109

MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY

KIVONAT

Vissza a természethez – Természeti értékeink közös védelme és bemutatása

HURO/0802/109

Vezető Partner: Csongrád Megyei Önkormányzat

Készítette: Innov Hungaricum Gazdasági, Tanácsadó és Szolgáltató Kft.

Szeged, 2010. július 1

TARTALOMJEGYZÉK

0.  ÁLTALÁNOS ADATOK .....................................................................................................3  1.  VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ.............................................................................................6  2.  A PROJEKT BEMUTATÁSA.............................................................................................7  2.1. A projekt hátterének, helyszínének bemutatása............................................................8  2.2. Szükségletek felmérése és lehetséges alternatívák....................................................23  2.3. Szervezeti terv .............................................................................................................38  3.  MŰSZAKI MEGVALÓSÍTÁS ...........................................................................................40  4.  KÖRNYEZETI HATÁS ....................................................................................................45  5.  TÁRSADALMI ÉS GAZDASÁGI ELŐNYÖK BEMUTATÁSA..........................................48  6.  FENNTARTHATÓSÁG ...................................................................................................49 

2

0.

ÁLTALÁNOS ADATOK

A projekt címe: „Vissza a természethez” – természeti értékeink közös védelme és bemutatása A projekt helyszínei: a projekt két megvalósítási helyszínt foglal magába, egy magyar és egy román területegységet. Magyarországon a fejlesztéssel érintett terület az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark skanzenje, ahol többek között kialakításra kerül a Puszta Háza, valamint több egyéb létesítmény is felújításra kerül. A román oldalon fejlesztések Jimbolia településen történnek. Jimbolián a Puszta Házához hasonló információs központ kerül megvalósításra, mely a Bánát Háza nevet viseli. A projekt keretében a legfőbb értéket a két partner intézményei által megrendezett természeti értékeket előtérbe helyező programok, rendezvények és konferenciák képviselik, melyek a határok nélküli közös természeti és ökológiai elemeknek szentelnek kiemelt figyelmet. A programok főbb helyszínei a határmenti természetvédelmi, természeti és élővilági értékeket felvonultató területek lesznek, mint a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet és a Temesi síkság. A kedvezményezettek bemutatása: VEZETŐ PARTNER Név

Csongrád Megyei Önkormányzat

Cím

6714 Szeged, Rákóczi tér 1.

Kapcsolattartási adatok

Laczi István

Tevékenységi kör

Stratégiai és Pályázati Osztály vezetője

Korábbi fejlesztések KIOP 1.7.0-F-05/1.-2005-09-0001/3 Deszk Mellkasi többek között Betegségek Szakkórháza energiahatékonysági fejlesztése és energetikai korszerűsítése KIOP-1.7.0-F-05/1.-2006-01-0023/3 Dr. Diósszilágyi Sámuel Kórház rendelőintézetének energiahatékonysági fejlesztése és energetikai korszerűsítése INTERREG III/A HURO 0602/048 Alternatív energia termelő rendszerek elterjesztésének térségi és határmenti ösztönzése kistérségi decentrumok kiépítésével” PROJEKT PARTNER 1 Név

Temesvári Bánát Múzeum

Cím

300002-Temesvár, Hunyadi square 1.

Kapcsolattartási adatok

M-Kiss Andrei

Tevékenységi kör

Múzeumi tevékenység, kulturális örökség védelme

Korábbi fejlesztések

Promotion of Banat heritage, JEC 772/06.06.2010 Project reference 110 - A közös kulturális hagyaték népszerűsítése 3

Transfer de Inovaţii LLP-DV/TOI/07/IT/016 - niţiator EUROINNOVANET Italia, MBT partner extern Promovarea experientei muzeale precum şi a inovaţiilor între muzeele europene Managementul eficient al ternurilor joase afectate de excesul de apă din zona transfrontalieră Ungaria – Romania perioada de desfăşurare:06 2008 – 12. 2009 TÁMOGATÓ PARTNER 1 Név

Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark (ÓNTE)

Cím

6767 Ópusztaszer, Szoborpark 68.

Kapcsolattartási adatok

Nyulassy Ágnes

Tevékenységi kör

A projekt programjainak megvalósításában vesz részt.

TÁMOGATÓ PARTNER 2 Név

Zsombolya Város Önkormányzata

Cím

305400 Jimbolia Str. T. Vladimirescu nr. 81

Kapcsolattartási adatok

Kaba Gábor

Tevékenységi kör

Polgármester, az önkormányzat a Bánát Háza tulajdonosa

Projekt célok: A projekt megvalósításának legfőbb feladata, hogy javítsa az együttműködési terület közös fejlesztéséhez szükséges kulcsfeltételeit a természeti értékek mentén, és hogy olyan szolgáltatásokat hozzon létre, melyek együttesen járulnak hozzá a két ország természeti értékeinek megóvásához és az érintett lakosság számára a természetközeli életmód bemutatásához. A cél az, hogy a határon átnyúló természetvédelmi együttműködésen keresztül a projekttel elért magyar, román és más nemzetek lakosaihoz közelebb hozza a természetet és felismertesse az abban rejlő értékeket. Projekt tevékenységek: Tevékenységek Előkészítés

Megvalósítás

Outputok

Az előkészítés időszakában elkészültek azok a dokumentumok, melyek szükségesek a pályázat benyújtásához, illetve a projekt előkészítéséhez, melyek tartalmazzák a partnerek által kidolgozott közös szakmai koncepciót.

•

Szakmai módszertani könyv

•

Engedélyes és kiviteli tervek

•

Kertépítészeti terv

•

Megvalósíthatósági tanulmány

A megvalósítás gördülékeny biztosításához egy, a projekt iránt elkötelezett, megfelelő szakembergárdából álló projektmenedzsment 4

•

A projektmenedzsmentszervezet közös, magyar és román tagokból áll.

Projektzárás

szervezet kerül kialakításra.

•

A projektmenedzsment munkáját külső és belső szakértők fogják segíteni.

A kiviteli tervek alapján közbeszerzés lebonyolítása mindkét oldalon az infrastrukturális beruházáshoz

•

Közbeszerzések kiírása és lebonyolítása közbeszerzési szakértők részvételével

Kivitelezési munkálatok megvalósítása keretében kialakításra kerül a Puszta Háza és megújul az ÓNTE skanzenjében található hagyomány- és természeti értékeket őrző épületeinek egy része.

•

Ópusztaszer, skanzen:

A román oldalon egy jelenleg kihasználatlan épület kerül átalakításra, mely a jövőben a Bánáti Természet Házaként fog funkcionálni, helyet biztosítva természetszerető látogatók számára.

•

A projekt legfontosabb eleme a két ország között megvalósuló természeti és környezeti értékeket átadó programok, szolgáltatások és közös rendezvények.

•

A két partner által meghatározott programtervezetben 14 program szerepel, mely a projekt megvalósítási időszakának 18 hónapja alatt kerül megrendezésre. Ez a 14 esemény tartalmazza a nyitó és záró találkozót, konferenciákat és nyári tábort is.

A projekt sikerességének kulcseleme, hogy a közvetlen célcsoportok, illetve a két nemzet lakosai folyamatos tájékoztatást kapjanak a projektről és megfelelő információval legyenek ellátva a létrejövő szolgáltatásokkal, programokkal kapcsolatban.

•

A határ mindkét oldalán megrendezésre kerülnek nyitó és záró események, kihelyezésre kerülnek a hirdető, majd az emlékeztető táblák is. A szélesebb közönség kiadványokon és a sajtón keresztül tájékozódhat az eseményekről.

A projekt zárásaként megvalósul a projekt eredményeinek összefoglalása, valamint megszületnek a hosszú távú fenntartásra, és a két határon túli szervezet között kialakított kapcsolat ápolására vonatkozó intézkedések.

•

A projekt eredményei és annak hosszú távú fenntartásának intézkedései egy, a partnerek által elkésztett hatástanulmányban kerülnek írásban rögzítésre.

-

Puszta Háza kialakítása a Kunsági Erdészházból

-

Felújítással érintett egyéb épületek: kocsiszín, malom, tanyasi iskola.

Jimbolia: - Bánáti Természet Háza kialakítása az önkormányzat tulajdonában lévő, de a Bánát Múzeum használatába átengedett épületből.

Eredmények: A projekt eredményeként létrejön egy hosszú távú, fenntartható kapcsolati rendszer a Temesvári Bánát Múzeum és a Csongrád Megyei Önkormányzat többségi tulajdonában lévő 5

Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark között. A kapcsolat súlyponti eleme a természeti értékek megőrzése, és azok megismertetése a célközönséggel. A két, természeti értékeket magában hordozó intézmény a közös szakmai fórum megteremtésével lehetőséget kap egymás természet- és környezetvédelmi módszereinek megismerésére, illetve közös elvi és gyakorlati tevékenységek kidolgozására. A közös fórumok helyszínei lehetnek a projekt keretében megvalósuló események, egyéb közös konferenciák, szakmai összejövetelek és előadások. Projekt költségvetése, a finanszírozás forrásai: A projekt költségvetésének meghatározását komoly előkészületek előzték meg, amely során a partnerek meghatározták, hogy a projekt megvalósításához milyen jellegű erőforrásokra van szükségük és azok biztosításához a piaci árakat alapul véve mekkora finanszírozási források szükségeltetnek. Az önerő biztosításához Csongrád Megyei Önkormányzat külön pénzeszközöket különített el a költségvetésében, míg a Temesvári Bánát Múzeum részben saját forrásból, részben a megyei önkormányzati támogatásból fedezi a 2%-nyi önerőt. A projektmenedzsment csapat bemutatása: A gondosan összeállított projektmenedzsment csapat feladata, hogy biztosítsa a projekt gördülékeny megvalósítását. A menedzsment vegyesen áll fel, azaz román és magyar tagokat is magába foglal. A tagok között helyet kapott a projektmenedzser, projektasszisztens, pénzügyi menedzser és egy adminisztrátor. A megvalósítás szakmai feladatait belső és külső szakemberek végzik el. Projektmenedzser:

VP

Projektasszisztens:

PP

Pénzügyi menedzser:

VP

Adminisztrátor:

VP

Megvalósítási ütemterv: A megvalósítás 18 hónapot ölel fel. Ez idő alatt lebonyolításra kerülnek a közbeszerzések, melyek előfeltételei a kivitelezési munkák elindításának és lefolytatásának. A teljes időszak alatt megrendezésre kerül a 14 természeti értékeket előtérbe helyező program és konferencia. A projekt kezdetétől egészen a zárás idejéig a projektmenedzsment biztosítja, hogy a megvalósítás folyamata és az egyes tevékenységek a pályázati kiírásban megfogalmazottakkal és a Közös Szakmai Titkárság elvárásaival összhangban legyenek. A projekt teljes ideje alatt az érintett célcsoportok különböző fórumok és a média által tájékoztatást kapnak a projekttel állásáról, az azzal kapcsolatos folyamatokról és eseményekről.

1.

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ

6

A „Vissza a természethez” – Természeti értékeink közös védelme és bemutatása” című HURO/0802/109-es pályázati azonosítóval rendelkező projekt két partner közreműködésével valósul meg. A projekt vezető partnere a Csongrád Megyei Önkormányzat, mely több intézmény működtetését ellátja a megyében. A vezető partner többek között az ÓNTE Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark Kiemelten Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság többségi tulajdonosa is, amely helyszínként kíván szolgálni a projekt keretei között megvalósuló magyarországi tevékenységeknek. A projektben közreműködő másik partner a román Temesvári Bánát Múzeum Természettudományi Részlege, mely több mint 100 éves múltra visszatekintő, óriási szakmai tapasztalattal rendelkező intézmény. Temes és Csongrád megye összekapcsolódása hosszú történelmi múltra tekint vissza, így a két terület együttműködése kiváló. A projekt 2011. március 1-je és 2012. augusztus 30-a között valósul meg. A projekt tartalmaz infrastrukturális fejlesztéseket, illetve közösen megtervezett programsorozatot, mely konferenciákat, nyári táborokat és egyéb rendezvényeket foglal magába. A programok célja: informál, bemutat, nevel, kapcsolatot teremt, irányít, segít egymás megismerésében, továbbá erősíti a természeti értékek körül szerveződő csoportok összetartását és működését. A programok tematikus konferenciákat foglalnak magukba, mint -

a fajok és élőhelyeik ismerete és védelme,

-

természetes nyersanyagok felhasználása, új környezetkímélő és védő technikák bemutatása, mely segíti a természetjárókat, gyalogtúrázókat, hegymászókat és barlangászokat a terepismeretben valamint az idegenvezetésben,

-

természetvédelmi területek megismertetése,

-

biotermelő mezőgazdaság.

A programok többségükben két központi helyszínen valósulnak meg. Egyrészt Ópusztaszeren, másrészt pedig Zsombolyán. Mindkét helyszín fejlesztése is megvalósul a projekt keretei között. Zsombolyán egy jelenleg funkcióját vesztett épületből kialakításra kerül a Bánáti Természet Háza, mely az épület elkészülését követően információs központként fog funkcionálni. Az épület a projekt költségvetéséből új berendezésekkel fog gazdagodni, hogy az képes legyen a látogatók fogadására, elszállásolására és konferenciák megrendezésére. Ópusztaszeren az infrastrukturális beruházás több épület is érint. Az Erdészház átalakul a Puszta Házává, a tanyasi iskola mellékhelyisége akadálymentessé válik, a szélmalom felújítását, működőképessé tételét, illetve a kocsiszín felújítását tartalmazza a projekt. Továbbá a skanzen területén a kertészeti terv alapján őshonos növényfajok kerülnek betelepítésre. A projekt célja, hogy a két, természeti és hagyományos értékeket szem előtt tartó intézmény, azaz az ÓNTE és a Temesvári Bánát Múzeum között egy hosszantartó, kiegyensúlyozott együttműködés jöjjön létre, mely hozzájárul ahhoz, hogy minél több ember felismerje a természet fontosságát, az abban rejlő csodát.

2.

A PROJEKT BEMUTATÁSA

7

2.1. A projekt hátterének, helyszínének bemutatása A megvalósuló projekt keretében az együttműködési terület közös, fenntartható fejlesztéshez szükséges kulcsfeltételei javításának céljából Csongrád és Temes megyei intézmények fogtak össze, hogy egy határon átnyúló, maradandó kapcsolati rendszert alakítsanak ki, melynek célja a táj természeti értékeinek ápolása. A cél az, hogy a természeti tájak megismertetése révén a lakosság felismerje a bennük rejlő sokszínűséget, megtanulja becsülni, illetve gondozni azt.

Természet-földrajzi kapocs: az Alföld Csongrád és Temes megye az összefüggő, sík Alföldön helyezkedik, mely az eurázsiai sztyeppevidék nyugati részén, a Kárpát-medencében terül el. A kiterjedése több mint 100 ezer km². Magyarországon a Nagy - Alföld, míg Romániában a Nyugati - Alföld nevet viseli. A terület tökéletes síkság, a szintkülönbségek elenyészőek. A felszínt a folyók munkája alakította ki. Fő talajképző kőzetei a folyók lerakott alluviális üledékei (homok, iszap, agyag), valamint a szélhordta (átmozgatott, illetve idehozott) homok és lösz. Az Alföldön több jelentős folyó található, mint a Duna, a Tisza, a Maros és a Kőrösök, de a vízrajzára leginkább a sok kis mesterséges tó a jellemző. Az Alföld élővilága kiemelkedő. Állatvilága gazdag, melyek közül több faj is egyedülálló a térségben, különösen a kétéltű, hüllő és madár fajok. Az Alföldön megtalálható Európa legnagyobb madara a túzok, mely a nyílt legelők, a sztyeppék madara. A mocsaras, ártéri területeken lehet találkozni a mocsári békával, míg az Alföld egy másik hírességére, a kanalasgémre a nádasok között lelhet rálelni. A rézsikló kedvelt tartózkodási helyei a napsütötte, száraz, köves, bozótos hegyoldalak és lejtők, de a sík területek mocsaras részét is kedveli.

Az Alföld

Az Alföld növényvilága az eupannonicumhoz tartozik, mely a Pannonicum flóratartomány legnagyobb flóraterülete. (A Pannonicum az északi flórabirodalom (Holarktisz) középeurópai flóraterületének egyik flóratartománya, ami nagyjából a Kárpát-medence belső területeit öleli fel.) A flóravidék fő jellemzője, hogy síkság. Növényzete alapvetően délkeletről, a legutolsó eljegesedés után települt be. A hosszú, elszigetelt fejlődés miatt több bennszülött faj is kifejlődött itt.

Növénytársulások élőhelyenként Folyók árterein: bokorfüzesek, pufahaligetek, keményfaligetek,

Lösztáblákon: löszgyepek, lösztölgyesek. 8

Homokbuckákon: nyílt és zárt homoki gyepek, nyáras-borókások,

mocsárrétek. Szikes területeken: sziki mocsarak, nedves és szikesek, sziki tölgyesek.

nyílt és zárt tölgyesek.

száraz

homoki

Lefolyástalan medencékben és morotvákban: síklápok és átmeneti lápok, láprétek, láperdők.

A projekt nagy hangsúlyt fektet a tájak természeti értékeinek népszerűsítésére és arra, hogy minél közelebb hozza azt az emberekhez. Jelen projekt két helyszínen, a romániai Jimbolián és a magyar Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark területén kíván fejlesztéseket eszközölni és többek között kialakítani egy-egy minta jellegű „természetházat”. Ezen létesítmények célja, hogy a környező, kiemelt természeti értékkel bíró területeket megismertesse a célközönséggel. A kárpát-medencei Pannon régióban több NATURA 2000 terület található. Az európai ökohálózat célja, hogy megőrizze a biológiai sokféleséget, a közösségi jelentőségű természetes élőhelytípusokat, a vadon élő állat- és növényfajokat, valamint hozzájáruljon a kedvező természetvédelmi helyzetük megóvásához, illetve helyreállításához. A projekttel érintett két település szintén NATURA 2000 területnél fekszik - a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzetnél és a Temes síkságnál – valamint a térségben további jelentős madárvédelmi és természetmegőrzési területek találhatóak.

Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet (Alsótizsavölgy Natura 2000 terület – HUKN10007; Kiskunsági Nemzeti Park) Magyarország egyik legnagyobb tájvédelmi körzete (területe: 22,325 ha) a Dél-Alföldre jellemző szikes tavak, erdős puszták és tiszai ártéri világát őrzi. Jellemező élőhelye még a 9

két nagy halastó rendszer: a Fehér-tó és a Csaj-tó, melyek a környék legnagyobb szikes tavával, a Büdös-székkel és a környező pusztával együtt fokozottan védett.

A Fehér tó igen gazdag madárvilágnak ad otthont. Eddig a tavon és környékén 280 madárfajt figyeltek meg. Jellemzőek a ritka, szikes tavi fészkelők: a gulipán, a gólyatöcs, a cankó, a póling és a széki lile. Állandó vizeknél a vidra még több helyen is megtalálható. A régi szikes mocsarak nyújtotta táplálkozási és pihenési lehetőségeket pótolják az időszakosan leengedett halastavak iszapos medrei. Az iszapban maradt vízi rovarok, kétéltűek, halak bőséges táplálékot nyújtanak a parti és gázló madaraknak. A tájvédelmi körzet növénytani értékei közül a hazai orchideák néhány képviselője, a vetővirág, a macskahere és a szártalan csüdfű emelhető ki. Az ősi állatok közül megtalálható itt a szürkemarha gulya és a bivalycsorda is, amelyek legelésükkel fontos természetvédelmi kezelést is végeznek. A bivalyok egy elmocsarasodott szikes tó, a pusztaszeri Vesszős-szék helyrehozatalában is nagy szerepet játszanak. A tájvédelmi körzet keleti határát a Tisza hullámtere képezi. Ennek része az algyői híd mellett levő Sasér, mely már 1951-től védett erdőrezervátum. A folyószabályozás során levágott kanyarulatból kialakult holtág környékének természetes erdőtársulása, óriási vén füzekkel szegett rétjei tájképi szépségükkel is csodálatot keltenek. Ezekben a zavartalan, öreg erdőkben még költ a rétisas. A Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet történelmi és néprajzi értékei a Kárpát-medencei magyarság több mint ezer éves múltjához köthetőek. A Tájvédelmi Körzet nyugati részén található az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark, melyben a Skanzen, a Feszty-körkép, az Erdők temploma és sok más látnivaló egész napos programot adhat a látogatóknak. A Temes síksága (Natura 2000 terület – ROSPA0078 – Temes Megyei Környezetvédelmi Hivatal) Temesvár a térség legnagyobb és legnépesebb városa, és egyúttal kulturális és gazdasági központja is. A város határában folyó Temes folyó, mely Temes megyének és Temesvárnak is a nevét adta, jelentős szerepet játszik a Bánság nagy részének arculatának kialakításában. A Temest kísérő, valamikor kiterjedt ártéri erdők emlékét őrzi a természetközeli állapotban fennmaradt, mai szemmel jelentős kiterjedésű Nagykövéresi- és Sági-erdő. Fennmaradásuk jelentőségét támasztja alá az a tény, hogy több, fokozottan védett madár költ itt, mint például a kígyászölyv, a törpesas, a békászósas, vagy a fekete gólya. A hullámtérben megmaradt öreg nyárfák és füzek odvaiban nem ritka fészkelő a szalakóta. A Temes harmadik jelentős ártéri erdeje a Macedón-erdő, ahol egy jelentős gémtelep zsivaja kölcsönöz különös hangulatot a tájnak. Temes megye déli részén Detta és Bánlak jelentős műemlékeket és történeti emlékeket őriz, mint a tűzoltótorony, a Karácsonyikastély és a kastélypark. A két település között fekszik a Dettai10

erdő, illetve a ma Partos településhez tartozó, jelenleg is művelt rizsföldek, amelyek gazdaságtörténeti jelentőségük mellett a vonuló partimadarak fontos találkozó- és pihenőhelye. A térség nyugati részén, a Béga és a Temes alsó szakasza mentén fátlan, jobbára mezőgazdasági területek és kiterjedt szikes gyepek mozaikjából összetett táj terül el. A Fény, Gyülvész, Torontáldinnyés határában húzódó, lecsapolt mocsarak helyén kialakult szikes puszták önmagukban is értékesek, a magassabb térszíneken löszpusztafoltok ékeskednek. Ezeken az élőhelyeken számos védett löszfaj él, mint a kék attracél és a növényen élő atracél-cincér, a törpemandula, a sarlós gamandor.

A projekt társadalmi és gazdasági környezete A projekt megvalósításának helyszínei Csongrád és Temes megye. Mindkét megyében egyegy településen valósulnak meg a fejlesztések: Ópusztaszeren (illetve az ÓNTE területén), valamint Jimbolián. A következőekben ezen két megye, illetve ezen két település bemutatása következik.

Csongrád megye (Magyarország) Csongrád megye Magyarország 19 megyéjének egyike, mely átlagos nagyságú, területe 4,3 ezer km², Magyarország területének 4,6%-a. A megyét 60 település alkotja, Magyarország összes településének 1,9%-a, a Dél-alföldi régió település számának 23,6%-a. A megye lakónépessége 2007. január 1-jén az előzetes adatok szerint 423 ezer fő, az előző év azonos időszakához képest 1%-os, a 2001. évi népszámláláshoz (433 ezer fő) viszonyítva 2,3 százalékos fogyás figyelhető meg. Magyarország lakónépességének 4,2%-a, a Dél-alföldi régió 31,4%-a Csongrád megyei lakos. A megye népsűrűsége 99,4 fő/ km², meghaladja a Dél-alföldi átlagot (73,5) és alacsonyabb az országos átlagnál (108,3). A megye része a Duna- KörösMaros- Tisza Eurorégiónak. A Csongrád megyében előállított bruttó hazai termék (GDP) értéke a legutolsó 2005. évi 11

területi adatok szerint piaci beszerzési áron 708,1 milliárd forint volt, ami az országos GDP 3,2 százaléka. Ebből egy lakosra 1 669 ezer forint jutott, 517 ezer forinttal kevesebb az országos átlagnál. Csongrád megye az egy főre jutó GDP alapján a fejlettségi rangsorban az ország 19 megyéjét és a fővárost tekintve a 8. helyet foglalja el, a megyék között a 7. helyet. Csongrád megye gazdasági szerkezetében az országosnál nagyobb súllyal jelenik meg a mezőgazdaság. A bruttó hozzáadott értéknek a 10,1%-át a mezőgazdaság állítja elő, míg országosan csak 4,3%-át. Az ipar gazdasági ág (bányászat, feldolgozóipar és a villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás) jelentősége elmarad az országos átlagtól, mert a bruttó hozzáadott értéknek 21,1 százalékát adja, míg országosan 25,3 százalékát. Az építőipar részaránya 6,8 százalék, amely meghaladja az országos átlagot (4,9%). A bruttó hozzáadott érték kétharmadát az országos megoszláshoz hasonlóan a tercier szektor állítja elő. A bruttó hozzáadott érték folyó áron Csongrád megyében 606,5 milliárd Ft. Ópusztaszer Közlekedés-földrajzi helyzet Ópusztaszer a Dél-Alföldi régióban elhelyezkedő Csongrád megyében található a Kisteleki kistérség részeként. A község a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet közepén, a Tiszától nyugatra terül el. Megközelíthetősége az E75-ös számú főútvonalról Kistelek felől lehetséges vagy vasúton a Budapest-Kecskemét-Szeged útvonalon. Szegedről autóbusz-közlekedéssel juthatunk el Ópusztaszerre, továbbá Balástyával kerékpárút köti össze. A város területe, népsűrűség A község területe 59,5 km2, melynek mindössze 2%-a minősül belterületnek, a fennmaradó 98% külterület. Ezzel az aránnyal – a kistérséget tekintve - Ópusztaszeren a legkisebb a belterület aránya. A város népsűrűsége 38,82 fő/km², amely az országos átlagnak alig 36%a, valamint a Dél-alföldi régió átlagának kicsivel több, mint a fele. Demográfiai helyzet A lakónépesség száma 2008-ban 2236 fő volt, melynek megközelítőleg 50%-a, 1115 fő férfi. A lakónépesség alakulása 2004-2008 között Év

2004

2005

2006

2007

2008

Lakónépesség 2335 száma (fő)

2326

2310

2259

2236

Forrás: Térport Szakmai Portál

Ópusztaszer lakónépessége viszonylag kismértékben, de folyamatosan csökken. Ebben szerepe van egyrészről a természetes fogyásnak, hiszen a halálozások száma rendszerint meghaladja az élveszületések számát, másrészről pedig a vándorlási különbözetnek, amely 2005-től szintén negatív előjelű.

12

A természetes szaporulat/fogyás alakulása 2004-2008 között Év

Élveszületések száma

Halálozások száma

Természetes szaporulat

2004

22

43

-21

2005

11

47

-36

2006

12

26

-14

2007

12

40

-28

2008

14

42

-28

Forrás: Térport Szakmai Portál

A vándorlási különbözet alakulása 2004-2008 között Év

Odavándorlások száma*

Elvándorlások száma*

Vándorlási különbözet

2004

149

130

19

2005

105

109

-4

2006

125

148

-23

2007

128

165

-37

2008

100

104

-4

Forrás: Térport Szakmai Portál *Állandó és ideiglenes együttesen

Munkanélküliség és foglalkoztatás Ópusztaszer az ország 33 leghátrányosabb helyzetű kistérség egyikének települése, amely azzal magyarázható, hogy a községben magas a munkanélküliek száma, a szociálisan és gazdaságilag hátrányos helyzetűek nagy aránya jellemző, és alacsony a foglalkoztatottság. Elszegényesedés jellemző, elsősorban a tanyákon élő lakosság körében. A munkanélküliségi ráta alakulása (2007-2010, %) Terület

2004. dec.

2005. dec.

2006. dec.

2007. dec.

2008. dec.

2009. dec.

2010. márc.

Ópusztaszer

11,20

10,50

10,14

9,77

9,76

10,14

12,32

Csongrád megye

6,22

6,33

5,60

6,16

6,52

8,22

8,79

Magyarország

6,15

6,26

6,12

6,69

7,18

8,99

9,58

Forrás: ÁFSZ Portál

A fenti táblázatból jól kitűnik Ópusztaszer nem túl kedvező helyzete a munkanélküliség terén. A nyilvántartott álláskeresők munkavállalási korú népességhez viszonyított aránya a községben rendszerint 10% körül mozog, sőt egyes években jóval meghaladja azt. Az sem pozitív, hogy az elmúlt években bekövetkező gazdasági válság hatása erősebben érzékelhető a településen, mint megyei vagy országos szinten: 2009 decembere óta ugyanis a 3 hónap alatt a megye és az ország munkanélküliségi rátája 1,07%-kal, míg Ópusztaszer mutatója nagyobb arányban 1,21%-kal nőtt. Így 2010 márciusában elérte a 12,32%-ot. 13

Gazdasági jellemzők Mezőgazdaság Ópusztaszer laza, könnyen fölmelegedő homokos és félig kötött talaján intenzív, öntözéses növényházi zöldség- és virágtermesztés folyik (szegfű, liliom, gerbera, tulipán, valamint paprika, kápiapaprika, paradicsom). Ahogy az egész kistérségben, Ópusztaszeren is jellemző volt a sertéstenyésztés, de a jelenlegi felvásárlórendszer következtében az 5-ödére, 10-edére visszaesett állomány is túltermelést mutat, leapadt a kocaállomány is. Kisebb mértékű a szarvasmarha-, ló- és juhtartás. Egy ópusztaszeri tanyában Európában egyedülálló őshonos és ritka állatfajtákat tenyésztenek (hucul lovak, tarpán, magyar szürkemarha, rackajuh, bivaly, szamár, stb.) A községben a környező településekhez (Kistelek, Balástya) hasonlóan haltenyésztés folyik, mesterségesen kialakított halastavakban. A vágósertés felvásárlását a Szegedi Pick Zrt. mellett az Ópusztaszeri Gazdák szövetkezete is folytat. Vágósertést szerződéses alapon a Szegedi Pick Rt. hasznosítja, illetve felvásárlást folytat az Ópusztaszeri Gazdák Szövetkezete is. Az erdők aránya Ópusztaszeren a legmagasabb a kistérség települései között, a község 25%-át foglalják el. Vállalkozások A községben található Nemzeti Történeti Emlékpark miatt a szolgáltatást nyújtó vállalkozások aránya Kistelek után Ópusztaszeren a legnagyobb. Kihasználva tehát az Emlékpark közelségét, egyre nő azon vállalkozások száma, amelyek a falusi turizmus meghonosítását tűzték ki célul. Vannak kisebb vendégházak is, de található a településen olyan vendégház is, amely nagyobb csoportok befogadására alkalmas. Mindezekhez természetesen a hagyományos és magyaros ételeket kínáló éttermek csatlakoznak, csalogatva a nálunk kikapcsolódni, pihenni vágyó turistákat. Ezek alapján elmondható, hogy Ópusztaszer domináns ágazata a turizmus, amely meghatározza a község fejlődési irányait is. A vállalkozások számának alakulása Ópusztaszeren (2002-2006)

Év

Regisztrált vállalkozások összesen

2002

Ebből Korlátolt felelősségű társaság

Betéti társaság

Egyéni vállalkozás

103*

10

10

81

2003

103*

9

8

85

2004

125

2005

131

14

12

2006

118

12

13

98 93

*Működő vállalkozás

A vállalkozások száma folyamatos növekedést mutatott a vizsgált években, kivételt képez ez alól a 2006. év, amikor egy jelentősebb visszaesést figyelhetünk meg. Az egyéni 14

vállalkozások, illetve a korlátolt felelősségű társaságok számában is csökkenés következett be. Természeti, kulturális értékek A község és egyben a Kisteleki kistérség kulturális örökségének középpontja az Ópusztaszeri Nemzeti Történelmi Emlékpark, amely a kistérség legnagyobb védet területéhez, a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzethez tartozik. Régészeti emlékeket mutat be a romkert, az Árpád-kori templom és kolostori együttessel: Monostor

A 12. században épült a Bor-Kalán nemzetség monostora, mely az Alföld egykor leggazdagabb, legnagyobb szerzetesi intézménye volt. A millenniumi Árpád-emlékmű mellett található középkori monostor templomát 1970 és 1976 között tárták fel, s a bencés monostor lakóinak mindennapjaira fényt derítő ásatások napjainkban is folynak.

Skanzen

A XVIII. században indult meg a török időkben elnéptelenedett, és legeltetéssel hasznosított puszták betelepülése. Előbb ideiglenesen lakott szállások, majd tanyák épültek a város környéki pusztákon. Az 1900-as évek legelején már igen jelentős a tanyai lakosság aránya, példaként említhetjük Hódmezővásárhelyt, ahol a népességnek csaknem 40 százaléka számított ekkor tanyán élőnek. A mezővárosi-tanyai megoszlás indokolta, hogy e kétfajta életvitel, paraszti kultúra változatait mutassa be az ópusztaszeri Szabadtéri Néprajzi Gyűjtemény, kiegészítve a köz- és a közösségi élet tipikus helyszíneivel.

Nomád Park

Az eurázsiai sztyepp, puszta világát idézi fel a Nomád Park. Legeltető állattartásból élő őseink Kelet felől érkeztek a Kárpát-medencébe, a IX. században. A Nomád Park célja nemcsak honfoglaló magyarjaink életmódjának bemutatása, hanem annak a pusztai civilizációnak is a megjelenítése, amely Belső-Ázsiától egészen az Alföldig húzódó hatalmas területen virágzott évezredeken keresztül.

Csete-jurták

A jurta-szerű építményeket Csete György, a magyar organikus építészet elindítója, valamint Dulánszky Jenő tervezte. Ahogyan az ősi jurták, e pavilonok is az égre nyílnak. A kupolatetők díszeit, Csete Ildikó textilművész által készített templomi zászlók, valamint Nagy István által faragott padok motívumait a honfoglalás-kori ötvösművészet díszítőelemei ihlették. Az építmények sorát a Világmagyarság hajléka (1996) nyitja meg. Koronát idéz az 1998-ban épült Mamutfenyő-ház. Itt megtekinthetünk egy kaliforniai mamutfenyő-szeletet – bütüt –, melynek méretei tiszteletet parancsolnak: átmérője 6,3 méter, és a 80cm vastag szelet tömege 7,5 tonna. A bütü korát is meghatározták: Krisztus után 200 körül kezdődhetett élete. Évgyűrűinek határain a magyarság történelmének nevezetes dátumai láthatóak.

Rotunda

A rotunda legismertebb része a Feszty-körkép. Emellett számos kiállítás megtekinthető, így például: "Őseink arcai" antropológiai kiállítás, A csengelei kunok ura és népe, Honfoglalás, Posztergaléria - Az Árpád-kori Magyarország, Szer monostora és települése. Ópusztaszer néprajzi értékei is a múltat tárják a vendégek elé. A régi mesterségek felelevenítése, hagyományok folytatása sikeresnek mondható a községben: a kosárfonás, fazekasság, csuhézás, szövés ma is élő tevékenységek.

15

Timis County (Roumania) Timis County a történelmi Bánát régióba tartozik, mely nevét a Temes folyóról kapta. A megye része a DunaKörösMarosTisza Eurorégiónak. Székhelye Temesvár, mely lakosainak száma 307 347 fő. A megye összterülete 8697 km² (Románia legnagyobb területű megyéje). Nyugati része síkság, kelet fele a domborzat fokozatosan emelkedik, a keleti határán található a Ruszka-havas. Legmagasabb pontja a Págyes (Padeșu), 1374 m. A 2002-es népszámlálás adatai szerint 677 926 lakosából 565 639 volt román, 50 556 magyar, 14 174 német, 16 084 roma, 13 273 szerb, 7 321 ukrán, 5 562 bolgár, 1 908 szlovák, 441 zsidó, 371 horvát, 283 cseh és 47 557 fő egyéb nemzetiségű volt. 2007-ben a megye lakossága 666 866 fő, népsűrűsége 76,7 fő/km² volt. Temes megye az egyik legdinamikusabb gazdasággal bír Romániában, tekintve a magas arányú külföldi működő tőke jelenlétét a térségben, melyet vonz a megye elhelyezkedése, valamint a tradíciói. A megye leghangsúlyosabb ágazatai: gépgyártás, élelmiszeripar, vegyipar, könnyűipar, elektronikai alkatrész-gyártás és fakitermelés. Temes vármegye évszázadokon át tartozott a Magyar Királysághoz. Temes vármegye a 11. században jött létre, Dél-Magyarország legvirágzóbb vidéke a török hódítás előtt. Az Oszmán Birodalom a 16. században foglalta el, a török közigazgatásban a Temesvári vilajethez csatolták. A 18. században a Bánság a Habsburg Birodalom fennhatósága alá került, ekkor a későbbi vármegye a Temesi bánság része lett, ez 1779-ben megszűnt, és a középkori határaitól lényegesen eltérő vármegye visszakerült a Magyar Királyság fennhatósága alá. 1920-ban csatolták egy részét Romániához, míg a többi terület a Szerb- Horvát- Szlovén Királyság része lett. Jimbolia (Zsombolya) Közlekedés-földrajzi helyzet Jimbolia város Románia nyugati részén fekszik, Bukaresttől 572 km-re vasúton, illetve 600 km-re közúton. Temes megyén belül, annak nyugati sarkában helyezkedik el, 39 km-re (vasúton) a megyeszékhelytől, Temesvár megyei jogú várostól. Földrajzilag Jimbolia a Bánáti Alföldön, a Temes és a Maros Alföldjének találkozásánál helyezkedik el. Mivel fontos kommunikációs vonalak kereszteződésén fekszik, melyek Romániát kötik össze a volt jugoszláv térséggel, így egy fontos határmenti vasúti és közúti csomópont Románia és Szerbia határán.

16

Demográfiai helyzet Jimbolia a kis városok kategóriájába tartozik a maga 20 000-nél kevesebb lakosával, ezzel országos szinten a 175. helyen áll az ország 261 városából. Temes megye szintjén Jimbolia a lakosok száma szerint a 4. helyen áll, Temesvár, Lugos és Nagyszentmiklós mögött. A megye összlakosságának a 1,5%-át illetve városi lakosságának a 2,5%-át teszi ki. A lakónépesség alakulása és a nemzetiségi összetétel Zsombolyán a múlt században (fő) Év

Lakosság Románok

Németek

Magyarok

Romák Szerbek Szlovákok

Egyéb

1880

8621

39

7848

529

-

84

20

101

1900

10 152

52

8395

1532

-

96

8

52

1930

10 873

660

7640

2097

213

141

26

17

1977

14 682

6065

5021

2896

511

79

42

68

1992

11 830

7901

1112

1961

695

62

34

65

A városban a románokon túl más nemzetiségűek is megjelennek. 2002-ben a magyarok aránya - 1649 fővel - 15% körül mozgott a teljes lakossághoz képest (11 113 fő), de németek is magas arányban élnek a városban, számuk azonban csökkenő tendenciát mutat (2002ben 500 fő). Ezen felül szerbek, szlovákok és más nemzetiségűek is jelen vannak Jimbolián. A romák száma kismértékben növekszik (2002-ben 768 fő). A jimboliai lakosságszám 2002-2010 között ÉV

2002

2005

2008

2010 (január)

Lakosságszám (fő)

11 113

11 676

11 799

11 804

A tíz Temes megyei város közül Jimbolia az egyetlen, ahol 2002 óta folyamatosan növekszik a lakosság: 2002-ben 11 113, 2005-ben már 11 676, 2008-ban 11 799, idén januárban 11 804 volt az állandó jimboliai lakhellyel rendelkező személyek száma. Ez köszönhető a természetes szaporulatnak, a gyerekvállalási kedv növekedésének, de a lakosság növekedését elsősorban az utóbbi években beindult vállalkozások, ipari létesítmények vonzerejével magyarázza. A környékbeli falvakról sokan beköltöztek jimboliárara, ahová sok befektető jött, még a gazdasági válság kezdete óta is akad munkahely a számukra. Gazdasági jellemzők Gazdasági szempontból a mezőgazdaság elsődleges fontosságú. A mezőgazdasági terület 9735 ha, amiből 97% szántóterület, 3% legelő és rét. Az ipart továbbra is a könnyűipar jelenti városunkban (cipőgyártás, készruha és textilipar) elektronika és elektrotechnika, mechanika, valamint műanyag-gyártóipar. A város legjelentősebb üzemei a Vogt Electronic Románia (elektronikai alkatrészgyártás), Ciocanul Prodimpex (cipőgyár), CRH (gépkocsi alkatészgyár), Halm Technologie (szivattyúgyár), Ani Fashion (készruhagyár). Sorrendben és kihasználásban a harmadik gazdasági ágazat a vasúti szállítás, mivel Jimbolia rendelkezik mellék vasúti ágakkal, mint a Timisoara-Jimbolia-Kikinda (Szerbia) és a Zsombolya-Lovrin között futó vasútvonal. A város be van kötve az 59A és az 59C nemzetközi autópályákhoz. 17

Kulturális értékek Az utóbbi években a városban egy valóságos kulturális élet újjászületésének a jelei mutatkoznak, néhány rendkívül aktív művelődési intézmény jóvoltából. Ezek között van elsősorban a Városi Művelődési Otthon, négy múzeum, egy irodalmi kávéház és a Városi könyvtár. Külön említést érdemel a „Petre Stoica” román-német kulturális alapítvány, amelyet a román irodalmi élet egyik legnagyobb kortárs költője, Petre Stoica vezet. Az alapítvány leltárában 16 000 román és német nyelven írt könyv található, ezek közül sok, nagy értékű bibliofil kiadás, továbbá egy érem, egy bélyeg, egy érem, egy térkép és egy ex-libris gyűjtemény, rendkívül értékes kéziratok, képzőművészeti alkotások, valamint muzeális értékű háztartási eszközök gyűjteménye.

Illeszkedés a magasabb szintű fejlesztési stratégiákhoz, tervekhez A beruházás – határon átnyúló projekt révén – figyelembe veszi a határmenti együttműködésekre vonatkozó alapelveket és prioritásokat. Duna- Körös- Maros- Tisza Regionális Együttműködés Fejlesztési Stratégiája Az 1997. november 21-én Szegeden megalakított Duna-Körös-Maros-Tisza Regionális Együttműködés, azaz a DKMT Eurorégió történeti léptékű feladatra vállalkozott: három ország határ menti területeinek kooperációját kívánta megszervezni annak érdekében, hogy a térség a lehető legelőnyösebb pozícióhoz juthasson a kibővülő-újraegyesülő Európa színpadán. Az Európai Uniós tag Magyarország három megyéje - a Dél-alföldi Régiót alkotó Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megye -, a szintén EU-tag Románia négy megyéje, - a West Régiót alkotó Arad, Hunyad, Krassó-Szörény és Temes megye - valamint az Európai Uniós csatlakozási tárgyalásokat még meg sem kezdő Szerbia és Montenegróhoz tartozó Vajdaság Autonóm Tartomány politikusai mellett a gazdasági és tudományos élet, valamint a civil szféra képviselői dolgoznak együtt azért, hogy a határmentiség eddig tapasztalt hátrányait előnnyé, lehetőséggé formálják, és helyzetbe hozzák az itt élő embereket, gazdasági szervezeteket, tudományos intézményeket és mindazon szereplőket, akik megértették, hogy csakis az együttműködés, a határok átjárhatóvá tétele lehet e térség fejlődésének záloga. A Duna–Körös–Maros–Tisza Eurorégió területfejlesztési stratégiája a térség civil szervezetei, gazdasági szereplői, önkormányzatai, kistérségi társulásai, három szomszédos ország fejlesztési régiói szervezetei részvételére számítva, érdekeiket figyelembe véve határozta meg azt a célrendszert, mely hosszú távon közös jövőt fogalmaz meg a térség számára, annak integrációja révén, végső soron lakói életminőségének javítását szolgálva. Az Eurorégió-építés – mint legfontosabb feladat – a stratégia teljes célrendszerének kettős földrajzi léptékben való megfogalmazását teszi szükségessé: A stratégia három szférára („ágazatra”) fogalmaz meg célokat: • • •

a humán szférában: egy „multikulturális” minta-Eurorégióvá; a gazdaság szférájában: közös érdekek fel- és elismerésére, kooperációra építő gazdasága révén az Európai Unió dél-keleti kapujává; a természeti környezet szféráját tekintve: összehangolt, fenntartható környezetgazdálkodással Európa „Duna–Körös–Maros–Tisza ökofolyosójává” kell válnia a DKMT Eurorégiónak.

A jelen projekt megvalósítása eleget tesz mind a három stratégiai célnak. A határmenti együttműködés révén a partnerek szemelőtt tartják a teljes régió érdekét. Legfőbb 18

célkitűzésként pedig elősegítik, hogy a Duna- Körös- Maros- Tisza természeti értékei a jövő nemzedékei számárai is fennmaradhassanak. A DKMT Eurorégió Stratégiáját megfogalmazó kiadvány III és IV fejezetében meghatározza azokat a célkitűzéseket és operatív programokat, melyek eszközei a fentiekben meghatározott három átfogó célkitűzés eléréséhez. A megvalósítani kívánt projekt, szinte valamennyi célkitűzéshez igazodik, különösen a 2.5, 3.4, és a teljes 4-es prioritási- intézkedési rendszerhez. Magyarország – Románia Európai Területi Együttműködés Operatív Programban A program 2. prioritása „a társadalmi és gazdasági kohézió erősítése a határmenti térségben, mely a különböző területeken jelenleg meglévő együttműködéseket kívánja továbbfejleszteni, a határmenti térség közös gazdasági, társadalmi kohéziójának erősítése érdekében.” E prioritáshoz rendelték hozzá többek között a következő beavatkozást is: 2.5 Beavatkozás: • • • • • •

Közösségek közötti együttműködés Közös, innovatív kulturális- és sportesemények szervezése Közös konferenciák, szemináriumok, szakmai műhelyek szervezése különféle szakterületeken Általános iskolák közötti együttműködés, fiatalok csereüdültetése, közös programok szervezése Tréningek szervezése az Internet és számítástechnikai használat növelése érdekében A határ mentén jelen lévő nemzeti kulturális örökség védelme a kulturális intézmények határon átnyúló együttműködéseinek támogatása által. (múzeumok, színházak, könyvtárak)

Egy-egy régió fejlesztési stratégiájának kidolgozásához az adott térség sajátosságait, előnyeit és hátrányait, lehetőségeit és akadályait veszik figyelembe, hiszen ezek azok a tényezők, amelyek meghatározzák további fejlődésük irányát. Jelen projekt szintén a helyi adottságokra épít, így tökéletesen illeszkedik a hasonló szempontok mentén készült regionális stratégiákhoz és tervekhez. Dél-Alföldi Turizmusfejlesztési Stratégiához A stratégia a következő részcélokat határozta meg: • • • • •

termék- és vonzerőfejlesztés egészségturizmus konferenciaturizmus közvetlen szolgáltatásfejlesztés kulturális- és örökségturizmus

A projekt szempontjából jelentős szerepe a kulturális és örökségturizmusnak van, hiszen a beruházást érintő települések elsősorban e tekintetben emelkednek ki a szektorban. • • • • • • •

Kulturális- és örökségturizmus Nemzeti parkok turisztikai fenntartható hasznosítása, látogathatóvá tétele Lovas turizmus és falusi turizmus ökoturizmus irányában történő fejlesztése (őshonos állatfajták, alföldi gasztronómia, minőségi szálláshelyek egysége) Aktív-sportturizmus kínálatának bővítése Gasztronómia és borturizmus jellegzetes, minőségi fejlesztése Nagy- és kisrendezvények támogatása Kulturális, épített örökségek turisztikai hasznosítása és védelme. 19

Dél-Alföldi Regionális Operatív Program Jelen beruházás maximálisan illeszkedik a régió operatív programjában megfogalmazott prioritásokhoz: „A régió egyedi értékein, alapvetően a természeti és kulturális örökségen alapuló térségi turisztikai vonzerők, termékek és hálózatok fejlesztése: • • • • • • •

Egészségturisztikai létesítmények komplex fejlesztésének megvalósítása az egészségturisztikai térségek fejlesztéséhez illeszkedően (termál, gyógy, wellness) A kulturális értékekre, felsőoktatási, kutatási intézményekre épülő turizmus Műemléki jelentőségű településközpontok turisztikai célú megújítása Kulturális fesztiválhelyszínek fejlesztése Múzeumok látogatóbarát fejlesztése: interaktív múzeumok támogatása Nemzeti Parkok és más védett természeti területek turisztikai látogathatóságához szükséges fejlesztések ösztönzése Kastélyok, várak turisztikai funkciókkal való fejlesztése.”

Egy település életét, lehetőségeit nagyban befolyásolja az a társadalmi, gazdasági, földrajzi környezet, amelyben megtalálható. Nem pusztán a saját, de a környező települések, valamint a kistérség szándékai és döntései is meghatározzák az adott település fejlődési irányait. Temes Megye Fejlődési Stratégiája Temes megye 2009-2015 év közötti időszakra meghatározott stratégiájában szerepet kaptak a természeti értékek is. A stratégia alábbi fejezetei kapcsolódnak a projekt célkitűzéséhez: • • • •

AXA 2. Környezet AXA 5: Turizmus AXA: 9: Területi együttműködés AXA 10: Kultúra

A stratégia AXA 2 fejezet foglalkozik a környezet témakörével. Ezen fejezetben kifejtésre kerül a megye védett területei és a biodiverzitása, valamint felszólít a természeti értékek védelmére (DI 2.7). Ugyanezen részben pontosan definiálásra kerül, hogy a természet védelmében mely szervezetek és milyen eszközökkel kötelesek eljárni. Ugyanezen fejezetből kiemelendő a DI 2.10, melynek címe a „Természeti értékeke kultúrája”. Célja a lakosság figyelmének felkeltése a természeti értékek védelmének fontosságára, melynek eszközei a lakosság körében végzett kampányok, természetvédelmi értékek megismertetésére tett marketing tevékenységek. A fejezet DI 2.11 része külön foglalkozik a környezetvédelmi intézkedésekkel és kockázati tényezőkkel. Az AXA 5 fejezet központi témája a turizmus. Ebben kifejtésre kerül gyógyturizmus, történeti és kulturális turizmus, üzleti turizmus, valamint az öko- és agroturizmus. Bár jelen projekt közvetlen módon nem kapcsolódik a turisztikához, de a célcsoportok elérésének fokozása céljából érdemes a turisztikában már bevált eszközöket átvenni és minél több emberrel megismertetni a környezeti értékeket.

20

AXA 9 fejezet célja, hogy nyomatékosítsa a területi együttműködés fontosságát, a határon átnyúló, nemzeti és nemzetközi kapcsolatokat, illetve megerősítse a kooperációt gazdasági társadalmi szinten más területegységekkel. A DI 9.1 fejezetrész külön kiemeli a HU-RO és RO-SE kapcsolatok fontosságát, melyet az Európai Unió is prioritásként kezel. A kapcsolat elősegítése céljából a stratégia megnevezi a múzeumok, kutatók, kulturális intézmények kiemelt szerepét. Jelen projekt ezzel a prioritással szintén azonosul, hiszen egyik legfőbb célja a határ két oldalán lévő természeti érték óvása és megismertetése a lakossággal. A sokoldalú, multinacionális kultúra hozzájárul egy versenyképes európai régió kialakításához. A két ország közötti természeti és regionális összekapcsolódás alapját képezi ezen terület fejlesztésének. A stratégia AXA 10 fejezete foglalkozik kiemelten a kultúrával, a kultúrtermékek népszerűsítésével, kulturális sokszínűséggel. Ugyanezen fejezet DI 10.8 része a DKMT régión belüli együttműködés elősegítésére fogalmaz meg lépéseket. Kisteleki kistérség integrált környezetgazdálkodási program

területfejlesztési,

vidékfejlesztési

és

Ópusztaszer a Kisteleki kistérség része, így fejlesztési elképzeléseinek illeszkedni szükséges a kistérség által kidolgozott koncepciókhoz, figyelembe kell vennie az azokban meghatározott irányvonalakat, stratégiákat és ezek mentén megfogalmaznia saját célkitűzéseiket, hozzárendelve a megfelelő intézkedéseket. A programban felállításra került egy célpiramis, amelynek keretében meghatározták a prioritásokat, az átfogó és specifikus célokat, és az ezek eléréséhez szükséges főbb intézkedéseket. A prioritások között jelenik meg •

a „társadalmi-területi integráció erősítése”,

•

a „versenyképes gazdaság megalapozása”, valamint

•

az „élhető és működő környezet kialakítása”.

Jelen projekt szempontjából az utóbbi kettőnek van kiemelkedő szerepe. A „versenyképes gazdaság megalapozása” nevezetű prioritás kapcsán többek között meghatározták a következő intézkedést: „az adottságokhoz igazodó turizmus hálózatos fejlesztése”. Mint ahogy a fejezetben korábban, a gazdasági jellemzők bemutatásánál már kiderült, Ópusztaszer fejlődési irányait leginkább meghatározó tényező a turizmus, amely épül elsősorban az országszerte híres Nemzeti Történeti Emlékparkra, másodsorban a hagyományokra, néprajzi, valamint természeti értékekre. Éppen ezért ezek fejlesztése – a beruházás révén - hozzájárul a térség versenyképes gazdaságának kialakításához. Az „élhető és működő környezet kialakítása” prioritás esetében a „természeti és építészeti értékek megőrzése és fenntartható használata” került egyrészről előtérbe, mint specifikus cél. Itt jelenik meg „az épített környezet és a táj harmóniájának megőrzése, fejlesztése” intézkedés, amelybe jelen projekt tevékenységei maximálisan illeszkednek, hiszen a beruházás hozzájárul a különböző építészeti és kulturális értékek (Múzeum, Emlékpark) megóvásához és fejlesztéséhez. Kiskunmajsai kistérség, Fejlesztési Koncepció

Bugac,

és

Ópusztaszer

Turisztikai

Együttműködési

Felismerve, hogy településenként külön egyikük sem képvisel elegendő vonzerőt ahhoz, hogy a turistákat hosszabb ideig a környéken tartsa és egyúttal költési hajlandóságukat is ösztönözze, a Kiskunmajsai kistérség, Bugac, valamint Ópusztaszer összefogva létrehoztak egy turisztikai együttműködési fejlesztési koncepciót (2002). Hiszen a Bugac és Ópusztaszer 21

által kínált programlehetőségek, az aktív és kulturális turizmus és a kiskunmajsai termálfürdő, vagyis az egészségturizmus jól kiegészítik egymást, s az együttműködés számtalan lehetőséget rejt magában. A koncepcióban a helyzetfelmérést követően felállították a turizmust érintő stratégiai célkitűzéseket: • • • •

„A versenyképesség és a hosszú távon fenntartható fejlődés megteremtése A turizmusból származó bevételek növelése Foglalkoztatottság növelése az ágazaton belül és a tovagyűrűző kihasználása Alternatív jövedelemszerzés biztosítása a családi gazdaságoknak”

hatások

Ezen célok megvalósításához az egészségturizmus, az aktív turizmus és a konferencia turizmus mellett a kulturális turizmust, valamint az ökoturizmust jelölték ki fejlesztendő területként. Ahhoz tehát, hogy a térség versenyképessége növelhető legyen, és az ott élők életszínvonala emelkedjen, ezen területeknek kiemelt figyelmet kell szentelni, fejlesztésükre nagy hangsúlyt kell fektetni. Jelen beruházás megvalósítása, támogatva a kulturális, valamint ökoturizmust hozzájárulhat a turizmusból származó bevételek növeléséhez, mely hosszabb távú folyamatként kifejtheti tovagyűrűző hatását a térségben. A határon átnyúló projekt megvalósítása révén növelhető az idelátogató külföldi (romániai) turisták száma. Temesvári Bánát Múzeum stratégiája A határon túli projekt partner menedzsment tervében megfogalmazta a saját stratégiáját a 2010-2014-es időszakra. A stratégia első fejezete különösen egybevág a projekt céljával. Az első fejezet főbb gondolatai: a.1: Együttműködés megvalósítása más intézményekkel és szervezetekkel, melynek célja a közösségek elérése, illetve közös projektek lebonyolítása a.2: Európai és nemzetközi projektekben való részvétel előmozdítása, mint társszervező, kezdeményező, meghívott, vagy résztvevő a.3: Az intézményt népszerűsítő jellegzetes kiadványok kiadása, melynek célja a bánsági hagyaték megismertetése a.4: További kiállítások és népszerűsítő tevékenységek megvalósítása, melyek hozzájárulnak, hogy a rég elfeledett gyűjtemények újra a közönség elé kerülhessenek A múzeum stratégiája ezeken felül külön foglalkozik a múzeum látogatószámának emelésével, melynek egyik eszköze a román és külföldi célcsoportok feltérképezése és megnyerése. A projekt megvalósítása lehetőséget teremt, hogy a múzeum tárlatai, kiállítása, gyűjteményei, valamint kutatási eredményei a magyar környezeti értékeket tisztelők számára is megismerhetővé váljanak.

A beruházásnak helyt adó földterület jogi helyzete Az ÓNTE Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark Kiemelten Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság több tulajdonost magába foglaló közhasznú vállalkozás. A többségi tulajdonosa a projekt vezető partnere, azaz a Csongrád Megyei Önkormányzat, akinek a szavazati jog mértéke minősített többségi befolyást biztosít. Az ÓNTE Nonprofit Kft további tulajdonosai: a Feszty-körkép alapítvány, Szeged Megyei jogú Város Önkormányzata, CIB Bank Zrt., Ópusztaszer Község Önkormányzata és a Magyarok Világszövetsége. 22

A Skanzen beruházással érintett épületei a Csongrád Megyei Önkormányzat tulajdonában vannak. Puszta Háza (Erdészház)

055/12/S

Kocsiszín

055/11/M

Szélmalom

055/10/V

Tanyasi Iskola

055/11/H

A román oldalon a beruházás Jimbolián valósul meg. (Temes megye, Jimbolia, Dr. Victor Babes utca, nr 15). A beruházás tulajdonosa a projekt határon túli projekt partnere, azaz a Temesvári Bánát Múzeum, haszonélvezője pedig a Temesvári Bánát Múzeum – Természettudományi Részlege. A beruházásnak helyt adó földterület Jimbolia Város Önkormányzatának tulajdonában van, melynek használatát szerződéses keretek között a Temesvári Bánát Múzeumra ruházta át. Nyilatkozat formájában az önkormányzat jelezte, hogy hozzájárul a projekt keretében megvalósítani kívánt beruházáshoz, illetve annak eredményeinek hosszút távú fenntartásához. (A dokumentumok jelen pályázat mellékleteit képezik.)

Geofizikai jellemzők Az engedélyezési szintű tervdokumentáció elkészítéséhez mind a magyar, mind a román oldalon az építészmérnökök terepszemét tartottak. A tervek elkészítését komoly előkészületi munka előzet meg. A magyar oldalon a beruházás több épületet érint, ahol kisebb beavatkozásokra van szükség. Így felújításra kerül az Ópusztaszeri Nemzeti Történi Emlékpark skanzenjének több kulturális és természeti értékeket őrző építménye. A román oldalon egyetlen épület kerül átalakításra, illetve felújításra, amelynek munkálatai azonban komoly beavatkozást igényelnek a közbeszerzés által kiválasztandó kivitelező részéről. A Bánát Háza terveinek elkészítése előtt a vizuális állapotfelmérés eredményeként az épület szakvéleményezésre került, mely a tervdokumentációban is megfogalmazásra került. A technikai szakvéleményezés tartalmazza az épület építészeti és statikai adatait is. Ezen felül a geotechnikai szakvizsgálat keretében csatolásra került a geológiai feltárások helyzetrajza című melléklet is, mely az elvégzett talajfúrások eredményeit összegzi. Az épület megvizsgálásra került a víz, hő és elektromos energiaellátás biztosításának szempontjából is. Skanzen beruházással érintett épületeit tervezéssel megbízott szakemberek mérték föl. A tervezést megelőzően helyszíni bejáráson szemrevételezéssel megvizsgálták az épületek – Erdészház, Kocsiszín, Szélmalom és Tanyasi iskola mellékhelysége – állagát, állapotát, építészeti kialakítását és a környezetbe illeszkedését. A helyszíni állapotvizsgálaton a felújítás műszaki tartalma is meghatározására került. A tervező a meglévő állapotot fénykép dokumentációval kiegészített építészeti vizsgálattal rögzítette. A tervezés első fázisában sor került építészeti felmérésekre és állapottervi dokumentációk elkészítésére.

2.2. Szükségletek felmérése és lehetséges alternatívák A környezetpolitikai háttérből adódó relevancia bemutatása 23

Napjainkban egyre égetőbb problémaként jelenik meg a környezetszennyezés, az ennek hatására kialakuló negatív következmények elleni küzdelem. Az elmúlt évtizedekben, évszádban az emberi kéz okozta kedvezőtlen hatások során természeti értékeink száma folyamatosan csökkent, a természetes környezetünk, sajnálatos módon, jelentősen beszűkült. Egyre szükségesebbé válik tehát ezek tudatos megóvása és, hogy ennek érdekében változtassunk viselkedésünkön, a környezet- és természetvédelmi szempontokat beépítsük mindennapjainkba. A probléma súlyosságát felismerve az Európai Unió is előtérbe helyezi ezt a kérdést, és nagy hangsúlyt fektet e szempontoknak a figyelembevételére. A környezetvédelem fontossága elsőként a ’70-es években jelent meg az Unió életében. Az 1972-es Párizsi Csúcstalálkozón közösségi szintre emelték a környezetvédelmi politikát. Az EK szerződésben megfogalmazott környezetpolitikai célkitűzések a következők voltak: •

a környezet minőségének megőrzése, védelme és javítása

•

a természeti erőforrások ésszerű, körültekintő felhasználása

•

az emberi egészség védelme

•

a környezeti ösztönzése

problémák

elkerülése

érdekében

nemzetközi

intézkedések

A Közösség Környezeti Politikájának legitimációját az Egységes Európai Okmány teremtette meg, és felhatalmazást adott környezeti jogszabályok kibocsátására. Ezt követően a Maastrichti Szerződés emeli ki a környezetvédelem integrációs szerepét azzal, hogy a kiegyensúlyozott és fenntartható gazdasági haladást a környezetvédelem feltételei között kívánja elősegíteni. Ezzel az Unió a gazdasági és politikai integráció más területeivel egyenrangúan kezeli a környezetvédelmet. Az 1997-es Amsterdami Szerződés megfogalmazta a fenntartható fejlődés alapelvét, illetve a környezet magas szintű védelmének és minőségének javítása célját. Kimondta, hogy a gazdasági fejlődés a környezetvédelmi érdekeket nem utasíthatja maga mögé, ugyanis a környezetvédelemnek a Közösség összes politikájának célja kell, hogy legyen. Az Európa Bizottság 1999-2001-ben egy hosszú távú stratégia vázlatát dolgozta ki, amely a gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi nézőpontokat figyelembe vevő fenntartható fejlődési politikákat hangolja össze. A Göteborgi stratégia kiemelt területei: ♦

éghajlatváltozás: az éghajlati változásokat energiaforrások arányának növelése)

kiváltó

okok

csökkentése

(új

♦

természeti és biológiai sokféleség megőrzése

♦

környezet-, és egészségvédelem: az egészséget fenyegető hatások elleni küzdelem, a veszélyekről való tájékoztatás (vegyszerek használata, élelmiszerbiztonság, járványok kitörése)

♦

fenntartható erőforrás-használat és hulladékgazdálkodás: természeti erőforrások felelősségteljes kezelése

Látható tehát, hogy az EU által kialakított dokumentumokban és stratégiákban mekkora jelentőséggel bírnak a természetünk megőrzésére irányuló intézkedések. Evidens, hogy a tagállamok követik az Unió irányelveit, és a lehető leghatékonyabban beépítik azokat sajátjukba. Magyarország környezetpolitikája – mind kialakításában, mind végrehajtásában – szervesen kapcsolódik az EU vonatkozó szakpolitikáihoz és szabályozási eszközeihez, valamint a nemzetközi környezeti politikákhoz, programokhoz és megállapodásokhoz. Az egységes magyar környezetpolitikai szabályozás kialakítása már az 1970-es években megindult. A rendszerváltás és az EU-csatlakozásra való felkészülés eredményeként korszerű, hatékony és EU-konform jogi szabályozás épült ki. 24

A 90-es évektől sorra születtek a fontosabb jogszabályok (környezetvédelmi, természetvédelmi, vízgazdálkodási, hulladékgazdálkodási törvény, termékdíj szabályozás stb.) és végrehajtási rendeleteik. A környezet védelméről szóló törvény értelmében a magyar környezetpolitika keretét a hatévente megújítandó Nemzeti Környezetvédelmi Program képezi, mely az ország egészére vonatkozóan egységes rendszerbe foglalja a környezetügyi célokat és feladatokat. Az 1997-2002 közötti időszakra kidolgozott első Program elsődleges szerepe abban volt, hogy a hazai környezetpolitika számára egyfajta felmérésként szolgáljon a környezet állapotára vonatkozóan, és az EU környezetvédelmi szempontjait is beépítve meghatározza a szükséges cselekvési irányokat és intézkedéseket. A második Program (2003-2008) az első program folytatását képezte. Ennek végrehajtása az első programhoz képest jobban „intézményesült” és egyúttal a társadalmasítása terén is sikerült előrelépni. Nagymértékben járult hozzá az EU-hoz való csatlakozásunkhoz kötött feltételek időarányos teljesítéséhez. A harmadik Program (2009-től) az EU Hatodik Környezetvédelmi Akcióprogramjának és Fenntartható Fejlődési Stratégájának célkitűzéseit is szem előtt tartja, a kulcsfontosságú témakörök esetében külön akcióprogramok keretében mutatja be a célkitűzéseket és a feladatokat. Célja, hogy az ország egészére vonatkozóan egységes rendszerbe foglalja a környezet védelmét biztosító célokat és feladatokat. A Program eredményességének alapfeltétele a társadalom - környezet - gazdaság rendszerszemléletű megközelítése, ugyanakkor a tennivalóknak a területi sajátosságokat és a különböző társadalmi igényeket, szempontokat is figyelembe vevő megfogalmazása. A harmadik Program tervezési elvei között még inkább kiemelt szerepet kap az ország fenntartható fejlődési pályára való átállásának elősegítése, ehhez a környezeti szempontok és összefüggések megjelenítése, a szükséges – a társadalmi és gazdasági lehetőségekkel összehangolt – intézkedések meghatározása, minden korábbinál nagyobb súlyt fektetve a végrehajtásban is az együttműködésre, a decentralizáció és a szubszidiaritás elvére. A környezeti javak méltányos megosztása, megelőző védelme, helyreállítása, takarékos, fenntartható használata elképzelhetetlen az érintett partnerek hathatós közreműködése nélkül. A környezeti célok eléréséhez szükséges, hogy tevékenysége során mindenki a legkörültekintőbben óvja és használja a környezetét (pl. a természeti értékek megőrzése, a hulladékok szelektív gyűjtése, anyag- és energiatakarékosság, tájgondozás), illetve kerülje el, mérsékelje a környezet minőségének romlását, terhelését, szennyezését. A Program megfelelő végrehajtásának is kulcsfontosságú feltétele, hogy a megvalósításban a legszélesebb körű partnerség valósuljon meg, hiszen minden problémát ott és úgy kell megelőzni vagy megoldani, ahol ahhoz a legmegfelelőbb tudás, a helyismeret rendelkezésre áll. Romániában az állami szintű természetvédelem a környezetvédelem keretien belül csak a rendszerváltást követően kezdett kibontakozni. A múlt század folyamán védetté nyilvánított területek sajnos természetvédelmi szempontú kezelést nemigen kaptak, az arra vonatkozó törtvények betartását általában senki sem ellenőrizte. A minisztérium által a megyei Környezetvédelmi Hivataloktól bizonyos időközönként megkövetelt állapotfelmérést főként szakember- és anyagi eszközök híján, vagy az érdektelenségnek betudhatóan sok esetben el sem végezték, hanem a védetté nyilvánításkor létrehozott dokumentációk adatait másolták át. Mindezek vezettek az utóbbi évekre jellemző kedvezőtlen állapotokhoz. Olyan negatív változások mentek végbe, aminek következtében a védett területek teljesen elvesztették a védelem tárgyát képező értékeiket. A probléma megoldására tett lépések közé tartoznak a természeti értékek védelme céljából meghozott törvények, valamint a Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer létrehozása, amely a természeti értékek feltérképezése, illetve az adatok rendszerezése céljából jött létre. Mindezek mellett azonban szükséges a civil szervezeteknek a természetvédelmi teendőkben való hangsúlyozottabb részvétele, az állami hivatalok szakember gárdájának felduzzasztása, az állami költségvetésből természetvédelmi célokra elkülönített összegek megnövelése, a társadalom természeti problémákkal szembeni érzékenységének stimulálása. 25

A fent említetteket figyelembe véve nem meglepő, hogy Románia az EU-tagsághoz szükséges előírások teljesítése alól kapott átmeneti mentessége legnagyobb mértékben a környezetvédelmet érintette, a legtöbb derogációt (11) e témakörben kapta. Figyelembe véve a magyarországi Program azon elvét, miszerint a természet- és környezetvédelmi intézkedések kulcsfontosságú feltétele a partnerség és együttműködés, valamint azt, hogy román oldalról (is) milyen égető problémaként jelenik meg ez a kérdés, okvetlenül szükséges egy olyan projekt megvalósítása, amelynek segítségével hatékonyan fel tudnak lépni a környezeti nevelés érdekében. Jelen projekt tehát mindenképpen megoldást kínál egy alulról jövő, természeti értékek megőrzését célzó kezdeményezésnek.

A meglévő természeti értékek védelmének létfontossága Magyarország és Románia is számos olyan természeti, kulturális értékkel rendelkezik, amelyek megőrzése kiváltképp fontos a környezeti fenntarthatóság érdekében. Magyarország élővilágának gazdagsága, a természetes élőhelyek és társulások magas száma példaértékű. Számos olyan állat- és növényfajjal gazdagítjuk az Európai Uniót, melyek kizárólag vagy nagyrészt itt honosak. Hazánkban 720 növényfaj védett, ebből 71 fokozottan védett. A védett gombafajok száma 35, a védett zuzmó fajok száma 8. A fauna 997 faja védett, ebből 137 fokozottan védett. 1997-ben az országos jelentőségű, egyedi jogszabállyal védett természeti területek száma 183, aránya az ország területének 8,5%-a volt. 2008-ra a számuk elérte a 211-et, az arányuk pedig a 10,3%-ot. Hazánkban jelenleg 10 nemzetipark-igazgatóság működik (Aggteleki, Balaton-felvidéki, Bükki, Duna-Dráva, Duna-Ipoly, Fertő-Hanság, Hortobágyi, Kiskunsági, Körös-Maros, Őrségi Nemzeti Park), amelyek számos természeti kincset őriznek, és részt vesznek a károsodott, sérült élőhelyek helyreállításában. A projekt egyes tevékenységeinek helyet adó Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark is e Parkok egyikén található. A Kiskunsági Nemzeti Park részét képezi ugyani a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet, amelynek történeti-régészeti jelleggel védett területén helyezkednek el a fejlesztést érintő ingatlanok (Skanzen épületek). Romániában a természetvédelmi területek legfontosabb kategóriájába tartoznak nemzeti parkok, natúrparkok és bioszféra rezervátumok, szám szerint összesen 18. Ezek egy részén azonban még csak a kutatási és állapot-felmérési munkálatok folynak. A további, országos jelentőségű természetvédelmi területek (több mint 700) állapota és természetvédelmi kezelésének mértéke nagyon különböző, vannak, amelyek még semmilyen gyakorlati védelemben nem részesültek. Románia területén mintegy 44 IBA (Important Birds Area), vagyis Fontos Madárlelőhely van, amelyeknek az országos szintű természetvédelmi területek közé való besorolása érdekében a Román Ornitológiai Szövetség tett lépéseket. Az országban található három síksági fő természetvédelmi terület közül egy a Körös-Maros régióban van: a Maros-ártér Natúrpark mintegy 6000ha összterületű ártéri erdő leginkább természetközeli részeinek, illetve értékeinek megóvása érdekében alakult. A tájegységben fellelhető még néhány természetvédelmi terület: a Radványi erdő vegyes gémtelepe, a Tenkéhez közeli nárciszmező, a Székudvari szikes puszta, a Rovinai-tó és nárciszmező, a Szik-erdő.

26

Látható tehát, hogy mindkét, projektben érintett ország számos természeti értékkel rendelkezik, amelyek megóvása csak helyi kezdeményezéssel, szoros együttműködés révén valósítható meg. Fontos azonban kiemelni, hogy nem csak országos szinten jelennek meg ezek az értékek. Mind a Csongrád megyében található Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark (HU), mind pedig a Temes megyében fellelhető Temesvári Bánát Múzeum (RO) olyan, főként természeti-kulturális kincseket őriznek, amelynek megóvása révén az elkövetkező generációknak is lehetősége nyílik megismerkedni saját és a szomszédos ország nemzetének természeti környezetével, hagyományaival. (A megyék, települések és intézmények természeti-kulturális értékeit részletesen a 3.1 fejezet írja le.)

A célcsoport részéről felmerülő igény/szükségesség alátámasztása Ahhoz, hogy a projekt eredményes legyen, valós igényekre és szükségletekre kell, hogy épüljön. Hogy a célcsoport igényeit fel lehessen mérni és be lehessen mutatni, első körben meg kell határozni azoknak a körét, akiket a projekt megcéloz, akiket a tevékenységeik révén el kíván érni. A célcsoport két kategóriára, közvetlen és közvetett célcsoportra osztható. A közvetlen célcsoportba azok tartoznak, akik direkt módon találkoznak a projekt tevékenységeivel. Ők azok, akik már régóta érdeklődnek a természet- és környezetvédelem iránt. Konkrétan részt vesznek a foglalkozásokon, konferenciákon, megjelennek a táborokban, természeti ismereteiket közvetlenül a projekt révén szerzik meg és bővítik, környezeti nevelésben részesülnek és a nevelés módszereit is elsajátítják, a hallottak átadásának elősegítésére. A közvetett célcsoport ugyanolyan fontosságú, mint a közvetlen. A projekt céljai csak abban az esetben valósulhatnak meg, ha annak hatása eléri a közvetett célcsoportot is. Ezt a kört azok alkotják, akik javarészt másodlagos úton részesülnek a környezeti nevelésben (akár a közvetlen célcsoport által). A célcsoport tagjai nem biztos, hogy jelenleg érdeklődnek a természetvédelem iránt, talán még nem is tudják, hogy a természeti értékek megóvása mennyire fontos. Éppen ezért kiemelten szükséges, hogy a projekt őket is elérje, és szemléletformálásra bírja. A következő táblázat bemutatja, hogy kiket céloz meg a projekt. Ezt követően részletezésre kerül, hogy az egyes célcsoportok bevonása miért szükséges, illetve hogy milyen összefüggésben állnak azok a projekt relevanciájával. A projekt közvetlen és közvetett célcsoportja CÉLCSOPORT

LÉTSZÁM/ MENNYISÉG

MEGJEGYZÉS

Közvetlen célcsoport Az Emlékpark látogatói

1

~ 150 000 fő/év

Az Emlékparkot látogatók közül a természet iránt is ~ 50 000 fő/év érdeklődők A Bánáti Természet Házát meglátogatók, azzal kapcsolatot ~ 6 000 fő/év keresők 27

Ők elsősorban a természeti infrastrukturális fejlesztésekben és az intézményekben folyamatosan megvalósuló programokban (interaktív foglalkozások) érintettek.

2

A természeti ismeretés gyakorlatszerzési igénnyel fellépő 120 fő/év lakosok a határ mindkét oldalán

Ez a létszám projektben megvalósuló szakmai programok befogadóképességét mutatja meg a támogatási időszakban, a következő bontásban: az évente kétszer megrendezésre kerülő konferenciára tervezett létszám 40 fő/alkalom, a környezetismereti tábor résztvevői 20 főt tesznek ki alkalmanként. Így a két éves projektidőszak alatt 240 fő érhető el a megvalósuló tevékenységekkel. A fenntartási időszakban és azt követően ez a szám folyamatosan növekedni fog.

Közvetett célcsoport

3

Nevelési-oktatási (tanulók, dolgozók)

intézmények

*Csongrád megyében a 2003-as tanévben 415 közoktatási feladatellátási hely működött, melyből 190 óvodai, 129 általános iskolai, 24 szakiskolai, illetve speciális szakiskolai, 30 gimnáziumi, 42 pedig szakközépiskolai feladatokat látott el. A közoktatási intézményeken felül nagyszámú látogató érhető el a Szegedi Tudományegyetem számos karán. 457 db*

A Temes megyei 42 intézmény között található 2 líceum, 2 iskolacsoport, 14 általános iskola, 23 óvoda és 1 különálló napközi intézmény. A román oldalt tekintve kiemelt célcsoportot képeznek e célcsoporton belül a Temesvári Bánáti Agrártudományegyetem karai, amelyen keresztül mintegy 1000 hallgató érhető el.

4

Mezőgazdaságban dolgozók

Román oldalról ez megközelítőleg 200 gazdálkodót takar.

5

Természetvédelemmel kapcsolatos egyesületek, szervezetek, csoportok

Ők a későbbiekben a szervezési, lebonyolítási folyamatokba is bevonhatók.

6

Ökoturizmust szervezők, átutazók, ~ 2 000 fő természetjárók

E célcsoporton belül a romániaiak mintegy 2000 főre számítanak

7

Helyi lakosság Temes megye)

8

(Csongrád

és

1 085 000 fő

DKMT Eurorégió területén élő 4 216 000 fő lakosság (Csongrád és Temes 28

Az Eurorégióban található területeket számos tényező köti

megye nélkül)

össze, többek között a természeti, környezeti adottságok. Fontos, hogy velük együttműködve tudjunk ezekre az adottságokra építeni, azokat a leghatékonyabban kihasználni.

1. Látható, hogy az 1. célcsoport, ÓNTE látogatói létszáma igen magas. A tavalyi évben (2009) összesen 157 493 fő látogatta meg az ópusztaszeri parkot, amely havi felbontásban a következő képet mutatja. LÁTOGATÓK HAVI MEGOSZLÁSA 2009-BEN 40000 36 368 35000 30 043

30000 24 567

25000

21 181 20000 16 544 14 832

15000

9 009

10000

5000

2 655

1 556

418

320

R EM BE D EC

BE R VE M O N

O

KT Ó

BE R

BE R

S U SZ TU G AU

SZ EP TE M

S JÚ LI U

S JÚ N IU

U S M ÁJ

IS IL ÁP R

M

ÁR C

IU S

ÁR FE BR U

JA N U

ÁR

0

Az oszlopdiagramból kivehető, hogy a látogatottság szezonális: a legnagyobb számban áprilistól-szeptemberig élvezik a Park nyújtotta pihenési és kulturális lehetőségeket. Ez természetesen az időjárással és az üdülési szezonnal hozható összefüggésbe. A májusi magas létszám pedig elsősorban az ebben az időszakban zajló osztálykirándulásoknak köszönhető, amikor egyszerre nagy számban jönnek el a diákcsoportok. Kiemelten fontos e diákoknak a figyelembevétele az igények felmérése során, hiszen fiatalabb korban sokkal könnyebben kialakítható az a magatartás, amely hozzájárul környezetünk fenntarthatóságához.

29

LÁTOGATÓK MEGOSZLÁSA MEGYÉNKÉNT 2009-BEN VAS KOM-ESZT HEVES

ZALA

NÓGRÁD

SOMOGY

GY-M-S SZ-SZ-B

BUDAPEST

TOLNA VESZPRÉM B-A-Z FEJÉR

BARANYA

J-N-SZ HAJDÚ-BIHAR CSONGRÁD BÉKÉS

BÁCS-KISKUN

PEST

A fenti kördiagramból látszik, hogy a Park nem csak a megyében örvend népszerűségnek, de a környező megyékből is jelentős látogató érkezik. A távolabbi megyékből valamivel kisebb az érdeklődés, azonban pozitív, hogy Budapest és Pest megye kimagaslóan nagy arányt képvisel a látogatók között. Fontos, hogy a (nagy)városokban élő lakosok is közelebb kerülhessenek a természethez, és megláthassák annak szépségét, így könnyebben rábírhatók a környezettudatos viselkedésre. Az urbanizációs hátrányoktól szenvedő, zsúfolt városokban élők egyre inkább vágynak természetközeli élményekre, csendes kikapcsolódásra. Az ő növekvő igényük kielégítését kiválóan szolgálja a tervezett projekt. Ez a nagyfokú érdeklődés támasztja alá azt, hogy a megvalósított beruházás iránti igény is magas. Az ő igényük kielégítésére kínál lehetőséget a projekt, amelynek révén magasabb színvonalú, jobb minőségű intézményi feltételekkel, gazdagabb és élménydúsabb programkínálattal várják a látogatókat. 2. A táblázatban szereplő második célcsoportra (a természeti ismeret- és gyakorlatszerzési igénnyel fellépő lakosok a határ mindkét oldalán) gyakorolt hatásnak azért van kiemelkedő szerepe, mivel ők olyan gyakorlati tudásra is szert tesznek a tevékenységek révén, amellyel másokra is hatással lehetnek. A programok keretében elsajátított környezeti nevelési módszerek révén átadhatják másoknak elméleti tudásukat, ismereteiket. Ezáltal növekszik a projekt hatékonysága, eredményei szélesebb körben beazonosíthatók. 3. Az óvodás- és iskoláskorúak elérése kiemelten lényeges, mert személyiségük könnyebben formálható, hamarabb kialakítható környezettudatos magatartás. Az újonnan kialakult szemléletükkel pedig pozitív hatással lehetnek. A pedagógusok és tanárok figyelemfelkeltése szükséges, hogy tudásukat és ismereteiket átadhassák a diákoknak.

ekkor még bennük a szüleikre is pedig azért

4. A gazdálkodók elérése azért fontos, hogy minél több ismerettel rendelkezzenek a környezetvédelem terén, és elsajátítsák azt a tudást, amely a helyes földhasználathoz szükséges. Az intenzív gazdálkodás ugyanis igen kedvezőtlenül hat a természeti 30

erőforrások fenntarthatóságára. Megfelelő informálással és a környezeti nevelés révén csökkenthető ez a negatív hatás. 5. A projekt egyik eleme egy információs és koordinációs központ kialakítása, amely alkalmas lesz a térség természet- és környezetvédelemmel kapcsolatos egyesületeinek összefogására, az ilyen jellegű tevékenységek irányítására. A szervezetekkel való kapcsolatfelvétel és együttműködés révén fokozható a projekt hatékonysága. Lehetőség nyílik közös programok kialakítására, kölcsönös segítségnyújtásra, közös fejlesztések megvalósítására. A velük való együttműködés révén bővíthető a kapcsolati háló, hiszen ezek a szervezetek már rendelkeznek ismeretségi körrel. E célcsoport tehát egyben partnernek is minősül, felkeresésük folyamatos a projekt során. Potenciális partner lehet e tekintetben a röszkei Beretzk Péter Természetvédelmi Klub, amely a Szegedi Fehértó kutatójáról kapta nevét. Működésük során kapcsolatba kerültek hasonló témában tevékenykedő oktatási intézményekkel, a Természet Búvár Folyóirattal, felsőfokú oktatási intézményekkel és hazai civil szervezetekkel. Környezetvédelmi szervezetekkel és kutató helyekkel közösen környezeti nevelési és természetvédelmi programokat dolgoztak ki. Szakértői tevékenységük kiterjedt a természet - és környezetvédelem témakörében elsősorban a lakosság tájékoztatására, szakmai továbbképzések és terepi foglalkozások szervezésére, természetvédelmi kutatásokra, a téma aktuális hazai és nemzetközi ügyeire, az ökoturizmus lehetőségeinek feltárására, fejlesztésére, lakossági fórumok szervezésére, segítik az önkormányzatok környezetvédelmi programjának kialakítását, megvalósítását és a települési fejlesztési tervek elkészültét. Szintén egy lehetőség a kapcsolatok bővítésére az MME, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, melynek külön Csongrád megyei csoportja is van. Az MME fő célja a természet védelmének társadalmi támogatása. Céljai elérése érdekében az egyesület elősegíti a természeti értékek és a természetvédelem célkitűzéseinek megismerését, népszerűsítését. Növeli a természetvédelem támogatóinak körét, aktívan részt vesz az ifjúság természetvédő szemléletének kialakításában, természetvédelmi kutatásokat és védelmi programokat szervez és hajt végre, szaktanácsadással segíti a az állami és önkormányzati szervek, valamint a gazdálkodó és társadalmi szervezetek természetvédő tevékenységét, együttműködik más nemzeti és nemzetközi természetvédelmi szervezetekkel a Föld biológiai sokféleségének megőrzése érdekében. Az MME a BirdLife International magyarországi partnere, amely a legrégebi nemzetközi szervezet. Ezeken felül számos hazai együttműködés említhető meg, amelyekkel érdemes felvenni a kapcsolatot, például Alsó-Tisza Vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Zöldü(l)lés Környezetvédő Egyesület, CSEMETE Természet- és Környezetvédelmi Egyesület, Élhetőbb Faluért Közhasznú Egyesület, Zöld Közösségi Ház és Erdei Iskola Egyesület. Romániai oldalról potenciális partner lehet a Hargita megye és Temes megye környezetvédői, a Végvárért Alapítvány vagy a Rivetto Egyesület. Ez utóbbinak a célja a testvérvárosi kapcsolatok ápolása. Ez szintén a kapcsolati tőke fejlesztése érdekében fontos. Ezek képezik tehát a projekt célcsoportjait, mindemellett a megvalósuló tevékenységek – az esélyegyenlőség elvét figyelembe véve – mindenki számára hozzáférhetőek. A konferenciák és környezetismereti táborok egyaránt ingyenesek az érdeklődők számára, így a hátrányos helyzetűeknek is lehetőségük nyílik részt venni azokon.

31

Hasonló fejlesztések a térségben A támogatási forrást és az együttműködés formáját tekintve hasonló fejlesztésként említhető meg a Szentesen (HU) és Jimbolián (RO) 2010-ben megvalósuló projekt (HURO0801, „Együttműködés a sürgősségi ellátás fejlesztéséért”), amelyben a Dr Bugyi István Kórház szakmai tapasztalatait osztja meg a zsombolyai Dr Karl Diel Kórházzal. A projekt célja, hogy a Szentesen már 8 éve működő Sürgősségi Betegellátó Osztály ismereteit a román kollégák a későbbiekben intézményükben hasznosítsák. A megvalósítás során kialakított együttműködés kiváló példát nyújthat a térség további szereplőinek. Témáját tekintve azonban nem érinti jelen projekt megvalósulását, nincs hatással azokra az igényekre és szükségletekre, amelyeket a projekt megoldani kíván. A Környezettudatos mindennapok a fiataloknak, a fiatalokért program 2005-ben valósult meg. A projekt a fiatalokat és a velük foglalkozó oktatókat célzó, sokrétű előadássorozatból állt, amelyet a Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégió a fiatalok környezetvédelmi tudatformálásának rendelt alá. A magatartás-, értékrend-, attitűd-, érzelmi viszonyulások formálását és a környezetről, társadalomról kialakítható tudás bővítését célzó különböző megközelítésű előadások biztosították a felnövekvő generáció számára a környezet védelméhez és megőrzéséhez szükséges ismereteket, a környezeti tudatosság mindennapokban alkalmazható magatartásformáit, életviteli mintáit. A két projekt célkitűzései tehát közel azonosak, a megvalósult program mégsem teszi szükségtelenné a további kezdeményezéseket. Ezek a célok ugyanis csak hosszú távon érhetők el, az új magatartásforma kialakítása nem egyszerű folyamat. Ahhoz, hogy a környezeti nevelés megvalósuljon, hogy a szemléletformálás bekövetkezzen, nem elegendő egy-egy egyszeri beruházás vagy tevékenység, folyamatos információ- és ismeretátadásra van szükség. Éppen ezért a jelenlegi projekt a DKMT Eurorégióban – és ezzel együtt Csongrád és Temes megyében – megvalósult projekt tökéletes folytatásaként funkcionál, kiegészítve azt, segítve annak hatását.

A határon átnyúló kontextusban értelmezett igények és hatások bemutatása A környezetvédelem talán az összes európai uniós politika közül a legjobb példa arra, hogy miért van szükség integrációra, összefogásra a kontinensen. A környezetvédelem az a terület, ahol sok esetben egy ország egyedül tehetetlen és mozgásképtelen. Ez az egyike azon problémáknak, amelyek miatt a tervezett projekt annyira fontos szerepet kap. Jelen program kiemelt célja – határon átnyúló projektként -, hogy az együttműködés, a közös fejlesztések révén leküzdjék ezt a mozgásképtelenséget, s mindeközben közelebb hozza egymáshoz a határmentén élő embereket, közösségeket annak érdekében, hogy közös erővel hassanak a térség fejlődésére, kihasználva sajátosságiakat, erősségeiket. A projekt a természeti értékekre épít, és célja, hogy az emberek saját természeti kincseik mellett megismerhessék egy másik nemzet értékeit is, a különbözőségeket és hasonlóságokat egyaránt. A projekt várt hatása, hogy a figyelemfelkeltés által, illetve a biodiverzitásra, természetvédelemre vonatkozó ismeretek és gyakorlati módszerek átadása révén a természeti értékek védelmét, az egész térség ilyen irányú népszerűsítését, a környezeti és természetvédelmi nevelés megvalósulását szolgálja. Kiemelt cél, hogy információs és koordinációs szerepét betöltse, összefogja a magyar és román természetvédelem szereplőit, bevonva a társadalmat is. A projekt tehát kiemelt figyelmet fordít a társadalmi részvétel fejlesztésére a környezetét illető döntéshozatal, a környezet- és természetvédelmi cselekvés terén. A határ mindkét oldalán megrendezésre kerülő konferenciák célja a meghívott szakértők segítségével minél gazdagabb, tapasztalatorientált természetismereti, környezettudatos 32

készségformálás a különböző korosztályok számára. Lehetőséget nyújt arra, hogy a résztvevők megismerkedjen az alföldi és a bánáti élővilággal; közelebb kerüljenek a környezettudatos életvitelhez. Ezek a rendezvények alkalmat kínálnak a kapcsolatépítésre, mind a szakértők, a bevont szervezetek, mind pedig a résztvevők számára. Egyaránt jelen lesznek magyar és román érdeklődők, így a konferenciák kiváló helyszínként szolgálnak a határon átnyúló szakmai ismeretségkötésekre. A konferenciákon elhangzottakból kiadványok készülnek három nyelven (magyar, román, angol), valamint az itt készült fotók kiállításra kerülnek Magyarországon és Romániában egyaránt. Ezek az eszközök támogatják az esemény publicitását, tájékoztató, figyelemfelkeltő hatását. A konferenciák eredményességének fokozására kiválóan alkalmas események az ifjúsági környezetismereti táborok. Ezek célja az új dolgokra nyitott, „formálható” magyar és román fiatalsággal megismertetni, hogyan működik a gyakorlatban a környezettudatos háztartás; és bemutatni nekik az egyes természeti értékeket, és azok védelmének módját. A szintén évente kétszer megvalósuló program nemformális módszerek alkalmazásával kívánja a környezettudatosság elterjedését elősegíteni. Cél, hogy a lakosok minél többet túrázzanak a természetben, megismerjék természeti környezetük élővilágát, megismerkedjenek a természetes nyersanyagokkal és azok felhasználási alternatíváival, ötleteket merítsenek a környezettudatos és energiatakarékos háztartásvezetésre. A táborok megrendezésére a határ mindkét oldalán sor kerül, így az együtt eltöltött idő alatt a fiatalok nem csak egymás kultúráját ismerhetik meg közelebbről, hanem hazatérve jobban oda fognak figyelni a körülöttük lévő környezet, természet védelmére; és figyelni fognak arra, hogy milyen eszközöket használnak fel a mindennapi életben. A mindkét országban lezajló közös konferenciák, táborok és foglalkozások révén kihangsúlyozható a természeti környezet fontossága. Felhívja az emberek figyelmét arra, hogy nem csak közvetlen környezetükért felelősek, viselkedésükkel a távolabb eső térségekre is hatással vannak. További pozitív hatása a projektnek, amely annak határon átnyúló jellegét adja, hogy a beruházásnak köszönhetően a térségek egymás fogadó-, illetve küldőterületévé válnak az ökoturizmus terén. Így mindkét országnak lehetősége nyílik határaikon túl is bemutatni saját turisztikai termékét. Ez azért kiemelkedően fontos, mert a turizmus fejlesztése hozzájárul a térségek gazdaságának fejlődéséhez, és további pozitív hatásokat generál a régiókban. A projekt segítségével megteremtődik az együttműködő felek számára a lehetőség a kapcsolatfelvételre, román és a magyar természetvédelmi szervezetek és egyesületek képviselőivel, a közös szakmai fórum megteremtéséhez ugyanúgy, mint az egymással való kapcsolat kialakítására és hosszabb távú ápolására. Így tehát aktív szakmai, természet- és környezetvédelmi, illetve kulturális kapcsolatok kialakítására lesz lehetőség a két ország határmenti térségei között. A folyamatos fejlődés és a látogatók még pontosabb és szélesebb körű tájékoztatása érdekében nagyobb tapasztalattal rendelkező zöld szervezetekkel való kapcsolat kialakítására kerül sor, amely lehetőséget biztosít arra is, hogy közös programok kerüljenek megszervezésre, illetve még több emberhez eljussanak a „zöldülés” eszméi. Ezáltal nagymértékben növelhető a projekt hatékonysága. A projekt egyik célja, hogy koordináló és információs központjává váljon a magyar és a román régiós természet- és környezetvédelemnek. Ennek értelmében létrehozásra kerül egy kétoldalú információs és koordinációs központ. Az Emlékparkban kialakításra kerülő Zöld Irodában a román partnerekkel együttműködve alakítanak ki adatbázist, amely a látogatók számára is hozzáférhető formában kínál adatokat a természeti értékekkel, környezettudatossággal kapcsolatban. Ennek a központnak a szerepe abban rejlik, hogy összefogja a térség természet- és környezetvédelemmel kapcsolatos magyar és román szereplőit, azok tevékenységeit, így kialakítva az egész térség ilyen irányú imázsát. 33

A projekt számszerűsített eredményeit és outputjait az indikátorok fejezik ki. Indikátor 1 2 3 4 5 6 7 8

A tájegység speciális természetvédelmi értékeinek megismerése Természeti, kulturális fontosságú építmények infrastrukturális felújítása A projektbe bevont intézmények száma Természethez kapcsolódó közös tevékenységek szám Jobb környezeti adottságokkal rendelkező terület mérete Létrehozott információs központok száma Figyelemfelhívó kampányok által elért személyek száma A hálózatban érintett intézmények/szervezetek száma

Mértékegység

Kiinduló érték

Célérték

%

-

40

db

0

5

db

0

4

db

0

14

m²

0

650

db

0

2

személy

0

1000

db

0

4

Magyarázat: 1. Az indikátor kérdőíves módszerrel kerül meg mérésre, elsősorban a programokon részvevők kerülnek bevonásával. A kérdőív elkészítését és kiértékelését a partnerek, illetve a felkért szakemberek végzik. 2. Az projekt infrastrukturális beruházásának keretében összesen 5 épület kerül fejlesztésre: a romániai Bánátban a Természet Háza, az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban a Puszta Háza, a szélmalom a kocsiszín, és a tanyasi iskola. 3. A projektben résztvevő intézményeknél a projektben résztvevő partnereket vettük alapul. Így a bevont intézmények: Csongrád Megyei Önkormányzat, Temesvári Bánát Múzeum, ÓNTE Nonprofit Kft. és a Zsombolyai Önkormányzat. A felsorolt intézményeken túl várhatóan további oktatási intézmény, egyesület és egyéb szervezet kapcsolódik a jövőben. 4. Az indikátortáblázatban meghatározott „kapcsolódó közös tevékenységek” számát a partnerek a közös program keretében megvalósítani kívánt eseményekkel azonosította, melynek a száma a 18 hónap alatt 14. 5. A projekt keretében őshonos növényfajok betelepítésére is sor kerül. A fejlesztett terület mérete: 650 m² 6. Két információs központ jön létre a projekt hatására: a Bánáti Természet Háza (RO) és a Puszta Háza (HU) 7. A kommunikációs tevékenységek megvalósítása révén a partnerek igyekeznek minél több személyt elérni. Az indikátorban 1000 fő került feltüntetésre, de a partnerek bizakodóak, hogy ennél több embert sikerül elérniük. 8. A kialakított hálózat értelmezése megegyezik a 3. pontban meghatározottal.

34

Az igények és hiányosságok kezelésére irányuló stratégiák, tevékenységek Az utóbbi évtizedek nemzetközi és hazai tapasztalatai azt mutatják, hogy az élővilág szintjén összegződő kedvezőtlen környezeti hatásokat az eddigi (főként egyes fajok, élőhelyek, területek védelmére korlátozódó) intézkedésekkel inkább csak lassítani, mint megállítani lehet. A természetvédelem hagyományos (rezervátum-jellegű) szemlélete mellett egyre inkább a természetvédelmi kezelés területileg változó módszereire és gyakorlatára kell helyezni a hangsúlyt. Az ilyen módszerek kialakítására irányuló lehetséges alternatíva bemutatására alkalmas a következő SWOT elemzés. Az erősségek, gyengeségek, lehetőségek és veszélyek számbavételével kerültek meghatározásra az alkalmazandó stratégiák, mindig az adott két kategória párosításával (erősség-lehetőség, gyengeség-lehetőség, erősség-veszély, gyengeség-veszély). Az alábbi stratégiákhoz lettek ezt követően hozzárendelve azok a konkrét intézkedések és tevékenységek, amelyek a projekt céljának elérését szolgálják. SWOT analízis az érintett térségben

Erősség -

Gyengeség

Jelentős természeti, épített környezeti és kulturális értékek, amelyek a turizmusnak is kedveznek

-

Vonzó táji környezet, tájkép

-

A természeti értékek hatékony védelmére kialakult intézmények jelenléte (Emlékpark, Természet Háza)

-

Belföldi kapcsolati együttműködések

-

A természeti környezet szerepének meglévő kommunikációja az emberek felé, rendelkezésre álló ismeretanyag

-

Öko-, falusi turizmus iránti igény növekedése

-

Az EU a természet- és környezetvédelemre kiemelt hangsúlyt helyez -

-

EU-s és hazai támogatások

-

Természeti felértékelődése

-

Természetkörnyezetvédelmi

értékek és civil -

Turisztikai együttműködések hiánya

-

A természeti értékek megőrzésére kialakult intézmények elavultsága, infrastrukturális problémák, az ehhez szükséges saját forrás hiánya

háló, -

Nem elég nagymértékű a térséghez kötődő természetvédelmi szaktudás

Erősség-lehetőség stratégiák

Lehetőség

Környezettudatosság hiánya a lakosság körében

Gyengeség-lehetőség stratégiák

A meglévő kapcsolatok erősítése és kiterjesztése, új szakmai kapcsolatok kiépítése a két ország között

Román-magyar együttműködések kialakítása az ökoturizmus terén

Az igényeknek és a helyi adottságoknak egyszerre megfelelő fejlesztések és programok kialakítása, amelyek elősegítik a környezeti nevelést

Források felkutatása és igénybevétele, az ehhez szükséges önerő megteremtése

A

technika

35

vívmányaira

Az EU természetvédelemmel kapcsolatos irányelveinek

szervezetek bővülő száma -

támaszkodva információs rendszerek kiépítése, fejlesztése, a lakosok természeti, természetvédelmi ismereteinek bővítése

Románia és Magyarország részéről felmerülő igény az együttműködésre

-

Környezettermészetvédelmi összehangolása

-

A természeti értékek kiváló lehetőséget biztosítanak a környezeti nevelés számára.

-

Az együttműködések szerepének felértékelődése

-

Folyamatos fejlődés számítógépes fejlődése)

és érdekek

beépítése, környezettudatosság erősítése érdekében

a

Kapcsolatfelvétel a zöld civil szervezetekkel a szaktudás bővítése érdekében

technikai (internet, programok

Veszély

Gyengeség-veszély stratégiák

Erősség-veszély stratégiák

-

Táji, természeti értékek megőrzési feltételeinek romlása

-

A támogatási struktúrában esetlegesen bekövetkező változások a kormányváltás hatására

-

A helyi és a regionális vonalas infrastruktúrafejlesztések természeti értékeket veszélyeztethetnek.

A meglévő kapcsolatok kiaknázása a megőrzéshez szükséges szakmai, tartalmi feltételek fejlesztése érdekében (szinergia hatás növelése)

Az igénybevett források maximális hatékonysággal történő felhasználása az intézményi feltételek javítása érdekében

Az egyes stratégiákhoz tartozó tevékenységek bemutatása Stratégia

A stratégiához illeszkedő tevékenységek

A tevékenységek megkezdése előtt projektnyitó találkozóra kerül sor, amelynek keretében a projektben résztvevő partnerek közösen megfogalmazzák az egyes programokkal elérni kívánt célokat, és ezek alapján összeállítanak egy ütemtervet határidőkkel és felelősökkel. Infrastrukturális tevékenységek, felújítások Fenntartható biogazdálkodás Emlékparkban: Az igénybevett források maximális hatékonysággal történő felhasználása az intézményi feltételek javítása érdekében

bemutatása

az

Ópusztaszeri

♦

Az „Élő skanzen” fejlesztési programhoz illeszkedve a skanzenben felvonultatott, kézműves bemutatók, foglalkozások és a felújítani, felépíteni kívánt épületek (iskola, kocsiszínek) segítségével, interaktív módszerekkel jelenik majd meg a természetközeli élet és gazdálkodás

♦

A szélmalom és a széldarálók szerkezeti felújítása is szorosan kapcsolódik a fent említett „bemutató” jelleghez

♦

A tó bővítése, fejlesztése is egy minél „látogatóközelibb” megközelítéssel és formában kerül megvalósításra. Kialakításra kerül egy olyan terület, ahol a kézzel történő halászat helye,

36

eszközei lesznek biztosítva és kipróbálásukra is lehetőség nyílik Ezekkel együtt sor kerülne a halászkunyhó eszközkészletének rekonstrukciójára és csónakázásra is használható ladikok biztosítására. Puszta Háza kialakítása az Ópusztaszeri Emlékparkban A temesvári partnerekkel együttműködésben az Ópusztaszeri Emlékparkban kerül kialakításra a Puszta Háza, amely egész évben a környezettudatosság, természetszeretet, természet közeliség, környezetvédelem és fenntarthatóság szellemiségét közvetíti a látogatók felé. Zöld Iroda kialakítása a Puszta Házában ♦

Kétoldalú információs és koordinációs központként funkcionál.

♦

Programszervezés és lebonyolítás: az iroda programszervezési feladatokba is bekapcsolódik a román partnerrel együttműködve, hogy minél több emberrel ismertesse meg a Skanzen biogazdálkodásának lehetőségeit, a természeti értékek védelmének fontosságát, a természetszeretetet, és a környezettudatos háztartás előnyeit.

Bánáti Természet Háza kialakítása Jimbolián Informál, bemutat, nevel, kapcsolatot teremt, irányit, segít egymás megismerésében, erősíti a természeti értékek körül szerveződő csoportok összetartását és működését. Szakmai tevékenységek, programok Kapcsolatfelvétel a zöld civil szervezetekkel a szaktudás bővítése érdekében A meglévő kapcsolatok erősítése és kiterjesztése, új szakmai kapcsolatok kiépítése a két ország között

Az Emlékparkban kialakításra kerülő Zöld Iroda folyamatos fejlődése és a látogatók még pontosabb és szélesebb körű tájékoztatása érdekében felveszik a kapcsolatot a náluk nagyobb tapasztalattal rendelkező zöld szervezetekkel. Az együttműködés lehetőséget biztosít arra is, hogy közös programok kerüljenek megrendezésre, még több emberhez eljussanak a „zöldülés” eszméi. Együttműködési megállapodások létrehozása. A Temesvári Bánát Múzeum és a Csongrád Megyei Önkormányzat többségi tulajdonában lévő ÓNTE Ópusztaszeri Történeti és Nemzeti Emlékpark Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft. törvényes képviselői által már aláírásra került egy hosszú távú együttműködési megállapodást.

Román-magyar együttműködések kialakítása az ökoturizmus terén

Az igényeknek és a helyi adottságoknak egyszerre megfelelő fejlesztések és programok kialakítása, amelyek elősegítik a környezeti nevelést ÖKOnferencia megrendezése

A meglévő kapcsolatok kiaknázása a megőrzéshez szükséges szakmai, tartalmi feltételek fejlesztése

Évente kétszer (Magyarországon és Romániában) minden korosztály számára lehetőséget biztosít, hogy megismerkedjen az alföldi és a bánáti élővilággal; közelebb kerüljön a környezettudatos életvitelhez. Célja a meghívott szakértők segítségével minél gazdagabb, tapasztalatorientált természetismereti, környezettudatos készségformálás. Emellett lehetőséget nyújt további kapcsolatok kiépítésére.

37

Minden egyes konferenciát előkészítő találkozó előz meg, amely annak szervezésére, a még hiányzó feladatoknak a tisztázására, szerepek szétosztására, helyszín megismerésére szolgál.

kerül sor az elhangzottakat összegző háromnyelvű szerkesztésére és a fotókiállítás megszervezésére. érdekében növelése)

(szinergia

hatás

kiadványok

Nyári ifjúsági tábor megrendezése évente kétszer A résztvevő román és magyar fiatalok természetismereti és környezettudatos készségformálása tapasztalatorientált, nemformális módszerek segítségével. Adatbázis kialakítása

A technika vívmányaira támaszkodva információs rendszerek kiépítése, fejlesztése, a lakosok természeti, természetvédelmi ismereteinek bővítése

A látogatók számára is hozzáférhető formában kínál adatokat a természeti értékekkel, környezettudatossággal kapcsolatban. Közös honlap elkészítése Minden érdeklődő számára elérhető formában közli az információkat három nyelven: angol, román, magyar. A projekt során folyamatosan kerülnek fel az újabb információk: programok hirdetése, beszámolói; zöld szervezetek elérhetőségei, stb.

A támogatási időszak végén projektzáró találkozó keretében a projektben résztvevő partnerek közösen értékelik az elért célokat, és kidolgozzák a projekt fenntarthatóságának rendszerét.

2.3. Szervezeti terv A projekt megvalósításában két partner vesz részt. A vezető partner a magyarországi Csongrád Megyei Önkormányzat, míg a határon átnyúló partner a román Temesvári Bánát Múzeum Természettudományi részlege. Mindkét szervezet közintézmény, profitot nem termelnek. A partnerek szervezetei Csongrád Megyei Önkormányzat: A megyei közgyűlés saját és tisztségviselőinek munkájának segítésére „Csongrád Megyei Önkormányzat Hivatala” elnevezéssel egységes hivatalt hozott létre. A hivatal önálló jogi személy, működésének feltételeit és működési szabályait (ügyrend) az önkormányzatnak magának kell meghatározni és biztosítania. A Csongrád megyei Önkormányzat A Magyar Köztársaság Alkotmányában és a helyi önkormányzatokról szóló törvényben foglaltak szerint működő közigazgatási szervezet, melynek legfőbb szerve a Közgyűlés. Közigazgatási területe Csongrád megye. Az önkormányzatok, így a Csongrád Megyei Önkormányzat is az önkormányzati alrendszerhez nettó módon, az állami támogatásokon keresztül kapcsolódik. A közgyűlés a kötelező és önként vállalat feladatai teljesítésére intézményt alapít és működtet. A Csongrád Megyei Önkormányzat 3 egészségügyi intézményt, szociális intézményt (otthonokat), 2 kulturális intézményt, 8 oktatási intézményt, 11 oktatási tagintézményt, a Csongrád Megyei Általános művelődési Központot és a Gyermek és Felnőttüdölőt. Az Önkormányzat többek között az ÓNTE Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft. többségi tulajdonosa. Az Önkormányzat Hivatala 108 főt alkalmaz. 2009-ben a saját tőke 6 934 560 Ft-ot tett ki.

38

Temesvári Bánát Múzeum, Természettudományi Részleg: A megvalósítani kívánt projektben a Temesvári Bánát Múzeum Természettudományi részlege vesz részt. A múzeum 1872-ben jött létre, tehát több mint 100 éves múltra tekint vissza. A 2009-es évben a sajáttőke mértéke 6 230 884 lej volt. A múzeum négy szekcióból tevődik össze: •

Régészeti

•

Természettudományi

•

Történeti

•

Restaurációs laboratórium

A múzeum, közintézmény lévén állami tulajdonban áll. A természettudományi részleg jelenleg 72 alkalmazottal rendelkezik.

Projektmenedzsment szervezet A projekt megvalósításhoz szükség menedzsment szervezetben a két projektpartner által delegált tagok vesznek részt, ezáltal megvalósul a projekt közös, vegyes menedzselése. A projektmenedzsment feladatai két szintéren merülnek fel: A projekt operatív és stratégiai feladatainak összehangolásért és megvalósításáért a szoros értelemben vett menedzsment szervezet felel. Ezen szervezet tagja a vezető partner alkalmazásában álló projektmenedzser, pénzügyi menedzser és adminisztrátor. A határon túli partnert a szervezetben a projekt-asszisztens képviseli. A szakmai feladatokért elsősorban a két partner belső munkatársai felelnek. A tágan értelmezett menedzsmentcsapatban a magyar partner három alkalmazottját delegálja: egy kommunikációs, egy környezeti- és egy műszaki szakembert. A román fél szintén három szakemberét vonja be a projekt megvalósításába: egy kulturális, egy természettudományi és turisztika szakembert. A projektbe a belső szakembereken túl további külső szakemberek bevonása is szükséges. A szervezet felépítését a következő ábra mutatja be:

Projektmenedzser

Közös Szakmai Titkárság

Projektasszisztens

Adminisztrátor, koordinátor

Pénzügyi menedzser

Projektmenedzsment szervezet

39

Projektmenedzser

Projektasszisztens

Adminisztrátor, koordinátor

Határon túli partner szakértői

Vezető partner szakértői

Szakértői ábra

A szervezet tagjai és szakértő kiválasztása során figyelembe vételre került az egyes szakemberek kompetenciái, tapasztalatai és referenciái. Ezen felül mérlegelésre került az is, hogy az adott szakember rendelkezik-e elegendő kapacitással az elkövetkező időszakokban a feladat ellátásához.

3.

MŰSZAKI MEGVALÓSÍTÁS

A projekt előirányzott megvalósítási ideje 18 hónap. Ez az időszak magába foglalja a határ mindkét oldalán megvalósuló, a természeti értékeket hirdető találkozók és konferenciák lebonyolítását, valamint infrastrukturális beruházásokat. A műszaki megvalósítás keretében többek között kialakításra kerül a határ mindkét oldalán egy-egy információs központ. Bánát Háza, Zsombolya A román fél beruházással érintett épülete, mely az információs központ szerepét fogja betölteni Zsombolyán található. Az épület önkormányzat tulajdonában van, mely jelenleg nem tölt be funkciót a város életében. Az leendő információs központ közvetlen közelében a város tulajdonában lévő szociális központ működik, mely várhatóan tovább bővül egy fejlesztő intézettel, melynek forrását a Program Operational Regionak Axa 3-2 biztosítja. A pályázattal kapcsolatban döntés várhatóan az év végén fog születni.

Szociális központ, Zsombolya

A jelen projekt keretében felújítandó és információs központtá átalakítandó épület általános adatai a következőek: Építés ideje

1900 előtt

Építési anyagok

Vályogtégla mészhabarccsal, agyagos kötőanyaggal, égetett tégla cementhabarccsal

Födém típusa

Fából készült gerendák, téglaboltozat található az alagsorban

Tető típusa

Szarufák fából, kerámiacserepekkel lefedve 40

Alapozás

Téglából készült síkalapozással agyagos föld kötőanyaggal

Burkolat

Leromlott állagú külső és belső vakolat, fa ácsmunka, fapadló és döngölt föld

Alapterület

350,39 m²

Maximális magasság

8,23 m

A tervezett épület teljes alapterülete 656,13 m², amelyből a pince alapterülete 34,91 m², a földszint területe 315,47 m², a beépített tetőtér területe pedig 305,75 m². A tervezett építés esetén a tető formája és magassága változatlan marad. Az épület oldalsó homlokzatai párhuzamosak az ingatlan határával. A parcella a déli oldalról megközelíthető. A rehabilitációs munkálatok elvégzése érdekében számos munkálatot kell az meglévő épületen elvégezni. Mivel a jelenlegi vakolat rossz állapotban van, ezért az eltávolításra kerül. Ahol arra szükség van, ott aláfalazással és vasbetonnal erősítik meg az épületet. A tetőszerkezet elromlott elemeit kicserélik, míg az épület padlását tetőtérré alakítják át a földszint mennyezetének leeresztése révén, anélkül, hogy megváltoztatnák a tető formáját. A földszintet érintő beavatkozások: a raktárban helyiségének a keletre néző falának egy része lebontásra kerül, majd a helyiség három, egyenként 90 cm széles és 107 cm magas ablakot kap. Ugyancsak lebontásra kerül a 23,03 m² alapterületű szobát és a két tároló helyiséget elválasztó fal, mely lehetővé teszi, hogy egy nagyobb területű helyiség jöjjön létre. A helyiség ebben a formában már alkalmas lesz az információs teremként funkcionálni, fogadni a természet iránt fogékony látogatókat. Ugyanebben a szobában részleges bontásra kerül a délre néző fal 2,70 m hosszúságban, hogy létrejöjjön egy átjáró az IT teremhez. A helyiség további átalakításainak keretében a nyugati fal is részleges bontásra kerül a 7,00 m²-es szoba irányába, hogy az 1 m széles ajtó 2 m szélesre legyen kitágítva. Az a fal, amely a 7,00 m²-es szobát a 12,99 m²-es halltól elválasztja, szintén lebontásra kerül. A 24,59 m²-es szobába vezető ajtó 0,95 m-ről 2 m szélesre lesz átalakítva. A 17,43 m²-es, az utca felőli szobát és a 7,78 m²-es előteret elválasztó falak részben lebontásra kerülnek. Ez lehetővé teszi, hogy a hall és a kiskonyha felszámolása révén, valamint a belső tér újraelosztásának következtében létrejöjjön a központi fűtés számára egy külön helyiség, valamint egy olyan helyiség, amelyben helyet kaphat a Bánát Háza adminisztrátora. Az a fal, amely a raktárhelyiséget a tárolótól választja el, teljes egészében lebontásra kerül, ezáltal egy nagyobb alapterületű tárgyaló jön létre. A 18,54 m²-es szobában a két ajtó befalazása révén (a tárolóra és az egyik szobára nyíló) vizesblokkok és tusolók kerülnek elhelyezésre. Az épület Jimbolia város víz- és kanalizációs hálózatához kerül rákapcsolásra. A beruházás megvalósítása révén egyben megvalósul az épület termikus felújítása is, mely hozzájárul az összefüggő energetikai berendezések hatásfokának növeléséhez. Skanzen, Ópusztaszer Ópusztaszeren a projekt keretében több épület is felújításra kerül: Kialakításra kerül a Puszta Háza a jelenlegi Erdészházból, felújításra kerül a tanyasi iskola mellékhelyisége, újra működőképessé válik a szélmalom és a kocsiszín is új arculatot kap. A Skanzen valamennyi épülete a hagyományos életmód megjelenítésének a szerves része. A házak, épületek külseje, anyaga, felszerelési tárgyai a múltat őrzik, mikor a természettel kötelező volt együtt élnie a paraszt embernek, ha életben akart maradni. Az egész környezet a takarékosság, a gyakorlatiasság jegyében alakult. 41

Puszta Háza A Puszta Háza jelenleg Erdészházként funkcionál, ahol a projekt megvalósítását követően környezeti nevelésnek, kiállításoknak, konferenciáknak fog helyet biztosítani, továbbá információs központként fog üzemelni.. Kiállító tere, irodája a dél-alföldi természetvédelmi terület állat- és növényvilágát mutatja majd be, illetve innen történik a kapcsolattartás a hazai, és a bánáti természetvédőkkel is. A tervező műszaki felmérése alapján a jelenlegi és a tervezett épület a következőképpen írható le: Jelenleg az épület alapozása megfelelő, alapozási hibára utaló jel nem látható. A külső fal és födémcsatlakozásnál a belső mennyezeteken azonban több helyen beázás. A fa szerkezetű födém felújításra szorul, mivel a beázások károsíthatták a gerendákat. A tetőszerkezet gerendái több helyen károsodtak: korhadás a vízcsendesítőknél, födémcsatlakozásnál, vápáknál. A tető keresztirányú merevsége nem megfelelő, azaz a szerkezeti elemek kapcsolata gyenge, ezen felül a tetőfedés elemei is több helyen szétcsúsztak, a cserék és bádogozási kapcsolatok nem vízzáróak. Az eresz- és lefolyócsatorna rozsdás, általában felújítható, de több helyen cserélendő. A meglevő gerébtokos fa nyílászárók állapota megfelelő. A belső ajtók felújítás után használhatóvá válnak. A belső felületképzések keretei között az alábbiak javítása vált szükségessé: a falakon a repedések és vakolathibák találhatóak, a mennyezeti vakolat a beázások miatt foltos, táskás. A homlokzatvakolat mind az alsó vizesedés, mind a beázás miatt roncsolt, táskás, javításra szorul. A belső cement (mozaiklap) lap burkolatok helyenként sérültek, ill. szennyezettek a felragasztott PVC burkolattól. A meglevő szociális helyiségek műszakilag és erkölcsileg avultak. Nem felelnek meg a mai higiéniás igényeknek. Összefoglalva: A tervező véleménye alapján az épület állapota alapján a további használat és az állagmegóvás érdekében feltétlenül szükséges az épület felújítása. Az épület felújításának műszaki megvalósulás során az alaprajzi átalakításra kerül. Sor kerül két kiállító terem közötti átjárás bővítésére azáltal, hogy a meglevő nyílászáró bontásra kerül. A nagy falnyílásba a tereket összenyitó faszerkezetű többszárnyú nyílászáró készül. A jelenlegi szolgálati helyiségcsoport területén lesz kialakítva az új teakonyhás vendégszoba és fürdőszoba, illetve a többcélú használatra alkalmas WC. Kocsiszín A kocsiszín méltó bemutató helye lenne a 19-20. század állati vontatású járműveinek és mezőgazdasági gépeinek, ahol a különböző célcsoportok (iskolás, család, felnőtt) interaktív módon közelebbi ismeretséget tud kötni az eszközökkel (kocsi összerakása, kipróbálása), továbbá lehetőség van elméleti ismeretek megszerzésére is kisebb előadások keretében. A skanzen jelenlegi kocsiszínje a kovács-bognár műhely épület mögött helyezkedik el. Az egytraktusos „U” alakú, földszintes épület az 1980-as években készülhetett. Falai vályogból és téglából vannak, tetőszerkezete hagyományos fa félnyereg tető. Jelenleg a kocsiszín alkalmatlan feladatának betöltésére. Egyrészt, mert méretezése miatt csak a kocsik tárolására szolgál – azaz nincs benne olyan közlekedő terület, melyen a látogatók végighaladva megnézhetik a gyűjteményt, azaz az épület belső tere jelenleg csak kívülről, nagy üvegportálon keresztül szemlélhető. Másrészt az épület funkcionálisan is alkalmatlan a gyűjteménnyel kapcsolatos múzeumi szerep betöltésére. Műszakilag az épület teljesen elavult, tönkrement, de facto életveszélyes. A súlyos épületszerkezeti hibák miatt folyamatos beázások veszélyeztetik a gyűjtemény állapotát. Az 42

igényeknek megfelelő gyűjtemény bemutatáshoz csak a jelenlegi épület bontása, és egy új létesítmény megvalósítása lehet a megoldás. A tervezett új kocsiszín a korábbi épület helyén épülne meg. A tervek szerint, az épület alkalmas lesz a gyűjtemény kiválasztott elemeinek tárolására, valamint a múzeumi bemutató azaz látogatótéri funkció betöltésére. Szélmalom Szentes - dónáti Szélmalom működőképessé tétele különösen fontos, mivel Magyarországon a malmok egyre pusztulnak, őrölni is képes szerkezet nagyon kevés van. Az alföldi, a bánáti területek rendkívül jó búzatermő földek ma is, ahonnan régen nem hiányozhatott a kisebb közösség számára épített szélmalom. A búza feldolgozásának folyamatának prezentálása a malom fejlesztésével az ÓNTE területén teljessé válik az aratástól az asztalra kerülésig. Mindezt a megújuló energia (szél, emberi erő) segítségével. Az eredeti malomépület 1866-1867-ben épült; az 1950-es évek elején Szentes-Donáton még működött. Az Országos Műemléki Felügyelőség 50031/1954. számú határozatával kiemelten védett műemlékké nyilvánította. Az 1980-as évek közepén az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkba telepítették át, ahol a közönség számára 1988-ban nyitották meg. Az áthelyezés eredményeként gépészeti felépítése több ponton hiányossá vált. A bontást rohammunkában végeztették el; eredeti szerkezeti egységeinek nagyobb hányada tönkrement. A szélmalom jelenleg ugyan látogatható, azonban ahhoz, hogy a közönség számára a múzeumi cél megvalósuljon, a szakmai és műtárgyvédelmi szempontok figyelembevételével elengedhetetlen a zavaró elemek kijavítása, ill. a gépészeti berendezések a molinológiai és örökségvédelmi követelményeknek mindenben megfelelő, hiteles rekonstrukciója. A tervezett beavatkozás célja, hogy az objektum – jelenlegi, díszletszerűségében is impozáns látványelemből - működő állapotban, hitelességében részletekig menően az egykoron világhírnek örvendő, magyar malomipart felidéző élmény aktív részesévé váljon. Jelenleg a malom az általa képviselt tárgyi, szellemi, kulturális, értékközvetítő küldetésében teljes körű rekonstruálásra szoruló állapotban található. A műszaki kivitelezés a szerkezet teljes átvizsgálásával, a cserére szoruló elemek leszerelésével kezdődik. Így az első fázisban teljes körű, fényképes dokumentálás, illetve tervezői jelenlét mellett leszerelésre kerülnek a vitorlák, valamint a tetőfordító szerkezet. Ezen elemek a pontos méretezés mellett, a kivitelező műhelyében kerülnek elkészítésre. A szelestengely kiemelését követően leemelésre kerül a teljes tetőszerkezet. A palást tetején beépítésre kerülnek a körráma rögzítésére szolgáló tőkék. Elkészül, és helyére kerül a körráma. A tető helyretétele előtt szintenként el kell végezni a nagyobb elemek cseréjét. A levett tetőszerkezeten végzendő el a csúszóráma cseréje, a héjazat, illetve a szaruzat átvizsgálása, javítása, pótlása. A tetőszerkezet visszaemelését követően végzendők el a kisebb elemeken történő javítások, pótlások. A vitorlák és a tetőfordító szerkezet felszerelését követően kell elvégezni a gépészeti beállításokat. Tanyasi iskola mellékhelyisége Tanyai iskola mellékhelyisége: a Skanzen egyetlen vizes blokkja itt található. A Skanzen látogatói, illetve a projekt keretében megrendezendő programok résztvevői számára biztosítani kell az akadálymentes mellékhelyiség elérhetőségét. A tanyasi iskola mellékhelyiségének felmérése során a tervező az alábbi megállapításokkal élt: A tartófalak alatti szigetelés állapota megfelelő, nedvesedés, salétromosodás a falakon nem tapasztalható. A belső térben, a mennyezeteken beázás látható több helyen. Az épület álmennyezete és annak tartószerkezete cserét igényel. A fa fedélszék gerendázata és lécezése elöregedett, az ereszdeszkázat korhadt, javítása, cseréje szükséges. 43

A belső nyílászárók javításra, cserére szorulnak. A belső felületképzések közül az alábbiak szorulnak felújításra: a falakon a szennyeződések repedések és vakolathibák vannak, a mennyezet beázások miatt foltos, deformálódott. A homlokzatvakolat mind az alsó vizesedés, mind a beázás miatt roncsolt, táskás, javításra szorul. A belső „vizes” burkolatok hiányoznak. A szaniterek korszerűtlenek, cseréjük javasolt. Az épület belső terében levő szociális helyiségek műszakilag és erkölcsileg avultak. Nem felelnek meg a mai higiéniás igényeknek. A külső térburkolat csatlakozása nem akadálymentes. Összefoglalva: az épület állapota alapján a további használat a funkcionális korszerűsítés és az állagmegóvás érdekében feltétlenül szükséges az épület felújítása. A műszaki megvalósulás során felújításra kerül az épület teljes belső válaszfalrendszere, új belső nyílászárók beépítésére kerül sor, valamint az aljzat mozaikburkolatot kap, a falak 1,8 m magasságig kerülnek kicsempézésre. A beszerelésre kerülő új szaniterek megnövelt kapacitással fognak rendelkezni. A gépészeti, víz- és csatornarendszer teljes cserét igényel. Az újonnan felszerelt szaniterek vízellátását, szennyvízelvezetését meg kell oldani, a helyiségek aljzatában új padlóösszefolyókat kell beépíteni. A gépészeti munkák után az aljzat javítására kerül sor. A tető helyreállításának keretében a tetőfedés bontása és újra rakása, ill. lécezés cseréje és tetőfólia beépítése, valamint új álmennyezet készítése szükséges. Bejáratok akadálymentes megközelítésének biztosítására, az épület előtt új járda készül, (fugázott téglajárda, vasalt beton aljzattal) Kertépítészet A pályázathoz készített kertépítészeti terv a Szabadtéri Néprajzi Múzeum zöldfelületének részleges rekonstrukcióját tartalmazza. A rendelkezésre álló forrás felhasználásával tereprendezést, gyümölcsfák telepítését és kerti haszonnövények telepítését, ill. az építési munkák utáni a gyep újratelepítését tartalmazza. Tájfásítás Jelen terv alapján a park területéhez képest viszonylag kis területen lesz növénytelepítés, gyepfelújítás. Az ÓNTE 1981-ben készült kivitelezési tervében (felelős tervező: Fekete Zoltán, CSOMITERV) meghatározott és szakhatóságok által jóváhagyott tájfásítás ma is érvényesíthető. Növénytelepítés A burkolat építése után a talaj felszínét törmeléktől, építési anyagoktól és hulladéktól alaposan meg kell tisztítani. Szükség esetén talajcserét kell végezni. A kertépítés kezdete előtt mindenfajta más építési munkát be kell fejezni. A Szabadtéri Néprajzi Múzeumban lévő tanyák, parasztházak udvarának fásítására javasolt fafajok (A meglévő gömbakác fasor megfelelő): •

Prunus sp.

•

Morus alba, Morus nigra

•

Juglans regia

Fasorok választhatók a következő fajok közül: 44

•

Robinia pseudoacacia ’Bessoniana’

•

Robinia psedoacacia ’Umbraculifera’

•

Prunus sp. (szilva, meggy)

Kerttípusok Parasztkertek, azaz konyhakertek növényei: foghagyma, vöröshagyma, paprika, mák, pórhagyma, stb. Iraló (gyógy) füvek: Saliunca, Artemisia abr., Helleborus, Mentha, Levisticum, stb. Gyümölcsök: alma, barack, berkenye, cseresznye, dió, gesztenye, körte, meggy, málna. Virágok: rózsa, bakfű, bazsarózsa, liliom, rozmaring, viola, zsálya, stb. Fűszernövények: koriander, petrezselyem, édeskömény, kapor, zeller, kakukkfű, tárkony, kömény, paprika, majoránna, gyömbér, borsfű, bors menta, articsóka, stb. Vetemények: paréj, spenót, árvacsalán, tökfélék, répa, csicsóka, disznórépa (Cyclamen), barátfej (Taraxacum), kerti turbolya, paszuly: babfajták, stb. Termesztettek dohányt, tormát, veres káposztát, később rózsakelt, karfiolt, kékkáposztát, dinnyét, krumplit.

Műszaki követelmények A skanzen épületeinek fejlesztése, kialakítása során a tervezés folyamatában, figyelembe vételre kerültek a 253/1997 (XII.20) évi Kormányrendelet által meghatározott kötelezettségek. Így a műszaki leírások az alábbi témákban tartalmaznak intézkedéseket: • • • • • •

4.

Állékonyság, mechanikai szilárdság (OTÉK 51. §) Tűzbiztonság (OTÉK 52. §) Higiéniai, egészség- és környezetvédelem (OTÉK 53. §) Használati biztonság (OTÉK 54. §) Zaj- és rezgésvédelem (OTÉK 55. §) Építmények egyes hatások elleni védelme (OTÉK 57. §)

KÖRNYEZETI HATÁS

Jelen projekt célja, hogy közös együttműködéssel olyan szolgáltatásokat építsen ki és tartson fenn, amelyek alkalmasak a természeti értékek és természetközeli életmód bemutatására, illetve hozzájárulnak a környezettudatos szemlélet formálásához. Éppen ezért kiemelten fontos, hogy a beruházás megvalósítása során felmerülő negatív környezeti hatásokat a lehető legminimálisabbra csökkentsék a projekt partnerek, illetve a környezetre gyakorolt kedvező hatások mértékét növeljék. A pályázók a felújítási munkálatokat a projekt céljával azonosulva a nemzeti és uniós környezetvédelmi előírásokat figyelembe véve, azokat betartva kívánják kivitelezni. A Skanzen területén kialakítandó Puszta Házában bevezetésre kerül a szelektív hulladékkezelési módszer, mely alkalmazása és bemutatása révén példaként járnak elő a látogatók és vendégek előtt és prezentálja a környezettudatos életmód lehetőségeit. Az épület felújításával megoldhatóvá válik a termet használó személyzet szociális ellátása, és egy-egy vendég elszállásolása, illetve kisebb megbeszélések, konferenciák megtartása. Az épület külső képe, környezete nem változik, így változatlan marad az épület jellege, eredetisége. 45

A mosdókban tervezett információs táblák kihelyezésével felhívják a látogatók figyelmét arra, hogy hogyan és milyen mértékben lehet a környezetterhelést csökkenteni kevesebb víz, papír, villany stb. használatával. Az itt szerzett ismereteket saját háztartásukban is hasznosíthatják a látogatók, ezzel is elősegítve az energiacsökkentést. A tanyasi iskola mellékhelyiségének akadálymentesítésével megoldódik az egész emlékpark skanzenjének akadálymentes illemhellyel való ellátása, másrészt a WC csoport kapacitásának kismértékű növelése. Az épület külső képe, homlokzati kialakítása nem változik, továbbra is illeszkedik az őt körülvevő épített környezetbe. A belső felújítás (anyaghasználat, burkolatok) szintén igyekszik mindinkább követni a környező bemutató épületek hangulatát, úgy hogy a higiéniai követelményeknek, valamint az akadálymentesítés előírásaink is megfeleljen. Az új kocsiszín-istálló úgy valósítja meg a pályázati célt, azaz a kocsigyűjtemény kiválasztott egyedeinek tárolását és korszerű bemutatását, hogy közben nem változtatja meg a skanzen adott részének összképét. Az Emlékparkban megvalósuló felújítási munkálatok minden esetben megfelelnek a műszaki követelményeknek: ƒ

Állékonyság, mechanikai szilárdság: Az épületek létesítése során az érvényes előírásoknak megfelelő és minősített építőanyagok kerülnek beépítésre. A beépítendő anyagok tanúsítványokkal igazolt tulajdonságokkal rendelkeznek. Az elvégzendő építési munkálatok kielégítik a 253/1997.(XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK.) 51. §-ban meghatározottakat.

ƒ

Tűzbiztonság: Az elvégzendő építési munkálatok, az alkalmazott építési anyagok és a tevékenységek kielégítik az OTÉK. 52. §-ban meghatározottakat.

ƒ

Higiénia, egészség- és környezetvédelem: Az elvégzendő építési munkálatok, az alkalmazott építési anyagok, épületszerkezeti kialakítások, tervezett tevékenységek, illetve a munkavégzés feltételei kielégítik az OTÉK. 53. §-ban meghatározottakat.

ƒ

Használati biztonság: Az épület részeinek és helyiségeinek kialakítása, a felhasznált anyagok kiválasztása során a kivitelező törekszik a zavartalan és biztonságos rendeltetésszerű használat biztosítására. Az elvégzett építési munkálatok, az alkalmazott építési anyagok és tervezett tevékenységek kielégítik az OTÉK. 54. §-ban meghatározottakat.

ƒ

Zaj- és rezgésvédelem: A területen az épületek létesítése, felújítása után nem keletkezik sem az épületre, sem a környezetre, sem az érintett emberekre ható káros mértékű zaj- és rezgés, tekintettel a tervezett funkciókra. Figyelembe véve az épület helyzetét, a funkcióját, valamint a többi lakott épülettől való távolságát, nem jelent zavaró hatást. A meglévő tevékenységek jellemzőiből adódóan kielégítik a OTÉK. 55. §-ban meghatározottakat.

ƒ

Építmények egyes hatások elleni védelme: Az építési munkák során az OTÉK 57. §-ban meghatározottakat betartandóak.

A kialakítandó Bánáti Természet Háza épületének fűtését jelenleg szilárd tüzelésű, fával fűtött cserépkályhák biztosítják. A fűtőberendezés felújítása során is szem előtt tartja a román partner a környezetkímélő megoldásokat. A fűtési rendszer korszerűsítése során egy kondenzációs kazán kerül felszerelésre, melynek hatásfoka 100% feletti. A rendszer kulcsa a füstgázban lévő hőenergia hasznosítása. A hagyományos égéssel működő kazánoknál a vízgőz, vagyis a benne lévő rejtett hő a termelődött füstgázzal együtt távozik a kéményen keresztül. A kondenzációs kazánok megnövelt felületű kompakt hőcserélővel rendelkeznek, amelynek célja, hogy az égéstermékben illetve annak vízgőz-tartalmában rejtett hő formában található hőenergia nagy részét visszanyerjük a fűtési rendszer javára. Az égéstermék a 46

visszatérő oldali hideg hőcserélő felületen oly mértékben lehűl, hogy a benne lévő vízgőz kondenzálódik, vagyis gőz halmazállapotból folyékony halmazállapotúvá változik. Ez az átalakulás jelentős hőátadással jár, amely több mint 11%-os visszanyerését jelenti annak a bevitt elsődleges hőenergiának, amit a tüzelőanyag elégetésekor viszünk a fűtési rendszerbe. Az épületben a hideg-, meleg- és a háztartási szennyvíz berendezéseket az építkezési tervben meghatározott fogyasztói számra méretezték. A hideg- és melegvizes berendezéseket a STAS 1478-90 szabványnak, a használati és csapadékgyűjtő csatornázást a STAS 1795-87 szabványnak megfelelően méretezték. A berendezések tervezése az I.9. szabvány előírásai alapján történt. A benti helyiségekbe polipropilén hidegés melegvízvezetékek kerülnek beszerelésre, a polipropilén csatornacsöveket karmantyús kötéssel és gumitömítésekkel illesztik össze. A hidegvízvezetékek páramentesen szigeteltek 9 mm-es, a melegvízvezetékek 13 mm-es szigeteléssel. A beruházások (a felújítások és a megvalósuló szakmai tevékenységek együttesen), a környezeti nevelés technikák és a példamutatás eszközével közvetett módon járulnak hozzá a föld, levegő, víz élhető és hasznosítható módon való fenntartásához, a környezetszennyezés csökkentéséhez. A projekt hosszú távon pozitív környezeti hatásokat generál, ellensúlyozva a felújítási munkálatok alatt jelentkező esetleges negatívumokat (zaj-, porszennyezés, stb.) A beruházás hozzájárul a természetes élőhely, az épített környezet, az építészeti és kulturális örökség védelméhez, a rájuk gyakorolt hatás tehát mindenképpen kedvező. Az egyes eszközök és épületek rekonstrukciója révén ugyanis lehetővé válik, hogy mindezek a lehető leghosszabb ideig fennmaradjanak az emberiség számára. A felújítási munkálatok ugyan rövid ideig kismértékben zavarhatják a lakosokat (az Emlékpark esetén erre nincs túl nagy esély, hiszen a Park közelében ritkás tanyavilág jellemző), azonban ez megfelelő ütemezéssel, az időkeretek betartásával minimálisra csökkenthető, és a munkálatok befejezésével javul a lakosok elé táruló tájkép is. A projekt hosszú távon éghajlati és ökológiai szempontból is pozitív hatással bír. A természet- és környezetvédelemmel kapcsolatos tudás átadása, a környezetkímélő rendszerek bevezetése (pl. szelektív hulladékgyűjtés), a mintajelleg támogatja a környezeti nevelést, a környezettudatosság elterjedését. Mindez hozzájárul az éghajlatváltozást előidéző tényezők redukálásához. A projekt az érintett lakosság vonatkozásában több szempontból is kedvezően hat. Kiváló pihenési, kikapcsolódási lehetőséget nyújt, hozzájárul mind a szellemi- mind a testi felüdüléshez, a lakosoknak és turistáknak lehetőségük nyílik egy tisztább környezetben elsajátítani a természeti, természetvédelmi ismereteket. Mindezek hozzájárulnak egy egészségesebb és környezettudatosabb életmód kialakításához, s egyben az életminőség javulásához. Mindezek mellett a fejlesztések támogatják a térség gazdasági előremozdulását is. A tervezett felújítások tevékenységek és programok révén a két ország egymás küldő- és fogadóterületévé válnak, ezáltal növelve az ökoturizmusból származó bevételek nagyságát. Mindkét ország számára lehetőség nyílik arra, hogy határaikon túl is „eladják” és megismertessék turisztikai terméküket, ezáltal még több – a programba konkrétan bevont érdeklődőkön túli – turista vonzható be az országba, az érintett régiókba. Ezen felül a hazai látogatók számának növekedése is várható. A felújított intézmények különböző rendezvényeknek és konferenciáknak adnak majd otthont. Ez több szempontból is kedvező: egyrészről növeli a Park, valamint a Természet Háza bevételeit, másrészről pedig az érkező vendégeknek lehetőségük nyílik megismerkedni az adott településsel és térséggel. Várhatóan ezek a látogatók növelik a térség 47

vendégéjszakáinak számát, valamint a helyi vendéglátók és szórakozóhelyek forgalmát. Az ebből eredő multiplikátor hatás során javulás várható a lakosság életszínvonalát, életminőségét tekintve.

5.

TÁRSADALMI ÉS GAZDASÁGI ELŐNYÖK BEMUTATÁSA

A projekt megvalósítása különösen a természetre értékeinek figyelemfelkeltésére koncentrál. A cél az, hogy minél több ember közelebb kerüljön a természethez, egyre több időt töltsön ott. Az ápolt környezet jótékony hatással van a stresszel körülvett emberek idegi és lelki állapotára is. Természet A projekt hozzáadott értékét elsődlegesen az információs és koordinációs központ tevékenységéből adódó eredmények képezik. Ez egy olyan kezdeményezés kezdetét jelenti, amelyet hosszú távon kívánnak működtetni a partnerek, és amelynek hatása jóval túlnyúl a támogatási vagy a fenntartási időszakon. A központ, működése során, már folyamatban lévő és újonnan induló fejlesztések megvalósulásához járul hozzá, támogatást nyújtva a kezdeményezőknek. Az információ- és tapasztalatcsere, a kiépült kapcsolati háló, a közös tevékenységek, a szoros együttműködés nagymértékben fokozza a különálló projektek hatását. Mindezek mellett a projekt hozzájárul a természeti ismeretek és környezeti tudatosság elterjedéséhez, hozzájárul a NATURA 2000 (HUKN10007, Alsó-Tiszavölgy) terület táj- és természetvédelmi szempontú védelméhez, az alföldi táj (HU) és a bánáti térség (RO) értékes állat- és növényvilágának megőrzéséhez. Társadalom Minél több nyugodt órát tölt el az ember a környezetének felfedezésével, természetjárással, barangolással a lelki egyensúlya annál inkább biztosítottá válik. Akár egyénileg, de családok baráti társaságok, egyesületek számára is remek lehetőséget biztosít ez a projekt, hogy kimozdítsa az embereket a természetbe. A hátár két oldalán működő információs központok célja, hogy folyamatos tájékoztatást nyújtsanak a természetbe vágyóak számára a túra lehetőségekről, információt nyújt egyes tájegységekre jellemező növény és állatvilágról, kulturális látogatóhelyekről. Mindez társadalmi szinten az érintett területek lakosainak kiegyensúlyozottabb életviteléhez, sőt az életminőségének javításához vezet. Gazdasági szempontból ez a nemzetek egészségügyi kiadásainak csökkentését is jelenti. Ki kell emelni, hogy a projekt különösen nagy figyelmet fordít a fiatalabb célcsoportra. A fiatalok tudata formálható és befolyásolható, megtaníthatók arra, hogyan kerüljenek közelebb a természethez, hogyan figyeljenek annak megóvására és ápolására. Ez teszi jelen projektet hosszú távon fenntarthatóvá. A természeti értékek óvása nem csak az emberi társadalomra nézve, de az élővilág valamennyi növény- és állatfaja szempontjából kiemelten fontos. Világon már számos egyesület, szervezet, magán és központi intézkedés van folyamatban, melynek céljai összhangban vannak jelen projektével. A partnerek azonban fontosnak tartják, hogy megtanítsuk az embereknek azt, hogy milyen fontos a saját és a környező élővilág megismerése és ehhez nem is kell olyan messzire menni. A szomszédos országok is megannyi értékes természeti értékekkel rendelkeznek. 48

Horizontális hatás Jelen projekt céljai csak úgy valósulhatnak meg, ha minél nagyobb csoportot elér tevékenységeivel, minél több ember figyelmét fel tudja hívni a természeti környezetünk fontosságára. Ebből kiindulva és az esélyegyenlőségi szempontokat figyelembe véve, a projekt tevékenységei mindenki számára hozzáférhetőek. A konferenciákon való részvétel, akárcsak a környezetismereti ifjúsági táboron való megjelenés, teljesen ingyenes. Így biztosított az, hogy a programokon bárki részt vehessen, anyagi háttértől függetlenül. Ez azért kiemelten fontos, mert számos hátrányos helyzetben élő ugyan érdeklődne a természet iránt, vagy szeretne új ismereteket elsajátítani, tanulni, de sajnálatos módon nem tudja megfizetni az ezekkel járó költségeket. Sok esetben plusz munkát vállalnak, ezért nincs idejük túrázni, pénz híján pedig nincs lehetőségük gyerekeiket táborba küldeni. Így sokkal nehezebben tudják megtanítani nekik, hogy miért is fontos a környezetvédelem. A hátrányos helyzetben élőknek tehát még nagyobb szükségük van a projekt nyújtotta lehetőségekre. Kulturális hatás A természet politikai határok fölött áll. A projekt pozitív hatása, hogy az emberek gondolkodásába ezt a fajta megközelítést vetíti, mely hozzájárul a nemzetek kohéziójának növeléséhez társadalmi szinten is. A programok közös élményekkel gazdagítják a magyar és román résztvevőket. Az országok egyedi természeti értékeinek, élővilágának megismerésén túl a kulturális hatása is van a projektnek. A két ország összefonódása révén a közös és az eltérő kulturális értékek is a felszínre kerülnek, lehetőség van a magyar és román hagyományok, hagyományos életmód megismerésére is.

6.

FENNTARTHATÓSÁG

Jelen projekt átfogó célja, hogy a megvalósuló fejlesztések és tevékenységek járuljanak hozzá természeti értékeink megóvásához, támogassák a környezettudatos viselkedés elterjedését, és ezzel együtt egy tisztább, egészségesebb környezet kialakulását segítsék elő. Mindezek azonban csak hosszabb távon érhetők el, nagyfokú együttműködés révén. Éppen ezért a pályázatban szereplő partnerek hosszú távon gondolkoznak. Ennek értelmében igyekeznek a projekt keretében megvalósuló tevékenységeiket fenntartani és tovább fejleszteni az aktuális lehetőségeiket figyelembe véve: •

A projektben résztvevők a projekt zárását követően is tervezik a programsorozatok megrendezését, és hagyománnyá tenni az ÖKOnferenciák megtartását. A projekt keretében kialakított Puszta Háza és Bánáti Természet Háza további, hasonló témájú konferenciák megrendezésére adnak lehetőséget, így bővíthető, fejleszthető az környezeti értékeket előtérbe helyező programok megrendezése.

•

Emellett a partnerek az ÓNTE bevonásával tervezik az ifjúsági táborok fenntartását is, hiszen a fiatalok megismertetése a környezettel és a természet védelmének fontosságával kiemelt prioritást élvez.

•

A helyszíneken zajló egyéb programok (kézműves bemutatók, interaktív foglalkozások) a fenntartási időszakban is folyamatosak megvalósulnak az intézmények nyitvatartása során.

•

A Puszta Házában kialakításra kerülő Zöld Iroda, amely információs és koordinációs központként funkcionál, továbbra is megtartja ezt a szerepét, az ott elkészülő és 49

folyamatosan frissülő adatbázis a későbbiekben szintén hozzáférhető lesz a látogatók számára is. Ugyanakkor a román oldalon ugyanezt a szerepet a Bánát Háza tölti be, mely megfelelő tudásbázissal felhalmozva várja a természetkedvelő és a természettel, túraútvonalakkal kapcsolatos információra éhes látogatókat. Működési fenntarthatóság A partnerek célja, hogy a támogatott tevékenységek a jövőben is hasonló intenzitással és minőségben valósuljanak meg. Az ehhez szükséges működési feltételek biztosítása elengedhetetlen. Fontos, hogy a partnerek közötti összefogás folyamatosan fennálljon. Ennek érdekében a Temesvári Bánát Múzeum és a Csongrád Megyei Önkormányzat többségi tulajdonában lévő ÓNTE Ópusztaszeri Történeti és Nemzeti Emlékpark Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft. törvényes képviselői aláírtak egy hosszú távú együttműködési megállapodást. (A megvalósíthatósági tanulmány mellékleteként becsatolásra kerül.) Az együttműködési megállapodás tartalma szerint a két intézmény együttműködik a különböző szakágak kutatásaiban, kulturális rendezvények megvalósításában, környezeti nevelési programok meghatározásában. Mindez elősegíti a határ két oldalán a természeti és kulturális értékek cseréjét, közös szakmai tanulmányok és pályázatok megvalósítását. A fent említett két intézmény közötti kapcsolattartás továbbra is a programokat megelőző találkozók révén és online formában (e-mail, online beszélgető programok) valósul meg. A támogatási időszak alatt közösen kialakított háromnyelvű (magyar, román, angol) honlap a fenntartási időszakban és azt követően is információs felületként szolgál az érdeklődők számára. Intézményi fenntarthatóság Az ÓNTE területén zajló fejlesztés a Csongrád Megyei Önkormányzat, a Jimbolián megvalósuló beruházás a Temesvári Bánáti Múzeum intézményrendszeréhez integrálódik. Ezek az intézmények, illetve a megvalósulás egyes helyszínei (Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet) állami tulajdonban vannak, ezek fennmaradása tehát biztosított. A pályázat megvalósításához mind a Csongrád Megyei Önkormányzat, mind a Temes Megyei Önkormányzat hozzájárult. Pénzügyi fenntarthatóság A projekt hosszú távú céljaival azonosulva, a projekttel érintett beruházások fenntartói vállalják a tevékenységek további, a kötelező fenntartási időszakon túli finanszírozását a projekt zárását követően is. Erre saját, éves költségvetésükön belül külön keretet képeznek. A projekt megvalósítása közvetlen módon nem jelent bevétel növekedést az intézmények számára. A Csongrád Megyei Önkormányzat külön pénzeszközöket különített el a költségvetésében az önerő biztosításához, míg a Temesvári Bánát Múzeum részben saját forrásból, részben a megyei önkormányzati támogatásból fedezi a 2%-nyi önerőt.

50