MENEDZSMENT ALAPJAI A menedzsmentirányzatok fejlődése II. Daruka Eszter egyetemi tanársegéd BME Menedzsment és Vállalatgazdaságtan Tanszék 2016 ősz
2016.09.20.
1
A menedzsment területei
Az irányzatok fejlődése
Szervezetek menedzsmentje • A klasszikus szervezéselmélet (Administrative Management) kidolgozói szerint a menedzserek a szervezeteket hasonló elven kezelhetik, mint a munkát. • Képviselői: • Henry Fayol (1841-1925) • Max Weber (1864-1920) • James Mooney (1861-1921)
Henry Fayol • A klasszikus szervezetelmélet megalapozója, gyakorló francia menedzser könyvében (az igazgatás elmélete) szisztematikusan összefoglalta saját öt évtizedes gyakorlatának tanulságait. • Menedzsment princípiumokat fogalmazott meg (14 elv) • Elsőként definiálta a menedzsmentfunkciókat - máig ezt használjuk (tervezés, szervezés, irányítás, koordinálás, ellenőrzés)
• Elkülönítette az iparvállalatok működésének tevékenységi területeit (műszaki, kereskedelmi, pénzügyi, biztonsági, számviteli, menedzseri) • Administration Industrielle et Generale 1916.
Fayoli menedzsmentelvek I. 1. Munkamegosztás: minél mélyebb a specializáció, annál hatékonyabb a munka 2. Hatalom: a menedzseri feladatok ellátásához tekintélyre van szükség, ennek formális és személyes forrása is lehet 3. Fegyelem: a szervezet tagjainak el kell fogadni a működési szabályokat 4. Egyszemélyi vezetés: csak egy főnök legyen 5. Az irányítás egysége: a hasonló feladatokat ugyanaz a menedzser irányítsa 6. Érdekek prioritása: az egyén érdeke nem kerülhet szervezet érdeke elé 7. Bérezési irányelvek: a szervezet és az egyén szempontjából egyaránt igazságos legyen
Fayoli menedzsmentelvek II. 8. Centralizáció: a hatalmat és a hatásköröket a menedzseri hierarchia csúcsán kell koncentrálni 9. Egységes szolgálati út: az irányítási lánc minden fokozatán megfelelő hatáskör szükséges, amelyet mindig be kell tartani 10. Rend: a megfelelő erőforrások a megfelelő helyen és időben álljanak rendelkezésre, a munkakörök tartalma és kapcsolata más munkakörökkel egyértelműen legyen leírva
11. Méltányosság: a menedzser legyen udvarias és méltányos beosztottaival 12. Állandó személyzet, stabilitás: a beosztottak nagymértékű elvándorlása nem kívánatos
13. Kezdeményezés bátorítása: a dolgozók kezdeményezéseit támogatni kell 14. A dolgozók egysége: a team munka, a közösségi szellem érték, ezért ösztönözni kell
Max Weber bürokratikus szervezete • Fayol és Taylor német kortársa (szociológus), a modern szervezetelmélet megalapozója • A bürokrácia a szervezetben meglévő hatáskörök legitim és formális rendszere • A bürokratikus szervezeti forma logikus, racionális és hatékony. Erőssége: • számos eleme növeli az eredményességet • hozzásegített a szervezeti struktúrák kérdéseinek tisztázásához
Max Weber bürokratikus szervezetének alapelvei • munkamegosztás, specializáció (személyfüggetlenül) • világos szabályok és eljárások • szigorú alá- és fölérendeltségi viszonyok, hierarchia • aktaszerűség, dokumentálás, írásbeliség • szakmai hozzáértés és kompetencia érvényesítése • Személytelenség, tárgyilagosság, objektivitás az emberek kezelésében
James Mooney • A menedzsment az emberek irányításának és a befolyásolásának művészete: – Szervezés : az egyes feladatokat és funkciókat koordinálja az egész működése érdekében – A menedzsment elsődleges feladata a megfelelő szervezet kialakítása – A szervezésnek logikus belső törvényszerűségei vannak
• Delco Remy , General Motors Overseas • Onward Industry 1931., The Principles of Organization
Folyamatelvű iskola Lényege a menedzseri funkciókra épülő menedzsmentfolyamat vizsgálata, elvek, vezetési filozófia kialakítása. A
funkciók koncentrál.
tartalmára,
összefüggéseire
és
módszereire
Folyamatelvű iskola (Fayoli elvek) Tervezés • A vezetés folyamata Szervezés • Vezetési elvek – Tervezés elsődlegessége – Egyszemélyes felelős vezetés elve – Kivételek alapján való vezetés elve – Vezetési elvek • Vezetési filozófia szükségessége – Feladatai – Értékrendje – Alkalmazottak értékrendje
Vezetés
Ellenőrzés
Vezetési szintek – vezetési funkciók
Emberközpontú irányzatok
Mary Parker Follett ( „a tudományos menedzsment anyja” ) A dinamikus integráció koncepciója, vagy bevonó menedzsment képviselője, „not power over, but with workers” – kölcsönösség a kapcsolatokban • Szituációs törvény: nem kényszerítő, megosztott hatalom, konfliktusmenedzsment • Autoritás elmélet: „authority of expertise” (a Weber-féle racionalis-legális, hagyományos és karizmatikus felfogással szemben) • Laterális folyamatok a hierarchikus szervezetekben – a mátrix előfutára • „The New State: Group Organization, The Solution for Popular Government” 1920.
Emberközpontú irányzatok Az emberi kapcsolatok irányzata (Human Relations Approach) • A termelékenységre az emberek közötti kapcsolatok, valamint pszichikus tényezők hatnak • Elton Mayo Magatartástudományi irányzat (Behavioural Science Approach) • Egyéni-, csoport- és szervezeti szintű magatartás • Szociológia, pszichológia és menedzsmentismeretek • Kurt Lewin, Chester Barnard, Herbert Simon, Douglas McGregor, Abraham Maslow
Elton Mayo (+F.J. Roethlisberger) •
Hawthorne-i kísérletek (1927-32) – vizsgálat és hatások
•
ATT Western Electric Company Chicago-i Hawthorne Works üzeme 1.
Megvilágítási kísérletek
2.
Relészereldei kísérletek
3.
Alkalmazottakkal folytatott interjúk
4.
Munkacsoportok megfigyelése
Hawthorne-effektus
Hawthorne-i kísérletek •
Megállapítások 1. 2.
3. 4.
•
Társas kapcsolatok, motiváció és felügyelet szerepe A termelékenység függ a szellemi, érzelmi és morális faktoroktól Az egyén az elvárásainak megfelelő csoport tagja kíván lenni, érzékeny a csoportösztönzőkre A társadalmi szervezettség színvonala alacsonyabb, mint az anyagi-technikai
Eredmények –
pl. demokratikus vezetési stílus, kommunikációs csatornák, menedzserek képzettsége
Magatartástudományi iskola • 1930-40-es évektől • A szervezetek, csoportok, emberek viselkedését kutatja, magatartástudományi alapon • Szervezeti viselkedés és Emberierőforrás-menedzsment • Képviselt alapelv: Az emberi erőforrások (mint speciális innovatív erőforrása a rendszernek) legjobb, leghatékonyabb alkalmazása a szervezetek sikerének a kulcsa • Interdiszciplináris, támaszkodik az antropológia, a szociológia és a pszichológia tudományos eszköztárára
Magatartástudományi iskola • Az egyéni és a szervezeti viselkedés képezi a kutatásai alapját. 1
2
Egyéni viselkedés Egyének kapcsolata Csoportok magatartása Csoportok kapcsolata
- Személyiség - Motiváció - Vezetés - Formális - Informális - Normák - Státusz - Szerepek
McGregor X-Y elmélete X feltételezés • Az emberek önállótlanok és lusták és a legkevesebbet dolgoznak • Kerülik a felelősséget • Nem érdeklik az eredmények • Képtelenek magukat irányítani • Közömbösek a szervezet céljaival szemben • Szeretik ha mások irányítják őket • Nem nagyon okosak • Kerülik a döntést
Y feltételezés • Önállóak • Saját céljukért keményen dolgoznak • Vállalják • Eredményre törekszenek • Képesek saját viselkedésük irányítására • Kívánják szervezetük sikerét • Nem passzívak • Nem ostobák • Döntőképesek
Ez a követendő menedzsmentelvek alapja!
Taylori és magatartástud.-i felfogás összehasonlítása • Minden feladatra van legjobb módszer • Részletesebb munkamegosztás nagyobb teljesítmény • Legjobb módszert a vezető ismeri • A termelékenységet csak a műszaki tényezők befolyásolják • Motiváció csak pénzzel • Amit nem ellenőriznek, azt nem hajtják végre
• Legjobb módszer a dolgozótól is függ • Munkamegosztás egyhangúsága kisebb termelés • A dolgozó tudja a legjobb módszert • Lélektani tényezők is döntőek • Felelősségérzet és önállóság növeli a teljesítőképességet
Kurt Lewin • Az egyének cselekedetét meghatározott térben és időben egymással szembekerülő külső és belső hatóerők határozzák meg - egyensúly • Vezetési stílusok: autokratikus, demokratikus, laisses faire passé • Egyének magatartás változásának fázisai és a kulturális és csoportnormák szerepe ebben
Abraham Maslow
Chester Barnard • A Bell telefontársaság (New Jersey) korábbi elnöke • „The Functions of an Executive” könyve az autoritás elfogadásának elméletét írja le. • A beosztott az utasítást elfogadja, ha érti, képes teljesíteni és a szervezet céljaival összhangban lévőnek ítéli. • A szervezet egy szociális rendszer (elemek, kapcsolatok, egész) és informális folyamatok is működnek. • A menedzser feladata a tagok hozzájárulásának és szükségleteik kielégítésnek megértése, feltétel teremtés • Első számú feladat a kommunikációs rendszer létrehozása, működtetése
Herbert Simon • Simon a mai döntéselmélet megalapozója volt • Döntési mechanizmusok: • •
Optimális megoldás egy leegyszerűsített helyzetben vagy Kielégítő megoldás a reális világban.
• Korlátozottan racionális döntések: kielégítő megoldások, nem optimálisak.
Menedzsmenttudományi megközelítés
Tudományos menedzsment
≠ Menedzsmenttudományi megközelítés
Kvantitatív iskola A vezetési ismereteket olyan matematikai statisztikai, valószínűségszámítási módszerek halmazának tekinti, amely segíti a vezetői döntések előkészítését. • • • • •
Célok / problémák megfogalmazása Problémamegoldó módszerek fejlesztése Gazdasági hatékonyság célfüggvénnyel Számítástechnika felhasználása Fő kutatási terület: optimalizáció, szuboptimalizáció, erőforrások allokációja, hálótervezés, készletezési modellek
Integratív irányzatok • Rendszerelméleti irányzat • Szituációelméleti irányzat
Rendszerelméleti irányzat • A szervezeteket és azok működését rendszerszemléletű módon elemzi, tervezi, felhasználva a szociológiai és a magatartástudományi ismereteket. • Szociotechnikai gyártási rendszerek – autonóm munkacsoportok • Vállalatmodellezés – számítástechnikai támogatással
Szociális rendszerek iskolája I. • A szervezet alrendszerekből összetevődő komplex rendszer, nagy gazdasági rendszer része • Alrendszer • formális-informális struktúra • Státusok-szerepek • Fizikai környezet
• Kapcsolataik:
• Kommunikáció • Egyéniség • Döntéshozatal
• Integráló elem : CÉL • Felhasználja
• Bertalanffy és Rappaport rendszerelmélet • Parsons és Merton strukturális – funkcionális elemzését
Szociális rendszerek iskolája II. • Vizsgált problémák és megoldások: • • • • • •
Korlátozott erőforrások hatékony elosztása Racionális sorrendiség a munkafolyamatokban Szállítási feladat ( lineáris programozás) Beruházás optimalizálás Többtényezős komplex döntések Stratégia kialakítása (ellenlépések mellett)
• • • • • •
Célok hierarchiája Számszerűsítési eljárások Értékelés Egészlátás (rendszerszemlélet) Csoportmunka Dinamikus szervezet
• Kell:
Kontingenciaelméleti (szituációelméleti) irányzat • 1960-70-es évektől • Az általános érvényű vezetési elvek és módszerek kutatása helyett azokra a szituációs elemekre koncentrál, amelyek
esetén adott elvek és módszerek alkalmazása és az eredményesség között szignifikáns összefüggés mutatható ki. •
Elsősorban a szervezeti magatartással foglalkozók
csatlakoztak ehhez az irányzathoz, állítva, hogy az alkalmazottak magatartása túl komplex ahhoz, hogy néhány egyszerű elv alapján meg lehessen magyarázni.
Empirikus irányzat • Központi témája a sikeres vezetők személyiségének és módszereinek kutatása • „A vezetés művészet” • Kutatási főirányok 1. 2. 3. 4.
A kezdeményezők irányvonalának folytatása Stresszkutatás Munkarend-változtatás hatása Csoportmunka hatásai, a normák kialakulása
• Az irányzat jeles képviselői: Drucker, Sloan, Newman
Peter Drucker „A vezetés nem tudomány – hanem gyakorlat” • Vezetői funkciók • Célokat tűz ki • Szervez (dolog-ember) • Ösztönöz – kommunikál • Elemez – értékel • Munkatársak fejlesztése • Vezetői feladat • Erőforrások egységes egésszé szervezése (karmester és zeneszerzés ) • Folyamatos jövőfigyelés • „Management Sciences”
Korunk meghatározó menedzsmentelméleti újításai I. • 1970-es évek: – – – – – –
vállalati stratégia koncepciója (Kenneth Andrews) szervezeti életciklusok (Larry Greiner) menedzseri szerepek (Henry Mintzberg) ügynökelmélet (Michael Jensen és William Meckling, vezető nők (Rosabeth Moss Kanter) öt erőhatás modellje (Michael Porter)
• 1980-as évek: – – – –
versenystratégiák és versenyelőnyök (Michael Porter) szervezeti kiválóság (Tom Peters és Robert Waterman) minőségszemlélet elterjedése, innováció (Peter Drucker) női karrierek (Felice Schwartz)
Korunk meghatározó menedzsmentelméleti újításai II. • 1990-es évek: – tanuló szervezetek (Peter Senge) – vállalati folyamatok újjáalakítása (Michael Hammer) – magkompetencia/alapvető képességek alapú versengés (Coimbatore Krishnarao Prahalad és Gary Hamel) – nem pénzügyi teljesítménymérés - Balanced Scorecard (Robert Kaplan és David Norton) – lean menedzsment (James Womack és Daniel Jones) – változásvezetés (John Kotter) – érzelmi intelligencia (Daniel Goleman)
Korunk meghatározó menedzsmentelméleti újításai III. • 2000-es évek: – piramis alján lévő üzleti lehetőségek (Coimbatore Krishnarao Prahalad és Kenneth Lieberthal) – kreatív rombolás – a vállalatok sikeres átalakítása (Richard Foster és Sarah Kaplan) – romboló innováció (Clayton Christensen, Jeffrey Immelt, Vijay Govindarajan és Chris Trimble) – adatok kezelése és elemzése (Thomas Davenport)
• 2010-es évek: – Big Data probléma – a tehetségekért folytatott „háború” – eltérő generációk együttműködésének kihívásai
TUDOMÁNYOS MENEDZSMENT – SCIENTIFIC MANAGEMENT A (z egyéni) munkavégzés hatékonyságának emelése.
LEGFONTOSABB ELVEK, MÓDSZEREK
Tudományos módszerek használata „az egyetlen legjobb módszer” meghatározására. A munkafeladatok vizsgálata, a kiválasztás és betanítás szerepének hangsúlyozása. A termelékenység és hatékonyság javítása.
ÚJDONSÁGOK, EREDMÉNYEK
Tudományos elemzések (mozdulat- és időelemzés) alkalmazása a munka világában. Teljesítményhez kötött bérezés (darabbér és időbér) bevezetése.
KÉPVISELŐK
Frederick W. Taylor, Frank és Lillian Gilbreth, Henry Ford, Henry Gantt, Harrington Emerson Leegyszerűsített motivációs feltételezések.
KORLÁTOZÁSOK
A munkásokra úgy tekintettek, mint egy eszközre, a munkafolyamat egyik elemére. Stabil környezeti feltételek, egyszerű szervezeti viszonyok között érvényes.
Köszönöm a megtisztelő figyelmet!
[email protected]
2016.09.20.
41
