MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

2010. JANUÁR

Mór Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája

I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ.............................................................................................. 7 I.1. A HELYZETELEMZÉS FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSAI: .................................................................... 7 I.1.1. A város egészére vonatkozó helyzetelemzés ........................................................................ 7 I.1.2. Városrészek beazonosítása ................................................................................................. 10 I.1.3. Szegregátumok, illetve szegregációval veszélyeztetett területek helyzetfeltárásra............. 11

I.2. STRATÉGIAI CÉLRENDSZER ............................................................................................12 I.2.1. A város átfogó és tematikus (ágazati) céljai......................................................................... 12 I.2.2. A városrészi célok ................................................................................................................ 13 I.2.3. A kijelölt akcióterületek ......................................................................................................... 13

II. MÓR SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN ................... 17 II.1. FEKVÉS, VONZÁSKÖRZET, KAPCSOLATRENDSZER...........................................................17 II.2. TELEPÜLÉSHÁLÓZATI FUNKCIÓK AZ INTÉZMÉNYEK ELLÁTÓKÖRZETE ALAPJÁN ...................19 III. MÓR VÁROS HELYZETELEMZÉSE ............................................................................. 22 III.1. VÁROSSZERKEZET ......................................................................................................22 III.1.1. A város szerkezetét meghatározó morfológiai tényezők.................................................... 22 III.1.2. A város szerkezetét meghatározó történeti tényezők ........................................................ 22 III.1.3. A város szerkezetét meghatározó főbb közlekedési tényezők, nagy rendszerek ............. 23 III.1.4. A településszerkezet változásának legfontosabb elemei................................................... 24 III.1.5. Főbb szerkezeti problémák és következményeik............................................................... 25

III.2. GAZDASÁG .................................................................................................................25 III.2.1. Ágazati szerkezet ............................................................................................................... 25 III.2.2. Vállalkozások megoszlása méret szerint ........................................................................... 26 III.2.3. Gazdasági aktivitás legfontosabb térbeli különbségei ....................................................... 29 III.2.4. Turizmus ............................................................................................................................. 29 III.2.5. Információs társadalom ...................................................................................................... 33 III.2.6. Kultúra szerepe .................................................................................................................. 34

III.3. TÁRSADALOM .............................................................................................................35 III.3.1. Demográfiai helyzet............................................................................................................ 35 III.3.2. Foglalkoztatási helyzet ....................................................................................................... 37 III.3.3. Iskolázottság....................................................................................................................... 38 III.3.4. Egészségi állapot ............................................................................................................... 39 III.3.5. Lakosság jövedelmi és szociális helyzete .......................................................................... 40 III.3.6. Társadalmi önszerveződések és civil szféra aktivitása...................................................... 42

III.4. TELEPÜLÉSI KÖRNYEZET .............................................................................................43 III.4.1. Természeti környezet állapota ........................................................................................... 43 III.4.2. Építészeti környezet ........................................................................................................... 43 III.4.3. Lakásállomány.................................................................................................................... 45 III.4.4. Települési környezeti infrastruktúra.................................................................................... 46 III.4.5. Közlekedési infrastruktúra .................................................................................................. 46

III.5. KÖZSZOLGÁLTATÁSOK ................................................................................................47 III.5.1. Oktatás-nevelés.................................................................................................................. 47 III.5.2. Egészségügyi ellátás.......................................................................................................... 48 III.5.3. Közigazgatás ...................................................................................................................... 49 III.5.4. Szociális ellátás .................................................................................................................. 49 III.5.5. Sport és szabadidő, közművelődés.................................................................................... 49

III.6. A KORÁBBI IDŐSZAK FEJLESZTÉSEI ...............................................................................51

4


III.6.1. 2005 előtt megvalósult beruházások.................................................................................. 52 III.6.2. 2005 után megvalósult beruházások.................................................................................. 52

III.7. ÖSSZEGZÉS ...............................................................................................................53 IV. A VÁROSRÉSZEK ELEMZÉSE .................................................................................... 56 IV.1. VÁROSRÉSZEK BEAZONOSÍTÁSA ..................................................................................56 IV.2. VÁROSRÉSZEK ELEMZÉSE ...........................................................................................58 IV.2.1. Belső városrész.................................................................................................................. 58 IV.2.2. Ipari terület ......................................................................................................................... 59 IV.2.3. Kertváros és egyéb lakóterület .......................................................................................... 60 IV.2.4. Bányász-telep .................................................................................................................... 61 IV.2.5. A városrészek összehasonlító elemzése........................................................................... 62

V. SZEGREGÁLT VAGY SZEGREGÁCIÓVAL VESZÉLYEZTETETT TERÜLETEK HELYZETÉRTÉKELÉSE .................................................................................................... 65 V.1.

SZEGREGÁTUMOK, ILLETVE SZEGREGÁCIÓVAL VESZÉLYEZTETETT TERÜLETEK LEHATÁROLÁSA ..................................................................................................................65 V.2. LEHATÁROLT TERÜLETEK HELYZETELEMZÉSE ................................................................65 V.2.1. A szegregátum városszerkezeti elhelyezkedése ................................................................ 65 V.2.2. A szegregátum kialakulásához és fennmaradásához vezető okok .................................... 66 V.2.3. Demográfiai és szociális helyzet ......................................................................................... 66 V.2.4. Lakáskörülmények .............................................................................................................. 67 V.2.5. Lakókörnyezet minősége .................................................................................................... 68 V.2.6. Közszolgáltatások elérhetősége ......................................................................................... 69 V.2.7. Városfejlesztési programok................................................................................................. 73

VI. STRATÉGIA .................................................................................................................. 75 VI.1. LEHETSÉGES FEJLŐDÉSI FORGATÓKÖNYVEK ................................................................75 VI.2. A VÁROS HOSSZÚTÁVÚ JÖVŐKÉPE ...............................................................................76 VI.3. FEJLESZTÉSI CÉLOK A VÁROSRA ÉS A VÁROSRÉSZEKRE ................................................76 VI.3.1. Átfogó cél ........................................................................................................................... 76 VI.3.2. Középtávú tematikus célok ................................................................................................ 77 VI.3.3. Városrészekhez kapcsolódó célok..................................................................................... 82

VI.4. FEJLESZTÉSI AKCIÓTERÜLETEK KIJELÖLÉSE 2007-2013 IDŐSZAKRA ..............................84 VI.4.1. Városközpont ..................................................................................................................... 86 VI.4.2. Sport-, szabadidő- és egészségügyi központ területe ....................................................... 87 VI.4.3. Városi Strand – Kodály Zoltán utcai oktatási intézmények területe................................... 88 VI.4.4. A kis- és középvállalkozások „ipari parkjának” környezete................................................ 88

VI.5. FENNTARTHATÓSÁGI SZEMPONTOK..............................................................................89 VI.5.1. A fenntartható környezeti fejlődés programja .................................................................... 89 VI.5.2. Anti-szegregációs program ................................................................................................ 91

VI.6. A STRATÉGIA KÜLSŐ ÉS BELSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEI ..........................................................92 VI.6.1. A stratégia főbb külső összefüggései ................................................................................ 92 VI.6.2. A stratégia főbb belső összefüggései ................................................................................ 97

VI.7. A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTÁSÁNAK FŐBB KOCKÁZATAI .................................................100 VI.7.1. Felmerülő kockázatok ...................................................................................................... 100 VI.7.2. Kockázatkezelési stratégia .............................................................................................. 100

VII. A MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZEI ..................................................................................102 VII.1. NEM BERUHÁZÁSI JELLEGŰ ÖNKORMÁNYZATI TEVÉKENYSÉGEK ..................................102

5


VII.1.1. Városi marketing stratégia elkészítése ........................................................................... 102 VII.1.2. Kiskereskedelmi egységek tudatos vonzása .................................................................. 102 VII.1.3. Együttműködések szakhatóságokkal.............................................................................. 102 VII.1.4. Magánerős beruházások igényeinek egyeztetése.......................................................... 102

VII.2. AZ INTEGRÁLT STRATÉGIA MEGVALÓSÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS SZERVEZETI ELVÁRÁSOK .......................................................................................................................................102 VII.3. TELEPÜLÉSKÖZI KOORDINÁCIÓ MECHANIZMUSAI ........................................................103 VII.3.1. Települési együttműködések és azok térségi kerete ...................................................... 103

VII.4. INGATLANGAZDÁLKODÁSI KONCEPCIÓ .......................................................................105 VII.4.1. Az önkormányzati ingatlanvagyon áttekintése városi szinten ........................................ 105 VII.4.2. A városközpont – funkcióbővítő akcióterület önkormányzati ingatlanvagyona............... 106 VII.4.3. Sport-, szabadidő és egészségügyi központ területének önkormányzati ingatlanvagyona ..................................................................................................................................................... 108 VII.4.4. Városi Strand – Kodály Zoltán utcai oktatási intézmények területe önkormányzati ingatlanvagyona .......................................................................................................................... 108 VII.4.5. A kis- és középvállalkozások „ipari park” környezetének önkormányzati ingatlanvagyona ..................................................................................................................................................... 108 VII.4.6. Az ingatlangazdálkodás szereplői................................................................................... 108 VII.4.7. Az ingatlangazdálkodási stratégiai irányvonalai ............................................................. 109

VIII. PARTNERSÉG ...........................................................................................................110 VIII.1. PARTNERSÉG AZ ÖNKORMÁNYZATON BELÜL .............................................................110 VIII.2. LAKOSSÁGI KÉRDŐÍVEZÉS .......................................................................................111 IX. MONITORING...............................................................................................................112 1. MELLÉKLET: INDIKÁTORTÁBLA ........................................................................................113 2. MELLÉKLET: LAKOSSÁGI KÉRDŐÍVES FELMÉRÉS ..............................................................115 IX.1.1. A kérdőív összetétele....................................................................................................... 115 IX.1.2. A válaszadó minta összetétele ........................................................................................ 115 IX.1.3. Mór legfőbb erőssége, amely megkülönbözteti a többi magyar várostól. Mit szeret Mórban?....................................................................................................................................... 116 IX.1.4. Az elmúlt öt év legfontosabb, a város jövője szempontjából legjelentősebb fejlesztései 116 IX.1.5. Mór 10 év múlva............................................................................................................... 117 IX.1.6. Különböző tényezők minősítése Móron ........................................................................... 117 IX.1.7. A fentieken túlmenően különösen problémásnak tartott területek ................................... 118 IX.1.8. Fejlesztési elképzelések minősítése................................................................................ 119 IX.1.9. A városfejlesztéssel kapcsolatos egyéb észrevételek, javaslatok ................................... 120

6


I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Az integrált városfejlesztési stratégia (IVS) a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium gondozásában megjelent Városfejlesztési Kézikönyv (második, javított kiadása) szerint „középtávú, stratégiai szemléletű, de megvalósítás-orientált tervezési dokumentum, amely meghatározza a városok középtávú városfejlesztési tevékenységeit”. Az integrált városfejlesztési stratégia a településstratégiai tervezésben játszott szerepe mellett kötelező szakmai melléklete városrehabilitációs tartalmú ÚMFT-pályázatnak, illetve több – pályázatból finanszírozott – ágazati fejlesztés során igazolni szükséges a fejlesztés illeszkedését a város IVS-éhez, ezért nélkülözhetetlen dokumentum minden város számára. A dokumentumban meghatározásra kerülnek a helyzetelemzés eredményei alapján a város és a város egyes részeinek főbb célkitűzései, emellett pedig kijelölünk olyan szűkebb területeket is a városban, amelyek az elkövetkező években a városfejlesztési, városrehabilitációs tevékenységek főbb centrumai lehetnek. A stratégia mindezeken felül tartalmaz ingatlangazdálkodási koncepciót, antiszegregációs tervet is. A stratégia kidolgozása során messzemenőkig figyelembe vettük a város korábban készült fejlesztési dokumentumait, azok alapvető megállapításait, iránymutatásait, melyeket – az azóta eltelt évek változásai mentén esetenként módosítva – beépítettük az IVS-be. Ezen dokumentumok közül a legnagyobb mértékben felhasznált, a jelenlegihez hasonló útmutatások mentén 2008-ban készített Előzetes Akcióterületi Terv Stratégiai fejezete volt.

I.1. A HELYZETELEMZÉS FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSAI: I.1.1. A város egészére vonatkozó helyzetelemzés A helyzetelemzés legfontosabb megállapításai a következők voltak: -

A város közúti elérhetősége jónak tekinthető, hiszen az M1-es és M7-es autópályák közel futnak, noha a városon áthaladó 81-es főút igen zsúfolt. Vasúton való elérhetősége viszont nehézkes.

-

A kistérség ellátórendszerében a megyei és regionális hatáskörű intézmények közül számosat nem Mór lát el, ennek ellenére kistérségi központi szerepe igen fontos, amely a munkalehetőségek nagyszámú kínálatában is megmutatkozik. Oktatási és kulturális szerepköre szintén jelentős térségében, kereskedelmi központként azonban még kevésbé funkcionál. További probléma, hogy a városban a hivatali ügyek intézése még több esetben lassú, nincs modern, egykapus rendszer kiépítve.

-

A város általános gazdasági helyzetét az ipar domináns szerepe jellemzi, ami elsősorban a szolgáltatások relatíve alacsony szerepének köszönhető. A város jövedelmének jelentős része az iparból származik, valamint a foglalkoztatottak nagy száma is az iparban talál magának munkát. A város túlzottan egyoldalú gazdaságának veszélyeit a 2008-2009-es gazdasági válság is felhívta a figyelmet.

-

A személyi jövedelemadó-alap ugyan nem mond el mindent egy település, térség valós jövedelemi helyzetéről, azonban az egyik leginkább használható mutatószám, ha egy település általános gazdasági helyzetét szeretnénk mérni. A város (és a kistérség) lakosságának jövedelmi helyzete relatíve igen előnyös helyzetben van, mind az országos, mind a megyei összehasonlítások alapján az ország leginkább fejlődő településének és kistérségének tekinthető.

-

A város vállalkozásairól elmondható, hogy ugyan az elmúlt években nagymértékben növekedett a városban regisztrált gazdasági szervezeteknek a száma,

7


lakosságszámra vetített aránya azonban – a vállalkozássűrűség – elmarad a megye többi, hasonló méretű városától. A működő vállalkozások összetételében kiugró szerep jut az iparban tevékenykedőknek, az összes móri vállalkozásnak közel a felét adják, amely sokkalta több annál, mint ami a megyei és országos átlagértékekre jellemző. A szolgáltatások ezzel szemben arányaiban jóval kisebb jelentőségűek, ez is mutatja tehát a város túlzottan iparra kihegyezett gazdasági szerlezetét. -

A városba irányuló vendégforgalom az utóbbi két évben jelentős mértékben növekedésnek indult, azonban a növekmény mögött nem mindig a turisták állnak, hanem a városban befektető cégvezetők. A számukra rendelkezésre álló infrastruktúra, a szálláshelyek száma azonban nem tudott lépést tartani ezzel a folyamattal, amit mutat, hogy az egy szállásférőhelyre jutó vendégek száma jóval meghaladja a megyei értékeket. A vendégek számának jelentős növekedése mögött továbbá nem volt időbeli növekedés: a vendégek jellemzően igen kevés ideig maradnak a városban, jellemzően alig maradnak tovább 2 napnál, ami igen alacsony érték a megye többi nagyobb városával. .

-

A város demográfiai alakulásában stagnálás figyelhető meg, illetve egy igen lassú népességcsökkenés, ami elsősorban a környező településekre irányuló kivándorlás eredménye. A népesség összetételében azon szempontból kedvező, hogy az aktív korúak aránya viszonylag magas, azonban – hasonlóan az országos szintű folyamatokhoz – a fiatalkorúak aránya a rendszerváltozás óta nagymértékben csökkent. Utóbbi folyamatot – kismértékben ugyan, de – sietteti a városból történő elvándorlás folyamata is, amelyben elsősorban a fiatalabb rétegek az érintettek.

-

A kistérség foglalkoztatási helyzete – az országos tendenciákhoz, adatokhoz képest – kedvező, bár az utóbbi másfél évben a térségben is emelkedett a munkanélküliség. A város közel 30 km-es körzetből vonzza a munkavállalókat, akiknek azonban sokszor nincsen lehetőségük a városban olcsó szállást találni, a városban ugyanis nem áll rendelkezésre elegendő kapacitás a munkaerő elszállásolására. Emellett további probléma, hogy a városban székelő ipari munkaadók gyakran alacsony szakképesítést igénylő munkahelyeket biztosít.

-

A város lakosságának képzettségi helyzete viszonylag alacsonyabb, mint ami az ország egészének lakosságát jellemzi, a városi szakképzés ennek ellenére jónak tekinthető.

-

A város oktatási rendszerében az óvodai, az általános iskolai, valamint a középiskolai intézmények rendelkezésre állnak, ahol nem csupán a helyi, hanem a kistérségi iskoláskorúak is nagy számban tanulnak. Az iskolaépületek azonban sok esetben leromlott állagúak lettek az elmúlt évtizedekben, felújításuk napirendi kérdés a városban.

-

A város szociális infrastruktúrája fejlesztésre szorul, az igények ugyanis jóval nagyobbak annál, mint amekkorát a jelenlegi kapacitás alapján ki tudna szolgálni. A lakosság szociális helyzete ennek ellenére előnyösnek tekinthető, a szociális segélyezettek száma ugyanis nagyon alacsony. A város egészségügyi ellátórendszere viszont problémás: jelenleg szűk működési területen működik, valamint műszaki állapota is leromlott.

A helyzetelemzés legfontosabb megállapításait az alábbi SWOT-mátrix mutatja:

8


ERŐSSÉGEK

GYENGESÉGEK

• Előnyös közlekedésföldrajzi helyzet: két autópálya is rövid autóúttal elérhető. • Székesfehérvár közelsége, a megyeszékhely vonzáskörzete a városra is kiterjed. • Aktív korúak magas aránya, alacsonyabb eltartott korosztályok • Viszonylag magas a természetes szaporodás • A munkanélküliségi ráta alacsonyabb, mint a nagytérségi átlag, csakúgy mint a tartós vagy a pályakezdő munkanélküliek aránya. • Magas az egy főre jutó személyi jövedelemadóalapot képező jövedelem nagysága. • A móri ipari park igen sikeresen működik. • Az autóalkatrész-gyártásban, a járműiparhoz kapcsolódó ágazatokban működő vállalatok biztosítják a város, a kistérség lakóinak foglalkoztatását. • A város közel 30 km-es körzetből vonzza a munkavállalókat • A városban színvonalas középfokú oktatás van. • A város oktatási intézményei a kistérség településeit is ellátják • Országos hírnév a bor kapcsán. • A városba látogatók száma az elmúlt években jelentősen emelkedett. • Az alacsony komfortfokozatú lakások aránya viszonylag alacsony. • Az elmúlt években saját forrásból járdafelújítási program valósult meg. • Egyes panelházak energiahatékony felújítása már megtörtént. • A lakosság szociális helyzete – összességében – kedvező.

• A térség túlságosan iparközpontú, ami megmutatkozik például a foglalkoztatottak arányában. • A város fő foglalkoztatói a betelepült nemzetközi vállalatok, hiányzik a széles KKV szektor. • A jelen lévő nagyvállalatok térségi beágyazottsága még mindig nem elég erős. • A nemzetközi nagyvállalatoknál lévő munkakörök többsége alacsony végzettséget igényel, alacsony bérért. • Az egy ágazatba tartozó nagyvállalatokra épülő gazdasági szerkezet sérülékeny egy szektorális válság esetén. • Hiányzik a magas innovációtartalmú, magasan kvalifikált munkaerőt igénylő ipari tevékenység. • Nagyon alacsony a szolgáltatásban dolgozók aránya, csak 40%-a az országos átlagnak. • A kereskedelmi ellátórendszer nem kellően kiépített. • A város vállalkozássűrűsége jóval alatta marad a hasonló nagyságú városokénak • Egyes oktatási intézmények leromlott állagú épületekben vannak. • A városon áthaladó 81-es főút zsúfolt, nagy forgalmú. • Az autóbuszállomás jelenlegi területén nem fejleszthető. • A város vasúti elérhetősége nem kielégítő. • Kismértékű elvándorlás történik a városból, amely elsősorban a fiatalabb nemzedékeket érinti. • Lassú hivatali ügyintézés. • Mór kistérségi szerepköre számos funkció esetében csorbul. • A város építészeti emlékei és városközpontja turisztikai szempontból nem megfelelő állapotúak, felújításra szorulnak. • A panelházak állaga leromlott, városképileg nem a városba illőek • A városban munkát vállaló, máshonnan érkezett dolgozók számára a szálláslehetőségek nem kielégítőek • A lakosság iskolázottsági mutatói alatta maradnak a megyei és országos átlagértékeknek • A szociális ellátóhálózat telített, a fennálló igényeket a jelenlegi kapacitás nem képes kielégíteni • A környékre érkező turisták jellemzően csak kevés időt töltenek a városban.

9


LEHETŐSÉGEK

VESZÉLYEK

• A befektetői érdeklődés fennmarad a régió, a város iránt. • A magas hozzáadott értékű, innovációorientált nemzetközi nagyvállalatok „felfedezik” a régiót, a város ipari parkját. • A járműgyártó iparág továbbra is dinamikus fejlődési pályán marad. • A szolgáltató szektor dinamizmusában rejlő lehetőségek kihasználása. • A belföldi „szelíd” turizmus népszerűségének növekedése. • Az esélyegyenlőség szerepe felértékelődik a foglalkoztatásban. • A regionális közlekedési tervek megvalósulása. • Térségi együttműködés az idegenforgalom, a településüzemeltetés, a gazdaságfejlesztés, az oktatás, az egészségügy és a szociális ellátás területén.

• Nem vagy csak kis mértékben jönnek létre beszállítói hálózatok. • A nemzetközi nagyvállalatok áthelyezik termelésüket más, továbbra is olcsó munkaerőt kínáló (külföldi) régiókba. • Székesfehérvár (kisebb részben Tatabánya) képzett humán-erőforrás elszívó hatásának fokozódása. • A térségi kapcsolatok gyengülése.

I.1.2. Városrészek beazonosítása Mór kisváros. Méretéből következően a város területén valódi, markánsan elkülönülő városrészek nem igazán határozhatóak meg. Kijelölhető a városközpont területe, ahol a fő közlekedési útvonalak összefutnak, ahol a város hivatalai, közintézményei, legnagyobb temploma található. Egyértelműen elkülönül a város nyugati részén lévő ipari terület. A város többi része azonban főképp családi házas, kertvárosias jellegű, melyen belül jelentős különbséget nem, földrajzi elkülönülést viszont találunk: a város keleti részét Vén-hegy szőlősdombja választják el a központi településmagtól. Ez alapján a Az egyértelműen elkülönülő három városrész tehát a következő: •

Belső városrész

•

Ipari terület

•

Kertváros és egyéb lakóterület

•

Bányásztelep

A városrészek elhelyezkedését és határait a következő ábra mutatja.

10


Belső városrész Ipar terület Kertvárosi és egyéb lakóterület Bányásztelep

I.1.3. Szegregátumok,

helyzetfeltárásra

illetve

szegregációval

veszélyeztetett

területek

Azon terület minősül szegregátumnak, ahol a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők, és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül eléri, illetve meghaladja az 50%-ot. (A szegregációs mutatót a KSH a 2001-es népszámlálási adatokból állítja elő). Szegregátumnak ezen mutatónak megfelelő területek közül azok tekintendők, amelyek lakónépessége a KSH háztömbszintű leválogatása alapján eléri az 50 főt. A megadott mutatót tekintve a Mór külterületéhez tartozó Árkipuszta szegregátumnak minősül. A helyzetfeltárásban vizsgáltuk a terület demográfiai és szociális helyzetét, lakáskörülményeit, a közszolgáltatások elérhetőségét. Nevesítettük a további tervezett fejlesztéseket is, úgymint a burkolt utca és a belső közvilágítás kialakítását.

11


I.2. STRATÉGIAI CÉLRENDSZER I.2.1. A város átfogó és tematikus (ágazati) céljai A helyzetelemzés eredményei alapján alakítottuk ki a város közép- és hosszútávú fejlesztési stratégiáját. Ebben meghatároztuk a város 15-20 évre szóló átfogó célját. Cél egy diverzifikált gazdasági szerkezeten, fejlett kkv-szektoron alapuló város kialakítása, ahol a városi, kistérségi ellátórendszer és a városkép fejlesztésével elérhető az életkörülmények javítása. Az átfogó cél mellett négy, 7-8 évre előretekintő tematikus célt is meghatároztunk, amelyek mindegyike hozzájárul a lefektetett, hosszútávú cél megvalósításához. Ezek a tematikus célok a következők: 1. 2. 3. 4.

Diverzifikált gazdasági szerkezet megteremtése Városi és kistérségi ellátórendszer, közszolgáltatások fejlesztése A turisztika fejlesztése A város épített környezetének, infrastruktúrájának fejlesztése

A tematikus célok mindegyikéhez lehetséges eszközöket, intézkedéseket rendeltünk hozzá, amelyek hozzásegíthetnek ezek maradéktalan teljesüléséhez. 1. Diverzifikált gazdasági szerkezet megteremtése -

A kereskedelmi szolgáltatások kistérségi szintű ellátóbázisának kialakítása, a Velegi úti ipari terület infrastrukturális fejlesztése.

-

A kereskedelmi, a kis- és középvállalkozások, valamint újabb iparvállalatok számára további területek kijelölése.

-

A kis- és középvállalkozások támogatása érdekében a vállalkozások részéről megjelenő infrastrukturális igények kielégítése, a vállalkozásokat támogató üzleti szolgáltatásfejlesztés.

-

A kis- és középvállalkozások, a kiskereskedelmi egységek számára nagy lehetőség rejlik a városközpont rehabilitációjában.

-

Az egyre inkább jelentkező munkaerőhiány enyhítéséért a távolabbról ingázók számára egy munkásszálló, munkás-apartman kialakítása szükséges a Velegi út közelében.

2. Városi és kistérségi ellátórendszer, közszolgáltatások fejlesztése -

Az alap- és középfokú oktatás feltételeinek fejlesztése, a leromlott állapotú iskolaépületek felújítása.

-

A szociális ellátó rendszer fejlesztése, szociális lakások kijelölése és kialakítása; az öregek otthona, valamint a tartós és átmeneti elhelyezést biztosító otthonok bővítése.

-

A közigazgatás korszerűsítésének keretében az elektronikus ügyintézés, valamint az egyablakos rendszer bevezetése.

-

A térvilágítási hálózatát környezetbaráttá tétele, a városképi szempontból fontos helyeken megfontolandó légvezetékek föld alatti kábelekkel történő cseréje.

3. A turisztika fejlesztése -

A természeti környezet védelme, fejlesztése, a turizmus számára pedig elérhetőbbé tétele.

-

A borászati turizmusban rejlő lehetőségek jobb kihasználása a Vénhegy lábánál

12


fekvő pincesor fejlesztésével, borutak kialakításával, hathatósabb marketingjével.. -

A város épített környezetének fejlesztése, mint tematikus cél elemeihez, az épített környezet védelméhez, fejlesztéséhez, valamint a rekreációs lehetőségek bővítéséhez is kapcsolódik a turizmusfejlesztés.

-

A turizmusfejlesztés egy igen fontos eszköze továbbá a turisztikai menedzsment és marketing további erősítése.

4. A város épített és természeti környezetének fejlesztése -

A tematikus cél elérését biztosítja az épített környezet védelme, fejlesztése, ami szorosan kapcsolódik a központi városrészben megvalósuló városrehabilitációhoz.

-

A rekreációs lehetőségek bővítését szolgálhatja a ma már nem működő vasútvonal menti sport- szabadidő és egészségügyi központ területe, mivel a strandfürdő fejlesztése jelenlegi területén nem oldható meg gazdaságosan.

-

A közlekedésfejlesztés során a várost átszelő 81-es út elkerülő szakaszának megépítése távlati terv, a buszállomás áthelyezése, kerékpárutak kialakítása, egyes csomópontok közlekedésbiztonságának javítása viszont konkrétabb feladat. A belvárosban ezen kívül szükséges egy föld alatti / felszíni parkoló kialakítása is a tervezett kereskedelmi fejlesztés keretében.

-

A lakóterület kibővítése, illetve a tömbbelsős, jelenleg kihasználatlan telkek lakásépítésre történő kijelölése.

I.2.2. A városrészi célok A városrészekre meghatározott célok összhangban vannak azokkal az alapvető igényekkel, problémákkal, amelyek ezekre a területekre jellemzőek, valamint hozzájárulnak a város egészére meghatározott célok teljesüléséhez is. 1. A belső városrész célja a terület építészeti megújítása, szolgáltatórendszerének fejlesztése, amely a városrész fizikai rendbetételén, szolgáltatásainak teljesebb körűvé tételen alapszik, hogy a Város, valamint a kistérség lakosainak megfelelő színvonalú központjaként funkcionáljon 2. Az Ipari terület elsődleges célja a kis- és középvállalkozások fejlesztése, illetve a befektetők számára vonzó lehetőségek kialakítása, amelyet letelepedésre alkalmas területek kijelölése, biztosítása révén kíván a város megvalósítani, főként a volt szovjet laktanya területén, emellett a terület északi irányú kiterjesztése is lehetséges a külterületek irányába. 3. A Kertváros elsődleges céljának a területen lévő, korábban mezőgazdasági, jelenleg kihasználatlan tömbbelsők feltárását, lakóterületek kialakítását, illetve a borturizmus fejlesztését jelölhetjük meg. Ezekkel a célokkal elsősorban a lakosság helyben tartását, illetve újabb lakosok ide költözését irányozzuk elő. 4. A Bányásztelep funkcióját tekintve ugyanúgy kertvárosias lakókörnyezet, mint az előbbi Kertváros így egyes, lakófunkció megtartásával kapcsolatos városrészi céljai is hasonlóak. Mindez még kiegészül egyes szolgáltatások helyben való elérhetőségének biztosításával, a kommunális, közlekedési infrastruktúra fejlesztésével.

I.2.3. A kijelölt akcióterületek A városi, városrészi fejlesztési irányokhoz kapcsolódóan a stratégia négy akcióterületet

13


határoz meg a 2007-13-as időszakra: •

Városközpont, funkcióbővítő akcióterület

•

Sport-, szabadidő és egészségügyi központ területe

•

Városi Strand – Kodály Zoltán utcai oktatási intézmények területe

•

A kis- és középvállalkozások „ipari parkjának” környezete

Prioritását tekintve a legfontosabb fejlesztés a városközpont rendbe tétele. Ennek valamint a többi akcióterületi fejlesztés főbb paramétereit az alábbi összegző táblázatok tartalmazzák. Városközpont, funkcióbővítő akcióterület Célkitűzés

Városközponti funkció megerősítése, megújítása

Fejlesztendő funkciók

Gazdasági, idegenforgalmi, közösségi, városi, közszféra

Megvalósítás tervezett ideje

2011-2012

Költségvetés

3.036 millió Ft

Költségvetés megoszlása

Önkormányzat

Támogatás

Egyéb

22%

44%

44%

Célcsoport

Mór és környékének lakói, helyi vállalkozók, turisták

Kapcsolódás a célrendszerhez

Diverzifikált gazdasági szerkezet megteremtése Városi és kistérségi ellátórendszer, közszolgáltatások fejlesztése A turisztika fejlesztése A város épített és természeti környezetének fejlesztése

14


Sport-, szabadidő- és egészségügyi központ területe Célkitűzés

A szabadidős, kikapcsolódási lehetőségek körének bővítése, az egészségügyi ellátórendszer fejlesztése


Gazdasági, idegenforgalmi, közösségi, közszféra


2010-2015

Költségvetés Költségvetés megoszlása

1.200 millió Ft Önkormányzat

Támogatás

Egyéb

Sportcélú fejlesztés: 40% Egészségügyi fejlesztés: 60%

Hitelkonstrukció (OLLÉprogram); 90% támogatás (TIOP)

Magántőke bevonása a sportcélú fejlesztésekbe elképzelhető.

Célcsoport

Mór és környékének lakói, turisták


Diverzifikált gazdasági szerkezet megteremtése Városi és kistérségi ellátórendszer, közszolgáltatások fejlesztése Turisztika fejlesztése

Városi Strand – Kodály Zoltán utcai oktatási intézmények területe Célkitűzés

Az oktatási intézmények fejlesztése, a lakóterület bővítése


Közszféra, lakó


2010-2015

Költségvetés

1.600 millió Ft


Önkormányzat

Támogatás

Egyéb

20% (az oktatási intézmények felújítása, valamint a közművesítésre, útépítésre)

-

90% a helyi lakosok által megvalósított fejlesztés

Célcsoport

Helyi lakosok


Városi és kistérségi ellátórendszer, közszolgáltatások fejlesztése A város épített és természeti környezetének fejlesztése

A kis- és középvállalkozások „ipari parkjának” környezete Célkitűzés

A terület infrastruktúrájának a gazdaság igényeinek megfelelő fejlesztése


Gazdasági, lakó


2010-2013

Költségvetés

250 millió Ft


Önkormányzat

Támogatás

Egyéb

50%

-

50% (magánforrás

Célcsoport

Helyi vállalkozók, a településre ingázó munkavállalók


Diverzifikált gazdasági szerkezet megteremtése

15


16


II. MÓR SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN II.1. FEKVÉS, VONZÁSKÖRZET, KAPCSOLATRENDSZER Mór városa a jelentős ipari potenciállal rendelkező Közép-dunántúli régió egyik meghatározó települése, Fejér megye harmadik legnagyobb városa. A megye északnyugati részén, a Móri-árokban elhelyezkedő település Székesfehérvártól a 81-es számú közlekedési főúton mintegy 30 km-re érhető el. A legközelebbi városok: Kisbér, Tatabánya, Környe.

1. ábra: Mór tágabb környezete Forrás: www.geox.hu

2006-ban a T-Star adatai szerint 14.592 fős város hazánk 100 legnépesebb települése közé tartozik, Fejér megyén belül Székesfehérvár és Dunaújváros után a harmadik legnagyobb lélekszámmal rendelkezik. Mór a mintegy 35 ezer fős kistérségén belül viszonylag domináns településnek számít, hiszen a térségközpont a lakosság 42 százalékát tömöríti. A 42 százalékos érték azonban a Közép-dunántúli régió kistérségeiben átlagoshoz közelinek tekinthető. A kistérségen belüli többi település lakosságszáma jóval elmarad Mór értékétől, mindössze 3 település népességszáma haladja meg a 2500 főt.

17


30% 42%

7% 9%

Mór (14592 fő) 12%

Bodajk (4199 fő) Bakonycsernye (3168 fő) Pusztavám (2528 fő) 2500 főnél kisebb 10 település

2. ábra: A népesség koncentrációja a Móri kistérségen belül Adatforrás: KSH T-Star, a népszámlálás végleges adataiból továbbszámított lakónépesség az év közepén, 2006

A több mint 10 ezer hektár területű város népsűrűsége mind országos, mind regionális, mind pedig megyei viszonylatban magasnak számít (136 fő/km2). Mór magas népsűrűsége különösen akkor figyelemreméltó, ha saját közvetlen környezetéhez viszonyítjuk, kistérsége1 népsűrűségét több mint kétszeresen múlja felül, ami elsősorban annak köszönhető, hogy Mór az egyedüli városi rangú település a kistérségében, ami nem csupán települési jogállás tekintetében jelent városi rangot, hanem településszerkezet, településkép tekintetében is. Mór gazdaságát elsősorban ipari-agrárfunkciók határozzák meg. A két legfontosabb tevékenység a Dunántúl gazdasági dinamikájának legsikeresebb ágazata, a gépipar, amely Mór esetében kiegészül egy beszállítói körrel is. A szolgáltatóipari ágazat az ipar mellett már nem olyan súlyú, mint más, hasonló nagyságú városokban. Ez elsősorban a kis- és középvállalkozásokra épül, amelyek többsége a Velegi úton koncentrálódik. További jelentős tevékenységek még a fémipar, a lakberendezési ipar és a faipar. A városi funkciókat kiegészíti a történelmi borvidék által meghatározott borturizmus, amely azonban ma még nem kellő mértékben kihasznált – legalábbis a lehetőségekhez képest. A város kiterjedt nemzetközi kapcsolatrendszerrel is rendelkezik, oktatási, kulturális, egészségügyi területen élő kapcsolatokat ápol Freudenberg, Valdobiadene, Kurtatsch, Grafing, illetve Eichstätt városokkal. Mór – és térségének – közlekedési hálózata fejlett, a település mind vasúti, mind pedig közúti kapcsolatokkal rendelkezik, a vasúti kapcsolat viszont gyenge. A kistérséget átszelő Székesfehérvár-Győr irányú 81. sz. a települések lakott részét csak helyenként érinti, de ennek ellenére az út forgalma zsúfolt, mivel a dunántúli kamionforgalom észak-déli irányban és a balatoni forgalom egy része is ezen az úton halad. Az M1-es és az M7-es autópálya is 40 perc alatt elérhető a településről. Mór a közlekedéshierarchiában betöltött szerepe alapján inkább dunántúli, mintsem országos jelentőségű. A várost ugyanis nem érintik a legfontosabb országos közlekedési főtengelyek, de a Budapest–Komárom–Győr és a Budapest–Székesfehérvár–Nagykanizsa vasúti és közúti fővonalak közötti összekötő vonalon helyezkedik el. 1

Ha a kistérség értéke nem tartalmazza Mór adatait.

18


Mór a Komáromot Kisbéren keresztül Székesfehérvárral összekötő 5-ös számú vasútvonal mentén fekszik, azonban 2009. december 13-ától leállt a személyszállítás a vonalon. Ezt megelőzően mind Komárom, mind pedig Székesfehérvár irányába hat vonatpár közlekedett. Kisbér 20, Székesfehérvár 30, Komárom pedig 60 perc alatt volt érhető el vonattal. A városra kiterjedt kapcsolatrendszerű, elsősorban az ipari funkciókat előtérbe helyező gazdasági környezet jellemző, amelynek közúti elérhetősége jónak tekinthető, hiszen az M1-es és M7-es autópályák közel futnak, noha a városon áthaladó 81-es főút igen zsúfolt. Vasúti elérhetősége viszont 2009 decemberében megszűnt.

II.2. TELEPÜLÉSHÁLÓZATI FUNKCIÓK AZ INTÉZMÉNYEK ELLÁTÓKÖRZETE ALAPJÁN Mór városa a 13 települést felölelő kistérség központja. A Móri kistérséghez tartozik Bakonycsernye, Bakonykúti, Balinka, Bodajk, Csákberény, Csókakő, Fehérvárcsurgó, Isztimér, Kincsesbánya, Magyaralmás, Mór, Nagyveleg, Pusztavám, Söréd. A kistérség a megye 10 kistérsége közül a hatodik legnagyobb területű és negyedik legnépesebb térsége. A kistérség településhálózatán belül Mór nem csupán közigazgatási, hanem oktatási, egészségügyi és ipari központ is egyben. A Móri borvidék központjaként jelentős szerepe van a régió borászatában is.

3. ábra: A Móri kistérség Forrás: Mór projektalapú városfejlesztési program 2007-2013, 2007

Táji, természetföldrajzi szempontból a város kistérsége nem egységes, a Móri-árokhoz a kistérségnek mindössze négy települése tartozik (Mór mellett Bodajk, Fehérvárcsurgó, Kincsesbánya), sőt a kistáj kiterjed a Székesfehérvári kistérségre (Moha és Sárkeresztes) is. A térségben működő főbb intézmények központja alapján kirajzolódik Mór kistérségen belüli vezető szerepe, igaz e tekintetben több esetben Székesfehérvárral osztozik. A móri székhelyű intézmények illetékességi területe jobbára egybeesik a Móri kistérség területével, azon viszont nem terjednek túl. Egyes intézmények (Körzeti Földhivatal és a

19


Rendőrkapitányság) illetékességi területe teljesen lefedi a kistérséget, másoknál (Gyámhivatal, az I. fokú építési hatóság és az Okmányiroda) a kistérség három délebbi települése (Bakonykúti, Fehérvárcsurgó és Isztimér) már Székesfehérvárhoz sorolódik. A Tűzoltóság esetében a három említett település mellett Csákberény, Kincsesbánya és Magyaralmás is Székesfehérvár illetékességi területéhez tartozik. A megyei és regionális szintű intézmények többsége (Állategészségügy, APEH, Munkaügyi Kirendeltség, Polgárvédelmi Kirendeltség és a Városi Bíróság) esetében a központi funkciók többnyire Székesfehérvárhoz tartoznak. A Bányakapitányság és a Területi Főépítészi Iroda esetében a kistérség települései Veszprémhez, a Növényegészségügy esetében pedig Velencéhez tartoznak. Az Erdészeti Igazgatóságnál a kistérség nem egységes, a települések többsége Budapesthez, a délkeleten fekvő Bakonykúti és Isztimér Veszprémhez tartozik.

Kistérség (NUTS4)

Mór

Körzeti Földhivatal

Mór

Rendőrkapitányság

Mór

Isztimér

Bakonykúti

Fehérvárcsurgó

Magyaralmás

Kincsesbánya

Csákberény

Söréd

Pusztavám

Nagyveleg

Mór

Csókakő

Bodajk

Balinka

Bakonycsernye

A város ellátórendszerében probléma, hogy a hivatali ügyek intézése viszonylag lassú, egykapus rendszer még nincsen kiépítve.

Gyámhivatal

Mór

Székesfehérvár

I. fokú építési hatóság

Mór

Székesfehérvár

Okmányiroda

Mór

Székesfehérvár

Tűzoltóság

Mór

Székesfehérvár

Állategészségügy

Székesfehérvár

APEH

Székesfehérvár

Bányakapitányság Erdészeti Igazgatóság Munkaügyi Kirendeltség Növényegészségügy Polgárvédelmi kirendeltség Területi Főépítészi Iroda

Veszprém Budapest

Veszprém

Székesfehérvár Velence Székesfehérvár Veszprém

Városi Bíróság

Székesfehérvár

Városi Ügyészség

Székesfehérvár

1. táblázat: A megyei és regionális hatáskörű intézmények központjai Adatforrás: www.vati.hu

Gazdasági funkciók szempontjából Mór kistérségénél nagyobb térségben gyakorol gravitációs hatást. A móri székhelyű vállalatokhoz ingázók a kistérségen kívülről is érkeznek, amit mutat az is, hogy a városban egyre inkább égetőbb problémát jelent a munkaerőhiány. A gazdaság mellett Mór a környék kulturális, oktatási, központja is, kereskedelmi funkcionalitásának alacsonyabb foka tetten érhető abban, hogy a városban máig háttérbe szorult a kereskedelmi üzlethálózat olyan fokú kiépítése, amely a városi lakosságon túl 20


tágabb környezetét is kellően ki tudja szolgálni. A móri borvidék központjaként számon tartott Mór mellett további négy település tartozik a borvidékhez, közvetlen környékéről Csákberény, Csókakő, Pusztavám és Söréd, valamint a Székesfehérvári kistérségből Zámoly. A kistérség ellátórendszerében a megyei és regionális hatáskörű intézmények közül számosat nem Mór lát el, ennek ellenére kistérségi központi szerepe igen fontos, amely elsősorban a munkalehetőségek nagy számú kínálatában mutatkozik meg. Oktatási és kulturális szerepköre szintén jelentős térségében, kereskedelmi központként azonban még kevésbé funkcionál. További probléma, hogy a városban egyes hivatali ügyek intézése még viszonylag lassú, nincs modern, egykapus rendszer kiépítve.

21


III. MÓR VÁROS HELYZETELEMZÉSE III.1. VÁROSSZERKEZET III.1.1. A város szerkezetét meghatározó morfológiai tényezők Mór a Vértes és Bakony között húzódó tektonikai árokban van, aminek egyben névadója is. Maga a város a Móri-árok peremén, a Vértes-hegység lábánál helyezkedik el. A hegység előterében induló Káposzta-ér és Kút-ér keresztülfolyik a városon. Észak-északnyugat, déldélkeleti irányú, a Vértesnél 200 méterrel alacsonyabb homokos dombsor húzódik a település keleti részén. A város közigazgatási területén belüli Róka-hegy, Vén-hegy, Kecskehegy lejtői a Móri borvidék központi magja, melyek közül a középső Vén-hegy különíti el a városmagtól a keletre található Bányász-telepet. A város nyugati oldalán lévő halastavak az ipari terület bővülésének jelentenek határt, illetve a tervezett móri elkerülő utat késztetík majd nagyobb kanyar megtételére. Összességében a város morfológiai szerkezetét maga a Móriárok, az átfolyó patakok, és a környezetükből 70-80 méterre kiemelkedő dombok határozzák meg.

4. ábra: Mór városának szerkezete Forrás: www.maps.google.com

III.1.2. A város szerkezetét meghatározó történeti tényezők Természetföldrajzi adottságai folytán a Móri-árok térsége már a római kor idején jelentős közlekedési folyosónak számított. A terület már az államalapítás idején is lakott volt, a Szent István által épített templomról egy 1246. évi jegyzőkönyv is említést tesz. A település népessége kezdetben magyar volt, azonban a törökök kiűzése után az elnéptelenedett településre a magyar népesség mellett németeket is telepítettek. A nagyszabású német betelepülések hatására a város vallási összetétele is megváltozott, a XVIIII. század végére a 22


lakosok többsége katolikussá vált. Mária Terézia idejétől kezdődően a város korábbi mezővárosi rangján túl évi négy vásárt is megtarthatott. A vásárok színhelye a város központja, a mai Szent István tér fás ligete, az akkori Markplatz volt. Az 1848-1849-es szabadságharc idején a város fontos csata színhelye volt. A kiegyezés után fejlődésnek indultak a pénzintézetek, valamint 1871-ben létrejött a Móri Ipartársulat. A XIX. század végére a móri borvidék mai képe is kialakult. Az első világháborút követően a város fejlődése lelassult: értékesítési gondok, munkanélküliség jellemezte a két háború közötti időszakot. A II. világháború idején a németek elfoglalták a várost, akiket csak nagy harcok árán tudtak kiverni a településről. A háború után számos német lakost telepítettek ki, ami máig tartó sebet ejtett a város nemzetiségi képén. A II. világháború után erőteljes fejlődésbe kezdett a szén- és bauxitbányászat, számos szocialista nagyüzem is megalakult. Az 1970-es 1980-as években a város lélekszáma nagy ütemben növekedett, ekkor a környező településekről sokan költöztek a városba. Ekkor alakult ki a város központi területétől, a Vén-hegy szőlősdombjai által elválasztva, keletre fekvő Bányász-telep lakóövezete. A rendszerváltozás Móron is számos nehézséget okozott, azonban a város helyzeti és helyi előnyeit kihasználva számos külföldi befektetőt tudott magához vonzani, ezzel megalapozva jelenlegi, viszonylag stabil gazdasági-társadalmi helyzetét. A város szerkezetét mindez úgy befolyásolta, hogy a város nyugati határában, a vasútvonal mentén jelölték ki a multinacionális cégek letelepedésének helyszínét, ami azóta ipari parki címet kapott.

III.1.3. A város szerkezetét meghatározó főbb közlekedési tényezők, nagy rendszerek

A városszerkezetet meghatározó közlekedési tényezők legjelentősebb eleme a 81-es számú főút, amely nagymértékben befolyásolja a település nyugati irányba történő terjedését. A város, fejlődése során azonban már túlnőtt ezen a főúton, és másfél kilométeres szakaszon beépített terület mellett halad el a Székesfehérvár és Győr közötti nagymértékű forgalom. Ezt a forgalmat egy elkerülő út megépítésével tervezik kihelyezni a település szövetéből. Noha tervek készültek már a pontos nyomvonalra is, egyelőre a fejlesztés megvalósulása bizonytalan. Nyomvonalára alapvetően két elképzelés létezik: az egyik változat szerint a gyorsforgalmi út teljes városi szakaszán a 81-es főúttól külön vonalon, míg a másik változat szerint szakaszonként a jelenlegi főút nyomvonalán halad. A Fejér és Komárom megyei területrendezési tervekben szerepel a Komárom és Mór között tervezett főút. Az út nyomvonalát a tervezett Oroszlány – Mór vasútvonal északi oldalára helyezték. Ez a tervezett főút alkalmas a 8127. sz. út szerepének kiváltására, a 81. sz. főútról Pusztavám felé haladó forgalom számára. A fenti két tervezett úthálózati elem miatt a 81.sz. főút belterületi szakaszának jelentősége csökken, szerepe a jelenlegi összekötő utak belterületi szakaszaihoz lesz hasonló. Ugyanígy a tervezett főút miatt a 8127.sz. önkormányzati út szerepe is csökkeni fog.

23


5. ábra: A város legfontosabb közlekedési útvonalai Forrás: www.geox.hu

A 81-es főútról három hangsúlyos kereszteződésnél lehet betérni a városba: az ipari park jelzőlámpás kereszteződésénél a Nemes utcán keresztül, a Deák Ferenc utca felüljárójánál, valamint (jellemzően Székesfehérvár felől érkezőknek, délről) a Dózsa György utcán keresztül. A város központja ezen előbbi két utca (Deák és Dózsa) kereszteződésénél található. A városon áthaladó másik fontos (bár lényegesen kevésbé forgalmas) útvonal északkelet felé Árkipusztán, majd a Vértesen keresztül vezet Oroszlány, Tatabánya irányába, míg nyugat felé, a Velegi út folytatásaként Zirc felé vezet a Bakonyon átmenő hegyi út.

III.1.4. A településszerkezet változásának legfontosabb elemei A város településrendezési terve, a városszerkezet változásainak legfontosabb elemének a beépítésre szánt területek jelentős növekedését tartja. Új lakóövezet kialakítására például lehetőség van a 81-es főút keleti oldalán, a városi strand környezetében. Az új lakó-, vegyes, gazdasági- és különleges területek kialakítása mellett kiemelt figyelmet kell fordítani a városközpont-rehabilitáció folytatására is. A közlekedési infrastruktúra fejlesztésével biztosítani kell a 81. sz. főút gyorsforgalmi úttá fejlesztése során a belterületet elkerülő nyomvonal létesüljön, a belterülettől északra új főúti kapcsolat legyen kialakítható Komárom felé. A vasúthálózat fejlesztése keretében célul tűzi ki a terv a Székesfehérvár-Komárom vasútvonal kétnyomtávúsítását és villamosítását, illetve Mór és Oroszlány között új villamosított vasútvonal kialakítását. (Megjegyzendő, hogy a terv elfogadása óta, az azóta bekövetkezett változásokat figyelembe véve (például a Székesfehérvár – Komárom vasútvonal 2010-től való szüneteltetése) ezen fejlesztések megvalósíthatósága kérdéses.) A terv szerint biztosítani kell a meglévő halastavak környékének turisztikai, szabadidősrekreációs célú hasznosítását a belterületen kiemelten kell kezelni a zöldterület-fejlesztést, a meglévő zöldterületek megtartandók, az új lakóterületeken új zöldterületek is kialakítandók. A patakok mentén a zöldfelületi rendszer, valamint – ahol lehet – a gyalogos és kerékpárúthálózat fejlesztendő kiemelt figyelmet kell fordítani a település természeti és táji értékeinek megőrzésére és továbbfejlesztésére (természetvédelmi és tájképvédelmi övezetek kialakítására).

24


III.1.5. Főbb szerkezeti problémák és következményeik Jelentős szerkezeti probléma nem azonosítható a városban, csupán kisebb anomáliák találhatók. A város alapvető adottsága – a természetföldrajzi árokban való fekvés – érezteti hatását több vonatkozásban is: az árok futása mentén hosszan elnyúló, feltáratlan belsejű háztömbök formájában, a Bányász-telep városközponttól való elkülönülésében. A történelmi városközpont szegélyén található 4-5 emeletes panelházak – legalábbis más hasonló méretű városokhoz képest – nem jelentenek helyrehozhatatlan torzulást a város szerkezetében, megjelenésében. Közlekedési útvonalak, vasútvonalak nem szabdalják elzárt részekre a várost, bár a 81-es főútnak jelentős a forgalma, főleg ipari és lakóterületeket választ el egymástól.

III.2. GAZDASÁG III.2.1. Ágazati szerkezet A rendszerváltozás, az átalakulás Móron is gazdasági nehézségekkel, foglalkoztatási gondokkal járt, de a kilencvenes évektől új, elsősorban külföldi (német, amerikai, japán) érdekeltségű üzemek épültek, amelyek jelentős fejlesztéseket hajtottak végre. Az elmúlt évek bányabezárásai (és az erőművi leépítések) miatt a külföldiek olcsó és főleg szakképzett, németül is beszélő munkaerőt találtak itt. A külföldi érdekeltségű közép- és nagyvállalatok a város északnyugati részén telepedtek meg. A legkorszerűbb technológiával berendezett telephelyeik zöldmezős beruházásként jöttek létre. A beruházók az Ikarus móri technológiai kultúrájára is építhettek. Móron autóüléseket, kábelkötegeket, ülésmozgató automatikát, és gépkocsi-szerelvényeket gyártanak. A fejlődés dinamikáját jellemzi, hogy a dolgozók közel 30 km-es körzetből ingáznak. A 2008-ban kezdődő gazdasági válság következtében a termelés – és a foglalkoztatás – valamelyest visszaesett, de a remények szerint 2010 végére visszaáll a korábbi szintre. Hagyományos tevékenység a városban és környékén a borászat. A 730 hektáros móri borvidék hazai viszonylatban viszonylag kisebb kiterjedésű. Mór mellett hozzátartozik Pusztavám, Söréd, Csókakő, Zámoly és Csákberény I. és II. osztályú szőlőkataszteri besorolású határrészei is. A móri borvidéken mintegy 2300 szőlősgazda tevékenykedik, közülük kb. 12-14 rendelkezik nagyobb területtel, többségük viszont 1 hektár alatti területet birtokol. A borvidék az utóbbi időben folyamatosan csökkent, 2002-től viszont újabb telepítési kedv tapasztalható, a korábbi kivágási hullám megállt. A borvidéken 2003-ban 18-20 ezer hektoliter bort állítottak elő. Ez a mennyiség elsősorban a gazdák megélhetését fedezi, a termelés bővítését már nem biztosítja. A móri bort főleg belpiacokon értékesítik, illetve jelentős részben nem a bort, hanem a szőlőt adják el a gazdák a nagyobb feldolgozócégeknek. A kedvező változások, ipari beruházások nyomán jelentősen csökkent a munkanélküliség. 2000-ben a munkanélküliek aránya már csak 2,5 százalék volt. A mutató változása az ezredforduló után – nagyjából igazodva a hazai tendenciákhoz – némileg növekedett, elérte a 3,6%-os értéket is, de a környékbeli, regionális vagy hazai átlagokhoz képest mindvégig irigylésre méltóan alacsony maradt, 2006-ban 2,8%-os munkanélküliséggel bírt. (2006 óta ezek a mutatók valamelyest kedvezőtlenebb képet mutatnak, l. a Foglalkoztatási helyzet alfejezetben.)

25


7 6,1 6 4,7

százalék

5

4,6

4 3,1 3

2,8

2 1 0 Ország

Közép-dunántúli régió

Fejér megye

Móri kistérség

Mór

6. ábra: A munkanélküliek aránya Mór városában és az általa érintett különböző területi szinteken Adatforrás: KSH T-Star 2006

A város szolgáltató ágazata még meglehetősen fejletlen. Nagyobb kereskedelmi vállalkozások alig vannak jelen, a szolgáltató ágazatokban tevékenykedő kis- és középvállalkozások száma és aránya pedig jóval alacsonyabb annál, mint amire egy ekkora lélekszámú városnak szüksége lenne. A foglalkoztatottak egy jelentős része emiatt nem ebben a szektorban, hanem inkább az iparban talál munkát magának: a 2001-es Népszámlálás alapján a foglalkoztatottaknak csupán 33,6%-a talált munkát a szolgáltatások területén, 64,2%-uk ezzel szemben az iparban dolgozott. A későbbiekben látni fogjuk, hogy ez az ipar-centrikusság a vállalkozások összetételében is megmutatkozik. A város általános gazdasági helyzetét az ipar túlzott szerepe jellemzi, ami elsősorban a szolgáltatások relatíve alacsony szerepének köszönhető. A város jövedelmének jelentős része az iparból származik, valamint a foglalkoztatottak nagy száma is az iparban talál magának munkát, ami a város túlzottan egyoldalú gazdaságának veszélyeire hívja fel a figyelmet.

III.2.2. Vállalkozások megoszlása méret szerint A KSH T-Star vonatkozó adatai szerint Móron 2006-ban 1287 regisztrált vállalkozás volt. Mór és tágabb környezete (Fejér megye és Közép-Dunántúl) magasabb gazdasági fejlettségük ellenére az ezer lakosra jutó regisztrált vállalkozások számával vizsgált vállalkozássűrűség tekintetében elmaradnak az országos átlagtól. Ez különösen Mór értéke (88) esetében figyelemre méltó.

26


ezer lakosra jutó működő vállalkozások száma

140 118

120

108

104 100

88

80 60 40 20 0 Mór

Fejér megye

Közép-Dunántúl

Ország

7. ábra: Az 1000 lakosra jutó regisztrált vállalkozások Móron és az érintett térségi szinteken 2006-ban Adatforrás: KSH T-Star

Ahogy a fentiekben látható, Mór vállalkozássűrűség esetében elmarad a környező térségektől, bár a regisztrált vállalkozások növekedése tekintetében igen jó mutatóval rendelkezik. Az 1997 és 2006 között eltelt közel egy évtized alatt több mint egyharmadával nőtt a vállalkozások száma. Ezen érték alapján Mór kitűnik a megye többi jelentősebb városa közül, amelyek közül csak Mór esetében találunk a megyei és a regionális átlagnál gyorsabb dinamikát, Bicske épp eléri a fejér megyei, Székesfehérvár pedig a közép-dunántúli átlagot, Sárbogárd és Dunaújváros esetében a vállalkozások számának növekedése még a régió átlagértékét sem éri el. 140

százalék (1997-es érték = 100 %)

135

135

130 125

123

123 119

120

119

114

115

112

110 105 100 Mór

Bicske

Fejér megye Székesfehérvár

KözépDunántúl

Sárbogárd

Dunaújváros

8. ábra: A regisztrált vállalkozások számának növekedése 1997 és 2006 között Fejér megye jelentősebb városaiban a megyei és az országos átlaghoz viszonyítva Adatforrás: KSH T-Star

27


A vállalkozások ágazati megoszlása Mór esetében nagyjából hasonló volt a várost magába foglaló kistérség, megye, régió vagy az ország átlagához. A többi térségi szinthez hasonlóan Móron is a legtöbb vállalkozás az ingatlanügyletek és egyéb gazdasági szolgáltatások szektorához tartozik. A móri vállalkozások között a hozzá tartozó térségi szintekhez képest némileg felülreprezentált a tágabban értelmezett ipari tevékenység, a pénzügyi közvetítés, az egészségügyi és szociális ellátás. Ugyanakkor relatíve kisebb a mezőgazdálkodással, szálláshely-szolgáltatással és vendéglátással, az ingatlanügyletekkel és gazdálkodási szolgáltatással valamint az oktatással foglalkozó vállalkozások száma. 40 35

százalék

30 25 20 15 10 5 0 A+B mg. , C+D+E F építőip.G keresk., H szállásh- I száll., vadgazd., bány., jav. szolg., rakt., erdőgazd.,feldolgip., vend. posta, halgazd. villen., távk. gáz-, gőz-, vízellátás

Mór

Fejér megye

J pü-i K ing-ügyl., M okt. N eü-i, O egyéb P+Q közv. gazd-i szoc. ell. köz., egyéb tev. szolg. szem. szolg.

Közép-Dunántúl

Ország

9. ábra: A regisztrált vállalkozások ágazati megoszlása Móron és az érintett térségi szinteken 2006-ban Adatforrás: KSH T-Star

2007-ben összesen 1023 volt a működő vállalkozások száma a városban. Összetételükben látható egy jelentősebb különbözőség a regisztrált vállalkozásokhoz képest, elsősorban az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatások területén: míg a regisztrált vállalkozások esetében a vállalkozásoknak több mint 30%-át adták, addig a ténylegesen működő összes vállalkozás számához viszonyított aránya jóval alacsonyabb, mindössze 6,1%. Ezzel szemben jóval magasabb a kereskedelmi cégek aránya (30%), valamint az építőipar (27,8%), illetőleg az ipari vállalkozások aránya is (18,1%). A működő vállalkozások tekintetében tehát kimutatható egy egyértelmű ipar-központú gazdaság: az összes működő vállalkozásnak majdnem felét, 45,8%-át adja az ipar, a szolgáltatások részaránya ezzel szemben jóval alacsonyabb az országra jellemző értékeknél, az 50%-ot is alig haladja meg (51,5%). A mezőgazdaság szerepe marginális, a vállalkozásoknak csupán 2,6%-a tevékenykedett a primer szektorban. A móri cégek közül legnagyobb foglalkoztatók az alábbi táblázatban találhatóak, amelyek elsősorban ipari (ezen belül is autóipari) profilú cégek, de jelen vannak a kereskedelmi szolgáltató tevékenységet végző vállalatok is. Cég neve AFL HUNGARY IPARI ÉS TERMELÉSI KFT. LEAR CORPORATION HUNGARY KFT. HAMMERSTEIN AUTORÉSZEGYSÉGGYÁRTO ÉS -FEJLESZTÖ BT. SEWS MAGYARORSZÁG KÁBEL KFT. SEWS KOMPONENS EURÓPA MAGYARORSZÁG GYÁRTÓ ÉS KERESKEDELMI KFT.

28


Cég neve BENTELER AUTÓTECHNIKA KFT. GESTAMP-HUNGÁRIA TERMELŐ ÉS KERESKEDELMI KFT. WORKING MAGYARORSZÁG AUTÓTECHNIKAI KFT. FRIMO HUNGARY IPARI, TECHNIKAI, KERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. REJLEK METAL & STAMPING FÉMLEMEZMEGMUNKÁLÓ, SZOLGÁLTATÓ KFT. ESAB-MÓR HEGESZTŐANYAGGYÁRTÓ KFT. VITAMÓR KERESKEDELMI KFT. FOGADO AZ ÖREG PRÉSHEZ KFT. MOR SZÁLLITÁSI KERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATO KFT. FHL BJÖRN HUNGARY IPARI ÉS KERESKEDELMI KFT. LINCZ ÉS TÁRSA SZOLGÁLTATO ÉS KERESKEDELMI KFT. 2. táblázat: A legtöbb főt foglalkoztató móri cégek, 2007 Forrás: Cég-Kód-Tár 2007/2. adatbázis

Árbevétel szerint 7 cég tartozik a 9-es árbevétel kategóriához a Cég-Kód-Tár szerint, ami 4000 millió forint feletti árbevételt jelent. Ez nagyjából egybeesik a legnagyobb foglalkoztató cégekkel, mindkét listát az első 6 helyen szereplő cég teljesen megegyezik, de a 2007-ben a hetedik legnagyobb árbevételt elkönyvelő cég a foglalkoztatottak számát tekintve is az előkelő 9. helyet foglalta el.

III.2.3. Gazdasági aktivitás legfontosabb térbeli különbségei A város méreténél fogva a gazdasági aktivitás városon belüli területi különbségei nehezen értelmezhetőek. A város nyugati végében található ipari park a multinacionális nagyvállalatok telephelyei, szomszédságukban, a Velegi út mentén többségében hazai tulajdonú kis- és közepes vállalatok találhatóak. A város központban a kiskereskedelmi egységek, szolgáltatók összpontosulnak, míg a Vén-hegy pincesorán a borvidék borászainak vendéglátó egységei, illetve borászatai találhatóak.

III.2.4. Turizmus III.2.4.1. Attrakciók A város rendelkezik több olyan építészeti örökséggel, amely műemléki védelem alá tartozik, a legjelentősebb talán a művelődési háznak otthont adó Lamberg-kastély, és a polgármesteri hivatalul szolgáló Luzsénszky-kastély), azonban a kistérség turisztikai kínálata jelenleg sokkal inkább a természeti környezethez kapcsolódó, „szelíd”-turizmusra épül (pl. kerékpáros, bakancsos, vadász-, horgászturizmus), melyet jól kiegészíthet a Móri ezerjó szőlőfajtára és borra épülő borturizmus.

29


10. ábra: A Lamberg-kastély

A gasztronómiai-borászati kínálatot a Pince utca vendéglátóhelyei, pincéi és présházai (például az Öreg Prés Étterem) adja, az aktívabb időtöltésre pedig leginkább a Hétkúti Lovaspark, a Wekerle Sándor Szabadidőközpont nyújt lehetőséget. Különösen a móri – a turisták körében már jól ismert – rendezvények azok, amelyek sok látogatót vonzanak: a Móri Bornapok, valamint tavaszi „kistestvére”, a Szent György Heti Vigasságok. III.2.4.2. Szolgáltatások A városban jelenleg a Művelődési Házban működik Tourinform Iroda; a TDM szervezet kialakítása folyamatban van. Móron 2006-ban 42 vendéglátóhely működött, ez ezer lakosra vetítve 2,85, amellyel elmarad a megyei, regionális vagy országos átlagértékektől. Bár Mór számos mutató növekedése esetében az ezredfordulón gyors növekedést ért el, a vendéglátóhelyek számának 1997 és 2006 közötti változása alapján azonban az „Ezerjó Városa” kisebb dinamikát könyvelhet el a megyei vagy a regionális átlaghoz képest, de Bicske kivételével még a megye jelentősebb városai is megelőzik. A város négy kereskedelmi szálláshelye összesen 274 férőhellyel rendelkezik. Ebből következően egy szálláshely átlagosan 70 fős férőhely-kapacitással rendelkezik, amely viszonylag kicsinek számít a megyei (121), regionális (128) vagy országos (108) átlaghoz képest. 1998 és 2006 között Móron egyharmadával bővült a szállásférőhely-kapacitás, ilyen mértékű növekedés egyik fejér megyei főbb városban sem tapasztalható ebben az időszakban, sőt a megye és a régió egészét tekintve csökkent a kereskedelmi szállásférőhelyek száma (Dunaújváros esetében kevesebb mint felére, igaz a 2001-es mélypont óta itt is növekedés figyelhető meg e területen).

30


100000

10000

Közép-Dunántúl

darab

Fejér megye Székesfehérvár 1000

Dunaújváros Mór Bicske Sárbogárd

100

2006

2005

2004

2003

2002

2001

2000

1999

1998

1997

10

11. ábra: A kereskedelmi szállások férőhelyeinek változása 1998 és 2006 között Fejér megye jelentősebb városaiban a megyei és a regionális átlaghoz viszonyítva Adatforrás: KSH T-Star

III.2.4.3. Vendégforgalom A kereskedelmi szállásférőhelyek száma tehát növekedett az ezredforduló után, azonban számuk még mindig viszonylag alacsony, hiszen 2007-ben egy szállásférőhelyre átlagosan több mint 40 vendég jutott, miközben a megyei átlag 10, a regionális átlag 15 fő/férőhely volt. A kereskedelmi szállásférőhelyek kapacitás-kihasználtságáról tanúskodik az egy férőhelyre jutó vendégéjszakák száma, amely Mór esetében 91, e tekintetben messze meghaladja a megyei (30) és a regionális (46) átlagot, a megye jelentősebb települései közül pedig csak Dunaújváros előzi meg. 45

42

40 35

fő/férőhely

30 25

22 19

20

16

15

15 10

10

9

5 0 Mór

Székesfehérvár

Bicske

DunaújvárosKözép-DunántúlFejér megye

Sárbogárd

12. ábra: A kereskedelmi szállások férőhelyeinek vendégforgalma Adatforrás: KSH T-Star

A városban lévő idegenforgalmi férőhelyek száma ez alapján tehát kevés. A városba érkezők rövid tartózkodását jelzi az egy vendégre jutó vendégéjszaka-szám, mely Mór esetében alacsonyabb a megye többi 10 ezer főnél népesebb városainál, valamint a megye és a régió egésze esetében is magasabb értékeket tapasztalhatunk.

31


10,0 9,0

8,8

éjszaka/vendég

8,0 7,0 6,0 5,0 3,8

4,0

3,4

3,1

2,9

3,0

2,6

2,2

2,0 1,0 0,0 Dunaújváros

Sárbogárd

Bicske

KözépDunántúl

Fejér megyeSzékesfehérvár

Mór

13. ábra: A kereskedelmi szállások vendégeinek tartózkodási ideje az egy vendégre jutó vendégéjszakák száma alapján Adatforrás: KSH T-Star

A városba látogató vendégek száma az ezredforduló óta folyamatosan emelkedik. Az elmúlt években a városban megszálló vendégek száma stabilan meghaladja a 10.000 főt, ami egy drasztikus növekedést jelent az 1998-as látogatószámhoz képest, amikor a 4000 főt sem érte el a városban szállást igénylő vendégek száma. 1000 főre vetített számuk 1998-ban 228 főnél is alacsonyabb volt, 2004-től kezdődően azonban számuk nagymértékben emelkedni kezdett, 2006-ban már 934 vendég jutott 1000 főre a városban. A megyei és országos értékekkel való összevetésben ez a növekedés még inkább egyértelmű: míg 1998-ban mind a két területi egység 1000 főre jutó vendégeinek száma meghaladta Mór városét, addig mára fordult a kocka, és a város mindkét területi egységnél nagyobb 1000 főre jutó vendégforgalmat indukál. A vendégek növekvő száma azonban nem egyértelműen a turisták növekvő számának tudható be, hanem annak, hogy az elmúlt években a városban megtelepedett külföldi érdekeltségű vállalatok magas rangú vezetői érkeznek mind nagyobb számban a városba egy-két napos tartózkodásra. 16 000 14 000 12 000 10 000 8 000 6 000 4 000 2 000 0 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 14. ábra: A Mórra érkező vendégek számának alakulása az elmúlt 10 évben Adatforrás: KSH T-Star

32


A városba irányuló vendégforgalom az utóbbi években tehát növekedésnek indult, azonban a növekmény mögött jellemzően nem a turisták állnak, hanem a városban befektető cégvezetők. A számukra rendelkezésre álló infrastruktúra, a szálláshelyek száma azonban nem tudott lépést tartani ezzel a folyamattal, amit mutat, hogy az egy szállásférőhelyre jutó vendégek száma jóval meghaladja a megyei értékeket. A vendégek számának jelentős növekedése mögött továbbá nem volt időbeli növekedés: a vendégek jellemzően igen kevés ideig maradnak a városban, jellemzően alig maradnak tovább 2 napnál, ami igen alacsony érték a megye többi nagyobb városával összehasonlítva ez is mutathatja, hogy az ide érkezők elsősorban üzleti ügyeiket jöttek intézni..

III.2.5. Információs társadalom Fodor János definíciója szerint „elsősorban az információs és kommunikációs technológia rohamos fejlődésének és konvergenciájának következményeként, az ehhez tartozó gyártóés szolgáltató-, valamint a médiaipar globalizálódásával a társadalomban egy új életforma, újszerű működés és viselkedés alakul ki. Ezt a széles körben új életmódot, magatartást, információs technológiával átszőtt gazdaságot nevezzük információs társadalomnak”. Ennek állapotát, fejlődését nagyon nehéz mérni, bemutatni. Leggyakrabban a különféle infokommunikációs infrastruktúra és szolgáltatások helyzetén keresztül elemzik az információs társadalom állapotát. A kábeltelevízió előfizetők arányát tekintve Mór fejlettnek tekinthető. Amint azt az 16. és 17. ábráról is leolvasható, országos, régiós és megyei átlagokat meghaladó az egyes mutatók értéke. Magyarország

Közép-Dunántúl

Fejér megye

Mór

db / ezer lakás

1000 800 600 400 200 0 2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

15. ábra: Ezer lakásra jutó kábeltelevíziós előfizetések száma (2001-2007) Forrás: KSH, T-Star

33


Magyarország 400 350 300 250 200 150 100 50 0 2000

2001

Közép-Dunántúl

2002

2003

2004

Fejér megye

Mór

2005

2007

2006

16. ábra: Kábeltelevízió előfizetők száma (2000-2007) Forrás: KSH, T-Star

Az ezer főre jutó ISDN vonalak számát tekintve azonban az országos átlaggal hasonlóan alakult a város értéke 2003 és 2006 között. Ettől függetlenül összességében információs társadalom tekintetében, hazai szinten fejlett településnek mondható Mór. Magyarország Fejér megye

Közép-Dunántúl Mór

70 60 50 40 30 20 10 0 2003

2004

2005

2006

2007

17. ábra: Ezer főre jutó ISDN vonalak száma (2003-2007) Forrás: KSH, T-Star

III.2.6. Kultúra szerepe A város éves rendezvénynaptára közel 150 db kulturális programot tartalmaz, melyek az élő borászati hagyományok, a sokszínű művészeti élet és a helyi sváb nemzetiség jelenléte köré épülnek. Ezeknek a rendezvényeknek a többsége a Közművelődési Szervezési Iroda koordinálásával valósulnak meg, de számos – nem feltétlenül városi – programot szerveznek a helyi oktatási intézmények is. A város egyik legjelentősebb kulturális programja a Szent György-heti vígasságok, sokszínű kulturális, gasztronómiai és borászati programokkal várja a vendégeket. Kiállításra kerülnek a Móri Képző- és Iparművészeti Szabadiskola előző év nyári művésztelepén készült kerámia és nemezalkotásai. Főző- és borversenyre, virágvásárra és kórustalálkozóra kerül sor, valamint a nyitott műhelyekben kézműves foglalkozásokra, borospincékben borkóstolásra nyílik lehetőség. Esténként koncertek, utcabál zárja a napot. A város egyik legrangosabb rendezvénye, nagy eseménye a szürethez kapcsolódó Móri Bornapok, melyet október elején tartanak. A program sorozat ideje alatt a város egész területén, számos helyszínen több ezer látogató számára kínálnak rendkívül sokrétű hagyományőrző, kulturális és sport programokat. 34


A város német kisebbségének hagyományos ünnepe a Márton-napi rendezvénysorozat. Ezeken a napokon német nyelvű kulturális és hagyományőrző programokon várják az érdeklődőket, az óvodák és iskolák nemzetiségi műsorokat mutatnak be. Minden évben megrendezésre kerül a Márton-napi bál a rendezvénysorozat keretén belül. Az Adventi időszakban a Polgármesteri Hivatal előtt felállított fenyőfa mellett a város lakossága vasárnaponként egy-egy közös adventi gyertyagyújtásra gyűlik össze. A polgármesteri köszöntő és az egyházi vezetők áldását követően a város közoktatási intézményei adják elő műsoraikat. A fenti városi rendezvényeken felül jelentős még a fiatalabb korosztálynak szóló „Játék a kastélyban” elnevezésű program, a Múzeumok Éjszakája és a Nyári Zenei Estek, mely egész nyáron minden vasárnap este koncertekkel várja a vendégeket. A kisebb városi rendezvényeken alacsony a résztvevők száma, átlagosan 150-200 fő látogat el a helyi jelentőségű programokra.

III.3. TÁRSADALOM III.3.1. Demográfiai helyzet Mór hosszabb távú népesedési folyamatai kedvezőbb képet mutatnak a fejér megyei, és még inkább a hazai átlaghoz képest. Az elmúlt évtizedekben általában gyorsabb növekedés, illetve kisebb fogyás jellemezte a várost megyéhez, illetve az ország egészéhez viszonyítva. Az 1970-es években egy igen intenzív (évente átlagosan 1,3 százalékos) gyarapodás jellemezte. A következő évtizedben miközben hazánk, illetve Fejér megye népessége fogyóra váltott, Mór esetében – ha lassabb mértékben is (évente átlagosan 0,9 százalék), de – továbbra is megmaradt a növekvő tendencia. A kilencvenes években Mór népességszáma már nem nőtt tovább, sőt nagyon enyhe mértékben csökkenőre váltott (évente átlagosan 0,1 százalék). Hosszabb távon tehát egy gyarapodás jellemzi a város népességszámát, a közelmúlt demográfiai folyamatai azonban e tendencia megváltozását, inkább a lélekszám egy enyhén csökkenő tendenciáját, stagnálását mutatják.

évi átlagos növekedési ráta, százalék

1,4 1,2

1,3

1,0 0,8 0,6

0,9 0,7

0,4 0,4

0,3

0,2 0,0

0,0 -0,2

-0,1

-0,2

-0,3

-0,2

-0,3 -0,3

-0,4 1970-1980

1980-1990 Mór

Fejér megye

1990-2001

2001-2006

Magyarország

18. ábra: Mór népességszámának hosszú távú (1970-2006) alakulása Fejér megyéhez és Magyarországhoz viszonyítva

35


Adatforrás: KSH népszámlálási (1970, 1980, 1990 és 2001) és T-Star adatok (2006)

Az ezredforduló időszakát tekintve, a legszűkebb környezetéhez (kistérségéhez) képest viszont már nem tűnik olyan kedvezőnek Mór népességszám-változása. Miközben a város népessége 2001 és 2006 között évente átlagosan 0,2 százalékkal fogyott, kistérsége esetében ez az érték egy 0,1 százalékos gyarapodás. A kistérség egyes települései (Bakonykúti, Csókakő, Söréd) egy kifejezetten gyors (évente átlagosan 2 százalék körüli) gyarapodást könyvelhettek el. Igaz a móri kistérség maga is Janus arcú: a települések között találhatunk Mórhoz hasonló (vagy annál valamelyest erősebb) csökkenést, ilyen Magyaralmás, Fehérvárcsurgó, Csákberény és Kincsesbánya. Ez utóbbiban az évi átlagos népességfogyás 0,4 százalék körüli a T-Star adatbázisa alapján.

évi átlagos növekedési ráta, százalék

2,0

2,0

1,9

1,8

1,5

1,0 0,7

0,5

0,4

0,3

0,2

0,1

0,0

0,0 -0,1

-0,2

-0,2

-0,2

-0,3

-0,4

-0,5 Bakonykúti Csókakő

Söréd

Bodajk

Isztimér NagyvelegPusztavám

Móri

BalinkaBakonycsernye Mór Magyaralmás Fehérvárcsurgó Csákberény Kincsesbánya

19. ábra: Mór népességszámának rövid távú (2001-2006) alakulása a kistérsége településeihez viszonyítva Adatforrás: KSH népszámlálási (2001) és T-Star adatok (2006)

Mór lakosságának csökkenése elsősorban a vándorlási veszteségből származik. Az elvándorlás egy része a város közvetlen környékére irányul, amelyet alátámaszt az is, hogy a Móri kistérség vándorlási egyenlege pozitív. Mór esetében a vándorlási veszteséghez hozzájárul a természetes fogyás is, ennek mértéke azonban eltörpül az elvándorlás okozta veszteséghez képest, sőt 2005-ben és 2006-ban az élvszületések száma meghaladta a halálozásokét. A kistérség esetében viszont fordított a kép: itt a természetes fogyás mérsékli a vándorlási nyereséget. 2006-ban Mór lakosságának 18,7 százaléka volt 18 évnél fiatalabb, a 18–59 évesek aránya 64,4 százalék, míg az 60 év felettiek aránya 16,9 százalék volt. Az elmúlt évtizedben a legfiatalabbak aránya lecsökkent (1997-ben még 23,7 százalék volt az arányuk), ez a csökkenés beleillik az országos tendenciába, és várhatóan az elsősorban a fiatalabb korosztályokat érintő elvándorlás tovább ront a helyzeten. A 18–59 évesek aránya tekintetében azonban Mór kifejezetten előnyös helyzetben van. Az aktív korú népesség magas aránya felülmúlja a kistérségi, megyei, regionális, illetve országos átlagokat. Ez összefügg az eltartott népesség alacsonyabb arányával, amely kedvező helyzetet jelent.

36


65

százalék

64

64,4

63

62

62,2 61,4

61

61,2 60,1

60 Mór

Móri kistérség

Fejér megye

Középdunántúli régió

Ország

20. ábra: A 18–59 év közöttiek aránya Mór lakosságában belül más területi szintekhez viszonyítva, 2006 Adatforrás: KSH T-Star adatok

A város demográfiai alakulásában tehát megfigyelhető egy bizonyos fokú stagnálás, illetve egy igen kicsiny szintű népességcsökkenés, ami elsősorban a környező településekre irányuló kivándorlásnak köszönhető, ennek mértéke azonban csekély, döntően nem befolyásolja a város demográfiai folyamatait. A népesség összetételében igen előnyös, hogy az aktív korúak aránya viszonylag magas, azonban – hasonlóan az országos szintű folyamatokhoz – a fiatalkorúak aránya a rendszerváltozás óta nagymértékben csökkent, amit – kis mértékben ugyan – de siettet a városból történő elvándorlás folyamata is, amelyben elsősorban a fiatalabb rétegek az érintettek.

III.3.2. Foglalkoztatási helyzet A város népességének foglalkoztatási helyzete – a gazdasági válság adta keretet figyelembe véve – még mindig kedvezőbb, mint az országos, illetve a megyei átlag. Erre két példa, mely az elmúlt évek tendenciáit is mutatja: a Fejér megyei munkaügyi központ adatai szerint 2006 júliusában a Móri statisztikai körzetben 5% volt a nyilvántartott álláskeresők és a regisztrált munkanélküliek (a gazdaságilag aktívakhoz viszonyított) aránya, ehhez képest 2009 novemberében ez az érték 10,3% volt. Mind a két érték alatta van az ugyanabban az időpontban mért– egyébként országos szinten kedvező – megyei 7%-os, illetve 12,1%-os értéknek. Ehhez társulva, a megyén belül is az alacsonyabb értékek közt van a Móri körzetben a pályakezdő, és a tartós munkanélküliek aránya is. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat legfrissebb (2009. novemberi) statisztikái szerint a Móri körzetben 1380 álláskereső található. Ez az érték jelentősen, 83%-kal magasabb, mint az előző év azonos időszakának értéke. A foglakoztatási mutatók többségében Mór szintén kedvező értékekkel rendelkezik. A 15-64 éves népességen belüli foglalkoztatottság tekintetében a város kifejezetten jó helyzetben van Fejér megye, Közép-Dunántúl vagy az ország egészének átlagához viszonyítva. Már korábban láttuk, hogy a város munkanélküliségének aránya általában alacsony, ennek megfelelően szintén alacsony értékekkel rendelkezik Mór az aktív korúakon belüli rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők arányát tekintve, amely nem éri el a 10 százalékot. A város előnye azonban a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya esetében már nem tér el oly mértékben az érintett térségi szintekhez képest.

37


90

82

80 70 százalék

60 50

57 48

52

Mór 45 35

40

40

36

37

36

41

Fejér megye Közép-Dunántúl Ország

30 20 6

10 0 Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül

Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktívkorúakon (15-59) belül

Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya

21. ábra: Mór foglalkoztatási helyzete a hozzá tartozó megye, régió és az országos átlaghoz viszonyítva, 2006 Adatforrás: KSH T-Star adatok

A település foglalkoztatottjainak csupán 20%-a hagyja el a települést munkába menet, ez 1400 ingázót jelent a 6700 foglalkoztatottból – a többség egyébként a megyeközpontba, Székesfehérvárra ingázik. A város – sőt az egész kistérség – foglalkoztatásában jelentős szerepet játszanak a Móri Északnyugati Ipari Park területére betelepült nemzetközi vállalkozások. Az autóalkatrész gyártásban, a járműiparhoz kapcsolódó ágazatokban működő vállalatok nemcsak, hogy biztosítják a kistérség foglalkoztatását, hanem azon túlról is vonzanak munkavállalókat. A legjelentősebb vállalkozások az AFL HUNGARY Kft., a LEAR CORPORATION HUNGARY Kft., a HAMMERSTEIN Bt., a SEWS Hungary Kft., a GESTAMP HUNGARIA Kft. és a BENTELER Kft. Az ipari parkon kívül, Pusztavám irányában található még a Rába Járműipari Holding móri telephelye, ahol szintén autóipari profilú tevékenységet folytatnak. Probléma azonban, hogy ezen vállalkozások többségükben alacsony szakképzettséget igénylő, alacsony fizetést adó munkákat biztosítanak a térség dolgozóinak. A kistérségre – de a városra is – jellemző, hogy az ipari foglalkoztatottak aránya jelentősen magasabb, mint a nagytérségi (megyei, regionális) átlagok, a szolgáltatások szerepe pedig valamivel alárendeltebb. Összességében tehát a kistérség foglalkoztatási helyzetképe – az országos tendenciákhoz, adatokhoz képest – kedvezőbb, a munkanélküliség aránya alacsonyabb, a város emellett közel 30 km-es körzetből vonzza a munkavállalókat, akiknek azonban sokszor nincsen lehetőségük a városban olcsó szállást találni, a városban ugyanis nem áll rendelkezésre elegendő kapacitás a munkaerő elszállásolására. Emellett további probléma, hogy a városban székelő ipari munkaadók gyakran alacsony szakképesítést igénylő munkahelyeket biztosítanak.

III.3.3. Iskolázottság Mór iskolázottsági helyzete összefügg kedvező demográfiai helyzetével. A magasabb természetes szaporodás következtében az óvodás és az általános iskolás korú népesség viszonylag jelentős, de ezt még inkább felülmúlja a város intézményeihez tartozó óvodások és általános iskolások száma. Különösen az általános iskolások esetében tér el a megfelelő korú népesség, illetve a tanulók száma. Ebben szerepet játszik egyrészt az iskolába beiratkozottak magasabb aránya, illetve az is, hogy a Mór környéki általános iskolás korúak

38


százalék (korcsoportos népesség = 100 %)

is a város intézményibe járnak. A középiskolások esetében azonban már változik a helyzet, itt Mór elveszíti előnyét a fejér megyei, közép-dunántúli vagy az országos átlaghoz viszonyítva. 140 120

122

117 115 115 100

100

96 96 96 87 83 85

92

80

Mór Fejér megye Közép-Dunántúl

60

Ország

40 20 0 Óvodások aránya az óvodás korú népességből

Általános iskolás tanulók aránya a korcsoportos népességből

Középiskolai tanulók aránya a korcsoportos népességből

22. ábra: Az óvodások, az általános iskolások, illetve a középiskolások száma a megfelelő korosztály százalékában Móron és az érintett térségi szinteken, 2006 Adatforrás: KSH T-Star adatok

A 2001-es népszámlálási adatok szerint a város 15 év fölötti lakosságának 91,3%-a rendelkezett legalább általános iskolai végzettséggel, a 18 év feletti korosztályban pedig az érettségizett lakosság aránya 33,7% volt. Országos szinten a legalább általános iskolai végzettségűek aránya alacsonyabb, 88,8%, az érettségizettek aránya viszont jóval magasabb, 38,2% volt 2001-ben. A felsőfokú végzettségűek aránya ugyancsak alacsonyabb Móron, mint az ország egészében: míg utóbbi esetében a 25 év fölöttiek 12,6%-a, addig a móri, hasonló korú lakosságnak csupán 9,1%-a rendelkezett egyetemi vagy főiskolai végzettséggel. A város lakosságának képzettségi helyzete tehát viszonylag alacsonyabb, mint ami az ország egészének lakosságát jellemzi, a városi szakképzés ennek ellenére jónak tekinthető, hiszen a városban lévő ipari vállalkozások képzettségbeli igényével nagyrészt összhangban vannak a munkavállalói oldal képesítései is, noha a munkaadók gyakran nem igényelnek speciális szakképesítést.

III.3.4. Egészségi állapot Az egészségi állapotot leíró tényezők közül a következőket vizsgáltuk részletesebben: a várható élettartam, a halálozások gyakorisága és oka, a megbetegedések, az orvoshoz fordulás gyakorisága. Az elmúlt 15 évben nőtt a születéskor várható élettartam Magyarországon, de még így is 5-8 évvel elmarad az uniós átlagtól. Fejér megyében ez az érték az országos átlag körüli, azaz a férfiaknál 70 év, a nőknél 77 év a várható élettartam. A halálozási statisztika kedvezőbb képet mutat Móron az országosnál. 2007-ben 156 haláleset történt, ami a teljes népességre vetítve alacsonyabb, mint az országos, régiós és megyei értékek. Az orvoshoz fordulás gyakoriságát a háziorvosi és a járóbeteg-szakellátáson való

39


megjelenéssel lehet mérni. Az orvoslátogatás gyakorisága jelentősen függ a lakosság szokásaitól, ezért csak fenntartásokkal lehet belőle az egészségi állapotra vonatkozó következtetéseket levonni. A móri lakosság átlagosan 5-ször látogat el háziorvosához évente, ami kicsivel magasabb a közép-dunántúli és az országos átlagnál. Járóbetegszakellátáson való megjelenés tekintetében még inkább meghaladja a városi átlag a nagyobb területi szintek átlagait. A városi népesség átlagosan évi 10 alkalommal megy járóbeteg-ellátásra, ami duplája a megyei és régiós átlagnak. 12 10

eset / fő

8 6 4 2 0 Magyarország

Közép-Dunántúl

Fejér megye

Mór

23. ábra: Járóbeteg szakellátáson való megjelenési esetek aránya (2007) Adatforrás: KSH T-Star adatok

A halálozási statisztikát figyelembe véve kedvező egészségügyi állapot jellemzi Mór lakosságát. Ezt a képet némiképp árnyalja az orvos látogatások magas aránya. Ez azonban nem feltétlen a rosszabb egészségi állapotot, mint inkább az egészségügyi ellátás igénybevételéhez való nagyobb hajlandóságot mutatja.

III.3.5. Lakosság jövedelmi és szociális helyzete A Móri kistérség az ország egyik legjobb jövedelmi mutatókkal rendelkező térsége. A T-Star adatbázisa alapján 2004-ben a Móri kistérségben az egy főre jutó személyi jövedelemadóalap 65 ezer Ft volt, ami mind a fejét megyei (106 százalékkal), mind pedig az országos átlagot (117 százalékkal) meghaladja. E mutató tekintetében a kistérség megyei és országos összevetésben is megállja a helyét. A megye 10 kistérségéből a Székesfehérvári és a Dunaújvárosi után a harmadik, országosan pedig a 168-ból a tizenötödik helyen áll. Mór városa a kistérségén belül a legmagasabb egy főre jutó személyi jövedelemadó-alappal rendelkezik, sőt Fejér megyén belül is mindössze négy település (Sukoró, Székesfehérvár, Dunaújváros és Kisapostag) előzi meg. A kistérségen belül Mór mellett még Pusztavám haladja meg a kistérségi átlagot, 4 település (Bakonykúti, Balinka, Csákberény és Söréd) azonban az országos jövedelmi szintet sem éri el. Ha nem a személyi jövedelemadó-alap 2004-es statikus értékét vesszük figyelembe, hanem annak 1990 és 2004 közötti változását, akkor megállapíthatjuk, hogy a Móri kistérség Fejér megye legdinamikusabban fejlődő kistérsége, a vizsgált közel másfél évtized adatainak tanúsága alapján az egy főre jutó személyi jövedelemadó-alap értéke 8,5-szeresére növekedett, szemben a megye 7,9-szeres értékével.

40

9,0 8,5 8,0 7,5

9,0 8,5

8,3

7,0

8,2

8,1

7,9

7,9

7,7

7,5

7,5

6,5

7,3

7,1 6,7 Enyingi kistérség

Sárbogárdi kistérség

Ercsi kistérség

Adonyi kistérség

Magyarország

Abai kistérség

Fejér megye

Dunaújvárosi kistérség

Gárdonyi kistérség

Székesfehérvári kistérség

Bicskei kistérség

Móri kistérség

6,0 Mór

egy főre jutó SZJA növekedési indexe


24. ábra: A Móri kistérség helyzete a megyében az egy főre jutó SZJA 1990–2004 közötti növekedésében Adatforrás: KSH T-Star

A gyorsan fejlődő kistérségen belül az egy főre jutó személyi jövedelemadó-alap növekedése tekintetében Mór gazdasági fejlődése csak a kistérség települései közötti rangsor középmezőnyében foglal helyet. Ha viszont a móri jövedelem-dinamikát Fejér megye többi 10 ezer fő feletti városához hasonlítjuk össze, akkor szembetűnik Mór kiemelkedő helyzete.

egy főre jutó SZJA-növekedési index

9 9 8 8

9,0 8,4

7

8,0

7,8 7,2

7 6 Mór

Székesfehérvár

Bicske

Dunaújváros

Sárbogárd

25. ábra: A személyi jövedelemadó-alap 1990 és 2004 közötti növekedése Fejér megye legnépesebb városaiban Adatforrás: KSH T-Star

A személyi jövedelemadó-alap ugyan nem mond el mindent egy település, térség valós jövedelemi helyzetéről, azonban az egyik leginkább használható mutatószám, ha a lakossági jövedelemszintet szeretnénk mérni. Ahogy láttuk tehát, a város (és a kistérség) lakosságának jövedelmi helyzete relatíve igen előnyös helyzetben van, mind az országos, mind a megyei összehasonlítások alapján az ország leginkább fejlődő településének és kistérségének tekinthető.

41


III.3.6. Társadalmi önszerveződések és civil szféra aktivitása A civil szervezet kifejezést olyan szervezetre használják, melyek az anyagi haszonszerzéstől eltérő céllal alakulnak. Mór város életében számos ilyen szerveződés alakul, melyek eltérő aktivitással vesznek részt a város életében. Ebben a fejezetben a helyi társadalmi önszerveződés legsikeresebb civil szervezeteit emeljük ki. Ezeknek a szervezeteknek többsége a helyi bortermelésre illetve ahhoz kapcsolódó tevékenységekre fókuszál. A 2000-ben alakult Borbarát Hölgyek Egyesületének fő célja a Móri Borvidék hírnevének valamint a kulturált bórfogyasztás megőrzése, népszerűsítése. A város egyik legaktívabb civil szervezete, mely évente 15 rendezvényt szervez. A Móri Városvédő és Szépítő Egyesület sokrétű tevékenysége kiterjed az értékvédelemre, értékteremtésre, hagyományőrzésre és a települési környezet szépítésére. Az egyesületi tagok területenként munkacsoportokban tevékenykednek, ki-ki érdeklődése szerint vállalhat feladatokat. Az egyesületi élet egyik legfontosabb tevékenységi területe a helyi építészeti, műemléki értékek védelme, Mór kisvárosi jellegének, hangulatának megőrzése. Az egyesület megalakulása óta kezdeményező szerepet vállal és konkrét munkát végez a közösséget szolgáló új móri köztéri alkotások létrehozásában. Figyelmet fordít a közösségi élet hagyományainak megőrzésére és tevőleges szerepet vállal a város külső képének formálásban, szépítésében: nyári táborok szervezése, környezetvédő nap, fotókiállítás, pénzgyűjtés A Móri Bornapok társrendezője a Brindisi Szent Lőrinc borrend, a tájegység szőlő és bortermelési és a hozzá kapcsolódó történeti, kulturális hagyományok, értékek fejlesztéséért és megerősítéséért alakult. A borkultúrával kapcsolatos tevékenységek szakszerű végzésének fenntartása és arra való ösztönzés, az emberi kapcsolatok alakítása, értékkel való gazdagítása a célja a szervezetnek. A Móri Borvidék Hegyközségi Tanácsa a borvidékhez tartozó hegyközségek tevékenységének összehangolásán keresztül a borvidéki szőlőművelés érdekeinek előmozdítását, a bortermelés színvonalának emelését, termékei piacképességének javítását, valamint a korszerű származás- és minőségvédelem meghonosítását, érvényesítését végzi. A Móri Fúvószenei Egyesület 1981-ben alakult, a német nemzetiségi zenekultúra megőrzésének, ápolásának, továbbvitelének céljával, melyben a helyi Német Önkormányzat nyújtott hathatós segítséget. A Pászti Miklós Zeneiskola magas színvonalú zenei oktatása biztosítja az egyesület utánpótlását. A kezdetben 15-20 fős zenekar a későbbiekben 80-100 főre bővült. A Móri Képző- és Iparművészeti Szabadiskola Alapítvány 1990-ben, elsősorban magánszemélyek, művészek és mesteremberek által alapított nonprofit, közhasznú civil szervezet. Tevékenységének célja a magas művészetben és a népi mesterségekben meglévő technikai ismeretanyag átörökítése, tanítása a kortárs hazai és nemzetközi művészeti élet szereplői számára, tudatos környezetformálás. Céljai megvalósítása érdekében folyamatosan iskolát és szakemberek, mesteremberek közreműködésével műhelyeket tart fenn és működtet Szolgáltatásaik a gyermekek számára nyújtott művészeti alapképzéstől a professzionális művészek számára nyújtott kivitelezésekig terjed, mint a reneszánsz műhelyekben. Az egyes műhelyek önfenntartóak, év közben művészi kivitelezési munkákban működnek közre (pl. cégérek, köztéri szobrok, utcabútorok, játszóterek, egyedi grafikai munkák) Az alapítvány 1994 óta nyaranta másfél-két hónapon át hazai és nemzetközi művésztelepet szervez több műfajban, alkalmanként 15-20 hivatásos képző- és iparművész közreműködésével. A szakmai segítséget a szabadiskola szakemberei biztosítják. A művésztelepeken készült alkotások képezik gyűjteményének alapját. Az alapítvány Mór központjában, a Lamberg kastély gazdasági épületeiben működik.

42


III.4. TELEPÜLÉSI KÖRNYEZET III.4.1. Természeti környezet állapota Mór városa a Bakonyt a Vértestől elválasztó Móri-árok nevű kistájon található. A 100 km2-es kiterjedésű árok a Dunántúli középhelység legnagyobb völgye, hozzá tartozik még Bodajk, Fehérvárcsurgó, Kincsesbánya, Moha és Sárkeresztes is. A kistáj területét túlnyomórészt (71,5 százalék) szántók foglalják el, a települések belterülete 6,7 százalék. A mérsékelten vízhiányos kistáj a Gaja vízgyűjtő területéhez tartozik, amelynek legnagyobb mellékvize a Mór–Bodajki-vízfolyás. A táj vízbázis jellege folytán kiemelt vízminőségvédelmet igényel. A Móri-árok hátrányos adottsága, hogy a mélyszerkezeti viszonyok következtében földrengésveszélyes terület. A völgy változatos természeti környezete kedvelt üdülő és kiránduló vidékké teszi a közeli Székesfehérvár számára. A kistáj települései tömegközlekedési eszközökkel általában jól megközelíthetők, kultúrtörténeti és természetvédelmi értékeik is vannak. A térségben prehisztorikus földvár (Bodajk), román–korú gót templom (Fehérvárcsurgó), barokk, copf, klasszicista épületegyüttesek (Bodajk, Fehérvárcsurgó, Mór) egyaránt fellelhetők. A területen található az 1976-ban létesített Vértesi Tájvédelmi Körzet. Ugyancsak védett természeti érték a Tatár-hegy, a Gaja-szurdok és a fehérvárcsurgói arborétum. Moha térségében gyógyvíz található (Ágnes-forrás). Ezekre az adottságokra az infrastruktúra fejlődését követően regionális jelentőségű üdülőkörzet települhet. Az országszerte ismert móri borvidék az ilyen törekvéseket hathatósan támogatja. A város területén belül, a városközpontban is jelentős kiterjedésű zöldfelületek vannak. A város magjában lévő Szent István park sűrű, fás terület, száz évvel ezelőtt azonban még tágas piactérként működött. „Erdősítése” főképp a 20. század második felére tehető, de szegélyein lévő fasorok már a század első évtizedeiben megjelentek. A terület egyfelől erdősültsége, másfelől leromlott állapota (pl. vízelvezetés, közlekedési útvonalainak állapota) miatt csak korlátozottan tudja ellátni a városi közpark szerepét. A város területén további jelentős kiterjedésű terek, parkok (pl. Erzsébet tér, Milleneumi park, a Lamberg-kastély belső kertje, a lakótelepek közti jelentős zöldfelületek) találhatók. Nagy kiterjedésű természeti terület a város testébe ékelődő, szőlőföldekkel és pincékkel tűzdelt Vén-hegy. Jelentős zöldterület található a 81-es út és a városszövet között is. A város környezeti infrastruktúrája jól kiépített, a szennyvízhálózat 83%-os lefedettségű. A város területén esetenként a jelentős mennyiségű csapadék elvezetése okoz gondot, a belvízelvezető csatornák több helyen nem tudják elvezetni a hirtelen lehulló csapadékot. A városban vannak szelektív hulladékgyűjtő szigetek is, igaz, ezek száma még messze elmarad a kívánatostól. A városban a légszennyezettség – a jelen lévő intenzív ipari tevékenység ellenére – nem számottevő, mindazonáltal a 81-es út mentén, valamint a város fő gyűjtőútjai mentén is jelentősnek kell tekinteni az átmenő forgalom okozta zajterhelést.

III.4.2. Építészeti környezet A város számos műemléki oltalom alatt álló épülettel rendelkezik, a már említett természet szépségek mellett jelentős az építészeti kultúrája is, ami azonban még jelenleg nem kellően kihasznált, nincs kellőképpen reklámozva, propagálva a városba látogatók számára.

43


Országos védelem alatt álló műemlékek: Műemlék

Cím, helyrajzi szám

Járásbíróság; városháza és lakóház

10445, Fejér, Mór, Szent István tér 2 hrsz.: 1, 2, 3

Szent Flórián-szobor

9709, Fejér, Mór, Kapucinus tér, hrsz.: 4

Szent Sebestyén-szobor


Római katolikus templom, ún. Magyar templom (Szent Kereszt)

10316, Fejér, Mór, Köztársaság tér, hrsz.: 10

Lakóház és tiprómalom

9676, Fejér, Mór, Wekerle u. 2 ., hrsz.: 11

Lakóház

1661, Fejér, Mór, Köztársaság tér 6 ., hrsz.: 18

Lakóház

1665, Fejér, Mór, Köztársaság tér, hrsz.: 23

Rendőrkapitányság

1666, Fejér, Mór, Szent István tér, hrsz.: 26

Lakóház

1660, Fejér, Mór, Erzsébet tér 2 ., hrsz.: 478

Lakóház

1659, Fejér, Mór, Erzsébet tér 1 ., hrsz.: 479

Lakóház

1667, Fejér, Mór, Szent István tér, hrsz.: 483

Borospincék

1669, Fejér, Mór, Pince u. 12., 14., 16., 18., 20, hrsz.: 695/2,3,8,9,10,11,14

Római katolikus templom, kapucinus templom és rendház


Nepomuki Szent János-szobor


Lamberg-pince

1657, Fejér, Mór, Hársfa u. 10 ., hrsz.: 739

Római katolikus Szent Vendel kápolna

1670, Fejér, Mór, Széchenyi u., hrsz.: 790

Lakóház, homlokzatán szobor

1671, Fejér, Mór, Széchenyi u. 16 ., hrsz.: 1283

Lakóház

10262, Fejér, Mór, Bajcsy-Zsilinszky Endre u. 16 ., hrsz.: 1307

Lakóház


Lakóház

1655, Fejér, Mór, Bajcsy-Zsilinszky Endre u. 26 ., hrsz.: 1323/1

Lakóház

10263, Fejér, Mór, Táncsics Mihály u. 5 ., hrsz.: 1351

Lakóház

10255, Fejér, Mór, Arany János u. 2 ., hrsz.: 1352/1

Lakóház

10256, Fejér, Mór, Arany János u. 4 ., hrsz.: 1353

Lakóház

10257, Fejér, Mór, Arany János u. 6 ., hrsz.: 1363, 1365, 1366 (1365 és 1366 alatti épület elpusztult, 1363 alatti csúnyán átépítve)

Lakóház


Lakóház


Lakóház


Lakóház


Lakóépület

11266, Fejér, Mór Bajcsy-Zsilinszky u. 12., hrsz.: 1373

Lakóház


Lamberg-kastély és parkja

1662, Fejér, Mór, Szent István tér 5 ., hrsz.: 1400, 1401, 1409/1, 1410/3

Láncos-kastély és parkja; városháza

1664, Fejér, Mór, Szent István tér 6 ., hrsz.: 2574

Gróf Rudolf Schaffgottsch síremléke

10315, Fejér, Mór, (Kálvária temető), hrsz.: 096

Kálvária szoborcsoport

9706, Fejér, Mór, (Kálvária temető), hrsz.: 096

Nepomuki Szent János-kápolna

10944, Fejér, Mór, hrsz.: 0282

Láncos kastély volt istállóépülete

11197, Fejér, Mór, Deák F.u.4., hrsz: 2571

3. táblázat: Országos védelem alatt álló műemlékek Móron Forrás: Móri Önkormányzat

44


III.4.3. Lakásállomány Mór lakásállománya ambivalens helyzetű. Egyrészt viszonylag magas az egy lakásra jutók száma, ugyanakkor a lakások általában jobb komfortfokozattal rendelkeznek. A KSH T-Star adatbázisa szerint Mór több mint 5600 lakással rendelkezett. Ez az érték a népességszámhoz viszonyítva viszonylag alacsony, az egy lakásban élők átlagos száma (2,59) tekintetében Mór felülmúlja mind a fejér megyei, mind a közép-dunántúli, mind pedig a hazai átlagot. A város lakásállományának jelentős részét családi házak alkotják, a többszintes társasházak száma viszonylag alacsony, jelentős részük az 1970-es években épült, felújításra szoruló panelház. 2,59

20

2,57 2,54

2,55

18 16

15

2,50 fő/lakás

18

14 14

12

2,45

10 8

2,40

7

2,37

százalék

2,60

6 4

2,35

2 2,30

0 Mór

Fejér megye

Egy lakásban élők átlagos száma

Közép-Dunántúl

Ország

Alacsony komfortfokozatú lakások aránya (2001)

26. ábra: Az egy lakásra jutó lakosok száma, illetve az alacsony komfortfokozatú lakások aránya Móron és azt magában foglaló térségekben, 2006 Adatforrás: KSH T-Star adatok

Az épített lakások száma az elmúlt 10 évben mindig meghaladta a megszüntetettekét, így a lakásállomány 1997 óta folyamatosan bővül. . Az idősorban a 2003-as kiugrás oka az ebben az évben átadott Álmos Vezér utcai lakópark és családi házak.

45


80 70 60

darab

50

épített lakás

40

megszűnt lakás szaldó

30 20 10 0 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006

27. ábra: Az év folyamán épített, illetve megszüntetett lakások száma (üdülők nélkül) Móron 1997 és 2006 között Adatforrás: KSH T-Star adatok

III.4.4. Települési környezeti infrastruktúra Mór város közüzemi infrastruktúrája az elmúlt évtizedben sokat fejlődött. A településen található 5514 lakás 100%-a rákapcsolódott a közüzemi vízhálózatra, a szennyvízhálózattal ellátott lakások aránya 83%-os. A gázhálózatba bekapcsolt lakások aránya 57%-os volt a városban. A közműolló aránya viszonylag alacsonynak tekinthető, ugyanis mind a megyei, mind az országos átlag ennél magasabb értékekkel rendelkezik.

III.4.5. Közlekedési infrastruktúra A közlekedési infrastruktúra helyzetét a város közösségi közlekedéssel való megközelíthetőségét tárgyaló II.1. Fekvés, vonzáskörzet, kapcsolatrendszer pontban már részletesen ismertettük. Itt is kiemelésre érdemes azonban a város lakossági fórumain rendszeresen felvetett probléma: a 81-es főút városon belüli szakaszának, a Mikes Kelemen utca és a Deák Ferenc utcai csomópont nem megfelelő kiépítettsége. Az itt lévő aluljáró ugyanis nem elég magas ahhoz, hogy a nagyobb kamionok keresztülhaladjanak rajta, ezért kerülniük szükséges. A kijelölt elkerülő út helyett a kamionok egy része a városközpont felé teszi a kitérőt, ami a városközpont számára jelentős forgalmi terhelést jelent. Az aluljáró magasságának növelése nem, illetve csak nagy költséggel lehetséges, ezért a probléma megoldása már hosszú ideje várat magára. A város az utóbbi években jelentős összegeket költött kisebb léptékű út- és járdafelújításokra, melyeket e főfejezeten belül, a III.6. A korábbi időszak fejlesztései pontban mutatunk be részletesen. A járdafelújítási program folytatását tervezi a város. Európai uniós forrásból megvalósított jelentősebb közlekedési fejlesztés a Wekerle Sándor utca – Szabadság tér rehabilitációja volt. A közel 135 milliós fejlesztés 70%-át a KDOP 4.2.1/B konstrukció finanszírozta. A város régóta tervezett, jelentős volumenű fejlesztési elképzelése a jelenleg a Bajcsy-Zsilinszky utcában található autóbusz-pályaudvar áthelyezése a Kodály Zoltán – Deák Ferenc utca kereszteződéséhez, melynek megvalósításához a város szintén európai uniós támogatást próbál szerezni.

46


III.5. KÖZSZOLGÁLTATÁSOK III.5.1. Oktatás-nevelés Mór 2006-ban három óvodai feladatellátási hellyel rendelkezett, amely összesen 450 férőhelyet biztosított. A magas természetes szaporodással összefügg, hogy az óvodába beírt gyermekek száma meghaladja a férőhely-kapacitást. A város három önkormányzati és egy egyházi általános iskolájába összesen közel 1500 iskolás jár. A táblázat alapján látható hogy a halmozottan hátrányos helyzetű (HHH), valamint a speciális nevelést igénylő gyermekek aránya kicsiny, egyik oktatási intézményben sem éri el a 7%-ot. A hátrányos helyzetű diákok alacsony szintje azt mutatja, hogy a négy általános iskola beiskolázási körzetében a szociálisan rászoruló népesség aránya is alacsony, szegregációra utaló jel ez alapján a városban nincsen. Tanulólétszám az iskolában az osztályszervezés módja szerint OM azonosító

Intézmény neve

Tanulólétszám az intézményben

Emelt szintű oktatás és/vagy két tanítási nyelvű iskolai oktatás

Normál (általános) tanterv

Gyógypedagógiai tagozat

Összesen

HHH

SNI

Összesen

HHH

SNI

Összesen

HHH

SNI

Összesen

HHH

030041

Petőfi Sándor Általános Iskola

343

13

8

81

6

8

262

7

0

0

0

030042

Dr.Zimmermann Ágoston Általános Iskola

447

3

12

151

0

11

296

3

1

0

0

201026

Radnóti Miklós Általános Iskola

473

4

20

120

4

1

353

0

19

0

0

030043

Szt. Erzsébet Római Katolikus Általános Iskola

151

0

7

16

0

1

135

0

6

0

0

4. táblázat: Mór általános iskoláinak főbb adatai Adatforrás: Móri Önkormányzat

28. ábra: A Radnóti Miklós Általános Iskola

Középiskolai oktatás Móron a Táncsics Mihály Gimnáziumban és a Perczel Mór Szakközépiskolában folyik: összesen 20 osztályban 800 fő folytat tanulmányokat. A Táncsics Mihály Gimnáziumnak jelenleg mintegy 270 tanulója van. Az iskolában három tagozat közül választhatnak a diákok: a német nemzetiségi, az informatikaiszámítástechnikai, illetve a speciális, utazás-turizmussal bővíthető idegennyelvi szak közül. A gimnázium tanulóinak továbbtanulási aránya évek óta magas. Az iskola a nappali

47


rendszerű képzés mellett felnőttoktatást is folytat levelező tagozaton. A Perczel Mór Szakközépiskola képzési kínálatában az esztergályos, az irodavezető, a számítástechnikai szoftverüzemeltető és az ügyintézőtitkár szerepel. A diákok többsége ide a kistérség más településeiről jár, az intézményhez kollégium is kapcsolódik, melyben a Táncsics Mihály Gimnázium hallgatóit elhelyezik. Emellett Móron működik a Pászti Miklós Alapfokú Művészetoktatási Intézmény is, amely intézmény szintén népszerű a diákok körében. A helyi zeneiskola keretein belül alakult meg a híressé vált Móri Ifjúsági Fúvószenekar, amely 1991-től Móri Fúvószenei Egyesületként működik. Ezen felül jellemző még a középiskolai tanulók Székesfehérvár középiskoláiba történő ingázása is, mint ahogy a felsőfokú oktatás tekintetében is Székesfehérvár, majd Budapest, Győr és Veszprém felsőfokú oktatási intézményei a célpontok a kistérség továbbtanulni vágyó fiataljai körében. A város oktatási rendszerében tehát az óvodai, az általános iskolai, valamint a középiskolai intézmények rendelkezésre állnak, ahol nem csupán a helyi, hanem a kistérségi iskoláskorúak is nagy számban tanulnak. Az iskolaépületek azonban sok esetben leromlott állagúak lettek, felújításuk napirendi kérdés a városban.

III.5.2. Egészségügyi ellátás A város egészségügyi és szociális ellátó hálózatában 10 háziorvos és házi gyermekorvos praktizál. A városban működő kórház kapacitásai az egészségügyi reform kezdeti lépéseit követően mintegy kétharmadával csökkentek. A fejlődés iránya jelenleg a területi kórházi státusz megerősítése, és ezzel párhuzamosan a fekvőbeteg ellátási kötelezettség a kiemelt kórházak irányába történő átadása, és a meglévő szakembergárdával az alapellátás, járóbeteg szakellátás és az egynapos sebészet irányába történő elmozdulás. Ezt a fejlesztést város TIOP 2.1.3 keretében benyújtott, az aktív kórházi ellátásokat kiváltó járóbeteg szolgáltatások fejlesztését célzó nyertes pályázata is támogatja. Az átalakítás keretében az aktív fekvőbeteg ellátó kapacitások szűkítésével párhuzamosan az ezeket kiváltó egynapos-, nappali és kúraszerű kórházi ellátások, az otthoni szakápolás és a járóbeteg-szakellátás kapacitásainak bővítése, illetve terápiás ellátások fejlesztése, IT fejlesztésre, egészségfejlesztési központ kialakítása történik meg. A megvalósítás alatt lévő fejlesztés összköltsége – a pályázat költségvetése szerint – csaknem 800 millió Ft lesz.

29. ábra: A városi kórház épülete

48


III.5.3. Közigazgatás A város polgármesteri hivatala a Szent István tér 6. alatt található. A műemlék épület fizikailag már leromlott, nem akadálymentesített, felújítása, és az önkormányzati hivatali ügyintézésre való alkalmassá tétele fontos fejlesztési elképzelés. Az okmányiroda ettől az épülettől elkülönülten, a Kapucinus téren, egy akadálymentesített épületben található. Szintén a Kapucinus téren található a Móri kistérség Kistérségi irodája: a kistérségi tanácsülések helyszíne Mór, a Tanács elnöke Mór város polgármestere. A közszféra többi móri intézményéről részletes leírást tartalmaz Településhálózati funkciók az intézmények ellátókörzete alapján pont, azon belül is különösen az 1. táblázat.

III.5.4. Szociális ellátás 2006-ban minden nagyjából tízedik móri lakos – összesen 1488 fő – részesült a szociális ellátás főbb formáiban. Ez az arány viszonylag kedvezőnek számít Fejér megye, KözépDunántúl vagy Magyarország egészének értékéhez képest. 2006-ban a főbb segélyezési formák alapján Móron a legnagyobb arányban a közgyógyellátásban részesítettek szerepeltek, ezt követte az átmeneti segélyezés, valamint a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, a rendszeres szociális támogatás, a közcélú foglalkoztatottak száma, az időskorúak járadéka, valamint a rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesítettek aránya viszont igen alacsony, 1000 főre jutó számuk általában a 10 főt sem éri el. A segélyezési formák többségére elmondható, hogy kistérségi, megyei és országos szinten is jóval nagyobb arányú a valamilyen segélyezési formában részesülő népességn mint Móron, a városra ez alapján tehát egy igen előnyös szociális helyzet jellemző. Mór rendelkezik egy 50 férőhelyes nappali ellátást nyújtó öregek napközi otthonával, az intézmény teljes kihasználtságú. Ezen felül a városban található még kistérségi fenntartású tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény, melynek férőhelykapacitása 32 fő, és amelyet jelenleg 30 gondozott vesz igénybe, így az otthon kihasználtsága 93,75 százalék. További probléma a szociális lakások alacsony száma. A szociálisan rászorulók száma ugyan alacsony, a szociális lakásokkal szemben meglévő igények mégis nagyobbak annál, mint amekkorát ki tud elégíteni a jelenlegi lakásrendszer.

III.5.5. Sport és szabadidő, közművelődés A Wekerle Sándor Szabadidőközpont a város sport és szabadidős tevékenységének központja. Játékcsarnoka 44 m x 22 m-es parkettás talajborítású hitelesített kézilabda pályájával, 400 ülőhelyes és 200 állóhelyes lelátójával, korszerű hang- és műszaki technikájával (2 eredményjelző) méltán tartozik az ország legmodernebb létesítményei közé. Tovább növeli a lehetőségeket a változtatható nagyságú színpad, ahol színházi előadások, kulturális események, vállalati rendezvények, fesztiválok, bálok megrendezésére van lehetőség. A létesítmény kiválóan alkalmas edzőtáborok, nemzetközi kézilabda, kosárlabda, röplabdamérkőzések, tollaslabda versenyek megrendezésére is.

49


30. ábra: A szabadidőközpont sportpályája, lelátója

A szabadidőközpont közvetlen szomszédságában található egy füves és egy salakos nagyméretű labdarúgópálya, valamint egy salakos futópálya 400 méteres futókörrel és további 2 db kisméretű salakos labdarúgópálya. Mindezeken felül a sporttelep 2 salakos teniszpályával is rendelkezik. Mór város férfi kézilabda csapata az NB II. Északnyugati csoportjában szerepel, a női szakosztály pedig a Megyei I. osztályban. Mind a két csapat e csarnokban tartja edzéseit és játssza mérkőzéseit. A móri Ezerjó Tollaslabda Egyesület több versenyzőt is ad a Magyar válogatott csapatába. Az egyesület évente 2-3 országos versenyt rendez a móri szabadidőközpontban. A városi kosárlabdacsapat edzéseinek és mérkőzéseinek is e létesítményben kapnak helyet. Továbbá itt tartja edzéseit a városi Aikido egyesület is. A téli alapozásra, a tavaszi idényre való felkészülésre a MÓRI SE NB III-as labdarúgó felnőtt, ifjúsági és serdülő csapatainak is a Wekerle Sándor Szabadidő Központ biztosít helyszínt. Minden évben, a téli hónapokban itt kerül megrendezésre egy országos teremlabdarúgó torna és a móri kispályás labdarúgó torna téli fedettpályás fordulói. A csarnok a változtatható nagyságú színpadnak köszönhetően a kulturális programok széles skálájának nyújt megrendezési lehetőséget; bálok, szalagavatók, konferenciák, koncertek, fesztiválok, színházi előadások, kiállítások, vállalati rendezvények. Ilyen alkalmakkor mintegy 800 fő kényelmesen elhelyezése oldható meg, igény esetén többfogásos meleg étkezésre (cateringre) is van lehetőség.

31. ábra: Rendezvény a szabadidőközpontban

A nyári időszakban a Szabadidőközponthoz tartozó szabadtéri terület lehetőségeit kihasználva különböző rendezvényeknek (pl.: családi nap a móri iparterületen működő gyárak részére) lebonyolítására is helyet biztosítanak. A térköves udvaron lehetőség van 50


sátrak, mutatványos standok, „lacikonyhák” felállítására. Koncerteken kívül a Játékcsarnok színpadát színházi előadások céljára is bérbe adják, rendszeresen játszik a csarnok színpadán a székesfehérvári Vörösmarty Színház. A Szabadidőközpont uszodájában van egy 6 sávos 25 méter hosszú versenymedence és egy tanmedence. Az úszásoktatás mellett finn szauna, infrakabin és szolárium szolgáltatás is igénybe vehető. Az uszodában alábbi foglalkozásokat tartják: • babaúszás • gyógyúszás • gyermek úszásoktatás kezdőknek és haladóknak • felnőtt úszásoktatás hölgyek és urak számára egyaránt, akár férfi oktatóval is • iskolai úszásoktatás • aquafitness • egyesületi edzések • gyerek úszásoktatás 4 éves kortól • öttusa • úszó edzés • gyógytestnevelés • búvároktatás A Mór Városi Labdarúgó Szövetség (MOVLSZ) amatőr labdarúgással foglalkozó sportszervezetek és a labdarúgásban sporttevékenységet folytató egyéb jogi személyek, és nem jogi személyiséggel rendelkező szervezetek, valamint magánszemélyek tevékenységét összehangoló, munkájukat elősegítő, a sportágat önkormányzatiság elvén irányító, közhasznú szervezetként működő társadalmi szervezet. A szövetség két 12-12 csapatos kispályás bajnokság mellett öregfiú tornát is megrendezi minden évben, és további négy kupa része még az éves eseménynaptárnak. A város Művelődési Központja, a XIX. század végén, XX. század elején élt, Móri születésű költő, műfordító és irodalomtörténészről, Radó Antalról kapta a nevét. A belvárosban található Lamberg kastély ad otthont, a városi könyvtárat is működtető kulturális intézménynek. A Művelődési ház tevékenységének fontos területe az ismeretszerző, az amatőr alkotó, művelődési közösségek tevékenységének segítése, szervezése és menedzselése. A több évtizedes működés során megalakult művészeti csoportok heti rendszerességgel tartanak foglakozásokat a kastélyban. Az 1973-ban alakult Móri Vegyeskar repertoárja a reneszánsz kórusművektől a kortárs zenéig terjed, a Rozmaring Táncegyüttes a hazai német nemzetiségi táncokat dolgozzák fel. A Fantom Táncklub 1989ben alakult a modern társastáncot tanuló fiatalokból, mely fellépéseiken latin és standard táncokat mixelnek. A 120-140 tagot számláló Nyugdíjas klub ismeretterjesztő előadásokat, országjáró kirándulásokat, belső ünnepségeket és szórakoztató rendezvényeket tartanak. A Fazekas szakkör 35 éve működik, ez idő alatt több korosztály ismerte és tanulta meg itt a fazekasság alapjait. A Művelődési Központ ebben az évben megkapta a múzeumi státuszt is. A könyvtár 1954-ben alakult, ahol közel 70 ezer dokumentum (könyv folyóirat, CD, videófilm, DVD, hangoskönyv) található.

III.6. A KORÁBBI IDŐSZAK FEJLESZTÉSEI Mór városa a korábbi években is folytatott városrehabilitációhoz kapcsolható tevékenységeket. Ezeknek a fejlesztéseknek a célja is nagyjából egyezett a mostani pályázatban szereplő beruházások végső céljával, vagyis azzal, hogy a város életkörülményeit emelje, a közlekedési, építészeti, infrastrukturális feltételek javításával, ezért a fejlesztések zöme ezeken a területeken volt jellemző. A városrehabilitáció igénye már a korábbi években is megvoltak, azonban klasszikusan vett városrehabilitációs tevékenység a városban ezekben az években kevésbé volt jellemző, inkább a vonalas infrastruktúra 51


fejlesztések voltak döntőek. A beruházások egy részénél az Önkormányzat pályázati forrásokat is igénybe vett, más esetekben elsősorban önerőből hajtott végre fejlesztéseket. A város infrastrukturális és városrehabilitációs tevékenységei az elmúlt közel 10 év során a következők voltak:

III.6.1. 2005 előtt megvalósult beruházások -

Árpád utca mögötti tömb ivóvíz, szennyvízvezeték kiépítése (67.162 e Ft)

-

Kert utca térkő járda, út, csapadékvíz-elvezetés (48.718 e Ft)

-

Akai út, Hammerstein utca járda, csapadékvíz-elvezetés (21.056 e Ft)

-

Mester utca útépítés (12.375 e Ft).

-

Tímár puszta ívóvízhálózat bővítés (13.975 e Ft)

-

Velegi út melletti iparterület ívóvíz- és szennyvízberuházás (21.800 e Ft)

-

Velegi út melletti iparterület északi oldalán csapadékvíz-elvezetés (9.875 e Ft)

-

Északnyugati Iparterület (most már Ipari Park) útépítés, csapadékvíz-elvezetés; víz, szennyvíz (117.444 e Ft)

-

Álmos vezér utca szennyvízátemelő kiépítése (8.405 e Ft)

-

Álmos vezér utca aszfaltozása, csapadékvíz-elvezetés (31.797 e Ft)

-

Álmos vezér utca járdaépítés (5,000 e Ft)

-

Béke lakótelep útjainak aszfaltozása, csapadékvíz-elvezetés I-II. ütem (11.875 e Ft első ütem, 29.375 e Ft második ütem)

III.6.2. 2005 után megvalósult beruházások -

Észak-nyugati Iparterület útépítés (33.939 e Ft)

-

Játszóterek építése Hunyadi utca, Építők útja, Kodály Zoltán utca-Dózsa György utca (29.472 e Ft)

-

Panel program Kodály Z. utca 21-23-25 (29 403 e Ft, támogatási forrás: Panel program, támogatás nagysága: 1/3 rész önkormányzat, 1/3 rész állam, 1/3 rész társasház)

-

Panel program Dózsa György utca 8 (12 561 e Ft, támogatási forrás: Panel program, támogatás nagysága: 1/3 rész önkormányzat, 1/3 rész állam, 1/3 rész társasház)

-

József Attila utca és Kossuth Lajos utca környéke szennyvízberuházás (314.428 e Ft, támogatás forrása: VICE, KAC, Céltámogatás, támogatás nagysága: 199.055 e Ft)

-

Bartók Béla utca – Liszt Ferenc utcák gyalogutca kiépítése (6.300 e Ft)

-

Útfelújítások: Béke utca, Fellner Jakab utca, Kert utca, Nemes utca, Petőfi Sándor utca, Perczel Mór utca, Pince utca, Május 1. út, Kisbéri út, Füzes utca, Vénhegyi utca (132.365 e Ft, támogatás forrása: TEUT, támogatás nagysága: 45.147 e Ft)

-

Velegi úti iparterület déli oldal útépítés, északi oldal útépítés (37.746 e Ft)

-

Nemes utca útépítés, gyalogos- kerékpárút-építés (14.900 e Ft)

-

Wekerle Sándor utca járdaépítés, parkoló és leállósáv építés (10.890 e Ft)

-

Cserhát utca járdaépítés (22.702 e Ft)

-

Bányász telepi szennyvízberuházás, úthelyreállítás, főgyűjtő-bővítés (387.746 e Ft)

A megvalósult beruházások elsősorban infrastrukturális beavatkozások voltak, amelyek végrehajtásával az érintett területek infrastrukturális színvonala egyértelműen növekedni tudott.

52


III.7. ÖSSZEGZÉS A helyzetfeltárás összegzését SWOT-elemzés formájában valósítottuk meg. Az elemzés kettős célt szolgál: egyrészt koncentrált formában jeleníti meg a helyzetelemzés legfontosabb következtetéseit, másrészt az erősségek-gyengeségek és a veszélyeklehetőségek párok összevetésével lehetővé teszi a fejlesztési stratégia által kezelendő kulcsterületek azonosítását.

53


ERŐSSÉGEK

GYENGESÉGEK

• Előnyös közlekedésföldrajzi helyzet: két autópálya is rövid autóúttal elérhető. • Székesfehérvár közelsége, a megyeszékhely vonzáskörzete a városra is kiterjed. • Aktív korúak magas aránya, alacsonyabb eltartott korosztályok • Viszonylag magas a természetes szaporodás • A munkanélküliségi ráta alacsonyabb, mint a nagytérségi átlag, csakúgy mint a tartós vagy a pályakezdő munkanélküliek aránya. • Magas az egy főre jutó személyi jövedelemadóalapot képező jövedelem nagysága. • A móri ipari park igen sikeresen működik. • Az autóalkatrész-gyártásban, a járműiparhoz kapcsolódó ágazatokban működő vállalatok biztosítják a város, a kistérség lakóinak foglalkoztatását. • A város közel 30 km-es körzetből vonzza a munkavállalókat • A városban színvonalas középfokú oktatás van. • A város oktatási intézményei a kistérség településeit is ellátják • Országos hírnév a bor kapcsán. • A városba látogatók száma az elmúlt években jelentősen emelkedett. • Az alacsony komfortfokozatú lakások aránya viszonylag alacsony. • Az elmúlt években saját forrásból járdafelújítási program valósult meg. • Egyes panelházak energiahatékony felújítása már megtörtént. • A lakosság szociális helyzete – összességében – kedvező.

• A térség túlságosan iparközpontú, ami megmutatkozik például a foglalkoztatottak arányában. • A város fő foglalkoztatói a betelepült nemzetközi vállalatok, hiányzik a széles KKV szektor. • A jelen lévő nagyvállalatok térségi beágyazottsága még mindig nem elég erős. • A nemzetközi nagyvállalatoknál lévő munkakörök többsége alacsony végzettséget igényel, alacsony bérért. • Az egy ágazatba tartozó nagyvállalatokra épülő gazdasági szerkezet sérülékeny egy szektorális válság esetén. • Hiányzik a magas innovációtartalmú, magasan kvalifikált munkaerőt igénylő ipari tevékenység. • Nagyon alacsony a szolgáltatásban dolgozók aránya, csak 40%-a az országos átlagnak. • A kereskedelmi ellátórendszer nem kellően kiépített. • A város vállalkozássűrűsége jóval alatta marad a hasonló nagyságú városokénak • Egyes oktatási intézmények leromlott állagú épületekben vannak. • A városon áthaladó 81-es főút zsúfolt, nagy forgalmú. • Az autóbuszállomás jelenlegi területén nem fejleszthető. • A város vasúton nem elérhető. • Kismértékű elvándorlás történik a városból, amely elsősorban a fiatalabb nemzedékeket érinti. • Lassú hivatali ügyintézés. • Mór kistérségi szerepköre számos funkció esetében csorbul. • A város építészeti emlékei és városközpontja turisztikai szempontból nem megfelelő állapotúak, felújításra szorulnak. • A panelházak állaga leromlott, városképileg nem a városba illőek • A városban munkát vállaló, máshonnan érkezett dolgozók számára a szálláslehetőségek nem kielégítőek • A lakosság iskolázottsági mutatói alatta maradnak a megyei és országos átlagértékeknek • A szociális ellátóhálózat telített, a fennálló igényeket a jelenlegi kapacitás nem képes kielégíteni • A környékre érkező turisták jellemzően csak kevés időt töltenek a városban.

54


LEHETŐSÉGEK

VESZÉLYEK

• A befektetői érdeklődés fennmarad a régió, a város iránt. • A magas hozzáadott értékű, innovációorientált nemzetközi nagyvállalatok „felfedezik” a régiót, a város ipari parkját. • A járműgyártó iparág továbbra is dinamikus fejlődési pályán marad. • A szolgáltató szektor dinamizmusában rejlő lehetőségek kihasználása. • A belföldi „szelíd” turizmus népszerűségének növekedése. • Az esélyegyenlőség szerepe felértékelődik a foglalkoztatásban. • A regionális közlekedési tervek megvalósulása. • Térségi együttműködés az idegenforgalom, a településüzemeltetés, a gazdaságfejlesztés, az oktatás, az egészségügy és a szociális ellátás területén.

• Nem vagy csak kis mértékben jönnek létre beszállítói hálózatok. • A nemzetközi nagyvállalatok áthelyezik termelésüket más, továbbra is olcsó munkaerőt kínáló (külföldi) régiókba. • Székesfehérvár (kisebb részben Tatabánya) képzett humán-erőforrás elszívó hatásának fokozódása. • A térségi kapcsolatok gyengülése.

55


IV. A VÁROSRÉSZEK ELEMZÉSE IV.1. VÁROSRÉSZEK BEAZONOSÍTÁSA Mór kisváros. Méretéből következően a város területén valódi, markánsan elkülönülő városrészek nem igazán határozhatóak meg. Kijelölhető a városközpont területe, ahol a fő közlekedési útvonalak összefutnak, ahol a város hivatalai, közintézményei, legnagyobb temploma található. Egyértelműen elkülönül a város nyugati részén lévő ipari terület. A város többi része azonban családi házas, kertvárosias jellegű, melyen belül csak egy elválasztást tettünk, mivel a város keleti végén lévő Bányász-telep fizikailag is elkülönül a város fő szövetétől. Az elkülönített négy városrész tehát a következő: •

Belső városrész

•

Ipari terület

•

Kertváros

•

Bányásztelep

A lehatárolás logikája megegyezik a 2008-ban, az Előzetes Akcióterületi Terv stratégiai fejezetének készítésekor meghatározottak, azonban – módszertani okok miatt – az ekkor kialakított városrészek kisléptékű módosítása vált szükségessé. 2008-ban ugyanis a belváros a lehető legszűkebb értelemben került meghatározásra, kizárólag a Polgármesteri Hivatal és az előtte elhelyezkedő Szent István tér (volt Piactér) közvetlen (azt határoló telkek adta) környezeteként. Jelen IVS készítésekor viszont szembesülnünk kellett azzal, hogy a KSH-nál rendelkező háztömbszintű adatok nem feleltethetők meg ennek a szűk lehatárolásnak, sőt, épp a belvárosban vannak olyan nagy kiterjedésű, messzire elnyúló KSH-háztömbök, amelyek egy más logika menti lehatárolást tesznek szükségessé. Ezért a korábbi „történelmi városközpont” elnevezést „belső városrésszé” módosítottuk, és belevettük azokat a magas laksűrűségű háztömböket is, amelyek esetében a nagy népsűrűséget a lakótelepi beépítés adja, úgy, mint a Vértes utca lakótelepi háztömbjeit, illetve a Dózsa György út kétoldalán lévő, ugyanilyen jellegű épületeket is. A belső városrészre tehát egyaránt jellemző a történelmi városközpont adta épületállomány, valamint egyes területein a házgyári technológiával épült, lakótelepi tömbök megléte. A városrész határa az óramutató járásával haladva a Perczel Mór utca, a Wekerle Sándor utca, majd keletre fordulva az Ady Endre utca, ennek végén észak felé egy újabb nyúlványként a Kossuth Lajos utca – Budai Nagy Antal tér – Erzsébet tér adta háromszög, majd a Kapucinus tér vonalában betorkollik a Bajcsy-Zsilinszky utcába. Innen a jelenlegi autóbusz-állomás mentén halad az Arany János utcán keresztül a Milleneumi térig, a Dózsa György út mindkét oldalát magába foglalva a Kodály Zoltán utcán keresztül torkollik be északon a Vértes utcába. Az Ipari terület egyrészt a vasútvonaltól nyugatra, másrészt a Mester utcától északra a vasútvonal és a 81-es főút között helyezkedik el. Magába foglalja az ipari parkot, valamint a volt szovjet laktanya területén kialakult jellemzően kis- és középvállalkozások uralta ipari területet. A Kertváros és egyéb lakóterület a város – Bányásztelep kivételével vett – fennmaradó területét jelenti, nem igazán található különbség ezen terület építészeti jellegzetességeiben, illetve társadalmában. Többségében valóban kertvárosias, családi házas beépítés a jellemző, ámbár területén a belső városrész szomszédságában néhol található egy-egy többemeletes, panel épület. Némileg különbözik a kertvárosias területtől még az északon található, korábbi állami gazdaság területe (Kovácsmajor), ami kis iparterületté alakult át.

56


Végezetül szintén valamelyest különbözik a Kecske-hegy lábánál újonnan létrejövő sportegészségügyi-szabadidős központ is, melyet a jövőben még inkább a rekreáció területévé terveznek fejleszteni. A Bányásztelep megjelenésében jellemzően nem különbözik ettől a kertvárosi területtől, azonban ahhoz csak egy úton, a Széchenyi úton kapcsolódik. Ez a viszonylagos elzártság, illetve kialakulásának egyedisége és egyidejűsége indokolta külön egységként való szerepeltetését. A városrészek elhelyezkedését és határait a következő ábra mutatja. Belső városrész Ipar terület Kertvárosi és egyéb lakóterület Bányásztelep

32. ábra: Mór városrészei

57


IV.2. VÁROSRÉSZEK ELEMZÉSE IV.2.1. Belső városrész A városközpont Mór város funkcionális központja is. Közigazgatási intézmények közül a területén található – a műemléki Luzsénszky-kastélyban elhelyezkedő (már említett) Polgármesteri Hivatallal szemben, a tér másik oldalán az ún. ügyviteli épületben a kistérségi iroda, az ÁNTSZ, a Körzeti Földhivatal. A városi rendőrség központja is itt van, szintén műemléki épületben. Az oktatási és művelődési intézmények közül a városrészben található a Lambergkastélyban lévő Radó Antal Könyvár és Művelődési Központ, valamint mellette helyezkedik el a Képző- és Iparművészeti Szabadiskola. Itt található a Radnóti Miklós Általános Iskola, a Petőfi Sándor Általános Iskola, a Perczel Mór Szakközépiskola és a hozzá tartozó kollégium.

33. ábra: Mór központi területe, a polgármesteri hivatallal és a római katolikus templommal

34. ábra: Az ügyviteli épület

Egyházi létesítmények közül a római katolikus és a kapucinus templom van a területen. A kereskedelmi-szolgáltató funkciót tekintve itt található a város ún. történelmi kiskereskedelmi üzletsora, egy ÁFÉSZ-áruház, valamint a városi piac emelhető ki. Vendéglátó-egységei közül az Ezerjó Étterem, valamint a hangulatos Fogadó az Öreg Préshez emelhető ki, utóbbi szálláslehetőséget is nyújt. A Köztársaság tér vonalában számos üzlet, szolgáltatóegység is fellelhető, amelyek a város egészének lakosságát ellátják. A városrész keleti felében található a város autóbusz-állomása is, melynek áthelyezése (a városrész átellenes végére) régi terve a városnak. A városrész építészeti környezetében megtalálhatóak a kisvárosias, téglaépítésű épületek, és a házgyári technológiával készült 5 emeletes panelházak is, melyek sok esetben leromlott állapotúak, felújításra szorulnak. Ez utóbbi épületek a városrész dél illetve nyugati részén találhatóak a Dózsa György utca két oldalán valamint a Vértes utcában. A város lakásállományának 26%-t adják ezek az épületek, amelyek között itt a legalacsonyabb az alacsony komfort fokozatúak aránya (3,8%). A Szent István tér zöldjének állaga az utóbbi években romlott, emellett nem képes nagyobb rendezvények befogadására sem, ezáltal társadalmi találkozóhelyként kevésbé tud érvényesülni. A városrészen él Mór lakosságának negyede. A gyermek korosztály (0-14 évesek) aránya közel azonos (1%-kal magasabb), a munkaképes korosztályé (15-59 évesek) azonban magasabb 5%-kal a városi átlagnál. A 60 évesnél idősebb népesség nem éri el a 10%-t a városrészben. Magasabb képzettség jellemzi a belvárost a többi városrészhez képest. A 1559 éves népesség 27%-nak legfeljebb általános iskolai végzettsége van, a 25 évesnél

58


idősebb népesség 10%-a pedig felsőfokú papírral rendelkezik. A munkaképes korú lakosság (15-64 évesek) több mint két harmada foglalkoztatott aminél csak a város Ipar területén mutatkozik kedvezőbb helyzet. A háztartások 22,2%-ban nincs foglalkoztatott, ami 8 százalékponttal alacsonyabb a városi átlagnál. ERŐSSÉGEK • Számos közigazgatási intézmény központja • A területen a közszolgáltatás több intézménye megtalálható

LEHETŐSÉGEK • A városközpont gazdasági szerepkörének bővítésével erősödik központi funkciója • A központ építészeti megújításával növekszik a társadalmi interakciók száma

GYENGESÉGEK • Az épületek állaga leromlott • A Szent István tér nem képes teljes egészében társadalmi találkozóhelyként funkcionálni

VESZÉLYEK • Városközponti fejlesztések elmaradásával a városrész központi szerepköre csökken

IV.2.2. Ipari terület A Móri Északnyugati Ipari Park egyike a legsikeresebb ipari parkoknak Magyarországon. 1992-ben jelent meg a területen az első multinacionális nagyvállalat, azóta számos további követte. (A legjelentősebbek AFL HUNGARY Kft., LEAR CORPORATION HUNGARY Kft., HAMMERSTEIN Bt., SEWS Hungary Kft., GESTAMP HUNGARIA Kft., BENTELER Kft.) Az itt megtelepedett cégek hasonló profilúak, mindannyian autóipari beszállítók. Az Ipari Park erőssége a teljes közművesítettség, valamint az, hogy mellette fut a Győrt Székesfehérvárral összekötő 81-es főút, valamint, hogy a területen keresztülhalad a Székesfehérvár – Komárom vasútvonal.

35. ábra: Az ipari park egyik jelentős foglalkoztatója

A Velegi út mentén lévő ipari területeken már inkább a magyar kis- és középvállalkozások telephelyei találhatók, például FE-CO 2000, Mór Door Kft, Mesterkéz 2001 Kft., ER-FA 2000, stb. Az ipari parki cím elnyerése után a város célja, hogy most ezt a kis- és középvállalkozói ipari területet fejlessze tovább. Az iparterület esetében néhol problémát jelent a kertvárosi terület közelsége: a Mester utcától a Deák Ferenc utcáig, valamint attól délre is (Bocskay, Báthory, Bethlen Gábor utcák). Jelentős az itt lakókat már zavaró közlekedési terhelés, zajterhelés. Ezért bizonyos típusú ipari tevékenység (pl. nagy takarmánykeverő üzem) itt már nem telepedhet meg. A terület terjeszkedése emiatt elsősorban északi irányban, főképpen külterületek irányában történhet meg.

59


A városrésznek állandó lakossága minimális, a teljes népesség 5%-a él itt, a Velegi út menti panelházakban. A helyi lakosság korszerkezete fiatalos, képzettsége a legalacsonyabb a városban. A 15-59 évesek több mint harmadának csak általános iskolai végzettsége van és a 25 évesnél idősebbek 7%-nak van felsőfokú végzettsége. A foglalkoztatás itt a legmagasabb (70%), ezzel ellentétben a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya pedig a legalacsonyabb. Míg Móron a háztartások 30%-ban nincs foglalkoztatott, addig az Ipari területen csupán 13%-ban.

36. ábra: A Velegi út menti panelsor

ERŐSSÉGEK • Számos gazdasági szervezet otthona • A Móri Északnyugati Ipari Park egyike a legsikeresebb hazai ipari parkoknak

LEHETŐSÉGEK • A város előnyös helyzeti és helyi energiái további további befektetőket vonzanak a városrészbe

GYENGESÉGEK • Területe erősen behatárolt, terjeszkedni jórészt csak a külterületek irányában tud

VESZÉLYEK • A terület teljes beépülésével jelentősebb befektetők számára nem lesz elegendő rendelkezésre álló szabad terület

IV.2.3. Kertváros és egyéb lakóterület A lakóövezet csaknem egészére a kertvárosias jelleg a jellemző, néhol megmaradt sváb építészeti elemekkel, egy-egy, a belső városrésszel határos utca mentén (pl. Vértes utca északnyugati oldala, Kodály Zoltán utca nyugati oldala) pedig szocreál, panel elemekkel.

37. ábra: A Kertváros két véglete: a belvárosi lehatárolásból kimaradó panelépület és hagyományos sváb parasztház

60


Ennek ellentéteként a kertváros „legfelkapottabb” területének a Viziváros nevezhető (Béke utca, Szt. Borbála utca); itt történt a legtöbb új lakóház-építés az utóbbi másfél évtizedben. Kiemelhető a kertvárosi zónából északon a régi állami gazdaság, ami kis iparterületté alakult át. Borászat, gyümölcsfeldolgozás van itt, de megjelentek már például a fémipar, szállítmányozás képviselői is. Említést érdemel a Mórba látogató turisták előtt jól ismert, a történelmi borvidék jelleget őrző pincesor, mely a Vén-hegy lábaira kapaszkodik fel. A Pince utca, a Hársfa utca, a Zrínyi utca műemlék pincékkel tűzdelt, hangulatos utcák. Némileg külön jellemzőkkel bíró részként említhető még a vasút mentén, a Kecske-hegy lábánál újonnan létrejött sport-, szabadidő- és egészségügyi központ területe. Ezen a területen a kórházi integráció miatt tovább funkcióváltás van folyamatban, megteremtve ezzel a lehetőséget annak, hogy a városi strand hosszú távon ide költözzön. E fejlesztéssel párhuzamosan a városi strand jelenlegi területén pedig a lakófunkció további bővülése a tervezett, egészen a 81-es út mentén vonaláig. Ezen a területen a kereskedelmi, szolgáltató funkció megtelepedése is támogatható. A városrész egyes területein jelentős szabadon álló területek vannak, amelyek jelenleg kihasználatlanok. Lakófunkcióval való ellátása, minőségi lakóházak kiépítésével a fiatalabb családok számára lehetne vonzó lakókörnyezetet kialakítani ezeken a területeken. Ezen a városrészen él a lakosság több mint fele (55%), melynek 16,6%-a a gyermek, 66,5% a felnőtt és 17%-a pedig az idős korosztályhoz tartozik. A 15-59 éves korosztály 29,3%-a legfeljebb általános iskolai végzettsége van és a 25 évesnél idősebbek 9,7%-nak van felsőfokú papírja. Az alacsony komfort fokozatú lakások aránya itt a legmagasabb, 16% az egész városban. Az aktív korú népesség (15-64 évesek) 62,5%-a foglalkoztatott, ennek ellenére a háztartások harmadában nincs foglalkoztatott. Területileg és népesség számban is a város legnagyobb részét magában foglaló területe ezért érthető, hogy a lakások komfort fokozatán kívül ez a városrész átlag körüli minden társadalmi mutató tekintetében. ERŐSSÉGEK • • • •

GYENGESÉGEK

Nyugodt, kertvárosias lakókörnyezet • A panelépületek építészetileg nem illenek bele a városképbe A borospincék jelentős idegenforgalmi tényezők Kevés a leromlott állapotú terület Nagy számban jelenlévő, kihasználatlan területek

LEHETŐSÉGEK • A borospincék jelentősebb kihasználása a turisták számára jelentős vonzótényezőt jelent • A megfelelő számú szabadon álló terület beépítése a fiatalabb népesség helyben tartását szolgálja

VESZÉLYEK • A kor igényeinek megfelelő lakóépületek kialakításának hiányában a fiatalabb családok nagyobb számban költözhetnek el a területről

IV.2.4. Bányász-telep Mint említettük, a Bányász-telep jelenleg már főképp földrajzi különállása miatt, mintsem településtörténeti okok miatt érdemli meg a külön városrésszé minősítést. A város magjától a területet a Vén-hegy szőlősdombjai választják el, a kapcsolatot a város magjával egyedül a Széchenyi István utca jelenti. A területen – nevéből is adódóan – volt bányászcsaládok laknak. A – relatíve – magasnak számító bányásznyugdíjak miatt a terület nem mondható szociálisan hátrányos helyzetűnek, megjelenésében, építészeti karakterében a város többi részével rokon, családi házas övezet.

61


38. ábra: Jellemző utcasor a Bányász-telepről

Az itt lakó 1.671 fő - a város népességének 11%-a – negyede 60 évnél idősebb. A 14 évesnél fiatalabbak aránya nem éri el a 15%-ot. Ehhez az idős korszerkezethez, alacsonyabb képzettség társul, ami leginkább a felsőfokú képzettségűek alacsony arányában (6,7% a 25 évesnél idősebb körében) mutatkozik meg. A városrészben viszonylag kevés (6,9%) alacsony komfort fokozatú lakás található. Az aktív korú népesség 59% foglalkoztatott és a háztartások 40,5%-ban nincs is rendszeres munkajövedelemmel rendelkező személy. ERŐSSÉGEK

GYENGESÉGEK

• Lakásállomány komfort fokozata megfelelő • Nyugodt kertvárosias környezet

• Öregedő korszerkezet • Elkülönült a város központi szövetétől • Alacsony a foglalkoztatottság

LEHETŐSÉGEK

VESZÉLYEK

-

-

IV.2.5. A városrészek összehasonlító elemzése A KSH adatok alapján tett összehasonlító elemzést egyben a városrészekről szóló fejezet összegzésének is tekinthető. A városrészek népességét összevetve azt találjuk, hogy a legnagyobb területű Kertvárosban élnek a legtöbben, de a belső városrészben is sokan laknak, mivel ez a terület nagy népsűrűségű, többemeletes lakótömböket is magába foglal. A Bányász-telep családi házaiban csaknem 1700-an, míg a Velegi út menti lakótelepen, az ipari területen 750-en élnek. A külterületek közül Felsődobos és Árkipuszta emelhető ki, itt 120-120 ember élt 2001-ben. Belső városrész Ipari terület Kertvárosi és egyéb lakóterület Bányász-telep

1

Külterületek összesen

0

2 000

4 000

6 000

8 000

10 000

12 000

14 000

fő

39. ábra: A városrészek népessége Forrás: KSH, Népszámlálás 2001

62


A korcsoportok közti megoszlást vizsgálva látható, hogy a városi átlaghoz a leginkább a Kertvárosi városrész (és a külterület) közelít – más városrészek „kiegyenlítő hatása” mellett ezt részben magyarázza az is, hogy ez a városrész a legnagyobb népességű. Legfiatalosabb városrésznek az Ipari terület, míg legidősebbnek a Bányász-telep számít. A történelmi városközpont esetében nem jelenik meg a nagyobb városok városközpontjára általában jellemző időskorúak magas aránya, melynek oka lehet, hogy a terület olyan paneles háztömböket is magába foglal, ahol jelentős a fiatalabb korosztály aránya. 100% 90%

Városi átlag: 60-x

80% 70% 60%

60- x évesek 15-59 évesek

50%

0-14 évesek

40% 30%

Városi átlag: 0-14

20% 10% 0% Belső városrész

Ipari terület

Kertváros

Bányász-telep

Külterületek összesen

40. ábra: A városrészek népességének megoszlása korcsoportok szerint Forrás: KSH, Népszámlálás 2001

A képzettség, foglalkoztatási helyzet vonatkozásában általánosságban az jelenthető ki, hogy legtöbbször a történelmi városközpont bír a legjobb értékekkel, míg a Bányász-telep a legkedvezőtlenebbekkel. A Kertváros értékei legtöbbször a városi átlag környékén helyezkednek el, az Ipari terület pedig leginkább a foglalkoztatási mutatók esetében bír kimagasló értékekkel. A részletes értékeket az alábbi táblázat tartalmazza. Belső városrész Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül

Ipari terület


Bányásztelep

Mór összesen

26,9

34,7

29,3

29,6

30,1

9,8

7,1

9,7

6,7

9,1

29,7

29,0

33,5

32,9

32,7

10,9

14,5

14,0

13,5

13,8

63


Belső városrész Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya

Ipari terület


Bányásztelep

Mór összesen

67,7

69,6

62,5

59,2

63,4

22,2

13,4

33,2

40,5

30,6

(A legkedvezőbb érték zölddel, a legkedvezőtlenebb pirossal került kiemelésre.) 5. táblázat: A városrészek képzettségi, foglalkoztatási adatai Forrás: KSH, Népszámlálás 2001

A városrészek lakásállományának megoszlása a lakónépesség megoszlásához hasonló. Érdekesebb összevetést ad, ha a lakásállomány városrészek közti megoszlását az alacsony komfortfokozatú lakások megoszlásával vetjük össze: arányait tekintve a külterületi lakások között van a legtöbb alacsony fokozatú, minden második lakás ilyen. A Bányász-telep kedvező értéke jelzi, hogy házai mindössze pár évtizede épültek. Legkedvezőbb értékkel a belső városrész rendelkezik, ahol a lakások mindössze 3,8%-a alacsony komfortfokozatú.

148 621 78

55 24

1 434

43 Belső városrész Ipari terület Kertváros 249 Alacsony komfortfokozatú lakások

Bányász-telep Külterületek összesen

479 2 996

Teljes lakásállomány

41. ábra: A városrészek lakásállományának adatai Forrás: KSH, Népszámlálás 2001

64


V. SZEGREGÁLT VAGY SZEGREGÁCIÓVAL TERÜLETEK HELYZETÉRTÉKELÉSE V.1. SZEGREGÁTUMOK,

ILLETVE

SZEGREGÁCIÓVAL

VESZÉLYEZTETETT

VESZÉLYEZTETETT

TERÜLETEK

LEHATÁROLÁSA

Az Integrált Városfejlesztési Stratégia részeként szükséges elkészíteni a város antiszegregációs tervét, amelynek keretében le kell határolni a város leromlott részeit, szegregátumait. A lehatárolás a Városfejlesztési Kézikönyvben meghatározott ún. szegregációs mutató alapján történik. A Kézikönyvben foglaltak szerint azon területek nyilvánulnak szegregátumnak, ahol a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők, és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül eléri, illetve meghaladja az 50%-ot. (A szegregációs mutatót a KSH a 2001-es népszámlálási adatokból állítja elő). Szegregátumnak ezen mutatónak megfelelő területek közül azok tekintendők, amelyek lakónépessége a KSH háztömbszintű leválogatása alapján eléri az 50 főt. A KSH állásfoglalása szerint Móron nem található olyan szegregátum, ami kielégítené a kézikönyv kritériumait. Ez a megállapítás azonban a város belterületére vonatkozik. A fenti mutató alapján az Önkormányzat és az antiszegregációs szakértő közösen, Mór külterületéhez tartozó Árkipusztán szegregátumot határolt le. Az itt élő 64 fő 58,4%-a legfeljebb általános iskolai végzettségű és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezik.

V.2. LEHATÁROLT TERÜLETEK HELYZETELEMZÉSE V.2.1. A szegregátum városszerkezeti elhelyezkedése A szegregátum a várostól északra, Pusztavám irányába található, a városszövetétől elkülönülten. A központtól 3,8 km-re fekvő területet az Árki utca köti össze a belvárossal. A Volán menetrendszerinti járatai 6 perc alatt teszik meg ezt a távot. Hétköznapokon napi 25 járat megy mind a két irányba ezen a szakaszon, hétvégente pedig fele ennyi. A hétköznapi menetrend viszont nem úgy van összeállítva, hogy a szokásos munkakezdési időre odaérjenek az emberek. Az Árkipusztán élő gyerekeknek biztosított az oktatási intézmények megközelítése. A 4 km-re lévő óvodába, iskolába egy szociális munkás kíséri be őket távolsági közlekedéssel. Erre azért van szükség, mert Mór és Pusztavám közötti útszakasz nagy forgalma miatt veszélyes az átkelés a buszmegálló és a szegregátum között.

65


Árkipuszta

42. ábra: Árkipuszta elhelyezkedése

V.2.2. A szegregátum kialakulásához és fennmaradásához vezető okok A szegregátum egy egykori majorság területén alakult ki. A majorság nagybirtokhoz kötődő településforma, mely olyan természeti és közlekedési adottságokkal rendelkezik, amely a gazdálkodás szempontjából a birtok legkedvezőbb helyének számít. Árkipusztán ma is működik a szegregált lakóterület szomszédságában egy faipari üzem, valamint fellelhető a majorsághoz tartozó kápolna is. A 28 volt uradalmi cselédlakás két háztömbben megosztva, a várost Pusztavámmal összekötő úttal párhuzamosan helyezkednek el. Az egyik 14 lakást tartalmazó háztömb magán-, a másik önkormányzati tulajdonban van. A II. világháború után a felosztott nagybirtokok majorságai funkciójukat vesztették. Általában a majorság gazdasági épületeit a szocialista nagyüzemi gazdálkodás hasznosította, míg az uradalmi cselédlakások az tsz-ben dolgozó népességnek adott otthont. Ez Mór esetében is így történt. Az 1950-es években a Móri Állami Gazdaságok tulajdonában volt mind a jelenlegi szegregátum, mind a mellette fekvő, jelenleg már magántulajdonban lévő házsor. A szegregátum háztömbjeiért cserébe az állami gazdaság a 80-as évek elején a vezető dolgozóinak az akkori móri tanácstól kért jobb minőségű, komfortos lakásokat. A szegregátum lakásai ekkor kerültek át önkormányzati (tanácsi) tulajdonba. A másik háztömb továbbra is az állami gazdaság tulajdonában maradt, szolgálati lakásként funkcionáltak. Ezeket a lakásokat a privatizáció során vették meg a benne lakó dolgozók. A 80-as években ezek a lakások szükséglakásként működtek, többségében az akkori járáson belüli más településről (pl. Fehérvárcsurgó) költöztettek oda lakókat.

V.2.3. Demográfiai és szociális helyzet Árkipusztán 64 fő él, ami a város lakosságának 0,43%-a. A szegregátum korstruktúrájában a fiatalkorúak (14 éves és annál fiatalabbak) aránya magasabb a városihoz képest. A 14 évnél fiatalabb népesség 28,9%-t tesz ki, ami 11 százalékponttal magasabb a városi átlagnál. A 60 évesnél idősebbek 7,4%-t adják a lakosságnak, míg a város egészére nézve kétszer ekkora az arányuk.

66


0-14 éves 100%

15,4

15-59 éves

60-x éves 7,4

80% 60%

63,6 66,9

40% 20% 17,6

28,9

0% Mór összesen

Árkipuszta

43. ábra: Mór és Árkipuszta korszerkezete (Forrás: KSH, Népszámlálási 2001)

Az országos, régiós, megyei és a városi helyzethez képest egyaránt nagyon alacsony a képzettségi szint a szegregátumban. A 15 évesnél idősebb lakosság 84,4%-nak legfeljebb 8 általános végzettsége van, a 25 évesnél idősebbek csupán 2,8%-nak van felsőfokú végezettsége. Míg Mór városában 63,4%-os a foglalkoztatottság, addig Árkipusztán az aktív korú népesség (15-64 évesek) 38%-a dolgozik. Minden második háztartásban nincs foglalkoztatott személy. A Bányásztelep városrészben van még hasonlóan rossz foglalkoztatottság Móron. Helyben (értsd: Árkipusztán) nincsenek legális munkalehetőségek, a nem megfelelő közlekedési menetrend miatt pedig nehéz a városi munkahelyekre bejárni. A szegregátumban élő aktív korú népesség kétharmadának nincs rendszeres jövedelme, míg Móron csak egyharmada van ilyen helyzetben. Az önkormányzat segélyezési adatai alapján Árkipusztán a lakosság 50%-a részesül lakásfenntartási támogatásban (LFT), míg a többi városrészen a 2,5%-ot sem haladja meg ez az érték. Rendszeres szociális segélyezésben a lakosok egyharmada részesül, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben pedig 39%-a. Árkipuszta demográfiai helyzetéről röviden összefoglalva az mondható el, hogy fiatalos korszerkezetű, alacsonyan képzett lakosság él a területen, akik körében alacsony a foglalkoztatottság és igen magas a munkanélküliség. Nagyon kis jövedelemből tartják fenn magukat az egyes háztartások, amit a különféle önkormányzati segélyek egészítenek ki.

V.2.4. Lakáskörülmények Árkipuszta beépítettségét merőben meghatározza történelmi múltja. Az uradalmi majorságra jellemző falusias lakóterületen található egykori cselédlakások két háztömbbe tömörülve sorházszerűen helyezkednek el, előttük burkolat nélküli földutak. Minden lakáshoz tartozik egy kb. 6 m2-es kis előkert, melyet a magántulajdonban lévő lakók művelnek. A lakóépületek kivétel nélkül egyszintesek. Tulajdonviszonyokat tekintve két részre oszlanak meg a szegregátum területén lévő lakások. A Pusztavám felé eső, 14 lakásból álló háztömb önkormányzati tulajdonban van. Ezekre az önkormányzat az elmúlt évben 15 millió Ft-t költött, aminek eredményeként megszűntek a komfort nélküli lakások. Az alacsony komfortfokozatú lakások 67,6%-ot tesznek ki. A magántulajdonban lévő lakások valamivel jobb állapotban vannak, az itt lévő házak előtt kis kertek is vannak, melyet a lakók többsége művel. A magántulajdonban lévő házsor végén egy mezőgazdasági vállalkozó több lakást is megvett a dolgozóinak: ezek a lakások szintén a leromlottak közé tartoznak. A lakások egy szobából, konyhából és vizesblokkból állnak.

67


44. ábra: Magántulajdonban lévő háztömb,

45. ábra: Önkormányzati tulajdonban lévő háztömb

Árkipusztán alacsonyabb a lakósűrűség a városi átlagnál és az egy lakásra jutó népesség mutató tekintetében csak a történelmi városrész marad el. Két jelentősebb egészségre káros problémát azonosítottunk be. A szegregátum területén 400 m3 vegyes – elektronikai, háztartási, inert – hulladékot szállított el az önkormányzat az utóbbi évek felújítási munkálataival párhuzamosan. Ezek szabálytalan tárolása talajszennyezést és a gyermekek testi épségét veszélyeztették. Az önkormányzat kiemelten ügyel az ilyen típusú hulladékok felgyülemlésének megakadályozására. Egyes önkormányzati tulajdonú lakások,a nem megfelelő padlóburkolat miatt nagyon porosak. A kisrészecske-, szállópor-, aeroszol szennyeződések szemcseméretüknél fogva akadálytalanul juthatnak be a légutakon keresztül az emberi szervezetbe. Tudományos eredmények támasztják alá, hogy az ilyen jellegű szennyeződések szoros összefüggésben vannak az allergiás, asztmás illetve egyéb légzőszervi megbetegedésekkel. Az önkormányzat tervezi a saját tulajdonában lévő lakások burkolatjavítását is.

V.2.5. Lakókörnyezet minősége Árkipuszta nagy részén az alapinfrastruktúra megvan, annak helyreállítása illetve modernizációjára azonban szükség van. Vezetékes víz, csatorna, villany minden lakásban van. Az önkormányzati tulajdonú lakásokba 2009-ben újították fel a villamos hálózatot, illetve az épületek csapadékvíz elvezető rendszerét. Ezt megelőzően jellemző volt az a rendkívül balesetveszélyes megoldás, hogy egy – még a villamos rendszerből nem kikötött – lakásból házilag barkácsolt megoldásokkal vezették tovább az áramot a többi lakásba. A villamos hálózat felújításakor fontos, a bérlők érdekét szolgáló változtatás volt, hogy a bérlőknek a villanyszámlát nem az e-onnak, hanem a város 100%-os tulajdonú vállalkozásának a MÓRHŐ Kft-nek kell fizetniük. Ez a vállalkozás nagyobb rugalmasságot tud tanúsítani a bérlők felé késedelmes fizetés esetén, így azóta villanyóra-leszerelés nem is történt. A magántulajdonban lévő épülettömb előtt működik közvilágítás, aminek kialakítását az önkormányzati lakások előtti részen is tervezik. A következő ábrán is megfigyelhetőek a házak közötti rendezetlen állapotú területek, melyen az önkormányzat burkolt utak kialakítását tervezi.

68


46. ábra: Burkolt utca hiánya a szegregátumban

A szegregátum közvetlen közelében nincs jelentősebb az egészségre káros környezeti tényező. Pusztavám közelében van azonban a Rába Járműipari Holdingnak és a BudalakkÉta Festékgyártó Kft-nek gyáregysége. Ezekről a telepekről érkező forgalom Árkipusztánál csatlakozik a Mórt Pusztavámmal összekötő útra és halad tovább a nagyobb közlekedési útvonalak (81-es főút, majd az M1, M7) felé. Ez viszonylag nagy teherforgalmat generál a szegregátum közvetlen közelében, mely levegő- és zajszennyezést okoz. A nagymértékű forgalom a biztonságos közlekedést is veszélyezteti. Mivel nincs lámpás kereszteződés a területen, az Árki úton meglehetősen veszélyes körülmények között lehet csak átkelni. Ezért is van szükség a korábban említett szociális munkás foglakoztatására, aki mindennap bekíséri a gyerekeket az iskolába.

V.2.6. Közszolgáltatások elérhetősége V.2.6.1. Szociálpolitika Mór Város Önkormányzat 8/1998. (III.31.) rendelete szabályozza a település szociális igazgatás és ellátó rendszer működését a településen. Ez alapján 6 pénzbeli ellátás adható szociális rászorultságtól függően: •

Időskorúak járadéka

•

Rendszeres szociális segély

•

Lakásfenntartási támogatás

•

Ápolási díj

•

Átmeneti segély

•

Temetési segély

A rendszeres szociális segélyben részesülőkről a Szociális Alapszolgáltatási Központ tart nyilvántartást. Az ezred forduló utáni két évben nagymértékben nőtt a rendszeres szociális segélyben részesülők száma Móron. 2003 óta azonban nem történt jelentősebb változás a segélyezettek évi átlagos számának tekintetében. 2009 őszén a 146-an kapnak rendszeres szociális segélyt. Árkipusztán a lakosság 14%-ának (9 főnek) jár ez a segély.

69


225% 200% 175% 150% 125% 100% 75% 50% 25% 0% 2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

47. ábra: Rendszeres szociális segélyben részesítettek az előző év átlagához képest (2000-2006 között) (Forrás: KSH, T-Star)

Lakásfenntartási támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, feltéve, hogy a lakásfenntartás havi költsége a háztartás havi összjövedelmének 20%-át meghaladja. Helyi lakásfenntartási támogatás esetében költségeken a lakbért, vagy albérleti díjat, a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztőrészletét, a távhőszolgáltatási díjat, a közös költséget, a csatornahasználati díjat, a szemétszállítás költségeit, továbbá a villanyáram, a víz- és gázfogyasztás, valamint a tüzelőanyag költségét kell érteni. A helyi lakásfenntartási támogatás egy hónapra eső összegét a háztartás havi összjövedelméhez viszonyított lakásfenntartási költséghányaddal arányosan havi 2.500 és havi 8.000 Ft. közötti összegben állapítja meg az önkormányzat. A város egészét tekintve a lakások 2,7% részesül LFT-ben, míg ugyan ez az érték Árkipusztán 50%. V.2.6.2. Lakáspolitika Az önkormányzat lakás és helyiség bérbeadásáról szóló 10/2006. (III.31.) rendelete alapján, következő jogcímeken ad ki bérlakásokat az önkormányzat: •

Szociális helyzet alapján

•

Szakember elhelyezés jogcímén

•

Lakáspályázat elnyerése

•

Bérleti jogviszony folytatása

•

Lakáscsere

•

Bérlői kiválasztási jog címén

•

Elhelyezési kötelezettség

•

A Szociális és Egészségügyi Bizottság bérkijelölésének jogcíme

Mór városában az árkipusztai 14 önkormányzati lakást szociális helyzet alapján adják bérbe. Olyan személyek kaphatják meg ezeket a lakásokat, akik magyar állampolgárok vagy állandó tartózkodásra jogosító személyigazolvánnyal rendelkező bevándoroltak, letelepedési engedéllyel rendelkezők, valamint a magyar hatóság által menekültként elismert személyek és EGT állampolgárok jogosultak. Továbbá akiknek családjában az egy főre jutó havi nettó 70


átlagjövedelem nem haladja meg a mindenkori saját jogú öregségi nyugdíjminimum kétszeresét, gyermekét egyedül nevelő igénylő esetében két és félszeresét, egyedülálló igénylő esetén a háromszorosát. Szociális helyzet alapján csak olyan lakásra köthető bérleti szerződés, amelynek nagysága a bérlő jogos lakásigénye mértékének felső határát nem haladja meg. A jogos lakásigény mértékét két személy részére 1 lakószobában, három-öt személy esetén 2 lakószobában határozták meg. Minden további személy esetén plusz fél szoba igényelhető. Önkormányzati bérlakásra szociális helyzet alapján csak határozott idejű bérleti szerződés köthető. Ennek időtartama legfeljebb öt év, de ha ez idő alatt a bérlő önhibáján kívül nem tudja megoldani lakásproblémáját, akkor ez az időtartam egyéni elbírálás alapján kétévente ismét meghosszabbítható, feltéve, ha a bérlőnek nincs lakbérhátraléka, illetve közüzemi hátraléka A bérleti szerződés meghosszabbításáról a szociális bérlakásra jogosultság feltételeinek figyelembe vételével a Szociális és Egészségügyi Bizottság dönt. Az Önkormányzat a lakást a MÓRHŐ Kft. útján adja bérbe, ami legalább évente egyszer ellenőrzi a rendeltetésszerű és gondos használatot. A MÓRHŐ köteles gondoskodni az épület karbantartásáról, központi berendezéseinek állandó üzemképes állapotáról, a falak és a közös használatra szolgáló helyiségek állagában, továbbá e helyiségek berendezéseiben keletkezett hibák, hiányosságok megszüntetéséről. További kötelezettségei közé tartozik a közös használatú helyiségek falfelületeinek és nyílászáróinak karbantartásáról, felújításáról, az épület, továbbá a közös használatra szolgáló helyiségek és terület megvilágításáról, valamint a háztartási szemét. Az elmúlt évben 15 millió Ft-t költöttek az árkipusztai lakások nyílászáró cseréjére, villamoshálózat, tető és csapadékvíz-elvezető rendszer korszerűsítésére. Az önkormányzati bérlakásokat a lakbér mértéke szerint három kategóriába osztották. A szegregátum területén lévő bérlakások a harmadik övezetbe tartoznak, ahol 40 Ft/m2/hó a lakbér. Az önkormányzat lakbértámogatást nyújt abban az esetben: •

a bérlő és családja, valamint a vele életvitelszerűen együttlakó hozzátartozók (továbbiakban: családtagok) egy főre jutó havi nettó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 200%-át, gyermekét egyedül nevelő bérlő esetében a 250%-át, egyedül élő bérlő esetében 300%-át, ÉS

•

a családtagok együttesen és külön-külön sem rendelkeznek üdülőtelek vagy üdülőtulajdonnal, beköltözhető, vagy bérbeadható tulajdonjogával, vagy a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb öregségi nyugdíj százszorosát meghaladó értékű egyéb ingatlannal vagy gépjárművel ÉS

•

a fizetendő lakbér összege meghaladja a családtagok együttes havi nettó jövedelmének 15%-át.

Árkipusztán a 14 önkormányzati bérlakásból tizenkettőt adnak ki szociális helyzet alapján, és mindegyik lakás részesül lakbértámogatásban. V.2.6.3. Oktatáspolitika A három móri általános iskolába 1157 gyermek jár, közülük 41 gyermek számít halmozottan hátrányos helyzetűnek (HHH). A legtöbb (21 fő) HHH gyermek a Radnóti Miklós Általános Iskolába jár, ez az iskola összes diákjának 4,75%-a. A halmozottan hátrányos helyzetű diákok aránya ebben az iskolában a legmagasabb. A Petőfi Sándor Általános Iskolába tanulóknak 2,99%-a, a dr. Zimmermann Ágoston Általános Iskola tanulóinak pedig 2,6%-a halmozottan hátrányos helyzetű. Mór általános iskoláiban összesen 34 sajátos nevelési igényű (SNI) gyermek van. Számukat tekintve legtöbben (12 fő) a Radnótiba és a Zimmermannba járnak, azonban az iskola teljes létszámához viszonyítva legmagasabb az arányuk a Petőfi Sándor Iskolában, ahol 301

71


diákra jut 10 sajátos nevelési igényű tanuló (3,32%). Móron a Pitypang, Meseház és Napsugár óvodákba összesen 468 gyermek jár. Közöttük 16 halmozottan hátrányos helyzetű és 9 sajátos nevelési igényű óvodás van. Abszolút és fajlagos értelemben is a Pitypangba jár a legtöbb (12 fő, 6,3%) HHH és a Meseházba a legtöbb (3 fő, 3,2%) SNI gyermek. Az összes óvodás Árkipusztáról, a Pitypang óvodába jár, ahol a HHH gyermek 75%-a jár. Az általános iskolások a Radnóti Miklós Általános Iskolába járnak a szegregátumból, ahol a HHH gyermekek több mint fele koncentrálódik. Az árkipusztai gyerekek harmada halmozottan hátrányos helyzetű. Az adatokból kitűnik az is, hogy a sajátos nevelési igényű gyermekek viszonylag egyenletesen oszlanak meg Mór összes általános iskolája és óvodája között. Az árkipusztai gyerekek – mivel különböző korosztályba tartoznak – különböző osztályokba tartoznak, ilyenformán oktatási szegregáció nem valósul meg velük szemben. Sajnálatos módon viszonylag gyakoriak esetükben a hiányzások, az oktatástól való távolmaradások. V.2.6.4. Foglalkoztatáspolitika A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Sztv.) előírja, hogy a települési önkormányzat a közfoglalkoztatás hatékony megvalósítása céljából egyéves időtartamra közfoglalkoztatási tervet készítsen. A Móri Önkormányzat képviselőtestülete az állami foglalkoztatási szerv és a szociálpolitikai kerekasztal véleményének ismeretében a közfoglalkoztatási tervet minden év elején elfogadja, aminek célja a segélyezettek munkaerő pozíciójának javítása, a segélyezés munka ellen ösztönző hatásának mérséklése, a foglalkoztatás növelése, a szociális és munkaügyi szolgáltatások együttműködésének erősítése a segélyezettek integrációja érdekében. A közcélú munkavégzés legalább napi hatórás munkavégzés, évente legalább 90 munkanap és határozott idejű munkavégzésben határozták meg. A közcélú foglalkoztatás keretében elvégzendő feladatok közé azok az önkormányzati feladatok tartoznak, amelyről jogszabály alapján a Móri Önkormányzat gondoskodik. A 2009-es évben a következő közfeladatokat, azok létszám és idő szükségletét az alábbi táblázat foglalja össze: Közfeladat

Létszám igény (fő)

Időszükséglet (hónap)

Összes közfoglalkoztatási hónap

Közterületek, utak, járdák, parkok, terek, gépkocsi parkolók takarítása

9

9

81

Illegális hulladéklerakók megszüntetése, külterületen szemétszedés

9

9

81

Csapadék elvezető árkok folyamatos tisztítása, karbantartása

9

9

81

Külterületi utak karbantartása, bozót és cserje irtás, kaszálás, termőföldek felügyelete és ellenőrzése

9

9

81

Helyi közutak, járdák javítási- karbantartási munkáinak szükség szerinti elvégzése, járdalapozás

8

7

56

A város közterületeinek parkosítása, cserje és faültetési, fenntartási munkáinak elvégzése

6

9

54

Az önkormányzati tulajdonú vagy fenntartású közterületeken, utak, járdák mentén végzett időszakos kaszálás, gyomirtás, parlagfű mentesítés,

9

8

72

Játszóterek karbantartása, játékok festése, homok csere, labdafogó háló javítása

5

3

15

Buszmegállók, utcabútorok, szemetesek karbantartása, festése,

5

2

10

72


Létszám igény (fő)

Időszükséglet (hónap)

Összes közfoglalkoztatási hónap

A téli időszakban a település intézményeinél járdák, udvarok hó- és síkosságmentesítése

10

2

20

Városi intézmények parkfenntartási, gondnoki, takarítási munkái

12

9

108

Városi rendezvények előkészületeiben történő segítségnyújtás (színpad-összeállítás, padok, székek kihelyezése) továbbá az ezt követő helyreállítási, rendrakási munkák elvégzése

8

2

16

Önkormányzati intézményeknél és létesítményeknél előforduló belső, külső állagmegóvási, karbantartási munkák

6

9

54

Szociális program: kertes házban lakó idősek, egyedülálló anyák segítése, gyermek felügyelet, kisebb karbantartások, bevásárlás, tüzelő behordás, stb.

6

9

54

Egészségügyi program: betegkísérő, átmeneti ápolás, gondozás

6

9

54

Önkormányzatnál és intézményeinél felmerülő adminisztratív jellegű és egyéb nyilvántartási és adatfelvételi feladatok

3

9

27

120

114

864

Közfeladat

Összesen

Mór városában 864 közfoglalkoztatással töltött hónapot terveztek a 2009-es évre. Egy fő közcélú foglalkoztatott havi bruttó bére 96.330 Ft/hó, ami összesen 83 millió Ft-t jelent erre az évre. Ennek 95%-át a központi, 5%-át pedig önkormányzati költségvetésből fedezik. A közmunka programban két árkipusztai lakos vesz részt. Az év 9 hónapjában parkfenntartási munkákat végeznek a város területén. V.2.6.5. Együttműködési rendszer Működik a szegregátum területén az Árkipusztai Civil Szerveződés, melynek tagjai helyi lakosokból állnak. Az önszerveződő közhasznú egyesület célja, az esélyegyenlőtlenségek megszüntetése, az alulképzettségből, alacsony iskolázottságból adódó hátrányok csökkentése. A helyi gyermekek esélyei érvényesülésének javítása, lehetőségeik bővítése, valamint a roma kisebbség integrációjának támogatása. A kisebbségben élők, hátrányos helyzetűek, fogyatékkal élők és egészségkárosodottak, munkanélküliek, valamint szenvedélybetegek esélyeinek javítása, társadalmi beilleszkedésük segítése. Az egyesület kulturális rendezvényekkel, szabadidős és iskolán kívüli oktatási és sport programok szervezésével valósítja meg az önfoglalkoztatást. Az egyesület programjain előtérbe kerül továbbá a természeti és épített környezet védelme, műemlékvédelem és a környezet védelme, ápolása, komfortos lakókörnyezet kialakítása. Az egyesület saját erőforrásaiból (anyagi és humán), idén építette meg az Árkipusztai buszmegállót. A civil szervezeten kívül alkalmi egyházi, illetve magánszemélyek által nyújtott segélyek és szervezett programok vannak a helyiek számára. Száraz László móri plébános kéthetente szervez az itt élő fiataloknak hétvégi programokat.

V.2.7. Városfejlesztési programok Az utóbbi évek kisebb léptékű városfejlesztési programjai (pl. járdafelújítások) nem érintették Árkipusztát, mint közterületet, aminek legfőbb oka, hogy a város külterületén található. Az önkormányzat azonban számos fejlesztést hajtott végre a saját tulajdonában lévő épületeken 73


belül, melyeket már ismertettünk a Lakáskörülmények, Lakókörnyezet minősége fejezetekben. Az utóbbi években az önkormányzat több mint 20 millió Ft-ot költött az itt lévő bérlakások fizikai fejlesztésére, melynek eredményeként a lakások komfortfokozata emelkedett: •

2009-ben 5,5 millió Ft (pl. beton bejárók kialakítása)

•

2008-ban 14,8 millió Ft-ba (áramfelújítás, a kamrák helyett vizesblokk kialakítása, műanyag-nyílászárók beszerelése).

A polgármesteri ciklusprogramban további vállalásként szerepel a burkolt utca, a belső közvilágítás kialakítása is.

74


VI. STRATÉGIA VI.1. LEHETSÉGES FEJLŐDÉSI FORGATÓKÖNYVEK A városi helyzetelemzés során felvázoltuk a város jelenlegi előnyeit, hátrányait, a rajta kívül álló lehetőségeket és veszélyeket, melyek mind jelentősen befolyásolhatják a város jövőbeli fejlődését, alakulását. A helyzetelemzés, valamint az ez alapján készült összegző SWOTanalízis alapján kimutatható több, markánsan jelen lévő tulajdonságcsoport, amelyek a városnak már a mai képét is alapvetően meghatározzák. A főbb csoportok egyike a jelenlegi, egyoldalú gazdasági helyzet, a túlzottan ipar-központúságból, valamint a szolgáltatások viszonylagos hiányából fakadó gazdasági egy lábon állás problematikája, amely a gazdasági válság idején is megmutatkozott. A másik jelentős tényező a jelenlegi városmag helyzete, amelyre jellemző egyfelől a belváros jelentős épületeinek leromlott műszaki állapotan, másfelől pedig a kereskedelmi, gazdasági szolgáltatások funkcióhiányossága. Harmadrészt szintén fontos jellemzője a városnak, hogy az elmúlt években nő a városba látogató turisták száma, amellyel azonban még nem tart lépést az őket kiszolgáló infrastruktúra kiépítése mind a vendégfogadó-helyek tekintetében, mind a turisztikai attrakciók számában. E fő csoportok mentén felvázolható több forgatókönyv, amelyek mentén a város fejlesztése középtávon megvalósulhat. Az önmagukban is megálló forgatókönyvek egyike a város gazdasági több lábon állására helyezi a hangsúlyt, a másik a turisztika erőteljes fejlesztésére, a harmadik pedig elsősorban a belvárosi területek településképének fejlesztésére, amellyel a városi lakosság helyi identitástudatának, helyhez kötődésének fejlesztése mellett a városi és kistérségi szolgáltató-rendszer is fejlődik. A negyedik, komplex megoldás ezeket a fejlesztési irányokat integrálja.

1. A város gazdasági több lábon állásának megvalósítása A forgatókönyv a jelenleg meglévő, illetve a későbbiek során ide települő nagyobb ipari üzemek mellett számol az ezek mellett mind jobban megerősödő, ezen körrel stabil alvállalkozói kapcsolatban álló beszállító-hálózat kiépülésével. A helyi kis- és középvállalkozói réteg nem csak az iparban, hanem a kereskedelmi, valamint gazdasági szolgáltatásokban is képviselteti magát, kiszolgálva nem csak a város, hanem a kistérség igényeit is.

2. A város turisztikai fejlesztése Mór igen előnyös települési és környezeti értékekkel rendelkezik, azonban sok esetben a leromlott műszaki állapot, a részben hiányzó infrastruktúra,, a rendezvények még nem kellőképpen hangsúlyos marketingkommunikációja miatt a turisták száma – az elmúlt években mutatott növekedés ellenére – elmarad a potenciálistól. A forgatókönyv esősorban ezekre a meglévő, de nem kellően kihasznált adottságokra és hiányosságra épít, a megfelelő turisztikai adottságok megteremtésére, a turistákat kiszolgáló szolgáltató-rendszer kiépítésére helyezve a hangsúlyt.

3. A városkép fejlesztése, a belváros szolgáltatásainak fejlesztése A városkép fejlesztésével, a jelenlegi, sok esetben leromlott állapotú épületállomány megújításával, a belvárosi területek funkcióerősítésével erőteljesen befolyásolni lehet a város lakosságának lokálpatriótizmusát, identitástudatának erősítését, a meglévő, bár igen csekély mértékű elvándorlás folyamatát. A belváros funkcionális erősítésével nem csupán a város, hanem az egész kistérség lakosságának erőteljesebb kiszolgálása valósítható meg.

4. Komplex, a város több szegmensét átfogó forgatókönyv A fentiekben felvázolt forgatókönyvek – mint láttuk – elsősorban egy-egy kiemelt társadalmigazdasági szegmenset érintenek. Egy komplex forgatókönyv ezek szintézisét tartalmazza, kiegészítve olyan további eszközökkel, mint a közigazgatás hatékonyságjavítása, az oktatás, 75


az egészségügy, a szociális ellátórendszer fejlesztése. Mindezek együttes kezelésével elkerülhető az, hogy amíg csupán egy tevékenységcsoportra helyezzük a hangsúlyt, addig a többi területen jelenleg is meglévő problémák tovább súlyosbodnak. Éppen ezért érdemes a komplex kezelése a helyzetfeltárásban felvázolt tényezőknek. Ez magyarázza, hogy a város középtávú, tematikus céljai több ágazat fejlesztését érintik.

VI.2. A VÁROS HOSSZÚTÁVÚ JÖVŐKÉPE A város fejlesztési stratégiáját előzőleg már több dokumentum is meghatározta, egyfelől Mór Város Területfejlesztési Koncepciója (Mór Város Önkormányzatának 50/2006. (III.29.) Kt. Határozata), illetve a 2007-es keltezésű „Mór Projektalapú Városfejlesztési Program 20072013” nevet viselő fejlesztési dokumentum. A 2008-ban készített Előzetes Akcióterületi Terv stratégiai fejezetének készítése során az ezekben a dokumentumokban lefektetett fejlesztési stratégiák és célok mellett figyelembe vettük az azóta eltelt időszak során történt városfejlesztési eredményeket, valamint az időközben felmerült igényeket is. Az igények felmérése a város vezetőivel folytatott megbeszéléseken túl a város lakosainak véleményén is alapult. Jelen stratégia – a stratégia időállóságát fontosnak tartva – nem változtatta meg jelentősen 2008-ban elkészített, társadalmasított, a város képviselőtestülete által elfogadott stratégiai célrendszert. A kérdőíves felmérés, illetve személyes interjúk során megkérdezett lakosok leginkább úgy képzelik el Mórt a jövőben, hogy a városban rendezettek a közterületek, fejlettek az infrastrukturális elemek, a városközponti és a fontosabb városrészi területek felújítottak, ahol számos új szolgáltatás is megjelenik (a lakossági kérdőíves felmérés eredményeit bővebben a mellékletben mutatjuk be). A város stratégiájának meghatározását alapvetően megszabják azok a fennálló tényezők, amelyek jelen dokumentum helyzetelemző részében megmutatkoztak. Ezek között igen nagy hangsúllyal szerepel a város jelenlegi egyoldalúan ipari (bár összességben jól prosperáló) gazdasága, a város kistérségi szerepkörét ellátni hivatott intézmények fejlesztési igénye, a kulturális és rekreációs lehetőségek viszonylagos hiánya, az ezen lehetőségeknek helyt adó épületek fizikai állapota, illetőleg mind a város központjára, mind az egész városra jellemző városképi, építészeti kérdések. A stratégia elsősorban ezekre, a város minden lakosát érintő problémákra keres megoldást, amelyek véghezvitelével a jövőben kialakulhat Mór több lábon álló, diverzifikált gazdasága, amely a város és a környező települések lakosait minden tekintetben ellátó közszolgáltatási rendszerrel, rendezett városképpel és környezettel látja el, amely nem csupán a helyi lakosság helyhez kötődését, magasabb fokú életszínvonalát eredményezi, hanem sajátos idegenforgalmi vonzerejével az ország tágabb környezetében is ismert turisztikai célponttá emeli a várost. A lefektetett jövőkép kialakításához szükséges feladat a helyzetelemzésben és a SWOT analízisben bemutatott problémák és veszélyek kezelése és megoldása mellett a környező településekkel történő együttműködés is, hiszen a város társadalmi, gazdasági határai bőven túlmutatnak közigazgatási határain.

VI.3. FEJLESZTÉSI CÉLOK A VÁROSRA ÉS A VÁROSRÉSZEKRE VI.3.1. Átfogó cél A város célrendszere egy meghatározott hierarchia alapján épül fel: az egyes városrészi és akcióterületi célok mind-mind hozzájárulnak a város egészét érintő, annak egyes gazdasági és társadalmi területeiben minőségnövelést célul kitűző törekvésekhez, illetve a város 76


hosszú távú átfogó céljához. Ahogy a város jövőképének meghatározásánál, úgy a célrendszer kialakítása során is építettünk a város már meglévő fejlesztési dokumentumaira, a lakossági felmérés eredményeire, valamint a helyzetelemzésből leszűrhető, a város egész életét alapvetően meghatározó körülményekre. Ezek alapján megállapítható, hogy a város gazdasága az elmúlt évtizedben jól prosperáló, magas foglalkoztatási szintet biztosító, de emellett egyoldalú, (többségében) magas hozzáadott értéket nem felmutató ipari tevékenységre épül. Ez sebezhetőséget is jelent – amely a 2008-2009-es válság során is megmutatkozott –, hiszen a város jövője nagymértékben függ attól, hogy ezek a várostól független, nemzetközi gazdasági szereplők miképpen alakítják jövőbeni termelési stratégiájukat. A kis- és középvállalkozások, a szolgáltató szektor szerepe ezzel szemben alacsonyabb, gazdasági erejük viszonylag csekély, ezért szükség lenne erejük emelésére a meglévő ipari foglalkoztatók megtartásával, lehetőség szerint akár további bővítésével párhuzamosan. A városi ellátórendszer, a közszolgáltatások ugyancsak további fejlesztésre szorulnak, hiszen a város nem csupán saját polgárait, hanem egész kistérségének lakosságát el kell tudnia látnia. Ennek érdekében egy olyan minőségbeli fejlesztésre van szükség, amely a város kistérségi szerepét erősíteni képes. A város történelmi magjára, valamint egyes településrészekre is jellemző, hogy az épületállomány minősége leromlott, felújításra szorul, emellett a város központjában eddig funkcionálisan nem megfelelően kihasznált területek, ingatlanok vannak jelen. A város élhetőségének, igazi központjának kialakításához számottevően járul hozzá a belváros funkcionális erősítése mellett a városi épületállomány megújítása, valamint a város központjában elhelyezkedő, a városképnek egyedi arculatot kölcsönző nagy kiterjedésű közpark megújítása, a közösségi életben való intenzívebb bekapcsolása. Mindezen fejlesztések nem csupán a város és környezetének lakosságának magasabb szintű komfortosságát, helyhez kötődését eredményezheti, hanem jótékonyan hathat a városba látogató turisták számára is. A város 15-20 évre szóló átfogó célja ezeken a legfontosabb összetevőkön alapszik: cél tehát egy diverzifikált gazdasági szerkezeten, fejlett kkv-szektoron alapuló város kialakítása, ahol a városi, kistérségi ellátórendszer és a városkép infrastrukturális fejlesztésével elérhető az életkörülmények javítása.

VI.3.2. Középtávú tematikus célok A város tematikus célrendszerét ágazati bontás alapján alakítottuk ki, amely középtávú, 7-8 évre szóló célokat fogalmaz meg. Az egyes tematikus célok alcélokat tartalmaznak, gyakran jóval rövidebb időtávra vonatkoztatva, amelyek megvalósulása elengedhetetlen a középtávú célok, ezen keresztül pedig a város hosszú távú céljának megteremtéséhez. A tematikus célok területileg egyértelműen nem köthetőek a város egy adott területéhez, hiszen ahogy már említettük, ágazati megközelítésű, a város egészének alakulását nagyban befolyásolni képes célok ezek. A területi szemlélet a kialakított városrészek kapcsán kerül előtérbe, hiszen Mór három városrésze sajátos, eltérő problémákkal rendelkezik, így céljaik is szükségszerűen eltérőek. Rövidtávú, 2-3 éves időtartamra szóló céljaik azonban összhangban vannak az ágazati bontású tematikus célokkal, azoknak maradéktalan teljesüléséhez a földrajzi alapú célkijelölés mindenképpen hozzájárul. A tematikus célokat a következőképpen határoztuk meg: 1. Diverzifikált gazdasági szerkezet megteremtése 2. Városi és kistérségi ellátórendszer, közszolgáltatások fejlesztése 3. A turisztikai vonzerő erősítése

77


4. A város épített környezetének, infrastruktúrájának fejlesztése Az alábbi ábrán bemutatjuk Mór célrendszerét, az átfogó cél, a tematikus célok és a városrészi célok egymásra épülését. Diverzifikált gazdasági szerkezeten, fejlett KKV-szektoron alapuló város kialakítása, ahol a városi ellátórendszer és a városkép infrastrukturális fejlesztésével elérhető az életkörülmények javítása


Városi és kistérségi ellátórendszer, közszolgáltatások fejlesztése

A turisztikai vonzerő erősítése

A város épített környezetének, infrastruktúrájának fejlesztése

Belváros

Ipari terület

Kertváros

Bányásztelep

A városrész építészeti megújítása, szolgáltatórendszerének fejlesztése

Kis- és középvállalkozások fejlesztése, a befektetők számára vonzó lehetőségek kialakítása

Tömbbelsők feltárása, lakóterületek kialakítása, borturizmus fejlesztése

A városrész lakófunkciójának megőrzése, szolgáltatások helyben történő biztosítása

48. ábra: Mór város stratégiai célrendszere

A következőkben részletesen mutatjuk be az egyes tematikus célokat.

VI.3.2.1. Diverzifikált gazdasági szerkezet megteremtése Indoklás: A gazdasági stabilitás alapvető feltétele a termelő és szolgáltató vállalatok tartós jelenléte. Ahogyan már a helyzetelemzésből is láttuk, Mór ebből a szempontból egyszerre van kedvező és kedvezőtlen helyzetben: gazdasága jól prosperáló, de annak szerkezete túlzottan egyoldalú, ráadásul a jelenlévő cégek főképpen alacsony szakképzettséget igénylő ipari termelésre rendezkedtek be. Ezért egyfelől szükséges a városban jelenlévő vállalatok megtartása és továbbiak vonzása, amelyek – lehetőség szerint – magasabb hozzáadott éréket előállító vállalatok legyenek. Emellett hangsúlyt kell helyezni a szolgáltató szféra megerősítésére, valamint a kis- és középvállalkozások segítésére is, láttuk ugyanis, hogy a szolgáltató szektorban tevékenykedő vállalkozások aránya relatíve csekély, a kis- és középvállalkozások száma pedig ugyancsak aránytalanul alacsony. A tematikus cél megvalósításához több intézkedés megfogalmazása, rövidebb távú véghezvitele szükséges: A cél elérését szolgáló eszközök, intézkedések: -

Szükséges feladat a kereskedelmi szolgáltatások kistérségi szintű ellátóbázisának

78


kialakítása, amelyet egyfelől a Velegi úti ipari terület infrastrukturális fejlesztésével lehet segíteni. A kistérség 35.000 lakosát kiszolgáló kereskedelmi központ 10-15 kmes sugarú körben minden szükségletet rövid utazási idővel képes lenne kielégíteni. -

A kereskedelmi, a kis- és középvállalkozások, valamint újabb iparvállalatok számára további területek kijelölése is cél, többek között a 81-es út keleti oldalán egy sáv kijelölésével, kiépítésével, a 81-es út északi irányú bővítésével, a Régi Csókakői út kismértékű bővítésével, valamint a Rókahegy melletti Állami Gazdaság szomszédságában lévő telkek szabályozásával. A további területek kijelölése során törekedni kell arra, hogy az a lakófunkció háborítása nélkül történjen.

-

A kis- és középvállalkozások támogatása különösen kiemelt feladat a gazdaság több lábon állásának megteremtése érdekében. Ennek érdekében a vállalkozások részéről megjelenő infrastrukturális igények kielégítése, a vállalkozásokat támogató üzleti szolgáltatásfejlesztés, „vállalkozóbarát” önkormányzati szerep biztosítása indokolt.

-

A kis- és középvállalkozások, a kiskereskedelmi egységek számára nagy lehetőség rejlik a városközpont rehabilitációjában. A város központi tereinek, épületeinek megújításával, a városközpontban magánforrásból (is) megvalósítani tervezett kereskedelmi-szolgáltató üzletközpont megvalósításával és (a városi tulajdonban lévő, kkv-k által bérelt épületek) felújításával a város kereskedelmi-szolgáltató szerepköre erősödhet. A vállalkozások ugyanis nem csupán színvonalas műszaki környezetben folytathatják tevékenységüket, hanem a rendezettebb, több látnivalóval és szolgáltatással rendelkező belváros várhatóan még erősebb kistérségi központként funkcionálva a jelenleginél jóval nagyobb számú látogatóra, vevőkörre számíthat, ezzel emelve az odatelepülő kis- és középvállazások, kereskedelmi egységek gazdasági jövedelmezőségét.

-

Az egyre inkább jelentkező munkaerőhiány enyhítéséért a távolabbról ingázók számára egy munkásszálló, munkás-apartman kialakítása szükséges a Velegi út közelében, ahol a távolabbról érkezett dolgozók hosszabb távú elhelyezése megoldható.

Mindezek segítségével segíthető a város kiegyensúlyozottabb gazdasági alapjainak megteremtése, fontos azonban felhívni a figyelmet arra is, hogy ennek során a környezetvédelem szempontjainak hangsúlyosan kell jelentkeznie, a városba érkező, illetve a meglévő vállalkozásoktól a környezetvédelmi szabályok teljes betartását meg kell követelni.

VI.3.2.2. Városi és kistérségi ellátórendszer, közszolgáltatások fejlesztése Indoklás: A város ellátórendszerének hiányosságait a helyzetelemzés már feltárta, ezek – ismétlésképpen – főként a következőkben nyilvánulnak meg: az oktatási intézmények infrastrukturális állapota leromlott, a szociális ellátórendszer infrastrukturális területe (gondozóotthonok, idősek otthona) telített, a meglévő igényeket kielégíteni nem képes, egyes hivatali ügyek intézése jelenleg még nem korszerű, lassú. A város jövőbeni szerepköreinek egyik fontos eleme lesz a kistérségi szinten szervezett szolgáltatások biztosítása. A közigazgatási és egyéb szolgáltatói vonzáskörzet kibővítéséhez nagymértékben hozzájárulhat hatékony, ügyfélbarát közintézmények biztosítása, az elérhető lakossági szolgáltatások körének bővítése. A magas színvonalú közszolgáltatások hozzájárulnak a népesség helyben tartásához is, amely közvetett módon egy szélesebb és fizetőképesebb keresletet eredményezhet a szolgáltatások piacán: A cél elérését szolgáló eszközök, intézkedések:

79


-

Az alap- és középfokú oktatás feltételeinek fejlesztése elsősorban az oktatás állami szinten történő folyamatos átszervezése miatt szükséges, ugyanis egyre inkább jelentkező tendencia, hogy a kisebb települések iskoláit összevonják, sok esetben megszüntetik, ezzel a nagyobb, központi települések iskolahálózatára hárul az a feladat, hogy tágabb környezetében található iskoláskorú népesség oktatását megfelelő infrastrukturális és szakmai színvonal mellett biztosítsa. Ez a feladat kistérségi központi szerepéből adódóan Mórra esik, azonban a jelenlegi iskolaépületek leromlott állapotúak, így ennek maradéktalan teljesítéséhez felújításuk szükséges.

-

A szociális ellátó rendszer fejlesztése elsősorban a szociális lakások alacsony számában nyilvánul meg. A jelentkező igények maradéktalan kiszolgálására többszintes szociális lakások kijelölése és kialakítása a feladat, ennek érdekében első körben meg kell vizsgálni, hogy a város mely területein lehet ezeket felépíteni. Ezen túl a meglévő szociális infrastruktúra kapacitásának határán működik, az öregek napközi otthona, valamint a tartós és átmeneti elhelyezést biztosító otthonok kihasználtsága csaknem teljes, a fennálló igények kielégítésére újabb otthonok kialakítása szükséges.

-

Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztése a városi kórház folyamatban lévő átalakításával, melynek keretében egynapos-, nappali és kúraszerű kórházi ellátások, az otthoni szakápolás és a járóbeteg-szakellátás kialakítása, illetve további fejlesztése történik meg.

-

A közigazgatás korszerűsítésével a jelenlegi közigazgatási, hivatali ügyintézések racionalizálása, az átfutási idők csökkentése érhető el. Ennek eszközeként cél az elektronikus ügyintézés, valamint az egyablakos rendszer bevezetése a városban. A hatékony közigazgatás biztosításához szükséges peremfeltétel a megfelelő infrastrukturális háttér (épület, műszaki eszközök, stb.) megfelelő színvonala.

VI.3.2.3. A turizmus fejlesztése Mór és tágabb környezetének természeti, építészeti értékeire, a borvidékben rejlő lehetőségekre épülő turisztikai fejlesztés adja a következő stratégiai célt. Ahogyan már a helyzetelemzésben is láttuk, a városba látogatók száma az elmúlt időszakban nőtt ugyan, de a látogatók főként az itteni gazdasági szervezetek vezetőiből tevődtek össze. Ezen túl a meglévő szálláshely- és kiszolgáló-kapacitás nincs összhangban a növekvő igényekkel, emellett a meglévő lehetőségek kihasználása sem kielégítő mértékű, a borturizmusban és a városi épített környezetben rejlő lehetőségek még messze nincsenek kellő mértékben kiaknázva. A turizmus fejlesztése kapcsolódik az első stratégiai célkitűzéshez is: a turizmus erősödése a diverzifikált, kiegyensúlyozott gazdasági szerkezet megteremtésének irányába is hat. Ennek érdekében az infrastrukturális fejlesztéseket úgy kell alakítani, hogy a város – saját lakosain túl – az ide látogatók számára is nyújtson a jelenleginél szélesebb körű kikapcsolódási és kulturális lehetőségeket. A cél elérését szolgáló eszközök, intézkedések: -

A tematikus cél elérését biztosítja a természeti környezet védelme, fejlesztése, amely nem csupán a városi zöldfelületek rendbetételét jelenti, hanem a várost övező természeti értékek fokozottabb védelmét, a turizmus számára pedig elérhetőbbé tételét, aminek érdekében a bakancsos, kerékpáros turizmus feltételeinek javítása, kialakítását kell megvalósítani.

-

A város, mint a Móri borvidék központja, jelenleg nem használja ki a borászati turizmusban rejlő lehetőségeket. A Vénhegy lábánál fekvő pincesor fejlesztésével, borutak kialakításával, hathatósabb marketingjével, az ehhez kapcsolódó szolgáltatások fejlesztésével a borászati termékek iránt érdeklődők megfoghatók, a városba csábíthatók.

80


-

A város épített környezetének fejlesztése, mint tematikus cél elemeihez, az épített környezet védelméhez, fejlesztéséhez, valamint a rekreációs lehetőségek bővítéséhez is kapcsolódik a turizmusfejlesztés, hiszen egy csupán a természeti és borászati értékekre alapozott turizmusfejlesztés nem elegendő. Egy komplexebb, több területet átfedő turisztikai kínálat nem csupán a látogatók számára jelent nagyobb vonzerőt, hanem a városban eltöltött átlagos időre is jótékonyan hat.

-

Jelenleg a városban a turisztikai fogadókapacitás nem elegendő ahhoz, ami egy leendő, az előzőekben már taglalt turista-attrakciók látogatóit megfelelő módon ki tudna elégíteni. Ezért szükséges a szálláshely-kapacitás bővítése is – ez azonban nem önkormányzati feladat.

-

A turizmusfejlesztés egy igen fontos eszköze továbbá a turisztikai menedzsment és marketing erősítése, amely a város és környezetének országos szintű ismertségét hivatott erősíteni. Az elmúlt években fontos lépések történtek ezen a területen, elég a létrejött turisztikai információs pontot vagy a város éves programfüzetének elkészítését említeni. Fontos ennek a folyamatnak a továbbvitele, kidolgozták a kistérség turisztikai marketingstratégiáját. A dokumentum kidolgozása során a város a kistérség többi településével is együttműködött, hiszen sok látnivaló található a város határain túl is.

VI.3.2.4. A város épített környezetének, infrastruktúrájának fejlesztése Az előző tematikus célokkal sok esetben összefüggő, ám önálló cél egy rendezett belvárosi kép biztosítása, amely nagyszámú kikapcsolódási lehetőség biztosításához, a város turisztikai potenciáljának kihasználásához, egy kistérségi szinten is jelentős funkcióközpontú város kialakulásához járul hozzá. Ahogyan láttuk, a városnak elsősorban a központi területeinek több műemléki vagy helyi védettségű épület felújításra szorul. A város központjának központi szerepköre sem kellően kihangsúlyozott, ami a jelenlévő szolgáltatások relatíve alacsony számában is megmutatkozik. Elsődleges feladat a belváros, valamint további városi területek minőségi fejlesztése, az épületállomány megújítása, közterek és közparkok kialakítása, rendbetétele. Mindezek a város gazdasági potenciáljának emelését is eredményezik, hiszen egy felkapottabb, rendben tartott települési környezetben elsősorban a kis- és középvállalkozások gazdasági alapjai is biztosabbnak tekinthetőek, hiszen a lakosok szívesebben maradnak helyben, pénzüket inkább itt költik el, nem beszélve a várhatóan fellendülő idegenforgalom bevételnövelő hatásairól. A cél elérését szolgáló eszközök, intézkedések: -

A tematikus cél elérését biztosítja az épített környezet védelme, fejlesztése, ami szorosan kapcsolódik a központi városrészben megvalósuló városrehabilitációhoz: a város megújuló központi városmagja, közterei és újonnan kialakuló szolgáltatásai jelentős mértékben segítik azt, hogy lakosainak magasabb szintű szolgáltatásokat, városképet nyújtson, ezzel is segítse a város lakosainak helyhez kötöttségét. A központi városrész mellett a buszpályaudvar környezetében lévő lakóépületek rehabilitációja, a Millenniumi park szomszédságában lévő egészségügyi intézmények elköltöztetésével a terület új funkciójának kialakítása, a terület rehabilitációja, lakóterület és rekreációs központ kialakítása, a szocreál lakóépületek felújítása, megjelenésük modernizálása, az Erzsébet tér környezetének tervezett rehabilitációja mind hozzájárulnak ehhez.

-

A rekreációs lehetőségek bővítését szolgálhatja a ma már nem működő vasútvonal menti sport- szabadidő és egészségügyi központ területe, ahol a kórházi integráció miatt további területek szabadulnak fel, helyet biztosítva további sportolási, szabadidő-eltöltési lehetőségeknek. A strandfürdő fejlesztése jelenlegi területén nem oldható meg gazdaságosan, tanulmányterv készítése szükséges ahhoz, hogy egy új strand milyen feltételekkel alakítható ki a Wekerle Szabadidő Központ melletti területen. 81


-

A közlekedésfejlesztés során a várost átszelő 81-es út elkerülő szakaszának megépítése egyre inkább jelentkező igény, hiszen a jelentős átmenő forgalom nagymértékben rontja az út környezetében élők helyzetét. Ugyancsak igény mutatkozik a buszállomás áthelyezésére, amely a Mórra érkező távolsági buszok számára szolgálna megfelelő elhelyezésül, amely továbbá a kistérség települései közötti közlekedés fejlesztését is szolgálná. A belvárosban ezen kívül elképzelhető egy föld alatti (vagy akár felszíni) parkoló kialakítása is a tervezett kereskedelmi fejlesztés keretében. A lakossági felmérés egyes közlekedési csomópontok közlekedésbiztonságának javítására tett javaslatot. A közlekedésfejlesztés során továbbá ki kell alakítani kerékpárutakat is, amely a helyi, kistérségi elérhetőség javítása mellett a kerékpáros turizmus további fejlődésének is lendületet adhatna.

-

A lakóterület kibővítése, illetve a tömbbelsős, jelenleg kihasználatlan telkek lakásépítésre történő kijelölése, amellyel új, az itt lakó, elsősorban fiatalok, vagy az ide költözők számára biztosíthatnak lakásépítési telkeket, amelyek sok esetben a jelenleginél magasabb színvonalú lakásigényeiket kielégíthetik. A lakásépítésre alkalmas terület lehet – amennyiben a strand átköltöztetése megvalósul – a jelenlegi fürdő területe.

VI.3.3. Városrészekhez kapcsolódó célok Ahogy már láttuk, az egyes tematikus célok elsősorban ágazati megközelítésűek voltak. Ezeket egészítik ki a földrajzi, területi szempontú célmeghatározások, amelyeket a funkcionálisan nagyrészt együvé tartozó városrészekre jelöltünk ki. VI.3.3.1. A belső városrészre megfogalmazott városrészi célok A városrész elsődleges célja a terület építészeti megújítása, szolgáltatórendszerének fejlesztése, amely a városrész fizikai rendbetételén, szolgáltatásainak teljesebb körűvé tételen alapszik, hogy a város, valamint a kistérség lakosainak megfelelő színvonalú központjaként funkcionáljon. Ezek a célok az összes tematikus cél megvalósításához hozzájárulnak: -

A diverzifikált gazdasági szerkezet kialakításához egyrészt azzal, hogy a területen kialakítandó gazdasági funkciójú épületek növelik a város egészének gazdasági sokszínűséget, a kis- és középvállalkozások, a szolgáltató szektorban tevékenykedők számát. Másfelől a fejlesztések hatásaként is várhatóan jelentkezik egy jelentős hatás: a szebb, több mindenre lehetőséget adó lakókörnyezet várhatóan növeli a városközpont látogatottságát, ami további gazdasági erőt fog mind a belső városrésznek, mind a város egészének kölcsönözni, hiszen a vásárlóerő növekedése újabb vállalkozások, kereskedelmi, szolgáltató-egységek számára jelenthetnek táptalajt.

-

Mivel a közigazgatási, hatósági szervek túlnyomó része itt, a belső városrészterületén található meg, fejlesztésük, megújításuk egyértelműen hozzájárul az egész Város és kistérség ellátórendszerének és közszolgáltatásainak fejlesztéséhez is.

-

A város építészeti környezetére gyakorolt hatása kézenfekvő: egy építészetileg, környezetileg rendben tartott központ a város egész lakosságában növelni képes a helyhez kötöttséget, a rekreációs és kulturális lehetőségeket, amivel a város lakosságának helyben maradása is hosszabb távon biztosítható lehet. Ezzel a céllal teljes egészében harmonizál, jelentős részben átfed a belső városrész fejlesztési célja.

-

A városba látogatók számát ugyancsak nagyban befolyásolja a városközpont állapota, szolgáltatásainak száma, színvonala.

82


VI.3.3.2. Az Ipari területre megfogalmazott városrészi célok A városrész elsődleges célja a kis- és középvállalkozások fejlesztése, illetve a befektetők számára vonzó lehetőségek kialakítása, amelyet letelepedésre alkalmas területek kijelölése, biztosítása révén kíván a város megvalósítani, főként a volt szovjet laktanya területén, emellett a terület északi irányú kiterjesztése is lehetséges a külterületek irányába. A befektetők számára vonzó letelepedési lehetőségek a területek kijelölésén túl támogató üzleti politika kialakításával is segíthető. Ugyancsak ide terveznek építeni, várhatóan a Velegi út közelében, egy munkás-apartmant, amely a mind inkább jelentkező munkaerőhiányt hivatott csökkenteni. Mindezekkel elérhető az, hogy a területen a kis- és középvállalkozások nagy arányban jelenjenek meg, illetve az ipari vállalkozások helyben tartásán túl újabbak idetelepítése is lehetővé váljék. -

A városrész céljai elsősorban a diverzifikált gazdasági szerkezet, mint tematikus cél kialakításához járulhat hozzá, hiszen a város jelenlegi gazdasági ereje is elsősorban ebből a városrészből táplálkozik, új gazdasági szervek, vállalkozások letelepedésére is elsősorban itt van lehetőség, így az itteni, várható gazdasági változás a város egészének gazdasági fejlődésére is kihat majd.

-

Az épített környezet fejlesztése céljaihoz való hozzájárulása elsősorban abban érhető tetten, hogy a többféle munkalehetőség, a szolgáltató szektorhoz köthető vállalkozások bővülésével a városban elérhető szolgáltatások száma is növekedni fog, ami a város egészének általános élhetőségére is várhatóan jótékonyan fog hatni.

VI.3.3.3. A Kertvárosra megfogalmazott városrészi célok A Kertváros elsődleges céljának a területen lévő, korábban mezőgazdasági, jelenleg kihasználatlan tömbbelsők feltárását, lakóterületek kialakítását, illetve a borturizmus fejlesztését jelölhetjük meg. Ezekkel a célokkal elsősorban a lakosság helyben tartását, illetve újabb lakosok ide költözését irányozzuk elő. Az újonnan kialakítandó, színvonalas lakóterületek azzal, hogy közel vannak a város egészéhez, illetve az elérhető városi funkciókhoz, továbbá azzal, hogy a kor igényeinek megfelelő épületállomány kialakítását teszi lehetővé, elsősorban a fiatalabbak elköltözésének megállítását, illetve a környező településekről történő ideköltözés folyamatát hivatott erősíteni. A borturizmus, mint a turisztikai ágazat tematikus céljának földrajzi megtestesülése mögött elsősorban a Vén-hegy alatti borospincék fejlesztését, egy innen induló bor-út kialakítását jelenti, amely a Móri borvidék egészének, valamint a Város magasabb szintű ismertségét hozhatja magával. -

Az épített környezet fejlesztése, illetve a turisztika fejlesztése tematikus célhoz való hozzájárulása ezekre az okokra vezethetőek vissza, egyfelől a borturizmus, másfelől egy modernebb épületállomány kialakításával.

-

A városrehabilitációhoz való hozzájárulása nem is elsősorban ezek révén történik meg, hanem a városrehabilitáció, mint tematikus célnál már bemutatott városfejlesztési igényekkel, hiszen azok közül több is a Kertváros területére esik.

VI.3.3.4. A Bányásztelepre megfogalmazott városrészi célok A Bányásztelep funkcióját tekintve ugyanúgy kertvárosias lakókörnyezet, mint az előbbi Kertváros városrész, attól csak fizikailag különül el. Ennek megfelelően egyes, lakófunkció megtartásával kapcsolatos városrészi céljai is hasonlóak. Mindez még kiegészül egyes szolgáltatások helyben való elérhetőségének biztosításával, a kommunális, közlekedési infrastruktúra fejlesztésével. Az átfogó, tematikus és városrészi célok számszerűsítését a dokumentum végén, az 1. mellékletben lévő indikátortábla tartalmazza.

83


VI.4. FEJLESZTÉSI AKCIÓTERÜLETEK KIJELÖLÉSE 2007-2013 IDŐSZAKRA A fejlesztési akcióterületek kijelölése során a Városfejlesztési Kézikönyv iránymutatásai alapján jártunk el, főképp a következők szerint:

nem csak a 2007-13 operatív programokból megvalósítani tervezett fejlesztési helyszín akcióterület;

az akcióterület a városfejlesztés gócpontjai, kiemelkedő fejlesztési célterületei;

az akcióterület kijelölése indikatív, később pontosítható;

az akcióterületek megjelenésében koncentráltak legyenek;

a tervezett akcióterületi fejlesztés egy ütemben kezelhető legyen;

funkcionális szempontból az akcióterületek egy egységet alkossanak, fejlesztési irányuk markánsan tematizálható legyen;

a funkcióbővítő akcióterület ellátandó funkciók vonatkozásában teljesítse az előírt minimumkövetelményeket.

minél

homogénebbek,

térbelileg

pedig

Az akcióterületek kijelölésekor támaszkodhattunk a város korábbi településfejlesztési programjaiban foglaltakra is. A város ugyanis korábban már egyértelműen lehatárolta azokat a zónákat, ahol fejlesztést kíván megvalósítani, és az alapszempontok továbbra sem változtak. A 2005-ben elfogadott „Mór belváros rehabilitációs programja – Településfejlesztési javaslatok” dokumentum 8 ilyen fejlesztési területet nevezett meg. A jelenlegi akcióterületek kijelölésekor tehát építettünk ezen – az elfogadása előtt hosszas egyeztetésen, társadalmasításon átesett – fejlesztési elképzelések továbbvitelére. A rehabilitáció „kiemelt területei” a következők voltak 2005-ben: 1/A Városháza: piactér és környéke 1/B Bajcsy-Zsilinzsky utca és környéke 2. Szent István tér és környéke 3. Ady Endre utca és környéke 4. Táncsics Mihály utca és környéke 5. Kodály Zoltán utca és környéke 6. Szabadság tér 7. Erzsébet tér és környéke (Ezek közül a félkövérrel jelöltek a jelenlegi funkcióbővítő akcióterület részét képezik, a dőlttel jelzettek továbbra is élő fejlesztési elképzelések, melyekre további akcióterületet határoltunk le.) A fejlesztési területek elhelyezkedését mutatja az alábbi ábra:

84


49. ábra: A településrehabilitáció 8 kiemelt területe 2005-ben Forrás: Mór belváros rehabilitációs programja – Településfejlesztési javaslatok, 2005

A fejlesztési területek közül az 1/A, 1/B, 2. számmal ellátott területek a jelenleg kijelölt funkcióbővítő akcióterületen helyezkednek el, a megfogalmazott fejlesztési elképzelések többsége továbbra is releváns. A 3. sorszámmal jelölt fejlesztési elképzelésre, az itt lévő Petőfi Sándor Általános Iskola bővítésére és felújítása fog megtörténni. A Táncsics Mihály utca és a kórház környékén a tervek között egy új egészségügyi centrum kialakítása szerepel, melynek során a felnőtt háziorvosi rendelőket a kórházi rendelőintézetbe tervezik áthelyezni, míg a gyermekorvosi rendelőt a volt véradó épületébe. A közelben elhelyezkedő Milleniumi Park felújítása is a projekt részét képezi. A megfogalmazott tervek továbbra is élnek, sőt jelentősen kibővültek, ezért a területet akcióterületként határoltuk le. Az „5. Kodály Zoltán utca és környéke” megnevezésű projekt az itt található bölcsőde, óvoda és a Zimmermann Ágoston Általános Iskola felújítása, valamint a városi strand fejlesztése szerepelt a tervek között. Azóta a bölcsőde felújítása 2007-ben megtörtént, a városi strandra vonatkozó fejlesztési elképzelések pedig átalakultak, de a területen továbbra is jelentős fejlesztéseket terveznek megvalósítani, ezért akcióterületként kezeljük a továbbiakban.

85


A 6. fejlesztési helyszín, a Szabadság tér felújítása részben megvalósult, 2008 szeptemberében teljesen elkészül, az Erzsébet tér felújítására pedig szintén pályázik az Önkormányzat. Ezek alapján tehát a következő akcióterületeket jelöltük ki a 2007-13-as időszakra: •

Városközpont – funkcióbővítő akcióterület

•

Sport-, szabadidő és egészségügyi központ területe

•

Városi Strand – Kodály Zoltán utcai oktatási intézmények területe

•

A kis- és középvállalkozások „ipari parkjának” környezete

• 50. ábra: Akcióterületek Mór városában

VI.4.1. Városközpont Prioritását tekintve a legfontosabb fejlesztés a városközpont rendbe tétele. Az akcióterületen tervezett tevékenységek a városképileg fontos, műemléki épületek (homlokzat-) felújítása, a városközpont nagy kiterjedésű parkjának közösségi célú rehabilitációja, a városközpont szolgáltató jellegének erősítése a legjelentősebb tervezett fejlesztések. A beruházások eredményeképpen a város arculata jelentős javuláson esik át, a közterület alkalmassá válik közösségi rendezvények tartására; a meglévő kereskedelmi egységek megújítása mellett (magánfejlesztés eredményeképpen) új kereskedelmi funkció is megjelenik a városközpontban. Az akcióterület kijelölésekor csak a szorosan vett fejlesztési helyszín került lehatárolásra: így az akcióterület a Polgármesteri Hivatal épületét, a mögötte elhelyezkedő területet (ahol a 86


városi kereskedelmi központ kialakítása fog megtörténni, magánforrásból), a Lambergkastély épületét, a Szent István parkot körülvevő utcákat, valamint északkeleten a Kapucinus teret foglalja magába. (A fejlesztés tartalmát a következő fejezetekben részletesen kibontjuk.) Városközpont, funkcióbővítő akcióterület Célkitűzés

Városközponti funkció megerősítése, megújítása


Gazdasági, idegenforgalmi, közösségi, városi, közszféra


2011-2012

Költségvetés

3.036 millió Ft


Önkormányzat

Támogatás

Egyéb

22%

44%

44%

Célcsoport

Mór és környékének lakói, helyi vállalkozók, turisták


Diverzifikált gazdasági szerkezet megteremtése Városi és kistérségi ellátórendszer, közszolgáltatások fejlesztése A turisztika fejlesztése A város épített és természeti környezetének fejlesztése

VI.4.2. Sport-, szabadidő- és egészségügyi központ területe 2002-ben a város keleti részén, a sportpályák szomszédságában megnyílt a Wekerle Sándor Szabadidőközpont, melyben sportcsarnok, verseny- és tanmedence is helyet kapott. A terület további fejlesztése tervezett: ide költözne át a városi strand, illetve további sportpályák építése is elképzelhető (műfüves, villanyfényes, teniszcsarnok, esetleg fallabdapálya). A fejlesztések jelentős részben magánforrásból valósulnának meg. A sportcsarnoktól északra lévő területen találhatóak a volt városi kórház, illetve a helyi orvosi rendelők épületei is. Ezek vonatkozásában is már konkrét fejlesztési elképzelések fogalmazódtak meg: a felnőtt háziorvosi rendelők áthelyezése a rendelőintézetbe; valamint a gyermekorvosi rendelő áthelyezése a volt véradó épületébe, és mindezek korszerűsítése. A további, szabadon maradó területen lakópark-jellegű fejlesztés is megvalósítható. Sport-, szabadidő- és egészségügyi központ területe Célkitűzés

A szabadidős, kikapcsolódási lehetőségek körének bővítése, az egészségügyi ellátórendszer fejlesztése


Gazdasági, idegenforgalmi, közösségi, közszféra


2010-2015

Költségvetés

1.200 millió Ft


Önkormányzat

Támogatás

Egyéb

Sportcélú fejlesztés: 40% Egészségügyi fejlesztés: 60%

Hitelkonstrukció (OLLÉprogram); 90% támogatás (TIOP)

Magántőke bevonása a sportcélú fejlesztésekbe elképzelhető.

Célcsoport

Mór és környékének lakói, turisták


Diverzifikált gazdasági szerkezet megteremtése Városi és kistérségi ellátórendszer, közszolgáltatások fejlesztése Turisztika fejlesztése

87


VI.4.3. Városi Strand – Kodály Zoltán utcai oktatási intézmények területe A Kodály Zoltán utcai oktatási intézmények közül a bölcsőde felújítása az elmúlt években megtörtént. Ennek a folyamatnak a következő lépcsője lenne az itt található óvoda, valamint a Dr. Zimmermann Ágoston Általános Iskola felújítása. Ezen létesítmények mellett található a városi strand, melynek áthelyezése – a korábban bemutatottak szerint – szintén tervezett. Ebben az esetben ezt a város belső magjához közeli területet lakóövezetté lehetne nyilvánítani és modern, lakópark-jellegű épületek jöhetnének itt létre. Távlati tervként (2013 után) a várost elkerülő – a 81-es utat kiváltó – autóútvonal megépülése után a 81-es út melletti területen is megtörténhetne a szabályozási terv módosítása, és ez a terület is lakóövezetként funkcionálhatna. (A fenti térképen szaggatott vonallal jelöltük az akcióterület potenciális bővülését 2013 után.) Az önkormányzat a közmű telekhatárig történő kiépítésével (ahol már megvan, a közművek bővítésével), valamint a közterületi úthálózat kiépítésével járul hozzá a fejlesztéshez, a terület családi házas övezetté való kiépítéséhez. Városi Strand – Kodály Zoltán utcai oktatási intézmények területe Célkitűzés

Az oktatási intézmények fejlesztése, a lakóterület bővítése


Közszféra, lakó


2010-2015

Költségvetés


1.600 millió Ft Önkormányzat

Támogatás

Egyéb

20% (az oktatási intézmények felújítása, valamint a közművesítésre, útépítésre)

-

90% a helyi lakosok által megvalósított fejlesztés

Célcsoport

Helyi lakosok


Városi és kistérségi ellátórendszer, közszolgáltatások fejlesztése A város épített és természeti környezetének fejlesztése

VI.4.4. A kis- és középvállalkozások „ipari parkjának” környezete Az „Ipari terület” városrészen belül a nagyvállalatokat tömörítő ipari zóna 2007-ben Ipari Parki címet kapott. Így a fejlesztési iránya most a Velegi út mentén elhelyezkedő, jellemzően helyi kis- és középvállalatokat tömörítő (a gépiparban, faiparban, bútoriparban, szállítmányozásban tevékenykedő vállalkozások által lakott) ipari terület, a volt orosz laktanya területe. Az ipari területek közé ékelődött lakóterületen a fejlesztés részét képezné egy munkás-apartman létrehozása is, mellyel szállást lehetne biztosítani a városban foglalkoztatott, jelenleg ingázó dolgozók egy részének, amivel a városban jelentkező munkaerőhiány is részben orvosolható. Utóbbi fejlesztés magántőke bevonásával valósulhatna meg. A tervezett tevékenységek a meglévő épületek felújítása, a burkolt felületek megújítása, a közvilágítás, a vízelvezetés fejlesztése lenne, mely kiegészülne szükség esetén az ipari terület bővítésével.

88


A kis- és középvállalkozások „ipari parkjának” környezete Célkitűzés

A terület infrastruktúrájának a gazdaság igényeinek megfelelő fejlesztése


Gazdasági, lakó


2010-2013

Költségvetés

250 millió Ft


Önkormányzat

Támogatás

Egyéb

50%

-

50% (magánforrás

Célcsoport

Helyi vállalkozók, a településre ingázó munkavállalók



VI.5. FENNTARTHATÓSÁGI SZEMPONTOK VI.5.1. A fenntartható környezeti fejlődés programja VI.5.1.1. Mór környezeti problémáinak összefoglalása Az Integrált Városfejlesztési Stratégia helyzetfeltárásában, annak a Természeti környezet állapota fejezetében már röviden szóltunk a város természeti adottságairól, illetve problémáiról. Felsorolás szintjén a legfontosabbak a következők voltak: •

A bel- és csapadékvíz-elvezető csatornák helyenként nem megfelelő kapacitása, állapota.

•

Zaj- és rezgésszennyezés a 81-es főút mentén, illetve a kamionok számára kijelölt elkerülő útvonal mentén.

•

A szelektív hulladékgyűjtő szigetek alacsony száma.

•

A város határában több helyen illegális hulladéklerakók találhatók.

•

A közintézmények leromlott műszaki állapotából következő, illetve a panelépületekre jellemző energiapazarlás.

•

Nem környezeti probléma, de a biztonságos környezettudatos közlekedést nehezíti, hogy a városban nincs kiépített kerékpárút.

•

Környezetesztétikai szempontból sebet jelentenek a történelmi városközpont képén a műemléki épületek közvetlen közelében elhelyezkedő panel jellegű épületek – bár ezek száma más, hasonló városhoz képest nem jelentős.

VI.5.1.2. Az IVS és a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia, valamint a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia összhangja Jelen stratégiában megfogalmazott jövőkép, átfogó cél és középtávú tematikus célok alapvetően összhangban vannak a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégiával és a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiával. A fenti stratégiák megvalósításában a helyi önkormányzat szerepe erősen korlátozott: elsősorban a helyi közösségszervezés és szemléletformálás terén, valamint közvetlenül az önkormányzati hatáskörbe tartozó közszolgáltatások révén érvényesíthető. A célok rendszerében ugyan kimondottan környezetvédelmi intézkedés nem került nevesítésre, de ezt az is magyarázza, hogy a város környezeti állapota kedvezőnek mondható, a környezeti problémák száma csekély. A megfogalmazott célok közvetetten tartalmazzák a fenntarthatóság szempontjait.

89


1. Diverzifikált gazdasági szerkezet megteremtése A gazdasági szerkezet diverzifikálása a helyi vállalkozások helyzetbe hozásával valósul meg. Az ipari park jelenleg is jól elkülönül a lakóterület többségétől, ennek az elkülönítésnek a megtartása, illetve erősítése továbbra is indokolt. Jelentős szennyezőanyag-kibocsátású ipari tevékenység telepítése az ipari parkba továbbra sem cél. 2. Városi és kistérségi ellátórendszer, közszolgáltatások fejlesztése A célt alá rendelt tevékenységek közül e szempontból talán a legfontosabbak az antiszegregációs tervben is rögzített vállalások, amelyek a társadalmi fenntarthatóságot szolgálják. 3. A turisztikai vonzerő erősítése A célkitűzés a természetközeli, ún. szelíd turizmus eszközparkjának és szolgáltatásainak a fejlesztését célozza, ami szintén a fenntarthatóság irányába hat. 4. A város épített környezetének, infrastruktúrájának fejlesztése Az épített környezet fejlesztése egyrészt a helyi építészeti történeti helyszínek megóvását célozza, másrészt az épületek fizikai állapotának javítása az energiahatékonyság szem előtt tartásával történik (pl. a polgármesteri hivatal esetében fűtéskorszerűsítés, a panelházak esetében külső hőszigetelés). A célt szolgáló fejlesztési elképzelések közül kiemelendő a város nagy központi zöldterületének a megújítása. A meghatározott városrészi célok környezeti kihatásait valamint a kompenzációs intézkedéseket az alábbi táblázat gyűjti össze. Városrészi célok

Várható pozitív környezeti hatások

Várható negatív környezeti hatások

Kompenzációs intézkedések

A belváros építészeti megújítása, szolgáltatórendszerének fejlesztése

Az épületek megújításával a fizikai környezet javul, a nagyobb energiahatékonyságnak köszönhetően csökken a környezeti terhelés.

A minőségibb környezet, a színvonalasabb szolgáltató-rendszer megnövekedett forgalmat indukál.

A fizikai megújítás során figyelemmel kell lenni a megnövekvő igényekre, az infrastrukturális fejlesztéseket ez alapján kell megtervezni. A gépkocsiforgalom lehetőség szerinti csökkentése, forgalomcsillapítása.

Kis-és középvállalkozások fejlesztése, a befektetők számára vonzó lehetőségek kialakítása

Használaton kívüli, leromlott állapotú területek felújítása, környezeti kármentesítése.

Megnövekedett forgalom, intenzív zaj- és rezgésterhelés, levegőszennyezés. A külterületek irányában történő területkijelölés miatt a természeti környezet mérete csökken.

Az újonnan kialakított gazdasági területek környezetében védőfásítás kialakítása, valamint védőövezet kijelölése az iparterület körül.

A kertváros tömbbelsőinek feltárása, lakóterületek kialakítása, borturizmus fejlesztése

Eddig kihasználatlan területek felértékelődése, az ottani esetleg környezeti károk felszámolása. A borút menti környezet rendbetétele, az esetleges környezeti károk felszámolása.

A természeti környezet városon belüli méretének csökkenése. A turisták számának növekedése.

A kialakított lakóterületeken megfelelő számú és mennyiségű zöldfelület kialakítása. A megnövekedett látogatószám miatt az infrastrukturális fejlesztéseket a várható igények szerint kell alakítani.

Bányásztelep lakófunkciójának megőrzése, szolgáltatások helyben történő biztosítása

A jelenlegi térszerkezet megőrzése

-

-

6. táblázat: A városrészi célok környezeti hatásainak kompenzálása

90


VI.5.2. Anti-szegregációs program A város külterületén egy olyan területet, Árkipusztát azonosított be a KSH, ahol a szegregációs mutatók értéke alapján szegregátumról beszélhetnénk, azonban az itt lakók száma nem érte el az ehhez minimálisan szükséges 100 főt, így Mór város területén nem található szegregátum. Ennek következtében a szegregált terület helyzetfeltárása készült el, mely megtalálható jelen dokumentum V Szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett területek helyzetértékelése fejezetében, antiszegregációs program kidolgozása nem volt szükséges. A szegregált terület helyzetfeltárást – valamint az Integrált Városfejlesztési Stratégiát – az antiszegregációs szakértő véleményezte és elfogadta.

VI.5.2.1. Tervezett fejlesztések és egyes ágazati politikák szegregációs hatásának felmérése A KDOP-2009-3.1.1/B pályázat keretén belül tervezett fejlesztéseknek nincsenek szegregációs hatásaik. Az önkormányzat épületének felújítása, a Lovarda utca és a Szent István téri gazdasági épületek felújítása, a Szent István téri park és a Kapucinus tér megújítása, a Kapucinus térről induló ún. „összekötő út” fejlesztése nem hat újabb szegregátumok kialakulásának irányába. A fejlesztés során két önkormányzati bérlakást érint, melynek idős lakói hasonló színvonalú bérlakásban fognak elhelyezést kapni.

91


VI.6. A STRATÉGIA KÜLSŐ ÉS BELSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEI VI.6.1. A stratégia főbb külső összefüggései VI.6.1.1. Illeszkedés a Településfejlesztési Koncepcióhoz Városfejlesztési Program 2007-2013-hoz

és

a

Projektalapú

Mór Városa 2006-ban hozott rendeletével bocsátotta ki településfejlesztési koncepcióját, amellyel a város hosszabb távú fejlesztési irányait határozta meg. A 2007-es keltezésű Mór Projektalapú Városfejlesztési Program 2007-2013 már egy kiforrottabb célrendszerrel rendelkező dokumentum, amely ugyan elsősorban a város 2013-ig szóló programozási időszakra vonatkozó fejlesztési előirányzat, célrendszere azonban azon is túlmutatva hosszú távú megállapításokat is tesz. A város településfejlesztési koncepcióról szóló rendelete elsősorban felsorolásszerűen tesz említést a legfontosabb célokról, mint az intézményfejlesztés, a gazdaságfejlesztés, a lakóterület fejlesztés, a közlekedésfejlesztés, a közműfejlesztés, a zöldfelületek védelme, az értékvédelem, a természetvédelem és táji értékek védelme, valamint az idegenforgalom fejlesztése. A koncepcióban konkrétan hosszú és középtávú célok nincsenek elkülönítve, ilyen különbségtétel csak a 2007-2013 közötti időszakra vonatkozó Projektalapú Városfejlesztési Programban található, amelynek céljai nem különböznek jelentősen az egy évvel korábbi keltezésű fejlesztési koncepciótól. A dokumentum hosszabb távú, átfogó célként a diverzifikált gazdasági szerkezet megteremtését, a kistérségi szerepkörhöz szükséges funkciók erősítését jelöli meg a lakosság életminőségének emelése érdekében. Ennek megvalósításáért négy prioritást jelöl meg: a gazdaságfejlesztést, a városi közszolgáltatások színvonalának emelését, kistérségi centrum szerep erősítését, a kulturális és rekreációs lehetőségek bővítését, a turisztikai szolgáltatásfejlesztést, valamint a városrehabilitációt. Tekintettel arra, hogy a város jövőre vonatkozó elképzelései 2006 és 2007 óta lényegesen nem változtak, a városfejlesztési stratégia célrendszere jelentős mértékben nem különbözik a korábbi két dokumentumétól, célrendszere azokkal összhangban van. Az alábbi táblázatban a három dokumentum céljai közötti illeszkedést mutatjuk be: Integrált Városfejlesztési Stratégia

Mór Város Fejlesztési Koncepciója

Mór Projektalapú Városfejlesztési Program 2007-2013

Átfogó cél

Főbb célok

Átfogó cél

- Minőségi alapellátás biztosítása - Iparterületek fejlesztése - Kisvállalkozói és szolgáltató szektor fejlesztéséhez területek kijelölése - Önkormányzati célú fejlesztésekhez terület biztosítása - Városközpont fejlesztése - Országos és helyi védelem alatt álló épületek felújítása - Elhanyagolt épületek felújítása - Új, rövidtávon beépíthető lakóterületek kijelölése - Idegenforgalom fejlesztése, kulturális programok fenntartása és bővítése - Szőlő és borkultúrára épülő fejlesztések támogatása

- Mór város diverzifikált gazdasági szerkezetének kialakítása, a kistérségi centrumi szerepkörhöz szükséges funkciók erősítése a lakosság életminőségének emelése érdekében.

- Diverzifikált gazdasági szerkezeten, fejlett KKV-szektoron alapuló város kialakítása, ahol a városi ellátórendszer és a városkép fejlesztésével elérhető az életkörülmények javítása.

92


Integrált Városfejlesztési Stratégia

Mór Város Fejlesztési Koncepciója

Mór Projektalapú Városfejlesztési Program 2007-2013

Tematikus célok

Megoldandó feladatok

Prioritások

- Diverzifikált gazdasági szerkezet megteremtése

- Gazdasági területek fejlesztése

- Gazdaságfejlesztés

- Intézményfejlesztés - Közműfejlesztés

- A városi közszolgáltatások színvonalának emelése, kistérségi centrum szerep erősítése

- A turizmus fejlesztése

- Természetvédelem, táji értékek védelme - Idegenforgalom fejlesztése

- A kulturális és rekreációs lehetőségek bővítése - Turisztikai szolgáltatásfejlesztés

- A város épített környezetének, infrastruktúrájának fejlesztése

-

- Városrehabilitáció - A kulturális és rekreációs lehetőségek bővítése

- Városi és kistérségi ellátórendszer, közszolgáltatások fejlesztése

Lakóterület fejlesztés Közlekedésfejlesztés Zöldfelületek Értékvédelem A városrészekhez kapcsolódó célok

Városrészi célok

Intézményfejlesztés Közlekedésfejlesztés Közműfejlesztés Zöldfelület-fejlesztés Értékvédelem Idegenforgalom fejlesztése

A városrészekhez kapcsolódó célok - Gazdaságfejlesztés - A városi közszolgáltatások színvonalának emelése, kistérségi centrum szerep erősítése - Kulturális és rekreációs lehetőségek bővítése - Turisztikai szolgáltatásfejlesztés - Városrehabilitáció

- A városrész építészeti megújítása, szolgáltatórendszerének fejlesztése

-

- Kis- és középvállalkozások fejlesztése, a befektetők számára vonzó lehetőségek kialakítása

- - Gazdasági területek fejlesztése

- - Gazdaságfejlesztés

- A Kertváros tömbbelsőinek feltárása, lakóterületek kialakítása, borturizmus fejlesztése

- Lakóterület-fejlesztés - Idegenforgalom fejlesztése

- Kulturális és rekreációs lehetőségek bővítése - Turisztikai szolgáltatásfejlesztés - Városrehabilitáció

Bányásztelep lakó-funkciójának megőrzése, szolgáltatások helyben történő biztosítása

- Lakóterület-fejlesztés

- Városrehabilitáció

7. táblázat: A célrendszer illeszkedése Mór korábbi fejlesztési dokumentumaihoz

VI.6.1.2. Illeszkedés Mór Város Településrendezési Tervéhez Mór Településrendezési Tervéhez való illeszkedés során megvizsgáltuk, hogy az egyes városrészi célokhoz kapcsolódó konkrét fejlesztési elképzelések előreláthatóan a városrészek mely területein fognak megvalósulni, összehasonlítva a jelenlegi, illetve a várható funkció terület-besorolását. A fejlesztési elképzelések megvalósíthatósága nagymértékben függ ugyanis a hatályos településrendezési tervtől. Az egyes fejlesztési elképzelések kapcsán megállapítható, hogy az egyes leendő funkciók kialakításához a jelenlegi terület-besorolások megfelelőek, a településrendezési terv a fejlesztési elképzelésekkel kapcsolatosan nem igényelnek módosítást.

93


Városrész

Városrészi célok

Belváros

A belváros építészeti megújítása, szolgáltatórendszerének fejlesztése

Ipari terület

Kertváros

Bányásztelep

Kis-és középvállalkozások fejlesztése, a befektetők számára vonzó lehetőségek kialakítása

Fejlesztési elképzelések

A fejlesztések lehetséges területei

Jelenlegi területbesorolás

Gazdasági funkciójú épületek felújítása

Köztársaság tér – Szent István tér

Településközpont vegyes terület


Közigazgatási, hatósági épületek felújítása

Városháza, ÁNTSZ és Földhivatal épülete



Közterek, közparkok felújítása

Szent István tér

Zöldterület

Zöldterület

A volt szovjet laktanya területe

Kereskedelmi, gazdasági szolgáltató terület


A 84-es út mentén, jelenleg beépítetlen gazdasági területek



Munkás-apartman felépítése

Velegi út mentén

Kereskedelmi, gazdasági szolgáltató terület, nagyvárosias lakóterület

Kereskedelmi, gazdasági szolgáltató terület, nagyvárosias lakóterület

Tömbbelsők feltárása, lakóövezetek kialakítása

A Kertváros jelenleg beépítetlen lakóterületein

Kertvárosias lakóövezet


Borút kialakítása

Vénhegy lábánál lévő pincék környezete



-



Gazdasági társaságok letelepítése

A kertváros tömbbelsőinek feltárása, lakóterületek kialakítása, borturizmus fejlesztése A városrész lakófunkciójának megőrzése, szolgáltatások helyben történő biztosítása

Kisebb léptékű, infrastrukturális fejlesztések

Jövőbeni területbesorolás

8. táblázat: A városrészi célok illeszkedése a településrendezési tervhez

VI.6.1.3. Illeszkedés a település 2006-2010 évre szóló gazdasági programjához A 63/2007 Képviselőtestületi határozattal elfogadott gazdasági program egy rendkívül operatív szemléletű dokumentum, sokkal inkább feladatokat és megvalósítandó fejlesztéseket fogalmaz meg, mintsem ezen évekre meghatározott célokat és víziót. A 2007ben sorbavett elvégzendő feladatok közül ezen stratégia írásakor bőven vannak olyanok, melyek teljesültek, valamint olyanok is, amelyek megvalósítása valószínűleg csak a következő ciklusban történhet meg. A következőkben a gazdasági programban meghatározott legfontosabb feladatok és az IVS kapcsolatát táblázatos formában mutatjuk be. Gazdasági program 2006-2010


Egészségügyi reform: a kórház működési keretének átalakítása

Városi és kistérségi ellátórendszer, közszolgáltatások fejlesztése tematikus célon belül nevesítve

Közoktatási reform, szervezeti változások, társulási működés

Összhangban a Városi és kistérségi ellátórendszer, közszolgáltatások fejlesztése tematikus céllal

Kereskedelmi és szolgáltatói fejlesztések támogatása

Összhangban az előbbi tematikus céllal, illetve az IVS alapkoncepciójával.

94


Gazdasági program 2006-2010


Kommunális feladatok ellátásának fejlesztése, új szelektív hulladékgyűjtő szigetek kihelyezése

Összhangban a Városi és kistérségi ellátórendszer, közszolgáltatások fejlesztése tematikus céllal

Köztemetők létesítése, bővítése, fenntartása

Az IVS-ben nem szerepel kiemelten.

Közlekedési feladatok; több parkolóhely biztosítása a Kapucinus téren

Összhangban az IVS-sel, szerepel a funkcióbővítő ATT projektelemei között.

Közlekedési feladat: 81-es főút, Deák Ferenc utca körforgalommá alakítása

A probléma hangsúlyosan szerepel az IVS helyzetfeltárásában is.

Közlekedési feladatok: gyalogjárdák korszerűsítése

Folyamatosan végzett fejlesztés, bemutatva az IVS korábbi fejlesztések alpontjában.

Helyi tömegközlekedés fejlesztése: új auótbuszpályaudvar építése pályázati forrás felhasználásával

Szerepel a fejlesztés az IVS, illetve a funkcióbővítő akcióterület vonatkozásában is.

Lakóterület bővítése tömbfeltárással, illetve belterületbe vonással

Teljes összhangban a Kertvárosra megfogalmazott városrészi céllal. További akcióterületként szerepel az egyik lehetséges helyszín az IVS-ben.

A Wekerle Sándor Szabadidőközpont környezetének fejlesztése

Külön akcióterületként szerepel az IVS-ben is.

Az ipari parki cím megszerzése

A cím megszerzése megtörtént, a jelen lévő multinacionális vállalatok foglalkoztatásban betöltött szerepét az IVS is részletezi.

Helyi kkv-k fejlődésének támogatása többek között ipari terület kijelölésével

Az IVS-ben akcióterületként került nevesítésre a terület, valamint az Ipari terület városrészi célja is teljesen illeszkedik.

Zöldterület-fejlesztés, a város központi parkjának uniós forrásból való felújítása

A Szent István park felújítása szerepel a város funkcióbővítő ATT-jében.

Közbiztonság, térfigyelő rendszer kiépítése

Részben megtörtént, az IVS utal a fejlesztésre.

A városháza mögötti terület fejlesztése magánforrás bevonásával

Az IVS és a funkcióbővítő ATT továbbra is a terület magánforrásból való fejlesztésével számol.

VI.6.1.4. Illeszkedés a település környezetvédelmi programjához A város környezetvédelmi program 2009-ben készült el, a település környezeti jövőképét az alábbi szlogenben rögzíti: „„Folyamatosan szépülő, dinamikusan fejlődő város a Vértes lábánál”. A program célrendszere rendkívül összetett, 30 célt határoz meg időtáv szerint (rövid- 1-2 éves, közép- 3-4 éves, hosszútávú 5-6 éves), valamint tematikusan (természeti környezeti célok, környezetvédelmi fejlesztési célok, épített környezet védelmi célok, környezetvédelmi tudatformálási célok, környezetvédelmi szabályozási célok) bontva. Az integrált városfejlesztési stratégia ezen program ismeretében, céljainak figyelembevételével készült. Az IVS a környezetvédelmi program meghatározott céljai közül leginkább az alábbiakat emelte fókuszába: T.1.5. Városi parkok, zöldfelületek állapotfenntartása E.1.1. Műemléki értékek megőrzése E.2.1. Műemléki értékek felújítása T.3.2. Öko- és „szelíd” turizmus fejlesztése

95


VI.6.1.5. Illeszkedés a kistérség fejlesztési dokumentumaihoz A Móri kistérség 2005-ben készítette el fejlesztési programját, amelynek II. kötete tartalmazza a stratégiát és az operatív programot. A tervezés során valamennyi rendelkezésre álló, releváns stratégiai dokumentumot figyelembe vettek, eleget téve az illeszkedésre vonatkozó kritériumnak. A kistérségi fejlesztési program a célok és eszközök összehangolása által egyúttal települési programmá is válik. A kistérségi fejlesztési program Mór településsel kapcsolatban az alábbiakat fogalmazza meg: •

Ipari park továbbfejlesztése – újabb ingatlanok kialakítása, befektetők betelepítése

•

Panelházak felújítása

•

Családi házas előváros kialakítása, fejlesztése

•

Kistérségi kulturális központi szerep erősítése

•

Kistérségi szolgáltató központi szerep erősítése

•

Turisztikai vonzerő növelése, lehetőségek jobb kihasználása

•

Városközpont rehabilitáció (Piactér és Kastély területe) megvalósítása vegyes finanszírozással (önkormányzati és vállalkozói)

•

Aquapark létrehozása

•

A fentiek mellett a kistérség hosszabb távon fejlesztési programként az alábbi feladatokat jelölte meg: o

Északnyugat iparterület infrastruktúra építése

o

Körforgalmi csomópont építése

o

Velegi úti iparterületi út építése

o

Autóbusz pályaudvar rekonsrukciója

o

Bányásztelep szennyvízcsatornázása

o

Játszótér-építés

o

Városközpont rekonstrukciója két ütemben

o

Városközponti illemhely-létesítés

A fenti felsorolásból látható, hogy az akcióterület több esetben is érintett a fejlesztési célterületek között. A kistérségi program külön fejlesztési feladatként nevesíti a városközpont rehabilitációját, amely a Piactér és a Kastély területét érinti. A kistérségi fejlesztési program kidolgozása során alkalmazott elvek között első helyre került a térségi szemlélet, a partnerség, kimondván, hogy a program minden elemének – közvetlenül vagy közvetve a térségi kohézió erősödését kell szolgálnia. A program sikeres megvalósításához elengedhetetlen a többcélú kistérségi társulás megerősödése, munkaszervezetének felállítása, az önkormányzatok közötti jelenleg alacsony együttműködési hajlandóság fokozódása, a fejlesztési célok esetében a kistérség lakosságának, önkormányzatainak, civil és gazdasági szereplőinek összefogása. A móri kistérség valamennyi településén célként és pályázati lehetőségként szerepel a településközpont megújítása. Ezen felül szintén általános fejlesztési elképzelés a belterületi úthálózat-felújítás és az akadálymentesítés. A program harmadik számú prioritásként jelöli meg a vonzó turisztikai környezet kialakítását. Figyelembe véve, hogy a térségbe, azon belül is a városba érkező turisták jelentős része érinti Mór városközpontját, a vonzó turisztikai környezet megvalósításánál jelen akcióterület

96


kiemelten fontos szerepet kell, hogy kapjon.

VI.6.2. A stratégia főbb belső összefüggései VI.6.2.1. A célok logikai összefüggései Azt, hogy a kitűzött célok a helyzetértékelés megállapításain alapulnak már a célok meghatározásakor és inkoklásakor nagy részletességgel ismertettük. Ezért a következőkben csak egy áttekintő táblázatot közlünk a meghatározott városi célok és a SWOT-ban összegzett, legfontosabb adottságok és külső tényezők kapcsolatát illusztrálandó. Középtávú tematikus célok

Gyengeségek / Veszélyek

• A térség túlságosan iparközpontú… • … hiányzik a széles KKV szektor. • Az egy ágazatba tartozó nagyvállalatokra épülő gazdasági szerkezet sérülékeny egy szektorális válság esetén. • Nagyon alacsony a szolgáltatásban dolgozók aránya, csak 40%-a az 1. Diverzifikált országos átlagnak. gazdasági szerkezet • A város vállalkozássűrűsége jóval megteremtése alatta marad a hasonló nagyságú városokénak • A városban munkát vállaló, máshonnan érkezett dolgozók számára a szálláslehetőségek nem kielégítőek • A nemzetközi nagyvállalatok áthelyezik termelésüket más, továbbra is olcsó munkaerőt kínáló (külföldi) régiókba.

2. Városi és kistérségi ellátórendszer, közszolgáltatások fejlesztése

3. A turisztikai vonzerő erősítése

Erősségek / Lehetőségek • Aktív korúak magas aránya… • A munkanélküliségi ráta alacsonyabb, mint a nagytérségi átlag… • A móri ipari park igen sikeresen működik. • Az autóalkatrész-gyártásban, a járműiparhoz kapcsolódó ágazatokban működő vállalatok biztosítják a város, a kistérség lakóinak foglalkoztatását. • A város közel 30 km-es körzetből vonzza a munkavállalókat. • A szolgáltató szektor dinamizmusában rejlő lehetőségek kihasználása.

• Egyes oktatási intézmények leromlott állagú épületekben vannak. • Lassú hivatali ügyintézés. • Mór kistérségi szerepköre számos funkció esetében csorbul. • A szociális ellátóhálózat telített, a fennálló igényeket a jelenlegi kapacitás nem képes kielégíteni.

• A városban színvonalas középfokú oktatás van. • A város oktatási intézményei a kistérség településeit is ellátják. • Térségi együttműködés az idegenforgalom, a településüzemeltetés, a gazdaságfejlesztés, az oktatás, az egészségügy és a szociális ellátás területén.

• A környékre érkező turisták jellemzően csak kevés időt töltenek a városban.

• Országos hírnév a bor kapcsán. • A városba látogatók száma az elmúlt években jelentősen emelkedett. • A belföldi „szelíd” turizmus népszerűségének növekedése.

97


Középtávú tematikus célok

Gyengeségek / Veszélyek

• A város építészeti emlékei és városközpontja turisztikai 4. A város épített és szempontból nem megfelelő természeti állapotúak, felújításra szorulnak. környezetének • A panelházak állaga leromlott, fejlesztése városképileg nem a városba illőek • Az autóbuszállomás jelenlegi területén nem fejleszthető.

Erősségek / Lehetőségek • Az elmúlt években saját forrásból járdafelújítási program valósult meg. • Egyes panelházak energiahatékony felújítása már megtörtént.

9. táblázat: A városi célok és a város adottságainak kapcsolata

VI.6.2.2. A városi célok és a városrészi célok egymásra hatása A városrészi célok bemutatásakor már jeleztük azok kapcsolatát a korábbiakban megfogalmazott tematikus célokkal (l. például a 48. ábra: Mór város stratégiai célrendszere címmel), ezért e fejezetben szintén csak egy összegző táblázatban mutatjuk be kölcsönhatásukat. A belső városrészt mind a négy tematikus cél érinti, hiszen itt található a város turisztikailag, építészetileg legértékesebb része, az közigazgatás és a közszolgáltatások több létesítménye. Az ipari terület vonatkozásában legnagyobb relevanciája értelemszerűen a gazdaságfejlesztésre irányuló célnak van, de a város infrastrukturális (például közlekedési) fejlesztése is érinti a területet. A lakófunkció dominanciájú Kertváros és Bányásztelep fejlődésére főképp a 4. tematikus cél van hatással. Belső városrész

Ipari terület

Kertváros

Bányász-telep

A városrész építészeti megújítása, szolgáltatórendszerének fejlesztése

Kis- és középvállalkozások fejlesztése, a befektetők számára vonzó lehetőségek kialakítása

Tömbbelsők feltárása, lakóterületek kialakítása, borturizmus fejlesztése

A városrész lakófunkciójának megőrzése, szolgáltatások helyben történő biztosítása

1. Diverzifikált gazdasági szerkezet megteremtése 2. Városi és kistérségi ellátórendszer, közszolgáltatások fejlesztése 3. A turisztikai vonzerő erősítése 4. A város épített környezetének, infrastruktúrájának fejlesztése

VI.6.2.3. A városrészi célok egymással való kölcsönhatása A városrészekre megfogalmazott célok nem csupán a város egészét jellemző célokkal lehetnek összefüggésben, hanem a többi városrész fejlődésére is hathatnak, egymással kapcsolatban lehetnek. Ezeket a kapcsolatokat vizsgáljuk meg a következőkben. A városrészi célok logikai rendszerét jól mutatja az, hogy az egyes városrészi célok milyen 98


települési funkció erősítéséhez, illetve mely funkció háttérbe szorításához járulnak hozzá az adott, illetve a szomszédos városrészekben. A belső városrész esetében ez a kiskereskedelmi funkció „helyzetbe hozását”, a Szent István tér és a Kapucinus tér felújításán keresztül a zöldfelületi – és a megújult terület által jobban biztosítható szabadtéri közösségi – funkció erősítését, a hangulatos városkép által a turisztikai, rekreációs szerepkör fejlesztése, valamit a közigazgatási funkció megújítása elsődlegesen a cél. Ezen felül az itt lévő szociális, oktatási, humán intézmények adta funkciók megtartása, lehetőség szerint fejlesztés is cél. A belső városrészben – főként a paneles háztömbökben a lakófunkció is erős, ezen épületek műszaki fejlesztése, energiahatékonysági korszerűsítése szintén jelen lévő szándék. A közlekedési funkció fejlesztése kettős: egyrészt az új központi autóbuszmegálló kialakításával annak minőségi fejlesztése a cél. Másrészt viszont a belső városrészen átmenő tranzitforgalom további csökkentése az elvárt. Az ipari területen értelemszerűen az ipari-logisztikai funkció erősítése, valamint az itt futó 81es, valamint a várost elkerürülő útvonal okán a közlekedési funkció erősítése a kitűzött elvárás. A területen egyfelől fontos a jelen lévő lakófunkció elkülönítése az ipari tevékenységtől, másfelől viszont a lakófunkció erősítéseként van jelen az ide tervezett munkás-apartman kialakítása. A Kertváros területén elsősorban a lakófunkció a domináns, emellett természeti környezethez való közelsége, valamint a borospincék miatt turisztikai szerepe is igen fontos tényező – utóbbi közvetetten mezőgazdasági funkciót is jelent. Kevésbé jelentős – bár létező – a humán szolgáltatási, szociális funkciója, amelyek inkább a városközpontban koncentrálódnak. Közösségi funkcióját főképp a szabadidőközpont és a városi strand jelenti, melyek további fejlesztése (illetve áthelyezés során új strand kialakítása) szintén funkcióerősítést jelent. A lakóterületbe néhol beékelődött ipari-logisztikai funkció keretek közé szorítása, akár visszafejlesztése is lehetséges. A Bányásztelep funkcióit tekintve is legtöbb vonatkozásban a Kertvárossal rokon terület. 1. Belső városrész

2. Ipari terület

3. Kertváros

4. Bányásztelep

Ipari, logisztikai Kereskedelmi Mezőgazdasági

Turisztikai, rekreációs Közlekedési Közösségi

Funkciók

Zöldfelületi, környezeti

Közigazgatási Humán szolgáltatási Lakó Város(rész)központi Szociális

99


Jelmagyarázat:

Fejlesztendő funkció

Háttérbe szorítandó funkció

10. táblázat: Az egyes városrészek fejlesztendő, illetve háttérbe szorítandó funkciói

VI.7. A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTÁSÁNAK FŐBB KOCKÁZATAI Az Integrált Városfejlesztési Stratégia kidolgozása közben beazonosításra kerültek azon történések, események, melyek bekövetkezése a stratégia céljainak elérését veszélyeztetik.

VI.7.1. Felmerülő kockázatok A kockázatok vizsgálatát két területen végeztük: város hatáskörén túlmutató külső, valamint a város által befolyásolható belső tényezők mentén. •

•

•

• •

Külső gazdasági visszaesés, és annak elhúzódása: a 2008-2009-es gazdasági válság jelentősen érintette Mórt, főképp a város egyoldalú ipari szerkezete miatt. A válság további elhúzódása veszélyezteti a stratégiai célként megfogalmazott gazdasági diverzifikációra való törekvést. Alacsony vállalkozói kedv, tőkeszegénység: az előző kockázattal szemben ez a pont inkább a helyi kkv szektorra, főként a szolgáltató szférában tevékeny vállalkozásokra vonatkozik, a belváros szolgáltató szerepének erősítése cél elérésével kapcsolatban. Többségében sikertelen városi pályázatok: a stratégiai célok egy részének megvalósításához jelentős külső tőke bevonásával számol az önkormányzat, melyek közt az európai uniós források is fontos részt képviselnek. Önerő hiánya: Az előző kockázattal ellentettjeként, túl sok nyertes pályázat esetén elképzelhető, hogy a város önerejének korlátossága jelenti a fejlesztések korlátját. Az önkormányzat stratégiai irányvonalában bekövetkező változás: a stratégia olyan célokat fogalmazott meg, melyeket a város vezetése, és ellenzéke egyaránt elfogadhatónak, támogathatónak tartott. Mindazonáltal természetes, hogy a vezetésben bekövetkező esetleges változás esetén kisebb-nagyobb hangsúlyeltolódás várható a megfogalmazott célok között.

VI.7.2. Kockázatkezelési stratégia A stratégia végrehajtását befolyásoló kockázatok bekövetkezési valószínűségét, azoknak a projekt céljaira gyakorolt hatását, valamint a felmerülő kockázatok kezelési stratégiáját az alábbi táblázatban foglaltuk össze. (A bekövetkezés valószínűségét és ennek hatását az elfogadott gyakorlat szerint háromfokozatú skálán értékeltük: 1: alacsony, 2: közepes, 3: magas.) Kockázat megnevezése Külső kockázatok

Külső gazdasági visszaesés

Alacsony vállalkozói kedv, tőkeszegénység

Bekövetkezés Hatása a stratégia Bekövetkezésük valószínűségét Bekövetkezésük esetére valószínűsége megvalósítására csökkentő intézkedések tervezett intézkedések

3

2

4

3

Alap infrastrukturális fejlesztések önkormányzati megvalósítása, Kedvezmények biztosítása a gazdasági szektor részére

Egyeztetés és tárgyalás a jelen lévő multinacionális vállalkozásokkal, a város lehetőségeivel működésük támogatása További kedvezmények biztosítása (adókedvezmények) Erőteljes marketing tevékenység

100


Kockázat megnevezése Belső kockázatok Többségében sikertelen városi pályázatok

Önerő hiány Az önkormányzat stratégiai irányvonalában bekövetkező változás

Bekövetkezés Hatása a stratégia Bekövetkezésük valószínűségét Bekövetkezésük esetére valószínűsége megvalósítására csökkentő intézkedések tervezett intézkedések

2

3

2

3

2

3

Pályázati kiírások véleményezése a társadalmasítás időszakában Racionális önkormányzati gazdálkodás, Kötvénykibocsátás Ésszerű gazdálkodás, Eredmények közlése, Folyamatos lakossági tájékoztatás, Fórumok megtartása

Projektek pályázati feltételekhez igazítása

Kedvezményes hitel felvétel Az új Önkormányzat folytatja az Integrált Városfejlesztési Stratégia megvalósítását, Stratégia felülvizsgálata 3-5 évenként

11. táblázat: Felmerülő kockázatok és kezelési stratégiájuk

101


VII. A MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZEI VII.1. NEM BERUHÁZÁSI JELLEGŰ ÖNKORMÁNYZATI TEVÉKENYSÉGEK VII.1.1. Városi marketing stratégia elkészítése A konkrét beruházásokkal egyidőben ki kell dolgozni a város marketingstratégiáját annak érdekében, hogy a település turisztikai kínálatát megfelelő módon propagálni tudja, hogy ezzel serkenteni lehessen a városba irányuló turizmust, illetve az abból származó bevételeket is. A marketingstratégiának azonban nem csupán a város turisztikai lehetőségeit kell kihasználnia, hanem ugyanilyen fontos a potenciális befektetők számára is egy olyan kép kialakítása, amely erősíteni képes a város ismertségét, a befektetőkkel szembeni bizalmat, bemutatni képes a város gazdasági erősségeit. Ezeken túl cél a helyi és a környező települések lakosságának befolyásolása is annak érdekében, hogy a lakosság várossal szembeni attitűdje, az ide való kötődése erősíthető legyen. Mindezek érdekében kell elkészíteni a város marketing-tervét, amelyben fel kell építeni, be kell mutatni egy olyan egyedi arculatot, amely csak Mórra jellemző, ezzel erősítve a város unikális, sajátos jellegét.

VII.1.2. Kiskereskedelmi egységek tudatos vonzása A konkrét beruházások mellett a városnak törekednie kell arra, hogy a belváros területének szolgáltatás-kínálatát további eszközökkel is segíteni tudja. Ennek érdekében a város központi területének fejlesztési elképzelését nyilvánosságát, elérhetőségét kell biztosítani a vállalkozók számára, hogy azok tisztában legyenek a város elképzeléseivel, saját maguk vállalkozásait pedig ennek fényében tudják befolyásolni. Ezen túl a város határozza meg azt is, hogy egy adott területen kereskedelmi egységek megjelenése megtörténhet-e.

VII.1.3. Együttműködések szakhatóságokkal Az egyes beruházások megvalósítása során szükséges egyes szakhatóságokkal történő együttműködés kialakítása, tanácsadás igénybe vétele, adatok bejegyzése, stb. Az épületfelújításokhoz, parkrendezésekhez, útfelújításokhoz, a buszpályaudvar átköltöztetéséhez kapcsolódóan kell az együttműködést folyamatosan és zavartalanul biztosítani az ezekhez kapcsolódó szakhatóságokkal (a közúti hatósággal, örökségvédelmi hivatallal, környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi felügyelőséggel, a tűzoltósággal és a földhivatallal, a tömegközlekedési vállalattal, illetőleg a közműszolgáltatókkal).

VII.1.4. Magánerős beruházások igényeinek egyeztetése Az önkormányzati projektelemekhez kapcsolódóan az akcióterületen – a már bemutatott – két magánerős fejlesztés is meg fog valósulni. Annak érdekében, hogy mind a kialakítás során, mind a majdani üzemeltetés összhangban legyen mind a város egészének érdekeivel, mind a beruházókéval, folyamatos konzultációt kell folytatni a városvezetés és a magánberuházók között, ezzel biztosítva az ezekben folyó szolgáltatások és a város igényeinek folyamatos egyezését.

VII.2. AZ

INTEGRÁLT ELVÁRÁSOK

STRATÉGIA

MEGVALÓSÍTÁSÁVAL

KAPCSOLATOS

SZERVEZETI

Az akcióterületi terv megvalósításához szükséges folyamatos monitoringozásáért a Móri Városfejlesztési- és Üzemeltetési Iroda felelős. E tevékenység magába foglalja a meghatározott indikátorok figyelését is, amellyel ellenőrizni lehet a megvalósítás folyamatát. Az alábbi ábra alapján látható, hogy a Városfejlesztési és -üzemeltetési Irodában 7 fő

102


dolgozik. Ezen iroda mellett működik az 5 főt foglalkoztató Építéshatóság. Ezen intézményeket Schmidt Norbert városfejlesztési igazgatóhelyettes, valamint Nagy György Károly városfejlesztési igazgató fogja össze. Közvetlenül az városfejlesztési igazgató alá tartozik Szentpály László főépítész is. Nagy György Károly Városfejlesztési igazgató

Schmidt Norbert

Szentpály László

Városfejlesztési igazgatóhelyettes

Főépítész

Városfejlesztési és –üzemeltetési Iroda

Építéshatóság

Belegrai Istvánné

ügykezelő

Kávai Tiborné

ügykezelő

Tornainé Szabó Zita

vagyongazdálkodási ügyintéző

Erdélyiné Kléman Gabriella

kiemelt építésügyi hatósági ügyintéző

Csordás Mónika

városfejlesztési ügyintéző

dr. Légrádiné Molnár Mariann


Wittner Attila

városgondnok

Szőnyeginé Steurer Ilona kiemelt építésügyi hatósági ügyintéző

Szabó Zoltán

műszaki ügyintéző

Hajnal Tibor

Grell József

közterület-felügyelő

Púpos Ferenc

közterület-felügyelő


VII.3. TELEPÜLÉSKÖZI KOORDINÁCIÓ MECHANIZMUSAI VII.3.1. Települési együttműködések és azok térségi kerete Mór esetében a településközi együttműködések elsődlegesen kistérségi szinten jönnek létre. A kistérségben belül az egyetlen városi jogállású2 településként egyértelműen vezető szerepet tölt be, móri intézményei így természetszerűleg számos, a településen túlnyúló, kistérségi funkciókkal is rendelkezik, így a városfejlesztés nem függetleníthető a kistérség fejlesztési elképzeléseitől. A rendszerváltozás után a térségben is létrejött a kistérségi településfejlesztési társulás Mór Kistérségi Társulás néven. Ezzel párhuzamosan 1994-ben a KSH is kidolgozott egy a közlekedési, ellátási kapcsolatok alapján egy 138, majd 1997-től 150 kistérségből álló rendszert. Egy újabb kormányrendelet a kistérségek területfejlesztésben betöltött szerepe, a települési önkormányzatok igényei, valamint az Európai Unió statisztikai területi egységeire vonatkozó szabályozása figyelembe vételével 2004-ben módosította a korábbi kistérségi rendszert, amely alapján Fejér megyében 3 új kistérség jött létre. Ez lényegesen módosította a móri kistérséget is, a változások eredményeként a kistérség déli irányban bővült: a korábbi 8 (Bakonycsernye, Balinka, Bodajk, Csákberény, Csókakő, Mór, Nagyveleg, Pusztavám) mellett további 6 település (Bakonykúti, Fehérvárcsurgó, Isztimér, Kincsesbánya, Magyaralmás és Söréd) vált a kistérség részévé. 2

Mór 1984-ben nyerte el újra a városi címet.

103


Az időközben elindult vidékfejlesztési (SAPARD) programok keretében másfajta együttműködések alakultak ki, amelyek Mór esetében a megyehatárt is átlépték (Mór–Zirc– Kisbér). A Leader program a kistérség valamennyi települését érinti, azonban Mór, mint 10 ezer főnél népesebb város, csak a külterületi részeivel (Árkipuszta, Felsődobos) vehet részt benne. A kistérségen belül a települések két közösséghez (HVK) tartoznak aszerint, hogy a 81-es út jobb- vagy baloldalán fekszenek. Szociális területen két szociális szolgáltató látja el a kistérséget: egy móri (4 település) és egy bodajki (10 település). A Móri kistérségen belüli településközi együttműködést jól mutatja az oktatás területe. A kistérség legtöbb óvodája és iskolája ugyanis társulási fenntartás alatt áll, de Móron csak a Radnóti Iskola lépett be a társuláshoz, a többi oktatási intézmény maradt városi fenntartás alatt. A kistérségből egyébként még Magyaralmás a kivétel, amely Székesfehérvárral kötött hasonló megállapodást. Szintén az oktatás területéhez köthető a kistérségi gyereknap, mely a Radnóti iskola szervezésében valósul meg. A közoktatási mellett az egészségügyi együttműködés is kiemelhető: az ügyelet is kistérségi szinten működik. Jelenleg kidolgozás alatt van a védőnői hálózat beszervezése is a kistérségi szint alá. A móri kistérség célja kistérségi szinten megvalósuló sportprogramokra történő pályázat benyújtása, ennek helyszíne a Wekerle Sportközpont lenne. Kívánatos lenne a móri sportrekreációs zóna további fejlesztése (valamint gyógyúszás és logopédia), Kincsesbányának is van egy wellnes-központ kialakításáról szóló fejlesztési elképzelése. A kistérség két legfontosabb aktuális, megvalósítás alatt lévő pályázata a következő: •

egy informatikai infrastruktúra-fejlesztés (TIOP), amely digitális táblák beszerzését jelenti,

•

a TÁMOP 3.1.4 keretében több kistérségi intézmény részvételével a kompetencia alapú oktatás fejlesztése,

•

a TÁMOP 3.1.2 keretében pedig, szintén a közoktatásban, tartalomfejlesztésre pályáznak.

A tavalyi évben (2008-ban) sikeresen valósult meg egy turisztikai pályázat keretében az egész kistérséget bemutató kiadvány elkészítése, valamint az Utazás 2009 kiállításon való megjelenés. A kistérség emellett közös kulturális fejlesztést igyekszik megvalósítani a Közkincs pályázat segítségével, amelynek keretében célul tűzték egy olyan kulturális kerekasztal létrehozását, amelynek a kistérségi kulturális stratégia megalkotása érdekében kistérségi szinten kéthavonta 1-1 alkalommal ülésezne.

104


VII.4. INGATLANGAZDÁLKODÁSI KONCEPCIÓ VII.4.1. Az önkormányzati ingatlanvagyon áttekintése városi szinten Mór város önkormányzatának ingatlanvagyonáról a 30/2000. Önkormányzati rendelet szól. A rendelet az önkormányzati ingatlanvagyont törzsvagyonra – azon belül forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyonrészre – valamint forgalomképes (vállalkozói) vagyonra osztja. A törzsvagyon tárgyai közül forgalomképtelenek:

A helyi közutak és műtárgyaik, a terek, a parkok

A vizek, közcélú vizilétesítmények

Köztemetők és köztéri műalkotások

A törzsvagyon tárgyai közül korlátozottan forgalomképesek:

A közművek, intézmények és középületek

A műemlék, műemlék-jellegű és városképi jelentőségű épületek, építmény és a hozzájuk tartozó földterület

A természetvédelmi terület és a természeti emlék

A kulturális javak és muzeális gyűjtemények

A lakások, lakóházak, lakás és nem lakás céljára szolgáló épületek, helyiségek

Az önkormányzat hivatalának, intézményeinek és közüzemének használatba adott vagyontárgyak, illetve strandfürdő és erdők

Az önkormányzat forgalomképes vagyona alapvetően minden olyan vagyon, amely nem tartozik az előbbi két kategóriába, de különösen az alábbiak:

Üres építési telkek, közterületi földrészletek

Mezőgazdasági művelésre vagy más célú hasznosításra alkalmas földterületek

Megjegyzendő, hogy a rendelet beosztása szigorúnak tekinthető azon szempontból, hogy minimálisra szorítja a forgalomképes ingatlanok körét, és olyan ingatlanokat is korlátozottan forgalomképesnek sorol be (pl. lakások, épületek), amelyeket a hazai önkormányzati gyakorlat jellemzően a forgalomképes körbe sorol. Sőt, az önkormányzat Pénzügyi Osztálya is ettől eltérő kategorizálással tartja nyilván a korlátozottan forgalomképes és a forgalomképes ingatanok körét az ingatlanvagyonkataszterben; az utóbbiakat tágabban értelmezve. (A rendelet és a napi gyakorlat harmonizálását az önkormányzat már megkezdte.) Az alábbi táblázatot is a város Pénzügyi Osztálya állította elő, az Önkormányzat ingatlanvagyon-kataszteréből: Ingatlantípus Forgalomképtelen Korlátozottan forgalomképes Forgalomképes Nem besorolt Összesen

Ingatlan száma (db) 737 121 1 304 670 2 832

Ingatlan becsült értéke (millió Ft) 2 123,5 1 879,9 5 069,5 637,7 9 710,7

12. táblázat: Az önkormányzat ingatlanvagyonának áttekintése

Ennél részletesebb bontásban is rendelkezésre állnak ezek az adatok, melyet a következő

105


táblázat mutat. (A forgalomképtelen ingatlanokat szürke háttérrel kiemeltük.) Nyilvántartási érték (millió Ft) Utak, utcák 3 919,2 Lakóépületek 1 511,8 Zöldterület 705,5 Művelés alá nem tartozó, beépítetlen területek 652,2 Kutak, szennyvíztisztító telepek 564,2 Általános iskola 435,6 Középiskola és szakképző iskola 324,6 Szórakoztató, közművelődési, oktatási intézmények 220,3 Fekvőbeteg-ellátó 174,0 Közlekedési infrastruktúra 161,6 Óvoda 156,5 Uszodák 154,1 Termőföld 103,1 Bölcsőde 101,3 Vizek, vízlétesítmények 98,4 Polgármesteri hivatalok 86,2 Ipari épületek, raktárak 83,6 Művelődési otthon, mozi 64,4 Nem lakóépületek 52,4 Idősek otthona 41,2 Háziorvosi rendelők 39,6 Üzletek, piacok, nagy- és kiskereskedelmi épületek 31,8 Temető 7,2 Egyéb építmények 22,0 Összesen 9 710,7 Eszközcsoport

Az alábbiakban – a Városfejlesztési Kézikönyv elvárásainak megfelelően – az akcióterületek ingatlanállományát részletezzük tovább.

VII.4.2. A városközpont – funkcióbővítő akcióterület önkormányzati ingatlanvagyona VII.4.2.1. A funkcióbővítő akcióterület állományának áttekintése

korlátozottan

forgalomképes

ingatlan-

A korlátozottan forgalomképes ingatlanok között a polgármesteri hivatal épülete, – az akcióterületi fejlesztés által érintett – gazdasági funkciójú üzletsor, könyvtár, kulturális alapítvány által használt épület, általános iskolák épületei (Radnóti Miklós, Petőfi Sándor), az egyébként megyei fenntartású Perczel Mór Szakközépiskola ingatlana, a Mórhő Kft. telephelye, valamint bérlakások találhatók.3 Helyrajzi szám

Cím

3

Szt. István tér 1.

1 1400

Szt. István tér 2. Szt. István tér 5/A

Funkció irodaház, bérlemény, udvar irodaház, bérlemény, udvar kulturális

Terület (nm)

Megjegyzés

978 1/1 önk. tulajdon 1036/1706 önk. 1715 tulajdon 2134 1/1 önk. tulajdon

3

Fontos megjegyezni, hogy az alábbi táblázatokban a rendelkezésre álló adatállomány leválogatási nehézségei miatt „Terület” alatt minden esetben az ingatlan teljes területe szerepel, abban az esetben is, ha az ingatlanon az önkormányzati tulajdon csak résztulajdon formájában van jelen.

106


Helyrajzi szám 1401 2574 29 18 23 27 14/1

Cím Szt. István tér 5. Szt. István tér 6. Szt. István tér 9. Köztársaság tér 6. Köztársaság tér 7. Szt. István tér 7. Lovarda u. 1 Lovarda u. 2. Lovarda u.7.

30

Kossuth L. u. 1.

472 4

Kossuth L. u. 10. Kapucinus tér 4.

1801

Dózsa Gy. u. 2.

1800/1 1803

Dózsa Gy. u. 6. Dózsa Gy. u. 22/A.

Funkció könyvtár polgármesteri hivatal általános iskola 6 önk. bérlakás

Terület (nm) 5202 3097 4420 765

12 önk. nem lakáscélú bérlemény általános iskola általános iskola nevelési tanácsadó, tornaterem 4 bérlakás, 5 magánlakás 3 bérlakás középfokú oktatási intézmény 5 bérlakás, 3 magánlakás hőközpont

Megjegyzés 1/1 önk. tulajdon 1/1 önk. tulajdon 1/1 önk. tulajdon 1/1 önk. tulajdon

1442 1/1 önk. tulajdon 1024 1/1 önk. tulajdon 2052 1/1 önk. tulajdon 1808 1/1 önk. tulajdon 2282 TÁRSASHÁZ 4835 1/1 önk. tulajdon 1.3312 1/1 önk. tulajdon 2527 TÁRSASHÁZ 5173 1/1 önk. tulajdon

13. táblázat: Az akcióterület korlátozottan forgalomképes ingatlanvagyonának áttekintése

VII.4.2.2. A funkcióbővítő áttekintése

akcióterület

forgalomképes

ingatlanállományának

A forgalomképes ingatlanállományban szinte kizárólag bérlakások, önkormányzati lakások szerepelnek. Helyrajzi szám 2568

Cím Deák F. u. 16-18.

2569

Deák F. u. 20-22.

2576

Köztársaság tér 1.

24 17/2 2581 2596 2594

Lovarda u. 3. Lovarda u. 5. Vasút u. 3. Vasút u. 6/A. Vasút u. 6/B.

474

Erzsébet tér 3. Dózsa Gy. u. 3. F. fszt. 1. Dózsa Gy. u. 3. F. III/2.. Dózsa Gy. u. 8. IV/15.

1408/?/? 1408/?/? 1791/1/?/? 1808/1/?/? 1808/1/?/? 1808/2/?/?

Kodály Z. u. 21. I/5. Kodály Z. u. 21. III/11. Kodály Z. u. 29. IV/18.

Funkció Terület (nm) Megjegyzés 2 bérlakás 1128 1/1 önk. tulajdon nem lakáscélú bérlemények 531 TÁRSASHÁZ 2 önk. bérlakás, 5 önk. nem lakáscélú bérlemény, nyilvános WC 1960 1/1 önk. tulajdon 3 nem lakáscélú bérlemény 522 1/1 önk. tulajdon volt Uránia mozi 898 1/1 önk. tulajdon 1 bérlakás 360 1/1 önk. tulajdon 1 bérlakás 313 1/1 önk. tulajdon 1 bérlakás 387 1/1 önk. tulajdon 2 bérlakás, 3 magánlakás 1257 TÁRSASHÁZ 1 önkormányzati lakás 36 m2 533 TÁRSASHÁZ 1 önkormányzati lakás 46 m2 533 TÁRSASHÁZ 1 önkormányzati lakás 53 m2 244 TÁRSASHÁZ 1 önkormányzati lakás 48 m2 781 TÁRSASHÁZ 1 önkormányzati lakás 48 m2 781 TÁRSASHÁZ 1 önkormányzati lakás 48 m2 783 TÁRSASHÁZ

14. táblázat: Az akcióterület forgalomképes ingatlanvagyonának áttekintése

107


VII.4.3. Sport-, szabadidő és egészségügyi központ területének önkormányzati ingatlanvagyona

A korlátozottan forgalomképes ingatlanok közé a kórház-rendelőintézet, a gyermekorvosi és háziorvosi rendelő, a volt véradó állomás épületek, valamint a Móri SE sportpályája tartozik. A forgalomképesek közé az orvoslakások, a nővérszálló, valamint a Wekerle Sándor Szabadidőközpont. Helyrajzi szám

Cím

1433/2

Kórház u. 21.

1302/3

Táncsics u. 23.

1302/1 4262/7

Táncsics u. 23/A. Táncsics u. 25/A.

1462/3 4262/6

Kórház u. 14. Táncsics u. 25.

Funkció egészségügyi intézmény egészségügyi intézmény volt egészségügyi intézmény sportpálya, épület orvoslakások, nővérszálló szabadidőközpont

Terület (nm)

Megjegyzés

2.8266 1/1 önk. tulajdon 1.0185 1/1 önk. tulajdon 1503 1/1 önk. tulajdon 5.5942 1/1 önk. tulajdon 4553 1/1 önk. tulajdon 1.4304 1/1 önk. tulajdon

15. táblázat: Az akcióterület önkormányzati ingatlanvagyonának áttekintése

VII.4.4. Városi Strand – Kodály Zoltán utcai oktatási intézmények területe önkormányzati ingatlanvagyona

Az akcióterület korlátozottan forgalomképes ingatlanállományába a dr. Zimmermann Ágoston Általános Iskola, a Nefelejcs Bölcsőde és a Napsugár Óvoda tartozik, míg a forgalomképesek közé a városi strand területe. Helyrajzi szám 1771 1770 1769 1809/39

Cím Kodály Z. u. 28. Cserhát u. 33. Cserhát u. 35. Cserhát u.

Funkció általános iskola bölcsőde óvoda városi strand

Terület (nm) 1.2342 5782 6453 4.0449

Megjegyzés 1/1 önk. tulajdon 1/1 önk. tulajdon 1/1 önk. Tulajdon 1/1 önk. tulajdon


VII.4.5. A kis- és középvállalkozások „ipari park” környezetének önkormányzati ingatlanvagyona

Az akcióterület ingatlanvagyonába önkormányzati bérlakások tartoznak. Helyrajzi szám 4904/6 4904/3 4906/13 4904/4 4904/3 4906/9

Cím Velegi u. 10. II/8. Velegi u. 24. II/8. Lakatos u. 8. Velegi u. 18-20-22. Velegi u. 24. fszt. 2. Lakatos u. 4-6.

Funkció 1 bérlakás 42 m2 1 bérlakás 49 m2 18 bérlakás 54 bérlakás 1 bérlakás 49 m2 10 bérlakás

Terület (nm) ….. 981 914 890 981 602

Megjegyzés TÁRSASHÁZ TÁRSASHÁZ 1/1 önk. tulajdon 1/1 önk. tulajdon TÁRSASHÁZ TÁRSASHÁZ


VII.4.6. Az ingatlangazdálkodás szereplői Mór Város Önkormányzatánál egyrészt a Városfejlesztési és -üzemeltetési Iroda felelős a

108


vagyongazdálkodásért: az Iroda feladata az önkormányzati létesítmények karbantartása, csakúgy, mint az itt alkalmazott városgondnokon keresztül az önkormányzati közterületek gondozásának biztosítása. Az önkormányzati tulajdonú épületek fejlesztése szintén ide tartozik, csakúgy, mint az önkormányzati ingatlanok értékesítése (illetve ritkább esetben új ingatlanok vétele). Ezen felül a Pénzügyi Iroda foglalkozik még a pénzügyi-számviteli szempontú vagyongazdálkodással: a fejlesztéseket ő aktiválja, illetve itt tartják nyilván az ingatlanvagyon könyv szerinti értékét is. A 261/2005. önkormányzati határozat szerint a MÓRHŐ Kft.-nek van még szerepe az ingatlangazdálkodásban: e szervezetet jelölte ki a képviselőtestület az önkormányzati tulajdonú bérlakások és nem lakás célú helyiségek (üzletek, kereskedelmi egységek, gépkocsi-tárolók) üzemeltetésére, oly módon, hogy a bérleti díjbevételekkel sajátjaként rendelkezik, valamint finanszírozza az üzemeltetési és fejlesztési kiadásokat. A bérlőkijelölés jogát továbbra is az önkormányzat gyakorolja.

VII.4.7. Az ingatlangazdálkodási stratégiai irányvonalai A város ingatlangazdálkodásával kapcsolatos stratégiai irányvonalait a 64/2007. önkormányzati határozat tartalmazza. A határozat a következő alapelveket határozza meg:

Az önkormányzati lakásgazdálkodás törzsvagyonát az ipari technológiával épült lakások képezik. Ezek hasznosítása továbbra is bérbeadással történik.

Az egyedi telkes, önkormányzati tulajdonú, bérlakásként működő családi házak esetében – az erős leromlottság miatt – támogatandó az értékesítés. Heterogén tulajdonviszonyok esetén az értékesítést megelőzően cél a tisztán önkormányzati tulajdon létrehozása.

A műemléki jellegű épületegyüttesek önkormányzati tulajdonban való megtartása a javasolt.

A belvárosi, nem lakás célú (pl. kereskedelmi funkciójú) műemléki épületek felújításába a magántőke bevonása a szorgalmazott.

A gépkocsitárolók értékesítésének preferálása, azzal a kikötéssel, hogy az iparosított technológiával épített lakások földszintjén lévő garázsok funkcióváltása továbbra sem támogatott.

Az Önkormányzat törekszik arra, hogy vagyontárgyainak hasznosítása, értékesítése mindenkor a piaci viszonyoknak megfelelő forgalmi értéken történjen.

109


VIII. PARTNERSÉG A partnerség bemutatása előtt mindenképpen fontos megjegyezni, hogy a partnerség nem értékelhető kizárólag jelen tervezési folyamat időintervallumát tekintve, hiszen mint több helyen kifejtettük, a stratégia jelentős mértékben épül a város korábbi programjaira, akcióterveire, és az akkor (például 2005-ben, valamint 2008-ban) lefolytatott társadalmi véleményekre. Különösen utóbbi esetében igaz az, hogy az akkor elkészült Előzetes Akcióterületi Terv Stratégiai fejezete széles egyeztetésen, az akkor érvényben lévő Városfejlesztési Kézikönyv előírásainak megfelelő társadalmasításon esett át, és az akkor meghatározott stratégiai irányvonalak teljes egészében átemelésre kerültek jelen stratégiába is – így e területen újabb egyeztetésekre nem volt szükség. Azonban természetesen újabb egyeztetésekre, személyes interjúkra került sor azon területeken, amelyek az EATT Stratégiai fejezetéhez képest új elemet jelentettek: például az antiszegregációs terv, az ingatlangazdálkodási koncepció vonatkozásában.

VIII.1. PARTNERSÉG AZ ÖNKORMÁNYZATON BELÜL Az IVS kidolgozása során, a kidolgozásért felelős szakértői csapat tagjai mellett a legtöbb egyeztetés a következő körben történt:

Fenyves Péter, Mór Város polgármestere

Nagy György, irodavezető, Városfejlesztési és -üzemeltetési Iroda

Szentpály László, főépítész, Városfejlesztési és -üzemeltetési Iroda

Ezen felül egyeztetések történtek még a következő hivatali dolgozókkal:

Márki Krisztina, Városfejlesztési és -üzemeltetési Iroda (a helyzetfeltárásának egyes pontjai)

Schmidt Norbert, Városfejlesztési és -üzemeltetési Iroda (az stratégia közlekedési fejezetei)

Szabó Zoltán, koncepció)

Wurczingerné Rézmann Zsuzsa, Közigazgatási és Szociális Iroda (antiszegregációs terv)

Beke Ildikó, igazgató, Radó Antal Könyvtár és Művelődési Központ (a helyzetfeltárás kultúrát, oktatást érintő pontjai)

Városfejlesztési

és

-üzemeltetési

Iroda

(ingatlangazdálkodási

A hivatali dolgozók mellett az Önkormányzat bizottságai, valamint képviselőtestülete is többször megkeresésre került és tárgyalta az IVS (illetve az EATT) kapcsán felmerülő kérdéseket:

2009.10.26: Városfejlesztési és Pénzügyi Bizottság összevont ülés: tájékoztatás az új pályázati kiírásról, a fontosabb változásokról, valamint az IVS 2008-as EATT alapján történő kidolgozásáról

2009.11.16. Városfejlesztési és Pénzügyi Bizottság összevont ülés: tájékoztatás az IVS és az új EATT eddig elkészült anyagáról

2009.11.16. Képviselőtestületi ülés: tájékoztatás az IVS és az új EATT eddig elkészült anyagáról

2009.12.16. Képviselőtestületi ülés: tájékoztatás az elkészült IVS-ről, a szélesebb körű társadalmasítás megkezdéséről

110


2010.01.14. Képviselőtestületi ülés: tájékoztatás a társadalmasítás során beérkezett véleményekről, az IVS elfogadása

Az antiszegregációs terv készítése során az SZMM által rendelkezésre bocsátott szakértővel, Teleki Andrással is több egyeztetés, valamint helyszíni bejárás is történt 2009. november 3-án. Az antiszegregációs terv a szakértő bevonásával készült, a szakértő a tervet elfogadta, ellenjegyezte.

VIII.2. LAKOSSÁGI KÉRDŐÍVEZÉS A lakossági kérdőívezésre szintén 2008 tavaszán (az akkori pályázati kiíráshoz kapcsolódó pályázat készítése során) került sor. A kérdőív tartalmazott kérdéseket az akcióterületi fejlesztés tartalmával kapcsolatban is, de többségében voltak az olyan kérdések, amelyek a város általános állapotát, erősségeit, a helyi emberek városról alkotott jövőképét kutatták. Ezen kérdésekre adott válaszok felhasználásra kerültek az EATT stratégiai fejezetének készítése során, ami pedig jelen stratégia alapját képezte. A kérdőív az alábbi kérdésekből állt: 1. Kérjük, írja le, hogy Ön szerint mi Mór legfőbb erőssége, amely megkülönbözteti a többi magyar várostól! Mit szeret Mórban? 2. Melyek voltak Ön szerint az elmúlt öt év legfontosabb, a város jövője szempontjából legjelentősebb fejlesztései? Jelölje meg a három legfontosabb fejlesztést! 3. Kérjük, írja le röviden, hogyan képzeli Mórt 10 év múlva! 4. Véleménye szerint az alább felsorolt tényezők tekintetében milyen a helyzet jelenleg Móron? 5. A fentieken túlmenően van-e olyan terület, amelyet különösen problémásnak tart? 6. Kérjük, értékelje fontosságuk szempontjából az alábbi fejlesztési elképzeléseket! 7. Egyéb észrevételek, javaslatok. A kérdőív eredményeinek részletes értékelését a 2. melléklet tartalmazza.

111


IX. MONITORING Az Integrált Városfejlesztési Stratégiához kapcsolódó monitoring a megvalósítás során az alábbi dimenziók mentén valósul meg: 1. Az elérendő átfogó, tematikus és városrészi célokhoz rendelt, magát a reálfolyamatot mérő kvantitatív, objektív indikátorok nyomonkövetése; 2. Szükséges a célrendszert elemei összességében is vizsgálni, valamint az egyes célokhoz rendelt beavatkozások kölcsönhatását, hatékonyság-, kapacitás- és hatásvizsgálatát is elvégezni; 3. A helyzetfeltárás egyes elemeiben – fejlesztések vagy más változások hatására bekövetkező – változások nyomonkövetése; 4. Az IVS indikatív részeiben (például az előzetes akcióterületek körében, az akcióterületi fejlesztések tartalmában) bekövetkezett változások figyelemmel kísérése. Ezen feladatok elvégzése a Városfejlesztési- és Üzemeltetési Iroda feladata. Az Iroda kétévente beszámolót készít az elért eredményekről. Az elkészült beszámolót a város képviselőtestülete értékeli. A beszámoló tartalmazza az előbbi pontokon túlmenően: a stratégia keretein belül megvalósuló projektek és azok végrehajtottságának rövid áttekintését, a stratégia keretein belül megvalósuló projektek finanszírozási információit (projekt költségvetése, források összetétele), A stratégia végrehajtásának és eredményeinek nyomon követését az átfogó cél, valamint és a tematikus célok és a városrészek mellé rendelt indikátorrendszer biztosítja. Az indikátorrendszer alapját a város egészére és a városrészekre megfogalmazott célkitűzések megvalósításának mérésére meghatározott mutatók alkotják.

A fejlesztések aktuális állásáról folyamatos tájékoztatást biztosít a lakosság számára az Iroda, amelyet a város honlapján fognak elhelyezni. A célokhoz rendelt monitoring indikátorokat a következő oldalon lévő 1. számú melléklet tartalmazza.

112

1. MELLÉKLET: INDIKÁTORTÁBLA Cél

Diverzifikált gazdasági szerkezeten, fejlett kkvszektoron alapuló város kialakítása, ahol a városi, kistérségi ellátórendszer és a városkép infrastrukturális fejlesztésével elérhető az életkörülmények javítása.

Indikátor neve

Lakosságszám Várható élettartam

Városi és kistérségi ellátórendszer, közszolgáltatások fejlesztése

Lakónépesség év végén (cél: kisebb ütemű csökkenés) A városban élők születéskor várható élettartama (cél: növekedés)

Mértékegység

%

Kiindulási érték (év) 14466 (2007) 73,2 Ffi: 68,8, Nő: 78,0 (2005) 6 967 Ffi: 3 658 Nő: 3 309 (2001)

%

10,3* (2009.11.)

Fő

Év Foglalkoztatottak aránya

Munkanélküliségi ráta Diverzifikált gazdasági szerkezet megteremtése

Indikátor definíciója

Betelepült vállalkozások Regisztrált vállalkozások Felsőfokú intézményben tanulók aránya Fejlesztett szociális bérlakások száma

Gazdaságilag aktivak száma (cél: növekedés)

Nyilvántartott álláskeresők a munkavállalási korú népesség %-ában (cél: csökkenés) Ipari parkba betelepült vállalkozások számának változása (cél: növekedés) Regisztrált vállalkozások számának változása (cél: növekedés) A középiskola végzősei között a felsőfokú intézménybe felvételt nyertek aránya

Az önkormányzat által tulajdonolt szociális bérlakások közül azok, amelyekben az önkormányzat legalább 500.000 Ft fejlesztést hajt végre Szűrővizsgálatokon Egészségügyi szűrővizsgálatokon megjelent megjelentek aránya lakosok aránya Felújított Felújított közszolgáltatást nyújtó intézmények közszolgáltatást nyújtó száma (cél: növekedés) intézmények száma

Db Db

1311 (2007)

%

Db

0

%

Db

0

* Mór és körzetére vonatkozó ÁFSZ-adat

113

Forrás

Adatgyűjtés gyakorisága

Célérték

KSH Népszámlálás

Éves

14350 (2021)


10 évenként

75 (2021)


10 évenkénti

7500 (2021)

ÁFSZ

Éves

6 (2018)

Polgármesteri Hivatal

Éves

KSH

Éves


Éves


Éves


Éves


Éves

1450 (2018)

3 (2015)


Cél

Indikátor neve

Vendégek száma A turizmus fejlesztése

A város épített környezetének, infrastruktúrájának fejlesztése

Indikátor definíciója

Szállodákban és panziókban eltöltött vendégéjszakák száma egy turistára vetítve

Rendezvények száma Mór megrendezett turisztikai jelentőségű rendezvények száma évente (cél: növekedés) SzennyvízcsatornaMór belterületeén a szennyvízcsatornahálózatra rákapcsolt hálózat rákapcsolt lakások aránya (cél: lakások aránya növekedés) Belvízelvezető hálózat Belvízelvezető-csatornahálózat hossza kiépítettsége Felújított járdák hossza A magasabb minőségű burkolatot kapó járdák hossza Buszállomás Újonnan kialakított buszállomás száma kialakítása Felújított közparkok Felújított közparkok száma száma Lakásállomány A város lakásállományának változása (cél: növekedés) Felújított műemléki Felújított műemléki vagy helyi védettségű vagy helyi védettségű épületek száma (cél: növekedés) épületek száma

Mértékegység

Kiindulási érték (év)

Forrás

Adatgyűjtés gyakorisága

Célérték

Vendégéjszaka/ vendég

2,2 (2007)

KSH

Éves

3,7 (2015)

Db

31 (2008)


Éves

35 (2015)

%

92

KSH

Éves

Km

27


Éves

Km

0


Éves

db

0


Éves

Db

0


Éves

Db

5637


Éves

95 (2018) 30 (2018) 15 (2018) 1 (2015) 3 (2015) 5900 (2018)

Db

0


Éves

4 (2015)

114

2. MELLÉKLET: LAKOSSÁGI KÉRDŐÍVES FELMÉRÉS IX.1.1. A kérdőív összetétele A fejlesztési elképzelések pontosításához lakossági kérdőív készült, amely a város lakosságának véleményére, észrevételeire volt kíváncsi. A kérdőívet a Móri Önkormányzat honlapján lehetett elérni és elektronikusan kitölteni. Az internettel nem rendelkező móri polgárok véleményének becsatornázását a helyi általános iskolákba kiküldött, és az iskolások szüleivel opcionálisan kitöltetett (papíralapú) kérdőív tette lehetővé. (A kérdőív megtalálható az ATT mellékleteként.) Az ötoldalas kérdőív az alábbi 7 kérdésből állt: 8. Kérjük, írja le, hogy Ön szerint mi Mór legfőbb erőssége, amely megkülönbözteti a többi magyar várostól! Mit szeret Mórban? 9. Melyek voltak Ön szerint az elmúlt öt év legfontosabb, a város jövője szempontjából legjelentősebb fejlesztései? Jelölje meg a három legfontosabb fejlesztést! 10. Kérjük, írja le röviden, hogyan képzeli Mórt 10 év múlva! 11. Véleménye szerint az alább felsorolt tényezők tekintetében milyen a helyzet jelenleg Móron? 12. A fentieken túlmenően van-e olyan terület, amelyet különösen problémásnak tart? 13. Kérjük, értékelje fontosságuk szempontjából az alábbi fejlesztési elképzeléseket! 14. Egyéb észrevételek, javaslatok. A kérdőív a fentiek mellett rákérdezett a válaszadók nemére, életkorára, illetve legmagasabb iskolai végzettségére.

IX.1.2. A válaszadó minta összetétele Összesen, a kérdőívezés lezárultáig 70-en töltötték ki a kérdőívet, amely a város lakosságának 0,5 százaléka. A válaszadók nemek szerinti megoszlását nőtöbblet jellemzi, 29 férfi (41 százalék), és 41 nő (59 százalék) fejtette ki véleményét. A válaszolók közel négyötöde aktív korú volt: 21 százalékuk (15 fő) 18 évnél fiatalabb, 34 százalékuk (24 fő) 19 és 39 év közötti, 40 százalékuk (28 fő) 40 és 64 év közötti, valamint 4 százalék körüli (3 fő) 65 évnél idősebb voltak.

férfi

18 alatt

nő

19-39 között 4%

41%

40-64 között 21%

65 felett

41%

59% 34%

Nemek szerinti összetétel

Életkor szerinti összetétel

115


Kevesebb, mint 8 általános Általános iskola

33%

16% 4% 13% 34%

Szakiskolai, szakmunkásképz ő bizonyítvány Érettségi bizonyítvány Egyetemi, főiskolai oklevél

Legmagasabb iskolai végzettség szerinti összetétel 51. ábra: A kérdőívet kitöltők nem, életkor és legmagasabb iskolai végzettség szerinti megoszlása, 2008 Adatforrás: lakossági kérdőív

A kérdőívet kitöltők iskolázottsága vegyes volt, a válaszadók kétharmadának a legmagasabb iskolai végzettség a középiskolai érettségi vagy diploma volt. 11 esetben a legmagasabb iskolai végzettség kevesebb mint 8 általános volt, 3-an jelölték meg az általános iskolát, 9-en szereztek szakiskolai vagy szakmunkásképző bizonyítványt, 24-en érettségi bizonyítványt, és végül 23-an rendelkeznek egyetemi vagy főiskolai oklevéllel.

IX.1.3. Mór legfőbb erőssége, amely megkülönbözteti a többi magyar várostól. Mit szeret Mórban?

A kérdés nyílt végű volt és nem volt kötelező rá válaszolni, de a válaszadók több mint fele fontosnak érezte, hogy válaszoljon rá, 42-en adtak választ, összesen 84 érvet felsorolva a város erősségére. Ezek között a két leggyakrabban megemlített válasz (14-14 esetben), a város fejlettségére, munkalehetőségeire, illetve a hangulatos városképre (épített környezetre) vonatkozott. Nem sokkal maradt le azok száma, akik a város legfontosabb erősségénél a móri bort említették meg (13 válasz), a város fekvését (természeti környezet, 11 válasz), illetve a kisvárosi jellegét (városméret és az ezzel összefüggő csendesség, jó közbiztonság). Kevesebben (5 válasz) említették meg a móri embereket (általában azok barátságosságát, vendégszeretetét hangsúlyozva), 4-4 esetben emelték ki a német kultúrát, illetve a hagyományokat (beleértve a különböző programokat). 3-3 válasz esetében a megfelelő szolgáltatások, a művészeti élet, illetőleg a helyi kötődés fogalmazódott meg.

IX.1.4. Az elmúlt öt év legfontosabb, a város jövője szempontjából legjelentősebb fejlesztései

Ennél a kérdésnél a válaszadóknak 11 felsorolt fejlesztés közül kellett kiválasztani a legfontosabbakat (volt lehetőség a felsorolásban nem szereplő egyéb fejlesztés megnevezésére is). A kérdőívet kitöltők túlnyomó többsége (84 százaléka), a felsorolásban első helyen szereplő Wekerle Sándor Szabadidőközpont 2002-es létrehozását nevezték meg az elmúlt öt év legfontosabb, a város jövője szempontjából legjelentősebb fejlesztésének. Szintén sok esetben került megjelölésre (a válaszadók több mint fele) a városközpont körforgalmi csomópontjának 2000-es kialakítása.

116


százalék 0

10

20

30

40

50

60

80

90 84

Wekerle Sándor Szabadidőközpont létrehozása 53

Körforgalmi csomópont kialakítása a városközpontban Erzsébet téri Művelődési Ház felújítása

41

Szennyvízcsatorna-beruházás

41

Járdaépítési, -felújítási program

36

Belterületi utak felújítása

36

Játszóterek felújítása

34

A Bőlcsöde felújítása

19

A városi honlap megújítása

16

Évente 1 család 1 fa program megvalósítása

13

Új ravatalozó építése a homoki temetőben Egyéb:

70

9 3

52. ábra: Az elmúlt öt év fejlesztéseinek fontossága a válaszadók szerint, 2008 Adatforrás: Lakossági kérdőívezés

A kérdőívet kitöltők között többen jelölték meg az Erzsébet téri Müvelődési Ház 2007-es felújítását, a szennyvízcsatorna-beruházást, a járdák, utak és játszóterek felújítását, igaz ezeket már a válaszadók kevesebb, mint fele választotta. Az elmúlt évek kevésbé fontosnak tartott fejlesztéseinek ítélték a bölcsőde felújítását, a városi honlap megújítását,a fatelepítési program elindítását és az új ravatalozó építését a homoki temetőben.

IX.1.5. Mór 10 év múlva A kérdőív harmadik kérdésében a válaszadók (szintén kötetlenül) leírhatták, hogyan képzelik el a várost egy évtized múltán. Erre a kérdésre a válaszadók kevesebb mint fele (33 fő) válaszolt. A válaszadók egyharmada megemlítette, hogy több zöldfelületet, parkot szeretne látni, valamint fontosnak tartja a közterületek fejlesztését. Több esetben a vonalas infrastrukturális fejlesztéseket tartották fontosnak, amelyeknél az utak, járdák mellett hat válaszadó a kerékpárutak fejlesztését tartaná kívánatosnak. Nyolcan az épületek felújításában látják a jövőt, hat esetben pedig a város kulturális, művészeti életét, gazdagabb programkínálatot tartanának fontosnak. A válaszok között nyolc esetben nevesítették a városközpontot, igaz hat esetben a külső városrészek fejlesztését tartanák kívánatosnak. A bor és a közbiztonság csupán 4-4 válaszadónál került elő, néhányan konkrét szolgáltatásokat, intézményeket neveztek meg: mozi, szülőotthon, posta, butikok és strand létrehozása, illetve fejlesztése került megemlítésre. Összességében kijelenthető, hogy e kérdésnél a válaszadók jelentős része – a kérdés által sugallt víziószerű megfogalmazással ellentétben – nagyon konkrét, operatív fejlesztési szükségleteket neveztek meg.

IX.1.6. Különböző tényezők minősítése Móron Ennél a kérdésnél a válaszadóknak egy ötfokozatú skálán4 kellett értékelnie Mór helyzetét 4

1 – nagyon rossz, 2 – rossz, 3 – átlagos, 4 – jó, 5 – kiváló.

117


harminc különböző tényező esetében. Az osztályzatok átlaga az összes tényezőt együttvéve 3,2, amely az átlagos kategóriának felel meg. Az egyes tényezők esetében az átlagok 2,4 és 3,7 között szóródnak. A válaszadók osztályzatainak átlagolása alapján a tényezők kétharmada az átlagos (2,5 és 3,49 közötti) kategóriába került, kilenc tényező kapott jó (3,5 és 4,49 közötti), egy pedig rossz (1,5 és 2,49 közötti) értékelést. A legjobb értékelések a sportolási lehetőségeket, az oktatás színvonalát, a kereskedelmi és pénzügyi szolgáltatásokat, a város megközelíthetőségét, valamint a munkalehetőségeket illették. A válaszadók általában átlagosnak tartják a városi infrastruktúrával (utak, járdák, közterületek), városképpel (épületek állapota, hulladékügy), kultúrával, turizmussal, városképpel (épületek, utak, közterületek), valamint a szolgáltató rendszerekkel kapcsolatos tényezőket. Az egyetlen igazán rossznak (2,5 alattinak) ítélt tényező a felsoroltak közül a városon belüli kerékpáros közlekedés feltételei esetében fordult elő. osztályzat 1,0

1,5

2,0

2,5

3,0

3,5

4,0

Sportlétesítmények műszaki állapota

3,68

Az oktatás színvonala

3,68

Sportolási és szabadidős lehetőségek a városban

3,63

Kereskedelmi szolgáltatások elérhetősége

3,62

Kereskedelmi szolgáltatások színvonala

3,62

A város közúti megközelíthetősége

3,61

Munkalehetőségek

3,54

Pénzügyi szolgáltatások elérhetősége

3,52

Közműinfrastruktúra kiépítettsége

3,42

Parkok, közterek állapota

3,36

Turisztikai programkínálat színvonala

3,35

Szálláshelyek száma és kapacitása

3,32

Jelentős látnivalók műszaki állapota

3,30

Szociális ellátás színvonala

3,29

Belterületi utak állapota

3,25

Kulturális létesítmények műszaki állapota

3,25 3,18

Hulladékgyűjtés szervezettsége

3,14

Üzleti szolgáltatások (tanácsadás, képzés) elérhetősége

3,11

A közhivatalok műszaki állapota

3,06

Kulturális lehetőségek a városban Az egészségügyi ellátás színvonala

3,04

Oktatási intézmények műszaki színvonala

3,03 2,98

Szociális létesítmények műszaki állapota Parkolási lehetőségek a városközpontban

2,91

Belterületi járdák állapota

2,90

A közügyek ügyintézének lehetőségei

2,89

Egészségügyi intézmények műszaki állapota

2,85

Kerékpáros közlekedés feltételei a városban

5,0

3,60

A város tömegközlekedéssel való megközelíthetősége

Szelektív hulladékgyűjtési rendszer működése

4,5

2,68 2,40

53. ábra: A válaszadók véleménye egyes városi tényezőkről, 2008 Adatforrás: Lakossági kérdőívezés

IX.1.7. A fentieken túlmenően különösen problémásnak tartott területek Erre a kérdésre a kérdőívet kitöltők mindössze bő egyharmada (25 fő) adott választ. A

118


válaszok között többnyire a városközpont egyes helyeit nevezték meg. Gyakori panasz volt a parkolási lehetőségek hiánya (pl. Vértes áruház, Petőfi Sándor Általános Iskola, temető előtt), valamint egyes objektumok (pl. temető, vasútállomás) megközelíthetősége. Többen említették meg, hogy több szórakozóhelyre lenne szükség, illetve újra előkerült a közlekedés (kerékpárút, több gyalogos átkelőhely, körforgalom), valamint a posta szűkösségének és a városközpont épített környezetének felújítása. A válaszok során az alábbi területek kerültek megnevezésre: Szent István tér 7., Karaván bisztrónál levő híd, Homoki temető környéke, Köztársaság tér, Szárazmalom, Magyar Templom és plébánia környéke, mozi, Petőfi Sándor Általános Iskola, posta, buszpályaudvar, strand, vasútállomás elérhetősége, Felsődobos, Erzsébet téri emlékmű, Vértes áruház előtti parkolás.

IX.1.8. Fejlesztési elképzelések minősítése A válaszadók itt is egy ötfokozatú skálán5 ítélhették meg huszonöt felsorolt fejlesztési elképzelések fontosságát. A 25 fejlesztendő terület együtt véve 3,5, tehát a szükséges minősítést kapta, de az átlagérték mögött különbségek húzódnak meg a fejlesztési elképzelések lakosság körében megítélt fontosságában. A megnevezett fejlesztési területekre kapott átlagértékek a 2,9 és 4,1 között szóródtak, az elképzelések között körülbelül fele-fele arányban oszlottak meg a szükségesnek (2,5-3,49 között), illetve fontosnak (3,5-4,49 között) tartottak. A kérdőívet kitöltők a városi rendezvények fejlesztését tartották a legfontosabbnak, amely 4,1 feletti átlagértéket kapott, de szintén 4 feletti átlaggal minősítették a járóbeteg szakellátás, illetve 81-es főút móri szakaszának fejlesztését. A fontosnak tartott fejlesztési elképzelések közé tartoznak a városközpont területén a kereskedelmi funkciók fejlesztése (történelmi belvárosi üzletsor rehabilitációja, kiskereskedelmi központ kialakítása), kastélyainak (Lamberg- és Láncos-kastély) és parkjainak felújítása, rehabilitációja. Kiemelhető még egészségügy területén történő fejlesztések fontossága is. A válaszadók viszont kevéssé tartják fontosnak a különböző városi hivatalok, oktatási és kulturális intézmények fejlesztését. A befektetésösztönző iroda müködtetését, illetve a városi strand szabadidőközpont mellé költöztetését tartották legkevésbé fontosnak, e két fejlesztési elképzelés a 3-as átlagértéket sem érte el.

5

1 – nem fontos, 2 – kevéssé fontos, 3 – szükséges, 4 – fontos, 5 – nagyon fontos.

119


osztályzat 1,0

1,5

2,0

2,5

3,0

3,5

4,0

4,5 4,14

Városi rendezv ény ek f ejlesztése

4,06

Járóbeteg szakellátás f ejlesztése

4,02

A 81-es f őút móri szakaszának f ejlesztése A Lamberg-kastély f elújítása

3,90

Közintézmény ek akadály mentesítése

3,90 3,83

A Petőf i Sándor Iskola alsó tagozatos épületének kiv áltása

3,73 3,73

A v árosközpont parkjainak rehabilitációja A történelmi belv árosi üzletsor rehabilitációja

3,70

A Láncos-kastély mögött kiskereskedelmi központ kialakítása

3,65

Borút, borturizmus f ejlesztése

3,61

A Láncos- (Luzsénszky -) kastély f elújítása

3,60

Háziorv osi rendelők és a gy ermekorv osi rendelő áthely ezése

3,47

Az e-közigazgatás bev ezetése

3,46

A bérlakás-program f oly tatása

3,39

Kistérségi ipari park (inkubátorház) kialakítása Wekerle Sándor Szabadidőközpont f ejlesztése

3,37

A v árosi rendőrkapitány ság épületének f elújítása

3,36

A Radnóti Miklós Általános Iskola f elújítása

3,35

Műv észetek Háza – Civ il Ház kialakítása

3,34 3,33

Új autóbusz-pály audv ar kialakítása Az ügy v iteli épület f elújítása

3,25

Az Erzsébet téri Műv elődési Ház tov ábbi f ejlesztése

3,23

A Perczel Mór Iskola f elújítása

3,23

Bef ektetésösztönző iroda működtetése A v árosi strand átköltöztetése a szabadidőközpont mellé

5,0

2,94 2,92

54. ábra: A válaszadók véleménye a fejlesztési elképzelések szükségességéről, 2008 Adatforrás: Lakossági kérdőívezés

IX.1.9. A városfejlesztéssel kapcsolatos egyéb észrevételek, javaslatok Erre a kérdésre válaszoltak a legkevesebben, amely könnyen összefügghet azzal, hogy ez a hetedik utolsó kérdés (leszámítva a válaszadók nemére, végzettségére és életkorára vonatkozó kérdéseket). A 70 kérdőívből 18 esetében került megjegyzés e rovathoz. Itt nagyon sokféle javaslat érkezett, amely sokféle problématerületet és városrészt érintett (valószínűsíthetően a választ adó lakóhelyétől függően). A leggyakrabban visszatérő észrevétel a posta fejlesztése volt, amelyet a 18-ból 5 esetben megemlítettek. Több esetben jegyezték meg egy újabb körforgalom szükségességét a zsúfolt kereszteződésekben, de több gyalogátkelő szükségességére is többen hívták fel a figyelmet, valamint a „vasútállomás és a városközpont összekapcsolása; a helyi járatú autóbusz menetrendjének igazítása a vasútközlekedéshez” is hangsúlyos észrevétel volt. További, többször előforduló észrevétel volt még a Petőfi Iskolához kapcsolódóan (sebességkorlátozás, parkolási nehézségek, járda állapota), és a város külső területeinek fejlesztésével kapcsolatban is (pl. közvilágítás fejlesztése).

120

MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

Recommend Documents