TÁJÉKOZTATÓ az aktív korúak ellátására való jogosultságról
Tisztelt Ügyfeleink! Tájékoztatónkban részletesen leírtuk az aktív korúak ellátására való jogosultság feltételeit. Kérjük, hogy alaposan tanulmányozzák a leírtakat, de ezen kívül rendkívül fontos, hogy az ügyükben eljáró hatóságtól kapott határozatokat, értesítéseket nagyon figyelmesen olvassák végig, és a leírt határidőket feltétlenül tartsák be. Amennyiben ennek akadálya van, haladéktalanul jelezzék a jogosultságot megállapító hatóság felé, hogy ellátásuk folyamatos maradjon. Mindig gondoskodjanak a postájuk átvételéről, mert a „nem kereste” jelzéssel visszaérkezett hivatalos levél kézbesítettnek minősül. Az aktív korúak ellátása a hátrányos munkaerő-piaci helyzetű aktív korú személyek és családjuk részére nyújtott ellátás. Az aktív korúak ellátása két jogcímen vehető igénybe. Egészségkárosodott személy és 14 éven aluli kiskorú gyermeket nevelő olyan szülő részére, aki a gyermek napközbeni elhelyezését nem tudja másképp biztosítani, - az aktív korúak ellátásán belül egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás állapítható meg, illetve álláskereső kérelmezők esetén az aktív korúak ellátásán belül foglalkoztatást helyettesítő támogatás állapítható meg. A fővárosi, megyei kormányhivatal járási, fővárosi kerületi hivatala aktív korúak ellátására való jogosultságot állapít meg annak az aktív korú (18. életévét betöltött, de a rá irányadó nyugdíjkorhatárt be nem töltött) személynek, a) aki munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, aki legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, vagy akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján nem haladja meg az 50%-os mértéket, vagy b) aki vakok személyi járadékában részesül, vagy c) aki fogyatékossági támogatásban részesül [az a)-c) pont szerinti személy a továbbiakban együtt: egészségkárosodott személy], d) akinek esetében a munkanélküli-járadék, álláskeresési járadék, álláskeresési segély, vállalkozói járadék (a továbbiakban együtt: álláskeresési támogatás) folyósítási időtartama lejárt, vagy e) akinek esetében az álláskeresési támogatás folyósítását keresőtevékenység folytatása miatt a folyósítási idő lejártát megelőzően szüntették meg, és a keresőtevékenységet követően az Flt. alapján álláskeresési támogatásra nem szerez jogosultságot, vagy f) aki az aktív korúak ellátása iránti kérelem benyújtását megelőző két évben az állami foglalkoztatási szervvel vagy a rehabilitációs hatósággal legalább egy év időtartamig együttműködött, vagy g) akinek esetében az ápolási díj, a Cst. szerinti gyermekgondozási támogatás, a rendszeres szociális járadék, a bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka, az átmeneti járadék, a rehabilitációs járadék, a rokkantsági nyugdíj, a baleseti rokkantsági nyugdíj, a megváltozott munkaképességű személyek ellátása, az ideiglenes özvegyi nyugdíj folyósítása megszűnt, illetve az özvegyi nyugdíj folyósítása a Tny. 52. §-ának (3) bekezdése szerinti okból szűnt meg, és közvetlenül a kérelem benyújtását megelőzően az állami foglalkoztatási szervvel vagy a rehabilitációs hatósággal legalább három hónapig együttműködött, feltéve, hogy saját maga és családjának megélhetése más módon nem biztosított, és keresőtevékenységet nem folytat.
1
Az aktív korúak ellátása tekintetében - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - nem minősül keresőtevékenységnek, ha a kérelmező, illetve a jogosult közfoglalkoztatásban, egyszerűsített foglalkoztatásban vesz részt vagy az adórendszeren kívüli keresettel járó foglalkoztatás keretén belül háztartási alkalmazotti státuszban végez tevékenységet ( háztartási munkát végez). A jogszabály értelmében a megélhetés akkor nem biztosított, ha a családnak az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 2017.- ben 28.500,- Ft) 90%-át (25 650 Ft-ot) és vagyona nincs. Az aktív korúak ellátása tekintetében fogyasztási egység a családtagoknak a családon belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol a) az első nagykorú családtag arányszáma 1,0, azzal, hogy a gyermekét egyedülállóként nevelő szülő arányszáma 0,2-vel növekszik, b) a házas- vagy élettárs arányszáma 0,9, c) az első és második gyermek arányszáma gyermekenként 0,8, d) minden további gyermek arányszáma gyermekenként 0,7, e) a fogyatékos gyermek arányszáma 1,0, azzal, hogy a fogyatékos gyermeket a c) és d) pont alkalmazásánál figyelmen kívül kell hagyni, továbbá ahol f) az a) és b) pontok szerinti arányszám 0,2-vel növekszik, ha a személy fogyatékossági támogatásban részesül. A közös háztartásban élő gyermek(ek)re vonatkozóan, a tartósan beteg, az autista, illetve a testi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos állapotot igazoló irat bemutatása szükséges a kérelem benyújtásakor. A kérelmi nyomtatványon a jövedelemről tett nyilatkozathoz másolatban mellékelni kell a jövedelem típusának megfelelő igazolást. Vagyonnak tekintendő az a hasznosítható ingatlan, jármű, vagyoni értékű jog, továbbá pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt - jövedelemként figyelembe nem vett - összeg, amelynek a) külön-külön számított forgalmi értéke, illetve összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a harmincszorosát, vagy b) együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a nyolcvanszorosát meghaladja, Az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 2017. évben 28.500 Ft., ennek megfelelően az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének harmincszorosa 855.000 Ft., nyolcvanszorosa pedig 2.280.000 forint. Abban az esetben, ha az egyik vagyontárgy értéke meghaladja a 855.000 Ft összegű jogosultsági határt, akkor már nincs helye az összevont érték további vizsgálatának. A szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátások jogosultsági feltételeinek vizsgálatánál nem minősül vagyonnak az az ingatlan, amelyben az érintett személy életvitelszerűen lakik, az a vagyoni értékű jog, amely az általa lakott ingatlanon áll fenn, továbbá a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű; -
Azt az ingatlant kell a személy által lakottnak tekinteni, amelyben a személy lakóhelyként vagy tartózkodási helyként életvitelszerűen tartózkodik. A vagyoni helyzet vizsgálatakor egy ingatlant lehet lakottként figyelembe venni.
-
mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott a gépjármű, a) ha a kérelmező vagy háztartásának tagja a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló kormányrendelet szerint mozgáskorlátozottnak, vagy a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény (FOT) szerint mozgásszervi fogyatékosnak minősül, és a gépjárművet rendeltetésszerűen személyszállításra használják
2
b) ha a kérelmező vagy háztartásának tagja a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló kormányrendelet szerint egyéb fogyatékosnak minősül, és a gépjárművet szerzési támogatás felhasználásával vásárolták Mindkét esetben a jogosultság alapját képező iratot csatolni kell. (fogyatékossági támogatás megállapító határozatot, közlekedőképesség minősítésére irányuló szakvéleményt, Súlyos mozgáskorlátozottak közlekedési kedvezményeit megállapító határozatot) Háztartásonként egy személygépjárművet lehet mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjárműnek tekinteni. A vagyon tekintetében pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt összegnek kell tekinteni a) a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvény szerinti fizetési számla szerződés alapján nyitott fizetési számlán szereplő összeget, valamint a betétszerződés és a takarékbetétszerződés alapján, vagy egyéb szerződés alapján a hitelintézetnél elhelyezett, a vagyonvizsgálat során figyelembe vett személy rendelkezése alatt álló összeget, ha azt a hitelintézet a bankszámlaszerződés szabályainak megfelelően kezeli, b) a betétszerződés és takarékbetét-szerződés alapján takarékbetétkönyv, egyéb betéti okirat ellenében a hitelintézetnél elhelyezett, a vagyonvizsgálat során figyelembe vett személy rendelkezése alatt álló összeget, továbbá az egyéb, a hitelintézet által visszafizetendő, a vagyonvizsgálat során figyelembe vett személy rendelkezése alatt álló pénzösszeget. - a fizetésként átutalt összegen felüli részt. A vagyoni helyzet vizsgálatakor nem kell figyelembe venni a pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt, a pénzforgalmi számlára befizetett azon összeget, amely az életvitelszerűen lakott ingatlan eladása, valamint az életvitelszerűen lakott ingatlanon fennálló vagyoni értékű jog átruházása esetén az eladott ingatlan, illetve átruházott vagyoni értékű jog ellenértékeként került befizetésre. Amennyiben a fenti jogosultsági feltételeknek megfelel a kérelmező, a továbbiakban felsorolt esetekben sem állapítható meg az aktív korúak ellátása: A kérelmező előzetes letartóztatásban van, elzárás büntetését, illetve szabadságvesztés büntetését tölti, - szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy, és - a határ menti ingázó munkavállalókat kivéve - tartózkodási joga megszűnt vagy tartózkodási jogának gyakorlásával felhagyott, - gyermekgondozási segélyben, gyermekgondozást segítő ellátásban, illetve gyermeknevelési támogatásban részesül, - gyermekgondozást segítő ellátásra jogosult, a gyermek fél éves korának betöltéséig, - az Flt. szerint az álláskeresési támogatásban részesül, - katonai szolgálatot teljesít, - köznevelési, vagy felsőoktatási intézményben nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytat, vagy - az Flt. szerint képzési támogatásként keresetpótló juttatásban részesül, - a megváltozott munkaképességű személyek ellátásában részesül, - az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény szerint felzárkózást elősegítő megélhetési támogatásban részesül. A jogosultság iránti kérelem elbírálására Budapest Főváros Kormányhivatalának illetékes Kerületi Hivatala bír hatáskörrel. Az adott hivatal azon kérelmező esetében állapíthatja meg az ellátást, aki abban a kerületben érvényes lakóhellyel, vagy érvényes tartózkodási hellyel rendelkezik, valamint életvitelszerűen ezen tartózkodási helyen él. A lakcím vonatkozásában a személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatai irányadóak, vagyis tartózkodási helyként csak a lakcímet igazoló hatósági igazolványban feltűntetett cím vehető figyelembe.
3
Amennyiben a kérelmező hajléktalan személy és a kérelem benyújtásakor tartózkodási helyként Budapest közigazgatási területét jelöli meg, akkor a Budapest Főváros Kormányhivatala IX. Kerületi Hivatala jogosult a kérelem elbírálására. Amennyiben az aktív korúak ellátására való jogosultság megállapítható, a kérelmező egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatásra jogosult, ha a kérelmező a jogosultság kezdő napján: A fentiek alapján egészségkárosodott személynek minősül, vagy 14 éven aluli kiskorú gyermeket nevel - - feltéve, hogy a családban élő gyermekek valamelyikére tekintettel más személy nem részesül a Cst. szerinti gyermekgondozási támogatásban, vagy gyermekgondozási díjban, csecsemőgondozási díjban - és a gyermek ellátását napközbeni ellátást biztosító intézményben, illetve nyári napközis otthonban, óvodában vagy iskolai napköziben nem tudják biztosítani. Ha a fenti 2 feltétel valamelyike a kérelmező tekintetében nem áll fent, és a korábban részletezett jogosultsági feltételek fennállnak, akkor az aktív korúak ellátására való jogosultság keretében a foglalkoztatást helyettesítő támogatást lehet megállapítani. A foglalkoztatást helyettesítő támogatás havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-a (22.800 Ft). Az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás (EGYT) havi összege a családi jövedelemhatár összegének és a jogosult családja havi összjövedelmének különbözete, legmagasabb összege 2017-ben 48.795,- Ft, - amennyiben az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatásra jogosult családja tagjának foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultságot állapítottak meg, akkor az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás összege nem haladhatja meg a nettó közfoglalkoztatási bér 90%-ának és a foglalkoztatást helyettesítő támogatás összegének különbözetét, ebben az esetben a legmagasabb összeg 25.995,- Ft. Azonban az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás összege a kérelmező családszerkezetétől – a család fogyasztási egységeihez tartozó arányszámoktól, a család jövedelmi helyzetétől, a családi jövedelemhatártól függ, vagyis a támogatás összege az említett összegeknél jelentősen alacsonyabb is lehet. A családi jövedelemhatár összege megegyezik a család fogyasztási egységeihez tartozó arányszámok összegének és az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 92%-ának szorzatával. Az egyedülálló egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatásra jogosult esetén a támogatás összege: 26. 220,- Ft. Az aktív korúak ellátására egy családban egyidejűleg csak egy személy jogosult, kivéve, ha az egyik személy a foglalkoztatást helyettesítő támogatás, (FHT) míg a másik személy az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás (EGYT) feltételeinek felel meg. Az érdemi ügyintézéshez szükséges dokumentumok: a személyes okmányainak (személyazonosító igazolvány, lakcímet igazoló hatósági igazolvány, adó igazolvány, társadalombiztosítási igazolvány,) illetőleg a jogosultsági feltételt alátámasztó hivatalos iratok, dokumentumok (a Budapest Főváros Kormányhivatala illetékes foglalkoztatási osztálya (korábbi megnevezése munkaügyi központ) által, az aktív korúak ellátásához kiállított hatósági bizonyítvány, az együttműködési kötelezettség teljesítésének, vagy az álláskeresési járadék kimerítésének igazolása céljából), vagy ha az ügyfél részére megállapított álláskeresési támogatás folyósítását keresőtevékenység folytatása miatt a folyósítási idő lejártát megelőzően szüntették meg, és a keresőtevékenységet követően az Flt. alapján álláskeresési támogatásra nem szerez jogosultságot, akkor szükséges
4
csatolni az illetékes kerületi hivatal foglalkoztatási osztályának (munkaügyi központ) igazolását arról, hogy az ügyfél álláskeresési támogatásra való jogosultsága nem áll fenn, továbbá a munkaviszonyban töltött azon napjainak számáról, amelyeket a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény szerint az álláskeresési támogatás megállapításánál figyelembe kell venni, vagy egészségkárosodás esetén, az egészségkárosodás mértékét, annak tényét igazoló szakvélemény, állásfoglalás, feltéve, hogy az rendelkezésre áll, illetve a vakok személyi járadékára való, vagy fogyatékossági támogatásra való jogosultság fennállását alátámasztó igazolás, vagy az ápolási díj, valamint egyéb, a korábbi oldalon felsorolt rendszeres ellátások megszüntetéséről szóló határozat, házastárs, a vele egy lakcímre bejelentett élettárs, egyéb családtag esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelméről kiállított igazolás, nem rendszeres jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző tizenkét hónap alatt szerzett jövedelem igazolása, kérelmező és a vele egy lakcímre bejelentett házastárs, élettárs, vagy gyermek vagyonnyilatkozata.
További esetlegesen csatolandó dokumentumok gyermektartásdíj, egyéb jövedelem stb. összegét tartalmazó hivatalos irat, valamint - ha a kérelmező családjában élő gyermek a tankötelezett korhatárt már betöltötte - iskolalátogatási igazolás, továbbá a tartósan beteg, az autista, illetve a testi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos állapotot igazoló irat. A tartósan beteg állapot fennállása a magasabb összegű családi pótlék, a rokkantsági járadék, a rokkantsági ellátás, rehabilitációs ellátás, rehabilitációs járadék, vagy a megváltozott munkaképesség miatt megállapított hozzátartozói nyugellátás folyósítását igazoló irattal, továbbá az autista, testi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos állapot fennállása a magasabb összegű családi pótlék, a vakok személyi járadéka, a fogyatékossági támogatás folyósítását igazoló irattal igazolható. Az aktív korúak ellátására való jogosultság az általános szabály szerint attól a naptól állapítható meg, amikortól a kérelmező ez iránti kérelmét benyújtja a hatóság felé. Ettől való eltérésre csak akkor van lehetőség, ha az álláskeresési támogatás kimerítésétől vagy lakcímváltozás esetén a változástól számított 30 napon belül fordul a kérelmező az illetékes hatósághoz. Az első esetben az ellátásra való jogosultság kezdő napja az álláskeresési támogatás kimerítését követő nap. lakcímváltozást a korábban folyósító hatósághoz kell bejelenteni, a változást követő 15 napon belül. Ebben az esetben a lakcímváltozás hónapjára járó ellátást a korábban folyósító szerv teljes összegben folyósítja. A lakcímváltozást követő 30 napon belüli - az új lakcím szerint illetékes hatóságnál - új kérelem benyújtása esetén, - a jogosultsági feltételek fennállásának vizsgálata után - az ellátásra való jogosultságot a lakcímváltozást követő hónap első napjától kell megállapítani, a folyamatos ellátás biztosítása érdekében. Felhívom azon ügyfelek figyelmét, akiknek aktív korúak ellátása megállapításra került, hogy a jogosultság feltételeinek változását haladéktalanul be kell jelenteni az első fokon eljáró hatóságnál. Az aktív korúak ellátásának általános megszüntetési okai, ha - az ellátásra jogosult személy előzetes letartóztatásba kerül, elzárás büntetését, illetve szabadságvesztés büntetését tölti, - szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy, és - a határ menti ingázó munkavállalókat kivéve - tartózkodási joga megszűnt vagy tartózkodási jogának gyakorlásával felhagyott, - a jogosult személy időközben gyermekgondozási segélyben, gyermekgondozást segítő ellátásban, illetve gyermeknevelési támogatásban részesült,
5
-
vagy gyermekgondozást segítő ellátásra jogosulttá vált, a gyermek fél éves korának betöltéséig, az ellátásra jogosult személy az Flt. szerint az álláskeresési támogatásban részesül, az ellátásra jogosult személy katonai szolgálatot teljesítését megkezdte, az ellátásra jogosult személy a köznevelési, vagy felsőoktatási intézményben nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat kezd, majd folytat, vagy a megváltozott munkaképességű személyek ellátásának megállapítására eljárást indít, majd abban részesül. aki keresőtevékenységet folytat, a keresőtevékenység 121. napjától, aki a jogosultságának megszüntetését kéri, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, a nyugdíjkorhatár betöltése hónapjának utolsó napjával.
Az a személy, akinek az aktív korúak ellátására való jogosultságát megállapították, - és nem egészségkárosodott személy illetve nem nevel 14 év alatti gyermeket, akinek az ellátását nem tudja napközbeni ellátást biztosító intézményben illetve nyári napközis otthonban, óvodában vagy iskolai napköziben megoldani, - foglalkoztatást helyettesítő támogatásra (Fht) jogosult. Az aktív korúak ellátására jogosult ezen belül foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülő személynek a megállapító határozat (abban az esetben, ha nem fellebbezi meg a döntést) átvételét követő 16. napon jogerőre emelkedik. A jogosultság jogerős megállapításától számított 15 napon belül a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult személynek fel kell venni a kapcsolatot a foglalkoztatási szervvel, (köteles felkeresni) és kérelmeznie kell az álláskeresőként történő nyilvántartásba vételét, valamint ez után köteles az állami foglalkoztatási szervvel együttműködni. A foglalkozatási szervvel való együttműködés feltételeit a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (Flt) szabályozza. Az Flt szerint a foglalkoztatási szervnél az álláskeresőként történő nyilvántartásba vétel feltétele, hogy a foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülő személy a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezzen, aktív munkahelykereső legyen, tehát 30 napon belül képes és kész legyen munkába állni a járási hivatal által felajánlott megfelelő munkahelyen, vagy az önmaga által talált olyan munkahelyen, ahol a heti munkaidő eléri a legalább 16 órát. A foglalkoztatási szerv a közfoglalkoztatásba való bevonás előtt a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó foglalkoztathatósági szakvéleményt megkéri a foglalkozás-egészségügyi szakorvostól. A foglalkoztathatósági szakvélemény a kiállításától számított két évig érvényes. Ha az ügyfelet az üzemorvos nem foglalkoztathatónak minősíti, a szakvélemény alapján a foglalkoztatási szerv nyilvántartásba se veszi, vagy törli az ügyfelet az álláskeresők nyilvántartásából, mert nem minősíthető aktív álláskeresőnek, mivel nem képes 30 napon belül munkába állni. A szakvélemény érvényességi ideje alatt ismételten az ügyfél nem vehető nyilvántartásba álláskeresőként. Ebben az esetben a foglalkoztatási szervvel való együttműködés nem tud megvalósulni. Az érvényes foglalkoztathatósági szakvélemény hatálya alatt az ügyfél újabb szakvéleményt csak saját költségén tud készíttetni, ami alapján a foglalkoztatási szerv a két év érvényességi idő lejárata előtt - ismét álláskeresőként nyilvántartásba tudja venni az ügyfelet, ha az kérelmezi. Felhívom az aktív korúak ellátásán belül a foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők figyelmét, hogy az ellátás folyósítását szüneteltetni kell az alábbi esetekben, ha az ügyfél: - keresőtevékenységet folytat, az azt megalapozó jogviszony fennállásának első 120 napjában, kivéve ha az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény szerint létesített
6
-
munkaviszony keretében végzett munka, valamint az adórendszeren kívüli háztartási alkalmazotti státuszban végzett munka. közfoglalkoztatásban vesz részt, a közfoglalkoztatásban való részvétel időtartama alatt, vagy olyan képzésben vesz részt, amelynek keretében felzárkózást elősegítő megélhetési támogatásban vagy képzési támogatásként keresetpótló juttatásban részesül, a felzárkózást elősegítő megélhetési támogatás vagy a keresetpótló juttatás folyósításának időtartama alatt.
Mind a szünetelésre okot adó körülmény bekövetkeztéről, mind a szünetelésre okot adó körülmény megszűnéséről az aktív korúak ellátására jogosult személynek 8 napon belül értesíteni kell az ellátást megállapító szervet. Az ellátásra jogosult személy a bejelentési kötelezettségét teljesítheti - személyesen – a támogatást megállapító hatóságnál félfogadási időben, ügyfélszolgálaton, kormányablakban. - írásban – levélben, azonban minden esetben szükséges a szünetelésre okot adó körülményt igazoló iratot, vagy a szünetelés megszűnésére okot adó körülményt igazoló iratot mellékelni a bejelentéshez. (Pl: munkaszerződés, közfoglalkoztatási szerződés, képzési szerződés, munkaviszony, közfoglalkoztatási jogviszony megszűnését igazoló irat, keresetpótló juttatásról, felzárkózást elősegítő megélhetési támogatásról szóló döntés. Amennyiben az aktív korúak ellátására jogosult személy a bejelentési kötelezettségének 8 napon belül eleget tesz, akkor a pénzbeli szociális ellátást a szünetelésre okot adó körülmény megszűnését követő naptól kezdődően ismét folyósítani kell. Ha határidőt elmulasztva teljesíti, az aktív korúak ellátása keretében nyújtott pénzbeli szociális ellátást a szünetelésre okot adó körülmény megszűnése bejelentésének napjától kezdődően kell ismét folyósítani. Az aktív korúak ellátása folyósításának szünetelésével kapcsolatos döntés jogorvoslatra tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánítható.
Fontos, hogy a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult személy a szünetelés megszűnésétől számított 15 napon belül köteles az állami foglalkoztatási szervet is felkeresni! Kiemelkedően fontos körülmény, hogy abban az esetben, ha az ügyfélnek foglalkoztatást helyettesítő támogatás került megállapításra, akkor a jogosultság feltételeinek további fennállását évente legalább egyszer felül kell vizsgálni. Az éves felülvizsgálat során az alábbi követelménynek kell megfelelnie. A jogszabály úgy rendelkezik, hogy a felülvizsgálat időpontját megelőzően egy évben, - a felülvizsgálati időszakban - a felülvizsgálat eredményeként a jogosultság további fennállása egyebek mellett - csak akkor állapítható meg, ha az ügyfél igazolja a törvényben meghatározott tevékenységek valamelyikében való legalább 30 napos időtartamú részvételt. E részvétel teljesítését az ügyfél a jogosultság első felülvizsgálata esetén a jogosultság megállapításáról rendelkező határozat jogerőre emelkedésétől számított egy éven belül igazolhatja. (További felülvizsgálatok esetén a felülvizsgált időszak az utolsóként felülvizsgált időszak utolsó napját követő egy év.) A figyelembe vehető tevékenységeket a törvény az alábbiakban határozza meg:
7
a) Közfoglalkoztatás – Az Ügyfél minden esetben szerződést köt a közfoglalkoztatóval, mely szerződéssel az ügyfél igazolhatja a legalább 30 napos részvételt. b) Keresőtevékenység- Szintén szerződéssel igazolható. ba) Egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény szerint létesített munkaviszony keretében végzett munka – A 2010. évi LXXV. törvény tartalmazza a részletszabályokat, melynek értelmében turisztikai vagy mezőgazdasági idénymunkára, valamint alkalmi munkára létesíthető az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény szerinti munkaviszony, az alkalmazandó egyszerűsített munkaszerződést a törvény melléklete tartalmazza. Az egyszerűsített foglalkoztatás a munkaszerződéssel, az 5 napnál rövidebb foglalkoztatás esetén az írásbeli munkaszerződés hiányában a munkáltató által kiállított bizonylattal lehet igazolni. bc) A háztartási alkalmazotti jogviszonyban végzett háztartási munka – A 2010. évi XC. törvény 1-6. § rendelkezései rögzítik a legfontosabb szabályokat. Ennek értelmében a háztartási munka a kizárólag a természetes személy és háztartásában vele együtt élő személyek, továbbá közeli hozzátartozói mindennapi életéhez szükséges feltételek biztosítását szolgáló olyan tevékenységek, mint a lakás takarítása, főzés, mosás, vasalás, gyermekek felügyelete, stb. Háztartási alkalmazott és foglalkoztató is csak természetes személy lehet, továbbá az sem kizáró ok, hogy e két személy egymással hozzátartozói jogviszonyban álljon. Háztartási alkalmazott csak az lehet, aki ezt a tevékenységét nem egyéni vállalkozóként vagy társas vállalkozóként végzi. A háztartási alkalmazotti jogviszonyban végzett háztartási munka megvalósulását alátámasztó igazolás a NAV honlapján megtalálható, az igazolás kiállítására, az alkalmazott ez irányú kérése esetén a foglalkoztató köteles. Kiemelkedően fontos, hogy a foglalkoztatót a háztartási alkalmazott foglalkoztatása tekintetében bejelentési kötelezettség terheli, e kötelezettségének kizárólag jövőre nézve tehet eleget, valamint a bejelentési kötelezettségen túl a foglalkoztató regisztrációs díj megfizetésére is köteles. Az ügyfelet foglalkoztató személy ügyfélkapun vagy telefonon tehet eleget a bejelentési kötelezettségének, telefonon történő bejelentés esetén a 185-ös hívószám szolgál e célra, azon belül a 2-es menügombon keresztül érhető el az ügyintéző, akivel a foglalkoztató és háztartási alkalmazott nevét és adóazonosító jelét, az alkalmazott társadalombiztosítási azonosító jelét, továbbá a háztartási munkavégzés kezdő és végső időpontját kell közölni. A foglalkoztató nemcsak csekk befizetésével, hanem a 10032000-01076215 számlaszámra történő átutalással is eleget tehet a díjfizetési kötelezettségének (közleményben megjelölendő a foglalkoztató adóazonosító jele) c) Munkaerő-piaci programban való részvétel – A legtöbb esetben az illetékes kerületi hivatal foglalkoztatási osztálya szervezésében valósul meg, szerződéssel igazolható. d) Az Flt. szerinti és legalább hat hónap időtartamra meghirdetett képzés – Szintén az illetékes kerületi hivatal foglalkoztatási osztálya szervezi, szerződéskötés keretében. (A más által szervezett képzés nem helyettesíti ezen feltételt.) e) közérdekű önkéntes tevékenység – Részletszabályait a 2005. évi LXXXVIII. törvény rögzíti. Közérdekű önkéntes tevékenységen egy adott fogadó szervezetnél a törvényben meghatározott tevékenységi körben – ellenszolgáltatás nélkül – végzett munkát kell érteni. Csak a törvény szerinti nyilvántartásban szereplő fogadó szervezetnél végzett tevékenység fogadható el. A fogadó szervezetek nyilvántartása a www.civil.info.hu honlapon érhető el. A fogadószervezet és az önkéntes között megkötött önkéntes szerződéssel vagy - írásbeli szerződés hiányában - a fogadó szervezet által az önkéntesekről vezetett nyilvántartás alapján a fogadó szervezet vezetője által kiállított igazolással igazolható. Új szabályozás a szociális törvényben! Ha a foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülő személy a felülvizsgálati eljárás során nem tudja igazolni a 30 napos aktivitást a fent részletezett valamelyik tevékenységgel azért mert a felülvizsgálattal érintett időszakban legalább 30 napig igazoltan keresőképtelen volt, akkor a járási hivatal a kötelezettség teljesítésére pótlólagosan 60 napos határidőt adhat.
8
A keresőképtelenséget a jelen tájékoztató végén található és külön is letölthető mintáknak megfelelő igazolásokkal lehet igazolni a jogszabály szerint (12.,13.,14. oldal). A keresőképtelenség a vizsgálatra jelentkezés időpontjától eltérően, legfeljebb öt napra visszamenőleg igazolható, kivételesen indokolt esetben az orvosszakértői szerv a keresőképtelenséget a vizsgálatra jelentkezés időpontjától legfeljebb hat hónapra visszamenőleg is igazolhatja. Az aktív korúak ellátásának speciális megszüntetési okai: - ha a jogosult személy az aktív korúak ellátására való jogosultság feltételeinek vagy az annak keretében megállapított pénzbeli ellátás összegének felülvizsgálatára irányuló eljárást akadályozza, - ha a jogosult ügyfél tekintetében az aktív korúak ellátására való jogosultságának fennállása alatt a munkaügyi hatóság a jogellenes munkavégzés tényét két éven belül ismételten jogerősen megállapította, vagy - ha a jogosult ügyfélnek a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultságát meg kell szüntetni, mert a 30 napos aktivitási kötelezettségét nem teljesítette. Ha a jogosultságot a fenti esetek miatt kellett megszüntetni, akkor az ellátásra való jogosultság új kérelem alapján ismételten csak akkor állapítható meg, ha a kérelmező a korábbi jogosultság megszüntetésének időpontját követően, ismételten teljesíti az Szt. 33. § (1) bekezdése szerinti feltételek valamelyikét. A jogosultság megszüntetését megelőzően teljesített együttműködés a megelőző együttműködés időtartamának számításánál nem vehető figyelembe. A gyakorlati tapasztalatok alapján a fentebb ismertetett jogosultsági feltételek mellett a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátások visszafizetésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések ismertetése is szükséges. Ennek megfelelően a jogszabály úgy rendelkezik, hogy az e törvényben meghatározott feltételek hiányában vagy e törvény megsértésével nyújtott aktív korúak ellátását meg kell szüntetni, továbbá az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevevőt kötelezni kell a támogatás visszafizetésére. A megtérítendő összeget az elrendelése napján érvényes jegybanki alapkamattal megemelt összegben kell visszafizetni. Továbbá a visszafizetésre kötelezés törvény alapján meghatározott kötelezettsége a hatóságnak, vagyis jogosulatlan és rosszhiszemű igénybevétel esetén a hatóság a visszafizettetés elrendelésétől nem tekinthet el. E rendelkezéseket a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 17. § (1)-(6) bekezdései tartalmazzák. Ugyanakkor mindezek mellett, a fentiekkel összefüggésben elengedhetetlenül fontos a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 396. § (1)-(9) bekezdésében megfogalmazott rendelkezések is. E szerint, aki költségvetésbe történő befizetési kötelezettség vagy költségvetésből származó pénzeszközök vonatkozásában mást tévedésbe ejt, tévedésben tart, valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, vagy a valós tényt elhallgatja költségvetésbe történő befizetési kötelezettséggel kapcsolatos kedvezményt jogtalanul vesz igénybe, vagy költségvetésből származó pénzeszközöket a jóváhagyott céltól eltérően használ fel és ezzel egy vagy több költségvetésnek vagyoni hátrányt okoz, két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Ugyanakkor, ha az elkövető a bűncselekményt bűnszövetségben, üzletszerűen követi el, illetve, ha ez különböző mértékű vagyoni hátrányt okoz, akkor a büntetés mértéke öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés is lehet. Minthogy a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevétel az előbb említett büntető törvényi tényállást is kimerítheti, ezért különösen fontos, hogy az ügyfél a jogosultság feltételeit megalapozó körülményeiről a valóságnak megfelelően nyilatkozzon, a későbbiekben pedig a jogosultságot érintő lényeges tények, körülmények megváltozása kapcsán fennálló bejelentési kötelezettségnek a változástól számított 15 napon belül értesítse az ellátást megállapító szervet.
9
Ha a szociális ellátásban részesülő személy a bejelentési kötelezettségét határidőben nem teljesíti, a bejelentésre nyitva álló határidő első napjától kezdődően az ellátás igénybevételét rosszhiszemű igénybevételének kell tekintetni. Amennyiben a hatóság az ellátás jogosulatlan és rosszhiszemű igénybevételét megállapítja, akkor a visszafizettetés tekintetében a Polgári Törvénykönyv szerinti elévülés szabályait nem alkalmazhatja, vagyis a kamat összegével megemelt visszafizetendő összeget, arra az időpontra visszamenőleg kell meghatározni, amikortól első alkalommal a jogosulatlan és rosszhiszemű igénybevétel megvalósult. Ennek megfelelően, ha az ügyfél az ellátást például 10 év óta már jogosulatlanul és rosszhiszeműen vette igénybe, akkor a visszafizetendő összeget a teljes időtartam tekintetében kell meghatározni. Különösen felhívom az aktív korúak ellátásában részesülők figyelmét, hogy a Szociális Törvény úgy módosult, hogy a jogosulatlanul, de nem rosszhiszeműen igénybevett ellátás megtérítését is el kell rendelni. Külön szabályozza a törvény, hogy az aktív korúak ellátását igénylő személy köteles a szociális hatáskört gyakorló szervnek bejelenteni - ha a kérelem benyújtásakor más (bármilyen) rendszeres pénzellátás megállapítása (pl: nyugdíj, rehabilitációs ellátás, rokkant ellátás, gyes, gyed, stb.) iránt kérelmet nyújtott be, - ha a kérelem benyújtását követően, de a szociális támogatásban hozott döntés jogerőre emelkedését megelőzően más rendszeres pénzellátás megállapítására irányuló eljárást indít. - Az aktív korúak ellátására jogosult személy köteles a szociális hatáskört gyakorló szervnek bejelenteni, ha a jogosultságának fennállása alatt más rendszeres pénzellátás megállapítására irányuló eljárást indított, vagy álláskeresési támogatás igénylése céljából jelentkezett az állami foglalkoztatási szervnél. A bejelentést a más rendszeres pénzellátás megállapítására irányuló eljárás megindításától, illetve az állami foglalkoztatási szervnél való jelentkezés napjától számított 8 napon belül kell megtenni. Ha az ügyfél a rendelkezésére álló 8 napon belül eleget tesz a bejelentési kötelezettségének, abban az esetben a jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítését, kamat nélkül kell elrendelni. Ellenkező esetben, ha egyáltalán nem jelenti be, vagy késve jelenti be hogy más rendszeres pénzellátást is igényelt, akkor a szociális ellátást jogosulatlan és rosszhiszeműen igénybe vett ellátásnak kell tekinteni, és ennek megfelelően a visszafizetést kamattal növelt összegben kell elrendelni. A visszafizetést először önkéntesen lehet teljesíteni, majd a szociális ellátásból kerülhet levonásra, végső esetben végrehajtási eljárás keretén belül a NAV hajtja be. Amennyiben az ügyfélnek a visszafizetés nehézséget okoz, megélhetését súlyosan veszélyezteti, szociális körülményeire és a családjában az egy főre eső jövedelmére tekintettel kérheti az első fokon eljáró hatóságtól (Járási hivatal) hogy méltányosságból a visszafizetendő összeget csökkentse, engedje el, vagy részletekben való megfizetést engedélyezzen. - Jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett szociális ellátás esetén a megtérítésre kötelezett családjában az egy főre eső jövedelemhatár az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének (2017-ben 28500,- Ft) két és félszerese. (71.250,- Ft) - Jogosulatlanul de nem rosszhiszeműen igénybe vett ellátás esetén a megtérítésre kötelezett családjában a figyelembe vehető jövedelemhatár az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének (2017-ben 28500,- Ft) négy és félszerese. (128.250,- Ft) Az első fokon eljáró hatóság (Járási hivatal) a kérelmet elbírálja és dönt. A döntés ellen fellebbezésnek nincs helye.
10
A bejelentési kötelezettségre és a visszafizetési kötelezettséget érintő szabályozás vonatkozik az időskorúak járadékát, vagy ápolási díjat igénylő vagy ezekben az ellátásokban részesülő személyekre is. Összefoglalva a felülvizsgálati eljárás során a jogosult az adatközlési kötelezettségének az alábbiak figyelembe vételével tehet eleget: a felülvizsgálatot megindító végzésben meghatározott határidőig a formanyomtatványt és a mellékleteit kitöltve vissza kell küldeni, vagy személyesen be kell nyújtani a jogosultságot megállapító első fokon eljáró hatósághoz, - a vagyonnyilatkozatot a jogosult és a családtagjaira tekintettel is ki kell tölteni, - a formanyomtatványban és a mellékletekben nyilatkozott jövedelmeket igazoló dokumentumokat mellékelni kell, - a 30 napos aktivitást igazolni kell a korábban részletezett iratokkal, - amennyiben a jogosult ügyfél keresőképtelen volt a felülvizsgálati időszakban, úgy az a mellékletben bemutatott minták szerinti orvosi igazolásokkal lehet igazolni. - a formanyomtatványt és a nyilatkozatokat az ügyfélnek és a hozzátartozójának aláírásával kell hitelesíteni. Reméljük, a fenti tájékoztató segíti az Ön eligazodását az ügyének intézése során. Ha további kérdése van, keresse a kormányablakokat, kerületi hivatalokat! Budapest, 2017.01.25. Budapest Főváros Kormányhivatala Gyámügyi és Igazságügyi Főosztály Szociális és Gyámügyi Osztály
11
5. számú melléklet a 102/1995. (VIII. 25.) Korm. rendelethez
ORVOSI IGAZOLÁS A KERESŐKÉPTELEN (TERHESSÉGI) ÁLLOMÁNYBA VÉTELRŐL
I. A beteg neve: .................................. szül. éve: ...................... TAJ száma ___-___-___ Anyja neve: ....................................
Gyermekápolási táppénz esetén: A gyermek neve: ............................... TAJ száma ___-___-___
Lakcíme: ____ ........................................................................ Szül. év ....... hó ............... nap ..... II. Az orvos keresőképtelen (terhes) állományba vette: ................. év ....................................................... hó .........................-n (de. du.*) III. Keresőképtelenséget jelölő kód a 102/1995. (VIII. 25.) Korm. rend. 2. számú melléklete szerint**
Anyja neve: ....................................... A legközelebbi vizsgálat időpontja:
IV. Ha a betegség összefügg balesettel: üzemi baleset-e?* igen - nem A baleset üzemen belül vagy üzemen kívül történt-e?* igen - nem A baleset napja: .................. év ................hó ........... nap V. Fekvőbeteg:* .....................- Járóbeteg:* ............................. Kijárhat: ................................ tól .................................-ig* VI. Kezelőorvos, ellenőrző vagy felülvéleményező főorvos szerint keresőképes: .......................... év ............................hó ............... nap VII. A keresőképtelenség napjainak száma (betűvel is): ....................... P. H. ........................................... kezelőorvos Orvosi napló száma: Orvosi bélyegző száma:
Fontos tudnivalók a beteg számára A táppénzfolyósítása érdekében a biztosított az illetékes orvos utasítása szerint köteles eljárni.
* Megfelelő aláhúzandó! ** Megjegyzés: A 6. számú kódot csak abban az esetben lehet alkalmazni, ha a szülő nő csecsemőgondozási díjra nem jogosult.
12
6. számú melléklet a 102/1995. (VIII. 25.) Korm. rendelethez
ORVOSI IGAZOLÁS FOLYAMATOS KERESŐKÉPTELENSÉGRŐL
Utalvány szám
Orvosi naplószám: ..................................................................................................................... TAJ száma: ___-___-___ Szül. éve: ____ Anyja neve: ............................................................................. Lakáscím: ____ ................................................................
......................................................................................
város, község
út utca ............... szám tér ..
Keresőképtelen volt: Keresőképtelen volt: .................... év ..................................... hó .................... év ..................................... hó ..................................-tól tól .................... év ..................................... hó .................... év ..................................... hó .................-ig .................-ig Keresőképtelenséget jelölő kód a Keresőképtelenséget jelölő kód a 102/1995. (VIII. 25.) Korm. rendelet 2. _ 102/1995. (VIII. 25.) Korm. rendelet 2. _ számú melléklete szerint számú melléklete szerint Keresőképes: ........................ hó ..................-n Keresőképes: ......................... hó ..................-n Gyógyhelyre ut.: ................... hó ...............-n Gyógyhelyre ut.: ......................... hó ...............-n Kórházba utalva: ................... hó ..............-n Kórházba utalva: ......................... hó ..............-n Járóbeteg Fekvőbeteg Járóbeteg Fekvőbeteg Kijárhat: ..................-tól ..............................-ig Kijárhat: ......................-tól ..............................-ig ...................................................................... .................................................................... Kezelőorvos aláírása, bélyegző Kezelőorvos aláírása, bélyegző Rendelő címe: ____ Rendelő címe: ____ ................................................... ......................................................... TÁPPÉNZUTALVÁNY Napi táppénz: .............................................................................................................. .............. Ft Kifizetendő: ....................................... napja járó ................................................................. Ft Ebből levonandó: .......................................................................................... Ft Marad kifizetendő:.......................................................................................... Ft azaz ........................................................................................................................ ........................... Ft ........................................ év ........................................................... hó ...................... ...... nap. ........................................................... ........................................................... felülvizsgáló számfejtő
13
7. számú melléklet a 102/1995. (VIII. 25.) Korm. rendelethez
IGAZOLÁS FEKVŐBETEG-GYÓGYINTÉZETBEN TÖRTÉNŐ GYÓGYKEZELÉSRŐL*
A kiállító intézmény neve, címe (bélyegzője): ............................................................................................................... ....................................................................................................................................................................... ................... Intézmény kódja: __-____ A beteg neve: ………………………………………… TAJ száma: ___-___-___ Születési adatai (év, hó nap) ____.__.__. Lakcíme: ____ ............................................................................................................................................................ Osztályunkon ellátásban részesült: ____.__.__-tól ____.__.__-ig Adaptációs szabadsápon volt: ____.__.__-tól ____.__.__-ig Keresőképtelenség kódja: __ Kelt: ........................... ............ év ..................... hó ................ nap. ................................................. ................................................. orvosi bélyegző orvos aláírása * Ezt az Igazolást a fekvőbeteg-gyógyintézetben a betegség megállapítása, gyógykezelés, rehabilitáció, illetve szülészeti ellátás esetén kell kiállítani.
14