MOST J E L E N T M E G :
ERNST-MUZEÜM. I. füzet. ERNST LAJOS: Jacopo Tintoretto: Szent István Mária oltalmába ajánlja Magyarországot. MAYER L. AUGUST: Tintoretto egy ösmeretlen magyar vonatkozású képe. II. füzet. Dr. LÁZÁR BÉLA: Bernhard-Strigel: II. Ulászló és családjának arcképe. III. füzet. Külföldi mesterek magyar vonatkozású művei. IV. füzet. Dr. F E R E N C Z Y ZOLTÁN: A Petőfi-terem. V. füzet. ERNST LAJOS: Petőfi arcképei. Az Ernst-Muzeum kiadása. —<S> — AZ ERNST-MUZEUM MŰVÉSZ-KÖNYVEIBŐL ujabban megjelent a VI. Rippl-Rónai József és a VII. Vaszary János. Előbbi füzetek: I. Csók István. II. Iványi-Grünwald Béla. III. Perimutter Izsák. IV. Gyárfás Jenő. V. Rudnay Gyula. Egy-egy füzet ára 20.000 korona. <»— Dr. LÁZÁR BÉLA: FADRUSZ JÁNOS É L E T E ÉS M Ű V É S Z E T E . A több száz illusztrációval, kiadatlan levelekkel, ismeretlen művekkel diszitett kötet kétféle kiadásban jelent meg. KAPHATÓ A PÉNZTÁRNÁL.
Légródy nyomda r.-t., Budapest. (Igazgató: Kertész Árpád.)
Száz esztendeje lesz ez év őszén annak, hogy a rajz nagymestere, Zichy Mihály született. Született pedig egy magyar nemesi házban, olyan szülőktől, olyan környezetben, melynek ismerete nélkül Zichy Mihály zsenijét megérteni nem lehet. A zalai kastély könyvtárszobája magyarázza meg igazán Zichy Mihály szellemét. A nagy gondolkodók, költők, tudósok nevelték őseit, ezen az örökségen alapszik jelleme, melynek éles visszatükröződése művészete, a maga eszmei gazdagságában, melyet már Gauthier a fiatal Zichynél is észrevett, örökké forrongó kráternek nevezve őt. Teljes képet nem adhatunk róla. Zichy oeuvreje szétszóródott, Bécs, Szentpétervár, London, Páris, Zala, Budapest s újra Szentpétervár élete főbb állomásai, főleg Oroszország, ahol egy emberöltőnél tovább lakott. Műveinek ezrei ott lappanganak, egy részök a leningrádi múzeumokba került, a többi ki tudja, hová? Huszonöt évvel ezelőtt mutatta be Ernst Lajos a Nemzeti Szalonban az e'ső gyűjteményes Zichy-kiállitást, melynek eredményekép egy sor hatalmas festménye az állam tulajdonába került. Ebből egy párat itt is bemutatunk. De ami ezenkívül itthon maradt, azt sem lehetett teljes egészében összeszedni, aminek ezer és egy kicsinyes oka van, ugy hogy amit most bemutatunk, csak egy kis része hatalmas életeművének. .3
De ez a kis gyűjtemény, mely mutatót ad bécsi, párisi, orosz- és magyarországi műveiből egyaránt, felfedi egész fejlődését. Nagyszerű látvány a fejlődést nyomon követni. Minekutána zsenijét első mestere, Marastoni észrevette, Bécsbe kerül Waldmiillerhez és annak tanítványa lesz. Ezt néhány alkotása kiállításunkon is tisztán szemlélteti. A bécsi mester kiváló tanár volt. A részletező forma mestere beoltotta Zichybe a természet áhítatos tiszteletét. Egész sor műve ezt a szigorú természetkultuszt igazolja. De az ősöktől örökölt szellem egyszerre csak kitör Zichyből s mikor idegen környezetbe kerül, hatalmas erővel kivirágzik. Hozzájárult ehhez bámulatos művészi fogékonysága, öntudatra ébred és rajzbeli erejét és egyéni érzéseit hallatlan gazdagságban kifejleszti. Kaulbach és Delaroche, Hogarthés Dorré, Gavarni és Boucher minden mestersége, ha szabad magamat póriasan kifejeznem, a kisujjában van. A zalai múzeumban ott vannak hatalmas kötetekben társai: társai s nem mesterei, mert Zichy nem utánoz soha senkit, csak gazdagítja velők a maga szellemét, formáját végre megtalálja és virtuózzá tökéletesiti. Un monstre de genie — irta róla Gauthier. Minden, a valóság és a látomás, az e képzelés és a megfigyelés, egyaránt szeme előtt van, még pedig belső látásban, mert Zichy képzeletből dolgozik, csak behunyja a szemét és látja az egész jelenetet. Költőt olvas és alakjait utána teremti, a legkisebb részletig elképzeli a figurát, a csoportot, a környezetet. Gondolat támadnak — s támadnak, mert kevés olyan olva4
sott ember élt akkor Európában, mint Zichy, könyvtárának Zalában őrzött töredéke igazolja ezt, — s egyszerre csak érzéki erőben előtte áll a jelenet. Csak lelkébe kell belenéznie, hogy meglássa és felépíthesse a konkréttá vált eszmét. Ezek az eszmék sokfelől szállanak hozzá, mert a mult és a jelen nagy szellemeivel állandó kontaktusban él; olvassa műveiket és szerencsés sorsa személyes összeköttetésbe is hozza velők. S még sem eklektikus. Három cár udvarában élt és független, szabad, önálló gondolkozását megőrizte. Legfeljebb — szimbólumokká irja át gondolatait. ,,Festett vezércikknek" mondták ezeket a mély szimbólumokat, mert aktuális gondolatokat is rejtegettek, még pedig szabadszáiuan, korát jóval megelőzve, megdöbbentő erővel és hallatlan bátorsággal. Ezért támadták is folyton, de ő fölényes gúnnyal nézte le támadóit, mert tudta, hogy lelkének legnemesebb érzéseiből, bámulatos emberszeretetéből, fenkölt gondolkozásból, minden önös gondolat hiján születtek meg, a legmagasabb és legáltalánosabb eszmékig emelkedve alkotta meg ezeket a hihetetlen történeti ismereteken és széleskörű tanulmányokon alapuló műveit. Még egy centennáriumra lesz szükség, hogy Zichy nagy szellemét teljes egészében felfoghassuk. Az ő nagy szive magába fogadta az egész emberiséget. Amellett törzsökös és lelkes magyar maradt. Nem volt olyan magyar ügy, melyért ne lelkesedett volna. Csak a párisi magyar egyletben kifejtett működésére, a szegedi árvízkárosultak érdekében lefolytatott akciójára, az aradi vér5
tanuk múzeumára, az árvák javára készült alkotásaira stb. hivatkozunk. Két kézzel szórta szét szive adományait. Az egész emberiség boldogságáról álmodott, a háború démonának pusztítását ostorozta, a hit és vallás nagyságát és mélységét sértő klerikálizmus hatalmi túlkapásait támadta, miközben rajongva beszélt Párisban a magyar zászló felszentelésekor a magyar hazáról: „Mit lát a magyar ember zászlajában? kérdi a párisi magyar egylet zászlószentelésén tartott ünnepi beszédében (1878 junius 9). Szeretett hazájának jelképét látja... Ugy mint kedvesét, de jobban mint ezt, szereti hazáját.. Lehozná az egekből a szivárványt, hogy kedvesére ráadhassa... Kedvéért nagy, dicső dolgokat visz véghez, érdemeinek gyümölcsét, megszerzett babérjait ennek lábaihoz teszi le." Ezt tette ő is. Életének titkos fájdalma, hogy idegenben kellett maradnia. De idegenben sem maradt hazájához idegen. Küzdött az emberiség jövőjeért, gondolatai végig száguldozták az egész emberiség múltját, lelkében ég és föld, menny és pokol szilajon kavargott, de — a magyarság sorsa örökre foglalkoztatta. Ugy élt ő az idegenben, mint a számkivetett, csak az nyugtatta meg, ha képzeletben elszállhatott a magyar előidőkbe, kedvenc költői képzeleti világába, Arany, Madách, Jókai és főleg Petőfi eszmekörébe, kiket át- és átélt, újra és újra á álmodott, alakjai közt otthon volt, mintha testvérei lennének és mikor rajzónjával megörökítette őket, csodálatos egységbe olvadt velök. Goethe Faustját, Byron Don Jüanját, Ler6
montow Korunk hősét, Rusztaveli Tarieljét is megrajzolta, hatalmas képzeletében azok gondolat- és eszmekörébe is beleélte magát, de ahogy ő látta Arany, Madách s főleg Petőfi világát, az a kongeniális testvér viziója volt, aki költészetet vitt be kontúrokból felépített világokba, a fekete és fehér árnyalatgazdaságába menekülve, hogy amit a költő szavakkal kifejezett, azt ő vonalba leegyszerűsítve, a fény és árnyék végtelen és határtalanfinomságaivalszimbolikus igazságokká fokozza. Rajzainak festőiségével pótolja a színeket. Innét festményeinek rajzos jellege. Évek telnek el, anélkül, hogy ecsetet venne a kezébe. Csak itt-ott színezi anélkül is szinességet sugalló rajzait. Csak Párisban lett újra festő, de most már ott sem marad a naturalista igazság száraz követője, hanem az eszmei magaslatokban száguldó gondolkodó, aki egyszer érzésének mélységét fejezi ki, mint az Anyai gond-bari, máskor szimbólumokat érzékeltet, mint a Hulló csillagok- ban, vagy emberi szenvedélyek tragikumát érezteti, mint a Szirén-ben, történetbölcseleti gondolatok magaslataiba ragad, mint a Rombolás démonának diadalában, — a gondolat és érzés harmóniájára törekszik, a formával beszél, tanit, nevel, megragad, de nem a festői formával, mely önmagáért való, mely a szinek harmóniájával kelt bennünk érzéseket, — Zichy az atyai ház örökségét, az enciklopédisták szellemét híven megőrizte pikturájában is. A grafikus azonban itt is megszólal benne. Megszólal a szive is s pártjára kél az elnyomot-
taknak, az üldözötteknek, a gondolat és lelkiismeret szabadságának, az emberi nagyság hőseit, az emberi küzdelem meddőségét, a szerelmet és a humanitást, az emberi szenvedelmeket fejezi ki, a költő ihletével, a gondolkozó mélységével, a hitében biztos hivő áhítatával. Mi menti meg az emberiséget a rombolás, az egymás elleni fenekedés, az örök gyűlölködés kínjaitól? A Messiás, aki neki Krisztus, az Istenember, aki az emberiségért kiszenvedett s akiért harcoltak örök hivei s akihez menekülni fog az emberiség, ha ráeszmél bűneire. És ezt a mélységesen vallásos embert támadták a farizeusok! Mit kellett szenvednie az elleneitől ! De őfinomgúnnyal kitért előlük, csak néha, legmeghittebb emberei előtt öntötte ki szive keserveit, örök viaskodásban önmagával. Levelei ennek a mélységes magatépelődésnek megrendítő bizonyságai. Művészetére ezek a szenvedések is sugalló erejűek voltak. Elmenekült előlük a dévajkodásba, a játszi formákba, a női szépség kultuszába s kifejezési formáinak örökös változataival utasította vissza az élet rúgásait. Még jobb ember lett. Orosz kollégái mesébe illő történeteket beszélnek szive nemességéről. Az irigység nélkül való ember ő volt. A gúny, az éle, a torzítás ereje a kezében volt, de ő csak a gonosz, a nemtelen indulatok üldözésére használta fel őket. Mert rajongója volt a szép formának, melynek örök kutatója maradt, mint azt Rafael és a modellje mutatja. Rajzainak bámulatos ereje, afinomságok,a leheletkönnyű előadás, de a mélység, erő és akár a vadság kifej ezé 8
sére is biztos eszközei voltak. Az itt bemutatott rajzok kifejező erejének ily nagyszerű példái. Hát még ha ösmernők azt a sok ezer rajzot, melyek ottrekedtek Oroszországban? Párisból most hazakerült néhány csodaszép lapja, minő bámulatosfinomságok,minő játszi könnyedség jellemzi őket. S mennyire egyéni a legváltozatosabb témakörben is ! Az ő vonala senkihez sem hasonlítható. Megőrzi azt minden teknikában, ritka rézkarcaiban, lithográfiáiban, sepiarajzaiban, szénfestményeiben egyaránt. Az átmenetek finomságaiban, a vizionárius árnyalatgazdagságban páratlan mester. Gauthier ezt a kifejezésben való monstruózus gazdagságot és változatosságot megbámulta. Ezt fejlődése folyamán egyre jobban kifejlesztette. A hetvenes évektől fogva még gazdagabb, még biztosabb, még sejtelemszerübb lett képzelete, mely Arany balladáiban, Madách és főleg Petőfi illusztrációiban érte el tetőfokát. Anyám,
az álmok
nem csalódnak,
—
ezt
Petőfi neki irta, anyja— tudvalevőleg — sokáig ellenezte, hogyfiafestő legyen. De ő érezte magában a titokzatos erőket. Tudta : Dicső neve, költő fiadnak, Anyám, soká, örökkön él. ..
A halhatatlanságba felszállás csodálatos könnyedségét talán csak az egyetlen Correggio közelitette meg ugy, mint ezen a lapon Zichy. Az effajtafinomságokvisszaadásával — kicsiny és nagy lapokon egyaránt — gyakorta találkozunk élete művében. Luther víziójának árnyszerü9
sége, a leheletszerű könnyedség, a rajzón mesterműve. S a kis lapokon is az egyes arckifejezések mélysége, melyet Gauthier már 1858-ban megcsudált, később mind fokozottabb erőben jelentkeztek nála... Un monstre de genie. Egyebet nem lehet mondani róla. Persze, hogy vannak zsenijének korlátai, — de most e centennárium-ünnepen csak azt nézzük benne, ami nagy. Mert az aztán igazán nagy. Hogy nagyságát éreztető e kiállítást létrehozhattuk, azért köszönetet mondunk mindazoknak, kik a tulajdonukban lévő remekműveket átengedték, első sorban Petrouics Elek főigazgatónak, aki az ő ösmert és általán tisztelt készségével a Szépművészeti Múzeum tulajdonában levő néhány hatalmas festmény átengedésével jelentősen hozzájárult a mester művészi egyéniségének teljesebb bemutatásához, a zalai Zichy Mihály ereklyemuzeum tulajdonosának, csicseri Rónay Istvánné úrnőnek, aki a nagy mester unokájához méltóan ápolja a Zichy-kultuszt s ezen kiállításhoz 48 képet bocsátott rendelkezésünkre, aztán kedves munkatársamnak, Medveczky Kornélnak, aki Zichy művészetének felkutatásával immáron évek óta foglalkozik s akinek társaságában remélhetőleg rövid időn belül sikerülni fog egy, főleg a mester levelei és az ujabban felkutatott adatok alapján felépített életrajzot megalkotni. Dr. Lázár
10
Béla.
ELSŐ TEREM.
I, Illusztráció Petőfi ,,Jövendölés" c. költeményéhez, jelezve. 1878. Az Ernst Muzeum tulajdona. 2
111. Petőfi „Borús ködös őszi idő" c. költeményéhez. Jelezve. 1880. Vastagh Gyula ur tulajdona.
3. II!. Petőfi ,,A király és a hóhér" c. költeményéhez. Jelezve. 1880. Az Ernst Muzeum tulajdona. 4. Petőfi apotheozisa. Jelezve. 1898. Az Ernst Muzeum tulajdona. 5. 111. Petőfi , , F e l t á m a d t a tenger" c. költeményéhez. Jelezve. 1889. Az Ernst Muzeum tulajdona. 6. III. Petőfi „ J á n o s vitéz"-éhez. Jelezve. 1899. Az Ernst Muzeum t u l a j d o n a . 7. A v á r t á n . Jelezve. 1874. Ungár Jenő (Debrecen) tulajdona. 8. G y e r m e k a v a t á s
az
ősmagyaroknál.
Jelezve.
Gróf Zichy Béla ur tulajdona. " 9 ? ) K é t arckép: 1. Tanulmányfej. 2. Önarckép. 1875. Gáthi Fülöp ur tulajdona. 10. Wallenstein tábora. Jelzés és évszám nélkül. R á c Sándor (Újpest) ur tulajdona. II. Két rajz. 1. T a n u l m á n y f e j . ' 2 . Alvó nő.
Jelezve.
Gáthi Fülöp ur tulajdona. 12. A vizitündér és a királyfi. Béla ur t u l a j d o n a .
Jelezve.
Gr.
Zichy
13. Orosz diplomata. Jelezve. Mihálovics ur t u l a j d o n a . 14. Öreg férfi. Rexa Dezső ur
tulajdona.
15. Tűzugratás. Jelezve. Gr. Zichy Béla ur t u l a j d o n a . 16. Holt
vitéz
és
menyasszonya.
Jelezve.
Zichy
Mihály ereklyemuzeum (Zala) tulajdona. 17. Vera.
111. Gcncsarov regényéhez. Jelezve.
1875.
A főváros tulajdona. 18. Párviadal. Jelezve. Az Ernst Muzeum
tulajdona.
19. Inspiráció. Jelezve. 1872. Politzer Gyuláné urnő tulajdona. 20. Legényköltögetés ős magyar halotti toron. Jelezve. Zichy Mihály ereklyemuzeum tulajdona (Zala). 21. Csaba útja. Jelezve. Gr. Zichy Béla ur tulajdona. 22. Le chemin fleuré. Költemény-illusztráció.
Jelezve.
1897. Dr. Sömjén Géza ur tulajdona. 23. Orosz zsidók trojkán. Jelezve. 1864. Magántulajdon. ^24." Javasasszony.
A
Zichy-ereklyemuzeum
(Zala)
tulajdona. 25. Falusi idill. Jelezve.
1850. Drucker Géza ur tulaj-
dona. Önarckép. Az Ernst Muzeum tulajdona. 27. Hegytetőn. Jelezve. Magántulajdon. 28. A Vörös Kereszt emblémája. Dr. Szeben Dezső ur tulajdona 29. Mentőcrónak
vázlata. Ceruzarajz. Jelezve.
Sándor Fülöp ur tulajdona.
12
1846.
vitrinAban.
30. J u s
primae
noctis.
Zichy-ereklyemuzeum
(Zala)
tulajdona. 31. Bacchansnő.
jelezve.
1879. Dr. H u b a y Jenő ur
tulajdona.
i:t
HftRMftDIK
TEREM.
dal. Jelezve. 1846. Eladó. 33. A vándor. Jelezve. (1845 k ö r ü l ) Frank Sebő
ur
tulajdona. 34. Az anya sirja. Jelezve. (1847 körül.) Eperjessy Béla ur tulajdona. 35. A hit. Jelezve. 1846. Drucker Géza ur t u l a j d o n a . 36. A lovag. Sándor Fülöp ur tulajdona. ^37?) Krisztus a keresztfán. Jelezve.
1846.
A Zichy-
ereklyemuzeum (Zala) tulajdona. 38. Imádkozó asszony. 1846. A Zichy-ereklyemuzeum (Zala) tulajdona. 39. Árvák. Jelezve. 1888. Magyar Pál ur tulajdona. 40. Az uzsorás. Jelezve. 1859. ^jjpTTCnyai gond. ( & ) Imádkozó
Eladó.
Eladó.
leány.
1846. A
Zichy-ereklyemuzeum
(Zala) tulajdona. 43. Boszorkánykonyha. Gr. Andrássy Gyula ur t u l a j dona. ( A ^ Női fej. Jelezve. 1860. Weisz Béla ur t u l a j d o n a . 45. Erzsébet királyné Dsák Ferenc ravatalánál. Az Ernst-Muzeum t u l a j d o n a . 46. Öreg asszony. Jelezve. 1845. Dr. Preisich Hugó ur tulajdona. (
Birkamosás. Szines rajz. Bischitz Gyula ur tulajdona.
14
HARMADIK-TEREM.
48. A betyár nótája. Jelezve. 1900. Kramer Jenő
ur
tulajdona. 49. Ábránd a festékesláda felett. Jelezve. 1888. Fónagy Aladár ur tulajdona. 50. A rombolás démonának diadala. A mester által á t r a j z o l t fénykép.
1878. A Zichy-ereklyemuzeum
(Zala) tulajdona. 51. Ugyanaz.
A mester
által
sajátkezüleg
színezett
reprodukció. Daróczy Aladár ur tulajdona. 52. A vörös kereszt. Jelezve. 1877. Gr. Zichy Aladár ur tulajdona. 53. Érdekes olvasmány. Jelezve. 54. L á t o g a t ó b a n . Jelezve.
1867.
Eladó.
1875. Dr. Elischer Vilmos
ur tulajdona. 55. Bacchansnő
és Faun.
Jelezve.
1868.
Mauthner
Zoltán ur tulajdona. 56. Rafael és modellje. Jelezve.
1872. Gróf Széchenyi
Györgyné urnő tulajdona. 57. Kinizsi. Jelezve.
1895. A főváros tulajdona.
58. Hazatérés a vadászatról. A Zichy-ereklyemuzeum (Zala) tulajdona. 59. Álom. Mauthner Zoltán ur tulajdona. 60. Nőrablás. Jelezve.
1874.
Eladó.
61. A felgyógyult beteg. Jelezve. Kestler Miksa ur tulajdona. 15
62. ,,Tessék !" A művész s. k. ajánlásával. A Zichyereklyemuzeum (Zala) tulajdona. 63. Nevető ember I. Jelezve. Fürst Lajos ur
tulaj-
dona. 64. Falstaff a serleggel. Jelezve.
1874. Eladó-
65. A nevető ember II. Dr. Elischer Vilmos ur tulajdona.
16
HftRMftDIK
TEREM.
66. Enyelgő faunok. Jelezve. 1878. A Szépművészeti Muzeum tulajdona. 67. Látomás. Jelezve. Szénássy Sándor ur t u l a j d o n a . 68. Amorette. A Zichy-ereklyemuzeum
(Zala) t u l a j d .
69. A rab. Jelezve. Balassa testvérek tulajdona. 70. Rustaveli Tarieljének illusztr. Gáthi Fülöp ur t u l a j d . 71. Erzsébet
királyné
Deák
ravatalánál.
Színvázlat.
Ernst-Muzeum tulajdona. 72. Rustaveli
Tarieljének
illusztr.
Gáthi
Fülöp
ur
tulajdona. 73. Luther a W a r t b u r g b a n . Jelezve. 1871. Magántulajdon. 74. A garabonciás diák és az árva gyermek.
Jelezve.
1885. A Zichy-ereklyemuzeum (Zala) tulajdona. 75. Pörosztó bajvívás. Jelezve. 1886. A Zichy-ereklyemuzeum (Zala) t u l a j d o n a . 7 6 / Koldusok, jelezve. A hátlapon: Az ötvös-mester. Vázlat. Popper József ur tulajdona. 77. Az ősz. Jelezve. 78. Aurora. Jelezve.
1872.
Eladó.
1872. Bischitz Gyula ur tulaj-
dona. 79. Vallomás. Jelezve. Sebő Bertalan ur tulajdona. 80. A modern szirén. 1878. A Szépművészeti Muzeum tulajdona.
17
81. A landsknecht a hordóval. Jelezve. 1877. Hátlapon : Landsknecht
hátulról.
Jelezve. A mester
meg-
jegyzéseivel. Kókai A. ur tulajdona. 82. A bölcsőtől a sirig. Liszt Ferencnek ajánlva. 1881. Jelezve. Ernst-Muzeum
18
tulajdona.
HftRMftDIK
TEREM.
83. Orosz parasztcsalád. Jelezve.
1888. Dr. Preisich
H u g ó ur t u l a j d o n a . 84. Rustaveli
Tarieljének
illusztrációi.
Gáthi
Fülöp,
Ehrenwald, Vilmos, H o r v á t h Károly, Steiner Lajos és dr. Sömjén Géza urak tulajdona. 85. Hitterjesztés. Vázlat. Sándor Fülöp ur t u l a j d o n a . 86. Transfiguratio.
Eladó.
87. Pihenés v a d á s z a t közben. Jelezve.
A Zichy-erek-
lyemuzeum t u l a j d o n a . 88. Gyermekmentés.
1895.
Jelezve.
A
Nagypénteki
ref. társaság tulajdona. 89. Báró Münchhausen. Jelezve. Dr. Sömjén Géza ur tulajdona. 90. Női fej. B a r n a Bertalan ur tulajdona. 91. Enyelgés. Jelezve. 1858. 92. Bacchansnő.
Jelezve.
Eladó.
1858. Wolfner
Gyula
tulajdona. 93. Festők. Jelezve. Dr. Deutsch I. ur tulajdona.
19
ur
HftRMftDIK TEREM.
94. Egy szeszély története. Öt részben. Jelezve. A Zichy-ereklyemuzeum (Zala) tulajdona. 95. Szomorú
viszontlátás.
Jelezve. A
Zichy-ereklye-
muzeum (Zala) tulajdona. 96. Illusztráció. Arany balladáihoz. Jelezve. 1892. Dr. Deutsch I. ur tulajdona. 97. Indulás a vadászatra. Zichy-ereklyemuzeum (Zala^ tulajdona. 98. Menekülés
Dt. Deutsch I. ur tulajdona.
99. Felszarvazott férj. Jelezve. I. Miklós cár sajátkezű megjegyzésével: „Legyen elmés, de ne legyen gonosz." Zichy-ereklyemuzeum (Zala) tulajdona. 100. Hitterjesztés. Szines rajz. Timár Soma ur tulajdona. 101. Auto-da-fé. Fénykép. Magántulajdon. 102. Faust illusztr. Dr. Zimmermann Ágost ur tulajdona. 103. A vörös kereszt, jelezve. 190?. Dr. Daróczy Aladár ur tulajdona. 104. Zichy anyósa. A Zichy-ereklvemuzeum
(Zala) t u -
lajdona. 105. Zichy 50 éves jubileumára Szt.-Pétervárt
készült
szines rajz. 1894. Rácz Sándor ur t u l a j d o n a . 106. Négy rajz az orosz-török háborúhoz. Jelezve.
A
Zichy-ereklyemuzeum (Zala) tulajdona. 107. Skót vadászjelenet.
Rézmetszet.
Dr.
Székelyhidi
Ferenc ur t u l a j d o n a . 108. Vázlat. Zichy-ereklyemuzeum (Zala) tulajdona. 20
109. Szamár.
Zichy-ereklyemuzeum
(Zala)
tulajdona.
110. Betörők. Fotografia. A Zichy-ereklyemuzeum (Zala) tulajdona. 111. Ünneprontók.
Illusztr.
Arany
balladájához.
F é n y n y o m a t . Magántulajdon. 112. Krisztust
sirató
asszonyok.
A
Zichy-ereklyemu-
zeum (Zala) tulajdona. 113. A cárevics
vadászaton.
A
Zichy-ereklyemuzeum
(Zala) tulajdona. 114. T a n u l m á n y o k .
A
Zichy-ereklyemuzeum
(Zala)
tulajdona. 115. Csatajelenet. Vázlat. Sándor Fülöp ur tulajdona. 116. A pusztítás démonának első vázlata. Barna Bertalan ur t u l a j d o n a . 117. Vihar a hegyekben. Dr. Hültl Hümér ur tulajdona. 118. Címertartó Herold. Magántulajdon. 119. T a n u l m á n y o k a Rombolás démonához. Barna Bertalan ur tulajdona. 119 a. Skót k a r d t á n c .
Rézkarc.
A
Zichy-erőklyemu-
zeum (Zala) t u l a j d o n a .
Terem közepén. Stróbl Alajcs Zichy-szobra.
21
NAGYTEREM.
120. Tanulmányok. A Zichy-ereklyemuzeum (Zala) tulajdona. 121. Párisi magyar egylet indulójának címlapja. A Zichyereklyemuzeum (Zala) tulajdona. 122. Négy arckép.
1. Zichy. 2. Női rokon. 3. Zichy
Zsófia. 4. Mary. Magántulajdon. 123. A szaglás, tapintás és hallás.
Szines rajz.
Zichy-
ereklyemuzeum (Zala) tulajdon. 124. Vázlat. Barna Bertalan ur tulajdona. 125. Mondd szépen ,,Köszönöm!"
Fénykép.
A Zichy-
ereklyemuzeum (Zala) tulajdona. 126. Hulló csillagok. A Szépművészeti
Muzeum
tulaj-
dona. 127. Zichy
és Mary.
Fénykép.
Ifj. Gonda
tulajdona. 128. Férfi-arckép. Kestler M. ur tulajdona.
22
Béla
ur
Zichy Mihály tanítványai
129. Realier-Dumas:
Önarckép.
Eladó.
130. Gouseva: Zichy Mihály műtermében.
Eladó.
131. Mary: Fiatal férfi. Eladó. 132. Mary:
Zichy
Zsófia
arcképe.
A
Zichy-ereklye-
muzeum (Zala) t u l a j d o n a . Í33. Mary.
Női
arckép.
Latinovics
Frigyesné
urnő
tulajdona. 134. Mary:
Varró nő. A Zichy-ereklyemuzeum
(Zala)
tulajdona. 135. Mary.
Görgei* István
arcképe.
gyesné urnő tulajdona. 136. Re alier-Dumas'.
Halálfej.
137. Realier-Dumas:
Tájkép.
138. Fellner
Csendélet.
Sándor'.
Eladó. Eladó. Eladó.
Latinovics
Fri-
VITR1NABMN.
Tanulmány a Hulló csillagokhoz. Barna Bertalan ur tulajdona. 140. Tanulmányfej.
Eladó.
141. Női fej. Jelezve.
1879. Sebő Bertalan ur tulaj-
dona. 142. Visontai Kovách László arcképe. Magántulajdon. 143. Kék ruhás nő. Jelezve.
1869. Kónyi
Hugó
ur
tulajdona. (\AA) Fejtanulmányok.
A Zichy-ereklyemuzeum
(Zala)
tulajdona. 145. Férfiarckép. Sebő Bertalan ur tulajdona. 146. Vázlatok. Barna Bertalan ur tulajdona. 147. Incselkedés. Jelezve. 1878. 148. Orosz tábornok.
Eladó.
Eladó.
ASZTALON. 149. Zichy
és Gouseva.
Fénykép.
A
Zichy-ereklye-
m ú z e u m (Zala) t u l a j d o n a . 150. Zichy Jenő és Zichy Mihály Lachtán
(Oroszország).
Fénykép. Wertheimer G. ur tulajdona. 151. Zichy
szentpétervári
műtermében.
Fénykép.
Zichy-ereklyemúzeum (Zala) t u l a j d o n a .
24
A
MAGYAR MŰVÉSZÉT Hét évvel ezelőtt, pár nappal Szinyei Merse Pál halála után, alakult meg a SzinyeiTársaság, hogy ápolja a magyar művészi kultúrát. Ezt a célt akarja szolgálni azzal is, mikor a magyar művészet híveihez fordul azzal a kéréssel: tömörüljenek köréje, hogy lehetővé tegyük egy magas színvonalon álló művészeti folyóirat megalapítását, mely közvetítőül szolgáljon a művészek törekvései és a művészetet szerető nagyközönség azonos céljai között. A SzinyeiTársaság kéri a közönséget, lépjen vele eszmei közösségbe és csatlakozzék a
szinyei-társaság barátainak díszes köréhez, melynek tagjai évi 30 aranykorona tagsági díj fejében az Athenaeum által kiadott
magyar
művészet
című díszesen és gazdagon illusztrált havi folyóiratot kapják, évente tízszer megjelenő 60 oldal terjedelmes füzetekben. Minden füzethez egy szines melléklet jár. A folyóiratot Majovszky Pál dr. szerkeszti, főmunkatársa Lázár Béla dr., munkatársai a magyar képzőművészeti irodalom jelesei. A folyóirat most harmadik évfolyamában van. Előfizetni vagy a Szinyei-Társaság baráti körébe tagul jelentkezni lehet a pénztárnál. —
Kiadja
u U u a r c j T ,
az Athenaeum
15. . . ' o í - i ^ i
r.-t.
i i^itju^K n v j ^
A Z A T H E N A E U f ó K3 A D Á S Á B A N SAJTÓ ALATT VAN
Dr. L á z á r Béla és M e d v e c z k y Kornél tollából egy, főleg a mester eddig kiadatlan levelein és ujabban felkutatott adarok alapján felépített életrajz, mely 200 mélynyomásu> nagyrészt eleddig ismeretlen festmény és rajz bemutatásával
ZICHY MIHÁLY ÉLETEE MŰVÉSZETE címmel jelenik meg. A müböl két
kiadás
készül.
A) 1—150-ig számozott amatőrkiadás. B) Rendes kiadás. Az előjegyzők a megállapítandó bolti árból 20% kedvezményben részesülnek. — A műre előjegyezhetni az E r n s t - M ú z e u m pénztáránál.
Légrádv nyomda és könyvkiadó r.-t. nyomása, Budapest.