SZEF-események 2005 XII. 14. A Hírközlési Ágazati Párbeszéd Bizottság és a SZEF „Az informatika és a közszolgálat. Kihívások, lehetõségek, válaszok” címmel konzultációs napot rendezett Budapesten. A rendezvényre meghívást kapott a közszférában dolgozók minden szakszervezete.
XII. 7-8. A 2006-ra megkötött közszolgálati bérmegállapodásról készített interjút (7én) Szabó Endrével a Duna TV Híradó és a Kossuth Rádió Esti Krónika c. mûsora. A témával másnap foglalkozó országos napilapok közül a Népszabadság és a Népszava a híranyag közlésén kívül megszólaltatta a SZEF elnökét is. A Reggeli Krónika 8-án többször megismételte az elõzõ esti Szabó-interjút.
XI. 22. Az OKÉT tegnapi ülésérõl nyilatkozott a Népszavának Szabó Endre. A SZEF elnöke megismételte a konföderáció béremelési igényeit, s közölte: ragaszkodunk a szeptembernél
jóval
hamarabbi,
s
a
tavalyitól
eltérõen
törvényi
úton,
illetményrendszerekben garantált emelésekhez.
XI. 22. Szabó Endre fényképes nyilatkozatát közli a Magyar Nemzet a közszolgálati bértárgyalások tegnapi fordulójáról. A lap elsõsorban azt emeli ki, hogy 2006-ban az ideinél kevesebb jut a központi költségvetésbõl a közszféra valamennyi ágazatának, s a legnagyobb vesztes az egészségügy lesz. Ez a SZEF számára elfogadhatatlan. A nyilatkozatban a SZEF elnöke nem tartja kielégítõnek, hogy a kormány csak minimális mértékben mozdult el eredeti bérajánlatától: 4,5 helyett 5 százalékot ígér, de egyelõre nem kötelezte el magát a SZEF által kért januári emelés mellett.
XI. 22. A Kossuth Rádió Háttér c. mûsorában Szabó Endre — Kordás László, a munkaügyi tárca politikai államtitkára és Gémesi György gödöllõi polgármester társaságában — a közszolgálat 2006-os bérigényeirõl nyilatkozva kitartott a SZEF
eredeti követelései mellett. Ezek: a reálbérek a versenyszférához hasonlóan a közszférában is a GDP növekedésével azonos mértékben emelkedjenek, s ne szeptember 1.-tõl, hanem az év elejétõl, érvényesen a közszféra valamennyi rétegére.
XI. 22. A közszolgálati bérek 2006. évi emelésével kapcsolatos SZEF igényekrõl adott interjút a HírTV-nek Szabó Endre.
XI. 21. Az OKÉT mai üléséhez kapcsolódva a Magyar Nemzetben Szabó Endre arról a reményérõl nyilatkozott, hogy a 2006-os költségvetés általános tartalékából sikerül plusz-összegeket juttatni a nehéz helyzetben lévõ oktatási, egészségügyi és szociális ágazat részére. A kormány jövõ évi közszolgálati bérajánlásáról a SZEF elnöke kijelentette: elfogadhatatlan a szeptembertõl ígért 4,5 százalékos bruttó béremelés. A SZEF ragaszkodik ahhoz, hogy az emelés januártól járjon, s ne csak jogilag, hanem pénzügyileg is garantált legyen, és ne létszámcsökkentés árán valósuljon meg.
XI. 18. A közigazgatás munkavállalói és szakmai érdekképviseletei — köztük a KSZSZ és az MKKSZ — szakmai-érdekképviseleti tanácskozásra hívták Kóka János gazdasági minisztert, hogy tõle magától hallják, miért elégedetlen a közigazgatás teljesítményével. A Népszabadság, a Népszava, a Magyar Nemzet, a Metróújság és a Szabadság (ez utóbbi Szabó Endre és Fehér József fotójával) közölt beszámolót a fórumról. A Népszabadság eseményfotóval illusztrált tudósítása Szabó Endre felszólalásából idézi, hogy a politika rendkívüli módon jelen van a közigazgatásban, s emiatt az ott dolgozók fenyegetettségben élnek.
XI. 8. A SZEF ügyvivõ Testületének ülésén Szabó Endre beszámolt a szociális párbeszédrõl (érdekegyeztetésrõl) szóló törvény tervezetének elõzetes vitájáról. A konföderációk reprezentativitásának követelményeit erõsen vitatták a kevés tagszervezettel és taglétszámmal rendelkezõ szakszervezeti szövetségek. Emiatt nehéz lesz egyezségre jutni a törvénytervezet szövegében. A SZEF abban érdekelt, hogy a
törvény mielõbb megszülessen, s annak hatálya a közszolgálat minden szintjére kiterjedjen. Mivel a SZEF közalkalmazotti és köztisztviselõi tagszervezetei eltérõen ítélték meg a törvényalkotási programból egyelõre kikerült közszolgálati törvény szükségességét és a tervezet tartalmát, az ÜT elhatározta, hogy a közeli hetekben nyílt fórumot szentel az álláspontok tisztázásának. Szabó Endre beszámolt az OÉT-ben eddig lefolytatott bértárgyalásokról, amelyeken a munkáltatói oldal mereven ragaszkodott hozzá, hogy ne jogszabály rendelkezzen a háromszintû minimálbérrõl, s ellenezte azt is, hogy ha a munkaadók és a munkavállalók november 30-ig nem egyeznek meg, akkor a kormány döntsön a minimálbér összegérõl. Az ÜT a törvényi szabályozás mellett foglalt állást. Mivel a közszolgálat több ágában elégedetlenséget, tiltakozásokat váltott ki a közszolgálat 2006-os normatíváinak jelentõs csökkentése, az ÜT úgy döntött, hogy az OKÉT legközelebbi ülésén önálló napirendi témaként javasolja megtárgyalni ezt a helyzetet.
X. 24. A 2006-os közszolgálati béremelések ügyében folyó tárgyalásokról a Népszavának nyilatkozó Szabó Endre kijelentette: a SZEF számára elfogadhatatlan, hogy csak szeptembertõl emelkedjenek a bérek. A 2005. szeptemberi bértábla-emelést ugyanis sok helyen úgy hajtották végre, hogy béren felüli juttatásokat, jutalmakat építettek be a tábla szerint kötelezõ összegbe.
X. 24. A közszolgálat jövõ évi béremelésével kapcsolatos szakszervezeti igényekrõl sugárzott stúdió-beszélgetést a Klubrádió érdekvédelmi mûsora. A SZEF-et Varga László alelnök, az ÉSZT-t Kis Papp László alelnök, a kormányzati oldalt Herczog László, a munkaügyi tárca helyettes államtitkára képviselte.
X. 20. Szabó Endre a Magyar Újságírók Országos Szövetsége Adószakosztályának és Szociális Párbeszéd Szakosztályának vendégeként ismertette a SZEF álláspontját
adópolitikai és bérügyi kérdésekrõl. A Szabadság c. lap kiemelten nagy terjedelemben ismertette Szabó Endre ott elhangzott szavait.
X. 19. Adókról, járulékokról, juttatásokról, és a 2006-os közszolgálati bérek emelésével kapcsolatos szakszervezeti igényekrõl tárgyalt a SZEF Szövetségi Tanácsa. Szabó Endre elnök összefoglalta, hogy a 2006-os adók, járulékok, juttatások és a minimálbér ügyében az érdekegyeztetõ tárgyalásokon milyen eredményeket sikerült elérnie a szakszervezeti oldalnak. a.) Adó —
a személyi jövedelemadó felsõ kulcsa 38-ról 36 százalékra csökken. Az alsó kulcs változatlan marad, de az összeghatára 500 ezer forinttal emelkedett.
b.) Juttatások —
Az adómentesen adható béren kívüli juttatások értékhatára az eredetileg javasolt évi 500 ezer forint helyett ugyan 400 ezer lett, de
sikerült
kivetetni
a
korlátos
keretbõl
az
önkéntes
nyugdíjpénztárba a munkavállaló javára történõ munkáltatói befizetés összegét, a szakképesítést nyújtó képzéshez és az idegen nyelv tanulásához adott munkáltatói hozzájárulást, valamint a csekély értékû ajándék árát. —
Kikerült a törvényjavaslatból az a megszorítás, amely szerint a különbözõ adómentes juttatások együttes összege nem haladhatta volna meg az éves keret 15 százalékát.
—
A helyi utazási bérlet-juttatás teljes értéke adómentes maradt, de beletartozik a 400 ezres adómentes keretbe.
—
A lakáscélra ötévente adható adómentes támogatás összege 750 ezerrõl 1 millió forintra nõ.
—
A munkáltatói megbízásra használt magán gépkocsi amortizáció
normaköltsége 3-ról 9 forintra emelkedik kilométerenként. —
Az étkezési juttatások adómentes összege hideg élelem (utalvány) esetében 4500, meleg étkeztetésre 9 ezer forintra növekszik.
—
Az évente adómentesen adható iskolakezdési támogatás értékhatára gyermekenként 19 ezer forint.
—
A belföldi kiküldetés napidíja 500 forintra, a külföldi kiküldetéskor az igazolás nélkül elismerhetõ költség napi 15 eurora emelkedik.
c.) Bérügyek —
A minimálbér ügyében a kormány elfogadta a szakszervezetek — köztük a SZEF — régi követelését: a minimálbér egyezzen meg az
egykeresõs
létminimum
mindenkori
összegével.
A
háromlépcsõs minimálbér szakszervezeti követelését is befogadta a kormány. —
A 2006-os reálbéremelésre a kormány a GDP tervezett növekedési mértékének megközelítését ajánlotta, a szakszervezeti oldal — a SZEF- is — a GDP-vel egyenlõ emelést kért.
2. A SZEF követelései a közszolgálati bérek 2006. évi emelésére A Szövetségi Tanács elfogadta Szabó Endre elõterjesztését, és az alábbi követeléseket fogalmazta meg: a.)
A közszférában a keresetemelkedés átlaga azonos legyen a versenyszféráéval, és egyezzen meg a GDP 2006-ra tervezett növekedésével.
b.)
A béremelés jogállástól függetlenül a közszféra minden dolgozójára legyen érvényes.
c.)
A bérnövekedés forrásigényét az állami költségvetés garantálja és finanszírozza.
d.)
A
keresetemelkedés
alapja
döntõen
az
illetményrendszerekben garantált bér nominális emelése legyen. e.)
A SZEF számára elfogadhatatlan, hogy a diplomások ne kapjanak béremelést 2006-ban.
f.)
Elfogadhatatlan a béremelés kormány által javasolt szeptember 1-i idõpontja. A 4,5 százalékos kormányajánlat január 1-i hatályba lépését igényeljük.
X. 18. A SZEF Ügyvivõ Testülete a Szövetségi Tanács másnapi ülése elé terjesztendõ témákról, adó- és jövedelempolitikai kérdésekrõl, s a közszolgálat 2006. évi béremelésével kapcsolatos SZEF-igényekrõl tárgyalt.
X. 18. Szabó Endre a Duna TV Híradójában a 2006. évi közszolgálati bértárgyalások elõkészületeirõl nyilatkozott. Kifejtette: a SZEF bértáblában és költségvetési garanciával szeretné megkötni a megállapodást, s úgy, hogy ne õsszel, hanem januárban kezdõdjék a béremelés.
X. 18. A Magyar Nemzet Varga László nyilatkozatát ismertette a kormány 2006-ra szóló közszolgálati bérajánlásáról. A PSZ a béremelésnek sem az idõpontjával, sem a mértékével nem ért egyet, ragaszkodik az éves szinten 4 százalékos reálbérnöveléshez.
X. 15. Megalakult a SZEF Ifjúsági Tagozata, a SZEFIT. A Budapesten megtartott alakuló küldöttközgyûlésen dr. Szabó Endre, a SZEF elnöke azt hangsúlyozta, hogy a SZEFIT megalakulása a konföderáció történetének igen jelentõs eseménye. A SZEF annak elõmozdítását várja a tagozattól, hogy a közszolgálat fiataljainak friss szellemisége jobban érvényesüljön a szakszervezeti szövetség érdekérvényesítõ munkájában, s a SZEFIT legyen aktív, harcos képviselõje a közszolgálatban dolgozó fiatalok érdekeinek. Göncz Kinga miniszter felszólalásában arra ösztönözte a
SZEFIT-ben tevékenykedõket, hogy segítsék a fiatalság közéleti szerepének erõsítését a munkahelyeken is, országosan is. Titkos szavazással a SZEFIT elnöke dr. Takács Mária Edina (MKKSZ), alelnöke Hegyesiné Vass Erika (PSZ) és Pere Zsolt (BRDSZ) lett. Az Intézõ Bizottság tagjai: Bánhidiné Molnár Szilvia (BDDSZ), Beleznay Péter (PHDSZSZ), Dienes István (PSZ), Hanusi Tamás (MKKSZ), Morvai Norbert (EDDSZ) és Pach Dániel (BRDSZ).
X. 14. A közszféra közelgõ újabb bértárgyalásait jelezve a Népszava Szabó Endre nyilatkozatát közli. A SZEF elnöke megerõsítette a szakszervezeti oldal 2006-os bérigényeit, s elmondta: vita elsõsorban az áthúzódó hatás, az adómérséklés hatása és a béremelés kezdésének idõpontja ügyében várható.
X. 14. Az oktatás finanszírozására jövõre szánt összeg nincs összhangban a meghirdetett tudásalapú társadalom megteremtésének céljával, — jelentette ki a Népszavában Varga László. A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke sajnálatosnak mondta, hogy több fontos közoktatási feladat költségvetési normatívája csökken.
X. 13. A Magyar Nemzet a SZEF elnökét és az MKKSZ fõtitkárát szólaltatja meg azzal a kormánydöntéssel kapcsolatban, hogy a következõ ciklusra csúszik át a közszolgálat és a közigazgatás reformja. Szabó Endre tudomásul veszi, Fehér József megnyugvással veszi tudomásul, hogy a kormány együttesen kezeli majd a két reformjavaslatot.
X. 12. A Népszavában Varga László SZEF alelnökként nyilatkozik az Országos Közszolgálati Érdekegyeztetõ Tanács (OKÉT) elõzõ napi ülésérõl, amelyen a kormányoldal bejelentette: ismét bevezetnék a közszférában a 13. havi bért. Az alelnök fontosnak mondta, hogy az intézményfenntartó önkormányzatok megkapják a költségvetéstõl az ehhez szükséges pluszpénzt.
X. 4. A SZEF elnöke Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt levélben emlékezteti, hogy a SZEF Szövetségi Tanácsának 2005. február 18-i ülésén ismertettük az egészségügyi szakdolgozók kötelezõ kamarai tagságával kapcsolatos ellenzõ álláspontunkat. A SZEF kifejtette ezt a véleményét az Országgyûlés egészségügyi bizottságának és az egészségügyi miniszternek is. Az MSZP két parlamenti képviselõje önálló indítványt készített a kamarai tagság kötelezõ jellegének megszüntetésére, de semmi sem történt az ügyben. Szabó Endre a levélben arra kéri a miniszterelnököt, vizsgáltassa meg a késlekedés okát, s kormánykezdeményezésként tegyen intézkedéseket a mielõbbi megoldás érdekében.
X. 4. A Népszabadság a KSZSZ álláspontját ismerteti, és Vadász János reagálását közli azzal kapcsolatban, hogy a közigazgatásban mûködõ több szakszervezet a miniszterelnökhöz, a kancelláriaminiszterhez, a belügy- és a pénzügyminiszterhez küldött levélben kérte a készülõ közszolgálati törvényjavaslat elvetését.
X. 4. a SZEF Ügyvivõ Testülete meghallgatta Szabó Endre tájékoztatóját a SZEF Ifjúsági
Tagozatának
megalakítását
elõkészítõ
bizottság
tagjaival
folytatott
megbeszélésérõl, amelyen az ÜT IX. 26-i ülésén elhangzott észrevételek ügyében sikerült konszenzusra jutni a fiatalokkal. A 2006. évi bértárgyalásokra készülve az ÜT tagjai szóvá tették: a jövõ évi költségvetés ágazati kereteibõl kiderül, hogy csökkentik a közszolgálati intézmények mûködését
biztosító
normatívákat,
de
errõl
elõzetesen
nem
került
sor
érdekegyeztetésre a szakszervezetekkel. Azt is sérelmesnek tartja a testület, hogy a 2005. szeptember 1-tõl hatályos 4,5 százalékos közalkalmazotti bértábla emelésbõl adódóan
kötelezõ
csökkentésével,
béremelést
vagy
sok
teljes
helyütt
elvonásával,
az
adható
egyes
pótlékok,
juttatások
intézményekben
pedig
létszámcsökkentéssel oldották meg. Az ÜT elhatározta: nyilatkozatban kéri fel a kormányt, vessen véget a készülõ közszolgálati törvény körül több hónap óta kialakult bizonytalanságnak, ne lebegtesse
tovább az álláspontját, s tegye lehetõvé, hogy az érintett szakszervezetek megismerhessék a törvénytervezet általános és különös részének már elkészült normaszövegét.
X. 3. A közszféra 2006. évi béremelési esélyeirõl a Népszavának nyilatkozó Szabó Endre megerõsítette a SZEF-nek azt az igényét, hogy a költségvetés garantáltan finanszírozza a reálbérek növelését, s az emelés ne kényszerítsen ki elbocsátásokat. Arra a felvetésre, hogy a közalkalmazottaknak esetleg 2006-ban is ugyanúgy két ütemben — az év elején és év közben — emelnének bért, mint 2005-ben, a SZEF elnöke úgy foglalt állást, hogy kedvezõbb lenne, és tisztább helyzetet teremtene, ha az év elején kerülne sor a teljes béremelésre.
IX. 30. A közszolgálati bérek 2006. évi emelésével kapcsolatos SZEF-igényekrõl nyilatkozott az ECHO TV-ben Szabó Endre.
IX. 30. Gyurcsány Ferencnek azt a bejelentését, hogy a kormány a gazdasági növekedéssel megegyezõ reálbéremelést tervez a közszférában, Szabó Endre a Magyar Nemzetben annak tulajdonítja, hogy a miniszterelnök „meghallotta” a SZEF bérkövetelését. A SZEF elnöke ezúttal is hozzátette: a béremelés fedezetét a költségvetésben kell garantálni.
IX. 26. Szabó Endre a Klubrádió szokásos hétfõi érdekvédelmi mûsorában megerõsítette azt a SZEF-igényt, hogy 2006-ban a közszolgálati reálbérek emelkedése érje el a gazdasági növekedés szintjét, s ezt a költségvetés garantáltan finanszírozza. A SZEF ugyanis változatlanul nem ért egyet a létszámcsökkentés árán történõ béremeléssel. A mûsorban Bárdos Judit, a BRDSZ fõtitkára köszönettel nyugtázva a rendvédelmiek kiemelt béremelésérõl szóló miniszterelnöki bejelentést, reményét fejezte ki, hogy a bejelentés a tûzoltóság és a katasztrófavédelem végrehajtó szolgálatát ellátókra is vonatkozik.
IX. 26. A SZEF Ügyvivõ Testülete véglegezte a Szövetségi Tanács elé terjesztendõ álláspontját a 2006. évi béremelési igényekrõl. Eszerint a SZEF ragaszkodik a GDP növekedésének megfelelõ béremeléshez, s ahhoz, hogy a közszféra minden ágában a versenyszféráéval megegyezõ legyen az emelés. A SZEF igényt tart arra, hogy a kormány állítsa vissza eredeti formájába a közszolgálati dolgozók 13. havi bérét, s találjon megoldást a kifizetetlen 2004. évi ilyen járandóság kifizetésére is. A testület a SZEF Ifjúsági Tagozatának megalakulásához szükséges dokumentumokról (alapszabály, program) is tárgyalt, s több észrevételt és javaslatot tett azokhoz.
IX. 22. A SZEF jövõ évi közszolgálati béremelésekkel kapcsolatos követeléseit ismertette a Duna TV-ben Szabó Endre.
IX. 19. A kormány 2006. évi minimálbér-terveire reagálva Szabó Endre így nyilatkozott a Népszabadságnak: a SZEF a minimálbérrõl folytatandó tárgyalások kiinduló alapjának a mindenkori egykeresõs létminimumot tartja, ehhez azonban egy korrekt létminimum-számítás kidolgozása szükséges.
IX. 19. A jövõ évi bérügyekrõl készült összeállításában a Magyar Nemzet írja, hogy a SZEF a GDP-növekedéssel megegyezõ, költségvetési garanciával biztosított reálbéremelkedést szorgalmaz 2006-ra.
IX. 17. A közszolgálati szakszervezetek jövõje az egyre szorosabbá váló, akár fúzióhoz is vezetõ együttmûködés, — nyilatkozta a Népszabadságnak Szabó Endre. A SZEF elnöke azzal összefüggésben mondta ezt, hogy a kormány még mindig nem hirdette ki a közalkalmazotti tanácsválasztások eredményét, mert a reprezentativitási szintet el nem érõ két érintett szakszervezet — a számok pontosságát, a mérés objektivitását vitatva — nem írta alá az eredményt kihirdetõ jegyzõkönyvet. Szabó
Endre ezzel kapcsolatban emlékeztetett arra, hogy a SZEF régóta szorgalmazza egy, a reprezentativitás feltételeit is szabályozó érdekegyeztetési törvény megalkotását.
IX. 15. A Kossuth Rádió Reggeli Krónikája beszélgetést sugárzott Szabó Endrével és önkormányzati vezetõkkel a közalkalmazottak szeptember 1-tõl hatályba lépett 4,5 százalékos bértábla-emelésérõl. A mûsorban a SZEF elnöke szóvá tette: több önkormányzati intézménynél — fedezethiányra hivatkozva — vagy elbocsátások árán, vagy a béren kívüli juttatások bérbe építésével, tehát gyakorlatilag a megvonásával hajtották végre a bérek tábla szerinti emelését. A kormánnyal kötött múlt évi megállapodás szerint azonban a béremelés törvényi kényszere miatt nem lehet állásokat felmondani.
IX. 15. A Népszavában azt az álláspontját fejtette ki Szabó Endre, hogy a hagyományos bíróságoknak kell majd dönteniük arról, jogszerûen alakították-e át a 13. havi fizetést nulladik havivá, mivel az Alkotmánybíróság csak azt minõsítette alkotmány-ellenesnek, hogy a január 1-jén már állományban nem lévõket kizárták a juttatásból. A SZEF elnöke a nyilatkozatban több más visszásságot is kifogásolt a 13. havi bérek átalakításával kapcsolatban.
IX. 15. A Világgazdaságban az Alkotmánybíróság döntésére reagálva Szabó Endre hangsúlyozta, hogy a 13. havi fizetés járt volna a 2004-ben nyugdíjba vonult, gyesen vagy fizetés nélküli szabadságon lévõ közszolgáknak is.
IX. 15. Szabó Endre nyilatkozatát közli a Népszabadság a közszféra 2006. évi béremelési igényeit megfogalmazó ÜT-döntésrõl.
IX. 13. Szabó Endre a Magyar Nemzetnek adott nyilatkozatban üdvözölte az Alkotmánybíróság döntését, amellyel megsemmisítette a közalkalmazottak 13. havi bérének átalakítására vonatkozó, a szakszervezetek által kifogásolt rendelkezések egy
részét.
IX. 13. Az Alkotmánybíróság 13. havi bérekkel kapcsolatos döntését méltatta, s az ezzel kapcsolatban még rendezetlen ügyek megoldását sürgette a Duna TV Híradójában Szabó Endre.
IX. 13. A SZEF Ügyvivõ Testülete a szociális párbeszédrõl (érdekegyeztetésrõl) szóló törvény megszületésének esélyeit vizsgálva sajnálattal állapította meg, hogy a munkavállalói és a munkaadói oldal kisebb szervezeteinek a reprezentativitási követelményekkel kapcsolatos aggályai miatt megtorpant a fontos törvényjavaslat elõkészítése. A törvény tartalmával kapcsolatban a testület megerõsítette a VIII. 23-i ülésén elfogadott álláspontot. A 2006-os bérmegállapodás elveirõl is tárgyalt az ÜT. Alapkövetelménynek tekintette a 2005-re szóló bérmegállapodás maradéktalan teljesítését. Mivel az ezzel kapcsolatos szakszervezeti észrevételekre a KOMT legutóbbi ülésén sem sikerült megnyugtató választ kapni, a SZEF kezdeményezi az OKÉT mielõbbi összehívását ebben az ügyben. Az Ügyvivõ Testület határozott álláspontja, hogy 2006-ban nem ismétlõdhet meg a „béremelésért létszámcsökkentést” 2005-ben alkalmazott, a szakszervezetek által elutasított megoldása. A készülõ lobbi-törvényrõl véleményt cserélve a testület fontosnak mondta, hogy az új jogszabály ne csorbítsa az eddigi szakszervezeti jogosítványokat, ne módosítsa az érdekegyeztetés rendszerét, s ne kerüljenek hátrányba azok, akik nem tudják megfizetni a hivatásos lobbizót. Az ÜT az Alkotmánybíróság döntésére hivatkozva felszólította a kormányt, hogy tegyen lépéseket a tavaly nyugdíjazott közszolgák elmaradt egyhavi bérének mihamarabbi kifizetésére. A SZEF megismételte azt a követelését, hogy a kormány valamennyi közszolgálati dolgozóra vonatkozóan is állítsa vissza a 13. havi bérek kifizetésének korábbi rendjét.
IX. 8. A Magyar Hírlap Gyimesi Lászlónak, a Mûvészeti Szakszervezetek Szövetsége elnökének fényképes nyilatkozatát közli az eva-adónem mûvészekre vonatkozó elemeirõl.
IX. 2. Varga László, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke a Magyar Nemzetnek nyilatkozva kiállt a száz lépés program oktatáspolitikai pontjai mellett, de változatlanul problematikusnak mondta az intézmények finanszírozását és a pedagógusok bérügyeit. A hét lépés között nincs olyan, amit ne támogathatnánk, de olyan sincs, amit ne kellene tovább formálni az egyeztetõ megbeszéléseken, — mondta a PSZ elnöke.
VIII. 31. A Közgyûjteményi és Közmûvelõdési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) Bozóki András kulturális miniszterhez intézett, nyílt levélben tiltakozik a kulturális intézmények költségvetési pénzének zárolásával és a kötelezõ maradvány-képzéssel kapcsolatos kormányzati intézkedések
arányai,
megosztása és az
elõzetes
érdekegyeztetés elmaradása miatt. A levelet a Magyar Nemzet ismerteti.
VIII. 30. A 2005. évi közalkalmazotti béremelés végrehajtásával kapcsolatos vitás kérdések megtárgyalására a SZEF kezdeményezte a KOMT (a Közalkalmazottak Országos Munkaügyi Tanácsa) rendkívüli ülésének összehívását, — nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Szabó Endre elnök.
VIII. 29. A szeptember 1-jétõl esedékes 4,5 százalékos közalkalmazotti béremelést mindenütt ki kell fizetni. A Népszavának a SZEF alelnökeként errõl nyilatkozó Varga László arra is utalt, hogy a szeptemberi emelés 2006-ra áthúzódó hatása nehezítheti az amúgy sem könnyû 2005. õszi bértárgyalásokat.
VIII. 23. Bicskey Ildikó, az Ügyészségi Dolgozók Országos Szakszervezetének elnöke az MTI-hez eljuttatott közleményben állt ki — Kulcsár Attila kihallgatásának
körülményeire utalva — az ügyészségi dolgozók tisztessége, becsülete, politikai pártatlansága mellett. A Népszabadság ismerteti a közleményt.
VIII. 23. A SZEF Ügyvivõ Testülete a Munka Törvénykönyve módosítási tervének újabb változatáról tárgyalva csalódottan állapította meg, hogy az eredeti elképzelésekhez képest szûkült a munkavállalók számára kedvezõ változtatások köre. A SZEF számára elfogadhatatlan, hogy csak olyan témákban kodifikálják a módosításokat, amelyekben az érdekegyeztetés mind a három oldala egyetért. Mivel a munkavállalók és a munkáltatók nem egyenlõ esélyû szereplõi a munkaerõpiacnak, elkerülhetetlen, hogy törvényi szintû jogszabályok kompenzálják a munkaadók erõfölényét. A SZEF kéri, hogy a módosított szövegben legyen benne: ágazati kollektív szerzõdést a közszolgálatban is lehet kötni. Az ÜT megerõsítette: a SZEF elengedhetetlennek tartja a munkaügyi ellenõrzés megerõsítését és szigorítását. A testület ülésén a szociális párbeszédrõl szóló törvény kormányzati koncepciójáról az a vélemény alakult ki, hogy a készülõ törvénynek szabályoznia kell az érdekegyeztetés teljes vertikumát, benne a munkahelyi szint alapelveit is. Azt is igényli az ÜT, hogy a közszféra párbeszéd-rendszerét is szabályozza a törvény, egyértelmûvé téve, hogy a közalkalmazotti tanácsok — mivel más a funkciójuk —, nem helyettesíthetik a munkavállalói érdekegyeztetés fórumait. Egyértelmûvé kell tenni a törvényben azt is, hogy más-más a feladatköre a Gazdasági és Szociális Tanácsnak és a munkavállalói érdekegyeztetés fórumrendszerének. Az ÜT döntése: a SZEF kezdeményezi a Közalkalmazottak Országos Munkaügyi Tanácsának (KOMT) mielõbbi összehívását, mert végrehajthatatlannak látszik a közalkalmazotti bértábla és béremelés ügyében a kormánnyal kötött megállapodás több tétele.
VIII. 11. A budapesti Puskin utcai patinás szakszervezeti székház eladása elkerülhetetlen volt, mert az épület felújítása vállalhatatlan kiadásokkal járt volna a
tulajdonos közszolgálati szakszervezetek számára, — válaszolta a Népszabadság kérdésére Árva János, az MKKSZ elnöke.
VI. 22. Be kellene fejezni a közigazgatás elleni keresztes hadjáratot — jelentette ki a Népszabadságnak adott interjújában Fehér József. Az MKKSZ fõtitkára szóvá teszi, hogy a rendszerváltás óta egyetlen kormány sem vállalta fel az állam feladatainak és az
ezekhez
szükséges
létszám
pontos
meghatározását.
A
közszolgálati
szakszervezetek elszántak arra, hogy véget vessenek a köztisztviselõk büntetlen gyalázásának. Tárgyalóasztalhoz kell ülni, és a kormánynak világosan meg kell mondania, mi a baja a saját apparátusával.
VI. 20. A Magyar Nemzetben Szabó Endre arról nyilatkozik, hogy szeptembertõl erõsödhet az elbocsátási hullám a közszférában, mivel az önkormányzatok nem kapták meg a költségvetéstõl a 4,5 százalékos — idei második — közalkalmazotti béremelés fedezetét.
VI. 14. Az Országgyûlés foglalkoztatási bizottságának a munkavállalók helyzetével foglalkozó elõzõ napi ülésérõl készült terjedelmes — helyszíni fotóval is illusztrált — tudósításban
a
Népszabadság
Szabó
Endrétõl
a
közszolgálati
dolgozók
fenyegetettségével, erõsödõ munkahelyi bizonytalanságával kapcsolatos gondolatokat idézte, s azt, hogy a SZEF nem ellenzi az átgondolt reformokat, de tiltakozik minden megalapozatlan létszámcsökkentés ellen.
VI. 13. A 2002-es kormányváltás óta eltelt idõszak közszolgálati bérharcairól közölt fél újságoldalt megtöltõ, fényképes exkluzív interjút a Magyar Nemzet Szabó Endrével. A SZEF elnöke a társadalmi szolidaritás gyengeségével, a munkahely féltésével, és a szakszervezetek sztrájkalapjának elégtelenségével indokolta, hogy ezeddig nem volt komolyabb nyomásgyakorlás a közszférában.
VI. 10. A Szabadság c. hetilap a visegrádi országok szakszervezeti vezetõinek budapesti találkozója kapcsán fél újságoldalt megtöltõ, exkluzív interjút közöl Szabó Endrével a tanácskozáson felvetõdött témákról. A lap kiemeli a nyilatkozatból, hogy a négy visegrádi ország jelentõs gazdasági növekedése nem járt együtt a munkavállalók élet- és munkakörülményeinek ugyanilyen mértékû javulásával.
VI. 9. A SZEF Ügyvivõ Testülete nevében Szabó Endre részletes levélben tájékoztatta Balsai Istvánt,
az Országgyûlés
foglalkoztatási
és munkaügyi
bizottságának elnökét a közszféra bérhelyzetérõl, és foglalkoztatási finanszírozási viszonyairól. A SZEF elnöke szóvá tette, hogy a rendszerváltás utáni veszteségeket kiegyenlítõ 2002-es õszi jelentõs közalkalmazotti béremelést követõ idõszakban 2005-ig a közszférában nem volt érdemi bérfejlesztés, a 13. havi juttatás megváltoztatása viszont az érintett több százezer munkavállalónak 8 százalékot meghaladó kereset-veszteséget okozott. Lelassult, részben megállt a felzárkózás az EU-s bérekhez, s érdemi módon nem változott a közszféra és a versenyszféra közötti kereseti különbség sem. A lemaradás az oktatásban és az egészségügyben a legkirívóbb. A 2004. évi bérintézkedések jogi és finanszírozási garanciáinak hiánya elfogadhatatlan helyzetet teremtett: a közszférában a keresetek emelkedése nem érte el az infláció mértékét. A közszolgálatban foglalkoztatottak száma 2004-ben mind a központi, mind a helyi
intézményekben
csökkent,
ami
elsõsorban
a
közfeladatok
elégtelen
finanszírozására vezethetõ vissza. A kormány létszám-intézkedései gyakran átgondolatlanok, koncepciótlanok. Növekszik a száma a közszolgálati jogviszonyból kiszervezetteknek, vagy kényszervállalkozóknak, akik változatlanul közfeladatokat látnak el, csak bizonytalanabb egzisztenciával. A munkavállalók többsége a közszolgálat szinte minden területén kiszolgáltatottnak, a munkanélkülivé válással fenyegetettnek érzi magát. A közszolgálatban foglalkoztatottak rovására történõ jogsértések kormányzati és önkormányzati szinten egyaránt elõfordulnak, s ezek egy részét a szakszervezet, a munkavállaló észrevétele, panasza ellenére sem orvosolják.
A szakszervezeti jogok megsértése is tapasztalható, s az érdekegyeztetés különbözõ fórumainak a mûködése is gyakran esetleges, nem érdemi az egyeztetés. Kiváltképpen a települési, önkormányzati érdekegyeztetés rendkívül egyenetlen, sok esetben formális.
VI. 7. A SZEF Ügyvivõ Testülete megtárgyalta az Országgyûlés foglalkoztatási és munkaügyi bizottsága részére a közszolgálatban dolgozók helyzetérõl készülõ SZEFelõterjesztés tervezetét. Az ÜT fontosnak tartotta markánsabban megfogalmazni az érdekegyeztetés szabályainak — elsõsorban munkahelyi és középszintû — kirívó megsértéseit, a szakszervezeti jogok semmibe vételét. Ugyanezt kérte a testület a közszolgálati kereseti viszonyok ügyében, s javasolta a képviselõk elõtt is felvetni azt a szakszervezeti igényt, hogy a közalkalmazottaknak is alanyi jogon járjon a ruházati költségtérítés, az étkezési hozzájárulás és 35 év munkaviszony után a jubileumi jutalom. Az Európai Szociális Karta nálunk eddig ratifikált paragrafusainak 2004. évi végrehajtásáról az EU-nak benyújtandó kormányjelentés tervezetérõl tárgyalva az ÜT arra hívta fel a kormány figyelmét, hogy az egészségügyi közkiadások színvonala Magyarországon jóval alacsonyabb az EU 25 tagországának átlagánál. A SZEF igénye, hogy a kormány mielõbb tûzze napirendre a Karta munkavállalói szempontból fontos további cikkelyeinek ratifikálását is. Az ÜT üdvözölte, hogy a kormány — a szakszervezetek határozott igényének eleget téve — javaslatot készített az Országgyûlésnek a társadalombiztosítási befizetések felhasználását ellenõrzõ Egészségbiztosítási Ellenõrzõ Testület és a Nyugdíjbiztosítási Ellenõrzõ Testület létrehozására. A két testületbe 3-3 tagot javasolhat az OÉT munkavállalói és munkaadói oldala, valamint a kormány. A javaslatról tárgyalva az ÜT fontosnak mondta, hogy a két testületben erõsítsék az ellenõrzõ szerepet, és bõvítsék a vélemény-nyilvánítás körét.
VI. 6. A SZEF tudomásul veszi, hogy a munkaügyi tárca létre kívánja hozni a
munkavállalói jogok biztosának intézményét, de azt várja, hogy a kinevezendõ biztos szorosan mûködjék együtt a jól bevált szakszervezeti jogsegély-szolgálatokkal, s ne vegye át azok funkcióját — ismerteti a SZEF álláspontját a Népszava.
VI. 1. Szabó Endre a Népszavában üdvözölte, hogy az Országgyûlés az erõteljes szakszervezeti követelésnek engedve eltörölte a 65. éven felüliek közszolgálati jogviszonyának korlátozását. Ugyanerrõl a HVG-nek (VI. 3.) nyilatkozva a SZEF elnöke kijelentette: „Elismerésem a T. Háznak, amiért átlépte a saját árnyékát.”
V. 26. A HírTV-ben a közszolgálati létszámcsökkentések kockázatairól nyilatkozott Szabó Endre.
V. 24. A SZEF Ügyvivõ Testülete a foglalkoztatás elõsegítésérõl és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991-es törvény módosítási javaslatát, a munkára ösztönzés erõsítését egészében támogatja, de az elõterjesztésrõl tárgyalva több aggályt is megfogalmazott. Pl.: az álláskeresési járadék folyósításának ideje meglehetõsen rövid, nem átlátható, hogy mibe kerül a törvény módosítása, fontos lenne, hogy a tartósan munkanélküliek
megkülönböztetett
feltételrendszerének
kialakításakor
figyelmet figyelembe
kapjanak, kell
a
venni,
végrehajtás hogy
a
létszámcsökkentésekkel sújtott munkaügyi szervezetre az eddiginél nagyobb feladatok hárulnak, stb. A felnõttképzésrõl szóló 2001-es törvény módosításának kormányzati elképzeléseivel kapcsolatban az ÜT aggályosnak minõsítette, hogy az elõterjesztés szerint képzési támogatást az az intézmény kaphatna, amely a képzés befejezése után gondoskodik a támogatott képzésben részesülõk foglalkoztatásáról. A SZEF elnöke beszámolt arról, hogy tárgyalt Rácz Jenõvel az egészségügyi szakalkalmazottak kamarai tagsága kötelezõ jellegének feloldási lehetõségeirõl. A miniszter
olyan megoldást
támogatna,
amely az egészségügy valamennyi
közalkalmazotti jogviszonyban álló orvosa, szakápolója, gyógyszertári dolgozója
számára önkéntessé tenné a kamarai tagságot. A témáról tárgyalva az ÜT helytelenítette, hogy a szakmai kamarák egyre többször lépnek fel munkavállalói érdekképviseleti szerepkörben. Az ügy egyértelmû rendezéséhez szükség lenne az érdekegyeztetési törvényre.
V. 23. A „visegrádi” országok szakszervezeti vezetõinek budapesti tanácskozásán Szabó Endre a magyar közszféra helyzetérõl szólva kiemelte, hogy a rendszerváltás óta az anyagi források rendszeres kivonása miatt permanens bizonytalanság közepette végzik munkájukat a közszolgálatban dolgozók. Az intézmények mûködési problémákkal küszködnek. 1990. óta 200 ezerrel csökkent a közszférában foglalkoztatottak száma, az elbocsátás fenyegetése mindennapos lett. Ezért nem halogatható a közszféra végiggondolt, felelõs átalakítása, annak tisztázása, hogy mi az állam felelõssége a közszolgáltatásokban, s ezt milyen módon — mit állami forrásból, mit más lehetõségek igénybevételével — kívánja mûködtetni. A négy „visegrádi” ország szakszervezeti vezetõi elhatározták: közösen kezdeményezik, hogy 2006-tól szûnjön meg az EU-hoz újonnan csatlakozott államok munkavállalóival szemben alkalmazott elhelyezkedési korlátozás. (A tanácskozásról napi tudósítást közölt a Magyar Televízió és a Duna TV Híradója, valamint a Kossuth Rádió Krónika mûsora. A másnapi országos lapok ténytudósításban számoltak be az eseményrõl, a Népszava Szabó Endrével közölt interjút.)
V. 19. Az EDDSZ haladéktalanul összehívja az országos sztrájkbizottságot, mert a kormány nem válaszolt a szakszervezet ágazati kollektív szerzõdés megkötésére vonatkozó követelésére. A kollektív szerzõdés hiányában elmaradtak a kötelezõ béremelések, — nyilatkozta a Népszabadságban és a Magyar Nemzetben Cser Ágnes.
V. 14. Az Országos Érdekegyeztetõ Tanács elõzõ napi ülésén Gyurcsány Ferenc miniszterelnök ismertette a munkaerõ-piaci, egészségügyi, szociális, oktatási kérdésekre,
a
nyugdíjrendszerre,
az
adó-
és
járulékrendszerre
vonatkozó
indítványokból álló száz lépés programot, amelyet témakörök szerint kidolgozva terjeszt majd a kormány a szociális partnerek elé. A programról a Népszavának nyilatkozó Szabó Endre kijelentette: bár sok dologban közös a szándék, lesznek vitáink.
V. 9-11. A közszolgálatban dolgozó fiatalok I. országos találkozóját rendezte meg a SZEF Balatonlellén. A résztvevõket köszöntõ Szabó Endre kiemelte: a SZEF számára kiemelkedõen fontos feladat tevékenységében megjeleníteni és minél inkább érvényesíteni a pályájuk elején tartó közszolgálati fiatalok sajátos érdekeit. A találkozón részt vett a SZEF több tagszervezetének vezetõje is, akik szervezetük tevékenységét mutatták be a résztvevõknek. Tájékoztatót tartott a fórumon Kordás László, a munkaügyi és Bársony András a külügyi tárca politikai államtitkára, és az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlõségi Minisztérium képviseletében Hoffman István is. A résztvevõk bizottságot választottak a SZEF Ifjúsági Tagozata megalakításának elõkészítésére.
V. 7. A kormány száz lépés programjában leírtak több ponton találkoznak a szakszervezetek elképzeléseivel. Ilyen az álláskeresés ösztönzése, a feketemunka elleni határozottabb fellépés, a minimálbér jövõbeni garantálttá tétele, stb. — nyilatkozta a Népszavának Szabó Endre.
V. 3. A SZEF Ügyvivõ Testületének ülésén Szabó Endre beszámolt a Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel és más kormányzati vezetõkkel a városligeti majálison folytatott megbeszéléseirõl. A SZEF elnöke igen határozott hangon bírálta az utóbbi idõben napvilágot látott általánosító támadásokat a közszféra ellen, külön említve Kóka János miniszter nyilatkozatát, amely szerint a jelenlegi közigazgatás úgy rossz, ahogy van. Szabó Endre ismételten sürgette a döntést a közszolgálatban dolgozó 65 éven felüliek jogviszonyának korlátozásával és a 13. havi bérekkel kapcsolatos szakszervezeti kifogások ügyében.
Az ÜT tárgyalt a közszolgálatban dolgozó fiatalok országos találkozójának (Balatonlelle, 2005. május 9-11.) elõkészületeirõl, a program tervezetérõl is.
V. 1. A hat szakszervezeti konföderáció ismét együtt ünnepelt Budapesten a Városligetben. A szakszervezeti fõszónok Szabó Endre azt hangsúlyozta, hogy újra aktuálissá váltak az olyan régi május elsejei követelések, mint a „Munkát, kenyeret!”. Szembe kell nézni a foglalkoztatás alacsony szintjével, a munkanélküliséggel, az egzisztenciális bizonytalansággal. A szakszervezetek nem mondanak le a bérek és a nyugdíjak gazdasági teljesítménnyel arányos felzárkóztatásának követelésérõl. A SZEF elnöke hatékonyabb fellépést sürgetett a fekete munkával, az adóelkerüléssel szemben. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a szakszervezeti vezetõkkel az ünnepségen beszélgetve megerõsítette: a kormány szándéka, hogy megszüntesse a minimálbérrel kapcsolatos visszaélési lehetõséget.
IV. 30. Az újabb közszolgálati elbocsátások tervével kapcsolatos híresztelésekkel kapcsolatban Szabó Endre a Magyar Nemzetben kijelentette: reméli, hogy a hír nem igaz, bár az eddigi tapasztalatok alapján vannak aggodalmai. (A Világgazdaságban és a Magyar Nemzetben megjelent hírt László Boglár kormányszóvivõ cáfolta.)
IV. 27. A Népszava kérdésére válaszolva Szabó Endre kijelentette: nem számít a munkanélküliség
ugrásszerû
romlására,
de
van
esélye
annak,
hogy
a
munkanélküliségi arány enyhén növekszik, s a tervezett létszámmozgásoknak kétségtelenül lesznek áldozatai.
IV. 21. A Népszava Szabó Endre elnök és Varga László alelnök nyilatkozatát közli: az OKÉT elõzõ napi ülésén a SZEF nem fogadta el a 65 éven felüliek közszolgálati jogviszonyának
csak
részleges
nyugdíjazással nem ért egyet.
rendezését.
A
SZEF
semmilyen
kötelezõ
IV. 20. A SZEF többszöri sürgetésére összehívott Országos Közszolgálati Érdekegyeztetõ Tanács (OKÉT) idei elsõ ülésén nem sikerült megállapodásra jutni a 65. éven felüliek közszolgálati jogviszonyának megszüntetését kimondó jogszabály visszavonása ügyében. A konföderáció kitart amellett, hogy át nem gondolt döntés született.
Nem
elfogadható
a
SZEF
számára
az
MSZP
munka
világa
munkacsoportjának módosító javaslata sem, mert aszerint csak a határozott idõre szóló
kinevezésekkel
rendelkezõk
és
azok
õrizhetnék
meg
közszolgálati
jogviszonyukat 65 éves koruk betöltése után is, akiknek a posztjára meghirdetett pályázat eredménytelen maradt. Az ülésen foglalkoztak a 13. havi fizetés ügyével is. Szakszervezeti javaslatra szakértõi munkacsoportban egyeztetnek tovább a kérdésrõl.
IV. 18. A SZEF Ügyvivõ Testületének ülésén Szabó Endre beszámolt a Kiss Péter kancelláriaminiszterrel és Csizmár Gábor munkaügyi miniszterrel folytatott megbeszéléseirõl. A két miniszter egybehangzóan elismerte a 65 éven felüliek közszolgálati jogviszonyának korlátozásával kapcsolatos szakszervezeti kifogások jogosságát. Tovább keresik a SZEF számára is elfogadható megoldás lehetõségét. A SZEF elnöke a megbeszélésen szorgalmazta a kényszervállalkozó mûvészek számlázási problémájának mielõbbi megoldását, s ígéretet kapott arra, hogy meghosszabbítják a színlelt szerzõdések megszüntetésére adott, 2005. június 30-án lejáró haladékot. Az egészségügyi szakdolgozók kötelezõ kamarai tagságával kapcsolatban Szabó Endre kérte az ügy újbóli napirendre tûzését. Az OKÉT április 20-i ülésére készülve az ÜT megerõsítette: a SZEF számára csak a 65 éven felüliek közszolgálati jogviszonyát korlátozó törvényhely egyértelmû visszavonása elfogadható. A 13. havi bérek ügyében a SZEF írásos elõterjesztést kér a kormánytól az OKÉT következõ ülésére a lehetséges megoldásokról.
IV. 15. A 65. éven felüliek közszolgálati jogviszonya megszüntetésének visszavonását sürgette az MTV Híradójában Szabó Endre.
IV. 9. Szabó Endre a Népszavának adott nyilatkozatában sürgette, hogy változtasson a kormány a 13. havi bérek kifizetési módját összekuszáló rendelkezésen, a közszolgálat sok alkalmazottját hátrányosan érintõ szabályokon.
IV. 8. A kormánynak haladéktalanul meg kell kezdenie az egészségügy rendbetételét, mert az ellátás rohamosan kezd ellehetetlenülni, — jelentette ki sajtótájékoztatóján Cser Ágnes. Az EDDSZ elnöke írásban felszólította Rácz Jenõ egészségügyi minisztert, hogy siettesse a sztrájktárgyalásokat.
IV. 7. A SZEF határozott igénye, hogy az Országos Közszolgálati Érdekegyeztetõ Tanács (OKÉT) tûzze mielõbb napirendre a közszolgálatban dolgozók 13. havi bérének visszaállítását, — erõsítette meg a Népszabadságnak adott nyilatkozatában Szabó Endre. (A munkaügyi tárca ígérete: még áprilisban összehívják az OKÉT ülését.)
IV. 6. Szabó Endre a Magyar Nemzetnek adott nyilatkozatban ismét sürgette, hogy vonja vissza a kormány a 65. éven felüliek közszolgálati jogviszonyát megszüntetõ szabályozást, és az OKÉT-ben kezdõdjenek tárgyalások egy új jogszabály megalkotásáról. A SZEF tárgyalni akar a közszférában tavaly elmaradt 13. havi bérek kifizetésérõl, és a korábbi rendszer visszaállításáról is. A SZEF elnöke ezekrõl a témákról nyilatkozott a Népszabadságnak is.
IV. 6. a munkavállalói jogok biztosának tervezett funkciójával kapcsolatban Szabó Endre a Népszavában kiemelte: a SZEF azt várja, hogy a tisztség betöltõje szorosan mûködjön majd együtt a szakszervezeti jogsegélyszolgálatokkal.
IV. 5. A SZEF Szövetségi Tanácsa elõterjesztést hallgatott meg a konföderáció 2004. évi költségvetésének végrehajtásáról, és a 2005-ös költségvetés tervérõl. Vita után a testület mind a két elõterjesztést elfogadta, s úgy döntött, hogy 2005-ben se
emelkedjék az infláció ellenére évek óta változatlan tagszervezeti tagdíj. A tanács 1 ellenszavazattal, és 8 tartózkodással elfogadta a Pénzügyi Ellenõrzõ Bizottságnak azt a javaslatát, hogy tüzetesen át kell tekinteni a SZEF vagyongazdálkodását. A közszolgálatban dolgozókat érintõ aktuális kérdésekrõl tárgyalva a Szövetségi Tanács úgy döntött, hogy a SZEF a kormánykoalíció parlamenti frakcióinak vezetõihez, a kormányfõhöz és a munkaügyi miniszterhez küldendõ levélben erõsítse meg: a konföderáció ragaszkodik a 65 éven felüliek közszolgálati jogviszonyát megszüntetõ döntés visszavonásához, s ahhoz, hogy a módosító javaslat mielõbb kerüljön az OKÉT napirendjére. A Szövetségi Tanács megerõsítette a SZEF-nek azt az igényét is, hogy a kormány vizsgálja felül a 13. havi fizetés kifizetési rendjét módosító sérelmes törvényhelyet. A SZEF ez ügyben is a kormánypártok frakcióvezetõihez és a miniszterelnökhöz ír levelet. A testület tudomásul vette, hogy a munkaügyi tárca létre kívánja hozni a munkavállalói jogok biztosának posztját, de a SZEF határozott igénye, hogy legyen sokkal hatásosabb a munkaügyi felügyelet, és kapjon állami támogatást a szakszervezetek jogsegélyszolgálata. A Szövetségi Tanács tájékoztatót hallgatott meg az Országos Érdekegyeztetõ Tanács Adóreform Bizottsága által készített dolgozatról, s úgy foglalt állást, hogy bocsássák társadalmi vitára a bizottság elképzeléseit. A SZEF határozott igénye, hogy az adóreform nem járhat sem az adóból finanszírozott közszolgáltatások, szociális ellátások színvonalának csökkentésével, sem a munkavállalók terheinek növelésével.
III. 31. Szabó Endre a Magyar Nemzetben figyelmeztet arra, hogy duplán rosszul jártak a 2004. december 31-ével nyugdíjazott közszolgák: elestek a 13. havi fizetéstõl, és járandóságuk így nem számíthat bele a nyugdíjalapjukba.
III. 23. Az MKKSZ és a KSZSZ közös felhívással fordult a 2006. évi parlamenti választások lebonyolításában részt vevõ köztisztviselõkhöz és közhivatali vezetõkhöz.
A SZEF két tagszervezete a választási feladatok során is lelkiismeretes, szakmailag igényes, szolgáltatásorientált munkavégzésre kéri tagságát. A közhivatali vezetõktõl azt igényli a felhívás, hogy biztosítsák a pártatlan, politikailag semleges, pártpolitikai befolyástól mentes tevékenység feltételeit. Azt is elvárja a két szakszervezet, hogy a hivatalvezetõk a választásokkal járó túlmunkát a törvényi szabályok maradéktalan betartásával rendeljék el, és tisztességesen honorálják.
III. 16. Nem teljesült az a közszolgálati sztrájkbizottság és a kormány egy évvel ezelõtti megállapodásában rögzített közös szándék, hogy 2004-ben legalább szinten maradjanak a reálbérek a közszolgálatban. A köztisztviselõk esetében sikerült ugyan szinten tartani a keresetek reálértékét, de a közalkalmazottak — elsõsorban az önkormányzati
fenntartású
oktatási,
egészségügyi,
szociális
intézményekben
dolgozók — az egyezség szerinti bruttó 6 százaléknál kevesebb béremelést kaptak — jelentette ki a Népszabadságnak adott nyilatkozatában Fehér József, az MKKSZ fõtitkára.
III. 16. A SZEF Ügyvivõ Testülete az adóreform terveirõl tárgyalva kiforratlannak minõsítette az elképzeléseket, hiányolta a háttérszámításokat, s azt, hogy nem látható, miként rendezõdnének át a jövedelemviszonyok. A munkavállalói jogok biztosáról szóló törvénytervezetrõl konzultálva a testület vitatta a poszt szükségességét, tisztázatlannak tartotta a szakszervezeti jogsegélyszolgálatok és a leendõ feladatkör viszonyát.
III. 8. Az oktatási jogok miniszteri biztosához fordult a Pedagógusok Szakszervezete a költségvetési törvény közoktatást érintõ módosításai miatt, — jelezte a Népszavának Varga László. A PSZ elnöke szerint ezek a változtatások elbocsátásokat is elõidézhetnek az intézményekben. Ezért a szakszervezet azt kéri az ombudszmantól, hogy indítson eljárást és tegyen javaslatot a rendelkezések hatályon kívül helyezésére, vagy legalább a módosítására.
III. 2. Milyen legyen az átalakuló közigazgatás? Az MKKSSZ és a SZEF errõl rendezett közös fórumán, amelyen Sárközy Tamás professzor, kormánymegbízott vázolta elképzeléseit, Szabó Endre megnyitó beszédében úgy foglalt állást, hogy közérdeket szolgáló, minimális feszültséggel járó reform az érdekünk. Az olcsó állam sokat hangoztatott jelszava helyett reálisabbnak látszik ésszerûen takarékos és hatékony államról beszélni. Az utóbbi évek sorozatos létszámcsökkentései hatástalanok maradtak, mert átgondolatlanok, megalapozatlan rögtönzések voltak, többet ártottak, mint használtak, zavart, egzisztenciális bizonytalanságokat keltettek a közszolgálat munkavállalóiban.
II. 23. A SZEF Ügyvivõ Testülete a Szövetségi Tanács ülésén a Gyurcsány Ferencnek felvetett kérdések és a miniszterelnök reagálása alapján elhatározta egy alaposan elõkészített szakmai-tudományos konferencia rendezését a közhatalom és az állami közszolgáltatások összefüggéseirõl. Továbbra is napirenden kell tartani a szakszervezeti
vagyongazdálkodás
korlátozásával,
és
a
szakszervezetek
meghatározott tevékenységének költségvetési támogatásával kapcsolatos kérdéseket, valamint az egészségügyi szakdolgozók kötelezõ kamarai tagsága megszüntetésének követelését. A testület a készülõ adóreform elvi vonatkozásairól tárgyalva megerõsítette: az adórendszerrõl csak a bér- és szociális vonatkozásokkal együtt lehet tárgyalni. Az ÜT aggályosnak tartja az egykulcsos jövedelemadót. A több kulcs a jövedelmi viszonyokat jobban figyelembe vevõ differenciált adózást tesz lehetõvé. Az egykulcsos áfa is sújtaná az alacsonyabb jövedelmûeket. A SZEF határozott álláspontja: úgy kell csökkenteni a munkaadók adóterheit, hogy közben ne nõjön a munkavállalók adószintje. Az ÜT több szempontból is aggályosnak minõsítette a munkaidõ-szervezési irányelvek módosításával kapcsolatos EU-elképzeléseket.
II. 21. A 13. havi bérek átalakításának igazságtalanságairól készített interjút Szabó Endrével a Duna Tv.
II. 18. A SZEF Szövetségi Tanácsának kibõvített ülésén részt vett és felszólalt Gyurcsány Ferenc miniszterelnök is. Szabó Endre a közszolgálatban dolgozókat foglalkoztató gondokat vázolta a kormányfõ elõtt. Szóvá tette, hogy a rendszerváltás politikai programjában ugyan kiemelt helyet kapott az államháztartás reformja, de eddig csak az olcsó állam jelszava mögé bújtatott fiskális szemléletû, szakmailag megalapozatlan, fûnyíró-elvû létszámcsökkentések voltak. Az eddigi kormányok súlyos adóssága, hogy máig nem adtak egyenes választ arra, meddig terjed az állam felelõssége a humán közszolgáltatások nyújtásában. Nem tisztázott, mi lehet a reális arány az állam közszolgáltatási kötelezettsége, és az egyéni öngondoskodás mértéke között, milyen közszolgáltatási funkciókat kíván a kormány kizárólagosan állami, mit jellemzõen közszolgálati és mit vegyes finanszírozásban ellátni. A SZEF határozott álláspontja, hogy
a
kormány
nem
bújhat
ki
közszolgáltatási
felelõssége
alól.
A
közszolgáltatásokat, ha nem is kizárólagosan, de jellemzõen költségvetési intézményekben,
és közszolgálati jogviszonyban
álló
alkalmazottakkal
kell
biztosítani. A SZEF elnöke felvetette, hogy a közszolgálati bérek 2002-es javulása után 2004-ben ismét csökkent a reálkereset a közszférában. A SZEF ragaszkodik a gazdasági teljesítményekkel arányos, az európai átlaghoz közelítõ bérjavuláshoz. Kifogásolta a 65 éven felüliek közszolgálati jogviszonyának megszüntetését, és a 13. havi bérek kifizetési rendjének megváltoztatását. Kérte, hogy a kormány vizsgálja felül az egészségügyi szakdolgozók kamarai tagságának kötelezõ jellegét, sürgette a munkavállalók kiszolgáltatottságát mérséklõ, a szakszervezeti jogokat bõvítõ intézkedések meghozatalát. Gyurcsány Ferenc a felvetettekre reagálva úgy foglalt állást, hogy a közhatalom gyakorlását el kell választani a közszolgáltatásoktól, s a tulajdonos állam
és a szolgáltató állam két különbözõ dolog. Nem jó megközelítés sem az állam, sem pedig
a
piac,
a
magántulajdon
idealizálása,
egyoldalú
kezelése.
A
közszolgáltatásoknak túlnyomórészt közfinanszírozásban kell maradniuk. A közszféra bérügyeivel kapcsolatban elismerte a 2004. évi reálbércsökkenést, de megígérte, hogy a ciklus egésze alatt teljesülni fog a négy évre ígért bérfelzárkóztatási ütem. Egyet értett a SZEF-nek azzal az ítéletével is, hogy rossz döntés volt a 65 éven felüliek közszolgálati jogviszonyának megszüntetése. Ígéretet tett az ügy rendezésére. A 13. havi bérekkel kapcsolatos szakszervezeti kifogásokra az Alkotmánybíróság döntése szerint lép majd a kormány. Egyet értett azzal az igénnyel is, hogy a szakszervezeteknek a mainál több lehetõséget kell kapniuk a munkavállalói léthez kapcsolódó közügyekben. (Pl. munkabiztonság, fogyasztóvédelem, a tb-alapok felhasználásának ellenõrzése, stb.) A Szövetségi Tanács egyhangúlag megerõsítette az Ügyvivõ Testület döntését, amellyel a SZEF tagszervezetei sorába iktatta a 16 tagszervezettel és 7362 fizetõ taggal rendelkezõ, és a SZEF felvételét kérõ Postai és Hírközlési Dolgozók Szakszervezeti Szövetségét (PHDSZSZ).
II. 17. A SZEF ügyvivõ Testülete a Szövetségi Tanács Gyurcsány Ferenc részvételével február 18-án megtartandó ülésének elõkészületeirõl, és a találkozón a miniszterelnöknek felvetendõ kérdésekrõl tárgyalt. Az a közös álláspont alakult ki, hogy egyértelmûen határozott formában kell megfogalmazni a SZEF igényeit, köztük a 65 éven felüliek közszolgálati jogviszonyának megszüntetésével, a 13. havi bérek kifizetésének új szabályaival kapcsolatos ellenvetéseket, a közszolgálat jövõjével, az érdekegyeztetéssel, a szakszervezetek társadalmi szerepével és mûködési feltételeik javításával összefüggõ kérdéseket.
II. 16. A közszolgálatban dolgozók húsz szakszervezete és két szakmai szövetsége levélben jelentette be a miniszterelnöknek, hogy nem fogadják el az egységes közszolgálati törvény koncepcióját.
II. 7. Szabó Endre a Népszavának adott nyilatkozatában megerõsítette: a SZEF a napokon belül összeülõ Országos Közszolgálati Érdekegyeztetõ Tanács ülésén kíván a kormány képviselõivel hivatalos formában is tárgyalni a 13. havi bérek kifizetésének átrendezésével, és a 65 éven felüliek közszolgálati jogviszonyának megszüntetésével kapcsolatos kifogásairól. Miután a tárgyalás ígér gyorsabb megoldást, a SZEF csak akkor fordul Alkotmánybírósághoz az ügyben, ha eredménytelenül végzõdne az egyeztetés. A SZEF a Gyurcsány Ferenccel elõkészületben lévõ találkozón is fel kívánja vetni ezt a két vitás ügyet.
II. 7. Hatszázalékos idei béremelésrõl kötött megállapodást az Adóhivatal vezetése a szakszervezettel. Michalkó Péter, az ADOSZT elnöke szerint ennek ellenére 2005ben is reálkereset-csökkenésre számít a szakszervezet.
II. 4. Az EDDSZ a megismételtetett szeptemberi után immár szabályosan összehívott — jubileumi — kongresszusa megerõsítette Cser Ágnes elnöki tisztségét, s két új alelnököt választott.
II. 3. Ha tárgyalásos úton nem születik megoldás a 65 éven felüliek közszolgálati jogviszonyát eltörlõ átgondolatlan döntés megváltoztatása ügyében, a SZEF az Alkotmánybírósághoz fordul jogorvoslatért, — jelentette ki a Magyar Nemzet hasábjain Szabó Endre.
I. 31. A SZEF Nyugdíjas Választmányának ülésén Szabó Endre az érdekegyeztetõ tárgyalásokon képviselt SZEF-álláspontról, a béremeléssel és a munkahelyek megõrzésével összefüggõ szakszervezeti követelésekrõl és lépésekrõl, a nyugdíjasok helyzetének javításával kapcsolatos feladatokról tájékoztatta a résztvevõket.
I. 27. Sürgõsségi beadvánnyal fordult az Alkotmánybírósághoz a Pedagógusok
Szakszervezete (PSZ) a 65. éven felüli tanárok közalkalmazotti jogviszonyának azonnali megszüntetése miatt. Az MKKSZ a 13. havi illetmény kifizetési rendjének megváltoztatása miatt emelt alkotmányossági kifogást a taláros testületnél.
I. 25. Megalapozatlan a 2005-ös költségvetés egészségügyi fejezete, mivel az nem biztosítja az intézményrendszer folyamatos mûködését, — jelentette ki Cser Ágnes, az EDDSZ elnöke a szakszervezet vezetõ testületi ülése után tartott sajtótájékoztatón.
I. 25. A SZEF ügyvivõ Testülete nyomatékkal kérte az Országos Közszolgálati Érdekegyeztetõ Tanács soron kívüli sürgõs összehívását a 13. havi bérek kifizetésével, és a 65 éven felüliek közszolgálati jogviszonyának érdekegyeztetés nélküli megszüntetésével kapcsolatos szakszervezeti kifogások megtárgyalására. Az Ügyvivõ Testület arról is döntött, hogy a Gyurcsány Ferenccel történõ februári találkozón a közszolgálat jövõjével, a bér- és létszámviszonyokkal, az érdekegyeztetés, a partnerviszony fejlesztésével és a szakszervezetek mûködését gátló tényezõkkel összefüggõ kérdéseket vesse fel a SZEF.
I. 10. A belügyi dolgozók idei béremelésérõl és személyi juttatásairól írt alá megállapodást a belügyminiszterrel a tárcához tarozó munkavállalók 8 érintett közszolgálati szakszervezete. A kedvezõ változásokat rögzítõ dokumentumot jelentõs eredménynek minõsítette Bárdos Judit, a BRDSZ fõtitkára. Az egyezség fejében az aláíró érdekképviseletek vállalták, hogy 2005-ben nem sztrájkolnak, nem élnek a szakszervezeti nyomásgyakorlás eszközeivel.
I. 7. A szakmai szempontokat nélkülözõ közszolgálati létszámcsökkentésekrõl nyilatkozott a Duna TV-ben Szabó Endre.
I. 6. A Magyar Nemzetnek nyilatkozó Szabó Endre szóvá tette: a mai napig nem született megoldás a közszolgálati dolgozók 2004-es esztendõre járó 13. havi bére
ügyében, noha a kormánnyal kötött megállapodás szerint a kérdést már tavaly júniusra rendezni kellett volna. A kormány halogató magatartása miatt az Országos Közszolgálati Érdekegyeztetõ Tanács januári ülésén a SZEF tárgyalni akar arról, hogy méltányossági alapon mi módon fizethetnék ki a járandóságot legalább azoknak, akiknek december 31-ével megszûnt a közszolgálati munkaviszonyuk. I. 3. A közszolgálati szakszervezeteknek elegük van abból, hogy Magyarországon a menetrendszerûen napirendre kerülõ közigazgatási létszámcsökkentéseket mindig az állam pillanatnyi pénzügyi problémái motiválják, s nem egy átfogó, megalapozott közszolgálati reform mentén zajlanak. Átfogó reform nélkül nem lesz tartós eredménye a létszámcsökkentéseknek. Az állami feladatok újragondolása nélkül ugyanis a fûnyíró-elven végrehajtott elbocsátások szükségszerûen olyan területeket is érinthetnek, amelyek eleve létszámhiánnyal küszködnek, így rövid idõ múlva újra embereket kell felvenni a szélnek eresztettek helyére, — nyilatkozta Szabó Endre a Magyar Hírlap terjedelmes közszolgálati összeállításában.
