Eredmények KIÍRÁS ÉS A NÉPEGÉSZSÉGÜGYI PROGRAM VISZONYA A vizsgált idıszak alatt a Népegészségügyi Programra fordított teljes támogatási összeg és a pályázati kiírások száma is radikális csökkenést mutat. (10. és 11. ábra). millió Ft
600
568
kiírás száma
25
500
20
20
400
15
300
10
200 140
100
86
52
2004
2005
2
0
0 2003
7
5
2003
2006
2004
2005
2 2006
Évszám
Évszám
10. ábra. Népegészségügyi Programra fordított támogatás összesen
11. ábra. Népegészségügyi Programban kiírásra kerülı pályázati témák összesen
A „Települési és kistérségi egészségterv megvalósítása” címő színtér alprogramra 2003-ban még 115 millió forintot biztosított a szaktárca, 2006. évre már 38,5 millió forintra csökkent a támogatására fordítható keret. (12. ábra)
200
100
115
millió Ft 68
69 39
0 2003
2004
2005
2006
Évszám
12. ábra. „Települési és kistérségi egészségterv megvalósítása” címő színtér alprogramra biztosított támogatás összesen
Négy év alatt a Népegészségügyi Program pályázatira biztosított teljes összegnek a színtér alprogramokra szánt összeg 61 %-át,1 míg a „Települési és kistérségi egészségterv megvalósítására” címő programelem esetében 30,3%-át tették ki. A színtér program keretében a települési önkormányzatok számára a vizsgált évek alatt összesen 290.588.000 forint pályázati forrást biztosított az Egészségügyi Minisztérium. Pályázatokon keresztül ebbıl az összegbıl 244.384.000 forint támogatás került szétosztásra (84%). 2003 és 2004 években nem tudta a bíráló bizottság a teljes támogatási összeget szétosztani2 ezért maradvány képzıdött.
140
120
Keret
115 100
103,6 Szétosztott
80
67,9
69,1
Adható max. támogatás
69,1
60
45,2
38,5
40
38,5 20
8
7
0
2003
2004
2 2005
2 2006
13. ábra. Támogatás mértékének alakulása a „Települési és kistérségi egészségterv megvalósítása” címő pályázatok esetében Ahogy azt a 13. ábra mutatja, négy év alatt a jóváhagyott keret összege, valamint a maximálisan adható támogatás összege is folyamatos csökkenést mutat.
1
A színtér alprogram keretében 2003-2006 években „Munkahelyi egészségterv megvalósítására” címő pályázatra is folyamatosan forrást biztosított az Egészségügyi Minisztérium, összesen 57,1 millió Ft értékben.
2
Legfıbb okok: formai hibák, kidolgozatlan egészségtervek, irreális költségvetés, partnerség hiánya.
A PÁLYÁZÓ TELEPÜLÉSEK SZÁMA Az Egészségügyi Minisztérium által 2003 és 2006 között négy pályázati forduló során összesen 319 település önkormányzata nyújtott be pályázatot egészségfejlesztés programra. (Közülük 150 települési önkormányzat több pályázati fordulóban is pályázott.)
319
Települési és Kistérségi Egészségfejlesztı Program
161
959
Egészséget támogató társadalmi környezet
324
1395
Népegészségügyi Program
0
200
400
600
800
524
1000
1200
1400
1600
1800
2000
Pályázó települések (db) Nyertes települések (db)
14. ábra. Pályázó és nyertes települések száma ( 2003-2006)
Egészséget Támogató társadalmi környezet programelemre négy év alatt 959 pályázat érkezett be és 324 lett nyertes. A Népegészségügyi Programra a vizsgált idıszakban összesen 1395 pályázat érkezett, és ebbıl 524 pályázat lett nyertes.( 14. ábra) A négy pályázati forduló során az önkormányzatok 75 %-a csak egyszer, míg 25 %-a többször is indult települési és kistérségi egészségterv pályázatokon, azaz a pályázó 226 települési önkormányzat összesen 319 pályázatot nyújtott be. Ennek eredményeként a négy év alatt 161 település részesült támogatásban, ez 50 %-os támogatást jelent. Ebbıl a települések 73 %-a csak egyszer, míg 27 %-a többször is nyertes pályázó lett. A települések részvételi gyakoriságát az 15. ábra mutatja.
Pályázatok beadásának gyakorisága 2003-2006 között Egy alkalommal
Pályázó települések száma
Nyertes települések száma
169
75 %
83
73 %
Két alkalommal
30
13 %
20
17 %
Három alkalommal
18
8%
6
5%
9
4%
5
5%
226
100%
111
100%
Négy alkalommal
15. ábra. A pályázók részvételi gyakorisága
A települések legnagyobb számban (összesen 104 település) az 2003-ban pályáztak, és közülük került ki a legtöbb nyertes is (55 település). Arányait tekintve azonban a legtöbb nyertes pályázat 2005. évben született, ekkor a benyújtott pályázatok 61 % százalékát ítélte a kuratórium támogathatónak (2003-ban 53%, 2004-ben 34 %. 2006-ban 47 %). A pályázók száma és eredményessége is 2004 évben volt a legalacsonyabb, ekkor mindössze 18 település kezdhette el programjai megvalósítását. Ennek egyik oka lehet, hogy ebben az évben csak hátrányos helyzető települések, illetve önkormányzati társulások pályázhattak. (16.ábra)
120 100
104 88
80 75
Beérkezett pályázat db
60 55
52
46
40 20 0
42
Támogatott pályázat db
18 Pályázat a települési egészségterv megvalósítására 2003
Települési, térségi egészségfejlesztési programok 2004
Települési, térségi egészségfejlesztési programok 2005
Települési, térségi egészségfejlesztési programok 2006
16. ábra. A települési egészségterv programra beadott pályázatok számának és sikerességének alakulása a vizsgált idıszakban
A PÁLYÁZÓ TELEPÜLÉSEK RÉGIÓ ÉS MEGYEI MEGOSZLÁSA A pályázatot benyújtó települések (nyertes és nem nyertes) országos megoszlása alapján elmondható (17. ábra), hogy az ország minden részébıl érkezett pályázat, de nem azonos
mennyiségben és minıségben. A legtöbb pályázatot a Dél-Alföldi régió nyújtotta be a négy év alatt, és a legtöbb nyertes pályázat is e régión belül születetett. Nyugat-Dunántúl régió is aktívan pályázott, és Észak-Magyarország is elég erıs aktivitást mutatott. KözépMagyarország aktivitásában és eredményességében is messze elmaradt a többi régiótól. Megye Dél-Alföld Békés Csongrád Bács-Kiskun Dél-Dunántúl Baranya Tolna Somogy Észak-Alföld Szabolcs Hajdú-Bihar Jász-Nagykun ÉszakMagyarország BAZ Nógrád Heves Közép-Dunántúl Veszprém Fejér Komárom-Esztergom KözépMagyarország Pest Budapest Nyugat-Dunántúl Gyır Vas Zala Összesen:
Nem nyertes pályázatok száma 35 (45 %) 3 (27 %) 18 (40 %) 14 (48 %) 14 (44 %) 8 (44 %) 3 (43 %) 3 (43 %) 17 (53 %) 8 (53 %) 4 (40 %) 5 (71 %)
Nyertes pályázatok száma 50 (55 %) 8 (73 %) 27 (60 %) 15 (52 %) 18 (56 %) 10 (56 %) 4 (57 %) 4 (57 %) 15 (47 %) 7 (47 %) 6 (60 %) 2 (29 %)
28 (55 %) 21 (55 %) 2 (67 %) 5 (50 %) 15 (50 %) 9 (47 %) 2 ( 33 %) 4 (80 %)
19 (76 %) 16 (73 %) 3 (100 %) 30 (47 %) 12 (44 %) 8 (42 %) 10 (56 %) 218 (68 %)
Összesen
%
85 11 45 29 32 18 7 7 32 15 10 7
100% 100% 100% 100% 100% 100% 100% 100% 100% 100% 100% 100%
23 (45 %) 17 (45 %) 1 (33 %) 5 (50 %) 15 (50 %) 10 (53 %) 4 (67 %) 1 (20 %)
51 38 3 10 30 19 6 5
100% 100% 100% 100% 100% 100% 100% 100%
6 (24 %) 6 (27 %) 0 (0 %) 34 (53 %) 15 (56 %) 11 (58 %) 8 (44 %) 161 (32 %)
25 22 3 64 27 19 18 319
100% 100% 100% 100% 100% 100% 100% 100%
17. ábra. Pályázatot benyújtó nyertes és nem nyertes települések százalékos megoszlása a vizsgált idıszakban Eredményességben Dél-Alföld, Nyugat-Dunántúl és Észak-Magyarország áll dobogós helyen. Közép-Magyarország itt is az utolsó helyre szorult és Közép-Dunántúl alig érzékelhetıen marad le mögötte (18. ábra).
100
85
80 60
64 51
50 34
40
32
23
32
18
20
Eredményesség Aktivitás
30
15
25
15
6
0
18. ábra. Eredményesség és aktivitás a régiók vonatkozásában a vizsgált idıszakban.
A megyék részvételérıl megállapítható, hogy szám szerint a legtöbb pályázat Csongrád megyébıl érkezett (45 db) és a legkevesebb Nógrádból és Budapestrıl (3 db), valamint Komárom-Esztergom megyébıl. (5 db). A pályázatot benyújtó települések és a nyertes települések számát összevetve látható, hogy a Csongrád, BAZ és Bács-Kiskun megyék voltak a vizsgált idıszakban a legsikeresebb. (19. ábra)
50 45
40
27
17
15
18
15 11
10
Eredményesség db
22 19
10
10
18
8
Aktívitás db
15 11 8
10 7
6
6
10 5
7
7 4
4
4
7
6 2
5 1
Jász
Fejér
Tolna
Somogy
Heves
Hajdú
Pest
Szabolcs
Békés
Zala
Baranya
Veszprém
Vas
Gyır
Bács
BAZ
Csongrád
0
3
3
1
0
Budapest
19
20
Nógrád
29
27
Komárom
30
38
19. ábra. Megyék aktivitása és eredményessége a vizsgált idıszakban
A PÁLYÁZÓ TELEPÜLÉSEK MEGOSZLÁSA A LAKOSSÁG SZÁMA SZERINT A települések lakosságszáma alapján megállapítható, hogy legtöbb pályázatot 10002500 fıs települések és a 10000 lakosságszám feletti városok küldték be. A kis lélekszámú aprófalvak alulreprezentáltak voltak, összesen 22 %-ban jelentkeztek. Ez azt mutatja, hogy a szaktárca által kiírt pályázatok kevésbé érték el a kisebb, általában hátrányos helyzető településeket. Összességében a nagyközösségek és a városok vettek részt nagyobb arányban a programban, ahogy ezt a 20. ábra mutatja.
A vizsgálatban szereplı települések megoszlása a lakosság száma szerint N=226
1000020%
0-500 10% 500-1000 12%
5000-10000 13%
2500-5000 16%
1000-2500 29%
20. ábra. A vizsgálatban szereplı települések megoszlása a lakosság száma szerint
CÉLCSOPORT RÉSZVÉTELE A PROGRAMBAN A települési egészségtervek cselekvési programjaiban megfogalmazott tevékenységek megvalósításba a településen élık különbözı korú célcsoportjait vonták be. A bevont célcsoport megoszlásában 4,2 % a 6 éves korosztály, 25,2 % az iskoláskorúak, 0,1 % a felnıtt populáció, 4,2 % az idıskorú népesség aránya. A 21. ábra azt mutatja, hogy a programok legnagyobb része a településen élı összes korosztályt érintette közvetve és közvetlenül (66,3 %)3. Hangsúlyosan szerepelnek kiemelt korcsoportként a 6-18 évesek, azaz az
3
A klasszikus értelembe vett közösségi programoknak egy település (közösség) egészét kellene megcélozniuk, amely minden korosztályra egyformán hat.
iskolakötelezettség ideje alatt a közoktatás szintjén elérhetı gyermekek. Sajnos ezzel szemben elmondható, hogy az aktív keresı korosztályra, illetve az idıs korosztályra fókuszáló programok igen csekély számban jelennek meg, vagy csak közvetlen hatásként érintették ezt a két korosztályt a programok.
Minden korosztály
66,3 4,2
60 fölött
18-60 év
0,1
25,3
6-18 év
1-5 év
4,2 0
10
20
30
40
50
60
70
21. ábra. A pályázati programok célcsoport szerinti megoszlása 2003-2006 között (%) A tervezett programok legnagyobb részben minden korosztályt és csoportot érintett, azaz a gyerekeket, nıket, fiatal felnıtteket, az aktív korú felnıtteket és az idıseket egyaránt igyekeztek elérni és bevonni. Az ilyen programok segítenek kapcsolatot teremteni a különbözı korosztályok találkozására, a szabadidı közös eltöltésére. 22. ábra azt mutatja, hogy a nemek szerint vizsgálva a célcsoport több mint fele férfi.
Nı
100% 90% 80%
42
70%
53
55
47
45
2004
2005
60% 50% 40% 30%
58
20%
0%
2003
Férfi
22. ábra. Támogatottak által elért célcsoport megoszlása 2003-2005 években (2006 évben még nincs adat)
PROGRAMTÍPUSOK A pályázott programokat tartalmuk szerint is vizsgálhatjuk. Egy-egy nagyobb témacsoportba
győjtve
lehet
a
cselekvési
programokban
megnevezett
feladatokat
összefoglalni, amelyek alakulását a 23. és 24. ábrák mutatják be. 20 16 12 8
2004 2005 2006 2003
4 0 szolgáltatás
közösségi klub
sportprogram
játszótér
tankonyha
szabadidı program
kommunikáció
sportpálya
képzés
közösségi helyszín
táplálkozási program
rendezvény
környezetépítés
23. ábra. A programtípusok számarányának alakulása a nyertes programok körében az egyes vizsgálati években
16 12 8 2004 2005 2006 2003
4 0 szolgáltatás
közösségi klub
sportprogram
játszótér
tankonyha
szabadidı program
kommunikáció
sportpálya
képzés
közösségi helyszín
táplálkozási program
rendezvény
környezetépítés
24. ábra. A programtípusok számarányának alakulása a nem nyertes programok körében az egyes vizsgált években A legnépszerőbb programtípusok a rendezvény típusú (kulturális élet megteremtése, fejlesztése), a közösségi élet helyszíneit kialakító (játszótér, pihenıpark, sportpálya, tanösvény, mozgástér fejlesztése) és a sportprogramok voltak. A közösségi helyszínek
megteremtését célzó programok azért olyan népszerőek, mert több korcsoport hasznos szabadidejének eltöltését, az emberek hangulatának javítását célozzák meg. Ugyanilyen fontos közösségformáló ereje van a helyi rendezvényeknek, ünnepeknek.
A KIÍRÁS PÉNZÜGYI FELTÉTELEI A „Települési, kistérségi egészségterv készítése, megvalósítása” összesen 161 pályázat került támogatásra a vizsgált idıszakban. A kiírásokon belül az egy pályázatra adható maximális támogatás összege a vizsgált idıszakban 8 és 2 millió forint között volt meghatározva. A Népegészségügyi Programban a legnagyobb anyagi erıforrásokat a 4 év alatt a színtér programokra, azon belül is a „Település és kistérségi egészségfejlesztı programokra” fordították. Ennek mértékét a 25. ábra mutatja be. Itt is látható, hogy nem a teljes keret lett szétosztva, maradvány képzıdött. Ennek oka, hogy 2003 és 2004 években nagyon sok formai hibás pályázat érkezett, illetve a pályázatok tartalma és költségvetése sok esetben nem volt értékelhetı.
Települési és Kistérségi Egészségfejlesztı Program
256 550 663 Ft 330 588 000 Ft
Támogatás (Ft)
416 882 853 Ft
Egészséget támogató társadalmi környezet
Teljes keret (Ft)
515 904 000 Ft
670 371 853 Ft
Népegészségügyi Program
844 761 000 Ft
0
200 000 000
400 000 000
600 000 000
800 000 000
1 000 000 000
25. ábra Megpályázott és szétosztott támogatás mértéke 2003-2006 években
A költségvetési tábla összesítésébıl látható, hogy az igényelt összeg mindig legalább kétszer akkora volt, mint a szétosztható keret. A külsı források mértéke mindig csak alacsony részét fedezte a megvalósítandó program költségeinek. A saját forrás összegének kötelezı minimumát a kiírás mindig meghatározta. (26. ábra)
350 000 000 Ft 300 000 000 Ft 250 000 000 Ft 200 000 000 Ft
Pályázat a települési egészségterv megvalósítására 2003
150 000 000 Ft
Települési, térségi egészségfejlesztési programok 2004
100 000 000 Ft
Települési, térségi egészségfejlesztési programok 2005
50 000 000 Ft
Települési, térségi egészségfejlesztési programok 2006
Szétosztott támogatás
Saját forrás összege
Pályázatban igényelt támogatási összeg
0 Ft
26. ábra. Összesített pályázati forrás igények és a szétosztott támogatás mértéke 2003-2006 években A költségvetés összeállítása – az eddigi tapasztalatok alapján – nem bizonyult egyszerő
feladatnak
a
pályázatíróknak.
Mivel
a
költségvetés
a
pályázat
egyik
leginformatívabb része, ezért azok a pályázók, akik nem elég átláthatóan és érthetıen készítették el nem sok eséllyel indultak a támogatásért. 2003. évben csak költségvetési tábla kitöltését kérte a pályáztató, de a bizottság hiányolta, hogy a beállított pénzösszegek mögött nem látja a tényleges tartalmat, mire szándékozik azt költeni. A támogatott települések pályázataihoz áttekinthetı, a tervezett programok szerint bontott költségvetési terv volt csatolva. Folyamatosan dilemmát okozott a bizottságnak, hogy milyen mértékben adjanak támogatást. (27. ábra) Legtöbb esetben igyekeztek a teljes támogatási összeget odaítélni, illetve egy-egy fontosnak tartott és önmagában is megvalósítható programelemet kiemelve részbeni támogatást biztosítani a pályázók számára. 2006 2005 200 2003 36% 35%
35%
Teljes
44%
Részben 56% 65% 64% 65%
27. ábra. Szétosztott támogatás alakulása vizsgált években (%) Ahogy azt a 28. ábra mutatja az igényelt támogatást az országos megoszlását vizsgálva a legmagasabb igénnyel Nyugat-Dunántúl, Észak-Magyarország és Dél-Alföld élt. A legmagasabb támogatási összeget szintén Nyugat-Dunántúl, Észak-Magyarország és Közép-Dunántúl kapta. 180 160
152,6 137,2
140 120
89
100
84,4
80 60 40
45,3
76,3
66,6
Igény Támogatás
34,8
20
23,8
20,7
27,6 8,4
D él -D un án K tú öz l ép M ag ya ro rs zá g K öz ép -D un án tú l
És za kAl fö ld
É sz ak -M o
N yu ga t-D un án tú l
0
28. ábra. Igényelt és szétosztott összes támogatás a régiókban, 2003-2006 években (millió Ft)
Amennyiben az igény tekintetében a megyéket vizsgáljuk (29. ábra) kimagaslóan Csongrád, BAZ megye kérte a legtöbb támogatást és a megítélt támogatás is ebben a két megyében volt a legmagasabb. Megyei bontásban Fejér, Nógrád, Somogy, Budapest és Komárom megyék kérték és kapták a legkevesebbet.
140,0 121
120,0 102
100,0 80,0 60,0 40,0
70
63
61
51
Igény Támogatás
56 46 38
37
36
28
20,0
18
17 9
20
20 12
24
34 26
13
9
25
14 4
10
19 6
18
2
13 0
13 4
11
10
2
7
Za la To ln a B ék és H aj dú H ev es Já K om sz ár o B ud m ap es S om t og y N óg rá d Fe jé r
P es t S V za as bo lc s- Gy S za ır tm V es ár zp ré m B ar an ya
C so ng rá d B ác BA sZ K is ku n
0,0
1
29. ábra. Igényelt és szétosztott összes támogatás a megyékben 2003-2006 években (millió Ft)
TRÉNINGEK Az OEFI az Egészségügyi Minisztérium felkérésére 2004-2006. években megtartotta a Népegészségügyi Programhoz kapcsolódó „Települési Egészségterv pályázati felkészítı tanácskozás” címő rendezvénysorozatát (30. ábra). A rendezvény hosszú távú célja, hogy az egészségtervvel még nem rendelkezı települések kedvet és motivációt kapjanak annak elkészítésére,
érezzék
fontosságát
és
minden
területen
támogatást,
kapjanak
a
megvalósításhoz. További cél, hogy a tréning üzenetei eljussanak az ország minden területére, hatékony együttmőködés megvalósításával elérjük a települési önkormányzatok vezetıit, önkormányzati társulásokat és szakmai felkészítést nyújtsunk a települési egészségterv megírása, a projektek összeállítása és megírása, valamint az értékelés és monitorozás kérdésének tisztázása vonatkozásában.
Év /Hónap 2004.04.26 2004.05.11 2004.05.13 2004.06.03 2004.06.18 2004.06.24 2005.06.21. 2005.06.25 2005.07.19 2005.07.27 2005.07.29 2006.03.29 2006.04.05 2006.04.12 2006.04.19. 2006.04.25 2006.05.04.
Helyszín Gyır Nyíregyháza Székesfehérvár Miskolc Pécs Monor Makó Marcali Jászberény Csorna Kazincbarcika Kaposvár Székesfehérvár Szolnok Tata Eger Nyíregyháza Összesen
Szervezık OEFI, Kisvárosi Önkormányzatok Országos Érdekszövetsége,
ÁNTSZ regionális szervezetei
OEFI, Honvéd Kht., ÁNTSZ regionális szervezetei, helyi önkormányzat
OEFI, ÁNTSZ regionális szervezetei, helyi önkormányzat
Résztvevık száma 86 47 91 45 10 123 25 32 42 20 18 15 31 28 18 36 23 690
30. ábra. A megtartott tréningek és az azokon résztvevık száma a vizsgált idıszakban
A résztvevık választ kaphattak több, kapcsolódó kérdésre, úgy, mint a települési és a munkahelyi egészségterv megírásának módszerei, valamint az életmód programok tervezésbe illesztése. Az elméleti tudás átadása után csoportmunka keretében, a gyakorlatban megismerték a projektek sikeres megvalósításához szükséges lépéseket a tervezéstıl a kivitelezésig. A munka zárásaként lehetıség nyílt a felmerülı kérdések és vélemények megvitatatására egyéni, és csoportos konzultáció keretében. A Népegészségügyi Programban megfogalmazott célok megvalósítása érdekében az OEFI továbbiakban is tervezi regionális és megyei tréningek megtartását.
