A „Komplex városi alternatív prevenció” című pályázat programjának bemutatása: Mi a program célja? A program átfogó, és komplex megoldást kíván adni a város interprofesszionális együttműködésével a helyi alternatív szabadidő-eltöltés kérdésében. Ezt a különböző szakmai területekről érkező részprogramok összehangolása biztosítja. A pályázat lehetőségeivel arra törekszünk, hogy városi felmérésekben tapasztalt problémákra, köztük a fiatalok szabadidő-eltöltésének problematikájára adjunk alternatívát. Ennek hátterét szeretnénk mind szélesebb körben lefedni és ezáltal nagyobb teret biztosítani a felnövekvő generáció számára. Így a programban szereplő különféle területek – mint például a dohányzás és drogfogyasztás megelőzése, az egészségfejlesztés, a kreativitás fejlesztés, a szocializáció elősegítése –; ezen kérdéskörökben nyújtunk preventív megoldásokat, valamint mindezek hatékony kommunikálása és a fontosságának kiemelése is elsődleges céljaink közé tartoznak. Mennyire felel meg a pályázat a célcsoport szükségleteinek? A célcsoportba tartoznak a 10-18 éves fiatalok, akik lakóhelyük vagy családi/szocializációs hátterük, ill. szociális helyzetük miatt érintettebbek a fent említett kérdésekben, mint a stabilabb háttérrel rendelkező – egyébként aktív szabadidő eltöltő – társaik. A pályázat megvalósításánál a szabadidő eltöltéséhez segítséget adó programokat olyan városrészekbe helyeztük, ahol koncentráltabban jelennek meg ezek a problémák. Részletes ismertetés:
1. Szocializációt elősegítő programok Megvalósítás helyszíne: Klubház (Szigethy A. út 109.) a. „Kis Mesterek” Klub Több éves múltra tekinthet vissza a kézműves illetve kreatív foglalkozás. Az igény megjelenik egészen az óvodás korosztálytól a középiskolás korosztályig valamennyi korcsoportban . Míg a kisebbek számára a finommotorika a fantázia és kreativitás fejlesztését, addig a nagyobbaknál az önkifejezés és autonóm törekvések kapnak teret a foglalkozásokon. A tervezett programokon nem csak az új technikákkal és anyagokkal ismerkednek meg a résztvevők, hanem az újra hasznosítás jegyében mintát kapnak arra, hogy a szelektív hulladék is felhasználható pl.: TETRA PAKOS dobozok, pet palackok és még számos dolog, amely a kreativitásnak határtalan teret adva ökobarát gondolkodásra serkenti a fiatalokat. b. Pink Klub – „csajos” délutánok Célcsoport a 12-18 éves fiatal lányok. Célja, olyan délutáni összejövetelek megszervezése, ahol a tiniknek lehetősége van a korosztálynak megfelelő társaságban eltölteni egy kellemes délutánt. Mivel egyre több pártfogói felügyelet alatt álló fiatal kerül a kliensi körbe, a programok egyfajta reszocializációként is működnek. A foglalkozások célja az is, hogy egy baráti kör alakuljon ki a résztvevőkből, ahol a fiatalok biztonságban érezhetik magukat, amire támaszkodhatnak. A programok között szerepel filmvetítés, speciálisan az ő igényekhez alakított kreatív foglalkozás (selyemfestés, nemezelés, stb.), valamint a teakonyhában olyan ételek elkészítésével ismerkedhetnek meg, amelyek alapjai a kiegyensúlyozott és egészséges táplálkozásnak. Szeretnénk lehetőséget biztosítani az egyéni konzultációkra, mely során az
érintett fiatal személyre szabottan kap táplálkozási és életvezetési tanácsokat. A klub nem titkolt szándéka, hogy a korábbi foglalkozások során előtérbe kerülő kérdéseket és a szocializációs, sok esetben kulturális hiányosságokat a már kialakult bizalmi légkörben tovább kezeljük és hasonló problémákkal küzdő leendő csoporttagokat befogadva tovább folytassuk a munkát. Az összecsiszolódott csapat alkalmassá válhat önkéntes programokban való részvételre, pl.: kerítésfestés, beteg gyerekeknek segítés… ezzel is érezzék a társadalmi szerepvállalásukat és, hogy nem csak kapni, hanem adni is tanuljanak meg. c. Önismereti, társismereti foglalkozások a mozgáskultúra jegyében – Tánc Klub A társadalomban fellelhető általános probléma a mozgáshiány, valamint a feszült, stresszes életvitel, melynek levezetésére jó lehetőség a sport. Fontos, hogy olyan formát találjunk, ahol egyrészt önbizalmat tudunk növelni, a kapcsolatteremtő és konfliktuskezelő készséget fejleszteni tudjuk, másrészről a közösségépítő jelleg révén a részvevő csoportot is erősíteni tudjuk. Erre nagyon jó lehetőséget nyújt a tánc. Fejleszti a fiatalok nonverbális kommunikációját, ritmus érzékét, ösztönzi őket egy egészséges versenyszellem kialakítására és nem utolsó sorban felfedezik saját testi kepeségeiket. A foglalkozást szakképzet tánctanár vezeti, aki a táncművészet alapjaitól megismerteti a fiatalokat minden egyes stílussal. d. „Diák Szalon” - Kultúra és Művészet Fiataloknak A fiatalokkal több éve foglalkozó szakemberek tapasztalata az, hogy a tinédzsereknek nincs igazán kulturális közege, ahol megtudnák mutatni saját tevékenységüket, amely lehet színjátszás, tánc, zene, vers… stb. Ebben szeretnénk segítséget nyújtani e klubfoglalkozás megvalósításával. Azok a fiatalok, akik nyitottak és érdeklődnek a művészetek és kulturális események iránt itt végre teret kaphatnak. A klubfoglalkozásokra vendégeket szeretnénk meghívni, a kultúra különböző területeiről, akik elmondanák a fiataloknak milyen életútjuk volt és, hogy jutottak el művészeti területük megtalálásához és kibontakoztatásához. Továbbá a Győri Nemzeti Színház együttműködésével lehetőség nyílik a fiataloknak a színházi kulissza titkaiba való betekintésre, megnézhetik a színpadot, az öltözőket, jelmezeket és kellékeket. Havi rendszerességgel pedig lehetőségük lesz a tinédzsereknek kulturális rendezvényen, amely lehet színházi előadás, koncert vagy kortárs kialítás, részt venni. Az egyéni megnyilvánulásra is lenne lehetőség tematikus heteket rendezünk, ahol a fiatalok saját művészeti tevékenységeiket is megmutathatják egymásnak. Nem utolsó sorban cél az olvasás megszerettetése is a fiatalok körében, ezt egy kortárs író bevonásával szeretnénk ösztönözni, aki a fiatalokat közös munkával buzdítaná és elősegítené az olvasás fontosságának lényét.
2. Kortárs oktatók képzése Megvalósítás helyszíne: Mextrémpark Győr város középiskoláinak 9. évfolyamáról kortársoktatók képzése. Iskolánként a jelentkezők száma 3-8 fő között lehet.
A képzés programja: -
a Rendőrségi munka bemutatása –a főkapitányság épületében társszervek bemutatkozása (pl.: katasztrófavédelem, Igazságügyi Szolgálat) a kábítószer megelőzéshez és egyéb – rendőrségi szempontból releváns információk átadása (rendőrség előadásában), ebéd meghívott előadó prevenciós bemutatója barangolás a rendőrségen, Csapatépítő foglalkozás megtartása az ETO PARK Mextrémparkjában, 3 órában ETO PARK objektumában a Rendőr-főkapitányság Bűnmegelőzési Osztálya prevenciós vetélkedőt bonyolít le, melyben elméleti és sportelemek is megtalálhatóak, A képzésen részt vevő fiatalok által feltett kérdésekre válaszok - visszacsatolás, és feléjük a Rendőrség elvárásainak megfogalmazása.
A résztvevők a programok alatt beszerzett információkat kortársaik körében megoszthatják, hozzájuk a drogproblémával és/vagy egyéb szenvedélybetegségekkel vagy a szabadidőeltöltéssel kapcsolatos problémáikkal bátran fordulhatnak a diákok. 3. Dohányzást megelőző interaktív kiállítás Megvalósítás helyszíne: ETO Park A dohányzás komoly problémát jelent az Európai Unió több új tagállamában. A számok különösen azért aggasztóak, mert a korai kipróbálás az egyik legfontosabb eleme a későbbi rendszeres dohányzás kialakulásának. A dohányzó lányok száma több országban és régióban nő. A kelet-európai országokban, így Magyarországon is, több fiú dohányzik, mint lány. A fiúk általában mindenhol előbb kezdik a dohányzást, mint a lányok. A függőség első jelei a kamaszkorban már az első pár alkalmi rágyújtás után kialakulhatnak. Bizonyos tények azt támasztják alá, hogy a lányok körében sokkal hamarabb kialakul a nikotinfüggőség, mint a fiúknál. Az Európai Unió tagállamaiban a legtöbb fiatal a kiskamasz korban próbálja ki először a cigarettát. Ezzel összecsengenek a győri fiatalok dohányzási mintái is. A cigarettát a fiatalok kétharmad része próbálta már, a fiúk 35%-kal nagyobb eséllyel próbálják ki a dohányzást, mint a lányok (OR=1,35 CI=1,06-1,71). Ez a nemenkénti próbálási különbség jellemzően az általános iskolai évfolyamokban markánsabb, a differenciáltság a 11. évfolyamra eltűnik. Különös figyelmet érdemel a hetedik és nyolcadik osztályosok közt mutatkozó különbség. Míg a hetedikeseknek még egyharmada sem próbálta a dohányzást, addig a nyolcadikosoknak már több mint kétharmada. Ez a próbálási gyakoriság aztán vonatkoztatható a szak- és középiskolai évfolyamokra is, majd az érettségit követően a 13. osztályban mutatkozik ismét egy nagyobb ugrás, eddigre már a fiatalok 86%-a túl van az
első dohányzáson. A dohányzást már kipróbálók átlagosan 12 éves koruk környékén esnek túl az első cigaretta végigszívásán, tehát amikor már nem csak 1-2 slukkot kóstolnak meg belőle. Iskolatípus tekintetében a gimnáziumba járók dohányzást próbáló gyakorisága közelít az általános iskolásokéhoz. Drasztikus a gimnáziumi és szakiskolai tanulók közti 27%-os különbség a próbálásban. A dohányzást már kipróbált fiatalok 26%-a naponta dohányzik, 6%-uk hetente, 9% havonta néhányszor gyújt rá.
(Forrás: Drogfogyasztási szokások változása Győr Városban 1994-2009, Kutatási jelentés, Győr Városi KEF, 2009)
Konklúzióként megállapítható, hogy a dohányzás prevenciós programoknak tehát jellemzően legkésőbb a 7. osztályban kell megszólítani a fiatalokat, ezt követően már a rászokás megakadályozására illetve a leszokáshoz nyújtott segítségre kell fókuszálni a nemdohányzó attitűd megerősítése mellett. Éppen ezért szeretnénk a pályázati támogatásból a dohányzást megelőző interaktív kiállításhoz szükséges eszközöket biztosítani, valamint működtetni. 2011. első félévében csupán a kiállítás vázát tudtuk elkészíteni. A kiállítás rendhagyó formában, interaktív módszerek segítségével dolgozza fel a témákat max. 15 fős kiscsoportban. Öt teremből felépülő labirintus adja a kiállítás keretét, amelyen szakképzett foglalkozásvezetők segítségével haladnak végig a fiatalok. A foglalkozás vezetők drámapedagógiai módszerek alkalmazásához kaptak felkészítést, aminek a segítségével biztosítják a kiállításon az interaktivitást. Minden terem más-más témakört dolgoz fel: 1. dohányzás története, a cigaretta összetevői 2. a dohányzás egészségkárosító hatásai 3. a kortárs csoport szerepe a dohányzás kialakulásában 4. párkapcsolat és a dohányzás 5. „Hozz jó döntést!” – szintetizálás A kiállításon többféle érzékszerv használatának bevonásával szeretnénk hatni a résztvevőkre az ismeretátadás hatékonyságának javítása céljából. Ehhez feltétlenül szükséges a berendezési tárgyakon túl a digitális technika is, hiszen az y generációt kell az általuk megszokott eszközök révén is bevonni. Szükséges eszközök:
-
székek (45 db)
-
projector
-
laptop
A kiállítás működtetésének további feltétele a foglalkozást vezető szakemberek díjazása.
4. Városrészi fórumok Cél: • • • •
Aktuális egészségfejlesztéssel, drogmegelőzéssel kapcsolatos információk átadása Iskolai prevenciós programok ösztönzése Fiatalok és szülők elérése, tájékoztatása Alternatív szabadidős programok bemutatása és újak kezdeményezése
Program: • • • • • •
Diákönkormányzatok Délutánja, Kortárssegítés a gyakorlatban, KOSAGY bemutatása Alternatív szabadidős programok, szolgáltatások bemutatkozása az adott városrészekben A Győr Városi KEF és céljai bemutatása A droghasználattal kapcsolatos jogi szabályozás aktuális kérdései (iskolai droghasználat, terjesztés, drogteszt használatával kapcsolatos szabályozás, titoktartás kérdései) Iskolák szülőkkel és szabadidő eltöltéssel kapcsolatos programjainak rövid bemutatása Kérdések, vélemények; az együttműködés lehetőségeinek megbeszélése
Nemzeti Kábítószerügyi stratégiának való megfelelés Mivel a Stratégia elsődleges és fontos prevenciós színtérként a családot említi, ezért elengedhetetlennek tartjuk a családok (mind a gyermekek, mind a szülők) tájékoztatását és bevonását a prevenciós ill. az alternatív szabadidős programokba. Az egészség fejlesztés a közösségekre alapozó, a résztvevők aktív részvételét biztosító, hosszabb távra ható programok eredményességét igazolja, ezáltal a családok megerősítése hatékony lépés egy egészségesebb generáció felnövekedése felé. Az új Nemzeti Kábítószerügyi Stratégia Tervezete szerint: -
Nagyobb hangsúlyt kell, hogy kapjon az ifjúságot védő közösségi akciók és hálózatok erősítése, a társadalmi értékeket kifejező pozitív, egészséges magatartásminták megjelenése.
-
valamint az ifjúsági közösségi színterekhez kapcsolódóan célként fogalmazza meg az alternatív szabadidős programok szervezését, olyan színterek kialakítását, amik ehhez a feltételeket biztosítják.
-
ezt ifjúsági programokon, egészséges közösségi színtereken és az ifjúságot sokszínűen, a szükségleteknek megfelelően támogató hivatásos szakmai rendszereken át lehet megközelíteni.
Hosszú távú tapasztalatok Szeretnénk a célcsoport tagjainak készség és képességfejlesztésével elérni, hogy a fiatalok hosszú távon be tudják osztani majd idejüket, képesek legyenek azt hasznosan eltölteni, valamint rendszerességre, értelmes tevékenységekre nevelni őket. Fenntarthatóság A pályázati időszak lejártát követően a négy programelem keretében átadott elméleti információkat, valamint a pályázati időszakban megszerzett gyakorlati tapasztalatokat, készségeket a részvevők hasznosítani tudják és saját közösségüket, társaikat is képesek lesznek pozitív irányba befolyásolni. A résztvevő partnerek által a pályázati időszakot követően is biztosítottak: - a helyiségek, - a szakemberek, - az eszközök, - a programok által kialakuló közösségek tagjai később is igénylik egymás társaságát, ami protektív tényező lehet a droghasználat és deviáns magatartásformák megelőzése szempontjából - a kortársoktatók, a képzést követően saját kortárscsoportjaikban tovább adják és hasznosítják a megszerzett ismereteket és készségeket
A pályázati program várható hatása -
Többen megismerik a meglévő prevenciós szolgáltatásokat, ezáltal növekszik az igénybevevők köre is Bővül a kortársoktatók hálózat, a pozitív kortárshatások felerősödnek Javul a programban résztvevő tizenévesek kommunikációja, társas kapcsolataik bővülnek, minőségük fejlődik Növekszik az alternatív szabadidős programokban résztvevők köre Önbizalom növekszik Társas interakciók bővülnek és adekvát kifejezési formákban nyilvánulnak meg Csökken a deviáns magatartásformák előfordulása Nő a „megtartó” közösségek száma
A pályázati program objektíven alátámasztható mutatói -
A résztvevők visszajelzései A prevenciós szolgáltatásokat igénybevevők számának alakulása Kiképzett kortársoktatók száma Az alternatív szabadidős programokat igénybevevők számának alakulása A különböző csoportokba járók visszajelzései a programról A létrejövő baráti közösségek száma