MENEDZSMENT ALAPJAI A menedzsmentirányzatok fejlődése I

MENEDZSMENT ALAPJAI A menedzsmentirányzatok fejlődése I. Dr. Gyökér Irén egyetemi docens BME Menedzsment és Vállalatgazdaságtan Tanszék 2015 ősz

2015.09.22.

1

A menedzsment területei

A munka és a szervezet menedzsmentje  Hogyan növelhető az egyének teljesítménye a munkavégzés során?  Hogyan növelhető a szervezetek teljesítménye? – Szabályok + – Szervezeti struktúrák

A munka és a szervezet

Az emberek menedzselése  Munkaszervezés  Emberi kapcsolatok elemzése és felhasználása  Magatartástudományi ismertek alkalmazása a menedzsmentben Emberek

A termelés és a működés menedzselése  Tudományos eszközök alkalmazása a menedzseri döntésekben ‒ Számszerűsítés ‒ Matematikai, statisztikai modellek alkotása és felhasználása ‒ Számítástechnika Termelés és szolgáltatás

A menedzsment alapkérdései • Hogyan növelhető a szervezeti teljesítmény, az eredményesség és a hatékonyság? • Hogyan motiválhatók a szervezet tagjai a teljesítmény fokozására?

A menedzseri munka természete • A menedzseri tevékenység komplex, bizonytalanságokkal terhelt, változásokkal teli, fragmentált munka, amelyben kevés a rutin (munkanaptanulmányok).

Tudomány vagy gyakorlat? Mindkettő! • Tudomány: sok esetben alkalmazhatók a racionális, objektív, logikus és szisztematikus megoldások – kvantitatív módszerek, matematikai modellek alkalmazásával készítik elő a helyes döntéseket. • Gyakorlat (művészet?): gyakran csak az intuíció, a személyes tapasztalat, meggyőződés vagy megérzés képezi a döntések alapját, és néha a számok is csalókák!

Van-e menedzseri szakma?

Az elmélet és a történelem jelentősége • Elmélet: Feladata, hogy a tudás megszervezéséhez konceptuális keretet adjon, és iránymutatóvá váljon a cselekedetekhez. A menedzsmentelméletek a szervezetek kialakítását, a céljaik elérését szolgálják, a valóságban gyökereznek. • Történelem: A történelmi fejlődés megértése és ismerete segít felismerni egyes elgondolások eredetét, és elkerülni a hibák ismétlését.

A menedzsment területei

Az irányzatok fejlődése

A klasszikus irányzat Vizsgálatának főbb területei: • A munkavégzés hatékonyságának emelése • A szervezetek hatékony működtetése

A tudományos menedzsment irányzata (Scientific Management) • • •

•

A munkavégzés hatékonyságának emelése tudományos módszerek alkalmazásával Az irányzat képviselői és eredményeik: Taylor, Gilbreth, Gantt, Emerson, Ford Fókusz: munka, munkafolyamatok menedzsmentje, mérnöki szigorúsággal kezelni a működési folyamatokat. Cél: a munkaerő „hatékony” felhasználása

Frederick W. Taylor (1856-1917) •

•

Midvale Steel Company, Philadelphia - esztergályosok munkájának megfigyelése, elemzése, időszükségletének mérése a napi teljesítmény előírása érdekében Menedzsment princípiumok:  a munka minden elemét pontosan meg kell tervezni  tudományosan kell a dolgozót kiválasztani, betanítani, fejleszteni  a menedzsereknek felügyelniük kell a tervezett munkafolyamatok megvalósítását  munka és felelősség megoszlik a menedzserek és a munkások között

Frederick W. Taylor (1856-1917) • Simonds Rolling Mashine Company és Bethlehem Steel Company-nál dolgozott, kutatásainak tárgya: • munkakörök kialakítása,

• pihenőidők - kifáradásmentes munkavégzés • darabbéres fizetési rendszer • a norma feletti teljesítés ösztönzése bértöbblettel • Eredmény: magasabb mennyiségi teljesítmény, magasabb szintű munkamorál

• The Principles of Scientific Management, 1911

Frank és Lillian Gilbreth Fókusz: a munka egyszerűsítése •

idő és mozdulattanulmányozás, a munka egyszerűsítése • kőműves munka elemzése, a legcélszerűbb munkamódszer kialakítása

• standardizált anyagok, módszerek, munkahely kialakítása • differenciált bérezés a munka minősége szerint • 18-ről 5-re csökkentették a mozdulatok számát, 200%-al emelték a termelékenységet

•

a dolgozók jóléte - a szakszervezet hatása

Henry Gantt Fókusz: a munkafolyamatok idő és költség tervezése az output növelése érdekében • Gantt diagram - komplex projektek időtervezése, ábrázolása • teljesítményarányos, differenciált bérezés (bónusz rendszer) a követelményarányos alapbéren felül (minimális teljesítmény alapján)

Harrington Emerson (tanácsadó, 1910) • „A vasúttársaság 1 millió dollárt takaríthatna meg naponta, ha alkalmazná a tudományos menedzsment módszereket”

• Javasolt elvek: • • • • •

tudományos, objektív, tényszerű elemzés pontos célok megfogalmazása a rész és az egész összhangjának megteremtése standardizált folyamatok és módszerek jutalmazás a feladatok sikeres elvégzése után

• The Twelve Principles of Efficiency (1912)

Henry Ford • Fókusz: a munka hatékonysága, növekvő output, csökkenő költség • tömeggyártás • szalagszerű termelési folyamat • standardizált elemek • időutalványozás • gyártási folyamat maximális harmonizálása • ütemidő - kibocsátási ütem, időbér • Emberek: megduplázza a fizetést és 8 órás munkaidőt vezet be, vásárlási kedvezményt is, de nagy a fluktuáció. http://www.youtube.com/watch?v=IXkxl8dSXb4

Szervezetek menedzsmentje • A klasszikus szervezéselmélet (Administrative Management) kidolgozói szerint a menedzserek a szervezeteket hasonló elven kezelhetik, mint a munkát. • Képviselői: • Henry Fayol (1841-1925) • Max Weber (1864-1920) • James Mooney (1861-1921)

Henry Fayol A klasszikus szervezet elmélet megalapozója, gyakorló francia menedzser könyvében (az igazgatás elmélete) szisztematikusan összefoglalta saját öt évtizedes gyakorlatának tanulságait. 1. Elkülönítette az iparvállalatok működésének tevékenységi területeit (műszaki, kereskedelmi, pénzügyi, biztonsági, számviteli, menedzseri) 2. Elsőként definiálta a menedzsmentfunkciókat - máig ezt használjuk (T, Sz, V, Koord.) 3. Megfogalmazta a menedzsment 14 alapelvét Administration Industrielle et Generale 1916.

Fayoli menedzsment elvek 1. Munkamegosztás: minél mélyebb a specializáció, annál hatékonyabb a munka 2. Hatalom: a menedzseri feladatok ellátásához tekintélyre van szükség, ennek formális és személyes forrása is lehet 3. Fegyelem: a szervezet tagjainak el kell fogadni a működési szabályokat 4. Egyszemélyi vezetés: csak egy főnök legyen 5. Az irányítás egysége: a hasonló feladatokat ugyanaz a menedzser irányítsa 6. Érdekek prioritása: az egyén érdeke nem kerülhet szervezet érdeke elé 7. Bérezési irányelvek: a szervezet és az egyén szempontjából egyaránt igazságos legyen

Fayoli elvek II. 8. Centralizáció: a hatalmat és a hatásköröket a menedzseri hierarchia csúcsán kell koncentrálni 9. Egységes szolgálati út: az irányítási lánc minden fokozatán megfelelő hatáskör szükséges, amelyet mindig be kell tartani 10. Rend: a megfelelő erőforrások a megfelelő helyen és időben álljanak rendelkezésre, a munkakörök tartalma és kapcsolata más munkakörökkel egyértelműen legyen leírva

11. Méltányosság: a menedzser legyen udvarias és méltányos beosztottaival 12. Állandó személyzet, stabilitás: a beosztottak nagymértékű elvándorlása nem kívánatos

13. Kezdeményezés bátorítása: a dolgozók kezdeményezéseit támogatni kell 14. A dolgozók egysége: a team munka, a közösségi szellem érték, ezért ösztönözni kell.

Max Weber bürokratikus szervezete • Fayol és Taylor német kortársa (szociológus), a modern szervezetelméletnek megalapozója • A bürokrácia a szervezetben meglévő hatáskörök legitim és formális rendszere • A bürokratikus szervezeti forma logikus, racionális és hatékony. Erőssége: • számos eleme növeli az eredményességet • hozzásegített a szervezeti struktúrák kérdéseinek tisztázásához

Max Weber bürokratikus szervezetének alapelvei • munkamegosztás és specializáció • világos szabályok és eljárások

• szigorú alá- és fölérendeltségi viszonyok • dokumentálás, írásbeliség

• hozzáértés és kompetencia érvényesítése • tárgyilagosság, objektivitás az emberek kezelésében

James Mooney • A menedzsmentet az emberek irányításának és a befolyásolásának művészeteként értelmezte: – Szervezés : az egyes feladatokat és funkciókat koordinálja az egész működése érdekében. – A menedzsment elsődleges feladata a megfelelő szervezet kialakítása. – A szervezésnek logikus belső törvényszerűségei vannak.

Folyamatelvű iskola Lényege a menedzseri funkciókra épülő menedzsmentfolyamat vizsgálata, elvek, vezetési filozófia kialakítása. A

funkciók koncentrál.

tartalmára,

összefüggéseire

és

módszereire

Folyamatelvű iskola (Fayoli elvek) Tervezés • A menedzsment folyamata Szervezés • Vezetési elvek – Tervezés elsődlegessége – Egyszemélyes felelős vezetés elve – Kivételek alapján való vezetés elve – Vezetési elvek • Vezetési filozófia szükségessége – Feladatai – Értékrendje – Alkalmazottak értékrendje

Vezetés

Ellenőrzés

Vezetési szintek – vezetési funkciók

Emberközpontú irányzatok

Emberközpontú irányzatok • A növekvő technológiai színvonal esetén a személyiség, a pszichológiai tényezők szerepe megnő a hatékonyság alakulásában. • Az irányzat fő képviselői és eredményeik • • • •

Konfliktusok a szervezetben, Mary Parker Follet Hawthorne-i kísérletek – Elton Mayo Likert, Mason McGregor X-Y elmélete

Mary. P Follet ( a tud. menedzsment anyja ) Mary P. Follet: a dinamikus integráció koncepciója, vagy bevonó menedzsment képviselője, „not power over, but with workers” – kölcsönösség a kapcsolatokban • Szituációs törvény: nem kényszerítő, megosztott hatalom, konfliktusmenedzsment • Autoritás elmélet: „Authority of Expertise” (a Weber-féle racionalis-legális, hagyományos és karizmatikus osztályozást kiegészítve) • Laterális folyamatok a hierarchikus szervezetekben – a mátrix előfutára • „The New State: Group Organization, The Solution for Popular Government” 1920.

Emberközpontú irányzatok Az emberi kapcsolatok irányzata (Human Relations Approach) • A termelékenységre az emberek közötti kapcsolatok, valamint pszichikus tényezők hatnak • Elton Mayo Magatartástudományi irányzat (Behavioural Science Approach) • Egyéni-, csoport- és szervezeti szintű magatartás • Szociológia, pszichológia és menedzsment ismeretek • Kurt Lewin, Chester Barnard, Herbert Simon, Douglas McGregor, Abraham Maslow

Elton Mayo (+F.J. Roethlisberger) •

Hawthorne-i kísérletek (1924) – vizsgálat és hatások (világítás, relé és kapcsolótábla szerelők)

•

Megállapítások 1. A termelékenység függ a szellemi, érzelmi és morális faktoroktól 2. Az egyén az elvárásainak megfelelő csoport tagja kíván lenni, érzékeny a csoportösztönzőkre 3. A társadalmi szervezettség színvonala alacsonyabb, mint az anyagi-technikai

Magatartástudományi iskola • A szervezetek, csoportok, emberek viselkedését kutatja, magatartástudományi alapon. • Képviselt alapelv: Az emberi erőforrások (mint speciális innovatív erőforrása a rendszernek) legjobb, leghatékonyabb alkalmazása a szervezetek sikerének a kulcsa.

• Támaszkodik az antropológia, a szociológia, a pszichológia tudományos eszköztárára.

Magatartástudományi iskola • Az egyéni és a szervezeti viselkedés képezi a kutatásai alapját. 1

2

Egyéni viselkedés Egyének kapcsolata Csoportok magatartása Csoportok kapcsolata

- Személyiség - Motiváció - Vezetés - Formális - Informális - Normák - Státusz - Szerepek

MCGregor X-Y elmélete X feltételezés • Az emberek önállótlanok és lusták és a legkevesebbet dolgoznak • Kerülik a felelősséget • Nem érdeklik az eredmények • Képtelenek magukat irányítani • Közömbösek a szervezet céljaival szemben • Szeretik ha mások irányítják őket • Nem nagyon okosak • Kerülik a döntést

Y feltételezés • Önállóak • Saját céljukért keményen dolgoznak • Vállalják • Eredményre törekszenek • Képesek saját viselkedésük irányítására • Kívánják szervezetük sikerét • Nem passzívak • Nem ostobák • Döntőképesek

Ez a követendő menedzsmentelvek alapja!

Taylori és magatartástud.-i felfogás összehasonlítása • Minden feladatra van legjobb módszer • Részletesebb munkamegosztás nagyobb teljesítmény • Legjobb módszert a vezető ismeri • A termelékenységet csak a műszaki tényezők befolyásolják • Motiváció csak pénzzel • Amit nem ellenőriznek azt nem hajtják végre

• Legjobb módszer a dolgozótól is függ • Munkamegosztás egyhangúsága kisebb termelés • A dolgozó tudja a legjobb módszert • Lélektani tényezők is döntőek • Felelősségérzet és önállóság növeli a teljesítőképességet

Kurt Lewin • Az egyének cselekedetét meghatározott térben és időben egymással szembekerülő külső és belső hatóerők határozzák meg - egyensúly • Vezetési stílusok: autokratikus, demokratikus, laisses faire passé • Egyének magatartás változásának fázisai vannak, a kulturális és csoportnormák szerepe jelentős hatású

Abraham Maslow

Chester Barnard • A Bell telefontársaság (New Jersey) korábbi elnöke • „The Functions of an Executive” könyve • az autoritás elfogadásának elméletét írja le. A beosztott az utasítást elfogadja, ha érti, képes teljesíteni

és a szervezet céljaival összhangban lévőnek ítéli. • A szervezet egy szociális rendszer (elemek, kapcsolatok, egész) és informális folyamatok is működnek. • A menedzser feladata a tagok hozzájárulásának és szükségleteik kielégítésnek megértése, feltétel teremtés • A menedzser első számú feladat a kommunikációs rendszer létrehozása, működtetése

Herbert Simon • Simon a mai döntéselmélet megalapozója volt • Döntési mechanizmusok: • • •

Optimális megoldás egy leegyszerűsített helyzetben vagy Kielégítő megoldás a reális világban. Az utóbbiban korlátozottan racionális döntések születnek, azaz kielégítő megoldások, nem optimálisak.

Empirikus irányzat • Központi témája sikeres vezetők személyiségének és módszereinek kutatása. • „A vezetés művészet” • Kutatási főirányok • Az irányzat képviselői és eredményeik: Drucker, Sloan, Newman

Kutatási főirányok 1. A kezdeményezők irányvonalának folytatása 2. Stressz kutatás 3. Munkarend-változtatás hatása 4. Csoportmunka hatásai, a normák kialakulása

Peter Drucker „A vezetés nem tudomány – hanem gyakorlat” • Vezetői funkciók • Célokat tűz ki • Szervez (dolog-ember) • Ösztönöz – kommunikál • Elemez – értékel • Munkatársak fejlesztése • Vezetői feladat • Erőforrások egységes egésszé szervezése (karmester és zeneszerzés ) • Folyamatos jövőfigyelés • „Management Sciences”

Sloan • A termelő rendszerek vertikális összevonása • Horizontális tervezési és ellenőrzési rendszer

• Óriásvállalatok decentralizálása (nyereségközpontok – önállók), • Távlati tervezés, nagyberuházások tervezése, átfogó ellenőrzés eszköztárának fejlesztése

Newman • •

•

A vezető készségei és szemlélete fontosabb, mint a szaktudása Vezető – menedzser (értéktermelés-üzlet) elválik a szakmai vezetőtől (használati érték) Siker feltételei • Az emberi jó viszony a struktúrából fakadjon • Az egyes emberek sorsa több embertől függjön • A vezetői alkalmasságot az eredmény dönti el

•

Eredmény: vezetési funkciók eszköztárának fejlesztése • Vezetői munka hatékonysága • Vezetés emberi – technikai viszonyainak optimuma

Menedzsmenttudományi megközelítés

Kvantitatív iskola • A vezetési ismereteket olyan matematikai statisztikai, valószínűség számítási módszerek halmazának tekinti, amely segíti a vezetői döntéseket. (School of Management Sciences) • Célok / problémák megfogalmazása • Problémamegoldó módszerek fejlesztése • Gazdasági hatékonyság célfüggvénnyel • Számítástechnika felhasználása • Fő kutatási terület – Optimalizáció, szuboptimalizáció, erőforrások allokációja, hálótervezés, Készletezési modellek

Integratív irányzatok • Rendszerelméleti irányzat • Szituációelméleti irányzat

Szociális rendszerek vagy rendszertani irányzat • A szervezeteket és azok működését rendszerszemléletű módon elemzi, tervezi, felhasználva a szociológiai és a magatartástudományi ismereteket. • Szociotechnikai gyártási rendszerek – autonóm munkacsoportok

• Vállalatmodellezés – számítástechnikai támogatással

Szociális rendszerek iskolája • A szervezet alrendszerekből összetevődő komplex rendszer, nagy gazdasági rendszer része • Alrendszer • formális-informális struktúra • Státusok-szerepek • Fizikai környezet

• Kapcsolataik:

• Kommunikáció • Egyéniség • Döntéshozatal

• Integráló elem : CÉL • Felhasználja

• Bertalanffy és Rappaport rendszerelmélet • Parsons és Merton strukturális – funkcionális elemzését

Szociális rendszerek iskolája II. • Vizsgálja • Célok differenciálódását a szervezetben • Emberek megtartását a szervezetben • (Emberek szociális orientáltságúak) • Barnard • A szükségletek kielégítésének feltételei  Maslow • Anyagi ösztönzők • Nem anyagi (hatalom – tekintély) ösztönzők • Munkavégzés feltételei • Önbecsülés • Vezetés kulcsa : lényeglátás + döntéshozatal • Vezetés eszköze: logika + intuíció

Szociális rendszerek iskolája III. • Herzberg • Motivációs mechanizmusok

• Forrester • A vállalat mint rendszer – modellje ( de! dinamizmus és modellalkotás!) • Kibernetika • Döntéselmélet • Informatika

Szociális rendszerek iskolája IV. • Vizsgált problémák és megoldások: • • • • • •

Korlátozott erőforrások hatékony elosztása Racionális sorrendiség a munkafolyamatokban Szállítási feladat ( lineáris programozás) Beruházás optimalizálás Többtényezős komplex döntések Stratégia kialakítása (ellenlépések mellett)

• • • • • •

Célok hierarchiája Számszerűsítési eljárások Értékelés Egészlátás (rendszerszemlélet) Csoportmunka Dinamikus szervezet

• Kell:

Kontingenciaelméleti (szituációelméleti) irányzat • Az általános érvényű vezetési elvek és módszerek kutatása helyett azokra a szituációs elemekre koncentrál, amelyek esetén adott elvek és módszerek alkalmazása és az eredményesség között szignifikáns összefüggés mutatható ki. •

Elsősorban a szervezeti magatartással foglalkozók

csatlakoztak ehhez az irányzathoz, állítva, hogy az alkalmazottak magatartása túl komplex ahhoz, hogy néhány egyszerű elv alapján meg lehessen magyarázni.

Korunk meghatározó menedzsmentelméleti újításai I. • 1970-es évek: – – – – – –

vállalati stratégia koncepciója (Kenneth Andrews), szervezeti életciklusok (Larry Greiner), menedzseri szerepek (Henry Mintzberg), ügynökelmélet (Michael Jensen és William Meckling), vezető nők (Rosabeth Moss Kanter), öt erőhatás modellje (Michael Porter).

• 1980-as évek: – – – –

versenystratégiák és versenyelőnyök (Michael Porter), szervezeti kiválóság (Tom Peters és Robert Waterman), minőségszemlélet elterjedése, innováció (Peter Drucker), női karrierek (Felice Schwartz).

Korunk meghatározó menedzsmentelméleti újításai II. • 1990-es évek: – tanuló szervezetek (Peter Senge), – vállalati folyamatok újjáalakítása (Michael Hammer), – magkompetencia/alapvető képességek alapú versengés (Coimbatore Krishnarao Prahalad és Gary Hamel), – nem pénzügyi teljesítménymérés - Balanced Scorecard (Robert Kaplan és David Norton), – lean menedzsment (James Womack és Daniel Jones), – változásvezetés (John Kotter), – érzelmi intelligencia (Daniel Goleman).

Korunk meghatározó menedzsmentelméleti újításai III. • 2000-es évek: – piramis alján lévő üzleti lehetőségek (Coimbatore Krishnarao Prahalad és Kenneth Lieberthal), – kreatív rombolás – a vállalatok sikeres átalakítása (Richard Foster és Sarah Kaplan), – romboló innováció (Clayton Christensen, Jeffrey Immelt, Vijay Govindarajan és Chris Trimble), – adatok kezelése és elemzése (Thomas Davenport).

• 2010-es évek: – Big Data probléma, – a tehetségekért folytatott „háború”, eltérő generációk együttműködésének kihívásai.

Köszönöm a megtisztelő figyelmet! [email protected]

2015.09.22.

60