MEZŐGAZDASÁGI ÁRAK ÉS PIACOK
MEZŐGAZDASÁGI ÁRAK ÉS PIACOK Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi Intézet és a Balassi Kiadó közreműködésével.
ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék
MEZŐGAZDASÁGI ÁRAK ÉS PIACOK Készítette: Fertő Imre Szakmai felelős: Fertő Imre
2011. június
MEZŐGAZDASÁGI ÁRAK ÉS PIACOK
7. hét A mezőgazdasági árak időbeli változása Fertő Imre
Irodalom • Elmélet: – Tomek, W. G.–Robinson, K. (2003): Agricultural Product Prices. Cornell University Press, 8. fejezet – Hudson (2007): Agricultural Markets and Prices. Blacwell, 6. fejezet – Ferris. J. N. (1997): Agricultural Prices and Commodity Market Analysis. McGraw–Hill, 12. fejezet
• Alkalmazás: – Waugh, F. (1964): Cobweb models. Journal of Farm Economics 46. 732–754. – Hayes, D. J; Schmitz, A. (1987): Hog Cycles and Countercyclical Production Response. American Journal of Agricultural Economics, vol. 69, no. 4, 762–70.
Vázlat • A mezőgazdasági árak vizsgálata időben – Szezonális árváltozások – Éves áringadozások – Hosszú távú ártrendek – Árciklusok • Az időbeli árváltozások magyarázata keresleti és kínálati modellekkel
Definíciók • Statikus: egy adott időpont • Komparatív statika: két időpont összehasonlítása • Dinamikus: az idő explicit figyelembevétele • Mi okozza az időbeli árváltozásokat? – D és S görbék elmozdulása • Az árváltozások nagysága függ – D és S görbék elmozdulásának nagyságától – D és S görbék árrugalmasságától
A D és S eltolódásának hatása az árak időbeli változására 1. • S konstans, – D nő, P* nő, – D csökken, P** csökken
P S P* P
D*
P**
D0 D** Q
A D és S eltolódásának hatása az árak időbeli változására 2. • D konstans, – S nő, P* csökken, – S csökken, P** nő
P
S** S
P* P
S*
P**
D
Q
A D és S eltolódásának hatása az árak időbeli változására 3. • D gyorsabban nő mint S, P* nő
P S P* P
S* D*
D
Q
A D és S eltolódásának hatása az árak időbeli változására 4. • S gyorsabban nő mint D, P* csökken
P S
S* P
D* P*
D
Q
A D és S árrugalmasságának hatása az árak időbeli változására 1. • Árrugalmatlanabb S vagy D, nagyobb áringadozást jelent, amikor S vagy D változik
P
S* S
P* P P*
D D* Q
A D és S árrugalmasságának hatása az árak időbeli változására 2. • Árrugalmasabb S vagy D, kisebb áringadozást jelent, amikor S vagy D változik
P S*
S
P* P P*
D D* Q
A D és S árrugalmasságának hatása az árak időbeli változására 3. • Árrugalmatlan S és árrugalmas D, kisebb áringadozást jelent, amikor S változik • De ez nem igaz visszafelé D-re
P
S* S
P* P P*
D D* Q
Az „agrárprobléma” • Két fontos jellemzője van a mezőgazdasági termékeknek – D és S általában erősen árrugalmatlan – Az éves termelés nagy instabilitása • Következmény: A mezőgazdasági árak potenciálisan nagy ingadozása
Szezonális változások az árban • Szezonális ármozgás: – Ismétlődő ármozgások évente – Ok: D vagy S, vagy mindkettő szezonális viselkedése – Kínálati szezonalitás A bárány koratavasszal születik, A gabonaféléket évente aratják – Keresleti szezonalitás a hőmérséklethez vagy ünnepekhez kapcsolódva: Húsvéti sonka, Jégkrém, sör: nyáron Tej: télen és ősszel, nyáron kevesebb Vágott virág: Valentin nap
800
70
700
60 600 500
50
400
40
300 200
30 100 0
20 I
II
III
IV
I
II
2006
III
IV
I
II
2007
III
IV
I
II
2008
PARADICSOM
III
IV
I
2009
II III
I
II
2010
III
IV
I
II
2006
III
IV
I
II
2007
Zöldpaprika
III
IV
I
II
2008
Búza
380
III
IV
I
2009
II III 2010
Kukorica, morzsolt
tyúktojás
360
19
340
18
320
17
300
16
280
15
260
14
240
13
220 I
II
III
2006
IV
I
II
III
IV
I
2007
II
III
IV
I
2008
II
III
2009
IV
I
II III 2010
12 11 I
Vágómarha
Vágósertés
II
III
2006
IV
I
II
III
2007
IV
I
II
III
2008
IV
I
II
III
2009
IV
I
II III 2010
A szezonális kínálat modellje • Feltevések – A S szezonális, a D nem – Három szezon egy évben: 1, 2, 3 – A gabonát az 1 szezonban aratják, majd tárolhatják és értékesíthetik 1, 2, vagy a 3 szezonban – Három kínálati görbe S1, S2, S3. • S rugalmatlanabbá válik, amikor a készletek csökkennek
A szezonális kínálat modellje • Az árak emelkednek aratás után a készletezési költségekre reagálva – Közvetlen költségek – Kockázati prémium – Kényelmi jövedelem
P
P3
S3
S2 S1
P2 P1
D
Q
Az egy ár törvénye • Pf-Pc=S, ahol – Pf: a várható jövőbeni ár – Pc: a jelenlegi ár – S: készletezési költség • A jelenlegi és a várható jövőbeni ár a tökéletesen kapcsolódik egymáshoz a készletezési költségeken keresztül
A gabonafélék normális szezonális ármozgása Félig tárolható termékek • TFH: a készleteket értékesíteni kell az új szezon előtt • Az árak nőnek a készletezési költségekkel • Amikor a következő szezon közeledik – A készleteket likvidálják – Az árak csökkennek azonnal a következő szezon aljára
P
t 1 szezon
2 szezon
3 szezon
A gabonafélék normális szezonális ármozgása – Tárolható termékek TFH: a készleteket át lehet vinni az új szezonra • A készletezés befolyásolja az árakat • Nagy termés a készlethez képes – A készleteket likvidálják mielőtt az árak elkezdenek esni az új aratás miatt – A normális ármozgás marad • Kis termés a készlethez képes – Magasabb árak a normál aratási áraknál – Több készletet visznek a másik évre – Az új árakat a készletek határozzák meg jobban, nem pedig az új aratás nagysága – Eltérés a normális ármozgástól
P
vissza a normálhoz
t 1 szezon
2 szezon
3 szezon
Éves árváltozások • Változások D-ben • Változások S-ben – Sokkal stabilabb mint – Időjárás S – Növényi kártevők – Export kereslet – Állati betegségek – Támogatási rendszer – Más nem változása kontrolálható erők – Jövedelem – Lakosság száma – Ízlés – Kormányzati embargó
Ártrendek • Az ártrendek szisztematikusak és hosszú távúak – Makroökonómai: infláció, defláció – Szektorális: trendek a mezőgazdasági árakban • Mi okozza a trendeket a mezőgazdasági árakban – Változások az ízlésben és preferenciákban – Változások a jövedelmekben és lakosság számában – Változások az egészséges életmóddal kapcsolatban – Technikai haladás – Tartós változások a D és S meghatározó tényezőkben
A mezőgazdasági árak alakulása hosszú távon P D1
S1
D2
S2
P1 P2
Q
Ciklikus árváltozások • Az ármozgás megismétlődik meghatározott időnként • Sertés-ciklus – alacsony termelés → magas ár – magas ár → több kocát állítanak be – több kocát állítanak be → nagyobb termelés – nagyobb termelés → alacsony ár – Koca kivágás → alacsony termelés • A sertés-ciklus általában négy évig tart
%-os változás
%-os változás a sertés árban
Idő 0
%-os változás a sertés termelésban
Sertésárak- és termelés Magyarországon 520 480 440 400 4,000
360
3,600
320
3,200
280
2,800 2,400 2,000 I
II
III
2007
IV
I
II
III
IV
I
III
2009
2008 ár
II
termelés
IV
I
II 2010
III
A ciklus két fázisa • A felfelé tartó fázis: – a termelés bővítésének fázisa a magas árra történő reakció – Biológiai korlát • Lefelé tartó fázis – Az állat kivágások fázisa az alacsony árra történő reakció – Nincs biológiai korlát – Általában rövidebb mint a felfelé tartó fázis
Pókháló-elmélet 1. • Ezekiel 1938, Káldor 1936, Coase–Fowler 1935 • Felteszi, hogy az árak és mennyiségek rekurzív módon kapcsolódnak az oksági láncban – magas ár → növekvő termelés → csökkenő ár → csökkenő termelés → növekvő ár • Feltevések – A termelési döntés és az output realizálása között időbeli különbség van – A termelők döntései a jelen árakon alapulnak (naiv árvárakozás)
Pókháló-elmélet 2. • Ha nincs késleltetés a modellben akkor – St=a+bPt – Dt=c+dPt – Dt=St • Ezért – a+bPt=c+dPt – Pt=(c-a)/(b-d)
• Ha van késleltetés a modellben akkor – St=a+bPt-1 – Dt=c+dPt – Dt=St • Ezért – a+bPt-1=c+dPt – Pt=(a-c)/d+(b/d)bPt-1 • Nincs egyértelmű megoldás: – Pt=f(Pt-1)
Pókháló-elmélet 3.
• Egyensúlyi ár egy elsőrendű differencia egyenlet – Tfh: Pt=P0, t=0, akkor – Pt=[P0-(a-c)/d]+ [b/d]t+(a-c)/(d-b) • Következmény: az árak ingadoznak az egyensúlyi pontok körül a D és S relatív meredekségétől (nem árrugalmasság) függően • Három eset: – | b | > | d | → divergáló ciklus – | b | < | d | → konvergáló ciklus – | b | = | d | → állandó amplitudójú ciklus
P
Pókháló-elmélet 4. S
Divergáló ciklus D meredekebb mint S D Q
P
Pókháló-elmélet 5. S
Konvergáló ciklus D
S meredekebb mint D
Q
Pókháló-elmélet 6. P S
Állandó amplitudójú ciklus D
S meredeksége azonos D-vel
Q
Pókháló-elmélet – számpélda • • • • •
Qst=Pt-1 Qdt=10-Pt Qst=Qdt Pt*=10-Pt-1 Pt-1=6
• 1 periódus – Qs1=P0=6=Qd1 – P1=10-6=4
• 2. periódus – Qs2=P1=4=Qd2 – P2=10-4=6
• 3. periódus – Qs3=P2=6=Qd3 – P3=10-6=4
• 4. periódus – Qs4=P3=4=Qd4 – P4=10-4=6
Pókháló-elmélet korlátai • Naiv árvárakozások nem reálisak – A farmereknek komplexebb várakozásaik vannak • Ártámogatás • Egyetemi előrejelzések • Saját előrejelzések • Határidős piacok • A tervezett és a realizált termelés nem esik egybe • S és D nem konstans időben • A termelés alkalmazkodása nem szimmetrikus
Összefoglalás • Az időbeli árváltozásokat meghatározó tényezők – A termelési folyamat biológiai jellege – A késleltetett alkalmazkodás a mezőgazdaságban – Az árrugalmatlanság fontossága a mezőgazdaságban és hatása az árak stabilitására vagy instabilitására • A mezőgazdaság inherensen instabil jellege
