MILYEN KULTURÁLIS TÉNYEZŐK LEHETNEK HATÁSSAL AZ USA TAGÁLLAMAINAK MOZGÁSTUDATOSSÁGGAL KAPCSOLATOS NÉZETEIK KIALAKULÁSÁBAN? WHAT KIND OF CULTURAL PARAMETERS HAVING EFFECT ON MOVEMENT AND BODY AWARENESS IN STATES OF USA? HORVÁTH, MÓNIKA KITTI és PITLIK, LÁSZLÓ Összefoglalás Az alábbiakban, vizsgálati célt szolgálnak, azok a tényezők, amelyek meghatározhatják egy adott ország (ez esetben az USA) mozgástudatosságát. Korábbi tanulmányok eredményit figyelembe véve (Horváth és Pitlik, 2016a, ill. 2016/b), a szerzők megállapították, hogy az egyes tagállamok mozgástudatossága nem tekinthető a Google Trends adatai alapján minden állam másként egyforma elvet követőnek. Ezért jelen vizsgálataink során arra kerestük a választ, melyek azok a paraméterek, amelyek a vizsgált minta alapján felismerhető hatással lehetnek az USA államainak mesterséges intelligencia alapú fogalomként megalkotott mozgástudatosságára. A mozgástudatosság kialakulásával kapcsolatos vizsgálatok során a következő szempontok kerültek elemzésre: geológiai és éghajlati adottságok, gazdasági háttér, iskolázottsági szint, vallási különbségek, városokban élők aránya, koreloszlás. Kulcsszavak: kultúra, mozgástudatosság, korreláció, hasonlóságelemzés, mesterséges intelligencia-alapú fogalomalkotás Abstract The parameters having effect on movement and body awareness in the different states of the USA were studied. According to previous scientific results (Horváth and Pitlik, 2016) authors found, that the United State’s movement and body awareness were not following the principle „all the same states as?”, which based on data of the Google Trends. Therefore, the authors searched the parameters having effect on differences of movement and body awareness in the states, where theterm movement and body awareness got created on artifical intelligence solutions. The following parameters were studied: geological and climatic conditions, economical background, education level, religions, urban population ration and age profile of the actual state. Keywords: culture, movement and body awareness, similarity analysis, term-creation based on artificial intelligence
1
Bevezetés A kutatás célja, hogy adott statisztikai (viselkedési, gazdasági) adathalmazokból egyetlen egy aggregált mutatószám létrehozása, és ezáltal olyan (mezőgazdasági, illetve depresszív) potenciálképzés, amely azt feltételezi, hogy az alkotott potenciál és a mozgástudatosság mesterségesen létrehozott fogalma között racionális kapcsolat van. Emellett cél olyan adaptálható módszertan kidolgozása a ‚big-data’ alapú gazdasági szimulációk érdekében, mely képes megalapozni a törvényben előírt hatástanulmányokat és minimalizálni a téves, nem megfelelő döntéseket. Horváth és Pitlik (2016) előző kutatási eredményeinek alapján látható, (lásd: 1. táblázat), hogy az Egyesült Államokban az alábbi kulturális tényezők, milyen mértékben hatnak a mozgástudatosságra. 1. táblázat: A mozgástudatosságot befolyásoló kulturális tényezők hatásának százalékos értékei
Szakirodalmi áttekintés Napjainkban egyre nagyobb jelentősége van a mozgástudatos életformának, mivel a technika fejlődésének köszönhetően, vagyis az egyre kényelmesebb életvitelünk miatt, a mozgáshiány okozta testi és lelki betegségek elszaporodása figyelhető meg a Központi Statisztikai Hivatal 2014. évi felmérése szerint hazánkban. A NRHA kutatóinak vizsgálatából kiderül, hogy a vidéken illetve a kis városokban élő gyereket aktívabbak mint nagyvárosi társaik, noha ezen különbségek elenyészőek voltak. A vizsgálatból az is kiderül, hogy a fizikai aktivitás szintje a sportfoglalkozásokon illetve az iskola utáni szabadidő foglalkozásokon nagyobb volt a kisvárosi gyerekeknél, habár az ebédidőben vizsgált fizikai aktivitás szintje a városban élő gyerekeknél volt a legmagasabb. A hétvégi fizikai aktivitás szintje hasonló mértékű volt mind a három vizsgált csoportnál (Joens-Metre and et al, 2008). Számos tényező közül - a földrajzi adottságoknak is fontos ható tényezője lehet a mozgástudatosságra. Az Egyesült Államokbeli Framingham Offspring Cycle intézet kutatásából kiderül, hogy mind két nem a nyáron végzett fizikai aktivitást részesítette előnybe a télivel szemben. A kanadai Community Healty felmérése szerint az inaktívak száma nyáron 49% volt, míg télen 64%. A vizsgálatból az is 2
kiderül, hogy 20%-kal volt magasabb az április-június hónapokban a fizikai aktivitás iránti igény, mint a téli hónapokban. Egy japánban végzett kutatásból kiderül, amely az emberek napi lépésmennyiségét mérte 450 napon keresztül, hogy az esős napokon, illetve 17˚C alatt jóval kevesebb volt a megtett lépésszám. Egy Ohio-ban végzett felmérés szerint, 4˚C-os hőmérséklet visszaesés 40% -kal csökkenti a testedzés céljából végzett sétálók, túrázók számát (Catherine B. Chan and Daniel A. Ryan, 2009). A WHO előre jelzések szerint a 2000 utáni évtizedben az egészségügy legsúlyosabb problémái a lelki betegségek, ezen belül is a depresszió és következményei lesznek (Murray, Lopez, 1996). „A rendszeres testedzés, a mozgás, az elegendő fizikai aktivitás az egészség megőrzésének alapvető feltétele és védőfaktora még későöregkorban is. Érvényes ez a hatás nemcsak a testi egészségre, hanem a lelki egészségre is.” (Petrika, 2012). A rendszeres testedzés és sport mentális egészségvédő szerepe a stressz-hatásokkal összefüggésben is megmutatkozik. Csökkenteni képes a stresszérzékenységet és növelni a stressz-tűrő képességet. Ellensúlyozza a depresszív tünetek megjelenését a stressz-terhelés alacsony szinten tartásával és megelőzi a depressziós tünetek kialakulását. Ezáltal a jobb életminőséget is szolgálja. (Petrika, 2012). Anyag és módszer Előző kutatási eredményekből kiindulva (Horváth és Pitlik, 2016), miután a Google Trends és anti-diszkriminatív elvek segítségével meghatároztuk a legmozgástudatosabb USA szövetségi tagállamot, és létrehoztuk az USA mozgástudatossági térképét az államok mozgástudatossági indexe szerint (lásd: 1. ábra), fogalom-alkotó mesterséges intelligencia eljárások keretében, újabb kutatási célt szolgáltak azon tényezők, amelyek befolyásolhatják, hatással lehetnek a tagállamok mozgástudatos életformájának alakulására. A kutatás során nagyító alá kerültek olyan kulturális tényezők számszerűsített adatai, amelyek tagállamonként lebontva olyan adathalmazt képeznek, melyek közvetlenebb ok-okozatisággal szemléltetik a mozgástudatosság iránti pozitív vagy negatív befolyásukat (lásd: 2. táblázat). Az általunk vizsgált tényezők a következők: városok alapterülete, városban élők aránya, iskolázottság, koreloszlás, heti rendszerességű templomlátogatás, szinglik aránya, GDP aránya, minimálbér aránya, munkanélküliség, tengerszint feletti magasság, éves átlagos hőmérséklet, éves átlagos napsütéses órák száma, éves átlagos csapadékmennyisége. 1.ábra: Az Egyesült Államok mozgástudatossági térképe.
3
Kutatási módszerként alkalmaztuk a kulturális tényezők és a mozgástudatossági index közötti kapcsolat szorosságát vizsgáló korrelációs együtthatós eljárást, illetve a vizsgált indexek mozgástudatosságra gyakorolt hatás mértékének megállapítására az antidiszkriminatív modellezést, fogalom-alkotó mesterséges intelligencia eljárások keretében (vö. Hasonlóságelemzés: MXY-FREE COCO Y0) 2. táblázat: A kulturális tényezők hatásának mértéke a mozgástudatosságra az USA-ban (forrás: saját ábrázolás).
A 2. ábrán egy-egy, de különböző korrelációs együttható értéket kiemelve diagram képében szemléltetjük a fent leírt kapcsolatok mértékét.
4
2. ábra Egyes kulturális tényezők és a mozgástudatossági index közötti kapcsolat szorosságát mutató korrelációs együttható nagyságának mértéke. Balra fent egy közepes korreláció látható, azaz jelentős kapcsolat van (lásd: R2 értéke=0,2782) az USA BsC diplomával rendelkező lakosságának aránya és a mozgástudatosság között tagállamonként. Jobbra fent egy biztos, de gyenge korreláció érzékelhető (lásd: R2 értéke=0,1118) a városban élő USA lakosság aránya és a mozgástudatosság között tagállamonként. Balra lent gyenge, majdnem elhanyagolható kapcsolat mutatkozik (lásd: R2 értéke=0,0006) az USA államainak minimálbér nagyságának aránya és a mozgástudatosság között tagállamonként. Jobbra lent pedig egy nem létező korreláció tapasztalható, azaz nincs lineáris kapcsolat a munkanélküliség aránya és a mozgástudatosság között tagállamonként.
Eredmények A 3. táblázatban az USA mezőgazdasági potenciál sorrendje került megállapításra a meglévő azon kulturális tényezők által, amelyek a geológiai és éghajlati paramétereket tartalmazzák, és ez által meghatározzák az adott állam mezőgazdálkodáshoz való viszonyát. A vizsgálat során strukturáltuk a nyers adatokat (objektum=51 tagállam és attribútum= tengerszint feletti magasság, éves átlagos hőmérséklet, éves átlagos napsütéses órák száma, évi átlagos csapadék mennyiség), és az attribútumok tagállamonként kapott adatait optimalizálás keretében újra pontozva megkíséreltük kikényszeríteni, hogy minden államot másként egyformának tekinthessünk. A 3. táblázatból kitűnik, hogy ez matematikailag lehetetlen volt, lévén a becslés nem vált azonossá minden esetben a norma (1000000) értékével.. Ha nem tekinthető minden állam másként egyformának, akkor vannak norma-követők (1000000 jóságpont közelében lévők - sárgák), illetve norma alattiak (pirosak, kevésbé foglalkoznak mezőgazdálkodással) és norma felettiek (zöldek, mezőgazdálkodók). 3. táblázat az USA tagállamok mezőgazdasági potenciál sorrendjének megállapítása (forrás: saját ábrázolás, http://miau.gau.hu/myx-free/coco/index.html)
5
A mezőgazdasági potenciál és a mozgástudatossági index korrelációs értéke (R= - 0,1573) szemlélteti, hogy fordított arányosságú gyenge, majdnem elhanyagolható kapcsolat van közöttük, amely arra enged következtetni, hogy azon államokban, ahol magasabb a mezőgazdálkodási tevékenység, ott kisebb hangsúly tevődik a mozgástudatosabb életforma iránti igényre. És ennek fordítottja is helytálló, azaz minél kevésbé foglalkoznak az adott államban mezőgazdálkodási folyamatokkal, annál nagyobb az érdeklődés a mozgástudatosabb életmód iránt. A mezőgazdasági potenciál korrelációja (nincs lineáris kapcsolat): - 0,1573 gyenge, majdnem elhanyagolható kapcsolat (fordított arányosság) A 3 ábrán a mezőgazdasági potenciál és mozgástudatossági index közötti kapcsolat látható az USA-ban. A polinomiális görbét (zöld színű) elemezve azt láthatjuk, hogy a görbe felmenő ágában - alacsonyabb értékeinél, ahol kevesebb a mezőgazdasági tevékenység, pl.: Alaszkában, ott kisebb a mozgástudatosság iránti érdeklődés szintje is, mondhatni maga a természet adta életfeltételek miatt. A görbe optimumát elérve, átlagos mezőgazdálkodási tevékenység mellett a mozgástudatos életforma iránti igény szintje magasabb. A görbe lefelé hajló ágánál - magasabb értékeinél, ahol a mezőgazdálkodási index maximalizálódik, azaz ideális a mezőgazdálkodási tevékenység, ott alacsony szintet ér el a mozgástudatossági mutató. A lineáris (piros) egyenes értékeit figyelembe véve, megállapítható, hogy minél magasabb a mezőgazdasági potenciál értéke, annál alacsonyabb a mozgástudatosság iránti érdeklődés (forrás: saját ábrázolás).
6
A mezőgazdasági potenciál és a mozgástudatossági index kapcsolata az USA-ban
mozgástudatossági index
1000110
1000060
y = -0.2195x + 1E+06 R² = 0.0248
1000010
999960
y = -0.0119x2 + 23731x - 1E+10 R² = 0.1558
999910
999860 999900
999950
1000000
1000050
1000100
mezőgazdasági potenciál 3. ábra A mezőgazdasági potenciál és a mozgástudatossági index közötti kapcsolat az USAban. A 4. táblázatban az USA depresszív potenciál sorrendje került megállapításra a meglévő azon kulturális tényezők által, amelyek a földrajzi és éghajlati paramétereket tartalmazzák, és ez által meghatározzák az adott állam „depresszív” állapotát. A vizsgálat során strukturáltuk a nyers adatokat (objektum=51 tagállam és attribútum= tengerszint feletti magasság, éves átlagos hőmérséklet, éves átlagos napsütéses órák száma, évi átlagos csapadék mennyiség), és az attribútumok tagállamonként kapott adatait optimalizálás keretében újra pontozva megkíséreltük kikényszeríteni, hogy minden államot másként egyformának tekinthessünk. A 4. táblázatból kitűnik, hogy ez matematikailag lehetetlen volt. Ha nem tekinthető minden állam másként egyformának, akkor vannak norma-követők (1000000 jóságpont közelében lévők - sárgák), illetve norma alattiak (pirosak, depresszívebb állapotot mutató államok) és norma felettiek (zöldek, kevésbé depresszív állapotot mutató államok). 4. táblázat az USA 51 tagállamának depresszív potenciál sorrendjének megállapítása (forrás: saját ábrázolás, http://miau.gau.hu/myx-free/coco/index.html).
7
A depresszív potenciál és a mozgástudatossági index korrelációs értéke (R=0,1472) demonstrálja, hogy egyenes arányosságú gyenge, majdnem elhanyagolható kapcsolat van közöttük, amely arra enged következtetni, hogy a mozgástudatosság iránti igény növekedésével egyenes arányban csökken a depresszív állapot szintje, azaz a mozgástudatosságra való törekvés kis mértékbe, de pozitívan hat egy tagállam lakosainak közérzetére. A depresszív potenciál korrelációja (lineáris kapcsolat van): 0,1472 gyenge, majdnem hanyagolható kapcsolat (egyenes arányosság) A 4. ábrán a depresszív potenciál és a mozgástudatossági index közötti kapcsolat látható az USA-ban. A polinomiális görbét (zöld színű) analizálva azt láthatjuk, hogy a görbe két végszakaszán (egyrészről ott, ahol kevésbé depresszív a lakosság közérzete, illetve ott ahol magasabb a népesség depresszív magatartása) kompenzáló hatásként vagy éppen preventív okból nagyobb az érdeklődés a mozgástudatosság iránt. A görbe optimumát elérve érzékelhetjük, hogy kevésbé érdeklődnek a mozgástudatos életforma iránt. A lineáris (piros) egyenest elemezve, megállapítható, hogy minél magasabb a depresszív potenciál értéke, annál nagyobb a mozgástudatosság iránti érdeklődés (forrás: saját ábrázolás).
8
A depresszív potenciál és a mozgástudatossági index kapcsolata az USA-ban
mozgástudatossági index
1000110
1000060 y = 0.0039x2 - 7712x + 4E+09 R² = 0.0383
1000010 y = 0.1797x + 820260 R² = 0.0217
999960
999910
999860 999910
999960
1000010
1000060
1000110
depresszív potenciál 4. ábra A depresszív potenciál és a mozgástudatossági index közötti kapcsolat az USA-ban. Következtetés Módszertani szempontból kijelenthető, hogy a mesterséges intelligencia-alapú fogalomalkotás lehetőségeire támaszkodva a statisztikai adatvagyon értelmezése új dimenzióba lép át: az intuitívan felmerülő fogalmak tranzakciós adatok alapján kelnek életre. Például a mezőgazdasági potenciál modellezett fogalma mentén válik értelmezhető, miért is más a mozgástudatossági helyzete egy, a keretfeltételek által fizikai aktivitásra kényszerített/késztetett átlagpolgárnak, szemben pl. a városias életformát megélőkkel, ahol a sport az evolúciós erőterekből kikopó kényszeres mozgás pótlékaként jelenik meg. Tartalmi szempontból kijelenthető, hogy a mozgástudatosság komplex jelensége komplex módon értelmezhető a big-data erőterek mentén. Vagyis a mozgástudatossággal kapcsolatos döntések előkészítése érdekében szükséges (és törvényileg is kötelező) hatástanulmányok valóban racionális pontossággal elő is állíthatók.
9
Hivatkozott források Ch. Murray és A. Lopez (1996): The global burden of disease. WHO Summary. Catherine B. Chan and Daniel A. Ryan (2009): Assessing the Effects of Weather Conditions on Physical Activity Participation Using Objective Measures, International Journal of Environmental Research and Public Health ISSN 1660-4601, Review: Int. J. Environ. Res. Public Health 2009, 6, 2639-2654; doi:10.3390/ijerph6102639 Horváth M. K. – Pitlik L. (2016a).: A mozgástudatosság fogalmának dinamikus modellezése az USA tagállamainak tükrében, XV. Nemzetközi Tudományos Napok, Gyöngyös, 2016.03.30-31. (absztrakt és poszter), ill. MIAÚ Nr.211. -http://miau.gau.hu/miau/211/poszter_20160326_gyongyoes.ppt, ill. http://honlap.karolyrobert.hu/sites/honlap.foiskola.krf/files/media/upload/XV%20NTN% 20Abstractk%C3%B6tet.pdf Horváth M. K. – Pitlik L. (2016b).: A mozgástudatosság fogalmának dinamikus modellezése az USA tagállamainak tükrében, MIAÚ Nr.210 http://miau.gau.hu/miau/210/gyongyos_hmk_pl.docx Horváth M. K. – Pitlik L. (2016).: Milyen kulturális tényezők lehetnek hatással az USA tagállamainak mozgástudatosságára. I rész Szimuláció. Békéscsaba http://miau.gau.hu/miau/211/myx_160505_horvath_pitlik_bekescsaba.ppt Roxane R. Joens-Matre, Gregory J. Welk, Miguel A. Calabro, Daniel W. Russell, Elizabeth Nicklay, and Larry D. Hensley (2008): Rural–Urban Differences in Physical Activity, Physical Fitness, and Overweight Prevalence of Children. The Journal of Rural Health – Overweight and Obesity, Vol.24 No.1 49-54pps. Petrika Erzsébet (2012): Rendszeres testedzés hatása a mentális egészségre és az életminőségre fiatal felnőtteknél: depresszív tünetek, stressz és stresszkezelés összefüggéseinek empirikus vizsgálata. Doktori (PhD) értekezés, Debreceni Egyetem.
Szerzők Név: Horváth Mónika Kitti Tudományos fokozat:Intézményi adatok: SZIE EGYRTDI PhD-jelölt E-mail cím:
[email protected] Név: Pitlik László Tudományos fokozat: PhD Intézményi adatok: SZIE GTK TTI E-mail cím:
[email protected] 10