EURÓPAI PARLAMENT
2009 - 2014
A Szervezett Bűnözés, a Korrupció és a Pénzmosás Problémájával Foglalkozó Különbizottság
1.2.2013
MUNKADOKUMENTUM a pénzmosásról A Szervezett Bűnözés, a Korrupció és a Pénzmosás Problémájával Foglalkozó Különbizottság Előadó: Salvatore Iacolino
DT\925991HU.doc
HU
PE504.311 Egyesülve a sokféleségben
HU
TARTALOM I. Bevezetés: e dokumentum témája és célja II. A pénzmosás: meghatározás, gyakori technikák és az ellenük való fellépés eszközei III. A nemzetközi jogi keret IV. A pénzmosás elleni európai szintű hatályos jogi normák V. Nemzeti tapasztalatok VI. Záró ajánlások
I. Bevezetés: e dokumentum témája és célja A három – a szervezett bűnözésről, a korrupcióról, illetve a pénzmosásról szóló – munkadokumentum kidolgozásával lezárul az időközi jelentés és bizottságunk végső jelentése elkészítésének első szakasza. Ebben a dokumentumban, amely merít a nyilvános meghallgatások és bizottságunk tényfeltáró küldöttségeinek értékes tapasztalataiból, az előadó a pénzmosás témájával kíván foglalkozni és elemezni kívánja annak elterjedtségét a tagállamokban és az Európai Unióban, valamint igyekszik megtalálni a jelenség megelőzésére és felszámolására legmegfelelőbb jogalkotási megoldásokat. II. A pénzmosás: meghatározás, gyakori technikák és az ellenük való fellépés eszközei Bár a szakértők között sincs összhang, logikusan feltételezhető, hogy a pénzmosás magában foglal minden olyan tevékenységet, melynek célja a vagyon illegális származásának leplezése, jogszerű forrást tulajdonítva neki, ezáltal megkönnyítve későbbi befektetését a legális gazdaságba. A jelenség a valóságban olyan formákat ölt, amelyeket nehéz megfigyelni, egyrészt azért, mert nehéz számszerűsíteni azokat a pénzáramlásokat, amelyek eredendően illegálisak lévén nagyrészt rejtve maradnak, másrészt pedig azért, mert a pénzmosás technikái egyre összetettebbek és átláthatatlanabbak. A Nemzetközi Valutaalap szerint a világban tisztára mosott pénzek összege már 1996-ban a globális GDP 2–5%-át tette ki1. Újabban, az ENSZ Kábítószer-ellenőrzési és Bűnmegelőzési Hivatala (UNODC) szerint, miközben az illegális tevékenységből származó jövedelem világszinten a világ GDP-jének közel 3,6%-át tette ki (azaz 2009-ben közel 2100 milliárd USD-t), a tisztára mosott pénzek összege a globális GDP hozzávetőleg 2,7%-át alkotja (azaz
1
Az adat innen származik: World Bank-International Monetary Fund, Reference Guide to Anti-Money Laundering and Combating the Financing of Terrorism (2006), amely itt olvasható: http://siteresources.worldbank.org/EXTAML/Resources/3965111146581427871/Reference_Guide_AMLCFT_2ndSupplement.pdf.
PE504.311
HU
2/13
DT\925991HU.doc
2009-ben 1600 milliárd USD-t)2. Riasztó adatok, ha arra gondolunk, hogy mindezen források elvonása a gazdasági fejlődés és az emberek jólétének rovására történik3. A pénzmosás a szervezett bűnözésre jellemző tevékenységekhez kapcsolódik (kábítószer-, fegyver-, emberkereskedelem, csempészet, zsarolás stb.), azonban gyakran szorosan összefonódik korrupcióval, csalással és adócsalással is. A pénzmosási tevékenység jellemzően három szakaszból áll: 1) az illegális tevékenységekből származó pénzek (általában készpénz) elhelyezése (placement) a pénzügyi rendszerben; 2) a pénzek illegális eredetének elrejtése (layering) a legkülönfélébb módszerekkel; 3) a korábbi illegális tevékenységgel való minden kapcsolattól megtisztított pénzek integrálása (integration) a normális gazdasági körforgásba. E dokumentum melléklete ismerteti a legfontosabb pénzmosási technikákat. A legmodernebbek elsősorban a bankokat és más pénzintézeteket (biztosítók, pénzváltók, pénzküldők, pénzügyi közvetítők stb.) használják fel, g y a k r a n kihasználva az adóparadicsomokban és/vagy áthatolhatatlan banktitkot biztosító országokban történő befektetésekből származó előnyöket is. Különösen szofisztikáltak azok a pénzmosási technikák, amelyek a nemzetközi pénzpiacok kínálta lehetőségeket használják ki, ahol a napi ügyletek értéke olyan magas, hogy a pénzmosáshoz kapcsolódó tevékenységek – noha naponta több alkalommal ismétlődnek és több piacon hajtják végre azokat – észrevételnek maradhatnak4. Valójában, ahogy tisztára lehet mosni az illegális pénzeket, ugyanúgy lehetséges számítani a bankok, biztosítók, pénzügyi közvetítők és más szakmák (szándékos vagy akaratlan) együttműködésére is. Egyrészt feltételezhető, hogy a bűnszervezetek önmagukban legális gazdasági mechanizmusokat vesznek igénybe saját illegális céljaik elérésére; másrészt viszont küzdeni kell a pénzmosást végrehajtó „fehérgallérosok” cinkosságának különböző formái ellen. Az érintett ágazatok szakembereit kötelezni kellene az ügyfélkörükkel és alkalmazottaikkal, valamint mindazokkal szembeni kellő gondosság elvének szigorú érvényesítésére, akikkel 2
UNODC, Estimating illicit financial flows resulting from drug trafficking and other transnational organized crimes - Research report (2011), amely itt olvasható: http://www.unodc.org/documents/data-andanalysis/Studies/Illicit_financial_flows_2011_web.pdf. Felhívjuk a figyelmet az Európai Bizottság és az Eurostat közös tanulmányára is, amely csak egy első, részleges elemzés, amely leginkább olyan indikátorokat tartalmaz, mint a jelzett gyanús ügyletek száma vagy az megszületett ítéletek száma: Money laundering in Europe - Report of work carried out by Eurostat and DG Home Affairs (2010), amely itt olvasható: http://epp.eurostat.ec.europa.eu/cache/ITY_OFFPUB/KS-RA-10-003/EN/KS-RA-10-003-EN.PDF. 3 A 2013. január 23-i meghallgatáson Algirdas Šemeta biztos közölte, hogy az adócsalás és az adóelkerülés összege Európában jelenleg közel 1000 milliárd eurót tesz ki, minek következtében minden európai polgár évente közel 2000 eurótól esik el. Ebből az elmaradt bevételből ösztönözni lehetne a gazdasági növekedést és növelni lehetne a társadalmi jólétet. 4 Számítások szerint a nemzetközi pénzpiacokon naponta közel 10 000 milliárd dollár áramlik keresztül. Meg kell azonban jegyezni, hogy a pénzek nemzetközi pénzpiacokon való elhelyezése leggyakrabban a pénzmosás középső vagy utolsó szakaszára jellemző, mivel – eltekintve lehetséges bűnrészességüktől – az engedéllyel rendelkező közvetítők nehezen fogadnának el jelentős összegeket készpénzben (amelynek elrejtése az illegális jövedelemmel rendelkezők legfontosabb célja).
DT\925991HU.doc
3/13
PE504.311
HU
üzleti kapcsolatba kerülnek (beszállítók, külső munkatársak stb.), hogy meg lehessen szüntetni a bűnözők beszivárgásának veszélyét5. Egy, az Európai Bizottság által megrendelt tanulmány6 szerint az európai államokban a legtöbb nem pénzügyi intézménynél rendkívül alacsony a jelzések száma. Az előadó ezért javasolja, hogy etikai kódexek bevezetése és/vagy az érintett szakmák önszabályozása révén is erősítsék a gyanús ügyletek jelzésére szolgáló mechanizmusokat7. Az előadó úgy véli továbbá, hogy eljött az idő az új fizetési módok (előre fizetett kártyák, hitel- és bankkártyák, online banki szolgáltatások stb.) használatáról szóló gondolkodásnak is, hogy csökkenteni lehessen a virtuális és névtelen mivoltukhoz kapcsolódó visszaélések kockázatát, és hasonlóképpen a készpénzforgalom és más bemutatóra szóló fizetési eszközök korlátozására is, amelyek nehézkessé teszik az ügyletek nyomon követését. Korlátozni lehetne különösen az előre fizetett kártyák kapacitását és alkalmazási körét (a jogosultak személyazonosságának ellenőrzésére szolgáló mechanizmusokkal és a kártyák összekapcsolásával egy bankszámlával, továbbá a rajtuk levő összeg, valamint az ügyletek és a birtokolható kártyák számának korlátozásával). Ugyanakkor az új fizetési technológiákat fel lehetne használni a pénzmosás elleni küzdelemre is8. Ösztönözni kell tehát a bankkártyák és a hitelkártyák használatát, mivel azok megfelelnek a névtelenség felszámolását célzó követelményeknek, mivel szükségszerűen egy bankszámlához kapcsolódnak. Borghezio képviselő úr a pénzmosás, a bankok és a pénzügyek közötti kapcsolatról szóló tematikus dolgozatában emlékeztet, hogy a játéktermekre vonatkozó hatályos szabályozás lehetővé teszi, hogy rendkívül könnyen és névtelenül tisztára lehessen mosni a játékgépekbe dobott piszkos pénzeket. Olyan pénzmosási lehetőségről van szó, amely aggasztó mértékben az online szerencsejátékokra is jellemző9, ezért tanácsos lenne létrehozni egy európai szinten harmonizált normatív referenciakeretet a szerencsejátékok és az azzal kapcsolatos engedélyek és ellenőrzések vonatkozásában. Borghezio kolléga foglalkozik a készpénz nyomon követésének kérdésével is, különös tekintettel jelentős pénzösszegek futárok általi, határokon átmenő „fizikai” szállításának illegális gyakorlatára. Általában a szigorú átláthatósági előírások – úgy a pénzpiacokon, mint a banki ágazatban –, valamint a gyanús ügyletek jelzésére szolgáló mechanizmusok megerősítése az előfeltételei a gazdasági és pénzügyi rendszerek stabilitása tényleges megőrzésének. Ki kell aztán tartani az úgynevezett „elkövetők által végzett pénzmosás”, vagyis a pénzmosás azon formájának büntetendővé tétele mellett, amelyet ugyanaz a személy végez, aki az adott pénzösszeget jogellenesen szerezte meg. Ezt a magatartást ugyanis gyakran nem büntetendő 5
Ez a híres 3 K szabály: Know your customers, Know your suppliers és Know your employees. Deloitte, Final Study on the Application of the Anti- Money Laundering Directive, 2010 7 A kérdés jelentősége nem ismeretlen az Európai Bizottság előtt, hiszen a pénzügyi rendszereknek a pénzmosás, valamint terrorizmus finanszírozása céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló 2005/60/EK irányelv alkalmazásáról szóló 2012. április 11-i jelentésében (COM(2012)168) hangsúlyozza, hogy az ügyvédeknek és egyéb független jogi hivatások képviselőinek is jelenteniük kell a gyanús ügyleteket. 8 A FATF is (lásd később, a következő bekezdésben) hasonlóan vélekedett 2010. októberi jelentésében (Money Laundering Using New Payment Methods) és 1997–1998-as, valamint 1998–1999-es éves jelentésében is. 9 Lásd az I. mellékletet. 6
PE504.311
HU
4/13
DT\925991HU.doc
post factumnak tekintik, mivel tisztán kiegészítő szerepe van az alap bűncselekmény mellett, ugyanis lehetővé teszi a profit kinyerését10. Valójában ez nem felel meg a szervezett bűnözés tényleges dinamikájának, hiszen a bűnszervezetek minden tevékenységének – a tagok toborzásától és bűncselekményekből származó pénzek tisztára mosásáig – célja saját hatalmuk megerősítése és profit realizálása. Ezért szankcionálni kellene minden általuk elkövetett bűncselekményt11. A pénzmosás gyakran adóparadicsomokból kiinduló vagy azokba irányuló pénzmozgásokkal jár12. Ezért lépéseket kell tenni a jó adóügyi kormányzás minimális szabályainak biztosítása érdekében, főként az adókedvezményekkel kapcsolatos rendelkezések terén, a tagállamok közös kezdeményezései révén az adóparadicsomoknak minősülő harmadik országokkal ápolt kapcsolatok vonatkozásában13. Tavares képviselő úr a pénzmosás, az adóparadicsomok és az adócsalás kapcsolatáról szóló tematikus dolgozatban bemutatta, hogy a pénzmosás elleni politikák és az adózással kapcsolatos bűncselekményekkel szembeni fellépés együttesen miként járulhat hozzá az említett bűncselekmények visszaszorításához, például a vagyonok adóparadicsomokba történő kimentésének ellenőrzése esetében, mivel e tevékenységet pénzmosásgyanús cselekménynek lehet tekinteni. A kolléga javasolja egy közös fellépési keret létrehozását az olyan bűncselekményekkel szemben, mint az adócsalás, a pénzügyi bűncselekmények, a szervezett bűnözés és a pénzmosás, amelyekkel szemben, bár eltérő jellegűek és más fajta bűncselekményeknek számítanak, közös nyomozási és rendőrségi eszközökkel lehetne fellépni, melyeket harmadik országokkal kötött nemzetközi egyezmények is támogathatnának. A lehetséges eszközök között meg kell említeni a bankunió létrehozásával kapcsolatos közelmúltbeli fejleményeket, és különösen azt, hogy az Európai Központi Bankot új hatáskörökkel ruházták fel a tagállamok jelentősebb hitelintézeteinek prudenciális felügyelete terén. Az előadó úgy véli, hogy az új eszköz hatályát ki kell terjeszteni a bankok és 10
Egy vélemény szerint, ha a pénzmosást ugyanaz követte el, aki a feltételezett bűncselekményt, nem történik második bűncselekmény, csak az első cselekmény folytatódik. 11 Emlékeztetőül, néhány nemzetközi jogi norma (melyekről a következő bekezdésben lesz szó általánosságban) bár büntetendővé nyilvánítja a pénzmosás tevékenységét, lehetővé teszi a nemzeti jogalkotók számára, hogy kizárják a pénzmosást az alapbűncselekményt elkövetők bűncselekményei közül (lásd pld. a Varsói Egyezmény 9. cikke (2) bekezdésének b) pontját és a Palermói Egyezmény 6. cikke (2) bekezdésének e) pontját). Másrészt az európai uniós jogszabály (melyről részletesebben a IV. fejezetben lesz szó) ugyan kizárólag a gyanús ügyletek jelzése és más, az úgynevezett due diligence vonatkozásában érvényes rendelkezések kapcsán, de a pénzmosást akként határozza meg, hogy az magában foglalja az elkövetők által végzett pénzmosást is. 12 Az adócsalás és a pénzmosás bár eltérő bűncselekmények, gyakran együtt járnak, hiszen az adó elkerülését lehetővé tevő technikák és csatornák hasonlóak vagy megegyeznek a pénzmosás során a pénzek illegális származásának elrejtésére használt csatornákkal. Továbbá sokan a pénzmosás alapcselekményének tartják az adócsalás bűncselekményét. 13 Ezt az Európai Bizottság is elfogadta a Cselekvési terv az adócsalás és az adókikerülés elleni küzdelem megerősítésére című Európai Parlamentnek és Tanácsnak címzett 2012. december 6-i közleményében (COM(2012)722). A Bizottság olyan intézkedéseket javasol a tagállamoknak, mint a nem megfelelő jogrendszerek felvétele egy feketelistára, a kettős adóztatásról szóló szerződések újratárgyalása, felfüggesztése vagy megkötése és saját szakembereik kiküldése azon harmadik országok adóadminisztrációjának támogatására, amelyek vállalják, hogy betartják a jó kormányzás minimális szabályait, de technikai segítségre van szükségük.
DT\925991HU.doc
5/13
PE504.311
HU
pénzintézetek felügyeletére és a pénzmosás elleni küzdelemre is14. III. A nemzetközi jogi keret Az első nemzetközi szintű jogalkotási fellépés az 1988. december 20-án Bécsben megkötött ENSZ-egyezmény volt a kábítószerek és a pszichotrop anyagok tiltott forgalmazása ellen. Ez az első nemzetközi jogi norma, amely meghatározza a pénzmosás fogalmát (elsősorban a kábítószer-kereskedelemből származó jövedelmek esetében, lásd az egyezmény 3. cikke (1) bekezdésének b) pontját), amely a későbbi jogszabályok alapjául is szolgált. Az egyezményt az Európai Unió valamennyi tagállama ratifikálta. A nemzetközi szervezett bűnözés elleni következő ENSZ-egyezmény (a 2000. november 15én elfogadott Palermói Egyezmény) és annak jegyzőkönyvei bevezetik a pénzmosás büntetendővé nyilvánításának kötelezettségét, amely immár nem csak a kábítószerkereskedelemből származó pénzekre vonatozik, hanem különféle más lehetőségekre is kitér (6. cikk). Mára az egyezményt (a Cseh Köztársaság kivételével) az Európai Unió valamennyi tagállama és maga az Európai Unió is ratifikálta. Az Európa Tanács, amely már az 1980. június 27-én elfogadott R (80) 10. sz. ajánlásában is foglalkozott a kérdéssel, egyezményt kötött a bűncselekményekből származó jövedelem tisztára mosásáról, felkutatásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról, melyet 1990. november 8-án nyitottak meg aláírásra Strasbourgban, és amelyben többféle bűncselekményt is belefoglalva kibővítette a pénzmosásnak az 1988-as ENSZ-egyezményben szereplő meghatározását, előkészítve ezzel az utat az említett Palermói egyezmény előtt. A Strasbourgi Egyezményt az Európai Unió valamennyi tagállama ratifikálta. Az Európa Tanács következő, a bűncselekményekből származó jövedelem tisztára mosásáról, felkutatásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról, valamint a terrorizmus finanszírozásáról szóló egyezményét 2005. május 16-án nyitották meg aláírásra Varsóban. A Varsói Egyezmény napra késszé tette és kibővítette a Strasbourgi Egyezményt, és terrorizmusnak nem csupán a pénzmosáson keresztüli, hanem a jogszerű tevékenységek révén történő finanszírozásával is foglalkozik. Az egyezmény szerint a bűnszervezetek – beleértve a terrorista csoportokat is – pénzügyi forrásaira vonatkozó információkhoz való hozzáférés a legfontosabb eszköz az ellenük való küzdelemben. A Varsói Egyezményt az Európai Unió valamennyi tagállama ratifikálta. Továbbra is az Európa Tanácsnál maradva, meg kell említeni a pénzmosás és 14
Emlékeztetni kell, hogy ez Európai Bizottság eredeti javaslatát (COM(2012)511), Thyssen képviselő úr kiegészítette egy (22a) preambulumbekezdéssel („Az EKB teljes körű egyeztetést folytat a magas szintű fogyasztóvédelem és a pénzmosás elleni küzdelem biztosítása tekintetében hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságokkal”). A szöveg azonban, amelyhez a Tanács végső hozzájárulását adta (lásd a 2012. december 12-i 178/12. sz. dokumentumot) inkább megőrizte a javaslat eredeti megközelítését, mely szerint „Az EKB-ra át nem ruházott felügyeleti feladatokat a nemzeti hatóságoknál kell hagyni. E feladatok közé tartoznak (...) a pénzügyi rendszerek pénzmosás és terrorizmus-finanszírozás céljára való felhasználásának megelőzése tekintetében gyakorolt funkciójának betöltése” ((22) preambulumbekezdés).
PE504.311
HU
6/13
DT\925991HU.doc
terrorizmusfinanszírozás elleni intézkedéseket érékelő szakértői bizottság (MONEYVAL) által fémjelzett független ellenőrzési mechanizmust. Egy olyan állandó elemző struktúráról van szó, amelynek célja annak biztosítása, hogy a hozzá csatlakozó államok hatékony intézkedéseket hozzanak a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása ellen, és betartsák a hatályos nemzetközi jogszabályokat. Az Európai Unió alábbi tagállamai tagjai a MONEYVAL-nak (amelyben az Európai Bizottság és a Tanács is megfigyelőkkel képviselteti magát): Bulgária, Ciprus, Észtország, Lettország, Litvánia, Málta, Lengyelország, Cseh Köztársaság, Románia, Szlovákia, Szlovénia és Magyarország. A nemzetközi keretet elsősorban a ma 36 tagból álló Pénzügyi Akciócsoport (FATF, Financial Action Task Force), a G7 keretében 1989-ben Párizsban létrehozott kormányközi szervezet ajánlásai jelentik. A FATF 40 ajánlása, melyet 1990-ben tett közzé, majd azt követően többször napra késszé tett (legutóbb 2012 februárjában), és kilenc 2001 és 2004 között elfogadott ajánlással kiterjesztett a terrorizmus finanszírozása és a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni harcra is, nem tartalmaz kötelező jellegű elemeket. Mindazonáltal talán a legsikerültebb kísérletet jelentik bizonyos fajta bűncselekmények elleni koordinált és hatékony fellépésre. Az Európai Bizottság mellett a FATF tagja Ausztria, Belgium, Dánia, Finnország, Franciaország, Németország, Görögország, Írország, Olaszország, Luxemburg, Hollandia, Egyesült Királyság, Spanyolország, Svédország. Megfigyelő státusszal rendelkezik az Európai Központi Bank, az Europol és az Eurojust. A MOONEYVAL révén képviselt Európa Tanács társult tag. IV. A pénzmosás elleni európai szintű hatályos jogi normák Az első, meghatározó fellépés a pénzügyi rendszerek pénzmosás céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló 1991. június 10-i 91/308/EGK tanácsi irányelv volt, amely a pénzmosást elsősorban a kábítószerekkel kapcsolatos bűncselekményekből származó jövedelemmel kapcsolta össze. A pénzügyi rendszerek pénzmosás céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló 91/308/EGK tanácsi irányelvet módosító 2001. december 4-i 2001/97/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ezt követően kiterjesztette annak hatályát (az ingatlanügynökökre, a közjegyzőkre és a jogi hivatás más független szereplőire, valamint a játéktermekre) és a pénzmosás fogalmát is kibővítette, amely immár nem csak a kábítószer-kereskedelemből származó pénzekre vonatkozik. A pénzügyi rendszerek pénzmosás, valamint terrorizmus finanszírozása céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló 2005. október 26-i 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, melyet a FATF ajánlásai alapján fogadtak el, tovább bővítette a kötelezettek körét, és bevezette a „politikai közszereplő” fogalmát. Kidolgozta a „kockázatalapú megközelítést”, hogy a konkrétan valószínűsíthető pénzmosási kockázat szerint fokozott vagy egyszerűsített módon lehessen eleget tenni az ügyfélkörre vonatkozó megfelelő ellenőrzési kötelezettségeknek. Hivatalossá tették a tagállamok arra vonatkozó kötelezettségét, hogy központi nemzeti hatóságként létrehozzanak egy pénzügyi hírszerző egységet, amely fogadja, elemzi és közli az esetleges pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló
DT\925991HU.doc
7/13
PE504.311
HU
információkat15. A harmadik irányelvet nem önállóan alkották meg, hanem egy pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni jogszabálycsomag része16. Jogalkotási szempontból érdemes lenne fokozni a pénzügyi hírszerző egységek közötti nemzetközi együttműködést, harmonizálva nemzeti szintű hatásköreiket, lehetővé téve számukra, hogy hozzáférjenek az információközlésre kötelezett személyektől beérkezett információkhoz, megszüntetve az információáramlást akadályozó esetleges szűrőket, és a gyanús ügyletek nemzeti szintű jelzésével megegyező prioritást biztosítva egy másik tagállam pénzügyi hírszerző egységétől érkező együttműködési kérelemnek. A pénzmosás tényállásának azonos meghatározása azzal az előnnyel járna, hogy hangsúlyosabbá válna a vele szemben való fellépés és könnyebbé válna az együttműködés a határokon átnyúló ügyekben. Az EUMSZ 83. cikke lehetővé teszi, hogy Európai Parlament és a Tanács irányelvekben szabályozási minimumokat állapítson meg a bűncselekményi tényállások és a büntetési tételek meghatározására vonatkozóan különösen súlyos és több államra kiterjedő bűncselekmények esetében, és külön megnevezi a pénzmosást is. Ezt is figyelembe kell majd venni a jövőbeli Európai Ügyészség szerepének és hatáskörnek meghatározása során17. V. Nemzeti tapasztalatok Ha rá akarunk mutatni a tagállamokban alkalmazott megoldások sokszínűségére, emlékeztethetünk például arra, hogy a pénzügyi hírszerző egységek szerepét elláthatják közigazgatósági hatóságok (pl. Belgiumban, Franciaországban, Görögországban), gyakran a bankfelügyelettel együtt (pl. Olaszországban), a rendőri szervek szakosodott egységei (pl. Ausztriában, Németországban, Hollandiában, az Egyesült Királyságban, Szlovákiában), az igazságszolgáltatás körébe tartozó szervek (pl. Lettországban, Luxemburgban, Portugáliában), vagy akár a fenti hatásköröket ötvöző jellegű szervek is (pl. Spanyolországban, Ciprus). Az Egyesült Királyságban a Financial Services Authority (FSA) rendelkezik hatáskörrel a 15
Az ilyen egységek létrehozása valójában már a FATF 15. és 32. ajánlásának végrehajtásából adódott, és már egyes nemzetközi eszközök is foglalkoztak velük, például a Palermói Egyezmény (7. cikk b) pont) és a Varsói Egyezmény (12. cikk). Európai uniós szinten együttműködésüket a tagállamok pénzügyi hírszerző egységeinek az információcsere terén folytatott együttműködésére vonatkozó rendelkezésekről szóló 2000. október 17-i 2000/642/IB tanácsi határozat szabályozta. A 2010–2014-es időszakra szóló stockholmi program felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy „fejlesszék tovább a pénzügyi hírszerző egységek közötti információcserét” a korrupció és a gazdasági bűnözés elleni fellépés érdekében. Végül meg kell említeni az úgynevezett Egmondcsoportot, azaz közel 120 ország pénzügyi hírszerző egységeinek informális hálózatát, amely fontos globális együttműködési és információmegosztási platform. 16 A pénzátutalásokat kísérő megbízói adatokról szóló 2006. november 15-i európai parlamenti és tanácsi rendelet, a Közösség területére belépő, illetve a Közösség területét elhagyó készpénz ellenőrzéséről szóló 2005. október 26-i európai parlamenti és tanácsi rendelet, a vagyonnal vagy bizonyítékkal kapcsolatos biztosítási intézkedést elrendelő határozatoknak az Európai Unióban történő végrehajtásáról szóló 2002. július 22-i 2003/577/IB tanácsi kerethatározat és a kölcsönös elismerés elvének a vagyonelkobzást elrendelő határozatokra történő alkalmazásáról szóló 2006. október 6-i 2006/783/IB tanácsi kerethatározat. 17 A 86. cikk (4) bekezdése kimondja, hogy az Európai Tanács az Európai Parlament egyetértését és a Bizottsággal folytatott konzultációt követően, egyhangúlag határozhat az Európai Ügyészség hatáskörének kiterjesztéséről a több államra kiterjedő vonatkozású súlyos bűncselekményekre, beleértve tehát a pénzmosást is.
PE504.311
HU
8/13
DT\925991HU.doc
pénzügyi bűnözés megelőzésére, és ez a szerv hagyja jóvá a különösen érzékeny vállalati feladatokat (ún. controlled functions) ellátó tiszviselők kinevezését. Ez utóbbi feladatok közé tartozik a pénzmosás gyanúját felkeltő műveletek bejelentése18. Olaszországban az 1995-ben bankközi társulás keretében kifejlesztett GIANOS (Generatore indici di anomalia per operazioni sospette - gyanús ügyletek anomáliaindex-generátora) elnevezésű informatikai program szolgál a gyanús ügyletek könnyebb azonosítására19. A maga részéről az olasz UIF-en belül egy igen fejlett statisztikai szolgálat működik, ami lehetővé teszi a potenciálisan pénzmosáshoz kapcsolódó tendenciák és kockázatok, valamint olyan egyedi esetek azonosítását, amelyek helyszíni vizsgálatot tesznek szükségessé. Franciaországban a bankok kötelesek évente válaszolni az Autorité de contrôle prudentiel (prudenciális felügyeleti hatóság) elnevezésű hatóság kérdőíveire, amelyek elemzése segít a bankok belső megelőzési mechanizmusaiban fellépő esetleges anomáliák feltárásában, és ezek alapján a hatóság felvilágosítást kérhet, illetve súlyosabb esetekben tényleges vizsgálatot indíthat. Miközben egyes jogrendszerekben (pl. Franciaországban, Svédországban) egyetlen hatóság felel a bankfelügyeletért és a pénzmosás elleni normák megsértése esetén alkalmazandó szankciókért, másutt (pl. Olaszországban, Portugáliában) a bankfelügyeleti hatóság szankcionálási jogköre a belső szervezeti és ellenőrzési hiányosságok eseteire korlátozódik, a bejelentési kötelezettségek megsértése miatti közigazgatási szankciók kiszabása pedig az illetékes minisztérium hatáskörébe tartozik. Hollandiában a pénzmosás elleni fellépés terén hatáskörrel rendelkező közigazgatási hatóságok (a Tripartite Overleg elnevezésű háromoldaló együttműködés keretében) rendszeresen találkoznak a pénzügyi bűnözés elleni küzdelemre szakosodott igazságügyi és rendőri szervekkel, hogy azonosítsák a leghatékonyabb gyakorlati módszereket a hatáskörükbe tartozó jogsértések szankcionálására, mivel a holland rendszer arra az alapevre épül, hogy ugyanazt a cselekményt nem lehet egyszerre büntetőjogi és közigazgatási szankcióval is sújtani20. Ami az alapbűncselekmény elkövetője által végzett pénzmosást illeti, egyes civil law jogrendű országokban (pl. Ausztriában, Dániában, Németországban, Olaszországban) ezt a tényállást nem büntetik, mivel a pénzmosási tevékenységet pusztán az alapbűncselekmény folytatásának tekintik és azzal együtt ítélik meg, míg más országokban (pl. Belgiumban, Franciaországban, Görögországban, Portugáliában, Spanyolországban) büntetik, ahogyan a common law országaiban, kimondva, hogy a pénzmosás (gazdasági-pénzügyi jogrendben egységesen azonosított) bűncselekménye r é v é n okozott kár soha nem azonos az alapbűncselekmény révén okozott kárral, ezért mindkét bűncselekménynek elkülönült 18
A szóban forgó kinevezések jóváhagyása az érintett személyek becsületessége, tisztessége, jó hírneve, képzettsége és személyes fizetőképessége alapján történik. 2012. március 31-én 156 164 személy szerepelt az FSA által jóváhagyott kinevezések listáján: http://www.fsa.gov.uk/static/pubs/annual/ar11-12/app7.pdf 19 Becslések szerint a GIANOS havonta 3,5 millió ügyfél 30 millió ügyletét elemzi, és a bejelentett gyanús ügyletek legnagyobb része az így végrehajtott elemzések révén válik ismertté. 20 A pénzügyi bűnözés elleni fellépésben részt vevő valamennyi hatóság közötti együttműködés másik jelentős kerete az ún. Financieel Expertise Centrum, amely 1997 óta segíti elő az információcserét és a közös projektek végrehajtását a pénzügyi ágazat integritásának biztosítása érdekében.
DT\925991HU.doc
9/13
PE504.311
HU
büntetőjogi relevanciával kell bírnia21. VI. Záró ajánlások Az előadó összegzésként megállapítja, hogy a pénzmosás elleni hatékony küzdelemnek az alábbiakra kell törekednie: a) valamennyi tagállamban létrehozni egy koherens és egységes jogszabályi keretet, amely biztosítja a pénzmosás bűncselekményének közös fogalommeghatározását; az alapbűncselekmény elkövetője által elkövetett pénzmosás büntetendővé nyilvánítását és egységes alkalmazási feltételek rögzítését; az arányos és visszatartó erejű szankciókat mindkét tényállás esetében; a pénzmosás elleni nemzetközi együttműködési jogi normák valamennyi tagállam általi ratifikálását; b) egységesíteni a pénzmosás jelenségével kapcsolatos statisztikakészítési kritériumokat, valamint a pénzmosás elleni fellépés eszközeinek hatékonyságát mérő mutatókat; c) harmonizálni a tagállamok pénzügyi hírszerző egységeinek szerepét és hatáskörét, valamint megerősíteni az ilyen egységek közötti együttműködést elősegítő mechanizmusokat; d) ösztönözni az elektronikus fizetési módok használatát annak érdekében, hogy biztosítani lehessen az ügyletek nyomon követhetőségét, illetve hogy az ügyleteket össze lehessen kapcsolni egy természetes személyhez tartozó bankszámlával; ugyanakkor korlátozni a készpénzforgalom és más, bemutatóra szóló fizetési eszközök használatát; e) intézkedéseket hozni az online szerencsejátékok névtelenségének megakadályozása, az ilyen szerencsejátékoknak otthont adó szerverek azonosítása, valamint olyan informatikai rendszerek kialakítása érdekében, amelyek lehetővé teszik az online és offline szerencsejátékok keretében történő pénzmozgások teljes nyomon követését; f) pontosan felmérni az új banki és pénzügyi termékekhez kapcsolódó kockázatokat, amennyiben azok lehetővé teszik a névtelenséget és a megbízások távolból történő adását; g) megerősíteni a kereskedelmi kamarák szerepét a megelőzés, a tájékoztatás és a pénzmosással szembeni fellépés terén a vállalati szférában; h) biztosítani, hogy a szakemberek teljes mértékben eleget tesznek a pénzmosás elleni fellépéshez kapcsolódó kötelezettségeiknek, előmozdítva a gyanús ügyletek bejelentésére szolgáló mechanizmusokat, valamint a szakmai testületekre és egyesületekre vonatkozó magatartási kódexeket;
21
Például utalni lehet a belga büntető törvénykönyv 505. cikke 2. bekezdésére, a francia büntető törvénykönyv 324-1. cikkére, a spanyol büntető törvénykönyv 301. cikkére, a portugál büntető törvénykönyv 368-A. cikkére vagy a 2002. évi Proceeds of Crime Act 327–340. cikkére. Jelentős különbségek vannak azonban az alapbűncselekmény azonosítási kritériumai tekintetében: bizonyos esetekben (Portugália, Görögország) felsorolják az alapbűncselekmények lehetséges típusait, és emellett, másodlagosan megjelölik, hogy melyik alapbűncselekmény esetében mekkora minimális és maximális büntetés szabható ki; más országokban (Belgium, Franciaország, Egyesült Királyság) előcselekménynek számít minden olyan bűncselekmény, amely feltételezhetően anyagi hasznot hoz az elkövetőnek („all crime” megközelítés).
PE504.311
HU
10/13
DT\925991HU.doc
i) megfelelő ellenőrzési kötelezettségek előírása a customer due diligence elv vonatkozásában a bankok, biztosítók és hitelintézetek számára annak garantálása érdekében, hogy rendelkezésre álljanak a tényleges tulajdonosokkal (beneficial ownership) kapcsolatos információk, akár olyan kezdeményezések révén is, amelyek elősegítik a különféle tagállamokban meglévő cégnyilvántartások közötti kapcsolódásokat; j) kidolgozni egy olyan normatív keretet, amely tekintetbe veszi a pénzmosás elleni fellépést célzó rendelkezések és a személyes adatok védelmével és kezelésével kapcsolatos szabályok közötti kölcsönhatásokat22, valamint a személyazonossághoz kapcsolódó csalásokkal fennálló kapcsolatot; k) megerősíteni az Európai Bankfelügyeleti Hatóság, az Európai Értékpapír-piaci Felügyeleti Hatóság és az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-felügyeleti Hatóság által ellátott uniós szintű felügyeleti szerepet, többek között az európai bankunió távlatában is; l) ösztönözni a jó adóügyi kormányzás minimális szabályainak alkalmazását, különösen a tagállamok közös kezdeményezései révén az adóparadicsomoknak minősülő harmadik országokkal ápolt kapcsolatok vonatkozásában többek között annak érdekében is, hogy meg lehessen könnyíteni az ilyen országokban bejegyzett esetleges fedőcégek tulajdonosaival kapcsolatos információkhoz való hozzáférést; m) elősegíteni a rendőri erők képzését, lehetővé téve számukra, hogy jobban megismerjék a pénzmosás új formáit és a pénzügyi tranzakciók új technológiáit, elsősorban az Europol, a Cepol és az Enisa bevonásával, illetve a rendőri együttműködést szolgáló Belső Biztonsági Alaphoz vagy a Herkules III. programhoz hasonló pénzügyi eszközök teljes igénybevételével; n) ugyanígy előmozdítani a bírák, ügyészek és gyakorló jogászok pénzmosással kapcsolatos képzését, kiaknázva többek között az Európai Igazságügyi Képzési Hálózat szerepében és hatáskörében rejlő lehetőségeket.
22
2011 júniusában a személyes adatok védelméről szóló 95/46/EK irányelv 29. cikke alapján létrehozott munkacsoport véleményt fogalmazott meg e kérdéskörben: Opinion 14/2011 on data protection issues related to the prevention of money laundering and terrorist financing, 01008/2011/EN, WP 186, 2011. június 13., http://ec.europa.eu/justice/policies/privacy/docs/wpdocs/2011/wp186_en.pdf.
DT\925991HU.doc
11/13
PE504.311
HU
I. MELLÉKLET NÉHÁNY A LEGFONTOSABB PÉNZMOSÁSI MÓDSZEREK KÖZÜL Módszer Arany és drágakövek vásárlása Színlelt per
Hamis szerencsejátéknyeremény
Színlelt árverés Számlahamisítás Ingatlanügyletek
Hawala
Loanback vagy kedvezményes hitelkonstrukciók Akkreditív
„Háznál történő” vagy futár útján végrehajtott pénzmosás Pénz hitelintézetben történő
PE504.311
HU
Megjegyzések Amennyiben ilyen értéktárgyakat exportálnak, hogy a célországban legálisan értékesítsék őket. Az exporttal kapcsolatos bejelentési kötelezettséget úgy lehet elkerülni, hogy a bejelentési határértéket el nem érő részekre bontják a szállítmányt. Bűnözői tulajdonban lévő két vállalat közül az egyik egy állítólagos szerződésszegés miatt eljárást indít a másik ellen, kártérítési igényt támasztva. Ha a bíróság elmarasztaló ítéletet hoz, vagy ha a felek megállapodásra jutnak, az alperes vállalkozás kártérítést fizet az eljárást indító cégnek. A kártérítés címén átutalt összeg ettől kezdve törvényes eredetűnek tűnik. Ez a módszer egyszerűen abban áll, hogy kaszinóban készpénzt váltanak át zsetonra, majd a zsetont ismét készpénzre, közben pedig alig vagy egyáltalán nem játszanak (és az esetleges veszteségek is igen alacsonyak vagy bűnsegéd krupiék segítségével visszaszerezhetők). Az online kaszinók terjedése következtében több a pénzmosási lehetőség és csökken a tettenérés veszélye, nem csupán az ilyen kaszinók nem kézzelfogható jellege és a kaszinóknak otthont adó szerverek rejtettsége miatt, hanem a játékra szánt összegeket befogadó virtuális számlák (például pókerszámlák) következtében is. Az érintettek árverésen adnak el nehezen azonosítható eredetű műtárgyat, miután előzőleg átadták a legalizálandó pénzt egy közvetítőnek, aki a rábízott összegért megveszi a szóban forgó műtárgyat. Az eredetileg illegális összeg az adásvétel révén legálissá válik. Fiktív tevékenységekhez kapcsolódó vagy jelentősen túlárazott számla kibocsátása lehetővé teszi, hogy egy vállalkozás igazolja a saját bankszámláján tartott összegek eredetét, ezáltal legalizálva azokat. Pénzmosási céllal megvásárolnak egy ingatlant, látszólag a tényleges értékénél alacsonyabb összegért; a különbözetet készpénzben fizetik ki, majd ugyanazt az ingatlant azonnal magasabb áron továbbértékesítik, ezáltal fiktív nyereségre tesznek szert, ami immár legális összegnek minősül. A szó arabul „cserét” vagy „átadást”, hindiül pedig „bizalmat” jelent, valójában egy olyan informális átadási módszerről van szó, ami különösen jellemző bizonyos közösségekre. Az érintett egy közvetítőre bízza az összeget, amit egy máshol, rendszerint külföldön tartózkodó címzettnek kell átadni. A közvetítő ekkor a célországban/-városban működő kollégájához fordul, akit megkér, hogy adja át a szóban forgó összeget a címzettnek, és vállalja, hogy a későbbiekben eljuttatja neki a pénzt. Mivel az ilyen a közvetítők között, illetve a közvetítők és az ügyfelek között nem kerül sor biztosítékok vagy elismervények cseréjére, az ilyen tranzakciók elsősorban a bizalmon alapulnak. Az érintett bizonyos összegű kölcsönt vesz fel egy banktól, amelyet egy másik, általában off-shore területen működő banknál elhelyezett, azonos értékű összeggel garantál. Ezt követően, miután nem fizeti vissza a felvett hitelt, a második bank átutalja a garanciát a hitelnyújtó intézetnek, legálisnak tűnő pénzmozgást valósítva meg. Ez a gyakorlat a nemzetközi kereskedelemben gyakori, célja a felek nemteljesítéséhez vagy késedelmes teljesítéséhez kapcsolódó kockázatok csökkentése. Az eladó arra épít, hogy ha valamennyi finanszírozási feltételnek eleget tesz, akkor egy banktól kapja meg a neki járó összeget, ugyanakkor a vevő is biztos lehet benne, hogy a saját bankja csak abban az esetben utalja át a vételárat, ha dokumentumokkal bizonyítják, hogy az árut az előírt módon és időben leszállították. Mivel a bankok kizárólag azt kötelesek megvizsgálni, hogy a dokumentumok megfelelnek-e a szerződés rendelkezéseiben előírtaknak, azt nem elemzik, hogy a dokumentumok tényeleges áruszállításra vonatkoznak-e, az akkreditívvel ezért visszaélhetnek a szervezett bűnözői csoportok, amelyek így fiktív kereskedelmi ügylet álcája alatt mozgathatnak pénzösszegeket. Az érintett személy fiktív vállalkozást alapít egy másik országban, és bankszámlát nyit a vállalkozás nevén. A (szükségszerűen beavatott) bank elküldi az egyik (szintén beavatott) ügyfelét a pénzt legalizálni kívánó személyhez, hogy vegye át az összeget. Amint a futárhoz kerül a pénz, az tájékoztatja a bankot, amely ugyanakkora összeget utal át a vállalkozás számlájára, levonva az esetleges közvetítői díjat. Annak érdekében, hogy eltereljék a figyelmet a jelentős összegekről, a teljes összeget
12/13
DT\925991HU.doc
Módszer elhelyezése majd felvétele Kereskedelmi jellegű fedőtevékenység
Jurado-módszer
Átláthatatlanul bonyolult cégviszonyok
Stellázsügylet
„Oda-vissza” ügyeletek
Ismétlődő és körkörös csereügyletek
Életbiztosítási szerződéstől való teljes vagy részleges elállás
Tőkésedő kötvények jegyzése
Fiktív káresemény bejelentése lopáskár vagy károkozás elleni biztosításhoz kapcsolódóan
DT\925991HU.doc
Megjegyzések gyakran kisebb részletekben utalják át (ún. smurfing). Az illegális pénzösszegek „előmosása” érdekében a banki befizetéseket olyan fedőcégek vagy kereskedelmi vállalkozások (ún. front companies) révén hajtják végre, amelyek közvetve vagy közvetlenül összefüggésbe hozhatók a szervezett bűnözéssel, és amelyek tevékenységüknél fogva komoly készpénzforgalmat bonyolítanak (éttermek, mozik, áruházak, játéktermek stb.): ily módon összekeverednek a legális és az illegális összegek, és szinte lehetetlenné válik azonosítani a befizetett pénz eredetét. Az illegális tevékenységből származó pénzt a több országban, különféle közvetítők által nyitott számlákra történő ismételt átutalásokkal, majd a célországba történő továbbutalásokkal és látszólag törvényes tevékenységek, például építőipari vállalkozások vagy gyógyszertárak finanszírozása révén mossák tisztára. Egyes bűnszervezetek anya- és leányvállalatok, egymásban kereszttulajdonnal rendelkező, gyakran más-más országban bejegyzett (és ezért különféle adórendszerekben működő) vállalkozások kiismerhetetlenül bonyolult szövedékét hozzák létre, amelyek gyakran nem is végeznek jövedelemszerző tevékenységet az illegális eredető pénzek tisztára mosásán kívül. A stellázsügylet egy olyan tőzsdei szerződés, amelynek alapján a vevő megfelelő díj fizetése ellenében fenntartja magának a jogot, hogy eldöntse, vesz-e (put opció) vagy elade (call opció) meghatározott áron és meghatározott időben bizonyos mennyiségű értékpapírt. A stellázsszerződést megkötése után ellentételezés fejében továbbadják. Elképzelhető, hogy a lejáratkor a pénzmosást elkövető csekély veszteséget szenved el az ügyleten, ám a szerződés eladásakor kapott összeget hivatalosan az opciók piaci szolgáltatója fizeti ki, a befektetett összeg pedig ezután nem hozható kapcsolatba illegális tevékenységgel. Egy adott bűnszervezethez közel álló két fedőcég vesz részt az ügyletben, amelyek ugyanannak a pénzügyi közvetítőnek az ügyfelei, ám nem ugyanabban az országban vannak bejegyezve; az egyik cég vételi és eladási megbízást ad egy bizonyos piacon, a másik pedig azzal ellentétes irányú eladási és vételi megbízást ad ugyanazon a piacon. A közvetítő segítségével realizálják az ügyletből származó hasznot és veszteséget, ily módon legálisan mozgatva a szóban forgó összeget. Valójában az egyik fél vesztesége megfelel a másik fél nyereségének, és mivel mindketten ugyanahhoz a bűnszervezethez tartoznak, a végeredmény a mozgatott összegek legálissá válása. Származtatott pénzügyi eszközről van szó, amely két fél pénzforgalmának bizonyos időszakonkénti cseréjét jelenti. Az ilyen szerződés tárgyát képezheti kamatcsereügylet (interest rate swap) vagy devizás csereügylet (currency swap). Ismétlődő és körkörös jellegű (A és B, majd B és C, végül pedig C és A közötti) csereügyletek, amelyek végső eredménye nullához közelít, könnyen fedezhetnek illegális eredetű tőkemozgásokat. A biztosított számos jogrendben jogosult bizonyos időn belül elvileg indokolás és díjfizetés nélkül elállni a biztosítási szerződéstől (az Európai Unió esetében a 2002/65EK irányelv 6. cikke értelmében). Van lehetőség biztosítási szerződés megkötésére egyszeri, banki átutalással történő díjfizetéssel, akár külföldről is, majd pedig a meghatározott időn belül el lehet állni a szerződéstől, ebben az esetben pedig a díj teljes befizetett összegét visszautalják. Mivel ez az összeg már egy biztosítótól érkezik a számlára, törvényes forrásból eredőnek tűnik. Olyan névre vagy bemutatóra szóló kötelezvényekről van szó, amelyekhez kapcsolódóan nem történik meghatározott időszakonként kamatkifizetés, hanem a kamatokat újra befektetik, hozzáírva azokat az eredeti tőkéhez. Ezek a bemutatóra szóló kötvények, amelyeket biztosítótársaságok adnak ki, gyakori és kevés kockázattal járó pénzmosási módszert jelentenek. Az illegális összeget gépjárművekbe vagy egyéb ingóságokba fektetik be, amelyeket biztosítanak lopáskár vagy károkozás ellen. Ezt követően fiktív káreseményt jelentenek be, aminek alapján kártérítést kapnak, így visszanyerik a befektetett összeget, de az immár egy biztosítótársaságtól ered, vagyis legálisnak tűnik.
13/13
PE504.311
HU