MERRE TOVÁBB SZARÁMASZER? 2007. július 6.
– vitairat –
Készítette: Gosztonyi Gergely
I.
Tagság
II.
Belső szervezet
III.
Szolgáltatások
I. Tagság -
egyetlen működő érdekképviseleti szerv a szférában
-
jelenleg csak majdnem minden második rádió a tagja
Év
Beadott kisközösségi rádiós pályázatok száma (darab)
2002
121
2003
31
2004
32
2005
27
2006
19
2007
152
-
nyilvános adatbázis hiánya (tagok és összes közösségi rádió)
-
személyes kapcsolatfelvétel hiánya (e-mail nem elég!)
-
a rádiók nem tudják, hogy miért érdemes tagnak lenni (szolgáltatások)
-
új rádiók tudnak a szervezetről? (külső PR)
-
közgyűléseken való részvétel erősítése (belső PR)
-
közgyűlések dátuma előre egy évre (közgyűlésnaptár, tervezhetőség)
II. Belső szervezet -
önállóbb irodavezető szükségessége (legyen ő a mozgatórugó!)
-
folyamatos (!) pályázatírás (akár százalékért cserébe) – országos szervezet, országos programok!
1 2
-
gyorsabb reagálás
-
ügyvivőknek nem a napi dolgokkal kellene foglalkozniuk
-
tagság részvételének majdnem teljes hiánya
-
rövid és hosszú távú program megalkotása
-
munkacsoportok?
-
együttműködési lehetőségek: Független Médiaközpont, MÚOSZ, stb.
2002-ben csak egyetlen pályázati kör volt. Csak a 2007. márciusi pályázati körrel számolva.
2
III. Szolgáltatások -
a rádiók nem tudják, hogy milyen ügyben kihez kellene fordulni
-
szolgáltatás-lista elkészítése
-
a szolgáltatásért kérhető ellenérték (tagdíj!)
A rádiók nagy többsége pályázatkeresési segítséget (72%)3 és a hivatalos szervek felé való lobbi-tevékenységet várja el egy érdekvédelmi szervezettől, de a rádiók több mint fele jogi segítséget és más rádiókkal való kapcsolatteremtést, találkozók szervezését is örömmel fogadná.
Milyen segítségre számítanátok leginkább egy közösségi rádiós érdekképviseleti szervezettől? (sorszázalék)
Pályázatkeresési
71,9
Érdekvédelem a hivatalos szervek felé
65,6
Találkozók szervezése más rádiókkal
53,1
Jogi
53,1
Képzési
50,0
Anyagi
40,6
Technikai
40,6
Közösségépítői
37,5
Levelezőlista fenntartása
37,5
Nemzetközi kapcsolatok kialakítása Semmilyenre
31,3 0,0
A rádiók pontosan fele említette, hogy az önkéntesek képzésében segítségre számítana. Ezzel kapcsolatban leginkább szorosan az adásokhoz kapcsolódó képzésre lenne szükségük saját bevallásuk szerint: szerkesztői (a rádiók 68%-a jelezte ilyen irányú igényét), műsorvezető-bemondói (68%) és hangmérnök-adáslebonyolítói (50%). Érdekes, hogy míg a felmérés során többen is panaszkodtak az önkéntesek szervezésével és számával kapcsolatban, addig közösségfejlesztéssel kapcsolatos képzésre csak minden negyedik rádiónak lenne szüksége (25%).
3
A százalékos adatok és a táblázatok a Civil Rádió által 2007-ben végzett kisközösségi rádiós felmérésből valók. A kutatásban nem csak Szarámaszer tagok vettek részt.
3
Milyen típusú képzésre lenne szükségetek? (sorszázalék)
Szerkesztői
67,9
Műsorvezető-bemondói
67,9
Hangmérnök-adáslebonyolítói
50,0
Pályázatírói
42,9
Médiajogi
35,7
Szerzői jogi
35,7
Lobbista
28,6
Közösségfejlesztési
25,0
Számítógépes programozói Egyéb
-
17,9 3,6
öndefiníció kérdése: nem-nyereségérdekelt, közösségi, kisközösségi, közműsorszolgáltató (összefügg a tagsági, pályázati és lobbi kérdésekkel!)
-
közös találkozások szervezése
-
levelezőlista fenntartása
-
működő, frissülő honlap
-
fórum a honlapon
-
Szarámaszer díj (az év közösségi rádiója / az év közösségi rádiós műsora – pénzdíj!) – Bajomi-Lázár Guy díj?
-
műsorcsere megszervezése és lebonyolítása (technika + műsorok)
-
hírlevél
-
képzések listája előre egy évre (képzésnaptár, tervezhetőség)
-
kapcsolatfelvétel egyéb rádiós szervezetekkel
-
közösségi rádiózás népszerűsítése (külső PR)
-
közösségi rádiós tematikus napok!
-
közösségi rádió és a digitális átállás
-
induló rádiók segítése (pályázatírás)
Kaptatok-e segítséget a pályázat megírásához?
%
Igen
35,3
Nem
64,7
4
Egy ötös skálán a frekvenciapályázat megírását a közepesnél kicsit nehezebbre értékelték a résztvevők. Célszerű lenne tehát a pályázati anyagok egyszerűsítése, hiszen jelen rádiózási forma esetében az egyik cél a minél gyorsabban és egyszerűbben kitölthető pályázati csomag létrehozása. A rádiók közül ugyanis 23,5% nehéznek vagy nagyon nehéznek minősítette a pályázat megírását.
-
rádiók honlapjai (több közös tartalom)
A rádiók 88%-nak van legalább alapszintű internetes honlapja, és a felmérés mind technikai, mind pedig tartalmi kérdéseket vizsgált a rádiós honlapokkal kapcsolatban. Technikai értelemben látható, hogy az alapszolgáltatások majdnem minden honlapon biztosítottak (e-mail, fórum), ám az összes többi szolgáltatás (különösen a Web 2.0-ás szolgáltatások – blog, RSS, komment, podcast) már csak jóval kevesebb rádió honlapján található meg.
Technikai lehetőségek a rádiók honlapján (sorszázalék)
80,0
E-mail 66,7
Fórum 33,3
Stream
30,0
Cset 23,3
Regisztrációs lehetőség
20,0
Válogatott műsorok visszahallgatási vagy letöltési l ehetősége 13,3
Linkküldési lehetőség Webkamera
10,0
Minden műsor visszahallgatási vagy letöltési lehetősége
10,0
RSS
10,0
Hírl evél
10,0
Komment cikkekhez
6,7
Blog (webnapló)
6,7
Podcast
0,0
Tartalmi kérdésekben gazdagabbnak tűnnek a hazai kisközösségi rádiók honlapjai, bár meg kell jegyezni, hogy minden adat vonatkozásában van még fejlődnivalója a szférának. Kiemelhető, hogy mindössze a rádiók 47%-a tesz közzé honlapján információkat a műsorokról, és a rádió elérhetőségei is hiányoznak a honlappal rendelkező rádiók egyharmada esetében.
5
Tartalmak a rádiók honlapjain (sorszázalék) 66,7
Rádió elérhetőségei Rádió története
50,0 46,7
Műsorok leírása A rádiót fenntartó szervezetről információ
46,7 43,3
Rádió jellemzése Partnerek felé link
43,3 40,0
Heti műsortábla
36,7 33,3
Műsorajánló Támogatók felé link
30,0 26,7
Műsoroktól független egyéb információk Bannerek
26,7 20,0
Műsorkészítőkről leírás Műsorkészítők e-mail címe Reklámfelület Pénzért kínált áruk vagy szolgáltatások (e-bolt)
13,3 0,0
Mindenféleképpen változtatásra érdemes a honlapok frissítésének ideje. A rádiók 67%-a ritkábban, mint hetente frissíti a felkerülő tartalmakat (a havonta vagy annál is ritkábban frissítők aránya a honlappal rendelkezők között 34%-os). Azon rádiók aránya, amelyek naponta többször, naponta vagy két-három naponta frissítenek csupán 33%-os. Amennyiben a rádiók a honlapot a hallgatókkal való kommunikáció egyik kiemelt formájának tartják, úgy érdemes a felkerülő tartalmakat gyakran megújítani, hogy a hallgatóknak érdemes legyen visszajárniuk.
-
lobbitevékenység (ORTT, Műsorszolgáltatási Alap, jogvédők, NHH)
Műsorszolgáltatási Alap
- pályázatok (frekvenciapályázat, NPREZSI, NPMUSZ, KISKÖZREZSI) egyszerűsítése (tagság bevonása!) - pályázatok népszerűsítése tagság körében (kevesen veszik igénybe!) - pályázatírási segítség - pályázatírói képzésben való hivatalos részvétel
6
A Műsorszolgáltatási Alap pályázatait, amelyeknek a szféra fejlődését kellene garantálnia, a rádiósok 74%-a közepesen nehéznek, nehéznek vagy egyenesen nagyon nehéznek tartja. Mindössze 26%-uk jelezte, hogy egyáltalán nem vagy csak kicsit ütközött nehézségekbe a pályázatok megírása során.
Milyen nehéznek tartod a Műsorszolgáltatási Alap pályázatait?
4% 4% 22% Egyáltalán nem nehéz
33%
Valamennyire nehéz Közepesen nehéz Nehéz Nagyon nehéz
37%
Ez ügyben nyilvánvalóan további egyeztetések lennének szükségesek a pályázatok kiírói és a kisközösségi rádiók vagy a képviselőik között, hogy – a két leggyakrabban kárhoztatott példával élve – a pályázati formanyomtatványokat érthetőbbé tegyék, a szükséges beadandó mellékletek számát pedig csökkentsék.
7
Milyen elemekből állnak össze a rádiók éves bevételei? 31,0
ORTT Műsorszolgáltatási Alap pályázatai 25,6
Egyéb pályázatok 13,2
Reklámbevételek (rádióban, honlapon) Önkormányzati támogatás
11,1 10,1
Egyéb (pl. saját forrás, tagdíj, képzés) 4,7
Saját szervezésű rendezvények bevételei
3,9
Hallgatói adományok és hozzájárulások Személyi jövedelemadó 1% Rádiós ajándéktárgy árusítás
0,4 0,0
Országos Rádió és Televízió Testület
- ORTT-n belül közösségi rádiós kapcsolattartó - lobbitevékenység eddig meg nem szólított testületi tagok felé - vételkörzeti kérdések! - folyamatos éves támogatás a Szarámának (szerződés alapján) - finanszírozott hallgatottsági felmérés
Saját hallgatottságról mindössze a rádiók felének (50%) vannak adatai. Azok közül, akiknek nincsenek adatai a legtöbben az anyagiakra hivatkoztak, miszerint nincs elég pénzük arra, hogy a hallgatottságukat felmérjék. A valamilyen formában felmérést készítők közül csak 6,7%-uk állította, hogy az adatai tökéletesen megbízhatóak, a nagy többség nem bízik a saját maga által készített felmérésekben. Több rádió külön kiemelte, hogy kívánatos lenne egy hallgatottsági felmérés elkészítése speciálisan a kisközösségi rádiók számára, bár tisztában vannak ennek a felmérésnek a nehézségeivel.
8
A felmérést készítők hallgatottsági adatai
40,0
53,3
6,7
Tökéletesen megbízhatóak
Megbízhatóak
Véletlenszerűek
Jogvédők (ARTISJUS, MAHASZ-EJI)
- szerzői jogdíjak fizetése - Szaráma tagság nyújtson mentesítést? - jogvédőkkel való kapcsolat javítása
A felmérésben választ kerestünk a magyar kisközösségi rádiók és a „hivatalosságok” közötti kapcsolatra: négy olyan szervezethez való viszonyukról kérdeztük őket, amelyeket a rádió mindennapi működésében – az adott szervezet jogi szabályozásától függetlenül – hatóságnak érezhetnek. A rádiósok számára fontos kérdés, hogy mennyire veszik figyelembe a rádiók speciális igényeit. E kérdésben ítélik meg a válaszadók a legrosszabbnak a négy szervezet tevékenységét, hiszen egyikükről sem nyilatkozott inkább pozitívan a rádiósok többsége. Az ORTT tevékenységét a válaszadók nem egészen fele ítélte meg úgy, hogy inkább figyelembe veszik a rádiók igényeit (47%), míg a másik három szervezetet pozitívan megítélők aránya jóval ez alatt maradt. Az NHH esetében 38,2%-os, míg a két szerzői jogi szervezet esetében riasztó, csupán 27,7%-os (ARTISJUS) és 11,4%-os (MAHASZ-EJI)4 arányban ítélték meg inkább pozitívan a tevékenységet. Ráadásul a MAHASZ-EJI esetében a rádiósok nagy arányban (31,4%) vélekedtek úgy, hogy egyáltalán nem veszi figyelembe a rádiók igényeit 4
A két szerzői jogvédő szervezet kapcsán meg kell jegyeznünk, hogy az elemzések során a kapott százalékos adatokat minden válaszoló rádió vonatkozásában adtuk meg a tanulmányban. A MAHASZ-EJI és az ARTISJUS kapcsán tovább árnyalhatja (legtöbb esetben: ronthatja) az arányokat, hogy igen nagy volt azon rádiók aránya, akik nem állnak kapcsolatban ezekkel a szervekkel (például csak szerzői jogdíjmentes felvételeket sugároznak).
9
(az egyáltalán nem veszik figyelembe válasz aránya a másik három szervezetnél is jóval magasabb volt a többi kérdéshez képest). A rádiók tehát úgy érzik, hogy nem alanyai, csupán tárgyai a hivatalos eljárásoknak, és az igényeik egyáltalán nem fontosak a hivatalos szervezetek számára.
Mennyire veszik figyelembe a rádiók igényeit
17,6
NHH
ORTT
20,6
20,6
0%
11,8
10%
20%
Egyáltalán nem
30%
14,7
23,5
11,8
29,4
40%
Inkább nem
14,7
50%
Közepesen
60%
8,8
17,6
70%
80%
Inkább igen
8,8
90%
Nagyon
100%
N/V
Mennyire veszik figyelembe a rádiók igényeit
31,4
MAHASZ-EJI
13,9
ARTISJUS
0%
14,3
22,2
20% Egyáltalán nem
5,6
2,9 0,0 11,4
8,3
40% Inkább nem
Közepesen
31,4
19,4
16,7
60% Inkább igen
80% Nagyon
Nincs kapcsolat
8,6
13,9
100% N/V
A hivatalos szervezetekkel kapcsolatban az együttműködéssel kapcsolatban tettünk fel kérdést a rádiósoknak. Itt kicsivel több határozottan pozitív válasz érkezett, de a MAHASZEJI-t e kérdésben is a legrosszabbnak ítélték meg. Az inkább vagy nagyon együttműködők választ az ORTT esetében a rádiók 50%-a, az NHH esetében 47%-a, az ARTISJUS kapcsán már csak 38,8%-a, míg a MAHASZ-EJI kapcsán csupán 28,5%-a választotta.
10
Mennyire együttműködőek
NHH
5,9
ORTT
5,9
14,7
23,5
8,8
0%
23,5
26,5
10%
20%
Egyáltalán nem
23,5
20,6
30%
40%
Inkább nem
50%
8,8
29,4
60%
Közepesen
70%
8,8
80%
Inkább igen
90%
Nagyon
100% N/V
Mennyire együttműködőek
14,3
MAHASZ-EJI
ARTISJUS
5,6
0%
8,6
8,6
13,9
10%
17,1
11,1
20%
Egyáltalán nem
11,4
31,4
19,4
30% Inkább nem
40%
31,4
19,4
50%
Közepesen
19,4
60%
70%
Inkább igen
Nagyon
19,4
80%
90%
Nincs kapcsolat
100% N/V
Nemzeti Hírközlési Hatóság
- vételkörzeti kérdések - vételkörzet kijelölésének módja
A kutatásból kiderült, hogy majdnem mindegyik rádió elégedetlen a számára kijelölt sugárzási teljesítménnyel és az ezzel összefüggő vételkörzettel. A kisközösségi rádiós pályázati felhívás kimondja, hogy „a kisközösségi adóállomás maximális effektív sugárzási teljesítménye általában néhány Watt lehet, de nem haladhatja meg a 10W értéket”. A 11
felmérésben részt vevő rádiók mindössze 9%-a kapott az eljárás során 5W-nál nagyobb sugárzási teljesítményt, és a rádiók 64%-nál nem haladja meg az 1W-ot. A kisközösségi rádiósok joggal sérelmezik, hogy az eljárás során a helyi jellegzetességeket egyáltalán nem veszik figyelembe: hiába dimbes-dombos a terep, a hatóságok erre nincsenek tekintettel. Egy rádiós „íróasztal-döntésnek” nevezte a folyamatot, utalva a fentiekre. És bár a pályázati kiírásban szerepel, hogy utólag nem növelhetik vételkörzetüket, a rádiók 56%-a jelezte, hogy lenne ilyen irányú terve. Ennek okaként főleg a nem megfelelő minőségű vételt, a lefedettség hiányát és a domborzati viszonyokat jelezték. Ráadásul a kisközösségi rádiók a kábelszolgáltatók műsorába nem tudnak bekerülni, csupán a felmérésben résztvevők 13%-a sugározza a műsorát ebben a formában. Egyikük így fogalmazott: „Matáv, UPC – mindkettőn próbáltuk, mindkettő elutasította”. Az ilyen indokolatlanul kicsinek meghatározott mikrofrekvenciákból való „kitörési módokra” is választ kerestünk. Arra a kérdésre, hogy ha felajánlanák nekik a lehetőséget, hogy pályázzanak helyi (kb. 30 km vételkörzetű) frekvenciára, akkor megtennék-e, a rádiók 78%-a pozitív választ adott, azaz minden nehézség ellenére szeretnének minél több hallgatóhoz eljutni. A kérdőív ezután azt tudakolta az előző kérdésre igennel válaszolók között, hogy milyen típusú frekvenciára pályáznának, és az adatokból jól látható, hogy a rádiók többsége megmaradna a közösségi rádiós formánál (nem nyereségérdekeltként vagy közműsor-szolgáltatóként).
Milyen típusú helyi (kb. 30 km vételkörzetű) frekvenciára pályáznátok?
6,3 59,4
34,4
Nem-nyereségérdekelt
Kereskedelmi
Közműsorszolgáltató
12