Populációbecslések és monitoring 4.gyakorlat Bioindikátorok 1. Ivarmeghatározás I. Madarak 1. Ivari kromoszómák alapján → vérből, tollból (laborfelszerelést és komoly hozzáértést igényel, de 100 %-os biztonságú) 2. Külső jegyek alapján: • tollazat: a) ivari dimorfizmust mutató fajok esetében (récék, fácán, fajdok) a szaporodási időszakban a hím nászruhás alak könnyen elkülöníthető a rejtőszínű tojótól. b) fogolynál a tojó válltollai egy a toll szára mentén futó erős középső fehér csíkkal rendelkeznek, melyhez 2-4 erre merőleges fehér csík csatlakozik, a kakas ugyanezen tollain csak egy vékonyabb fehér csík fut végig a toll szára mentén • a fácán esetében a sarkantyú a hímek csüdjén szintén biztos elkülönítő bélyeg • tesméret alapján: a ragadozó madarak esetében a nőstények nagyobbak, mint a hímek • szalonkáknál a csőrhossz (nőstényeknek hosszabb), a három külső elsődleges evezőtoll szélessége (a tojóké szélesebb), a tojók szárnya hosszabb 3. Ivarszervek alapján → ez főleg a vízimadarainknál használható (récék, ludak), ahol a hímeknek péniszük van a kloákában → kézben lévő madár esetében meghatározható az ivar a kloáka vizsgálatával. II. Emlősök 1. Ivari kromoszómák alapján → vérből (ua. a probléma, mint a madaraknál) 2. Külső jegyek alapján: • ivari dimorfizmust mutató fajok esetében (szarvas, őz, muflon, vaddisznó) a testméretek (a hímek nagyobbak), a hímek jellegzetes függelékei (szarv, agancs) alapján könnyen elkülöníthető a két ivar • a nőstények csecsbimbókkal rendelkeznek, ami alapján kézben lévő állatok ivarmeghatározása lehetséges 3. Ivarszervek alapján: → a hímek a legtöbb faj esetében jól látható pénisszel és herékkel rendelkeznek, vagy ha nem látható, akkor kitapintható a legtöbb fajnál, vagy előugratható az ivarnyílásból (mezeinyúl, üreginyúl) 4. Ahol a herék nincsenek leszállva (kisrágcsálók), ott az urogenitális távolság (a végbélnyílás és az ivarnyílás távolsága) megmérésével különíthetjük el a két ivart → a nőstények esetében ez kb. fele akkora, mint a hímeknél.
1. ábra: A mezei nyúl ivarmeghatározása külső ivarszervek alapján a szaporodási időszak után. 2. Szaporulatbecslés I. Madarak 1. Petefészek vizsgálat • érett tüszők megszámlálása: ezek a tercier tüszők nagyobbak (átmérőjük 20 mm-nél nagyobb ludak esetén), mint a primer tüszők (10 mm-nél kisebbek ludaknál) → potenciális fészekaljnagyságot ad meg! • már felrepedt tüszők megszámlálása: ezek gyorsan felszívódnak általában a madaraknál és nem marad utánuk olyan maradvány, mint az emlősöknél a sárgatest, de a fácánnál akár 100 nappal az ovuláció után is még láthatók ezek a képződmények és így számolhatók → 1-2 mm nagyságú, vöröses-barna képletek. 2. Fészekalj vizsgálat → megszámláljuk a fészekben lévő tojásokat vagy fiókákat → hosszabb távon megfigyelve a fészket, a tojásveszteséget és a kikelési sikert is becsülhetjük! II. Emlősök 1. A petesejtek kimosása a petevezetőből vagy a méhből fiziológiás sóoldattal és aztán mikroszkóp alatt a folyadék vizsgálata → a benne lévő petesejtek megszámlálása → nehézkes és laborfelszerelés kell hozzá! 2. Petefészek vizsgálat
• •
ultrahanggal élő állaton is elkülöníthetők a már érett Graaf-tüszők a primer tüszőktől, de ez műszer igényes! a petefészek felületén is lehet látni nagyobb állatokon egyszerűen szabad szemmel vagy nagyítóval, kisebbek esetén (mókustól kisebb) mikroszkópos vizsgálat kell hozzá! Mivel nem minden tüsző van a felszínen, ezért fel kell metszeni a petefészket! → a tüsző szabályos kerek forma, amelyben akár látható is a petesejt.
3. Sárgatest számlálás → a petefészken kell elvégezni ezt a vizsgálatot is, ugyanúgy a felszínen és metszeteken kell számlálni, mint a tüszők esetében. Szabálytalan sötét foltokként jelennek meg a petefészekben, ha már régebbiek. Szarvasféléken sokáig megmaradnak, a vemhesség után még 8 hónapig látszódik! Az újak nagyok, sárgásak (sok zsír). → Mindkét petefészken elvégzett vizsgálat csak a potenciális szaporulatot adja meg, ugyanis nem minden petesejt termékenyül meg, illetve lehetnek embrionális veszteségek a méhben! 2. ábra: A: emlős petefészek metszete.1: érett Graaf-tüsző érett petesejttel (2), 3: a már kiürült tüsző helye, 4: a primer tüsző az őssejtekkel, 5: korábbi vemhesség idején működött sárgatest helye. B: szarvastehén petefészek-struktúrájának változása az év folyamán.1: 4 éves tehén petefészke október elején nagy sárgatesttel, 2: 3 éves tehén január végén, 3: 8 éves tehén áprilisban (sárgatest sorvadóban, Graaf-tüsző kialakulóban), 4: üres tehén petefészke augusztusban (sárgatest alig látható, a tüsző fejlett), 5: 8-9 éves tehén szeptember közepén (ovulációra érett tüsző).
4. Placentaheg számlálás → a méhben a placenta leválás után a vérzés helyén a hemoglobin átalakul hemosziderinné, ami fekete foltként jelenik meg. Általában jól, könnyen számolható a hossztengelye mentén felvágott méhszarvakban, akár szabad szemmel is, vagy nagyító alatt kisebb állatok esetén. Azonban nem minden fajnál képződik, csak a Rovarevők, Denevérek, Nyúlfélék, Rágcsálók és Ragadozók rendjének tagjainál találhatók meg! Ha nem jól láthatók, akkor bonyolultabb technikákkal lehet láthatóvá tenni a foltokat. → szintén lehet probléma, hogy a felszívódott embriók is hagynak foltot maguk után!
5. Embrió számlálás → a méhben az embriókat is meg lehet számlálni, általában a vemhesség második, harmadik harmadában már nem nagyon van veszteség a méhen belül, így pontos becslést ad az alomnagyságról. 6. Az utódok megszámlálása → szarvasoknál, vaddisznónál a vezetett utódokat könnyű megszámolni szórón, vadföldön, de az üreglakó állatoknál is meg lehet figyelni az utódokat, amikor kijönnek a várból játszani (róka, borz), vagy rókavár kiásásánál, kifüstölésénél, szintén meg lehet számolni az utódokat. 3. Korhatározás I. Madarak 1. A tollváltás alapján lehet a fiatal madarakat korkategóriákba sorolni a fészekhagyó fajok esetén (récék, ludak, fácán, fogoly) → a különböző testtájakon más-más időben váltódik le a fiatalkori tollazat a felnőtt tollazatra 2. Tollazat alapján: a) a fiatal madarakat el lehet különíteni a felnőttektől a vízimadarak esetében • az ezévi vagy némely fajnál még a másodéves madarak faroktollain is megtalálható a natális tollazat maradványa és a tollak vége egyenes, míg a felnőttek esetében ezek a tollak hegyes végűek • a szárnyakon lévő fedőtollak alakja is eltérő: a felnőtteké szélesebb és lekerekített, míg az ezévi, esetleg másodéves egyedeké keskenyebb és hegyesvégű b) szintén lehet különbség a fiatalkori tollazat és a felnőtt tollazat színe, mintázata között • egyes ragadozó madaraknál (héja) • egyes ludaknál, récéknél, tyúkalkatúaknál (a fiatal egyedek evezőtollai tompább színűek, hegyesvégűek) • szalonka esetében a fiatal egyedek másodlagos evezőinek vége jellegzetesen világos végű és utána egy sötét sáv húzódik keresztben a tollon, ezek a jegyek a felnőtteknél már hiányoznak
3. A Bursa Fabrici hossza alapján is el lehet különíteni a fiatal madarakat a felnőttektől → a kor előrehaladtával ez a szerv egyre kisebb lesz. 4. Sarkantyúhossz alapján a fácánnál → nem használható biztonságosan! 5. Száraz szemlencsetömeg a fácánnál → nem használható biztonságosan! II. Emlősök 1. Az ivaréretlen egyedek szőrének színezete eltér a felnőttekétől, a testméreteik kisebbek. 2. Szemlencse száraz tömege alapján → mezeinyúl, róka esetében kidolgozott módszer (kalibráló görbét kell hozzá felvenni → bármely fajra el lehet készíteni, csak ismert korú egyedek kellenek hozzá) → hibája, hogy bizonyos kor felett a görbe ellaposodik és a korok a szemlencse tömege alapján nem választhatók szét (pl. rókánál 3 éves korig működik kb), illetve igazán csak friss szemekből működik, mert a fagyasztás során károsodik.
3. ábra: A róka szemlencse tömegének alakulása a kor előrehaladtával. 3. Fogkopás alapján → nem megbízható, különösen a növényevők esetében, hisz a különböző ásványi anyagtartalmú táplálékot fogyasztó egyedek (eltérő élőhelyek) fogai eltérő ütemben kopnak! → csak az azonos élőhelyen élő egyedek kora hasonlítható így össze!
4. ábra: Róka korbecslése fogkopás alapján. 4. Fognövekedési vonalak alapján → bizonyos korig igen megbízható, ha képzett szakemberek végzik megfelelő felszereléssel (USA: Matson Labor), azonban idősebb korban a vonalak besűrösödése miatt bizonytalanná válik az elkülönítésük! → általában a cementumban lévő vonalakat használják, a belsők a korábban keletkezettek
5. ábra: A kérődzők metszőfogának és zápfogának szerkezete. Az első metszőfog hosszmetszete fiatal (1) és idős (2) állatnál. 3: a foggyökér harántmetszete (fognövekedési vonalak). 4: zápfog metszet. 5: a vaddisznó gumós zápfogának metszete. Míg itt a fogkoronát zománc borítja, addig a kérődzőknél cement. 6. A pulpaüreg beszűkülése alapján → a nem folytonosan növő fogak esetében (folytonosan növők: a vaddisznó agyara, a nyulak metszőfogai) a pulpaüreg bezáródik a felnőtt egyedeknél → ezt röntgen felvételen lehet látni (komoly műszerezettség kell hozzá!) 7. Koponyaméretek alapján → a róka esetében a nyílvarrat fokozatosan rövidül a kor előrehaladtával.
8. Agancs, szarv méretek alapján → nem igazán megbízható minden faj esetében (muflonra jó a csiga növekedési vonalai, de csak 8-9 éves korig)!
9. Elcsontosodás alapján: a) csövescsontok végeinek (epifízis) elcsontosodása elkülöníti a felnőtt egyedeket a fiataloktól → az epifízis és a diafízis közötti porc csontosodik el! b) mezeinyúl esetében a könyökcsonti dudor a csont fejlődése következtében eltűnik az állat 8 hónapos korára (Stroh-jegy), ez alapján el lehet különíteni a fiatal (ezévi) és az öreg egyedeket → probléma: a korán született nyulak (március eleje) egy októberi-novemberi vadászat során már felnőttnek lesznek besorolva esetleg, mert addigra eltűnik ez a dudor (nagyban függ az egyedek táplálékellátottságától → a fejlődés gyorsaságától a dudor eltűnésének ideje)
6. ábra: A Stroh-jegy eltűnése a kor előrehaladtával.
7. ábra: A Stroh-jegy hibája a szemlencse száraz tömegével szemben. (A mezei nyúl esetében az öregek szemlencséjének tömege nagyobb, mint 0,28 g.) 10. Fogváltás alapján → elsősorban a növényevőknél használható és azon belül is leginkább a nagyvadakra, ahol lassan játszódik le a folyamat (muflonnál 48 hónapos korig ad jó becslést!), ezzel szemben a ragadozóknál ez gyors folyamat, így nem igazán használható (pl mosómedvénél 110 napos korig, farkasnál 16-26 hetes korra lecserélődnek a tejfogak). Kormeghatározás • •
• •
habitus pontatlan (nyakvastagság, a hát vonala stb.) szőr, tollazat színe pontos mintázata (borjú, malac, rókakölyök, felnőtt vadmacska stb. eltérő színezete) tollkopás pontos agancs (rózsa körméret, ? elvetési sík, ágszám stb.)
durva
terepen
durva
terepen
durva ?
terepen terepen
• • •
fogazat fogváltás fogkopás
pontos relatív
durva finom
terepen terepen
•
a szemlencse száraz tömeg
pontos
durva
labor
•
csontosodás (varratok,
pontos
durva
labor
hosszú csontok növekedése, péniszcsont stb.)
•
a fog növekedési vonalai
pontos
finom
labor
4. Kondíciómeghatározás A szervezet anyag- és energiaforgalmi állapotát, a tartalékok mennyiségét az állat tápláltsági állapota, kondíciója tükrözi. • a szervezet normális működésének feltétele (létfenntartás, növekedés, szaporodás) • az ínséges időszakok átvészelése. Befolyásolja: < az évszak (fényprogram, tobozmirigy) < az egészségi állapot < az élőhely. Fő tartalékanyag: zsírok → zsírciklus A zsírlerakódás sorrendje: • • • •
csontvelő (alulról felfelé → femur, humerus az utolsó) szívalap, koszorúerek barázdái, pericardium cseplesz, vesék körül bőr alatt (faron, szügyön → dorzálisan és ventrálisan hátra húzódik)
Mobilizálás fordítottan (kivéve: hirtelen stressz esetén mindenhonnan egyszerre) • egészséges állatokon a felhalmozódó zsír fehér, a felhasználódó sárgás színű • fontos határkövek: < a vese környéki zsír fogyása esetén az ellenállóképesség gyorsan csökken < a csontvelőzsír fogyása esetén az eléhezéshez közeli állapot A kondíció mérése (többféle indikátort érdemes egyszerre használni!): •
vizuális becslés az izmok és zsírraktárak teltsége alapján < szubjektív, nehezen számszerűsíthető
•
laboratóriumi módszerek: < vérkémia és haematológia, < hidroxiprolin szint a vizeletben, < a csecsemőmirigy nagysága < bonyolultak vagy szubjektívek
•
testnövekedés
< <
•
a testtömeg és a csontozat (v. valamely csont) aránya csak a testtömeg ill. növekedés (főleg azonos élőhelyen a változás mérésére, pl. sűrűségfüggés, éhezés) < könnyen mérhető, a vadgazdálkodásban is használható és ajánlott (a zsigerelés probléma!) lerakódott zsírtartalékok: < összes zsír: bonyolult < vesezsírindex: (a vesék körüli zsír tömege / vesék tömege) * 100 ‚ jobb kondíciójú egyedeken ‚ fiatalokon nem (nincs zsírfelhalmozás) ‚ a vese tömege is változhat évszakosan ‚ mindezek ellenére általánosan, jól alkalmazható < csontvelő zsírindex: a csontvelő zsrtartalma (%) ‚ a szervezet utolsó zsírtartaléka ‚ jó és közepes kondíciójú állatok csöves csontjaiban lévő velő szárazanyag tartalma 90-95 %, zsírtartalma 85-90 %, a velő viaszra emlékeztető színű és konzisztenciájú ‚ senyves állatoknál: zsírtartalom <50%, kocsonyás, vöröses színű, a fiatal kor itt is zavaró
