& \ i a, í.». - * ' - V._. -4 'V* . "HL > > \^?V r 'J Ä < í f > w. ' w < * v * % 4 : V * S

\

&

b

£j A \

* *T /* MV* % a 'V*.r* i 4 ^*►? -V •* *>. ^ Vt * '• 4 V . ^ 4 1. » s :¿*v í»> ‘ -4 "T >h *4 A A .

* V

,

a

í.

<

*

I

».

Z 4-

u

_

V.

JT

\<

____ á

A

^

M K H71

'V*

.

"HL > > #

■ ’■

V.

»

i t

I» /

>

$ f e : 'í\ •i^.

•.«V ^

t t *> Á & & •\^?V r 'J Ê J *? «' Ä < y j f i y Ä I U ». «£ / * ?•**rY' íf> w ' & i> " ¿£.*4 À V ¿* • u c % 4/y* v i *} * .r , « » ■ i ®"'f * 4 ¿ s ? . > 4 s i N X % y í Ä1 ** ? » a Kí ÍJ*» i : V Ï I* .> :iy * * Ä< i # » > ,*t. £ •S < * tv ■ V r' *i » * ; V v (> »; i a« ^ *T? v v i * £ JC. ! V \ ■ i t , V ■ - ," 5 r % / f *

f

i

«

M4#

'

w

<

>

*

v

•

*

.

\

*>

"%

r

r

I

'

,‘ « *#'V \ ,

**'

r-

,

«

I

ív

V »

w

V

Üt

(*fr

\

tT

-

•*

t.

$<

X r

í

a

y/

J

5

v

-

'

xS’

/• ■*

•y

>

Hr

/

?

V 6

!>"V ^ -

a V i*

ÜT

f

*

ç jl

«

C

.

r lr

^

*, A

-v -

y

m V

V

v ■■ r

^^ ^

?

«

S

¥*ih *H-

i

s -

’

#

/

Y

m kÁ

4 i

'•

' 4* Ó 'J P ? V < < ■ 7C <* -A Í3-

v

.

c

’

'

'

y r

v-

V*

‘ -w ^ ^ A *V i <4 ?i\ \> ' \k i ^ ^ V I % r >%>

6-

<\

V

3

:k A

v

kA ^ *"w ,

jf c -

’

*¿> \ j

i

.,

».

« » ^W

t

%i^ r. V v f‘-ä ,/ i ,

'í

/ i--.> <Sf

W

" :J

~ á

*

/

i

>J

’

u

J

f

/

:

-

*

r \ h ' ^ ■ & *£ ■ *; : > •

*

/ ïV' /

• •;>. •: ;

/

-

i

^

•

•

^

' I

%

AZ ORSZÁGOS

M. KIR. MINTARAJZISKOLANAK ES

rr

RAJZTANA R KE PZ ON E K

E

R

T

E

S

I

T

Ő

J

E

AZ I 9 OO—I 9 OI. TANÉVRŐL.

AZ INTÉZ ET CZELJA, SZERVEZETE ES TANTE RYE N E K KIVONATÁVAL, VALAMINT A R A JZ T A N A R V IZ S GALATI SZABALYZAT T E L J E S SZÖVEGEVEL S AZ U J S Z A B A L Y T E R V E Z E T V A Z L A T A V A L .

•

•

KÖZLI

K E L E T Y GUSZTÁV IGAZGATÓ.

BUDAPEST. FRANK. LI N - T A R S U L A T

NYOMDAJA.

190 I

MAGY. KIR. ü. FESTÉSZETI MESTERISKOLA

AZ IN TÉZET C Z É L J A ÉS FELADATA.

Az országos magyar királyi mintarajziskolának és rajztanárkép0

•

*

•

zőnek feladata rendszeres tanítás útján a jelenkor igényeinek és az ország szükségletének megfelelő

rajztanárokat, illetve raj\-

tanítókat és raj^tanítónőket szakszerűen kiképezni, — valamint \

tehetséges

ifjakat és nőket,

kik a képzőművészetek valamely

ágára, különösen pedig a festészetre vagy szobrászatra szánják magukat, a szükséges ismeretek nyújtása és tehetségüknek gya korlati fejlesztése utján művészi hivatásukra előkészíteni.

KIVONAT A SZERVEZETI SZABÁLYZATBÓL - * •

L

v

.

j

. .

»

,

(Jóváhagyta a vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister 1898. évi 20.929. s%. a. kiadott rendeletével.) *

t

•

*

|

•

.

/

Az intézet hivatásához képest három szaktanfolyamot egyesít magában, u. m .:

a) a rajztanár- és rajztanítójelöltek, b) a rajztanítónőjelöltek és

c) a művésznövendékek (leendő festészek és szobrászok) tan folyamait. A rajztanítónők tanfolyamaiban a rendelkezésre álló tanhelyi ség ek által korlátozott számban női míívésznövendékek is vehet nek részt, ha a megfelelő előkészültséget igazolták. Az intézet

növendékei

rendesek vag y rendkívüli látogatók.

(L. felvételi szabályzat 1. §.) Az intézet teljes tanfolyamai négy évre terjednek. A mennyi ben azonban valaki négy éven túl akarná az intézetet látogatni, ennek m egen ged ése a tanári testület határozatától függ. Ezen szervezeti szabályzat hivatalos mellékletét képezik az intézet három szaktanfolyama részére megállapított részletes tantervek. (L. melléklet A, B, C.) A szaktanfolyamok tanterveit a tanári testület állapítja meg és azokat jóváhagyás végett a vallás- és közoktatásügyi magyar kir. minister elé terjeszti. A tantervekbe felvett tantárgyak természete és a tanítással elérendő czél határozza meg, vájjon azoknak anyaga folyton ismét lődve vag y évről-évre váltakozva adassék-e elő. Az előadásban a

tanár a tananyag terjedelmét illetőleg a tanári testület által megt

állapított programmot követi. A tanulmányok egyik kiegészítő részét képezi az intézeti szakkönyvtár használata, melynek módozatait a könyvtári szabályzat állapítja meg. Az oktatásnál használt és a tantermekbe kitett taneszközök és minták, valamint az intézeti föszöntőde öntvényei csak az intézet helyiségeiben használhatók és abból magánhasználatra el nem vihetők. A föszöntőde a szobrász-tanár felügyelete alatt á l l ; ugyanő* ellenőrzi a föszminták sokszorosítását is. A növendékek előmenetelének megítélése és megállapítás^ végett gyakorlati munkálataik tanfélévenként osztályoztatnak, a rendes növendékek pedig kötelesek a geometriai szakokból ezenkívül a rajztanár, — illetve a rajztanító- és a rajztanítónő-

ált. nevelés- és oktatástanból, valamint a magyar nyelv és irodalomból félévenként kollokviumokat tenni.

jelöltek

9

A többi elméleti tantárgyakból a növendékek kollokviumokra kötelezve nincsenek. E tárgyak hallgatása alól azonban nincsenek fölmentve m ég azok a növendékek sem, kik a raj^tanításra képe

sítő vizsgálatokról szóló szabályzat 8. §-ában említett tantárgyakból vizsgálatot tenni nem tartoznak. Az osztályozást a tanári testület összes ülésében állapítja meg s az eredm ény az e czélra szolgáló törzskönyvbe jegyeztetik be, melyben az osztályzatokat az illető szaktanárok sajátkezű aláírá sukkal hitelesítik. Az osztályzatok fo k o z a t a : i = telen, o =

kitűnő, 2 =

jeles, 3 =

jó, 4 =

elégséges, 5 =

e lé g

nem osztályozható.

A szorgalom csak a gyakorlati tantárgyaknál osztályoztatik, valamint oly elméleti tantárgyaknál, a hol azok gyakorlatokkal vannak egyb ekötve. A rendes n ö ven d ékekn ek tanfélévenként a törzskönyv szá mára való hivatkozással «Tanbizonyítványok» adatnak ki, m elyek

6

hiteles értesítés jellegével b i r n a k ; a rajztanár- és rajztanító-, ille tőleg rajztanítónőjelöltek pedig a négy évi tanfolyam végén teendő államvizsgálat eredm énye alapján tanképesítő oklevelet nyernek. A rendkívüli látogatók rendes tanbizonyítványra igényt nem tarthatnak, hanem e helyett, az osztályzatok feltüntetése nélkül, hivatalos bizonylatot nyerhetnek arról, hogy az intézetet láto gatták. A tanképesítő vizsgálatok rendszerint minden tanév végén, azaz június hó második

felében a rajztanításra képesítő külön

országos bizottság előtt tartatnak meg. A képesítő vizsgálatok rendjét és módját külön függelékben idecsatolt «szabályzat a rajztanításra képesítő vizsgálatokról» álla pítja meg. A tanév szeptember hó elején kezdődik, első fele január hó utolsó napján végződik.

A második tanfélév pedig február hó

elején kezdődik és június hó közepén végződik. Szünnapok évközben a k ö v e tk e z ő k : 1. minden v a s á r n a p ; 2. a róm. kath. egyház ü n n e p e i; Ö F e lsé g e a király nevenapja (október 4.) ; 4. halottak n a p j a ; . karácsony és újév alkalmából deczem ber 24-étől január hó 2 - á ig ; 6. a farsang két utolsó napja és hamvazó s z e r d a ; 7. a húsvéti ünnepek alkalmából virágvasárnaptól bezárólag ünnep utáni k e d d ig ; 8. márczius 1 $-ike ; 9. április 1 1 - i k e ; 10. május hó 1. n a p j a ; 1 1 . a pünkösd utáni kedd ; 12. a koronázás évfordulója. Ezenkivül az igazgatónak jogában áll minden tanévben három szünnapot engedélyezni. Az

intézet rendes

növendékei a vallás- és közoktatásügy 1

Á

magyar kir. minister 1888. évi február hó 1 5-én 6 0 5 1 . sz. a. kelt rendelete értelmében a véderőutasításban körülirt szabályok k o rJ

látai között az egyévi önkéntesi szolgálatra ak k o r is igényt tarthat nak, ha az intézetbe nem érettségi bizonyítvány alapján vétettek fe l.* Az intézet a növendékek munkálataiból időnként saját helyi ségeiben nyilvános kiállítást rendez. Az intézet «Sêrveêti, felvételi, tanulmányi és fegj'elm i » sza bályzatát térítvény mellett minden növendék m e g k a p ja; miért is e szabályzatok nem ismerése senki részéről mentségül el nem fogadtatik. *

M iután

a fenti

egyenjogúsítás

m e rü lh e tn é n e k föl, szükségesnek

magyarázata

körül

mutatkozik az intézeti

könnyen

növendékek

félreértések

s z e m p o n t

jából itt a következőket m e g je g y e z n i : 1. A z e g y é v i önkéntesség k e d v e z m é n y e csakis

az

rendes növendékeit

intézet

illeti m e g : m in é lfo g v a a rendkívüli látogatók arra i g é n y t n e m tarthatnak. 2.

A z o k . kik

csak

az

intézet

elhagyása

után

lépnek a hadköteles

a m e n n y ib e n az előbbi pontban említett föltételnek

korba,

m egfelelnek, igazolni tartoz

nak, h o g y az intézet teljes tanfolyamát szabályszerűen elvégezték. 3. H a

az

intézet

növendékét

m é g a tanfolyam

elvégzése

hadkötelesség, ez esetben szükséges, h o g y m id ő n az első alább az utolsó évfolyam , (a IV . osztály) ben, (ha

például

m ég

csak

tanulója

a III. osztály

először kell a sorozó bizottság elé állania), az ig é n y t

nem

évfolyam ába

tarthat

M eg jeg yzen d ő ,

járnak, az

első

hogy

korosztályba

egvévi

azok való

is,

vo ln a

a

belépésük

az

lép, l e g

ellenkező

eset

növendék, m id ő n

önkéntesi kik

éri utói a

korosztályba

le g y e n , mert

tanulója

előtt

kedvezményre

intézet

legfelsőbb

alkalm ával, h ite le se n

igazolni tartoznak, h o g y tan ulm án yaik befejezésével n e m önhibájokból késtek el. 4. A 3. pontban említett növendékek, a m e n n y ib e n m in d e n feltételnek eleget -

tettek, e g y é v i önkéntesek g yan á n t csakis feltételesen és a vég leg e s a t a n u lm á n y o k

befejezéseig

való

fü g g ő b en

~

^

m

határozatnak

tartása mellett, vétetnek fel.

következik, h o g v azok, kik abban h a g y já k tanulm ányaikat, a v a g y

>

M iből

tanulm ányaik

nak kellő e r e d m é n y n y e l történt bevégzését a m ag a idejében n e m képesek igazolni :

a három évi tényleges szolgálatra, illetőleg, ha a honvédséghez tartoznak, a honvédségi tör vényszabta tényleges szolgálatra utólagosan behivatnak. 5. A

t a n u lm á n y o k

szabálvszerű

bevégzését a rajztanár- és

rajztanitó

jelöl

tekre nézve a n é g y évi tanfolyam v é g é n állam vizsgálat utján szerzendő rajztanári, illetve rajztanítói képesítő oklevél, —

a m ű vészn ö ven d ék ek re

nézve

p ed ig

leg

alább h árom évi tanfolyam nak látogatását tanúsító jó b iz o n y ítv á n y igazolja, m e l y o k m á n v az egyévi

önkéntesek

gyanánt

feltételesen befogadott n ö ven d ék ek által

közvetlenü l a ta n fo ly a m befejezése után, azok részéről, a kiknek

pótvizsgát kell

tenniök, legkésőbb a tanfolyam utolsó évének október i . napjáig az illető csapat test parancsnokságához terjesztendő be. 6. A z intézet azon növendékeit, kik érettségi

b iz o n y ít v á n y

fel. a fenti intézkedések természetesen n e m érintik.

alapján vétettek

8

A ) Melléklet. A rajztanár- és rajztanitójelöltek tanterve. í. ALAKRAJZ.

9

I. osztály. Télen 8, nyáron 1 2 heti óra.

D om ború fősz- és élő fejminták után való rajzolás. %

I I . osztály. Télen 10 , nyáron 1 5 ¡jeti óra .

É lő fejminták után való rajzolás és festés. III . osztály. Télen 1 0 , nyáron 1 5 heti óra.

Élő minták és antik szobormintákról való rajzolás. I V . osztály. Télen j o , nyáron í j heti óra.

Élő fejminta után való rajzolás, festés és aktrajzolás

II.

EPITESZETI

S T Í L E S ALAKTAN

I I I . osztály. Heti S óra.

I. Elmélet.

a) Alaktan. A művészetekről általában. Az építőművészetről. Az építészeti alaktan fogalma és tárgya. Az építőművészet forma nyelve, e formák eredete. A művészi alakítás törvényei és té n y e zői : czélszerűség, szépség, anyag, stil. Az építészeti ábrázolás módja. Az épület főrészei. A formai kiképzés je lk ép e s elemei. Az épület külső kiképzése: vízszintes- és fü ggőleges tagozások, a fal síkok kiképzése s a nyílások külömböző alakjai, a le g g y a k ra b b an előforduló tetőformák. B e lső k ik ép z és: padló, mennyezet, boltozat.

b) Stilton. A régi keleti n ép ek építőművészetének jellemzése és összehasonlítása. Az ó-kori klassikus építészet. (G ö rö go rszág, R óm a). U jabbkori stílusok (renaissance, barock). II. Gyakorlat.

a)

Építészeti részletek rajzolása az előad ás után készített váz

latok és mintalapok alapján árnyékszerkesztésekkel, egyszerűbb feladatok önálló kidolgozása.

9

b) Részletes tanulmányok rajzolása az ó-kori classikus- és a renaissance építészet köréből válogatott minták nyomán.

c) (Műhelyi rajz). Építő ipari tárgyak kivitelének alapjául szolgáló rajzok

készítése

megfelelő méretekben,

a különböző

szerkezetek feltüntetésével. III. É P Í T É S Z E T I

RAJZ.

IV . osztály. Heti S óra.

a) Elmélet. A műépítészen stilek folytatólagos ismertetése. K ö zé p k o ri építészet.

b) Gyakorlat. Tanulmányok rajzolása a középkori (román, góth) építészet köréből vett jeles példák nyomán. IV.

ÉKÍTMÉNYES

RAJZ.

1. osztály. Heti S óra.

Síkékítm ények

rajzolása

tömeges

tanítás

mellett,

különös

tekintettel a jellegzetes összefoglalható formák gyors felvázolására. D om ború ékítmények rajzolása, a különböző rajzszerek és anyagok kezelésében,

valamint

a

különböző

előadási

módokban

való

gyakorlatok. Geom etriai síkékítmények, harmonikus szin összeállítási g y a korlatok. I I . osztály. Heti 8 óra.

Folytatása a domború mintákról való rajzolásnak, továbbá síkdiszítményi tanulmányok főleg a g ö rö g és renaissance stilben. Tervezési gyakorlatok. V.

IPARMŰVÉSZETI

RAJZ.

I I I . és I V . osztály. Heti S óra.

nemzeteknél különböző korszakokban. Az intézet főszöntvény-, fénykép-, metszet- és könyvtárában őrzött művek ékítményes motívumainak tanulmányozása és vázolgatása. Az országos iparművészeti muzeumbeli és eg y é b eredeti

10

műtárgyak felvétele. Egyszerűbb ékítményes részletekre és ilyenek • •

összetételére terjedő com positio-gyakorlatok. Ó nálló tervezgetés az iparművészet különböző ágai s a dekorativ építészet köréből, u. m. szövetek, bútorok, sgraffito, keramikai művek, fém öntvények és eg yé b műtárgyak. 9t

VL

I P A R M Ű V É S Z ÉTI

STILTAN.

III. osztály. Félévi tantárgy. Heti 2 óra. \

0

1* *

*

^

r(I "

\

I

i

>

»

'

•

*

*

1

v

•

~

\

•

.

«

Azon stiltani elvek ismertetése, a melyek a természetszerűnek, a czélszerü és anyagszerünek kifolyásai; a művészi szépnek alap-

Általános rés?. Az ornament osztályozása, szerkesztése és decorativ hatása. A színtan elmélete és a színharmónia. Az alaki '

#

*'

#

_

.

'

/

'

f

1

/

,

szép t ö r v é n y e i; az alaki összhang és stilszerüség.

b) Az ipart termékek előállításai, valamint az ipari alakok stíl-r>’ ' - f ' 1 ' • / i ‘ * í’ ! • ’ i steril megoldásai. A textil, a keramia, tektonika, stereotomia ipar alakjai és ornamentjei.

VII. _ ^

1

•

»

•

.1

1

«

_

»

1

^ * *

í

l

SZEMLELETI

LATSZATTAN.

I. és I I . osztály. Heti 2 — 2 óra. •

t

.

*

i .

)

1

■

: , *

#

'

*

*•

‘/ /

G eo m etriai testeknek és ezekből összeállított csoportozatoknak, valamint építészeti alkatrészek

és csendéletszerű

motívu

m oknak ■pusztán szemlélet alapján szabadkézzel való ábrázolása; gyakorlatok szén, kréta, ecset és czeruzával, gyors- és könnyed k ezelésb en ; fősúlyt fektetve a helyes látás érzékének fejlesztésére. A rajzgyakorlatok kapcsán megismertetése a legelem ibb lát szattam törvényeknek és azoknak gyakorlati alkalmazása. A vetett árn yékokn ak részben közvetlen megfigyelés alapján való feltü tetése, részben szabad kézzel való m egszerkesztése; az intenzitás fokozatainak hű ábrázolása, — természetes és mesterséges világítás mellett. V é g ü l gyors vázolási gyakorlatok. A kezdők töm egesen nagyméretű geometriai testek és test cso p o rto k ró l

lehetőleg nagy arányokban rajzolnak, a haladók

kisebb

domború

minták után különböző nagyságú rajzgyakor

latokat végeznek. /

/

VIII. MINTÁZÁS. I. osztály. Heti 6 óra.

Mintázási gyakorlatok, különösen domború ékítményes minták, valamint az emberi test egyes részeit ábrázoló föszminták nyomán. I I . osztály. Heti 6 óra.

Ékítményes mintázási gyakorlatok lapminták után és dom bor művű

mintázási gyakorlatok

teljes idomú föszminták

nyomán,

adott méretek szerint. IX.

PLANIMETRIA.

I. osztály. Heti 4 óra előadás és 2 óra rajzolás.

1. Bevezetés. 2. A térelemek (pont, egyenes) helyzeti vonatkozásai és az egyenesvonalu síkidomok képzése általában. 3. Az alapidomok (határolt egyenes, kör, szög, öv) helyzeti és metrikus vonatkozásai. 4. A főidomok, ugyanis:

a) az egyenes vonalnak (pont- és sugársor, három-, négyés sokszög) alkotó részei, projectivitása (congruentia, affinitás és axialis simmetria, hasonlóság és centrikus simmetria,

collineatió

és involutió), transversálisai és

területe.

b) a görbe és vegyes vonaluak, és p e d i g : a) A kör; vonatkozások a térelemek- és az előbb tárgyalt idomokra (projectivikus, potentiális, polárikus és har monikus tulajdonságok), kerület és terület. P) A kúpszeletek elemei.

y) A cycloidok, evolvensek és az alkalmazott csiga vonalak leírása és szerkesztése. Constructiv föladatok az egész tárgykörből.

X.

STEREOM ETRIA

ÉS ÁBRÁZOLÓ

GEOM ETRIA.

II. és I I I . osztály. Heti 4 óra. 2 óra előadás és 2 óra raji.

1. Stereometria.

1. A térelemek (pont, egyenes, sík) helyzeti vonatkozásai és az egyenes vonalú és sík lapu téridom ok képzése általában. 2. A\ alapidomok (kitérő [torz] egyenespár, pont és sík, e g y e n e s és sík, lapszög, réteg, testszög) helyzeti és metrikus vonatkozásai. 3. A főidomok, és p e d ig : a) a síklapúak (szögletes testek) [hasáb, gúla és általános polyeder] alkotó részei, transversális síkjai, congruentiája és axiális simmetriája, hasonlósága

és centrikus sim-

metriája, felülete és köbtartalma. P) a görbe- és vegyeslapúak kúp,

gömb]

alkotórészei,

(gömbölyű

testek) [henger,

transversális síkjai,

stb.

—

mint előbb. Constructiv feladatok az egész tárgykörből. 2. Orthogonális ábrázolás.

1. Bevezetés. 2. A térelem ek ábrázolása két és több képsíkban. 3. A térelemek

relativ vonatkozásai, különösen metszések,

távolságok és szögek. 4. A sík idom ok ábrázolása. ¡5. A testek (hasáb, gúla, henger, kúp, forgástestek) ábrázo lása ; relativ vonatkozásaik a térelem ekre és egymásra. 6. M egvilágítási viszonyok, u. m. vetett, saját árnyék és a megvilágítás intensitása.* 7. Idom ok helyzettransformátiói; képsíktransform átiók.* 8. Az orthogonális és klinogonális axonom etria elemei. 9. Constructiv feladatok az egész tárgykörből.

* Jem et- A

6. és 7. pontban foglaltak a l k a l m i l a g tárgyaltain ak

XI. G E O M E T R I A I

MÓDSZERTAN.

I V . osztály. Heti 2 óra'előadás.

1. A rajzoló geom etria tananyagának módszeres kezelése a középiskola 4 alsó osztályában és a polgári iskolában, tekintettel az előadási képesség fejlesztésére. 1

2. Próbaelőadások. 3. A geodásia és a situatio-rajzolás elemei gyakorlati méré sekkel. 4. A legszokásosabb geographiai fokhálózatok szerkesztése.

XI I .

LÁTSZATTAN ¡ C E N T R Á L I S ÁBRÁZOLÁS) . III. és I V . osztály. Heti 2 óra előadás és 2 — S óra rajz •

B e v e z e té s ü l: látszati képek szerkesztése az orthogonális ábrá zolás alapján. 1. Elméleti rész.

1. A térelemek (pont, egyenes és sík) centrális ábrázolása és

helyzeti megállapítása egy síkon. 2. A térelemek helyzeti vonatkozásai: metsző egyenesek, két sík metszése. V e g y e s helyzeti feladatok. 3. A térelemek méretes vonatkozásai: képsíkszögük, síkban fekvő elem ek beforgatása, az eredeti megállapítása, egyenesek osztása, adott osztás átvitele osztó egyenesek által, az osztási kör; az egyenesnek és a síknak szög szerinti vonatkozása. Síkok hajlási szögei, síkok elhelyezése adatok szerint. 4. Segédmíveletek korlátolt k é p s ík o n : összevonási középpont alkalmazása, összevont segédkép, egyenlőközű egyenesek képeinek szerkesztése iránypont használása nélkül. 5. K ü lön féle

m értékegységek és léptékrendszerek alkalma

zása, hálók. 6. Az elnyulások és visszás helyzetek határai. 7 A k ö r és más sík görbék centrális ábrázolása.

14 2. G y a k o rla ti rés«. Leginkább a IV . osztály számára. Heti 2 — S óra rajzolás f

1 . Ékített síkok centrális ábrázolása. 2. S ík o k által határolt testek, forgási testek, te:

portok

ábrázolása 3. Az építészet köréb ől vett tárgyak. ¥

Arnyékszerkesztés természetes és mesterséges világítás fel tétele mellett. 5. T ü k ö r k é p e k a tükör síkjának különböző állásai mellett. 6. Adott látszati k é p e k kifejtése (visszafejtése) és hibáinak ** f

lavitasa. 7. Látszati k é p e k tervezete. XIII.

BONCZALAKTAN.

II. osztály. Heti i óra.

Az emberi test külalakját meghatározó csontok, -inak, izmok idomai, kölcsönös aránya és mozgása törvényeinek magyarázata és rajzolása, fali ábrák, boncztani készülékek és az élő természet ből vett minták nyomán. XIV. A L T A L A N O S N E V E L E S

E S OKTAT AS TAN.

III. osztály. Heti 2 óra.

A)

Általános neveléstan. A nevelés fogalma és a neveléstan

felosztása. A testi nevelés körében szem előtt tartandó szabályok, különös tekintettel az iskolai egészségtanra. A% értelmi nevelés

körében követendő főbb szabályok ismertetése, kapcsolatban a szemlélődő, képzetalkotó, gondolkozó, emlékező és képzelődő lelki tehetségekn ek tüzetes leírásával, a logika tételeinek ismer tetésével. A kedély-neveléstan föltételei, összeköttetésben a külön féle érzelmek, hangulatok és indulatok leirásával, különös tekin tettel a szépízlés fejlesztésének szabályaira.

A\ erkölcsi nevelés körében érvényesítendő szabályok, az ösz tönöknek, vágyaknak, hajlamoknak, szenvedélyeknek, a vérm érsék letnek és az egyéni jellemvonásoknak ismertetésével kapcsolatban.

I

Az iskolai nevelés és fegyelemi artás tételei kellő tekintettel az iskolák növendékeinek erkölcsi fejlettségére és a nemzeti nevelés követelményeire. Az iskolai nevelésre és fegyelemtartásra vonatkozó

irodalomnak

rövid áttekintése és a közoktatásügyi

kormány által kiadott s ezen teendőkre vonatkozó rendeletek ismertetése.

B)

Általános oktatástan. Az oktatástan fogalma és felosztása.

Az oktatás körében szem előtt tartandó főelvek és az ezekb ő származó szabályok ismertetése.

Az iskolai oktatás czélja tekintettel az egyes tanintézetek fel adatára. A tananyag megállapítására vonatkozó általános oktatás tani szabályok ismertetése, különös tekintettel az egyes iskolák számára készült tantervek azon részleteire, a melyek a rajzolás lanítására vonatkoznak. A tanmenetek megállapítására vonatkozó általános szabályok. A tanalakoknak, nevezetesen a közlő vagy előadó tanalaknak, az előmutató, a kikérdező, a kifejtő, az ön oktató és az emlékeltető tanalaknak ismertetése és az ezekre vonatkozó oktatástani tételek. Az egyes tanítási órák helyes fölhasználására vonatkozó oktatási szabályok. Az oktatástanra vonat kozó irodalom ismertetése, különös tekintettel a rajztanítás módszerének fejlődését feltüntető művekre. — A magyar közoktatásügy fejlődésének rövid története, kapcsolatban az általános neve léstörténet

íőrészleteinek

ismertetésével.

—

A

kormány által

kibocsátott módszertani utasítások ismertetése.

XV.

MŰVÉSZETEK TÖRTÉNETE. I I , III. és I V . osztály. Heti 2 óra.

H at fél éven át, félévenként váltakozó anyag tárgyalása mellett. Összefoglaló képe a művészeti szépnek a mint az a különböző péknél, különböző korszakokban az építészet, a festészet és a a művészi muipar termekeib pék, valamint G örögország középk

ló

XVI.

MAGYAR NYELV ÉS

IRODALOM.

II. és III. osztály. Heti 2 órában.

a) Bevezetés az irodalom ba; assthetikai alapfogalmak. U jabbkori magyar költői művek magyarázata évenkint váltakozó műfaji sorozatban. b) Irodalomtörténet. B e v e z e t é s ü l: a régibb magyar irodalom rövid áttekintése Kazinczytól kezdve az újabbkori magyar irodalom tüzetes ismertetése, különös tekintettel a szerkesztés és nyelvbeli előadás

Stílusgyakorlatok.

B J Melléklet. A raj «tanítónőj elöltek tanfolyamának tanterve 1. ALAKRAJ Z ES F E S T É S . 1. osztály. Télen heti 8 , nyáron 1 2 óra

D om ború föszmintákról való rajzolás. 11. ositály. Télen heti 8 , nyáron 1 2 óra.

D o m b o m föszmintákról való festés és élő minták utáni raj zolás. III. és I V . osztály. Télen heti 1 0 , nyáron / / óra

Élő minták után való rajzolás és festés. II.

EKITMENYES

RAJZ.

I. osztály. Heti 8 óra.

Síkékítm ények rajzolása.

Töm eges

tanítás mellett különös

tekintettel a jellegzetes összefoglalható formák gyors felvázolására. D om ború ékítmények rajzolása a különböző rajzszerek és •

•

^

an yago k kezelésében, valamint a különböző előadási m ódokban való gyakorlatok. G eom etriai síkékítm ények, harmonikus szín összeállítási gyakorlatok.

II. és III. osit ály. Heti S óra.

Folytatása a domború mintákról való rajzolásnak, síkdíszít mény i tanulmányok főleg a g ö r ö g és renaissance stílben. T e r vezési gyakorlatok. M agyar motívumok gyűjtése. IV . osztály. Heti 4 óra.

Ismétlésképen domború ékítménves minták után való rajzolás

ff

III.

IPARMUVESZETI

RAJZ

I I I és IV . osztály. Heti 2 óra.

Elm élkedések a művészeti formák fejlődéséről a különböző nemzeteknél különböző muzeumbeli

korszakokban.

és esetleg egyéb

eredeti

Az orsz. iparművészeti régi, a női kézimunka

körébe tartozó műtárgyak; mint hímzések, csipkék stb. felvétele. Színes síkékítmények tanulmányozása és tervezése, különös tekin tettel a női kézimunkákra.

IV. VI ZF E S T ES . III. és IV . osztály. Heti 6 óra.

Edénynemüek, csendéleti tárgyak, virágok, különböző növé nyek s ilyenekből összetett c s o p o r t o k ; hímzési s szövetminták, iparművészeti tárgyak természet után való megfestése, valamint fejtanulmányok élő mintáról.

V.

MINTÁZÁS.


Mintázási gyakorlatok, különösen domború ékítményes minták, valamint az emberi test egyes részeit ábrázoló föszminták nyomán. F

Ékítményes mintázási gyakorlatok lapminták után és dom bor művű mintázási gyakorlatok teljes idomú adott méretek szerint. Értesítő

1900— 1901

föszminták

nyomán,

it!

VI.

SZEMLELETI

LÁTSZATTAN.

I. és II. osztály. Heti 2 — 2 óra.

G eom etriai testeknek és ezekből összeállított csoportozatoknak, valamint építészeti alkatrészek és csendéletszerű motívumok nak

pusztán szemlélet

alapján

szabadkézzel

való

ábrázolása;

gyakorlatok szén, kréta, ecset és czeruzával, gyors és könnyed k e z e lé sb e n ; fősulyt fektetve a helyes látás érzékének fejlesztésére. A rajzgyakorlatok kapcsán megismertetése a legelemibb lát szattam törvényeknek és azoknak gyakorlati alkalmazása. A vetett árnyékoknak részben közvetlen megfigyelés alapján való feltün tetése, részben szabadkézzel való m egszerkesztése; az intenzitás fokozatainak hű ábrázolása, — természetes és mesterséges vilá gítás mellett. Végül gyors vázolási gyakorlatok. A kezdők töm egesen nagyméretű geometriai testek és test csoportokról lehetőleg nagy kisebb domború

arányokban

rajzolnak, a haladók

minták után különböző nagyságú

rajzgyakor

latokat végeznek.

VII.

EPITESZETI

STÍL-

ES A L A K T A N .


a) Elmélet. A művészetekről általába", az építő művészetről. Az építészeti alaktan fogalma és tárgya. Az építő művészet forma nyelve, a formák eredete. A művészi alakítás törvényei és ténye z ő i : czélszerűség, szépség, anyag és stíl. Az építészeti stilusok felsorolása

és

ismertetése.

Az

építészeti

ábrázolás módja.

Az

épület főrészei. A formai kiképzés jelképes elemei. Az épület fontosabb részeinek alaki kiképzése a nevezetesebb stílusokban, összehasonlító alapon. K iv á ló építészeti alkotások és műemlékek reproduktiókban való bemutatása és méltatása.

b) Gyakorlat. Vázlatszerű rajzok készítése az előadást kisérő rajzok tetése.

és természet

után.

Anyaggyűjtés

és

szakművek

ismer

19

VI I I . I P A R M Ű V É S Z E T I

STÍ LTAN.

III. osztály. Félévi tantárgy? heti 2 óra.

Azon stíltani elvek ismertetése, a melyek a természetszerűnek, a czélszerű és anyagszerűnek k ifo lyá sa i; a művészi szépnek alapfeltételei. A)

Általános ismeretek. Az ornament osztályozása, szerkesztése

és dekoratív hatása. A szintan elmélete és színharmónia. Az alaki szép törvényei; az alaki összhang és a stílszerűség.

steril megoldásai. A textil, a keramia, tektonika és stereotomia ipar alakjai és ornamentjei. IX.

GEOMETRIA.

I. osztály. Heti 2 óra . 0

a) Planimetria. A pont és egyenes, továbbá az egyenesek helyzeti vonatkozásai a s ík b a n ; az egyenesvonalú síkidomok szár maztatása s azok helyzeti és méretes vonatkozásai. Kúpszeletek, #

cykloid-, evolvens- és csigavonalak szerkesztése. Constructiv fel adatok kapcsolatban az előadott tananyaggal.

b) Stereometria. A pont, vonal és sík helyzeti vonatkozásai a térben.

Hajlásszög, lapszög és testszög. A geometriai testek

származtatása. A szabályos testek. G úla, hasáb, kúp, henger, gömb felületének és térfogatának kiszámítása.

X. Á B R Á Z O L Ó

GEOMETRIA.

II. osztály. Heti 2 óra . *

a)

Bevezetésül. Egyszerű geometriai testek orthogonális ábra

zolása modellek használata mellett. A pont és a határolatlan egyenes és sík ábrázolása. Uj k é p síkok alkalmazása tekintettel a négy térnegyedre.

Geom etriai

testek ábrázolása, relativ vonatkozásaik a térelemekre és e g y másra. G y a k o rló feladatok. 2*

20 III.

o sz tá ly .

H eti

óra .

2

b) G eo m etriai testek, majd ezekből összeállított testcsoportok orthogonális ábrázolása és ezek árnyékának megszerkesztése ter mészetes (esetenként mesterséges) világítás fölvétele mellett;

c) centrális vetületek előállítása orthogonális vetületek a la p ján kapcsolatban árnyékszerkesztési gyakorlatokkal. XI.

LATSZATTAN

IV . osztály. Heti 2 óra. ••

Centrális vetületek

előállítása.

Összetettebb

testcsoportok

látszati k ép e in e k megszerkesztése természetes (esetenként m ester séges) világítás fölvétele mellett. Term észet után készült vázlatok constructív javitasa. XI I .

BONCZALAKTAN II.

o .s - '/ íí/ v .

Heti 2 óra.

K ivonatosan az emberi test külalakját meghatározó csontok, inak, izmok idomai, kölcsönös aránya és mozgása törvényeinek magyarázata és rajzolása, fali ábrák, boneztani készülékek és az élő természetből vett minták nyomán. XIII.

ÁLTALÁNOS

NEVELES

ES O K T A T A S T A N .


A)

Általános neveléstan. A nevelés fogalma és a neveléstan

felosztása. A testi nevelés körében szem előtt tartandó szabályok, különös tekintettel az iskolai egészségtanra.

A~ értelmi nevelés

körében követendő főbb szabályok ismertetése, kapcsolatban a szemlélődő, képzetalkotó, gondolkozó, emlékező és képzelődő lelki tehetségeknek tüzetes leirásával, a logika tételeinek ismer tetésével. A kedély-neveléstan föltételei, összeköttetésben a külön féle érzelmek, hangulatok és indulatok leirásával, különös te k in tettel a szépízlés fejlesztésének szabályaira. A^ erkölcsi nevelés körében érvényesítendő szabályok, az ösz tönöknek,

vágyaknak,

hajlamoknak,

szenvedélyeknek,

a

vér

21

mérsékletnek és az egyéni jellemvonásoknak ismertetésével k a p csolatban.

Az iskolai

nevelés

és

fegyelemtartás

tételei

kellő

tekintettel az egyes iskolák növendékeinek erkölcsi fejlettségére és a nemzeti nevelés követelményeire. Az iskolai nevelésre és %/

fegyelemtartásra vonatkozó irodalomnak rövid áttekintése és a közoktatásügyi kormány által kiadott s ezen teendőkre vonat kozó rendeletek ismertetése.

B)

Általános oktatástan. Az oktatástan fogalma és felosztása.

Az oktatás körében szem előtt tartandó főelvek és az ezekből származó szabályok ismertetése.

A ; iskolai oktatás czélja tekintettel az egyes tanintézetek fel adatára. A tananyag megállapítására vonatkozó általános oktatás tani szabályok ismertetése, különös tekintettel az egyes iskolák számára készült tantervek azon részleteire, a melyek a rajzolás A

tanítására vonatkoznak. A tanmenetek megállapítására vonatkozó általános szabályok. A tanalakoknak, nevezetesen a közlő vagy előadó tanalaknak, az előmutató, a kikérdező, a kifejtő, az ön ok tató és az emlékeltető tanalaknak ismertetése és az ezekre vonatkozó

oktatástani

tételek.

használására vonatkozó

Az egyes

oktatástani

tanítási órák helyes föl-

szabályok.

Az oktatástanra

vonatkozó irodalom ismertetése, különös tekintettel a rajztanítás módszerének fejlődését feltüntető művekre. —

A magyar köz-

oktatásügy fejlődésének rövid története, kapcsolatban az általá nos neveléstörténet főrészleteinek ismertetésével. — A kormány által kibocsátott módszertani utasítások ismertetése. XIV.

M U V E S Z E T E K T Ö R T E N ETE. II., III. és IV . os^tdlx. Heti i óra.

*

H at féléven át félévenként váltakozó anyag tárgyalása mellett. ••

Összefoglaló képe a művészeti szépnek a mint az a különböző népeknél, különböző korszakokban az építészet, a festészet és a szobrászat, valamint a művészi ipar termékeiben nyilvánult. A régi keleti népek, valamint G ö rög o rszág és R óm a, utóbb a középkor és a renaissance művészetének története.

22

XV.

M A G Y A R N Y E L V ES

IRODALOM.

II. és III. osztály Heti 2 óra.

a) Bevezetés az irodalom ba; aesthetikai alapfogalmak. U jab b kori magyar költői művek magyarázata évenként váltakozó műfaji sorozatban.

b) Irodalomtörténet. B e v e z e té s ü l: a régibb magyar irodalom rövid áttekintése Kazinczytól kezdve az ujabbkori magyar iro dalom tüzetes ismertetése, különös tekintettel a szerkesztés és nyelvbeli előadás művészibb kivitelére. — Stilusgyakorlatok.

C ) Melléklet. A művéssnövendékek (leendő festésiek és ssobrássok) tanterve. I. A L A K R A J Z

ES F E S T E S

I. osztály. Heti 1 6 — 20 óra .

D om ború fősz és élőmintáról való rajzolás. II., III. és I V . osztály. Heti 3 0 — 40 óra.

F ej- és egész alakú élőmintáról való rajzolás és festés, a műteremben és szabadban. Esténként aktrajzolás.

II.

MINTÁZÁS.

/. és II. osztály. Heti 6 — 20 óra .

a)

Általános mintázási gyakorlatok, különösen domború ékít-

ményes minták, valamint az emberi test egyes részeit ábrázoló föszminták nyomán.

b)

Szobrász n öven d ékek részére antik és élő minta után fej

és egész alak (akt), valamint állat és redőzet tanulmányok és önálló com positiók.

2 }

III.

SZEMLELETI I

LATSZATTAN.

és II. osztály. Heti 2 óra.

Geom etriai testeknek és ezekből összeállított csoportozatoknak, valamint építészeti alkatrészek és csendéletszerű motívumok nak pusztán szemlélet alapján szabadkézzel való ábrázolása: g y a korlatok,

szén,

kréta,

ecset és czeruzával, gyors és könnyed

kezelésben, fősulyt fektetve a helyes látás érzékének fejlesztésére. A rajzgyakorlatok kapcsán megismertetése a legelemibb lát szattam törvényeknek és azoknak gyakorlati alkalmazása. A vetett árnyékoknak részben közvetlen megfigyelés alapján való feltün tetése, részben szabadkézzel való m egszerkesztése; az intenzitás fokozatainak hű ábrázolása, — természetes és mesterséges vilá gítás mellett. Végül gyors vázolási gyakorlatok. A kezdők tömegesen nagy méretű geometriai testek és test csoportokról lehetőleg nagy arányokban rajzolnak, kisebb domború minták után

a

haladók

különböző nagyságú rajzgyakor

latokat végeznek. IV.

BONCZALAKTAN. II. osztály. Heti / óra.

Az emberi test külalakját meghatározó csontok, inak, izmok idomai, kölcsönös aránya és mozgása, törvényeinek magyarázata és rajzolása, fali ábrák, boncztani készülékek és az élő természet ből vett minták nyomán. V. E P I T E S Z E T I

STÍL- ES ALAKTAN.

II. osztály. He ti. 4 óra.

1) Elméiéi. A művészetekről általában. Az építőművészetről Az é pítészeti alaktan fogalma és tárgya. Az építőművészet forma nyelve, a formák eredete. A művészi alakítás törvényei és ténye zői : czélszerűség, szépség, anyag, stíl. Az építészeti stílusok fel sorolása és ismertetése. Az építészeti ábrázolás módja. Az épület főrészei. A formai kiképzés jelképes elemei. Az épület fontosabb

24

részeinek alaki kiképzése a nevezetesebb stílusokban, összehason lító alapon. K iv á ló építészeti alkotások és műemlékek reproduktiókban való bemutatása és méltatása.

b)

Gyakorlat. Vázlatszerű rajzok készítése az előadást kisérő

rajzok és természet után. Anyaggyűjtés és szakművek ismertetése.

VI. A B R A Z O L O

GEOMETRIA.


a) Az orthogonalis ábrázolás. G eom etriai testeknek és test csoportoknak, továbbá az építészet köréből vett tárgyaknak és összeállításoknak modellek, rajzok és adatok alapján való ortho gonalis

ábrázolása,

árnyékszerkesztési

gyak o rlato k

fokozatos

bevonásával.

b) Centrális ábrázolás. (Perspektiva). Látszati k é p e k szerkesz tése az orthogonalis vetületek alapján.

VII.

LÁTSZATTAN

(PERSPECTIVA.)

II. osztály. Heti 4 óra.

Centrális vetületek előállítása; a fontosabb helyzeti és mére••

tes vonatkozások. Összetettebb látszati k é p e k szerkesztése ter mészetes és m esterséges világítás mellett természet után készült vázlatok constructiv javítása.

VIII. / / .,

MUVESZETEK TORTENETE. III. és I V . osztály. Hetenként 2 óra.

H at féléven át, félévenkint váltakozó anyag tárgyalása mellett. Ö sszefoglaló k é p e a művészeti szépnek, a mint az a külön böző népeknél különböző korszakokban az építészet, a festészet és a szobrászat, valamint a művészi ipar term ékeiben nyilvánult. A régi keleti népek, valamint G ö rö g o rsz á g és R ó m a , utóbb a k ö zép k or és a renaissance művészetének története

II.

FELVÉTELI-, TANULMÁNYI- ES FEGYELMI SZABÁLYZAT. >• s-

Az intézet növendékei külön czéljaikhoz képest lehetnek

a) rajztanár- illetve rajztanító- vagy rajztanítónőjelöltek; b) m űvésznövendékek; c) rendkívüli látogatók.

A növendékek fölvételének közös föltételei:

a) a betöltött 1 6 ik korév; b) ép látóérzék; c) megfelelő gyakorlottság a szabadkézi rajzolásban, a minek kellő foka külön fölvételi vizsgálat útján igazolandó.

A felvétel feltételei az elméleti előképzettséget illetőleg:

a) rajztanárjelöltekre nézve: középiskolai érettségi bizonyít vány ; *

b) a rajztanító-jelöltekre nézve: elemi iskolai tanítói o k l e v é l ;* * c) rajztanítónő-jelöltekre nézve: elemi iskolai tanítónői oklevél. K ivételesen négy polgári- vagy felsőbb leányiskolái osztály sikeres elvégzése alapján is van felvételnek h e l y e ; az ily növendékek azonban a tanfolyam bevégeztével csak az esetben számíthatnak arra, hogy képesítő vizsgálatra bocsáttassanak, ha a tanfolyam tartama alatt a fentebb említett teljes elméleti előképzettséget *

Felsőbb kereskedelmi iskolai érettségi b iz o n y ítv á n y n y a l

a középiskolai m in .

rajztanárképző

tanfolyamra

biró

jelentkezők

fel n e m vehetők. ( A vall.- és közokt.

1 8 9 7 . évi 6 8 , 0 1 2 . sz. rendelete.)

* * L. Függelék. Szabályzat a rajztanításra képesítő vizsgálatokról.

26

megszerzik, vagy felötlő szakképzettségük alapján a vizsgálóbizott ság javaslatára a vallás- és közoktatásügyi minister által az előirt teljes előképzettség igazolása alól fö lm e n tetn e k ; a művésznövendék fölvételére megkivántatik, hogy e lő zetesen a polgári- vagy valamely középiskolának hat osztályát végezte légyen. O ly jelentkezők, a kik felötlő hivatást tanúsítanak, a tanári testület javaslata alapján ministeri engedélylyel a művész-növen dékek

közé

fölvehetők

ak k o r

is,

ha a közép-

vagy

polgári

iskolának csupán négy osztályát, de jó sikerrel, végezték.

e) K iv é te le se n rendkívüli látogatókul a rendelkezésre álló hely arányában oly jelentkezők is felvehetők, kik a választott tan tárgyakhoz szükséges előképzettséget igazolni képesek.

4- § A növendékek fölvétele minden tanfélév kezdetén, szeptember hó

elején

eszközöltetik. A tanév

folyamában

a

fölvétel

csak

különösen méltányolandó o k o k alapján és csakis rendkívüli láto gató minőségben engedélyeztetik. A ki valamely magasabb évfolyam ba uj növendékül jelentkezik, rendes növendék gyanánt csak úgy vehető fel, ha a megelőző egész tananyagból az előírt vizsgálatokat a kitűzendő határnapon sikerrel letette. Ellenkező esetben az ily jelentkező csak rend kívüli látogatóul vehető fel. H a mint ilyen a tanév végén a m e g előző egész tananyagból sikeres vizsgálatot tesz, a következő tan évre rendes növendékül fölvehető. Az itt említett vizsgálatokért külön díj fizetendő.

5 - §•

A beiratás az igazgatóságnál történik az illető által kitöltendő és benyújtandó bejelentési ív alapján. Uj n övendékek csak ideig lenesen vétetnek fel s a szabályszerű kort születési, az ép látó érzéket orvosi bizonyítványnyal, az előirt elméleti előképzettséget p e d ig iskolai bizonyítványokkal tartoznak igazolni. Uj növendékek

27

végleges felvétele a 2. pontban említett próbarajzolás eredm ényé től függ. A beiratási határidő letelte után nyolcz napig csak a tanári testület, ezen túl csakis a vallás- és közoktatásügyi minister enge délye alapján lehet beiratkozni. Mindkét esetben az engedély szabályszerű folyamodványnyal kérendő, melyet az igazgatóhoz kell benyújtani.

6. 8. Az intézet minden növendéke minden tanév elején beiratási díjul 4 koronát és az «Értesítőre» 1 koronát és 60 fillért fizet. A rendes növendékek félévi tandíja 10 korona. A rendkivüli látogatóké ez időszerint 40 korona. A tandíj a félévi beiratások alkalmával fizetendő. A teljesített fizetés a rendes növendékekre nézve a 7.

első bekezdésében

körülirt és ez alkalommal általuk mindenkor felmutatandó arczképes igazolványban, a rendkivüli látogatókra nézve pedig külön a 7. §. második bekezdésében említett felvételi igazolványon ismer tetik el. A beiratási és tandíjak az állampénztárba folynak. A véglegesen fölvett növendék által befizetett tandíj csakis fölmentés esetében fizettetik vissza.

/ ' •

/

Minden rendes növendék részére az intézetbe való felvétele alkalmával arczképes és 1 frtos bélyeggel ellátott igazolvány állíttatik ki, mely az egész négy évi tanfolyamra szóló beiratási rova tokkal van ellátva. A rendkivüli látogatók arczképes igazolványt nem kapnak, felvételök tanfélévről-tanfélévre külön igazolványi lapon tanusíttatik.

8. A ki igazolványát elveszti, ezt az igazgatónak, a megsemmisítési eljárás folyamatba tétele végett bejelenteni tartozik. Ennek befejez-

lével az igazolványról m á s o d l a t o t k a p . A k ö l t s é g e k a n ö v e n d é k e t

terhelik. Q.

Szegény sorsú, tehetséges és szorgalmas növendékek az első ^ o o tantéléven túl a tandíj fizetése alól felmentést nyerhetnek. J A tandíjelengedés a vallás- és közoktatásügyi ministerhez inté zendő és a beiratás alkalmával az intézet igazgatójánál benyúj tandó tolvamodvánvnval kérelmezendő. A folvamodvánvt hatósági szegénységi bizonvítvánvnval. valamint az utolsó tanfélévről szóló tanbizonvítvánvnval kell fölszerelni. A folvamodvánv nem bélyeg%/

%

J

/

«

/

«

/

o

köteles. Az egyszer elnyert tandíjmentesség a tanfolyam egész hátra levő részére szól. Elveszti azonban az illető növendék a tandíjmentességet. ha az előmenetelben felötlő hanyatlást tanúsít. Az ösztöndíjasok, mint ilyenek, a tandíj fizetése alól fölmentést nem igényelhetnek,

hanem tekintet nélkül az általuk

élvezett

ösztöndíjra vagy eg yé b segélyre, tartoznak kimutatni, hogy az ösztöndíj daczára is tandíjelengedésre méltók. A beiratási díj alól felmentésnek nincsen helye.

f

Állami ösztöndíjak elnyerésére évenként nyilvános pályázat hirdettetik. de e pályázatra rendszerint

csak

oly

növendékek

bocsáthatók, a kik már legalább e g y tanféléven át az intézetben tanulmányaikat sikeresen folytatták. Az ösztöndíjak csakis e g v -e g y tanévre szólnak; tovább élvezete a tanév folyamában kitüntetett haladástól függ. A kellően

fölszerelt

1 kor. bélyeggel ellátott kérvények, a

vallás- és közoktatásüevi m. kir. ministerhez czímezve. az évenként szabályszerűen kihirdetett határidőig az orsz. m. kir. mintarajziskola és rajztanárképző igazgatójához nyújtandók be. A folyamodványhoz m e llék le n d ő k :

ci) a folyam odó keresztlevele, illetőleg születési bizonyítványa, melvlvel igazolja, hogy legalább 16 éves korát már betöltötte:

29

b) a 3. §-ban előírt általános műveltséget igazoló bizonyít vánvok:

c) az ép látóérzéket igazoló orvosi bizonyítvány: d) vagvontalansági bizonvítvánv: e) ha intézeti növendék, az utolsó tanfélévi bizonvítvánv. — <■/

w

ha folyamodó nem intézeti növendék, az előző pontokban föl2: k e llő to k a meg: raizvasry O O '

m ellékletekkel, avagy mintázatokkal igazolandó. A benyújtott kérvényeket a tanári testület bírálja meg s ennek indokolt

javaslata alapján

a vallás- és közoktatásügvi m. kir.

minister határoz. Az igazgatósághoz bármily okból benyújtott folvamodványhoz csatolt okm ányok elintézés után az e végből kitűzött határnapig az igazgatósági irodában annál bizonyosabban átveendők, mivel e határnapon túl az igazgatóság az illető okmányokért nem szavatol. A növendékek által a tanév közben előforduló lakásváltoz tatások az igazgatóságnál mindenkor azonnal bejelentendők. 1 2. A növendékek minden tanfélév elején, az előadások

meg

kezdésekor. igazolványuk felmutatása mellett az illető tanároknál jelentkezni tartoznak. 1

3

-

§

•

A gyakorlatokhoz szükséges eszközöket a növendékek a tanárok utasításai szerint az oktatás megkezdésekor beszerezni kötelesek. 14-

§•

a tanár- illetve rajztanítójelöltek, a rajztanítónő-jelöltek és a művész növendékekre

nézve a tanári testület félévenkint külön-külön

tanórarendet állapít meg. melyet az illető növendékek betartani kötelesek. A rendkívüli látogatók részére ama O

tantárgyak 0 7

kötelezők.

?o a

m elyeknek

hallgatása

vagy gyakorlása

czéljából

a felvételt

kérelmezték. M-

§•

A rendes növendékek részére előirt tanórarendtől való eltérést csak a tanári testület engedheti meg. 16.

§.

A növendékek szorgalmuk és haladásuk szempontjából tanfélévenkint osztályozás alá esnek, mely czélból a tanfélév alatt készített rajzaikat és festményeiket az intézet hirdetési tábláján esetről-esetre közzétett határnapig az illető szaktanároknak beszol gáltatni tartoznak, ellenkező esetben e tárgyakból osztályzatot nem nyerhetnek. Osztályozás után a beadott munkák a növen d é k e k n e k rendszerint visszaadatnak, a tanárok azonban jogosítva vannak azokat egészben vagy részben az intézet növendék-munkatára vagy az iskolai kiállítás számára visszatartani. Az elméleti tantárgyak közül azokból, a m elyekre nézve ez elő van irva, a n ö ven d ékek minden tanfélév végén vizsgálatot tesznek. L. «Szervezeti szabályzat» ió. Az ösztöndíjasok szorgalma és előm enetele még külön ellen őrzés alá esik. Ennek eredm ényét a szaktanárok havonkint e g y minősítvényi kimutatásba jegyzik be, mely az ösztöndíj-részletek kiszolgáltatására nézve irányadó. 1

•

/

A kik a kötelező vizsgálatokat bármily oknál fogva elmulaszt ják, vagy e gyes tantárgyakból kielégítő osztályzatot nem nyernek pót-

illetőleg javító

vizsgálatot

tenni

tartoznak.

H a valamely

növendék több tantárgyból elégtelen osztályzatot kap, az egész tanév ismétlésére utasítható. A ki valamely tantárgy következetes elhanyagolása miatt nem osztályozható, az elégtelen osztályzat következményeit viseli. M e g fe le lő tehetség hiánya — vag y rendkivüli hanyagság esetében a tanári testület kimondhatja, hogy az illető az intézetbe többé fel nem vétetik.

A külön vizsgálat díja tárgyanként 5 korona. Ez a díj a vizs gálat megkezdése előtt az igazgató nyugtájára fizetendő l e ; a pót vizsgálati díj lefizetése alól való felmentésnek csak oly esetben lehet helye, ha az illető a vizsgálattól való elmaradását kellőleg igazolni tudja. 19.

A rendes növendékek minden tanfélév végén tanbizonyítványt kaphatnak. Ily tanbizonyítványra a rendkívüli látogatók

igényt

nem tarthatnak, hanem e helyett a látogatást igazoló hivatalos bizonylatot nyerhetnek. Ú g y a tanbizonyítványt, mint az utóbb említett hivatalos bizonylatot azok, a kik kivenni óhajtják, az igaz gatóságnál a szabályszerű bélyeg átadása mellett külön kérni tar toznak. A tanbizonyítványra 30 fill., a hivatalos bizonylatra pedig 1 kor. okm ánybélyeg szükséges. A felvételi vizsgálatokról bizonyítványok nem adatnak ki. A tanévről kiadott nyomtatott értesítőből az igazgatóságnál minden növendék egy-egy példányt átvehet. A növendékek az igazgatóságtól a szükséghez képest külön látogatási bizonyítványokat is kérhetnek, melyekre

rendszerint

1 k-ás bélyeg szükséges. K atona-ügyben kiadott látogatási bizo nyítvány bélyegmentes. 20. §.

i

A tanfolyam bevégzéséről a növendékeknek végbizonyítvány nem adatik ki. Ezt a rajztanár- illetve rajztanító- és rajztanítónőjelöltekre nézve a tanfolyam végével letehető képesítő vizsgálat alapján kiadott oklevél pótolja. 2 1. A tanév végén a jelesebb növendékek között a rendelkezésre álló

kölségvetési

hitel

erejéig tanártestületi

határozat alapján

jutalomdíjak osztatnak ki, melyekről az illető növendékek külön hivatalos igazolványt kapnak.

Az oktatásnál használt és a tantermekbe kitett taneszközök és minták, valamint az intézeti főszöntöde öntvényei csak az intézet helyiségeiben használhatók

és abból magánhasználatra el nem

vihetők. §•

A tantermekben az oktatási időn kivül a n ö ven d ék ek csakis a végből tartózkodhatnak, hogy ott magánszorgalmi gyakorlatokat folytassanak. E czélból a tantermek, a szünnapokat kivéve, napon kint reggeli 8 órától este 7 óráig nyitva vannak. A tantermeknek szünnapokon való használatára az igazgatótól esetről-esetre külön engedély kérendő. 2 4 - §• A folyosókon való czéltalan tartózkodás vag y csoportosulás, továbbá a tantermekben, vagy a folyosókon való zajongás, végül a tantermekben való dohányzás tiltva van. Az oktatás ideje alatt egyik tanteremből a másikba való járáskelés szintén tilos. 25-

§•

A tanórák rendes és pontos látogatása a növendékek egyik legfőbb kötelessége. A tanítás m in den n em ű' zavarása szigorúan kerülendő. A rend ellen vétőket a tanár a tanteremből kiutasít hatja. 26. § A tanórák elmulasztása igazolandó. H a az elmaradás csupán órákra terjedt, akkor az igazolás az illető szaktanároknál, azolandó. U

hosszabb elmaradás

a szaktanároknak, mint az igazgatónak jogában áll a mulasztás igazolására Írásbeli bizonyíték felmutatását követelni. H a a növen dék olyan betegségbe esik, a melyből való felgyógyulása előre láthatólag huzamosabb időt vesz igénybe, a k k o r az esetről az igazgatóság azonnal értesítendő. Betegség

vagy

előre

nem látható akadály esetén kivül a

növendék az előadásokról csak előzetesen nyert engedély alapján maradhat el. Ily engedély egyes órákra az illető szaktanároktól, ennél hosszabb időre az igazgatótól kérendő. 2 7- ? A ki egy félévben 3 órát igazolatlanul, vagy e g y tantárgy fél évi óraszámának egy harmadát akár igazoltan is mulasztja, azon tárgyból osztályzatra igényt nem tarthat. 28. S. H a a növendékek bármely czélból akár az intézet falain belül, akár azokon kivül gyűlést, avagy más ily természetű összejövetelt tartani kivánnak, kötelesek erre előzetesen az igazgató e n g e délyét kikérni. 29 Az igazgatóságnak a növendékeket

illető rendelkezései az

intézet hirdetési tábláján tétetnek közzé. Ezekről minden növen dék tudomást venni köteles, és azok nem ismerésével magát nem mentheti. 30

Az intézet helyiségei, bútorai és taneszközei szorgosan kimélendők. R o n gálás esetén a kárt a tettes megtéríteni köteles. H a a kárttevő nem tudódnék ki, akkor a kárt az illető osztály összes növendékei egyenlő arányban viselik.

A ki az intézet, vagy növendéktársának tulajdonát képező mintát, munkaanyagot, rajz- vagy festőszert vagy egyéb tulajdonát jogosulatlanul elsajátítja, kárpótlási kötelezettségének fentartása mellett az intézetből azonnal kizáratik. 32.

A növendékek az egymással való érintkezésben a társadalmi n szabályait tartsák szem előtt. Az ezzel ellenkező magavise-

?4

létből

származó

kihágások

elbirálása első sorban az igazgató

hatáskörébe tartozik, tehát senki sincs jogosítva arra, hogy ily esetekben önbiráskodással éljen.

A ki a fentiekben a növendékek magatartására vonatkozólag foglalt szabályok ellen vét, fegyelmi büntetés alá esik.

34- §• F egyelm i büntetések lehetnek a k ö v e t k e z ő k :

a) m egfeddés a tanár vagy az igazgató által; b) m egfeddés tanártestületi határozat alapján az intézet hirde tési tábláján ;

c) d) e) f)

a tandíjmentesség elvonása; az ösztöndíj beszüntetése; az intézetből való ideiglenes kitiltás ; az intézetből való teljes kizárás.

A c) — f) alatti esetekben az illető növen dékek szülői v a g y gyám ja is értesíttetnek.

3 5- §• Az előző szakaszban felsorolt fegyelmi büntetések rendszerint fokozatosan alkalmazandók

ugyan, de

rendkivüli

esetekben a

súlyosabb büntetés már az első alkalommal is kiszabható.

III.

KÖNYVTÁRI SZABALYOK A könyvtár közvetlen, mindenért felelős elöljárója a k ö n y v táros, kit az intézet

igazgatójának ajánlatára a vallás- és köz-

oktatásügyi m. kir. minister nevez ki a rendes tanárok sorából. A

könyvtáros vezeti a könyvtár

összes

ü g yeit;

felügyel

a

könyvtári szolgaszemélyzetre és a rendre, az intézet tanári testülete irányában képviseli a könyvtárt.

O ly

esetben,

midőn a

könyvtáros tisztének teljesítésében

akadályozva van, helyettesítésével

az igazgató a rendes vagy

segédtanárok egyikét bizza meg. A könyvtárt illető bármely ügyben csak a könyvtáros véle ményének meghallgatása után történik intézkedés. A könyvtáros kötelességei :

a) a megtekintés végett bemutatott vagy megrendelés alapján beszállított műveket egy iktató könyvbe bejegyezni, melyben az elintézés ideje és módja feltüntetendő;

b) a beszerzett vagy ajándékképen felajánlott munkákat a leltárba bejegyezni ;

c) gondoskodni a könyvek bélyegzéséről, beköttetéséről és elh elyezésérő l;

d) a kikölcsönzési ügyeket végezni; e) a biztosítási pénzeket k e z e ln i; f) gondoskodni arról, hogy a tanárok olvasó-termében a megtekintésre küldött könyvek egy hétig mindenkor ki legyenek téve;

e)

a

czédula-katalogust

kiegészíteni,

évenként

pótleltárt

készíteni, a ministeriumhoz való felterjesztés és kinyomatás czéljából összeállítani minden évben az egész évi gyarapodást feltün tető jegyzéket. A könyvtáros köteles a megállapított hivatalos órák alatt a könyvtár helyiségében jelen lenni. A szolgának a könyvtárban való megjelenése és onnan való távozása idejét a könyvtárnok szabja meg. Könyvtári szolgálatban a könyvtáros a szolgát a hivatalos órákon kivül is igénybeveheti. A szolga a könyvtár nyitvatartása ideje alatt hivatalos e g y e n ruháját tartozik viselni. A könyvtár hivatalos óráját esetről-esetre a tanári testület állapítja meg. Uj művek beszerzése iránt a szaktanárok tesznek javaslatot, melyet a könyvtáros saját véleményes nyilatkozata kiséretében döntés végett az igazgató elé terjeszt.

A könyvtár tanári olvasó-terme az intézeti összes tanerőknek rendelkezésére áll. A

növendékek

olvasó-terme

nyitva

áll

minden

beiktatott

növendék számára. A növendékek (úgy a rendes mint a rendkívüli látogatók) a könyvtárban őrzött műveket az olvasó-teremben kívánságukhoz képest tanulmányozhatják, azoknak kezelése és forgatásánál azon ban a rongálást kerülni és használat után a kivett művet sértet lenül (a műlapokat rendbe szedve) beszolgáltatni tartoznak. K ivételesen egyes művek az intézeten kivül való használatra is kiadhatók, ezeket azonban

14

napnál hosszabb ideig senki

magánál nem tarthatja, értékesebb, különösen illustrált művek az intézeten kívüli használatra rendszerint ki nem adhatók. Az a növendék, ki a könyvtárban kifogás alá eső m agavise letét tanúsít vagy a fenti szabályok ellen vét, a könyvtár látogatá sától ideiglenesen vagy végleg eltiltatik. Az okozott károkért az illető növendék kártérítéssel tartozik. A könyvtáros fel van

hatalmazva, előtte

ismeretlen

egyé

nektől az anyakönyvi igazolvány, illetőleg a felvételi jegy vagy igazgatói en ged ély felmutatását kivánni. Az intézeten kivül álló e g y é n e k az intézet olvasótermét és könyvtárát rendszerint csak igazgatói engedélylyel használhatják. Az olvasó-teremben a kön yvek csak a nyitvatartás órájának utolsó n egyedórájáig adatnak ki. Az intézet tanszemélyzetén és növendékein kivül más rend szerint nem kölcsönözhet ki k ö n y v e k e t ; figyelem rem éltó e s e te k ben azonban az intézeten kivül álló egyén ek is kaphatnak ki kön yveket

az igazgató

beleegyezésével.

R itk á b b

és

drágább

munkák csak kivételképen adatnak ki. N a g y o b b alakú és becses rajzokat magukban foglaló mun káknak használata csak a könyvtáros közvetlen felügyelete mellett en g ed h ető meg. f

É rté k e se b b művek kikölcsönzése ellenében pénzbeli biztosíték is követelhető.

37

A kivett munkáknak a kiszabott időben vissza nem szolgál tatása a kikölcsönzési jog elvesztésével jár. Minden év május hava végével minden munka, legyen az bárkinél, bekérendő. Azok nevét, kik a könyveket a felszólításra két hét alatt be nem szolgáltatták, valamint a náluk levő könyvek czímét tartozik jegyzékbe foglalni és az igazgatónak bemutatni. Az olvasóteremben vagy a könyvekben tett legkisebb kárt tartozik az azt elkövető teljesen megtéríteni. Az olvasó-termekben, valamint a könyvek elhelyezésére szol gáló helyiségekben a dohányzás tiltva van.

IV.

SZABALYZAT A R A JZ T A N IT A S R A KEPESITO V IZ S G Á L A T O K R Ó L .* Jóváhagyatott a vallás- és közoktatásügyi m. kir. Mimster úr ő Nagyméltóságának i8 g j. szeptember Jo-án 41,200. sz. a. kelt rendeletével. I . Q.

Nyilvános középiskolánál, tanítóképzőnél, felső nép- és polgári iskolánál, felsőbb leányiskolánál és ipariskolánál rajztanár vagy rajztanítóúl (rajztanítónőül) rendszeresített minőségben csak sza bályszerűen képesített egyének alkalmazhatók.

A z uj tartja

szabályzatot

m agának

képzettségű

illetőleg a vallás- és közoktatásügyi m in ister

a jogot, h o g y

egyéneknek

a vizsgáló-bizottság

is m e g e n g e d je a vizsgára

javaslatára

o ly

úr

alapos

fenszak-

bocsáttatást, kik a szabályzat

5 .§ - á b a n megállapított ta n u lm á n y i előfeltételeknek csak részben feleltek m e g ; a rajztanítónő-jelöltekre nézve ugyancsak a vizsgáló-bizottság fentartja

m agának a nevezett

részbeni

elengedését, nevezetesen

képzettség

esetében

az

attól

m inister úr az előirt való

pedig

a

ta n u lm á n y i

m agán ú ton

eltekintést, h o g y

n y ilv á n o s tanintézetekben szerezték lé g y en meg.

javaslatára szintén

az

szerzett illetők

előfeltételeknek m egfelelő

elő

előismereteiket

5»

2

- §•

A vizsgáló bizottság.

i) A rajztanításra képesítő vizsgálatok külön országos bizottság előtt tartatnak meg.

b) Ezen bizottság áll: az elnökből, az alelnökből, a tudományegyetem,

a kir.

József-m űegyetem ,

az

országos magyar kir.

rajztanarképző intézet, valamint a különböző iskolák és az érdekelt szakkörök megfelelő számú képviselőiből. A bizottság elnökét, alelnökét és tagjait öt-öt évi időtartamra a vallás- és közoktatásügyi minister nevezi ki.

c) A vizsgáló bizottság a szükséghez képest csoportokban működik.

d) Az elnök, akadályoztatása esetén az alelnök, a bizottság mindennemű értekezletein és tanácskozásain és a vizsgálatokon e l n ö k ö l ; a bizottság ügykezelését vezeti. Szavazatok egyen lő sége esetén az elnök szava dönt.

e) A vizsgáló bizottság hivatalos czímere látható ezzel a körirattal:

pecsétjén

M agyarország

«A m. kir. rajztanárvizsgáló

bizottság pecsétje 1 878.»

3 - §•

A képesítés nemei.

Rajztanításra képesítést lehet szerezni:

a) K ö z é p isk o lá k és középfokú ipariskolák számára, még ped a) szabadkézi rajz és rajzoló geometriából, vagy ¡3 ) ezen tantárgyaknak csak egyikéből. b) Tanitóképzők, polgári iskolák és ipartanműhelyek számár c) Iparos tanoncziskolák sz á m á ra ; végre d) Rajztanítónői képesítést tanítónőképző intézetek, polgári elsőbb

39

4Jelentkezés a vizsgálatra.

A képesítő

vizsgálatra jelentkezésnek határideje rendszerint

márczius hava 15-ik e. A kihirdetés évenkint a Budapesti K ö z lönyben, a vallás- és közoktatásügyi ministerium Hivatalos K ö z lönyében,

a

Középiskolai

Tanáregyesület

K özlönyében

és a

Néptanítók Lapjában történik meg. A rajztanításra képesítő vizsgálathoz

bocsátásért a szabály

szerűen bélyegeit és fölszerelt folyamodványt a bizottság eln ö ké nél kell benyújtani. A folyamodványhoz melléklendők:

a) a jelentkező rövid életrajza, melyben különösen kiképeztetésének

főirányát,

menetét és az arra fordított időt kell

jelezn ie;

b) keresztlevele, illetőleg születési bizonyítványa, melylyel iga zolja, hogy legalább 2 1 - i k életévét betöltötte;

c) tanulmányi és az előirt általános műveltséget igazoló egyéb bizonyítványok;

d) hatósági orvos által kiállított bizonyítvány jelentkezőnek a rajztanitóságra testileg alkalmas v o ltá ró l;

e) a geometriai, építészeti, szabadkézi, esetleg műipari rajz köréből való dolgozatai;

f ) ha a jelentkező közszolgálatban áll, elöljárósága, különben pedig közhatóság által kiállított erkölcsi bizonyítvány; végre

g) esetleg valamely tanintézetnél rajztanítói minőségben foly tatott működésről szóló bizonyítványok. A folyamodványban a jelentkezőnek ki kell jelentenie, hogy a képesítésnek a 3. §-ban felsorolt nemei melyikét kívánja m eg szerezni. 5-

Az előképzettség mértéke.

a)

A középiskolai és középfokú ipariskolai rajztanításra k é p e

sítő vizsgálathoz (3.

§. a) a

középiskolai

érettségi

bizonyít-

40

vány*

és

a

rajztanárképző

tanfolyamának

elvégzése

kíván

tatik.

b)

A tanítóképzői, polgári iskolai és ipartanműhelyi rajztanítói

vizsgálathoz (3. §. b) a középiskolai érettségi bizonyítvány vagy elemi iskolai tanítói oklevél és a rajztanárképző kívántatik. E vizs gálathoz felötlő tehetség, megfelelő általános míveltség és szakképzettség mellett, a vizsgáló bizottság meghallgatása után k i v é telesen külön miniszteri engedélylyel olyanok is bocsáthatók, kik érettségi vagy tanítói képesítő vizsgálatot nem tettek, de legalább hat közép- vagy polgári iskolai osztályt végeztek.

c)

Az iparos tanoncziskolai rajztanításra képesítő vizsgálathoz

(3. §. c) a m. kir. iparművészeti iskola, a középipariskola, vagy hasonló irányú szakiskola jó sikerű elvégzése, avagy elemi iskolai tanítói oklevél kívántatik. F e lö tlő tehetség, megfelelő általános műveltség és szakkép zettség mellett a vizsgáló ministeri

bizottság meghallgatása

után

külön

engedélylyel ezen vizsgálathoz olyanok is bocsáthatók,

a kik a fentebb elősorolt iskolákat nem végezték.

d)

és felsőbb leányiskolái rajztanító

női képesítő vizsgálatra a k . , l ő rajzi szakképzettséggel és elemi népiskolai tanítónői oklevéllel bíró nőket lehet bocsátani. Felötlő tehetség, megfelelő általános műveltség és szakkép zettség

mellett

a vizsgáló

ministeri engedélylyel

bizottság meghallgatása után külön

ezen vizsgálachoz kivételesen oly nők is

bocsáthatók, kik legalább négy polgári vagy felsőbb leányiskolái osztályt végeztek.

6 . §. A vizsgálat helye és alakja.

A rajztanításra képesítő vizsgálatok az orsz. magyar kir. rajz tanárképző intézetben (Budapest, Andrássy-út 7 1 . sz.) évenként rendszerint junius hó második felében tartatnak meg. *

F e lső b b kereskedelm i iskolai

a középiskolai rajztanárképesítő vall. és közokt. m in . rend.)

érettségi

vizsgálatra

nem

bizonyítványnyal bocsáthatók.

biró

jelentkezők

( 1 8 9 7 . évi 6 8 , 0 1 2

4>

A képesítő vizsgálat két részből á l l :

a) zárthelyi és b) szóbeli vizsgálatból. A zárthelyi vizsgálat alkalmával tankönyvek vagy jegyzetek hasz nálata meg van tiltva. A felügyeletet a vizsgáló bizottságnak e végre kiküldött tagjai gyakorolják. Szóbeli vizsgálatra csak oly jelöltek bocsáthatók, kiknek zárt helyi dolgozatait a bizottság elfogadhatónak találta.

7 - §• 9

A képesítő vizsgálatok tárgyai és az ezekből követelt mérték. I.

KÖZÉPISKOLÁI

ES

KOZEPFOKU

IPARISKOLAI

RAJZTANAROK

VIZSGÁLATA.

A) K ik mind a s-abadkéî rajiból, nund a rajtoló geometriából nyernek

képesítést. i . Zárthelyi vizsgálat tárgyai :

a) Alakrajzolás, egész élő alakról (akt); rendelkezésre álló idő } óra. b) Ékítményes rajzolás: domború mintáról árnyékolással (az egésznek felvázolása és a feladat egy részének teljes kidolgozása); idő i o óra.

c) Iparművészeti rajzolás és tervezés: szines ékítménynek vagy valamely iparművészeti tárgynak tervezése; idő 15 óra.

d) Építészeti (műszaki) rajzolás, az alaktanból szerzett készült ség kimutatására; idő 5 óra. f

e) Ábrázoló geometria és perspectiva : valamely geometriai testcsoport vagy egyszerű műszaki tárgy derékszögű és perspectiv k ép én e k és megvilágítási viszonyainak ábrázolása különböző vilá gítás feltétele mellett, rövid írásbeli magyarázattal; idő 6 óra.

f) Szemléleti p e r s p e c t iv a : geometriai testek csoportjának puszta szemlélet alapján szabad kézzel való ábrázolása árnyékolás sal ; idő 2 óra.

g) Mintázás : féldomború ékítmény előállítása grafikai mintáról, e g y részletnek teljes kid olgozásával; idő 5 óra.

42

h)

M agyar

nyelvi

Írásbeli

dolgozat

a

műtörténelemből,

nevelés-oktatástanból, vagy irodalomból vett valamely tárgyról; idő 5 óra. 2. Szóbeli vizsgálat tárgyai:

a) Elemi geometria. A planim etriából: a térelem ek viszony lagos vonatkozásai; az egyenesvonalú idomok alkotó részei, projectivitása, transversalisai és területe; a kör és vonatkozásai a térelem ekre; kerülete és területe; kúpszeletek e le m e i; czikloidok, evolvensek és csigavonalok. A stereom etriából: a térelemek viszony lagos vonatkozásai; a szögletes testek, henger, kúp és göm b szár maztatása, egybevágósága, szimmetriája és hasonlósága, felülete és köbtartalma. Szerkesztési feladatok. 9

f

b) Ábrázoló geometria. Ábrázolás egy és több képsíkon ; a tér elemek viszonylagos vonatkozásai; a síkidomok ábrázolása; a szög letes testek,

henger, kúp és forgási testek ábrázolása; relatív

vonatkozásaik a térelem ekre és egym ásra; megvilágítási viszonyok ábrázolása; a derékszögű és ferdeszögű axonom etria elemei.

c) P erspectiva. P e rsp e ctiv k ép ek szerkesztése az átmetszés módszere alapján. A térelemek czentrális ábrázolása, viszonylagos vonatkozásai.

Segéd m íveletek

korlátolt

képsíkon.

Síkidom ok

czentrális ábrázolása. Szögletes testek, henger, kúp és forgási testek testcsoportozatok ábrázolása. Árnyékszerkesztés.

d) Anatómiai alaktan. Az emberi test külalakját meghatározó csontok,

inak, izmok

idomai,

kölcsönös

aránya

és

mozgása

törvényei.

e j Műtörténelem és stiltan. A régi keleti népek, G ö rö g o rsz á g és R ó m a, a középkor és renaissance műtörténelme.

f)

N e v e lé s- és oktatástan kapcsolatban a psychologia és a

logika elemeivel.

Az általános elvek és szabályok ismerete és

ezeknek alkalmazása a rajz és szépírás oktatása körében. A közép iskola sz e rv e z e te : rajzi segédeszközei.

és

szépírási

tanterve

és ezen

oktatás

A rajz- és szépírásoktatás irodalma, a jelesebb

művek ismerete. A magyar közoktatásügy fejlődésének története, különös tekintettel a középiskolára.

45

g) M agyar nyelv és irodalom. Az ujabbkori magyar irodalom áttekintése.

Csupán S'abadké'i rajz tanítására képesítő vizsgálat.

B)

. Zárthelyi vizsgálat tárgyai ugyanazok mint A) alatt. 2. Szóbeli vizsgálat tárgyai: a) Elemi geom etria: a planimetria és stereometria ismerete i

bebizonyító alapon, különös figyelemmel a szerkesztésre.

b) c) d) e)

Anatómiai alaktan. Műtörténelem és stiltan. N evelés- és oktatástan. M a g y a r nyelv és irodalom.

Az utóbbi négy tantárgy az A) alatt követelt mértékben. C) Csupán rajzoló geometria tanítására képesítő vizsgálat. i . Zárthelyi vizsgálat tárgyai :

a) Alakrajzolás: fej domború mintáról; idő óra. b) Ékítményes rajzolás: domború mintáról árnyékolással (az egésznek felvázolása és egy részlet teljes kidolgozása); idő 10 óra.

c) Műhelyi rajzolás: valamely műipari tárgynak főbb mére*

tekkel jelölt vázlata nyomán műhelyi részletrajz kívánt nagyság ban ; idő 5 óra.

d) Építészeti rajzolás, az alaktanból szerzett készültség kimuta tására; idő ¡5 óra. f

e) Ábrázoló geometria és perspectiva: valamely geometriai testcsoport

vagy egyszerű

műszaki tárgy

derékszögű és

per

spectiv képének és megvilágítási viszonyainak ábrázolása, külön böző világítás feltétele mellett, rövid Írásbeli magyarázattal; idő 6 óra. Szemléleti

perspectiva ; geometriai

testek csoportjának

puszta szemlélet alapján szabad kézzel való ábrázolása árnyékolás sal; idő 2 óra.

g)

Mintázás: féldomború ékítmény előállítása grafikai mintáról,

e g y részletnek teljes kidolgozásával; idő $ óra.

44

h) M a g y a r nyelvi írásbeli dől 6 oktatástanból vagy irodalomból vett valamely t á r g y r ó l; idő 5 óra. 2. Szóbeli vizsgálat tárgyai ugyanazok mint A) alatt.

Megjegyzés. A B) és C) alatti képesítő vizsgálatot tett jelöltek, ha az A) alatti képesítést meg akarják szerezni, a tananyagkülönbözetből kiegészítő vizsgálatot tartoznak tenni.

II.

TANITOKEPZO

INTEZETI

RAJZTANÁROK

TANMŰHELYI

RAJZTANÍTÓK

ES

POLGÁRI

KÉPESÍTŐ

ISKOLAI

VALAMINT

IPAR-

VIZSGÁLATA.

i . Zárthelyi vizsgálat tárgyai.

a) Alakrajzolás: fej domború mintáról; idő 5 óra. b) Ékítményes rajzolás: domború mintáról árnyékolással (az egésznek felvázolása és e g y részlet teljes kidolgozása); idő 10 óra.

c) Műhelyi rajzolás: valamely műipari tárgynak főbb m ére tekkel jelölt vázlata nyomán, műhelyi részletrajz, kivánt nagyság ban ; idő <5 óra. 9

d) Epitészeti rajzolás, az alaktanból szerzett készültség kimuta tására ; idő 15 óra. f

e) Ábrázoló geom etria és p e rsp ec tiva : valamely geometriai test vagy testcsoport derékszögű és perspectiv

kép én ek

ábrá

zolása, rövid Írásbeli magyarázattal. A derékszögű ábrázolásnál az esetleg előforduló áthatások és az árnyék

szerkesztése

is kívántatik; a rajz tussal kihúzandó.

Idő 6 óra. Szemléleti

p ersp ectiva:

geometriai

testek

csoportjának

puszta szemlélet alapján szabadkézzel való ábrázolása árnyékolás sal ; idő 2 óra.

g) M intázás: féldomború ékítmény előállítása grafikai mintáról, e g y részletnek teljes k id o lg o z á sá v a l; idő 15 óra.

h) M a g y a r nyelvi Írásbeli dolgozat a műtörténelemből, nevelés oktatástanból vag y irodalomból vett valamely t á r g y r ó l; idő 5 óra.

i) Szépírás: próbaírás magyar és német folyó- és ro n d e -irá ssa l; idő 1 óra. 2. Szóbeli vizsgálat tárgyai:

4)

a) Elemi geo m etria: a planimetría és stereometria ismerete bebizonyító a la p o n ; különös figyelemmel a szerkesztésre.

b) Ábrázoló geom etria: az egy és több képsíkon való d e rék szögű ábrázolás elvei, (pont, vonal, sík és síkidomok ábrázolása, egymáshoz való helyzetük, valódi nagyság és haji á s ) : a szögletes testek ábrázolása, síkmetszetei, áthatása, árnyékuk szerkesztése; ugyanezen feladatok megoldása a kúp, henger, göm b- és forgási testeknél a gyakorlatban előforduló egyszerűbb helyzetekben.

c) P e rsp e ctiv a: azátmetszés módszere; aczentrális vetítés elvei (pont, vonal, sík ábrázolása; iránypontok, irányvonalak; síkbeli idomok ábrázolása); a rövidített distáncz és az osztópontok elmélete ; egyszerű tárgyak perspectiv ábrázolása; a perspectiv árnyék szerkesztés elemei.

d) Műtörténelem és stiltan; a régi keleti népek, G örögország. R ó m a, a középkor és a renaissance műtörténelmének alapvon alai; az itten fellépő stíleket jellemző főbb vonások ismerete.

e) N e v e lé s és oktatástan, kapcsolatban a psychologia és logika e le m e i v e l: az általános elvek és szabályok ismerete és ezeknek alkalmazása a rajz- és szépírás oktatása körében. A tanítóképezde és polgári iskola czélja és szervezete; ezen intézetek rajz- és szépirási tantervei és ezen oktatás segédeszközei. A rajz- és szépírás oktatás irodalma, oktatásügy

a jelesebb

fejlődése

művek ismerete. A magyar nép

története,

különös

tekintettel

a polgári

iskolára és tanítóképezdére.

f)

M a g y a r nyelv és irodalom. Az ujabbkori magyar irodalom

áttekintése.

Megjegyzés. Az A) alatti képesítő vizsgálatot tett jelöltek a II., III. és IV. alatti képesítéssel is bírnak. A II. alatti képesítő vizs gálatot tett jelöltek a III. és IV. alatti képesítéssel is bírnak, de ha az I. alatti képesítést m eg akarják szerezni, a tananyagkülönbözetből kiegészítő vizsgálatot tartoznak tenni.

46

f f

III.

I

IPAROS

TANONCZISKOLAI

r

RAJZTANITOK

r

9f

KEPESITO

VIZSGÁLATA.

. Zárthelyi vizsgálat tárgyai: w

a) Ekítményes rajzolás féldomború mintáról árnyékolással; idő 10 óra.

b) Műhelyi rajzolás: valamely műipari tárgynak főbb mére tekkel jelölt vázlata nyomán, műhelyi részletrajz kívánt nagyság ban ; idő 5 óra. r

c) Építészeti rajzolás: egyszerű építészeti tárgy rajzolása tömör minta után árnyékszerkesztéssel; idő 10 óra. f

d) Ábrázoló geom etria és perspectiva: egyszerű geometriai testek

derékszögű

ábrázolása árnyékszerkesztéssel;

ugyanezen

testek perspectiv képének ábrázolása ; idő 6 óra.

e) Szemléleti p e r s p e c t iv a : geometriai testek csoportjának szemlélet alapján szabad kézzel való

ábrázolása

á r n y é k o lá s s a l;

idő 2 óra. M a g y a r nyelvi Írásbeli vizsgálat az oktatástanból vagy az irodalomból vett valamely tárgyról; idő ^ óra. 2. Szóbeli vizsgálat tárgyai:

a) Elemi g eo m etria: A térmennyiségek általában; a vonalok helyzetei a síkban ; idomok k e le tk e z é s e ; egyenesvonalú síkidomok egyb evágósága, hasonlósága, szimmetriája. A kör, ellipszis, tojás-, kosár- és csigavonalak szerkesztése. Az egyenesvonalú síkidom ok és a kör kerületének m eghatározása.Testek ismertetése ; ezek felü lete és térfogatának kiszámítása. f

b) Ábrázoló geometria : A vetítés fogalm a; a pont, vonal és sík derékszögű ábrázolása és viszonylagos vonatkozásaik. H asáb, henger, gúla, kúp, göm b és ezek összetételeinek ábrázolása, vetett és önárnyékuk szerkesztése.

c) P e r s p e c t i v a : A la p fo g a lm a k ; egyszerű geometriai testek és testcsoportok

perspectiv

képeinek

szerkesztése

hozzáférhető

iránypontok és alaprajz segítségével.

d) Oktatástan kapcsolatban a psychologia és logika elemei-

47

v e i: Az alsófokú ipariskolai rajzoktatás czélja, tanterve; tanesz közök, vezérkönyvek ismerete. A rajzoktatás módszere.

e)

M a g y a r nyelv és iro d a lo m : Az ujabbkori magyar irodalom

áttekintése. IV.

TANÍTÓNŐKÉPZŐI,

POLGÁRI

ÉS

FELSŐBB

KÉPESÍTŐ

LEÁNYISKOLÁI

R A J Z T A N i't Ó N Ö K

VIZSGÁLATA.

1 . Zárthelyi vizsgálat tárgyai:

a) A lak rajzo lás: fej domború m intáról; idő ¡5 óra. b) Ekítményes rajzolás; a) Ékítmény rajzolása domború mintáról árn yékolással; az r

egésznek felvázolása, a feladat egy részének teljes ki dolgozása; idő 10 óra.

(3) Színes síkékítmény tervezése, különös tekintettel a női kézimunkára; idő 5 óra.

c) A quarell-festés: élő növényről vagy csendéleti mintáról; idő 5 óra.

d) Ábrázoló geometria és perspectiva: egyszerű geometriai testek derékszögű ábrázolása; árnyékszerkesztéssel; ugyanezek perspectiv képének

á b rá z o lá sa ;

rövid

Írásbeli magyarázattal ;

idő 6 óra.

e) Szemléleti p e r s p e c tiv a : geometriai testek csoportjának puszta szemlélet alapján szabadkézzel való ábrázolása árnyékolás sal ; idő 2 óra.

f) M agyar nyelvi Írásbeli dolgozat a műtörténelemből, neve lés-oktatástanból vagy irodalomból vett valamely tárgyról;

idő

3 óra.

g) S z é p írá s: próbaírás magyar, német és ronde-írással; idő 1 óra. 2. Szóbeli vizsgálat tárgyai: a) Elemi geom etria: a planimetria és stereometria ismerete bebizonyító alapon, különös tekintettel a szerkesztésre.

b) Műtörténelem és stiltan: a régi keleti népek, Görögország, R ó m a, a középkor és a renaissance műtörténelmének alap von alai; az ezekben fellépő stíleket jellemző főbb vonások ismerete.

c) N e v e lé s- és oktatástan kapcsolatban a psychologia és lo gik a e le m e iv e l: az általános elvek és szabályok és ezeknek alkalmazása a rajz- és szépírás-oktatás körében. A polgári és felsőbb leány iskolák czéljai és szervezete; ezen intézetek rajz- és szépírás-tant e r v e i ; ezen

oktatás segédeszközei.

A rajz- és szépírásoktatás

irodalm a; a jelesebb művek ismerete.

d) M a g y a r nyelv és irodalom : Az ujabbkori magyar irodalom áttekintése.

8 . §. o Fölmentés a vizsgálat valamely tárgyából.

O ly jelöltek, kik önálló művészi vagy irodalmi dolgozatok, avagy előlegesen szerzett egyenlőértékű hazai képesítő o k le v e le k kel megfelelő képességűket a vizsgálat valamely tárgyából hitele sen igazolják, a vizsgáló bizottság ajánlatára ama tárgyakból teendő vizsgálat alól a vallás- és közoktatásügyi miniszter által fölment hetők.^

9 - §• Oklevél.

A vizsgálatot sikerrel letett jelölt, megfelelő oklevelet kap, melyet

az

Ezen fokozat

elnök

és

oklevélben (kitűnő,

a vizsgáló bizottságnak felsorolandok

a

jegyzője

vizsgálat

dicséretes, jó, elégséges)

tárgyai

ír alá. azon

jelzésével, melyet a

jelölt az egyes tárgyakból kiérdemelt. 10 .

§.

A vizsgálat ismétlése.

A vizsgálat ki nem elégítő eredm énye esetén a jelölt a vizsgáló bizottság határozatához képest egy, esetleg két év múlva a vizsgá latot kijavíthatja, illetőleg ismételheti.

*

A

rajztanárképző a m a növen d ékeit, kik rajztanítói vizsgálatra az e le m i és

polgári iskolai tanítói oklevél m eg sz e rzé se

után

a m a g y a r irodalom történetből va ló vizsgálattevés közoktatásügyi

m in is te r

korra fölmentette.

1 8 9 7 . évi

jelentkeznek, a n evelé stan b ó l s kötelezettsége alól a vallás- és

6 7 . 3 0 6 . sz. rendeletével

egyszer

s

m in d en

49

A ki második ízben megkisérlett vizsgálaton sem képes k i elégítő eredményt felmutatni, azt csak legalább egy évi újabb tanulmány után lehet ismét vizsgálatra bocsátani. A vizsgálat sikertelensége esetén a jelölt bizonyítványt kap, melyben ama körülmény, vájjon az egész vizsgálat ismétlésére avagy csak javításra utasíttatott-e, továbbá vájjon csak bizonyos időre avagy végkép vettetett-e vissza, megemlítendő. i i. §. Vizsgálati díj ak.

A vizsgálati díj összegét a vallás- és közoktatásügyi minister külön rendelettel állapítja meg. Ezt a díjat a jelölt a vizsgálat m eg kezdése előtt az elnök nyugtájára fizeti le. A díj alól fölmentésnek nincsen helye. Ismétlő vizsgálat alkalmával, ha ez legfeljebb három tárgyra terjed ki, a díjnak felét, máskülönben az egész díjat kell fizetni. Kiegészítő vizsgálatért fél díj jár. 1 2. ••

Ügykezelés.

A vizsgálatokról az elnök rendes anya- és jegyzőkönyveket vezettet, melyeket a vizsgáló bizottság jelen volt tagjai aláírnak, s melyeknek hiteles másolatát az elnök a vizsgálati időszak végezté vel jelentésével

együtt a vallás- és közoktatásügyi ministerhez

terjeszti fel, eredetijét pedig az irattárban őrzi.

1

3

-

Külföldi oklevelek.

Külföldön nyert rajztanári és rajztanítói oklevelek M agyarország területén csak akkor válnak érvényesekké, ha a vallás- és közoktatásügyi

minister azokat,

a

vizsgáló

bizottság

javaslata

alapján honosítja. Ennek föltételei a vizsgáló bizottság javaslata alapján esetről-esetre állapíttatnak meg. * 9

Értesítő

i qoo— 1901

4

ÍO

A vizsgáló bizottság, mely ezen szabályrendelet életbe lépteté sével egyidejűleg kineveztetett, öt évre szóló mandátumának utolsó évében, a nyert megbízatáshoz képest, tüzetesen foglalkozván az új vizsgálati eljárás körül szerzett tapasztalatokkal, ezen szabályzat módosítása iránt a nm. vallás- és közoktatásügyi ministeriumhoz javaslatot terjesztett föl, melynek lényeges rendelkezései a k ö vetkezők : M indenekelőtt elhagyandó a Szabályzat-hoz * a. fűzött az a megjegyzés, a mely szerint külön ministeri engedélylyel oly e g y é nek is bocsáthatók vizsgálatra, kik a tanulmányi előfeltételeknek csak részben feleltek meg. A képesítés nemei szerint (3 §.) tanári oklevelet lehet szerezni középiskolákra, mely egyszersmind eg y éb

középfokú és alsóbb

iskolákra k é p e s í t ; tanítói oklevelet polgári, valamint ezekkel e g y e n rangú és alsóbb fokú

iskolákra;

s ugyanilyen iskolákra szóló

tanítónői oklevelet. Az eddig használt s~abadké%i raj? fogalmának jellemzőbb k i fejezésére ajánltatik : a művészeti rajz >" a rajzoló geometria, g y a korlati irányú ábrázoló mértani és látszattani rajz pedig a mértani

rajz kifejezésébe foglaltatott. A tanítónői oklevél kizárólag a művészeti rajz tanítására képesit. A vizsgálatra való jelentkezésnek hirlapi felhívása mellőzendő. (4 - §■)•

Az előképzettség mértéke ($. §.) rajztanán vizsgálathoz a közép iskolai (gymnasiumi v. reáliskolai) érettségi bizonyítvány; rajz tanítói vizsgálathoz érettségi bizonyítvány vagy elemi iskolai tanítói oklevél; vajztanítónői vizsgálatokhoz elemi isk. tanítónői oklevél, esetleg érettségi bizonyítvány, vagy legalább a felsőbb leányiskola VI. osz

tályának elvégzése és az elemi isk. tanítónői ismeretek összessé gével felérő képzettségüket igazoló előzetes vizsgálat, a minő a polg. iskolai női kézimunkatanítónőktől kívántatik. Valamennyire egyaránt kötelező a rajztanárképző intézet előirt évfolyamainak sikeres elvégzése. Ezen feltételek alul kivételes felmentésnek nincs helye.

A vizsgálat alakját illetőleg (ó. §.) a képesítő vizsgálat három részből á l l : a rajztanárképző második évfolyama után teendő első

alapvizsgálatból, — a harmadik évfolyamra következő második alapvizsgálatból és végül a negyedik évfolyamot berekesztő szakvizsgálatból. Minden egyes vizsgálat feloszlik: zárthelyi (rajz, irás, mintázás) és szóbeli részre. 7.

Javítóvizsgálatot legfeljebb két tárgyból lehet tenni félév

vagy egész é v múlva. A ki kettőnél több tárgyból nyert elégtelen érdemjegyet, teljes ismétlő vizsgálatra utasíttatik. 8. §. Az egyes vizsgálatokra megszabott tárgyak alul fölm en tésnek egyáltalán nincs helye. 9. §. Az alapvizsgálatokról az elnök és jegyző által aláírt

bizonyítványok adatnak ki. Az egész képesítő vizsgálatnak sikeres kiállása esetén az illető jelölt oklevelet nyer, melyet a bizottságnak a vizsgálaton résztvett minden tagja ír alá. Az oklevél az alapvizsgálatok és a szakvizsgálatok eredményét tantárgyak szerint fel tünteti azon fokozat (kitűnő, dicséretes, jó, elégséges) jelzésével, melyet a jelölt az egyes tárgyakból kiérdemelt. Az általános eredmény külön nem osztályoztatik. 10. §. Vizsgálati díjak. Az első és második alapvizsgálat után 2 0 — 20, a szakvizsgálat után 4 0 korona fizetendő. Az utóbbi öszszegben az oklevél díja is benfoglaltatik. Javítóvizsgálatért tárgyanként 10 korona, ismétlő vizsgálatért az egész díj jár. 11.

§. Magántanulók előképzettség tekintetében

a

rendes

tanulókkal egyenlő megitélés alá esnek. Vizsgálatra bocsátásukra nézve a bizottság a vall. és közokt. ministeriumnak esetről-esetre véleményes jelentést tesz. 13 .

§. Külföldi oklevelek a vizsgáló bizottság javaslata szerint

esetről-esetre megállapítandó feltételek mellett történő honosítás alapján válnak érvényesekké. *

4*

A % alapvizsgálatok és a szakvizsgálat tárgyai. A j Rajztanán képesítés. E L S Ő ALAPVIZSGÁLAT. i . Zárthelyi rés\.

a) Szemléleti látszattan. b) c) d) e)

Alakrajzolás. r

Ekítményes rajzolás. Mintázás. Szépirás. 2. Szóbeli rés%.

Planimetria. M Á S O D I K ALAPVIZSGÁLAT. i . Zárthelyi rés

a) M a g y a r nyelvi Írásbeli dolgozat. b) Stereom etria és ábrázoló geometria. 2. Szóbeli rés\.

a) Stereometria. b) Ábrázoló geometria. f

c) M a g y a r irodalom története. d) N e v e lé s- és oktatástan. SZAKVIZSGÁLAT. i . Zárthelyi rés\.

a) Alakrajzolás. b) Iparművészeti tervezés. c) Építészeti stíl- és alaktan. d) Szerkesztő látszattan (perspektíva). 2. Szóbeli rés\.

a) Bonczalaktan. b) Szerkesztő látszattan. c) A művészetek története.

B ) Raj^tanítói képesítés. E L S Ő ALAPVIZSGÁLAT. i . Zárthelyi rés?.

a) Szemléleti látszattan. b) Alakrajzolás. c) Ékítményes rajzolás. d) Mintázás. e) Szépírás. 2.

Szóbeli rész-

Planimetria. M Á S O D I K ALAPVIZSGÁLAT. i . Zári helyi rész-

a) M a g y a r nyelvi Írásbeli dolgozat. b) Stereometria és ábrázoló geometria. 2.

ei) b) c) d)

Szóbeli rész

Stereometria. Ábrázoló geometria. M agyar irodalom története. N e v e lé s- és oktatástan. SZAKVIZSGÁLAT. i.

Zárthelyi rész

ei) Alakrajzolás.

b) Iparművészeti tervezés. c) Építészeti stíl- és alaktan. d) Szerkesztő látszattan. f

2. ei) Bonczalaktan.

b) Szerkesztő látszattan. c) A művészetek története.

Szóbeli rész

C) Raj^tanítónői képesítés. E L S Ő ALAPVIZSGÁLAT. /. Zárthelyi rés

a) Szemléleti látszattan. b) c) d) e)

Alakrajzolás. f

Ekítményes rajzolás. Szépírás. Mintázás. 2. Szóbeli rés

a) Planimetria. b) Stereometria. M Á S O D IK

ALAPVIZSGÁLAT.

1. Zárthelyi rés\.

a) M a g y a r nyelvi Írásbeli dolgozat. 2. Szóbeli rés\.

a) M a g y a r irodalom története. b) N evelés- és oktatástan. SZAKVIZSGÁLAT. 1. Zárthelyi rés\.

a) Alakrajzolás. b) Iparművészeti tervezés. c) Aquarell-festés. d) Ábrázoló geometria és perspektíva. 2. Szóbeli rés\.

a) A művészetek története.

A MAGYAR KIR. R A J Z T A N Á R - V I Z S G Á L Ó BIZOTTSÁG.

A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister az 1899-ben tar tandó rajztanárvizsgálattól számított öt év tartamára az 1899. évi június hó 14-én 3 6 ,6 32 . számú rendelettel a m. kir. rajztanárvizsgáló bizottság elnökévé Kelet/ Gusztávot, az orsz. mintarajziskola és rajztanárképző igazgatóját, alelnökeivé Fölser István mű egyetem i ny. r. tanárt és Schulek Frigyes kir. tanácsos, műépitész és rajztanárképző intézeti tanárt, tagjaivá pedig dr. Badics Ferencet,

Benczúr Bélát, Gyulay Lászlót, Hollós Károlyt, Hus^ka Józsefet, Karlovs^ky Bertalant, Kolbenheyer Gyulát, Kovách Gé\át, dr. Lippich K . Eleket, Loránfi Antalt, br. Mednyáns^ky Lászlót, Nádler Róbertet, dr. Pasteiner Gyulát, Péterfy Sándort, Pórs^ás^ Józsefet, dr. Radnai Rezsőt, Rauscher Lajost, Székely Bertalant, Sûppán Vilmost, nevezte ki. A bizottság jegyzői teendőinek végzésével dr. Radnai Re^so bizatott meg az 18 9 3 . évi 4 4 ,2 0 8 . sz. rendelettel.

AZ I N T É Z E T T Ö R T É N E T É B Ő L

E ö t v ö s J ó z s e f báró, az országnak az alkotmány helyreállítása

után első közoktatásügyi minisztere, minisztersége utolsó éveiben élénken érezte hiányát oly szakiskolának, melyben az országnak művészetre termett ifjúsága alapos előkészületet szerezhessen ; és ugyanezen eszmemenet fonalán szükségét látta oly tanintézet léte sítésének, mely a nyilvános rajzoktatásnak hazánkban réges régóta elhanyagolt ügyén lendítve hovatovább a közízlésnek ébresztője és fejlesztője legyen. El lévén határozva reá, hogy a tapasztalt hiányokon lehetőleg segítsen, e czélból a külföldi s különösen a nyugateurópai m űvé szeti szakiskolákat behatólag tanulmányoztatá s arra nézve, hogy e téren ide haza, honi szükségleteinkhez mérve s korlátoltabb viszo nyaink között mit kellene és lehetne létesíteni, részletes javas/

latokat tétetett magának. így képződött e g y országos műiskolának s azzal kapcsolatos rajztanárképzőnek tervezete, mely már a valósulás stádiumába lépett volt, midőn a nagy férfiút a halál elragadta. Sok szép terve valósítlan maradt. A műiskola terve azonban jobb sorsban részesült. E ö r v ö s - n e k a miniszteri széken mély belátású és k egyeletes utódja, D r. P a u l e r T i v a d a r , elődjének eszméjét m agáévá tévén, erélyesen felkarolta és életbe léptette. A művé szeti szakiskola ugyanazon rendeltetéssel és szervezettel, mely eredeti tervezőjének szeme előtt lebegett, az országgyűlés által n

megszavazott s O F e ls é g e által szentesített törvény útján P a u l e r T iv a d a r

közoktatásügyi miniszter által megalapíttatván, e g y e lő re

magán-lakházban, a Budapest-terézvárosi R o m b ach -u tcza 6. számú házában bérelt ideiglenes helyiségben, 1 8 7 1 október havában tény leg megnyittatott.

) 7

Az intézet működési irányának jellemzésein érdekesnek mutat kozik e helyen felsorolni a tanszemélyzetet s ezzel kapcsolatban, az előadott tárgyakat is. A tanári kar állott K e l e t i G u s z t á v igazgatón kívül a gyakorlati szakmákra meghívott három rendes és egy segédtanárból, kik

közül

S zék ely

B e rta la n ,

történelmi

festész, az alakrajzolást és festészetet; S c h u l e k F r i g y e s , akad. építész, a% építészeti és ékítményt szakot; Iz só M i k l ó s , akadémiai szobrász pedig a mintázást tanította. Mint segédtanár a figurális rajz és festészet szakmájában G r e g u s s J á n o s akad. festő m ű kö dött. Rendkívüli tanárok voltak a% elméleti szakmából: P l ó s z P á l , orvostudor, egyet, magántanár, a boncban, — H á a s J ó z s e f , m. kir. honvédfőhadnagy, a katonai helys%inraj% számára.

ábrázoló mér

tani és távlattant S c h u l e k F r i g y e s rendes tanár vállalta magára. Ezen tanerőkkel s ily tanterv mellett kezdte meg működését az új intézet, mely a rombach-utczai ideiglenes, nem épen k e d vező fekvésű és szűk helyiségekben öt évet töltött. A tanulók egyre szaporodtak, a szakiskolai oktatás mind bel terjesebbé vált, az intézet térileg terjeszkedni volt kénytelen, s az eredetileg bírt helyiségekhez úgyszólván évről-évre újabb lak osztályokat kelle bérelni a tág épület mind három emeletén. Ily módon az évi lakbér közel 1 1 , 0 0 0 forintra emelkedett. M in d amellett a tanhelyiségek csak igen kis mértékben feleltek meg a művészi oktatás külön igényeinek.

A földszinti mintázó-termek

nedvesek voltak, s az ifjúság egészségére károsnak bizonyúltak. Súlyosabb szobormintákat az emeleten fölállítani nem lehetett. Az épület nyugatra fekvő homloksorán az elháríthatatlan napfény jelentékenyen zavarta a rajzbeli munkásságot. Sőt az amúgy is hiá nyos világítást teljes elzárással fenyegette az a valószinűség, hogy a szemben fekvő földszintes ház helyén rövid idő alatt háromemeletes lakház fog fölépülni.

Ilyen fizikailag gátló s a tanári

testület, valamint a tanuló ifjúság munkakedvét lohasztó körülm é nyek között, a természetszerű fejlődés és gyarapodás szempontjá ból szomorú jövő várt az intézetre, a mely pedig életrevalóságának jeleit már fennállásának második évében, az 18 7 3 - ik évi bécsi

közkiállításon bemutathatá. Ez időtájban a közoktatásügyi tárcza gondjai T r e f o r t ÁGOSTON-ra szálltak át, ki teljes mérvben mél tányolta az iskola igazgatósága által több izben nyilvánított a g g o dalm akat.

Az

intézet

czélszerűbb

elhelyezésének

szükségéről,

valamint minden szakférfiú, úgy a helyszínén szerzett tapasztalás ból csakham ar a miniszter is meggyőződött. A bérház egyszerű változtatása g y ö k e re s orvoslással nem biztatott. A kikerülhetetlen adaptiók ez esetben újra sok gyümölcstelen költséget okoztak volna. Másrészt az intézetnek tetemes évi lakbérösszege, kamatul tekintve, már is oly tekintélyes tőke-összeget képviselt, mely az iskola szükségeinek szerény mérvben m egfelelő külön tanépület em elésére elégségesn ek Ígérkezett. Ezen megfontolások döntőleg hatottak a miniszterre.

M egvásárolta tehát a most Andrássy-út

és Izabella-utezára szolgáló egyik saroktelket és felhívta az intézet tanári karát, hogy az országos mintarajziskola és rajztanárképző szükségeinek minél teljesebben megfelelő, egyszerűen, de csínnal épülendő házára a tervet elkészítse. Az intézet tanártestülete a feladat végrehajtásával, közös megállapodás alapján, R a u s c h e r L a j o s építész tagját, az ékítményes és iparművészeti rajz tanárát

bízta meg, ki a beléhelyezett bizalomnak sikeresen m egfelelt egy ép oly stilszerű mint czélirányos terv elkészítése által, mely c s e kély módosítással a miniszter által elfogadtatván, az új iskolaház fölépítésénél zsinórmértékül szolgált. M a g a az építkezés gyorsan folyt, s nem egészen két év alatt be is fejeztetett, úgy hogy az intézet az 1 8 7 5 / 7 6 - ik i tanév végével a nyári szünidők alatt már az új tanépületbe átköltözhetett, s az új ( 18 7 6 /7 7 -ik i) tanévet ugyan ott meg is nyithatá. Az intézet további sorsát illetőleg jelentőséggel bír az a körül mény, hogy az 18 7 7 / 7 8 - ik i tanévben felsőbb helyen jóváhagyott új tanterv és rajztanárvizsgálati szabályzat lépett életbe. E tanterv nem csak magasabb igényeket támasztott, hanem az oktatás szín vonalát is emelő. A tanulók többsége nagyobb és kellőbb előkészültséggel lépett az intézetbe, és számuk már a fent említett tanévben oly nagy volt iá téli félévben 1 ló, a nyáriban 7 1 ) , hogy

59

tö b b e t az intézet be sem fogadhatott. A k ö v e tk e z ő é v e k b e n a látog atásn ak ez az aránya m integy állan d ó ság o t nyert.

Az intézet eleinte évenkint. utóbb két évenkint kiállítást ren dezett saját helyiségeiben növendékeinek munkálataiból s e kiál lítások úgy a sajtó, mint a közönség részéről mindenkor méltánylattal és elismeréssel fogadtattak. E rendes évi kiállításokon kívül az intézet több országos és világtárlaton vett részt; így már az 18 7 3 - ik évi bécsi világkiállítá son, továbbá az 18 7 8 -ik évi párisi világtárlaton s a reá következő évben — mindenütt kitüntetéseket aratva — a székesfehérvári országos kiállításon is, hol működésének majd minden ágát bemuff

tatta. E sikerek felett O Felsége 1879 . évi márczius hó 1 i-én kelt k eg y es leiratában legmagasabb elismerését fejezte ki. M egjelent az intézet az 18 8 5 -ik évi budapesti országos kiállításon is eléggé bő tárlattal, mely a közoktatásügyi pavillonban

100 □ méternyi

alapterületen, díszes kapuzattal ellátott három osztályú rekeszben tüntette fel a szakiskola tanműködését, az utóbbi évek alatt készült és sikerültebb tanulóműveinek több ezernyi példányában. 1887-ben a deési kiállításon, 1888-ban pedig a pécsi kiállításon volt a szak iskola ujabb tanuló-műveinek némi mutatványával képviselve. Mint az intézet fejlődésének előmozdítására irányuló mozzanat, kiemelendő a gyakorlati festészeti szakosztálynak az 1 8 8 2 / 8 3 -iki tanévben L o t z K á r o l y hírneves hazai mesterünk vezetése alatt történt megnyílta és szabályszerűen megindult működése. Az új festészeti műteremben, mely térszűke miatt egyelőre az országos zeneakadémia épületének negyedik emeletén talált elhelyezést, utóbb azonban az említett tanár vezetésére bízott, újonnan szer vezett festészeti

mesteriskolával

együtt,

az

epreskerti

telken

e czélra épült házban talált elhelyezést, — naponkint «5— 6 óráig, élő minták után rajzolnak és festenek a növendékek. Ez intéz mény jótékony hatása főleg abban nyilvánul, hogy az országos mintarajziskola művész növendékei most már fejlettebb műszaki képességgel léphetnek át akár a budapesti mesteriskolákba, akár a külföldi művészeti akadémiákba. Azóta ez intézetnek S t r ó b l

«

6o

A la jo s

tanár vezetése

alatt álló szobrászati osztálya is külön

elhelyezést nyert u g y a n c s a k az e p r e s k e r t i m űvésztelepen külön e czélra emelt épületben.

A fametszészet (xylographia), mely a mintarajziskola egyik szakosztályát képezte, az

18 8 3 . évben végleg az iparművészeti

iskolához csatoltatott. E helyett az intézet tanrendje 1 8 8 ^ óta két új elméleti tárgygyal szaporodott. Az egyik a nevelés- és oktatástan, mely azon ményre való tekintettel rendszeresittetett, hogy az intézet növendékei nagyobbrészt tanítói, illetve tanári pályára lépnek s így már hivatásuknál fogva is arra vannak utalva, hogy a pasdagogiai ismeretekben alaposabb készültséget szerezzenek. E tárgy előadásával, mint rendkívüli tanár, P é t e r f y S á n d o r kir. tanácsos, a VI. kér. állami polgári tanítónőképző volt tanára bizatott meg. A másik a műtörténelem, melyet az intézet növendékei több évig a tud. egyetem en hallgattak. Ennek a tantárgynak a rajztanár jelöltek és művésznövendékek külön igényeihez mért előadása mindinkább szükségesnek mutatkozván, annak előadására a vallásés közoktatásügyi ministerium dr. P a s t e i n e r G y u l a tud. e g y e temi ny. r. tanárt hívta meg, ki is a művészetek történetéből külön előadásokat tart a férfi és a női növendékek részére. A vízfestés tanítása, különösen a nő n ö ven d ék ek re való tekin

tettel, mellőzhető nem volt s C s á k y A l b i n g r ó f vallás- és közoktatásügyi miniszter 18 9 3 -b a n a vízfestés tanítására új tanszéket állított fel, melyre N e o g r á d y A n t a l akad. képírót nevezte ki. Az 1 8 8 7 / 88-iki tanévben lépett életbe az a rendelkezés, melylyel a rajztanárképzői tanfolyam három évről négy évre terjesz tetett ki. A rajztanári és rajztanítói képesítő vizsgálatok alapján tett több évi tapasztalat ugyanis azt mutatta, hogy az intézet azon növendékei, kik, habár érettségi vizsgálattal léptek az iskolába, de a fennállott szabályok értelmében az előkészületi osztály m ellő zésével mindjárt az első szakosztályba vétetvén fel, három évi tanfolyamuk leteltével képesítő vizsgálatra bocsáttattak, ezen vizs

6i

gálatokat több esetben vagy épen nem, vagy oly gyen ge sikerrel állották meg, mely a nyilvános rajzoktatás kívánalmaival és föl tételeivel meg nem egyezik. N a g y o b b része az ily növendékeknek ugyan magától is belátta azt, hogy a vizsgálatra kiszabott tantárgyak kellő ismeretét s a hosszabb gyakorlatot igénylő rajzbeli és festészeti ügyességet ily aránylag rövid idő tartama alatt elsajátítani alig lehetséges, s hogy az csak igen alaposan elkészült s kiválóbb tehetséggel megaján dékozott növendékeknek sikerül, minélfogva a közepes tehetségű s g yen géb b előkészültségű ifjak a három évi tanfolyamot önként szokták egy, nem ritkán két további tanévvel megtoldani. Ezek a tapasztalatok vezettek a fenti intézkedésre, mely tény leg igen eredményesnek bizonyult. Az intézet már az első évektől kezdve nőket is fogadott be növendékei közé, a mennyire a helyi viszonyok megengedték, és pedig úgy művésznövendékeket, mint rajztanítónő-jelölteket is. Eleinte igen korlátolt volt ezek száma, de utóbb, az intézet bővü lésével, egyre többen jelentkeztek, különösen midőn ezelőtt nehány évvel a külön vezetés alatt fennállott női festészeti tanfolyam is, melynek tanára E b n e r L a j o s akad. képíró volt, az intézet körébe vonatott, a nő-növendékek létszáma évenkint 50— 60 ra em elke dett, s még így is igen sok jelentkezőt kell évenkint visszautasítani. * Az 189^/96. tanévnek az orsz. mintarajziskolára is kiható leg fontosabb eseménye volt az ezredéves országos kiállítás, melyben a mi intézetünk is részt vett. A növendékek munkái a kiállítás közoktatásügyi csoportjában 684. sz. a. voltak kiállítva. És p ed ig : Alakrajzok és festmények; falfestészeti kompozicziók, szabadkézi ékítményes, iparművészeti, műhelyi, építészeti, mértani, látszattani- és bonczalaktani rajzok. Vízfestmények,

mintázati és szobrászati

tanulmányok. V égü l az

általános rajzoktatási módszerek feltüntetésére alkalmas rajzsoro zatok, melyek főleg csak a szakközönség érdeklődésére számítólag voltak bemutatva.

%

6

2

A millenniumi kiállításon az orsz. mintarajziskola és rajztanár képző mint állami intézet versenyen kivül állott. Mind azonáltal a negyedszázados fönállása alatt kiérdemelt közelismerésnek jelét üdvözölhette az intézet egyrészt az állami nagy aranyérem jelképében, mely az ezredéves kiállítás alkalmából az intézet

igazgatójának

jutott,

valamint több másnemű kitün

tetések sorában, melyekben az intézet egyes tanárai részesültek. * Az országos mintarajziskolát

és

rajztanárképzőt

egy

nagy

fontosságú kulturális hiány fölismerése, a szükség érzete szólította életbe.

H ézagpótló hivatásának lelkiismeretes betöltése 26 évi

fennállása alatt megszilárdította helyzetét hazánk felsőbb körű tanintézetei, szakiskolái sorában.

S azért évről-évre

szélesebb

alapra helyezkedve és kom oly czéljainak minél teljesebb valósí tása végett mind gazdagabb eszközökkel rendelkezhetvén, a to vábbfejlődés biztosítékaival is dicsekedhetik. N a g y horderejű ujabb lendületnek alapját nyerte az intézet azáltal, hogy a tanépület Izabella-utczai szárnyának nagyobb mérvű pótépítkezése az 18 9 >5/96. tanév alatt kiépült, mi által az intézet régóta szükségelt ujabb

mű- és tantermek sorával kibővülvén,

jövőre több irányú tanműködését is szélesebb alapra fektetheti. Az újonnan nyert helyiségek egyrészét az intézet már az 1 8 9 6 !c)j. tanév folyamán vehette igénybe, nagyobb része azonban csak az 18 9 7 /9 8 . tanévben volt használatba vehető. Az intézet szervezetében az 189 7/9 ^-iki tanévben lényeges változás történt. Az intézet keletkezésekor kettős czél lebegett az alapítók szemei előtt. Egyrészt módot kellett nyújtani a hazai tehetségeknek arra, hogy

magukat

tanulmányaik

itthon képeztethessék, s a külföldet már csak betetőzése

végett

kelljen

felkeresniök,

másrészt

gondoskodni kellett szakszerűen képzett tanerőkről a rajzolásnak a középiskolákban való sikeresebb oktatására. A mintarajziskola tehát

nemcsak

saját

növendékeinek

művészi

képzését

tekinti

feladatának, hanem az általános rajzoktatásnak is szolgáltatja a hivatott tanerőket s e közvetett hatása, melylyel az ifjú nemzedék ben a művészet iránti fogékonyságot fejleszti, a művészet számára érdeklődő közönséget nevel már a középiskolákon s a tehetség öntudatra ébredését ideje korán elősegíti, nemzeti közművelődé sünk szempontjából kiváló jelentőséget kölcsönöz ez intézetünknek. Az intézet szervezetét elejétől fogva ez a kettős czél szabta meg. A növendékek rendeltetésükhöz képest némileg eltérő mér tékben vettek részt az átalános oktatásban ; az ezen átesett, hala dottabb növendékek azonban már külön-külön szakosztályokban készültek választott hivatásukra. így a rajztanárképző tanfolyam mellett külön osztályok voltak az intézetben a festők, a szobrászok és még egy külön festészeti osztály a nők részére. Ez intézet, mint azt az 10 9 7 . évi május hó 10-én kelt 393 5. sz. vallás- és közoktatásügyi ministeri rendelet kegyesen elismeri, annyira

fejlődött,

hogy

utóbb említett osztályai

most már a

művészi képzés érdekében önálló szervezettel voltak elláthatók. Nevezetesen a Lotz K á ro ly és Stróbl Alajos tanárok vezetése alatt, helyileg már különvált gyakorló festészeti és szobrászati osztályok, mint önálló mesteriskolák, s az Ebner Lajos tanár veze tése alatt levő, eredetileg különben is önállóan szervezett női festészeti tanfolyam, mint m. kir. női festőiskola, az anyaintézet ből kiváltak. Ezen osztályok önállósítása azonban az intézet eredeti czélját meg nem változtatta, mert körében maradt a rajztanárképzés s a művésznövendékek k ép zése; míg az új intézeteknek feladata a magasabb művészi kiképzés, aminthogy ezek magvát képezik a telállítandó magyar képzőművészeti akadémiának. A rajztanárképzést ezen változtatás nem érin tette; azonban a művésznövendékekre nézve új szabályzat lépett életbe, melyet a vallás- és közoktatásügyi minister úr hagyott jóvá.

18 9 7 . évi 44,409. sz. a.

Az intézet szervezetében történt változás a tanári testület k i egészítését vonta m aga után. A m ű v é s z n ö v e n d é k e k alakrajztanítására szervezett tanszék B a l l ó E d é r e , a ki intézetünknek e d d i g is tanára volt,

bízatott;

h e ly é r e

Aggházy

G y u la

iparművészeti

iskolai r. tanár helyeztetett á t ; a nők részére újonnan felállított g e o m e tria i tanszékre K o v á c h G é z a iparművészeti iskolai tanár ren d es tanárul, az é k ítm é n y e s rajz tanítására p e d i g E r d ő s s y B é l a segéd tan áru l neveztetett ki, míg az iparművészeti rajz tanítására kisegítőül D ö r r e T i v a d a r reáliskolai tanár hivatott meg. paeda vén, a vallás- és közoktatásü gyi ministerium a polgári iskolai rajz tanítójelöltek k é p z é sé t is intézetünkre bízta. A megszűnt rajztan folyam tanárai közül G y u l a y L á s z l ó és H a v r a n e k

F erencz

intézetünkhöz helyeztettek át. Az 1 8 9 7 / 9 8 - i k i tanévben már külön tanterv és óraren d szerint folyt az oktatás a rajztanár és a rajztanítónő-jelöltek, külön a mű v é s z n ö v e n d é k e k részére. Ez által elháríttatott az a nehézség, mely a rajztanárjelöltek és a m ű v é s z n ö v e n d é k e k eg yü ttes o k ta tásáb ó l származott s az új tanterv egyszersm ind biztosíték arra, h o g y inté zetünk kettős felad atán ak a jö vő b e n fokozottabb m érték b en fo g megfelelhetni. A tanév folyamán tö b b fővárosi rajztanár és művész oly k é r e lem m el fordúlt az iskola igazgatóságához, h o g y k ü lö n ö sen az a k t rajzolás b e h a tó b b g y a k o r o lh a t á s a v é g ett a ta n é p ü le tb e n m e g fe le lő műterem, valamint élő m o d e lle k is bocsáttassan ak az illetők ren-

delkezésére. Minister úr O N ag y m éltó sá g a e kérelmet az igazgató ság javaslatára m. évi 9 4 3 1 8 számú rendeletével teljesítendőnek találta s azóta e gyakorlatok leginkább estve, az intézet tanműkö désének szerves kiegészítéseképen folynak. Az 1 9 0 0 . évi párisi nemzetközi kiállításon intézetünk a sz a k o k tatás minden á g á r a k ite r je d ő tanu lóm ű vek e l é g g é bő g y ű j t e m é nyével volt k ép viselve, m e ly n e k a helyszínén szakszerű r e n d e z é sé v e l V

ardai

S z i l á r d tanár bízatott m eg. Intézetünk bemutatott

t a n e r e d m é n y e ezúttal az a ra n y é re m m e l v a ló kitüntetésben része

65

sült. E sikerek révén a m. kir. K e r e s k e d e le m ü g y i Minister úr ff

O N a g y m é ltó sá g a f. évi 1 86. sz. rendeletében K ir á ly O F e l s é g é nek legm agasabb elismerését hozta tudomásunkra, a Vallás- és K özoktatásü gyi M inister úr Ő N ag ym éltó sága p e d ig ugyanezen alkalom ból az iskola buzgó és eredm ényteljes közrem űködéseért elism erő köszönetét k e g y e s k e d e t t — f. évi 1609. sz. leiratában kifejezésre juttatni. A képző- és iparművészeti szakoktatás mai helyzetének és különböző,

modern

áramlatainak

tanulmányozása végett

négy

intézeti tanárunk nyert kiküldetést és töltött e czélból hosszabbrövidebb időt a párisi kiállítás területén; visszatértük után tanul ságos jelentésekben rakva le ott szerzett tapasztalataiknak, m e g figyeléseiknek és tanulmányaiknak eredményét. Az intézet helybeli tanépületében a n öven d ékek — szünidei szabad munkásságuk term ékeiből — igen változatos, de m agán jellegű kiállítást rendeztek, mely több évi tapasztalatunk szerint a speciális tehetség fölismerése és a kollegiális érzület fokozása szempontjából üdvösnek bizonyult. Az igazgatóság által iparm űvé szeti tervrajzokra hirdetett iskolai pályázat pedig több figyelemre méltó

pályamű

tatkozott. A

létrehozása révén

szintén eredm ényesnek

jutalmazásra érdem esnek

itélt

n öven d ékek

mu közül

S u j á n P á l 30 kor., H ö l l r i g l J ó z s e f és H ö n i g s c h m i d t B ó d o g

p ed ig 1 0 — 10 korona díjat nyertek. A pótvizsgálatok díjösszege révén befolyt 10 0 korona fenmaradt másik fele (50 kor.) alakrajzi jutalomdíjak czímén a jö v ő tanév folyamán fog kiosztásra kerülni. A n öven d ékek egészségi állapota a folyó tanévben általában kielégítő volt. F e g y e lm i tekintetben szigorúbb rendszabályok alkalmazására e g y esetben sem volt szükség. Az oktatási időszak június hó 1 2-én érte végét, a hó másik fele a rajztanárképesítő vizsgálatokra lévén fentartandó, m elyek e hó 27-én tartott zárkonferencziával az o k le v e le k és vizsgálati bizonyít ványok kiosztásával végződtek. r

Krtesitő

19 0 0 — 1901

s

AZ I N T É Z E T N Ö V E N D É K E I ALAPÍTÁSÁTÓL AZ i q o o / i g o i - l KI TANÉ V V É G É I G .

Abt Sándor 1895/96.

1890/91,

1893/94— 20. Arnold Nándor 1875/76— 1877/78, 1879/80.

Ács Ferencz 1893/94. Adamovics István 1872/73. Adamovics János 1873/74— 1876/77. 5. Ádler József 1883/84— 1885/86. Adler M ór 1884/85 — 1885/86, 1887/88 I. Adlmann Gusztáv 1889/90—

Áron Antal 1874/75 — 1875/76. Auerbach Lipót 1889/90— 1893/94. ugusztinyi Gyula 1898/99 rÉW / 1900/1901. Bachmann Károly 1891/92. 25. Bacsa András 1890/91 — 1896/97. Bacsák György 1890/91 — 1891/92 Bacskay Béla 1877/78— 1885/86. Bagó László 1871/72— 1876/77.

1892/93. Aggházy D óra 1899/1900— 1900/1901. Aggházy Margit 1898/99 1900/1901. 10. Agorasztó Melanie 1889/90 1892/93. Ágoston János 1898/99—1900/1901. Agotha Imre 1878/79— 1883/84. Aigner Matild 1872/73 I. Albachari Berta 1891/92 I. 15. Albrecht Béla 1882/83 IAlbrich Mihály 1891/92— 1893/94.

Bajzáth Lajos 1878/79— 1883/84. 30. Bajzáth Gábor 1887/88 I.

(

Bakos Tibor 1886/87— 1890/91. Baky Albert 1888/89. Balezer György 1898/99 1900/1901. Baletz István 1876/77.

35. Bálint Benedek 1876/77—1879/80 Balló Aurél 1890/91 — 1893/94. Balló Ede 1877/78— 1880/81. Balló Emil 1891/92— 1894/95.

c_

“Balogh Anna 1900/1901.

Angyalffy Erzsi 1877/78, 1881/82. 40. Balogh Gábor 1887/88. Barajevácz Szvetozár 1892/93 Antosch Mihály 1900/1901. Árkay Aladár 1887/88 I.

1895/96.

* Az évszámok mellett látható római számjegyek (I. II.) azt jelentik, hogy az illető tanévnek csak első, vagy második felében volt növendéke.

6?

Bencze Zsigmond 1884/85 1887/88. 1898/99— 1899/1900. Baráthy Mihály 1876/77 — 1879/80. Bene Patriczius 1873/74. Barcza Elek 1881/82— 1882/83. 75. Benedek Géza 1894/95. Beniczky Margit 1897/98 II. 45. Barna Mária 1873/74— 1876/77. Barsy Adolf 1888/89— 1890/91, 1898/99— 1899/1900. / Ifj. Benkhard Ágost 1900/1901. 1894/95 — 1896/97. Bártfay József 1891/92— 1892/93. Benkő Ilona 1895/96— 1897/98Bartha László 1883/84 I. 1898/99. Bentheim Arthur 1898/99— BartókJános 1887/8811. -1888/89 11900/1901 50. Bartók Lajos 1872/73 — 1875/76, 80. Berger Győző 1877/78— 1878/79 1885/86— 1886/87. Berecz Alajos 1879/80— 1880/81. artos Hugó 1900/1901. Berényi Félix 1900/1901. Bauer Frida 1898/99— 1900/1901. Baranszki Emil 1895/96—1O97/98

Bauer Mihály 1890/91— 1892/93. Bauer Samu 1874/75, 1879/80— 1883/84. 55. Baumgartl Boldizsár 1887/88— 1890/91. Bay Lajos 1882/83— 1883/84. Bay Mária 1898/99. Bay Vilma 1898/99. Beck József 1879/80 I. 60. Bécser János 1888/89— 1891/92. Beder Károly 1872/73 I. Beer Zsigmond 1899/1900— L —-Ttjöo— 1901. Behr Dezső 1894/95— 1897/98—

Berényi József 1892/93 — 1893/94 Bertalan Sarolta 1890/91 — 1894/95 I. 85. Berger Luiza 1884/85—1886/87— Berzeviczy Béla 1898/99— 1900/1901. Besenhofer Frigyes 1897/98 II. 1898/99— 1900/1901. Biczó Géza 1871/72— 1874/75. Ni*. Birkholcz Ágost 1885/86— 1889/90. 90. Bizani Endre 1889/90— 1891/92. Bizell Margit 1900/1901. ’’’“Blaskqyics Irén 1899/1900— 1900/19O I.. Bloch Kornélia 1896/97-1897/981^898/99— 1899/1900. Blum Ella 1899/1900— I 9OO/I 901. -

1898/99 és 1900— 1901. Békéi Melanie 1900/1901 I. 65. Békésy Lila 1896/97— 1897/98. Béki Gyula 1899/1900. Bellaagh Aladár 1897/98-1898/99

— -^89^1900. Bellák Vincze 1895/96-— 1897/98

L.

-^898/99. Bellony tsenony László 1890/91 — 1895/96

1 — 1882/83 7tTênacs< enacsek Béla 1 Bencs Berta 1898/99— 1900/1901. Bencze József 1887/88— 1890/91.

95. Blüthgen Artúr 1897/98 II. BockelbergA. Edward 1889/90 I. Bocskay Béla 1876/77. Bocskay István 1896/97-1897/981889/99. Bodó Zoltán 1900/1901. 100. Bodola Lajos 1879/80 5*

68

Bodor Ferencz 1883/84-1887/88.

130. Bruck Hermina 1891/92-1896/97.

Bodor Ida 1891/92-1894/95, 1896/97.

Bruck Miksa 1878/79 — 1880/81. Bründl Ö dön 1874/75 — 1877/78.

Bogár Arnold 1898/99.

Brunoro Gilbert 1900/1901.

Bokor (Krssak) Irma 1899/1900— 1900/1901. 105. Bokor László 1900/1901. Bokor Miksa 1900/1901. Borbély Gizella 1898/99— 1900/1901. Borhegyi Mariska 1893/94. Boros Radó 1884/85 — 1888/89. n o . Boross Gyula 1873/74— 1878/79. Börötzffy Károly 1898/99— 1900/1901. Borszéki Frigyes 1899/1900. I.— 1900/1901. Borszéki János 1882/83-1884/85. Borszéki Jenő 1884/85. 115. Bortstieber Jenő 1889/90 II. Boruth Andor 1889/90 II. Bosznai István 1886/87-1890/91. BothMenyhért 1884/8 5-1886/87I. Br. Bothmer Sándorné 1889/901894/9 5. 120. Botka Mihály 1874/75. Bottay Kálmán 1877/78-1880/81. Böhm Antal 1880/81 — 1885/86. Böhm János 1877/78 —1880/81. Brachfeld (Parlaghi) Vilma 1877/78— 1878/79 I. 125. Branisce Viktor 1894/95. Báró B raunecker

Ernesztina

1882/83 — 1888/89,

1891/92—

1895— 96Braun Mihály 1885/86 II. — 1886/87 I.

Bubics József 1897/98 II. 13 5. Buccarich Manó 1872/73 — 1873/74. Buday Lajos 1894/95 — 1897/98. Bugarszky Timót 1874/75 — 1879/80. Bugát Imre 1894/95 — 1897/98. Bukovics Gyula 1872/73 II. 140. Bulya György 1887/88 I. Jumbacsilla (Zobl) Irma, 1880/811884/85. Burány Béla 1872/73. Burger József 1889/90 I I .— 1890/91, 1893/94— 1895/96. Burghardt József 1898/99 I I .— 1900/1901. 145. Busitia János 1894/95 — 1897/98. Buzzy Mária 1878/79 1. Bülch Károly 1891/92. Bzduch János 1896/97. II. Chabada Béla 1896/97— 1897/98. 150. Concha Mária 1900/1901. Csapó Gyula 1871/72— 1873/74. Császár István 1885/86 II. Csebray Imre 1878/79. Cséfay Flórián 1875/76-1877/78. i5 5 .C sék a Károly 1871/72. Cseley József 1886/87— 1889/90. Cserépy Károly 1870/77 I. Csergő Lajos 1894/95— 1897/98. Cserna Károly 1884/85-1888/89. 160. Cserna Rezső 1898/99. Cserno Géza 1884/85.

Braun Miklós 1899/1900.

Csernovits Agenor 1873/74.

Braunberger Salamon 1886/87 —

Csernovits Diodor 1873/74.

0

1888/89.

Cservenák Gusztáv 1878/79 I.

6o

165.Csesznék Irma 1897/98— 1900/1901. Csiky István 1892/93 — 1895/96. Csink Ilona 1898/99—1900/1901. Csizik Gyula 1875/76— 1878/79. Csók István 1882/83 — 1884/85. 170. Csolnoky Károly 1884/85— 1887/88. Csordák Lajos 1883/84. Csordás József 1886/87. Csörgey Zoltán 1887/88. Csukay Lujza 1896/97 I. 1897/981898/99— 1899/1900. 175-Czapek Bruno 1894/95-1897/981898/99. Czeller Mihály 1882/83 I. Czóbel Gyula 1891/92-— 1894/95. Czölder Dezső 1896/97. II. Damkó József 1892/93 — 1896/97. 180. Dancsics Ákos 1880/81-1886/87. Dávid Miksa 1893/94— 1899/97. D eák Géza 1888/89 !•> 1896/971897/98— 1898/99. D eák István 1898/99—1900/1901.

195. Doby Irma 1892/93 — 1895/96. Doby Samu 1892/93 — 1895/96. Domsa Flavius 1897/98— 1900/1901. Doringer Anna 1893/94-1894/95. Dömötör Gábor 1885/86 I. 200. Dömötör László 1871 /7 2 -1874/7 5. Dörre Tivadar 1891/92-1892/93. Drescher Eugenia 1893/94—

1896/97. Dru már László 1899/1900. Dusek Ede 1889/90. 205. Dvihally Albin 1876/77. Dvorcsák Ferencz 1879/80— 1884/85. Éber Sándor 1897/98— 1898/99— 1899/1900. Eckert János 1882/83. Ecsy Ferencz 1878/79. 21 o. Edvi Illés Aladár 1888/89-1892/93. Edvi Illés Ödön 1899/1900.— 1900/1901 I. Egerváry Ágoston 1872/73— 1883/84— 1885/86. Egri (Engländer) Fanni 1897/98 — D eák Miklós 1890/91— 1893/94. 1900/1901. 185. Décsey István 1875/76. Dékány Árpád 1881/82—1884/85. Ehrenstein Zsigmond 1888/89— 1889/90. D em eter Róbert 1893/94— 215-Eisenhut Ferencz 1875/76— 1897/98. 1876/77 I. Demjanovich Tivadar 1880/81 — Eisenkraut Arnold 1880/81. 1882/83, 1885/86. Eisert Margit 1893/94— 1897/98. Demjén László 1882/83-1885/6. Eiszler Zsigmond 1873/74. 190. Demjén Zoltán 1879/80-1882/83, Elbl Lajos 1875/76— 1876/77 I. 1886/87 IID eréky Anna 1888/89— 1889/90. 220. Eleöd Judit 1888/89— 1892/93 Eleöd Karola 1888/89— 1892/93. Deréki Gyula 1873/74 II. Elischer Lajos 1875/76. Dienes Károly 1895/96-1897/981898/99. Ellinger Emil 1889/90— 1891/92. Diviaczky Rezső 1895/96-1897/98Emresz Róbert 1899/1900— 1900/1901. 1898/99. r

70 225. Eperjessy Imre 1898/99— 1899/1900. Epstein Győző 1899/1900 I. Erdőssy Béla 1889/90 — 1894/95. Etter Gyula 1885/86 I. Fábry Kornél 1888/89. 250. Fábry Mihály 1884/85 — 1885/86. Fajth István 1879/80— 1883/84. Faragó Lajos 1878/79 11. -1880/81. Faragó Ö dön 1897/98. Farkas Imre 1885/86— 1887/88.

Fleischer Rezső 1883/84. 260. Flesch József 1872/73. Flesch Miksa 1885/86 I. Fliesz Rezső 1873/74, 1877/78 I. Fliegl Kálmán 1898/99— 1900/1901. Flóris Áron 1879/80— 1880/81, 1885/86. 265. Flóris Gyula 1880/81. D r. Fodor Arminné 1895/96 1896/97. f

Fodor Róza 1893/94— 1896/97. 255. Farkas János 1892/93. Forberger Magdolna 1899/1900. Farkas István 1873/74. Forberger Andor 1896/97— Farkas Miklós 1896/97. 1897/98—1898/99— 1899/1900. Farkas Zefin 1891/92— 1893/94. 270. Fórián Gergely 1879/80-1881/82. Farkasfalvi (Findura) Imre Förstner Tivadar 1897/98— f1896/97— 1900/1901 1900/1901. 240. Fazekas Mariska 1873/74 II.— Fraenkel Ferenczné 1896/97— 1875/76. Fáy Sándor 1896/97. Fáy Zoltán 1872/73. Fändrich Mária 1899/1900.— 1900/1901. Färber Adolf 1881/82— 1882/83. 245. Fegyveres Géza 1873/74 II. Fehérváry Etelka 1893/94— 1896/97. Feigenbaum Ignácz 1872/73. Feuchtmann Vilmos 1900/1901. Félegyházy Gyula 1900/1901. 2 5o. Fellegi Alajos 188 5/86— 1888/89. Felsmann Alfréd 1890/91. Felsmann Mariska 1893/94. Fényes Adolf 1884/85 — 1886/87. Finger Róza 1892/93.

1897/98— 1898/99. Frankovszky Gizella 1897/98— 1898/99— 1899/1900. Freund Jenő 1896/97— 1897/98. 275. Friedmann Bella 1892/93. FriedmannÁrm. 1873/74-1875/76. Frimm Jakab 1874/75. Frischauf Ferencz 1897/98. Fuchs Margit 1899/1900— 1900/1901. 280. Fűnk Gusztáv 1896/97-1897/981898/99— 1899/1900. Führer Rikárd 1892/93-1895/96. Fiilöp Ferencz 1874/75-1875/76. Gaál József 1879/80 — 1883/84. Gaál Sándor 1886/87.

255. Fischer Bódog 1884/85-1885/86. Fischer József 1881/82-1885/86.

285. GabaraVincze 1872/731.-1875 ‘9 L\

Fischmann Adolf 1900/1901.

Gál József 1892/93 — 1895/96.

Fleischer

ifj. Gál István 1898/99—

1895/96.

Mihály 1892/93 —

1890/91 — 1891/92.

1899/1900.

71 %■

320. Grünwald Béla 1882/83. Gálóczy Dezső 1877/78 I. Grünwald Imre 1883/84-1884/85, Ganovszky Ilona 1890/91. 1891/92. 290. Garay Ákos 1882/83. Gasparecz Elemér 1897/98. I I.— Gulácsy Lajos 1900/1901. 1898/99— 1899/1900. I. Gulyás Károly 1892/93 — 1895/96. Gasparik János 1892/93-1895/96. Guttmann Berthold 1900/1901. Gebauer Gizella 1891/92-1894/95. 325. Guttmann Ella 1891/92-1892/93. Géczy Aranka 1896/97-1897/98— Guttmann Mária 1879/80-1882/83. 1898/99 — 1899/1900. Guttmann Margit 1898/99— 295. Géczy István 1876/77 I. 1900/1901. Gemziczky Irma 1894/95 I .— Gyagyovszky Aurél 1887—88. 1895/96. Gyárfás Ferencz 1 8 7 1 / 7 2 - 1 874/7 5. Gerdenich Claudine 1895/96— 330. Gyárfás Jenő 1871/72 — 1876/77. •

•

i 897/98— 1898/99—1899/1900. Gerenday Béla 1878/79-1879/80. Gerhardt Alajosné 1891/92 — 1894/9 5. 300. Giffing Ida 1891/92 — 1896/97. Gillemot Ö dön 1886/87-1893/94. Gillming Olga 1896/97. 335. Gindrich H ugó 1890/91. Glatter Ármin 1882/83 — 1883/84. 305. Glatz Oszkár 1894/95. Glosz Géza 1883/84. Glück Károly 1893/94-1896/971898/99. 340. Gobra Béla 1881/82— 1886/87. Goltz Sándor 1872/73. 310. Gondos Emma 1900/1901. Gortva Antal 1872/73 — 1874/75. Gönczy Béla 1872/73. Götz Ede 1873/74— 1874/75. Grabovieczky Leó 1899/1900— 345. 1900/1901.

Gyökössy Lajos 1900/1901. Gyöngyössy Berta 1898/99— 1900/1901. Gyöngyvirági Eugénia 1872/73 — 1875/76. Győrffy István 1890/91 — 1891/92. Győrffy Júlia 1882/83 — 1883/84, 1886/87.

315. Gratzer Lajos 1882/83 — 1883/84. Greguss Imre 1889/90.

Handmann Adolf 1892/93-1894/95. H andw erk Károly 1898/99—

Gróh Béla 1896/97— 1898/99. Gróh István 1885/86 — 1889/90. Gruber Hedvig 1896/97—

1900/1901. H ankus Sándor 187 5/76-1879/80. 350. H anulaJózsef 1880/81 — 1882/83,

1899/1900— 1900/1901.

Györgyi Kálm. 1879/80-1883/84. Gyurkovics Ferencz 1896/97. Haaz Miklós 1900/1901. H áberJános 1897/98—1900/1901. Haberditzel Kár. 1893/94-1896/97 Hadzsy Olga 1896/97-1897/981898/99. Hajdú Béla 1899/1900— 1900/1901. Halácsy Endre 1899/1900. Halász József 18 9 4 '9 5— 1897/98. Halász Zsigm. 1877/78-1881/82. Halmágyi Antal 1891/92-1892/93

72 Hanzély Gyula 1896/97.

Hirschfeld Samu 1872/73.

D r. Haraszty Gyuláné 1894/95. Harcsy József 1891/92.

Hirth Pál

Haris Béla 1894^5-— 1897/98. 955. Harsány Lajos 1897/98— 1900/1901. Háry Gyula 1881/82— 1885/86. Hatschek Arthur 1882/85. H atvani Bélái 897/98—1900/1901. H auser Tivadar 1891/92. 360. H ausner Ignácz 1885/86. Havran János 1879/80— 1881/82, 1883/84. Hazafi Gyula 1879/80 I. Hazslinszky Kálmán 1887/88— 1891/92. H echt Béla 1890/91 — 1891/92. 365. Heckenast Mária 1890/91 I. Heincz Auguszta 1873/74 I. Heincz Klára 1899/1900— 1900/1901. Heinrich Etel 1892/93-1895/96, 1896/97 II. Hellebronth Gizella 1900/1901II. 370. Hendrich Antal 1900/1901.

1881/82 — 1885/86,

1887/88. 385. Hochmann József 1880/81 — [884/85. Hochrein Lajos 1873/74-1874/75Hoczmann Lajos 1883/84— 1884/85, 1887/88— 1888/89. Hódi József 1892/93. H ody G é z á i 899/1900-1900/1901. 390. Hoffmann Ilona 1891/92-1894/95. Hoffmann János 1888/89— 1891 '92, 1894/9 <;. Hofrichter József 1876/77—1879/80. Holló Barnabás 1889/90-1892/93. Holló Ilona 1887/88— 1888/89. 395. Holló Zsigmond 1883/84 I.

1882/83 —

Hollós Béla 1889 90— 1893/94. Hollós Gyula 1899/1900— 1900/1901. Hollós Károly 1877/78— 1880/81. Hollósy József 1876/77— 1878/79. 400. Hollósy Simon 1875/76 I.

H ercz Gyula 1888/89. Herczbrunn Náthán 1877/78.

H olubek Imre 1899/1900— 1900/1901.

Herczfeld Fanny 1872/73.

Homolya Ádám

Herczog Nina 1877/78. 375. H erm ann Adolfine 1892/93 —

1882/83 I.

1881/82—

0

H oppé Lipót 1871/72— 1874/75.

Horovitz M ór 1875/76. 1894/95. Hermann Gyula 1890/91-1893/94. 405. Horthy Béla 1887/88. Horváth Andor 1896/97. H evesy Pál 1896/97— 1900/1901. Hidegh Béla 1896/97— 1897/98— 1898/99— 1899/1900. Hídvégi Géza 1890/91 I. 1893/941895/96.

Horváth Erzsi 1891/92. Horváth Géza 1885/86— 1888/89. Horváth István 1884/85—1886/87. 410. Horváth János 1886/87.

Hirsch Cornélia 1885/86-1888/89.

Horváth József 1899/1900— 1900/ 1901.

Hirsch József 1886/87 I.

Horváth Károly 1891/92-1893/94.

380. Hilberth Irén 1891/92 — 1894/95.

73 Jakab Sarolta 1873/74—-1878/79. Horváth Mihály 1881/82. Jakubovits Arthur 1900/1901. Horváth Miklós 1878/79. Jámbor Tita 1896/97— 1900/1901. 415. Horváth Miklós 1899/1900 II.— 445. Jancsó Jenő 1897/98. 1900/1901 I. Jancsó Lajos 1891/92— 1893/94. Horváth P. Natalie 1879/80— JancsóMihály 1897/98-1900/1901. 1881/82. Hoschke Kálmán 1889/90. Janicsek József 1884/85. Janicsek Sándor 1883/84-1885/86. Hosszú Lajos 1883/84— 1886/87, 1888/89. 450. Jankó Elemér 1887/88— 1888/89. Jankovich István 1896/97— Höchinger Árpád 1900/1901. 420. Höllrigl József 1897/98 II. és 1900/1901 I. 1900/1901. Janky Sándor 1892/93 — 1896/97. Hölszky Sándor 1892/93-1895/96. Jantyik Mátyás 1879/80—1882/3. Hönigschmiedt Bódog 1897/98— Jarka Antal 1874/75. 1900/1901. 45 5-Jármay Edith 1899/1900— Hrabetz Nándor 1894/95 — 1900/1901. 1897/98. Jávorrek Kálmán 1899/1900— Hrinyák Ede 1875/76. 1900/1901. 425. Hunyadi László 1879/80-1882/83. Jäger István 1895/96— 1897/98— Huschmann Alajos 1873/74 II. 1898/99. Huszár Frigyes 1877/78-1880/81. Jelenszky Pál 1898/99. Huszka’József 1873/74— 1875/76. Jeney Jenő 1894/95. H ü b n e r Rezső 1881/82— 460. Jeszenszky Gusztáv 1872/73 — 1882/83. 430. Ihrig Sarolta 1896/97-1897/98Jindrich Hugó 1891/92— 1898/99— 1899/1900. 1895/96. Illetsko Béla 1893/94— 1896/97. Jobbágy Miklós 1898/99. Illés Hedvig 1893/94. Jókai Róza 1878/79— 1883/84. Illykovics Győző 1900/1901 I. Jónás Ida 1882/83 — 1885/86. Indaly Ilona 1896/97-1897/98. 465. Jónás Zsigmond 1897/98. 43 5.Inno cent Ferencz 1876/77— Joós Imre 1887/88— 1889/90. 1877/78, 1884/85. Juhász Árpád 1886/87— 1890/91, Intődy Adolf 1872/73 — 1873/74. Istváncsics György 1883/84—

1894/95 — 1896/97. Juhász Gyula 1879/80.

1886/87.

Junga Sebő 1890/91 I. Istvánffy Gyula 1882/83 — 188 3/84. 470. Jurkovich Viktor 1899/1900— Iszlay Margit 1891/92— 1893/94. 1900/1901. 440. Ivanecz József 1884/85 — 1886/87. Jabkovszky Mihály 1880/81 — 1884/85.

Justus Ilona 1896/97—-1897/98— 1898/99— 1899/1900. Juszkó Béla 1893/94— 1896/97.

Kacz Endre 1897/98— 1898/99— 505. Keményfly Katalin 1882/83. 1899/1900. Kemenszky Árpád 1887/88— Kada Alajos 1899/1900— 1890/91. 1900/1901. Kende István 1898/99. 475. Kádár Gábor 1879/80— 1883/84. Kende István 1888/89— 1891/92. Kaill Adolfné 1891/92 — 1893/94. Kenedi Erzsébet 1897/98— Kalina Tivadar 1879/80 I. 1900/1901. Kalivoda Katicza 1895/96-1897/98- 510. K erner Ilona 1899/1900. 1898/99. Kern Paula 1894/95. /

Kalmár Jenő 1885/86— 1890/91. 480. Kálóczy János 1892/93 — 1895/96, 1897/98— 1898 99. Kánn T eréz 1896/97—1900/1901. Kapperl Samu 1883/84. Karácsonyi Géza 1899 1900. Karácsonyi István 1900/1901 II. 485. Kardos Gyula 1874/75 — 1876/77. Karesz Sámuel 1885/86-1886/87 I. Karkoska József 1881/82-1882/83. Karlovszky Bertalan 1877/78. Kárpáthy Jenő 1887/88 I. 490. Karsay Nándor 1886/87. Karvázy Róza 1892/93. Kassay Kálmán 1871/72—1873/74. Kasselik Emilia 1891/92—1894/95. Katsó József 1893/94. 495. Kátay Lajos 1878/79— 1882/83. Katona Béla 1893/94. Katra Imre 1872/73— 1873/74. Kaufmann Izidor 1873/74 II. —

Kertész József 1872/73 II. Kertész János 1871/72 — 1873/74. Kessler Johanna 1896/97— 1897/98. 515. Keuler József 1894/95 — 1898/99. Kieszkovvszky Gy. 1899/1900 II. Killinger Lajos 1883/84. Kimnach László 1875/76-1877/78. Király Lajos 1894/95 — 1897/98. 520. Király Gyula 1896/97— 1897/98. 1898/98— 1899/1000. Kircz Ráchel 1888/89 894/95. Kiss Aranka 1897/98— 1900/1901. Kiss Ferencz 1876/77. Kiss István 1873/74 II. —

1

525. Kiss Kálmán 1897/98. Kiss Lajos 1884/85— 1886/87, 1889/90— 1890/91. Kiss Sarolta 1898/99— 1900/1901. Kiszely Árpád 1898/99— 1000/1901. Kiszely Nándor 1893/94.

Kauser Irma 1872/73 — 1873/74. íoo. Keleti Gábor 1887/88— 1890/91, 1894 95.

1891/92—

Klamarik Brúnó 1894/95 —

Kelety Magdolna 1896/97— 1000 1901

530. K laber Gyula 1892/93.

.

Kellermann Ferencz 1876/77.

1896/97. Klammer Mariska 1891/92, 1896/97.

Kéméndi Jenő 1877/78-1878/79.

Kléh János 1900/1901 II.

KeményffyJenő 1892/9 3-189 5i()6, 1897/98. II.

Klein Béla 1897/98— 1898/99. 535. Klein Jenő 1897/98.

»

75

Klein Lipót 1899/1900— 1900/1901. Kleinberger (Katona) Náthán 1881/82— 1886/87. Klics Albert 1890/91. Klobusiczky Lajos 1900/1901.

Kovács Gyula 1894/95. Kovács István 1896/97— 1897/98 1898/99. Kovács István 1882/83-1886/87. 570. Kovács János 1873/74. Kovács József 1899/1900 — 1900/1901.

540. Klopfer Miksa 1889/90-1890/91. Klösz György 1890/91. Kovács József 1874/75— 1875/76. Kmetykó Gyula 1880/81, Kovács László 1893/94— 1896/97. 1881/82. I. Kovács Pál 1876/77— 1877/78. Knopp Ferencz 1884/85. 575. Kozák István 1896/97. I I .— Knopp Imre 1882/83— 1885/86. 1900/1901. 545. Knott Lipót 1879/80— 1880/81. 1. Kölber Dezső 1890/91 — 1896/97. Knuth Matild 1897/98— Kövér János 1873/74— 1876/77. 1900/1901. I. Köves Izidor 1882/83 — 1884/85. Kocsis Ferencz 1880/81-1884/85. Kraft Károly 1899/1900. Kocsis Jenő 1892/93. 580. Krainer Paula 1872/73 — 1876/77. Kocziha András 1898/99. Krajecz András 1886/87. 5 50. Kohányi Róbert 1890/91-1891/92. Krajna János 1893/94— 1896/97. Kollár Gusztáv 1899/1900. Králik Gusztáv 1893/94—1896/97. 1900/1901. Krausz Ignácz 1878/79— 1881/82. Komárniczky Mariska 1896/97, 585. Krausz Ilka 1891/92. 1897/98— 1900/1901. Krausz István 1872/73 II.— Kondász Illés 1886/87— 1887/88. 1876/77 I. Kőnek Ida 1872/73. Krausz János 1872/73 — 1874/75. 555. Kondor Dezső 1898/99. Krecsmárik Endre 1899/1900. Korcinka Pál 1894/95. K renner Viktor 1880/81 -1887/88, Korcsek János 1891/92-1894/95. 1895/96. Kőris Kálmán 1898/99— 590. Krieger Béla 1879/80— 1883/84. 1899/1900. Kriesch Aladár 1880/81-1882/83 Korompay Irma 1890/91-1891/92. 1893/94— 1895/96. 560. Koós Lajos 1895/96— 1897/98. Kriesch Laura 1895/96-1897/98. 1898/99. 1898/99—-1899/1900. Koszkol Jenő 1885/86— 1887/88. Krieszhaber Róza 1877/78. KosztkaJózsef 1885/86— 1887/88. Krisztiáni István 1888/89-1891 192. Kotsi Horvát Jolán 1891/92-1893/94. 595. Krompacher Károly 1900— 1901. Kozsanovics Sándor 1876/77— Krucsay Ferencz 1889/90 I I.— 1878/79. 1895/96. 565. Kovách Géza 1881/82— 1884/85. Krug Balázs 1871/72— 1876/77. Kovács Alajos 1896/97. Kruspér István 1894/95-1897/98

76

Kubesch

Mariska

1894/95 —

1897/98. 600. Kukuli Ferencz 1883/84. Kulcsárné-M üller Irma 1897/98. 1898/99— 1899/1900. Kun Lajos 1890/91 — 1892/93. Kunfy Lajos 1887/88. Kunossy Frigyes 1880/81-1881/82, 605. Kunvald Césár 1900/1901. II, Kutlik András 1881/82 I. K utner Géza 1886/87— 1890/91. Kutty Lajos 1875/76. Kurzweil N ándor 1878/79. 610. Künstler Adolf 1881/82.

Leidenfrost Johanna 1900/1901.II. Leitl Ede 1871/72 — 1873/74. Leister Ferencz 1875/76-1876/77. Lenauel Arthur 1895/96. 635. Lencsó János 1884/85 — 1888/89. Lengyel Irma 1891/92. Lerch Antal 1872/73. Leszczynszky Kornél 1897/98. II1900/1901. Lichtenstein Georgette 1881/82 I. 640. Liflfa Aurél 1891/92. Ligeti M ór 1890/91—-1892/93. Linde János 1874/75 — 1875/76. Linek Lajos 1875/76, 1878/79. Losonczi Jenő 1898/99— 1900/1901.

Kümmerle Pál 1893/94-1896/97. Labdavszky János 1898/99— 645. Lósy Géza 1896/97— 1897/98-. 1900/1901. 1898/99— 1899/1900. Laczkó Lajos 1900/1901. II. Löbl Selma Elma 1872/73 — Láczay Olga 1893/94— 1896/97. 1875/76. 615. Lakatos Ida 1873/74. Lörinczy Géza 1895/96-1897/98Lakos Alfréd 1889/90— 1892/93. 1898/99. Lammel Antal 1892/93 — 1895/96. Lamos János 1898/99—1900/1901. Langenthal Lenke 1897/98. 1898/99— 1900/1901. 620. Lányi Ernő 1877/78— 1880/81. Lányik János 1897/98— 1898/99. 1899— 1900. László Zsigmond 1897/98.

Löschinger Béla 1895/96. Löschinger H ugó 1893/94— 1897/98. 650. Löschinger Hedvig 1891/92.

1886/87—

Löw Gyula 1881/82— 1885/86. Löwinger Ármin 1881/82 I. Lőwy Abr. Dávid 1900/1901.

1900/1901.

Ludmann Paula 1892/93-1895/96. Laub Flórián 1878/79— 1883/84. 655. Lukácsy Lajos 1896/97. Laub Fiilöp 1885/86— 1888/89. Lukáts Erzsébet 1897/98— 625. Lechner Gyula 1878/79. Ledermüller Gyula 1892/93. Lehotzky Pál 1895/96— 1897/981898/99. Lehrner Rezső 1876/77. Leichner Samu 1900/1901. 630. Leichtnekert István 1900/1901.

1898/99 — 1900/1901. Lustig M ór 1898/99— 1900/1901. Lützenburger Antal 1900/1901. Machik Ilona 1892/93 — 1896/97. 660. Madáchy István 1897/98— 1900/1901. Madarassy Erzsi 188 3/84-1888/89.

77 Madarász Adeline

1887/88—

1892/95. Major Aladár 1897/98— 1900/1901. Major Jenő 1887/88— 1890/91.

690. März Konrád 1899, 1900 — 1900/1901. Mátrai Vilmos 1895/96-1897/981898/99— 1899/1900. Matsek Antal 1876/77— 1878/79.

665. Majoros Károly 1889/90-1892/95 Mátyássy Kálmán 1875/74— Majorossy Gyula 1875/74— 1874/75 I. Mayer (Zala) György 1876/77 I.1875/76. Makay Filomena 1876/77— 1878/79. 1881/82. 695. Mayer József 1871/72. Medriczky Istv. 1895/94-1894/95. Makfalvay Ilka 1872/75-1875/76. Mály József 1894/95, 1895/96 II., Meeze Vilmos 1876/77 I. Meiszl Ágoston 1886/87-1888/89. 1896/97 II., 1897/98 II. 670. Mandl Ármin 1880/81 — 1885/86. Meleg Ignácz 1882/85 IMandl Edith 1896/97— 1897/98. 700. Melichár János 1885/84-1884/85. Melles Jenő 1880/81 II. Mandl József 1881/82. Mendel Béla 1896/97 II.— Mandl Stefánia 1891/92-1895/96, 1897/98— 1898/99— 1899/1900. 1896/97 I. Mannheimer Ágost 1875/74 II.— Mendlik Oszkár 1890/91-— 1895/96. 1874/75 I. Mensel Coelestin 1879/80. 675. Margittay Tihamér 1874/75— 705. Mensel Kelemen 1880/81 — 1878/79. 1881/82. Márki Pál 1879/80 I. Mersich Aladár 1898/99 — M árk Lajos 1885/86. 1900/1901 I. Markup Béla 1890/91 — 1896/97. Mérő István 1890/91 — 1894/95. Márkus Péter 1899/1900— Mészáros Endre 1872/75. 1900/1901 I. Mészáros Gyula 1897/98. 680. Mariin Molly 1887/88— 1890/91. 710. Mészáros Károly 1895/96— Marossi Ferencz 1886/87 I1896/97. Ozv. Marsovszky Endréné ••

1900/1901. Marsovszky Kálmán 1886/87—

Mesterházy 1876/77.

1891/92. Marthy Pál 1898/99— 1900/1901.

Meszes Ferencz 1887/88. Mihalik Dániel 1886/87-1892/95. Mihalik Gyula 1896/97-1897/981898/99— 1899/1900.

685. Mártin Jenő 1899/1900— 1900/1901.

Kálmán

1875/74—

715. Mikár Paula 1894/95 — 1896/97. Mike Ignácz 1880/81—-1882/85. Márton Gyula 1875/76 I. Miksits Imre 1874/75. Mártonffy Erzsi 1899/1900 I. Millye Kálmán 1882/85. Martonovics Ábrahám 1895/94. Márton Béla 1891/92.

78

Milutinovics Lyubisa 1894/95 — 1897/98, 1900/1901 II. 720. Ozv. Mirkovszky Gézáné •*

1899/1900. Mirkva János 1897/98— 1900/1901. Mittelmann Jakab 1889/90—1894/95. Moczik Feliczián 1900/1901 II. Móczik József 1882/83.

Nadler Ida 1872/73. 750. Nagy D énes 1898/99-1900/1901. ifj. Nagy Gyula 1877/78-1880/81. id. Nagy Gyula 1875/76-1879/80. Nagy István 1894/95 — 1896/97. Nagy Jolán 1894/95 — 1897/98. 755. Nagy Károly 1879/80-1882/83. Nagy Lajos 1899/1900— 1000/1901. Nagy Lajos 1895/96. Nagy Lázár 1879/80— 1883/84

725. Moesz Etelka 1894/95 — 1896/97. 1886/87. Moiret Odón 1899 1900. Nagy Sándor 1886/87— 1889/90. Molnár Béla 1886/87— 1888/89. 760. Nagy Vilmos 1891/92— 1896/97. Molnár Bertalan 1896/97. Naucsina Károly 1876/77. Molnár Gyula 1883/84— 1886/87. ••

Náray Zelles Aladár 1898/99 I. Nécsey Imre 1875/76 — 1878/79. Molnár Lajos 1873/74-1876/77 I. G róf N em es Eliza 1896/97 II. Molnár Sándor 1875/76. 765. Nemes Mihály 1883/84-1885/86. Morgenstern Ede 1893/94— Nemes Viktor 1892/93 I. 1896/97.

730. Molnár Jenő 1900/1901.

M umme Oszkár 1880/81 I. 735. Murányi Kálmán 1898/99— 1900/1901. Muresianu Flórián 1898/99— 1900/1901. Murgas József 1889/90. M uró Péter 1876/77 I. Muszély Ágoston 1896/97, 97/981898/99— 1899/1900. 740. Muszely Gyula 1889/90-1892/93.

Németh Imre 1893/94— 1897/98. Neogrády Antal 1883/84-1884/85. Neubrunn Tóbiás 1890/91 — 1895/96. 770. Neuhauser Armin 1878/79— 1880/81. r Neumann Armin 1882/83 I. r

Neumann Emil 1886/87. Neumann Ignácz 1891/92. Neumann Manó 1900/1901 I.

775. Nichold Sánd. 1895/96-1897/98. 1 . Muszkalay Antal 1877/78-1879/80. Niederländer Adolf 1894/95 I. Mühlbeck Károly 1886/87— Nieger Károly 1896/1897 II. — 1890/91. Müller Károly 1900/1901. Müller Melánia 1897/98-1898/99. 745. Münich Ida 1882/83. Myskovszky 1894/95.

Ernő

1891/92—

1897/98. Niklay János 1872/73. Nikolics Ilona 1882/83 — 1884/85. 1894/95 — 1896/97. 780. Br. Nyáry Alb. 1890/91-1894/95.

Nadler Berta 1872/73.

Nyáry Antal 1879/80— 1880/81 I.

Nadler Flóra 1872/73.

Nyilassy Sándor 1892/93.

79 O ben d o rf Gusztáv 1884/85 — 1888/89. O berg János 1871/72 — 1873/74. 785. Ocsvár Rezső 189^/96-1897/981898/99.

Pataky Sándor 1899, 1900. Pauer Vilmos 1889/90— 1892/93. Pavetics Manó 1896/97-1897/98, 1898/99.

Odri Lehel 1899/1900-1900/1901. 820. Olgyay Ferencz 1889/90-1890/91. Olofson Gusztáv 1893/94-1896/97. Oskó Lajos 1884/85 — 1889/90, 1894/95. 790. Osyáth Kálmán 1883/84. Oszter István 1892/93 — 1895/96. Oszwald Lajos 1894/95-1897/981898/99. Ottlyk József 1896/97. Pajor Tamás 1899/1900. 795. Pálflfy József 1886/87— 1889/90. Pálinkás Béla 1898/99 I. / Páll Ágoston 1900/1901. Palla István 1871/72— 1873/74. Pállya Coelesztin 1879/80— 1881/82, 1884/85 II. 800. Pántz Dezső 1899 1900. Pap Árpád 1878/79— 1879/80. Pápay Viktor 1871/72 — 1873/74. Papp Aurél 1899/1900 — 1900/1901. Pap Emil 1900/1901. 805. Papp Ferencz 1873/74 I. Papp Gábor 1892/93. Papp Gyula 1876/77— 1879/80. Papp József 1888/89— 1891/92. Papp Sándor 1888/89— 1896/97. 810. Papszt Imre 1889/90. Parti Géza 1896/97— 1900/1901. Pasuth Ö dön 1880/81-1884/85 I. Pásztor Józs. (jákóhalmai) 1883/841886/87, 1890/91. Pásztor József (pápai) 1872/73. 815. Pataky László 1875/76-1879/80 I.

825.

830.

Pawlas Ede 1890/91-— 1895/96. Pazár Zoltán 1900/1901. Pázmándy Olga 1891/92. Pázmándy Vilma 1891/92. Pécsy Gyula 1900/1901. Percea Pál 1893/94— 1896/97. Perjéssi Lajos 1873/74— 1876/77. Perlmutter Samu 1884/85— 1888/89. Pesice Antal 1875/76. PeterdyGyula 1879/80— 1881/82. Petrányi Géza 1876/77— 1879/80. Petrányi Miklós 1897/98-1898/99 és 1900/1901. Petschacher Olga 1898/99. Pettkó Zsigmond 1899/1900— 1900/1901. Philipp István 1890/91 — 1895/96. Pick Juliska 1890/91. Pironcsák Antal 1895/96. Pittoni Edith 1896/97— 1897/98, 1898/99— 1900/1901. Podvinecz Sándor 1897/98— 1900/1901. Pokorny Irma 1873/74. Polgáry Géza 1885/86— 1888/89. Polgáry Miklós 1898/99— 1900/1901. Polidnek Gyula 1882/83 I. Poll Hugó 1885/86. Pollatsek Márton 1896/97. Pollák M ór 1893/94. Pollák Simon 1899/1900. Pollák Vilmos 1875/76. Poór Sándor 1900/1901. Popovics Milicza 1892/93. %

835.

840.

845.

Reithoffer Jenő 1898/99—

Popovics Vera 1899/1900 I I .— 1900/1901.

1900/1901. Reiszmann Ilona 1878/79-1881/82

850. Pór Bertalan 1890/1900. Poroszlay Albert 1872/75-1873/74. Rekettye Csilla 1887/88. Posner Lajos 1888/87 I., 1891/92. Répás András 1900/1901. Pörge Gergely 1874/75-1876/77I. 885. Réti Hugó 1900/1901. Premier Károly 1872/73-1873/74. Réti István 1890/91 I. 8^5. PrenosylSándor 1872/73-1876/77. Prokop Irma 1900/1901 II. Propper Aranka 1896/97 II. Pulszky Polyxena 1872/73— 890. 1873/74. Puxbaum Miksa 1873/74. 860. Rabcsák Aurél 1893/94. Radó Aladár 1881/82 I. Raidl Sándor 1880/81. Rakottyay László 1896/97.

Réti Ö dön 1891/92— 1893/94. Réthy Lajos 1878/79— 1879/80. Rettenbacher Ferencz 1892/93. Révész Györgyike 1899/^900— 1900/1901. Rhédey F erencz 1873/ 74-1874/7 5. Richl Antal 1875/76.

Richter Aurél 1888/89— 1892/93. 895. Riedl Margit 1900/1901. Rieger Győző 1893/94.

Rakssányi Dezső 1899/1900—

Rigán Samu 1898/99. 1900/1901. Rigó Mária 1889/90— 1890/91. 865. Rasztovich N ándor 1896/97—Ringeisen József 1882/83. 1897/98— 1898/99— 1899/1900. 900. Rintel Géza 1893/94. Roger Victoria 1900/1901. Rauchbauer Károly 1880/81 — 1882/83. Roleizek Mátyás 1897/98— 1900/1901. Rausch Béla 1893/94— 1894/95. Romek Árpád 1900/1901 II. Rauschenberger József 1885/86— 1886/87. Rauscher Lujza 1900/1901. 870. Rauscher Mariska 1897/98— 1898/99— 1899/1900 I. Redlich József 1888/89—1891/92. Reich H enrik 1879/80. Reich Jakab 1871/72— 1872/73. Reichard Karola 1893/94-1896/97.

Rosenberg Adolf 1884/85. 905. Rosenmayer Ferencz 1880/81 — 1881/82. Rosenzweig Lajos 1877/78 I. Roskovics

Ignácz

1875/76—

1879/80. Roth Matild 1894/95. Roth Matild 1900/1901.

875. Reider Béla 1893/94— 1896/97. 910. Roth Miksa 1880/81 I., 1888/89 I. Rothfeld Samuné 1895/96. Reimlinger Gyula 1879/80— 1882/83. Reinfuss Ede 1892/93-1897/98. Reinhard Kár. 1887/88-1895/96. Reisz Ottó 1895/96. 880. Reiszig Adolf 1876/77— 1878/79.

Rottmann Miksa 1896/97— 1897/98—1898/99. Rozolofszky Ágost 1872/73 I I . — 1873/74. Rózsaffy Dezső 1895/96.

8i

91 v Rock Károly 1876/77. Schiumbrecht Gyula 1890/91 — Röszler Lajos 188^/86 —1889/90. 1891/92, 1894/95 I. Röszner Adél (Komócsy Józsefné) 945. SchmidtAntal 1882/83 — 1886/87. 1882/83 — 1884/85, 1888/89— Schmidt József 1872/73— 1873/74. 1892/93. Schmigelschi Oszkár 1884/85 — Rubovics Márk 1883/84-1886/87. 1888/89. Ruby Miroszláv 1879/80-1881/82. Schnaucz Ervin 1872/73 II. 920. Saile Károly 1882/83. Schneider Károly 1880/81. Sándorlstván 188 5/86II., 1888/89. 950. Schnier (Szirmai) Antal 1877/78— Sanek Sámuel 1879/80. 1879/80. Sávéi Dezső 1888/89— 1889/90. Scholtz Ágost 1884/85. Schablik Károly 1894/9 5-1897/98Scholtz Margit 1894/95 — 1896/9''. 1898/99 I. Scholtz Tivadar 1898/99 II. 925. Schamorzil Antónia 1888/89— Schöckl Ignácz 1872/73 II. 1891/92. 95 5. Schönberger Vilmos 1878/79—Scharl Arthur 1886/87. 1881/82. Scharschel Dániel 1883/84— Schönleitner Károly 1872/73— 1890/91. 1876/77. Schauschek Árpád 1881/82— Schramek Jakab 1884/85-1886/87. 1886/87. Schreiber Izidor 1876/77-1880/81. Schubert Béla 1898/99 I. Scháffer Ármin 1891/92. 930. Scháffer Tivadar 1884/85. 960. Schubert Emil 1876/77— 1878/79. Schedel D óra 1899/1900 — Schubert Ign. 1873/74-1876/77 I. 1900/1901. Schulek Eriza 1900/1901 II. Scheiber Géza 1887/88-1888/89 I. Schulek Vilma 1897/98 II. Scheibert Antónia 1872/73— 1898/99— 1899/1900. 1873/74. Schulhof Aranka 1899/iqoo— Scherling Antal 1889/90—1892/93. 1900/1901. 93 5. SchiíT Dezső 1890/91— 1891/92. 9Ó5.Schuller Emil 1900/1901 II. Schiíf Kálmán 1893/94. Schullerus Frigyes 1885/86— Schimkó István 1881/82. 1888/89. Schickedánz Vilma 1899/1900— Schultz Ferencz 1875/76. 1900/1901. Schuppin Ferencz 1875/76— Schlesinger Dávid 1871/72— 1878/79. 1875/76. 940. Schlésinger Károly 1876/77 I.

Schuschmann Pál 1885/86—

1886/87. Schlik Károly 1876/77-1877/78 I. 970. Schuster Gáspár 1873/74-1874/75 Schloesser Alice 1895/96-1896/97. Schütz Julcsa 1891/92. Schwalm Miksa 1897/98-— Schlosser Arthur 1899/1900— 1900/1901 I. 1900/1901.

Értesíti 1900— lOOi

6

Schwarz Mariska 1900/1901. Schwarcz M ór 1885/84— 1886/87. 9 7 1;. Schwarcz Zsigmond 1878/79 —

Somogyi Ágoston 1899/1900— 1900— 1901.

Elemérné 1896/97 II. Soós László 1875/76. Schwarcz Arnold 1898/99 II. Spanyár Pál 1894/95 — 1897/98. Schwertner Zsigmond 1880/81 — Spiegel Jakab 1874/75 —1875/76. 1884/85, 1892/95. Spindler Lajos 1875/76. io io .S p ir a Antal 1875/74 II. — Sebestyén Károly 1894/95 — 1876/77 I. 1897/98. Spira Rezső 1875/76 II. Sebestyén József 1898/99 II, Spitzer Béla 1900/1901. 980. Sebestyén László 1899/1900. Sebők Margit 1899/1900 — Spitzer Hermán 1889/90— 1891/92. 1900/1901. Seemann

Kálmán

1879/80—

1882/85. Seffer Gizella 1897/98—1900/1901. Serbán Mihály 1872/75 I. 985. Seres Géza 1874/75 — 1876/77. Siegel Gyula 1880/81. Sikor Margit 1875/76. SikorszkinéZsolnaiJulia 1895/96. Silberblatt M ór 1899/1900. 990. Silberstein Lajos 1876/77 I. Silberstein Lipót 1875/74— 1875/76. Sima Dezső 1898/99—1900/1901. Simkó József 1878/79—1885/84. Simon János 1874/75 II. — 1876/77 I. 995. Simon Tivadar 1895/94— 1895/96. Singer M ór 1876/77 I. Sinkó Pál 1896/97— 1897/98. 1898/99— 1899/1900. Sipos Sándor 1875/74. Skatzel Lajos 1880/81 I. 1000. Skultety István 1900/1901 I.

ioo ^ .S oós

Spitzer Vilmosi894/95—1897/98. 1015. Spitzer Zsigmond 1886/87 ISpotkofszky Károly 1876/77— 1878/79. Springholcz Mariska 1895/96— 1897/98— 1898/99. Stark Mária 1896/97—1898/99— 1899/1900. Stark Teréz 1891/92— 1896/97. 1020. Stauber Jakab 1895/94. Stegmüllerné Gerster Mária 1884/85 — 1886/87. Steiner András 1888/89— 1892/951. Steiner Viktor 1899/1900. Steinhäuser Ágoston 1900/1901. 1025. Stempien Mariska 1896/97. Stepanek Ernő 1899/1900— 1900/1901. Stern Áron 1890/91 — 1891/92. Stern Fülöp 1887/88— 1890/91. Stern József 1881/82. 1050. Stetka Gyula 1874/75 — 1875/76.

Slakta János 1899/1900— 1900/1901 I.

Streitmann Antal

Soltész Arnold 1875/76—1877/78. Soltész József 1897/98—1898/99-

Stifter Gyula 1885/86 I.

1871/72—

1874/7 ^. Stigliczy Jenő 1887/88-1890/91.

Stohofer Béla 1890/91—1891/92. Székely Andor 1896/97-1897/98103 5. Stoklász Józsefi 889/90-1892/93. 1898/99— 1899/1900. r Stolarik József 1892/93 —1893/94. Székely Árpád 1872/73,1879/80Stollmann András 1873/74 II. — 1888/89, 1893/94— 1896/97. 1878/79— 1880/81. 1070. Szekeres Albert 1893/94. Stöger Rudolf 1890/91. Szentistvány Margit 1893/94— StrachJózsef 1882/83— 1884/85. 1896/97. 1040. Strasser Emma 1893/94. Szentmiklóssy Zoltán 1895/96— Stubán István 1887/88—1888/89. 1897/98. Suján Pál 1897/98— 1900/1901. Szerémy Alajos 1881/82-1884/85. Svetschine Georgine 1890/91 — Szeverényi János 1875/76 I. 1075. Szidlovics Kálmán 1890/91 — 1 893/94Szabó Bálint 1899/1900 I. 1893/94. 1045. Szabó Benő 1873/74—1875/76 I. Szihorszky János 1894/95. Szabó Béla 1882/83— 1883/84. Szíjártó Lenke 1893/94-1895/96. Szabó Irma 1877/78— 1878/79. Szilágyi Ilona 1896/97— 1897/98, Szabó István 1876/77. 1898/99— 1899/1900. Szabó József 1884/85-1888/89 I. Szilvay Vilmos 1895/96. 1050. Szabó Kálmán 1897/98 II. 1080. Szinte Gábor 1875/76— 1877/78. Szabó László 1892/93. Sziráczky Gyula 1896/97 II. Szabó Pál 1876/77 I. Szirotka Szilárd 1891/92— Szabó Vladimír 1893/94-1896/97. 1894/95. Szakács János 1884/8 5— 1886/87, Szirtes Aranka 1898/99— 1891/92. 1900/1901. 1055. Szalacsy Rezső 1896/97. Szirtes H enrik 1896/97-1897/98, 1898/99. SzalayJenő 1883/84— 1^86/87. SzalayKároly 1880/81 — 1886/87. Szalay Kornél 1881/82 I. Szappanos Béla 1897/98. 1060. Szappanos Péter 1884/85 — 1887/88.

1085. Szittner Dezső 1890/91-1893/94. Szlányi Lajos 1886/87 —1892/93. Szmetana Ágoston 1880/81 —

Szádváry János 1883/84— 1888/89.

1880/81. Szokol Károly 1898/99—

Szántó Géza 1890/91 — 1893/94. Szántó János 1882/83 — 1885/86. Száraz István 1876/77. 1065. Száríts Imre 1876/77— 1880/81. Szegfy Erzsiké 1894/95. Szécsi Schneider Ármin 1896/971898/99— 1899/1900.

1885/86. Szobonya Mihály 1875/76—

1900/1901. 1090. Szontag Aranka 1900/1901 II. Szontagh Károly 1883/84. Szongoth Jakab 1898/99. Szontagh Tibor 1894/95-1896/97, 1897/98 I. 1898/99. Szopkó I stván 187 5/76— 1877/78. 6*

84 1095- Szopos Sándor 1900/1901. Szűk Endre 1890/91 — 1891/92. Szulczberger Miksa 1889/90— 1892/93. Szunyoghy Farkas 1897/98 —

T eöke Andor 1890/91-1891/92. 1897/98— 1898/99— 1899/1900. Thein Miksa 1889/90— 1891/92. Thirring János 1899/1900—

1900/1901. 1900/1901. Szupits József 1881/82. 1125-Thorma János 1887/88-1892/93. 1100. Szücs Izsák 1877/78 —1879/80. Tichy Gyula 1898/99-1900/1901. Tahedl (Tahi) Antal 1875/76— Till Karolina 1873/74 II. 1877/78. Timina Zoltán 1898/99— Tahy János 1888/89 II. 1900/1901. Takács Zoltán 1897/98. Tinayre Gyula 1877/78-1878/79. Taksonyi József 1887/88— 1130. Tinayre Lajos 1877/78— 1890/91. 1878/79. 1105. Tamás Imre 1896/97— 1897/98. Tisza Zsigm. 1885/86— 1886/87. 1898/99. T ó d e r Gyula 1900/1901. Tamásfy Rom er 1874/75. Tolnay H enrik 1881/82. Tamássy Gyula 1897/98 — Tolnay Anna 1899/1900— 1900/1901. 1900/1901. TankóSánd. 1877/78 1., 1880/81 1. U3 5.Tom asek Emma 1872/73 — Tanay Zoltán 1899/1900. I. 1877/78. 1110. T a rr Rezső 1894/95— 1897/98. Tompa Berta 1896/97-1897/981898/99— 1899/1900. 1898 ^ 9 . Taschek Gyula 1877/78-1880/81. Tornyai János 1886/87-1887/88. Tasnády Kálmán 1876/77. Tattay Ferencz 1883/84- 1884/85 1891/92— 1893/94. Tattay Margit 1898/99— 1900/1901. 1115. Tegyey Lajos 1890/91-1891/92. Telegdy Árpád 1893/94— _______

Tóth András 1894/95. Tóth Edit 1897/98— 1898/99. 1140. Tóth Erzsi 1893/94. Tóth Ferencz 1878/79-1880/81 I. Tóth Gyula 1900/1901. Tóth István 1896/97 I.

r

1897/98— 1900/1901 II. Telegdy László 1878/79-1881/82. Teleki Pál gróf 1897/98 II. Teleki Géza gróf 1899/1900 II.— 1900/1901. 11 20. Telkessy Valéria 1887/88— 1896/97. Teliér Gyula 1871/72— 1873/74, 1885/86— 1887/88.

Tóth János 1871/72. 1145. Tóth László 1885/86. Tóth László 1894/95—-1897/98. Tóth Mariska 1894/95-1896/97. Tors Aranka 1892/93. T ö rö k Mihály 1893/94-1894/95 1. 1150. Trampits Miksa 1873/74. T rattner Alajos 1876/77 I. Treitz Péterné 1895/96-1897/981898/99.

8 Tscheik Ernő 18 9 9 /19 0 0 — 19 0 0 / 19 0 1. Tugenthal Nándor 1872/73. i i 5 5 - T u m o Máté 1893/94. T u r e k G yu la 1899/19 00— 1900/190 r . Turm ayer Sándor 1898/99— 1899/1900 T u r y Gyula 18 8 1/ 8 2 — 1885/86. T ü r k Sándor 1880/81. 1 1 6 0 . Udvardy Ignácz 1896/97— 19 0 0 / 19 0 1. Udvardy Vincze 1877/78. Udvarlaky Béla 1875/76. Udvary Géza 1894/95-1896/97. Uferbach Je n ő 1890/91-1894/95. 1 1 6 5 . Ujházy Irma 18 7 5/7 6 — 1878/79. Ujházy Károly 1873/74. Ujváry Ignácz 1 8 8 1 / 8 2 - 1 884/85. Ujváry Ilona 1896/97— 19 00 /19 0 1. U n gár Ignácz 1883/84. 1 1 7 0 . U n gár Adolf 1880/81 I. Ungváry Sándor 19 0 0 /19 0 1. ••

U rm ös Péter 18 9 9 / 19 0 0 — 19 0 0 / 19 0 1. Vágó Pál 1893/94. Vaitzik Je n ő 1897/98— 1 9 0 0 / 19 0 1 . 1 1 7 5 . Vajda Zsigmond 1881/82. Vajna Gábor 1896/97— 1897/981898/99— 1899/1900. Valker Ágnes 1896/97-1897/981899/1900. Vallachy Je n ő 18 7 2 /7 3 -18 7 6 /7 7 . Vannay Ferencz 1883/84— 1885/86. 1 1 8 0 . Vándory Emil 1 8 7 1 / 7 2 . Váralyai Géza 1873/74 II. Várdai Szilárd 18 7 1 ,'72— 18 7 5/76.

Varga Imre 1892/93 I, 1897/98 I. Vargha Andor 1893/94. 1185. M. Várjon Mariska 1900/1901. Varjú Tivadar 1894/95. Várkonyi József 1897/98-1898/99. Vaskovits Erzsébet 1885/86— 1887/88, 1891/92— 1895/96 I. 1896/97. Vaskovits Zoltán 1888/89 I* 1190. Vass Béla 1891/92— 1894/95. Vastagh György 1885/86. Vaszary Gábor 1892/93. Vaszary János 1885/86-1886/87. Vecsery Imre 1895/96-1897/981899/1900. 1195-Veisse Izabella 1873/74 II. Velits Ottmár 1892/93. Vendrey László 1880/81— 1883/84. Veres Pál 1872/73 I. Versényi Gábor 1871/72— 1874/75. 1200. Vesztróczy Manó 1892/93 — 1895/96. Vetró Sándor 1887/88— 1891/92. Véber Ernő 1887/88— 1890/91. Vég István 1880/81. Végh Endre 1885/86— 1888/89. 1205. Végh Gyula 1881/82-1882/83 I. Villányi Ferencz 1896/97. Virágh Gyula 1896/97-1897/98 I. Visontay Kálmán 1897/98 II. Vladár Ernő 1893/94— 1897/981898/99. 1210. Vlasits Mihály 1875/76. Vlaszaty Béla 1897/98-1898/99. Vogel Ferencz 1874/75. Vogel Ilona 1891/92— 1895/96. Vogel Rezső 1886/87. 1215. Voit Ervin 1900/1901.

86

Volf Irma 1889/90— 1895/94. Vozáb Margit 1898/99— 1900— 1901. Vödrös Mihály 1875/76. Vögerl Rezső 1900/1901. 1220. Völkel J. J;'nos 1900/1901. Vörös Erzsi 1879 80 -1884/8 5. Vörös Juliska 1875/74-1876/77. Vrabély Mihály 1899/1900. Wage József 1881/82— 1885/84. 1225. W agner Ferenczné 1895/96-— 1896/97. Wágner Géza 1898/99 és 1900/1901. Waisz Ignácz 1876/77— 1878/79. Walbacher Károly 187^/76— 1878/79. Wamzer József 1881/82. 1250. Watzke Rezső 1891/92-1894/95. Wäscher József 1875/76. W eber Ilka 1879/80— 1885/84. W eber Ilona 1891/92. Weinreb Bernát 1878/79. 12515. Weisz Emil 1890/91 — 1891/92. Weisz Lajos 1872/75 — 1874/75,

Wessel Jenő 1895/96-1897/981898/99. Weyde Vilmos 1875/76. Widder Bódog 1892/95-1895/96. Wielnberger (Lóránfi) Antal 1876/77— 1878/79. 1245. Wilich Károly 1877/78. Willing Gyula 1898/99 I. Wimmer Dezső 1898/99 II. Winkler Elemér 1899/1900 I. Wittich Károly 1890/91. i2 5o.Wolf Károly 1896/97— 1897/981898/99 — 1899/1900. Zacherl Ágost 1885/86-1889/90. Zadák Etel 1898/99 — 1900/1901. Zanyiczky Gábor 1895/96. Zeitler János 1900/1901. 1255. Zeller Mihály 1892/95-1895/96. Zemplényi Tivadar 1885/84— 1885/86. Zerreis János 1896/97. Zichy István gr. 1897/98. Zofahl Pál 1884/85— 1888/89. 1260. Zorkóczy Gyula 1892/95— 95/96.

1877/78, 1880/81 I. Weisz Zsigmond 1876/77—

Zubriczky Lóránt 1886/87. Zucker Frida 1890/91.

1881/82. Weixelgärtner Ármin 1884/85 —

Zvarinyi Lajos 1889/90-1892/95. Zvér Ferencz 1872/75-1875/76.

1890/91. Wellmann Róbert 1885/86— 1887/88 I. 1240. W enser Józsa 1899/1900— 1900/1901.

i265.Zsebők János 1891/92-1895/96. Zsidó Domokos 1872/75. Zsitvay János 1888/89-1891/92. 1268. Zsoldos Gyula 1890/91.

AZ INTÉZET TAN- ÉS S E G É D S Z E M É L Y Z E T E AZ 1 9 0 0 / 1 9 0 1 - I K I

TANÉVBEN.

Igazgató: K e l e t y G u s z t á v , akadémiai képiró, királyi tanácsos, a M . T u d .

Akadém ia és a Kisfaludy-társaság tagja, a III. oszt. vaskoronarend, a Ferencz József-rend és a királyi porosz IJI-ik osztályú vörös sas-rend lovagja, a franczia köztársaság közoktatásügyi tisztje, az orsz. képzőművészeti tanács, valamint a szerzői jogi állandó szak értő bizottság tagja, a m. kir. rajztanár-vizsgáló bizottság elnöke, az orsz. képzőművészeti társulat alapító tagja, az orsz. rajztanár egyesület díszelnöke.

Tanárok :

1. S z é k e l y B e r t a l a n , akad. képiró, az alaki (figurális) rajz és festészet rendes tanára, valamint a fest. boncztan előadója, a Ferencz József-rend és a franczia becsületrend lovagja, a m. kir. rajztanárvizsgáló bizottság tagja. 2. S c h u l e k

F r i g y e s , kir. tanácsos, akad. építész és építő

mester, a M .T u d . Akadémia tagja, az építészeti rajz és stiltan rendes tanára, valamint a látszattannak előadója, a Feren cz József-rend lovagja, a hazai műemlékek országos bizottságának építésze, a M . T u d . Akadém ia archasologiai bizottságának tagja, a m. képző művészek egyesületének alelnöke, a bécsi «Bauhütte», a magyar mérnök- és építész-egylet, valamint a nemzeti torna egylet ala pító tagja, több díszoklevél és egyéb kitüntetés tulajdonosa, a

88

budavári fő e g y h á z vezérépítésze, a m. kir. rajztanárvizsgáló bizott sá g a le ln ö k e . 3. G y u l a y L á s z l ó , akad. k é p iró , az alakrajz r e n d e s tanára, a m. kir. rajztanárvizsgáló bizottság tagja. 4. N a d l e r R ó b e r t , műépítész-festész, az é k í t m é n y e s é s iparművészeti rajz re n d e s tanára, a m. kir. rajztanárvizsgáló bizott sá g tagja. 5. V á r d a i S z i l á r d , a kor. arany é rd e m k e re sz t tulajdonosa, oki. rajztanár, az é k ítm é n y e s rajzolás ren d es tanára, a szemléleti látszattan előad ó ja, s e. i. sz. az intézeti k ö n y v - és metszettár őre. ó. B a l l ó E d e , akad. képíró, oki. rajztanár, az alakrajz r e n d e s tanára, a m. kir. rajztanárvizsgáló bizottság tagja. 7. A g g h á z y G y u l a , akad. k é p i r ó , az alakrajz ren d es tanára.

8. H a v r a n e k F e r e n c z , műépítész, az építészeti alaktanrendes tanára. 9. N e o g r á d y A n t a l , akad . k é p író , a vízfestészet re n d e s tanára. 10.

K o v á c h G é z a , oki. rajztanár, a m ű v é s z n ö v e n d é k e k szá

m ára szervezett g e o m e tria i tanfolyam ren d es tanára, a m. kir. rajztanárvizsgáló bizottság tagja. 1 1. E r d ő s s y B é l a , oki. rajztanár, az é k ít m é n y e s rajz s e g é d tanara. Kültanárok :

12. Dr. B a d i c s F e r e n c z , királyi tanácsos, a M .T u d . A k a d é m ia tagja, a budapesti m. kir. tanárképző intézeti g yak o rló főgymnasium igazgatója, a magyar nyelv és irodalom előadója, a m. kir. rajz tanárvizsgáló bizottság tagja stb. 13. B e n c z ú r

B é l a műépítész, a m. kir. iparművészeti is k o la

rendes tanára, a m. kir. rajztanárvizsgáló bizottság tagja, a m űhelyi rajzolás vezetője.

14. D ő r r e T i v a d a r , fő re álisk o lai tanár, az iparművészeti rajz k ise g ítő tanára. 1 5 . L o r á n f i A n t a l , a k ad . szobrász és oki. rajztanár, a m. kir. iparművészeti iskola re n d e s tanára, a m. kir. rajztanárvizsgáló bizott s á g tagja, o k ta tja a rajztanárjelölteket a mintázásban.

89

i ó . D r. P a s t e i n e r G y u l a , kir. m. tud. e g y e te m i ny. rendes

bizottság vészetek történetét.

17. P é t e r f y S á n d o r , kir. tanácsos, a budapesti áll. polg. tanítónőképezde ny. tanára, az «Eötvös» segély-egylet elnöke, a m. kir. rajztanárvizsgáló bizottság tagja stb., a nevelés- és o k ta tástan előadója. 18. P ó r s z á s z J ó z s e f , oki. mérnök és m. kir. főreáliskolai r. tanár, a m. kir. rajztanárvizsgáló bizottság t a g j a ; — az elemi és ábrázoló geometria és a geometriai módszertan előadója. Kisegítő tanerők : ••

Ozv.

Kom ócsy

Jó zsefn é

okleveles

rajztanítónő

az alak

rajzolásból a női I. és II. osztályban. H e g e d ű s L á s z l ó festőművész, az akt-rajzolásból a művész

növendékek osztályában. S\olgas\emélyêt:

1. F e j e s J ó z s e f , kapus.

5. B o s n y á k L á s z l ó ,

2. B e d e c s A n t a l .

6. S z a b ó G y ö r g y .

3. D o m i n i k I s t v á n .

7. K u c h a r i k J á n o s

4. T a h i n J á n o s .

8. M i k l ó s J á n o s

AZ I N T E Z E T T A N E S Z K Ö Z E I . a) L A P M I N T Á K .

1. Az egyes szakosztályok tanárai által készült ékítményes és stiltani, építészeti, távlati és boncztani fali táblák. 2. Építészeti műemlékek, iparművészeti tervrajzok,

szo b o r

művek és a régi és ujabb mesterek jelesebb compositióinak rézmetszetű és fényképmásolatai (nem másolás, hanem csupán tanul mányozás czéljára).

90

b) D O M B O R Ú M I N T Á K .

1. R é g i és ujabbkori jeles szoborminták és fejminták, valamint egyes testrészek természet után készült föszöntvényei. 2. R é g i és ujabbkori jeles ékítmények és építészeti részletek föszöntvényei. 3. Az élő (fej- vagy alak-) minta. Élő férfiak és nők, kik elő zetes alku szerint naponként több órán át, meghatározott díjazás fejében mintául állanak és ülnek a növendékek előtt. (Az intézet nek élő minták díjazására fordított évi költsége hatezer korona.

C V E G Y E S T A N E S Z K Ö Z Ö K ES K E S Z Ü L E K E K .

Ide tartoznak a távlati készülékek, geometriai testminták, boncztani prseparatumok s az országos iparművészeti muzeumból tanul mány czéljaira időnkint kiszemelt és átengedett műtárgyak stb.

d) A K Ö N Y V T Á R

I tartalmazza: 1. a kül- és belföldi

főbb

jeit; 2. a képzőművészet és magasabb műipar, valamint a sokszo rosító művészetek történelmére, fejlődésére, a műszaki eljárásokra, valamint a képzőművészet különböző ágainak segédtudományaira vonatkozó forrásműveket és kézikönyveket, mely szakművek k ö ré ből az intézet évi javadalmazásához és szükségletéhez képest foly vást gyarapíttatik. A könyvtárban 1 9 0 1 . január hó i-én 6 , 1 9 4 kötet és 52,499 drb műlap volt, összesen 1 6 4 , 1 2 9 K . 56 f. értékben. A könyvtár olvasótermét az intézet növendékei

— e czélra

kijelölt órákban — ismereteik gyarapítása végett sűrűn látogatják. Az intézet felszerelési tárgyainak száma 1900. évi deczem ber 3 1 - é n 8 , 8 1 6 drb volt 1 0 4 ,9 0 1 K 62 f. értékben.

AZ I N T É Z E T N Ö V E N D É K E I N E K N É V S O R A AZ I 9 O O / 1 9 O I - I K I

TANÉVBEN.

I. O S Z T Á L Y .

a) raj^tanárjelöltek: Téli félév :

5

10

15

20

25

Antosch Mihály Benkhardt Ágost Berényi Félix Bokor László Bokor Miksa 1 Félegyházy Gyula Fischmann Adolf Guttmann Berthold Gyökössy Lajos Höchinger Árpád Illykovics Győző Javorrek Kálmán Jurkovich Victor Karácsonyi Géza Klobusiczky E. Lajos Krompacher Károly Leichner Samu Leichtneckert István r Löwy Abrahám Dávid Müller Károly Nagy Lajos Neumann Manó Pazár Zoltán Pécsy Gyula Poór Sándor Schlosser Arthur

Nyári félév :

Antosch Mihály Benkhardt Ágost Berényi Félix Bokor László 5 Bokor Miksa Félegyházy Gyula Fischmann Adolf Guttmann Berthold Gyökössy Lajos •• 10 Höchinger Árpád Jurkovich Victor Karácsonyi Géza Klobusiczky E. Lajos Krompacher Károly 15 Lőwy Abrahám Dávid Leichner Samu Leichneckert István Müller Károly Pazár Zoltán 20 Péchy Gyula Poór Sándor Szopos Sándor Tóder Gyula Tóth Gyula 2^/ Voith Ervin Vögerl Rezső

Téli félév :

Nvári félév J

Skultety István

Völkel József János

Szopos Sándor T o d e r Gyula

28 Zeitler János

30 Tóth Gyula Voith Ervin Vögerl Rezső Völkel József János 34 Zeitler János b) miivésTjiövendékck: Téli félév:

Nyári félév :

Bodó Zoltán

Bodó Zoltán

Ifj. Edvi Illés Ödön Feuchtmann Vilmos Gulácsy Lajos

Feuchtmann Vilmos Gulácsy Lajos Jakubovits Arthur 5 Répás András Spitzer Béla

5 Jakubovits Arthur Parti Géza

7 Steinhäuser Ágoston

Répás András Spitzer Béla 9 Steinhäuser Ágoston

II.

OSZTÁLY.

a) raj^tanárjelöltek Téli lélév :

Nyári félév:

Beer Zsigmond

Beer Zsigmond Emresz Róbert Grabovieczky Leó

Grabovieczky Leó

Hajdú Béla

Hajdú Béla

5 ifj. Hollós Gyula Horváth József

Emresz Róbert

5 ifj. Hollós Gyula Horváth József

Klein Lipót

Jávorrek Kálmán

Kollár Gusztáv

Klein Lipót

Kovács József

Kollár Gusztáv

10 Mártin Jenő

10 Kovács József

März Konrád Mersich Aladár

März Konrád

Papp Aurél

Nagy Lajos

Pettkó Zsigmond

Papp Aurél

Mártin Jenő

15 Rakssányi Dezső Somogyi Ágoston Stepanek Ernő Thirring János Tscheik Ernő 20 Turek Gyula 21 Urmös Péter m •

15 Pettkó Zsigmond Rakssányi Dezső Somogyi Ágoston Stepanek Ernő Thirring János 20 Tscheik Ernő T u rek Gyula 21 Urmös Péter •*

b) müvés\növendékek : Nyári félév .

Téli félév

Hódy Géza 2 Kada Alajos

Hódy Géza 2 Kada Alajos III. OSZTÁLY.

a) raj^tanárjelöltek : Téli félév :

Nyári félév . r

/

Ágoston János Augusztinyi Gyula Balezer György Bentheim Arthur 5 Berzeviczy Béla Börötzffy Károly Deák István H andw erk Károly Jancsó Mihály io Kiszely Árpád Labdavszky János f

Lamoss János Losonczi Jenő Lusztig Mór 15 Marthy Pál Murányi Kálmán Muresianu Flórián Nagy Dénes Polgáry Miklós 20 Reithoffer Jenő Sima Dezső Szokol Károly

Ágoston János Augusztinyi Gyula Balezer György Bentheim Arthur 5 Berzeviczy Béla Börötzffy Károly D eák István H andw erk Károly Kiszely Árpád io Labdavszky János r

Lamoss János Losonczi Jenő Lusztig Mór Marthy Pál 15 Murányi Kálmán Muresianu Flórián Nagy Dénes Polgáry Miklós Reithoffer Jenő 20 Sima Dezső Szokol Károly Tichy Gyula

0 4

Teli félév :

Tichy Gyula

Nyári félév

Timina Zoltán

Timina Zoltán 25 Vaitzik Jenő 26 W ágner Géza

Vaitzik Jenő 25 W ágner Géza

IV. OSZTÁLY.

) rajztanárjelöltek : Téli félév :

Nyári félév : r

Besenhofer Frigyes Domsa Flavius Förstner Tivadar

Besenhofer Frigyes

H áb e r János 5 Hatvani Béla Höllrigl József Hőnigschmidt Bódog Jankovich István Kozák István 10 Leszczynszky Kornél Madáchy István Major Aladár Mirkva János Petrányi Miklós 15 Roleizek Mátyás Schwalm Miksa Suján Pál Szunyoghy Farkas Tamássy Gyula 20 Udvardy Ignácz

Domsa Flavius Farkasfalvi Imre Förstner Tivadar 5 H á b e r János Hatvani Béla Höllrigl József Hőnigschmidt Bódog Jancsó Mihály 10 Kozák István Leszczynszky Kornél Madáchy István Major Aladár Mirkva János 15 Petrányi Miklós Roleizek Mátyás Schwalm Miksa Suján Pál Szunyoghy Farkas 20 Tamássy Gyula 21 Udvardy Ignácz

b) müvésyiövcndékck : Téli félév:

Farkasfalvi Imre 2 Hevessy Pál

Nyári félév

1 Hevessy Pál

F É R

F I

R

E N

D

K

Í V

Ü

L I

L Á

T O

Téli félév:

G

A

T O

K !

Nyári félév:

Bartos Hugó Behr Dezső Borszéki Frigyes Brunoro Gilbert <; Burghardt József Fliegl Kálmán Haáz Miklós Harsány Lajos Hendrich Antal 10 H olubek Imre Horváth Miklós László Zsigmond Lützenburger Antal Márkus Péter 15 Molnár Jenő ifj. Odri Lehel r Páll Ágoston Papp Emil Podvinecz Sándor 20 Réti Hugó Slakta János Teleki Géza gróf 23 Ungvári Sándor # V

í

io

15

20

2<,

Bartos Hugó Behr Dezső Borszéki Frigyes Burghardt József Fliegl Kálmán Harsány Lajos Hendrich Antal Holubek Imre Karácsonyi István Kléh János Kunvald Césár Lackó Lajos László Zsigmond Lützenburger Antal Milutinovics Lyubisa Móczik Felician Molnár Jenő ifj. Odri Lehel f Páll Ágoston Pap Emil Parti Géza Podvinecz Sándor Réti Hugó r Romek Árpád Schuller Emil

Telegdy Árpád Teleki Géza gróf 28 Ungvári Sándor

NŐI O S Z T Á L Y .

Rctj ■{tanítónőjelöllek. I. OSZTÁLY. Téli féiév :

Concha Mária Knuth Emilia Rauscher Lujza

Nyári félév :

Concha Mária Rauscher Lujza

•

Riedl, Margit

96 Nvari íelev

Téli félév :

Riedl Margit 5 Roger Victoria Roth Matild 7 M. Várjon Mariska

Roger Victoria 5 Roth Matild 6 M. Várjon Mariska

II.

OSZTÁLY.

Téli félév :

Nyári félév :

Bokor (Krssák) Irma Fuchs Margit

Bokor (Krssák) Irma Fuchs Margit

Schedel Dóra Schulhof Aranka

Schedel Dóra Schulhof Aranka 5 Wenser Józsa

5 W enser Józsa III.

osztály

.

Téli félév:

Aggházy Margit Borbély Gizella Csink Ilona Komarniczky Mariska

Nyári félév

Aggházy Margit Borbély Gizella Csink Ilona Komarniczky Mariska

5 Lukács Erzsébet

5 Lukács Erzsébet

Szirtes Aranka Vozáb Margit 8 Zadák Etel

Szirtes Tattay Vozáb 9 Zadák

Aranka Margit Margit Etel

I V . OSZTÁLY.

Téli félév :

Nyári félév

Csesznák Irma

Csesznák Irma

Egri (Engländer) Fánny

Egri (Engländer) Fánny Jámbor Tita

Kánn T eréz Kenedi Erzsébet

) Kiss Aranka Langenthal Lenke Pittoni Edith Seffer Gizella 9 Újvári Ilona

Kánn Teréz 5 K. Kelety Magdolna Kenedi Erzsébet Kiss Aranka Langenthal Lenke Pittoni Edith 10 Seffer Gizella 11 Újvári Ilona

N Ő

I

R

E N

D

K

Í V

Ü

L I

L Á

Blaskovics Irén Blum Ella Fándrich Mária 10 Gondos Emma G ruber Hedvig Guttmann Margit Gyöngyössy Berta Jámbor Tita 15 Heincz Klára Jármay Edith K. Kelety Magdolna

G

A

T Ó

K .

Nyári félév :

Teli félév :

Aggházy D óra Balogh Anna Bauer Frida Békéi Melánia 5 Bencs Berta Bizell Margit

T O

Aggházy Dóra Balogh Anna Bauer Frida Bencs Berta 5 Bizell Margit Blaskovics Irén Blum Ella Fándrich Mária Gondos Emma 10 G ruber Hedvig Guttmann Margit Gyöngyössy Berta Heincz Klára Hellebronth Gizella 15 Jármay Edith Kiss Sarolta' Leidenfrost Johanna Ozv. Marsovszky Endréné Popovics Vera 20 Prokop Irma Révész Györgyike Schickedanz Vilma Schüler. Erika Schwarcz Mariska 25 Sebök Margit Szontag Aranka 27 Tolnay Anna ••

Kiss Sarolta Ozv. Marsovszky Endréné 20 Popovics Vera ••

Révész Györgyike Schickedanz Vilma Schwarcz Mariska Sebök Margit 25 Tattay Margit 2Ó Tolnay Anna

Értesítő

1900— 1901.

7

STATISZTIKAI ADATOK

Az in t é z e t n ö v e n d é k e i k ö z ü l v o l t : i-ső félév :

2-ik félév

Rajztanár és rajztanítójelölt_ ... ... Műkedvelő és müvésznövendék ... ___

101 36

96 38

N ő ..

55

58

192

192

...

...

...

...

...

...

...

• •

Összesen

...

...

K o r r a nézve v o l t a k : i-ső félév : 16 és 20 év között ... ... ... . . . 67 20 éven felül ... . . . . . . ... ... __ 12 5

2-ik félév 65 127

••

Ö sszesen...

...

192

192

E lő k é s z ü lts é g i f o k r a n é z v e : Érettségi vizsgálatot tett . . .

...

i-ső félév : 87

...

2-ik félév 83

Előzetesen felsőbb körű tanulmányokat végzett ... ... ... ... ... ...

2

2

Előzetesen középtanodát látogatott ... Előzetesen tanítóképezdét végzett... . . .

76 ió

78 17

Előzetesen alsóbb fokú iskolába járt . . .

n

12

• •

Összesen

___

__

192

192

...

i-ső félév : ___ 105

2-ik félév 104

V a llá s r a n é z v e : Római katholikus

___

Ev. ref. hitvallású_

... ...

... ...

__

...

22

23

31

29

6

6

2 1 25

2 1 27

192

192

r

Ágostai hitvallású

...

Görög katholikus,..

... ___

___ • ... ...

...

__ ...

Görög keleti hitvallású ............. ... ... Unitárius ... __ ___ ... ... ... Izraelita ... ... .... ... ... ... ... • •

Ö sszesen..,

...

99

Anyanyelvre n é z v e : M agyar Német ___ Román Horvát ... Szerb Tót

i-ső f é l é v ;

2-ik félév

17Ó

174

8

8

I I

I 2

*

• •

Ö sszesen...

...

192

192

Állami ösztöndíjban részesült 29 rajztanár, rajztanító- és rajztanítónőjelölt és 5 müvésznövendék, összesen 34. A kiszolgáltatott ösztöndíjak és segélyek összege 14,240 K.

Beiratási-, tan- és értesítői díjban befolyt az 1 9 0 0 / 1 9 0 i-iki tanévben; összesen 6 3 5 3 K óo f.

>>

A tandíj alól fölmentetett: a téli tanfélévben ... ... ... a nyári tanfélévben ... ...

54 65

növendék «

A tanévi zárünnepély alkalmával alább nevezett növendékek l

között kisebb jutalomdíjak osztattak ki összesen 600 K összeg ben. A jutalmazottak a k övetkező k: /

1

Somogyi Ágoston. Klein Lipót. Kovács József. Rakssányi Dezső. Guttmann Berthold. Tóder Gyula. Augusztinyi Gyula. Bentheim Arthur. Pécsy Gyula. Csink Ilona.

>

_

Kiss Aranka. Antosch Mihály. Kiss Sarolta. Benkhard Ágost. , Pazár Zoltán. Wagner Géza. Losonczi Jenő. Völkel J. János. Hendrich Antal.

7*

KÉPESÍTŐ VIZSGÁLATOK EREDMÉNYE AZ I 9 O O / 1 9 O I - I K I T A N É V R Ő L .

Vizsgálatra jelentkezett: 7 7 jelölt. Elutasíttatott 5 jelölt. A vizsgálaton nem jelent m e g : 3 jelölt. Vizsgálat közben visszalépett: 1 jelölt. A vizsgálat ismétlésére utasíttatott: 14 jelölt. Ja v ító vizsgálatra utasíttatott: 1 2 jelölt. K é p e síté st nyert 4 2 jelölt és p e d ig : I. K ö zép isk o lai és középfokú ipariskolai rajztanári képesítést D eák Geyza «jó» eredménynyel (( Domsa Flavius «jó» Förstner Tivadar «jó» H áb e r János Hőnigschmidt Bódog «jó» Kende István «elégséges» Király Lajos «elégséges» Kovács István «jó» Kozák István «jó» Králik Gusztáv «elégséges» Lehotzky Pál «elégséges» Leszczynski Kornél «jó» Madáchy István «jó» Mirkva János «jó» Petrányi Miklós «dicséretes» Roleizek Mátyás «jó» Schwalm Miksa «jó» Simkó Pál «jó» Suján Pál «dicséretes» Telegdy Árpád «elégséges» Udvardy Ignácz «elégséges» Vajna Gábor «jó»

IOI II.

Tanítóképző

intézeti, polgári iskolai

és

ipartanműhelyi

rajztanári képesítést: Halász József «elégséges» eredménynyel. Haris Béla Juszkó Béla «elégséges» Keuler József «elégséges» Rasztovich Nándor «jó» r W agner J. Ágoston «jó»

111. Iparos-tanoncziskolai rajztanítói képesítést: Lukácsi Lajos «elégséges» eredménynyel. Vogyeraczky István «elégséges» «

IV.

Tanítónőképző intézeti, felsőbb és polgári leányiskolái

rajztanítónői k é p e síté st: Csesznék Irma «jó» eredménynyel Egri (Engländer) Fánny «dicséretes « Jámbor Gizella «jó» « Kánn Teréz «jó» « Kelety Magdolna «jó» « Kenedi Erzsébet «jó» « Kiss Aranka «jó» « Langenthal Lenke «dicséretes« « Özv. Marsovszky Endréné «jó» « Pittoni Edith «jó « Seffer Gizella «dicséretes» « Újvári Ilona «jó» «

T U D N I V A L Ó K A J Ö V Ő TANÉVRE. A beiratkozás az 19 0 1 — 19 0 2 -ik i tanévre f. évi szeptember hó v , 6. és 7-ik napjain d. u. 4 — 7 óráig az intézet igazgatósága által fog eszközöltetni. Szeptember $-én és 6-án csak a rendes látogatók (rajztanár-, rajztanító-, rajztanítónőjelöltek és művésznövendékek) fognak beiratkozni megjegyezvén, hogy a rajztanár-, rajztanitójelöltek I. osztályába 20 növendék a rajztanítónőjelöltek I. osztályába pedig 10 növendék lesz felv eh ető ; a rendkivüli (ven dég) látogatók szeptember 7-én, a k k o r is csak a hely arányában, fognak felvétetni. A négy K

beiratási, valamint a rendes n öven d ékekre nézve

10 K - b a n , a rendkívüli látogatókra nézve 4 0 K - b a n megállapított tand j, úgy nemkülönben az 1 K 60 f. «Értesítői» díj is a beiratkozás alkalmával előzetesen lefizetendő. A beiratási és «É rte sítői» díj lefizetése alól senki sem mentetik fel. U g y a n e k k o r nyúj tandók be a tandíjelengedés iránt, vagyontalansági és tanbizonyít ványokkal fölszerelt kérvények is. Újonnan belépő növendékek keresztlevéllel (születési bizonyít ványnyal), tanbizonyítványnyal s a rendes n öven d ékek arczképes igazolványnyal tartoznak megjelenni s a kapustól ingyen kapható bejelentő ívet kitölteni. A rendkívüli látogatók arczképes igazol vány nélkül jelenjenek meg, de kötelesek külön bejelentő ívet kiállítani, melybe azok a tantárgyak, m elyeket hallgatni illetőleg gyakorolni óhajtanak, beirandók. Újonnan belépő n öven dékek, valamint a rendkívüli látogatók, az első félévi tandíj alól föl nem mentetnek. E g y e b e k r e nézve a felvételi, tanulmányi s fegyelmi szabályzat nyújt kellő útbaigazítást. A felvételi

vizsgálatok (próbarajzok készítése)

úgyszintén

a

javító és pótló vizsgálatok szeptember hó 9-én fognak megejtetni. Budapest, 1 9 0 1 június hóban.

Kelety Gusztáv igazgató.

s

o 0

03

■ » — >

co '0 3

t£)

C

s

N

U -Q

o3 N 00

03

N (/)

■ * ->

*u

1)

’u N

03

0

'jD

G

u

G 0 03 N < lC /3

J)

N

'0 3

'o 3 U

N

so

-03

M 03 u

0 u

J5

CL

<

<

00

C 03 -«—■

>>

*3

03 NI

r—

U 03 D.

'0 3

Cl)

£

c _o3

CL

N 03 u

c

'CD u

N

-0

s

:0

-2 •Ul <

*3

03 u —

<

00

0) > -CD

N

N 53 CO 03 s_ -
a,

< ■na

CL

CD

N C/3

> £ 0 aj

0 N 5=3 CO r-* 'CD c u. 03

~Cl ■Ll )

N

J-D '0 3 (A) 03 * f

'CD

N

N

b/D

03

0

(D

O

CL

03 N 03

N

i-

’ 03

i—

CD

53

C /)

>

r;

-¡D

'
:0 -4 —<

0

N

C

N

(S Í ^3

t - 'CD ^ I «-

^ :a <

rW

tO 4—> '3

03

Cl.

£ o

N

b£ CD

CÖ u

i-

JD '03

c3 N

00

N 03 s_

<

N

03 u

03 N

C/)

-03

N

C o3

N

•

—

.2 ’u

03

0 rc o

0

N 03 i-.

s_

0

N (7) 'CD

CD

N CO '(D

0 a (/) < qjJ

— r-1 G

■ * ->

N

N 03 CO d»

'O

N

C

03 u

'CD

-se

£

C c3

03 T3 O u c/) -03 N -CC

u 03

*03 u

b£

JÜ

03

—

< *Lü

cű s-

IS

N CO

CD N

N

N CO '0

<

~Q h

03

Cl,

c C3 «—• (/) '0 3 N

s j2

03

-03 - i

Cl,

o3

0

< S )

03

0 >

N i 0 N *3 03 CO u G '0

03 N

£

N o3

03 •4—*

> -3

CU

M C /)

03 s~

CD

CO -CD

0 bx) N

O co >0 co ~jD

03 S-

> 13>

n

’ 03

CD

C

0 N

< S >

'0

'a. 03 a.

—

< •üű

<

C 03

0 N CO -a 'O

s_

CÖ JD L- '0 3 co

N

CD

£u

c ca w

O

4c3 —«

3

3 —7 óráig.

G 03

<

'a . *w

0 .2 N *u * — > CO ■ 0 '0

03

> % 3 o £ 0 C (/) a r~

0

u

03 Q.

0

0

■*-*

£ o

b£ CD

—

03 (/) -0

N

£

03 U

N

N ~0

03 U cS

< O

CO o

(N

t-1

v0 CO

C/) O >s

C

o

¿c

•tű

c

03 03 Ni CO -03 _ )

1

1

c

• pH

— 0

o

C

C

CD

'
N

:0 *3

03 03 <

u X) -03 C/) •03 s_

0 N C/y ^
C\ CO

-*-» u

:0 ■+->

r-

N

O

o3 u ^s:

CD

sOJ *-<

'3

‘ ÜJ n

GO

T1_ (N

c '0 u

CD

'CD

a

iá 0

:0 •^*3 — »

< r\

IT ' o

O

,rf

o

CO

rf-

\s~' o

Könyvtári órák: Hétfőn, kedden, szerdán, csütörtökön, pénteken

részére.

N

0 >» c

03

CD

—

jd

C/)

.2 4—)

S

N3

b03JD

<

5 ■«

03 S_

s_

O

03 iN

03

03

0

N

NJ

N

w

03 •0 T 3
< S >

0

—

s £ oo co

03 s-

'CÜ

A) A rajztanár- és raj^tanító-jelöltek

Az orsz. tn. kir. mintaraj ziskola és rajztanárképzőnek az 1900/1901. tanévre megállapított tanóra rendje.

105

104 CO /;

fV,

<

^

V

2? N

<

Z' g

r+

; -o

l > o X - J SJ p . Q O* 9? -.

~

ol-X 7T

x rsj G p

N

CO <

G — i

CO

7T “5

r-tO-

N

N n>

Co

< n>-

Q.

N o c r.

3

-■ G

•

<-► ~5 ' Co"

r-* CO 3

l

O

4.

to

4^

C>

111

1 0 1 *-* to

CO ►H

o

O

•-t XIX

O 73 >

N

3

¡a

7Q !/. .<* CO G_ ”5 7T

7?

Co • N

O G O 3 ■~i G

r—*•

> Co

?r 5D, N

£>'

X

•

K

?r

■~5 N*

G> 3 ac

G x

Co'

*-t

3

§ B P •-t P — *

H

CO ?r

^Co*• N

CO 3

02

i 1

a

05 .a > _D

-• G

°

” C l. Q -

> Co

Pgr»

5

3 G o < G_ G-1

CO

G

> _Q

> '

7T

5 -I

3

^

> CO

”5 co

C_ G-

§ --“

o

-5 ?a — N

m -

T3 CO

—o

Co

o=

g

o

>

G

-

X

N

G' x

x N

=J <

«—

r-.

N

G-

g

2 -5 3 1 SO'

CO

c? <

>■ o-

P

7T

r-*- C>

O ~

g

Co

5

x

I

r,

-H -/A 4- to o CC -<:•-H vj c> 4^ ► to j o

N

i

ft).

\

o ^ :u to I1 1 1 — /a 4- ►— < ro

-IO

3 73 ^

W W

-

O : -Oft?

IO

-A lO O 4 ^ 0 11 11 \1 O 4-

OI-

*

¡»

O 03 N H

N

»

S I “J Sa N

y'

x

O

7Q oC/) M o

CO

"1

O

•

X

Cl Co

G -;

—• £> ^ •• COw 1 N —•# #—* CO C0_ 3 0 : 7 T coO: 3 O ' 3 o 3 X 05 1*• ^ “O 3 G ' G 2 . 3 < O: G G r^ 7T G 2G X 3 CO ■ 13 O ' > U> CO ~5 CO G i cro* O ' CO G _ t“1 CO- Co- G X ctq A ‘ CO- G “5 CO < G3 3

CO

rt-

X

x G- _ r~ • ' A. *

cn “O

>

I G-

I

x

> r7“ *-5 ” 5 G- 3

C0N

P '

N

X

> CO X* > Co N

G3

G x

G x

n P

~5

N

N

03 w o o

CO

o ,

CO

9s

N

CO

7T O :

P

a > _Q

C

r

> _Q

>

£ ' » X I 7T

C O NJ 1 -5 —5

5

G

G

CO CO r-*■ — • rN

m-

> D TT “5

>

>

Co

7?

3

Co

“5 Co

G-

N

N

•

X “J

PCO N C0< N X

G

3 >-> G-

ra ' C/5 M m

O,

Co

Co

N*

N

O >

r-a

G

> CO

~0

Co

_

-*

G

CO

7T N 2 :

“O C ;

7T

c=

“5

G3 G_ G 3

< G-

n

CO

2

TT -J CO N

G < 3 i G G i x

’

X N

G

G 3

>

CO

■~

2 :

S>

3

r3

7T O* “5

r-t-

on o

N

G

3

“5 CO

3 G3

> Co 7T -5 P

N G 3

—>

S O:

CO

TT

N

G

N

G x

G X

Co-

r-t*

-1 CO

x

CO n

G3

N CO

’

N

O CA)

C: H O: H

O:

m-

GG x

X N

G

-i

CO

N

C /5 rs > l| CO G 7T 3 »—• “ 5 rTo' N* |1 m p ”' f—*■ (/) N Co r— CO

2 > r-^ c/c -#

• 3 G

< G

n

o Cu E. o 3

G' X GX O

7T

-J

Co >—*• co-

Si

CO

7Q

V !

E. /■ O

a . a

3^ Co

X

G-

H v£> O

H

p

<

fl>-

n

B

ra '

a X

<

s

Co 3

a-

"O CO

VO

a

G-

N

n

H O O -

7T

S. &

n>

s*

S t*

X

G

O?

p

>

G

q

n>v N

i—►

0)

Orp rG_ n

P t* p .

7T

G x

x

o p

05

S ’ r-♦* CO r-* CO

pr

X

P I’

G3 G x n ea N

> Co 7T Co N

rn > C/) N G 3 —i G3 '< G

g

J

G

“5 Co

N

> ■ mco r , CO-

5“

N CO- N X

*0

n

X

N

CO

p 3

Co

N

p.

p *d

3 G' c c✓)

x

a . i a

CfQ

o

z •

H m

p

o> p H n>

c*

pu n>

io 5

03

H

<

O

C

1 3 u n z §

CŰ

N

N O

C /)

u 03 N

C

M -03

03 u

tü H

£

(/)

03

c

03

Si

—

Z

cu

‘0) (J)

C 03

&

-0 )

co

N u

co 03 N 03

N

-03 N ‘ 03

03

03 i-

_ca

_£3

<

N

CD

N (/) -0 )

N

co u -a :

c

03

CD

N

cö

“q ■LU

<

sO •T 3

<

CD

<

C 03 bD

(D

&

co

od

£ J0

:0 H

cd

:P

C/3

o

-CD

“0)

:0

C) Férfi műv és '{növendék ek részére.

Az orsz. m. kir. mintaraj ziskola és rajztanárképzőnek

az 1900/1901. tanévre m egállapított tanóra rendje.

/

N 03 s-

C/) 03

N

■03

03 L_

_03

c

C/5

■cö

N 03 u

N 03

_o3

<

co

*03 u

CD •
-0 )

C

N

*03 4-

-2 <

<

U

I

:2

«3

¿C

> :0 C N

C/)

-
N

C3 u

■4—*

<

£ CD

03

_03

0)

.a ;

C N

c

_
-CD

u

:0

£

CD

N

<

<

C/)

-CD

T3

-CD •4-» c/)

<

“ 03 X

o í

M

(S ) CQ

-O N —

C

• 03 i-

03

Q

o i fcü

-03

C/)

jD

-o

-jD

'o N

N

N

'03

cö

0) £ o

03 N CO

cf)
-w u u -O

V)

(D

0

“ CŰ

00

c

CÖ -4—*

N 'j D

03 u

'CuŰ

N C /)

<

N

-
-CD

N

N

N

03 s_

cd N cn

£
-O

N

;0 • ^ b£

•0)

-d )

GO

bx)

£ 0 — < cn

co

03 N

CD

u

c

co i 'C D

N

o3

U-

u

03 u

—

-is:

-t—>

-c3

<

<

^

<

<

0) £ o

O Q

td

cd

fc/D

03 C/5

03 o N

N '0 3 u

U

—

<

‘<

*0) co

'CD

CO

CD N

03 u -is: JS

N

CJ C

o CŰ

N

c/>

03 f

-CD

w

'a , ‘L ü

<

0 F0 o*

W

■*—#

<

-CD

-
N

N

N

03

03 s-

<

<

-CD

N3

CŰ t-

[ Ih

<

03

C

H

3

Í

N

0u5

c

CO '0 3 N ‘ 03

03

N

-4—*

03

03 N

s_

GO

¿C.

ez

<

<

H N

(S)

o

CD

C -CD

N

:0 ■*-»

*3

03 s_

<

N

-CD

N

:0

*03

rí

C

CO u

<

\r >

\s~

o

00

l/~ -

o co

'CD

-03

-CD

■*—* i-

<

03

o \S"

TT

o co

n

>

<
fN

^r

0-15

• ^ — 'O

5

<

00_ V N

N

w

-D

J2

r4

O

-CD

-

'O

”0c)

co

-CD

rí

(N

cc

-03 -J

(/)

c —5o

£

JD

-a

CD

w co

£

.

ts

-CD

.CD

c f

s ^05 cN o < S5

—

(✓) c/)

:0

‘cP "S bŐ

03 s-

> 50

U

N '0 3

cd

-
C t,

W .~ JJ w ^ o C/3

GO

«—< 03

-CD

C

N

(/)

00

1

-O

c —

^ C 03 ; 0 cai ^s: U :O

-5

03

*T03j£ o — C3

03

■4— *

C

CD

c

*u

I

vr—•

o

>

c' C af:o

*

TARTALOM. Lapszám

Az intézet czelja.. Szabályzatok : I. Kivonat a szervezeti szabalyzatból

■>

___

___

___

___

___

___

___

___

4

A) Melléklet. Rajztanár- és rajztanítójelöltek tanterve __ __ ___ ___ B) Melléklet. Rajztanítójelöltek tanterve ___ __ ___ ___ ___ ___ ___ CJ Melléklet. Művésznövendékek tanterve II. Felvételi-, tanulmányi- és fegyelmi szabályzat . . . ___ . . . ___ III. Könyvtári szabályok.. . . . ___ . . . __ ___ ___ ___ ___ ___ IV. Szabályzat a rajztanításra képesítő vizsgálatokról az új szabálytervezet vázlatával . . . ___ ___ ___ ___ ___ ___ ___ ___ ___ ___ ___ Magyar kir. rajztanár-vizsgáló bizottság... . . . ___ ___ ___ ___ ___ ___ ___ Az intézet történetéből _ ___ ___ . . . ___ ___ ___ ___ ___ ___ ___ ___ Az intézet növendékei keletkezésétől az 1900/1901-iki tanév végéig ___ ___ . . . Az intézet tan- es segédszemélyzete ... ___ . . . ___ . . . . . . ___ ___ ___ ___ Az intézet taneszközei __ __ __ __ ___ ___ ___ ___ - __ ___ __ ___ Az intézet növendékei az 1900/1901-iki tanévben ___ ___ __ __ __ __ ___ Statisztikai adatok ___ ___ ___ ___ __ __ __ ___ .___ .. ... ... ... ... .... ... Képesítő vizsgálatok eredménye __ ___ ___ ___ ___ . . . . . . ... ... ... Tudnivalók a jövő tanévre __ . . . ___ __ . . . __ ___ __ __ ___ ___ 9 Orarend__ ___ . . . . . . ___ . . . ___ . . . ___ ___ ___ ___ ___ ___ ___

8 16 25 ^4 ^7 ^ ($6 66 87 89 91 98

100 102 10?

i* »

K.

9

«

i

•t.

•* V /\ -

4r y

♦

< V

f r 1'* * / '? -£ »

¿ •'S

V

*

•£

»

**

\

s ä

*

.

t

r^ '

/ r

/

Th

/

*

t *

<

. .J

V

V

¥

«y r

Ti

r

<^r"

> ? * ► 4*

i <- X -4 1

/4

V

V>-5- #*£?

W

y

À

V

V '-}?

fr .'i Af

fc> X«

-

fA

.

ï*

1

,W

.\

> V '

V

J

►V > i >

? » > f

-

t

i

Tv

>Uj

n*JÀ î%

iS j

**H

‘

' ‘A

‘

i' -s r

^ *v «>

<*

*

*

p , jfl

r

\% -4

r

* ? -

* <

#

X*

Lt - f

>

n Vs

ik 'r

¿

-• ■

" i.

'5 ^r-

*

'n! *' jß*i C ’ ■• kJ»

'>H/

*

n

M

•V ^ 's

»

4

>•-4

- V

\

V

*\

Ï \ K

• y "• V' ■

■

'

.

. ;

í l K - í * Í h ^ - Í _|fc l l i ^

* r f* k

'-

4'

a

f

\r %

,

-

V * V - £* *

t.

> fc V*

V

í*

'

r k

*f \.

» .» M V

\ «•

t

% >

X

'i-V

»% ►

M

+

iT -

r* %■.

*<-«i

1 >

J ,F

^*fl

á

I

1V W

T V t

>t

r

>»

*-^5 *

TT

» &

*v

-r ; ’

•<"V

V

i

-~ ^v

# * * \

>

T *

*

/•

~f

\

*

ifi:

/;

.

•*

-

K

r*

-Í J

-

"M ': * -

;v *

7

. %J

* ■V

? * ijtó

/

*

•"»

< .

'

/

V ■ v >- ■

<

«

£

f t i'«

¿ V «¡I

s#-*

. C r nK

'

**?/

V f»

Çè

✓

K

>

Vf

j

f t » '

K

*-

v*

1.

S.

Y%

t*

*

+ s \ \

i

Y

s

f

> €

A «

< %*

^r

Vf

9

»r

& \ i a, í.». - * ' - V._. -4 'V* . "HL > > \^?V r 'J Ä < í f > w. ' w < * v * % *4 : V * * S

Recommend Documents

& \ i a, í.». - * ' - V._. -4 'V* . "HL > > \^?V r 'J Ä < í f > w. ' w < * v * % 4 : V * S