Pálinkás Robert Gusztáv: „Bányász hazája merre van?”
„Bányász hazája merre van?” avagy egy selmeci dalunk 200 éves története
Pálinkás Robert Gusztáv a: Cefre (B.T.V.) Békéscsaba, 2012
1 / 33
Pálinkás Robert Gusztáv: „Bányász hazája merre van?”
Tartalomjegyzék
BEVEZETÉS .................................................................................................................. 2 A DALSZÖVEG KELETKEZÉSE ÉS TÖRTÉNELMI HÁTTERE ............................................. 3 A DALSZÖVEG SZERZŐJE .......................................................................................... 7 A DALSZÖVEG ELEMZÉSE .......................................................................................... 9 A DALLAM KELETKEZÉSE .......................................................................................... 13 A DAL MEGJELENÉSE SELMECEN ............................................................................ 20 A DAL MAGYAROSÍTÁSA........................................................................................ 27 A DAL UTÓÉLETE 1912-TŐL NAPJAINKIG................................................................ 30 ÖSSZEFOGLALÁS ..................................................................................................... 32
A címlapon: részlet az 1815-ös, Tübingeni kiadású Kommersbuch előlapjáról
1 / 33
Pálinkás Robert Gusztáv: „Bányász hazája merre van?”
BEVEZETÉS Selmeci diákhagyományainknak egyik legszínesebb és legváltozatosabb részét képezik diákdalaink, melyek magukon hordozzák régi korok lenyomatát és a hajdan volt diákélet minden komolyságát és bohóságát. Dalaink így egyben kordokumentumként is szolgálnak, melynek révén talán mélyebben megérthetjük egykori firmaőseink gondolatvilágát és szokásait, emellett némileg betekintést nyerhetünk kétszázötven év zenei ízlésének változásaiba is. Ezért hát úgy vélem, mindenképpen fontos időt szentelnünk dalkincsünk feltárásának és alaposabb megismerésének és akár újra felfedeznünk egykori, mára elfeledett vagy alig ismert dalainkat is. Ennek szellemében célom e tanulmány keretében bemutatni egy ilyen régi, szép dalunkat, melynek gyökerei egészen a napóleoni háborúkig és a német Burschanschaftok megalakulásáig vezet vissza minket. Bizonyára többen vannak, kiknek ismerősen cseng az írás címében feltett kérdés: „Bányász hazája merre van?”, és talán néhányan ismerik is az idézett dalt, s így akár a választ is a feltett költői kérdésre egyik kevéssé elterjedt selmeci bányászdalunk szövegéből idézve: „Magas hegyek szikláiban …”1. De még ha így is van, azért gyanítom, hogy alig páran lehetnek, akik valamelyest is tisztában vannak e méltánytalanul elfeledett dalunk eredetével és fejlődéstörténetével, azzal, hogy miként és honnan került e dal a selmeci nótakincsbe? Pedig 2013-ban az eredeti dalszöveg keletkezésének 200 éves évfordulóját ünnepelhetjük és úgy vélem ennek kapcsán mindenképpen érdemes részletesebben is megismerkednünk a selmeci örökség e kiemelkedő darabjával. Hisz’ számos más olyan dalunk is van, melyek gyökerei a német romantikában erednek, ám kevés olyan, melynek hasonlóan kalandos és szerteágazó a története. Írásomban igyekszem bemutatni a mű keletkezésének és átalakulásának folyamatát, ezzel párhozamosan ismertetve annak történeti vonatkozású mozgatórugóit is valamint mindezt kiegészítve a téma szempontjából érdekes adalékokkal. Ezért, mint azt a kedves olvasó majd tapasztalni fogja a főszövegen kívül, a lábjegyzetben számos kiegészítő információt is nyújtok az olvasottak alaposabb megértése érdekében. A hivatkozások között napjaink és az ifjúság szokásainak megfelelő módon igyekszem minél több Internetes linket is megadni, melyek révén egyszerű módon további olvasnivalók érhetők el a témához kapcsolódóan. Bízom benne, hogy mindezek hasznos és élvezetes olvasmányként szolgálnak majd az érdeklődők számára. Mindamellett azért fontosnak tartom kihangsúlyozni, hogy bár az írás sok részletet megvilágít e nótánk történetével kapcsolatban, sajnos számos kérdés mégis nyitva marad; ezek kapcsán viszont ezúton is arra bátorítanám a téma iránt fogékony olvasóközönséget, hogy kutakodjon tovább a hiányzó részletek feltárása érdekében, de nem csak e dal, hanem általánosságban a selmeci dalkultúra bármely részlete irányában is, hogy új ismeretekkel bővíthessük, színesíthessük tudásunkat régenvolt diákéletünkről. 1
Egyes kiadásokban: „Magyar hegyek szikláiban …”
2 / 33
Pálinkás Robert Gusztáv: „Bányász hazája merre van?”
A DALSZÖVEG KELETKEZÉSE2 ÉS TÖRTÉNELMI HÁTTERE Az eredeti német dalszöveget, melyről szó van „Des Deutschen Vaterland” (A németek hazája) címmel 1813-ban írta Ernst Moritz Arndt3 (1769-1860) az akkor már jelentős hírnévre szert tett, 44 éves, német patrióta költő és hazafi. A szöveg nyomtatásban először 1813 tavaszán a Deutsche Wehrlieder für das Königl. Preuß. Frei-Corps, 1. Sammlung4 című kiadványban jelent meg, majd még ugyanabban az évben kiadta Ernst Moritz Arndt saját versgyűjteményében is a Lieder für Teutsche5 összefoglaló cím alatt.6 A vers tehát nem sokkal a lipcsei, ún. népek csatája7 előtt született és hamarosan ismertté és közkedveltté vált, miután Napóleon vereségét követően, 1814-ben első alkalommal nyilvánosan is elhangzott egy felolvasáson a Berlini Operaházban, a Párizs elfoglalása alkalmából szervezett ünnepi népgyűlésen. Hamarosan pedig, miután 1815-ben Jénában megalakult a Jénai Urburschenshaft8 és egyre inkább erőre kapott a Burschenshaft mozgalom szerte német földön, a dal is egyre inkább kötődni kezdett a mozgalomhoz (valószínűleg már csak azért is mert egykoron, jénai diákként 1793-94 között maga Arndt is diákköri tag volt). Majd a következő nagy történelmi mozzanat az volt, amikor a jénai Burschok által szervezett 1817-es Wartburgfesten9 tartott fáklyás megemlékezésen is felhangzott a mű, ahol számos más egyetemi város hallgatói is képviselték Alma Materüket, minekutána a dal így fokozatosan elterjedve a Vormärz10 időszakának egyik emblematikus dalává vált. 2
Az interneten keresve nagyon sok, a témával foglalkozó oldalt találhatunk; a legösszefogottabb talán a következő: http://de.pluspedia.org/wiki/Des_Deutschen_Vaterland 3 Erns Moritz Arndt életrajza elérhető: http://de.wikipedia.org/wiki/Ernst_Moritz_Arndt 4 Kb.: A porosz királyi szabadcsapatok német háborús dalai – 1. Válogatás 5 Kb.: Teutonok dalai 6 Ernst Moritz Arndt összes művei elérhetők a következő címen: http://gedichte.xbib.de/gedicht_Arndt,32,0.htm vagy a http://www.liberley.it/a/arndt_em.htm honlapon. 7 A lipcsei népek csatája 1813. október 16. és 19. között zajlott a sikertelen Berlin elleni hadjáratból visszavonulóban Lipcse környékére összevont 195.000 fős francia és a kb. másfélszeres túlerőben lévő porosz-osztrák/magyar-orosz-svéd koalíciós haderő között. Az összecsapás Napóleon viharos európai hadjáratainak végjátéka volt és bukásának utolsó előtti nagy állomását ill. egyben a német területek feletti uralmának elvesztését is jelentette. A csata az első világháborús eseményekig Európa legvéresebb és legnagyobb létszámú reguláris csapatokkal végrehajtott összecsapása volt. Bővebb leírás található pl.: http://www.honvedelem.hu/cikk/22506/korszakos-utkozet-volt-a-nepek-csataja 8 Az Urburschenschaft az első burschenschaft jellegű német diákegyesülés volt, melyet 1815-ben Jénában alapítottak, a korábbi regionális alapokon szerveződő diáktársaságok (Landsmannschaft) feloszlatását ill. a már inkább ideológiai alapokon működő Student Corps-ok átalkulását követően. Az új, egységes diákszervezet nemes eszméket és célokat tűzött maga elé: a német nemzet erkölcsi és eszmei felemelkedése, a német nacionalizmus erősítése és a német nemzeti egység illetve liberális demokrácia elérése. http://de.wikipedia.org/wiki/Urburschenschaft 9 A Wartburgfest a jénai Burschenschaft társaság által szervezett nagyszabású diákmegmozdulás volt 1817. október 18-án Wartburg váránál, a lutheri reformáció meghirdetésének 300. évfordulója alkalmából. Mivel a mozgalom a lutheri megemlékezés mellett a francia háborúról (a győztes lipcsei csatáról) is megemlékezett ill. a fesztiválon a német egyesítés és a liberális politikai eszmék mellett is kiállt így történészi szemmel, ma ezt a megmozdulást tartják a német demokratizálódási folyamat első jelentős tömegmegmozdulásának. Bővebben például: http://www.burschenschaft.de/geschichte/geschichte-derdb/stationen-der-burschenschaftlichen-geschichte/das-wartburgfest-im-jahre-1817.html 10 A Vormärz időszaka a német történelem kb. 1815 és 1848 közötti időszaka, vagyis a napóleoni háborúkat lezáró Bécsi Kongresszustól az 1848-as márciusi forradalmi megmozdulásokig tartó három évtized, melyet elsősorban a német egyesítés nemzeti eszméje mellett és az osztrákok Német Szövetségben tanúsított elnyomó politikája ellen fellépő népi mozgalmak törekvései határoztak meg. Ez az időszak egyben összeforrt a késő romantika és a biedermeier művészeti stíluskorszakaival is, melyek során számos ma is ismert diákdalunk született. Bővebben például: http://www.pohlw.de/literatur/epochen/vormaerz.htm; http://nemettortenelem.tti.btk.pte.hu/files/tiny_mce/Publ/Vitari%20publ/9N%C3%A9metorsz%C3%A1g.pdf
3 / 33
Pálinkás Robert Gusztáv: „Bányász hazája merre van?”
Des Teutschen Vaterland (Ernst Moritz Arnd, 1814-es pamflet11)
A dal olyannyira emblematikussá vált, hogy hamarosan a nemzeti egység szimbóluma lett, és egy sor egyéb művészeti alkotást is megihletett; kezdősorának kérdésfeltevése („Was ist des deutschen Vaterland?”) vagy a 8. versszak kijelentő módú kezdősora („Das ist des deutschen Vaterland”) számos korabeli alkotásról visszaköszön: festményeken, képeslapokon, falvédőkön, katonai mozgósító és toborzó plakátokon, újságok címlapjain lehetett találkozni a közismertté vált mondatokkal. Sőt, a későbbiekben is előszeretettel vette elő az éppen aktuális politikai rezsim, saját céljai érdekében.
11
http://www.burschenschaft.de/uploads/media/studentika_flugblatt_arndt.pdf
4 / 33
Pálinkás Robert Gusztáv: „Bányász hazája merre van?”
Magyarországon kevésbé ismert, hogy végül is Arndt szerzeménye szerte a német államokban de facto egy német nemzeti himnusz szerepét töltötte be egészen a porosz-osztrák háború12 lezárásáig (1866), amikor is ezt a funkciót átvette a „Die Wacht am Rhein” (Max Schneckenburger13 költeménye 1840-ből)14, mely szintén egyike a korszak német hazafias dalainak és témájában is hasonló, mint Arndt műve.
Was ist des deutschen Vaterland? Das ganze Deutschland soll es sein Toborzó plakát 1891-ből.15
Az 1813-as keltezési évszám nagy vonalakban meg is magyarázza az eredeti szövegben erőteljesen kifejeződő nagy-német nacionalizmus ekkor még pozitív, patrióta értelemben felfogott igényét. A történelmi ismeretek fényében könnyen megérthetők az ilyesfajta nemzeti érzelmű kifakadások, melyeknek Arndt verse csupán egyik nyitánya volt, hiszen a német romantika eszmei áramlatain felröppenő politikai ideológiák és a társadalom változás iránti igénye csak Napóleon bukását követően nyertek igazán teret maguknak, amikor Arndt verse a politikai mozgalmak egyik fő lelkesítő dalává vált. Az már a sors iróniája, hogy az európai nagyhatalmi játszmák következményeként végül Napóleon bukását követően sem tudott kialakulni az olyannyira vágyott német egység. Egyre nyilvánvalóbbá vált ugyanis, hogy annak akadálya nem csak és nem elsősorban a francia nemzet, hanem sokkal inkább a földrajzilag széttagolt és ezernyi feszítő érdek mentén, akár egy12
A porosz-osztrák(-olasz) háború 1866. július 14-én az osztrákok hadüzenetével indított háború volt, mely az addig osztrák igazgatás alá tartozó Schleswig hercegség porosz megszállására, és a Német Szövetség megszűnését bejelentő porosz proklamációra adott válasz volt. A harci cselekményekben Ausztria kétfrontos háborúba kényszerült, melynek döntő ütközetében július 3-án Königrätz mellett az osztrákok döntő vereséget szenvedtek az egyértelmű technikai és harcászati fölényben lévő porosz-szász-hannoveri csapatokkal szemben. A háború az augusztus 23-án Prágában megkötött békével zárult, melyben Ausztria elveszítette Schleswig hercegséget és kényszerűen elismerte a Bismarck által létrehozott Észak-német Szövetséget valamint Poroszország hódításait. A porosz győzelem fő eredménye azonban az volt, hogy így a zseniális diplomáciai érzékkel rendelkező Bismarck hosszútávon maga mellé állította az Oszták-Magyar Monarchiát a franciákkal szemben a német egység létrehozása érdekében, ami végső soron, 1871-ben a Német Császárság kikiáltásához vezetett. http://hu.wikipedia.org/wiki/Porosz%E2%80%93osztr%C3%A1k%E2%80%93olasz_h%C3%A1bor%C3%BA; http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1866_junius_14_kirobban_a_porosz_osztrak_haboru 13 Max (Maximilian) Schneckenburger (1819-1849) egy fiatalon elhunyt költő volt, aki egyetlen műve (Wacht am Rhein) révén vált ismertté halála után. Latin tanulmányait befejezve európai körutazást tett, majd megnősült és Svájcban vasöntödét alapított, s bár vágyott visszatérni hazájába, de erre már nem maradt lehetősége. Életrajzáról és műveiről bővebben: http://www.deutsche-biographie.de/sfz78782.html vagy http://de.wikipedia.org/wiki/Max_Schneckenburger 14 Bővebben lásd: http://de.wikipedia.org/wiki/Die_Wacht_am_Rhein 15 http://www.deutsche-schutzgebiete.de
5 / 33
Pálinkás Robert Gusztáv: „Bányász hazája merre van?”
más rovására is önálló utakat kereső kis városállamok vezetői, a királyok, hercegek, grófok valamint az Európa politikai térképét és ezáltal egymást is árgus szemekkel figyelő európai nagyhatalmak (elsősorban a Habsburg Monarchia, Nagy Britannia, Oroszország és Franciaország) érdekellentétei. Az Arndt szerzeményéből áradó vágyak és indulatok tehát közel sem voltak egyediek a maguk korában; a német államok polgáraiban ugyanis jelentős ellenszenv gyülemlett fel az elvesztett Jénai csatát (1806)16 követő francia megszállás miatt. Mindenki láthatta, hogy egy széttagolt, és önös érdekeik mentén sokszor egymást is kijátszó kis államokból álló német nemzet nem képes ellenállni a francia seregeknek. Az egyedüli orvosság az egységes és ezáltal megerősödő német nemzet lehet csak! Azonban – miként Voltaire megfogalmazta – „a Szent Római Birodalom semmiképpen nem volt szent, de német, római, sőt még birodalom sem”17: politikailag és gazdaságilag is szétesett, már nem volt képes jelentős szerepet játszani Európában, s ki volt szolgáltatva a nagyravágyó hatalmak területszerző politikájának. A német nemzeti érzelemmel párhuzamosan egyre erőteljesebben lángolt fel egy liberális, demokratikus politikai berendezkedés iránti vágy is, hiszen nyilvánvalóvá vált, hogy a szűklátókörű, önös uralkodói érdekeiket az össznemzeti politika fölé helyező királyok és hercegek nem képesek felülemelkedni kicsinyes politikai játszmáikon és a német polgárok felemelkedése érdekében összefogni. Ez a fajta érzelmi és eszmei telítettség a korszak szinte minden politikai és háborús buzdító költeményében helyet kapott és a romantika korszakának összes költője megénekelte valamilyen formában saját Németország képét. Érdekes itt megemlíteni a tematikai hasonlóságot akár a már említett „Die Wacht am Rhein” (1840) szövegével vagy akár a mai német himnusz szövegét adó, August Heinrich Hoffmann von Fallersleben18 (1798 – 1874) által írt híres költeménnyel a „Das Lied der Deutschen”19 (1841) szövegével is, márcsak azért is, mert mindkét dal egyben német himnusszá20 is vált a késöbbiek során.
16
A jénai csata (vagy más néven a jéna-auerstädti ütközet) a Jéna-Auerstädt-Weimar háromszögben 1806. október 14-én lezajlott ütközeteket takarja, melyben Napóleon seregei – az elkövetett hadvezetési baklövések ellenére – elsöprő győzelmet arattak a porosz-szász seregek felett, A jéna-auerstädti ütközet után Napóleon hat hét alatt meghódította Poroszországot igazán jelentős ütközetek nélkül, még mielőtt Oroszország segítséget küldhetett volna szövetségesének. A háborút lezáró tilsiti békében pedig Poroszország területe a korábbinak felére csökkent és a német tartományok közel egy évtizedre elveszítették önállóságukat és francia fennhatóság alá kerültek. Bővebben: http://en.wikipedia.org/wiki/Battle_of_Jena-Auerstedt 17 http://hu.wikipedia.org/wiki/N%C3%A9met-r%C3%B3mai_Birodalom 18 August Heinrich Hoffmann von Fallersleben (1798 – 1874) élete és munkássága sok tekintetben párhuzamba állítható Arndtéval. Göttingenben tanult teológiát majd Bonnban klasszika-filológiát és germanisztikát, majd a boroszlói egyetemen irodalom professzor lett. Politikai hangvételű versei miatt 1842-ben elbocsátották, ezért arra kényszerült, hogy vándorzenészként járja az országot, de eközben is folyamatosan hirdette liberális eszméit irodalmi művei révén. Az 1848-as forradalom után rehabilitálták. Tudósként mindenekelőtt régi irodalmi szövegek (elsősorban gyermek-, egyházi- és népdalok) gyűjtése és bibliográfiai feldolgozása érdekelte. A Politikamentes Dalok (Die Unpolitischen Lieder) verseskötet az ’48-as német forradalmat megelőző időszak egyik legfontosabb politikai költőjévé tette; verseiben hangot adott a korabeli polgári liberalizmus követeléseinek és a német nemzeti egység eszméjének. 1841-ben írta meg A németek dala (Das Lied der Deutschen) c. költeményét, amely később Németország himnusza lett. Fallersleben életrajza és művei elérhetők: http://www.vonfallersleben.de/ vagy http://de.wikipedia.org/wiki/August_Heinrich_Hoffmann_von_Fallersleben 19 Lásd bővebben: http://de.wikipedia.org/wiki/Lied_der_Deutschen 20 A német himnuszokkal kapcsolatosan lásd pl. a következő összefoglaló oldalt: http://www.deutsche-schutzgebiete.de/was_ist_des_deutschen_vaterland.htm
6 / 33
Pálinkás Robert Gusztáv: „Bányász hazája merre van?”
A DALSZÖVEG SZERZŐJE Ernst Moritz Arndt21 1769. december 26-án született az elő-pomerániai Groβ Schoritzban, az akkor még Svéd fennhatóság alá tartozó Rügen szigetén. Jobbágyi sorból felemelkedett szülei taníttatták, így gimnáziumi évei után Greifswaldban és Jénában folytatott egyetemi tanulmányokat teológiai, történelmi és természetfilozófiai témákban. Tanulmányai végeztével nagy európai körutazást tett, melyekről élvezetes hangú útinaplók formájában emlékezett meg. Visszatérve a Greifswaldi Egyetemen habilitált történelemből és filológiából, ahol magántanári kinevezést kapott miközben párhuzamosan jogi, történészi és egyéb témákban a Svéd államnak is dolgozott. Kezdetben elsősorban társadalmi témájú munkákat publikált (pl. a jobbágyság eltörlése érdekében), majd 1806 után figyelme egyre inkább a napóleoni háborúkra és a német nemzet problémái felé terelődött és éles hangú pamfletekben (pl. Geist der Zeit) kritizálta Napóleont. IV. Gusztáv Adolf király trónfosztását22 követően, 1809-ben illegálisan Németországba távozott. Berlinben bekerült Friedrich Ludwig Jahn23 patrióta érzelmű politikai körébe és a magas rangú diplomata, Stein báró24 személyi titkára lett így ennek kapcsán részt vett a Napóleon elleni hadjáratokban is. Ezen évek alatt publikálta legtöbb nemzeti érzelmű, buzdító költeményét valamint a francia megszállás ellen agitáló egyéb írásait katekizmusok25 címek alatt, amivel széleskörű (el)ismertségre tett szert. Bár Napóleon bukását követően visszatért Svédországba (1816-17), ám hamarosan újra Berlinbe vitte útja, ahol 1817-ben feleségül vette a híres teológus-filozófus Schleiermacher hugát. 1818-tól rövid ideig a Bonni Egyetem történelem professzora volt, mivel 1819-ben a Karlovy Vary dekrétumok26 hatására meghurcolták és eltávolították az egyetemi katedráról, ahová csak majd 1840-ben IV. Frigyes Vilmos révén kerülhetett vissza, ekkor viszont hamarosan rektori széket is kapott és 1854-es nyugdíjba vonulásáig itt tanított. A köztes időben elsősorban újságírásból ill. magántanítással kereste kenyerét, miközben számos magánéleti problémával is meg kellett küzdenie. 21
Ernst Moritz Arndt életrajza elérhető például: http://de.wikipedia.org/wiki/Ernst_Moritz_Arndt vagy http://www.rheinische-geschichte.lvr.de/persoenlichkeiten/A/Seiten/ErnstMoritzArndt.aspx 22 IV. Gusztáv Adolf svéd király (1778 – 1837) és örököseinek trónfosztását a birodalmi gyűlés mondta ki 1809. márciusában, miután az igen vallásos, és emiatt Napóleon gyűlölő király sikertelen külpolitikája miatt és a francia-orosz szövetséggel szemben vívott háborúkban elveszítette Finnország és Pomeránia feletti uralmát, így a svéd közvélemény bizalmatlanná vált vele szemben és alkalmatlannak tekintette az uralkodásra. Lásd: http://en.wikipedia.org/wiki/Gustav_IV_Adolf_of_Sweden 23 Friedrich Ludwig Jahn (1778 – 1852) patrióta tevékenysége és a Burschenschaft mozgalom alapításában játszott szerepe mellet elsősorban arról ismert, hogy ő volt a német sportmozgalom és a diáksport-körök (Turnbewegung) elindítója és propagálója. Életrajza elérhető: http://de.wikipedia.org/wiki/Friedrich_Ludwig_Jahn 24 Heinrich Friedrich Karl Reichsfreiherr vom und zum Stein (1757 – 1831) életrajza elérhető pl.: http://de.wikipedia.org/wiki/Freiherr_vom_Stein 25 „Kurzer Katechismus für den Deutschen Soldaten“ és „Katechismus für den Deutschen Kriegs- und Wehrmann“ 26 Karlovy Vary dekrétumok (Karslbader Beschlüsse): Az 1819. augusztusában a Német Államszövetség minisztereinek részvételével megtartott konferencián egy államellenes szövetkezés koholt vádjával Metternich a tagállamok képviselőire ráerőltetve akaratát, szigorú intézkedéseket hoztak az abszolutista hatalom védelmében. A határozatok korlátozták az egyetemi oktatók munkásságát és létrehozták az azokat felügyelő bizottságokat, melyek sok nagy nevű oktatót meghurcoltak és eltiltottak a katedrától. Emellett erősen korlátozták és cenzúrához kötötték mindenfajta sajtókiadvány megjelentetését, betiltották a hallgatói egyesületek (elsősorban a Burschenschaftok, de a sportegyesületek, dalárdák) működését is. Az intézkedéseket az egyes államokban eltérő szigorral vezették be, de többszöri megújításukat és módosításukat követően végül is egészen az 1848-as forradalmakig valamilyen szinten fenntartották azokat. Bővebben lásd például: http://de.wikipedia.org/wiki/Karlsbader_Beschl%C3%BCsse http://www.heinrich-heine-denkmal.de/dokumente/karlsbad2.shtml
7 / 33
Pálinkás Robert Gusztáv: „Bányász hazája merre van?”
Arndtot 1848-ban Solingen képviselőjeként megválasztották a Frankfurti Nemzetgyűlés27 tagjának, emellett a Birodalmi Gyűlésnek is képviselője lett, rövid ideig pedig ideiglenesen elnöke is. 1849-ben azonban a politikai események hatására kiábrándultan visszavonult az akadémiai élethez és tudományos munkásságába temetkezett.
Erns Moritz Arnd arcképe28 A lap alján saját kezű aláírása (ismeretlen szerző műve)
Idős korában is aktív patrióta és elkötelezett demokrata maradt; számos további kiadványt publikált a német politikai és társadalmi változások igényét hirdetve valamint megírta visszaemlékezéseit a korábbi évtizedek német politikai történései kapcsán. Bár utolsó évtizedeiben számos kritika érte tudományos-egyetemi munkásságát, ám a diákság köreiben töretlen népszerűségnek örvendett és még 85 éves korában is a bonni diákegyesület tiszteletbeli elnöke volt. A diákdal kultúra szempontjából még fontos megemlíteni, hogy 1858ban előszót írt az első össznémet kiadású Kommerscbuch29 számára, melyben természetesen saját dala is helyet kapott. E. M. Arndt 90 éves korában, 1860. január 29-én halt meg Bonnban, mint a német nemzet – ellentmondásossága ellenére is – tisztelt egyik „nagy öregje”, aki így sajnos már nem érhette meg az általa oly nagyon vágyott német egyesítést és ezzel az erős német nemzetállam megszületését. 27
Részletes információkat lásd: http://www.bundestag.de/kulturundgeschichte/geschichte/parlamentarismus/1848/index.html A kép forrása: http://de.wikipedia.org/wiki/Ernst_Moritz_Arndt 29 Allgemeines Deutsches Kommersbuch (ADK): a német egyetemek hallgatói számára kiadott, egységesített tartalmú, nagyszámú német diákdalt és más – főleg a romantika dalait – tartalmazó, nívós gyűjtemény, melynek napjainkban is jelennek meg bővített kiadásai. Bővebben lásd: http://de.wikipedia.org/wiki/Allgemeines_Deutsches_Kommersbuch 28
8 / 33
Pálinkás Robert Gusztáv: „Bányász hazája merre van?”
Napjainkban elsősorban az egykori német társadalmat és annak politikai-eszmei áramlatait bemutató tanulmányai az érdekesek, de saját korában kétségtelenül lírája is (el)ismert volt. Hazafias, sőt kifejezetten nacionalista verseket ír, melyekben azonban haladó szellemben, nagyrészt liberális demokrataként az idegen elnyomást és a főúri önkényt ostorozta illetve erős ellenszenvvel viseltetett a francia nemzeti törekvésekkel és Napóleon terjeszkedésével szemben. A jelen tanulmány tárgyát képező költeményen felül, számos további verse is megzenésítve és több változatban terjedt el Németföldön. Arndt fontos szerepet játszott a korai nemzeti és liberális érzelmű Burschenschaft mozgalom térnyerésében is. (Jénai diákként, az 1790-es évek közepén maga is diáktársasági tag volt az akkori ún. „Student Corp”30 tagjaként.) Sajnos volt jónéhány antiszemita, rasszista megnyilvánulása is (a franciák ellen), így megítélése napjainkban nem egységes, bár személyét kétségkívül széleskörű tisztelet övezi Németország szerte.
A DALSZÖVEG ELEMZÉSE Mint már talán az előzőekből is kiderült, Arndt költeménye egy kifejezetten nacionalista, franciaellenes hangvételű szöveg, mely állást foglal az ún. nagynémet egyesítés31 politikai törekvései mellett, vagyis, hogy az egykor volt Német-Római Császárság német ajkú tartományai egy államalakulat keretein belül egyesüljenek. Ezzel kapcsolatban pedig az akkoriban élénken tárgyalt nagy politikai kérdést feszegeti: vagyis, hogy hol húzódjanak egy majdan létrehozandó német nemzetállam határai? A szöveg végül is 10 versszakon keresztül taglalja, hogy mi is a németség hazája, felsorolva a jelentősebb korabeli német tartományokat, államokat s mindezt feloldja számos romantikus költői tájképpel a felmagasztalt német hon megannyi vidékét és természeti jellegzetességét (például: a Rajnát, a Dunát) felemlítve, majd a versszakok végén levonja a konklúziót („Nein, nein, nein! Sein Vaterland muss größer sein!”)32,33, miszerint a németek hazája nem csupán ennyi, hanem sokkal nagyobb. 30 A Student Corp átfogó névvel illetett diákegyesülések a korábbi ún. Landsmannschaft-ok alapjain jöttek létre a haladó német egyetemeken a 18. század vége felé; viszont a Landsmannschaftokkal ellentétben már nem vallási és/vagy nemzetiségi alapokon szerveződtek, hanem inkább német politikai-ideológiai céloktól vezérelve és kifejezetten szigorú önszabályozással a napi egyetemi diákélet tekintetében. Diákszokásaikban ugyan a régi korok hagyományait és ceremóniáit vitték tovább, ám azt már a felvilágosodás társadalomszemléletével szervezték új egységbe. Bővebben lásd: http://de.wikipedia.org/wiki/Corps 31 A nagynémet egyesítés eszméje a XIX. század első felének egyik komoly politikai elképzelése volt a német tartományok lakossága ill. a nagypolitika szereplői között. Lényegét tekintve arról szólt, hogy a német ajkú népek ill. államok egy nagy nemzetállam keretein belül egyesüljenek, melynek így az osztrák birodalom is részévé vált volna. A fő politikai kérdés természetesen az volt, hogy ki vezessen egy ilyen mai fogalmaink szerinti „szuperhatalmat”: az osztrákok természetesen magukra gondoltak, ami viszont ellentétben állt a fokozatosan megerősödő Porosz állam és vezetőik érdekeivel, akik magukat képzelték el egy ilyen nemzetállam urainak. És természetesen ellentétben állt ez az elképzelés Európa legtöbb nagyhatalmának érdekeivel is, hiszen az egészében felborította volna a Szent Szövetség által a napóleoni háborúkat követően létrehozott európai erőegyensúlyt. Végül is valóban a másik alternatíva, az ún. kisnémet egyesítés, azaz az osztrákok (és svájciak) nélküli német tartományok egyesülése valósult meg Poroszország politikai-katonai vezetése mellett. Az már más kérdés, hogy az annyira féltett európai béke és a nagyhatalmi szövetségi rendszer így is (vagy épp ezért) felborult. 32 Az Arndt-féle eredeti szöveg megfelelő részei fordításának forrása: Keresztúry Dezső (szerk): A német irodalom kincsesháza, Athenaeum Kiadó, Bp., 1927. 33 „Nem, nem, nem! Az ő
hazája több, nagyobb!” (fordító: Gulyás Pál, [30/p.238])
9 / 33
Pálinkás Robert Gusztáv: „Bányász hazája merre van?”
Des Deutschen Vaterland34 (Az eredeti német szöveg, szerző: Ernst Moritz Arndt, 1813)
1. Was ist des Deutschen Vaterland? Ist’s Preußenland? Ist’s Schwabenland? Ist’s wo am Rhein die Rebe blüht? Ist’s wo am Belt die Möwe zieht? Nein, nein, nein! Sein Vaterland muss größer sein!
6.
Was ist des Deutschen Vaterland? So nenne mir das große Land! Ist’s, was der Fürsten Trug zerklaubt? Vom Kaiser und vom Reich geraubt? Nein! nein! nein! Das Vaterland muss größer sein.
2. Was ist des Deutschen Vaterland? Ist’s Bayerland? Ist’s Steierland? Ist’s, wo des Marsen Rind sich streckt? Ist’s, wo der Märker Eisen reckt? Nein, nein, nein! Sein Vaterland muss größer sein!
7.
Was ist des Deutschen Vaterland? So nenne endlich mir das Land! So weit die deutsche Zunge klingt und Gott im Himmel Lieder singt: Das soll es sein! Das soll es sein! Das wackrer Deutscher, nenne dein!
3. Was ist des Deutschen Vaterland? Ist’s Pommerland? Westfalenland? Ist’s, wo der Sand der Dünen weht? Ist’s, wo die Donau brausend geht? Nein, nein, nein! Sein Vaterland muss größer sein!
8.
Das ist des Deutschen Vaterland, Wo Eide schwört der Druck der Hand, Wo Treue hell vom Auge blitzt Und Liebe warm im Herzen sitzt. Das soll es sein! Das soll es sein! Das wackrer Deutscher, nenne dein!
4. Was ist des Deutschen Vaterland? So nenne mir das große Land! Ist’s Land der Schweizer? Ist’s Tirol? Das Land und Volk gefiel mir wohl. Doch nein, nein, nein! Sein Vaterland muss größer sein!
9.
Das ist des Deutschen Vaterland, Wo Zorn vertilgt den welschen Tand, Wo jeder Franzmann heißet Feind, Wo jeder Deutsche heißet Freund. Das soll es sein! das soll es sein! Das ganze Deutschland soll es sein!
5. Was ist des Deutschen Vaterland? So nenne mir das große Land! Gewiss, es ist das Österreich, An Ehren und an Siegen reich? Nein, nein, nein! Sein Vaterland muss größer sein!
10.
Das ganze Deutschland soll es sein! Gott vom Himmel, sieh darein Und gib uns rechten deutschen Mut, Dass wir es lieben treu und gut! Das soll es sein! Das soll es sein! Das ganze Deutschland soll es sein!
A szöveg végkicsengése tehát, hogy a német állam alapja az egységes német nyelv és kultúra („So weit die deutsche Zunge klingt”)35, s ez nem földrajzilag lehatárolható. Ezzel Arndt tulajdonképpen utalásokat tesz a német kultúra és a német nemzeti nyelv széleskörű egységére és nagyságára (ide sorolva Svájcot és Ausztriát is). A 7. és 8. versszakok elsősorban az összefogás szükségességét és a vallás erejét hangsúlyozzák („Das ist des Deutschen Vaterland / Wo Eide schwört der Druck der Hand / Wo Treue hell vom Auge blitzt / Und Liebe warm im Herzen sitzt”)36.
34
http://de.wikipedia.org/wiki/Des_Deutschen_Vaterland „Amerre német nyelve cseng.” (fordító: Gulyás Pál, [30/p.238]) 36 „Ott látod a német honát, | hol esküszó a kézfogás | hol hűség villan a szemekben | s a szívben győz a szerelem.” (fordító: Gulyás Pál, [30/p.238]) 35
10 / 33
Pálinkás Robert Gusztáv: „Bányász hazája merre van?”
Végül, az utolsó két versszakban a mű nyíltan is kiáll – sőt felszólít – a korabeli politikai mozgalmak német egyesítést támogató eszmeisége mellett a francia nemzet ellenében („Wo jeder Franzmann heißet Feind”)37. A szövegből kicseng, hogy az egyesítés legfőbb gátjának a francia területbitorló államot tekinti; így a dal több versszakában is kifejeződik az erőteljes franciaellenes érzelem és a napóleoni hódító, birodalomépítő seregekkel szembeni gyűlölet, mindamellett, hogy az egyes német államok polgárai, mint „barátok” jelennek meg a szövegben („Wo jeder Deutsche heißet Freund”)38. Az első, már említett megjelenésektől kezdve a dalszöveg gyakorlatilag minden egyes német nyelvterületen kiadott gyűjteményben felbukkant; így már az 1815-ös, Tübingeni39 kiadású Kommersbuch40 is tartalmazta mind a tíz versszakkal (lásd a következő oldalon), majd a diáktársasági és egyetemi daloskönyvek elmaradhatatlan darabja maradt az elmúlt két évszázad során. A dalcím ill. a mű hivatkozásai gyakran változtak az egyes kiadványokban, így némelyik akár félrevezető is lehet a szöveg beazonosítása szempontjából. A három legjellegzetesebb és korrekt utalás a tényleges eredeti cím, Des Deutschen Vaterland vagy Des Teutschen Vaterland mellett a pusztán a kezdősorral történő azonosítás: „Was ist des Deutschen Vaterland” vagy kissé másképp: „Wo ist des Deutschen Vaterland”. Ennél viszont zavaróbb, amikor az egyszerű Deutschlandlied címmel találkozunk, ami jellemzően inkább Fallersleben „Das Lied der Deutschen” című, már említett költeményét takarja; esetenként rábukkanhatunk a dalra a Vaterlandslied megjelöléssel is, ami pedig eredetileg Arndt egy másik művének, az egyébként szintén hazafias szövegű „Der Gott, der Eisen wachsen ließ” kezdősorú költeményének a címe. A címen felül a költemény szövegezése sem egységes a dalgyűjteményes kiadásokban41; már a kezdetektől, de még napjainkban is, sőt az interneten is számos esetben kisebb-nagyobb eltéréseket mutat, ám általában nem jelentős mértékben, így végső soron a szövegösszefüggést illetve a vers tematikáját összességében nem befolyásolják nagymértékben. Ennél jelentősebb eltéréseket jelent viszont, hogy esetenként az egyes versszakok is helyet cseréltek egymással (főként a 4., 5. és 6.), továbbá az utolsó négy versszak gyakran kimaradt a daloskönyvekből, habár az első 1814-es pamfleten42 (és mint láttuk, a korai Kommersbuch kiadványokban is) azok még szerepeltek és integráns részét képezték a teljes szövegnek; azok nélkül a költemény összefüggései tulajdonképpen nem is értelmezhetők teljességükben. Ám nem feltétlen hiányzik mind a négy versszak, mivel igen gyakran találkozhatunk 9 vagy 7 versszakos szövegekkel is. 37
Kb.: „Hol minden francia ellenség” Kb.: „Hol minden német barát” 39 Egy jelentős, bár nem teljes áttekintés található a következő honlapon, főleg inkább a XX. századi kiadványokra koncentrálva: http://www.deutscheslied.com 40 A Kommersbuch egy a német nyelvterületek különböző egyetemein 1813-től kezdve kiadott diákdalgyűjtemények összefoglaló elnevezése. 1858-ig tartalmukban különbözőek voltak az egyes egyetemeken, de azt követően az ún. Allgemeine Deutsches Kommersbuch igyekezett az egyes eltéréseket összefésülni és egységes dalkészlettel és szövegezéssel kiadni azt. A témában található jó összefoglalások: http://de.wikipedia.org/wiki/Kommersbuch és http://www.kommersbuch.de/ 41 Jelentősebb összefoglalás található a következőkben: http://www.volksliederarchiv.de/text2064.html valamint a http://www.deutscheslied.com/en/search.cgi?cmd=search&srch_Titel=was+ist+des+deutschen&srch_Melodie=&srch_Text= &srch_Tonsatz=&srch_Quelle=&Zeitalter= 42 Lásd az 4. oldalon. 38
11 / 33
Pálinkás Robert Gusztáv: „Bányász hazája merre van?”
Des Deutschen Vaterland (Másolat az 1815-ös, tübingeni kiadású Kommersbuch-ból43)
43
Neues deutsches allgemaines Kommers- und Liederbuch, Germania, 1815.
12 / 33
Pálinkás Robert Gusztáv: „Bányász hazája merre van?”
A DALLAM KELETKEZÉSE Bár egy vers, vagy szöveg önmagában is lehet igen kifejező, de egy megfelelő dallammal megtámogatva mindenképpen hatásosabb és sokrétűbb alkotás válik belőle. Tulajdonképpen a dalnak, mint műfajnak, minden meghatározhatatlansága és több száz formája ellenére ez a lényege: egy lírai szöveg és egy illeszkedő vokális dallam szoros egysége, melyben – mindamellett, hogy instrumentális aláfestés is kaphat – a téma kifejtésében az emberi hang játssza a főszerepet, a szöveg értelme és költői képei, a hang dallamossága és a szöveg lüktetése, ritmikája. Így történt hát ez Arndt versével, mely igazi hódító útjára azt követően indult, hogy megfelelő dallamot és zenei aláfestést komponáltak hozzá. Méghozzá nem is csak egy, hanem (amennyiben a forrásoknak hihetünk) az évtizedek során talán fél tucat különböző feldolgozás is született; bár kétségtelen, hogy a diákdal kultúra szempontjából ezek közül csupán kettő vált közismertté és egyben fontossá is. Egyes források44 szerint, maga Arndt is már eleve dallammal álmodta meg saját szövegét, ám a partitúra (ha volt egyáltalán), ma már nem ismert, vagy legalábbis kottával alátámasztható bizonyítékát nem sikerült fellelnem. Így az első, valódi tetten érhető megzenésítés dicsősége Johannes Cotta45 (1794 – 1868) jénai diák és Burschenschaft elnök nevéhez kötődik, aki 1815-ben komponálta saját dallamát. Amikor ugyanis 1815-ben az össznemzeti alapokon szerveződő Burschenschaft egyesület zászlót bontott, saját eszmei identitásának hangsúlyozására szüksége volt egy dalra is (a társaság egyéb jelképei mellett) az egység és a nemzeti elköteleződés szimbolizálására. Erre a célra kiváló szövegnek tűnt Arndt költeménye Cotta számára, aki a társaság elnökeként fontosnak érezte, hogy a mozgalmon belüli összetartást és a nemzeti-politikai célokat kifejező dal szülessen. És valóban sikeres volt a választás, hiszen a dal a Burschenschaft mozgalom himnuszává vált; egyrészt mivel maguk a szerzők (Arndt és Cotta is) erősen kötődtek a mozgalomhoz, másrészt mivel ebben a szövegben valóban benne volt minden elem, melyet a Burschenschaftok saját zászlajukra tűztek46, és amelyért hol harciasabban, hol inkább csak a szavak szintjén, de a mozgalom tagjai a német egyesítésig47 folyamatosan harcoltak. 44
Lásd: Allgemeine Musikalische Zeitung 45/40 (Leipzig, October 1843), p.711-714; http://books.google.at/books/about/Allgemeine_musikalische_Zeitung.html?id=Z-EqAAAAYAAJ&redir_esc=y 45 Johannes Cotta (1794 – 1868) Jénai diákként teológiát tanult, s egyben az első Burschenschaft elnöke volt ill. a Wartburg fesztivál egyik fő szervezője. Később miniszter lett Willerstedtben. http://www.volksliederarchiv.de/lexikon-425.html 46 A korabeli Burschenschaft mozgalom a napóleoni háborúkban megtanult bajtársias összetartás és a jó értelemben vett nemzeti/patrióta elköteleződés alapjain szerveződő egyesületeket jelentett, melyek főbb politikai-ideológiai célkitűzései a következők voltak: német egyesítés, a nemzettudat erősítése, liberális és demokratikus államrend kialakítása, Németország modernizációja és szellemi, kulturális felemelése. Bővebben lásd például: http://de.wikipedia.org/wiki/Burschenschaft 47 A Német egyesítés folyamata 1871. január 18-án a versailles-i palota tükörtermében ért célt, amikor kihirdették a Német Birodalom (Das Deutsche Reich) létrejöttét, mely tulajdonképpen a napóleoni háborúk óta tartó hosszú politikai játszma végére tett pontot azzal, hogy az egykori Német Államszövetség államai a Habsburg Birodalom nélkül, Poroszország politikai és gazdasági vezetésével egyesültek egy erős állam keretein belül. Az új államalakulat létrejöttében egyértelműen vezető szerepe volt a konzervatív gondolkodású, ám kiváló stratégiai érzékkel rendelkező Bismarcknak és az általa kialakított tekintélyelvű államvezetésnek. Az egyesítés közvetlen előzményeit tk. három megnyert háború jelentette (a második schleswigi háború (1864), a porosz-osztrák háború (1866) és a francia-porosz háború (1870/71)), melyek Poroszország és a rivális nagyhatalmak számára is nyilvánvalóvá tették a németek (pontosabban a poroszok) katonai és gazdasági erőfölényét.. http://hu.wikipedia.org/wiki/N%C3%A9metorsz%C3%A1g_egyes%C3%ADt%C3%A9se
13 / 33
Pálinkás Robert Gusztáv: „Bányász hazája merre van?”
Egyébként valószínűleg épp Cotta megzenésítése lehetett a fő oka annak, hogy a Burschenschaft kiadványként megjelentetett Kommersbuch-ok egyből felvették repertoárjukba e dalt, ami a nyomtatott forma révén hatékonyan terjedt a diáktársaságok köreiben. Majd azzal párhuzamosan, ahogy a mozgalom egyre szélesebb körben teret nyert az egyetemi nagyvárosokban, úgy a dal is hamar elterjedt a legtöbb német államban és hamarosan túllépett a Burschenschaftok körein, s mint már szó volt róla, 1866-ig tulajdonképpen a németek nem hivatalos himnuszának szerepét is betöltötte.
Des Deutschen Vaterland (Johannes Cotta 1815-ös dallamával48)
48
Allgeimaines Deutsches Kommersbuch, Lahr 1888. / 108.p.
14 / 33
Pálinkás Robert Gusztáv: „Bányász hazája merre van?”
Mindeközben, sok más romantika korabeli német műdalhoz hasonlóan, a „Des Deutschen Vaterland” is a széles értelmben vett Volkslied49 repertoár tagja lett és kitörölhetetlenül ott szerepelt minden daloskönyv kiadványban; fontosságát jelzi továbbá az is, hogy nemegyszer a dalgyűjtemények első dala volt a sorban50. Egyes források51 a svájci zenepedagógus és komponista, Hans Georg Nägeli52 (1773 – 1836) szerzőségét is megemlítik 1817-es dátummal, ám az erre vonatkozó bizonyítékra vagyis kottára, eleddig nem sikerült rábukkanom, így ennek létezése számomra kétséges marad. Az utalás amúgy feltehetőleg csak egy egyszerű félreértésen alapul, ugyanis Nägeli valóban megzenésített 1817-ben egy Das deutsche Vaterland című dalt, ám ez Leonhard Wächter53 költeménye „Kennt ihr das Land so wunderschön …”54 kezdősorral. Az Arndt szövegéhez komponált dallammal kapcsolatosan a következő évszám 1825 és ez a neves zeneszerző és zenetanár, Heinrich Wilhelm Ludwig Gustav Reichardt55 (1797 – 1884) nevéhez fűződik, kinek fejében egy baráti körben szervezett Riesengebirgei56 hegyi túra alkalmával született meg az új melódia. Reichardt eredetileg négyszólamú férfikari művet57 komponált, melyet első ízben 1825-ban jelentetett meg kottás dalfüzérében (36 Tafellieder, Op.5). A későbbiek során azonban a dal számtalan különböző feldolgozást ért meg, melyek között a zongorakíséretes előadástól kezdve, a fúvós zenekari feldolgozáson át a nagyzenekari ill. vegyeskari kórusművekig gyakorlatilag minden megtalálható58. Amikor Reichardt Arndt versét megzenésítette, az már a német nyelvterületeken jól ismert és elterjedt volt Cotta dallamával. Így, Reichardt változatának versenyre kellett kelnie a már énekelt dallammal. A kezdeti évtizedekben egyértelműen Cotta verzióját énekelték minden német államban, s főleg az 1848/49-es népi megmozdulások során hangzottak fel gyakran lelkesítő szózatai, de az 1860-as évek során ez fokozatosan megváltozott és a XIX. sz. második felére már mindenképpen Reichardt verziója vált népszerűbbé és szélesebb körben énekeltté. Mindenesetre a két dallam egy jó ideig így is egymás mellett élt a daloló ifjúság köreiben, hiszen az öregdiákok a jól megszokott Cotta-féle dallammal ismerték és énekelték, míg a fiatalok inkább az újat támogatták. 49
A Volkslied (am. népdal) a német zeneirodalomban nevével ellentétben (és például a magyar terminológiától is eltérően) nem kizárólag az ősi, eredeti népi dallamokat jelenti, hanem számos olyan széles körben elterjedt műdalt is, mely az évtizedek/-századok során integrálódott és folklórizálódott a nép ajkán, akár eredeti szövegét, dallamát elveszítve és/vagy megváltoztatva. Így például a német zeneirodalom meglepően sok műdalt tart számon Volkslied-ként elsősorban a romantika korszakából (pl. Goethe, Eichendorff, Novalis, Heine költeményeiből illetve Schumann, Zelter és még sokan mások megzenésítésével). Volkslied témában igazán sok honlapot és szerteágazó kapcsolódásokat találhatunk az interneten. 50 Lásd például: Auswahl deutscher Lieder, Leipzig 1830. / 5.p.; a könyv letölthető: http://books.google.hu/books/about/Auswahl_deutscher_Lieder.html?id=O2M6AAAAcAAJ&redir_esc=y 51 Lásd például: http://www.recmusic.org/lieder/get_text.html?TextId=64154 52 Nägeli életrajzáról lásd bővebben: http://www.deutsche-biographie.de/sfz67820.html vagy http://www.volksliederarchiv.de/lexikon-111.html, vagy http://www.volksliederarchiv.de/lexikon-111.html 53 Leonhard Wächter életrajza elérhető: http://de.wikisource.org/wiki/ADB:W%C3%A4chter,_Leonhard 54 Lásd: http://ingeb.org/Lieder/kenntih1.html 55 Reichardt életrajzáról lásd bővebben: http://www.deutsche-biographie.de/sfz75907.html vagy http://de.wikipedia.org/wiki/Gustav_Reichardt 56 Riesengebirge egy hegycsúcs az Óriás-hegységben, Délnyugat-Lengyelországban. Bővebben lásd: http://de.wikipedia.org/wiki/Riesengebirge 57 A teljes partitúra letölthető: http://library.musicaneo.com/sheetmusic/sm-5303_was_ist_des_deutschen_vaterland.html 58 Igen szép feldolgozásokat találhatunk a youtube.com oldalára feltöltve. Érdemes beütni a dalcímet!
15 / 33
Pálinkás Robert Gusztáv: „Bányász hazája merre van?”
Ez a megosztottság esetenként persze konfliktusokhoz is vezetett a Burschenschaftok köreiben, ám egy kompromisszumos megoldásként a XIX. század derekán kiadott dalgyűjtemények gyakorta mindkét kottaverziót közölték egymás mellett59, így minden alkalommal az egyes daloló közösségek dönthették el, melyik verziót fogadja el éppen az adott rendezvényen.
Des Deutschen Vaterland (Másolat az 1914-es kiadású Kommersbuch-ból60; 9 versszakkal, Gustav Reichardt dallamával)
Végül is két évszázad távlatából ma már kijelenthetjük, hogy hosszú távon – főleg a Burschenschaft mozgalom hanyatlását követően – valóban a zeneileg igényesebb Reichardt-féle dallam terjedt el és vált általánosan énekelt dallá, míg Cotta verziója napjainkra gyakorlatilag kikopott az éneklő ifjúság repertoárjából és a zenei feldolgozásokból61.
59
Lásd például: Allgeimaines Deutsches Kommersbuch, Lahr 1888. / 108.p. http://de.wikisource.org/wiki/Allgemeines_Deutsches_Kommersbuch 60 http://de.metapedia.org/wiki/Datei:Was_ist_des_Deutschen_Vaterland.jpg 61 Az Interneten nem is találni a Cotta-féle dallammal előadott verzióra élő utalásokat.
16 / 33
Pálinkás Robert Gusztáv: „Bányász hazája merre van?”
Érdekességként említést érdemel, hogy akárcsak a dalszöveg kapcsán tárgyalt cím- és szövegbéli változatosság, mely gyakorta fellelhető az egyes kiadványokban, kisebb mértékben ugyan, de igaz a dallamváltozatokra is. Megfigyelhető, hogy esetenként Cotta ill. Reichardt dallamai – mármint az egyes strófák eltérő motívumai – keveredhetnek bizonyos kiadásokban, s ritkán de az is előfordul, hogy a közölt kotta (ugyan csak néhány hangnyi eltéréssel) de tulajdonképpen egyik eredeti dallamváltozattal sem egyezik teljesen, bár a vezérmotívum azért felismerhető. További bizonytalanságokat jelentenek azok a nem megbízható forrásmegjelölések, melyek olykor helytelenül adják meg az adott kottához a szerzőt (tehát pl. Reichardt-féle kotta estén Cottát jelölik meg szerzőként) és/vagy a szerzőhöz nem a megfelelő keltezési évszámot datálják (tehát pl. Reichardt esetén az 1815-ös dátumot). Amennyiben zenei szempontból kissé közelebbről is szemügyre vesszük és összehasonlítjuk a két dalművet, úgy néhány érdekes hasonlóságot ill. különbséget is észrevehetünk ezekben. Az első, feltűnő azonosság, hogy egyik dallam sem a költemény teljesen szövegében strófikusan komponált dallam ugyanis a vers mindkét feldolgozásban zeneileg két részre osztott: Cotta feldolgozásában az 1-6. versszak, míg Reichardt művében az 1-5. strófák azonos dallamvezetéssel szólnak, ám a 7. versszakok, ill. Reichardtnál már a 6. is, saját, csak az adott versszakhoz illesztett megzenésítéssel rendelkeznek. További azonosság mindkét feldolgozás tekintetében, hogy egyikőjüknél sincs meg mind a 10 eredeti Arndt-féle versszak, hanem csak 9 strófa szerepel.
Des Deutschen Vaterland (Johannes Cotta 1815-ös dallama; az 7. versszak egyszólamú kottája62)
A szöveg azonban az egyes strófákon belül is kettéosztott: a versszak eleje szóló jellegű, míg az „O, Nein, Nein, Nein!” kezdetű refrénben a kar dominál, s felkiáltását hangsúlyozó felülpontozott hangok feszítik ki a ritmust. 62
http://de.pluspedia.org/wiki/Des_Deutschen_Vaterland
17 / 33
Pálinkás Robert Gusztáv: „Bányász hazája merre van?”
Könnyű észrevenni a két dal ritmusa közötti hasonlóságokat is: mindkét szöveg felvezetése, a vizsgált strófáktól függően, hasonló ritmusképlet szerint történik, így az 1-6. versszakok teljes ritmusvezetésében sok az egyezés. Ez alighanem abból fakad mindkét szerzőnél, hogy a zenei ritmika az eredeti költemény saját szöveghangsúlyaiban fellelhető belső lüktetést és időmértéket követi le, amit Cotta is igyekezett kiemelni, ám amelyet Reichardt mégis jobban oldott meg. Elsősorban az első kulcsmondat („Was ist des Deutschen Vaterland?”) hangsúlyozását emeli ki azzal, hogy Cotta egy negyedhangos felütésével szemben Reichard három nyolcadhangos felvezetést alkalmaz, mely a „Was ist des” szavakra illeszkednek, s csak ezt követően, a szövegértelmezés szempontjából is fontosabb „Deutschen” szó kezdő szótagjára esik az első hangsúlyos, teljes ütemkezdés, mint ahogy aztán a másik kulcsszó, a „Vaterland” első szótagja is nyújtott félhanggal kap kiemelést.
Des Deutschen Vaterland (Gustav Reichardt 1825-ös dallama; az 1-5. versszakok egyszólamú kottája63)
Cotta C-dúrban írt dallama a 7. versszakban átcsap d-mollba, ám ez az alaptónuson összességében nemigen változtat. Reichard műve G-dúrban (ill. egyes feldolgozásokban f-mollba transzponálva) szólal meg az 1-6. versszakokban, majd a továbbiakban sem változik az alaphangnem, ám az egyes szólamokban az összhangzatban jelentős feloldások ill. szűkítések találhatók, melyek révén a szövegen belüli feszítettség és a patetikus hangnem nagyobb hangsúlyt kap, így összességében a Reichardt-féle dallam emelkedettebb, himnikusabb tónust kölcsönöz a szövegnek. Ez a fajta zenei, művészi igényesség Reichardt változatának megszületését követően néhány évtizeden belül az éneklő tömegek köreiben is elismerést nyert és teljesen megérdemelten átvette Cotta verziójának helyét a repertoárban.
63
http://de.pluspedia.org/wiki/Des_Deutschen_Vaterland
18 / 33
Pálinkás Robert Gusztáv: „Bányász hazája merre van?”
Bár kevés utalás található rá64, de Liszt Ferenc is feldolgozta Arndt költeményét, méghozzá két alkalommal is: az első megzenésítés 1841-ben íródott zongorakíséretes férfikari darabként, D-dúr hangnemben; a második pedig 1848-ban egy C-dúrban írt férfikari capella65 lett66. Az első kompozíciót Liszt Berlinben adta ki és a frissen trónra lépett IV. Frigyes Vilmosnak67 ajánlotta, akitől Németország szerte, egy liberálisabb, szociálisan érzékenyebb és mindenekelőtt demokratikusabb kormányzást vártak. Lisztnek még lehettek is ilyen reményei, hiszen az új király Arndtot egy évvel korábban rehabilitálta a Karlovy Vary dekrétumok hatálya alól. Ám művével az amúgy erős francia kötődésű Liszt hamar ellenszenvessé lett a gallok szemében, még úgy is, hogy a vers utolsó előtti strófájának sovinizmustól átitatott sorát („Ahol minden francia ellenség”) kikozmetikázta („Ahol minden gonosztevő ellenség”). De ne feledjük, hogy az előző évben, 1840-ben kezdődött az ún. rajnai válság68, amely tovább élezte a viszonyt a franciák és németek között. Ugyanakkor a zeneszerző 1842-es berlini hangversenyei (ahol az új dalt is bemutatta) nagy elismerést, valóságos „Lisztomániát” váltottak ki Poroszországban, s a férfikari mű dedikációjáért cserébe a komponistának az uralkodó katonai kitüntetést, „Ordre pour le mérite”69 érdemrendet adományozott. A második feldolgozás 1848. április 10-én született Krzyzanowicében70, Liszt egyik barátja, von Lichnowsky herceg birtokán. Ennek apropóját ismét csak a nagypolitika szolgáltatta: Liszt egy nappal azelőtt fejezte be a kompozíciót, hogy a porosz csapatok átlépték az Eidert71, és megindultak SchleswigHolstein megszállására72. Napjainkban Liszt e szerzeményeit nemigen játsszák, és a maga korában is – eltekintve a forradalmi évektől – csak viszonylag ritkán hangzottak el, habár ezen alkalmakkor Liszt saját maga vezényelte azokat koncertjein.73 64
Szakirodalom: http://epa.oszk.hu/00800/00835/00131/2818.htm és http://epa.oszk.hu/00800/00835/00132/2831.htm Capella: Eredetileg a 16. századtól az egyházi énekkari művek neve; később már a többszólamú, vokális, tehát hangszeres kíséret nélküli, énekkari művek megnevezése. 66 Dr. Bozó Péter írásbeli közlése alapján: az 1841-es mű: The Liszt Society Journal 31 (2006), Music Section, 31-47. illetve az 1848-as mű: James Thomson Fudge: The Male Chorus Music of Franz Liszt (Ph.D. disszertáció, University of Iowa, 1972) 67 IV. Frigyes Vilmos életrajza elérhető: http://de.wikipedia.org/wiki/Friedrich_Wilhelm_IV. 68 A Rajnai válság azt követően robbant ki, miután Franciaország az egyiptomi háborúban ill. az azt követő közel-keleti válságban alulmaradt a nagyhatalmakkal szemben, s válaszul a nemzeti önbecsülésen esett csorba kiküszöbölése és a francia hadsereg erejének demonstrálása érdekében követelni kezdte az 1814 óta német/porosz fennhatóság alatt álló rajnai területeket. Ez 1840/41 során éles diplomáciai- és sajtókirohanásokhoz ill. össznémet felháborodáshoz vezetett, bár végül a válság mégsem torkollott háborúba, mert angol kezdeményezésre szerződéses keretek között rendezték a helyzetet, ám a krízis által felkorbácsolt nacionalizmus számos képzőművészeti és irodalmi alkotást ihletett. http://de.wikipedia.org/wiki/Rheinkrise 69 Ordre pour le mérite a legmagasabb Porosz birodalmi érdemérem, melyet II. Frigyes alapított 1740-ben a kimagasló személyes érdemek elismerésére; elsősorban katonai téren nyújtott teljesítményekért, de esetenként civilek is megkaphatták. 1842-től IV. Frigyes Vilmos külön polgári kategóriát is alapított a tudományok és a művészetek területén elért eredmények díjazására. A sors iróniája, hogy a francia elnevezésű díj legtöbb elismertje a franciák ellen vívott küzdelmekben szerzett elismerésként kapta meg a díjat. http://en.wikipedia.org/wiki/Pour_le_M%C3%A9rite 70 Krzyzanowice egy kisváros a mai Lengyelország területén, Ostravától kb. 20 km-re északra, a Cseh-Lengyel határ mellett. 71 Az Eider folyó a Schleswig és Holstein hercegségeket elválasztó természetes határ volt, mely vagy ezer éven át egyben a Dán Királyság déli határa is volt. http://de.wikipedia.org/wiki/Eider 72 Az ún. első schleswig-holsteini háború (amit Dániában hároméves háborúnak hívnak) 1848-ban tört ki és véglegesen csak 1852-ben a Londoni egyezménnyel zárult le Dánia területszerzésével és megerősödésével. A konfliktus kulcskérdése a Dániához tartozó hercegségek, Schleswig és Holstein valamint Saxe-Lauenburg területi hovatartozása volt. Mivel itt nagy lélekszámú német kisebbség élt, így Poroszország magának követelte a területek feletti fennhatóságot. http://de.wikipedia.org/wiki/Schleswig-Holsteinischer_Krieg_(1848%E2%80%931851) 73 Lásd bővebben: Bozó Péter: Liszt és a német egység – A zeneszerző daltermésének történelmi kontextusához (Muzsika, 2008 november) http://epa.oszk.hu/00800/00835/00131/2818.htm; valamint Bozó Péter: A Buch der Liedertől a Gesammelte Liederig: Liszt összegyűjtött dalainak első négy füzete és előfutárai, 29-48.o. (Doktori disszertáció – Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem; 2009.) http://www.doktori.hu/index.php?menuid=193&vid=4385 65
19 / 33
Pálinkás Robert Gusztáv: „Bányász hazája merre van?”
A DAL MEGJELENÉSE SELMECEN Körbejárva a dal német szövegének és dallamának keletkezéstörténetét és fejlődését, ideje, hogy áttérjünk a nóta Selmeci gyökereinek és átalakulási folyamatának tárgyalására. A szöveg felbukkanásának első írott nyoma a selmeci dalkörben a gyakran emlegetett 1826-os kiadású Carl Stegmayer-féle kiadványban74 található. Itt a dal címe: „Wo ist des Bergmanns Vaterland”, s a könyvecske öszszesen 6 versszakot közöl német nyelven és sajnos kotta nélkül (miként a gyűjtemény összes darabját is). Ez a dalszöveg azonban nem az eredeti Arndt-féle vers, hanem annak egy „bányászosított” átirata. Így viszont az eredeti nacionalizmust sugalló mondanivaló éle és lényege szertefoszlott; helyére egy Selmecbányán sokkal testközelibb és érdekesebb téma, a bányászság került. Ez a szöveg így már a Burschenschaftoktól mentes, és minden hallgató számára elfogadható témává vált mellyel az ottani diákság feltehetően sokkal inkább azonosulni tudott, mintsem a távoli német hon elvont nemzeti eszméjével. Érdekes, hogy bár a szöveg megtartotta az eredeti költemény számos elemét, főleg a természeti képek és a német tájak tekintetében (pl.: „Ist’s Land der Schweizer, ist’s Tirol”75 vagy „… Östreich, Preuβen, Sachsen …”76), mégis, néhány kulcskifejezés megváltoztatása révén sikerült elérnie a dal kontextusának teljes átfordulását helyi érdekű témává. Az első, és leginkább szembetűnő változás maga a címben, ill. az egyes versszakok kezdősoraiban megfogalmazott fő kérdés: Wo ist des Bergmanns Vaterland? – vagyis eltűnt a német nemzetre utaló nagy kérdés, mely pedig Arndt eredeti művének lényegét jelentette. A következő jelentősebb módosítás mindjárt az első versszak második sorában található: „Ist es auf Ungarns reichen Höh’n”77. Ezzel, hogy földrajzilag első körben Magyarországra vonatkoztatja a kérdést, a dal még távolabb viszi az eredeti német nemzeti keretek feszegetését és helyére egyértelműen a bányászat és a bányásztársadalom határokon és nemzeteken átívelő egységét énekli meg a következő versszakokban feltett kérdések és válaszok révén. Ezekben további szövegmódosítások érhetők tetten, melyek egy része az eredetihez képest új földrajzi egységeket, természeti képeket vezet be (pl.: „Ist’s Böhmen an der Eger Strand”78) illetve elhagy számos, korábbi, egyértelműen német utalást (pl.: „… Pommerland? Westfalenland?”79). A bányászos átirat, a számos különbözőség ellenére, nagy vonalakban megtartotta Arndt költeményének struktúráját és gondolati fonalát (csak a német nemzeti eszme helyett most már a bányászat központi témája köré fonva a kérdéseket), és mindemellett megmaradt az eredeti vers költői színvonala is. Vagyis a dal átformálója (talán maga Stegmayer) értő kézzel és a témára érzékenyen, művészi érzékkel ültette át a dalt a selmeci környezetbe. 74
Carl Stegmayer: Klänge aus der Teufe, 1826. Wien „Sveic és Tirol határiban?” (fordító: Révai Károly, 1912.) 76 Ausztria, Poroszország, Szászország 77 „Magas hegyek szikláiban” (Révai Károly fordítása, 1912.) 78 „Tán Erdély vad szikláiban | Tán ott, hol Éger habja zsong?” (Révai Károly fordítása, 1912.) 79 Pomeránia, Westfália 75
20 / 33
Pálinkás Robert Gusztáv: „Bányász hazája merre van?”
Az előzőeken felül, egy további lényeges változást is megfigyelhetünk a szövegben: Arndt eredeti művében az egyes versszakok felépítése úgy néz ki, hogy az első sor kérdésfeltevését („Was ist des deutschen Vaterland?”) három sornyi, egyenként nyolc szótagos válasz követi, majd pedig a „Nein, nein, nein | Sein Vaterland muβ gröser sein!” refrén zárja le (ez a felépítés független attól, hogy hány versszakos verziót vizsgálunk). Ezzel szemben a selmeci átirat a kérdésfeltevés („Wo ist des Bergmanns Vaterland?”) után nem három, hanem négy, egyenként nyolc szótag hosszúságú sort tartalmaz minden egyes versszakban. Ezzel a módosítással az eredeti rímképlet is felborult a bányászosított német szövegben, minthogy az A-A-B-B-C-C sorvégi párosrímek sorrendje az A-B-B-C-C-D-D rímképlete módosult; vagyis a kezdősor kérdésfeltevése rímpár nélkül maradt. E valóban jelentős változtatás indokára nincs kellő magyarázatom, hiszen a bányász témájú szövegátirat minden további nélkül megvalósítható lett volna az eredeti sorok és rímképlet megtartásával is. Így viszont még az eredeti dallamot is hozzá kellett igazítani ehhez a plusz egy betoldott sorhoz, mivel természetesen mind Cotta (1815) mind Reichardt (1825) zenéje az Arndt-féle költeményt követi le. E problémával egyébként jómagam is szembetalálkoztam, mikor a 2005-ös dunaújvárosi daloskönyvkiadás számára a dalt átdolgozni kényszerültem.
Wo ist des Bergmanns Vaterland? (Az 1826-os, Stegmayer-féle szöveg80)
80
1. Wo ist des Bergmanns Vaterland? Ist es auf Ungarns reichen Höh’n, Worauf die lieben Reben steh’n, Die geben uns den edlen Saft, Der Heiterkeit und Kräfte schasst? Nein, nein, nein! Sein Vaterland muss größer sein!
4. Wo ist des Deutschen Vaterland? Ist’s Östreich, Preuβen, Sachsen nicht, Ist’s, wo der Don die Wogen bricht, Ist’s, wo des Tagus Lüste weh’n, Ist’s, wo die Cordilleren steh’n? Doch nein, nein, nein! Sein Vaterland muss größer sein!
2. Wo ist des Bergmanns Vaterland? Ist es der Siebenbürger Land, Ist’s Böhmen an der Eger Strand, Ist’s, wo der wack’re Steier haus’t, Ist’s, wo die Salza schäumend braust? Nein, nein, nein! Sein Vaterland muss größer sein!
5. Sein Vaterland ist überall,? So weit des Erdballs Gränze reicht, Wo nur das Erz in Gängen streicht, Wo ihm ein herzliches: Glück auf! Ertönnt in seinem Vanderlauf. Da muβ es sein! Da muβ sein Vaterland vohl sein!
3. Wo ist des Bergmanns Vaterland? Ist’s Land der Schweizer, ist’s Tirol, So beid’ an braven Männern voll, Wo man noch deutsche Sitten kennt Und jeden herzlich Bruder nennt? Nein, nein, nein! Sein Vaterland muss größer sein!
6. D’rum, traute Brüder, zaget nicht, Wenn das Geschick nach Ost und West Euch auch zerstrauet, haltet fest Nur an dem echten Bergmannssinn, Seidwacker, thätig, flug und fühn! Denn überall Tresst Ihr ja euer Vaterland.
Carl Stegmayer: Klänge aus der Teufe, 1826. Wien
21 / 33
Pálinkás Robert Gusztáv: „Bányász hazája merre van?”
Mint a lentebbi látható kottarészlet (a végső magyar szöveggel) mutatja, e nehézség úgy oldható fel, ha az átiratban az eredeti dallamba egy ismétlést illesztünk be. Vagyis az eredeti szövegnek megfelelő 4. sor háromütemnyi dallamrészlete (az eredeti 6-7-8. ütem) ismétlődik a Stegmayer-féle szöveg 4. és 5. sorában: „Die geben uns den edlen Saft, Der Heiterkeit und Kräfte schasst?”81
Bányász hazája merre van? (Kottarészlet a 2005-ös dunaújvárosi daloskönyvből82)
Mindazonáltal kétség nem fér hozzá: az így átalakult dalszöveg egyértelműen bányászdallá lényegült és fennen hirdette a bányászok nagyszerű és mindenhol jelenlévő szakmai összefogását és hivatásuk nemzeti hovatartozástól függetlenül megjelenő egységét, s egyben a selmeci akadémisták számára is – azok származására és diáktársaságbéli kötődésükre való tekintet nélkül – egységesen elfogadható szöveget adott. A dal sikerét bizonyítja, hogy az eddig taglalt 1826-os kezdeti megjelenésen felül a mű azonos címmel, 6 versszakban és ugyanezzel a német szövegezéssel szerepelt az ezt követően megjelentetett minden további ismert, selmeci kötődésű, nyomtatott dalgyűjteményben83 is. Az egyes változatokban fellelhető eltérések jelentéktelenek, a szövegen gyakorlatilag nem változtatnak, mivel inkább csak központozási és helyesírási jellegű eltérésekről van szó. Ezeken felül megemlíthető, bár az előbbieknél jóval ritkábban emlegetett, s csak közvetve akadémiai, ám mindenképpen selmeci forrásanyag a Neumann Károly84 által kézzel írt feljegyzéseket tartalmazó dal- és versgyűjtemény az 1837-1840-es évekből85, melyben a lejegyzett szöveg szintén 6 versszakot tartalmaz kotta nélkül. A szöveg kisebb eltérésekkel, de szintén megegyezik az 1826-os Stegmayer-féle ill. a többi nyomtatott szöveggel. 81
„Mely ontja nemes nedűt | Mitől a jókedv napja süt”. Révai Károly fordítása, 1912. A kottarészlet forrása: Daloskönyv, 2005., Dunaújváros (szerk: Szabó József Róbert a: PiCi és Pálinkás Robert Gusztáv a Cefre [B.T.V.]) 83 A vonatkozó dalgyűjtemények és azok dalainak összefoglalása: Szemerey Tamás a: Kisfül: A Mi Nótáink, Miskolc 1985. Az említett kiadványok kiadási dátumai: 1843., 1878., 1893., 1898. 84 Neumann Károly (1820 – 1890) Petőfi Sándor idősebb iskolatársa és jóbarátja volt Aszódon majd a selmecbányai Evangélikus Líceumban. Tanulmányi végeztével evangélikus lelkészként működött Orosházán ill. Fazekasvarsándon. 1880-ban Neumann publikálta Petőfi számos, addig ismeretlen versét. Lásd: http://hu.wikipedia.org/wiki/Neumann_K%C3%A1roly és http://oroshaza.lutheran.hu/egyeb/harangszo/010424/ncikk_08.htm 85 Egy alapos elemzés elérhető az alábbi linken: http://epa.oszk.hu/00000/00001/00280/pdf/itk_EPA00001_1973_01_099108.pdf; Kiss József és Irányi István: Petőfi aszódi és selmeci iskolatársának daloskönyve; Irodalomtörténeti Közlemények - 1973. 77. évf. 1. füzet). 82
22 / 33
Pálinkás Robert Gusztáv: „Bányász hazája merre van?”
Wo ist des Bergmanns Vaterland? (Neumann Károly daloskönyve – kézirat, 1838/4386)
E kéziratos feljegyzés elsődleges jelentősége az, hogy ez bizonyítja: a dal valóban élő, énekelt dal volt az akadémisták köreiben akkoriban, hiszen csak ez magyarázza, hogy annak megszületését követően kb. egy évtized múlva miért lelhető fel az egy líceumi diák dalgyűjteményében is. Ezen felül arra is bizonyíték a gyűjtemény, hogy az Akadémia hallgatói illetve a Líceum87 diákjai között élő kapcsolat volt, melynek valószínűleg mindennapi részét képezte a közös éneklés és mulatozás is és a kéziratos dalgyűjtemény tartalma alapján elmondható, hogy a fiatalabb generációt képviselő líceumi diákok számos német nyelvű diákdalt átvettek az akadémisták repertoárjából.
86
Neumann Károly: Cantica a Carolo Neumann conscripta -1837-1838-1839 Aszodini et Schemnicii – Dallok. A kézirat jelenleg a Petőfi Irodalmi Múzeum kézirattárában lelhető fel V. 3473-as raktári jelzettel. 87 Az Evangélikus Líceum épülete 1827-30 között épült klasszicista stílusban a Szentháromság tér felső részén. Napjainkban is megtalálható még, bár igen romos állapotban van.
23 / 33
Pálinkás Robert Gusztáv: „Bányász hazája merre van?”
Wo ist des Bergmanns Vaterland? (Másolat az 1843-as kiadású daloskönyvből)88
88
Erinnerung am Schemnitz – Sammlung üblicher academischer Lieder und Rundgesänge, Schemnitz – 1843., Verlag von J. Bernhardt Shrader. A könyv elérhető az Országos Széchenyi Könyvtárban (Raktári jelzet: 236.255; Amicus kód: 3042471)
24 / 33
Pálinkás Robert Gusztáv: „Bányász hazája merre van?”
Mint az előzőekből nyilván kitetszik, a dal viszonylag hamar, legkésőbb 13 évvel a keletkezést követően már felbukkant Selmecen, bár kétségtelen, hogy nem abban a formában, ahogy az németföldön szerte akkoriban elterjedt volt. Ez vagy azt jelzi, hogy a dal – miként a német tartományokban, úgy Selmecen is már születése után rövid időn belül igen közkedveltté vált a Selmecre érkező német ajkú diákok között vagy azt, hogy Carl Stegmayer a dalgyűjtemény szerzője saját szempontjai alapján fontosnak tartotta beilleszteni ezt is kiadványa darabjai közé. Ám, még ha nem is volt kezdetben feltétlen közismert, az mindenesetre bizonyos, hogy a későbbiekben mindenképpen az lett, hiszen az már nehezen lenne másként magyarázható, hogy vajon miért maradt benn minden további XIX. századi selmeci kiadványban? Ma már sajnos azt sem lehet kideríteni, hogy a bányászos átirat megjelenése Selmecen vajon milyen előzményeknek köszönhető egyáltalán? Logikus feltételezést azonban talán tehetünk. Annak ugyanis kicsi a valószínűsége, hogy a szöveg eleve bányász átirattal került volna Selmecre Németföldről, hiszen ott az eredeti Arndt-szöveg igen elterjedt, kedvelt volt, sőt mondhatjuk, hogy mély tisztelet övezte. Aligha „vetemedtek” volna rá az ottani diákok, hogy ezt az emblematikus dalt (mely egyébként is a Burschenschaftok egyik vezérdala volt) kényük-kedvük szerint „elferdítsék”. Ezt megerősíti több tény is: egyrészt a német dalgyűjteményekben csak elvétve található meg a bányászos szövegváltozat89, s az is csak jóval későbbi kiadásokban tűnik fel90, és ezek eleve Carl Stegmayer-t jelölik meg a szöveg forrásának. Ha mégis a Burschok tették, annak talán csak egy indoka lehetett volna: mivel a Karlovy Vary dekrétumok bevezetését követően a Burschenschaftok, de általában az összes német diákegyesület élete és bármely politikailag érzékeny téma, viselkedés, véleménynyilvánítás is retorziókkal járt a német államszövetség területén, így egy olyan szöveg, mint Arndt nyíltan nagy-német egyesítést óhajtó verse nyilván nem nyerhette el a politikai cenzúra kegyét, s nem lehetett az eredeti szöveggel énekelni; talán ez késztethette volna a német diákokat a bányászszöveg megalkotására. Ám feltehetően Selmecen sem a németes hagyományokon nevelődött „echte” Burschok fogalmazták át a dalt, akik feltehetően igazán a magukénak érezhették Arndt szövegét, s nagy valószínűséggel épp az eredeti szöveg miatt vonzódtak hozzá, vagyis a német „össznemzeti” büszkeség érzését és a Burschenschaftok által erőteljesen támogatott korabeli politikai eszmét, a nagynémet egyesítés dicsőítését tartották fontosnak benne. Talán inkább feltételezhetjük, hogy az akadémiai bányász közegben merült fel a gondolat, hogy az amúgy erősen német kötődésű dalt a hallgatók mindegyike számára egyaránt támogatható, szakmai kötődésű tartalommal írják át. Hogy a dalszöveg már az 1826-os kiadást megelőzően megszületett-e vagy az csak Carl Stegmayer saját átirata volt a dalgyűjtemény számára ma már végképp nem tudhatjuk (legfeljebb sejthetjük, hogy igen), sajnálatos módon ugyanis nem ismeretes semmilyen utalás ebből a korból, mely a dalt bármilyen kontextusban említené. 89
A mű daloskönyvekben való előfordulásáról jó összefoglalást nyújt a következő honlap dalkereső opciója: http://www.deutscheslied.com 90 A legkorábbi ilyen írott nyom, melyről tudomásom van: Neues Bergmanns Liederbuch (Leipzig, 1892.)
25 / 33
Pálinkás Robert Gusztáv: „Bányász hazája merre van?”
Ezek fényében tehát azt tűnik legvalószínűbbnek, hogy a bányászos szöveg Selmecbányán keletkezett az ottani diákok átköltése révén, de leginkább az gyanítható, hogy maga Stegmayer volt, ki ezt megtette, amikor kiadványát megszerkesztette. Hogy mi késztette őt, vagy más diáktársát erre? Nos, ha belegondolunk, az ottani heterogén, soknemzetiségű diákság (melyben a Habsburg birodalom minden nemzetiségéből voltak jelen), nem feltétlenül értette vagy értett egyet a német államok diákjainak egyesítő törekvéseivel és így talán nem is szívesen énekelte a Burschokkal együtt az eredeti dalt. Egy nemzeti hovatartozástól független, ugyanakkor minden diák számára egyaránt elfogadható, sőt valószínűleg vonzó téma, a bányászat beemelése a dalba annak fő vezérmotívumaként, alighanem elegendő ok volt arra, hogy a nóta így kezdjen önálló életet selmeci körökben. Mindenesetre érdekes, hogy a dalszöveg keletkezése (1813) és a Stegmayer-féle megjelentetés (1826) között mindössze 13 év telt el. Ez az időszak elegendő volt tehát arra, hogy a dal eljusson a német államok területéről Selmecbányára és ott az eredeti szöveg át is alakuljon. A másik fontos tény, amire fel kell hívni a figyelmet, hogy az 1826-os dátum csak 1 évvel későbbi, mint a Gustav Reichardt által komponált dallam keletkezési évszáma (1825). Ez azért fontos, mert sajnos egyik fennmaradt kiadvány sem említi meg a dal kapcsán annak dallamát: sem kottát nem tartalmaztak a korabeli kiadványok, sem szövegesen nem utaltak arra, hogy mely zeneszerző megzenésítésével énekelték firmaőseink e művet91. Így e kérdés kapcsán is csak feltételezésekre hagyatkozhatunk. Egyrészt arra, hogy – amennyiben a dalszöveg már korábban is ismert volt Selmecen – úgy a dalt még mindenképpen csak Johannes Cotta dallamával kezdhették el énekelni selmeci őseink, s csak a későbbi évtizedek során terjedhetett el a Reichardt-féle verzió (ha elterjedt egyáltalán). De talán inkább az a következtetés tűnik hihetőnek, mely szerint pont az új Reichardt-féle dallam (mely valljuk be, azért hatásosabb, mint a Cotta-féle) megismerését követően kezdhették a selmeci Burschok a dalt énekelni, s talán éppen az újdonság hatása alatt jött az ihlet is a szöveg átdolgozására, mely nyilvánvalóan jobban illeszkedett a selmeci Akadémia légköréhez, mint az eredeti Arndt-féle szöveg. Mivel azonban a fennmaradt iratok és dalgyűjtemények alapján a történeti események egyelőre nem rekonstruálhatóak megbízhatóan, így a fentebbiek csak találgatások maradnak. Az viszont bizonyos, hogy a később magyarra fordított bányászdal szövege, már sokkal inkább a Reichardt szöveggel harmonizál (a már tárgyalt plusz sor beszúrását is figyelembe véve), igaz, Révai semmiféle kiegészítést nem közölt a dal eredetére vagy dallamára vonatkozóan. Jómagam egyébként, a 2005-ös magyar szöveg újbóli megjelentetéshez a Reichard-féle dallamot vettem alapul, a már korábban említett módosítással, vagyis a plusz sor betoldást néhány ütemnyi részlet ismétlésével.
91 Az egyetlen támpont, amely a bányász szöveg kapcsán fellelhető e daloskönyvekben, csupán csak annyit említ meg, hogy azt E. M. Arndt dalának dallamával kell énekelni: „Nach der Melodie von Arndt’s: Wo ist des deutschen Vaterland?” (In: Erinnerung an Schemnitz – Sammlung üblicher academischer Lieder und Rundgesänge; Schemnitz, 1843.)
26 / 33
Pálinkás Robert Gusztáv: „Bányász hazája merre van?”
A DAL MAGYAROSÍTÁSA A dal immár Selmecbányához kötődő életének második metamorfózisa az volt, amikor a német (bányászos verziójú) szöveget magyarosították. Ennek pedig első és igazából egyetlen nyoma Révai Károly92 Nagybányán 1912-ben kiadott dalfordításokat tartalmazó kötete93 volt, mely 6 versszakot tartalmazott, és nagy vonalakban lekövette a korábbi német nyelvű, de már bányászosított szövegváltozatot.
Bányász hazája merre van? (Fordító: Révai Károly, 1912)
92
Révai Károly (egyes helyeken: Révay) 1856-ban született Abrudbányán. Középiskoláit Kolozsváron és Brassóban végezte, majd a kolozsvári egyetemen bölcsészhallgató volt ám tanulmányait abbahagyva 1881-től bányatisztviselő volt Nagyságon és segédtanár a bányászati iskolában, majd kincstári főigazgató Nagybányán. Oblatek családi nevét 1882-ben változtatta Révaira. Verseket és kisebb elbeszéléseket írt ill. publikált fővárosi és vidéki újságokban. Több vidéki lap szerkesztője volt 1910-től a Petőfi Társaság tagja és a nagybányai Teleki Társaság elnöke. http://mek.oszk.hu/03600/03630/html/toc/r.htm. és http://hu.wikipedia.org/wiki/R%C3%A9vai_K%C3%A1roly 93 Révai Károly: Selmeci Bursch dalok (Nagybánya, 1912)
27 / 33
Pálinkás Robert Gusztáv: „Bányász hazája merre van?”
A magyarosítás továbbra is megtartott jónéhány, az előző német szövegváltozatban is szereplő, jellemző lírai képet (pl. a 2. verszakban: „Éger habja”, „Salza selymes habja”). Emellett azonban el is hagyott néhány, főként a germán tájra vonatkozó utalást az eredeti német szövegből (pl. a 4. versszakban: „Ist’s Östreich, Preuβen, Sachsen nicht”). A fordítás azonban bevezetett egy jelentősebb rímképlet módosítást is, ugyanis a német bányászdal szövegében kimutatható A-B-B-C-C-D-D sorvégi rímek helyében most A-A-B-C-C-D-D képlet lépett; vagyis a kezdősor („Bányász hazája merre van?”) kapott egy rímpárt a következő sorban. A pár nélkül maradt sor, így minden versszakban a 3. sor lett, mely azonban ennek ellenére sem töri meg a szöveg saját ritmusát. A Révai-féle szöveg összességében egy kissé „naiv” fordítás, nem lép túl az eredeti szövegben is meglévő tájképek megemlítésénél és nem ad költői többletet a német szöveghez, de talán nem is állt szándékában a fordítónak. Mindezek ellenére vagy épp emellett a magyarosított szövegváltozat tulajdonképpen egész jónak tekinthető (ami azért nem feltétlenül mondható el minden Révai-féle fordításról), hiszen a Reihardt-féle dallammal remekül énekelhető néhány kisebb stilisztikai finomságtól eltekintve. Ami kérdésként a magyar szöveggel kapcsolatban felmerül, az az, hogy Révai Károly ismerte-e vajon az eredeti Arndt-féle szövegváltozatot is? Mint említettem, selmeci kiadványban ismereteink szerint soha nem jelent meg az eredeti szövegváltozat, s ez alapján akár az is feltehető, hogy a selmeci diákok talán soha nem is énekelték azt. Ám Arndt neve irodalmi körökben mindenképpen jól ismert kellett, hogy legyen még a XX. század eleji Magyarországon is, másrészt Révai nagy valószínűséggel találkozhatott német nyelvterületek egyéb dalgyűjteményes kiadványaival is. Bár, az is kétségtelen, hogy az eredeti szövegezésű dalt élő formában nem feltétlenül hallhatta, minthogy az a Habsburg érában tiltott dal volt, mivel érzékenyen emlékeztette a császárságot egykori német egyesítésben elszenvedett kudarcára. Meg kell említeni, hogy Arndt német nyelvű dalszövegének létezik fordítása, mely a selmeci kötődésű bányászosított változatoktól eltérően az eredeti német, nacionalista költeményt vette alapul. Ez pedig Gulyás Pál alkotása, mely 1927-ben jelent meg egy német irodalmi szöveggyűjteményben94 „A német hazája” címmel (lásd a következő oldalon). A fordításban nem szerepel mind a 10 eredeti versszak, hanem csak 9, merthogy a fordító kihagyta a 6. (a császárságot éltető) strófát a műből, ami önmagában egyáltalán nem különös dolog, hiszen az sokszor az eredeti német nyelvű kiadásokban is így jelenik meg. Ettől eltekintve a megmaradó szöveg jól leköveti az eredeti német költeményt és nem told be extra sorokat, mint történt az a selmeci bányászosított szöveggel. Itt-ott viszont felfedezhetjük a szöveg nacionalista és franciaellenes kicsengését tompítani igyekvő műfordítói igyekezetet: a vers 9. strófájában lévő nem éppen frankofil sort („Wo jeder Franzmann heißet Feind”) lecserélte egy, a gallokat nem említő megoldásra („hol ellenség minden csalárd”), ahhoz hasonlóan, mint az annak idején Liszt is tette saját zeneműve megalkotásakor. 94
Keresztúry Dezső: A német irodalom kincsesháza (Athenaeum Kiadó, Bp., 1927) p.238
28 / 33
Pálinkás Robert Gusztáv: „Bányász hazája merre van?”
A német hazája (fordító: Gulyás Pál95)
1.
Hol a németnek a hona? Poroszhon, vagy a sváb hona? Ott hol a Rajna bort terem? Hol sirály száll a tengeren? Nem, nem, nem ott! Az ő hazája több, nagyobb!
6.
Hol a németnek hona? Mondd, hol az ő nagy otthona? Ameddig német nyelve cseng s az égben Isten dalja zeng, az ád, az ád neked, derék német, hazát!
2.
Hol a németnek hona? Bajorföld? A stájer hona? Ott, hol a mársz96 barma hever? Ott, hol az őr kardot emel? Nem, nem, nem ott! Az ő hazája több, nagyobb!
7.
Ott látod a német honát, Hol esküszó a kézfogás, Hol hűség villan a szemen S a szívben győz a szerelem Az ád, az ád Neked, derék német, hazát!
3.
Hol a németnek hona? Pomeránföld? Vesztfál hona? Ott, hol a dűnék pora száll? Ott, hol a Duna zúgva jár? Nem, nem, nem ott! Az ő hazája több, nagyobb!
8.
Ott a németnek a hona, hol megvetett a cicoma, hol ellenség minden csalárd, ahol a derék jóbarát az ott, az ott! Az egész Németföld honod!
4.
Hol a németnek hona? Mondd, hol az ő nagy otthona? A svájci föld? Tiroli ég? Szép haza és nagyszerű nép! De nem, nem ott! Az ő hazája több, nagyobb!
9.
Az egész Németföld honod! Ó Isten, nézz miránk le most, lelkünkbe tölts friss életet, legyünk hűséges németek! az ott, az ott! Az egész Németföld honod!
5.
Hol a németnek hona? Mondd, hol az ő nagy otthona? Talán az osztrák föld, a dús, a győzelemmel koszorús? Nem, nem, nem ott! Az ő hazája több, nagyobb!
Gulyás gyaníthatóan nem ismerte az övénél korábbi Révai-féle fordítást, mely a szűken vett selmeci dalkultúra számára volt csak érdekes, s művének nincsenek is felismerhető selmeci irányultságai, ezért eme verzióval hosszabban már nem is foglalkozom.
95
Gulyás Pál életrajzát lásd: http://hu.wikipedia.org/wiki/Guly%C3%A1s_P%C3%A1l_(k%C3%B6nyvt%C3%A1ros) ill. http://www.mek.oszk.hu/01100/01149/html/gulyas.htm 96 Ősi germán néptörzs a Ruhr folyó körül
29 / 33
Pálinkás Robert Gusztáv: „Bányász hazája merre van?”
A DAL UTÓÉLETE 1912-TŐL NAPJAINKIG De mi történt vajon e bányászdalunkkal a XX. század során? Az első és egyetlen magyar nyelvű felbukkanás selmeci körben ugyanis Révai Károly előzőekben tárgyalt fordítása. A későbbi gyűjteményekben97 már többé nem szerepelteti egyik kiadványszerkesztő sem ezt a dalt, se magyarul se németül. Mi lehetett ennek az oka? Miért tűnt el dalos kedvű diákéletünkből e nóta? Önmagában Révai szövege nem indokolja, hogy így esett, hiszen mint már említettem, a fordításról elmondható, hogy viszonylag jól sikerült és könynyen énekelhető a Reichardt-féle verzióval. Egy másik lehetséges ok talán az, ami miatt több Révai fordítás szintén „elveszett” és nem került be az énekelt dalok repertoárjába: maga a magyar szöveg nem vált közismertté és kedvelté a daloló diákság köreiben, merthogy az továbbra is a német szövegezéssel maradt meg a nótázós alkalmak előadásaiban. Ez Révai egyes műveivel még annak ellenére is megesett, hogy a későbbiek során némely dal ugyan széles körben ismertté vált és a dalfordítók (pl. Hantos Ernő) felhasználták azokat saját változatuk megalkotásakor. Persze, hogy feledésbe merült annak a későbbiekben lehetett egyik további oka a Sopronba való költözés is, ahol talán már nem tartottak igényt a diákok egy ilyen csupán félig-meddig magyar szövegre, melyen azért valamelyest átütött az eredeti német szerzemény nemzeti érzelmű felhangja. Kétségtelen, hogy ebben a sorsban osztozott még számos más egykori dalunk is. Az előbbieken túl az is egy lehetséges szcenárió, hogy a dal tulajdonképpen már Révai korában sem volt igazán „élő” a diákság köreiben, mert a Burschenschaftok társaságok leáldozásával98 párhuzamosan az is kiveszett a mindennapok repertoárjából és már csak mint egy „letűnt” kor holt emléke szerepelt a daloskönyvek lapjain. A dal tehát hosszú időre elveszett a nótázó hallgatóság számára és egészen a XXI. század elejéig szunnyadó dal99 maradt. Érdekes, hogy még a beazonosítás sem történt meg, hiszen a ’90-es évek elején a Miskolci Egyetem Műemlékkönyvtára által rendezett egyik emlékkiállítás alkalmával is még csak a Révai-féle szöveg került ki a tablóra, s a könyvtári kollégák nem is tudtak róla, hogy a szöveghez dallam is fellelhető: azt, mint „ismeretlent” tüntették fel. A dal újbóli felbukkanására közel egy évszázadot kellett várni, míg az a 2005-ös Dunaújvárosi kiadású daloskönyvben100 megjelenhetett a Reihardtféle kottával együtt az egyetlen ismert magyar nyelvű Révai-féle szöveg megtartásával „A bányász hazája” cím alatt. 97
Tehát az 1912-es kiadvány kivételével se magyar, se német nyelven nem került bele egyetlen XX. századi gyűjteménybe sem. Összefoglalásként lásd: Szemerey Tamás a: Kisfül: A Mi Nótáink (Miskolc, 1985.), bár ebben nem szerepelnek a XX. sz. második felének kiadványai. 98 A régi Burschenschaft társaságok örököseként létrejött Schacht egylet az XIX. század második felében hosszú harcot vívott az Akadémia hallgatóságának tagjaiból szerveződő magyar érzelmű és más, nemzetiségi alapokon szerveződő társaságokkal a régi Bursch szellemiségű szokások megőrzéséért. E harc végül is részben az akadémián belüli erőviszonyok másrészt a magyar kormányzat németes szokásokat tiltó és a magyar nyelvet, a magyaros érzelmű társasági életet támogató rendelkezései hatására az 1870-es évek végén ért véget. Eredményeként ugyan a Burschenschaft alapú társaságok megszűntek, ám az általuk képviselt eszmeiség és számos diákszokás tovább élt az újonnan létrejött diákszervezetek kereti között is. 99 Szunnyadó dalainknak nevezem azokat a nótákat, melyek egykoron nagy valószínűséggel a selmeci diákok köreiben énekelt volt, ám aztán hosszú időre elfelejtődtek és kikoptak a repertoárból. 100 Daloskönyv, 2005., Dunaújváros (szerk: Szabó József Róbert a: PiCi és Pálinkás Robert Gusztáv a Cefre [B.T.V.])
30 / 33
Pálinkás Robert Gusztáv: „Bányász hazája merre van?”
Azóta ugyan egyes gyűjtemények ugyancsak tartalmazták a dalt (jellemzően kotta nélkül), ám sajnos a diákok szélesebb köreiben mindmáig nem terjedt el, pedig egyrészt régi selmeci kötődése miatt, másrészt mint az egykori Burschenschaft mozgalom jelképes dala (hajdani himnusza) joggal válhatott volna a dalcsokor integráns részévé.
Bányász hazája merre van? (Másolat a 2005-ös dunaújvárosi daloskönyvből, Révai Károly fordításával)
Itt az ideje hát, hogy köreinkben újra a megfelelő helyére kerüljön e dal, és az ismert és énekelt repertoárba illeszkedjen. Ezúton is buzdítok hát minden hagyományaink iránt elkötelezett diákot, tanárt és kollégát, hogy zengjék e dalt Bursch körökben megfelelő nótázós alkalmak során, mint a bányász hivatás és a bányász szakma valamint az egykori Burschélet határokon átívelő öszszetartozásának jelképét!
31 / 33
Pálinkás Robert Gusztáv: „Bányász hazája merre van?”
ÖSSZEFOGLALÁS
Az eddigiek rövid összefoglalásaként ismételjük át nagy vonalakban a dal ki- és átalakulásának történetét, elsősorban a számunkra is releváns információkat kiemelve. 1813: Ernst Moritz Arndt megírja hazafias költeményét a Napóleoni háborúk elleni tiltakozásul és a német nemzet egyesítésének igényével. 1815: Johannes Cotta megírja saját dallamváltozatát Arndt szövegére, a burschenschaft mozgalom megalapításának apropója alkalmából, mint a társaság törekvéseit kifejező dalt. 1825: Gustav Reichardt megkomponálja saját verzióját Arndt szövegére, mivel Cotta feldolgozását nem találja elég patetikusnak és kifejezőnek a szöveghez. Cotta és Reihardt dallamváltozata egymás mellett él, s habár kezdetben Cotta verziója előnyt élvez a burschenschaftok életében betöltött szerepe miatt, ám a XIX. sz. második felére egyre inkább Reichardt kompozíciója kerekedik felül. A dal a német egyesítési törekvések jegyében gyakorlatilag a németek himnuszának szerepét tölti be 1866-ig. 1826: A dal első igazolható megjelenése a selmeci akadémisták körében Carl Stegmayer daloskönyvében, német nyelven, ám már bányászosra átköltött dalszöveggel, 6 versszakkal. Ezt követően a német dalszöveg szinte azonos tartalommal megjelenik minden selmeci kötődésű nyomtatott dalgyűjteményben. 1912: A bányászosított dalszöveg első magyar nyelvű megjelenése selmeci kötődésű dalgyűjteményben, Révai Károly Selmeci Burschdalok c. kiadványában (csak szöveggel, kotta nélkül) 6 versszakkal. Az első és sokáig egyetlen magyar nyelvű megjelenést követően a dal eltűnik a dalgyűjteményekből és kiveszik a daloló ifjúság repertoárjából. 2005: A Révai-féle dalszöveggel és Reichardt dallamával kiadva – közel száz évnyi kihagyást követően – újra megjelenik a dal egy hagyományaink keretében kiadott dunaújvárosi daloskönyvben. Mint azt a korábbiakban már említettem, a feltárt adatok és történeti ismeretek, bár sok mindent felfedtek eddig oly kevéssé ismert dalunk történetéből, ám mégis számos nyitott kérdés maradt, melyek megválaszolása csak további mélyreható kutatások révén lehetséges – már ha egyáltalán valaha is rálelhetünk e kérdések kulcsára. Bár nehéz, de talán mégis érdemes időt és energiát fektetnünk a téma kutatásába; bíztatok hát minden hagyományaink iránt elkötelezett balekot és firmát, hogy folytassa a megkezdett munkát!
Vivat Academia!
32 / 33