Mérnöki terv készítés
Formai követelmények • Külső borító: A mérnöki terv címe, készítőjének neve, évszám. (Függőlegesen és vízszintesen középre igazítva) • Tartalomjegyzék: Áttekinthető tagolásban valamennyi fejezet címét és kezdési oldalszámukat tünteti fel. • Bevezetés és célkitűzések: Témaválasztás indoklása, a választott téma jelentőségének bemutatása, a vizsgálatok és elemzések hipotézisei, illetve célkitűzései.
• Irodalmi áttekintés: A témában megjelent fontosabb közlemények (publikációk) eredményeinek rövid összefoglalása és értékelése, a témához kapcsolódó jogszabályok ismertetése. • Anyag és módszer: A felhasznált adatok és alkalmazott módszerek szabatos leírása úgy, hogy azok a témában jártas szakemberek számára világosak és érthetőek legyenek. • Eredmények és értékelésük: A saját munka eredményeinek alapos, egyértelmű leírása, és a célkitűzésben megfogalmazott kérdések megválaszolása.
• Összefoglalás: A mérnöki terv céljainak, módszereinek és eredményeinek rövid, 1 oldalas összegzése. • Irodalomjegyzék: Azoknak a munkáknak a felsorolása, melyekre a mérnöki tervben a hallgató hivatkozik. Az irodalomjegyzék szerkesztésére vonatkozó követelmények: Behúzás típusa: függő. • Nyilatkozat: A mérnöki terv készítője aláírásával nyilatkozhat arról, hogy a dolgozat hozzáférhetővé tehető a következő évfolyamok számára (nem kötelező).
• Max 10-15 oldal ábrákkal, táblázatokkal • Oldalbeállítás: Lapméret: A4 • Margók: fenti: 2,5 cm - lenti: 2,5 cm; bal: 2,5 cm - jobb: 2,5 cm • Oldalszámozás: lent jobbra vagy lent középen • A szövegtörzs jellemzése: – Betűtípus: Times New Roman betűtípus – Betűméret: 12 pont – Igazítás: sorkizárt – Sorköz: 1,5
Táblázatok és ábrák • táblázatokat és ábrákat (rajzok, fényképek, grafikonok) folytatólagos sorszámmal kell ellátni • minden táblázatnak és ábrának a rövid címét és jelmagyarázatát is fel kell tüntetni • nem saját készítésű táblázatok és ábrák esetében fel kell tüntetni a forrást, vagy a készítő nevét • táblázatokat és ábrákat úgy kell megszerkeszteni, hogy azok egyszerűek, áttekinthetőek legyenek, és a mondandó megértését elősegítsék
Leadási határidő: 2011. december 16.
[email protected]
Hogyan ne tartsunk előadást
Szegi Tamás
Bevezetés •
•
•
•
Magyarország teljes területének mintegy 53,5%-a sújtott valamilyen termékenységet gátló tényező által, melyek a következők: nagy homoktartalom, savanyú kémhatás, szikesedés, szikesedés a talaj mélyebb rétegeiben, szélsőségesen nagy agyagtartalom, láposodás mocsarasodás, erózió, illetve a felszín közeli tömör kőzet. A magyarországi homokterületek mintegy 8%-át teszik ki országunk összterületének. Nagy homoktartalmú talajok közé azokat a talajokat soroljuk, amelyek szegények mind ásványi, mind szerves kolloidokban, ezen tulajdonságuk hordozza magában a korlátozó tényezőket: igen nagy vízáteresztő-, és gyenge víztartóképesség, ezáltal e talajainknak kicsi a hasznosítható vízkészlete, továbbá aszály és szélerózió érzékenyek, illetve kevés a természetes tápanyagkészletük. A nagy homoktartalom mérséklésére nincs mód így e talajok termékenységét csökkentő egyéb tulajdonságok (szélsőséges vízgazdálkodás, kevés szerves és szervetlen kolloid tartalom) módosításával, van mód (Szabols és Várallyay 1978). Magyarország az Európai Unióhoz való csatlakozás után sem mondhat le e területekről, termelésből történő kivonásával, hisz az Európai Unió 1999/ ....-ra épülő illetve a Nemzeti Vidékfejlesztési terv Kedvezőtlen Adottságú Területek célprogramja is támogatásokat nyújt kedvezőtlen terülteken gazdálkodóknak, megakadályozva ezen terültek gazdasági/mezőgazdasági ellehetetlenedését ezáltal elnéptelendését. Továbbá az Európai Unió által 2002-ben kiadott „COMMUNICATION FROM THE COMMISSION TO THE COUNCIL, THE EUROPEAN PARLIAMENT, THE ECONOMIC AND SOCIAL COMMITTEE AND THE COMMITTEE OF THE REGIONS - Towards a Thematic Strategy for Soil Protection” felhívja a politikusok és az össztársadalom figyelmét a talajdegradációs folyamatokra, és részletesen tárgyalja, a talajainkat sújtó veszélyeket. Erózió, szervesanyag csökkenés, talajszennyezés, talajlefedettség, biodiverzitás csökkenés, szikesedés, árvízek/ földcsuszamlások. A homokjavításnak Magyarországon tekintélyes, világhírű hagyományi vannak.
Irodalmi áttekintés Székyné Fux és Szepesi 1959 akik egy hortobágyi szolonyec talaj ásványi összetételét
vizsgálták úgy tartják, hogy a szikes talajok képződésénél a kilúgzási folyamatok nem játszottak szerepet. Megállapítják, hogy az alföldi lösz egyszeruen agyagos lösz, aminek a kialakulásában a víznek fontos szerepe volt. Megállapítják, hogy a plagioklász (albit [nátriumföldpát] és anortit [kalciumföldpát]) jelentős mennyiségben van jelen az A és B2 szintekben. Szerzők szerint a talaj kialakításában szerepe van a Tiszának is, mivel vannak a szelvényben olyan ásványok amelyek a Tisza völgyéből származnak (a Vihorlát-Gutin vulkáni vonulat andezitjéből származó plagioklász, zöldamfibol és hipersztén, valamint a kárpáti homokkőből származó kvarc). Ismertetik a szikesedés Scherf által megjelölt feltételeit, úgy mint 1. nem túlságosan mélyen a felszín alatt CaCO3 tartalmú pleisztocén rétegek jelenléte. 2. az első vízzáró réteg, a kék felsőpleisztocén agyag teknőszeru felszíne a meszes réteg alatt nem túl mélyen, ez teszi lehetővé a sós talajvíz összegyülekezését & 3. "alkáliákban dús talajvíz jelenléte, mely hajszálcsövesség révén a száraz időszakban felemelkedik és cserebomlás révén sziksót termel." Szerzők véleménye szerint a 3.feltétel nem fogadható el, mert a szikesedés fő oka a löszben levő nagy diszperzitásfokú CaCO3 az CaCO3 + 2 H2O <> Ca(OH)2 + H2CO3 egyenlet szerint CO2 mentes vízben Ca(OH)2 képződés játszódik le. Ebből literenként 0,0131 g oldódik és 10,2-es a pH. Ez a szerzők szerint a legkitűnőbb természetes szilikát feltáró anyag. Ez a szilikát lebomlás az oka annak, hogy az A szintben uralkodnak az amorf anyagok és ezek okozzák a talaj kedvezőtlen tulajdonságait. Az amorf SiO2 egy részét nyáron a kapillárisokon felemelkedő víz a felszínre juttatja kivirágzás formájában. Az amorf alkotórészek mellett sók is jutnak így a talajba, de ezek nagyrészt adszorbeálva vannak. "A Ca(OH)2 állandóan termeli az amorf alkatrészeket és bázisokat." Amikor az agyagásványok eltűnnek a kolloidfrakcióból a szerepüket teljesen az amorf alkatrészek veszik át. "Ezek a legrosszabb struktúrájú talajok. Ez a szikesedés végső foka." "Az amorf anyagok igen sok tekintetben különböznek a hidratált agyagásványok géljeitől."(gázátbocsátás, diffúziós sebesség, adszorpció és humuszanyagmegkötés rosszabb,_elektrolit megkötőképesség jobb). Az olyan javítási eljárások emelyek a talajvízszintet megemelik (rizs, árasztásos öntözés, tó) növelik a Ca(OH)2 mennyiségét és további szikesedést okoznak. Az elektrolitokkal történő javítás, meszezés, digóföld alkalmazása, forgatás is serkenti a folyamatot ha a CaCO3 mennyiségét növeli. A szerves anyagok azonban nagymértékben adszorbeálódnak az agyagásványokon, az amorf anyagokon is. Hozzájárulnak a szervetlen anyagok deszorpciójához, tehát az elektrolit tartalom csökkenéshez. Ezen típusú szikesek javításához tehát szerves anyagok alkalmazása javasolható.
Anyag és módszer • • • • • • • • • • • •
• • • • • • • •
A terepen gyűjtött talajmintákból a következő vizsgálatokat végeztem el: A talaj térfogattömegének meghatározása Várallyay nyomán A szerves széntartalom meghatározása Walkley-Black módszerével Szemcseösszetétel pipettás mechanikai elemzéssel pH meghatározás elektrometriás módszerrel Az összes CaCO3 tartalom meghatározás Scheibler-módszerrel 3.3.2. Az eróziós kísérletből származó talajmintákból a következő vizsgálatokat végeztem el A talaj ammónium- és nitrát-nitrogén tartalmának vizsgálata Oldható P tartalom meghatározása vizes oldatból A talaj könnyen oldható P2O5 és K2O meghatározása ammónium-laktát módszerrel. A talaj térfogattömegének meghatározása Várallyay nyomán A talaj alkotóelemei, a szilárd részecskék egymáshoz való illeszkedésénél üregek - úgynevezett hézagtér - jönnek létre, amelyeket levegő és víz tölt ki. Optimálisan a hézagtér és a szilárd alkotók aránya 1:1. Az üreges rész arányát a talaj fizikai félesége és a szerkezete határozza meg. A szerves anyagok a szerkezetképzésen keresztül befolyásolják a porozitást. A pórusok rendkívül fontosak a talaj „életében”. A pórusokban folyik a talaj és a levegő közötti gázcsere, a víz mozgása, illetve tárolása és a gyökerek is itt fejlődnek. A talajművelés tulajdonképpen nem más, mint megfelelően laza, porózus talaj „előállítása” a növények fejlődéséhez. A helytelen művelés és az egyre gyakrabban használt nagytömegű erő- és munkagépek használata rombolhatja az aggregátumokat, porosíthatja a talajt ez által csökkentve a pórusteret. A tömörödött talaj levegőzése és vízáteresztése csökken, helyet adva ezzel az eróziónak. A tömörödés különösen a nedves talajon végzett munkák után az 50 cm-es mélységet is elérheti. A talaj térfogattömegének meghatározásához bolygatatlan szerkezetű talajminta szükséges. Saját mintáimat a legelterjedtebben használt Klimes-Szmik mintavevővel vettem. A laboratóriumban a talajmintát megfelelő nagyságú fémdobozban, szárítószekrényben tömegállandóságig szárítjuk, kalcium-klorid siccummal ellátott exikátorban hagyjuk kihűlni, 0,1 g pontossággal lemérjük. Számítás: m2 - m1 A talaj térfogattömege =-------------------------------v Ahol m1 = a fémdoboz tömege (g), m2 = a fémdoboz + a talaj tömege kiszáradás után (g), v = a betéthenger térfogata (cm³) (Buzás et al.,1993.). A szerves széntartalom meghatározása Walkley-Black módszerével A talajban növényi és állati maradványokban található szenet a talaj szerves széntartalmához nem számítjuk hozzá, ezért az ilyen maradványokat a talajból el kellett távolítani. A szerves szén mennyiségi meghatározásánál a szervesanyagok azon tulajdonságát használjuk fel, hogy oxidálhatók, s az oxidálószer fogyása arányos a talaj oxidálható széntartalmával. A mérés elve a talaj szervesanyagában lévő C nedves égetése. A bemért talaj tömege 0,1-0,5 g a várható szervesanyag tartalomtól függően. A vizsgált talajmintákból 0,5 g-ot mértem be, mivel várható volt, hogy szervesanyag tartalmuk nem esik majd a magasabb kategóriába. Bemérés előtt a talajt 0,2 mm-es szitán átszitáltam. Felhasznált anyagok: kénsavas dikálium-dikromát, desztillált víz, tömény foszforsav, vas szulfát. A talajhoz kénsavas dikálium-dikromátot (10 ml 1 N K2Cr2O7, és 20 ml cc. H2SO4) adtam, amely a talaj humusztartalmát, annak C-tartalmát CO2-dá oxidálta. K2Cr2O7 + 4H2SO4 = K2SO4 + Cr2(SO4)3 + 4H2O + 1,5O2 O2 + Chumusz = CO2 Az oxidáció során a Cr6+ (narancssárga színű) à Cr3+ (zöld színű) ionná redukálódik. Az oxidáció lezajlása (mintegy fél óra) után a rendszerhez hozzáadtam: 100 ml desztillált vizet 10 csepp tömény H3PO4-t
• •
V = rázóhengerben lévő talajszuszpenzió össztérfogata ml-ben v = pipetta térfogata ml-ben, g = a bemért abszolút száraz talaj tömege (Fekete et al., 1991).
• • • • • • • • • • •
Eredmények
A kategóriákon belüli szóródás nem igen csökken ha a mintavételi távolság csökken Nagyobbrészt ürmös szikespusztából álló gyepterületek átlagos pH-ja, sótartalma és variációs koefficiense (CV%) nagyságrendekkel eltérő térléptékekben -----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------0-10 cm-es réteg 10-20 cm-es réteg Növényzeti kategória esetszám pH C.V.% só C.V.% pH C.V.% só C.V.% -----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------10-4 km-es maximális távolság (szolonyec szelvény), 3 cm3 minta pH EC2,5 mS/cm Artemisio-Festucetum p. 49 7,7 14 0,47 66 Camphorosmetum a. 44 10 8 2,98 32 ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------10-1 km-es maximális távolság (padkásszik komplex), 200 cm3 minta (0-5 cm-es réteg) (10-15 cm-es réteg) Artemisio-Festucetum p. 83 8,2 9 0,13 52 9,9 5 0,38 38 Puccinellietum l. 30 9,1 7 0,22 71 10,2 3 0,63 47 réti folt 3 7,2 4 0,08 14 8,7 2 0,14 21 -------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------10 km-es maximális távolság (változatos szikes puszta), 1500 cm3 minta EC_p EC_p Artemisio-Festucetum p. 75 7,4 11 1,53 53 8,6 11 2,48 48 Puccinellietum-Bolboschoenetum 16 8,0 11 1,19 76 8,6 9 1,56 79 Agrosti-Alopecuretum p. 60 6,5 11 0,89 52 7,5 13 1,23 56 ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
A laboratóriumi modell minták folyásgörbéinek kezdeti maximumának ábárja
c
10000,00
d
c
t inimax, Pa
c b
7500,00
b
c
c
b
b 5000,00
2500,00
a 0,00 1
2
3
4
5
6
Kezelések
7
8
9
10
11
Az ábrán a laboratóriumi modell minták folyásgörbéinek kezdeti maximuma látható. A kezdeti maximum információt ad a részecske hálózatot összetartó kötések felszakításához szükséges nyírási feszültségről. Kezdeti várakozásaimnak megfelelően a homok minta (1) elemei közötti erők felszakításaihoz nem kellett nyírási feszültség.
Méréseim azt mutatták, hogy a mésziszapot (2), a 2% bentonitot (3), a 2% bentonitot és mésziszapot (4), és az 5% bentonitot tartalmazó (5) minták szignifikánsan azonos eredményt adtak. A csoporton belül, a mésziszapot és bentonitot tartalmazó minta (4), nagyobb kezdeti maximummal rendelkezett, mint a csak 2% és 5% bentonit kezelést kapott minták, de ez a nagyobb érték statisztikailag nem különbözik az előbb tárgyalt mintáktól. Az eredményekből azt a következtetést vonhattam le, ha elfogadjuk, a kezdeti maximumra tett állításunkat, hogy a CaCO3 hasonló hatást fejt ki a talajok szerkezetére, mint a kisadagú bentonit kezelések.
Következtetések javaslatok
• Statisztikailag bebizonyítottam, hogy a reológia, mint módszer alkalmas a talajok fizikai tulajdonságaiban bekövetkezett változások nyomon követésére. Egy mérési sorból számolt mutatók, illetve maga az ábrázolt reogram alkalmas a talajok különböző fizikai tulajdonságainak bemutatására, összehasonlítására
Köszönetnyilvánítás • Láng Vince aki kimagasló terepi segítséggel részt vett a munkában • Fuchs Márta aki önzetlenül segítette szellemi fejlődésemet • Michéli Erika professzorasszony aki a kezdetektől fogta a kezem • És Istennek, családomnak barátaimnak ismerőseimnek • és kutyámnak Vaczkornak és fattyának Tódornak hogy csaholásukkal meghitt légkört biztosítottak
Mire figyeljünk egy előadás során Szegi Tamás, Michéli Erika Szent István Egyetem Talajtani és Agrokémiai Tanszék
Mielőtt belevágsz, kérdezd meg magadtól • Miért tartom ezt az előadást? • Mit szeretnék csinálni? – Szórakoztatni? – Információt átadni?
• Milyen információkat szeretnék átadni a hallgatóságnak?
Az előadás rendszerezése • Limitáld a mondanivalód! • Szerkeszd meg logikusan! – legyen érdekes – legyen könnyen követhető – legyen eleje és vége – legyen jól tagolt – legyen egyszerű
Előadás előtt • Ellenőrizd – a szoba berendezését, – a világítást, – a kivetítőt, – egyéb szükséges eszközöket.
Stílus • Öltözködés • Legyél érdekes • Érdekeljen a téma amit bemutatsz • Tiszteld a hallgatóságot • Figyeld a hallgatóság reakcióit (szemkontaktus)
Hasznos tanácsok • Legyél lelkes! • Legyél rövid és érthető! • Legyél vidám! • Készülj fel előtte rendesen! – Próba próba próba próba