztatta a SZEF Ügyvivő Testületét, hogy az OÉT munkavállalói oldala továbbra is Fehér Józsefet delegálta a MAT Irányító Testületébe. A kinevezés 2013. január 15.-ig él. Az elnök arról is beszámolt, hogy a közszolgák bérkompenzációjáról szóló kormányrendeletet várhatóan január 14-én terjesztik a kormányülés elé. Ha a kabinet jóváhagyja az előterjesztést, akkor már a februári fizetésekben megjelenhet a kompenzáció. Varga László arra kérte az Egységes Közszolgálati Sztrájkbizottságban részt vevő SZEFtagszervezetek vezetőit, hogy a sztrájkbizottság tevékenységének értékelését mindenki végezze el, majd ez alapján készüljön egy SZEF-szintű értékelés is. Az ülésen Varga László pontos határidők megjelölésével ismertette a SZEF előtt álló fél év legfontosabb érdekképviseleti feladatait, várható eseményeit. I. 15. A szekszárdi polgármester 14 köztisztviselőt bocsátott el a polgármesteri hivatalból, s februárban újabb 37 státusz megszüntetését, kiszervezését tervezi. A polgármester a Népszavának a válság miatt szűkülő forrásokkal indokolta a döntését. Az MKKSZ szerint viszont az elbocsátások egyes területeken a működőképességet is veszélyeztetik, s az intézkedések több ponton is sértik a munkajogi szabályokat. Ezért az MKKSZ helyi titkára és még 7 köztisztviselő bírósághoz fordul igazuk érvényesítése érdekében. I. 20. Téves információkra hivatkozva a párt elnöke és frakcióvezetője úgy nyilatkozott: bérstopra van szükség a munkahelyek megőrzése érdekében; s indokolatlan és igazságtalan a közszféra 4,5 százalékos (!) béremelése. SZDSZ sajtótájékoztatón vetette fel, hogy felül kellene vizsgálni a közszféra 13. havi bérének kompenzálását.
I. 21. A SZEF elnöke nyilatkozatban utasította vissza azokat a közvéleményt megtévesztő, félrevezető nyilatkozatokat, amelyek az elmúlt napokban láttak napvilágot a közszféra 2009-es kereset-kompenzációjával kapcsolatban. Varga László határozottan kijelentette: 2009-ben megvalósult a közszférában a „sokak által igényelt bérstop”, mert a közszolgálat egyetlen tarifarendszere sem emelkedik. Ezzel szemben a 13. havi illetmény és a 2008-as inflációs kompenzáció megvonásával 2009-re 10 százalékot meghaladó kereset-veszteség fenyegette a közszolgálat munkavállalóit. Ezt „sikerült” a közszolgálati szakszervezeteknek a kormánnyal folytatott tárgyalások során 6 százalék körüli veszteségre csökkenteni. Azok a közszereplők, köztük pártpolitikusok, akik ezt a kompenzációt indokolatlannak, igazságtalannak tartják és 4,5 százalékos emelésnek akarják beállítani – feszültséget szítva a köz- és a piaci szféra munkavállalói között, -- veszélyeztetik az amúgy is törékeny társadalmi és munkabékét. (A Figyelőnet még aznap telefonos interjút készített Varga Lászlóval, a
2 Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnökével a délelőtt kiadott közleményről, amelyet az MTI is publikált.) I. 22. Marad a közszolgák bérkompenzációja. Simon Gábor, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium államtitkára a Világgazdaságnak nyilatkozva elmondta: a súlyosbodó gazdasági helyzet ellenére sem kell hozzányúlni a Közszolgálati Sztrájkbizottsággal egy hónapja kötött kompenzációs bérmegállapodáshoz. (Fodor Gábor, az SZDSZ elnöke vetette fel, hogy a kormánynak felül kellene vizsgálnia a közszféra 13. havi bérével kapcsolatos decemberi álláspontját. Szerintük a kormány a parlament megkerülésével fordított 120 milliárd forintot a 13. havi bérkiesés kompenzációjára.) A SZEF elnökének ezzel kapcsolatos, tegnap kiadott közleményéből a Magyar Nemzet Varga Lászlónak azt az érvét emeli ki, hogy 2009-ben a közszférában már megvalósult a „sokak által igényelt bérstop”, mert 6 százalékkal csökken a közszolgák bére. A lap idézi Csizmár Gábor MTI-nek adott nyilatkozatát is. A MeHállamtitkára szintén megerősíti, hogy a kormány nem akar hozzányúlni a bérmegállapodáshoz I. 27. A SZEF Ügyvivő Testületének ülésén Varga László elnök napirend előtt arról tájékoztatta a jelenlévőket, hogy konföderációnk január 21-én közleményben reagált azokra a napokban elhangzott SZDSZ-es nyilatkozatokra, amelyek szerint bérstop szükséges, és vissza kell vonni a közszféra idei 4 százalékos béremelését. A közleményben a SZEF egyértelművé teszi, hogy 2009-ben a közszféra nem 4,5 százalékos béremelést kap, hanem körülbelül 6 százalékos veszteséggel kell számolniuk a közszolgálatban dolgozóknak. Varga László röviden összefoglalta a legfontosabb gondolatokat, amelyek 2009. január 25.-én azon a parlamenti konzultáción hangzottak el, amelyet Gyurcsány Ferenc miniszterelnök kezdeményezett a gazdasági és a civil szféra szereplőivel. Az elnök arra kérte az Ügyvivő Testület tagjait, mondjanak véleményt a konzultáción megismert kijelentésekről, javaslatokról. Napirenden kívül Dienes István, a SZEFIT ügyvivője tájékoztatta az ülésen résztvevőket arról, hogy délelőtt tartotta ülését a SZEFIT Intéző Bizottsága, s döntés született arról, hogy április 23-24-én küldött közgyűlést tartanak. Egyúttal meghívta az ÜT tagjait a találkozó első napjának délelőttjére, amelyen egy kötetlen beszélgetés keretén belül tájékoztathatnák az ifjú szakszervezeti tagokat a gazdasági válságról.
I. 27. A SZEF nem hajlandó tárgyalni a közszolgálati keresetek további csökkentéséről, -szögezte le nagyon határozottan az Ügyvivő Testület ma kiadott nyilatkozata. Az állásfoglalás hangoztatja: a SZEF tisztában van az ország - az egész világot érintő és egyre mélyülő pénzügyi és gazdasági krízis következményeként is kialakuló – kritikus helyzetével. Úgy ítéljük meg, hogy a közszolgálat munkavállalói köre az elmúlt években is komoly terheket viselt el az ország stabilitása érdekében. Az elbocsátások, a kiszervezések, a munkakör megszüntetések következtében ma több mint százharmincezer fővel dolgoznak kevesebben a költségvetési intézményekben, mint néhány évvel ezelőtt. Mindezek ellenére a SZEF kész részt venni a válságot enyhíteni szándékozó tárgyalásokban, kész minden olyan javaslatról vitát folytatni, egyeztetni, amely bizonyíthatóan az ország, a magyar társadalom érdekeit szolgálja. Ugyanakkor nem vagyunk hajlandóak – még a felvetés szintjén sem – tárgyalásokat folytatni a 2009-es közszolgálati keresetek további csökkentéséről. A közszolgálatban dolgozók 2009. év végi reálkeresetének szintje a 2002. szeptemberi alá süllyedhet, további romlása kezelhetetlen helyzetet teremtene az egészségügyi, szociális, oktatási, kulturális, közigazgatási, közrendvédelmi szolgáltatásokat végzők és igénybe vevők számára. (A közleményt még aznap ismertette több internetes hírportál, köztük az országos politikai napilapok online változatai is, másnap pedig valamennyi nyomtatott politikai napilap.) I. 27. A SZEF a gazdasági recesszió ellenére változatlanul kiáll a nyugdíjasok érdekeiért. A konföderáció nem módosít a nyugdíjasokat érintő programján, annak szellemében törekszik
3 arra, hogy a közszolgálat idősei lehetőleg minél kevesebbet érezzenek meg a reáljövedelmek átmeneti csökkenéséből, — jelentette ki Varga László a SZEF Nyugdíjas Választmányának ülésén. A SZEF elnöke arról is szólt, hogy a kormány kényszerű lépései között számítani lehet a szociális ellátás rendszerének átalakítására is. A SZEF megkülönböztetett figyelemmel fogja követni a változtatásokat, s csak olyan megoldásokat tart elfogadhatónak, amelyek az átlagosnál jóval kevesebb terhet raknak az alacsony jövedelműekre. A testület a továbbiakban meghallgatta Mihalovits Ervin elnök összefoglalóját a SZEF Nyugdíjas Választmányának 2008. évi tevékenységéről és idei feladatairól. Kijelentette: a közszolgálat nyugdíjasai tudomásul veszik, de nem fogadják el a 13. havi nyugdíj megkurtítását. Ragaszkodnak ahhoz, hogy folytatódjék a SZEF IV. Kongresszusán elfogadott idősügyi program végrehajtása. A megváltozott körülmények ellenére is mindent meg kell tenni azért, hogy annak törekvéseiből lehetőleg minél több megvalósuljon, s a SZEF tagszervezeteinek nyugdíjas tagozatai, csoportjai az eddiginél is nagyobb figyelmet fordítsanak a közszolgálat időseit érintő ügyekre. Ezért a SZEF Nyugdíjas Választmánya a Nyugdíjasok Országos Képviseletével együttműködve tevékenyen részt kíván venni egy válságkezelő program kidolgozásában. Mihalovits Ervin tájékoztatta a Választmány tagjait arról is, hol tart az Idősügyi Stratégia kidolgozása. I. 28. Átlátható szakmapolitikára van szükség a kultúrában, — foglaltak állást „A kultúra közintézményei a válság idején” címmel megtartott tanácskozás résztvevői. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezetének rendezvényén az Oktatási és Kulturális Minisztérium kulturális szakállamtitkára és főosztályvezető-helyettese, a Magyar Könyvtárosok Egyesülete, a Magyar Levéltárosok Egyesülete, a Pulszky Társaság Magyar Múzeumok Egyesülete és a közművelődési szakma vezető képviselői is részt vettek. Az előadók és hozzászólók elsősorban az átlátható szakmapolitika érvényesülését biztosító jogszabályi környezet kialakítása, a működés alapvető feltételeit biztosító finanszírozás mellett tették le voksukat. A jelenlévők kifejezték: elvárják a kormánytól a szakmai normatívák stabilizálását, a kormány és a közszféra közötti 2008. december 18-i megállapodás következetes betartását. A felszólalók igényelték a költségvetési szervek jogállásáról nemrégiben életbe lépett törvény olyan minőségű végrehajtását a közgyűjteményi és közművelődési intézményrendszerben, ami annak nem széthullását, hanem megerősödését eredményezi. A szakmai szervezetek több képviselője, a hozzászólók és a KKDSZ vezetősége leszögezte: a nehéz körülmények ellenére továbbra is a nemzetközi normáknak is megfelelő minőségben igyekeznek biztosítani a nemzeti kulturális örökség részét képező magyar kulturális alapellátást. Ennek érdekében a szakmák közötti partnerségi kapcsolatok erősítését, közös cselekvési terv kidolgozását és végrehajtását szorgalmazzák. I. 28. A prémium évek programban résztvevők gondjainak megoldásához kért segítséget a SZEF-től és tagszervezeteinek vezetőitől Lukács Vera, az MKKSZ Prémiumévesek Tagozatának elnöke a Varga Lászlóhoz írt levélben. A programban résztvevők járandóságát a program egész ideje alatt ugyanabban az összegben folyósítják. A rendszeres évi emelések nekik nem járnak, járandóságuk értékromlása így egyre tetemesebb. Ráadásul olyan járulékokkal terhelték meg a pénzüket, amelyekről a programba belépésükkor szó sem volt. A levél szerint sem a prémiumévekről, sem a nyugdíjról szóló törvény nem tiltja a prémiumévesek járandóságának emelését. Az ebben a kormányzati programban résztvevők
4 ahhoz kérnek segítséget, hogy a közszolgálati bérekhez vagy a nyugdíjakhoz hasonlóan ez a réteg se maradjon ki legalább az inflációs hatások ellensúlyozásából. I. 30. A Heti Világgazdaságban megjelent rövidhír szerint 2009-ben egyetlen közszolgát sem lehetne elbocsátani létszámcsökkentésre hivatkozva, amennyiben a Parlament elfogadja a foglalkoztatási biztonságról alkotott törvényjavaslatot. Ez a moratórium félmillió közalkalmazottat, százezer köztisztviselőt és nyolcvanezer fegyveres és rendvédelmi dolgozót érintene. Az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács múlt heti ülésén a szakszervezetek azonban kifogásolták, hogy a tervezet nem nyújt védelmet az átszervezés címén történő elbocsátás ellen. II. 3. A SZEF Ügyvivő Testületének ülésén napirend előtt Mayer Lajos kezdeményezte, hogy a jövőben legyen egy állandó napirendi pontja az Ügyvivő Testület tanácskozásainak Nemzetközi ügyek, témák címmel, amely az aktuális nemzetközi eseményekről, feladatokról adna tájékoztatást. Az ügyvivők napirend szerint elsőként a SZEF tájékoztató tevékenységének továbbfejlesztésével kapcsolatos előterjesztést vitatták meg, amelyhez több kiegészítő javaslat is érkezett az ÜT jelenlévő tagjaitól. Ezekkel együtt a testület egyhangúlag fogadta el a határidőkkel, felelősökkel megjelölt határozatot. Déri Tímea irodavezető a 2008. évi pályázatok lezárásáról és a 2009. év pályázatainak előkészületeiről tájékoztatta a testületet. Ezután a Liga által előterjesztett – az Országos Érdekegyeztető Tanács munkavállalói és munkaadói oldal képviselőinek a választására és a választás eljárási jogi szabályaira vonatkozó – anyagokat vitatták meg az ügyvivők. Pető Ferenc, a Mandátumvizsgáló Bizottság elnöke a bizottság legutóbbi ülésén történtekről számolt be. Végül Varga László arra kérte az ügyvivőket, hogy a Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel való újabb konzultáció előtt véleményezzék az adórendszer módosításával kapcsolatban eddig nyilvánosságra került terveket. II. 6. Megjelent a világhálón az idén 20 éves Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének (BDDSZ) honlapja. ( ) A rákattintók megismerkedhetnek a jelenleg közel 4 ezer bölcsődei dolgozó érdekvédelmét ellátó szervezet emberfeletti küzdelmével a rendszerváltást követő elsorvasztási folyamat ellen, a bölcsődék létéért, az ott dolgozók érdekeinek határozott képviseletéért. A honlapon hozzáférhető a BDDSZ Alapszabálya, a 2008 novemberében, a VI. Kongresszuson megfogalmazott program, a krízishelyzetbe jutott szakszervezeti tagokat segítő, a képzéshez, közösségi programokhoz támogatást adó alapítvány igénybevételéhez szükséges minden dokumentum. Felkerült a honlapra a BDDSZ Irodájának, elnökének, tiszteletbeli elnökének, ügyvivőinek, 22 budapesti és 30 vidéki szervezetének címe, telefonja, és több más hasznos információ. II. 9. A Fővárosi Bíróság a 16. Pk. 66.515/1991/8 sz. végzésével bejegyezte a SZEF Alapszabályában a konföderáció V. (Rendkívüli) Kongresszusán elhatározott változtatásokat. A végzést dr. Varga Zoltán bíró írta alá. II. 11. Aggodalmat kelt az indulathullám fenyegető erősödése, ami egyebek között a Veszprémben történt felháborító bűncselekmény kapcsán is érzékelhető. A SZEF elnöke közleményben foglalt állást: a közszolgálatban dolgozók — az ország valamennyi törvénytisztelő, a társadalmi együttélés normáit magára nézve is kötelezőnek tartó állampolgárával együtt — elvárják, hogy az igazságszolgáltatás, a közrend szervei lépjenek fel határozottan, erélyesen és jogszerűen a közbiztonságot, az emberek életét, testi épségét veszélyeztető cselekményekkel, magatartásokkal, megnyilatkozásokkal szemben. Nem engedhető meg az erőszak, az önkényesség semmiféle formája, bárki legyen is annak
5 elkövetője, vagy felbujtója. De nem engedhető meg a veszprémihez hasonló brutális cselekmények nyomán tapasztalható általánosítás és gyűlöletkeltés sem! Az előítélet veszélyes, rossz tanácsadó. Az indulatpolitizálás sehová sem vezet. II. 11. A munkaügyi központok szakembereinek létszámát rövid időn belül legalább 400 fővel növelni kell, különben veszélybe kerülhet az Út a munkába program sikere. Fehér József MKKSZ-főtitkár a Magyar Nemzetnek erről nyilatkozva elmondta: most üt vissza a kormánynak az a 2006-ban meghozott döntése, amely mindenféle szakmai vagy pénzügyi megfontolás nélkül adta ki a verdiktet: a munkaügyi központoknál dolgozók létszámát 20 százalékkal csökkenteni kell. Csak a szakszervezetek határozott fellépésének köszönhetően sikerült 10 százalékra lefaragni a létszámcsökkentés mértékét. II. 11. A Heves megyei főügyészség szerint nem követettek el hűtlen kezelést és hivatali visszaélést a Heves Megyei Közgyűlés szocialista képviselői, amikor megszavazták az egri Markhot Ferenc Kórház magánüzemeltetését. Ezzel a főügyészség elutasította Cser Ágnesnek, az EDDSZ elnökének a Nemzeti Nyomozó Iroda határozata elleni panaszát – írja a Népszava. II. 12. A közszolgálatban tevékenykedőket a politika egyes szereplői bűnbakként kezelik, az állam "visszahúzó tömegének" tartják, s ez ellehetetlenítette a köztisztviselők és a közalkalmazottak helyzetét, — jelentette ki Fehér József az MKKSZ nyíregyházi regionális konferenciája közben tartott sajtótájékoztatóján. A főtitkár úgy nyilatkozott: stabilizálni kell a közszolgálati jogviszonyt, mert bizonytalan helyzetben vannak a szféra dolgozói. Ez az elmúlt két évben a közszolgálatban dolgozók létszámának 140 ezres csökkentésében, illetve 90 ezer munkahely megszüntetésében is megnyilvánult. A jogviszonyban lévők száma a 2004-es 830 ezerről, 2008 novemberéig 680 ezerre csökkent. Fehér József szerint az előrelátás nélküli leépítés sok kárt okozott, s ez jelentősen érződik a közszolgáltatások színvonalának romlásában is. De a közszolgálati dolgozók a jelenlegi riasztó állapotban is képesek még a megfelelő szolgáltatásra mind az állampolgárok, mind a vállalkozói szféra számára. A stratégiai váltás azonban már elkerülhetetlen. Mindenekelőtt a jogviszony stabilizálására van szükség, hiszen a köztisztviselői és a közalkalmazotti törvényt az utóbbi időszakban már 52 alkalommal módosították. De erősítésre szorul a tevékenység szakmai oldala is, mivel szerinte "egészségtelenül átpolitizálódott" a közszolgálat. Emellett fontos az is, hogy továbbra is megőrizzük a közszolgálati munkahelyek versenyképességét, benne a javadalmazás rendezését is, mivel az utóbbi években "lenullázódott a korábbi tarifaemelés". (HírExtra.hu) II. 17. A béren kívüli juttatások megadóztatása elfogadhatatlan, — jelentette ki Varga László a SZEF tisztségviselőinek, a tagszervezetek vezetőinek és a konföderáció megyei képviselőinek budapesti megbeszélésén. Az 2008-as évet értékelve az elnök elmondta: a tavalyi az egyik legnehezebb esztendeje volt a szakszervezeti mozgalomnak. Az év végi Kormány-Sztrájkbizottság tárgyalásokról szólva hangsúlyozta, hogy ennek eredményeképpen született meg az az Összegzés, amely lehetővé teszi a közszférában idén a 13. havi keresetek kompenzálását 180 ezer forintos keresetig. A miniszterelnök előző napon a Parlamentben bejelentett adómódosítási elképzeléseiről kijelentette: a SZEF számára elfogadhatatlan az szja alsó kulcsának emelése, amely a kiskeresetűeket mindenképpen hátrányosan fogja érinteni. A 4 százalékos különadó eltörlését sem tartja megfelelő lépésnek, hiszen ez éppen azt segítette elő, hogy akinek magasabb a jövedelme, az többel járuljon hozzá a közterhekhez. Bár a kormány tervei szerint a munkáltatókat érintő 4-5 százalékos kiadáscsökkentés a munkahelyek számának növelését vagy legalábbis szinten tartását szolgálná, a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma vitatja, hogy a magas munkabérek, illetve –terhek jelentenék a legfőbb problémát. Az elsődleges probléma a piac szűkülése, elsősorban ettől
6 függ a munkaerő-piac alakulása. Azonban a tervezett kormányzati lépés jelentős adóbevételtől fosztaná meg a költségvetést, amelyet aztán valahonnan máshonnan kellene előteremteni. Az adókedvezmények megvonásával kapcsolatban Varga László szerint határozottan tiltakozni kell a jelenleg bizonyos határig adómentesen adható béren kívüli juttatások (az étkezési jegy, az üdülési csekk, a beiskolázási támogatás) megadóztatása ellen, mivel ez hátrányosan érintené a munkavállalókat, akik közül a legtöbben részesülnek a cafetéria valamilyen formájában. Szociális területen célravezetők lehetnek a kormány azon erőfeszítései, hogy az átalakítások révén ösztönözni próbálják az emberek mielőbbi visszakerülését a munkaerő-piacra. Beszédében az elnök azt a szilárd álláspontját hangsúlyozta, hogy hatékony politikai és államreformok – amelyektől a SZEF soha nem zárkózott el – csakis a politikai osztály konszenzusa révén érhetőek el. A SZEF támogat minden olyan változást, amelyben a realitásé, a megvalósíthatóságé és az ésszerűségé a főszerep. II. 20. Az OÉT ülésén Gyurcsány Ferenc a válságkezelés kormányzati alapelveit ismertetve legfontosabb szempontnak a munkahelymegőrzést és –teremtést nevezte. Hét pontban foglalta össze a válságkezelés alapelveit. Mint mondta, az első 4 sarokpont, amelyben mindképpen egyet kell érteni a feleknek, a másik 3 pont pedig a későbbi viták tárgyát írja majd le, amelyekben meg kell állapodni a későbbi találkozókon. Ezek: 1. Válságkezelő és növekedésösztönző, rövid és hosszú távon is jó javaslatokra van szükség egyszerre. 2) Nem tesz a kormány olyan lépéseket, amelyek rövid távon súlyosbíthatják a válságot, vagyis nem fogadnak el olyan törvénymódosításokat, amelyek rövid távon szűkítik a foglalkoztatást. 3. Nem lehet a költségvetési hiányt növelve kezelni a válságot. 4. Minden adócsökkentési javaslatot kiadáscsökkentéssel kell alátámasztani. 5. Csökkenteni kell az állami kiadásokat a lehető legnagyobb mértékben úgy, hogy az még ne veszélyeztesse a szociális biztonságot/békét. Itt a legfontosabb feladat a helyes arányok megtalálása lesz. 6. Csökkenteni kell a munkabérek terhét, s meg kell találni a csökkentés forrását és további konzultációkon kell kialakítani az arányokat is. 7. Át kell alakítani a szociális és jóléti rendszereket olyan módon, hogy növekedjen a munkavégzésre ösztönző hatás. A felszólalások során Varga László, a SZEF elnöke a közszolgálatok tarthatatlan helyzetére hívta fel a figyelmet. Mint mondta: ha a közszférától újabb és újabb feladatok megoldását várják, akkor elő kell teremteni az ehhez szükséges forrásokat is, nem leépíteni az állományt. De ma már – amikor a forrás- és emberhiány miatt a meglévő feladatok ellátása is sok esetben akadályokba ütközik – a közszféra nem képes többletfeladatot felvállalni. A cafetéria megadóztatása ügyében kettős problémával állunk szemben. Egyrészt a jövedelemkiesés problémájával, amely elsősorban az alacsonyabb keresetűeket fogja érzékenyen érinteni, másrészt pedig a munkahely-megszüntető hatás veszélyével. A SZEF elnöke fontosnak tartotta azt is, hogy az OÉT-t alkotó szervezetek vezetői lássanak tisztán: tudhassák meg, hogy mire és hogyan költi el a kormány a különböző szervezetektől hitelként felvett összegeket. Kiemelte: egyfajta nemzeti megállapodásra lenne szükség a válság kezelését illetően, mivel csak így tudnánk igazán hatékony lépéseket tenni. A SZEF is várja a részletesen kidolgozott törvényjavaslatokat, amelyek sok, eddig még homályos részletet tisztázhatnak. II. 23. A LIGA Szakszervezetek és az Egészségügyben és Szociális Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezete újabb közös vezetőségi ülésen értékelték az ország helyzetét, a gazdasági válság elmúlt fél évének-, és az Országos Érdekegyeztető Tanács február 20.-i ülésén elhangzottak tükrében. A két szervezet vállalta, hogy közösen megvizsgálják, hogy az ország magas hitelállománya miatti terhek és a magánszemélyek eladósodása kapcsán milyen megoldások jöhetnek szóba. Elkötelezték magukat ezzel kapcsolatos közös akciókban való
7 részvétel mellett a civil szervezetekkel való együttműködésben. A LIGA Szakszervezetek egyúttal megerősítette meghívását az EDDSZ-szel való esetleges fúzióra, amelynek érdekében a LIGA vállalta a megyei koordinációs hálózat kiépítését az EDDSZ jelenlegi hálózatára támaszkodva, a munkavállalók és kiemelten a közszférás munkavállalók érdekeinek még hatékonyabb képviselete érdekében. II. 23. Két szakszervezeti konföderáció vezetője és Toma Lajos, a Mentődolgozók Önálló Szakszervezetének elnöke beszélt a Kossuth Rádió Vasárnapi újság c. reggeli műsorában arról, hogy a válság-kezeléssel kapcsolatos lépések kormányzati tervei elsősorban a munkavállalókra és a szegényekre rak elviselhetetlen mértékű terheket, miközben érintetlenül hagyja a fekete gazdaságot és nem rak arányos terhet a busás jövedelmet húzó multinacionális vállalatokra. II. 24. A Pedagógusok Szakszervezete alapjaiban egyetért az oktatási miniszternek azzal a bejelentésével, amely szerint 2010. őszétől szándékukban áll bevezetni az állami fenntartású iskolák rendszerét. A szakszervezet erről kiadott nyilatkozata emlékeztet rá, hogy a PSZ legutóbbi kongresszusán a közoktatás átalakításával összefüggő stratégiai céljai között az oktatáspolitikai fordulat szükségességét meghatározva felsorolta ennek legfőbb ismérveit is. A most ismertté vált miniszteri modellben ezek közül két meghatározó elem is visszaköszön: az esélyegyenlőtlenségek megakadályozása és az állam egyetemleges felelősségét kifejező oktatás-finanszírozás. A nyilatkozat leszögezi:a PSZegyetért a gyakorlati megvalósítás előkészítésének alaptételeivel is, és élni kíván a további szakmai, szakmapolitikai viták lehetőségével, hogy egy valóban végiggondolt, s a jövőt ténylegesen szolgáló megoldás születhessen. II. 27. A munkaügyi perek költségmentességének visszaállításáról OÉT-ülésen a munkavállalói oldal szóvivőjeként Varga László kijelentette: a szakszervezetek ragaszkodnak a munkaügyi perek költségmentességének visszaállításához. A SZEF elnöke emlékeztetett arra, hogy a kormány február 15-re ígérte a munkavállalók számára hátrányos törvány módosítását. Ezért érthetetlen, hogy miért halasztották július 1-re a módosító javaslat elkészítését. III.3. A SZEF Ügyvivő Testületének ülésén napirend előtt Varga László elnök bejelentette, hogy az EDDSZ-t mostantól Barsi Károly képviseli a testületben. Az ügyvivők elfogadták a március 31-i Szövetségi Tanácsülés időpontjára és napirendjére előterjesztett javaslatot, valamint tárgyaltak az egyes napirendi pontokról (a 2008. évi költségvetés beszámolójáról, a 2009. évi költségvetésre tett javaslatról, a székhely-változás bejelentéséről, és az SZMSZ módosításáról). Szó esett még arról, hogy a SZEF egy közlemény kiadását tervezi, mivel a 2008. december 18-án az Egységes Közszolgálati Sztrájkbizottság és a Kormány képviselői által aláírt Összegzés 2. pontjában foglaltak nem teljesültek maradéktalanul. A Kormány – bár az OKÉT megtárgyalta – nem terjesztette még be az Országgyűlésnek a jogállás-törvények módosítására vonatkozó előterjesztéseket. III. 4. A SZEF Ügyvivő Testülete nevében Varga László elnök közleményben jelentette be, hogy a konföderáció az OKÉT mielőbbi összehívását kezdeményezi, mivel az Egységes Közszolgálati Sztrájkbizottság és a Kormány tárgyalásainak eredményeiről 2008. december 18-án aláírt „Összefoglaló” 2. pontjában megfogalmazottak nem teljesültek maradéktalanul. A közszolgálati alkalmazottak foglalkoztatási biztonságát erősítő intézkedéseket – annak ellenére, hogy az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT) a jogállástörvények módosítására vonatkozó előterjesztéseket kellő időben megtárgyalta – a Kormány
8 nem terjesztette be az Országgyűlés 2009. évi tavaszi ülésszakának kezdetére. A SZEF ezt elfogadhatatlannak, a jelenlegi válsághelyzetben nélkülözhetetlen közmegegyezés kialakítását és egy esetleges társadalmi-gazdasági megállapodás létrehozását is veszélyeztető kormányzati magatartásnak tekinti. Ezért kezdeményezi a SZEF az OKÉT sürgős összehívását, és a kormányzati mulasztás miatt kialakult helyzet ott történő tisztázását. III. 4. Hiller István oktatási miniszter az állami fenntartású iskolák létrehozásáról egyeztetett a Pedagógusok Szakszervezetével, a Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezettel, valamint a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetével. A tervek szerint a 2010-2011-es tanévtől jelenne meg a körülbelül 100-200 állami fenntartású iskola (ez a jelenleg működő mintegy 3500 közoktatási intézmény 3-6 százaléka), s a fő cél az esélyegyenlőség javítása lenne. Galló Istvánné PSZ-elnök szerint a javaslat, amely elsősorban a gyerekek érdekeit szolgálja, segíthet az iskolák finanszírozási gondjainak megoldásában és a pedagógusok foglalkoztatási biztonságának megőrzésében. Tóth József, az MKSzSz elnöke is egyetértett a felvázolt koncepcióval és irányokkal. Kerpen Gábor, a PDSZ elnöke nem tartotta támogathatónak a tárca javaslatát. (Népszabadság, Népszava, Magyar Nemzet) III. 5. Hatpontos jogszabály-változtatási javaslatot tett közzé a PSZ a pedagógusok elleni agresszió megfékezése érdekében. A dokumentum első helyen kezdeményezi, hogy legyen kötelező minden esetben gyorsított eljárás az agresszív szülő ellen. Egyebek között azt is ajánlja a szakszervezet, hogy legyen szabálysértés és komoly eljárás, ha a szülő nem működik együtt az iskolával, (pl. meghívásra sem megy el az iskola által szükségesnek tartott megbeszélésre,) s legyen biztonsági őr az oktatási intézményekben. III. 6. Rendhagyó nőnapi köszöntőt írt tagjainak az EDDSZ. A szakszervezet honlapján olvasható szöveg egyebek között kiemeli: az EDDSZ támogatja az ENSZ főtitkárának a Nők helyzetével foglalkozó Testület 53. ülésén hangoztatott gondolatát: a pénzügyi válság idején megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a nőkre és a gyerekekre, biztosítani kell számukra az emberi jogokat, a tisztes megélhetést. Az EDDSZ egyetért a tanácskozáson felszólalt szakközgazdászokkal, köztük a Világbank képviselőjével is, hogy nem megszorításokkal, a szociális szolgáltatások, a TB, az egészségügyi ellátás finanszírozásának drasztikus csökkentésével, szűkítésével kell a helyzetet megoldani. Ellenkezőleg: tudatos fejlesztésre, befektetésre, képzésre, tanításra, az egészségük biztosítására van szükségük a nőknek és a gyermekeknek. „Magyarország kormánya meg sem hallja, hogy a munkavállaló nők mit kérnek, mit követelnek, és hogy kiszolgáltatottságuk milyen súlyos mértékű!” – áll egyebek között a köszöntőben. III. 6.-7. A pedagógusbérekről rendezett nemzetközi konferenciát Budapesten a Pedagógusok Szakszervezete. A tanácskozáson 11 európai ország 14 pedagógus szakszervezetének képviselője osztotta meg gondolatait az európai pedagógusbérekről, és arról, hogyan lehetne összehangoltabbá tenni a válság idején a szakszervezetek tevékenységét, akcióit, stratégiáját. A konferenciát megnyitó Galló Istvánné PSZ-elnök áttekintést adott a hazai pedagógusbérekről, a gazdasági válság következtében előállt helyzetről, érdekérvényesítési lehetőségekről. Martin Römer, az Európai Pedagógus Szakszervezetek Szövetségének (ETUCE) főtitkára a téma általánosítható európai jelenségeiről, Varga László, a SZEF elnöke a szakszervezeti bértárgyalások lehetőségeiről, módszereiről tartott előadást. A kétnapos konferencia végén a résztvevők közös nyilatkozatban fogalmazták meg, hogy a jelenlegi helyzetben a legfontosabb cél a munkahelyek megőrzése legyen. A nyilatkozat követeli, hogy a G20-ak (a világ vezető gazdasági hatalmai) a világgazdasági válságból kivezető útról tárgyalva az oktatást prioritásként kezeljék soron következő találkozójukon.
9
III. 9. A jelenlegi oktatási rendszer nem tudja garantálni az esélyegyenlőtlenség felszámolását, az oktatási tárca új koncepciója viszont hatékonyabban elősegítheti azt és az iskolák finanszírozásának, a tanárok foglalkoztatásának biztonságát. Ezért a Pedagógusok Szakszervezete a folytatódó egyeztető tárgyalásokon változatlanul támogatja a tárca ezzel kapcsolatos elképzeléseit, — nyilatkozta a Népszavának Galló Istvánné, a PSZ elnöke. III. 9. A Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete (BRDSZ) Draskovics Tibor miniszterhez küldött levélben kérte, hogy tűzzék az Igazságügyi és Rendészeti Érdekegyeztető Tanács (IRÉT), valamint a Szolgálati Érdekegyeztető Fórum (SZÉF) március 20-i ülésének napirendjére a közszférában dolgozók foglalkoztatási biztonságát növelő szabályokról készült törvényjavaslatot. Annak a hivatásos szolgálati viszonyban állókra vonatkozó 1. paragrafusa ugyanis kiegészítésre szorul, hogy ne érhesse hátrány azokat, akik a törvénymódosítás hatályba lépése előtt már jogosultságot szereztek szolgálati nyugdíjra. III. 15. A nemzeti ünnep alkalmából kimagasló színvonalú munkája elismeréséül a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést adományozott a köztársasági elnök Michalkó Péternek, a Közszolgálati Szakszervezetek Szövetsége (KSZSZ) elnökének, és Árok Antalnak, a Pedagógusok Lapja főszerkesztőjének, a PSZ korábbi elnökének. A SZEF nevében Varga László elnök gratulált a kitüntetetteknek. III. 17. A SZEF Ügyvivő Testülete a Szövetségi Tanács március 31.-re összehívott ülésén előterjesztendő témákról tárgyalt. Napirenden kívül Varga László elnök gratulált Michalkó Péternek, az ADOSZT elnökének, valamint a PSZ ügyvivőjén keresztül Árok Antalnak, a Pedagógusok Lapja főszerkesztőjének, hogy március 15.-e alkalmából a Magyar Köztársaság Lovagkeresztje Polgári Tagozatának kitüntetését vehették át. A testület néhány módosítással kiegészítve előterjesztésre jóváhagyta a konföderáció 2009. évi költségvetésének tervezetét, a 2008-as költségvetés végrehajtásáról készült beszámolót, valamint a 2008. november 15.-én tartott V. (Rendkívüli) Kongresszus óta végzett érdekképviseleti tevékenységről készült összefoglalót és beszámolót. Pető Ferenc, a Mandátumvizsgáló Bizottság elnöke tájékoztatta az ÜT-t arról, hol tart a tagszervezetektől beérkező taglétszámjelentések alapján kialakítandó tagszervezeti mandátumok rögzítésével kapcsolatos munka. Jelezte: a bizottság nem tud mandátum-igazolást kiadni azoknak a tagszervezeteknek, amelyek az MVB által meghatározott időpontig írásban nem közlik jelenlegi taglétszámukat. Ezeknek a tagszervezeteknek a képviselői az igazolás hiányában csak tanácskozási joggal vehetnek részt a Szövetségi Tanács márciusi ülésén, szavazati joggal nem rendelkeznek. # Varga László elnök az OÉT március 20.-i ülésén, az adó- és nyugdíjszabályok módosításának kormányzati tervével kapcsolatban képviselendő SZEF-álláspont kialakítási menetéről szólt. Abban teljes egyetértés mutatkozott az ülésen résztvevők között, hogy a leghatározottabban tiltakozni kell a munkavállalóknak járó természetbeni juttatások megadóztatása ellen, mert pl. az étkezési utalványok és az üdülési csekk megadóztatása jelentős veszteséget okoz a munkavállalóknak, a költségvetés pedig nem jut a remélt bevételekhez, ráadásul foglalkoztatás-csökkentő hatása is lesz ennek a lépésnek. # Felvetődött az ülésen az is, hogy érdemes lenne megvizsgálni, milyen lehetőség kínálkozna az alapvető élelmiszerek és a távhő áfa-kulcsának mérsékelésére. III. 17-18. A 2011. évi magyar EU elnökségi periódusra felkészülés során a SZEF az Európai Szakszervezeti Szövetséggel (ETUC) együttműködve idejében fogja jelezni a munkavállalói elvárásokat, javaslatokat, hogy azokat is figyelembe véve alakítsák ki a magyar elnökségi időszak szempontjait, — mondta a SZEF képviseletében Mayer Lajos az ETUC Végrehajtó
10 Bizottságának brüsszeli ülésén. A főtitkári beszámoló vitájában a palesztin helyzet rendezését szorgalmazó ETUC erőfeszítésekre reagálva Mayer Lajos kijelentette: a SZEF támogatja John Monks főtitkárnak azt a javaslatát, hogy Javier Solana a Maghreb szakszervezeti vezetőin kívül lépjen kapcsolatba az izraeli szakszervezetek képviselőivel is, mert ez is segíthetné a reális és tartós megoldás megszületését. III. 18. Az iskolai agresszió megfékezésével kapcsolatos kormányzati intézkedéseket sürgette a Hír TV Iskolapélda c. műsorában Galló Istvánné. A PSZ elnöke emlékeztetett a szakszervezet ebben az ügyben tett korábbi kezdeményezéseire, javaslataira. Szólt arról is, mennyire nehéz helyzetbe kerülnek a pedagógusok, amikor fellépnek a renitens tanulókkal szemben, s hiányolta, hogy a témáról megjelent publikációkban, nyilatkozatokban kevés szó esik a szülők felelősségéről. III. 26. A SZEF Ügyvivő Testületének kibővített ülésén Varga László napirend előtt bejelentette az Ügyvivő Testületnek, hogy a KSZSZ-hez tartozó SZEF-tagszervezetek jelezték: az Alapszabálynak megfelelően „összeállnak”, s mivel létszámuk így meghaladja azt a létszámot, amely alapján ügyvivőt állíthatnak, a KSZSZ Pető Ferencet jelöli ügyvivőnek a testületbe. A SZEF elnöke arról is tájékoztatta a testületet, hogy a Szövetségi Tanács ülésén fel fogja olvasni a dr. Szabó Endrétől kapott levelet, amelyben a tiszteletbeli elnök lemond erről a SZEF-ben betöltött tisztségéről. Napirend szerint arról tárgyalt a testület, hogy a SZEF részt vegyen-e az MSZOSZ által szervezett 2009. április 18-i demonstráción. A SZEF-szintű részvételt az ügyvivők elvették azzal a kiegészítéssel, hogy bármely tagszervezet szabadon dönthet a a részvétel ügyében. Ezután az ügyvivők kiegészítő, módosító javaslatokat fűztek a Szövetségi Tanács által kiadandó állásfoglalás tervezetéhez. Az ülés végén Pető Ferenc a Mandátumvizsgáló Bizottság elnökeként tájékoztatta a testületet a mandátumigazolások eddigi eredményeiről. III. 27. Fehér József a Gyurcsány-kormánynak a következő kabinet számára előkészített takarékossági javaslat-csomagjáról nyilatkozott a Világgazdaságban. Arról az ajánlatról, hogy a közszférában is vezessék be a négynapos munkahetet, a SZEF alelnöke rámutatott: „ha a napi ledolgozott órák számát nézzük, akkor több területen már most sem heti öt nap a munkaidő, hanem hat-hét, olyan sok a munkájuk a közszolgáknak”. A jelenlegi létszámmal képtelenség ellátni heti négy nap alatt a rengeteg feladatot, megbénulnának például az okmányirodák, a földhivatalok, a fogyasztóvédelmi irodák. Ezért ha elrendelnék a négynapos munkahetet, akkor újabb embereket kellene felvenni. III. 31. A SZEF Szövetségi Tanácsa a konföderáció tevékenységének több fontos kérdéséről tárgyalt és döntött. Meghallgatta és 111 igen szavazattal 4 tartózkodás mellett tudomásul vette Pető Ferencnek, a Mandátumvizsgáló Bizottság vezetőjének jelentését a SZEFtagszervezetek taglétszám-igazolásáról és az ezek alapján kialakult mandátumokról. Varga László elnök napirend előtt felolvasta azt a levelet, amelyben dr. Szabó Endre tiszteletbeli elnök a Pedagógusok Szakszervezetének felszólító levele alapján lemondott tiszteletbeli elnöki címéről. (A PSZ a Magyar Nemzet egy tendenciózus cikke alapján Szabó Endre megkérdezése vagy meghallgatása nélkül szólította fel őt: vagy a SZEF tiszteletbeli elnöki címéről, vagy a Miniszterelnöki Hivatalnál érdekképviseleti kérdésekkel kapcsolatos tanulmányok írására vállalt kötelezettségéről mondjon le.) A Szövetségi Tanács Fehér József alelnök előterjesztésében 101 igen és 14 nem szavazattal elfogadta a SZEF 2008. évi költségvetésének végrehajtásáról készült beszámolót, valamint a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság (PEB) ehhez kapcsolódó jelentését. Ugyancsak Fehér József előterjesztésében tárgyalt az ülés a SZEF 2009. évi költségvetésének tervezetéről
11 és a PEB erről kialakított véleményéről. Pontonkénti szavazás után az előterjesztést 100 igen, 14 nem szavazattal, 4 tartózkodás mellett fogadta el a testület. A Szövetségi Tanács Fehér József előterjesztése alapján 95 igen és 4 nem szavazattal tartózkodás nélkül fogadta el a SZEF Szervezeti és Működési Szabályzatának azt a módosítását, amely lehetőséget ad a tagszervezeteknek arra, hogy a szavazásra feljogosított képviselőjükön kívül a mandátumuknak megfelelő számú tanácskozási jogú küldöttet is delegáljanak a Szövetségi Tanács üléseire. A Szövetségi Tanács Varga László szóbeli kiegészítője után részleteket is érintő vitát folytatott arról az írásos beszámolóról, amelyet az Ügyvivő Testület készített a konföderáció V. (Rendkívüli) Kongresszusa óta végzett munkáról. A beszámolót és a „Mit vár a SZEF az új miniszterelnöktől és a kormánytól” címmel készült nyilatkozat-tervezetet egyhangúlag elfogadta a Szövetségi Tanács. A nyilatkozat hangsúlyozza: a miniszterelnök és kormánya akkor számíthat a SZEF-fel és tagszervezeteivel kiegyensúlyozott párbeszédre, mindkét fél számára elfogadható együttműködésre, ha tudomásul veszi a munkavállalói érdekek kifejezésre juttatását, és a lehető legnagyobb mértékben IV. 1. A Bajnai Gordon válságkezelő csomagjáról a Népszavának nyilatkozó Varga László kijelentette: a kormány eddigi elképzeléseit is egyoldalúnak tartotta, s számára elképzelhetetlen a családok minden további terhelése. Különösen akkor, ha nem mondják meg, mi az értéke és célja. Az öncélú költségcsökkentés a társadalomra veszélyes, de ha kizárólag a költségek lefaragása a cél, meg kell mondani, hogy meddig tart, hogyan, milyen módon reorganizálódnak a rendszerek, és miként pótolják vissza a megvont jövedelmeket, juttatásokat. Mindenhez hozzá lehet nyúlni, de differenciáltan, a valóságos élethelyzetek, jövedelmek alapján. A fűnyíróelvű megszorításokról már korábban is kiderült, hogy nem oldanak meg semmit, csak növelik a feszültséget. IV. 2. Varga László a Kossuth Rádiónak úgy nyilatkozott: a kiszivárgott elképzelések nem hogy elfogadhatatlanok, de még tudomásul sem vehetők. A program a már most is csökkentett közszolgálati jövedelmeket fogná még jobban vissza, az önkormányzatok támogatásának csökkentése pedig további elbocsátásokhoz, kiszervezésekhez vezethet. A SZEF elnöke nem hiszi, hogy csak ez, és kizárólag ez a válság megoldása. Ehelyett szeretne látni olyan csomagot, amelynek kialakításakor a gazdaság, a pénzügyi szféra és a politikai elit is oda teszi, hogy az ő tevékenységében mi az a plusz, illetve mi az a megszorítás, amivel a tehetősebbek is hozzájárulnak a válság leküzdéséhez. A SZEF ezért - miniszterelnökké megválasztása után - megbeszélést kezdeményez Bajnai Gordonnal. IV. 2. Elfogadhatatlannak, a közszféra folytatódó megsarcolásának tartja Varga László, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke Bajnai Gordon miniszterelnök-jelölt válságkezelő elképzeléseit. Az Infórádiónak erről nyilatkozva a SZEF elnöke bírálta a közszféra 13. havi juttatásának és a 13. havi nyugdíj jövő évi megszüntetésének tervét, a táppénz általános mértékének 60 százalékra csökkentését. Kifogásolta, hogy a közszféra számára kifizetett nominális bruttó fizetéseket két évre rögzítsék; s felülvizsgálják a közszféra 2009. második félévi kereset kiegészítését. Varga László szerint a megismert javaslatok hatása éppen ellentétes a munkahely-megőrző törekvésekkel, mivel várhatóan további létszámcsökkentést okoznak. Hozzátette: az intézkedések végrehajtásával jelentősen csökkenne az ápolónők, az orvosok, a pedagógusoknak keresete. A SZEF elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy az önkormányzatok támogatásának megkurtításával a működtetés feltételei is romlanak majd. Hiányolja a kitűzött célok ismertetését, illetve azt is, hogy például a közszféra számíthat-e kompenzációra a kétéves bérbefagyasztás után. De értelmezhetetlen az is, hogy a 2010-től megszűnő 13. havi juttatás helyett bevezetendő „ösztönző kiegészítés”,
12 amelyet a hiánycél teljesüléséhez és a GDP elvárt növekedéséhez kötnek, hogyan valósulhat meg a más logika szerint működő közszférában. „Érthetetlen, hogy a bölcsődében folyó munka milyen összefüggésben van az elvárt GDP-vel” - mondta. Az április 18-ra szervezett szakszervezeti demonstrációt illetően azt mondta: bár korábban nem tervezték, hogy részt vesznek a megmozduláson, de a helyzet jelentősen megváltozott azóta, ezért új döntést kell majd hozni. IV. 2. Az MTV Híradója megszólaltatta a közélet legfontosabb szereplőit a Bajnai Gordon kormányfő-jelölt által összeállított nyilatkozatról. Varga László döbbenetesnek nevezte az abban leírtakat, s elmondta: ha csökken a közszférában dolgozók fizetése, több száz jól képzett szakember mehet majd át a jobban fizető versenyszférába. A SZEF elnöke szerint a forráskivonás "azzal a következménnyel jár, hogy az oktatás, az egészségügy, a közigazgatás, a kultúra, a közművelődés helyi intézményei egyszerűen nem tudják ellátni azt a feladatot, amelyet a lakosság az ország településein igényel tőlük". IV. 3. A Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálatban Dolgozók Szakszervezete kiáltványában mozgósította a közszolgálati dolgozókat, hogy vegyenek részt az április 18.-ra meghirdetett demonstráción. Az MKKSZ ugyanis úgy tartja, hogy a „közszféra munkavállalói az elmúlt három évben példamutató önmérsékletet tanúsítottak az e területet érintő elvonások és folyamatos megszorítások elviselésében”, „de azzal is tisztában vagyunk, hogy nem lehet a végletekig kivéreztetni a közszolgálatokat”. Az eddig nyilvánosságra került elképzelések elleni tiltakozásul a szakszervezet arra kéri tagjait és a közszolgálat munkavállalóit, hogy aki részese kíván lenni a tiltakozásnak, az csatlakozzon hozzájuk és menjen el az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége és a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége által a budapesti Kossuth térre szervezett április 18-i demonstrációra. IV. 4. Az új miniszterelnök kiadáscsökkentő tervei a közszférában dolgozókat sem kímélik. A Népszabadságnak erről nyilatkozó Varga László kijelentette: a SZEF csak olyan javaslatot támogat, amely a társadalom egészét egyenlő és elviselhető mértékben terheli, amelynek tisztán látszik a célja, értelme, és a későbbi kompenzálásra is kitér. Elfogadhatatlanok azok a vállalkozás-ösztönzési javaslatok is, amelyekkel úgy engednek át jövedelmeket a vállalkozásoknak, hogy nem kötik például foglalkoztatási garanciához. IV. 4. A Népszavának Bajnai Gordon terveiről nyilatkozó Varga László kijelentette: nem látja az eddig nyilvánosságra hozott programelemek között azt, hogy a majdani kormány a közteherviselés és a szolidaritás elvét figyelembe véve arányosan akarná ráterhelni a válságkezelés kényszerű terheit a munkavállalókra és a munkaadókra. IV. 6. Varga László a Magyar Televízió Az Este című műsorának volt a vendége Dávid Ferenccel, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége főtitkárával együtt. A műsorvezető kérdésére a SZEF elnöke elmondta: a SZEF véleményének kialakításához feltétlenül látni kell a teljes csomagot, nem csak a megszorító intézkedéseket. Az eddig napvilágot látott tervek a közszféra számára annak a folyamatnak az erősödését jelzik, amely a konvergencia-program óta már számos áldozatot követelt a közszolgáktól: számos státusz megszűnt, a bérek már gyakorlatilag be vannak fagyasztva, a 13. havi illetmény fel van függesztve. A munkavállalók sem tartják elkerülhetőnek a megszorító intézkedéseket, azonban rendkívül egyoldalúnak érzik a javaslatokat, amelyekben nem jelenik meg a közteherviselés eszméje. A munkavállalók – benne a közszolgák is – arányukat jóval meghaladóan vállalnak a terhekből. A pedagógusok, az orvosok, az ápolónők és a szociális
13 munkások például egyáltalán nem részesültek bérfejlesztésben már évek óta, ugyanakkor elvonták a 13. havi illetményüket. Nem lehet párhuzamot vonni a közszféra és a piaci szféra között, hiszen a piacon elsősorban a kereslet határozza meg a kínálatot, s a kereslet beszűkülése miatt kellett visszafogni a termelést. A közszolgáltatások iránt ezzel szemben változatlanul megvan a „piaci igény”, hiszen az egészségügyi és az oktatási szolgáltatásokra szüksége van a társadalomnak. A jelenleg körvonalazódó tervek – különösen az önkormányzati finanszírozás visszanyesése – azt jelzik, hogy a társadalom nem fogja megkapni azt a minimum közszolgáltatást, ami természetes szükséglete minden magyar állampolgárnak. IV.7. A SZEF Ügyvivő Testületének ülésén napirend előtt Varga László gratulált Lázár András alelnöknek, akit a PHDSzSz április 6-án tartott kongresszusán a küldöttek újabb négy évre a szövetség elnökévé választottak. Az ÜT az ülés első felében a pályázati források konföderáción belül történő felhasználásáról, a pályáztatási struktúra kialakításáról, valamint a pályázat-elbíráló bizottság létrehozásáról döntött, majd a Gazdasági és Szociális Tanács által kezdeményezett felhívásról és a Bajnai Gordon által nyilvánosságra hozott politikai nyilatkozat elemeiről folytattak vitát a testület tagjai. IV. 7. A SZEF elnöke az MTV Nap-kelte című műsorában elmondta: a SZEF nem az ellenállást, hanem az elvárások megfogalmazását tartja a legfontosabbnak. A SZEF több tagszervezetében azonban a Bajnai-csomag egyes elemeinek nyilvánosságra kerülésekor egyre inkább erősödik a demonstrációs hangulat. A megszorítások sajnos elkerülhetetlenségét elismerve Varga László kijelentette: a Bajnai-féle politikai nyilatkozat rémisztően egyoldalú. A nyugdíjasokra, az alacsony keresetűekre és nem utolsó sorban a közszféra munkavállalóira hárítja a megszorítások döntő többségét. Arra a közszférára, amely a 2006 nyarán elfogadott konvergencia-program óta már nagyon komoly kereseti megszorításokat szenvedett el. Több mint 80 ezerrel kevesebben dolgoznak ezen a területen, megszűnt több mint 120 ezer státusz és a bérek már jelenleg is be vannak fagyasztva. S ha megnézzük azt, hogy mi történt a 13. havi illetménnyel (amely nem bónusz, hanem az éves kereset része) és még mit terveznek vele, akkor nem is bérbefagyasztásról, hanem jelentős mértékű bércsökkentésről beszélhetünk már 2009 vonatkozásában is. A jelenlegi információk szerint július 1-jétől a 13. havi illetmény kompenzációját vennék el, majd 2010. január 1-jétől generálisan is megszűntetnék azt, s ehelyett a hiánycélok teljesülése és a GDP-növekedés függvényében dotálnák a közszolgálat munkavállalóit. A kormánynak figyelembe kell vennie, hogy a működő egészségügy, oktatás, szociális ellátás társadalmi érdek és ez nem függhet olyan mértékben a rendelkezésre álló forrásoktól, ahogyan az a mostani elképzelésekből kitűnik. IV. 8. Tanácskozott a KKDSZ VIII. Kongresszusa. A tanácskozás értékelte az előző 5 év munkáját, meghatározta a következő 5 év, a 2009 és 2014 közötti időszak programját, módosította a KKDSZ Alapszabályát, vezetőséget és gazdasági ellenőrző bizottságot választott, a szakszervezet által alapított Pro Meritis-díjjal ismerte el kiemelkedő munkát végző tagjait, majd ünnepség keretében emlékezett meg a KKDSZ fennállásának 20. évfordulójáról. A kongresszus a KKDSZ elnökévé választotta Földiák Andrást, aki az előző ciklusban 2 évig a KKDSZ fővárosi tagozatának vezetője, 2008 májusától a KKDSZ alelnöke, 2008. november 1.-től megbízott elnöke volt. IV. 15. A SZEF Ügyvivő Testülete rendkívüli ülésen tárgyalt, s 10 igen, 1 nem és 5 tartózkodás mellett döntött: a konföderáció részt vesz az MSZOSZ által kezdeményezett, és április 18.-ra a Kossuth térre meghirdetett szakszervezeti demonstráción. A SZEF több
14 tagszervezete (MKKSZ, BDDSZ, BRDSZ) már korábban jelezte részvételi szándékát, az ÜT ugyanis március 26-i kibővített ülésén úgy határozott, hogy konföderációként nem vesz részt a demonstráción, a tagszervezetek azonban maguk dönthetnek a részvétel ügyében. A testület azért változtatta meg korábbi elhatározását, és döntött a részvétel mellett, mert március 26. óta ismertté vált az átalakított kormány programjának több olyan eleme, amelyek súlyosan érintik a közszférát. Május 1. megünneplésével kapcsolatban Varga László elnök bejelentette: az OÉT munkavállalói oldalának ülésén javaslatot tett az egységes ünneplésre, és egy esetleges közös demonstrációra is. A Liga azonban az Alkotmány utcába szervez demonstrációt május 1.-én, ezért elzárkózik a más helyszínen tüntetéstől. Amennyiben a hat konföderáció nem tud együttes akciót szervezni, akkor az előző évek hagyományainak megfelelően négy konföderáció ünnepel együtt a budapesti Városligetben. Az ügyvivők 4 tartózkodással és 12 igennel megszavazták, hogy a SZEF ne vegyen részt a Liga már bejelentett tüntetésén. Arról, hogy a SZEF a Városligetben ünnepeljen, de ne vonuljon fel, 13 egyetértő szavazattal 3 tartózkodás mellett döntött az Ügyvivő Testület. IV. 16. A Népszavában Fehér József indokolta, hogy márciusi döntését megváltoztatva miért vesz mégis részt a SZEF az MSZOSZ által kezdeményezett április 18.-i demonstráción a Kossuth-téren. A konföderáció alelnöke hangsúlyozta: a márciusi döntés óta több olyan információ, intézkedésterv is napvilágra került, amely elfogadhatatlan a SZEF és tagszervezetei számára. A részvételről kiadott tegnapi SZEF-közleményt a Magyar Nemzet is ismertette. IV. 16. Az MTV esti Híradója beszámolt az április 18-ára, a Kossuth térre szervezett demonstrációról, amelyen mind a hat szakszervezeti konföderáció részt vesz. Varga László SZEF-elnök a tudósításban elmondta: a kormányzati elképzelések között szereplő bérbefagyasztást a közszféra vonatkozásában nem tudják értelmezni a jelenlegi formájában, hiszen ez már évek óta zajlik. IV. 20. „Korlátozottan nyílt levelet” küldött Pataky Péter MSZOSZ elnöknek Földiák András, a KKDSZ elnöke, aki a levélben kétségeit fejezte ki, hogy érdemes volt-e egy jelentős költségeket felemésztő, de nem átütő erejű demonstrációt szervezni április 18.-án. Földiák András szerint a csekélyre sikeredett részvétel miatt gyengült a szakszervezeti tagság demonstrációs készsége, a gyenge szervezés szétforgácsolhatja az ilyen lehetőségekbe vetett hitet. IV. 21. Ötnapos marad a munkahét a közszférában, az új kormányprogram nem tartalmazza a négynapos munkarend kiszivárogtatott elképzelését,- nyilatkozta a Népszabadságnak Simon Gábor munkaügyi államtitkár. Ezzel kapcsolatban megszólal a lapban Fehér József is, aki a nyilvánosság több fórumán élesen támadta ezt a szándékot. A SZEF alelnöke a Népszabadságnak kifejtette: az ilyen terveket még csírájukban el kell fojtani, mert a bevezetésének csak vesztesei lehetnek. A rövidebb munkahét elképzelhetetlen például az egészségügyben, vagy az oktatásban. V. 15. Téli öltözetet kapott a nyárra az Országos Mentőszolgálat dolgozóinak egy része. Az új nyári felszerelést októberre ígérték az érintetteknek. Az ügyet botrányosnak nevező Magyar Nemzet kérdéseire Toma Lajos, a Mentődolgozók Önálló Szakszervezetének elnöke közölte: tud a problémáról, de a késedelem okát nem ismeri. A dolgozókban nagy volt a várakozás, mert hosszú évek óta nem kaptak munkaruhát, de csalódtak, mert az öltözék kényelmetlen, nem praktikus.
15
V. 21. A Közalkalmazottak Országos Munkaügyi Tanácsának ülésén a közalkalmazotti törvény és a prémiumévek programról szóló törvény módosításának tervezetéről tárgyalva Fehér József a munkavállalói oldal szóvivőjeként kifogásolta, hogy a munkajogi törvények túl rövid időközönként változnak. A SZEF alelnöke az oldal nevében tiltakozott az ellen, hogy a Gazdasági Egyeztető Fórum is tárgyalja a napirenden szereplő témát, mivel a munka világának kérdései nem tartoznak a GEF hatáskörébe. A munkavállalói oldal nem értett egyet a vezető beosztású (megbízott vezetők) és a tudományos munkatársak pótszabadságának eltörlésével, s kérte annak megtartását. A témához kapcsolódva Szűcs Viktória, a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnöke szóvá tette, hogy megbízásos bölcsődei vezetők esetenként nem kapják meg a hatályos Kjt. Alapján nekik járó pótszabadságot, illetve ennek ellenértékét. (A kormányzati oldal ígéretet tett a helyzet áttekintésére.) A szakszervezetek határozottan elutasították azt a módosító javaslatot is, hogy 2010. január 1.től a fizetési fokozat megállapításánál a 2009. december 31.-ét követően fennállt munkaviszony nem vehető figyelembe, ha a közalkalmazott rendelkezett ugyan a szükséges képzettséggel, de a végzettségét nem igénylő munkakörben dolgozott. V. 26. Az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács a közszolgálati keresetek 2009. évi kiegészítéséről és 2010. évi alakulásáról tárgyalt. Az ülésen a szakszervezeti oldal szóvivőjeként Fehér József bejelentette: 2009-re az újabb kormányzati javaslat is elfogadhatatlan. A munkavállalói oldal ragaszkodik a nettó keresetek második félévi változatlanságához, továbbra is igénylik a korrekciót a 220 ezer forintos havi illetményszint fölött is. 2010-re a szakszervezeti oldal nem fogadja el a bruttó keresettömeg változatlanságát, a reálkereset további csökkenését, és fontosnak tartja az alacsony keresetű közszolgák kiemelt kezelését. A szakszervezeti oldal fontosnak tartja azt is, hogy a közszolgálatokból kiszervezettek bekerüljenek az intézményes közszolgálati érdekegyeztetés rendszerébe. V. 27. Egy sztrájk többet árthat a kollégáknak, mint amennyit használhat, — mondta a SZEF Tolna megyei fórumán Varga László. A SZEF elnöke megállapította: az utóbbi hónapok sztrájkpróbálkozásai is igazolják, hogy a számítottnál kevesebb munkavállaló támogatja azokat. A SZEF — korábbi döntésének megfelelően — továbbra is a tárgyalások mellett van. Az adótörvények tervezett módosításával kapcsolatban Varga László bizakodását fejezte ki, hogy sikerül elérni egyes cafetéria elemek, így a melegétkeztetési jegyek, az üdülési csekkek adómentességének fenntartását. (MTI-hír a Népszavában) V. 27. Megdöbbenéssel és felháborodással fogadta a Pedagógusok Szakszervezete Magyar Bálint és Sándor Klára közoktatási törvénymódosító javaslatait. A PSZ Országos Vezetősége kemény hangú nyilatkozatban tiltakozott az ellen, hogy a szakmai és érdekvédelmi szervezetekkel való előzetes egyeztetés nélkül döntsenek olyan fontos ügyekben, mint a 8 osztályos gimnáziumok megszüntetése. A PSZ ez utóbbit éppúgy elfogadhatatlannak tartja, mint a nem szakrendszerű oktatás új definícióját, s azt, hogy az iskolai napköziben egyáltalán ne terheljék a gyerekeket tanulással. A Népszavának erről nyilatkozó Galló Istvánné PSZelnök hozzátette: a két SZDSZ-képviselő javaslatai nem adnak választ a közoktatás feszítő problémáira. VI. 2. A SZEF Ügyvivő Testületének ülésén a szavazati joggal rendelkezők 11:1 arányban úgy döntöttek, hogy az ÜT nem kezdeményezi a Szövetségi Tanács összehívását annak eldöntésére, kell-e új elnök választására jogosult kongresszust összehívni amiatt, mert Varga László bátyja önkormányzati miniszter lett. (A május 5.-én tartott ÜT-ülésen az ügyvivők egyszer már úgy döntöttek, hogy Varga Zoltán miniszterré kinevezése nem kérdőjelezi meg
16 öccse alkalmasságát a SZEF elnöki tisztségére. A témára visszatérést Varga László azért kezdeményezte, hogy véglegesen lezárható legyen az összeférhetetlenség dilemmája.) A továbbiakban a testület eszmecserét folytatott a 2010-es adó- és járulékszabályok tervezetéről, a SZEF ezzel kapcsolatban kialakítandó álláspontjáról. Fehér József alelnök a munkavállalói oldal szóvivőjeként az OKÉT és a KOMT legutóbbi ülésén tárgyalt témákról, egyebek között a 2009. évi kereset-kiegészítés második félévi rendelkezéseiről, valamint a Kjt. tervezett módosításával kapcsolatos szakszervezeti fenntartásokról tájékoztatta az ügyvivőket. VI. 3-19. Az ENSZ Nemzetközi Munkaügyi Szervezete (ILO) Genfben tartotta 98. Konferenciáját, amelynek középső szakaszában, június 8. és 13. között a SZEF képviselőjeként részt vett dr. Agg Géza, a KSZSZ elnöke, a Magyar Nemzeti ILO Tanács tagja. Küldöttünk a világválsággal foglalkozó munkabizottság tanácskozásain vett aktívan részt. A véleménycsere egyebek között arról folyt a bizottságban, milyen esélye lenne egy globális foglalkoztatási megállapodásnak, hogyan lehetne a válság viszonyai közepette is erősíteni a munka világára vonatkozó alapelvek és jogok védelmét, a szociális védelmi hálókat, miként szolgálhatná jobban a válságból kilábalást a szociális párbeszéd, milyen tartalmú lehetne egy Globális Foglalkoztatási Paktum. Tunyoginé Akóts Klára, az ENSZ Genfi Hivatala mellett működő magyar nagykövet fogadta az ILO konferencián résztvevő magyar küldötteket, akikkel a konferencia tapasztalatairól beszélgetett. A konferencia idején egy amerikai újságíró interjút készített Agg Gézával a magyar szakszervezetek rendszerváltás utáni szerepvállalásáról és a világválság magyarországi gazdasági, szociális hatásairól. VI. 8. Magyar Bálintnak a nem szakrendszerű oktatás bevezetését kezdeményező törvényjavaslatát bírálja a Magyar Hírlapnak adott nyilatkozatában Pécsi Ágnes, a PSZ alelnöke, a szakszervezet budapesti szakoktatási szervezetének titkárhelyettese. A nyilatkozó elutasítja azt az elképzelést, hogy csak az általános iskola 7. osztályától lehessen szaktárgyakat tanrendbe iktatni, elképesztőnek tartja a természettudományos tárgyak összevonását, nem ért egyet a hatosztályos gimnázium bevezetésével, ha az egyet jelent a 4+8 osztályos rendszer elvetésével. A PSZ alelnöke a nyilatkozatban bejelenti: ha az országgyűlés megszavazza Magyar Bálint javaslatát, újabb éhségsztrájkba kezd. VI. 9. Hatvan év legyen az oktatási intézményekben közvetlenül a gyerekekkel foglalkozó pedagógusok, a dadusok, a gyermekfelügyelők és a pedagógiai asszisztensek nyugdíjkorhatára. Erről kezdeményezett tárgyalást Herczog László szociális és munkaügyi miniszterrel a Pedagógusok Szakszervezete. A kezdeményezést a Népszavának indokló Galló Istvánné, a PSZ elnöke arra hivatkozott, hogy az oktatási intézményekben nagy felháborodással fogadták a nyugdíjkorhatár fokozatosan 65 évre emeléséről szóló jogszabályt. VI. 10. A Pedagógusok Szakszervezete számára elfogadhatatlan az oktatási ágazat költségvetési támogatásának drasztikus csökkentése, — jelentette ki a Magyar Nemzetben Galló Istvánné, a PSZ elnöke. VI. 12. Felháborító, hogy a szakma megkérdezése nélkül, a pedagógus szakszervezetek egyöntetű tiltakozása ellenére az oktatási miniszter és a parlament oktatási bizottsága támogatja Magyar Bálint és Sándor Klára indítványát, a nyolcosztályos gimnáziumok megszüntetését. A Pedagógusok Szakszervezete nyilatkozatban tette közzé ezt az állásfoglalását, amelyet a Népszava június 15.-én ismertetett. VI. 17. Sajtótájékoztatón tiltakozott a Pedagógusok Szakszervezete a közoktatás átalakítása ellen. Galló Istvánné elfogadhatatlannak minősítette, hogy megszüntessék a nyolcosztályos gimnáziumokat, s helyettük bevezessék a hat plusz hat osztályos intézmény-típust. A PSZ
17 elnöke megismételte a szakszervezet álláspontját: a Magyar Bálint és Sándor Klára által jegyzett törvényjavaslat átgondolatlan, nem időszerű, készítői a szakma véleményét nem kérték ki. VI. 30. A SZEF elnöke nyilatkozatban jelentette be, hogy a konföderáció a kormány adócsomagjának parlamenti elfogadása után is fenntartja azt az álláspontját, hogy elhibázott a béren kívüli juttatások változó mértékű, de összességében irreális megadóztatása. A válságból kilábalás kényszerű körülményei ellenére is elfogadhatatlan egyes juttatások adó alá vonását. Ugyanis a kormány deklarált célja ellenére kedvezőtlenül hat a foglalkoztatásra (pl. üdülési csekk, étkezési utalványok) csökkenti az amúgy is alacsony hosszú távú hazai megtakarításokat (pl. a különböző pénztárakhoz nyújtott munkáltatói támogatások), és visszamenőleg megkérdőjelezi kollektív szerződések, esetenként kormánnyal kötött megállapodások értékét, hatását. Sajnálatos, hogy a kormány nem minden körülményt alaposan mérlegelve döntött ebben az ügyben. Ezért fontos lenne, hogy a jövő évi költségvetés előkészítésekor a kormány még egyszer tekintse át a béren kívüli juttatások adómértékét, vizsgálja meg a parlament döntésének minden várható következményét. VII. 1. A Köztisztviselők Napján alkalmából az Önkormányzati Minisztériumban tartott központi ünnepségen a kormány nevében Molnár Csaba köszöntötte a közhivatalok dolgozóit. Ellensúlyozva azt, hogy éppen ezen a napon léptek hatályba a közszolgák keresetét csökkentő szabályok, a kancelláriaminiszter ezt mondta: „A köztisztviselők áldozatvállalása, tehetsége, szakmai tudása, felkészültsége és elhívatottsága nélkül nem tudtuk volna elérni az elmúlt 75 nap eredményeit.” A Köztisztviselők Napja alkalmából a Népszavának (VII. 2.) nyilatkozó Varga László kijelentette: nem sok ünnepelni valójuk volt az érintetteknek. Az utóbbi néhány évben elvesztették felmondási védettségüket, csökkent a felmondási idejük, jövedelmük visszafogása miatt az életszínvonaluk az öt évvel ezelőtti szintre esett vissza. A köztisztviselők a többi közszolgához hasonlóan kétszer annyi veszteséget szenvedtek el a válságkezelő intézkedések miatt, mint a magyar társadalom többi rétege. VII. 7. A SZEF Ügyvivő Testülete 9 igen szavazattal és 1 tartózkodással az OKÉT július 15.i ülésén képviselendő SZEF álláspontként fogadta el, hogy az OKÉT keretén belül, vagy más formában intézményesüljön a közszférából kiszervezettek, de változatlanul közszolgálati feladatokat ellátók érdekegyeztető fóruma. A fő érv: ne a foglalkoztatás formája, a jogviszony határozza meg érdekeik egyeztetésének fórumát, hanem az, hogy közpénzből közfeladatot látnak el. Ezért hiába kerültek az MT hatálya alá, a Kjt. egyes elemei legyenek irányadók számukra, például bérügyekben. Fontos feladat tisztázni a kiszervezetteket érintő általános kérdéseket, problémákat, s értelmezni a jogszabályi feltételrendszert. Mindezt azon alapelv feladása nélkül, amit a SZEF mindig is képviselni fog: közfeladatot közintézményben, s csak közszolgálati jogviszonyban lehet ellátni. # Az ülésen a SZEF elnöke, alelnökei beszámoltak az EDDSZ vezetőivel és alapszervezeti titkáraival a SZEF kezdeményezésére történt találkozójukon elhangzottakról. Az ÜT döntése: kezdeményezzenek egy újabb találkozót. # Varga László elnök bejelentette: a közszolgálati keresetek második félévi kiegészítésének tárgyalásakor történtek miatt kezdeményezi a SZEF-ÉSZT Unió vezetőinek találkozóját, s a tárgyalást az együttműködési forma jövőjéről. # Az ülés végén Varga László az ÜT nevében gratulált dr. Bárdos Juditnak, akit ismét főtitkárrá választott a BRDSZ kongresszusa. VII. 9. Rendszerváltást sürget Cser Ágnes abban az egész oldalas interjúban, amelyet a Magyar Nemzetnek adott. Az EDDSZ elnöke a teljes szakszervezeti mozgalmat, de kiváltképpen saját konföderációját, a SZEF-et ostorozza. Kritikájából kijutott személyesen Varga Lászlónak is. A SZEF elnökét önkormányzati miniszterré kinevezett bátyja miatt alkalmatlannak tartja választott tisztsége betöltésére. VII. 9. Az MKKSZ Akadémia 2009. első félévi záró konferenciáján elmondott beszédében Varga László, a SZEF elnöke a válság közepette végzett közszolgálati érdekképviseleti tevékenységéről szólva kijelentette: eredménynek kell tekintenünk, hogy konföderációnk meg tudta jeleníteni a közszolgálatban dolgozók érdekeit, a programunkban foglalt törekvéseinket, el tudtuk mondani az adott témáról kialakított álláspontunkat. A közszolgálati szférát és az abban foglalkoztatottakat ért
18 méltatlan támadásokat minden lehetséges fórumon visszautasítottuk, kiálltunk kollégáink becsületéért. Az más kérdés, hogy a médiában ez nem minden esetben kapott az ügynek megfelelő hangot Az 50 százalékosként elterjedt közalkalmazotti béremelés örökös felemlegetéséről hangoztatta, hogy nem tud olyan közalkalmazottakról, akiknek a bérátlaga 50 százalékkal emelkedett volna annakidején. Azt is cáfolta, hogy hazánkban túlméretezett lenne a közszféra, mert a Visszautasította, hogy ez az 50 százalékosnak mondott béremelés felesleges kifizetés volt, tönkretette az országot, mert a népességhez képest az Európai Unió országai közül nálunk van a legkisebb közszolgálat. A konferencián Járai Zsigmond volt pénzügyminiszter, az MNB egykori elnöke, Máté Gábor, a Magyar Jogászegylet elnöke, dr. Dudás Ferenc, a KözigPress főszerkesztője, Sallai Linda biztosítási szakértő, Árva János, az MKKSZ elnöke, Boros Péterné, az MKKSZ alelnöke és Timkó József, az MKKSZ országos szervezőtitkára is előadást tartott. A konferenciát Fehér József főtitkár vezette. VII. 14. A Mentődolgozók Önálló Szakszervezete az idei bértárgyalásokon azt szeretné elérni, hogy a megszorítások ellenére változatlan maradjon a mentősök fizetése. Toma Lajos elnök ragaszkodik ahhoz, hogy dologi többletköltségekre, pl. az áfaemelésre, ne a bérköltségből csoportosítsanak át pénzt. A ruhavásárlási költségtérítésről már megegyeztek, igaz, a pénz kifizetésére a Legfelsőbb Bíróság kötelezte a mentőszolgálatot 2004-ig visszamenőleg. „Erről már megállapodást kötöttünk, ennek a kifizetési határideje július 15-e. Tehát ezt az átutalást az Országos Mentőszolgálat holnap megkezdi,” — tájékoztatta a Hír TV-t a szakszervezet elnöke. VII. 14. Éves prémiumuk második részletének elmaradása esetén tiltakoznának az APEH dolgozói, akik attól félnek: a Pénzügyminisztérium végleg el akarja törölni a hatóság régóta működő jutalmazási rendszerét. Michalkó Péter a Magyar Nemzetnek nyilatkozva úgy fogalmazott: mindenképpen terveznek lépéseket az esetleges bércsökkentő döntések ellen: tüntetésre, munkaügyi eljárások indítására, de végső esetben még a sztrájkra is készek. A jutalom elvonását megengedhetetlennek nevezte, mivel a 13. havi juttatás elvételével együttesen így az adóhatóság munkavállalóinak keresete reálértékben nagyjából a felére esne vissza. A szakszervezet képviselői augusztus elején akarnak tárgyalni a kérdésről Oszkó Péter pénzügyminiszterrel. Michalkó Péter július 15-én reggel az MTV Nap-kelte című műsorában is beszélt az érdekképviselet által tervezett lépésekről. VII. 15. Az OKÉT ülésén Fehér József a munkavállalói oldal szóvivőjeként mondta el mindazt, amit a SZEF Ügyvivő Testülete elfogadott a kiszervezettek ügyében. Hozzátette: a kiszervezés értelmetlen és nem hatékony. A szakszervezeti mozgalom közvetlen célja most az, hogy csökkenthető legyen az egyes ágazatokban már nem kevés kiszervezett munkavállaló kiszolgáltatottsága. Ezért már nem elégséges az, hogy az OKÉT „figyelmet fordít” rájuk. VII. 22. Nem kapnak jutalmat az APEH-dolgozók. A Pénzügyminisztérium közleménye szerint a jelenlegi költségvetési keretek nem teszik lehetővé sem az adóhivatali, sem pedig a pénzügyőrségi dolgozóknál, alkalmazottaknál a szokásos, a bevételek túlteljesüléséhez igazodó évközi jutalmak kifizetését – számol be a Népszabadság. A tárca elismeri, hogy az év folyamán mindkét szervezet megfelelő teljesítményt nyújtott, és jelentősen hozzájárult az államháztartási bevételek meghatározó részének beszedéséhez. Ezzel együtt a differenciált mozgóbér kifizetését biztosítják a legalacsonyabb keresetűek számára. VII. 23. Magyarország sztrájkmentes övezet címmel a Magyar Nemzet összehasonlítja a nyugati (főként francia) szakszervezeti mozgalmat a magyarral, s Bákonyi Ádám cikkíró arra a következtetésre jut, hogy a magyar szakszervezetek „buddhista türelemmel viseltetnek a kormánnyal szemben”, mivel inkább a tárgyalásos utat választják. Ennek eredményességét a cikk szerzője kétségbe vonja, s példaként a természetbeni juttatások megadóztatását hozza fel. Kis keretes írásban foglalkozik a lap a SZEF-fel is, amelynél szerintük „a legszembetűnőbb inaktivitás” tapasztalható. Bár egy másik keretes cikkben felvetik a média felelősségét is, amely a lakosságot rendre a sztrájkoló szakszervezetek ellen fordítja.
19 VII. 27. A BDDSZ kedvezményes nyugdíjkorhatár (65 helyett 58 év) bevezetését kezdeményezte a bölcsődékben dolgozók számára. Az erről szóló levelet Szűcs Viktória, a szakszervezet elnöke az OKÉT plenáris ülésén a kérést támogató 6 500 érintett aláírásával együtt átadta Csizmár Gábor államtitkárnak, az OKÉT kormányzati oldala képviselőjének. A kezdeményezést az OKÉT munkavállalói oldala támogatta. VII. 29. Fehér József az MKKSZ főtitkára, a SZEF alelnöke indokolatlan és értelmezhetetlen döntésnek nevezte a kormány tegnapi bejelentését, amely szerint létszámstopot rendelnének el az államigazgatásban. A Világgazdaságnak erről nyilatkozva a SZEF alelnöke szóvá tette: a kormányszóvivői sajtótájékoztatón tett bejelentés, — a jövőben a megüresedő állásokat sem lehet betölteni, s megbízási szerződéssel sem lehet feladatokat kiszervezni a minisztériumokból, illetve a háttérintézményekből — váratlanul érte a szakszervezeteket, mivel az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács hétfői ülésén a kormány képviselői egyetlen szóval sem utaltak arra, hogy másnap ilyen horderejű bejelentést tesznek. Fehér József szerint ez a döntés szembe megy a nyugateurópai trendekkel is, amelyek a válságkezelés részeként, a foglalkoztatás javításának egyik eszközeként növelik a közszolgálatban dolgozók számát. De azért is elhibázott a döntés, mert a kormány ezzel azt üzeni: az országban úgy általában jól mennének a dolgok, ha nem dolgoznának ilyen sokan a közszférában, tehát bűnbakká teszi ezeket az embereket. S emellett a létszámstoppal jelentős költségvetési megtakarítás sem lesz elérhető. VII. 31. A 168 Óra hetilap internetes oldalán tévesen jelent meg az a hír, miszerint az elbocsátások idején 50 ezerrel nőtt a közigazgatásban dolgozók létszáma 2009 januárjához képest – írja a Népszava az MKKSZ előző napi közleményére hivatkozva. Fehér József, a szakszervezet főtitkára a Szociális és Munkaügyi Minisztérium által hivatalos adataira támaszkodva bizonyította: 2009 januárja és májusa között csupán 1307 fővel nőtt az állomány. Az 50 ezres növekedés nem a főfoglalkozású közszolgálati munkavállalók körében, hanem a közfoglalkoztatottak között jelentkezett. VII. 31. Négy szakszervezet harca az ötödikkel címmel a Népszava beszámol arról a közleményről, amelyet a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete, a Közegészségügyi Szakszervezet, a Szociális Területen Dolgozók Szakszervezete és a Gyógyszerészeti Dolgozók Szakszervezete közösen adott ki. A négy érdekképviselet kisebbségi részt birtokol az EDDSZ többségi tulajdonában lévő közös székházukból, ahol a Cser Ágnes vezette vagyonkezelő szervezet, a Forrás Sanitas Kft önkényesen kikapcsoltatta a villanyt a kisebbségi tulajdonosok irodáikban. A BDDSZ az ügyben birtokháborítás miatt már eljárást kezdeményezett a cég ellen, s a másik három szakszervezet is erre készül. A négyek gyanúja: az áramellátás kikapcsolásával büntetést kaptak azért, mert a kft. felelőtlen vagyongazdálkodása miatt 2008-ban veszteséges volt a cég, s ők nem fogadták el az indoklás nélkül készült mérlegbeszámolót. VIII. 1. A miniszterelnöknek és a legfőbb ügyésznek írt levélben kéri Cser Ágnes, az EDDSZ elnöke, hogy Bajnai, mint munkáltató, szólítsa fel Varga Zoltán önkormányzati minisztert a SZEF-elnök öccse miatti összeférhetetlenség megszüntetésére, a felszólítás eredménytelensége esetén pedig szüntesse meg a miniszter jogviszonyát. Cser Ágnes szerint ugyanis „a Varga testvérek között összeférhetetlenség áll fenn, mert a minisztertől nem várható, hogy ellenérdekű pozícióból képviselje a magyar államot fivérével, a SZEF elnökével szemben”, — közölte címoldalán a Magyar Hírlap. VIII. 1. Korkedvezményt kér a BDSZSZ a bölcsődei gondozóknak. Szűcs Viktória, a szakszervezet elnöke a Népszabadság hasábjain méltányosnak minősítette, hogy kedvezményes legyen (65 helyett 58 év) a bölcsődei gondozók nyugdíjkorhatára. A BDDSZ elnöke szerint figyelmeztető, hogy a gondozók 75 százaléka idősebb 40 évesnél, 40 százalékuk pedig 50 év feletti. Minden második gondozónő rendszeres orvosi kezelést kap, elsősorban a foglalkozási ártalmak miatti mozgásszervi, szív- és érrendszeri, emésztőszervi betegségeik kezelésére szednek gyógyszert. A szakszervezeti vezető bizakodó, mert Csizmár Gábor, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára megígérte, hogy még ebben az évben az Országos Érdekegyeztető Tanács napirendjére kerül a korkedvezmény ügye.
20
VIII. 2. Az Országos Érdekegyeztető Tanács munkavállalói oldalát képviselő hat szakszervezeti konföderáció — köztük a SZEF is — tiltakozást juttatott el a Szociális és Munkaügyi Minisztériumhoz, mert a tárca konzultáció nélkül kíván módosítani egyes munkaügyi jogszabályokat. Mint a Világgazdaság az MTI-re hivatkozva írja, az ellen is tiltakoznak a konföderációk, hogy a tárca a véleményük megkérdezése nélkül alkossa meg az OÉT-re és az ágazati paritásos bizottságokra vonatkozó törvények végrehajtási rendeleteit. Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke, az OÉT munkavállalói oldalának soros elnöke levelet írt Herczog László szociális és munkaügyi miniszternek, amelyben kérte, hogy személyes találkozó keretén belül vitassák meg a kérdést. VIII. 5. A kormányfő által elrendelt közigazgatási létszámstop ellen emelt szót Fehér József, a 168 Órának adott nyilatkozatában. Az MKKSZ főtitkára, a SZEF alelnöke indokolatlannak, végrehajthatatlannak és károsnak minősítette a döntést, és megalapozatlannak az indoklását, miszerint az év elejétől 50 ezerrel nőtt a költségvetési szektorban foglalkoztatottak száma. A növekedés ugyanis az Út a munkához elnevezésű kormányzati programhoz köthető. Ennek keretében azok kaphatnak bérként számító rendelkezésre állási támogatást, akik már nem jogosultak sem a munkanélküli segélyre, sem az álláskeresési támogatásra. Ők a helyi önkormányzat rendelkezésére állva közmunka jellegű feladatokat végeznek el. Jelenleg ők vannak 50 ezren. VIII. 6. Egyelőre nem lesz APEH-sztrájk. Oszkó Péter pénzügyminiszter tárgyalt az APEH dolgozóinak érdekképviselőivel az idei és a jövő évi prémiumokról. A Magyar Nemzet (VIII: 7) értesülése szerint a miniszter azt ígérte a szakszervezetnek, hogy szeptember és december végén megvizsgálják a költségvetés aktuális helyzetét, s annak függvényében döntik el, kapnak-e jutalmat, s ha igen, mekkorát a munkavállalók. A további tárgyalásokon megvizsgálják azt is, hogyan változzon 2010-ben a szervezet teljesítményösztönző jutalmazási rendszere. A kormány módosítani szeretné a prémiumok jelenlegi kiosztási rendszerét. A szakszervezet elutasítja a változtatást. VIII. 12. A kormányszóvivő kacsának nevezte azt a tegnapi sajtóinformációt, hogy tömeges (100-150 ezres) elbocsátásra készülnének a közszférában a Nemzetközi Valutaalapnak tett ígéretnek megfelelően. Fehér József, az MKKSZ főtitkára, a SZEF alelnöke a Magyar Nemzetnek elmondta: ő sem hallott ilyen tervekről, ugyanakkor problémásnak tartja, hogy a kormány ígérete ellenére sem hozta meg azt a jogszabályt, miszerint a 13. havi fizetés visszaállításáig létszámcsökkentésre hivatkozva nem lehet a közszférában elbocsátani. VIII. 20. Az MKKSZ főtitkárának felterjesztése alapján a köztársasági elnök a Magyar Köztársaság Arany Érdemkereszt kitüntetésben részesítette Timkó Józsefet, az MKKSZ országos szervezőtitkárát, a SZEF Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei koordinátorát. Magas kitüntetéséhez a SZEF is gratulált. VIII. 25. A 2009/2010-es tanévről a Népszabadságnak nyilatkozó Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke látványos pedagógus-elbocsátástól nem tart, ám a sorok közül azért "ki tud olvasni" kisebb létszámleépítéseket. Gondot okozhat ugyanis, ha a 120 milliárdra tervezett önkormányzati kiadáscsökkentés a kelleténél nagyobb mértékben fogja érinteni az iskolákat.
VIII. 28. Az OKÉT ülésén Fehér József a munkavállalói oldal képviseletében napirend előtt szóvá tette, hogy nem volt előzetes egyeztetés a július végén bevezetett közigazgatási létszámstopról. Ez a helyzet megoldhatatlan feladat elé állított egyes intézményeket, például a munkaügyi központokat. A SZEF alelnöke azt is bírálta, hogy a KSH a közfoglalkoztatás munkavállalóit a közszféra munkavállalói közé sorolta. Ezzel eltorzította a közszféra valódi létszám- és kereset-adatait. Dr. Agg Géza, a KSZSZ elnöke kifogásolta, hogy előzetes tájékoztatás nélkül került sor a béreket is érintő különböző összegek zárolására, átcsoportosítására egyes minisztériumoknál. (A kormányzati oldal képviseletében Csizmár Gábor államtitkár a költségvetési hiány tartásának kötelezettségével indokolta
21 a létszámstopot, s a kormányon belüli vitával, az egységes álláspont hiányával magyarázta, miért nem egyeztettek erről az OKÉT-en.) A közszféra 2010. évi bérpolitikájáról, a javasolt kormányzati bérintézkedésekről tárgyalva Fehér József rámutatott: az elmúlt három évben mintegy 15 százalék reálkereset vesztesége volt a közszféra munkavállalóinak. (Ezt a kormányzati oldal is elismerte.) Ebből adódóan és más megszorítások miatt több mint 2000 milliárd forráskivonással egyenértékű a munkavállalók személyi juttatásaira eső veszteség. Ezért 2010-ben már mindenki számára érzékelhető bér-javulásnak kellene jönnie. A kormány felelőssége megtalálni a többletforrásokat, s nem a létszámleépítés rémével fenyegetni, zsarolni a közszférát. Fehér József a közszolgálati szakszervezetek nevében közölte: a munkavállalói oldal ragaszkodik ahhoz, hogy 2010-ben legyen a közszférában érzékelhető reálkeresetnövekedés, amelyet törvényi garanciával kell megteremteni. A szakszervezetek azt igénylik, hogy a kormány csoportosítson át forrásokat a közszolgálati munkavállalók bérnövekedésének fedezetére. VIII. 31. Tíz év munka, egy év pihenés címmel a Népszabadság is foglalkozik Pokorni Zoltán fideszes képviselő kijelentésével: ha pártja kormányra kerül, új pedagóguséletpálya-modellt alakítanának ki. Ennek része lenne, hogy nyolc-tíz évente fél-egy éves finanszírozott pihenőidőt kapnának a pedagógusok. A javaslatot a SZEF-hez tartozó Pedagógusok Szakszervezete és a Liga-tag Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete is támogatja. Galló Istvánné, a PSZ elnöke azonban a lapnak elmondta: nem látja, honnan lenne rá pénz. Ráadásul az ütemezés is kérdéses, hiszen sok pedagógus van már 8-10 éve a pályán, ők nyilván nem mehetnének mind egyszerre szabadságra. IX.1. Közleményben hozta nyilvánosságra a Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete azt az információját, hogy a kormány rövid időn belül a legtöbb állami üdülő működtetésére un. polgáribérleti szerződéseket köt a szakszervezet előtt még ismeretlen magáncégekkel. A BRDSZ mutyit sejt a háttérben, mivel az érdekképviseleti szervezetekkel törvénysértő módon elfelejtették egyeztetni a kiszervezéseket, nem tudható, hány esztendőre kötik a megállapodásokat, hány munkavállaló veszíti el így a munkahelyét. A BRDSZ szerint ezzel az intézkedéssel mintegy 200 ezer olyan közszolgálati dolgozó járhat pórul, akik az állami üdülőket eddig igénybe tudták venni, a magánműködtető árai azonban nyilván borsosabbak lesznek. # A témáról dr. Bárdos Judit főtitkár sajtótájékoztatót tartott IX. 2.-án. IX. 3. A SZEF elnöke, négy alelnöke és a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság elnöke nyílt levéllel fordult az EDDSZ tagságához és tisztségviselőihez. A levélben a konföderáció választott vezetői azt kérik, hogy a címzettek segítsenek a SZEF és az EDDSZ megromlott viszonyának helyreállításában, mivel a szakszervezet az utóbbi két évben nem képviseltette magát a közös munkában. A levelet ismertető Népszava (IX. 4.) munkatársa megkereste Cser Ágnest, az EDDSZ elnökét, aki szerint a SZEF a levéllel beleavatkozik a szakszervezet belügyeibe. IX. 3. Befektetés a jövőbe. Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint az önkormányzati elvonások sok településen bizonytalanná teszik az oktatás helyzetét is. Mint a Népszavának elmondta, tud olyan településről is, ahol a tanárokat közhasznú munkavállalóként foglalkoztatják. A PSZ elnöke azt is sérelmezi, hogy a 2010-es költségvetésben fel akarják függeszteni a pedagógusok továbbképzésének hozzájárulását. IX. 4. A SZEF-tag Pedagógusok Szakszervezete és a Liga-tag Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete is kivonult a Közoktatás-politikai Tanács üléséről, mivel úgy ítélték meg, hogy a kormányzat képviselői úgy akarták véleményeztetni velük a jövő évi költségvetés közoktatást érintő részét, hogy azt csak az ülés elején kapták kézhez – írja a Magyar Hírlap. A Pedagógusok Szakszervezete figyelmeztette a kormányt arra, hogy már a kormányzati előkészítés időszakában ki kellene kérnie az érdekvédők véleményét, s formális helyett érdemi érdekegyeztetésre szólította fel a tárcát. IX. 8. Az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) ülésén, ahol elkezdődtek a költségvetési tárgyalások, a SZEF is egyet értett a munkavállalói oldal két kritikai észrevételével. 1. Az államadósság rendezésének problémáival nem elég részletesen foglalkozik a kormány. 2. A büdzséből
22 hiányzik a foglalkoztatás növelésének fedezete. Az Út a munkához program ugyanis nem kifejezetten ezt a célt szolgálja. IX. 11. A 2010-es költségvetési elvonások miatt az oktatás több területén is adódhatnak problémák az idei tanévben. A Magyar Nemzet egészoldalas cikke példaként említi a menza drágulását, az osztályok létszámának növelését vagy a gyerekek után járó állami normatíva csökkenését. Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke a lapnak nyilatkozva elképesztőnek nevezte az eszközfejlesztések leállítását, amely miatt az oktatás hatékonysága sokat fog romlani. IX. 13. Az Egészségügyi és Szociális Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezete, amely 1990-ben egyik alapító szervezete volt a SZEF-nek, Cser Ágnes mostani elnök hosszú ideje nyilvánvalóvá lett törekvésének megfelelően a SZEF-ből átlépett a Ligába. A döntést az Alapszervezeti Titkárok Tanácsa hozta meg nyílt szavazással. Cser Ágnesnek a SZEF elnökét erről tájékoztató levele csak annyit fed fel, hogy az elhatározás többségi szavazattal született, de hallgat a szavazati arányról. # Cser Ágnes és Gaskó István Liga-elnök IX. 14.-én sajtótájékoztatón jelentette be és indokolta az átlépést. Az EDDSZ elnöke sokadszor megismételte a SZEF-re szórt ismert rágalmait (a SZEF agyonhallgatta a tb-kassza privatizációs folyamatát, nem szólalt meg a kórházbezárások ügyében, nem állt ki a dolgozók mellett, akiknek megvonták a 13. havi illetményét, stb.). Gaskó István pedig – a Magyar Hírlap tudósítása szerint – „úgy vélekedett, hogy a SZEF letért arról az útról, amelyen a szakszervezetnek járnia kellene, és pártutasításokra cselekszik. IX. 14. A Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete (BRDSZ) nevében dr.Bárdos Judit főtitkár levélben kérte az igazságügyi és rendészeti minisztertől: kerüljön be a fegyveresek szolgálati viszonyát szabályozó törvény módosításába olyan szöveg, amely túlszolgálatnak minősíti a részben vagy teljesen készenléti beosztásban dolgozó tűzoltók heti 48 órát meghaladóan teljesített szolgálati idejét. A szakszervezet azt is kéri Draskovics Tibortól, hogy a kormány december 31.-ig fizesse ki az érintetteknek az ezért járó túlóra-díjat. Legalábbis a 2004. május 1. (EU-csatlakozásunk) utáni időre visszamenőleg számolva. IX. 16. A SZEF Sajtóirodája helyreigazító közleményben cáfolta Cser Ágnes EDDSZ-elnöknek azt a több sajtóorgánumban megjelent állítását, hogy a SZEF vezető tisztségviselői az EDDSZ tagságához és tisztségviselőihez írt nyílt levelet „több ezer olyan magán e-mail címre is elküldték, amelyekhez csupán a Nemzetbiztonsági Hivatal segítségével juthattak hozzá”. Az igazság ezzel szemben az, hogy a címek csak és kizárólag az interneten bárki számára hozzáférhető oldalakról származnak, egyebek mellett az EDDSZ saját honlapjáról, - áll a közleményben. IX. 16. Megkérdeztük Gaskó Istvánt: pártutasításokra cselekszik-e a SZEF? Konföderációnk Sajtóirodája a tárggyal ellentétben nagyon udvarias, korrekt hangú e-mailt küldött a Liga elnökének, miután megdöbbentő, a SZEF-et megrágalmazó kijelentést tett az EDDSZ SZEF-ből kiválását és a Ligához csatlakozását bejelentő sajtótájékoztatón. Az e-mail teljes szövege: A Magyar Hírlap 2009. szeptember 15-i számának 4. oldalán "Húsz év után betelt a pohár" címmel megjelent tudósításban olvasható ez a mondat: "Gaskó István úgy vélekedett, hogy a SZEF letért arról az útról, amelyen a szakszervezetnek járnia kellene, és pártutasításokra cselekszik". Ez nagyon súlyos megállapítás, amelynek valóságtartalmára vonatkozó tények, de még csak közvetett utalások sem találhatók a SZEF tevékenységének, testületi állásfoglalásainak és a választott tisztségviselők nyilatkozatainak mellékelt naplójában. Miután Elnök úr indoklás nélküli nyilatkozata sok ezer újságolvasóhoz, rádióhallgatóhoz, tévénézőhöz eljutott, tisztelettel kérjük, tájékoztasson bennünket a kijelentését alátámasztó tényekről. A SZEF Sajtóirodája. Gaskó István a SZEF Sajtóirodájának levelét nem méltatta válaszra. Helyette telefonon a SZEF elnökének azt állította, hogy amit a Magyar Hírlap írt, azt ő nem mondta. Ugyanakkor a Magyar Hírlapban nem jelent meg semmiféle olyan közlemény, amely bejelentette volna, hogy a lap valótlanságot állított, amikor a SZEF-et rágalmazó mondatot adott Gaskó István szájába.
23 IX. 18. Az Országos Érdekegyeztető Tanács ülésén a 2010-es állami költségvetésről tárgyalva Lázár András, a SZEF alelnöke a legjelentősebb negatív kockázatnak nevezte a 120 milliárd forint elvonását az önkormányzatoktól. Ennek súlyos társadalmi hatásai lesznek, -- mondta. Vagy ellehetetlenül az önkormányzatok működése, és fokozódik az eladósodásuk, vagy további vagyonelemeket kényszerülnek eladni, hogy fenn tudják tartani magukat. Mindkét változat nagyon hátrányosa befolyásolja az önkormányzati dolgozók helyzetét, ezért a SZEF nem ért egyet az önkormányzatokkal szembeni megszorító kormányzati tervekkel. IX. 23. A SZEF Ügyvivő Testülete úgy döntött, hogy tudomásul veszi az EDDSZ SZEF-ből kilépését, noha az a konföderáció -- éppen Cser Ágnes által szerkesztett -- alapszabálya kilépésre vonatkozó pontjainak figyelmen kívül hagyásával történt, s a kilépésről a SZEF elnökét értesítő levélhez nem mellékelte a döntést meghozó országos szintű vezetőtestületi ülés jegyzőkönyvének hiteles kivonatát. Az ÜT határozatban rögzítette: őszinte nagyrabecsülését és elismerését fejezi ki az EDDSZ-ből delegált választott, megbízott, felkért SZEF-tisztségviselőknek, SZEF-et képviselőknek a közszolgálati dolgozók közös érdekét szolgáló munkájukért. # A döntés hátteréről érdeklődő Népszava (IX. 24.) kérdésére válaszolva Fehér József alelnök elmondta: „A SZEF tisztában van azzal, hogy a kiválást főként az EDDSZ elnökének egyéni sértettsége motiválta. A történtek ellenére a SZEF a továbbiakban is felelősséget érez az egészségügyben dolgozók sorsa iránt, s a konföderáció az érdekegyeztetésben a jövőben is együttműködik az EDDSZ-szel. Arról is gondoskodik a SZEF, hogy a hozzá forduló ágazati szervezetek ne maradjanak képviselet nélkül a későbbiekben sem”. IX. 24. PSZ-akciók. A Pedagógusok Szakszervezete tiltakozó akciót szervez október első hetében az olyan oktatást érintő költségvetési megszorítások ellen, amelyek az esélyek egyenlőtlenségét erősítik tovább, nem szolgálják a gyerekek érdekeit. Mint Galló Istvánné, a PSZ elnöke a Népszavának elmondta, minden megyében fórumot tartanak, amelyre meghívják az országgyűlési és az önkormányzati képviselőket, minden közoktatásban dolgozó pedagógust és a szülőket is. Aláírásgyűjtést is indít a szakszervezet. IX. 24. Arab beteg - magyar kórház címmel Földiák András, a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezetének elnöke, a SZEF ügyvivője a Népszabadság Vélemény rovatában a magyar egészségügyi rendszer szemléletbeli hibáiról fest nem túl hízelgő képet. Megpróbál azonban megoldást is kínálni a létező anomáliákra: az államnak rá kellene ébrednie a felelősségére, a beteget jobban be kellene vonni az őt érintő folyamatokba, és szakmai célokat szolgáló fejlesztések kellenének. IX. 26. A Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete fennállásának 20. évfordulójáról hangulatos egész napos programmal emlékeztek meg a BDDSZ Közép-Magyarországi Régiós Alapszervezeteinek tagjai a Kamaraerdei Ifjúsági Park kellemes környezetében, ahol a vártnál jóval többen ünnepeltek együtt. A rendezvényt támogató Újbuda polgármestere, Molnár Gyula baráti szavakkal köszöntötte a résztvevő sokadalmat. Utána Mester Jánosné, az előző elnök, majd Szűcs Viktória, a BDDSZ jelenlegi elnöke idézte fel a 20 év küzdelmeit, érdekképviseleti munkáját. Varga László, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) elnöke elismerő szavakkal méltatta a BDDSZ tevékenységét, azt a kitartó erőfeszítést, amellyel a szakszervezet a mai válságos időben is bátran, kezdeményező módon áll ki a bölcsődei dolgozók érdekei mellett. (Az évforduló alkalmából hasonló ünnepséget tartottak IX. 5.-én Ópusztaszeren a BDDSZ Dél-Alföldi Régiós Alapszervezetei.) IX. 28. Szükség van erős közigazgatás megszervezésére, hiszen jó szakmai háttér nélkül az állam nem láthatja el sikeresen a feladatait. Ennek kialakításához alapvetően fontos visszaállítani a köztisztviselők önbecsülését, amit alaposan megtépázott az utóbbi 3-4 év, amikor a kormány a közigazgatás dolgozóit tette meg bűnbaknak a költségvetési nehézségekért, -- mondta Fehér József Nyíregyházán az MKKSZ Akadémia új sorozatának előadásán. Az előadók sorában volt Stumpf István, az 1998-2002 közötti Orbán-kormány kancellária minisztere is, aki sok területen, mindenek előtt az egészségügyben és az oktatásban új államosítást sürgetett. Ezt azzal indokolta, hogy „a gazdasági-pénzügyi válság felhívta a figyelmet az állam szerepének megerősítésére”. A volt miniszter szerint hivatásukat életpályaként felfogó köztisztviselőkre és közalkalmazottakra van szükség.
24 IX. 29. A Pedagógusok Szakszervezete nagygyűlést szervezve tiltakozik az oktatásból történő forráskivonás ellen, mivel például a gyerekek kedvezményes étkeztetésére fordított összegek csökkentésével kevesebben vehetik majd igénybe az ingyenes étkezést, így több lesz az éhező kisgyerek. De a pedagógus-továbbképzések és a szakvizsgára fordítható pénz csökkentésével sem értenek egyet. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete is tiltakozna, ám közös akció keretén belül, amit a PSZ -- Kerpenék szerint -- azzal utasított vissza, hogy a PSZ már meghirdetett tiltakozásához szívesen várják a csatlakozókat. A PDSZ ezért több más civil szervezettel közösen november 6-ára akar demonstrációt szervezni a megszorítások elleni tiltakozásul. (Magyar Hírlap) X. 1. Az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) ülésén a 2010-es költségvetést megalapozó egyes törvények módosítása és a jövő évi bérekről megkezdett tárgyalás folytatása volt napirenden. Varga László kifogásolta, hogy a módosítások között számos olyan található, amely nem kapcsolódik szorosan a 2010-es költségvetéshez, ezért nem most kellene változtatni a szabályozáson. A SZEF elnöke szóvá tette, hogy a közszolgálat több területén is negatív irányba módosulnak a működés feltételei. Kérte, hogy ezekről a változásokról az ágazati-szektorális érdekegyeztető fórumokon induljon, vagy ahol már elkezdődött, folytatódjék a párbeszéd, mivel alapvetően nem az OÉT kompetens ezekben a közszolgálati témákban. Csak akkor kerüljenek vissza ezek az ügyek az OÉT napirendjére, ha ágazati szinten nem sikerül egyezségre jutni. A szociális, az egészségügyi-és az oktatási ágazatban már elkezdődtek ugyan az egyeztetések, de a felek álláspontja még nagyon eltérő. X. 7. Árok Antal haláláról részvétnyilvánító közleményt tett közzé a SZEF. Az életének 67. évében elhunyt szakszervezeti vezető munkatársa, titkára, alelnöke, majd elnöke volt a Pedagógusok Szakszervezetének, éveken át szerkesztője, az utóbbi időben főszerkesztője volt az egyik legnagyobb példányszámban megjelenő szakszervezeti újságot, a Pedagógusok Lapját. X. 12. Elbúcsúztunk a SZEF EDDSZ-es megyei koordinátoraitól. Családias hangulatú ünnepség keretében a SZEF nevében Varga László elnök köszönte meg a hat koordinátor — Beer Jánosné (Komárom-Esztergom megye), Fazekas Éva (Borsod-Abaúj-Zemplén megye), Kajtor Erzsébet (Nógrád megye), Dr. Orbán Istvánné (Somogy megye), Pintér Istvánné (Zala megye) és Dr. Tóth Károlyné (Békés megye) — áldozatos munkáját, amellyel a közszolgálatban dolgozók összefogását, érdekeik képviseletének erősítését szolgálták. Megbízatásuk az EDDSZ SZEF-ből kilépése miatt szűnt meg. A koordinátorok képviseletében Fazekas Éva búcsúzott a SZEF-től.
X. 13. Versenyvizsga saját költségen. Decembertől már minden köztisztviselői állásra pályázónak közigazgatási versenyvizsgát kell tennie, amelynek összköltsége akár a 100 ezer forintot is elérheti. A kormányzati rendelet szerint ezt a pályázónak kellene állnia. Árva János, az MKKSZ elnöke a Magyar Hírlapnak nyilatkozva elmondta: nagy vita volt a vizsga díjával kapcsolatban a szakszervezetek és a kormány képviselői között. Annyit elértek, hogy a pénzt a munkáltató visszatéríti, ha a jelentkező két éven belül megszerzi a kinevezést. X. 15. Folytatódott és megállapodás aláírásával végződött az Egységes Közszolgálati Sztrájkbizottság és a kormány tárgyalása. A felek egyetértenek abban, hogy a költségvetési szerveknél alkalmazásban álló, közszolgálatban dolgozók 2010-ben is kereset-kiegészítésben részesüljenek. A keresetkiegészítés éves mértéke teljes munkaidős foglalkoztatás esetén 340 ezer Ft havi bruttó illetményhatárig 98 ezer Ft bruttó összeg. Részmunkaidő esetén a kereset-kiegészítés a munkaidő arányában jár. A kereset-kiegészítés teljes fedezetét a központi költségvetés biztosítja. Kifizetésére két egyenlő részletben, a 2010. január és március hónapra járó illetményekkel együtt kerül sor. A kormány a 2010. évi kereset-kiegészítés megállapításának részletes szabályairól szóló kormányrendelet tervezetét az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanácsban egyezteti, majd legkésőbb 2009. december hó folyamán kihirdeti. A szakszervezetek az Egységes Közszolgálati Sztrájkbizottság létrehozásakor megfogalmazott követeléseiket fenntartják, de azokról az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanácsban tárgyalnak tovább. A megállapodás teljesülésének időpontjáig az Egységes Közszolgálati Sztrájkbizottság, illetve a megállapodást aláíró szakszervezetek – az Egységes Közszolgálati Sztrájkbizottság által megfogalmazott és a 2008. december 18-án a felek által aláírt
25 „Összefoglalóban” rögzített sztrájkkövetelések tekintetében - sztrájkot nem szerveznek és sztrájkban nem vesznek részt. A felek e megállapodás teljesülését 2010. április 15-ig az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanácsban értékelik. A megállapodás minden pontjának teljesülésekor az Egységes Közszolgálati Sztrájkbizottság feloszlatja magát. A megállapodás szövegét a kormány képviseletében Csizmár Gábor államtitkár írta alá. A sztrájkbizottságot alkotó szakszervezetek közül pedig a következők képviselői: ADOSZT, BRDSZ, Közegészségügyi Szakszervezet, MKKSZ, Mentődolgozók Önálló Szakszervezete, PSZ, Agrároktatási és Kutatási Dolgozók Szakszervezete, Környezetvédelmi és Vízügyi Dolgozók Szakszervezete, Orvosegyetemek Szakszervezeti Szövetsége, TUDOSZ, Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezete, Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet, Szent László Kórház Dolgozóinak Szakszervezete, Szociális Területen Dolgozók Szakszervezete, Honvédségi Dolgozók Szakszervezete. Együttműködő szervezetként: Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége. XI. 3. A SZEF Szövetségi Tanácsának ülésén résztvevők napirend előtt megemlékeztek a 2009. október 5.-én ehunyt Árok Antalról, aki hosszú éveken át különböző vezető tisztségeket töltött be a Pedagógusok Szakszervezetében, s a Pedagógusok Lapja főszerkesztője volt. # A SZEF elnöke elismerő szavakkal gratulált magas kitüntetésükhöz Timkó Józsefnek, Zentai Ferencnek, Mihalovits Ervinnek és a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezetének. # Varga László bejelentette: az EDDSZ SZEF-ből kilépése miatt megüresedett megyei SZEF-koordinátori tisztségre Békés megyében Szilágyi Rózát, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében Ducsay Lajosnét, Somogy megyében Szigethy Mariannt választották. # Napirend szerint Fehér József előterjesztésében vita nélkül elfogadta a testület a SZEF Szervezeti és Működési Szabályzatának a tagfelvétel feltételeinek könnyítését szolgáló módosítását. # A Szövetségi Tanács többségi egyetértéssel, 3 ellenszavazattal, tartózkodás nélkül elfogadta az Egészségügyben Dolgozók Független Szakszervezetének (EDFSZ) tagfelvételi kérelmét. Az új szakszervezetet az EDDSZ-ből kivált és más Veszprém megyei egészségügyi és szociális területen működő munkahelyi szakszervezetek alapították 2009 elején. A kérelmet előterjesztő Fehér József hangsúlyozta: a felvétel nem az EDDSZ megosztását célozza, hanem a közszolgálati szakszervezetek egységét kívánja erősíteni. # Varga László szóbeli kiegészítést fűzött a 2009. március 31. óta végzett érdekképviseleti munkáról készült írásos beszámolóhoz. Kiemelte: az ország helyzete az utóbbi hét hónap során is csak a veszteségek minimalizálására, a válságkezelő lépések negatív hatásainak mérséklésére adtak lehetőséget. Ilyen körülmények között jelentős eredmény, hogy az OKÉT-on folyó küzdelmes tárgyalásokkal sikerült elérni a 2009. második félévi kompenzáció egy részének megőrzését az alacsonyabb keresetűek számára. Az érdekképviseleti munkát negatívan befolyásolja a kormány nem mindenkor munkavállaló- és közszolgálat-barát magatartása, és az is, hogy a szektorális és az ágazati párbeszéd fórumai változatlanul egyenetlenül és ellentmondásosan működnek. Az utóbbi fél évben Magyarországon egyértelműen romlottak a szakszervezeti munka feltételei. A Szövetségi Tanács az elhangzottakat és a beszámoló tartalmát nem vitató felszólalások után tudomásul vette a beszámolót. # Fehér József az OKÉT munkavállalói oldalának ügyvivőjeként, Varga László pedig az Egységes Közszolgálati Sztrájkbizottság vezetőjeként részletesebben szólt az előző napirendi téma keretében érintett bérpolitikai tárgyalásokról, az azokon keserves kompromisszumokkal született, de értékes megegyezésekről. 2010-et illetően Fehér József óvott a csodavárástól, Varga László pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy még 2010-ben is csak a kármentés lehet reális cél. # Napirend után Varga László méltató szavak kíséretében jelentette be, hogy a SZEF-ben 19. éve sajtómenedzserként dolgozó, 77 éves Szathmári Gábor a mindennapi aktív munkától december 31.-én elköszön. A SZEF nyilvánosságának megteremtésében és fejlesztésében végzett munkájáért a Köz Szolgálatáért-díjat (az adományozásról szóló díszoklevelet és a vele járó plakettet) adta át az elnök a kitüntetettnek. (A Szövetségi Tanács üléséről aznap este az ATV Egyenes Beszéd című műsora beszélgetést sugárzott Varga Lászlóval, az infórádió telefon-interjút közölt a SZEF elnökével, Az Echo TV és a Független Hírügynökség pedig tudósításban számolt be a SZEF sajtótájékoztatójáról. Másnap a Népszabadságban és a Népszavában részletes tudósítás jelent meg.) XI. 4. A SZEF a konföderációból kilépése ellenére az EDDSZ-t és Cser Ágnest változatlanul természetes partnernek tekinti az érdekegyeztetésben, hiszen alapvetően nem személyes okok, hanem az érdekképviselet lényegesen eltérő felfogása miatt alakult ki konfliktus az EDDSZ vezetése és a SZEF között, -- nyilatkozta a Népszavának Varga László elnök.
26
XI. 5. A bölcsődéket fenntartó önkormányzatokat sújtó forráselvonás és a bölcsődei normatíva csökkentése tovább rontja a már most is gyenge lábakon álló intézmények helyzetét. A gyermekenként 2010-ben járó 494 100 forintos normatívából az érvényes számítási mód szerint csak 378 480 forinthoz juthat hozzá a bölcsőde fenntartója, -- nyilatkozta a Népszavának Szűcs Viktória, a tüntetésre készülő BRDSZ elnöke. XI. 7. A másodállást tiltó korlátozás feloldását kérte az APEH vezetőjétől a szakszervezet. A Magyar Nemzetnek erről nyilatkozó Michalkó Péter, az ADOSZT elnöke a kérés okaként elmondta: az adóhivatali dolgozók fele havi bruttó 140 ezer – nettó 80-90 ezer – forintnál kevesebbet visz haza. Ezt az összeget az átlagbért elérő szintre emelte korábban a mozgóbér, amely azonban 2009-ben a töredékére zsugorodott. A Hivatal sok dolgozója tartja úgy, hogy Oszkó Péter pénzügyminiszter hitegette, becsapta őket a nyáron. XI. 7. A Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének mintegy ezer tagja tiltakozott a szociális tárca épülete előtt a 2010-es állami költségvetés őket érintő megszorításai és a bölcsődei csoportlétszám emelése ellen. A tüntetésen a minisztérium képviselőjének átadott petícióban megfogalmazták: a szakszervezet tarthatatlannak és elfogadhatatlannak tartja, hogy a tervezett bér- és költségvetési intézkedések miatt a bölcsődei dolgozók a fokozott szellemi és fizikai megterhelés mellett további 4 százalékos reálkereset-csökkenésre számíthatnak. Miközben az ágazat szakdolgozói 20-25 év munkaviszony után is csupán nettó 80-85 ezer forintos átlagbérre számíthatnak. (A 2010-es költségvetés oktatást érintő megszorításai ellen tiltakozott a Pedagógusok Szakszervezete is ugyanennek a hétnek az elején. A parlamenti képviselőknek XI. 2.-án írt nyílt levélben elfogadhatatlannak minősítette a szakszervezet a közoktatást érintő 63 milliárd forintos elvonást. Ezt megelőzően, X. 30.-án Galló Istvánné elnök átadta az Országgyűlés illetékeseinek azokat a 64 ezer aláírást tartalmazó íveket, amelyeken az aláírók tiltakoznak a megszorítások ellen.) XI. 9. Hogyan tegyük hatékonyabbá a magyar társadalmi párbeszédet? Svéd és holland előadók részvételével – az EU Bizottságának támogatásával -- erről rendezett a SZEF szemináriumot, amelyen Csizmár Gábor államtitkár a kormányzati álláspontot képviselve ismertette a szociális párbeszéd magyar rendszerét. Varga László a multinacionális cégek kelet-európai leányvállalatainál tapasztalható érdekegyeztetési helyzetre utalva kijelentette: ezeken a munkahelyeken korunk gyarmatosítása áldozatainak érzik magukat a dolgozók, mert ezek a cégek más-más magatartást képviselnek Európa nyugati és keleti felében. Ahhoz, hogy közös Európában gondolkodhassunk, szorosabb összefogásra van szükség az európai szakszervezetek között, -- mondta a SZEF elnöke. A holland FNV (a legnagyobb ottani konföderáció) előadója a holland közszolgálat privatizációjának sikeres és kevésbé sikeres példáiról beszélt. Az eredmények vegyes képet mutatnak, ezért a szakszervezetek lobbizni kezdtek a parlamenti pártoknál a törvények munkavállaló-barát megváltoztatásáért, és több tiltakozó akciót szerveztek a további privatizációk megakadályozásáért. Erre reagálva mondta el Varga László: Magyarországon a közszolgálati feladatok magánkézbe adásakor nem tisztázták előre, milyen alapvető szükségleteket kell az államnak magának ellátnia, vagy finanszíroznia. Így az állam legtöbbször megpróbál kibújni a jogalkotási és a finanszírozási kötelezettségei alól a privatizált szférában. XI. 10. Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Dolgozók Szakszervezete (ADOSZT) megalakításának 20. évfordulója alkalmából a SZEF nevében Varga László elnök levélben üdvözölte a szakszervezet országos, területi és munkahelyi tisztségviselőit, valamennyi tagját. Az ADOSZT a megalakulása óta eltelt két évtized alatt a közszolgálat egyik ismert és elismert érdekképviseleti szervezete lett. A pénzügyi-gazdasági válság közepette is példásan védi az adóhivatali, pénzügyi ellenőrző munkát végzők erkölcsi és anyagi megbecsülésének eddigi vívmányait, -- emelte ki a levélben a SZEF elnöke. XI. 11. A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szakszervezetének Főbizalmiak Tanácsa az év végével nyugdíjba kerülése miatt elnöki tisztéről lemondott Dési Albert helyett az eddigi elnökhelyettest, Békési Lászlót választotta a szakszervezet elnökévé. Elnökhelyettesnek dr. Csirke István fiatal jogászt választották meg.
27 XI. 12. A SZEF elnöke kiállt a közszolgálatból kiszervezettek mellett az Országos Érdekegyeztető Tanács ülésén, amelyen a megkezdett 2010. évi bértárgyalások folytatása volt napirenden. Varga László a SZEF és az ÉSZT nevében azt kérte: a megkötendő megállapodás tartalmazzon utalást arra, hogy a közszolgálati jogviszonyból kiszervezett, de változatlanul közfeladatot ellátó dolgozók munkaadójával folytatandó helyi bértárgyalásokon is legyen irányadó az OÉT-egyezség. Indokolja ezt az, hogy az elmúlt években néha komplett egészségügyi, szociális és közművelődési intézmények dolgozói kerültek a Munka Törvénykönyvének hatálya alá. A kormányt képviselő Csizmár Gábor államtitkár válasza: a kormány a munkaadói és a munkavállalói oldal konszenzusa esetén nem zárkózik el a javasolt mondat megállapodásba illesztésétől, de „az OÉT-en születő megállapodás alapján elkészülő jogszabály főszabályként minden munkavállalóra vonatkozik majd.” XI. 17. A Magyar Közoktatás Napja alkalmából rendezett tanácskozáson Arató Gergely, az oktatási tárca államtitkára azt mondta: általában nőtt a pedagóguspálya presztizse. A cél továbbra is az, hogy a legtehetségesebb diákokból legyenek tanárok. A Népszavának erről nyilatkozó Galló Istvánné, a PSZ elnöke szerint amikor a pedagógusok jövőjéről beszélünk, akkor Magyarország jövőjét is értjük alatta. XI. 18. Politikailag rossz üzenet, fenyegető és érthetetlen a kormánynak az a terve, hogy felmérnék az államigazgatás központi és területi szerveinél dolgozó köztisztviselők lojalitását, -- jelentette ki a Magyar Nemzetben Árva János. Az MKKSZ elnöke szerint a köztisztviselők elkötelezettségének egyetlen objektív mércéje van: az, hogy eleget tesznek-e az esküjüknek. A szakszervezetek hivatalos érdekegyeztető fórumokon akarják elérni, hogy a kormány vonja vissza elképzelését. Azért is meghökkentő a kormány szándéka, mert az elmúlt évek költségvetési hiányt csökkentő lépései leginkább a közszférát, s benne a heti 40 helyett túlóradíj nélkül 48 órát dolgozó köztisztviselőket sújtották. XI. 20. Az OÉT ülésén folytatódott a tárgyalás a jövő évi minimálbérről és a garantált bérről. Pataky Péter MSZOSZ-elnök, a bértárgyalás témájában a munkavállalói oldal szóvivője a létrejövő megállapodás záradékában javasolta rögzíteni Varga László előző ülésen felvetett igényét: a bérajánlás legyen irányadó a közszolgálatból kiszervezett, de a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozva változatlanul közfeladatokat ellátó munkavállalókra is. A kormányt képviselő Csizmár Gábor államtitkár kijelentette: a munkaadói oldalhoz hasonlóan a kormány sem tudja elfogadni ebben a formában a záradékot. Viszont a megállapodás alapján születő jogszabályban külön felhívhatják a figyelmet a jogalkotók arra, hogy a rendelkezés érvényes az MT hatálya alá tartozó minden munkavállalóra, így a kiszervezett közszolgákra is. Attól azonban ódzkodnak, hogy nevesítsék benne a költségvetési szerveket, ahonnan az érintettek kikerültek. Varga László SZEF-elnök a záradék védelmében elmondta: ezzel arra akarják felhívni a figyelmet, hogy a közszolgálat tágabb területén (az egészségügyben, a szociális és a kulturális szférában vannak olyan részek, amelyeknél az OÉT-en született ajánlást kell figyelembe venni. XI. 24. A SZEF Ügyvivő Testületének ülésén a Signal Biztosító képviselője adott tájékoztatást a cég szakszervezeti tagoknak kedvezményesen járó szolgáltatási csomagjairól. # Az ÜT tagjai vitát folytattak a 2010. évi költségvetési törvénytervezet változásairól, az elfogadott módosító indítványok várható hatásáról. # A testület döntött a különböző regionális bizottságokba, tanácsokba szakszervezeti képviselőként delegált személyekről. # Az ÜT elfogadta Varga Lászlónak azt a javaslatát, hogy januárban a SZEF megyei koordinációi vezetőinek részvételével kibővített ülésen tárgyaljon a testület 2010 első felének legfontosabb szakszervezeti feladatairól. # Lázár András bejelentette: az MTV szakszervezetei bérköveteléseik nyomatékosabbá tételéért sztrájkbizottságot hoznak létre, s őt kérik fel a bizottság elnökének. Varga László a SZEF támogatásáról és szolidaritásáról biztosította a törekvést. XI. 24. A SZEF és az MSZOSZ közösen áll ki a diáksport támogatása mellett. A költségvetési gondok miatt a kormányzat 2006-ban megszüntette a diáksport normatív támogatását. Ezzel 1.8 milliárd forint működési alaptól esett el a tanuló fiatalság testmozgásának az iskolai tornaórák számának csökkentése miatt már egyébként is korlátozott lehetősége. Az érintett szervezetek vészjelzéseire a 2009-es költségvetésben visszaállítottak erre a célra 500 millió forintot, amelyet azonban a 2010-es költségvetés tervezetéből ismét töröltek. A Szakszervezetek Országos Diáksport Szövetség Egyesülete
28 és a Pedagógusok Szakszervezete kezdeményezésére a SZEF és az MSZOSZ közös sajtótájékoztatón jelentette be: a két konföderáció azzal a közös felhívással fordul a kormányhoz és az Országgyűléshez, hogy a jövő munkavállalóinak megfelelő egészségi állapota érdekében kerüljön vissza a 2010-es költségvetésbe a diáksport elvett 500 millió forintos célzott támogatása. Varga László a SZEF elnöke cáfolhatatlan érveket sorolt fel a sajtótájékoztatón a diáksport egészségügyi és pedagógiai haszna mellett. XI. 25. A közszolgálat munkajoga – a múlt kérdőjelei, a jövő esélyei címmel közös konferenciát tartott Budapesten a Magyar Munkajogi Társaság és az MKKSZ. Dr. Verebélyi Imre professzor, a Magyar Közigazgatási Kar elnöke a közszolgálat jogpolitikai vonatkozásairól tartott előadásában egyebek között a magyar közigazgatás három alapproblémájáról beszélt. 1. A jogállamiságot súlyosan sérti, hogy politikusok kontroll nélkül neveznek ki, minősítenek, vagy küldenek el köztisztviselőket. 2. A közigazgatási dolgozók nem megfelelő bérezése miatt igen erőteljesen érvényesülhet a korrupció. 3. A magyar rendszernek is sajátja a karriermodellre jellemző hatékonysági probléma. Fehér József, az MKKSZ főtitkára a közszolgálat munkaügyi kapcsolatait taglaló előadásában egyebek között arról beszélt, hogy az ágazati-tárcaszintű érdekegyeztetés mára kiüresedett, s a közszolgálat jelenleg nincs megfelelő alkupozícióban, mivel a valósággal szemben általánosan kialakult társadalmi felfogás, hogy ez a szféra a központi költségvetésből több forrást visz el, mint amennyit megtermel. A konfliktusok kezelésében alapvető szerepet betöltő sztrájktörvény elavult, több ponton változtatásra szorul, de az is elfogadhatatlan, hogy a döntőbíráskodást kizárja a közigazgatásból. XI. 25. A Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete megalakulásának 20. évfordulója alkalmából Budapesten tartott ünnepségen részt vett Varga László, a SZEF jelenlegi és Szabó Endre, a konföderáció korábbi elnöke is. Bárdos Judit főtitkár a 20 év küzdelmeit, eredményeit és kudarcait felidéző beszédében kiemelte: a két évtized igazolta, hogy a rendvédelem területén is szükség volt, és ma még inkább szükséges, hogy a munkavállalói érdekképviseletek jelen legyenek. Kijelentette: a BRDSZ továbbra is a tárgyalások, a mindkét fél számára elfogadható kompromisszumok útján kívánja rendezni a keletkező problémákat. Ahogy eddig is, a jövőben is csak a végső esetben nyúl a tagjai számára jelenleg rendelkezésre álló súlyosabb érdeknyilvánítási eszközhöz, a nyilvános demonstrációhoz. A SZEF nevében is felszólaló Szabó Endre a szakszervezetek rendszerváltás utáni vívódásairól, töprengéseiről szólva az egyik legsúlyosabb dilemmaként említette annak eldöntését, miként reagáljanak a társadalmi, gazdasági átalakulásnak azokhoz a folyamataihoz, amelyek komoly megpróbáltatásokat, nem egyszer súlyos érdeksérelmeket, károkat jelentettek a munkavállalók, köztük a közszférában foglalkoztatottak számára. A szembenállást, a szívós konfrontálódást a hatalommal, vagy a kompromisszumok, a megegyezésre törekvés útját járják? A szakszervezetek alapvetően az utóbbit választották, olykor súlyos kompromisszumok elfogadásával is. Ami következett taglétszámuk, erejük, ütőképességük jelentős meggyengüléséből, de társadalmi felelősségérzetükből is. A szakszervezeteket érő mai kihívások között felerősödő új veszélynek minősítette Szabó Endre az egészséges integrációra törekvés helyett a szakszervezetek közötti megosztottságot, esetenkénti szembenállást, egymás kárára elkövetett pozíciószerzést. Ha a szakszervezeti mozgalom nem lesz képes felülemelkedni ezen, súlyos csapást mérhet önmagára. XI. 26. Sztrájkbizottság létrehozásáról döntött a Magyar Televízió három reprezentatív munkavállalói érdekképviselete. A Magyar Televízió Gyártásvezetői Szakszervezete, a Televíziós Dolgozók szakszervezete és a Televíziós Műsorkészítők Érdekvédelmi Szövetsége azt akarja elérni, hogy garantálja a menedzsment a bérek reálértékének megtartását és a munkahelyek biztonságát. Ugyanis öt éve nem volt fizetésemelés a cégnél, s a költségvetési megszorítások (8,4 milliárd forintos céltámogatás elvonása) miatt veszélyeztetve érzik sokuk állását. Írásban kérik Medveczky Balázs ügyvezetőtől, hogy tompítsa a vezetők és a beosztottak javadalmazása közötti nagy aránytalanságokat. XI. 27. Az Országos Érdekegyeztető Tanács ülésén folytatódott a 2010. évi bérekről megkezdett tárgyalás. A megállapodás szövegtervezetébe a kormányzati oldal befogadta a SZEF és az ÉSZT közös javaslatának némileg módosított (nem záradékként megjelenő) változatát: a minimálbér és a garantált bérminimum valamennyi munkavállalóra érvényes (így a költségvetési szférára is), valamint
29 a bérajánlás a Munka Törvénykönyvének hatálya alatt álló valamennyi munkavállalóra és munkáltatóra érvényes (tehát a nonprofit szektorban is, nem csak a versenyszférában). XI. 28. Jubileumi nagygyűlést tartott Budapesten a 20 éves Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete. Ez volt a szakszervezet jubileumi rendezvénysorozatának záróeseménye. Gulyás Kálmán, a szociális és munkaügyi tárca szakállamtitkára a résztvevőket üdvözölve elmondta: a kormány a következő időszakban 21-22 milliárd forint uniós forrást fordít bölcsődei férőhelyek kialakítására. A szakma megbecsülésének erősítését szolgálja, hogy a kormány 2010-ben április 21-et a bölcsődei dolgozók napjává nyilvánítja. (1852. április 21.-én hozták létre az első bölcsődét Magyarországon.) Dr. Koncz József, a szakszervezet tiszteletbeli elnöke idézte fel a BDDSZ megalakításáig vezető lépéseket. Mester Jánosné, a szakszervezet első és 18 éven át volt elnöke az elmúlt évek legfontosabb törekvései között említette a bölcsődék fennmaradásáért, a dolgozók erkölcsi és anyagi megbecsüléséért folytatott kemény küzdelmet. Szűcs Viktória, a BDDSZ jelenlegi elnöke kiemelte beszédében az ágazatban dolgozók társadalmi elismertségének javításáért tett erőfeszítéseket, a demonstrációkat, aláírásgyűjtéseket, a sikeres pályázatokat, de beszélt a nem rajtuk múlott kudarcokról, az érdekvédelem további javításának tennivalóiról is. Az ünnepségen tízen vehették át a szakszervezet most alapított és először kiosztott Díszoklevelét. XII. 1. Az Országos Érdekegyeztető Tanács ülésén a 2010-es bérek vitájában Varga László elhamarkodottnak minősítette a munkaadói oldal egyik képviselőjének azt a véleményét, hogy a garantált bérminimum és a minimálbér között a korábbi, hároméves bérmegállapodásban kialakított szorzó mértékével nem értenek egyet, mivel az egyre aránytalanabb, gazdaságilag megalapozatlan különbséget teremt a két bér között. A SZEF elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarországon elképesztően nagy a különbség a társadalom alsó és felső tizedének jövedelme között. Ezt a szélsőséges jövedelmi különbséget igyekeztek szűkíteni a bérekről kötött hároméves megállapodásban is. Ezt a szándékot nem lehet elhibázottnak minősíteni. A tanácskozáson megszületett az egyezség a 2010-es minimálbérről (73.500), és a garantált bérminimumról (89.500) XII. 1. Az ADOSZT ismét tárgyalni fog a pénzügyminiszterrel, aki korábban megígérte az adóhivataliak szakszervezetének, hogy november végén a tárca megvizsgálja, lehetővé teszi-e a költségvetés helyzete az APH-nál és a Vámőrségnél dolgozók év végi jutalmazását. De semmi hír a vizsgálódás eredményéről, -- nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Michalkó Péter, az ADOSZT elnöke. A lap információja: ha nem lesz jutalom, a napi 10-12 órát dolgozó adóhivataliak készek lesznek „szabályosan” végezni a munkájukat. Ha nincs pluszpénz, pluszmunka sincs. XII.7. Ötpontos listát adott át követeléseiről az MTV-nél működő szakszervezetek november végén alakult sztrájkbizottsága a köztévé menedzsmentjének. A Lázár András vezetésével működő sztrájkbizottság követeli, hogy csökkentsék az igazgatók millión felüli fizetését, és emeljék meg a dolgozók átlagosan bruttó 200 ezer forint körüli bérét. A regionális stúdiók felszámolását az ügyvezető alelnök ugyan leállította, de ezt megállapodásba is szeretné foglalni a sztrájkbizottság, amely felszólította a menedzsmentet, a kuratóriumot, az Országgyűlést és a kormányt: biztosítsák az MTV finanszírozását úgy, hogy el tudja látni közszolgálati feladatait. Ha nem sikerül megegyezni, az érdekvédők demonstrációra, aláírásgyűjtésre, végső esetben a képernyő egy-egy perces elsötétítésére is készek. XII. 8. Az MKKSZ Akadémia 2009-ben 5 helyszínen 10 előadásból álló sorozatának záró konferenciáját ünnepi helyszínen, az Országház volt felsőházi termében tartották, s a meghívott előadók mindegyike a magyar közigazgatás meghatározó személyisége, elismert szakértője volt. Mandur Lászlónak, az Országgyűlés alelnökének megnyitó gondolatai után Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék elnöke tartott bevezető előadást. Őt követte az előadók sorában Stumpf István, az 1998-2002-es Fidesz-kormány kancellária minisztere, Kilényi Géza volt alkotmánybíró, jogászprofesszor, Vass László, a Budapesti Kommunikációs Főiskola rektora, Máthé Gábor jogtörténész, a Magyar Jogászegylet elnöke, Dudás Ferenc, a Belügyminisztérium volt közigazgatási államtitkára, a KözigPress főszerkesztője és Kiss Sándor egyetemi docens, az MKKSZ alapító elnöke. Mindannyian – a maguk szemszögéből vizsgálva a témát – arról beszéltek, miért beteg a mai magyar
30 közigazgatás, milyen terápia kellene a gyógyítására, hogyan lehetne hazánkban nagyobb társadalmi megbecsülése a közigazgatásnak és a benne dolgozóknak. XII. 10. A SZEF nyilatkozatban jelentette be: szolidáris a Magyar Televízió szakszervezeteivel és támogatja Sztrájkbizottságuk követeléseit, mert fontosnak tartja, hogy a közmédiumok politikától független működéséhez rendelkezésre álljon a megfelelő anyagi háttér. A SZEF támogatja az MTVnél működő szakszervezeteket abban, hogy ki tudják harcolni a legalább az OÉT-megállapodásban rögzített béremelést minden dolgozó számára, illetve a vezetés biztosítsa a munkajövedelmek értékének legalább szinten tartását. XII. 13-17. Ötnapos tapasztalatcsere látogatást tett Magyarországon az orosz közszolgálati dolgozók szakszervezetének küldöttsége Vlagyimir Szavcsenko elnök vezetésével. A delegáció a SZEF vezetőivel tartott megbeszéléseken élénken érdeklődött a pénzügyi-gazdasági válság viszonyai közepette végzett érdekképviseleti munka sajátosságairól. Egyebek között arról, hogy a közvélemény mennyire ismeri a válság hatásának mérséklésére tett lépéseket, hogyan hat a válság a munkanélküliségre, az inflációra, az ország adósságállományára, a szakszervezeti taglétszámra, az etnikai viszonyokra. A maguk részéről kifejtették: nem hisznek a világválság valódiságában, sokkal inkább a nagybankok ebben való érdekeltségében. Szakszervezetük taglétszáma 1 millión felüli, viszonylag stabil, de évente 30-40 ezerrel csökken a tagok száma. Ez összefügg az orosz közszolgálatnak a magyarországihoz hasonló problémáival. Több éven át például nem, vagy csak igen nagy késedelmekkel fizettek bért a közigazgatásban dolgozóknak. XII. 14. Az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács ülésén a GDP növekedésétől függő külön juttatás szabályozási javaslatáról tárgyalva Fehér József a munkavállalói oldal álláspontját ismertette. Kifejtette: mivel 2010-ben a prognózisok szerint csökken a GDP, most nincs értelme külön tárgyalni a nemzeti bruttó össztermék növekedésétől függő külön juttatásról. Viszont 2011-re már a bérek jelentősebb emelése is indokolt lesz. Ezért az oldal javasolja, hogy januárelején alakuljon háromoldalú szakértői munkacsoport az egyes bérpolitikai elemek (a 13. havi illetmény visszaállítása, illetve a GDP növekedésétől függő külön juttatás bevezetése, a 2011-es bérfejlesztési lehetőségek) komplex áttekintésére. Az oldal törekvése, hogy átlátható, automatizmus-szerű bérpolitikai rendszer működjön a közszférában. Az önkormányzati és a kormányzati oldal egyaránt elfogadta ezt a javaslatot, s úgy döntött, hogy január 10-ig megalakul a szakértői munkacsoport, amely január végéig elkészíti az OKÉT számára a szakértői anyagot. XII. 22. Nagygyűlést tartott a Magyar Televízió sztrájkbizottsága az MTV óbudai székházában. A mostanihoz hasonló összefogásra még nem volt példa a köztelevíziónál. Lázár András, a SZEF alelnöke, a sztrájkbizottság vezetője közölte: elfogadhatatlan, hogy a cég éppen az alacsony bérért dolgozó kisembereket, szakembereket akarja elküldeni. A sztrájkbizottság minimális célja a reálbérek szinten tartása, és annak elérése, hogy a cafeteria juttatást ne csökkentsék a felére. Követelésük, hogy a menedzsment készítsen műsortervet, ehhez igazodó létszám- és bérgazdálkodási tervet, számolják fel a teljesítményekkel alá nem támasztott kirívó bérkülönbségeket. Üzenik azoknak a politikusoknak, akik „hozzá akarnak nyúlni” az MTV-hez: nem engedik, hogy a Magyar Televíziót felszámolják. A SZEF már a sztrájkbizottság megalakításakor kinyilvánította, hogy szolidáris a köztévé dolgozóival, támogatja követeléseiket, a nagygyűlésen pedig Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke jelentette be: mind a hat szakszervezeti konföderáció szolidaritást vállal az MTV dolgozóival.
31
