Milyen az UCECOM épülete?

Székelyudvarhely Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának időszakos kiadványa  2013. augusztus

II. évf. 8. szám

Hagyománytisztelő augusztus 20-ai ünnepség

Gazdag kulturális programsorozatot kínált az idei Szent István-

mányokra fektették a hangsúlyt. Az esemény részeként köszön-

napok. A négynapos ünnepség új helyszínen, széles műsorkí-

tötték a gyémánt-, arany- és ezüstlakodalmasokat, majd a fő

nálattal várta az érdeklődőket augusztus 17. és augusztus 20.

napon megáldották az új kenyeret, átadták a város kulcsát, az

között. A szervezők a kulturális eseményekre és a népi hagyo-

ünneplést pedig tűzijátékkal zárták. (4. oldal)

A székelyudvarhelyi kogenerációs hőerőmű terve

Milyen az UCECOM épülete? Félmillió euróért vásárolta meg a város a Spiru Haret Iskolaközpont, vagyis az UCECOM egykori épületét, melyről nem sokan tudják, hogy mekkora, hány épületből, hány teremből áll, milyen állapotban van. Nagy Tőkés Ferenc igazgató vezetett körbe a város legújabb ingatlanegyüttesében.

A Szombatfalvára tervezett kogenerációs, vagyis távhőt és villamos energiát előállító hőerőmű 10 MW teljesítményű lenne, egy 4,6 hektáros területen épülne fel, mellette 12 hektárra üvegházakat telepítenének, illetve gyümölcsös és zöldövezet illesztené tájba a létesítményt, mely révén – mint a beruházó és a városvezetés tudatják – harminc százalékkal olcsóbban jutna távhőhöz a lakosság. (6. oldal)

Átadták a megújult tüdőgondozót

A városi kórház régi, hátsó, romos épületéből a főút mellett található, az elmegyógyászatnak is helyet adó épületébe költöztették a tüdőgondozó osztályt, melynek a felújítására 100 ezer lejt költöttek – immáron fejlett technológia fogadja a betegeket. (2. oldal)

(3. oldal)

NAPIRENDEN

Milyen az UCECOM épülete? Félmillió euróért vásárolta meg a város a Spiru Haret Iskolaközpont, vagyis az UCECOM egykori épületét, melyről nem sokan tudják, hogy mekkora, hány épületből, hány teremből áll, milyen állapotban van. Nagy Tőkés Ferenc igazgató vezetett körbe a város legújabb ingatlanegyüttesében.

Az informatika labor

A tanári

Egy osztályterem

A bentlakás épülete

A tornaterem

varrótanfolyam ekkor teszi le utolsó vizsgáját, majd kiürül az épület. Látogatásunk során kiderült, hatalmas épületegyüttesről van szó: a főépület földszint plusz két emeletes, tíz nagy osztálytermet foglal magá-

ban, illetve öt kisebb tantermet és két labort, valamint műhelyhelyiségek is vannak. A főépület egyik szárnyában van a tornaterem, mellette tágas sportpálya, kantin és bentlakás. – Nincs olyan rossz állapotban az épü-

Az UCECOM-ban 1971. és 2002. között volt igazán élet, sokan itt tanultak szakmát, aztán 2002-ben Ecaterina Andronescu tanügyminiszter gondolt egyet, és megszüntette a szakoktatást. Az iskolának rövi

távon túlélést jelentett számos képzés beindítása, ám egyre kevesebb lett a diák. – Szakemberekre szükség lenne a városban, ám nem volt jelentkező – mondja Nagy Tőkés Ferenc, aki szeptemberig igazgatója az iskolának – a

Egy kisműhely: a kozmetikaszalon

let, a nyílászárókat kellene kicserélni, és a villanyhálózatot kellene rendbe tenni. Nem kell újraépíteni, csak fel kell újítani a kor követelményei szerint, és ötven évig nem lesz gond vele – összegzett Nagy Tőkés Ferenc.

Öt döntés és különfélék Székelyudvarhely önkormányzati testülete augusztus eleji ülésén – mint már erről jelentést adtunk –, úgy döntött, nem költözik az Eötvös József Szakközépiskola a várból az UCECOM régi épületébe. A rendes havi tanácskozáson további négy téma is terítékre került.

A

testület 140 ezer lejt biztosított az Urbana Rt.-nek, hogy törzstőkéjét növelje. Indoklásként az hangzott el, hogy míg korábban 8–9 vízszintes elosztás kialakítására vonatkozó kérést jegyeztek, és 75 ezer lejt különítettek el a munkálatokra, idén a kérések száma 28-ra nőtt, ezért a kért összeg. Tikosi László műszaki igazgató megerősítette, hogy a vízszintes rendszerek kialakítására fordítják az összeget. A testület elfogadta az előterjesztést. Következő lépésként – Tankó László lemondása miatt – új tagot kellett válasszanak az Urbana Rt. részvényesi közgyűlésébe – szakbizottsági ülésen Zakariás Zoltán neve hangzott el. Voksoltak, nem kapott elegendő szavazatot, így

2

a tervezetből nem lett határozat. A negyedik napirendi pontot is Tankó László lemondása kérte: számos szakbizottságnak volt a tagja, helyébe új személyeket kellett jelölni. A gazdasági, szociális és közkapcsolatok bizottsága Bíró Edittel egészült ki, az urbanisztikaiba pedig Zakariás Zoltánt jelölték. A testület – a lakók kérésére – egy csereháti lakáscserét is megejtett, majd a polgármesteri hivatal szerkezeti felépítésének és tisztségjegyzékének az elfogadásáról döntött. A téma kapcsán előzetesen a polgármester azt tudatta, hogy százharminc helyett alig hatvanvalahány közhivatalnok dolgozik a polgármester hivatalban, és módszeresen nem hagyják jóvá a be-

tölthető állásokat, sőt a betöltetlen, szabadon maradt helyeket most meg akarják szüntetni – ezért a határozattervezet. Kiderült, a Közhivatalok Országos Ügynöksége a ludas a témában, hisz az utóbbi három évben a polgármesteri hivatal összes állásbetöltéssel kapcsolatos kérését elutasította. A különfélék között számos „klasszikus” téma került terítékre. Kulcsár-Székely Attila azt kérte, a Kuvar, Csere és Imecs László utcák legyenek 30-as övezetek, hisz szűkek, így gyakoriak a koccanások. Jakab Attila arra kérdezett rá, hogy mi a helyzet a Farcádi utcai illegális építkezéssel. A néppárti tanácsosnak az alpolgármester válaszolt: ellenőrzéseket végeztek a

Bethlen Gábor, Kossuth Lajos és Farcádi utcában – három jegyzőkönyv is született, közben pedig az is kiderült, hogy a Farcádi utca elején található, a város tulajdonában levő épületegyüttes három ingatlanjában nem kevesebb, mint

harminc család lakik. Gálfi Árpád újból jelezte: a bethlenfalvi tömbházak lakói padokat kérnek, Pécsi Kolumbán Imola pedig arra panaszkodott, hogy a bűz miatt nem könnyű az élet a Varga-patak mentén. 2013. augusztus

AKTUÁLIS

Átadták a megújult tüdőgondozót A városi kórház régi, hátsó, romos épületéből a főút mellett található, az elmegyógyászatnak is helyet adó épületébe költöztették a tüdőgondozó osztályt, melynek a felújítására 100 ezer lejt költöttek – immáron fejlett technológia fogadja a betegeket.

Ú

jabb fontos megvalósítása ez a kórháznak – értékelte Lukács Antal kórházmenedzser, majd azt tudatta, a magántőkéből átköltöztetett és felújított osztályra 100 ezer lejt költöttek. – Új korszak kezdődik a tüdőgyógyászati osztály életében, mondhatjuk azt is, hogy az elmúlt évtizedek csúcsára ért. A megye négy tüdőgyógyászából három a székelyudvarhelyi kórház alkalmazottja, így most a korszerű laboratóriumnak köszönhetően minden lehetőség megvan arra, hogy a kórház élen járjon a tüdőgyógyászat terén – mondta Lukács Antal az ünnepi átadón. Dr. Cerghezan Imre tüdőgyógyász főorvos szerint, bár a rendelő hosszú ideig a kórház mostohagyermeke volt, megvalósultak évtizedes álmaik. – Egy időtálló létesítményt hoztunk létre, ami megfelel a kor követelményeinek, a jól felszerelt rendelő mellett az osztály megközelítése is sokat javult. Az elmúlt évtizedek során többször is helyszínt váltott a tüdőgyógyászat Székelyudvarhelyen, viszont várhatóan ez lesz az utolsó

állomás – közölte dr. Cerghezan, aki azt is elmondta, hogy a tüdőgondozóban korszerű bakteriológiai labor,

húszágyas fektető és egy mikroszkópos műtő is helyet kapott. A szakorvos úgy véli, a fejlesztéseket a betegek

érzik majd meg leginkább, a korszerű berendezéseknek köszönhetően ugyanis sokat javulhat a diagnoszti-

ka, ami garantálja a tüdőbetegségek felfedezését, megelőzését, a betegek gyógyítását, gondozását.

Befogják a kóbor állatokat Augusztus közepén a Pap-kert bejáratánál jelentette a sajtónak a polgármesteri hivatal, az öregotthon gondnoksága és a csereháti bérlők egyesületének a vezetősége, hogy megelégelték a csendet és rendet bontó csereháti kóborlovakat: hármat befogtak, és várják gazdáikat. Ha azok hivatalos iratokkal nem tudják bizonyítani, hogy az állatok az övék, a város magántulajdonba veszi a lovakat, majd értékesíti is azokat.

M

egszokott jelenség volt a csereháti tetőn a gazda nélkül kószáló, szabadon legelésző ló, az viszont ritkább, hogy befogják őket. A polgármesteri hivatal a lakossági panaszok alapján változtatott eddigi hozzáállásán: már nem nézik el a gazda nélkül kóboroló jószágokat. A polgármesteri hivatal, a városi rendőrség és a pap-kerti öregotthon gondnoksága közös akció révén befogott három lovat, melyeket a Pap-kert alsó részén egy kis kertben

zártak el. Azt közölték, csak annak adják oda a lovakat, aki hivatalos iratokkal tudja bizonyítani, hogy az állatok tulajdonosa. Arra az esetre, ha a tulajdonosok nem jelentkeznek: polgármesteri rendelettel a város magántulajdonába kerülnek, a város pedig értékesítheti a lovakat, melyek ára 2-3 ezer lej körül alakul. – Számtalanszor beszéltünk már az Éltetőkút utcai lakókkal, a rendőrség meg is bírságolta őket, ám soha sem fizették ki a büntetést. Amikor legutóbb náluk jártunk,

mindent megígértek, hogy nem engedik szabadon a lovakat, hogy vigyáznak rájuk, de látszik, mi lett az eredménye – mondta Tikosi László, a polgármesteri hivatal műszaki igazgatója, Benedek Árpád Csaba alpolgármester pedig úgy összegzett: reméli, hogy a lovak gazdái tanulnak az esetből, és ezután megkötik lovaikat. Néhány nappal később jelentkeztek a tulajdonosok, kifizették a háromszáz lejes

büntetést, és elvitték az állatokat. Úgy tűnik viszont, hogy nem tanultak a történtekből, hiszen néhány napra rá, 23-án a Csereháti lakónegyedben, közterületen újabb két gazdátlanul legelő lovat fogtak be a hivatal alkalmazottai, a polgármesteri hivatal pedig a téma kapcsán azt tudatta: most már nincs pardon, minden esetben befogják a kóbor lovakat, előbb-utóbb pedig csak megtanulnak azok tulajdonosai vigyázni az állataikra.

Nem iható a szejkei víz „Figyelem! Nem iható víz!” – áll a szejkefürdői borvízforrás bejáratánál. A felhívást a polgármesteri hivatal függesztette ki, mivel a vegyi elemzés az egészségre káros baktériumokat mutatott ki a vízben. Egészségügyi bántalmakat okozhat a víz, tehát a szejkei ásványvízforrás vize emberi fogyasztásra nem alkalmas. A hivatal 2013. augusztus

félévenként ellenőrzi a két szejkei forrást, illetve a város területén levő két csorgó vizét (a Tábor negyedit és a Függetlenség utcait). Többször is előfordult már, hogy a szejkei víz zavarossá vált, ilyenkor függesztik ki a táblát. Általában két hónap szükséges, hogy magától kitisztuljon a forrás.

3

ESEMÉNY

Szent István-napi ünnepség Gazdag kulturális programsorozatot kínált az idei Szent István-napok Székelyudvarhelyen. A négy napos ünnepség új helyszínen, széles műsorkínálattal várta az érdeklődőket augusztus 17. és augusztus 20. között. A polgármesteri hivatal negyedik alkalommal hívta közös ünneplésre a városlakókat, amely során minden korosztályt hangulatos és szórakoztató rendezvények fogadtak. A szervezők ezúttal a kulturális eseményekre és a népi hagyományokra fektették a fő hangsúlyt, és igyekeztek minél kevésbé megidézni a sörfesztiválok hangulatát.

A

Szent István-napok megújulva és kultúrában megmerítkezve jelentkezett az idei évben. A zenére, táncra, a népi hagyományokra, értékekre épülő kulturális programok voltak az általános jellemzői az ünnepségnek. A kultúrára vágyó látogatók a történelmi sátorban, a kézműves kirakodóvásáron, a könyvsarokban, a tematikus előadásokon, hadi bemutatókon, színes zenei programokon „olthatták szomjukat”. Ezen felül magyarországi és főleg hazai ismert táncegyüttesek, előadók népi táncműsoraikkal, táncprodukcióikkal, hangversenyeikkel, változatos hangzású koncertjeikkel tették színessé az eseményt. A megújult rendezvénynek az idén a Városháza tér adott otthont. Az Udvarhelyszéki Fúvószenekar toborzót fújt a város lakóinak, megtekinthették a Hargita Nemzeti Székely Népi Táncegyüttes Vándorúton című táncbemutatóját és a Háromszék Táncegyüttes Két kezem forgatta, szívem táncoltatta című előadását, továbbá táncműsorral készült a Boróka, a Gereben, a Kékiringó, a dunaszerdahelyi Dunaág Néptánccsoport és a Váczi

Néptáncegyüttes is, illetve szabadtéri táncházba hívta a lakókat a Kaszaj együttes. A Szent István-napi ünnepséget kellemes családi programként is fel lehetett fogni, hisz számos foglalkozás, kézműves tevékenység várta a kicsiket és nagyokat: kismotoros, kistaposó találkozó, bábjátékok, bohóciskola, a gyermek-néptánccsoportok humoros előadásai, barangolás a mesék csodás világában.

Orbán Ferenc Kerekecske esztendőcske című gyerekkoncertje zengte be gyerekdalokkal az ünnepség terét. A gyerekek modellezhették Szent István királyi koronáját, történelmi rajzfilmekből játszva tanulhattak, és saját kreatív munkáikat is elkészíthették az üvegfestő, bútorfestő, mézeskalács-díszítő, zászlókészítő, pólófestő, rajzverseny programokon. A kisgyermekes anyukáknak kismama-

sátor állt rendelkezésére. A Szent István-napi ünnepségsorozat részeként augusztus 17-én a Székelyudvarhelyi Sportért Alapítvány megszervezte a IV. Szent István-napi labdarúgótornát, amelynek helyszíne a sétatéri sportpálya volt. A zenei paletta is rendkívül színesre sikeredett: a Codex régizene-együttes magyar főúri zenét játszott, a Melodika énekegyüttes operettslágereket adott elő, a Bár-

dos Lajos Vegyeskar és az Alla Breve Vegyeskar kórushangversenyre hívott. Koncertet adott Péter Szabó Szilvia, a magyarországi NOX együttes énekesnője, műsorát a Palomita Show előadása követte, majd a különleges hangzású sepsiszentgyörgyi nemEZ is játszott az udvarhelyieknek. Az ünnepségre két kiállítással készült a Haáz Rezső Múzeum, mindkettő Székelyföld történetét vonultatta fel.

A gyémánt-, arany- és ezüstlakodalmasok köszöntése Székelyudvarhely Polgármesteri Hivatala másodszor köszöntötte a gyémánt-, arany- és ezüstlakodalmas házaspárokat. A Szent István-napi rendezvénysorozat részeként az eseményt a Városháza dísztermében tartották.

S

zékelyudvarhely polgármestere, Bunta Levente nem egy szokványos beszéddel készült a gyémánt-, arany- és ezüstlakodalmasok köszöntésére. Felkérte az ünneplőket, hogy nyújtsák fel a kezüket azok, akik huszonöt, ötven vagy hatvan év távlatából még emlékeznek arra, hogy milyen szerelmesnek lenni – a válasz nem maradt el: a Szent István teremben majd minden kéz a levegőbe lendült. – A szerelmen túl ott van egy rendkívül fontos dolog: a szeretet. Az egymás mellett való kitartásnak ez a záloga. A szeretetről ugyan eleget beszélünk, sokan ötven év múlva is tanulják mi az. A szeretet alapja az em-

4

beri létnek is. A társadalom alapja a család, aki ezt megérti, nem élt hiába. A világunk változott, sokan már nem veszik komolyan az egykor letett, együttlétről szóló esküt. Örvendetes, hogy még vannak házaspárok, akik szavatartóak. Köszönöm, hogy eljöttek, kívánok további kitartást és boldogságot – köszöntötte az ünneplőket a polgármester, majd mindenkinek egy oklevelet nyújtott át – összesen hatvanegy párt köszöntöttek: négy volt gyémánt-, huszonnégy arany-, harminchárom pedig ezüstlakodalmas. Az ünnepi pillanatot a Grazioso vonósnégyes és Vidovenyecz Edina műsora tette színesebbé. 2013. augusztus

ESEMÉNY

Gyöngyössy Judit kapta a város kulcsát A Szent István-napi rendezvénysorozat fő napján, huszadikán a Márton Áron téren megáldották és megszentelték az új kenyeret, átadták a város kulcsát, a rangos kitüntetést idén Gyöngyössy Judit, az Icos Conf Rt. vezérigazgatója kapta, majd tűzijátékkal zárták a napot az ünneplő udvarhelyiek.

A

ugusztus 20-án negyedik alkalommal ünnepelte a kereszténységet és a magyar államiságot Székelyudvarhely városa – jelentette az esemény konferansziéja, majd azt is tudatta, hogy Székelyudvarhely Polgármesteri Hivatala mint főszervező, illetve a társszervező intézmények munkatársai a program összeállításánál a méltó, hagyományteremtő és hagyománytisztelő ünneplést tartották szem előtt akképpen, hogy ezek a napok tartalommal és hasznos kikapcsolódással teljenek. „Ma a népi értékek, a népdal, a

néptánc előtt tisztelgünk meghívottainkkal, majd a kenyéráldás, a város kulcsának átadása, végül a Szent István-napi tűzijáték teszi kivételesebbé az ünneplést” – hallhattuk. A jelenlévők István Ildikó népdalénekessel együtt elénekelték a magyar himnuszt, majd meghallgattak egy imát, aztán elkezdődött az új kenyér megszentelésének a ceremóniája. Megáldását Gede Ildikó és Kedei Mózes lelkészek, valamint Mátyás Károly főesperes végezte el, majd a kenyereket később felszeletelték és a Boróka, a Kékiringó és a Gereben néptánccsoportok táncosai szétosztották a tömegben.

napja. „Székelyudvarhely Polgármesteri Hivatala a Szent István-napi rendezvénnyel hagyományt teremtett, és abban bíznak a létrehozók, hogy sikerült értékeket felmutatni, tartalmas, élménnyel teli örömpillanatokat szerezni az ünneplők számára. Szent István napján immár negyedik éve valakinek birtokába kerül a város kulcsa. Ez a szimbolikus tárgy és gesztus abból az elgondolásból született, hogy évente elismerésül olyan embernek szerezzünk vele örömet, olyan embert tüntessünk ki általa, aki e városért munkálkodott, e város jóhírét,

nevét öregbítette itthon, vagy bárhol a világon” – hangzott el, majd az is kiderült, hogy idén első ízben hölgy kapja a város kulcsát. Az Ikos Conf Rt. vezérigazgatója, Gyöngyössy Judit vehette át a gyönyörűen megmunkált városkulcsot, mely Lázár Imre harangöntő és mun-

katársai tehetségét, tudását dicséri. A díjazottról megtudtuk, hogy 1950ben Székelyudvarhelyen született, két felnőtt gyereke van, egy orvos és egy közgazdász. Az igazgatónő maga is közgazdász oklevéllel rendelkezik, az egykori Ruhaipari vállalaltnál, a mai Ikos elődjénél 1988-tól főkönyvelőként, gazdasági igazgatóként dolgozott. A változások után az országban az elsők közt volt a vállalat, mely külföldi befektetővel részvénytársasággá, vegyesvállalattá alakult. Főleg németországi, illetve holland, finn piacra viszik felsőruházati termékeiket, innen jutnak tovább az udvarhelyi, udvarhelyszéki varrónők munkái nyugat-európai vásárlókhoz, angolokhoz, írekhez, franciákhoz. Napjainkban 1300 alkalmazottja van a vállalatnak, ellenben 2000-ben 3400 főnyi is volt részvénytársaság munkavállalóinak száma. Az uniós csatlakozással viszont megcsappant a munkaerő, sokan mentek el külföldre dolgozni. A vállalat nyitott mindenki előtt, aki a szabályokat betartva, becsülettel kíván dolgozni. A szakképzetlenek is munkát kaphatnak, amennyiben meg tudják tanulni a rájuk szabott munkát. Egyébként egy zakó elkészítése 170, esetenként 200 munkamozzanattal készül el. Vagyis ahhoz, hogy elkészüljön a ruhadarab, több kézen megy keresztül, több ember adja hozzá tudását, hozzáértését. Az igazgatónak rálátása van és kell is

legyen a termelés menetére, valamint a gazdasági mutatókra, tényezőkre egyaránt. Állandó szervezésben, mozgásban van a vállalat, meg kell felelni a törvényeknek, piackutatást kell végezni, kapcsolatokat kell fenntartani, a munkaerőt meg kell becsülni. Nem hagyják ezek a dolgok az embert elaludni, mert ha egy kicsit nem figyel, rögtön károsulhat valaki, ez pedig senkinek nem tesz jót, vallja a vállalatvezető. A vállalat sok udvarhelyit, udvarhelyi érdekeltségű nonprofit szervezetet, tanintézményt, sportegyesületet, egyetemet udvarhelyi hallgatókkal, diákalapítványt, kiemelten a kórházat, a kultúrát, a művészeteket, kiadókat és szerkesztőségeket milliárdos nagyságrendben támogat, segít. Gyöngyössy Judit negyven éve dolgozik Székelyudvarhelyen a ruha-

iparban, vezetőként pedig több mint húsz éve. Mint mondja, dolgozni szeretne, míg egészsége engedi, míg el tudja látni a munkáját, és persze addig, amíg a vállalat vezető partnerei is úgy látják, ő megfelelő ember a feladatra. A polgármester a laudáció végén gratulált Gyöngyössy Juditnak az eddigi eredményeihez, ugyanakkor erőt, egészséget kívánt további munkájához.

Népdalok és tűzijáték A Szent István-napi ünnepség folytatásaként István Ildikó és barátai népdalokat adtak elő – közreműködött a Boróka, Kékiringó és Gereben néptáncegyüttes. Produkciójukat követően a székely himnusz csendült fel, majd fél tízkor a Márton Áron tér felett tűzijáték borította be az eget.

A város kulcsa Az új kenyér megáldását követően Bunta Levente polgármester a város kulcsával lépett színpadra, és elmondta, hogy augusztus 20. a magyar nemzet ünnepe, minden magyarnak jeles 2013. augusztus

5

BERUHÁZÁS

A székelyudvarhelyi kogenerációs hőerőmű terve A Szombatfalvára tervezett kogenerációs, vagyis távhőt és villamos energiát előállító hőerőmű 10 MW teljesítményű lenne, egy 4,6 hektáros területen épülne fel, mellette 12 hektárra üvegházakat telepítenének, illetve gyümölcsös és zöldövezet illesztené tájba a létesítményt, mely révén – mint a beruházó és a városvezetés tudatják – harminc százalékkal olcsóbban jutna távhőhöz a lakosság.

R

égi terve Székelyudvarhely jelenlegi városvezetésének egy olyan biomasszával működő hőerőmű megépítése, mely alternatívát jelenthet a „klasszikus” energiahordozó, a földgáz drágulására – a faőrleménnyel, biomasszával működő kazánokat világszerte használják, egyre szélesebb körben. Az is tény, hogy a városnak nem lenne pénze egy több tízmillió eurós beruházás megvalósítására, a polgármester ezért az elmúlt két évben számos vállalkozóval tárgyalt a témában. Végül ketten maradtak, egy brassói befektető és a székelyudvarhelyi Ferenczy Károly vállalkozó közösen létrehozták az Electro Horvas Kft.-t, mely az elképzelés szerint működtetője is lesz a hőerőműnek. A székelyudvarhelyi terv tehát – a legutóbbi konstrukció szerint – magánberuházásként valósulna meg, az előzetes gazdasági számítások pedig azt mutatják, hogy húsz-harminc százalékkal kerül majd kevesebbe a távfűtés, mint jelenleg – mindez pedig a városvezetés értékelése szerint a levált lakók visszacsatlakozását hozza majd. A hőerőmű ugyanakkor 100-200 új munkahelyet is teremt, nem elhanyagolható tehát a közvetett hatása sem a város gazdaságára. A tervezett beruházás egy biomasszával működő hőerőművet és egy üvegháztelepet építenének Szombatfalván, kültelken, a város és a Szejke között, a Horvás és a Széldombon, a befektető magánháza közelében – utóbbi információ talán azért is fontos, mert sokan úgy vélik, a hőerőmű környezetszennyező, ezért nem Szombatfalvára, hanem máshová kellene telepíteni. Ide tartozik, hogy a polgármester magánháza is a közelben található, így az esetleges környezetvédelemmel kapcsolatos aggodalmak miatt talán maga a befektető és a kezdeményező, a polgármester kellene a legjobban tiltakozzon a beruházás ellen. A polgármester és a befektető viszont egyhangon mondja: környezetbarát csúcstechnológiáról van szó, az építmények pedig nem fogják rontani a város arculatát. A PUZ szerint a hőerőművet egy nagyjából 4,6 hektáros területen építenék fel. Az erőmű 10 MW-os teljesítménnyel bírna, és fűtőanyagként többnyire fát használna – hatékonyságáról talán annyit, hogy kinti mínusz harminc fokos hőmérsékletig ki tudja szolgálni a település távhőigényeit.

A beruházás során számos kiegészítő épületre is szükség lenne: irodaházra, turbinaházra, kazánházra, a kémény szűrőberendezéseit tartalmazó épületre, faaprító gépezetre, fatárolóra, hűtőtoronyra, vízszűrő, laboratóriumi épületre stb. A hőerőmű kogenerációs lenne, vagyis a hő mellett nem mellékesen villamos energiát is termelne, melyet az országos hálózatban értékesítenének. Az erőmű által előállított, és a városi távfűtési rendszerben nem hasznosított meleg vizet a hőerőmű mellett felépített üvegházak fűtésére használnák fel – az üvegházak egy további 12 hektáros területen épülnének meg, és ezekhez is tartozna egy irodaház, illetve egy hűtőraktár. Említést kell tennünk arról is, hogy a területhez egy 15 hektáros gyümölcsös és egy 1,9 hektáros zöldövezet is tartozik – utóbbi „feladata” lesz tájba illeszteni a beruházást. A beruházás terveiben a befektetők javasolják a szejkei gát újraépítését az esővíz összegyűjtése érdekében, illetve ide vezetnék vissza a tisztított vizet is. A terület jelenleg kültelek, gyümölcsös és legelő, első lépésként a beltelkesítésére kell sor kerüljön, majd az épületekhez vezető utakat kell elkészíteni a már létező földutak modernizálásával – a tervben a befektetők azt is megjegyzik, hogy a beruházásra egy gazdaságilag különösebben nem hasznosítható területen kerülne sor. A hőerőmű működtetéséhez szükséges elektromos áramot az Orbán Balázs utcai hálózat meghosszabbításával biztosítanák, a szintén a működtetéshez szükséges, úgynevezett technológiai vizet pedig a NagyKüküllőből nyernék ki, és egy vezetékhálózaton az út alatt juttatnák el az erőműhöz – a városi vízhálózat ugyanis nem tudná biztosítani a szükséges vízmennyiséget. Az ivóvizet a Templom utcai hálózatból kapná a létesítmény, és mint már említettük, az erőmű által felhasznált víz majd a Szejke-patakába folyna vissza. Szintén a beruházással kapcsolatos feladat lesz a városi távfűtési hálózat összekötése az erőművel, illetve az országos áramszolgáltató hálózattal. A tervekben azt is megjegyzik, hogy a létesítmény 1,5 kilométerre található a Szejkefürdőtől, mely turisztikai látványossági hely, ám a távolság jelentős, így nem befolyá-

solja az ottani tevékenységet. A jelenleg urbanisztikailag mezőgazdasági besorolásban levő terület a beruházást követően vegyes, ipari és urbanisztikai besorolást kapna, ami azt is hozza majd, hogy a vizsgált területen nem épülhetnek lakóházak, csak a fentebb sorolt tevékenység lebonyolításához szükséges létesítményeket lehet megépíteni. A nagyobb sajtóvisszhangot kapott történethez tartozik, hogy az udvarhelyi befektető azt szeretné, ha mindenki első kézből tájékozód-

na a tervezett beruházásról, és ha az udvarhelyi lakók meggyőződnének arról, hogy a hőerőmű minden szempontból jót hoz majd a városnak. Azt is közölte a beruházó, hogy a tervvel kapcsolatos összes kérdésre válaszol. Tájékoztatták is a lakosságot, hogy az info.elektrohorvas@yahoo. com email címen várják a kérdéseket, észrevételeket. Ugyanakkor az is közismert, hogy a városi önkormányzat is rábólintott a tervekre, és arra is, hogy a város megvásárolja majd a hőerőmű által szolgáltatott hőt.

Aláírták a társfinanszírozási szerződést Székelyudvarhely Polgármesteri Hivatala pályázott a délkelet-európai Transznacionális Együttműködési Program keretében az Európai Regionális Fejlesztési Alapnál. A 2011 szeptemberében leadott pályázat sikeresnek bizonyult. Augusztus 27-én Bunta Levente polgármester aláírta városunk és a Regionális Fejlesztési Minisztérium közötti társfinanszírozási szerződést, melynek tárgya, hogy a minisztérium a pályázat összegének 13 százalékát biztosítja. A pályázat teljes költségvetése 164 500 euró, ami az Európai Regionális Fejlesztési Alaptól, valamint a Regionális Fejlesztési Minisztérium kapott összegből, és a 2 százalékos önrész összegéből tevődik össze. A pályázat vállalásaiban szerepel az alternatív energiaforrások (pl. biomassza, napenergia, szélenergia) felhasználásának elemzése. A pályázat fontosabb adatai: az akció a délkelet-európai Transznacionális Együttműködé-

6

si Program név alatt fut, a pályázat beadása 2011 szeptemberében történt meg, futamideje 2013. március 1.–2014. november 30. A pályázat teljes neve: TERRE – TERitory, eneRgy & Employment = Terület, energia és foglalkoztatás. A pályázat célja megtapasztalni és megbizonyosodni arról, hogy a helyi, megújuló energiaforrások bölcs és integrált felhasználása (különböző eredetű biomassza, nap-, szél- és vízenergia) hatásos eszköze lehet a megújuló és fenntartható helyi fejlesztéseknek. Közintézmények, cégek és helyi közösségek összefogása révén a helyi erőforrások megfelelő felhasználásával akár új munkahelyeket is létre lehetne hozni. A pályázatban partner

az olaszországi Rimini és Rovigno tartomány, illetve a velencei IUAV Egyetem, valamint Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata és a szintén magyarországi Újszilvás Község Önkormányzata. További partnerek: az osztrák Tehnology Promotion Burgenland Ltd., az osztrák Megújítható Energiaforrások Európai Központja, a szlovéniai Fenntartható Vidékfejlesztési Központ, a bulgáriai Dimitrovgrad Önkormányzata, a horvátországi Isztria Regionális Energia Ügynökség, a bosznia-hercegovinai Helyi Fejlesztési Kezdeményezés, az albániai Tiranai Kereskedelmi és Ipari Kamara. A program során a következő tevékenységekre kerül sor: management, kommunikáció és

disszemináció (projektarculat, kommunikációs terv készítése, kommunikációs kampányok helyi szinten, szórólapok, konferenciák, sajtótájékoztatók, értesítőlevelek, dokumentumfilm készítése), tanulmányok készítése (helyi megújuló energiaforrások azonosítása, összehasonlítása, energiatérkép, nemzetközi modell kidolgozása), technikai, gazdasági és pénzügyi tervek készítése, kis beruházások helyi szinten (az erdőgazdálkodásból és erdőtisztításból származó, fahulladék optimális hasznosítása), katalógus készítése a helyi beruházási lehetőségekről, szakmai felkészítők és tapasztalatcsere.

2013. augusztus

KÖZÖSSÉG

Székelyudvarhely első mezítlábas parkja A

z ötlet Németországból származik, és most már Székelyudvarhelyen is van hely, ahol speciális, mezítlábas gyaloglásra kialakított sétány, ösvény fogadja a lábukat, talpukat edzeni kívánókat. Önkéntesek és az Udvarhelyi Fiatal Fórum munkatársai láttak hozzá a sétatéri játszótéren az első udvarhelyi mezítlábas park megépítésének. A munka három napot tartott, majd hivatalosan is felavatták. Vass Orsolya, az UFF elnöke azt tudatta, kezdeményezésükkel a város aktív lakóinak szerettek volna példát mutatni: , összefogással, önkéntes munkával könnyen megvalósítható számos kis elképzelés. A kezdeményező, Kerekes Magdolna Noémi gyógytornász azt mondta el, hogy a park öt-

lete akkor merült fel benne, amikor tudatosult benne, hogy nagyon sok a lábproblémás ember. „Sok lúdtalpas gyerekkel találkozom, akiknek kevés lehetőség adódik a mezítlábas sétákra. Amikor felhívom erre a figyelmet, a szülők aggódva mondják, hogy nincs sehol egy biztonságos hely, ahol járkálhatnának. A mezítlábas parknak köszönhetően viszont ezt garantált biztonsággal megtehetik”. Az újszerű ötlet megvalósítását a Székelyudvarhelyi Közösségi Alapítvány, a helyi polgármesteri hivatal, valamint több vállalkozás támogatta. Az ötletgazda korábban elmondta, reményeik szerint jövőben más helyszínen is épülhet majd mezítlábas park.

Az udvarhelyszéki anyák akciója

Az Orbán Alapítvány programjai A

z udvarhelyi polgármesteri hivatalnál és a megyei tanácsnál nyertes pályázatai révén idén Homoródfürdőn táborozott az Orbán Alapítvány harminc fiatalja és húsz gondozója, az alapítvány vezetőjétől, Orbán Zsuzsától pedig azt is megtudtuk, hogy további két olyan nyertes pályázatuk is van, melyek tevékenységüket segítik. A súlyosan és halmozottan sérült gyerekeknek egész életük során hiánypótló szolgáltatásokat biztosító Orbán Alapítvány – mint ismeretes – Székelyudvarhelyen működteti a BiceBóca Központot, mely iskola és bentlakás, illetve emellett a sérült gyerekeknek rehabilitációs terápiát (gyógypedagógiai fejlesztés, gyógytorna) is biztosítanak, mely szolgáltatás ambulánsan is igénybe vehető. Ugyanakkor működtetik a műhelyt is, ahol műhelymunka keretein belül a felnövő értelmi sérült fiatalok művészeti vezető segítségével értelmes és hasznos elfoglaltságot találhatnak maguknak – a gyerekek munkáiból kiállításokat is szerveznek. A rendszeres éves tevékenységükhöz tartozik a gyerekek táboroztatása is. Mint Orbán Zsuzsa, az alapítvány vezetője tudatta, az alapítvány harminc fiatalja és húsz

Ú

gondozója a homoródfürdői 6-os villában táborozott. A tábor témája az egészséges életmód volt, így a résztvevők előadásokat hallgattak meg a környezetünkről, az egészséges táplálkozásról, viselkedési normákról, különböző egészségmegőrző programokról. A táborozást Székelyudvarhely polgármesteri hivatala a civilszervezetek számára hirdetett, egészséges életmód kialakítását segítő éves programja révén támogatta, a megyei tanács pedig a fogyatékkal élő személyek támogatási programja révén juttatott pénzt az Orbán Alapítványnak. Orbán Zsuzsától azt megtudtuk, hogy

van még további két nyertes pályázatuk, programjuk. A szociális és gyermekvédelmi igazgatóság a megyei szociális és egészségügyi otthongondozó éves programjával az alapítvány kinetoterápiás és gyógypedagógiai részlegének 17 ezer lejt adott pelenkákra és tisztítószerekre, illetve szintén a gyermekvédelmi igazgatóság, civilszervezetekkel történő együttműködési programja keretében, a veszélyeztetett gyerekek jogainak védelme és érvényesítése érdekében 10 ezer lejt juttatott az alapítványnak, mely összeget a rehabilitációs központ bérének a kiegyenlítésére fordítanak.

jból a szoptatásért sétáltak az udvarhelyszéki anyák. Tudatosító és figyelemfelkeltő akciójukat ezúttal a Bethlen negyedi parkban szervezték meg. Szórólapokat osztottak, pólót lehetett vásárolni, kis fényképkiállítással rukkoltak elő, majd körbejárták a parkot, mindenkinek azt üzenve: a kisbaba szoptatása jó. Az Udvarhelyszéki Anyák Egyesület internetes csoportosulásként kezdte el tevékenységét, majd különböző történések kapcsán tavaly többször is hallatták hangjukat. Éves rendezvényük a Séta a szoptatásért, mellyel azt a tévhitet igyekeznek eloszlatni, hogy a kisbaba szoptatása nem jó az anyának – közismert, hogy egyre divatosabb lett a kisbaba nem mellből történő szoptatása. A Bethlen negyedi parkban, a Dávid Ferenc téren gyülekeztek,

sátruk alatt Udvarhelyszéki Anyákpólót lehetett beszerezni, illetve szórólapokat is osztottak, melyeken a WHO, az UNICEF és a La Leche Liga azt ajánlja, hogy a csecsemők, optimális fejlődésük érdekében, hat hónapos korukig csak anyatejet kapjanak. Aki eddig nem tudta, most értesülhetett arról is, hogy a nők 98 százaléka képes szoptatni egy időben akár több babát is, és mindezt nem a mell mérete határozza meg. – Sokan azt hiszik, a szoptatás nem jó, vagy még többen gondolkodnak úgy, hogy fölösleges, nem egészséges, az anyának nem tesz jót, illetve van, aki úgy tudja, a szoptatás képesség, adottság kérdése, közben szó sincs erről: anyának, babának egyaránt jó – mondta az egyik kismama.

Húszéves a Norada

Ingyenes EmőZumba a Csereháton

T

arcsi Emőke, az Emőzumba vezetője csereháti lakosként úgy döntött, kicsit feldobja, felpezsdíti a lakótelep életét azzal, hogy alkalmanként nyilvános és ingyenes zumbaórát tart elsősorban gyerekek számára, ám felnőttek jelentkezését is várja. Az első ilyen akcióra nemrég a Csereháton került sor. Nem hisszük, hogy olvasóink számára el kellene mondani, mi is a zumba, hisz az aerobic és a különböző táncok lépéseiből összeálló fitness-programnak is beillő „őrület” nálunk is hódít. A mozgalom udvarhelyszéki mozgatórugója Tarcsi Emőke, aki több gyerekcsoportot is működtet, év közben hetente kétszáz gyerekkel dolgozik. Most viszont vakáción van, így jutott eszébe, elnézve a csereháti gyerekeket, hogy megismételhetnék a Csereháti Napok – mely a polgármesteri hivatal támogatásával jött létre – alatt tartott zumbaórát, mely nagy sikernek örvendett, Emőke számos pozitív visszajelzést kapott a bemutatót követően. – Arra gondoltam, megismételhetnénk a zumbaórát néha alkalmanként, hogy egy picit változatosabb legyen a gyerekek délutánja. Év közben több rendezvényen is részt veszek, más városokban is, most viszont arra gondoltam, az it2013. augusztus

U

teni gyerekekre, a mi gyerekeinkre is kellene jusson egy kis idő – számolt be az előzményekről. A rendhagyó zumbaóráról pedig azt kell tudni, hogy különösebb szervezés nélkül zajlik, kihelyeznek egy hangfalat, és kezdődhet is a mozgás. A zumbázni szándékozók csak a jókedvüket kell magukkal vigyék, illetve nem árt az sem, ha sportcipő van rajtuk, és talán egy kis víz is elkel a mozgás során.

dvarhelyen hagyománya van a konfekcióiparnak. Az Ikos az ötvenes években a kisiparosok egyesítésével született, majd a rendszerváltozást követő privatizációval lett J. A. Seroussi a gyár főrészvényese. Mihály János vezérigazgató úgy emlékszik vissza, hogy Seroussi úr látta a komolyságot és a szaktudást, melyet az Ikos mutatott a nyugati piacok felé, így az ottani nyereségét visszafektette egy új gyár létesítésébe. Így született a Norada, mely a három lányának a nevét viseli: Nora, Ramona és Dalila. 1993-ban jegyezték be a Noradát a kereskedelmi kamaránál, tavasszal még a terület

meg búzával volt bevetve, az aratást követően kezdődött az építkezés. 1995-ben a gyár már fedél alatt volt, március-áprilisban pedig ki is jött az első öltöny. A Norada Rt. romániaikanadai magántőkéjű vegyesvállalat fokozatosan az európai konfekcióipar egyik fontos termelőpontja lett. Évek óta már nemcsak megrendelésre dolgoznak, hanem saját márkájukkal, a Seroussi nevet viselő termékekkel is helyet kérnek maguknak a piacon, illetve nem mellékes, hogy ezen saját márkával a tarsolyukban jövőjük is biztosabbnak ígérkezik. A gyár idén ünnepelte „születésének” huszadik évfordulóját.

7

ESEMÉNY

Nagy Pál-emlékkiállítás Szeptember 30-ig látogatható a művelődési házban a Nagy Pál marosvásárhelyi képzőművész, művésztanár munkásságát bemutató reprezentatív emlékkiállítás.

N

agy Pál (1929–1979.), a marosvásárhelyi művészeti középiskola legendás tanáraként művésznemzedékek egész sorát indította el pályáján. A munkáiból válogatott kiállítást a Maros Megyei Múzeum gyűjteményéből, családi hagyatékból, illetve a Haáz Rezső Múzeum képtárának anyagából hozták létre. A kiállítás sajátsága, hogy először nyújt betekintést a művész pedagógiai anyagába. Elekes Gyula, a művelődési ház igazgatója elmondta a megnyitón, hogy az emlékkiállításon több mint 130 munkát lehet megtekinteni, ezért három termet használtak fel a kiállításra. A válogatásban fest-

mények, pedagógiai anyagok és grafikák kaptak helyet. Nem ez az első kiállítása Nagy Pálnak, hiszen egy évvel ezelőtt szintén itt lehetett megtekinteni a Buja formák című tárlatát. A megnyitón díszbeszédet mondott Dr. Újvárossy László, a nagyváradi Partium Keresztény Egyetem tanára, aki maga is diákja volt egykoron Nagy Pálnak. – Feltettem a kérdést, hogy mi lehetett Nagy Pál népszerűségének a titka? Hogyan tudta egyenlő mértékben uralni a vizuális művészetek oktatásának a műfaját, a grafikát, de az irodalmat is oktatta, ha kellett. Humorosan vizuális gondolkodásra és a hamis dolgokkal szembeni cini-

kus hozzáállásra nevelt. Nem minden nagy festőből lesz jó pedagógus, de ez nem vonatkozik Nagy Pálra. Mindig kreativitásra tudta hangolni a hallgatóit, alázatra, erkölcsre, erdélyiségre. Habár sokan elszöktek a kommunizmus idején az országból, Nagy Pál kitartóan maradt, példát mutatva mindannyiunk számára. Az új nemzedék is okulhat művészi és emberi magatartásából, példájából – méltatta Dr. Újvárossy László. A Nagy Pál munkáiból egy igényes kivitelezésű katalógus is készült a kiállításra.

Alkotótábor a művelődési házban

I

dén augusztusban hetedik alkalommal szervezte meg egyhónapos alkotótáborát a székelyudvarhelyi művelődési ház, melyre ezúttal is szép számban jelentkeztek gyerekek és felnőttek. Elekes Gyula, a tábor ötletgazdája és szervezője szerint nem kell azon meglepődni, hogy a művelődési ház szervez, és ad otthont egy ilyen tábornak, hisz a kulturális intézménynek feladata a fiatalok oktatása és nevelése. – Amenynyiben van rá lehetőségünk, és vannak szakembereink, akkor csinálni kell, hisz a tábornak, mint kiderült, hiánypótló szere-

pe van. Az iskolai képzés során egyre kevesebb lehetőség van a vizuális nevelésre, ezt az űrt próbáljuk meg betölteni. Célunk olyan alkotási folyamatok megismertetése, népszerűsítése, amelyek kimaradtak az oktatásból – mondta Elekes Gyula, majd azt tudatta, hogy igencsak népszerűek a különböző, népi kultúráról, mesterségekről szóló foglalkozások, ahogyan a képző- és iparművészeti oktatás is, vagy a tűzzománc-képzés. A hónap során a „táborozók” bepillantást nyertek az agyagozás, üvegfestés, gyöngyfűzés világába, majd a bútorfestés, nemezelés fortélyait leshették el,

a legnépszerűbb foglalatosság pedig a tűzzománcozás volt. Ide tartozik, hogy az alkotótáborban készült munkákból ki-

állítást válogatnak össze, amit az iskolakezdés után, szeptember végén majd a nagyközönség is megtekinthet.

Időutazás a fotográfiában

A

ugusztus 29., a magyar fotógráfia napja alkalmából rendhagyó fényképkiállítással rukkolt elő a Kováts István Fotóarchívum Egyesület. A Kossuth Lajos utcai fényképészet udvarán Időutazás a fotógráfiában cím alatt Székelyudvarhely látványosságai elevenedtek meg. Ha látni szeretnénk, hogyan nézett ki Székelyudvarhely a 19. század végén, milyenek voltak a templomai, hogyan festett a városközpont, térjünk be a Kováts Fényképészet Kossuth Lajos utcai műhelyébe. A kiállított évszázados fotográfiák révén választ kaphatunk nagyon sok Udvarhellyel és annak 19. száza-

di múltjával kapcsolatos kérdésünkre. A kiállítást soha sem, vagy csak ritkán közreadott fényképek reprodukcióiból állították össze, betekintést engedve Székelyudvarhely múltjának egyik fontos szeletébe. – Van olyan fénykép is, amely a 19. század végén készült, láthatunk olyan épületeket is, amelyeket ma hiába keresünk, mert már nem léteznek – közölte a kiállítás kapcsán Kováts Szidónia, aki azt is elmondta, hogy a kiállítás ötlete már régen megszületett, ám mostanáig várni kellett, hogy megvalósuljon: a Kováts István Fotóarchívum Egyesület sikeresen pályázott a

székelyudvarhelyi önkormányzatnál. Jó tudni, hogy a tárlatot állandó jellegűnek tervezték, sőt a jövőben fotóritkaságokkal szeretnék bővíteni, úgy, hogy a végső fázisban a fényképészet udvarának teljes, negyvenkét méter hosszúságú tűzfala a le-

hető legteljesebben ábrázolja a székelyudvarhelyi régmúlt időket. Itt említhető, hogy a tárlat megnyitása alkalmával a fényképészet belterében kiállított fényképeket is lecserélték, többnyire életképeket tekinthetnek meg az érdeklődők.

A Székelyudvarhelyi Nyári Esték szeptemberi programja Dátum

Bethlen-negyedi park

Szeptember 7.

Légió együttes - koncert Zenekarvezető: Mag József

Szeptember 14.

Alla Breve Vegyeskar – hangverseny Karnagy: Kovács László

8

Sétatér Balázs Ferenc Énekkar – kórushangverseny Karvezető: Orosz Pál József Baczkamadarasi Kis Gergely Református Kollégium vegyes kara – hangverseny Karvezető: Szakács Annamária

Dátum

Bethlen-negyedi park

Szeptember 21.

Transylvania Rock Band – koncert Zenekarvezető: Orosz Pál Levente

Szeptember 28.

Középiskolai népzeneés néptánctalálkozó – gálaműsor

Sétatér Székely Dalegylet férfi kórusa – hangverseny Karnagy: Kovács László Musica Sacra Kamarakórus – Szent Miklós-hegyi Plébánia kórusának hangversenye Karnagy: Rózsa Imre

2013. augusztus