Méréstechnika és monitoring 4. ÁV Tétel 4. Vízminőség adatbázisa Adat igények. Mintavételi programok tervezése. Vízminőségi adatok értékelése, feldolgozása. Vízminőségi adatbázisok. Források: Váradi Zsolt: Méréstechnika és monitoring E-learning munkaanyag Dr. Wimmer Károly: Méréstechnika és monitoring előadások
Egy az egyben beírható a 32. tételbe is, annyi kiegészítéssel, hogy ott a levegő, a talaj és a hulladék is kell.
Bevezető A tágabb értelemben vett vízgazdálkodásban és vízminőség védelemben a következő témakörökről beszélhetünk, ezek mindegyikét külön módszertan szerint vizsgáljuk a gyakorlatban: -
Felszíni vizek Felszín alatti vizek Ivóvízellátás Szennyvízkezelés Csapadékvizek
Ki milyen szakos, arról szóljon a legtöbbet… Felszíni vizek - dzsóker
Adat igények Az adatok gyűjtésének céljai: - meg kell érteni a környezeti rendszerek működését, - követni kell a beavatkozások hatását, - értékelni kell a környezeti elemek állapotát, - fel kell tárni a hosszú távú változásokat - prognosztizálhatóvá kell tenni a várható változásokat. Szükséges adatok: - hidrológiai adatok - vízminőségi adatok (vízkémiai, biológiai, bakteriológiai) - szennyező forrás adatok (pontszerű, területi) - vízgyűjtő és területfejlesztési adatok
Adatgyűjtést végzők:
Víz
Adat igények
Vízrajzi monitoring
Vízállás, vízhozam, vízhőmérséklet, hordalék, jégviszonyok, hidrometeorológiai, hidromorfológiai jellemzők Üzemeltetője: Vízügyi Igazgatóságok (VIZIG)
Felszíni vizek vízminőségi monitoringja
Fizikai, kémiai, hidrobiológiai, radiológiai jellemzők Üzemeltetője: Környezetvédelmi hatóság - katasztrófavédelem (Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőségek (KTF))
Felszín alatti vizek monitoringja
Mennyiségi és minőségi monitoring (talajvíz, rétegvíz, karsztvíz, termálvíz, források) Üzemeltetők: VIZIG, KTF, Magyar Állami Földtani Intézet (MÁFI), kijelölt önkormányzatok) Vizes élőhelyek, Felszín alatti vizektől függő szárazföldi élőhelyek, Természetvédelmi oltalom alatt álló területek Üzemeltető: Nemzeti Park Igazgatóságok
Szárazföld + Víz
Természetvédelmi monitoring
Talaj + Víz
Kármentesítési monitoring
Szennyezett területek Üzemeltetője: Kármentesítésre kötelezett, Magyar Állam
Ivóvíz, szennyvíz
Tisztítás technológia kibocsátott vízminőség monitorngja Kitermelt és kibocsátott ipari vizek monitoringja
Vízmű üzemeltetők, Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve (ÁNTSZ,) Környezetvédelmi hatóság
Ipari technológiák
Üzemeltetők, Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve (ÁNTSZ,) Környezetvédelmi hatóság
Adat igények Az adatgyűjtést végzők:
Víz
Szennyvíz- és használt víz kibocsátások ellenőrzése
Felszíni, felszín alatti vizekbe kibocsátott szennyvizek és használt vizek vizsgálata, önellenőrzés Üzemelteti: Önellenőrzésre kötelezett (kibocsátás üzemeltetője)
Felszín alatti vízkivételek
Mennyiségi és minőségi adatok a kivett vizekről, éves bevallás Üzemeltetői kötelezettség Mennyiségi adatok a kivett vizekről, éves bevallás Üzemeltetői kötelezettség
Felszíni vízkivételek
Adat igények Felszíni vizek esetén: Régebbi MSZ 12749:1993 szabvány szerint. (Maguk a mérendő paraméterek a VKI szerinti minősítésben is ezek, csak kiegészítve biológiával és hidrológiával) Oldott oxigén, Oxigén telítettség, Kémiai oxigénigény (KOIps, KOIcr) és Biokémiai oxigénigény (BOI5), összes szerves szén (TOC), Szaprobitási index (Pantle-Buck index)
Oxigéncsoport jellemzői
Nitrogén és jellemzői
foszfor
háztartás Ammónium (NH4-N), Nitrit (NO2-N), Nitrát (NO3-N), Szerves és Összes nitrogén, Ortofoszfát (PO4-P), Összes foszfor, a-klorofill.
Mikrobiológiai jellemzők
Coliformszám, Fekális coliformszám, Fekális streptococcus, Salmonella, Összes telepszám 22 és 37 °C-on.
Szervetlen mikroszennyezők
Toxikus nehézfémek, Cianid, Arzén, Bór
Szerves mikroszennyezők
Fenolok, Detergensek, Kőolaj származékok, klórozott szénhidrogének, Peszticidek, Poliklórozott bifenilek, Pentaklórfenol
Toxicitás vizsgálatok Radiológiai vizsgálatok
Statikus Daphnia-, Hal- és Csíranövény-teszt Összes β-aktivitás, Cézium-137, Stroncium-90, Trícium
Egyéb jellemzők
Általános vízkémiai paraméterek, Sóösszetétel, Vas, Mangán
Adat igények Felszíni vizek esetén: Újonnan bevezetett a VKI miatt: Szervetlen mikroszennyezők: a komponenskör korábban is vizsgált volt, a mérési tartományokat kellett a követelményekhez igazítani (alsó méréshatár, mérési bizonytalanság kontra környezetminőségi határértékek) Szerves mikroszennyezők: jelentős számú új komponens bevezetése, megfelelő mérési módszerek kifejlesztése, átvétele. A speciális komponenskör és az összehasonlítható eredmények igénye miatt megfelelő tanúsítványokkal rendelkező közreműködő labor igénybe vétele vált szükségessé. Biológiai indikátorok: új jellemzők (perifiton, makrofita, halak) bevezetése, fitoplankton komponens bővítés (biomassza vizsgálat), értékelési módszer változása miatti új vizsgálati metodika bevezetése (makrozoobentosz)
Adat igények Felszíni vizek esetén – példák - Feltáró monitoring: - Állóvíz Minőségi elem Fitoplankton Makrofita Fitobenton Makrozoobenton Halak Hidrológia Morfológia Ökológiát támogató kémia „alapkémia” Elsőbbségi anyagok (2000/60/EK X. melléklet) Egyéb veszélyes anyagok
Gyakoriság (éven belül) 6 1 2 1 1 365 1 12
6 éves cikluson belül
12
6 év alatt 1×
12
6 év alatt 1×
Évente Évente Évente Évente 6 év alatt 1× Évente 6 év alatt 1× Évente
- Vízfolyások: Minőségi elem Fitoplankton Makrofita Fitobenton Makrozoobenton Halak Hidrológia Morfológia Folytonosság Ökológiát támogató kémia „alapkémia” Elsőbbségi anyagok (2000/60/EK X. melléklet) Egyéb veszélyes anyagok
Gyakoriság (éven belül) 4 1 2 2 1 365 1 1 12
6 éves cikluson belül
12
6 év alatt 1×
12
6 év alatt 1×
Évente Évente Évente Évente 6 év alatt 1× Évente 6 év alatt 1× 6 év alatt 1× Évente
Adat igények Felszíni vizek esetén – példák - Operatív monitoring: - Tápanyagtartalom miatt bizonytalan helyzetű állóvizek: Minőségi elem
Gyakoriság (éven belül)
6 éves cikluson belül
Fitoplankton Fitobenton Makrofita Makrozoobenton
4 1 1 1
évente évente évente évente
Halak
1
6 évente 1×
Hidrológia
365
évente
Morfológia
1
6 évente 1×
Alapkémia
4
évente
- Hidromorfológiai beavatkozások miatt bizonytalan helyzetű állóvizek: Minőségi elem
Gyakoriság (éven belül)
6 éves cikluson belül
Fitoplankton
4
évente
Makrofita
1
évente
Hidrológia
365
évente
Alapkémia
4
évente
Adat igények Felszíni vizek esetén – példák - Operatív monitoring: - Veszélyes anyag miatt bizonytalan helyzetű vízfolyások: Minőségi elem Makrozoobenton Halak Hidrológia 2000/60/EK X. mellékletben szereplő elsőbbségi anyagok közül azok esetén, amelyek a környezetminőségi határértéket meghaladják Egyéb veszélyes anyagok közül, amelyek a környezetminőségi határértéket meghaladják Alapkémia
Gyakoriság (éven belül) 2 1 365 12
6 éves cikluson belül évente 6 évente 1× évente évente
12
évente
4
évente
- Az előző okok kombinációi…, pl.: - Tápanyag és szervesanyag miatt bizonytalan helyzetű vízfolyások - Hidromorfológiai ok miatt bizonytalan helyzetű vízfolyások (A hidromorfológiai kockázat oka a hosszanti átjárhatóság akadályozottsága) - Hidromorfológiai ok miatt bizonytalan helyzetű vízfolyások (A hidromorfológiai kockázat oka völgyzárógátas átfolyó tározó, duzzasztás, vízkivétel, vízmegosztás hatásai) - Hidromorfológiai ok miatt bizonytalan helyzetű vízfolyások (A hidromorfológiai kockázat oka a keresztszelvény menti elváltozások, szabályozással kapcsolatos elváltozások hatásai) - Hidromorfológiai ok miatt bizonytalan helyzetű vízfolyások (A hidromorfológiai kockázat oka kotrás, burkolat hatásai)
Adat igények Felszíni vizek esetén – példák Hidromorfológiai jellemző Hidrológiai viszonyok
Vizsgált paraméter
- az áramlás mértéke és dinamikája (vízfolyás)
Vízjárás (Van-e a vízmélységet és a sebességet jelentősen befolyásoló duzzasztott szakasz? )
- az áramló víz mennyisége és dinamikája (állóvíz)
Vízmérleg (Van-e a vízmélységet befolyásoló vízszintszabályozás?)
- tartózkodási idő (állóvíz)
Van-e a természetes vízforgalmat befolyásoló emberi tevékenység?
- kapcsolat a felszín alatti víztestekkel (vízfolyás és állóvíz)
Középvízszint változása medermélyülés vagy duzzasztás miatt Feliszapolódás (meder kolmatációja). Hosszirányú átjárhatóság Keresztirányú átjárhatóság (hullámtéri és mentett oldali holtágak vízellátottsága)
- a folyó folytonossága (vízfolyás) Morfológiai viszonyok - a folyó mélységének és szélességének változékonysága (vízfolyás) - a tó mélység változékonysága (állóvíz)
Nagy folyók esetén a folyó szabályozottsága Kis és közepes vízfolyások esetén a középvízi és a kisvízi meder meanderezése, valamint a meder hosszmenti változékonysága Tavak esetében a mélység területi változékonysága
- a mederágy mérete, szerkezete és anyaga (vízfolyás és állóvíz)
Fedettség és benőttség (a vízfelületet borító és víz alatti növényzet együttesen) Meder anyaga Feliszapolódás/feltöltődés mértéke Medermélyülés mértéke kotrás nélkül (csak vízfolyás) Kis és közepes vízfolyások esetén a középvízi és a kisvízi meder méretei és a középvízi meder partjának meredeksége Tó méretei (felülete és kerülete, hosszúsága és szélessége)
- a parti sáv szerkezete (vízfolyás), a tópart szerkezete (állóvíz)
Ártér/hullámtér/puffersáv szélessége és állapota, növényzónák
Adat igények Felszíni alatti vizek esetén: - észlelés csak kutakból, forrásokból lehetséges - vízszint, vízhozam - vízminőség + kapcsolódó hidrogeológiai jelemzők Mennyiségi monitoring a VKI-ban: Vízszint mérési program: 1685 kútban, termál víztesteknél minimum évente egy mérés, a többi víztest típusnál a minimális mérési gyakoriság havi, a sekély víztestek monitoring pontjainál heti kétszeri mérés elektromos mérőszalaggal, beépített szondával (úszó, nyomásérzékelő, pozitív kutaknál nyomásmérők), a kutak jelentős résznél digitális vízszintregisztráló van beépítve, amelyek 0,1 cm pontossággal, akár óránkénti mérésre is képesek. Vízhozammérési program: elsősorban források, néhány esetben termálkutak, 115 helyen évente legalább egyszer, a változatosabb vízjárású forrásoknál negyedévente, illetve havonta. Leggyakrabban köbözéssel, de a bukó, úszó, jelzőanyag, stb. is alkalmas lehet, ha a természeti körülmények megengedik.
Adat igények Felszíni alatti vizek esetén: Minőségi monitoring a VKI-ban - példák: Sérülékeny külterületi program: sekély porózus, hegyvidéki és nyílt hideg karszt víztestekre vonatkozik, ha a monitoring pont környezetében szántó, rét-legelő, erdő, szőlő, vagy gyümölcsös található. Általános kémiai paraméterek (oldott oxigén, pH, fajl. vezetőképesség, nitrát, ammónium, nátrium, kálium, kalcium, magnézium, klorid, szulfát ionok, KOI és lúgosság), + közel harminc növényvédőszer-hatóanyag és azok bomlástermékei, erősen toxikus nehézfémek (arzén, higany, ólom, kadmium). Szúrópróba szerűen TOC, TPH, AOX, PAH és BTEX méréseket is végeznek. 847 hely, 60%-a szántó, 17%-a erdő, 16%-a rét-legelő és 7 %-a gyümölcsös, vagy szőlő művelésű területen. Sérülékeny belterületi program: ipari területeken, településeken elhelyezkedő kutakban. Tipikus ipari felhasználású szerves vegyületek: oldószereket, szénhidrogéneket és egyes specifikus rákkeltő vegyületek (pl. benzol, vinil-klorid), nehézfémek. Növényvédőszer vizsgálatok falusias beépítettségű területeken. 287 monitoring pont, amelyből 52 ipari területen, 188 falusias, 47 pedig városias beépítettségű környezetben. Védett rétegvíz program: évente egy mintavétel, alapkémia + hatévenként veszélyes anyagok, 786 monitoring pont (több mint 90%-a porózus víztestbe fúrt termelőkút, 54 védett karszt vízadó). Termálvíz program: feltáró monitoring a porózus termál és a meleg vizű karszt víztestekre, célja elsősorban a természetes vízminőség jellemzése, illetve a termálvíz használatából eredő vízminőség változás követése. 85 monitoring pont, hatévenként egyszeri mintavétel az általános vízminőségi paraméterekre + hőmérséklet.
Adat igények Felszíni alatti vizek esetén: Minőségi monitoring Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program (OSAP) keretében folytatott adatszolgáltatás (üzemeltetői adatszolgáltatás): 2004 – EU VKI és 21/2002 KöViM rendelet konform adatszolgáltatás módosítás - Q > 100m3/év - Q > 10m3/év ivóvíz-szolgáltatás esetén - kiegészítő kémiai vizsgálatok és egyéb szerves mikroszennyezők vizsgálata is - teljesítés 2004-ben 84% 2005 – internetes adatszolgáltatás bevezetése
Adat igények Felszíni alatti vizek esetén: Távlati vízbázisok monitoringja 1994 – távlati vízbázisokon kijelölt monitoring hálózat kiépítésének megkezdése - kísérleti telepi próbakutak (vízszint mérés) - áramlásváltozást figyelő kutak, kútcsoportok (vízszint és vízminőség figyelés + trícium mérés) - feltárt szennyezőforrásokat figyelő kutak (vízszint és vízminőség figyelés) - korábbi vízkutatásokból visszamaradt védőterületre eső kutak (vízszint mérés) 2005 – ig jelentős mértékben kiépült 743 talajvízszintészlelő/felszínközeli 200 felszínalatti monitoring kút 620 helyen vízszintmérés 570 helyen vízminőség-vizsgálat 2009-ig további bővülés (biztonságba helyezett további távlati vízbázisok ellenőrző rendszere)
Adat igények Ivóvíztisztítás monitoringja: - OSAP – kitermelt víz mennyiségi adatszolgáltatás - ÁNTSZ + önellenőrzés: nyers és tisztított vízminőség vizsgálata: lásd 201/2001 Korm. r.
Adat igények Ivóvíztisztítás monitoringja: - OSAP – kitermelt víz mennyiségi adatszolgáltatás - ÁNTSZ + önellenőrzés: nyers és tisztított vízminőség vizsgálata: lásd 201/2001 Korm. r. Ellenőrző vizsgálat:
Adat igények Ivóvíztisztítás monitoringja: - OSAP – kitermelt víz mennyiségi adatszolgáltatás - ÁNTSZ + önellenőrzés: nyers és tisztított vízminőség vizsgálata: lásd 201/2001 Korm. r. Részletes vizsgálat: - minden, a rendeletben foglalt jellemző
Adat igények Ivóvíztisztítás monitoringja: - OSAP – kitermelt víz mennyiségi adatszolgáltatás - ÁNTSZ + önellenőrzés: nyers és tisztított vízminőség vizsgálata: lásd 201/2001 Korm. r. Részletes vizsgálat: - minden, a rendeletben foglalt jellemző
Adat igények Ivóvíztisztítás monitoringja: - OSAP – kitermelt víz mennyiségi adatszolgáltatás - ÁNTSZ + önellenőrzés: nyers és tisztított vízminőség vizsgálata: lásd 201/2001 Korm. r. Részletes vizsgálat: - minden, a rendeletben foglalt jellemző
Adat igények Ivóvíztisztítás monitoringja: - OSAP – kitermelt víz mennyiségi adatszolgáltatás - ÁNTSZ + önellenőrzés: nyers és tisztított vízminőség vizsgálata: lásd 201/2001 Korm. r. Részletes vizsgálat: - minden, a rendeletben foglalt jellemző
Adat igények Ivóvíztisztítás monitoringja: - OSAP – kitermelt víz mennyiségi adatszolgáltatás - ÁNTSZ + önellenőrzés: nyers és tisztított vízminőség vizsgálata: lásd 201/2001 Korm. r. Részletes vizsgálat: - minden, a rendeletben foglalt jellemző
Adat igények Ivóvíztisztítás monitoringja: - OSAP – kitermelt víz mennyiségi adatszolgáltatás - ÁNTSZ + önellenőrzés: nyers és tisztított vízminőség vizsgálata: lásd 201/2001 Korm. r. Részletes vizsgálat: - minden, a rendeletben foglalt jellemző
Adat igények Szennyvíztisztítás monitoringja: - Befolyó szennyvíz mennyisége, minősége - Technológiától függően közbenső mérési pontokon mennyiség és minőség - Tisztított szennyvíz mennyisége, minősége A TANÁCS IRÁNYELVE (1991. május 21.) a települési szennyvíz kezeléséről (91/271/EGK)
Adat igények Szennyvíztisztítás monitoringja: A TANÁCS IRÁNYELVE (1991. május 21.) a települési szennyvíz kezeléséről (91/271/EGK)
Adat igények Szennyvíztisztítás monitoringja: Hazai adaptáció: 28/2004 (XII.25). KvVM rendelet
Adat igények Szennyvíztisztítás monitoringja: - Mérések száma -
220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól
Adat igények Szennyvíztisztítás monitoringja: - Mérések száma -
27/2005. (XII. 6.) KvVM rendelet a használt és szennyvizek kibocsátásának ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokról
Mintavételi programok tervezése Mintavételi program kialakítása: - A programnak tartalmaznia kell: - Vizsgálat célja (Típusa: Feltáró monitoring, Operatív/Üzemelési, Vizsgálati monitoring + a konkrét célok) - Mintavétel helye - Mintavétel ideje - Mintavétel gyakorisága - Mintavételi módszerek - A minták kezelési ideje - A választott analitikai módszer
Mintavételi programok tervezése Ügymenet: - Helyszíni szemle, egyeztetés az érintettekkel - Program kidolgozása, felkészülés a végrehajtásra mintavételi terv és eljárási utasítás - Jegyzőkönyv tartalmi követelményei, stb. - Fogadó laboratórium, beszállított minták érkeztetése (LIMS – Laboratory Information Management System) - Akkredittáció „A modern laboratóriumi információs rendszerek feleslegessé teszik a papír használatát. A vizsgálószemélyzet a kapott eredményeket közvetlenül a minta számítógépes adatlapjára rögzítik. A számítógép által vezérelt műszerek a mérési adatokat közvetlenül az információs rendszerbe továbbítják. A rendszer figyelemmel kíséri a feladatok végrehajtását, jelzi a hiányzó adatokat, elmaradt méréseket, lehetőséget ad a laboratórium felelős vezetőjének az eredmények ellenőrzésére, jóváhagyására. A kész eredményekből vizsgálati jegyzőkönyvet készít. Mindeközben folyamatosan regisztrálja, hogy az eredményekben ki mikor milyen módosítást hajtott végre.”
Mintavételi programok tervezése Mintavételi program kialakítása: - A program a vízminőség jellemzésére – egy adott időszak alatti vízminőség változás meghatározására - Ciklikus időbeni változás: - legalább 20 minta, egyes napszakok hatásának figyelembe vétele - Heti, évi – előzetes vizsgálatok alpaján felmért trendek szerint - Program a vízminőség ellenőrzésére – rendszeres vizsgálat a határérték teljesülésének ellenőrzésére: - Automatikus volna ideális – minimális mintaszám meghatározása – jogszabály, vagy mat. stat módszer szerint – szórás
Mintavételi programok tervezése Mintavételi program kialakítása: - A program a vízminőség jellemzésére – egy adott időszak alatti vízminőség változás meghatározására - minimális mintaszám meghatározása –jogszabály, vagy mat. stat. módszer szerint – szórás - Kisebb gyakoriság: jóval határérték alatti, kis szórású eredmények - Nagyobb gyakoriság: nagy szórás, vagy határértékhez közeli eredmények
Mintavételi programok tervezése Mintavételi program kialakítása: - Mintavételi helyek kiválasztása - Vizsgálandó paraméter inhomogén elhelyezkedése - Két vagy több különböző összetételű víz találkozása - Eltérő fajsúlyú anyagok elhelyezkedése (fenéken vagy felszínen áramlik a töményebb anyag?) - Figyelembe kell venni: - Vízhozam, helyi adottságok, elkeveredés, holtterek - Elővizsgálatok eredménye - Lamináris szakasz kevésbé alkalmas, vízugrás turbulencia után célszerű, olyan távolságban, ahol megtörtént az elkeveredés
Mintavételi programok tervezése Mintavételi program kialakítása: - Mintavételi körülmények: - Minta mennyisége az alkalmazott analitikai módszerektől függ - Minták keverhetőségére figyelemmel lenni (kevert átlagminták, csapadék képződés) - Minta típusok: pont, átlag (térbeli, időbeli), sorozat - Minták tárolása: - Cél feldolgozásig ne változzon, tartósítás nélküli folyamatok lehetnek: - Biológiai, kémiai, oxidáció, kicsapódás, gázok beoldódása/kioldódása, adszorpció kolloid vagy mintatároló felületén
Mintavételi programok tervezése Mintavételi program kialakítása: - Minták tartósítása: - Hűtés 4 oC-ra, fagyasztás, forralás - Savanyítás pH=2 - Lúgosítás pH=12 - Oxidáló szerek (salétromsav, stb.) - Oldószerek - Fertőtlenítő szerek Vizsgálandó paraméterek – lásd az adatigénynél! Mérési módszer kiválasztása – megkívánt pontosság alapján, például a kimutathatóság határa a határérték minimum 20%-a mérési tartomány legalább a határérték négyszerese, stb.
Mintavételi programok tervezése Felszíni vizek: Mintavételi eszközök - Planktonháló - Ruttner-féle mélységi mintavevő - Úszódugós mélységi mintavevő (kézi rajz) - Vödör, szivattyús, automata, stb. A 32. tételnél is az eszközök)
Mintavételi programok tervezése Felszín alatti vizek: Mintavételi eszközök - Kút + szivattyú (vagy merítés kb. 100 m-ig) - Figyelőkút:
Adatok értékelése, feldolgozása 1. Mért adatok, mérési eljárások rendezett, kereshető lekérdezhető adatbázisban való rögzítés, közzététel (térinformatika, stb.) 2. Mérési bizonytalanság megítélése lásd a statisztika előadást : szükséges fogalmak: Alapsokaság, minta, reprezentativitás, statisztikák (átlag, szórás, medián, stb.), gyakoriság, tartósság, relatív gyakoriság, eloszlás, sűrűségfüggvény, eloszlásfüggvény, pontbecslés, intervallumbecslés, konfidencia intervallum, normális eloszlás, t-eloszlás. Kalibráció – regresszió (egyenes illesztés, stb.)
Adatok értékelése, feldolgozása 3. Értékelés: sokaság (környezet) elem jellemzése a mért eredményekkel - Összehasonlítás határértékkel (bizonytalanság is!) - Kutatáshoz, modellezéshez összefüggés vizsgálatok: - Korreláció (trendszámítás, regresszió, kovariancia) - Szignifikáns eltérések, különbségek kimutatása (statisztikai próbák) - Illeszkedés, homogenitás vizsgálatok Lásd még: Adatértékelés tantárgy
Vízminőségi adatbázisok (32. tételhez is) Tartalmaznia kell az információkat az alábbiakról: - Mérőhálózat - Adatgyűjtés, mintavételi protokoll - Mintavevő-, mérőműszerek, eszközök (helyszíni és laboratóriumi mérésekhez) - Laboratóriumi vizsgálatok - A mérési adatok fogadására, kezelésére, megjelenítésére alkalmas informatikai rendszer - Adatok kiértékelése (statisztikák, elemzések), adatok hasznosítása elemzésekhez, modellezésben – a monitoring üzemeléséből származó alap vagy nyers adatok (mérési eredmények) feldolgozása, kiértékelése a későbbi felhasználást segíti. - Információ publikálása, közzététele (nyilvánosság)
Vízminőségi adatbázisok Környezeti információs rendszerek - Célok: - a megfigyelt környezeti elemre vonatkozó változások elemzése. - A kapcsolatok feltárása, összefüggések vizsgálata egyes környezeti elemek különböző jellemzői, illetve fejlettebb, összekapcsolt rendszerek esetében különböző környezeti elemek között is. - Az adatok elérhetővé tétele, szakmai és közérthető bemutatásának lehetővé tétele, segítése
Vízminőségi adatbázisok Környezeti információs rendszerek - Célok: Funkciók: - Adatfelvitel vagy az adatok átvétele más rendszerektől (pl. függetlenül működő adatgyűjtő rendszertől), mérőeszközöktől. - Adatok ellenőrzésének, javításának, validálásának lehetősége - Idősorok megjelenítése - Térbeli változások érzékeltetése (térképes megjelenítés) - Adatok közti összefüggések vizsgálata - Adatok átadása más szoftverek, további felhasználó számára.
Vízminőségi adatbázisok Magyarországon Az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer OKIR részét képezik a vízgazdálkodással kapcsolatos adatok. Részei: - a környezetvédelmi ügyfelek és objektumok alapadatait nyilvántartó Környezetvédelmi Alapnyilvántartó Rendszer (KAR) - Környezetvédelmi Terület Jel (KTJ szám) - Térinformatikai Lekérdező Rendszer, (KAR-tér) Szakágazati nyilvántartó rendszerek: - Hulladékgazdálkodási Információs Rendszer (HIR) - Hulladékgazdálkodási adatok - Levegő-tisztaság Védelmi Információs Rendszer (LAIR) - Légszennyező anyag kibocsátások
- Felszíni Vízminőségi Adatbázis (FEVI): Felszíni vízminőségi mérési eredmények - a felügyelőségi laboratóriumok vízvizsgálatai mérései alapján a '60-as évekig visszamenőleg - Hatósági Nyilvántartó Rendszer (HNYR) - Jogerős környezetvédelmi hatósági határozatok adatai. - Veszélyes és nem veszélyes hulladékok kezelésére feljogosító engedélyek adatai, beleértve a hulladékok begyűjtésére és szállítására vonatkozó engedélyeket.
Vízminőségi adatbázisok Magyarországon Felszín alatti vizek: Területi monitoring: Vízügyi igazgatási és környezetvédelmi szervek által folyamatosan üzemeltetett monitoring rendszerek: a mennyiségi állapotot ellenőrző rendszerek, így különösen a talaj-, réteg-, karszt- és termálvíznyomás, illetve vízszint észlelések, továbbá a forrásmegfigyelések a felszín alatti víztestek állapotára jellemző, ugyanakkor a felszín alatti víztestekkel összefüggő felszíni vizek mennyiségére és minőségére vonatkozó monitoring,
Vízminőségi adatbázisok Magyarországon Felszín alatti vizek: Területi monitoring: Más állami szervezet által folyamatosan üzemeltetett monitoring rendszerek: (MÁFI, Talajvédelmi Információs és Monitoring Rendszer (TIM), települési önkormányzatok ellenőrző rendszerei, expedíciós mérések) Környezethasználati monitoring rendszer: víziközművek és hulladéklerakók üzemeltetéséhez, bányatavak hasznosításához kapcsolódó monitoring, ivó-, ásvány- és gyógyvízhasználatok vízbázisvédelmi tevékenységéhez kapcsolódó monitoring; a szennyezett, tartósan károsodott területeken kármentesítési monitoring rendszerek
Vízminőségi adatbázisok Magyarországon Felszín alatti vizek: a szennyezett, tartósan károsodott területeken kármentesítési monitoring rendszerek FELSZÍN ALATTI VÍZMINŐSÉGI ÉS KÁRMENTESÍTÉSI ADATBÁZIS (FAVI, KÁRINFO) Három alrendszerből áll: - a felszín alatti vizek és a földtani közeg minőségét érintő tevékenységek (FAVI-ENG), - a szennyezett területek és kármentesítések (FAVIKÁRINFO), - valamint a vízminőségi monitoring adatainak fogadására, tárolására és kezelésére szolgáló (FAVI-MIR) részekből. ( + Országos Környezeti Kármentesítési Program (OKKP))
Vízminőségi adatbázisok Magyarországon Víziközművek OSAP adatszolgáltatás – KSH (Központi statisztikai hivatal)
Vízminőségi adatbázisok Magyarországon Adatbázisok elérhetősége: - Országos vízjelző szolgálat: https://www.vizugy.hu/ - OKIR: http://web.okir.hu/sse/ - http://web.okir.hu/hu/fevisz - http://web.okir.hu/hu/favi - TIM – MTA TAKI: http://terkep.air.gov.hu/terkep/nyilvanos/nyilvanos.htm