M O S T JELENT MEG: \
ERNST-MÜZEUM. I. füzet. E R N S T L A J O S : Jacopo Tintoretto: Szent István Mária oltalmába ajánlja Magyarországot. M A Y E R L . A U G U S T : Tintoretto egy ösmeretlen magyar vonatkozású képe. II. füzet. Dr. LÁZÁR B É L A : Bernhard-Strigel: II. Ulászló és családjának arcképe. III. füzet. Külföldi mesterek magyar vonatkozású művei. IV. füzet. Dr. F E R E N C Z Y ZOLTÁN: A Petőfi-terem. V. füzet. E R N S T L A J O S : Petőfi arcképei. Az Ernst-Múzeum kiadása.
— <S>
AZ E R N S T - M Ú Z E U M
MŰVÉSZ-KÖNYVEIBŐL
ujabban megjelent a VI. Rippl-Rónai
József és a V I I .
Vaszary János. Előbbi füzetek : I.
Csók
István,
II.
Iványi-Grünwald
Béla,
III.
Perimutter Izsák, IV. Gyárfás Jenő, V. Rudnay Gyula. Egy-egy füzet ára 1 pengő. A füzeteket Dr. LÁZÁR BÉLA irta. K A P H A T Ó K A PÉNZTÁRNÁL.
133210192.Légrady Testvérek nyomdai müintézete
Budapest. (Igazgató: Kertész Á r p a d . )
ELSŐ TEREM.
Simkovits Jenő. Évek előtt, ugy rézkarcaival, mint festményeinek kiállításával nagy érdeklődést keltett. Vártuk a folytatást. De a fiatal művész, mint a csiga a házába, elmenekült vidéki m a g á n y b a , honnét nagyon nehéz volt kihúzni. U g y látszik, készül ott valami. Erre vallanak a most b e m u t a t o t t rézkarcok, melyek diszmagyarba öltözött férfiak csoportját, érdekes karakterfejeket, nagy szemmel l á t o t t magyar tájakat ábrázolnak. Mind m u t a t valami eljövendőre. Mint azelőtt, most is a fény és árny ellentéteivel erős plasztikai hatást keres, a látási benyomásokon át tapintási képzeletünkre akar hatni. Az impreszszionizmus erről leszoktatott, de a kubizmus óta visszatér hozzá a művészet. Vájjon örök körforgás a művészet fejlődése? A v a g y nem mindegy-e, minő a célzat és csak az a fontos, hogy mikép, mily kvalitásban tudja a m ű v é s z törekvéseit kifejezni? 1. Faluvége. (Rézkarc) 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13.
Kis tájkép. (Rézkarc) 1848 előtti m a g y a r nemesek. (Rézkarc) . Kardot rántó magyar nemesek. (Rézkarc) Kuruc harcosok. (Rézkarc) Két kis tájkép. (Rézkarcok.) Darabja . . Két kis karc. Darabja Két magyar. (Rézkarc) Tájkép. (Rézkarc) Kinizsi. (Rézkarc) Kuruc lovasok. (Rézkarc) Tájkép. (Rézkarc) Magyar nemes feje. (Rézkarc)
15.— 6.— 20.— 20.— 20.— 6.— 5.— 10.— 8.— 20.— 15.— 8.— 6.—
14. Magyar nemes. (Rézkarc) 15. Szakállas magyar nemes feje. (Rézkarc) . 16. Toldi. (Rézkarc) 16a. Tájkép 17. Kuruc fej. (Rézkarc) 18. Magyar nemes. (Rézkarc) 19. Kis tájkép. (Rézkarc) 20. Magyar nemes. (Kis lemez) 21. K u n y h ó fák között. (Rézkarc) 22. Hazafelé. (Rézkarc) 23. Elhagyott csőszkunyhó. (Rézkarc) . . . . 23a.. Tájkép 24. Haditanács. (Rézkarc) 25. Három kunyhó. (Rézkarc)
10 6 25 10 8 15 6 8 15 10 20 8 8 20.
Kisfaludi Stróbl Zsigmond. 25a. Adoracio.
(Fa)
800
4
NEGYEDIK
TEREM.
Márk Lajos. A szellem csapongó játékát látjuk, vibráló-irizáló színekbe foglalva Márk Lajos művein. H a társaságban van, csak ugy szikráznak elméjének tüzijátékszerü ötletei. Műterme falai közt, vászna előtt, a szinekkel rakétázik ötletbujósdit. A könnyedség kifejezése, a játékos elmerülés az ábrándképekbe, vízióinak pazar bősége, a formák gyöngéd hajladozása, az ezüstös tónusok alá fogott lokális szinek remegése, mind e g y ü t t e s e n alkotják m ű v é s z e t e egyéni jellegét. Szinte egy félszázada annak, h o g y fest, de ez az alapvető sajátossága kezdettől f o g v a végig uralkodik művészetében. Akár arcképet, akár zsánerképet, v a g y ha virágcsendéleteket fest, a szinek pazar ragyogása az, mely művészetét jellemzi. N e m a szonorikus színekbe, hanem az odalehelt, könnyed, meseszerű játékosság színeibe foglalja l á t o m á n y a i t . A női husszinek nála ezüstös f é n y t csillogtatnak fel. Mint a tavaszi pompába öltözött természet, nála is égnek, cikáznak, virulnak és virítanak a szinek, de amint egykor a Szirénfészeknél, jó harminc e g y n é h á n y esztendővel azelőtt, ma is irizáló fény bujkál szinei között. Távolsági képeket fest, ami annyit jelent, hogy csak azt az impressziót emeli ki a természetből, melyet egységesen foghat fel. Az optikai kép közvetlensége, a mozdulatok játszi hullámzásai érdekelték mindenkoron. De rendkívüli érzéke van a finom, á lágy, a nemes mozdulatok kiválasztásához. Egy női test kigyószerü hajlásának bája, egy-egy csoport kecses összekomponálása, a díványon fekvő női alak hullámos hajlása, egy tükörben visszatükröződő alak hátrahajlásának 5
nemes vonalmenete, a nobilitás és kecsesség megérzése, a szépség keresése ihletik alkotásra, izgatják képzeletét. Márk Lajos a női szépség poétája. Ez a feminin vonás jellemzi művészetét. Nincs benne semmi kézzelfogható durva valóság. Mindig az élet szublimált átnemesitésére hajlott. Ez vezette a világos színekhez, ez önt világosezüstösen gyöngyházszerü tónusfátyolt színharmóniáira. Lírájának dallama halk, letompított melódiák, melyeket a tónus finomsága foglal össze. Ilykép természetes, hogy eljutott a virágok poéziséhez. Virágcsendéletei mesevilággá alakulnak át. A tiszta színeket megtöri, az ezüsttónus alá gyöngéd szerettei fogja őket, hogy halk ezüstcsengést halljon ki a virágok mozgásából is. U g y a n o l y a n finom hajlásokban, hullámzó, kígyózó, puha mozdulatokban látjuk őket virágtartóikban, amint egymáshoz hajolnak, suttogva, szerelmes ölelkezésekbe merülve. Egyenként kell ezeket a csendéleteket szemlélni, mert mindenik egy-egy külön dal, mely chopinszerü dallamokat zeng felénk. Márk Lajos virágcsendéleteinek külön életük van, amint ezüsttónusokba bújva, titokzatos mesevilágot kápráztatnak felénk. A virágok szeretkezésének, gyöngéd egybebujásuknak látományait csillogtatja fel előttünk, csilingelő dallamokat, melyek mintha távoli és ismeretlen szférákból hangzanának fel. H o g y ezt a hatást elérje, a festői előadás eredeti fogásaihoz nyul. A szinek reflexjátékával, az árnyalatok gazdag variációjával, a tónusok egymásra felrakásával, egymásbakenésével, összeolvasztásával hozza ki a lágy és halk, a puha és gyöngéd szinkapcsolatokat, melyek összege nem a vásznon, hanem a néző szemében olvad össze abba az ezüstös tónusharmóniába, mely világító erejével megragadja a nézőt és derűt és m o s o l y t és irizáló fényt sugároz feléje. Márk Lajos művészete — hosszas kísérletezések után — elérkezett a virtuozitás oly fokára, amikor játékos érzéseit játékos könnyedséggel fejezheti ki. 6
26. Siesta
1000.
27. Tea a parkban
150
29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40.
°-
800
28. Akt
•
1200
Pihenő Őszi virágok Mimóza Kertben Várakozó Nyári virágok Fűben Oláh rózsa Tükör előtt Virágcsokor Virágok Műteremben
• 600 • 800 • 8 0 0 • 800 • 800 • 500 • l500 600 • 800
1200 500
Kisfaludi Stróbl Zsigmond. 40a. Női akt. (Fa.)
•
7
550
HARMADIK TEREM.
Förstner Dénes. A formák plasztikai ereje az, mely első tekintetre szembetűnik e fiatal művész alkotásain. Eleinte a fény és árny éles ellentéteivel dolgozott, a féltónusok kihagyásával, hogy a p'iaszticitás monumentalitásához jusson. U j a b b a n felvilágosította palettáját, de azért azon van, h o g y a plaszticitást megőrizze. A formák kultuszában elmerülve, a festői előadás erejét hangsúlyozza mindvégig. Mély, szonorikus szinei férfiasságot és biztonságot adnak látományainak, melyek körét egyre tágitja és gazdagítja. A műhely szűk világából, azóta, hogy a szolnoki telep lakója, kikerült a Tisza partjához és uj motívumokkal ugyan, de épolyan művészi célzattal, a formák tiszta felfogását és erőteljes hangsúlyozását találjuk ujabb műveiben. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50. 51.
Halászbárkák Az aquarellista Két fa Ülő fiu Februári nap GOGO Tavasz a télben Vízparton Folyópart délután Varsahalász Poros ut
200.— 300.— 300.— 250.— 200.— 400.— 200.— 350.— 250.— 300.— 250.—
8
NEGYEDIK TEREM.
Förstner Dénes festményei. 52. 53. 54. 55. 56. 57. 58. 59.
Önarckép, almával Festő őszi tájban Fiatal férfi Pirosbluzos nő Éjjeli fürdés Fésülködő nő Leányfej, este Alvó
500 600 500 500 600 500 150 250
60. Olajfák hegyén
700
61. 62. 63. 64.
600 700 500 700
Horgászó Festő Dél a Tiszán Önarckép, vízparton
9
HARMADIK
TEREM.
Jakab Ödön. A női báj és az arc jellegzetes vonásainak kikeresése, Rippl-Rónai halhatatlan pasztellsorozatának hatása alatt, volt a fiatal művész kiindulása. Mint mestere, ő is a szinek lágy kezelésével akarja a nőiességet éreztetni. Erős karakteréreztető tehetsége már is kiviláglik eddigi alkotásaiból. A lélekábrázolás az arckép legfontosabb kelléke. A formák mögött lappangó lélek kihangsulyozásával lehet csak visszaadni az egyéniség titkait. Jakab Ödön művészi feladatokat lát az arcképben s a női test finom mozdulatainak éreztetésében egyaránt. A szinek lágy kezelésében, a tónusharmóniák egységes visszaadásában, a formák erőteljes éreztetésében keresi fejlődése útját, hogy ilykép a női szépség jellegzetességeit művészi harmóniákba foglalhassa. 65. 66. 67. 68. 69. 70. 71. 72. 73. 74. 75. 76. 77. 78. 79.
Gyerekfej Félakt Fésülködő Fürdés után Arckép. (Magántulajdon.) Önarckép Női fej Profil Gyerekfej. (Magántulajdon.) Kékruhás lány Gyöngykaláris Siesta Zöldbluzos nő Arckép. (Magántulajdon.) Szalmakalapos lány 10
150.— 350.— 500.— 350.— 400.— 350.— 350.— 300.— 250.— 300.— 400.— 400.—
HftTODIK TEREM.
Barcsay Jenő. Évekkel ezelőtt — akkor még alig hogy kikerült Rudnay Gyula kezei közül — jelentkezett a fiatal festő és nagy reményeket keltett. Párizsi t a n u l m á n y é v e után fejlődése uj utakon haladt t o v á b b . Attól kezdve a form á k szintetikus felfogására törekedett. N a g y egységekbe f o g l a l t a őket, hogy a lényegkiemeléssel az érzés egyszerűségét hangsúlyozhassa. Szentendrei nyári tanulm á n y a i alatt ugyancsak a természet felfogásának ilyetén leegyszerűsített felfogásához érkezett el. N e m a táj közvetlenül egyszerű és elaprózott formáit, hanem azok m o n u m e n t á l i s erejét és nagyvonalúságát keresi. Szines rajzaiban is a n a g y szemmel látott természet főformáihoz ragaszkodik. A táj státikus nyugalmának nagy vonalmeneteiből igyekszik hatásos szólamokhoz eljutni. 80. Izbeki völgy 81. 82. 83. 84. 85. 86. 87. 88. 89. 90. 91. 92. 93. 94.
80.—
Virágcsendélet Szelim völgye Rálátás Fiúfej Budakalász Fiúfej Hegyes táj Testvérek Kert Tanulmányfej Kőhegy Leányfej Tájkép Hegyek
30.— 80.— 60.— 50.— 100.— 50.— 80.— 80.— 80.— 40.— 100.— 40.— 80.— 120.—
11
95. 96. 97. 98. 99. 100.
Hegyoldal Tanya Tavasz Hegyes táj Szántóföldek Akt
80. 100. 80. 50.
101. 102. 103. 104. 105.
Tájkép D o m b o s táj Tájkép Házak Domboldal
80. 80. 100. 100. 80.
Kisfaludi Stróbl Zsigmond. 105a. Szobakut
2.500.
12
NAGY TEREM. Magyar művészek mesterművei. A m a g y a r m ű v é s z e t egy nagy egység. Akármilyen sok az egyéni forma, nagy mestereink, élők és halottak, minden időben egyre törekedtek. Ki akarták fejezni a m a g y a r lélek tragikus monumentalitását. A művészet két elemen fordul meg: az érzésen és annak formáján. A germán m ű v é s z e t b e n mély az érzés, de szertelen a formája. A latin művészetben kristálytiszta a forma, de az érzés nem nyúlik le a lélek titokzatos fenekére. A m a g y a r m ű v é s z e t b e n ellenben az áradó érzés egyszerű formában nyilatkozik meg. Ezt a jelenséget figyelhetjük meg azokban az alkotásokban, melyeket m o s t e helyen egybegyüjtöttünk. Munkácsy Mihály ,,Krisztus Pilátus előtt"-jének e n a g y vázlatán ott tombol a hatalmas érzés, de mily egyszerű a formája. Paál László két festménye, mindegyik m é g düsseldorfi idejéből, a fiatal mestert egy-egy szerencsés pillanatban mutatja be. Már érezteti drámai erejét és gyöngéd líraiságát egyaránt. Székely Bertalan művein a mester komponáló ereje és koloritjának férfias nemessége uralkodik. Benczúr Gyula kompozíciójában is a szokottnál egyszerűbb a forma, de époly mély az érzés. Mily nemes Than Mór alakjának mozdulata, mily bájosan egyszerű Lietzen-Mayer csoportja. Barabás női fején a finomságok kihangsúlyozása, Jankó János szellemessége, Ébner Lajos első szolnoki idejéből való kis képének ötletessége érdekel. Mészöly Géza képein is az előadás finomsága a megható, mig Mednyánszky alakjainak fojtott drámai ereje megdöbbentő hatású. Ezzel szemben mily naivan egyszerű Gyulay László népéleti, egészen korai m ű v e ! Csók István párizsi idejéből való képén a szinek leheletfinomságu kezelése, Fényes Adolf figurális
13
képén a szinek szonorikus ereje, interieurjeinek mélysége, Perimutter képeinek szincsudái, Thorma kis vázlatának drámaisága, Biharién az érzés mélysége, RipplRónai tájképének halk szólama alatt a nagyvonalúság, pasztellfején a kifejezés ereje ragad meg. És Greguss Imre matrózruhás fiúja a festés erejével, Szinyei Merse Pál tájképén a szinek tüze: mind az egyszerű formákban az áradó érzés sugallatai. M E D N Y Á N S Z K Y LÁSZLÓ B R . (1852—1919.) 106. Tanulmányfej R I P P L - R Ó N A I J Ó Z S E F . (1861—1929.) 107. Délfrancia táj. 108. Női fej. MÉSZÖLY GÉZA. (1844—1887.) 109. Parasztudvar. G R E G U S S IMRE. (1856—1910.) 110. Matrózruhás fiú. L I E T Z E N - M A Y E R S Á N D O R . (1839—1919.) 111. Szeretlek. É B N E R LAJOS. (Szül. 1850.) 112. Csónak a parton. S Z I N Y E I M E R S E PÁL. (1844—1920.) 113. Kertrészlet. B E N C Z Ú R G Y U L A . (1844—1920.) 114. Vissza a Paradicsomba. M E D N Y Á N S Z K Y LÁSZLÓ. (1852—1919.) 115. Alvó legény. CSÓK ISTVÁN. (Szül. 1865.) 116. Fiatal nő. S Z É K E L Y B E R T A L A N . (1844—1910.) 117. Fürdő nő. T H A N MÓR. (1828—1899.) 118. A tenger asszonya. S Z É K E L Y B E R T A L A N . (1844—1910.) 119. Akt. F É N Y E S A D O L F . (Szül. 1867.) 120. Család. 14
BIHARI SÁNDOR.
(1855—1906.)
121. Falu rossza. M U N K Á C S Y M I H Á L Y . (1844—1900.) 122. Krisztus Pilátus előtt. (Wertheimer Adolf ur tulajd.) 122a. Férfi arckép. 1863. P A Á L LÁSZLÓ. (1845—1879.) 123. Tanya. F É N Y E S A D O L F . (Szül. 1867.) 124. Képtárban. P A Á L LÁSZLÓ. (1845—1870.) 125. Beileni falurészlet. B A R A B Á S MIKLÓS. (1810—1898.) 126. Fiatal nő arcképe. T H O R M A J Á N O S . (Szül. 1867.) 127. Kártyázók. P E R L M U T T E R IZSÁK. (1869—1932.) 128. Fiatal leány parasztszobában. F É N Y E S A D O L F . (Szül. 1867.) 129. Képtárban. P E R L M U T T E R IZSÁK. 1869—1932.) 130. Fiatal lány parasztszobában. M E D N Y Á N S Z K Y LÁSZLÓ br. (1852—1919.) 131. Csirkefogó. G Y U L A Y LÁSZLÓ. (1843—1911.) 132. Szárazmalom. J A N K Ó J Á N O S . (1833—1876.) 133. Falusi
mulatság. MÉSZÖLY GÉZA.
134. Tájkép.
15
(1844—1887.)