Máté a hasonló héber név görög alakjából származik, Dániel héber eredetű bibliai név, Bence sajátos magyar hangfejlődés eredménye, magyar utónév,

A névdivat és a névízlés állandóan változik. Ugyanazon nevet az egyik kor, család, egyén szépnek, jó hangulatúnak, érdekes− nek tartja, a másikat kevésbé hangzatos− nak, a családnevéhez nem illőnek, sőt ke− rülendőnek. Ennek ellenére a neveknek mégis kialakul egy sora, hogy adott évben melyiket választották egy nyelvközösség− ben a legtöbben. A keresztnevek választása és gyakorisága ugyanis mindig tükrözi az egyes korok névadási szokásait, s elterjedésükben jelentős szerepet tölt be a névdivat. A kötet a 21. század elején hazánkban legkedveltebb 77 keresztnévvel kapcsolatos ismertetést tárja a nevek iránt érdeklődők elé. 2002−ben az öt leggyakoribb férfinév a következő volt:

Bence − sajátos magyar hangfejlődés eredménye, magyar utónév, Dániel − héber eredetű bibliai név, Dávid − az ókori Izrael második királyát hívták így a Bibliában, Máté − a hasonló héber név görög alakjából származik, Tamás − arameus eredetű, jelentése iker. Az újszülött leányok legtöbbje az alábbi öt nevet kapta: Viktória − a győzelem istennőjének latin neve, Anna − héber eredetű, Szűz Mária édesanyját hívták így, Vivien − ez a Viviána angol változata, Fanni − az angol Frances és a német Ste− phanie becézője, Réka − Attila hun uralkodó feleségének volt a neve. Eltöprenghetünk azon, vajon miért épp ezeket választhatták a szülők gyermekeik− nek. A könyvet olvasva talán sikerül választ kapnia erre a kérdésre az Olvasónak.

B arkóczy L ászló – F ülöp L ászló: 77 kedvelt keresztnév

Barkóczy László – Fülöp László

77 kedvelt keresztnév

Barkóczy László – Fülöp László

Kaposvár 2004

Hetvenhét kedvelt keresztnév

Dávid Kiadó

Lektorálták Dr. Ördög Ferenc Dr. Vörös Ferenc A képeket válogatta Fülöp András A borítót tervezte Barkóczy László Szerkesztette Barkóczy László

ISBN

© Barkóczy László – Dr. Fülöp László 2004 © Dávid Kiadó, Kaposvár 2004

Minden jog fenntartva. E kiadvány sem egészében, sem részle− teiben semmilyen módon és semmilyen mechanikus, illetve elekt− ronikus eszközzel a kiadó írásbeli engedélye nélkül nem másol− ható, nem terjeszthető, beleértve a fénymásolást vagy bármilyen információhordozó és −közvetítő rendszerben való rögzítést is.

Előszó

77

13 15 16 18 20 23 25 27 28 30 32 35 37 39 40 41 43 44 46 48 50 51 52 53 56 58 59 60 62 63

7


Tartalom

Fiúnevek Ádám Adrián Ákos András Attila Balázs Bálint Barnabás Bence Botond Csaba Dániel Dávid Dominik Erik Ferenc Gábor Gergely és Gergő István János József Kristóf és Krisztofer Krisztián László Levente Marcell Márk Martin és Márton Máté Milán

77

Norbert Patrik Péter Richárd Róbert Roland Sándor Szabolcs Tamás Zoltán és Zsolt

81 82 83 85 86 87 88 89 90 91 92 93 94 95 96 97 99 100 101 103 104 106 108 109

65 66 68 70 71 73 75 76 77 78


Lánynevek Adrienn Alexandra Anna és Panna Barbara Bernadett Bianka Boglárka Cintia Csenge Dominika Dóra és Dorina Dzsenifer Enikő Eszter Evelin Fanni Gréta Hanna Kata és Kitti Klaudia Krisztina Laura Lili Lilla

77

133 137 142

111 113 114 116 118 119 121 122 123 124 126 128 129


Luca Nikolett és Nikoletta Noémi Nóra Petra Rebeka Réka Sára Vanessza Viktória Virág Vivien Zsófia

A 2002−ben született fiúk és lányok keresztneve, gyakorisága Irodalomjegyzék Képek

Előszó

Kötetünk folytatása a 2003−ban megjelent 77 magyar keresztnév című könyvnek. Abban azokat a keresztneveket mutattuk be, amelyek vagy kimondottan magyar alakulatok, vagy pedig alaki, morfológiai sajátosságaikkal már régen beilleszkedtek a magyar nyelv rendszerébe. A válogatás célja az volt, hogy tanácsot adjon mind több szülőnek, leendő anyának és apának, mielőtt születen− dő gyermekének nevet választ; valamint az, hogy felhívja a figyel− met a magyar keresztnevekre, megismertesse azok eredetét, törté− netét, egyben befolyásolja a szülőket, hogy gyermekeiknek ma− gyar nevet válasszanak, s bemutassa a lehetőséget, hogy van mi− ből válogatni. Ismert tény, hogy a keresztnevek választása és gyakorisága mindig tükrözi az egyes korok névadási szokásait is, s elterjedé− sükben jelentős szerepet tölt be a névdivat. Minden kornak meg− voltak a vidékenként, vallásonként, nemzetiségenként legkedvel− tebb, leggyakrabban használt nevei, egyben névválasztási szoká− sai. Közismert, hogy a nevek megválasztásának, elterjedésének, megterhelésének szoros összefüggése van az adott társadalom kulturális és gazdasági állapotával, fejlettségével, politikai kapcso− lataival. Hajdú Mihály szerint a különböző szokások, hagyomá− nyok, a környezeti hatások másként befolyásolták a névadókat. Két oldalról lehet megközelíteni a keresztnevek vizsgálatát: az egyik a földrajzi, területi, a másik az időbeli. Jelen esetben az utóbbi, az időbeli síkot helyeztük előtérbe. Kötetünk a Központi Statisztikai Hivatal által megjelentetett Népességnyilvántartási füzetek című kiadványának adataira épül. A 2003−ban megjelent névlista a 2002−ben született fiúk és leányok leggyakoribb keresztneveit tartalmazza csökkenő sorrendben. Eb− ből választottuk ki azt a 40 férfinevet, amelyet hazánkban legalább 400 előfordulás fölött, s azt a 37 női nevet, amelyet 319 fölött vá− lasztottak a szülők első névként az újszülöttnek. A számbeli elté− rés oka, hogy a női nevek száma sokkal magasabb a fiúkénál. Ezért az első helyen szereplő férfinév, a Bence több mint 500−zal előzi meg a lányneveket vezető Viktóriát.

7

A férfi− és női nevek választásának, megterhelésének és válto− zékonyságának eltérésére két névtudományi megfigyelésre kíván− juk felhívni a figyelmet. Az egyházi anyakönyvezés bevezetéséig és elterjedéséig vi− szonylag kevesebb női keresztnév (utónév) maradt ránk írásban rögzített formában. Már az első kötetünk bevezetőjében kitértünk arra, hogy az ősi, honfoglalás kori neveink legnagyobb része fér− finév, csupán egyetlen női név, a Sarolt maradt ránk a 10. század környékéről. A női nevek előfordulása és írásban történt rögzítése az ezt követő évszázadokban is jóval ritkábban fordult elő. Berrár Jolán írja találóan a következő megállapításokat erről a jelenség− ről: a magyar irodalmi és történelmi forrásokban, népnyelvi gyűj− tésekben jóval kevesebb számban fordulnak elő nők mint férfi− ak. Ennek lehetett oka, hogy a nők közügyekben vagy jogesetek− ben, perekben nemigen szerepeltek, vagy az is, hogy kevésbé tar− tották feljegyzésre méltónak a rájuk vonatkozó adatokat. Előző kötetünkben leírtuk, hogy a régi családfákról szintén kevés női nevet olvashatunk le, még az uralkodók lányainak a neve is sok− szor feledésbe merült. A családfákon nemegyszer N−nel pótolták a hiányzó keresztnevet még akkor is, ha feltüntették a sokszor nem is magyar származású férj nevét. A másik észrevétel, hogy a viszonylag kevesebb magyar női keresztnevet minden korban sok új, idegenből átvett névvel igye− keztek pótolni. Ezek elterjedése hirtelen történt, közülük csupán néhányat használtak hosszabb ideig, a többi keresztnév viszony− lag hamar kihalt vagy gyakorisága megritkult. Szinte minden kor− ban jóval több női keresztnév közül válogattak a szülők − egyes falvakban megfigyelhető, hogy ez a szám a férfineveknek akár kétszeresét is megközelítette −, de feltűnő az is, hogy e divatnevek előfordulása hirtelen elterjedésük után nagy mértékben csökken. Legföljebb a nemzedékváltáskor bukkan újra elő, amikor az újszü− löttek már jóval kisebb hányada a keresztségben az anya vagy a keresztanya nevét kapta. A már említett tényt ma is igazolják a fent leírt megállapítások: a 2002−ben született lányoknak sokkal több névből válogattak a szüleik, illetőleg hogy főként idegen, az utóbbi évtizedekben hal− lott (angol, francia, olasz stb.) keresztneveket választottak. A férfinevek közt ma is jóval több a magyar névalakulat, a hagyo− mányosan, évszázadok alatt megszokott nevek választása. Termé− szetesen ezen általános vélemény csupán egy szempont a sok 8

közül, hisz minden szülő mérlegel tudatosan avagy tudattalanul egyéb névlélektani szempontokat is. Ilyenek lehetnek: a család− név és keresztnév együttesének jó hangzása, esztétikája, ritmusa; hogy fogják becézni a gyermeket főként kiskorában; követnek−e valamilyen családi hagyományt; alkalmazkodnak−e a kisebb nyelvközösség, így a lakóhely szokásaihoz, és sorolhatnánk to− vább. A 2002−es népességnyilvántartási adatok alapján közöljük a továbbiakban adatainkat: A Magyarországon élő férfiak körében még ma is a leggyako− ribbak a László, István, József és a János; a nőknél a Mária, Erzsé− bet, Ilona és a Katalin. A 2002−ben született fiúk körében az első öt helyen a Bence, Dániel, Dávid, Máté és Tamás; a leányoknál a Viktória, Anna, Vi− vien, Fanni és a Réka szerepel. A nevek eredetét, etimológiáját nézve a következő nagy cso− portokat lehet elkülöníteni (itt csupán néhány példát közlünk ezekre): − régi (vagy ősi) magyar nevek Ákos, Attila, Botond, Csaba, Levente; Boglárka, Csenge, Enikő, Réka, Virág − magyar becézésből alakultak Bence, Gergő; Lilla, Panna − bibliai nevek Ádám, Dániel, Dávid, Máté, Tamás; Anna, Eszter, Noémi, Sára − hagyományos, régen átvettek András, Ferenc, István, János, József; a lányoknál egy sincs a gyakoriak közt − régi görög vagy latin nevek Dominik, Krisztián, Péter; Alexandra, Dominika, Klaudia, Petra, Zsófia − idegen nyelvből (angol, francia, kelta, olasz stb.) átvettek Milán, Norbert, Patrik, Richard, Roland; Bianka, Dzsenifer, Gréta, Vanessza, Vivien. Ha számszerűleg nézzük, legtöbb az olyan régen átvett név, amely a latin, görög, héber és germán nyelvekből eredeztethető. Ez a fiúknál 27, a lányoknál 20. Az ősi magyar eredetű, illetve a magyar nyelv önálló életében keletkezetteké nyolc férfi− és hat

9

a szerzők.

női név. Tíz keresztnévnél figyelhető meg a már többször említett jelenség, hogy a lányoknak főként ma élő idegen nyelvekből (an− gol, arab, francia, olasz) választanak neveket. Ez az itt közölt 37 névnek több mint a negyede. A férfineveknél mindössze egyet ta− lálunk ilyet, ez a latin−ír származású Patrik. Kötetünk felépítése a következő: betűrendben közöljük a 2002. év leggyakoribb fiú− majd lányneveit. Néhány nevet párba állítottunk, mivel ezek eredete közös, becézett alakjaik hasonlóak, vagy egyik tagjuk csupán néhány éve önállósodott. Kihagytuk a Zsombor, Tímea, Emese neveket, egyrészt mivel ezek az adatsor végefelé szerepelnek, másrészt olvashatóak az előző kötetünk− ben. A címszót követi a név etimológiája (eredete és jelentése), nyelvtörténeti alakulatai, változatai és az adott névvel kapcsolatos névtani tudnivalók. Ide csoportosítottuk a rokon neveket is, ezál− tal a kötet természetesen jóval túlmutat a címben jelzett 77 ke− resztnéven. Ez alatt olvashatók a becézett névalakok és a név− nap(ok), mindkettőből csupán a ma leghasználatosabbakat írtuk le, a névnapokból pedig azt választottuk ki, amelyet hazánkban a legtöbben tartanak meg nevük ünnepeként. A szócikkek második nagy részében a védőszentet, valamint azokat a híres bibliai, történelmi, művészeti és irodalmi stb. sze− mélyiségeket mutatjuk be, akik ezt a nevet viselték. Itt adunk lehetőséget arra, hogy a velük való érdekességeket, ismert és kevésbé ismert adatokat, történeteket és legendákat fölelevenít− sük. Ahol lehetséges volt, a név bemutatását történelmi, legendai, mondai vagy irodalmi idézettel zártuk. A kötet végén a 2002−es év 77 leggyakoribb férfi− és női neve olvasható csökkenő sorrendben, mellettük az a szám, hogy az adott évben hányan kapták első keresztnévként. S végül váloga− tott képanyaggal tesszük szemléletessé a szövegesen bemutatott névtani és művelődéstörténeti információinkat. Bízunk benne, hogy könyvünk nemcsak adattár, hanem érdekes olvasmány is lesz a kötetet forgatóknak. Minden kedves Olvasónak jó szórakozást kívánnak

10

Ádám

Ádám

77


Vitás eredetű név. Valószínűleg a sumér nyelvre vezethető vissza. A Bibliában az Ádám nem személynév, csupán ember jelentésű közszóként fordul elő. Amennyiben az eredete sumér (ad−amu), akkor a jelentése: atyám. Hazánkban 1213−ban írták le ezt kereszt− névként először. Becézés: Ádi(ka) Névnap: december 24.

Ádám felesége Éva, a szent könyvben megnevezett gyermekeik Kain, Ábel és Szet. Az ősi keresztény legenda szerint Ádámot a Kálvária hegyén temették el, ott, ahol később Krisztus keresztjét állították föl. Valószínűleg azért teszi a legenda Ádám sírját a Gol− gotára, mert Krisztust az Újszövetség egyhelyütt mint második vagy utolsó Ádámot említi. „Így is van megírva: „ Az első ember, Ádám, élőlénnyé lett ”, az utolsó Ádám pedig megelevenítő Lélek− ké.” (1 Kor 15,45)

Ádám és Éva alakját az egyes művészettörténeti korokban szá− mosan ábrázolták festményeken, freskókon és egyéb illusztrá− cióként. A magyar és világirodalmi művek visszatérő motívumai a velük kapcsolatos történetek.

Ezt a nevet viselte Clark Ádám (1811−1866) angol mérnök, aki ha− zánkban telepedett le. Ő vezette a látványos kivitelezésű Lánchíd építését. Az ő tervei szerint épült a budai alagút is. Jelentősnek mondható a mérnök vasút− és városépítő tevékenysége is.

Ezt a keresztnevet viselte Adam Riese (1492?−1559) német matem− atikus. Ő vezette be a törtekkel való számolásban a még ma is használatos jeleket.

13

77


Ádám

Magyarországon Madách Imre örökítette meg nagy gondolati drá− májában, amelynek kompozíciója, az egyes korokra történő színre vitele, eszmei és emberi értékei a mának is szólnak. Az ember tragédiájából − amelynek utolsó jelenetéből idézünk − Ránki György írt operát a 20. században. „Korán se vonz ily dőre képzelet, A célt, tudom, még százszor el nem érem. Mit sem tesz. A cél voltakép mi is? A cél megszünte a dicső csatának, A cél halál, az élet küzdelem, S az ember célja e küzdés maga.”

(Madách Imre: Az ember tragédiája)

14

Adrián

Adrián

77


A Hadrianus/Adrianus latin név rövidült változata. Ez pedig a ma− gyarban az Adorján férfinév eredetibb módosulata. Jelentése: had− riai−adriai, azaz a Velence tartományban lévő Hadria városból származó. Erről nevezték el az Adriai−tengert is. Hadria egykor gazdag kereskedőváros volt, ugyanúgy mint Velence. Ma − a Pó folyó feltöltő munkája eredményeképpen − már 26 kilométerre ta− lálható a tengertől. Magyarországon 1138−ból van adatunk e ke− resztnév előfordulására. Becézése: Adi(ka), Durkó (ez utóbbi ma jobbára csak család− névként él). Névnap: március 4. és 5.

Ezt a nevet viselte Hadriánus (76–138) római császár is. Ő erősí− tette meg az akkori birodalom határvonalait, és a védővonalat (li− mes) egységes rendszerré építette ki. (Pannóniában ennek régé− szeti emlékei: Brigetio − Szőny, Campona − Nagytétény, Matrica − Százhalombatta, Intercisa − Pentele stb.) Nagyarányú építkezése− ket kezdeményezett, ilyenek: a római Pantheon, Tivoliban a Villa Hadriana. Az irodalmat és a művészeteket is bőkezűen támogatta. Síremléke a Puccini Tosca című operájában is megörökített An− gyalvár. A monumentális emléket később várnak használták, és közvetlen átjáróval kötötték össze a Vatikánnal, hogy a pápák bár− mikor menedéket kereshessenek a fellegvárban. A név védőszentje, Szent Adorján Diocletianus idején szenvedett vértanúságot Nikodémiában. Ő a serfőzők, mészárosok és a bör− tönőrök védőszentje. E névből származik a török város, Edirne neve is. Régen Adriano− polisnak hívták, ez a fent említett Hadriánus császárra utal és em− lékeztet, aki a város fejlődését fellendítette.

15

77


Ákos

Ákos

Török eredetű név, elemei ak−kus, jelentése fehér sólyom. Régi alakjai: Acus, Achus, Akus. Árpád−kori nemzetség− és személynév. Első ismert viselője egy kun vezér volt, akit Szent László 1092−ben az Al−Duna melletti csatában, Orsova táján maga ölt meg. A nevet korán és sokszor azonosították a Maximinianus idején élt és 311− ben vértanúhalált halt Achatius szent nevével. Becézése: Ákoska, Áki. Névnap: február 27. Az Ákos név mindig ismert volt, s a jó hangzásúak közé tartozott, mégsem került soha a legkedveltebb keresztneveink közé. Az Ákos nemzetségből származott a 13. században élt Ákos mes− ter, aki előbb udvari káplán, majd budai prépost, 1248−tól pedig a királyné kancellárja volt. A gazdag család sarja testvéreivel az udvarban nevelkedett, magisteri címe arra utal, hogy külföldön végezhette tanulmányait. Ő az úgynevezett (V.) István−kori gesta szerzője (1270–72). Egy másikat még 1131−ben az aradi országgyűlésen 68 főúrral együtt Vak Béla király öletett meg, mivel korábban az őt meg− vakíttató Könyves Kálmán támogatója volt. A nemzetség egyik tagja jelen volt Visegrádon (1330), mikor Zách Felicián fegyverrel támadt a királyi családra, s azok megmentésében részt vett. A nemzetségből több magyar nemesi család eredeztette őseit, így az 1556−ban kihalt Bebek, a Csetneky, Eördögh stb. A nemzetség ősi monostora és négytornyú román bazilikája a Szilágy megyei Áko− son állott (1342: Akus−monustura). 16

Ákos

77


Az 1500−as évek derekán élt Csányi Ákos, aki Nádasdy Tamás le− veleiben nagyon sokszor előfordul mint közeli ismerős nemesúr. Nevét egyszer magyar, máskor latinos szórendben őrizte meg a családi levéltár (pl. Chany Akacius, Acachius Chani stb.).

Végül Erdély egyik legrégibb nemesi családját említjük, a Barcsay− akat. Családfájukon többször is olvashatjuk az Ákos nevet. A fa− mília fénykora a 17. századra esik, amikor Barcsay Ákos rövid ideig Erdély fejedelme volt (1658–61).

17

77


András

András

A görög eredetű Andreiasz névből keletkezett, amely több görög név becézője volt, például az Androklészé. Jelentése: férfi, férfias. Magyarországon az Árpád−korban a leggyakoribb férfinevek közé tartozott. 1202−ben Andreas alakban rögzítették. Rokon nevek az Andor, Andos, Bandó és az Endre. Ez utóbbi va− lószínűleg az András német változatának rövidülése, de levezet− hető a latin Endreas névből is. Becézése: Andi(ka), Andó, Andráska, Andris(ka), Bandi(ka). Névnap: november 30. András a 12 apostol egyike, Simon Péter testvére volt. A hagyo− mány szerint Kis−Ázsiában, Thrákiában és Görögországban folyta− tott térítő tevékenységet. Patraszban (Petra) feszítették keresztre. Keresztjének szárait nem derékszögben, hanem átlósan ácsolták össze, ezért nevezik ezt a formát andráskeresztnek. Ereklyéit előbb Petrában, majd a 4. századtól Konstantinápolyban őrizték. 1964−ben a keleti és nyugati egyház kiengesztelődésének jeleként ismét Petrába szállították. Jobb karereklyéjét Moszkvában őrzik az Uszpenszkij−székesegyházban. Ő Oroszország patrónusa. Az em− lített andráskereszt egy darabja pedig a burgundi hercegek tulaj− donában van, az ereklye a brüsszeli palotakápolában található. Bi− zánc őt tarja első püspökének, a konstantinápolyi pátriárka pedig tőle származtatja főhatalmát. András több magyar uralkodó neve. Az András nevet viselő királyaink közül talán a legismertebb − ám nem feltétlen legnagyobb formátumú − uralkodó II. András (1205–35) volt. Idején mélyreható társadalmi átrendeződés indult meg Magyarországon. Elkezdődött a királyi földek eladomá− nyozása, ezzel hosszú távon is hozzájárult a királyi hatalom meggyengüléséhez. A kedvezményezettek köréből kimaradt különféle társadalmi csoportok a híres Aranybulla (1222) kiadására kényszerítették, annak egyházellenes pontjai miatt vi− 18

András

77


szont összetűzésbe keveredett az esztergomi érsekkel, aki az egész országot időlegesen kiközösítés alá helyezte. Vitatott külpo− litikai lépései közé tartozott szentföldi hadjárata, melyet apja végakaratára indított el. Első feleségét, Gertrúdot az idegenellenes főurak a halicsi hadjárat idején − élükön Bánk bánnal − 1213−ban meggyilkolták. Nevezetes az 1224−ben általa kiadott ún. Andreanum, mely az Erdélyben letelepített szász „vendégek” jogait és kötelezettségeit tartalmazza. III. András (élt 1265k. –1301) tizenegy évig volt magyar király. Felesége Habsburg Ágnes volt. Vele halt ki az Árpád−ház férfiága.

Katona József Bánk bán című drámája örökíti meg II. András feleségének, Gertrúdnak a meggyilkolását. A hadjáratról hazatérő király drámát befejező mondatai a feleségét és gyermekét elvesztő Bánk nádorhoz, illetve a néphez szólnak:

„Nincs a teremtésben vesztes, csak ő − nincs árva, úgymond, csak az ő gyermeke. Irtóztatón büntettél, istenem! jól értelek; kivetted a kezemből pálcámat; − én imádlak! − Igy magam büntetni nem tudtam − nem mertem is − − Magyarok! Előbb mintsem magyar hazánk − előbb esett el méltán a királyné! ... Magyarok! igen jól esmérem − szeretnek, enyimek!”

(Katona József: Bánk bán)

Az András−ünnep előtti vigíliának, böjti napnak a népi hitvilág mágikus erőt tulajdonított, egyben a szerelmi jóslás ideje is volt.

19

77


Attila

Attila

A legnagyobb hun uralkodó neve volt. Eredetét tekintve a gót atta ~ ata (annyi mint atya, apa) −ila kicsinyítő képzővel ellátott formá− ja. (Hasonló képzett nevek e korból: Ruga − Rugila, Bleda − Blae− dila.) Ejtése a magyarban Atilla, ezért elfogadható és anyaköny− vezhető ez a formája is, bár a szülők ritkán élnek ezzel. Van a névnek egy magas hangrendű változata is, az Etele, amely magyar fejlemény. Előfordulása a középkortól adatolható. Mindhárom je− lentése: atyácska, atyuska. Becézés: Ati(ka), Atti(ka), Atkó, Titi; illetve: Ete, Eti. Névnap: január 7. A hunok valószínűleg török nyelvű, belső−ázsiai eredetű lovasno− mád népek voltak. Részben ellenük építették a kínaiak az úgy− nevezett Nagy Falat. A Kínától elszenvedett vereség után kezdtek nyugat felé vándorolni. Előbb az alánokat, majd a keleti, illetőleg a nyugati gótokat igázták le. Az előlük menekülő germán népek ekkor lépték át a Rajnát, s telepedtek le a Nyugat−római Birodalom területén. 441 körül már az egész Kárpát−medence a hunoké, hatalmi központjuk, az ordu, az Alföld délkeleti része lett, a Tisza középső folyásvidéke, a Körös és Maros folyók közöt− ti, régészeti szempontok alapján sem pontosítható helyen. A Kárpát−medencét végleg elfoglaló Rugát unokaöccse, Bleda kö− vette az uralkodásban tíz évig. Mellette kezdettől fogva feltűnik a korabeli forrásokban az öccse, Attila. Érdekes módon már ekkor ezen a néven, így tehát az eredeti, hun nevén nem is ismerjük. 434−től Attila a keleti és al−dunai területek fejedelme volt, orduját is ott rendezte be. Attila 445−ben megölte bátyját, a tíz éven át uralkodó Bleda hun nagykirályt. (Ez a véres esemény a témája Arany János Buda halála című romantikus eposzának.) Ezután Attila uralkodott mindössze nyolc évig, azaz 453−ig. Az eltelt időszakban számos pusztító hadjáratot vezetett a Bizánci 20

Attila

77


Birodalomba, Galliába, Itáliába. Hirtelen halála után Arykontól született legidősebb fia, Ellak lett az utóda. Ő azonban a nagy és hírhedt hun birodalmat nem tudta már kézben tartani. A ger− mánoktól 455−ben vereséget szenvedett, a csatában maga is ele− sett. Ezután a hunok keletre húzódtak vissza, s a 469−es végső bukás után beleolvadtak az ott lakó népekbe.

Attila nevéhez a magyarban kiterjedt mondakör fűződik. Mint vé− res kezű uralkodót a nyugati források Isten ostoraként említik. Egy monda szerint hármas − arany, ezüst és vas − koporsóban temették el egy ideiglenesen elterelt folyómederben. A temetés résztvevőit a hunok mind lenyilazták. Így sírjának helye mindörökre titokban maradt, de mindmáig keresik. A későbbi magyar krónikák, valamint a 19. századi romantikának alkotásai tévesen vallották a hun–magyar rokonságot, még az Árpád−házi királyainkat is a hunoktól származtatták.

A kelet−római szövetség tagjaként 449−ben Attilánál járt Priscos rétor, aki hiteles forrást hagyott ránk a hun uralkodó személyéről, környezetéről és szokásairól:

„A pohárnokok, helyi szokás szerint, serleget adtak kezünkbe, serleggel a kézben kellett köszöntenünk a királyt, mielőtt helyet foglalnánk. Amint ez megtörtént, és megízleltük a kehely tar− talmát, előre kijelölt helyünkre mentünk. A székek a terem két hosszanti fala mentében sorakoztak, középen [ti. a terem végé− ben] egy kereveten ült Attila. Mögötte még egy kerevet volt, hátul pedig néhány lépcső vezetett fel az ágyához, amely fehér vászon− nal volt leterítve, és színes függönyök díszítették, akárcsak a gö− rögöknél és a rómaiaknál a nászágyat.”

„Attila asztalától kezdve asztalok sorakoztak a teremben három, négy vagy több ember számára, az asztalokról mindenki nyugod− tan vehetett a tányérjára, anélkül hogy az ülésrendet megbontotta volna. Elsőnek Attila szolgája lépett be, hússal telt tálat hozott, mi− közben a készenlétben várakozó szolgák kenyeret és más élelmet 21

77


Attila

helyeztek az asztalokra. A többi barbárnak s nekünk ezüsttálakon pazar ételeket szolgáltak fel. Attila számára nem volt egyéb, mint hús fatálon. Minden egyébben is szerénynek mutatta magát. Ven− dégei arany− és ezüstkelyhekből ittak, ő fapoharat használt. Öltö− zete egyszerű volt, csupán a makulátlan tisztaságra volt gondja, sem oldalán viselt kardja, sem barbár csizmájának szíjcsatjai, sem lovának kantárzata nem volt arannyal, ékkövekkel és más drága− ságokkal díszítve, mint a többi szkítáké.” „Alkonyatkor fáklyákkal kivilágították a termet, majd két barbár lépett Attila elé, akik saját maguk szerzette dalokat adtak elő Attila győzelmeiről és hőstetteiről. A lakoma résztvevőinek tekintete a két dalnokon függött, egyeseket felvidított az ének szövege, má− sokat, akiknek eszébe jutottak a háborús emlékek, megrendítettek a dalban előadottak, az idősebbek pedig, akiknek testét s lelkét már elgyengítette a kor és az emlékezés, könnyekre fakadtak.” (Bóna István: A hunok és nagykirályaik)

22

Balázs

Balázs

77


A latin Blasio családnév Blasius formájának magyaros ejtése s egy− ben megrövidülése. A szó eleji mássalhangzó−torlódás feloldásá− val keletkezett. A név eredete megfejthetetlen, mivel a latinban használt alak is ismeretlen eredetű. Egyesek a Blasius névalakot a Basileus alakváltozatának tartják, ennek a jelentése: királyi. Rokon név a Vazul és a Vászoly. Ez utóbbi a görög eredetű Bazil görög−keleti szláv alakjának átvétele. A Vazul nevünk a régi ma− gyar Wazul névforma helytelen olvasatából keletkezett. Becézése: Balázska, Bali(ka), Balkó, Balka. Névnap: február 3.

Szent Balázs a 3–4. században élt, örmény születésű volt. Sze− baszte hívő népe püspökévé választotta. A hagyomány szerint a Szentlélek szavát követve egy magányos hegyi barlangba vonult vissza, ahol vadállatok őrizték. Később a keresztényüldözés ide− jén börtönbe került, ahol segítséget kérő emberek keresték föl. Itt, rabságának idején csodákat vitt végbe, amelyekről a róla szóló legendák beszélnek. Így például: „egy napon rémült anya sietett hozzá, mert fia egy torkán akadt halszálkától fuldokolt. A szent megáldotta a fiút – egy másik változat szerint eltávolította a szálkát–, és így megmentette a haláltól.” (Az özvegy étellel és gyertyával fejezte ki a köszönetét. Ebből vált később szokássá, hogy az áldozatra szánt gyertyákat az illető torka elé tartják, amikor egészségéért imádkoznak.) Halála előtt azt a kegyelmet kérte a Mindenhatótól, hogy akik torokbajjal fordulnak hozzá, azokat meggyógyíthassa. Így lett Balázs a gégebajok gyógyításának szent− jévé. Az orvosok, takácsok, a régi szélmolnárok és a fúvós muzsikusok védőszentje. Balázs a tizennégy segítő szent egyike.

23

77


Balázs

Magyarországon a balázsjárás a 20. század fordulójáig élő nép− szokás volt. Február 3−án kezdetben a tanító is, később már csak a diákok jártak házról házra, énekeltek, ezután ajándékot kaptak (szalonnát, kolbászt, babot stb.), amely tanítójukat illette. A leg− régebbi Balázs−napi énekünk 1650 tájáról való, amelyet a gyön− gyösi kolostor könyvtárában az egyik kötet védőlapján találtak. Az itt leírt versrészletet Nógrád megyében gyűjtötték: „Szent Balázs doktorunknak, hogy ma vagyon napja, többször is megérhessük, az Úristen adja! Kérjük ajándékát, a Szent áldomását, Távoztassa mindnyájunknak torkunknak fájását!”

24

Bálint

Bálint

77


Latin eredetű név. A Valentinus családnév többszöri rövidüléséből keletkezett. A magyar fejlődési sora a következő volt: Válentin > Válent > Bálint. A név a latin valens közszóból származik. Jelen− tése: erős, egészséges, hatalmas. A magyar névalak a zárhangosú− dás eredménye. Ez a ritka hangtani jelenség szórványosan fordult elő, amikor egy nyelvtörténeti mássalhangzóból b lett. Ilyen ke− resztneveink a latinból átvett Valentinus > Bálinton kívül a Vincentius > Bencenc (Bence) és az Iwola > Ibolya. Becézése: Bálint(ka), Bali(ka). Névnap: február 14.

A martirológiumban olvasható az ókeresztény vértanú, Bálint püs− pök neve is. A legenda szerint egy pogány fejedelem azt mondta, hogy hinni fog a püspök tanításának, amennyiben az visszaadja vak lánya szemevilágát. Erre Bálint „imádságot tevén, megvilá− gosítá ő vak leányát.” Hazánkban e nevet több híres ember is viselte. Közülük kettőt szeretnénk bemutatni röviden. Az egyik Bakfark Bálint (1507–1576) Erdélyből származó híres lantművész és zeneszerző. Európa−szerte ünnepelt lantvirtuóz volt. Lantjátékával ámulatba ejtette hallgatóit. A világjáró kompo− nista francia, osztrák és erdélyi uralkodók szolgálatában is állt. Gyermekkorát Szapolyai János erdélyi udvarában és Budán töl− tötte. 69 éves korában családjával Padovába utazott, s ott pestis− járvány áldozata lett. A másik Balassi Bálint (1554–1594) költőnk. Ő a magyar nyelvű líra első világirodalmi szintű képviselője. Részt vett a török elleni végvári harcokban. Esztergom ostrománál megsebesült, s vér− mérgezésben halt meg. Híresek vitézi versei, a természet szép− ségét dicsőítő énekei, istenes versei, zsoltárparafrázisai, valamint szerelmi lírája. Ezekben az élet szépségét élvező reneszánsz ember érzelmeit tárja elénk.

25

77


Bálint

Bálint napja február közepe, a tavaszvárás ideje. Újabb szokás szerint e napon köszöntik egymást virággal, ajándékkal a fiatal szerelmesek. Csokonai névnapi köszöntői közül idézzük a Bálint−napi vers néhány sorát: „De most már jó vólna azt is említeni, Hogy Bálintot miként kelljen köszönteni. Kezdjük hát: Élj, Bálint, sokáig, sokáig, A szőlőt plántáló Noénak napjáig, Annyi napig, ahány kövekkel kirakják A Vármegye−utcát, ha ugyan kirakják. Úgy kerűlje a kár, bánat házad táját … Többször is ejts illyen kedvre recidivát, Most pedig kiáltsuk: vivát Bálint, vivát.”

(Csokonai Vitéz Mihály: Bálint napja)

26

Barnabás

77


Barnabás

A név arámi−héber eredetű. Jelentése a Biblia szerint: a vigasztalás fia. A mai nyelvtudományi ismeretek szerint a bar előtag valóban fiút jelent az arameus nyelvben, de az utótag eredete és jelentése bizonytalan. A Barna − mint rokon név − ennek önállósult magyar rövidítése. Előfordulására már 1211−ben van adatunk. Korai és gyakori használata miatt becézett alakjaiból sok családnév keletkezett, ilyenek a Baracs, Barbás, Bacsó, Balla, Balló stb. Becézése: Barna, Barnuci, Barni(ka), Barnus(ka). Névnap: június 11.

Mint említettük, a Barnabás név már az Újszövetségben is előfor− dul, az apostolok egyike, aki Ciprus szigetéről származott. Vagyo− nát Jeruzsálemben az első keresztény gyülekezetnek adta. Az ere− deti neve József volt, az apostoloktól kapta ehelyett a Barnabás megnevezést. Több térítő úton is Pál apostol társa volt, így Cipru− son, majd a kis−ázsiai Antiochiában. Társaihoz hasonlóan ő is vér− tanúhalált halt; előbb megkövezték, majd elégették. A névnél meg kell említenünk a Bibliából ismert nevet, amelyet hazánkban tévesen a Barnabás helyett is használnak: a Barabás arameus eredetű, jelentése: Abbász fia, azaz az apa fia. Ez a görög Barabbasz átvétele hazánkban szláv közvetítéssel. Jézussal együtt állt Pilátus előtt ez a gyilkosságot elkövetett fogoly, amikor a zsidó ünnep előestéjén a szokás szerint egy rabot szabadon bocsátottak. A főpapok felbujtására őt engedték szabadon, míg Jézust megos− torozták, s megfeszítésre kiszolgáltatták.

27

77


Bence

Bence

Sajátos magyar hangfejlődésen átesett férfinevünk. A latin Vincen− tius (ma: Vince) magyar Bencenc formájának rövidült névalakja. A Bence névvel már az Árpád−korban találkozunk. Melich János nyelvészünk a rövidült Ben tag után egy −ce képzőt érez, amely megtalálható az Ince néven is. Hazánkban az 1990−es évek egyik legfelkapottabb, leggyakrabban választott férfineve. Becézése: Benci, Bencus. Névnap: augusztus 23. A név etimológiája körül hosszú ideig elég sok volt a bizonytalan− ság. Egyrészt mivel a Vincentius latin név kétirányú átvételével (Vince; Bence) van dolgunk. A név elhagyva a latin végződést (ejtsd: vincenc+ius) sajátos magyar hangváltozáson ment át: a latin v−ből előbb egy régi magyar réshang, majd b lett. Az eredeti jelen− tése: győző, győztes. Másrészt zavaró, hogy létezik egy azonos jelentésű latin név, a Viktor, amelyet ugyancsak átvettünk, sőt magyarra is lefordítottunk, s Győző alakban is él a 19. század óta névrendszerünkben. A harmadik egy véletlen egyezés, mégpedig az, hogy a Benedek és Benjámin névnek is él Bence formában a becézése. A római katolikus egyház szentjei között három Vince is található. A név átvételében és hazánkban történt elterjedésében az első Szent Vince jöhet számításba. Ő hispániai spanyol diakónus volt, aki szörnyű kínzások között Diocletianus császár idején, 304−ben halt vértanúhalált. A magyar szépirodalom kedvelt Bencéjét Arany János alkotta meg Toldi című elbeszélő költeményében. Toldi Miklós, a nagy erejű hős Nagy Lajos királyunk korában élt, részt vett az olasz hadjárat− ban is. Hű szolgája, Bence a vers negyedik énekében felkeresi elbujdosott gazdáját a nádasban. Ebből idézünk egy szeretetteli részletet: 28

Bence

77


„Pedig Bence volt az, régi hű cseléde, Akit anyja küldött fölkeresésére, Ki nagy zokogással nyakába borulva Így szólott Miklóshoz egy kis idő mulva:

Jaj! eszem a lelked, beh jó, hogy meglellek, Harmadnapja már, hogy mindenütt kereslek: Tűvé tettem érted ezt a tenger rétet, Soh'se hittem, hogy meglássalak ma téged. ... Akkor elővette csillagos bicskáját, Megkinálta vele kisebbik gazdáját; Toldi a jó késsel a cipót fölszelte, S a cipóval a hust jóizűen nyelte.

S mily örömmel nézte Bence, a hű szolga! Jobban esett, mintha maga falta volna; Mintha ő is ennék, ugy mozgott a szája, Néha szinte könnybe lábadt ősz pillája.”

(Arany János: Toldi)

29

77


Botond

Botond

A 10. századtól előforduló régi magyar név. Jelentése alapján az úgynevezett „beszélő nevek” csoportjába sorolható. Alapszava a bot, annyi mint buzogány, ehhez járult előbb az −n, majd a −d be− céző képző. Szabad értelmezésben a jelentése tehát: buzogányos harcos. (A régi magyar −d becéző képzőt megtaláljuk az Árpád, Előd stb. ősi neveknél is.) Becézése: Botondka, Boti(ka), esetleg Botos. Névnap: május 16. A Bulcsu és Lehel nevek alatt leírt magyar kalandozások a 955−ös Lech mezei vereséggel véget értek. E csatavesztés után a bizánci császár is megtagadta a magyaroktól az eddig megszokott adó− fizetést. A magyarok ezt több támadással, így a 958. évi hadjárat− tal igyekeztek megtorolni. A feltevés szerint ennek a támadásnak lehetett hőse a kis termetű, de annál nagyobb erejű Botond. A mondát részletesen a Képes Krónika meséli el. A görögök csata helyett egy óriást állítottak ki, aki egyszerre két magyarral akart megküzdeni. De a kiszemelt magyar vitéz, Botond egyedül állt ki ellene, s a következőket mondta: „− Én Botond vagyok, igaz magyar, s legkisebb a magyarok közül. Végy magad mellé két görögöt, az egyik elszálló lelkedre ügyel− jen, a másik holttestedet eltemesse, mert egészen bizonyos, hogy a görög császár a magyarok adófizetője lesz.” (Lengyel Dénes: Régi magyar mondák.) Ezután Botond a város érckapuján akkora rést vágott, amelynek nyílásán egy ötéves gyerek ki−be járhatott. A tusa végén pedig megölte a görög óriást. 30

Botond

77


Hiába győzött Botond, az elveszített bizánci adót visszaszerezni nem tudta a magyaroknak. A hazavonuló magyar seregek vissza− tértükben végigpusztították az országot, kincseket, állatokat zsák− mányoltak.

Botond mondája az utolsók között szerepel a magyar fejedelem− ség történelmében.

A magyar mondakörben számos olyat találunk, amelynek motívu− mai megtalálhatók más népeknél is (Emese teherbe esése, álom beteljesülése, totemállat szerepe stb.). Az olvasó bizonyára felfe− dezte a Botond−monda felvázolásában a párhuzamot a bibliai Dá− vid és Góliát történetével.

31

77


Csaba

Csaba

A hosszú időn át elfelejtett nevet a 19. századi romantikus költő− ink újították föl műveikben. Így Arany János a részben elkészült Csaba−trilógiában, Vörösmarty Mihály a Csaba szerelme c. versé− ben stb. A régi magyar személynév török eredetű. Egyesek szerint pásztor, kóborló, mások véleménye alapján ajándék a jelentése. Krónikáinkban Schaba, Shaba, Chaba alakban fordul elő. Érdekes, hogy a magyar helynevekben akkor is gyakori volt, mikor sze− mélynévként elfelejtődött. Becézése: Csabi(ka), Csabuci. Névnap: július 6. Csaba a magyar krónikákban és a székely mondákban szereplő személy. Ő volt a hun király, Attila legkisebb fia. A hagyomány szerint ő lett a hunokból kiszakadt székelység vezére. Az Attila utáni testvérharcban vereséget szenvedett, ezért elmenekült Bi− záncba, majd Szkithiába. Serege és leszármazottai a Csigla−mezőn, a monda szerint pedig a Hadak Útján (Tejút) várták visszatérését. A székelység magyar etnikai csoport Erdély délkeleti részén, a Székelyföldön (hét székely szék). Mind nyelvük, mind pedig népi kultúrájuk egyértelműen magyar. Ugyanakkor régi társadalmi fel− építettségük, életmódjuk jelentősen eltér a magyarság más cso− portjaitól. Az Árpád−ház uralkodásának elején úgynevezett katonai segédnépek voltak, a feladatuk az országhatárok (gyepűvonalak) védelme volt Erdélyben, az Őrségben, Pozsony megyében stb. A Székelyföldről elszakadtakban is sokáig élt a székelység tudata, az őrségieknél ma is fellelhető a székelységgel való kapcsolat em− léke. Napjainkig sok archaikus vonást őrzött meg a székely népi kultúra: jelentős a fafaragásuk (kopjafa, székely kapu), a faze− kasművességük; sajátos a viseletük, hímzéseik, szőtteseik. A székely nép eredete vitatott. Egyes székely történetírók abból indulnak ki, hogy maga a szé− 32

Csaba

77


kelység a hun birodalomból szakadt ki. Ez nem azt jelenti, hogy hun nyelvűek és fajúak voltak, de tagjai voltak a valamikori hun birodalomnak. A magyar honfoglalás idején őseik már itt, a Kár− pát−medencében csatlakoztak a héthadú magyarokhoz. Ebben az állításban hivatkoznak Kézai és Anonymus krónikájára. Az ott emlegetett onoguroknak (magyaroknak), azaz a tíz nyíl népének három hadnyi részét a csatlakozott székelység tette ki.

Más történelmi források szerint a Kárpátoktól keletre lévő kazár birodalomban fellázadt kazárok közül három megtépázott törzs− nek sikerült elmenekülni. Ezek csatlakoztak a honfoglaló magya− rokhoz egy közös törzset alkotva. Őket nevezték a források kabaroknak (annyi mint: lázadók). Lehetséges, hogy az ő leszár− mazottaik közül kerültek ki a székelyek.

A hagyomány szerint a székelyek a hun kor óta élnek földjeinken, s mind Csaba hun királyfi népének leszármazottai. Lengyel Dénes Kézai Simon krónikája és egy székelyföldi népmonda alapján írta meg a történetet, amelyből a Csaba királyfival kapcsolatos része− ket emeltük ki.

„Amikor Attila meghalt, a nyugati népek még jobban reszkettek, mert a fiaitól kezdtek félni.”

„A német fejedelmek Aladár pártjára álltak, mert ő Krimhilda német fejedelemasszonytól származott. A hunok Csabát pártolták, aki a görög császár leányának fia volt. Mind a két fiú uralkodni kezdett: végül a kard döntött köztük. Az első ütközetben Csaba győzött. Ekkor Aladár nagy sereget gyűjtött, és Csaba népét Szikambria közelében megtámadta. Két álló hétig folyt a küzdelem. Végül Csaba seregét úgy legyőzték és szétszórták, hogy Attila fiaiból és a hunokból csak nagyon kevesen maradtak meg.”

„Csaba vezér elmenekült a csatából, és tizenötezer hun vitézzel Görögországba vonult. De nem maradt ott sokáig, hanem vissza− tért rokonaihoz, atyjának népéhez Szittyaországba. Ezenfelül meg− 33

77


Csaba

maradt még háromezer hun, akik Csigle mezején telepedtek le.” „Telt−múlt az idő, sírba szállottak a hun vitézek, és már az unokáik hordták a fegyvert, amikor a szomszédos népek nagy sereggel támadtak a székelyekre. Késő éjszakáig folyt a harc, és már−már elveszett a székelység, amikor csoda történt. Az égboltozat Tej− útján, amelyet azóta Hadak Útjának neveznek, egy lovascsapat je− lent meg. A csapat élén Csaba királyfi vágtatott, aki a holtak szel− lemét új csatára vezette. Az égből leszállt csapat az ellenséget el− söpörte, aztán a Hadak Útján némán visszatért a magas égbe.” (Lengyel Dénes: Régi magyar mondák)

34

Dániel

Dániel

77


Héber eredetű bibliai név. Jelentése: bírám az Isten. Hazánkban már a 12. században találkozunk írott alakjával. Korai előfordulása miatt sok becézett alakjából magyar családnév keletkezett. Ilye− nek: Dacó, Dacsa, Dacsó, Dancs, Dancsa, Danka, Dankó, Dány, Danyi. Becézése: Dani(ka), Dankó. Névnap: július 21.

Dániel a Bibliában szereplő személy. Jeruzsálem ostroma után fia− tal fogolyként került Babilóniába. Nabukodonozor udvarában Bal− tazár volt a neve. Ő fejtette meg azt a három szót (mené tekél úfarszin), amelyet Belcazár király lakomáján egy kéz a falra írt, pusztulást ítélve és megjósolva a babilóniai birodalom bukását. Dániel könyvében (5,25.) a következő magyarázat olvasható: „ a mené azt jelenti, hogy számbavette Isten a királyságodat, és véget vet annak. A tekél azt jelenti, hogy megmért téged mérlegen, és könnyűnek talált. A perész azt jelenti, hogy felosztotta királyságo− dat, és médeknek meg perzsáknak adta.” A perzsák a lakoma éj− szakáján elterelték az Eufrátesz vizét a medréből, s meglepetés− szerűen vonultak be a városba. A perész (más fordításokban: par− szin) szóban a perzsa népnév mássalhangzói vannak, a korabeli írásgyakorlatnak megfelelően nem jelölték a magánhangzókat. Dárius emberei még azon az éjen megölték Belcazár káldeus ki− rályt, és a méd Dáriusz elfoglalta az országot. Emberei csellel megvádolták Dánielt, s a király az oroszlánok vermébe vettette, de ő sértetlen maradt. Hazánkban egyik leghíresebb névviselője Berzsenyi Dániel (1776–1836) köznemesi származású költőnk volt. 1830−tól az akadémia tagja lett. A klasszikus időmértékes verselés egyik leg− nagyobb magyar mestereként tartjuk számon. Legtöbb nagy ver− sét az óda műfajában alkotta, de elégiái is kimagasló értékűek. Több mint harminc éven át a Somogy megyei Niklán gazdálko− 35

77


Dániel

dott, ott is temették el. Kúriája ma látogatott múzeum. A költő leg− ismertebb ódájából idézünk néhány sort; a verset Kodály Zoltán zenésítette meg, kórusműként dolgozta fel. „… Nem sokaság, hanem Lélek s szabad nép tesz csuda dolgokat. Ez tette Rómát föld urává, Ez Marathont s Budavárt híressé.” (Berzsenyi Dániel: A magyarokhoz)

36

Dávid

Dávid

77


Bibliai név, a héberben a jelentése: kedvelt, szeretett. Első leírt hazai adata 12. századi. Belőle keletkezett a Dakó, Dósa és Dózsa családnevünk. (A Dósa ~ Dózsa a régi nyelvben írásképváltozat volt. A mai Dósa−féle s−es hangoztatás betűejtés következménye− ként terjedt el.) Becézése: Dávidka. Névnap: december 30.

Az Ószövetség jelentős terjedelemben foglalkozik Dávid alakjával. Pásztorfiúból lett Saul király udvari zenésze és kegyeltje. Híres bibliai jelenet a félelmetes óriás, Góliát legyőzése. A küzdelem előtt mondja Dávid önmagáról, az egyszerű pásztorról a királynak: „Az Úr, aki megmentett engem az oroszlán és a medve karmától, meg fog menteni ennek a filiszteusnak a kezéből is… És felöltöz− tette Saul Dávidot a saját ruhájába, a fejére rézsisakot tett, és pán− célba öltöztette” (Sámuel I. könyve). Góliát legyőzését számos festő örökítette meg, de minden képen csupán egyszerű, pásztorruhában ábrázolják kezében a parittyá− val. Dávid alakját több szobrász is megalkotta, amelyek közül a leghíresebb Michelangelo alkotása. Dávid Izrael második királya volt, Kr. e. 1012−től 972−ig ült Izrael trónján. Ő hajtotta végre Júda vezetésével az összes zsidó törzs egyesítését és az állam megszilárdítását. Uralkodása idején elfog− lalta Jeruzsálemet, és székhelyévé tette azzal, hogy oda vitette a frigyládát. Életét az Ószövetség könyvei legendákkal átszőve mu− tatják be. A Biblia úgy tartja nyilván, mint művészt és zsoltárköltőt. A neki tulajdonított énekek művészi értékűek. A 150 ének a Bib− liában az Ószövetség egyik könyve, s ez örökíti meg Dávid király könyörgéseit. Az eredeti dallamok nem maradtak fenn, a több mint kétezer éves szövegeket ma a 4–14. századokban keletkezett gregorián dallamokkal éneklik. Dávidot az igazi barátság jelképeként is említi a Biblia. Mikor 37

77


Dávid

legjobb barátja, Jonathán elesett a csatában, a következőket mondta: „Sajnállak testvérem, Jonathán, kedves valál nékem nagyon… Mint anya szereti egyetlen fiát, úgy szerettelek én téged” (Sámuel II. könyve). Mátyás király Corvina könyvtárában, Beatrix királyné zsoltáros− könyvében is látható a hárfán játszó Dávid, amely azt bizonyítja, hogy alakja mindig is ismert és népszerű volt. Az alábbi idézet Dávid 13. zsoltárából való: „Tekints rám, hallgass meg, Uram, Istenem! Tartsd meg szemem ragyogását, ne jöjjön rám halálos álom! Ne mondhassa ellenségem: Végeztem vele! Ne ujjonghassanak ellenfeleim, hogy ingadozom! Mert én hűségedben bízom, szívből ujjongok, hogy megsegítesz.”

38

Dominik

77


Dominik

A latin Dominicus névből származik. Jelentése: az Úrhoz (Isten− hez) tartozó, azaz az Istennek szentelt. Mások szerint a vasárnap született fiúk kapták ezt a nevet, mivel a vasárnap az „Úr napja” volt, a latinban dies dominica. Valójában a két eredeztetés között alig van különbség. A név régi magyaros alakjai a Domonkos és a Domokos, amelyek ma inkább családnévként élnek. Becézése: Domi(ka), Dominka. Névnap: augusztus 4.

A név védőszentje, Szent Domonkos (1170k. –1221) kasztíliai szerzetes volt. Több kolostort is alapított Itáliában, Spanyolország− ban és francia földön. A róla elnevezett szerzetesrend megalapító− ja. A domonkosok által vállalt feladatok: az ige hirdetése, a térítés, valamint az egyházi tudományok ápolása volt. Tagjaik jelentős gyógyító és népnevelő, tanító tevékenységet végeztek. A rend ko− lostoraiban főiskolai jellegű oktatási intézmények, úgynevezett studium generalék működtek. Hazánkban az első kolostoruk Székesfehérváron volt. Itt élt Julianus barát is, aki rátalált még a tatárjárás előtt a Volga mentén az őshazában maradt magyarokra. A név jeles viselői közé tartozott El Greco (1541k. –1614) görög származású spanyol festő. Kréta szigetén született, eredeti neve Domenikosz Theotokopulosz volt. Fiatalon elkerült Velencébe, később Rómában és Toledóban alkotott. Művészetére a földi és az égi transzcendens (a megismerés határán túli) elemek egybekap− csolása a jellemző. Híres képe az Orgaz gróf temetése.

39

77


Erik

Erik

Az északi germán (ónorvég) Erik név átvétele. A dánok terjesztet− ték el még a normann hódítás előtt. Más német nyelvterületen Erich alakban írják. Jelentése: becsület(es), nagyrabecsült, bátor. A név régen hazánkban nagyon ritkán fordult elő. Becézése: általában nem becézik; ritkán: Eri vagy Erkó. Névnap: május 18. A történelemben a leghíresebb névviselő Vörös Erik (950k. –1003 v. 1004?) norvégiai származású viking felfedező és hajós. Eredeti neve Erik Thorvaldsson volt, vörös haja miatt kapta ezt az állandó jelzőt keresztneve elé. 982−ben hajójával elérte Izlandot, majd Grönlandot. Ennek a déli részén 986−ban létrehozta az első euró− pai települést. Ő nevezte el az általa fölfedezett területet „Zöld országnak”, azaz Grönlandnak, mivel a településnek vonzó hírét akarta kelteni. Fia Leif Eriksson, akit útban Norvégiából Grönland felé egy vihar Észak−Amerika (Labrador) partjaira sodort, tehát valójában ő fedezte föl Amerikát. Az Erik név a skandináv népeknél mindig népszerű volt, több svéd és dán uralkodó is ezt a nevet viselte. Az Erik női névpárja az Erika, amely véletlen egybeesés alapján egy virág neve is. Az alacsony, lila virágzatú félcserje nevével való egyezés bizonyára hozzájárult a név népszerűségéhez.

40

Ferenc

Ferenc

77


A latin Franiscus név rövidülésének magyar változatú alakja. Az olasz Francesco az egyház által latinosított formából keletkezett. Jelentése: francia. A név első viselője Assisi Szent Ferenc volt, aki valójában a keresztségben a Giovanni, azaz a János nevet kapta. Édesanyja francia származású volt. Apja, assisi posztókereskedő, a város leggazdagabb embere fia születésének hírére tért haza épp Franciaországból. A nevet tehát eredetileg inkább becézőnévként használták. Hazánkban régen is kedvelt név volt, ezért becézése nagyon változatos. Becézése: Fecó, Ferci, Fercsi, Feri(ke), Ferke, Ferkó, Feró, Ferus, Franci. Névnap: október 4.

Több európai uralkodó és szent neve (Paulai, Szalézi, Xavéri). Visszatérve első névviselőjére, Assisi Szent Ferenc a 12–13. szá− zadban élt. Az egész egyháztörténet egyik legnépszerűbb szentje mind a mai napig, aki a madaraknak és állatoknak prédikált. Azt írják róla: „Mint egy ártatlan gyermek, teljesen közvetlen és bizal− mas kapcsolatban állt a természettel, és nem engedte, hogy a teremtményeket bárki is bántalmazza.” Az általa alapított szerze− tesrendet nevezik franciskánusoknak (ferences atyák rendjének). Ő és rendtársai számára Jézus követésében nagy szerepet játszott a szegénység, amelyet következetesen meg is valósítottak. Emel− lett a természet szeretetét és a békességet hirdették. A magyaror− szági rend irodalmi tevékenységéről a 14. századtól kezdve van− nak adataink. A szent legendáját az 1372 táján fordított Jókai−kó− dex is őrzi. Ez a ma ismert legrégibb teljesen magyar nyelvű könyv, meglehetősen nagy terjedelmű, 81 ívből áll (ez körülbelül 1300 oldal). A Ferenc nevet kapta a keresztségben a híres osztrák zeneszerző, Franz Schubert, a korai romantikus zene egyik legkiválóbb képvi− selője. Sokoldalú és nagyon termékeny komponista volt (nyolc 41

77


Ferenc

szimfónia, 19 nyitány, 18 vonósnégyes, 23 szonáta, hat mise stb.). Ő a romantikus daltípus megteremtője és első nagy alkotója, kb. 600 dalt írt Goethe és más korabeli költők verseire. A név másik kiemelkedő és világhírű viselője Liszt Ferenc (1811–1885) zeneszerző, zongoraművész. A magyar származású komponista 1824−től Párizsban élt. Az 1838−as pesti árvíz felkel− tette nemzeti érzését, ennek hatására a károsultak javára több hangversenyt adott. 1869−től Weimar, Róma és Pest között osztot− ta meg idejét. 1875−ben ő alapította meg a Zeneakadémiát, melynek tanára s egyben elnöke is volt.

42

Gábor

Gábor

77


A magyar névalak a héber Gabriél névből rövidült. Jelentése: Isten embere vagy Isten bajnoka. A Bibliában a három főangyal egyike (Mihály, Ráfáel, Gábriel). Hazánkban régen is a kedvelt nevek kö− zé tartozott. Becézése: Gabi(ka), Gáborka, Gabri, Gábris(ka). Névnap: március 24.

A Lukács−evangélium úgy szerepelteti Gábriélt, mint Isten küldött− jét. Ő adja hírül előbb Kereszelő Szent János, majd Jézus születé− sét, s az ő jövendő messiási hivatását.

Ezt a nevet viselte Bethlen Gábor (1580–1629) erdélyi fejedelem is, aki a Magyar Királyság egységének helyreállítására törekedett. A rendek előbb Magyarország fejedelmévé, majd magyar királlyá választották. Nevéhez fűződik az erdélyi fejedelemség európai rangra emelése és felvirágoztatása. Támogatta az ipar fejlesztését, a kereskedelmet, a művészeteket. Ő alapította Gyulafehérvárott az akadémiát.

A 19. században élt Baross Gábor politikus és miniszter. Nevéhez fűződik a magyar vasútvonalak nagy részének államosítása. Kiépítette a fiumei kikötőt, fejlesztette a vasúthálózatot és a dunai hajózást.

43

77


Gergely, Gergő

Gergely

Alapja a görög Grégoriosz latinos végződésű Gregorius formája. Ebből rövidült le a Gregor, amely szó eleji mássalhangzó−torlódás feloldásával fejlődött magyar alakká. A Gergő férfinév már a ma− gyar Gergelyből keletkezett, ennek fejlődési sora a Gergely − Gergé − Gergő volt. Sokan −ő kicsinyítőképzős származéknak tartják. Már a kora középkorban kedvelt név volt hazánkban, erre utalnak a belőle keletkezett apanévi eredetű családneveink is: Gerecs− Göröcs; Gera, Gerő, Gerus. Becézésük: Gergelyke, Gergő(ke). Névnap: Gergely: március 12. Gergő: november 17. A névvel kapcsolatban elsőként I. (Nagy) Gergely pápát (540–604) kell megemlítenünk, aki bencés szerzetes és kolostoralapító volt. A középkori egyházi dallamkincset ő gyűj− tötte össze és rendszereztette azt (gregorián ének). A történelemből ismert híres névviselő Szent Gergely (VII.) pápa, aki a 11. században élt. Fő feladatának tekintette az 1054−ben el− szakadt keleti egyházzal való újra egyesülést, valamint Jeruzsálem− ben a Szentsír visszaszerzését. IV. Henrik német−római császárral összeütközésbe került, és kiközösítette őt az egyházból. Ennek politikai következményei miatt Henrik a pápa akkori székhelyére, Canossába kényszerült menni, ahol három napig megalázkodva vezekelt bűnbocsánatért (Canossát jár). Gergely mint felszentelt pap a feloldozást nem tagadhatta meg a bűnbánó kereszténytől. Élete további részében is sok harc várt rá, végül visszavonulva és magára hagyatva halt meg 1085−ben. XIII. Gergely pápa nevéhez fűződik a Gergely−naptár (gregorián naptár) bevezetése, amely 1582−ben az elavult Julianus−naptár he− lyett lépett életbe. Ennek a lényege a négy évente beiktatott szökőnap, amelyet Magyarországon az 1587/88−as országgyűlés fogadott el és vezetett be. 44

Gergő

77


Híres magyar népszokás volt e szent napján a gergelyjárás. A kis− iskolások hosszú papírsüvegben, kardosan, zászlóval, felbokrétáz− va járták végig a helységet és énekeltek. Ezzel gyűjtöttek adomá− nyokat a tanítójuknak és a maguk számára (lásd: balázsjárás). Éneklésük egyben tavaszköszöntés is volt. Egyik régi változatát Kodály Zoltán dolgozta föl ismert kórusművében, melynek a következő a kezdete:

Szent Gergely doktornak, híres tanítónknak az ő napján, Régi szokás szerint menjünk Isten szerint iskolába.

Adjatok szalonnát, Omne dignum leverendum lande.

45

77


István

István

A magyar névalak hosszú fejlődés eredménye. A görög Sztepha− nos latinosított Stephanus formája rövidült le, s a szó eleji mással− hangzók torlódását Istefán változattá alakította nyelvünk. Ebből keletkezett a mai István, amelyre bizonyára hatott a német Step− han és a szláv Stefan származék is. Jelentése: (virág)koszorú. Ez a régi görögök életében fontos jelkép volt: házdíszítés, ha fiúgyer− mek született; házasságkötéskor; harcosoknak és versenyek győzteseinek volt a jutalma. Hazánkban a név minden korban kedvelt volt, s nagyon sok be− cézőjét használták. Becézése: Csicsa, Ista, Isti, Istók, Pista, Pistika, Pistike, Pistu(ka), Pityu(ka), Pityuli, Pityuri. Névnap: augusztus 20 és december 26. Leghíresebb magyar István első királyunk volt, aki 1001–1038 kö− zött uralkodott. Pogány neve Vajk volt, a keresztségben Szent Ist− ván diakónusról, az első vértanúról kapta a keresztnevét. A szer− papot a zsidók hamis vádakkal a főtanács elé állították, s a váro− son kívül megkövezték. Nyugat−Európában közkedvelt népi szent, a lovak és a kocsisok védőszentje. Az idő távlatából úgy tű− nik, hogy királyunk szülei tudatosan választották fiuknak e nevet. István királyt kiváló diplomáciai és politikai érzéke történelmünk legnagyobb államférfiává avatta. Társadalmi, vallási és politikai szempontból ő teremtette meg Magyarországot. Valójában ő jelöl− te ki és biztosította a jövőbe vezető utat népünknek. Nagy királya− ink mind az ő példáját követték uralkodásuk idején. Nagy érde− meket szerzett a magyar katolikus egyház érdekében kifejtett te− vékenységével. Az Árpád−házi dinasztia megalapítója, kimagasló uralkodó, államalapító király. Alakját sok népi (később egyházi) ének is megörökítette, ezek közül idézünk az egyikből:

46

István

77


„Ah, hol vagy, magyarok tündöklő csillaga, Ki voltál valaha országunk istápja? Hol vagy, István király? Téged magyar kíván, Gyászos öltözetben Teelőtted sírván.”

(Dőry kéziratos könyv 1763)

47

77


János

János

A héber Johanan név görög−latin Johannesz alakjából rövidült le a magyar forma. Európa népeinél, s így hazánkban is kedvelt név volt, s a századok során több alakját is használtuk. Ilyen volt a Jo− ános alak is, ebből leágazva lett a Jovános, Ivános, Iván, ezért ez utóbbit rokon névnek tekinthetjük. Becézése: Csana, Jancsi(ka), Jani(ka), Janka, Jankó, Janó(ka), Jánoska. Névnap: december 27. A szentek között több Jánost is számon tart az egyház, ezért nap− tárainkban más napokon is találkozunk ünnepével. A szentek közül elsőként Keresztelő Szent Jánost kell említenünk, aki Kr. e. 7. – Kr. u. 29. között élt. A bibliai prófétát Johannes Bap− tista néven is szokták említeni, mivel híveit, köztük Jézust is ő ke− resztelte meg a Jordán vizében. Herodes Antipas fejét vétette. Alakja kedvelt témája az irodalomnak és a képzőművészeteknek. Ő a máltai lovagrend, bizonyos városok (például Firenze), vala− mint országok (Burgundia) védőszentje. Jánosnak hívták az egyik apostolt, evangélistát is. Testvérével, Ja− kabbal együtt az elsők között csatlakozott Jézushoz, miután el− hagyta az eredeti foglalkozását, a halászatot. Jézus különlegesen kitüntetett apostola később Patmosz szigetén és Epheszoszban élt és működött. Nepomuki Szent János (1350–1393) Prága érseke volt, akit IV. Vencel király a Moldva folyóba vettetett. 1729 óta ő Csehország patrónusa. Alakja hazánkban is mindig népszerű volt, a barokk népi vallásosság jeles alakjaként tartjuk számon. A haldoklók, a gyónási titok és a vízen járók védőszentje. Ezért állították szobrát Magyarországon folyók, patakok, vizek mellé. Szólnunk kell még Kapisztrán Jánosról, a 14–15. századi itáliai fe− rences szerzetesről, aki a magyar történelemnek is feljegyzett alakja. 1455−ben jött Magyarországra, s a pápa kérésére a török 48

János

77


ellen sereget gyűjtött. Majd részt vett Nándorfehérvár 1456. évi vé− delmében Hunyadi János hadvezérrel együtt. A törökök fölötti győzelem hírére rendelte el a pápa örök emlékezetül a déli ha− rangszót. Hunyadi kormányzó, erdélyi vajda, nándorfehérvári fő− kapitány volt. Több csatát nyert a törökök ellen. A nándorfe− hérvári győzelem után pestisjárvány áldozata lett. Költőink közül Arany János (1817–1882) nevét említjük, aki kiemelkedő művészi értékű balladáival, elbeszélő költeményeivel és műfordításaival lett Európa−hírű. Művei egyedülálló nyelvi te− hetségről tanúskodnak.

49

77


József

József

A héber eredetű bibliai Jóséph névből származik. Összetett szó, előtagjában a Jahve (Isten) szó rejlik, a második tag jelentése bi− zonytalan. Csupán feltett együttes jelentése: Jahve gyarapítson. John Marco Allegro professzor − a manchesteri egyetem előadója − szerint a név a héber Jaspis (kő) származéka. Ez a főpapok pa− lástján és mellén hordott drágakődíszekre vésett megjelölésre utal. Becézése: Dódi, Dodó, Joci(ka), Jocó(ka), Jóska, Józsi(ka), Pepi, Szepi. Névnap: március 19. József a Bibliában Jákobnak Rácheltől származó fia. Története az Ótestamentum egyik legszebb része. A fiú apja kedveltje volt, ezért testvérei elhatározták, hogy megölik. Ruben tanácsára azon− ban ezt mégsem tették meg, hanem először egy üres ciszternába vetették, majd eladták a vándor rabszolga−kereskedőknek. Ezek Egyiptomba vitték Putifárhoz, a fáraó kormányzójához, akinek így került szolgálatába. Putifár felesége szemet vetett rá, ő azonban ellenállt a csábításnak. Ezért az asszony bevádolta őt a férjénél, amiért börtönbe vetették. Itt fejtette meg a fáraó rossz álmait − a hét bő és szűk esztendőt −, amellyel megmentette az országot az éhinségtől. Ettől kezdve a fáraó kedvence lett. A történet részlete− sen elbeszéli találkozását az éhinség miatt Egyiptomba ment test− véreivel, akik nem ismerték föl öccsüket. Végül elhozatta Egyip− tomba rég látott, idős apját, valamint a féltékeny s megszégyenült testvéreit. Magyarországon a József a 18. századtól tartozik a leggyakoribb férfinevek közé. Szent József tisztelete a 19. század második felé− ben tetőzött. IX. Pius pápa ugyanis ekkor nyilvánította Jézus neve− lőapját a római katolikus egyház védőszentjévé. Névnapja a tavaszi napéjegyenlőség idejére esik, így a három me− leghozó szent egyike (Sándor, József, Benedek). A néphagyo− mány szerint idő− és termésjósló szerepük is van, kivált Józsefnek. Az időponthoz − így a névhez is − sok népi hiedelem, megfigyelés fűződik. Ilyen a következő szólás is: József−nap után kalapáccsal se lehetne visszaverni a füvet. 50

Kristóf

77


Kristóf, Krisztofer

A Kristóf a görög Krisztophorosz név rövidüléséből keletkezett. Jelentése: Krisztust hordozó. Előtagja a Krisztus név görögös for− mája, utótagja pedig a pher ~ phor vinni jelentésű igető. A Krisztofer az előző keresztnév angol formája, illetve megfelelő− je. Becézésük: Kristi, Kristó, Kristófka. Névnapok: március 15, illetve július 25.

Szent Kristóf legendás szent, aki átvitte a fiatal Jézust egy folyón. Mind a keleti, mind pedig a nyugati egyház kiemelten tiszteli e szentet, aki minden bizonnyal 250−ben szenvedett mártíromságot Decius császár idejében. A keresztény mártír kultusza az 5. szá− zadban Bizáncból terjedt el. A monda azonban bizonyára nem ré− gebbi a 12. századnál. Az eredeti történet szerint Kristóf kánaáni származású volt, s Reprebusznak hívták. A Kristóf elnevezést a keresztségben kapta, mivel az volt a hivatása, hogy a Mester taní− tását vigye a pogányok közé. Tehát inkább szimbolikus, metafo− rikus a neve, illetve a róla leírt történet. Az ókeresztény korban a krisztiforosz a keresztények általános megnevezése volt, mivel azt tartották, hogy az oltári szentségben részesülve minden keresz− tény magában hordozza Krisztust. Ez a tény magyarázza a Szent Kristóf−ábrázolások fent említett jelképét. A művészi alkotásokon hosszú szakállas férfi, aki kezében kizöl− dült botot tartva egy folyón át a vállán viszi a gyermek Jézust. Az utazók (hajósok, autósok) védőszentje. Történelmi érdekesség és véletlen egybeesés, hogy a leghíresebb névviselő Kolombusz Kristóf (Cristofo Colombo; 1415k. –1506), a híres genovai tengerész. Spanyol szolgálatban álló hajós, aki ex− pedíciót vezetett az Indiába vezető legrövidebb tengeri út felku− tatására. Így fedezte fel 1492−ben véletlenül Amerikát, bár erről ő maga élete végéig nem tudott. Híres hajója a Santa Maria. A felfe− dező hajósról nevezték el Kolumbiát.

51

77


Krisztián

Krisztián

A latin Christianus rövidült alakja (Christiani = keresztények). Je− lentése: Krisztust követő, azaz keresztény. A görög Krisztosz azt jelenti, hogy felkent, vagyis királyi. A szó a héber Messiás fordí− tása, ez szintén felkentet jelent. Rokon név a nagyon ritkán elő− forduló Keresztély. Ez az eredeti latin név magyarosodott formá− ja. A magyar keresztény közszónk ugyanezen név köznévi alakjá− ból származik. Becézése: ritka, esetleg Kriszti. Névnap: március 13. Az új, a keresztény vallás megalapítójának nevéről nevezték el a híveit christianusnak, vagyis Krisztushoz tartozóknak, magyarul keresztényeknek. E szótőben található kereszt (latinul crux) Cons− tantinus római császár uralkodása után a kereszténység szimbólu− ma lett. A keresztnek 24 formája ismeretes. Hazánkban a legismer− tebbek a latin, a Péter− (lásd a Péter névnél!), az András (lásd ott), az apostoli, a pápai és a máltai kereszt. Christiaan Huygens (1629–1695) holland fizikus, csillagász és matematikus a 17. század Európájának legnagyobb csillagásza volt. Ő ismerte föl a Szaturnusz gyűrűjét, valamint felfedezte a leg− nagyobb holdját, a Titánt. A Krisztián (Keresztély) több dán uralkodó neve volt. X. Ke− resztély (1918–1944 között) nemcsak Dánia, hanem Izland királya is volt. A magyar történelembe és egyháztörténetbe is beírta a nevét egy Krisztián. Christian August szász herceg csapataival részt vett Buda fölszabadításában és a magyar főváros visszavételében. 1707−ben esztergomi érsek lett.

52

László

László

77


Nem eredeti magyar név, a szláv Vladislav (jelentése: hatalom + dicsőség) magyar fejleménye. Azonban annyira eltér a szláv alak− tól, hogy már önálló, magyar névnek tekinthető. A mai forma hosszú és többszörös hangfejlődés eredménye. Rokon név: Ulászló. Becézése: Laci(ka), Lackó, Lacus, Laca. Névnap: június 27.

A magyar uralkodók közül hat László nevű volt (ebből négy Árpád−házi). Közülük leghíresebb I. (Szent) László, a nagy nép− szerűségre szert tett és bölcs lovagkirály. A név ma is feltűnő gya− korisága neki köszönhető.

A magyar középkor egyik leghíresebb uralkodója 1040 körül szü− letett Lengyelországban. Apja I. Béla király, anyja a lengyel Riche− za, bizonyára tőle kapta a szláv keresztnevet. 18 éves uralkodása alatt I. István volt a példaképe, így az ő művének folytatója. Sike− res csatákat vezetett, 1068−ban szétverte a hazánkba betörő kun pogány sereget. Sikerrel védekezett a nyugati német terjeszkedés ellen is, megszerezte a déli Dalmáciát.

Törvényeit Szent Istvánéhoz szokták hasonlítani, ezek tükrözik az állandóságot, s egyben a magyar társadalom változásait is. Hatá− rozott, keménykezű uralkodó volt, biztosította a magántulajdon védelmét, az állami és egyházi szervezetek működését. Adomá− nyokkal segítette a papságot. Ő alapította meg a zágrábi püspök− séget, a somogyvári Szent Egyed kolostort és apátságot. Kedvenc városába, Váradra helyezte a bihari püspükséget. Nevéhez fűződ− nek a magyarországi szentté avatások káprázatos ünnepségekkel (István, Imre és Gellért). Haláláig biztosította az ország független állami létét.

53

77


László

Már életében mondák, legendák, népi énekek keletkeztek tettei− ről. Csodás képességekkel ruházták föl alakját. 1095−ben húnyt el, először Somogyváron temették el az általa alapított Szent Egyed bazilikában. Végső nyughelyet Nagyváradon kapott, sírja zarán− dokhellyé vált. 1192−ben avatták szentté, életéről a 12–13. század fordulóján le− gendát írtak. A holtában is győzelmes király − a krónika szerint − 1345−ben sírjából kikelve segítette meg a tatárok által megtáma− dott székelyeket. Fejereklyéjét a győri székesegyházban őrzik, az ún. Szent László−hermában, amely a magyar középkori ötvös− művészet remeke. Nem lehet véletlen, hogy a híres törökverő hős, Hunyadi János épp a lovagkirály nevét választotta elsőszülött fiának, a jogtalanul lefejezett Hunyadi Lászlónak. Az egyik leghíresebb monda László király párviadalát meséli el a kun vitézzel. A téma annyira kedvelt volt, hogy régi temploma− inkban sokszor örökítették meg a falakon László vitézségét. László Gyula régész professzor a Kárpát−medence 29 templomában mu− tatja ki azokat a freskókat (töredékeket), amelyek eseményekben ábrázolják a Szent László−legendát. A Képes Krónika nyomán idézzük föl a harc e jelenetét: „Ekkor történt, hogy László herceg meglátott egy pogányt, aki egy magyar lányt lovára fölragadott, és vele elvágtatott. A herceg megsarkantyúzta Szög nevű paripáját, és sebesen utánavágtatott. Már csak egy lándzsa hossza választotta el a kuntól, de a távolság nem csökkent, mert a herceg lova gyorsabban már nem futhatott, a kun paripája pedig semmit se lassúdott. Ezért aztán sokáig vág− tattak, mert egy ember karjának távolsága volt a lándzsa és a kun háta között. Amikor a herceg látta, hogy a kunt utol nem érheti, rákiáltott a lányra: − Szép húgom! Ragadd meg a kunt övénél, és vesd le magad a földre! 54

László

77


A lány megtette. László herceg pedig rátámadt a rablóra, és bár a lány könyörgött, hogy ne ölje meg, elvágta az inát, és kivégezte."

(Lengyel Dénes: Régi magyar mondák)

Szent László királyról több középkori ének is fennmaradt. 1651− ben jelent meg a Cantus Catholici Kisdi Benedek egri püspök támogatásával. Ebben találjuk a patinás veretű éneket László ki− rályról:

„Sziklahitű László, Ki nem ismersz félelmet, Légy ereje pajzsa Gyenge szívű népednek: Ingadozó lelkek, Sok csapással vertek, Tőled kérnek védelmet.”

55

77


Levente

Levente

Eredeti, azaz ősi finnugor tőből képzett szó. Magyar köznévi ere− detű személynév, a lesz (lev−) igető származéka. Külföldi és ma− gyar források több alakban is rögzítették: Liuntika (=Liüntika), Liünti, Levedi. Az első névformánál a liü szótőhöz az −ntika kép− zőbokor járult. Nyelvünkre nem volt jellemző egyébként az ilyen vegyes hangrendű névalak. A korai Árpád−házi uralkodók, herce− gek neve között ritkán fordult elő, hogy nem török(ös) nevet kap− tak. Épp ezért értékes az ilyen adat, hisz a név nyelvemlékként ősi szót őrzött meg. Jelentése: levő, élő, létező. A 19. században újí− tották föl Levente alakban. Becézése: Levi. Névnap: június 18. E név szótövéből ered a magyarság honfoglalás előtti egyik szál− láshelyének megnevezése is, a latinos formájú Levédia. Levente Álmos unokája, Árpád elsőszülött fia volt. Történészeink, nyelvészeink máig eltérő véleményen vannak azzal kapcsolatban, hogy Árpád Tarkacsu (Tarhos) nevű fia egyenlő−e Leventével. Egyesek azonosítják, mások két külön Árpád−fiként említik. Bár− melyik állítás lehet valós, mégis elgondolkodtató Konsztantinosz császár leírása a magyar vezérek családfájáról, hisz őt személye− sen az unoka, Termacsu tájékoztatta erről, s ő említést sem tesz a Levente névről. Ebben az esetben csak azt feltételezhetjük, hogy a Tarkacsu ~ Liüntika személynek két neve lehetett: egy hagyo− mányos török és egy magyar eredetű. Azt már ismertettük, hogy Álmos a honfoglalás előtt idős ember volt. Unokája, Levente már hadat vezetett, épp a Kárpát−meden− cébe. Ekkor történt az a végzetes besenyő támadás, amely miatt a magyarok kénytelenek voltak nyugatabbra vonulni. Levente és seregének nagy része már vissza sem tért Etelközbe. Leszár− mazottai közül nem kerültek ki magyar királyok. Tevel(i) fia neve azonban mindmáig él több magyar földrajzi helynevünkben. 56

Levente

77


A Levente nevet később még egy Árpád−házi leszármazott viselte, a megvakított Vászoly (Vazul) elsőszülött fia. A közel egy évtize− dig Oroszországban élő − egyébként trónvárományos − utód élete végéig megőrizte pogányságát. Fivérei, a megkeresztelkedett And− rás és Béla viszont Magyarország királyai lettek.

Az alábbiakban néhány részletet közlünk a mondából, amely Le− vente halálát írja le, amint elesett a bolgár Simeon cár elleni harc− ban.

„Levente bátran csattogtatta kardját, diadalmat diadal után aratott a bolgár seregen. Már−már elfoglalta az országot, amikor az ár− mány gáncsot vetett a diadalmas hadseregnek. A görög császár cserbenhagyta a hétmagyarok csapatát. Kezet nyújtott a bolgár− nak. Simeon cár erre sebtében a rettenetes besenyőkhöz szalajtat− ta fiát. Gazdag ajándékkal rávette a Kánt, hogy támadjon a hét− magyar etelközi szállására. A besenyők kötélnek is állottak, s mi− vel hiába sürgették az adót Álmosnál, nagy dühösen hadba száll− tak.”

„Szörnyű csata kezdődött. Erőtlen a tollam, hogy hűséggel leírjam e véres, szörnyű csatát. Mint amikor nagy, virágos mezőbe suhint a kaszás, hullott a magyar sereg színe−java. Mire jó Ozmunda elérte a magyar tábort, a csatamezőn csak a szép ifjú Levente holt− teste fölé borulhatott. Árpád dali fia virágos mezőben esett el. Bol− gár nyílvessző járta a szívét át, miközben nagy bátran verekedett.” ... „Megeresztett hajjal, lehajtott fővel állottak meg Álmos előtt. Le− vente szörnyű halálának hírét már ők is hallották, azért siettek a vezér sátrába. A hallgató nagy csendet Árpád szava törte meg: − Jó vezérek, szép fiam, a hétmagyar szeme fénye, Levente, halott. Hajam lebontva, övem megeresztve állok előttetek! Az a nyíl− vessző az én szívem is érte.”

(Komjáthy István: Mondák könyve)

57

77


Marcell

Marcell

A latin Marcellus családnévből (cognomen) keletkezett, amely a Marcus − Marshoz tartozó − továbbképzése. A magyarban régi egy− házi személynév, már a 12. században is előfordult. Családnév− ként 1447−ben rögzítették Marchel alakban. Becézése: Marci(ka). Névnap: január 9. és augusztus 14. A nevet több pápa is viselte, köztük I. Szent Marcellus (308–309). A név jeles képviselője Marcello Benedetto (1686–1739) itáliai ze− neszerző is. Miséket, motettákat, oratóriumokat, zsoltárparafrázi− sokat és operákat is írt. Ugyanez volt a neve a nagy francia írónak, Proustnak (1871–− 1922). Az eltűnt idő nyomában című regényciklusával került a vi− lágirodalom élvonalába. A jelen és múlt idősíkjait váltogatta belső monológokkal, így idézte föl élményeit. Módszere rendkívüli ha− tással volt a 20. századi regény fejlődésére. Hazánkban Benedek Marcell (1885–1969) író, esztéta, irodalom− történész kapta ezt a keresztnevet, aki a nagy meseíró, Benedek Elek fia volt. Előbb a kolozsvári, majd a budapesti egyetemnek volt a tanára. Grossmann Marcell (1878–1936) magyar születésű tudós. Einstein után a második hely illeti meg a relativitás tanának létrejöttében. Az egyetemen évfolyamtársak voltak, közös cikkükben 1913−ban még csak a relativitás elméletének lehetőségét vetették föl. Brener Marcel (1902–1981) pécsi születésű amerikai állampolgár híres építész volt. Mindig magyarnak vallotta magát, s kapcsolata a szülőhazájával élete végéig megmaradt. Az általa tervezett épü− letek közül a leghíresebb a Párizsban található UNESCO−székház. A filmművészet is jeleskedik hasonló keresztnevű személlyel. Marcello Mastroianni (1924–1996) az egyik legjelentősebb olasz filmszínész volt (Oscar−díjas). Híres alakításai közül említünk né− hány filmet, ezek: A nyomorultak, Az édes élet, Válás olasz módra, 8 és fél. 58

Márk

Márk

77


A név korai magyar átvétele két úton is történhetett. A Márkus rö− vidüléséből, ennek latin eredete a Marcus, amelynek a jelentése: Mars hadistenhez tartozó, vagy neki szentelt. De lehet a német Mark átvétele is, amely két német utónévnek, a Markusnak és a Marquardnak a közös rövidülése. Ez utóbbinak a jelentése: határ− vidék védője. A Márk magyar keresztnévből alakult több családnevünk, így a Markó, Márkó, Márkus, amelyek kicsinyítőképzős származékok− ból önállósultak. Becézése: Marci(ka), Markó. Névnap: április 25.

A bibliai evangélium négy feltételezett lejegyzője közül az egyik (János, Lukács és Máté mellett) Márk, aki 100 körül halt meg Alexandriában. A név nem héber, hanem római eredetű. Az evan− gélista latin neve Marcus Johannes volt, ebből az utóbbi az erede− ti név, amely mellé az akkori szentföldi szokás szerint római nevet is fölvett. Evangéliumának témája Jézus működésének bemutatá− sa. Ezt Szent Péter prédikációi nyomán állította össze, illetve írta le görög nyelven. A hagyomány az alexandriai egyház alapítója− ként, vértanújaként tiszteli Márkot, aki egyben a város első püs− pöke volt. 828−ban a velencei kereskedők megszerezték ereklyéit, és az arabok pusztítása elől Velencébe vitték. Ettől kezdve lett Szent Márk Velence védőszentje. Tiszteletére épült a San Marco− templom, amely a hasonló nevű téren áll. Sokan ezt a tündöklő, csodálatos egységben megtervezett területet tartják a világ leg− szebb terének. Petrarca állapította meg először róla: „nincsen pár− ja az egész földön.” Márk jelképes állata az oroszlán, amelyet együtt szoktak ábrázolni a szenttel. Ezt a nevet viselte Marcus Aurelius (121–180) római császár is, aki a sztoikus filozófia utolsó jelentős képviselője volt, a természetes életmódot, szigorú erkölcsiséget tanító iskola híve.

59

77


Martin, Márton

Martin

Mindkét név a latin Martinusból keletkezett. Az első a latinhoz közelebb álló névforma, amelyet sok nyelv ma is így használ. Az utóbbi a magyaros változat. Még 1138−ban nálunk is Martin, de már 1211−ben Mortun alakban jegyezték le. Jelentése: Mars isten− hez hasonló, azaz merész, bátor. Rokon név a Martos, amely a lerövidült alak −s képzős régi ma− gyar becézője; ma inkább családnévként fordul elő. Becézése: Marci(ka), Mártonka, Martos. Névnap: november 11. A név népszerűsége régen Szent Márton püspöknek volt köszön− hető. Szinte magyar szentként tisztelték, mivel a pannóniai Sabariában (Szombathelyen) született 316 körül († Candes 397). Gallia nemzeti szentje Tours−i püspök volt. A róla szóló legenda szerint még római katonatiszt volt, amikor egyszer lovon közele− dett Amiens város kapujához. Egy koldussal találkozott a hóban, akin csak szakadozott rongyok lógtak. Levette köpönyegét, azt kardjával kettéhasította, és a felét a koldusnak adta. Márton azon az éjszakán különös álmot látott: Jézust, a vállán a köpönyegnek azzal a darabjával, amelyet a koldusnak adott. Szülőhelye miatt hazánkban is több templomot szenteltek a nevé− re, főleg a Nyugat−Dunántúlon. Ő a pannonhalmi apátság partró− nusa, magát a települést régen Szentmártonnak hívták. A szombat− helyi egyházmegyének is ő a védőszentje. A róla szóló második legenda szerint, amikor Mártont Tours püs− pökévé akarták szentelni, a szerény természetű férfi elrejtőzött hívei elől egy libaólba. Ám hollétét a gágogó libák elárulták. Az egyháztörténetben ismert név Martin Luther (1438–1546), a re− formáció elindítója, ő az evangélikus (lutheránus) felekezet név− adója, egyben a Biblia német nyelvű fordítója. A magyar néphagyomány e keresztnévhez kapcsolta az úgyneve− zett Márton−napi lúd megölését és elfogyasztását. Ez régen olyan 60

Márton

77


nagy családi esemény volt, mint a disznóölés. A névünnepen gyakran ettek libát, mivel a középkorban ez volt a jobbágyadó le− vonásának, illetve a fizetésnek a napja. A polgárok és a nép is le− vágta e napon a fiatal, meghízott libát, s e lakomán kóstolták meg az új bort. Régebben − a korabeli szokás szerint − a pap minden libából kapott egy darabot, persze a legkevesebb húsú hátsó da− rabját küldték el neki, ebből ered a püspökfalat elnevezés. A szo− kást megerősítette az is, hogy míg a lúd római „beceneve” avis Martis (Mars isten madara) volt, a keresztény naptárban pedig már avis Martinis, azaz Márton madara lett. A hízott lúddal kapcsolatos egy emberekre vonatkozó magyar szóláshasonlat is: olyan kövér, mint Szent Márton lúdja.

„De hát ki is volt ez a Márton? A pozsonyi egykori koronázó temp− lomban, a székesegyházban valóban lovon ül: Donner Raphael ólomszobra úgy ábrázolja, amint − magyaros ruhában − katona− köpenyét kardjával kettévágja, hogy megossza a lova lábánál he− verő koldussal. ... S hogy hogyan került a magyaros ruha Szent Mártonra? Egyes francia legendákban − pannóniai származása folytán − mint magyar királyfi szerepel. Tény tehát, hogy a szent életű püspöknek volt köze a magyar földhöz: nem egészen ok nélkül adott hát rá magyar ruhát az osztrák szobrász.”

(Szilágyi Ferenc: Sokféle neveknek magyarázatja)

61

77


Máté

Máté

Bibliai név, a héber Mattitjahu becézőjéből, a Mathai névből ke− letkezett. Jelentése: Jahve ajándéka. Mi valószínűleg a görög rövi− dített alakot, a Mattai formát vettük át, közvetlenül ebből szár− mazik a magyar név. Hazánkban korábban kimondottan ritkának számított, népszerűsége az utóbbi években nőtt meg. Becézése: Mátéka, Mátis, Matus. Névnap: szeptember 21. Máté az első evangéliumi könyv szerzője. Kafarnaumban, a határ− városban volt vámszedő. Jézus korai tanítványa, a 12 apostol egyike. Korábban Lévi néven is szerepel. A róla elnevezett Máté− evangélium sorrendben az első az Újszövetség könyvei között. Keletkezési idejét Kr. u. 70–130 közé feltételezik. Máté halálával kapcsolatban eltérőek a vélemények. Közülük az egyik szerint Hirtacus király parancsára ölték meg, mégpedig akkor, amikor Máté kitárt karokkal imádkozott az oltárnál, és gyilkosa hátulról szúrta le. Könyvvel, íróeszközzel, számolótáblával, karddal, pénzeszacskó− val stb. szokták ábrázolni. A fegyverek a vértanúságra, a pénzzel kapcsolatos attribútumok az eredeti foglalkozására (vámos) utal− nak. Az angyal pedig arra, hogy ő inspirálta az evangélium meg− írására. A könyv általában a bölcsesség és az isteni titkok szim− bóluma. Az ábrázolásban a tudós, könyvet író egyénre utalnak az egyéb eszközök.

62

Milán

Milán

77


Szláv eredetű név, belső tulajdonságot jelöl, amelynek jelentése: kedves. Egyelemű név, ez a típus a szlávoknál elég ritka, mivel a szláv eredetű keresztnevek legtöbbje összetett szóból alakult ki, s vált tulajdonnévvé. Becézése: Milánka, Milkó. Névnap: május 19.

A szláv keresztnév egyik leghíresebb alakja Milan Kundera (1929– ) cseh író, költő és irodalomtörténész. 1975 óta Franciaországban él, cseh és francia nyelven írja műveit. Híresebb regényei: Tréfa, Búcsúkeringő, Halhatatlanság. A legismertebb magyar névviselő Füst Milán (1888–1967) próza− író, esztéta és költő, aki a Nyugat köréhez, nemzedékéhez tarto− zott. Fájdalmas alaphangú verseiben a klasszikus metrum és a mo− dern szabadvers ötvözetét teremtette meg. Ritmusában a klasszikus versmérték, mondatszövésében a görög és latin költé− szet emléke kísért. Költői énje senkivel sem rokon. Versei formá− jukban nem emlékeztetnek senkire egész irodalmunkban. Jóformán egyetlen képviselője hazánkban a groteszknek. Nevezetes egyetemi előadásaiban főként esztétikával foglalkozott. Megjelenésétől kezdve tisztelt költő volt. Amíg a Nyugat fennállt, hozzátartozott élgárdájához. Életművét úgy értékelték, hogy „mesternek indult, és nagy hatású mester maradt a halála után is.” Az alábbiakban egyik rövid versét idézzük:

Tavaszi szél fújja már a varga kötényét, Ki görbe utcában, kicsi boltja elé Kiűlt, kirakta műhelyét is és alkonyi órán Lámpafénnyel a sötétet melegíti.

63

77


Hej, szeszélyes még az idő s a lánykáknak pajkos Szél hulláma mossa csiklándó nyakát!… Hej, elfeledtem én is búskomorságomat… Föltettem életem egy gyenge levélre És én is elmegyek, hová a szél sodor!… (Füst Milán: Tavaszi dal, vándordal)

64

Milán

Norbert

Norbert

77


Germán eredetű német névből származik, amely a Nordbert fejle− ménye. Jelentése: északi fény. Becézése: Norbi(ka), Norkó. Névnap: június 6.

A név az úgynevezett fehér (fényes) éjszakákat idézi, amikor ol− vasni lehet éjszaka az északi fény világánál. A jelenség a sarkkör− től délre a nyári napforduló körüli napokon történik. A napnyug− ta utáni és a napkelte előtti hosszú szürkületek egybeolvadása miatt lesz világos az éjszaka. A név védőszentje Szent Norbert (?–1134), aki Hollandiában szü− letett, s a 11–12. században élt. Magdeburg érseke lett, s e város− ban halt meg. Ő alapította meg a premontrei szerzetet. Az új kö− zösség Prémotre völgyében (Franciaország) telepedett le, s erről a helyről kapta a nevét. Népszerűségük gyorsan nőtt, a pápa 1126− ban hagyta jóvá a rendet. Fő feladatuk a lelkipásztorkodás, a vilá− gi papok munkájának segítése és az igehirdetés volt. A középko− ri Európában rendkívül elterjedt volt, kolostoraik száma elérte a háromezret. Magyarországon már a 12. században megtelepedtek (Jászó, Zsámbék, Ócsa, később Csorna). A rend központja jelen− leg Rómában van.

65

77


Patrick

Patrick

A Patricius név ír alakváltozata, amely a latin Patricius rövidülése. Jelentése: rómainak született nemes. Hazánkban 1990−től mind gyakoribb férfinév. Becézése: Patri(ka), Pati(ka). Névnap: március 17. Szent Patrik az írek védőszentje és nemzeti apostola (387–461). Brit származású volt. Az ír partok mellett legeltette gazdája nyáját, amikor elrabolták. Galliában készült föl a papi életre. Megtérése és visszatérte után Írországban missziós tevékenységet fejtett ki, és a kereszténységet terjesztette az ír szigeten. A legenda szerint a gonosz emberre váró pokoli kínokat egy kénkövektől párolgó barlangban mutatta meg. A barlangnak magyar vonatkozása is van. A középkorban fölke− reste azt pászthói Rátholdi (Rátóti) Lőrinc is, Zsigmond király híve és lovagja. Nevét Tar Lőrinc (?–1426) formában jegyezte föl a ma− gyar irodalom. Ő a Rátót nemzetség családjának sarja volt, a ki− rály főpohárnoka. 1411−ben Írországba zarándokolt, s ott megláto− gatta a Szent Patrik purgatóriumának nevezett barlangot. Erről szól a Tar Lőrinc pokoljárása című följegyzés, amely leírja a ma− gyar vitéz zarándoklását. A maga korában híres történetet Tinódi is megörökítette egyik versében, ebből idézünk egy részletet: „Énekben hallottam, vagy volt, vagy nem volt, Tar Lőrinc hogy pokolba bément volt, Egy tüzes nyoszolyát ő ott látott volt, Négy szeginél négy tüzes ember állt volt. Szózatot ott Tar Lőrincnek adának, Az nyoszolyát tartják Zsigmond királynak, 66

Patrick

77


Érsek, püspek, két paraszturak voltanak, Az négy ember hamis urak voltanak.

Érsek az hamis dézmáért kárhozott, Kancellárius levél−váltságért kárhozott, A két nemes úr dúlásért kárhozott, Hamis vámszörzésért egyik kárhozott.”

(Tinódi Sebestyén: Zsigmond király és császárnak krónikája)

67

77


Péter

Péter

A görög Petrosz név latinos formája a Petrus, amely a magyar nyelvben lerövidült. Ez a görög név az azonos jelentésű arámi Kéfa ~ Kéfás tükörfordítása. Jelentése: szikla, kőszikla. A Biblia szerint e nevet Jézus adta apostolának. John Marco Allegro professzor szerint azonban Jézus nem nevez− hette Pétert kősziklának, mivel görög nyelvre csak jóval később fordították le az evangéliumokat. Szerinte a Péter apostol nevében szereplő Cephas az arameus kepha szóval függ össze, amelynek e nyelvben orvos, gyógyító vagy jövendőmondó a jelentése. A magyarban rokon név a Pető, ez a Péter megrövidült és −ő ki− csinyítőképzővel ellátott származéka. A Petúr is rokon, a Pétör nyelvjárási változatát a régi magyar helyesírás szerint Peturnak írták. A nevet Katona József hibásan olvasta, s régiesítő szándék− kal a Bánk bán című drámájának egyik fontos szereplőjévé tette. Ebből terjedt el a Petúr felújított keresztnévként. Már 1138−ban Pe− ter formában rögzítették, a Petur névalak 1202−ben olvasható. Amint régi keresztneveinknek, ennek a becézője is sok családnév− ben él mint apanév: Peták, Pete, Pető, Petrás, Petri. Becézése: Péterke, Peti(ke), Petya, Petykó. Névnap: június 29. Szent Péter apostol († Róma 64–67 körül) az első római pápa, Jézus első tanítványa volt. Eredeti neve Simon, András apostol testvére volt. A Genezáreti−tó halásza volt, majd a Mester követő− jévé vált. Jézus halála után Rómában működött, s Néró császár idején szenvedett vértanúhalált. Kérésére fejjel lefelé feszítették keresztre, nem akart olyan módon meghalni, mint mestere. Sírja a vatikáni Szent Péter templomban van. A Péter névből magyarosította a nagy magyar költőnk, eredeti ne− vén Petrovics Sándor is a családnevét. Ez a szláv név magyar tü− körfordítása. A vezetéknevet ismerhette Petőfi, hisz már 1483−ban van rá adat Sopron vármegyéből. 68

Péter

77


A Péter nevet viselte több európai uralkodó, így Orseolo Péter (1011–1058) magyar király is. Apja velencei uralkodó, anyja I. Ist− ván király húga volt. István halálát követően került a magyar trón− ra. A felkelők megvakították. Egyes krónikák szerint fájdalmaiba hamarosan belehalt. A cseh krónikások szerint viszont egy cseh− országi fejedelem özvegyét vette el feleségül az esemény után, röviddel ezután meghalt, s a pécsi székesegyházban temették el. Személyes tragédiáját a zsarnoki önkény, a megegyezésre képte− len szigor és az idegen befolyás okozta. A névnél feltétlenül meg kell emlékeznünk I. Péter (1672–1725) orosz cárról, aki országát katonai nagyhatalommá fejlesztette. Re− formjaival az orosz állam modernizálására törekedett. Ő alapítot− ta 1703−ban Szentpétervárt a Néva partján, majd 1712−ben fővárossá tette. A város nevét többször megváltoztatták, ma újra a régi, eredeti nevét viseli. I. Péternek 1782−ben emeltetett II. Kata− lin cárnő szobrot, ez a Puskin által is megénekelt híres „Bronzlo− vas”.

69

77


Richárd

Richárd

Germán eredetű név. Eredetileg a ric+heard összetétele, az ele− mek jelentése uralkodó + erős. Tehát a jelentése: erős (bátor) ural− kodó. Régen a magyarban Rikárd formában volt használatos. Eu− rópa nyugati országaiban mindig kedvelt név volt. Becézése: Ricsi(ke), Riki. Névnap: április 3. Szent Richard 8. századi angolszász király volt. Amikor Rómába zarándokolt a gyermekeivel, 772−ben Luccában érte a halál. A maga korában csodatévő hírében állt. Másikuk szintén Angliában élt, szigorú és igénytelen püspök volt. 1253−ban halt meg Denverben, a szegény papok otthonában. A chichesteri székesegyházban temették el, sírja 1538−ban elpusz− tult. A Richard nevet sok király és híres ember viselte. I. (Oroszlánszívű) Richard (1157–1199) a Plantagenet−házból szár− mazó angliai uralkodó volt. Apjával, III. Henrik angol királlyal részt vett a harmadik keresztes hadjáratban szövetkezve II. Fülöp Ágost francia királlyal és Barbarossa Frigyes német−római császárral. A Richard nevet viselte két világhírű zeneszerző is. Richard Wag− ner német komponista és karmester, aki élete végén Bayreuthban telepedett le. Ő alapította a városban a Festspielhaust, amely azóta is az évenként megrendezett ünnepi játékok színhelye. Filozofikus tartalmú zenedrámákat, operákat írt. Richard Strauss (1864–1949) német zeneszerző és karmester volt. Operáival és szimfonikus költeményeivel a modern zene elő− futára. A késő romantikus zene legnagyobb alakjaként tartja szá− mon a zenetörténet. Ricardo Muti pedig napjaink nagy olasz származású karmestere. A filmművészet kiemelkedő alakja volt Richard Burton (1925– 1984) walesi származású amerikai színész. Klasszikus és modern szerepeket nagy átéléssel megszemélyesítő művész volt. Híres filmjei: Hamlet, Dühöngő ifjúság, Nem félünk a farkastól, Wagner. 70

Róbert

Róbert

77


A német Robert név átvétele, ez pedig az ógermán Hródbert − Ro− debert fejleménye. Összetett szó, elemei a hroud és a beraht. Je− lentése magyaros szórenddel: fényes hírnév (dicsőség). Hazánk− ban a 13. században Robertus latin alakban jegyezték először. Ro− kon név: Robin, a hasonló angol és francia névből, amely a Ró− bert becézett alakja. Ugyanígy a Rupert német név is, amely az alnémet és az angol Robert alakváltozata. Becézése: Robi(ka), Bobi. Névnap: április 7.

Első híres viselője egy Róbert nevű apát, aki 1098−ban megalapí− totta a ciszterciek rendjét. Életcéljuk a hitélet és a munka volt. A Róbert Magyarországon a középkor óta ismert név, mivel a ha− zánkban működő ciszterciták népszerűsítették alapítójuk nevét. Első monostorukat II. Géza király alapította 1142−ben Cikádorban (Tolna megye, a mai Bátaszék helyén). A 18. századtól a hazai központjuk Zirc lett. A már említett rokon nevet viselte a híres angol mondai hős, Ro− bin Hood. A sherwoodi erdőben élő rablóvezér volt, aki a hódító normann urak ellen védelmezte a népet. Létezése történetileg nem bizonyítható. Egyik híres királyunk, Károly Róbert is ezt a nevet kapta a kereszt− ségben második névként. Az Árpádok kihalása után ő volt a ná− polyi Anjou−ház első magyarországi királya (1301–1342). Martell Károly (V. István leszármazottja) és Habsburg Klementina fia volt. A lovagkirály fontosnak tartotta, hogy az Árpád−házi szent kirá− lyok példáját kövesse az uralkodásban. Ezzel megerősítette hírét és az utódlás jogát királyaink sorában. A királyi hatalmat gazdasá− gilag megerősítette, királyi várakat és birtokokat szerzett vissza. Állandó értékű arany− és ezüstpénzt veretett. Kiemelkedő volt kül− politikája; támogatta a magyar városokat és a kereskedelmet is.

71

77


Róbert

Európában − francia mintára − másodikként alapított lovagrendet Szent György Lovagrend néven. A 16–17. században élt Roberto Bellarmino itáliai jezsuita és bíboros. Az ő nevéhez fűződik a Galilei−per. Tekintélye miatt lett volna rá módja, hogy a per egyházra nézve szerencsétlen kimenetelét megakadályozza. A római kollégium professzora volt, amelyet XIII. Gergely pápa idejében szerveztek meg. (A pápa iránti tiszteletből később az intézmény a Gregoriana Egyetem nevet kapta.) A jezsuita bíborosnak az egyházon belül is sok ellensége volt, így Róbert nem válhatott a nép körében ismertté. Csak 1930−ban avatták szentté, s emelték egyháztanítóvá.

72

Roland

Roland

77


A német Roland névből származik. Ez pedig az ógermán Hroud− nand − Hroudland név fejleménye. Jelentése: vakmerő hős; mások szerint a hírnév és a föld, ország összetétele. Rokon név a Lóránt, amely a Roland névből keletkezett úgy, hogy az r és az l hang felcserélődött. Szintén rokon a Lóránd nevünk, amely az előző régies változata. Becézése: Roli(ka), Rolcsa, Rolcsi. Névnap: július 15.

A nevet címében is megörökítette az úgynevezett Roland−ének, amely a korai lovagi költészet egyik legjelesebb alkotása. A lova− gi erények példatára és szép gyűjteménye. Szereplői között van egy Roland nevű gróf, aki csatában esett el. Az ófrancia hőskölte− mény 1100 körül vagy még előbb keletkezett, ez a francia iroda− lom első remekműve. A hősköltemény egy csataleírás, amelyben a hős halálát − meghallva utolsó kürtszavát − a király megbosszul− ja. Roland Isten felé nyújtja kesztyűjét halálakor, visszaadva neki a lelkét, amit Gábor arkangyal visz a mennyekbe. A történet nagy− részt a 778−as roncevali csata leírása, amelyben a mórok megsem− misítették Nagy Károly frank király seregének utóvédjét. Ez a leg− ismertebb chanson de geste (szószerint: „a tett éneke”), amely a franciák nemzeti eposza. Valamikor egész Európában elterjesztet− ték az énekmondók ezt a hőskölteményt, Roland alakja legendás− sá vált, számos későbbi költőt is megihletett. A továbbiakban egy részletet mutatunk be az ófrancia históriás ének oxfordi kéziratából.

„jó Roland gróf hősként vívja harcát verejtékezik forró láz járja át szörnyű fájás gyötri koponyáját kürt fúvása tépte halántékát jön−e Károly áhítja tudását

73

77


fogja kürtjét gyönge halk hangot ád torpan császár hogy meghallja szavát "urak! − így szól − nyögjük sors csapását Roland öcsém éri ma végnapját kürt szavából hallom halódását ki segélyt hoz gyorsan vágtasson hát! fújjatok meg mindahány harsonát!” (Részlet a Roland−énekből)

74

Roland

Sándor

Sándor

77


Sajátosan alakult magyar tulajdonnév. Némelyek török eredetűnek tartják, jelentése akarat. Valószínűbb azonban a görög Alexand− rosz névre történő visszavezetés. A név eredeti jelentése a ma− gyarban inkább csak körülírható: férfiakat oltalmazó vagy harcra kész férfi. Olasz, esetleg német közvetítéssel került a magyarba, a közbülső alakjai a Sandro, Sandrus becéző formák. A magyar ne− mesi családfákon szintén több formában olvasható: Sandrin, Sand− ro, Sandrinus, Sandur, sőt Ssandr (1520). Becézése igen változatos, leggyakoribbak: Sándorka, Sanyi(ka), Sankó, Sanykó, Sanya; régi erdélyi becézője: Sandri. Névnap: március 18.

A név leghíresebb viselője III. Alexandrosz (magyarul Nagy Sán− dor), aki a Kr.e. IV. században élt világhódító hadvezér, Macedó− nia királya volt. Ő alapította a róla elnevezett (Alexandria) egyip− tomi kikötővárost Kr. e. 332−ben. Kikötőjében állt az ókori világ hét csodájának egyike, a világítótorony.

A macedón uralkodó regényes életrajza egész Európában ismert és felkapott volt. Ez az irodalmi alkotás adhatta az okot, hogy a név gyakorivá vált. Használata a magyarban minden századból ki− mutatható, elsősorban az úri, ritkábban a jobbágy családokban. Népszerűsége a 19. század végén ugrásszerűen megnőtt, névlistá− inkon mind a katolikusoknál, mind a reformátusoknál előkelő he− lyen szerepelt. A jelenséget többen összefüggésbe hozzák nagy szabadságharcos költőnk, Petőfi Sándor népszerűségével. Kissé merész összekapcsolás, ugyanis Petőfi 1849−ben halt meg, a Sán− dor népszerűsége pedig épp a millennium idején a legfeltűnőbb.

Az eredeti, görög alak több európai uralkodó dinasztia kedvelt neve volt, viselték királyok, cárok és fejedelmek.

75

77


Szabolcs

Szabolcs

Régi magyar név, amelyet Vörösmarty Mihály újított föl. Eredetéről semmit sem tudunk. Mind a férfinév, mind az ebből keletkezett helységnév több alakban fordul elő a magyar krónikákban: Za− bolcz, Zobolch, Zobolsu, Sobolci stb. Becézése: Szabi, de inkább nem becézik. Névnap: július 28. Szabolcs 10. századi magyar fejedelem volt, Árpád unokaöccse. Ő építtette az azonos nevű várat, amely az Árpád−korban a szabol− csi ispánság székhelye lett. Szabolcs téli szálláshelye a Tisza menti földvár volt, fejedelmi szállásai már a Duna mellett helyezkedtek el. Az általa alapított helységről kapta az egykori Szabolcs vár− megye a nevét. Szabolcs nevét csak a magyar krónikák és Anonymus említi, sőt ez utóbbi egyik honfoglaló vezérként írja le. A külföldi források nem ismerik a nevét. Fejedelmi rangját egyesek kétségbe vonják. A besenyőknél és más keleti népeknél nem egyenes ágon, apáról fiúra öröklődött a hata− lom, hanem unokatestvérről unokatestvérre. Valószínű, hogy kez− detben hasonló öröklődési szokás volt a magyaroknál is István ki− rályig. Ez esetben akkor Árpádot mégsem Zolta nevű fia követte a fejedelemségben, hanem unokaöccse, Szabolcs. Ha ez utóbbi feltevés a valós, akkor az ő uralkodása idején kezdődtek a Bizánc elleni kalandozó hadjáratok. Leszármazottairól semmit sem tudunk, ugyanakkor a Csák nem− zetség Szabolcsban jelöli meg ősét. „Szabolcs épité Chák várát, mely előbb Zaboch várának nevezte− tett, de melyet Szabolcs nemzetsége nevéről kivánt az utóbbi né− ven Csák várának neveztetni. Csák vára már 1046. táján szétdula− tott; de a Csák nemzetség fenmaradt...” (Nagy Iván: Magyarország családai... II. 67.) 76

Tamás

Tamás

77


Az arameus Theomo névből keletkezett. A bibliai nevet átvették a görögök Thomasz formában, ugyanis a görög nyelvben volt ilyen alakú szó, amelynek a jelentése: csodálatos. Az eredeti név jelenté− se: iker. Hazánkban már a 12. században Tumas alakban írták le. Becézése: Tamáska, Tomi(ka), Tom, Tomesz, Toncsi(ka). Névnap: március 7.

Tamás a Bibliában az egyik apostol neve (melléknevén: Didümosz, azaz iker). Kezdetben kételkedett Jézus föltámadásában, mivel ő maga nem látta azt. A hagyomány szerint az apostolok szétszéledése után Perzsiában és Indiában hirdette a kereszténységet. Halála után a szír keresztények az apostol hottestét Edesszába vitték. Az említett kétkedése miatt keletkezett nyelvünkben: a hitetlen Tamás jelzős szerkezet, a tamáskodik ige, illetve a tamás vagyok benne szólásunk is. Neki tulajdonítják a 2. század végén görögül íródott, de csak kopt fordításban fennmaradt apokrif evangélium szövegét. Ez Jézusnak a tizenkét éves kora előtti életével foglalkozik. Ennek a legutóbbi időkig csak kis töredékét ismerték. 1945−ben találták meg Nag− Hammadiban (Egyiptom) egy 4. századból származó kódexben a 2. században keletkezett teljes kopt fordítást. Szent Tamás az ácsok és az építészek védőszentje. A keresztnév viselői közül kettőt említünk meg. Aquinói Szent Tamás (1224 k. –1274) itáliai keresztény teológus, filozófus, domonkosrendi szerzetes volt. Ő egyeztette Arisztotelész filozófiáját a keresztény hitelvekkel. Egyúttal a hit és a tudás vi− szonyát is vizsgálta. Morus Szent Tamás (1478–1535) angol politikus, filozófus és író volt. 1529−től VIII. Henrik lordkancellárjaként működött. Az anglikán egy− ház létrehozása miatt lemondott tisztéről, megtagadta a király által megkövetelt hűséget, ezért lefejezték. Híres államelméleti műve az Utópia, amelyben egy általa elképzelt sziget humanista társadalmát mutatja be, szembeállítja azt a korabeli Anglia valóságával.

77

77


Zoltán, Zsolt

Zoltán

Biztosan tudjuk, hogy török eredetű név. Azonos a szultán szóval, jelentése fejedelem. Több alakváltozata ismert nyelvemlékeinkből, krónikáinkból, így például: Zaltasz, Zolta, Szolta, Szoltán. Becézése: Zoli(ka), Zolti(ka), Zotya, Zotyi. Névnap: március 8. A Zsolt szintén régi név, valószínűleg a Solt egyik olvasata. Ez a nagyon divatos magyar név feltehetően a Zoltán valamelyik név− változatából keletkezett. Bár a két név összefüggését többen vitat− ják, más nyelvek névrendszeréből való átvételét nem lehet kimu− tatni, ezért az Áprád−házi herceg neve tűnik etimológiai forrásul. Becézése: Zsolti(ka), Zsoli, Zsozsó. Névnap: április 10. Zolta Árpád fejedelem legkisebb fia volt. A monda szerint Árpád még halála előtt vezérré emeltette, 907−től 947−ig uralkodott. Az adat eléggé bizonytalan, mivel más források Falicsit említik a má− sodik, s Zolta fiát, Taksonyt a harmadik magyar fejedelemnek. Bármelyik is a kettő közül az igazság, az biztos, hogy Árpád−házi királyaink az ő ágából származnak. Anonymus leírásán kívül a magyar hagyomány nem őrizte meg Zoltán fejedelemségének emlékét. De Anonymus mást is tudni vél Zoltáról. Mikor a morva Ménmarót békét kötött Árpáddal, felajánlotta birodalmát, lányát pedig Zoltá− hoz férjhez adta. A mennyegzőre Árpád meghívta a szomszé−dos országok vitézeit is. Ménmarót vezér elhalálozása után Bihar vára Zoltára szállt. Történelmünkben ez idő tájt még egy Zoltánról tudunk, aki 1003 körül erdőelvi (erdélyi) gyula volt. István király tette meg őt az utolsó gyula utódjául. Nevét egy erdélyi helység őrzi.

78

Adrienn

77


Adrienn

A francia Adrianne név magyar változata. Ez a francia Adrien (Adorján) női párja. Amint az Adrián névnél leírtuk, az eredeti fér− finév a római Hadrianus volt. Ennek jelentése: Hadria városából való. Hadria Velence tartomány egyik városa volt. Az egykor gaz− dag kereskedőváros tengerparti kikötő volt, azonban a Pó folyó feltöltő munkája miatt ma már 26 kilométerre található a tengertől. E városról nevezték el valamikor az Adriai−tengert. Becézése: Ada, Adi(ka), Adri, Adrika Névnap: szeptember 8.

A nevet Eugéne Scribe (1791–1861) örökítette meg az Adrienne Lecouvreur című drámájában. Ennek nyomán készült Francesco Cilea azonos című operája, amelynek a bemutatója 1902−ben volt Milánóban.

81

77


Alexandra

Alexandra

A görög Alexandrosz névből eredő Alexander férfinév női válto− zata. Jelentése: embereket védő férfi. Hazánkban már 1236−ban előfordult női névként, mégis a 20. század végéig nagyon ritka volt. Rokon nevek: Alexa − a név rövidített alakváltozata; Szandra − az Alexandra olasz becézett változatából keletkezett. Becézése: Alexa, Szandi, Szandra. Névnap: május 18. A név tragikus sorsú viselője volt Alexandra Fjodorovna (1872– 1918) hercegnő. Ő volt II. Miklós, az utolsó orosz cár hitvese. A Romanov nemzetségből származó cári családot gyermekeikkel együtt a bolsevikok 1918 júliusában Jekatyerinburgban kivégez− ték. Több európai uralkodóházzal álltak rokonságban, köztük az angliai királyi családdal is. Napjaink legismertebb névviselője Béres Alexandra. Ő a fitness − egy Amerikában született, ám rövid idő alatt Európában is tért hódító új sportág és életmód − legrangosabb képviselője. 1996−ban Európa− és világbajnoki címet is szerzett. Sikerei és népszerűsége számos magyar, valamint amerikai cég érdeklődését felkeltette, keresett reklámfigurává vált. 2000 ősze óta szerkeszti a jelenleg egyik leglátogatottabb hazai internetes, életmóddal foglalkozó magazint.

82

Anna

77


Anna, Panna

A héber Hanna névből keletkezett. Jelentése: kegyelem, Isten ke− gyelme vagy kegyelemmel áldott. Már az Ótestamentumban is előfordul, de inkább az újtestamentumi szerepében − mint Szűz Mária anyjának a neve − terjedt el. Hazánkban mindig népszerű név volt, első előfordulását 1276−ban jegyezték le, már 1298−tól ta− lálkozunk a becézett alakjával is, ilyenek az Anics, Ancs, Ancsa, Ancsu, Ancsuk, Anka, Ankó, Annó. Az Annából sok rokon név önállósult, ezek az Annina, Anda, Anett, Anetta, Anita. Magyarországon is alakultak a névből önálló formák, ezek az Anikó (erdélyi becézőből), Anilla és Aniella (becézett alakból önállósult), valamint a Kisanna (különleges becézett alak, a kis Anna jelzős kapcsolatból vált önálló névvé). Az utóbbi évek női keresztneve a PANNA. Szintén az Anna ma− gyar becézett alakjából keletkezett, mégpedig ikerítéssel. A jelen− ség a magánhangzóval kezdődő neveinknél figyelhető meg. A ki− válás mindig B vagy P előmássalhangzóval történik a magyarban, ilyen neveink az Anna−Panna, Andi−Bandi, Ista−Pista. A név évszá− zadokon keresztül csak mint az Anna becézője élt nyelvünkben, az utóbbi években önállósodása miatt vált nagyon népszerűvé. Becézése: Anca, Anci(ka), Ancsa, Ancsi(ka), Ancsura, Ani(ka), Aniska, Annó(ka); Pancsa, Pancsi(ka), Panka, Panna, Panni(ka), Pannus(ka), Naca, Nani(ka), Nanica, Nusi. Névnap: július 26.

Mint említettük, a Bibliában több személy is viselte e nevet. Egy 2. századi apokrif könyv szerint Mária édesanyját hívták Annának. Ünnepének dátuma egy templom felszentelésének napjához kötő− dik. A régi hagyomány úgy tartotta, hogy Mária Jeruzsálemben született, s szülőháza, azaz Anna asszony háza a Bethesda−tó kö− zelében volt. A feltételezett születési hely fölé egy bazilikát emel− tek, amelynek a felszentelése július 26−án történt meg.

83

77


Panna

Anna a gyermekáldás, az asszonyi munkák patrónája, egyben a bányászok és hajósok védőszentje. Az európai országok királynői és királynéi között számos Annával találkozhatunk, ilyenek: Stuart Anna (1665–1714), Anna Ivanovna cárnő. Annának hívták II. Ulászló királyunk leányát és Báthori István választott lengyel király feleségét, a lengyel származású Jagello Annát is. Ritka magyar zenetörténeti személy volt Czinka Panna (1711– 1772) cigány hegedűsnő. Rozsnyán tanult zenét. Férjével és annak két testvérével bandát szervezett, amellyel hamarosan országos hírnévre tettek szert. Az Anna név számos irodalmi műben fordul elő, amely közül csupán kettőt említünk. Címében is viseli a világirodalom egyik nagyszerű alkotása, Tolsztoj Anna Karenina című regényének főhőse a keresztnevet. Hazánkban Juhász Gyula (1883–1937), a Nyugat tragikus sorsú költője tette halhatatlanná e nevet. Az ő reménytelenül sóvárgó szerelmi lírája egy elérhetetlen, távoli ideálhoz szól. Az Anna−cik− lus versei a magyar szerelmi líra remekei. Ebből idézzük a legis− mertebb részletet. „Mert benne élsz te minden félrecsúszott Nyakkendőmben és elvétett szavamban És minden eltévesztett köszönésben És minden összetépett levelemben, És egész elhibázott életemben Élsz és uralkodol örökkön, Amen.” (Juhász Gyula: Anna örök)

84

Barbara

77


Barbara

A görög eredetű név másodszori átvétele hazánkban. Az első át− vétel ugyanis az r > l elhasonulás és az a > o zártabbá válás miatt Borbála névvé formálódott. Jelentése: idegen, azaz külföldi nő. Ebből köznevesült a mai barbár szavunk, amely több jelentésben is használatos: durva, nyers, kegyetlen, vad, embertelen. Rokon nevek: az említett Borbálán kívül ennek önállósult régi magyar becézői, a Boriska és a Boróka. A Babett(a) két név, a Barbara és az Elisabeth egybeeséséből önállósult francia alak. Becézése: Barbi, Bori(ka), Boriska, Borka. Névnap: december 4.

Szent Borbála vértanú szűz Nikodémiában halt meg 306 körül. A keresztény hitre tért leányt a hagyomány szerint maga az apja fejeztette le. Ezért őt a villám halálra sújtotta. Tisztelete a 9. szá− zadtól mind a keleti, mind a nyugati egyházban egyaránt elterjedt. Az apja halálát okozó villámcsapás miatt a tűzvész és a villámok elleni védőszentként tisztelik. Képét ezért szokták az úgynevezett vészharangra rávésni. Védőszentjüknek tekintik a hegymászók, akiket útjaikon villámcsapás fenyeget, valamint a tüzérek és a sújtólégben dolgozó bányászok is. Ezt a nevet viselte Barbara de Braganza (1711–1758) VI. Ferdi− nánd spanyol király felesége. A Braganza portugál uralkodócsa− lád, Portugália Spanyolországtól való elszakadása után ők kerül− tek a trónra. Napjaink híres amerikai filmszínésznőjének és énekesének, Barbra Streisandnak is ez a keresztneve. A musical műfajának nagy sztárja, Oscar−díjas. Híres szerepei: Funny Girl; Hello, Dolly; Ilyenek voltunk; Yentl.

85

77


Bernadett

Bernadett

A francia Bernadette név átvétele. Ez a Bernát férfinév francia megfelelője. A Bernát a germán Bernhart alakjából keletkezett. E név jelentése: erős medve. Becézése: Berna, Berni(ke), Betti, Detti. Névnap: február 18. A név Európa−szerte leghíresebb viselője Szent Bernadett (eredeti neve Bernadette Soubirous; született 1844−ben Lourdes − meghalt 1879 Nevers). Apja molnár volt a ma körülbelül 15 ezer fős városkában, s nagy szegénységben éltek, mivel hat gyermekük volt. A testvérek közt Bernadett volt a legidősebb. Életrajzírói sze− rint egész életében sokat betegeskedett. 1858. február 11 és július 16 között a város melletti Massabielle−barlangban tizennyolc láto− mása volt. A barlangban történt jelenések és a közeli forrásnál egymást követő gyógyulások lázba hozták a hívő és a hitetlen vi− lágot egyaránt. 1868−ban egy kolostorba nyert felvételt, s ott is hunyt el. Lourdes ma a leghíresebb francia kegyhely. Évente hárommil− liónál több búcsújáró keresi föl. A csodák helyén ma egy bazilika áll, fogadalmi ajándékok ezreit mutatják itt be. A város leghíre− sebb építménye a földalatti bazilika, amely egyszerre húszezer embert képes befogadni.

86

Bianka

Bianka

77


A Blanka név olasz változatának átvitele. A Blanka a középlatin és a spanyol Blanca névből való, amely a germán blank közszó nő− nemű képzővel ellátott alakja. Ennek jelentése: fényes, ragyogó vagy tiszta. Becézése: Bia, Biácska. Névnap: október 25.

A történelemből két ilyen nevű feleséget ismerünk. Egyikük Bianca Maria von Savoyen (meghalt 1479), Lodovico Sforza (1452–1508) Milánó hercegének unokahúga, aki I. Miksa német−római császár felesége lett. I. Miksa 1564–1576 között Ma− gyarország királya is volt mint Habsburg−házi uralkodó. Másikuk Bianca Maria Sforza (1472–1511), férje Milánó hercege volt, aki feleségül vette az utolsó Visconti herceg, Filippo Maria leányát. Férjével együtt támogatta a tudományokat és művészeteket.

87

77


Boglárka

Boglárka

Régi pogány magyar név fölújítása. Eredeti jelentése elavulóban van, nem használatos: díszruhán, fövegen, övön fémveretes, ék− köves, gyöngyös, zománcos gomb alakú ékszer. A gombot gyak− ran arany− vagy ezüstfonallal szőtték át, esetleg ötvösmunkával dí− szítették. Másik jelentése: apró, sárga virágú növény. A boglár közfelnémet eredetű szó. Első előfordulása 1193−ból va− ló. Az eredeti névadás az ékítményre utal, a név felújításában bi− zonyára szerepet játszott a virág jelentése is. Becézése: Bogi(ka). Névnap: augusztus 1.

88

Cintia

Cintia

77


A Cynthia névből keletkezett. Első ismert viselője a hitregék sze− rint a Délosz−szigeteki Künthosz, latinosan Cynthus hegyén szüle− tett. Eredetileg Artemisz istennő mellékneve volt. Becézése: Cini(ke), Cinka, Cinti(ke), Cintus(ka). Névnap: június 6.

A Künthia Artemisz istennő egyik jelzője volt. Neve a római Diana megfelelője. Artemisz Apollón isten ikertestvére, az érintetlen er− dők és mezők istennője. A Nimfákkal együtt járta a berkeket, er− dőket, ligeteket. Ő gondozta az állatokat szent ligetében, hogy azok megszelídüljenek. A mitológiai nevet a római vallásos elkép− zelés Dianával azonosította. Augustus császár az istennőt szemé− lyes pártfogójának tekintette. A hitregék szerint kedvelt állata a szarvas volt. Az ókori vallások− ban a hosszú élettel együtt a termékenység, a bőség, egyben a szexuális vágy jelképeként is szerepelt.

89

77


Csenge

Csenge

Magyar női személynév, semmilyen külföldi eredete nem ismere− tes. Valószínűleg az ősi, úgynevezett pogány neveink közé tarto− zik. Már 1138−ban lejegyezték Cenke és Chenke alakban. Becézése: Cseni(ke). Névnap: február 4. A név talán a cseng igéből származik. A cseng hangutánzó erede− tű, első írásos előfordulása 1295−ből adatolható. Hangalakja a tisz− ta, éles, magas csengőhangot jeleníti meg. A szótőn lévő −e kicsi− nyítőképző lehet. Ez található olyan keresztnévből származó csa− ládneveinken mint a Bede, Beke, Gere, Pete, Sebe. 1720−ban Csenge és Csönge alakban szerepel vezetéknévként, Kázmér Mik− lós szerint is régi világi személynév az eredete.

90

Dominika

77


Dominika

A Dominicus (magyarul: Domonkos, Domokos) férfinév latinos női párja. Az eredeti férfinév jelentése: az Úrhoz (Istenhez) tar− tozó, az Istennek szentelt. Más vélemény szerint vasárnap (az Úr napján) született gyermek kapta ezt a nevet. A női név hazánkban 1231−ben már előfordult, sőt 1322−ben Dom becézett formában is lejegyezték. Használata mindig ritka volt, csupán a 20. század végén került a kedveltek közé. Becézése: Domi(ka), Domica, Dominka, Dodó. Névnap: augusztus 4.

Korábbi ritka előfordulása miatt ilyen nevű híres személyt nem említhetünk. Viszont a Dominika nevet viseli az egyik közép− amerikai állam. 1511−től spanyol gyarmat volt Santo Domingo néven. Kolumbusz Kristóf öccse alapított itt egy várost a szigeten. Ezt apja, Kolumbusz Domonkos védőszentjének tiszteletére nevezte el. Ebből a spanyol névből vonódott át az első város neve az egész szigetre.

91

77


Dóra, Dorina

Dóra

A Dóra a Dorottya névnek számos nyelvben meglévő, önállósult becézője. A Dorottya pedig a görög Dorotheosz név latin női pár− jának, a Dorothea névnek régen megmagyarosodott alakja. A Do− rottya jelentése: Isten(nő) ajándéka. Egyes névkutatók szerint a Dóra lehet a Teodóra és az Izidóra becézője is, ám hazánkban ez a két név sohasem volt elterjedt, így az ebből való magyar szár− maztatásnak kicsiny az esélye. A Dorina szintén a Dorottya név több nyelvben előforduló becéző alakja. A csonkított névhez járult a kicsinyítőképző. Hasonló be− cézett alakok: Marina, Rozina. Rokon név a nálunk ritkán előforduló Dorisz. Két név véletlen egybeesése. Alakulhatott a Doris névből, amely az angol Dorot− hea, Dorothy becézője, de lehet a görög hitregebeli név is, amely− nek jelentése: lándzsa. Becézésük: Dórácska, Dóri(ka), Dorka, Dorkó, illetve Dorinka. Névnap: február 6. és szeptember 2. A nevek védőszentje egy 4. századi kappadociai vértanú. A legen− da szerint életében szép, okos, alázatos és szűzi tisztasága közis− mert volt. A keresztények Diocletianus−féle üldözésekor Cézáreá− ban az elsők között szenvedett vértanúhalált. Magyarországon Sopronban volt nevére szentelt templom.

92

Dzsenifer

77


Dzsenifer

Ősi kelta forrású, azon belül walesi eredetű név. Az eredeti alak− ja Gwenhwyfar, majd Guinevere volt. Jelentése: fehér úrnő (a név elemeinek több jelentése is volt: így tiszta, szent, lágy). Becézése: Dzseni(ke). Névnap: január 3 és 22 (most van kialakulóban).

Arthus (mai néven Arthur) legendás brit király volt, 500 körül élt. Az ő mondabeli feleségének Dzsenifer volt a neve. Alakja körül a középkorban kiterjedt mondakör alakult ki. Kelta eredetű verses és prózai elbeszélésciklusokban dolgozták föl a király és hitvese, Dzsenifer királyné alakját. A név ma leghíresebb viselője Jennifer Lopez amerikai énekes és színésznő. Puerto Rico−i szülők gyermeke. Több lemeze jelent meg, így például az On the 6 című bemutatkozó nagylemeze hat− millió példányban kelt el. A latin származású színésznőt külseje és alakításai miatt megválasztották a világ legszexisebb nőjének is. Csupán néhány cím filmjeiből: Pénzvonat, My family, Anaconda, Halálkanyar, Most már elég. Az Amerikában kedvelt nevet több ott élő színésznő is népszerű− sítette hazánkban. Így Jennifer Jones (filmjei: Madame Bovary; Carrie, drágám; Búcsú a fegyverektől) és Jennifer Beals (Franken− stein menyasszonya, A vámpír csókja című horrorfilmek).

93

77


Enikő

Enikő

Az Eneh mondai női névből alkotta Vörösmarty Mihály. A mon− dában Eneh Hunor és Magyar anyja volt. A név azonos az ünő (szarvastehén) szóval, amely ótörök eredetű. A közszót 1193−ban jegyezték le. Becézése: Encsi(ke), Eni(ke). Névnap: szeptember 15. „Száll a madár, ágrul ágra, Száll az ének, szájrul szájra; Fű kizöldül ó sirhanton, Bajnok ébred hősi lanton. Vadat űzni feljövének Hős fiai szép Enéhnek: Hunor s Magyar, két dalia, Két egytestvér, Ménrót fia. … Száll a madár, száll az ének Két fiáról szép Enéhnek; Zengő madár ágrul ágra, Zengő ének szájrul szájra. … Hunor ága hún fajt nemzett, Magyaré a magyar nemzet; Szaporaság lőn temérdek: A szigetben nem is fértek. Szittya földet elözönlék, Dúl királynak dús örökjét; − És azóta, hősök párja! Híretek száll szájrul szájra.” (Arany János: Rege a csodaszarvasról) 94

Eszter

Eszter

77


Két név véletlen egybeesése. Az egyik héber eredetű bibliai név, amelynek jelentése: mirtusz. A másik perzsa eredetű, jelentése: csillag, bájos lány. E perzsa eredetű név Istár asszúr−babilóniai is− tennőnek a nevével azonos. A fehér virágú mirtusz az ókorban a fiatalság és a szüzesség jelképe volt. Ezért szoktak a menyasszo− nyok mirtuszkoszorút viselni az esküvőn, a szokás áttételesen még napjainkban is él. Hazánkban 1249−ben rögzítették írásban a nevet Ezthera alakban, ez a teljes névhez járuló −a kicsinyítőképzős névforma. Becézése: Eszterke, Eszti(ke). Névnap: május 24.

Eszter neve a Bibliában fordul elő először. Ahasvéros (Xerxes) perzsa király zsidó feleségét hívták így. Xerxész (Kr. e. 486–465) Dareiosz fia volt, az ő uralkodása idején érte el Perzsia a legna− gyobb kiterjedését. A szép Eszter mentette meg a zsidóságot a go− nosz kegyenc, Hámán kezétől. Könyörgésére a király megkegyel− mezett az országban élő zsidóknak. Így lett a királyné a Biblia Eszter könyvének népszerű és költői alakja. Híres költemények, régi faliszőnyegek, freskók népszerűsítették ezt a szinte népmesei históriát a különböző korokban. A világiro− dalomban a leghíresebb feldolgozás e témában Jean Racine (1639–1699) francia drámaköltő Eszter című tragédiája.

95

77


Evelin

Evelin

Két név egybeesése. Az Éva francia, illetőleg angol továbbképzése; franciául Eveline, angolul szintén Eveline, de van Evelyn alakja is. Az angol nyelvben férfi− és női keresztnévként egyaránt használatos, a ma− gyarban csak női névként terjedt el. A másik eredete a Skóciában beszélt kelta eredetű gael nyelvben élő Eiblin névből vezethető le. Ennek jelentése: kellemes, kedves, tetszetős. Az angol Evelyn alakra valószínűleg a kelta eredetű név is hatott. Rokon név az Evelina, amely szintén az Éva továbbképzett származéka, még− pedig a latinos változata. Becézés: Evelinka, Lina, Linácska. Névnap: május 26. Evelyn Lear a 20. század híres, amerikai szoprán énekesnője. Fel− lépett a leghíresebb operaházakban: London, Berlin, Bécs, Mün− chen, illetőleg New York−i Metropolitan. Nevét elsősorban Mozart−énekesként tette emlékezetessé.

96

Fanni

Fanni

77


Két név egybeesése alapján alakult ki. A Frances (magyarul Fran− ciska) női név angol gyermeknyelvi becézője, amely hazánkban az angol regények fordítása nyomán vált ismertté. Egyben lehet a német Fanni átvétele is, ez a Stephanie (magyarul Stefánia) becé− zett alakja. Becézése: Fancsi(ka), Fannika. Névnap: március 9.

Magyarországon a Fanni nevet Kármán József (1764–1795) írónk tette ismertté a Fanni hagyományai című művében. Műfaja szenti− mentalista regény. A szentimentalizmus a 18. század második és a 19. század első felének volt az irodalmi irányzata: a polgárság lá− zadása a személyiséget gúzsba kötő feudális rend ellen. Jellemző műfaja a líra és a regény. Ez utóbbiból a leghíresebb Goethe Werther szenvedései című alkotása, nálunk pedig Kármán műve. Ez utóbbiban Fanni képzelt alak, nem tud lemondani a szerelem− ről, ezért az életről kell lemondania. Hazánkban ez az első igazi regény. Fanninak hívták huszadik századi nagy költőnk, Radnóti Miklós feleségét is. Gyarmati Fanni képe sokszor szerepel a haláltáborba hurcolt szerző verseiben. E névnél felidézünk néhány sort Kármán József ma már kevésbé olvasott művéből.

„Egy ifjú! ó − milyen ifjú! − háttal az ablakhoz támaszkodott, két karját öszvekapcsolta, és gondolatokba merült. Tévelygett tekin− tetem, mindenfelé nézett, tántorgott, és újra − hatalmasan, minden erőn felül visszarántódott hozzá − a hasonlíthatatlanhoz. Orcám veres tűzzel égett, és szívem rettenetesen vert… … Bátortalanul orcája gyenge pirulással bevonva, mintegy magán erőszakot téve, felém jő… Ó, Isten! az ég és a föld feküdt rajtam. 97

77


Fanni

Az öröm, a félelem, boldogság, rettegés − minden, minden indu− lat tolongott mellyemben. Mit szólt, nem tudom. Én mit szóltam, azt sem tudom… A táncban ezer hibákat, ezer zavart tettem − míg magamhoz jöhettem.”

(Kármán József: Fanni hagyományai)

98

Gréta

Gréta

77


A görög eredetű Margareta (magyarul Margaréta, Margit) különböző nyelvekben becézett alakjának az önállósult rövidülése. Az eredeti név jelentése: gyöngy. Rokon nevek a Margita, ez a Margit régebbi magyar változata; a Margó, amely a név rövidített és −ó képzővel ellátott származéka; a Réta név eleji csonkítással önállósult becéző, valamint az olasz Rita, amely szintén az eredeti név becézett alakja. Becézése: Gréti(ke). Névnap: június 10.

Hazánkban a Margit név népszerűségének és a Gréta becézett alak− nak elterjedése két okra vezethető vissza. Az egyik a név jelentése. A Gyöngy régi magyar pogány név volt, úgynevezett bóknév, amelyet már a Váradi Regestrum (1208–1235) is említ. Valószínű, hogy a Margit névvel való jelentésazonosságát ismerték, s ez tette mindkettőt kedveltté főként a nemesi osztály körében. A másik Szent Margit (Klissza 1242 − Margitsziget 1270) ismerete és tisztelete. IV. Béla király és Laszkárisz Mária, bizánci hercegnő gyer− meke volt. Amikor a Batu kán vezette tatárok végigpusztították hazánkat, a királyi család Dalmáciába menekült. Fogadalomként a szülők a gyermeket Istennek ajánlották, s hároméves korában a domonkos nővérekhez adták Veszprémbe. Béla király lánya részére a Duna szigetén egy új kolostort építtetett (régi neve: Nyulak szigete, ma: Margitsziget), s lánya már itt tett fogadalmat. Margit kétszer is kapott házassági ajánlatot, de esküjéhez hű maradva, azokat vissza− utasította. Egyszerű, a szigorú szabályokat betartó nővér volt. Életét az 1300−as évek elején írták meg, ez a Margit−legenda. Ráskay Lea domonkos rendi apáca kéziratos másolatában maradt ránk története egy 1510 körüli kódexben. A 20. században az itt címszóként sze− replő nevet Greta Garbo (1905–1990) svéd származású amerikai színésznő viselte. Életművéért tiszteleti Oscar−díjat kapott. Híres film− jei: Anna Karenina, Mata Hari, Kaméliás hölgy.

99

77


Hanna

Hanna

Két név véletlen egybeesése. Legvalószínűbb, hogy a Johannának több nyelvben is meglévő név eleji csonkulása. De lehet a héber eredetű Anna eredeti formájának a felújítása is (lásd részletesen az Anna névnél). A Johanna a János (Johannes) férfinév latin női megfelelője. Ezért a Hanna sok rokon névvel van kapcsolatban. Ilyenek az Ivána, Janina, Janka, Zsanett és a Zsanka. Ez utóbbi nálunk kevésbé ismert, ez a Johanna franciás orosz változata. Becézése: Hannácska, Hanni(ka), Hannus(ka). Névnap: május 20. A Bibliában Sámuel próféta anyját nevezték így. A történelemből számos Johanna ismert. Navarrai Johanna IV. (Szép) Fülöp francia királynak (uralkodott 1285–1314) a felesége. I. Johanna (1343–1381) és II. Johanna (1414–1435) nápolyi királynők voltak. Az egyik legismertebb Johanna nevűnek magyar vonatkozása is van. Őt a történelem Őrült Johanna (1479–1555) néven tartja számon. Kasztíliai, majd aragon királynő, aki férjével, Fülöppel együtt foglal− ta el Kasztília trónját. Fiuk, I. Károly néven lett Spanyolország első királya. Egyik lánya, Mária II. Lajos magyar királynak lett a felesége. Johanna az állandó jelzőt azért kapta, mert mikor férje 1506−ban fia− talon elhunyt, bánatába beleőrült. A franciák nemzeti hősnője, az úgynevezett „orleans−i szűz”, Jeanne D'Arc (1412–1431) is ezt a nevet viselte. Orleans angol ostroma ide− jén égi látomásra hivatkozva sereget gyűjtött, és megmentette a várost. Árulás következtében fogságba került, s az angol egyházi bí− róság mint eretneket halálra ítélte, ezért máglyán megégették. 1456− ban ártatlannak nyilvánították, előbb boldoggá, majd 1920−ban szentté avatták. Hazánkban a magyar operettszínésznő, a legendás primadonna, Honthy Hanna is ezt a keresztnevet viselte. A leghíresebb és legem− lékezetesebb alakítása Kálmán Imre Csárdáskirálynő című operettjében előbb Sylvia, később pedig Cecília szerepe. 100

Kata

77


Kata, Kitti

A Kata a Katalin magyar rövidült alakjából keletkezett, eredetileg becéző névalak volt. Kezdetben főként Erdélyben kedvelték, már az 1200−as évekből van rá adatunk, de a 16. században az ország más területein is lejegyezték a névalakot. A Kitti szintén a Katalin névből önállósult, annak angol becézője (Kitty). A magyar Katalin a német Katharina módosulata és rövidülése. Az eredeti név a görög Aekatherine, ez pedig egy régi egyiptomi név görög értel− mesítése. A görög nyelvben a jelentése: mindig tiszta. Mint régen is nagyon kedvelt keresztnévnek, nagyon sok becéző− je alakult ki, s ezek közül több napjainkra már önállósult, ilyenek a Katinka és a Kató. Becézése: Katácska, Kati(ka), Katica, Katinka, Katka, Kató(ka), Katus(ka), ezek legtöbbje megegyezik a Katalin becézőivel. Névnap: árpilis 30 és november 25.

A szentek közül Alexandriai Szent Katalin a legismertebb. A mon− da szerint a ciprusi király lánya volt, aki az egyiptomi Alexandri− ában élt. Már születése is legendás, szülei csodás ajándékként kapták az Istentől. A szűz vértanú a 4. század elején halt meg. Böl− csessége miatt a teológusok, a filozófusok és az ügyvédek védő− szentje. A Sorbonne egyetem pecsétjébe is az ő alakját vésették. A hazai névviselők közül két személyt említünk meg. Bethlen Kata (1700–1759) protestáns grófnő s írónő volt. Emlékirata fontos dokumentum kora vallási feszültségeiről. Önéletírása a magyar barokk memoárirodalom utolsó nagyszabású alkotása. Az utóbbi évtizedek ismert személyisége Lomb Kató, a 16 nyelvű tolmács, nyelvzseni. Valamennyi világnyelv mellett klasszikus és egzotikus nyelvek avatott ismerője. A névvel kapcsolatban Csokonai névnapi köszöntő verséből idézünk:

101

77


„Hán bizony, hogy Kata napján megjelentek Sok úri vendégek, menjenek be kentek. Lájék−é, megőltünk tyúkot, ludat, kappant, Bor is vót, de abba a mi szemünk koppant. … Kívánjuk hát, éljen szerelmes párjával, Éljen nevedékeny három nimfájával. Éljen sok esztendőt gyönyörű napokkal S vígadjon örökké fent az angyalokkal. E rövid, de fontos áldásunk summája Légyen tiszteletünk örökös táblája.”

(Csokonai Vitéz Mihály: Kata napra)

102

Kitti

Klaudia

Klaudia

77


A latin Claudius nemzetségnév (nomen gentile) női alakja. A latin− ban a jelentése: Claudius nemzetségbeli nő. Az eredeti név a clau− dus (sánta, féllábú) közszóra vezethető vissza, tehát valójában külső tulajdonságra utalt. A név csupán néhány évtizede fordul elő hazánkban, az 1990−es évektől lett mind gyakoribb. Rokon a Klaudetta, ez az olasz név becézett továbbképzése. Becézése: Kali(ca, −ka), Dia. Névnap: március 20.

Leghíresebb névviselője Magyarországon Rhédey Claudia (1812–1841) a tragikus sorsú magyar főúrnő. Ő Rhédey László és Inczédi Ágnes leánya, aki Württembergi Sándor uralkodó herceghez ment férjhez. Így házassága révén Viktória királynő nagyanyja, ezáltal a mai angol királyi család egyik őse. Az életrajz− írók kora legvégzetesebb szépségének írják le. Házasságukból három gyermek született. Várandósan útnak indult meglátogatni Grazban hadgyakorlatozó férjét. Útközben azonban elvetélt, és orvosi ellátás híján belehalt a vérveszteségbe. Kívánsága szerint szülőfalujában, az erdélyi Erdőszentgyörgyön lévő templom krip− tájában temették el. A 20. század híres filmszínésznője Claudia Cardinale. Sokoldalú− ságát bizonyította vígjátékokban, drámákban, kalandfilmekben, sőt a hamisítatlan amerikai filmes műfajban, a westernben is. Leg− emlékezetesebb filmjei: Rocco és fivérei, Cartouche, Nyolc és fél, Volt egyszer egy vadnyugat, IV. Henrik.

103

77


Krisztina

Krisztina

A latin Christianus férfinév női megfelelője. Jelentése: Krisztushoz tartozó, azaz keresztény. A magyarban korábban Krisztiána for− mában is használták, de nem ez az alakja vált gyakoribbá. 1153− ban még Christine, 1221−ben már Christina változatban rögzítették névjegyzékeink. Előfordulása a 16–17. században számottevő, az 1970−es évektől pedig igen gyakori. Rokon név a Kriszta, amely ennek önállósult becézett alakja. (A névhez lásd a Krisztián férfi− nevet is.) Becézése: Krisztácska, Kriszti(ke), Krisztinka, Tina, Tinácska, Tinka. Névnap: augusztus 5. Védőszentje Szent Christina 4. századi etruszk vértanú. Krisztina (1626–1689) volt Svédország királynője, II. Gusztáv Adolf leánya. A lutheránus hitről a katolikusra tért, emiatt trónjáról le kellett mondania. Hazánkban népszerűsítette e nevet Egerszegi Krisztina, a legsike− resebb magyar úszónő is. Többszörös Európa−, világ− és olimpiai bajnok. A felvilágosodás és a rokokó 18. századi költője, Csokonai e név− napra is írt köszöntőt, az ő verséből idézünk. „Krisztina napja most vagyon legelsőben, Adja Isten, hogy így légyen e' minden esztendőben. … S húzzon a vivátunk mellé egy legsomogyisabb tust. A kisasszonykák pediglen készítsék a cipőket, Mert ép talppal ugyan haza nem viszik ám ma őket. Ha hűs lesz, igyanak kávét, ha héség, limonádét, 104

Krisztina

77


Mégis ma már virgoncan kell megtenni a parádét! Az Urak pedig addig is fogjanak karafinát, Mert mindjárt teljes pohárral köszöntjük fel Krisztinát. … Éljek én is, hogy másszor is tisztelhessem Krisztinát! Kiki klázlit! − Lendvai tust! − vivát Krisztina, vivát!”

(Csokonai Vitéz Mihály: Krisztina napra)

105

77


Laura

Laura

A latin Laurentiana magyar nyelvben lerövidült becéző formája. A Laurentia a latin Laurentius (magyarul: Lőrinc) női párja. A férfi− név jelentése: a közép−itáliai Laurentum városából való, ez a régi Latium híres helysége volt. A Laura nevet később mégis a laurea (babérfa, babérkoszorú) szóhoz kapcsolták, mintegy elfeledve az eredeti jelentését. Becézése: Laurácska, Lolli(ka), Lóra, Lórácska, Lorci(ka), Lóri(ka). Névnap: június 17. Szent Laura kordovai előkelő családból származott. Az ibériai mór támadások idején a szaracénok kardja által szenvedett mártírom− ságot 864−ben. Francesco Petrarca (1304–1374) olasz költő Laura néven fordítot− ta le verseiben a görög Daphné nevet. Daphné a mondákban a folyamisten leánya volt, akit az istenek Apolló iránti érzelme miatt babérfává változtattak. Tehát már a 14. században is élt a fentebb említett összekapcsolás. Lírai költeményeiben Petrarca Laurát énekli meg, aki a költő elérhetetlen és megközelíthetetlen szerel− mi ideálja. Hazánkban Laurát legemlékezetesebben Vörösmarty Mihály (1800–1855) örökítette meg. A nagy romantikus költőnk 43 éve− sen vette el feleségül az ifjú, 17 éves Csajághy Laurát, s írta hozzá irodalmunk csodálatos szerelmi verseit. Petrarca daloskönyvéből idézünk egy szonettet, amelynek soraiban kétszer is szerepel elképzelt szerelmének a neve. Ha felsóhajtok emlegetve téged s neved, mit Ámor ujja írt szívembe, LAUdaként csendül belé a csendbe első édes szótagja ama névnek.

106

Laura

77


S megpillantván REmek királyi lényed, erőm kettőződik dicséretedre. De − tArtózkodjék, nyelved rája gyenge −, int neved végén figyelmeztetésed.

E szó is LAUdámi és RAjongni késztet tehát, amint néven neveznek, ki tisztes dicsben vagy méltó ragyogni:

ha csak nem kezd Apolló háborogni, mert gőgős földi száj merészli ezt meg: örökzöld Laurusát szentbe fogni.

(Francesco Petrarca daloskönyve V.)

107

77


Lili

Lili

Több név német, angol vagy magyar becézőjéből önállósult, ezek lehetnek a Lilian, Caroline, Elisabeth és a Júlia. A Lilla és a Lívia becézője is lehet a magyar nyelvben. Rokon név a Liliána, amely több nyelvben is meglévő Lilian női név latinos formája. Valószínűleg az angol nyelvből terjedt el, ahol az Elisabeth becézője volt. Egyes névkutatók szerint az angol lily (liliom) virágnévvel való hasonlósága is hozzásegített a név önál− lóvá válásához. Becézése: Lilike. Névnap: július 11. Magyarországon két színésznő is viselte ezt a nevet. Darvas Lili 1920−ban tűnt fel a Budai Színkör előadásán Júlia sze− repében. Később gyakran lépett föl német és osztrák színpado− kon. Molnár Ferenc író felesége lett, s 1937−től Amerikában tele− pedtek le. Ezután vált Molnár színdarabjainak állandó főszerep− lőjévé. Az 1960−as évektől többször hazalátogatott. 1971−ben ját− szotta el élete legendás főszerepét Makk Károly Szerelem című filmjében. A Déry Tibor írásai nyomán készült film öre− gasszonyaként láthatták a nézők a mozivásznon. Berki Lili (1886–1958) drámai színésznő, a magyar némafilmek, később hangosfilmek egyik ünnepelt színésznője. Kellemes meg− jelenésű, szép hangú, sokoldalú jellemábrázoló művész. Kezdet− ben operettprimadonna volt. Híresebb szerepei: Dankó Pista, Sár− ga Kaszinó, Tanítónő, Különös házasság. Gózon Gyula színész fe− lesége volt. Huszka Jenő zeneszerző, a bécsi operettstílus képviselője. Híres operettjei a Bob herceg és a Gül Baba, valamint a Lili bárónő, melynek főszereplője kapta e női nevet.

108

Lilla

Lilla

77


A nevekkel foglalkozó szakirodalom a Lídia és a Lívia régi magyar becézőjének tartja, majd ebből önállósult. A nevet Csokonai Vitéz Mihály Lilla−versei tették ismertté. Mivel Csokonai kedvesét Vajda Júliának hívták, ezért valószínűbb, hogy a név játszi becézéséből alakult és vált önálló női utónévvé. Becézése: Lillácska, Lillu(ka), Lillus. Névnap: február 16.

Az alábbiakban Csokonai egyik legszebb szerelmes verséből idé− zünk két versszakot.

Kertem nárcisokkal Végig űltetéd; Csörgő patakokkal Fáim éltetéd; Rám ezer virággal Szórtad a tavaszt, S égi boldogsággal Fűszerezted azt. Gondolatim minden reggel, Mint a fürge méh, Repkedtek a friss meleggel Rózsáim felé. Egy híjját esmértem Örömimnek még: LILLA szívét kértem; S megadá az ég. … Hagyj el, ó, Reménység! Hagyj el engemet; Mert ez a keménység Úgyis eltemet.

109

77


Érzem: e kétségbe Vólt erőm elhágy, Fáradt lelkem égbe, Testem főldbe vágy. Nékem már a rét hímetlen, A mező kisűlt, A zengő liget kietlen, A nap éjre dűlt. − Bájoló lágy trillák! Tarka képzetek! Kedv! Remények! Lillák! − Isten véletek! (Csokonai Vitéz Mihály: A Reményhez)

110

Lilla

Luca

Luca

77


A latin eredetű Lucia név magyar alakja. Ez a Lucius (praenomen) férfinév női párja. Jelentése: virradatkor vagy fényes nappal szü− letett; fény. A keresztény Európa egyik népszerű lányneve. Becézése: ritka: Lucácska, Luci(ka). Névnap: december 13.

Szent Luca (Lucia) fiatal, Siracusában, Szicília szigetén élő lány volt. Az üldözések idején anyjával Cataniába menekült, s Szent Ágoston sírjánál imádkozott. 304 körül keresztény hite miatt kivé− gezték A fénnyel való kapcsolata miatt már a középkorban a szemfájósok védőszentje volt. Hazánkban temploma volt Tihany− ban és Zamárdiban is. Sir Walter Scott (1771–1832) skót roman− tikus író elbeszélésének is Lucia a főszereplője. Ennek a történetét felhasználva írta Gaetano Donizetti a Lucia di Lammermoor című operáját, amelyet 1835−ben mutattak be Nápolyban. A névhez, illetőleg Luca napjához hazánkban számos néphagyo− mány kapcsolódik (lucázás vagy kotyolás, luca−széke készítése, aznapi tilalmak, babonák stb.). A magyar néphit kétféle Lucát ismert, a jóságost és a boszorkányost. A néphit szerint az e napon végzett munkák (fonás, szövés, kenyérsütés, meszelés) tilalmai− nak megszegőit Luca megbüntette.

„Eljöttem én rëggel Luca köszöntésére. Luca fekszik ágyába Két őrző angyalával, Gyere Luca mënjünk el, Mennyországot nyerjük el. Ha mink aztat mëgnyerjük, Boldog lësz az életünk. Kity−koty, kity−koty, Maj hajnal lësz,

111

77


Maj rëggel lësz, Szólnak a kokasok, Rínak a malacok. Gelegonyavessző, … Kentëk kotlósának Annyi csibéje lëgyën, Mit a réten a fűszál, Égen a csillag, Kentek disznajának, Ojan hosszú kolbásza lëgyën, Mint a villanydrót. Kity−koty, kity−koty, Maj hajnal lësz, Maj mëgvirrad Maj rëggel lësz Gelegonya kettő. Kentek disznajának Akkora sunkája lëgyën, Mint a szekérkerék. Kity−koty, kity−koty, Gelegonya kettő, Nekëm is van kettő, Kity−koty, kity−koty.” (Részlet egy lucázó versikéből)

112

Luca

Nikolett

77


Nikolett, Nikoletta

Az olasz Nikola, illetőleg a francia Nikol kicsinyítő képzős alakja. Rokon a Nikola, amely a német név átvétele. Ez a Nikolaus (ma− gyarul Miklós) női párja, elemeinek jelentése: győzelem + nép. A név népszerűsége az utóbbi évtizedekben folyamatosan nőtt. Becézése: Niki(ke), Nikus(ka). Névnap: szeptember 10.

Ezen eredeti nevet viseli napjaink világhírű színésznője, Nicole Kidman. A vörös hajú, zöld szemű művész Honoluluban született, de már Ausztráliában, Sydney−ben nőtt fel. Első nagy sikerét négy− évesen aratta. Arany Glóbusz−díjjal ismerték el filmbeli alakításait. Néhányat felsorolunk híres filmszerepei közül: Halálos nyugalom, Mint a villám, Túl az Óperencián, Majd' megdöglik érte, Min− dörökké Batman, Átkozott boszorkák, Más világ.

113

77


Noémi

Noémi

Héber eredetű bibliai név. Jelentése: gyönyörűségem. A Noémi a Naomi keresztnév magyaros ejtésű alakváltozata. Becézése: Noi(ka), Noncsi. Névnap: április 22. Az eredeti héber nevet viseli Naomi Campbell brit születésű szu− permodell. 27 évesen hódította meg a divatvilágot, stílusával mé− diasztár és nemzetközi ünnepeltje a kifutóknak és a magazinok címlapjainak. Énekesként is sikereket ért el, hírnevet szerzett ma− gának a film és a televíziózás világában is. Sokoldalúságát bizo− nyítja, hogy társszerzője egy bestsellernek, s megjelentetett önma− gáról egy önálló fotóalbumot is. Ferenczy Noémi (1890–1957) festőművész, a modern magyar gob− leinművészet megteremtője, Ferenczy Károly festő leánya. Nagy− bányán tervezte és szőtte első önálló munkáit. Művészetének az volt a sajátossága, hogy a munkafolyamat minden fázisát maga vé− gezte: maga szőtte kárpitjait, növényi festékkel, saját kezűleg szí− nezett gyapjúfonalakból. Jókai Mór (1825–1904) író, kora leghíresebb magyarja Az aranyember című regényében ezt a nevet választotta a Senki szigetén élő hősnőjének, aki a világ elől való menekülés vágyát villantja föl Timár Mihály előtt. A regényből idézünk egy részletet: „A szigeti lak asszonya tornácába kiállva várta az érkezőket, s amint kibukkantak a fák közül, erőteljes hangon e nevet kiáltá: E hívásra valaki közelített a kert belsejéből. Két sor sűrű magas málnabokor közül, mely mint zöld fal fölül szinte egymásba borult, jött ki egy fiatal leány. Gyermekarc, gyermekidomok, a kifejlődés korszakában, fehér ing és szoknya rajta, a felső szok− nyájának szélét felfogva tartja s abban valami gyümölcsöt hoz, amit éppen a fáról szedett. 114

Noémi

77


A zöld pagonyból előjövő alak olyan, mint egy idilli tünemény. Arcának finom incarnatja a fehér rózsa gyöngéd testszínét leste el, mikor komolyan néz, s a piros rózsáét veszi fel, mikor elpirul, s akkor aztán a homloka is elpirul. S az a gömbölyűen boltozott tiszta homlok kifejezése a jóság maga, összhangzó a finoman haj− lott selyem szemöldökkel s a kifejezésteljes kék szemek ártatlan tekintetével, vékony ajkain figyelmezés és szemérmesség. Dús hajfonadékai az aranyozott diószín ritka pompájában természetes göndörséget árulnak el, s az egyik hátravetett fonadék a legpará− nyibb kis fület engedi láttatni. Az egész arc kifejezése az öntudat− lan szelídség. Talán az egyes vonások külön nem volnának a szobrász ideáljai, talán ha márványból volna, nem is találnák szép− nek; de az egész főt és alakot, úgy, ahogy van, valami rokon− szenves sugárzat derengi körül, mely első tekintetre megigéz és mentől tovább nézik, annál jobban megnyer.”

(Jókai Mór: Az aranyember)

115

77


Nóra

Nóra

Az Eleonóra és a Honóra nevek név eleji csonkulással keletkezett változata. Az Eleonora az arab Ellinor névből alakult, Spanyolor− szágon keresztül került Angliába, onnan terjedt el egész Európá− ban. Jelentése: isten a világosságom. A Honóra > Honória pedig a latin Honorius férfinév női változata. Becézése: Nórácska, Nóri(ka). Névnap: július 11. Az eredeti név híres viselője volt Aquitaniai Eleonóra (1122 k.– 1204). Családnevét az akkor önálló francia hercegségről kapta. Udvara a trubadúr költészet központja volt. Két házasságából szü− letett gyermekei közül I. (Oroszlánszívű) Richardot és (Földnélkü− li) Jánost Anglia királyává koronázták. Eleonóra részt vett a har− madik keresztes hadjáratban. Mind az irodalom, mind a zenetörténet jeleskedik hasonló nevű hősnővel. Beethoven Fidelio című operájának eredeti címe Leo− nóra volt a darab hősnőjéről. A véletlenek miatt sikertelen bemu− tató után a zeneszerző az operát átdolgozta, s nyitányát három változatban is elkészítette. Ezek ma önálló darabjai a hangverse− nyeknek. A Nóra nevet kapta két 20. századi magyar színésznő is: Káldi Nóra klasszikus és kortárs drámák női főszerepeit játszotta. Görbe Nóra alakításai közül legtöbben a Linda című filmsorozatra emlé− keznek. Henrik Ibsen (1828–1906) norvég író a Nóra nevet adta híres drámájának. Ez az első olyan színpadi mű, amelyben a házassá− got nem szerelmi bonyodalom, hanem az erkölcsi szemlélet kü− lönbözősége szakítja szét. A férjjel, Torvald Helmerrel szemben követeli az asszony a szellemi és erkölcsi egyenjogúságát. A darab összefügg a kor feminista mozgalmaival, drámai konfliktusa új− szerű. A két főszereplő vitájából idézünk egy részletet: 116

Nóra

77


„HELMER Miféle kötelességek volnának azok? NÓRA A kötelességeim önmagammal szemben. HELMER Legelsősorban is feleség s anya vagy. NÓRA Nem hiszem többé. Azt hiszem, hogy legelsősor− ban ember vagyok, éppen úgy, mint te − vagy mindenesetre meg kell kísérelnem, hogy az legyek. Jól tudom, hogy a legtöbben neked adnak igazat, Torvald; valami olyasmi van a könyvekben is. De én nem törődhetek vele tovább, hogy a többség mit mond, s mi van a könyvekben. Magamnak kell a dolgokat átgondolnom, s tisztába jönnöm velük.”

(Henrik Ibsen: Nóra)

117

77


Petra

Petra

Két név véletlen egybeesése alapján alakult ki. Származhat a latin Petrus (magyarul: Péter − lásd a Péter névnél) nőnemű formájából, de lehet a Petronella önálló becézője is. Ez a latin Petronius férfi− név nő párja. Jelentése: a Petronius nemzetségből származó nő. Ennek alapszava pedig etruszk eredetű. Csupán véletlen, hogy e jelentése is: kő, szikla. Régen a Petra a Péter férfinév becézőjeként is előfordult (hason− lóan a János–Janka névhez), így például már 1211−ből van rá adatunk. Később azonban inkább Petre formában vált gyakoribbá a becézése. Becézése: nem szokás, esetleg Petrácska, Petrus. Névnap: október 2. Véletlen egybeesés, hogy a világörökség részének nyilvánított jor− dániai város szintén a Petra nevet kapta. A görög eredetű szó (a fenti névhez hasonlóan) sziklát jelent. Az ókorban a nabaták harmincezer főt számláló törzse lakott itt. Petra hat karavánút ta− lálkozásánál fekszik, s helyzetéből adódóan a város gazdaságának forrása a kereskedelem volt. Lakói tudatosan a Közel−Kelet egyik legfontosabb kereskedelmi központjává fejlesztették. A környé− ken a természet barátságtalan. Lakói azonban sikerrel művelték meg az addig meddő földeket, ügyes mérnökeik öntözőrendsze− reket, gátakat, vizet gyűjtő medencéket építettek, amelyek közül több kétezer év elteltével is használható. A magas szirtek és mély szurdokok között fekvő város gazdagságának bizonyítéka a ké− pek közt látható csodálatos sziklasír.

118

Rebeka

Rebeka

77


A héber Ribka görögös alakjából, a Rebekkából fejlődött magyar alakulat. Jelentése bizonytalan. Egyesek szerint megigéző, megbabo− názó, mások szerint jól táplált. Bizonyos névértelmezések még az üsző jelentést is valószínűsítik. Hazánkban már 1272−ben Rebeka alakban olvasható, egy 1221−es bizonytalan írás és olvasat szerint: Rebek. A 18−19. században főként a protestánsok kedvelt neve volt. A 20. században szinte teljesen kihalt, csak az utóbbi években lett újra kedvelt név. Becézése: Rébék, Rézi(ke) (régi), Rebi(ke), Rebus(ka). Névnap: szeptember 2.

Rebekának az egyik bibliai ősanyát hívták. Izsák felesége volt, Ézsaunak és Jákobnak az anyja. Mózes első könyve szerint Rebekát és férjét a hebroni Makpéla−barlangban temették el, ahol Ábrahám, Sára és Izsák sírja is van. Arany János (1817–1882) költőnk kiemelkedő művészi értékű, kései balladái közül az egyik egy Rebeka nevű asszony tragédiáját örökí− tette meg:

„Híre terjed a helységben: "Tudjátok, mi az eset? Pörge Dani egy varjút lőtt, S Rebi néni leesett!" Rebi lelke nem vón' kár: De, mint varju, visszajár. Hess, madár! …

119

77


Vörös Rébék általment a Keskeny pallón: most repűl; Egy varjúból a másikba Száll a lelke, vég ne'kűl; S kinek ő azt mondja: kár! Nagy baj éri és nagy kár. Hess, madár!”

(Arany János: Vörös Rébék)

120

Rebeka

Réka

Réka

77


Attila hun uralkodó feleségének neve. A fejedelemasszony nevé− ben ránk maradt változata, az Erekan ~ Arykan torzulhatott el a keleti és északi germánok nyelvében Krekává vagy Kerkává, a gö− rög nyelvben pedig Rekammá. Ez utóbbiból fejlődött a magyarosí− tott Réka névalak. Priszkosz rhetornál Kreka, Rekan névformák− ban olvasható. A név török eredetű, ejtése Arikán. Ótörök változa− ta, a Krekan feleséget, úrnőt jelent. Becézése: Rékácska, Réki, Rékus. Névnap: november 10.

A következő mondarészlet a királynét és környezetét mutatja be.

„Amíg a követség kihallgatásra várt, a tudós Priszkosz bejelentette a hunoknak, hogy fel akarja keresni Réka királynét, mert ajándé− kot hozott neki. Ekkor a hunok Priszkoszt odavezették a királyné házához. Ez a ház fából készült, kifaragott gerendái csúcsban végződő cölöpök− be voltak eresztve. A deszkákat nagyon ügyesen illesztették egy− más mellé. Amikor Priszkosz belépett, először meghajolt a királyné előtt, majd körülnézett. Ott látta maga előtt Réka királynét, aki puha kereveten ült. A szoba padlózatát gyapjúszőnyegek takarták, úgy− hogy mindenütt azokon kellett járni. Sok szolga és szolgáló volt a szobában. A szolgálók a királynéval szemben, a padló szőnyegén ültek, és színes fonallal mintát hímeztek a hun vitézek subájára.”

(Lengyel Dénes: Régi magyar mondák)

121

77


Sára

Sára

Héber eredetű bibliai név. Jelentése: fejedelemnő, uralkodónő. A Sarolta névvel önkényesen, főként ez utóbbi becézése alapján kapcsolták össze. Ugyanígy nincs kapcsolata a nagyon régi ma− gyar, török eredetű Sarolt névvel sem. Hazánkban a protestaniz− mus elterjedésével főként a református vallásúaknál volt kedvelt keresztnév. Első adatai nálunk 14. századiak. Becézése: Saci(ka), Sackó, Sári(ka). Névnap: január 19. Sára a Bibliában − Rebekához hasonlóan − az ősanyák egyike. Áb− rahám felesége, Izsák édesanyja, ezáltal a választott nép anyja is. Ábrahám kétszer is a nővérének mondja, nehogy szépsége miatt Sárát elrabolják. Hosszú ideig gyermektelen volt, majd isteni ígé− retre szülte meg fiát. Amikor azonban Isten a gyermek föláldozá− sára szólította föl Ábrahámot, a hagyomány szerint Sára ebbe be− lehalt. Ekkor Ábrahám a hettitáktól megvásárolta a kánaáni Hebronban a Makpéla−barlangot, s ott méltó módon temette el fe− leségét. A sír mai is látható. A név viselője volt Sarah Bernhardt (1844–1923), a híres francia színésznő. Virtuóz játékával korának legendás hírű előadójává vált. Emlékezetes szerepei voltak: A kaméliás hölgy, Sasfiók, Hamlet.

122

Vanessza

77


Vanessza

Az angol Vanessa név átvétele. Ez pedig Jonathan Swift angol író által kigondolt női név, az ő névalkotása. Kedvese, Esther Van− homrigh kereszt− és családneve szótagjainak kezdetét átrendezte és egybeillesztette (Van + Es), ezáltal jutott e maga alkotta nőnév− hez. Becézése: Vanesz(ka), Vanus. Névnap: május 24.

Swift (1667–1745) talányos magánéletének máig megfejthetetlen nőkapcsolatára utal a név. Mrs. Vanhomrigh−ot a londoni társaság hölgytagjaként ismerte meg az író, az anglikán pap, esperes. Kettejük kapcsolatát versben is megörökítette. Az általa kitalált Vanessa a kedves beceneve lett. Egyes vélemények szerint Vanes− sa a viszonzatlan szerelem és a megalázó helyzet által előidézett betegségbe halt bele. Az angolban később az elnevezést egy pillangótörzs neveként használták. E névre hallgat Vanessa Redgrave az 1960–70−es évek angol szí− nésznője. Sokoldalú, kitűnő jellemábrázoló, egyformán otthonos a különböző műfajú szerepekben. Főként drámai hősnők hiteles megformálója, Oscar−díjas művész. Filmjei: Isadora, A közvetítő, Ördögök, Júlia, Vörös és kék, Stuart Mária. Vanessza címmel írt négyfelvonásos operát Samuel Barber ame− rikai zeneszerző. A darab bemutatója: New York, Metropolitan 1958.

123

77


Viktória

Viktória

A győzelmet megszemélyesítő nőalak, istennő a római mitológiá− ban. A latin szó jelentése: győzelem, siker. Ez a latin Victor férfi− név női megfelelője, melynek jelentése győző, győztes. (A férfine− vet a magyarban a Győző névvel próbálták helyettesíteni, napja− inkban mindkét névalak használatos.) A Victoria a görög Niké, szárnyas nőalak latin megfelelője. Becézése: Viki(ke), Vikus(ka). Névnap: december 23. Egyik híres viselője a névnek Vittoria Colonna (1492 k.–1547) költőnő, aki szonettjeit és canzonéit Petrarca stílusában írta. Egy művész− és tudóskör irányítója volt. A történelemben Viktória angol királynő (1819–1901) a név leghí− resebb viselője. Hosszú uralkodását hívjuk úgynevezett viktoriá− nus korszaknak, amely az erkölcsös polgári létre utal. Az ő ideje alatt érte el Nagy−Britannia hatalma és befolyása fénykorát. Nemcsak Anglia és Írország királynője volt, hanem India császár− nője is, az ő idejében lett Nagy−Britannia a világ legnagyobb gyar− matbirodalmának ura. Róla nevezték el Afrikában a Viktória−vízesést, amely a Zambézi folyón 108 méter magasságból zuhog le. Felfedezője 1855−ben a skóciai David Livingstone volt. Szintén róla nevezték el a Viktória− tót Afrikában, amely a Föld harmadik legnagyobb tava. Felfede− zője J. H. Speke, a Nílus forrásainak kutatója, aki 1858−ban tiszte− letből a királynő nevét adta a tónak. Művelődéstörténeti érdekesség, hogy a világ első felragasztott bé− lyegét Viktória képével nyomtatták. A 20. század egyik híres operaénekesnője szintén e keresztnevet kapta. Victoria de Los Angeles Barcelonában született. A 20. szá− 124

Viktória

77


zadban, a pályája csúcsán a század egyik leggyönyörűbb lírai szoprán hangját mondhatta magáénak. Fellépett a világ legna− gyobb színházaiban (Covent Garden, La Scala, Metropolitan), a leghíresebb operaszerepekben (Bohémélet, Manon, Tannhäuser stb.). Emellett nemzetközi hírű dalénekesnő is volt.

125

77


Virág

Virág

A régi, úgynevezett pogány név felújítása, ezzel a latin Flórát kí− vánták a 19. században megmagyarosítani. A wyrag nevet már 1390−ben női bóknévként használták. Ez az ősmagyar eredetű vir− tőből képzett közszó, amely szóhasadás eredménye, a világ (fény, ragyogás, világosság) szónak az elkülönült változata. Legelső adata 1237−ből való. Az 1300 körül írt Ómagyar Mária−siralomnak nevezett verses nyelvemlékünkben is olvasható a közszó: „Világ világa virágnak virága, keserűen kinzatul vas szegekkel veretül.” (átirat) Valamikor nagyon gyakori lehetett, hisz 1436−ban már család− névként is előfordult. 1490 körül pedig kedvesem jelentésben szó− lítónévként írták le. Keresztnévként 1478−ban Lónyay István fele− sége neveként olvasható. Becézése: ritkán: Virus(ka). Névnap: november 26. A Flóra (magyarul virág) az ősi itáliai vallásban a virágok, a virág− zás istennője volt. Tisztelete a természeti erőktől való félelemből, a megnyerésükre irányuló törekvésből indult ki. A földművelés erősen a természet erőinek hatása alatt álló tevékenység volt, ezért az istenek jóindulatú segítése kellett hozzá. Így a latinban Sylvanus védte az erdőket, Pomona a gyümölcsfákat, Flóra pedig a növényeket segítette virágzásra. Flóra azon ősi római isten, aki− nek alakját nem a görögöktől vették át. Kevésbé ismert egyháztörténeti személy Szent Flóra. Szülei latinok voltak, 250 körül élt. Hazánkban ismert nevű Móricz Virág írőnő, Móricz Zsigmond írói hagyatékának gondozója, valamint Dőry Virág színésznő és jel− meztervező. Az 1960−as években sokat filmezett mint fiatal, mo− 126

Virág

77


dern lányalakok megformálója (Szerelmes biciklisták, Zöldár, Lás− sátok feleim). A nevet valamilyen alakban, de hasonló jelentésben a legtöbb európai nép használja. Az angol író, Galsworthy nagy család− regényében Soames leányát is Fleurnek, azaz Virágnak hívják.

„Fleur! Sohasem bánta meg ezt a némileg idegen hangzású nevet, amelyre olyan váratlanul határozta el magát a születéskor − noha nyilvánvaló engedményt jelentett a franciáknak. Fleur! Kedves név − kedves gyermek! De nyugtalan − túlontúl is nyugtalan és makacs! Azt is jól tudta, hogy apját az ujja köré csavarhatja!”

(John Galsworthy: A Forsyte−saga)

127

77


Vivien

Zsófia

77


A görög Sophia név régi, magyaros olvasata. Jelentése: bölcses− ség. Magyarországon a 16−18. században igen népszerű volt. Szok− ratész állítólag ebből alkotta a filozófia elnevezést, amelynek tulaj− donképpeni értelme: a bölcsesség keresése. Becézése: Zsófi(ka). Névnap: május 15. és szeptember 17.

Zsófia

A Viviána angolos változatának magyar fejleménye. Ez eredetileg a latin vivus (élő, életben lévő) melléknév származéka. Hazánk− ban már a 20. század végén mind kedveltebb név lett, kiugró ada− tai azonban az utóbbi évekre jellemzőek. Becézése: Vivi(ke), Via. Névnap: december 2.

Vivien Ismert névviselője Vivien Leigh kétszeres Oscar−díjas angol szí− nésznő. Törékeny alkatú, nagy drámai erővel rendelkező művész. Szép beszéde, kifejező mozgása minden szerepét élménnyé tette mind a színpadon, mind a filmekben. Eljátszotta a nagy Shakes− peare−szerepeket, ismert alakításai közé tartozik az Antigoné, Kaméliás hölgy, Waterloo Bridge, Lady Hamilton, Karenina Anna. Margaret Mitchel (1900–1949) amerikai regényíró egyetlen regényének, az Elfújta a szél címűnek a főszereplője Scarlett O'Hara. A regényből készült híres filmben a színésznő alakította ezt a szerepet. A mű az amerikai Dél világát mutatja be a pol− gárháború idején. A bestsellerirodalom mindmáig egyik leghíre− sebb alkotása.

Szent Zsófia 2. századi vértanú volt. Mártíromságáról semmit sem tudunk. A leírások úgy említik, mint előkelő római származásút, akit egy Kirilla nevű keresztény nővel együtt végeztek ki. Erek− lyéit a római Szent Péter−bazilikában őrzik. Hazánk történelmében több Zsófia nevű személlyel is találko− zunk. Ilyen volt Báthory Zsófia (?–1680), aki II. Rákóczi György erdélyi fejedelem felesége lett 1646−ban. Ő volt I. Rákóczi Ferenc édesanyja. Kassán temették el a jezsuiták templomában. Zsófia Wittelsbach (1805–1872) osztrák főhercegnő Ferenc Károly főherceg felesége volt. I. Ferenc József anyja, akit kora erőszakos és hataloméhes asszonynak mutatott be. Ferenc Ferdinánd trónörökös felesége volt Zsófia Hohenberg (1868–1914). Szarajevóban Gavrilo Princip szerb diák mindket− tőjüket lelőtte. A merénylet lett az I. világháború kirobbanásának oka. Szófia, Bulgária fővárosa is ebből a névből ered. A ma is fönnál− ló Szveta Szófija templomról kapta a 15. században a nevét. Így hívják a Konstantinápolyban található leghíresebb, ma is álló bizánci mecsetet. A Hagia Sophia (Bölcsesség temploma; 6–10. század) a bizánci építészet egyik legmonumentálisabb alkotása. A művészetben meghatározó értékű, nagyszabású műemlék. Cent− rális térrendszerű bazilika, amelynek építészeti megoldása nagy hatással volt az egyetemes bizánci építőművészet fejlődésére, sőt az orosz és a mohamedán építészetre is. Az I. Justinianus császár megbízásából épített templom építészetileg merész kupolája 538− 129

128

77


Zsófia

ban egy földrengés következtében beszakadt. Az épület magassá− ga a kupola koronájáig 55,6, átmérője pedig 33 méter. Belső tere színes márvánnyal, intarziákkal és mozaikokkal díszített. Itt látható a magyar származású Piroska−Eiréné császárné képe is Komnénosz Ióannész császárral az egyik 12. századi mozaikon.

130

Bence Dániel Dávid Máté Tamás Balázs Ádám Péter Márk Gergő László Bálint Zoltán Kristóf Krisztián Patrik Levente Attila Dominik Martin Gábor István

77


Zsolt Richárd Roland András Szabolcs Norbert Ákos József Csaba János Márton Sándor Marcell Milán Róbert Gergely Ferenc Barnabás Erik Botond Zsombor Adrián

774 697 689 668 653 636 635 622 579 578 528 526 523 513 491 444 432 425 424 419 413 403

A 2002−ben született fiúk keresztneve és száma

1 869 1 678 1 513 1 497 1 314 1 272 1 237 1 189 1 125 1 100 1 067 1 047 999 936 920 913 906 880 876 871 827 805

133

77


1 322 1 271 1 217 1 027 988 972 943 922 877 853 825 807 709 687 652 569 548 544 515 497 493 Luca Virág Noémi Klaudia Lilla Cintia Vanessza Csenge Evelin Dzsenifer Gréta Sára Enikő Adrienn Panna Kata Dominika Bernadett Tímea Emese Hanna

480 463 460 457 446 436 427 426 422 413 402 395 389 385 377 375 370 358 335 323 319

A 2002−ben született lányok keresztneve és száma Viktória Anna Vivien Fanni Réka Eszter Boglárka Petra Alexandra Zsófia Dóra Laura Lili Nikolett Dorina Bianka Kitti Rebeka Nóra Barbara Krisztina

134

77


Irodalom

A bizánci irodalom kistükre. Európa Könyvkiadó Budapest 1974. A magyar nyelv értelmező szótára I−VII. Akadémiai Kiadó Budapest 1959–1962. A magyar nyelv történeti−etimológiai szótára I−III. Akadémiai Kiadó Budapest 1967–1976. A magyarság néprajza IV. A magyarság szellemi néprajza. Budapest Egyetemi Nyomda 1943. Akadémiai Kislexikon. I−II. Akadémiai Kiadó Budapest 1989. A szentek élete. Szent István Társulat Budapest 1984. A szentek élete. Szent István Társulat Budapest 1988. Az emberiség krónikája. Officina Nova 1988. Baán Kálmán: Ősi magyar személynevek. Budapest 1944. Balázs György: Magyarok. Egy európai nemzet születése. Novotrade Rt. 1990. Bárczi–Benkő–Berrár: A magyar nyelv története. Tankönyvkiadó Budapest 1978. Berrár Jolán: Női neveink 1400−ig. A Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai 80. szám. Budapest 1952. Biblia. Budapest 1978. Bibliai kislexikon. Kossuth Kiadó Budapest 1978. Biográf ki kicsoda 2002. Főszerk.: Hermann Péter, Enciklopédia Kiadó 2001. Bóna István: A hunok és nagykirályaik. Corvina Budapest 1993.

137

77


Irodalom

Egyházi Törvénykönyv (Codex Iuris Canonici). Szerkesztette, fordította és a magyarázatokat írta Erdő Péter. Szent István Társulat Budapest 1983. Engel Pál: Középkori magyar genealógia. Arcanum adatbázis Budapest é. n. Fehértói Katalin: Árpád−kori kis személynévtár. Akadémiai Kiadó Budapest 1983. Fekete Antal: Keresztneveink, védőszentjeink. Eclesia Könyvkiadó Budapest 1974. Fercsik Erzsébet–Raátz Judit: Hogy hívnak? Korona Kiadó Budapest 1997. Gombocz Zoltán: Árpád−kori török személyneveink. A Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai 16. szám Budapest 1915. Györffy György: Krónikáink és a magyar őstörténet. Balassi Kiadó Budapest 1993. Györkössy Alajos: Latin–magyar szótár. Akadémiai Kiadó 1984. Hajdú Mihály: Általános és magyar névtan. Osiris Kiadó Budapest 2003. Hajdú Mihály: Magyar becézőnevek (1770–1970). Akadémiai Kiadó Budapest 1974. Hajdú Mihály: Magyar tulajdonnevek. Nemzeti Tankönyvkiadó Budapest 1994. Jakubovich Emil: Régi magyar női nevek. Magyar Nyelv 11. évf. Kálmán Béla: A nevek világa. Csokonai Kiadó Debrecen 1989. Karácsony Sándor Zsigmond: Személyneveink 1500–1800−ig. Nyelvtudományi Értekezések 28. szám Akadémiai Kiadó Budapest 1961. Kázmér Miklós: Régi magyar családnevek szótára XIV–XVII. század. Magyar Nyelvtudományi Társaság Budapest 1993. Kempelen Béla: Magyar nemes családok. Arcanum Digitéka. CD−Rom é.n. 138

Irodalom

77


Keresztúry Dezső–Vécsey Jenő–Falvy Zoltán: A magyar zenetörténet képeskönyve. Budapest 1960. Képes Biblia Egyházmegyei Hivatal Szabadka 1969. Kis magyar irodalomtörténet. Gondolat Budapest 1962. Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára I–II. Akadémiai Kiadó Budapest 1988. Komjáthy István: Mondák könyve. Móra Ferenc Könyvkiadó 1955. Kristó Gyula–Makk Ferenc: Az Árpád−házi magyar uralkodók. IPM Könyvtár. Budapest 1988. Kríza János: Vadrózsák. Kriterion Bukarest 1975. Ladó János: Magyar utónévkönyv. Kulturtrade Kiadó Budapest 1996. Ladó János–Bíró Ágnes: Magyar utónévkönyv. Vince Kiadó Budapest 1998. László Gyula: „Emlékezzünk régiekről…” Képes történelem. Móra Ferenc Könyvkiadó 1979. Lázár István: Kis magyar történelem. Gondolat Kiadó Budapest 1989. Légány Dezső: A magyar zene krónikája. Budapest 1962. Lengyel Dénes: Régi magyar mondák. Móra Kiadó 1995. Magyar értelmező kéziszótár. Akadémiai Kiadó Budapest 1972. Magyar nagylexikon. Magyar Nagylexikon Kiadó Budapest 2000. Magyar tudóslexikon A−tól Zs−ig. Főszerk.: Nagy Ferenc Better Kiadó 1997. Melich János: Keresztneveinkről. A Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai 15. szám Budapest 1914.

139

77


Irodalom

Mindenki lexikona. Akadémiai Kiadó Budapest 1974. Mitológiai ábécé. Gondolat Kiadó Budapest 1973. Nagy Géza: A magyar nőnevek. Ethnographia XXI. Budapest 1910. Nagy Iván: Magyarország családai czimerekkel és nemzedékren− di táblákkal. Pest 1857–1868. Opera képes enciklopédia. Kossuth Kiadó Budapest 1997. O. Nagy Gábor: Magyar szólások és közmondások. Gondolat Kiadó Budapest 1976. Ördög Ferenc: Személynévvizsgálatok Göcsej és Hetés területen. Akadémiai Kiadó Budapest 1973. Pálfy Gyula: Milyen nevet válasszunk. Utónévkönyv. Aranyhal Könyvkiadó 1999. J. Soltész Katalin: A tulajdonnév funkciója és jelentése. Akadémiai Kiadó Budapest 1979. Szamota István: Magyar oklevél−szótár. Budapest 1902. Szent István és Szent László törvényei. Reflektor Kiadó 1988. Szilágyi Ferenc: Sokféle neveknek magyarázatja. RTV−Minerva Budapest 1987. Színházi kalauz. Budapest 1971. Tótfalusi István: Irodalmi alakok lexikona. Móra Kiadó 1992. Török József: A magyar föld szentjei. Tulipán Budapest 1991. Ugróczky Mária: Új magyar utónévkönyv. BM Kiadó Budapest 1997. Új magyar utónévkönyv. Szerk. Bíró Ágnes. BM Kiadó 1997. 140

Irodalom

77


Új filmlexikon I–II. Főszerk.: Ábel Péter. Akadémiai Kiadó 1971. és 1973. Varga Domokos: Emlékezzünk eleinkről. A magyarság rövid története. Nemzeti Tankönyvkiadó Budapest 1996. Wertner Mór dr.: Névmagyarázatok I. Férfi− és helységnevek. Nyelvészeti Füzetek 73. szám Budapest 1916. Wertner Mór dr.: Névmagyarázatok II. Régi magyar női nevek. Nyelvészeti Füzetek 77. szám Budapest 1917.

141

1. Michelangelo: Ádám teremtése (Sixtusi kápolna)

2. Hadrianus fala (Angliában)

3. II. András aranybullája

4. Balassi Bálint (ismeretlen festő olajfestménye)

5. Berzsenyi Dániel kúriája Niklán a költő mellszobrával

6. Michelangelo: Dávid

7. Giotto: Szent Ferenc a madaraknak prédikál

8. Ferenc József császár fiatalkori képe

9. Nagy Szent Gergely (X. századi elefántcsont könyvtábla)

10. Szent István király ábrázolása a koronázási paláston

11. Piero della Francesca: Krisztus keresztelése

12. A „Keresztelő Szent János mestere”: Szent Kristóf

13. Benczúr Gyula: Hunyadi László búcsúja

14. A római Marcellus−színház

15. A Szent Márk−bazilika Velencében

16. Szent Márton és a koldus (dunántúli oltárkép 1490 k.)

17. A Szent Patrik−katedrális (Armagh, Írország)

18. A Szent Péter−bazilika Rómában

19. Nagy Sándor (mozaikrészlet 2. sz.)

20. A Tamás−templom Lipcsében

21. Alexandra cárné, II. Miklós cár felesége

22. Szent Anna a Szűzzel és a gyermekkel (ismeretlen mester alkotása, Eperjes)

23. Lourdes − a bazilika

24. A Szent Borbála−templom Lipócon (Steinfurt, Ausztria)

25. Sebastiano Ricci: Eszter Ahasvérus előtt

26. Szent Katalin eljegyzése (1500 körül)

27. Agnolo Bronzino: Laura Battiferi

28. Ferenczy Béni: Noémi (terrakotta)

29. Petra. Az El−Khazneh nevű sziklasír Jordániában

30. Theodora császárnő (mozaik)

31. David Wilkie: Viktória királynő

32. A Hagia Sophia−székesegyház Isztambulban

Máté a hasonló héber név görög alakjából származik, Dániel héber eredetű bibliai név, Bence sajátos magyar hangfejlődés eredménye, magyar utónév,

Recommend Documents