Az Ipolyfödémes-i Szent Mihály templom A templom története: A mai ipolyfödémesi templom 1757-ben épült barokk stílusban torony nélkül (fotó 1934-ből)
1850-60-ban volt felujítva. Egyhajós építmény, melynek szentélyéhez 1860-ban építették hozzá a sekrestyét. A templom belső tere az ablakok felett csúcsívben végződő boltíves menyezetű, míg a sekrestye enyhén ívelt boltozatú. A templom jelenlegi fatornyát 1956-ban a tető ujjáépítésekor készítettél az ipolyfödémesiek. A templom legutóbbi, 5 évig tartó felújítása 1998-ban fejeződött be. Ezalatt új tetőburkolat, új ablakok, sekrestyebővítés, új villanyvezeték, teljesen új kórus megépítése, teljes belső és külső vakolatcsere volt, valamint külső-belső festésre és a környezet rendezésre került sor. Mindez legnagyobbrészt a helybéli hívek adományaiból.
A föoltár Selmecbányáról származik 1858-ból. Az eredeti rokokó oltárból csak a tabernákulum maradt meg, melynek csipkeszerű ornamentje a 18.sz. második feléből való.
A templom mellékoltárai 1858-ból és 1862-ből származnak, melyek a mostani templomfelújítás után már nem kerültek vissza a helyükre. A márvány keresztelőkút 1867-ből származik neoklaszicista stilusban készült. A templom előző festése 1950-ben készült művészi munkára utal. A két kerub angyal erőt, bátorságot sugárzó megjelenitése mesteri kezek munkája.
A mai új festés 1998-ban készült. Jozef Blaho Besztercebányai művész munkája. Az oltárkép Szent Mihályt a templom védőszentjét, mint Isten küldöttjét ábrázolja. A felirat „ Quis ut Deus” jelentése: „ Mint az Isten”.
A főhajót a szentélytől elválasztó boltíven a kenyérszaporítás csodája, a főhajó menyezetén a hit, remény, szeretet szimbólumai láthatóak.
a főhajó menyezetén a hit, remény, szeretet szimbólumai láthatóak.
Külön figyelemre méltó a kórus karzatának külső oldalán a dombormüalkotás, mely a templom és falutörténet egyes mozzanatait örökiti meg. A felujitott templomot 1998 szeptember 29-én Tóth Domonkos Nagyszombati segédpüspök szentelte fel.
A 19. századból származó klaszicista orgonája az 1980-as évek elején a pozsonyi zenei múzeumba került. Az új orgona 1985-ben épült amely a cseh Krnovi orgonagyár terméke.
A templomkertben található a harangláb melyet 2002-ben ujjítottak fel. Valószínűleg régebbi eredetű mint ez a mostani templom. Ácsolt gerendákból érdekes, mesteri ácsmunkával készült. A harangokat a födémesi hivek vásárolták ill.öntették. A kisharang – lélekharang felirata: „AZ IPOLYFÖDÉMESI HIVEK DÚSGAZDAGSÁGÁBÓL ISTEN DICSŐSÉGÉRE 1873. ÖNTETÉ VALSTEBFER FERENC PESTEN A nagyharang felirata: HERD RICHARD HARANGÖNTÖDE SZENT MIHÁLY FŐANGYAL KÖNYÖRÖGJ ÉRETTÜNK ISTEN DICSŐSÉGÉRE AZ IPOLYFÖDÉMESI HIVEKÉRT-1921
A templomkertben található még az I. és II. világháborúkban elesett födémesiek névsorával. ellátott emlékmű amely 1991-ben lett felállitva. A kereszt a temetőnkben található egyedi régi fejfák nagyitott mása . Faragta Jusztin Sándor.
2004 Szent Mihály napján, a falu első irásos emlékének 745-ik évfordulóján került felszentelésre a templomkertben felálitott keresztút, melyet a Magyarországi testvérközsé-günk Fedémes Hagyományőrző és Faluszépítő Egyesülete,valamint Önkormányzata adományozott falunknak. Az agyagplasztikából készült stációkat Varga Károly, Pétervásári agyagosmester készítette. Az egyes állomások a biblia szerinti eredeti keresztutat elevenítik fel, Varga Károly mester sajátos meglátása és ábrázolása szerint.
A község első temploma a Kotyinka völgyben a régi Födémes helyén állt. A 13. században román stilusban epült templom 15 m hosszú és 7 m szélesvolt. Állítólag a 15. században átépítették, ám az 1550-es évek elején a török pusztítás következtében a faluval együtt elpusztult. Az akkkori templomból mára csak egy fal - maradvány maradt, amelyet pusztatemplom néven tarunk nyilván.
Templomunk papjai 1788-tól napjainkig : 1788 - 1798 Végh József Justiciánus 1799 - 1812 Bedross Jakab 1812 - 1837 Beke László 1837 - 1843 Faragó Gáspár 1843 - 1843 Hyross Zsigmond 1843 - 1845 Láncz Gábor 1845 - 1853 Feniczy János 1853 - 1853 Borovszki Ján 1854 - 1854 Koczián Alexius 1854 - 1866 Schnausz Ferenc 1866 - 1874 Seyler János 1874 - 1888 Marossy József 1888 - ? Szaif János 1896-os években Janovics Károly 1901 - 1915 Bandri József 1915 - 1926 Hütter Lajos 1930 - években Molnár Imre 1934 - 1937 Bartalos Gyula 1937 - 1942 Dezső László 1942 - 1944 Tóth (Tarnay) Béla 1945 Piri József – kisegitő Timár Imre – kisegitő 1945 - 1954 Tesovics Jakab 1954 - 1966 Berkes Imre 1966 - 1978 Szalai Jenő 1978 - 1979 Nagy Antal Sztyahula László –kisegitő 1980 - 1993 Takács József 1993 Malagyi József - kisegitö 1994 - 1996 Mahulányi József 1996 - 2000 Urbán Ferenc 2000 - 2009 Wechter János 2009 – Hlédik László
