MARTFŰ
Martfű Szolnok felől megközelítve a vasúttól keletre terül el a családi házakkal beépített óváros-rész rendezett kertekkel, utcákkal, boltokkal, vendéglátóhelyekkel. A sok új építésű otthon mellett még fellelhetők a cipőgyár hőskorában épült FAGI (Falusi Lakásépítő Iroda) típusházak. E településszakaszt öleli körbe az úgynevezett Zsófia-zártkert. Felparcellázásakor tulajdonosai elsősorban az emeletes házak lakóinak köréből kerültek ki. A gyári munka után maguk termeszthették meg a különféle konyhakerti növényeket, zöldségeket. A vasúttól nyugatra, a 442-es számú főúttól északra fekszik a volt Tisza Cipőgyár területe, amely Tisza Ipari Park néven ma is otthont ad a különféle üzemeknek, szolgáltató-cégeknek. Környezetében állnak a „Bata házak”, zöldövezettel, parkokkal.
A főútvonaltól délre található az új városközpont. A képviselő-testület 1994-ben döntött arról, hogy a Szolnoki út melletti szántóföld területen alakítja ki Martfű új arculatát meghatározó főterét, mely azóta is folyamatosan fejlődik. A polgármesteri hivatalnak és a képviselő-testületi üléseknek otthont adó Városházát 1996-ban adták át. A Szent István tér túloldalán helyet foglaló katolikus templom építési munkálatai közel tíz éven át tartottak, és hivatalosan az orgona felszentelésével értek véget 2001-ben. A Szent Tamás-templom megálmodója a névadó apostol életének két legfontosabb helyszínét, Jeruzsálemet és Indiát is belekomponálta az épületbe. Szemben található a Martfűi Református Templom, melynek hosszadalmas építési munkálatait követően az eklézsia 2000 márciusában tarthatott lelkészválasztó nagygyűlést. Az épületterv különlegessége, hogy a torony motívuma ég felé
tartott imádkozó kezet formáz. Az állami és a lelki élet gyakorlására szolgáló épületeket Szent István szobra fűzi egybe.
Az 1996-ban átadott Városháza
Martfûi Református Templom
A Szent Tamás nevét viselõ katolikus Szent István szobor - Gyurcsek Ferenc alkotása templom Az épületeket kéthektáros park veszi körül platánfákkal, örökzöldekkel, tavasztól késő őszig viruló rózsa- és levendulabokrokkal. A magas színvonalú városépítő és -fejlesztő tevékenységért Martfű 2000-ben Hild János-díjat kapott a Magyar Urbanisztikai Társaságtól. A városi és nemzeti ünnepeknek otthont adó tér az elmúlt években újabb szobrokkal gazdagodott. Az államalapítás 1000. évfordulója alkalmából alkotott Időkapu, az 1848-49-es emlékmű, a Dózsa György-szobor mind-mind történelmünk jeles eseményeinek, személyeinek állít emléket. A Szolnok felől érkező 442. számú főközlekedési út körforgalmában magas kőoszlopon látható a város címerében lévő Griff, bronzformába öntve. Az alkotásokat Gyurcsek Ferenc Munkácsy-díjas szobrászművész készítette. A városközpont északi részén, a kialakított kis tó partján Martsa István Tisza című szobra látható.
Tisza - Martsa István alkotása
1848-49-es emlékmû - Gyurcsek Ferenc alkotása
Dózsa György - Gyurcsek Ferenc alkotása Gyurcsek Ferenc alkotása
Idõkapu - Gyurcsek Ferenc alkotása Tiszaföldvár felé haladva terül el az esztétikus megjelenésű többszintes lakóházakból álló lakótelepi rész. Ezen a területen található a város közintézményeinek nagy része: az iskolák, az óvodák, az orvosi rendelők és az itt élőket kiszolgáló élelmiszer- ,ruha- és háztartási üzletek, pénzintézetek… A kisgyermekes családok kulturált kikapcsolódását segíti a biztonságos környezetben lévő, az uniós szabványnak megfelelő játszópark.
Az uniós Játszópark
szabványoknak
megfelelõ
A város mellett futó Tisza folyó partján, az emeletes házak és a gazdasági városrész tövében még megtalálhatók az egykori téglagyár nyomai. Közelében épült fel a Martfű Termál SPA turisztikai központ. Tiszaföldvár felé haladva, az egykori téglagyári házak mentén, az új kiosztású telkeken, modern családi házak állnak. E településrész névadója a Martfűi Állami Gazdaság, amely állattenyésztéssel és növénytermesztéssel foglalkozott. Területének nagy része ma már magánkézben van.
Martfű Termál SPA Infrastruktúra Martfű első okleveles említése óta volt mezőváros, falu, puszta, hogy csipkerózsika álmából újjáéledve a Tiszazug meghatározó településévé váljon. Megjárta a poklot, dúlta tatár, török és rác. Járt a mennyben, amikor az 1990-es években Magyarország egyik leggazdagabb települése volt, az egy főre jutó iparűzési adóbevételt tekintve. Ennek köszönhetően infrastruktúrája a mai napig kiemelkedik a környező települések sorából. A 442. számú főút Szolnok és Tiszaföldvár felé biztosít a városnak összeköttetést, amelyből a vasútállomásnál ágaznak le Mezőtúr és Mesterszállás, valamint a Kunszentmárton felé vezető útvonalak. Naponta 138 pár távolsági autóbuszjárat érinti Martfűt, melynek hét pár megállója van a város területén. Az 1885-ben kiépült Tiszatenyő - Kunszentmárton vasútvonalon közlekedő tizenhárom személyszállító vonatpár áll meg Martfűn.
A város keleten Mezőhékkel, délen Tiszaföldvárral, északon Rákócziújfaluval határos. A Tisza jobb partján Vezseny a legközelebbi település. 2010 őszén, kilenc év után újraindult a kompközlekedés Martfű és Vezseny között. Környezet, környezetvédelem A martfűi határ sík felszínéből csupán a 442. sz. főút keleti oldalán lévő Papp László-halma emelkedik ki. A vidék domborzatát kis formák gazdagsága jellemzi: hordalékkúpok, homoklábak, buckák és mocsaras részek váltakozva. Élővize, a Tisza folyón kívül, a város külterületének északkeleti részét érintő Csorcsány-ér. A Tiszát fűz - nyár - éger ligeterdők övezik. Helyi oltalom alá esik a Lenin úti gesztenyesor.
A Tisza egész hullámtere a Közép-Tiszai Tájvédelmi Körzet része. Gazdag növény- és állatvilág népesíti be a festői szépségű partszakaszt. A vizes élőhely közelében sok a vadréce és a vadlúd. Ősszel hangos az ég a V-alakban vonuló darucsapatoktól. A kaszálás szünetel a környékbeli füves réten, amikor a talajon fűszálakból épített fészekben költ a fokozottan védett haris. Az itt lakók évről évre gyönyörködhetnek egy, az emeletes házak közelében fészkelő gólyacsalád gyarapodásában.
Martfűn több gondozott park is található. A Tisza Ipartelep és a művelődési központ körül gyérülő, de még mindig jelentős számú fa- és cserje csoport áll. A város legjelentősebb parkja a Szent István téren található. Az ellenőrzött és szükségesnek ítélt fakivágást a város több pontján is faültetéssel pótolják. Civil szervezetek és az önkormányzat összefogásával 2010-től esztétikus virágládákban pompázó növények láthatók több utcasoron is. Az itt élők ápolják, gondozzák a környezetükben élő fákat, bokrokat és virágokat. A lakosság környezettudatosságára építve hirdette meg a település a „Komposztálj Martfű” elnevezésű programot, melyet a KEOP-6.2.0/A/09-2010-0039 pályázat jóvoltából
sikerült megvalósítani. A támogatásból komposztáló edényeket vásároltak és adtak át a programba bekapcsolódó résztvevőknek, jelentősen csökkentve ezzel a hulladékgazdálkodási törvényben meghatározott, elszállítandó biológiailag lebomló szerves anyag mennyiségét. A KEOP-2.3.0 pályázattal Öcsöd gesztorságával lehetőség nyílik a bezárt települési hulladéklerakó rekultiválásának folytatására. Az energiafelhasználás csökkentését célzó sikeres pályázat jóvoltából napelemeket telepítettek az önkormányzat oktatási és művelődési intézményeire, valamint a polgármesteri hivatalra. Egy másik projekt keretében az általános iskola, valamint a Kossuth úti és a Munkácsy úti óvoda épületének hőszivattyús fűtéskorszerűsítését is tervezi az önkormányzat, a benyújtott pályázat jelenleg elbírálás alatt van. A megújuló energiahasznosítást hirdető projektek megvalósulásával jelentősen csökkenthetők az energiaköltségek, mindemellett a földgázfelhasználás és a széndioxid kibocsátás csökkentésével nagy lépést tehet a város a környezetvédelem területén. Demográfia Martfű népességszáma a történelmi viharok, a változó birtokviszonyok, majd pedig később az ipar fejlődésével állandó változáson ment keresztül. A születések és a betelepülések számát formálták a gazdaságpolitikai, szociálpolitikai tényezők is. A legutóbbi adatok szerint 2010. december 31-én az állandó lakóhellyel rendelkezők száma: 6900 fő. Megoszlási mutatók családi állapot és életkor szerint: hajadon - nőtlen: 2767 fő, házas: 2818 fő, özvegy: 594 fő, elvált: 707 fő. 0 éves: 44 fő, 1 éves: 41 fő, 2 éves: 47 fő, 3 éves: 49 fő, 40 éves: 40 fő, 5 éves: 52 fő, 6 éves: 44 fő. A közelmúlt összesítései alapján Martfű állandó lakónépességének száma 1990-ben: 7441 fő; 2002-ben 7454 fő, 2006-ban 7297 fő volt. Martfű újonnan megválasztott képviselő-testülete elsődleges feladatának tekinti, hogy munkahelyteremtéssel növelje a város népességmegtartó erejét. 2011-től ezt célozza a helyi vállalkozásfejlesztési alap létrehozása, ezen kívül más módon is jelentős segítséget nyújt a kis- és középvállalkozásoknak pályázati lehetőségeik kiaknázásában. (Forrás: www.martfu.hu)
