A ZSÁMBOKI SZENT ERZSÉBET TEMPLOM
„Íme az Isten hajléka az emberek között!” ( Jel 21,3)
BEKÖSZÖNTŐ Ez a kiadvány, melyet kézben tart a kedves olvasó, nem összefüggő olvasmány, hanem egy szép jelzés arról, hogy Isten Háza vagyis a templom Zsámbokon egy élő közösség szent helye, amit óvott és óv ennyi időn keresztül, azért, hogy méltó összekötő kapocs legyen Isten és emberek között. Mi mindennek volt már tanúja ez a felszentelt épület! Békének és háborúnak, jólétnek és nyomorúságnak, egyetértésnek és széthúzásnak. S csak áll büszkén, kecses tornyával és több mint kétszáz éve az ég felé mutat, némán, de annál határozottabban. Ez a jel településünkön, lehet, hogy már sokaknak nem azt jelzi, amit jelzett őseinknek, de egy biztos támasz mégis sokak számára születéskor és halálkor. Az Egyház és Hazánk jövője összekapcsolódik egy falusi templommal is. Akik e templomot egykor építették, bíztak a jövőben. Mi jelen kor ma élő tagjai e sajátos időszakban szintén bízunk a jövőben! Ha nem bíznánk, nem újulhatott volna meg a templom! Ha nem tartanánk sokan fontosnak, hogy mi lesz később ezzel a gyönyörű műemlék épülettel, akkor az annak a jele lenne, hogy nem törődünk azzal, mi lesz a későbbi generációkkal. Hisszük, hogy e templom felújítása nem csak egy épület megóvása, hanem biztosítása annak, hogy a zsámboki emberek szellemileg, lelkileg és erkölcsileg is megerősödjenek és megújulhassanak. Hálát adunk az Úrnak, hogy a változó körülmények között is sokan voltak, akik fontosnak tartották e templom megújulását. Imáikkal, adományaikkal, munkájukkal, a lehetőségek felkutatásával, most már megvalósulhatott a régóta dédelgetett álom. Hadd legyen hát méltó otthona ünnepeinknek és hétköznapjainknak továbbra is! Új tető, új homlokzat, új kapcsolatok és újabb örömök, melyek mutatják, hogy a közös összefogás által mi minden meg tud változni. Legyen ez követendő példa azok számára, akik majd elhaladnak a templom mellett, vagy belépnek, hogy imádják a Mindenható Istent. Mészáros Csaba plébános
2
HISTORIA DOMUS A zsámboki egyházközség történetét (Historia Domus) 1813-ban kezdte írni Csehy László plébános. A középkorban lévő faluról így vall: „Ennek a falunak a központja valamikor Szentlászló felé volt, ahol a házak és kertek nyomai a dombon most is látszanak (Pusztafalu nevű határrész). A templom pedig a falun kívül feküdt a völgyön át a szemben lévő dombon Dány felé: ennek omladékai ma is szembetünnek.” A falut és a templomot a Hajta patak akkor széles vize választotta szét: ezért a hívek csónakon jártak át a kerítéssel övezett templomba. A török hódoltság évtizedeiben, az adólajstromokból olvasható, hogy voltak papjai a községnek, egyre fogyó lakossággal. A mai „Pusztafalu” megmaradt egészen a 15 éves háborúig (1590-es évek), amikor a krími tatárok elpusztították. Ezt követően évtizedeken át „Zsámbok-Pusztaként’’ emlegetik a lakatlan területet, amely 1623-ban került a Beniczky család birtokába. A falu mai helyére Beniczky Tamás zólyomi alispán telepítette le a jobbágyokat 1655-ben. A következő évtizedekben épült a mai templom helyén – valószínűleg török engedéllyel! – egy kicsiny templom, amelyről az 1740-es években ezt írta Kecskeméti István plébános: 1675-ben a váci egyházmegye templomos helyeiről készíttetett térkép 1773. évi másolata
3
„Mondják az öregek, hogy a régi templom alacsony, sötét volt, különböző színűre festett táblákkal díszítették; tornya sem volt, de a templom oldala mellett álló harangtoronyban két harang függött.” Az újkori Zsámbok község első ismert papja 1693-tól 1702-ig Kalmár Jakab volt. Az 1697. évi canonica visitatio (’püspöki ellenőrző látogatás’) szerint ez az Árpádházi Szent Erzsébet tiszteletére ajánlott templom „mindennel el van látva”. Az egyházközség anyakönyvei csak az 1720-as évektől maradtak fenn. A korábbiak – 1693-tól – elvesztek. Így nem ismerjük az 1708-1711 közötti pestisjárvány áldozatainak adatait sem. Az 1746. évi egyházi vizsgálat „már igen rongált”-nak írta le a régi templomot. Az új – mai – templom alapjait 1743-ban rakták le, és 1753-ban szentelték fel. Ebben az évben a község lakossága 719 fő, ami nem indokolta volna ekkora méretű templom építését. Jól mutatja azonban a Beniczky család jelentőségét és igényét egy hozzájuk méltó egyházi építmény. 1853-tól el is nyerte az „esperesi kerületi központ” rangját, amelyhez 6 környékbeli plébánia tartozott. A Beniczkyek évtizedeken át, egészen 1945ig folyamatosan áldoztak a homlokzati, középtornyos, egyhajós, barokk stílusú, rokokó főoltárú templomra. A templomtető zsindelyezését Beniczky Tamás végeztette el 400 Ft-ért. A főoltárt Bozváry Antal plébános (1772–1777) készíttette egy hatvani asztalosmesterrel, a szentélyt pedig 1777-ben Bunkóczy Ferenc plébános (1777–1781) festtette ki Johann Bergl művésszel a lakosság által összeadott 325 váltó forintért. Ő alkotta a főoltár „Hoc sanctuanium Pys sumptibus Benefactor Zsambokiensium Depinctum est Anno Salutis 1777” (’Ezen szentély a kegyes adományozó jóvoltából kifestettetett a megváltás 1777-ik évében.’)
4
képét is, amelyen Szent Erzsébet Mária Terézia-kori öltözékben, előtte Beniczky egy koldus képében, háttérben pedig a festő alakja látható. 1777-ben gr. Eszterházy Pál váci segédpüspök is ellátogatott Zsámbokra, hogy megcsodálja az új, díszes épületet. 1785-ben erős földrengés rázta meg a templomot, amelyet ekkor összetartó vaskapcsokkal erősítettek meg, majd 1790-ben padlózatát kőlapokkal fedték le. A szentély előtt kialakított kriptába temették a Beniczky-Schell családtagok mellett Almási Mihály (1722–27) és Katona Ferenc (1762–72) plébánosokat is. A gyakori pusztító járványok miatt 1778-ban Mária Terézia beszüntette a települések központjában lévő templomkertekben való temetkezést. Ekkor nyitották meg Zsámbok mai temetőjét is a település szélén. Bunkóczy Ferencet 1781-ben, Márkus Józsefet pedig 1811-ben már ide temették. Az egykori Szent Erzsébet-templom
Beniczky Ferenc tiszteletére állított kereszt a templomkertben
1815-ben szerelték fel a toronyórát Beniczky Ádám költségén, aki ennek „üzemeltetéséért” a harangozónak külön „kicsi földet” is adott. A templomot kívül-belül fehérre festették. 1824-ben Majthényiné
5
Beniczky Mária új oldaloltárt állíttatott fel, amelynek oltárképét, „Szűz Mária angyali üdvözletét” Bécsben festették 90 Ft-ért. A szószéket is ő javíttatta és aranyoztatta be 350 Ft-ért. 1825-ben a hívek 160 Ft-ot gyűjtöttek össze a Szűz Mária-szobor kifestésére. Ebben az évben egy nagy vihar jelentősen megrongálta a templom és a plébánia épületét. Javítására, a „ház teteje megigazítására” a megye kötelezte a községet, amelynek lakói 1826-ban mindössze 20 Ft-ot adtak össze… 1823 szeptemberében állíttatta fel Beniczky Flórián azt a Szentháromság-szobrot, amelyet az 1825. évi nagy vihar ledöntött. 1827-ben újra elkészíttette a – Bajza Lenke téren ma is látható – gúla alakú, kopott kő emlékoszlopot 400 Ft-ért. 1835-ben került sor a templom és a plébánia, majd a gazdasági épületek felújítására – több mint 1000 Ft értékben –, amely összeget a hívek adományaiból és a Beniczkyek támogatásából fedezték. E nagy felújítással egy időben rendelte meg Beniczky Flórián Nepomuki Szent János oltárát. Özvegye, férje halála (1861) után egy igen értékes, középkori Szent József-szobrot ajándékozott a templomnak, amely később a váci püspöki kincstárból eltűnt... 1842-ben ugyancsak ő állíttatta fel a templomkertben lévő Nepomuki Szent János-szobrot.
Nepomuki Szent János szobra
6
1849 szeptemberében jött létre a zsámboki esperesi kerület, amelyhez Dány, Kóka, Szentlőrinckáta, Szentmártonkáta, Tóalmás és Zsámbok plébániái tartoztak. Az 1850-es évekbeli egyházi leltár szerint a plébánián jelentős könyvtár volt: 300 db latin, német és magyar nyelvű egyházi, történelmi tudományos jellegű könyvekkel. A kegytárgyak száma több mint 70 db volt. Ében Mihály számológépének korabeli hirdetése
1896-tól 1905-ig szolgált Zsámbokon Dr. Ében Mihály. Sokoldalú, művelt pap volt, aki több könyvet írt, megalkotta a szakmai körök csodálatát kiváltó számológépét, Zsámbokon megalapította az Olvasó Népegyletet, a Hitelszövetkezetet, bővítette a temetőt, a községi kocsmából kialakította mai helyén az iskolát, és rendbe hozatta a templomot is. Öt követte 1905-ben Radványi-Ruzicska Lajos. 1907-től kerületi tanfelügyelő és helyettes esperes, 1911-től a nagykátai tanítóegylet elnöke, aki „Zsámbokon kettővel szaporította az iskolai tantermek számát […] az ötszázat meghaladó gyermeksereg” elhelyezésére.
7
1912-ben megalakította a Katolikus Ifjúsági Egyesületet, szorgalmazta a Zsámbokot is érintő Gödöllő–Jászberény vasútvonal megépítését is. Az 1910-es évek elején ismét aktuálissá vált az egyházi épületek javítása, Radványi 1912-ben villámhárítót kért a templomra. Kemény vitát váltott ki a község politikai vezetői és az egyház között a javítási munkák költségeinek viselése. A vitát 1915-ben a 10138/1915. sz. főszolgabírói határozat zárta le azzal, hogy: „Kötelezem Zsámbok politikai községet hogy a zsámboki plébániaházat saját költségén tataroztassa!” 1923-ban a zsámboki iskolaszék 500 000 korona kölcsönt vett fel az egyházmegyei takarékpénztárból, a képviselőtestület viKőkereszt a templomkertben szont holdanként 4 kg búzaadót vetett ki a gazdákra. Így került sor 1925 tavaszán a zsindely helyett palatető fedésére. Az infláció miatt a párbér (’egyházi adó’) fejében 294 egész és 48 fél pártól ebben az évben pénz helyett terményt szedtek, 142 párt pedig „szegénységük miatt nem zaklattam” – írta a plébános.
A zsámboki templom és az iskola képe a 20. sz. elején
8
Az elértéktelenedett korona helyett 1927ben bevezették az értékálló új pénzt, a pengőt. Az ország gazdasági stabilizálása és a Klebelsberg-program keretében Zsámbokon is jelentős munkálatokra került sor: 1927ben újrafestették a templomot, és javították a szentélyt. Ennek költségeihez gróf Pejacsevicsné Beniczky Mária 11 000 pengőt adott! Emellett felállíttatta a „Szeplőtelen Fogantatás” mellékoltárt is – abból a szomorú alkalomból, hogy ekkor halt meg 16 éves László fia... A nagy felújítást 1927 novemberében a zsámboki búcsú napjára fejezték be. 1945 áprilisában helyezték Zsámbokra Dr. Pongrácz Elemér esperest. Dr. Pográcz Elemér esperes 1945 tavaszán a középületek közül elsőként kezdődött meg a templom helyreállítása. A belövések kijavítására gr. Pejacsevics Márk 1000 téglát ajánlott fel. A tönkrement orgona helyett évi 9 mázsa burgonyáért béreltek egy harmóniumot, amelyen a hadifogságban lévő Györe Béla kántor helyett Bankó Auguszta frissdiplomás tanítónő ingyen kantorizált. Pongrácz Elemér az illetékes minisztériumokban felkereste a zsámboki érdekeltségű főtisztviselőket – Jencs Árpádot és Tóth Mátyást –, akiktől kapott is jelentős összegű támogatást, amely azonban a vágtató infláció miatt mindössze néhány tábla ablaküvegre volt elegendő... A pengőt leváltó forint megjelenése után már valóban komoly támogatást jelentett az Épitésügyi Minisztériumból 2000 Ft a templom beüvegezésére, és a Kultuszminisztériumból 3000 Ft az ácsmunkák elvégzésére. A „fordulat évét” (1948) követően az egyházat és Pongrácz esperes urat, a „klerikális reakció” képviselőjeként igyekeztek kiszorítani a helyi közéletből. 1949. július 25-én kezdték meg a templomtorony állványozását. A templom teljes külső vakolása szept. 10-én lett kész, és 26000 Ft-ba került. Ekkor helyezték át a Mennybevitt Mária-oltárt, és helyezték el rajta Dénes Jenő festőművész új Mária-képét, amelyen az angyalarcok a Jencs-család gyermekeit ábrázolják: Morvay Tamás és Edit, Jencs Márta és Árpád. 1953 augusztusában a püspök Gyálra helyezte Pongrácz esperes urat, onnan pedig Kiskunmajsára, ahol hosszú éveken át kerületi esperesként szolgált nyugdíjazásáig. Ettől
9
kezdve a zsámboki papok „csak” plébánosi rangban szolgáltak, nem pedig az esperesi kerület vezetőiként. A Rákosi-évek alatt sem csökkent a zsámboki hívek ragaszkodása és áldozatkészsége, a TSZ-ben dolgozó brigádok tagjai egymással versenyezve adományoztak zsámboki motívumokkal hímzett terítőket, lobogókat, miseruhákat, amelyek ma is díszei a templomnak. 1974-től 1998-ig Bíró Mihály püspöki tanácsos volt a zsámboki plébános. Az ő ideje alatt 1978-80-ban került sor a templom szakszerű műemléki felújítására. 1982-ben újakra cserélték a padokat, 1993-ban korszerűsítették az orgonát, 1996-ban felújították a padlózatot. E munkálatok során a statikai vizsgálatok után eltávolították a falakat stabilizáló vaskapcsokat, a templom mennyezetének átfestése után leszedték onnan az „aranycsillagokat’”, elbontották a szentélyt és a templomhajót elválasztó áldoztató rácsot, és az egyházi zsinati határozatok szellemében új „szembemiséző” oltárt építettek. 1998-ban Bíró Mihály pappá szentelésének 40. évfordulóján tartott aranymiséjén Zsámbok község a hosszú szolgálatát díszes emlékkehely átadásával köszönte meg. 1998-tól 2000-ig Marozsi Ferenc lett a plébános, aki egyben kiváló orgonaművész, és több sikeres hangversenyt adott a templomban. 2000-től 2007ig Dóka Tamás János, aki egyidőben Kóka községben is plébános, 2007-től Mészáros Csaba, aki egyidőben Dány községben is plébános, végzi szolgálatát az egyházközségben. 2010-től megkezdődik a plébánia épületének felújítása, a templomban a padok festése. 2011-ben a templomkertben 1 000 000 Ft adománynak köszönhetően restaurálásra kerül a Nepomuki Szent János-szobor és a Kőkereszt.
Bíró atya a gyémántmiséje napján
10
Bérmálkozók Mészáros Csaba atyával
Úrnapi szentmise és körmenet, 2004
Szent Erzsébet-napi búcsú és bérmálkozás, 2012
A régi hagyományokat elevenítik fel a Máriás lányok a Búcsún és egyházi ünnepeken, körmeneten Mária-szobrot visznek a vállukon. A helyi népviselethez alkalmazkodó, de fehér színű ruhát, nyakukban kék szalagon Mária-érmét viselnek.
Háborús évek A Rákóczi-szabadságharc alatti katonai átvonulásokat az egyház is megszenvedte: 1707 januárjában Rabutin császári generális több ezres labanc hada Zsámbokon átvonulva „az templomunkban száz forint ára kárt tettenek és hatszáz forintokban álló három harangjainkat vitték el...” – panaszolják a zsámbokiak. 1708. évi Pest megyei közgyűlésen vádat emeltek Győri János plébános (1702–1711) és két zsámboki lakos ellen, mivel nem akarták elfogadni az értéktelenedő „réz-libertást” és rágalmazták a kurucokat...
11
1845 és 1852 között Lehoczky Endre szolgált Zsámbokon kerületi esperesi és szentszéki tanácsosi rangban. 1849-ben – bár Kossuth híve volt – az őt kutató honvédek elől a „nagypénteket kolompérgödörben rejtőzve volt kénytelen tölteni...” Az I. világháború alatt elvitték a torony három harangját, és leszedették az orgonasípokat is, hogy ágyút öntsenek belőlük. Ez utóbbiak megmenekültek a beolvasztástól, és 1919-ben visszakerültek a helyükre. A II. világháború harci cselekményei 1944 novemberében érték el Zsámbokot. A falut védő németek a templomtoronyban rendezték be tüzérségi figyelőállásukat, így érthető, hogy az épület a szovjet tüzérség egyik célpontja lett, és súlyos károkat szenvedett. A község elfoglalása után (1944. nov. 16-17.) viszont a szovjetek megfigyelőhelye lett, amelyet a németek lőttek... Az elszenvedett károkról Árvai János 1945 áprilisában részletesen beszámolt a püspöknek: „A torony 9 nagyobb találatot kapott, erősen megrongálódott [...] a templom falain kívülről és belülről több belövés látható, találat érte a kórust, a tető nagy része beszakadt. A lövések okozta károknál azonban lényegesen nagyobbak azok, amiket az átvonuló katonaság és foglyok fehérneműben, egyházi ruhákban, bútorzatban, zászlókban, szobrokban, csillárokban [...] és minden néven nevezhető felszerelésben okoztak. Amikor a templomba léptünk, az egy istálló benyomását keltette. S ez az állapot 3-4 hétig is eltartott az ismételt takarítás ellenére.” A koronauradalom erdőiben kiépített német védőállások hetekig visszaverték a szovjet és román csapatok sorozatos támadásait. Az itteni sebesülteket a környék középületei-
Elsőáldozás 1943-ban
12
Radványi Béla
ben berendezett „hadikórházakba” hozták hátra a frontvonalból. Így lett a templom is kórház, majd fogolytábor, katonaszállás, raktár, lóistálló… Hasonló sorsa volt a plébánia épületének is, amelyből az öreg, beteg Radványi Béla esperest kidobták, és aki néhány nap múlva az egyik szomszéd gazda házában halt meg. Az ostrom alatt sokan a plébánia épületében kerestek menedéket, amelynek pincéjéből több nőt elhurcoltak... A rettegő lakosság részére – a használhatatlan templom helyett – jó ideig itt tartották a szentmiséket is.
Plébánosok Zsámbokon 1693: Kalmár Jakab, 1702: Győri János, 1711: Koricsánszki László, 1722: Almási Mihály, 1727: Kecskeméti István, 1753: Lőrincz Mihály, 1756: Magyar Ignác, 1761: Bobics Antal, 1762: Katona Ferenc, 1772: Bozváry Antal, 1777: Bunkóczy Ferenc, 1782: Schwarczl Ferenc, 1785: Rick K. János, 1791: Márkus József, 1799: Hakkel György, 1802: Diber András, 1803–11: Márkus József, 1813: Csehy László, 1814: Tajty Ferenc, 1827: Janiss János, 1834: Poroszkay Péter, 1845: Lehoczky András, Litánia, 1959 1852: Egri Antal, 1864: Lovász Antal, 1896: Ében Mihály, 1905: Radványi Béla, 1927: Oltványi József, 1935: Szombati László, 1936: Turcsányi Imre, 1939: Radványi Béla, 1945: Pongrácz Elemér, 1953: Szabó István, 1954: Pataki József, 1961: Kósa László, 1964: Döbrössy János, 1974: Bíró Mihály, 1998: Marozsi Ferenc, 2000: Dóka Tamás, 2007: Mészáros Csaba
13
A műemlék templom felújítása 2013-ban Templomunkon 1979 és 1980-ban történt jelentős méretű felújítás, ekkor a szentély képeit restaurálták, valamint a templom hajója is új festést kapott. Az elmúlt időszak folyamán az épület állaga nagymértékben leromlott, a tetőszerkezet veszélyessé vált, beázott, a palák összetörtek a homlokzat megrepedt. Elkerülhetetlenné vált az életveszélyes állapot megszüntetése.
Homlokzatot díszítő gipsz pilaszterfő kiegészítése
2011-ben az NKA Építőművészet és Örökségvédelem Kollégium Kuratóriuma 5 000 000 Ft támogatást biztosított a tető felújításához. Az összeg a felújítás egy részét fedezte, de lehetőséget teremtett a hiányzó források további felkutatására. 2013-ban a LEADER Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap 18 124 200 Ft pályázati forrással lehetővé tette a homlokzat festését valamint a templom szerkezeti megerősítését.
Falvarrások
14
A segítő lakossági, közösségi adományok révén 16 000 000 Ft és a Váci Egyházmegye 9 000 000 Ft támogatásával - a pályázati források megelőlegezésével, az Egyházközség 5 000 000 Ft megtakarításával a Szent Erzsébet templom megmenekült és bizakodóan várakozott, hogy a hozzáértő kezek megszépítsék. A Térprofil Építész és Mérnökiroda Kft által készített tervek alapján 2013. szeptember 5-én a közbeszerzési eljárásban nyertes vállalkozás: a Galga-Bau Kft, megkezdte a felújítási munkálatokat. A megrendelő egyházközség képviseletében a műszaki ellenőri feladatokat a Manuela Kft látta el. A megerősítő acélpántok és erősítő varratok beépítése, héjazat cseréje, ácsszerkezet javítása, villámvédelmi rendszer, hófogók, vízelvezetés kiépítése, homlokzati kőrestaurálás, homlokzat festése 2013. november 15-én fejeződött be. Az építés a Kulturális Örökségvédelmi Iroda műemléki felügyelője által előírt építési szabályzatnak megfelelően készült, figyelembe véve a falkutató és faanyagvédelmi szakértői megállapításokat. A beruházás teljes bekerülési költsége: 53 000 000 Ft, amely tartalmazza a 2010. évtől folyamatosan felmerülő előkészítési, ellenőrzési és szakértői díjakat is. Településünk jelképe, a 260 éves barokk műemlék templom megmentése érdekében az összefogás és a jó szándék találkozott, amely példaértékű a magunk és az elkövetkezendő generációk számára is. Holló Ilona polgármester
Tetőszerkezet-megerősítés
Kötővassal történő megerősítés
Tetőfedés égetett agyagcseréppel
15
Impresszum Zsámboki Római Katolikus Egyházközség A kiadvány megírásában közreműködött: Dr. Tóth József tanár, Zsámbok község díszpolgára és Holló Ilona polgármester A kiadvány a Patkós Stúdió gondozásában jelent meg 2013-ban. www.patkosstudio.hu
A torony felújítása
16
