Tisztelt Ügyfelünk! Tájékoztatónkban részletesen leírtuk az aktív korúak ellátására való jogosultság feltételeit. Kérjük, hogy alaposan tanulmányozza a leírtakat, de ezen kívül rendkívül fontos, hogy a hatóságtól kapott határozatokat, értesítéseket nagyon figyelmesen olvassa végig, és a leírt határidőket feltétlenül tartsa be. Amennyiben ennek akadálya van, haladéktalanul jelezze a jogosultságot megállapító hatóság felé, hogy ellátása folyamatos maradjon. Mindig gondoskodjon postája átvételéről, mert a „nem kereste” jelzéssel visszaérkezett levél kézbesítettnek minősül! Tájékoztatás az aktív korúak ellátására való jogosultságról Az aktív korúak ellátása a hátrányos munkaerő-piaci helyzetű aktív korú személyek és családjuk részére nyújtott ellátás. A járási hivatal – Budapest tekintetében kerületi hivatal - aktív korúak ellátására való jogosultságot állapít meg annak az aktív korú (18. életévét betöltött, de a rá irányadó nyugdíjkorhatárt be nem töltött) személynek,
aki munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, illetve legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, vagy akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján nem haladja meg az 50%-os mértéket, vagy aki vakok személyi járadékában részesül, vagy aki fogyatékossági támogatásban részesül [e 3 pont szerinti személy a egészségkárosodott személynek minősül], vagy akinek esetében a munkanélküli-járadék, álláskeresési járadék, álláskeresési segély, vállalkozói járadék (a továbbiakban együtt: álláskeresési támogatás) folyósítási időtartama lejárt, vagy akinek esetében az álláskeresési támogatás folyósítását keresőtevékenység folytatása miatt a folyósítási idő lejártát megelőzően szüntették meg, és a keresőtevékenységet követően az Flt. alapján álláskeresési támogatásra nem szerez jogosultságot, vagy aki az aktív korúak ellátása iránti kérelem benyújtását megelőző két évben az állami foglalkoztatási szervvel vagy a rehabilitációs hatósággal legalább egy év időtartamig együttműködött, vagy akinek esetében az ápolási díj, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, a rendszeres szociális járadék, a bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka, az átmeneti járadék, a rehabilitációs járadék, a rokkantsági nyugdíj, a baleseti rokkantsági nyugdíj, a megváltozott munkaképességű személyek ellátása, az ideiglenes özvegyi nyugdíj folyósítása megszűnt, illetve az özvegyi nyugdíj folyósítása a Tny. 52. §-ának (3) bekezdése szerinti okból szűnt meg, és közvetlenül a kérelem benyújtását megelőzően az állami foglalkoztatási szervvel vagy a rehabilitációs hatósággal legalább három hónapig együttműködött, feltéve, hogy saját maga és családjának megélhetése más módon nem biztosított, és keresőtevékenységet nem folytat. Az aktív korúak ellátása tekintetében - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - nem minősül keresőtevékenységnek, ha a kérelmező, illetve a jogosult közfoglalkoztatásban, egyszerűsített foglalkoztatásban vesz részt vagy háztartási munkát végez.
A jogszabály értelmében a megélhetés akkor nem biztosított, ha a családnak az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 90%-át (a 2015. évben 25 650 Ft) és vagyona nincs. Az aktív korúak ellátása tekintetében fogyasztási egység a családtagoknak a családon belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol a) az első nagykorú családtag arányszáma 1,0, azzal, hogy a gyermekét egyedülállóként nevelő szülő arányszáma 0,2-vel növekszik, b) a házas- vagy élettárs arányszáma 0,9,
1
c) az első és második gyermek arányszáma gyermekenként 0,8, d) minden további gyermek arányszáma gyermekenként 0,7, e) a fogyatékos gyermek arányszáma 1,0, azzal, hogy a fogyatékos gyermeket a c) és d) pont alkalmazásánál figyelmen kívül kell hagyni, továbbá ahol f) az a) és b) pontok szerinti arányszám 0,2-vel növekszik, ha a személy fogyatékossági támogatásban részesül. Vagyonnak tekintendő az a hasznosítható ingatlan, jármű, továbbá vagyoni értékű jog, melynek különkülön számított forgalmi értéke, illetőleg összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a harmincszorosát, vagy együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a nyolcvanszorosát meghaladja. Nem minősül vagyonnak az az ingatlan, amelyben az érintett személy életvitelszerűen lakik, az a vagyoni értékű jog, amely az általa lakott ingatlanon áll fenn, továbbá a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű. Az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 2015. évben 28.500 Ft., ennek megfelelően az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének harmincszorosa 855.000 Ft., nyolcvanszorosa pedig 2.280.000 forint. Abban az esetben, ha az egyik vagyontárgy értéke meghaladja a 855.000 Ft összegű jogosultsági határt, akkor már nincs helye az összevont érték további vizsgálatának. A jogosultság iránti kérelem elbírálására Budapest Főváros Kormányhivatalának illetékes Kerületi Hivatala bír hatáskörrel. Az adott hivatal azon kérelmező esetében állapíthatja meg az ellátást, aki abban a kerületben érvényes lakóhellyel, vagy érvényes tartózkodási hellyel rendelkezik, valamint életvitelszerűen ezen tartózkodási helyen él. A lakcím vonatkozásában a személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatai irányadóak, vagyis tartózkodási helyként csak a lakcímet igazoló hatósági igazolványban feltűntetett cím vehető figyelembe. Amennyiben a kérelmező hajléktalan személy és a kérelem benyújtásakor tartózkodási helyként Budapest közigazgatási területét jelöli meg, akkor a Budapest Főváros Kormányhivatala IX. Kerületi Hivatala jogosult a kérelem elbírálására. Amennyiben az aktív korúak ellátására való jogosultság megállapítható, a kérelmező egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatásra jogosult, ha a kérelmező a jogosultság kezdő napján:
A fentiek alapján egészségkárosodott személynek minősül, vagy 14 éven aluli kiskorú gyermeket nevel - - feltéve, hogy a családban élő gyermekek valamelyikére tekintettel más személy nem részesül a Cst. szerinti gyermekgondozási támogatásban, vagy gyermekgondozási díjban, csecsemőgondozási díjban - és a gyermek ellátását napközbeni ellátást biztosító intézményben, illetve nyári napközis otthonban, óvodában vagy iskolai napköziben nem tudják biztosítani.
Ha a fenti 2 feltétel valamelyike a kérelmező tekintetében nem áll fent, akkor az aktív korúak ellátására való jogosultság keretében a foglalkoztatást helyettesítő támogatást lehet megállapítani. Továbbá a közelmúltban bekövetkező jogszabályváltozások miatt 2015.03.01. napjától kezdődően azok az ügyfelek is foglalkoztatást helyettesítő támogatásra szereztek jogosultságot, akik korábban életkorúkból fakadóan, vagy a települési önkormányzat rendeletében előírt feltételek miatt rendszeres szociális segélyben részesültek és a 2015. január, február hónapban lefolytatott felülvizsgálat során vállalták a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosultak számára előírt együttműködést. A foglalkoztatást helyettesítő támogatás havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-a (22.800 Ft.). 2015.03.01. napjától kezdődően az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás legmagasabb összege 46.662 Ft., amennyiben az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti
2
támogatásra jogosult családja tagjának foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultság is került megállapításra, akkor az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás legmagasabb összege 23.862 Ft. Azonban az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás összege a kérelmező családszerkezetétől, jövedelmi helyzetétől függ, vagyis a támogatás összege az említett összegnél jelentősen alacsonyabb is lehet. Az érdemi ügyintézéshez szükséges dokumentumok:
a személyes okmányainak (személyazonosító igazolvány, lakcímet igazoló hatósági igazolvány, adó igazolvány, társadalombiztosítási igazolvány,) illetőleg a jogosultsági feltételt alátámasztó hivatalos iratok, dokumentumok (a Budapest Főváros Kormányhivatala illetékes munkaügyi kirendeltsége által, az aktív korúak ellátásához kiállított hatósági bizonyítvány, az együttműködési kötelezettség teljesítésének, vagy az álláskeresési járadék kimerítésének igazolása céljából), vagy ha az ügyfél részére megállapított álláskeresési támogatás folyósítását keresőtevékenység folytatása miatt a folyósítási idő lejártát megelőzően szüntették meg, és a keresőtevékenységet követően az Flt. alapján álláskeresési támogatásra nem szerez jogosultságot, akkor szükséges csatolni a munkaügyi központ igazolását arról, hogy az ügyfél álláskeresési támogatásra való jogosultsága nem áll fenn, továbbá a munkaviszonyban töltött azon napjainak számáról, amelyeket a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény szerint az álláskeresési támogatás megállapításánál figyelembe kell venni, vagy egészségkárosodás esetén, az egészségkárosodás mértékét, annak tényét igazoló szakvélemény, állásfoglalás, feltéve, hogy az rendelkezésre áll, illetve a vakok személyi járadékára való, vagy fogyatékossági támogatásra való jogosultság fennállását alátámasztó igazolás, vagy az ápolási díj, valamint egyéb, fentebb felsorolt ellátások megszüntetéséről szóló határozat, házastárs, a vele egy lakcímre bejelentett élettárs, egyéb családtag esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelméről kiállított igazolás, nem rendszeres jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző tizenkét hónap alatt szerzett jövedelem igazolása, kérelmező és a vele egy lakcímre bejelentett házastárs, élettárs, vagy gyermek vagyonnyilatkozata.
További esetlegesen csatolandó dokumentumok gyermektartásdíj, egyéb jövedelem stb. összegét tartalmazó hivatalos irat, valamint - ha a kérelmező családjában élő gyermek a tankötelezett korhatárt már betöltötte - iskolalátogatási igazolás, továbbá a tartósan beteg, az autista, illetve a testi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos állapotot igazoló irat. A tartósan beteg állapot fennállása a magasabb összegű családi pótlék, a rokkantsági járadék, a rokkantsági ellátás, rehabilitációs ellátás, rehabilitációs járadék, vagy a megváltozott munkaképesség miatt megállapított hozzátartozói nyugellátás folyósítását igazoló irattal, továbbá az autista, testi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos állapot fennállása a magasabb összegű családi pótlék, a vakok személyi járadéka, a fogyatékossági támogatás folyósítását igazoló irattal igazolható. Az aktív korúak ellátására való jogosultság az általános szabály szerint attól a naptól állapítható meg, amikortól a kérelmező ez iránti kérelmét benyújtja a hatóság felé. Ettől való eltérésre csak akkor van lehetőség, ha az álláskeresési támogatás kimerítésétől vagy lakcímváltozás esetén a változástól számított 30 napon belül fordul a kérelmező a hatóság felé. E két esetben az álláskeresési támogatás kimerítését, illetőleg a lakcímváltozást követő naptól kell a jogosultságot megállapítani, melynek célja a folyamatos ellátás biztosítása.
3
Kiemelkedően fontos körülmény, hogy abban az esetben, ha az ügyfélnek foglalkoztatást helyettesítő támogatás került megállapításra, akkor a jogosultság feltételeinek további fennállásának vizsgálatára irányuló éves felülvizsgálat során az alábbi követelménynek kell megfelelnie. A jogszabály úgy rendelkezik, hogy a felülvizsgálat eredményeként a jogosultság további fennállása - egyebek mellett - csak akkor állapítható meg, ha az ügyfél igazolja a törvényben meghatározott tevékenységek valamelyikében való legalább 30 napos időtartamú részvételt. E részvétel teljesítését az ügyfél a jogosultság első felülvizsgálata esetén a jogosultság megállapításáról rendelkező határozat jogerőre emelkedésétől számított egy éven belül igazolhatja. (További felülvizsgálatok esetén a felülvizsgált időszak az utolsóként felülvizsgált időszak utolsó napját követő egy év.) A tevékenységeket a törvény az alábbiakban határozza meg: a) Közfoglalkoztatás – Az Ügyfél minden esetben szerződést köt a közfoglalkoztatóval, mely szerződéssel az ügyfél igazolhatja a legalább 30 napos részvételt. b) Keresőtevékenység- Szintén szerződéssel igazolható. ba) Egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény szerint létesített munkaviszony keretében végzett munka – A 2010. évi LXXV. törvény tartalmazza a részletszabályokat, melynek értelmében turisztikai vagy mezőgazdasági idénymunkára, valamint alkalmi munkára létesíthető az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény szerinti munkaviszony, az alkalmazandó egyszerűsített munkaszerződést a törvény melléklete tartalmazza. bc) Háztartási munka – A 2010. évi XC. törvény 1-6. § rendelkezései rögzítik a legfontosabb szabályokat. Ennek értelmében a háztartási munka a kizárólag a természetes személy és háztartásában vele együtt élő személyek, továbbá közeli hozzátartozói mindennapi életéhez szükséges feltételek biztosítását szolgáló olyan tevékenységek, mint a lakás takarítása, főzés, mosás, vasalás, gyermekek felügyelete, stb. Háztartási alkalmazott és foglalkoztató is csak természetes személy lehet, továbbá az sem kizáró ok, hogy e két személy egymással hozzátartozói jogviszonyban álljon. Háztartási alkalmazott csak az lehet, aki ezt a tevékenységét nem egyéni vállalkozóként vagy társas vállalkozóként végzi. A háztartási munka megvalósulását alátámasztó igazolás a NAV honlapján megtalálható, az igazolás kiállítására, az alkalmazott ez irányú kérése esetén a foglalkoztató köteles. Kiemelkedően fontos, hogy a foglalkoztatót a háztartási alkalmazott foglalkoztatása tekintetében bejelentési kötelezettség terheli, e kötelezettségének kizárólag jövőre nézve tehet eleget, valamint a bejelentési kötelezettségen túl a foglalkoztató regisztrációs díj megfizetésére is köteles. Az ügyfelet foglalkoztató személy ügyfélkapun vagy telefonon tehet eleget a bejelentési kötelezettségének, telefonon történő bejelentés esetén a 185-ös hívószám szolgál e célra, azon belül a 2-es menügombon keresztül érhető el az ügyintéző, akivel a foglalkoztató és háztartási alkalmazott nevét és adóazonosító jelét, az alkalmazott társadalombiztosítási azonosító jelét, továbbá a háztartási munkavégzés kezdő és végső időpontját kell közölni. A foglalkoztató nemcsak csekk befizetésével, hanem a 1003200001076215 számlaszámra történő átutalással is eleget tehet a díjfizetési kötelezettségének (közleményben megjelölendő a foglalkoztató adóazonosító jele) c) Munkaerő-piaci programban való részvétel – A legtöbb esetben a munkaügyi kirendeltség szervezésében valósul meg, szerződéssel igazolható. d) Az Flt. szerinti és legalább hat hónap időtartamra meghirdetett képzés – Szintén a munkaügyi kirendeltség szervezi, szerződéskötés keretében. (A más által szervezett képzés nem helyettesíti ezen feltételt.)
4
e) közérdekű önkéntes tevékenység – Részletszabályait a 2005. évi LXXXVIII. törvény rögzíti. Közérdekű önkéntes tevékenységen egy adott fogadó szervezetnél a törvényben meghatározott tevékenységi körben – ellenszolgáltatás nélkül – végzett munkát kell érteni. Csak a törvény szerinti nyilvántartásban szereplő fogadó szervezetnél végzett tevékenység fogadható el. A fogadó szervezetek nyilvántartása a www.civil.info.hu honlapon érhető el. A gyakorlati tapasztalatok alapján a fentebb ismertetett jogosultsági feltételek mellett a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátások visszafizetésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések ismertetése is szükséges. Ennek megfelelően a jogszabály úgy rendelkezik, hogy az e törvényben meghatározott feltételek hiányában vagy e törvény megsértésével nyújtott aktív korúak ellátását meg kell szüntetni, továbbá az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevevőt kötelezni kell a támogatás visszafizetésére. A megtérítendő összeget az elrendelése napján érvényes jegybanki alapkamattal megemelt összegben kell visszafizetni. Továbbá a visszafizetésre kötelezés törvény alapján meghatározott kötelezettsége a hatóságnak, vagyis jogosulatlan és rosszhiszemű igénybevétel esetén a hatóság a visszafizettetés elrendelésétől nem tekinthet el. E rendelkezéseket a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 17. § (1)-(6) bekezdései tartalmazzák. Ugyanakkor mindezek mellett, a fentiekkel összefüggésben elengedhetetlenül fontos a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 396. § (1)-(9) bekezdésében megfogalmazott rendelkezések is. E szerint, aki költségvetésbe történő befizetési kötelezettség vagy költségvetésből származó pénzeszközök vonatkozásában mást tévedésbe ejt, tévedésben tart, valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, vagy a valós tényt elhallgatja költségvetésbe történő befizetési kötelezettséggel kapcsolatos kedvezményt jogtalanul vesz igénybe, vagy költségvetésből származó pénzeszközöket a jóváhagyott céltól eltérően használ fel és ezzel egy vagy több költségvetésnek vagyoni hátrányt okoz, két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Ugyanakkor, ha az elkövető a bűncselekményt bűnszövetségben, üzletszerűen követi el, illetve, ha ez különböző mértékű vagyoni hátrányt okoz, akkor a büntetés mértéke öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés is lehet. Minthogy a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevétel az előbb említett büntető törvényi tényállást is kimerítheti, ezért különösen fontos, hogy az ügyfél a jogosultság feltételeit megalapozó körülményeiről a valóságnak megfelelően nyilatkozzon, a későbbiekben pedig a jogosultságot érintő lényeges tények, körülmények megváltozása kapcsán fennálló bejelentési kötelezettségnek a változástól számított 15 napon belül tegyen eleget. Amennyiben a hatóság az ellátás jogosulatlan és rosszhiszemű igénybevételét állapítja meg, akkor a visszafizettetés tekintetében a Polgári Törvénykönyv szerinti elévülés szabályait nem alkalmazhatja, vagyis a kamat összegével megemelt visszafizetendő összeget, arra az időpontra visszamenőleg kell meghatározni, amikortól első alkalommal a jogosulatlan és rosszhiszemű igénybevétel megvalósult. Ennek megfelelően, ha az ügyfél az ellátást például 10 év óta már jogosulatlanul és rosszhiszeműen vette igénybe, akkor a visszafizetendő összeget a teljes időtartam tekintetében kell meghatározni.
Reméljük a fenti tájékoztató segíti az Ön eligazodását az ügyének intézése során. Ha további kérdése van, keresse a kormányablakokat, kerületi hivatalokat! Budapest, 2015.02. 27.
Budapest Főváros Kormányhivatala Szociális és Gyámhivatala
5
