Megáll a józan ész! ( vagy csak az ész? )
Ágotai László (Kisújszállás) A foglalkozáson olyan bizonyításokkal, okoskodásokkal foglalkozunk, amelyekből kapott eredmények a józan eszünknek és az eddigi matematikai ismereteinknek homlokegyenest ellentmondanak. Csak néhány példa ízelítőül: Megmutatjuk, hogy minden szám:
egyenlő a saját kétszeresével, nagyobb önmagánál, illetve, hogy bármely két szám egyenlő.( Tehát például 1 = -1 (???)) Megeshet, hogy 1 = 2, és hogy 5·13 = 82 ? Lehet, hogy 450 = 600? ( Ha igen, akkor viszont a 3 = 4 egyenlőség is igaz!!!)
Bebizonyítjuk, hogy:
Bármely háromszög egyenlő szárú, illetve van olyan háromszög, amely belső szögeinek összege nagyobb 1800 –nál. Egy derékszög nagyobb önmagánál. Egy trapéz két párhuzamos oldala hosszának összege 0. (Mit szólna ezekhez a szegény jó öreg Euklides?)
Lehet az, hogy:
Egy összeg értéke függ a tagok csoportosításától? Egy szakasz hossza egyszerre egyenlő 2-vel és 2 -vel? Egy pont területe egyenlő egy kör területével?
Vagy a fenti állítások mégsem igazak, csak mi okoskodtunk hibásan, vagy elhamarkodott következtetéseket vontunk le? Valószínű, ez utóbbi igaz, a felsoroltak kivétel nélkül úgynevezett matematikai paradoxonok. Ezek világába kalauzol el a közösen eltöltött 90 perc.
1
Ágotai László, Kisújszállás: Matematikai paradoxonok
1.) Bármely szám egyenlő a saját kétszeresével. Legyen a=b /·a a2 = ab
/ - b2
a2 –b2 = ab- b2 ( a + b )( a – b ) = b( a – b ) / : (a – b) a + b = b, amiből a = b miatt 2b = b, ami az állítás volt. 2.) Bármely két különböző szám egyenlő. a.) Első bizonyítás: Legyen a,b és c pozitív és a = b + c, ekkor nyilván a > b /·( a – b )
a=b+c 2
2
a – ab = ab + ac – b – bc / – ac a2– ab– ac = ab – b2 – bc a·( a – b – c ) = b··( a – b – c )
/:(a–b–c)
a = b, holott a > b volt. b.) Második bizonyítás: Legyen a,b R és c
ab . Ekkor 2
/·( a – b )
a + b = 2c
a2 – b2 = 2ac – 2bc / +b2 – 2ac + c2 a2 - 2ac+ c2 = b2 – 2bc + b2 ( a – c )2 = ( b – c )2 a–c=b–c
/ /+c
a = b, ami az állítás volt. 3.) Minden természetes szám egyenlő a rákövetkezőjével. Legyen n N+ tetszőleges! (n 1) 2 n 2 2n 1
/ – (2n+1 ) / – n( 2n +1 )
(n 1) 2 2n 1 n 2
2n 12
(n 1) 2 2n 1 n2n 1 n 2 n2n 1
/
2n 1
2n 1
(n 1) 2 n 12n 1
4
2
n 2 n2n 1 2
2n 1 2n 1 n 1 2 n 2 2n 1 2n 1 n 1 n 2 2 n 1 n
4 2
4
2
2
/ /
2n 1 2
Ágotai László, Kisújszállás: Matematikai paradoxonok
4.) Bármely szám nagyobb önmagánál. Legyen a,b > 0 olyan, hogy a>b /·b ab > b2 / – a2 2 2 2 ab – a > b – a a( b – a ) > ( b – a)( b + a ) /:(b–a) a> b+a Mivel b pozitív volt, így a nagyobb bármely, nála nagyobb b + a számnál. 5.)
1 1 > . 8 4
/ ·log(1/2)
3>2 3·log(1/2) > 2·log(1/2) log(1/2)3 > log(1/2)2 (1/2)3 > (1/2)2 1 1 > . 8 4
6.) 1 = 2 Ismert trigonometrikus azonosság, hogy cos2 x 1 sin 2 x cos2 x3 / 2 1 sin 2 x3 / 2 Ezért
x 3 1 sin x
cos3 x 1 sin 2 x
Ebből
cos3
2
3/ 2
3/ 2
/ +3 3
Ezt négyzetre emelve
cos
3
x 3 1 sin 2 x 2
3/ 2
3
2
Legyen most x = , ekkor cos = -1 és sin = 0, így (–1 + 3 )2 = ( 13/2 + 3 )2, azaz 22 = 42, tehát 2 = 4, azaz 1 = 2.
3
Ágotai László, Kisújszállás: Matematikai paradoxonok
Geometriai problémák 7.) Van olyan háromszög, melynek belső szögösszege nagyobb 1800 –nál. Legyen k1 és k2 két egyenlő sugarú, egymást metsző kör. Húzzuk meg az A metszéspontból kiinduló AB és AC
A k1
átmérőiket.
k2 K2
K1
Ekkor a Thales-tétel miatt AMC = ANB = 90 . 0
De ekkor az AMN háromszög szögösszegére
B
M N
C
AMN + ANM + NAM = 1800 + NAM > 1800 adódik. Azaz van olyan háromszög, melynek belső szögösszege nagyobb 1800 –nál.
Sőt! Egy egyenesre ( BC ) két különböző pontjában ( M és N ) emelt merőlegesek metszik egymást! 8.) 82 = 5·13.
4
3 4 1 1
2
2
3 b.) ábra
a.) ábra
Az a.) ábrán lévő 8 x 8 –as négyzetet az ábra szerint átdarabolhatjuk a b.) ábrán lévő téglalappá. 2
Ezért területük egyenlő, azaz 8 = 5 · 13.
4
Ágotai László, Kisújszállás: Matematikai paradoxonok
9.) Bármely háromszög egyenlő szárú. 1.Bizonyítás. (trigonometrikus bizonyítás): Az ABC háromszög AC és BC oldalait hosszabbítsuk E
meg CD = CB –vel és CE = CA –val az ábrán látható
D
/2
b
módon. Ekkor a külsőszög-tétel miatt
/2
a
EAC = AEC = DBC = CDB = /2.
C
Az ABD és ABE háromszögekben írjuk fel a sinustételt:
b
a
/2
sin BC AC 2 és AB sin 2
/2 c
A
B
sin sin 2 2 Ezekből , sin sin 2 2 amiből
2
2
sin BC AC 2 AB sin 2
azaz sin sin , 2 2
, tehát = , ezért a háromszög egyenlő szárú.
2.Bizonyítás ( elemi geometriai bizonyítás): Legyen G a C szög szögfelezőjének és az AB oldal C
felező merőlegesének a metszéspontja.
2 2
( tételezzük most fel. hogy G a háromszög belsejében van! )
D
Bocsássunk G –ből merőlegeseket a háromszög AC és
F
BC oldalaira, ezek talppontjai legyenek D és F.
G
Ekkor a CGD és a CGF háromszögek egybevágók, mivel szögeik páronként egyenlők és CG oldaluk közös.
A
E
B
Ezért DG = GF.
Kössük most össze G-t A-val és B-vel. Ekkor nyilván AG = GB. De GD = GF is teljesült, így a GDA és GFB háromszögek is egybevágók. A CGD és CGF háromszögek egybevágóságából
CD = CF (*)
míg a GDA és GFB háromszögek egybevágóságából
DA = FB (**)
(*)-ot és (**)-ot összeadva CD + DA = CD + FB, azaz AC = BC, tehát háromszögünk egyenlő szárú. ( ráadásul ezt az okoskodást pld. az A szög szögfelezőjére megismételve AC = AB adódna, tehát a háromszög – azaz bármely háromszög – szabályos lenne! ) Nyilván, nem biztos, hogy G a háromszög belsejében van, a további lehetőségeket az alábbi ábrák veszik számba.
5
Ágotai László, Kisújszállás: Matematikai paradoxonok
A fenti okoskodás azonban ezekben az esetekben is helytálló. C
C
2 2 F D B
A
F
A
B
G
D G
C
2 2 F D A
G
B
10.) Egy derékszög egyenlő egy tompaszöggel ( Azaz a derékszög nagyobb önmagánál ) Húzzunk B-ből egy BC-vel egyenlő BE szakaszt, és szerkesszük meg AB és DE felezőmerőlegeseit!
D
C
Ekkor AD = BC = BE, mert BE-t úgy szerkesztettük,
E
PA = PB és PD = PE, mert P a felezőmerőlegesek metszéspontja,
ezért az APD és BEP háromszögek egybevágók. Mivel egybevágó háromszögek megfelelő szögei A
egyenlők, így DAP = EBP
G
B
De DAP = 900 + és EBP = 900 + + , ezért 900 = DAP – = EBP – = 900 + .
P
Tehát 900 = 900 + ( > 900 )
6
Ágotai László, Kisújszállás: Matematikai paradoxonok
11.) 450 = 600 , azaz 3 = 4. C
Szerkesszünk az ABC szabályos háromszög AB oldalára befelé egy ABD egyenlőszárú derékszögű
D
háromszöget, és vegyük fel a BC oldalon azt az
E
E pontot, amelyre BE = BD. F
Az AD szakasz felezőpontja legyen F, az EF egyenes AB egyenessel való metszéspontja G. G
A GD és GE szakaszok felezőmerőlegeseinek metszéspontja K.
B
A
Mivel KA = KD = KE, és BD = BE, a KDB és KEB háromszögek egybevágók. Emiatt KBD = KBE.
K
De ekkor KBD – KBA = KBE – KBA is igaz kell, hogy legyen. Azonban KBD – KBA = ABD = 450, míg KBE – KBA = ABC = 600 . tehát
450 = 600, melyet 15 –tel osztva 3 = 4 adódik!
12.) Két különböző hosszúságú szakasz egyenlő.
C
Tekintsük az ABC háromszöget és legyen PQ AB. Ekkor ABC PQC, hiszen szögeik páronként egyenlők. Emiatt
AB AC , amiből PQ PC
AB PC AC PQ
Q
P
· ( AB – PQ )
A
AB 2 PC AB PC PQ AB AC PQ PQ 2 AC
+ AB ·PC ·PQ ;
B
– AB·AC··PQ
AB 2 PC AB AC PQ AB PC PQ PQ 2 AC
mindkét oldalon kiemelve AB AB PC AC PQ PQ AB PC PQ AC
: AB PC AC PQ
kapjuk, hogy AB = PQ.
7
Ágotai László, Kisújszállás: Matematikai paradoxonok
13.) Egy szakasz egyenlő egy nála kisebb szakasszal. Mielőtt a feladathoz hozzáfognánk, értelmezzük egy kicsit a cosinustételt: Írjuk fel a cosinustételt az hegyesszögre:
C
a 2 b 2 c 2 2bc cos .
a
A b cos mennyiség geometriai jelentéssel bír,
b
nevezetesen egyenlő a b = AC oldal AB oldalra eső
TA merőleges vetületének a hosszával.
B
c
T
A
Ezért kimondhatjuk a következő tételt: Tétel: A háromszögben bármely, hegyesszöggel szemben lévő oldal négyzete egyenlő a másik két oldal négyzetének összegéből kivonva ezek közül az egyik oldal és a másik előzőre eső merőleges vetületének kétszeres szorzatát. Most a feladat: Tekintsünk egy olyan ABC háromszöget, amelyben az A hegyesszög, és C > B ! Ekkor nyilván AC < AB kell, hogy legyen.
C
Vegyük fel a D pontot úgy, hogy ACD = legyen.
Ekkor ABC ADC, mert szögeik páronként egyenlők, ezért területeik aránya
t ABC CB 2 . t ADC CD 2
A
D
E
B
Másrészt CE a két háromszög közös magassága, így t ABC AB . t ADC AD
CB 2 AB . Ennek mindkét oldalát szorozva CD2 –tel és osztva AB –vel kapjuk, hogy 2 AD CD CB 2 CD 2 . AB AD Alkalmazzuk most az előző tételt CB2-re és CD2 -re:
Ezekből
AC 2 AB 2 2 AB AE AC 2 AD 2 2 AD AE . AB AD AC 2 AC 2 Innen AB 2 AE AD 2 AE + 2·AE ; – ( AB + AD ) AB AD AC 2 AC 2 AC 2 AB AD AC 2 AB AD (*) AD AB , amiből AB AD AB AD és innen a számlálók egyenlősége miatt a nevezők is egyenlők, azaz AB = AD.
Ezért az AB szakasz hossza egyenlő az általa valódi részként tartalmazott, tehát tőle rövidebb AD szakasz hosszával!
8
Ágotai László, Kisújszállás: Matematikai paradoxonok
14.) Egy trapéz alapjainak az összege 0 –val egyenlő. Hosszabbítsuk meg az AB alapot EA = c- vel és a CD alapot CF = a-val az ábra szerint! Húzzuk meg továbbá az AC átlót, valamint az EF és BD szakaszokat! Legyen AG = z, GK = y és KC = x! D c C x K
Ekkor ABK CDK, mert szögeik páronként egyenlők, ezért
DC KC c x , azaz . AB KA a yz
Ugyanígy az EAG és FCG háromszögek hasonAE AG c z z lósága miatt , tehát . CF GC a yx E c A c x z x z Innen , azaz . a yz yz yz yx A a A a Aa Használjuk fel, hogy ha . , akkor B b Bb B b c c xz xz Ezért 1 , tehát c a , 1 , azaz a a y z y x z x azaz a c 0 , tehát az ABCD trapéz alapjainak összege 0!
a
F
y G
a
B
15.) Egy pont ugyanakkora, mint egy vonal?! Húzzuk meg az ABCD négyzet BD átlóját, illetve B körül az AC negyedkörívet! Húzzunk a négyzet belsejében bárhol egy BC-vel párhuzamos HE szakaszt! Az FBH háromszög derékszögű, így HB 2 BF 2 HF 2 . (*) De HE = BC és BC = BF miatt HE = BF, valamint HB = HG, ezért (*) –ból HG 2 HE 2 HF 2
· D
HG 2 HE 2 HF 2 , azaz T kék kör
E
C
F
= Tkörgyűrű.
Ha most HE –t elkezdjük mozgatni BC felé, akkor a kék körből a B pont lesz, a körgyűrű-
G
ből viszont B középpontú, HE=BC sugarú kör! Mivel viszont az előbbiek szerint a kék körnek HE bármely helyzetében ugyanakkora a terüle-
A
H
B
te, mint a körgyűrűnek, így azt kapjuk, hogy egyetlen pont ugyanakkora területű, mint egy kör! ( Ráadásul a körgyűrűből a BC sugarú kör kerülete lesz, a kék körből viszont egy pont!) Vagy mégsem?
9
Ágotai László, Kisújszállás: Matematikai paradoxonok
A határgörbék görbék határértéke, a határgörbék hossza Def: Határgörbének nevezzük az olyan görbéket, amelyek sokszögek végtelen sorozatainak, mint alakzatok sorozatának a határértékei. 1.Példa: Egy körbe írt szabályos sokszögek végtelen sorozatának határgörbéje az adott kör.
n=8
n=4
n = 16
n = 32
Tudjuk, hogy a szabályos sokszögek egyben húrsokszögek és így a köré írt kör középpontjából n db. egyenlőszárú háromszöggé darabolhatók át, amelyek szárszöge n
2 és amely háromszögek n
alapjainak összege megegyezik az n - szög Kn területével. Könnyen bizonyítható, hogy lim Kn = 2R = Kkör, ugyanis ha R a kör sugara, akkor a sinustételből a n 2 R sin
n
k n n 2 R sin
,
ahol
n
2 R
an sin
a körbe írt szabályos
n-szög oldala, azaz a sokszög kerülete
n 2 R sin n , ahol és 0 , ha n . n n n n n n
sin x 2R 1 határértéket: k n n x 0 x Ebben az esetben tehát teljesül, hogy a határgörbe (ív)hossza megegyezik a görbék (ív)hosszainak határértékével. Ez azonban – legalábbis látszólag – nem mindig van így.
Ezért felhasználva a
10
Ágotai László, Kisújszállás: Matematikai paradoxonok
1.) Feladat:
L1
L2 L3
Tekintsük az egységnyi befogójú derékszögű háromszöget. Írjunk ebbe egy törött vonalat a bal alsó csúcstól kezdve, mégpedig: felfelé haladjunk 1/4 egységet, utána jobbra 1/2 –et, majd felfelé is 1/2 -et, jobbra ismét 1/2 -et végül felfelé 1/4 -et. Ezt a töröttvonalat jelöljük L1 –gyel. A következő lépésben kétszerezzük meg a lépések számát, a kapott töröttvonal legyen L 2, majd újra kétszerezve a lépések számát L3 stb. Folytassuk az eljárást a végtelenségig. Az ábrák szerint a törött vonalak határgörbéje a háromszög átfogója, amelynek 2 . Ezek szerint a törött vonalak hosszának határértéke 2 .
Másrészt: a lépcső piros és a zöld vonalainak összege bármely lépcső esetén a háromszög befogói hosszának összegével, azaz 2-vel egyenlő. Így a határgörbe hossza 2.
Most mi az igazság?
11
Ágotai László, Kisújszállás: Matematikai paradoxonok
2.) Feladat: Szerkesszünk egy AB átmérőjű kört, legyen ez a görbe G1. Szerkesszük meg most azt a görbét, amely két, egyenként AB/2 átmérőjű körből áll, és tekintsük ezt egyetlen, 8-as alakú görbének, ahol a bejárást az ábra mutatja. Legyen ez a görbe G2. A c, ábrán lévő görbe legyen G3, a d, ábrán lévő G4 és így tovább. Folytassuk ezt a végtelenségig, minden lépésben kétszerezve a körök számát. Így egy olyan görbesorozathoz jutunk, amelynek határgörbéje az AB szakasz, amelynek hossza 2·AB, hiszen minden esetben A-ból elmegyünk B-be és onnan vissza A-ba. Ezek szerint a határgörbe hossza, tehát a görbék hosszának határértéke 2·AB. Igaz ez?
Másfelől:
2r1 = d1
2r2 = d2
k1 = 2r1· = d1· és k2 = 2r2· = d2· Ezért k1+ k2 = d1· + d2· = ( d1 + d1)· Tehát az előző feladatban:
lim Gi lim
k
i
AB
i
Akkor most menyi is a határgörbe ívhossza?
12
Ágotai László, Kisújszállás: Matematikai paradoxonok
3. Feladat:
Írjunk egy R sugarú körbe négyzetet, és ennek oldalaira kifelé szerkesszünk félköröket! ( a.) ábra ) Legyen a négy félkör alkotta görbe G1. Szerkesszünk most a körbe egy szabályos nyolcszöget, ugyancsak írjunk félköröket az oldalaira. Legyen a nyolc félkör alkotta görbe G2. Folytassuk a végtelenségig a sokszögek oldalszámának kétszerezését, kapjuk a G3, G4 stb.. végtelen görbesorozatot. Ennek a görbesorozatnak a határgörbéje végtelen kicsi sugarú félkörökből áll, nem is tudjuk megkülönböztetni az eredeti R sugarú körtől. Ezek szerint a határgörbe hossza 2R. Vagy mégsem?
13
Ágotai László, Kisújszállás: Matematikai paradoxonok
Patológikus görbék 1.) A hópehelygörbe: Van-e olyan görbe, amelynek hossza végtelen, de mégis véges területet határol?
G1
G2
G5
G3
Azt hogy ennek a görbeseregnek minden tagja véges területet határol, könnyen beláthatjuk, hiszen egyek görbe sem lép ki az eredeti háromszög köré írt köréből, tehát bármelyik görbe által határolt terület kisebb a köré írt kör területénél. A görbék kerülete: A G1 kerülete 3 egység. Ezt az első lépésben 1-gyel növeltük, hiszen minden oldalon 1/3-dal nőtt a törött vonal hossza, így G2 hossza 3 +1 ( = 4 ). A harmadik lépésben ezt megint 1/3 –ával növeltük, így G3 kerülete: 3 + 1 + 4/3, 2
4 4 G4 –é 3 1 , stb, tehát a határgörbe hossz a 3 3 2
3 1
3
4
n
4 4 4 4 4 . . . . . . 3 3 3 3 3
nyilván ( + ) –hez tartó végtelen sor összege.
14
Ágotai László, Kisújszállás: Matematikai paradoxonok
2.) Van-e olyan görbe, amelyik teljesen kitölt egy síkidomot?
( Waclav Sierpinski, lengyel ) Nem könnyen, de bizonyítható, hogy a sokszögsorozat határgörbéje a négyzet minden pontján áthalad, ezért teljesen kitölti a négyzetet.
15
Ágotai László, Kisújszállás: Matematikai paradoxonok
Görbék önmagukkal való metszéspontjáról Definícó: Tekintsünk egy g görbét. Ha ennek valamely pontja körüli bármilyen kicsi sugarú kör a görbét egy helyen metszi, úgy az a pont végpont.( P ) két helyen metszi, akkor az egy belső vagy általános pont. ( Q ) három vagy több helyen metszi, akkor önmagával való metszéspont. ( R vagy S )
3.) Van-e olyan görbe, amelyik önmagát minden pontjában metszi? ( Sierpinski, 1915. )
A kapott görbe minden pontja – kivéve az eredeti háromszög csúcsait – metszéspont az előbbi értelemben.
16
Ágotai László, Kisújszállás: Matematikai paradoxonok