pZ é z a la ö K kö zéleti
havilap
VIII. évfolyam 2011. október
Elkészült az új teskándi templom Isten házát a Szent Családnak szentelték
gyelemmel az odabent zajló eseményeket. A rendezvényt megtisztelte jelenlétével Rigó Csaba kormánymegbízott, Vigh László országgyûlési képviselõ, Fazekas István körjegyzõ és még számos jeles egyházi és polgári személyiség. A templomépítést kezdeményezõ Teskánd Templomért Alapítvány képviselõje megköszönte a Szombathelyi Egyházmegye elmúlt években nyújtott erkölcsi és hathatós
Tóth István Jánosné polgármester köszönetet mond mindazoknak, akik tettek a nemes célért. Rég várt jeles eseményre háza – 2011 a család éve lévén gyülekezett október 8-án, szom- – a Szent Család nevet kapta. baton, a Magyarok NagyasszoZsúfolásig megtelt az új nya Ünnepén Teskánd apraja templom, sõt, a gondosan parés nagyja. Az immár felépült kosított téren felállított rentemplomot dr. Veres András dezvénysátorban is minden megyéspüspök szentmise ke- talpalatnyi helyet elfoglaltak a retében szentelte fel. Isten hívõk, s kivetítõn kísérték fi-
anyagi támogatását, majd felkérte dr. Veres András megyéspüspököt a templom felszentelésére. A település önkormányzata nevében Tóth István Jánosné polgármester szólt az ünneplõkhöz. – Nagyon jó érzés tölti el a helybeliek szívét e napon, hiszen ma olyan dolog történik itt, ami korábban Teskándon sosem. Új templomunk van, (Folytatás a 2. oldalon)
Az elsõ 60 évre emlékeztek
Szakmai nap várta a vendégeket. A környezõ települések, de mondhatjuk, hogy a megye életét meghatározó eseményre emlékeztek október 21-én Nagylengyelen és Gellénházán. A nagylengyeli olajmezõ 60 éve ezelõtti termelésbe állítása alkalmából avattak emlékmûvet a nagylengyeli NLT-1-es kútnál. Az emlékhely létrehozása az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület Kõolaj-, Földgáz- és Vízbányászati Szakosztálya dunántúli helyi szervezetének és tagjainak, valamint a MOL Rt.-nek kö-szönhetõ. Az elsõ két sikertelen fúrást követõen 1951-ben a nagylengyeli 3-as kúttal kezdõdött meg a mezõ termelésbe állítása. Az 50-es évek közepére már 1,2 (Folytatás a 2. oldalon)
2
Közép-Zala
2011. október
Elkészült az új teskándi templom Isten házát a Szent Családnak szentelték (Folytatás az 1. oldalról) amely példátlan összefogás és közös akarat révén épülhetett meg itt a dombtetõn – hangsúlyozta a falu elsõ embere. Rövid beszédében kifejtette: köszönet illeti ezért az alapítókat, a templomépítés kezdeményezõit, az egyházközséget és az egyházmegyét, mivel felkarolta ezt a kezdeményezést. Elismerés jár a magánszemélyeknek, családoknak, a vállalkozóknak, mindenkinek, aki tett a közös célért. Szólt az 1.200-as lélekszámú település fejlõdésének és szerkezetének sajátos, a megye többi falujától eltérõ tulajdonságairól. Az utóbbi évtizedekben rohamléptekkel fejlõdõ község lakossága 30 év alatt megduplázódott. A környezõ településekkel szemben Teskándnak nincs hagyományos értelemben vett faluközpontja, ahol az intézmények állnak. Másutt van az iskola, másutt a polgármesteri hivatal, másutt az üzletek, a temploma pedig soha nem is volt a településnek. – Amikor az építés során a torony felkerült a templom épületére, már látszott, hogy valami visszavonhatatlanul meg-
változott a falu életében. Ezután, Teskánd felé hazajövet, ha a dombtetõre, a templomra nézünk, láthatjuk, s tudjuk: itthon vagyunk, ott áll a templomunk, ahogy egy településen lennie kell Szent István kora óta – fogalmazott, majd a fejlõdés lépcsõköveit szemléltette Tóth István Jánosné. A szentmise keretében dr. Veres András megyéspüspök a következõ szavak kíséretében adta át a templom kulcsát Szalai Attila plébánosnak: – Fõtisztelendõ plébános úr! Vegye át tõlem a templom kulcsát, amelyért ezen a településen sokan dolgoztak, fõleg azért, hogy a lelkek üdvösségét szolgálja ez az épület. Jelképesen tehát ez a kulcs nem csak a templom épületének a kulcsa, hanem annak a Krisztustól kapott, a papság szentségében kiosztott lelki hatalomnak is a jelképe, amellyel most meg van bízva ezen a plébánián, hogy a lelkek üdvösségét szolgálja a szentségek kiszolgáltatásával. Legyen gondja mind az épületre, mind a lelkek építésére. Isten segítse ebben a munkában! A beszédeket és könyörgést kö-
Az elsõ 60 évre emlékeztek
(Folytatás az 1. oldalról) millió tonna olajat termelt évente, amit az akkori államvezetés megkövetelt az olajvállalattól. Ennek az erõltetett kitermelésnek súlyos ára lett, idõ elõtt megkezdõdött a kutak elvizesedése. A termelési maximumot 1965-ben érte el, 1,375 millió tonna kitermelt olajjal. A mezõ több szakmai elismerést is magáénak tudhat, hosszú ideig az itteni egyik kút tartotta a hazai fúrások mélységi rekordját 4409 m-rel. Itt alkalmaztak elõször gyémántfejes fúrókat. A kitermelésnél kifejlesztették és sikeresen alkalmazták a széndioxid-besajtolásos eljárást, amire az adott lehetõséget, hogy a budafai mezõ mélyebb rétegeinek megkutatása során nagy mennyiségû széndioxidot tártak fel. Az üzemszerû hasznosításhoz sok részproblémát kellett megoldaniuk a szakembereknek. Az emlékmûvet Holoda Attila, a MOL Kutatás-Termelés Divíziójának eurázsiai igazgatója és Tóth János a zalaegerszegi olajipari múzeum igazgatója leplezte le. Az avatást követõen szakmai nap várta a
vendégeket, ahol több elõadó a múltról, jelenrõl, és a mezõ jövõjét érintõ lehetõségekrõl tartott tájékoztatást. A rendezvény olajipari szakestéllyel zárult a gellénházi mûvelõdési házban. Az emlékhelyet és környékét bárki megtekintheti a Nagylengyel és Gellénháza közötti út jobb oldalán. K.G.
Emlékmûvet állítottak.
A Szent Család Templom a község feletti dombon épült fel. vetõen szenteltvízzel hintette gatták. Emellett nagyban segímeg az új falakat az egyházfõ. tette a beruházást a SzombatA templomépítés gondola- helyi Egyházmegyétõl kapott ta 2007-ben vetõdött fel komo- jelentõs anyagi támogatás is. lyabban. Szalai Attila plébános Az önkormányzat idõközlétrehozta a Teskánd Templo- ben kiépíttette a templomhoz mért Alapítványt, amelynek ke- vezetõ utat, a szennyvízcsatorretében gyûjtés kezdõdött. Egy nát, biztosította a közmûépínagylelkû adomány révén még tést, a villanybekötést. Az épí2007-ben, augusztus elsõ nap- téshez további eszközökkel, jaiban elhelyezhették az épít- így például a templomépítés mény alapkövét azon a telken, javára szervezett jótékonysági amelyet a Vass-család adomá- gálamûsor támogatásával is nyozott. Az elsõ perctõl part- hozzájárult az önkormányzat. A Szent Család Templom ner volt az önkormányzat is. Mivel a telek önmagában ki- végül közel 70 millió forintos csinynek bizonyult, az önkor- összköltséggel elkészülhetett. mányzat egy, mellette levõ te- A Szombathelyi Egyházmegye rület megvásárlásával és ado- kezdetben 7 millió forinttal, a mányozásával járult hozzá a befejezés évében pedig továbnagy feladat megkezdéséhez. A bi 30 millió forinttal támogatta teljességhez tartozik: korábban az építkezést. Az öt év alatt a az egyházközség adományo- hívõk adakozásból több mint zott területet a falunak, hogy 11 millió forint gyûlt össze. felépülhessen az óvoda, hiszen Szinte felbecsülhetetlen értéTeskándon régi hagyomány, kû az a társadalmi munka, akinek éppen a legnagyobb amellyel mesteremberek, szelszüksége van rá, annak segítõ lemi és kétkezi munkások egykezet nyújtanak. A templom aránt hozzájárultak a sikerhez. építése így megkezdõdhetett a Az eredményt, a templom 20 falu felett, a fõutcától nyugatra méterre magasodó tornyát ma emelkedõ dombon. A temp- már minden ide érkezõ meszlom összességében mintegy szirõl láthatja. A jelentõségét 150 személyt fogadhat be. A pedig a helybeliek érzékelik kétszintes építmény alsó ré- igazán, hiszen a felszenteléssel szén közösségi terem kapott régi vágyuk valósult meg, a réhelyet, mögötte késõbb urna- gi iskolakápolna helyett ma temetõt alakítanak ki. Az épít- már a Szent Család templom kezést Teskánd lakosai és a he- várja a híveket. lyi vállalkozók egyaránt támoFarsang Lajos
2011. október
3
Közép-Zala
A biokertészkedésrõl Tófejen Október 17-én újra összegyûltek a tófeji kertbarátok a közösségi házban. Ezen az estén a biokertészkedés gyakorlati megvalósítása volt a téma. Görög Ildikó (Zalai Biokert) személyes tapasztalatait osztotta meg a hallgatókkal, aki immár három éve foglalkozik biotermesztéssel. A biokert átgondolt, következetes, alaposan elõkészített terv eredménye. Az igény és elhatározás után saját területünk adottságait és lehetõségeinket figyelembe véve elsõ lépésként meg kell tervezni és célszerû le is rajzolni a kertet. Ez a késõbbi években a vetésforgó kialakításához nélkülözhetetlen segítség lesz majd. A
második lépés a talaj felmérése, hiszen a talajjavító anyagokat majd ennek megfelelõen kell kiválasztani. Amennyiben lehetõségünk van, használjunk természetes trágyát, zöldtrágyát, leveleket. A biokertészet harmadik alappillére a növénytársítás. A módszerrel jelentõsen csökkenthetõ a betegségek kialakulásának esélye. Táblázatos formában a jellemzõ konyhakerti növények kedvezõ és kedvezõtlen társnövényeit is megosztotta a hallgatókkal Görög Ildikó. Az elvetett, elültetett növényeket a kártevõkkel szemben gyógynövénykivonatokkal, áztatott levekkel, ötletes fortélyokkal védhetjük meg, amiket
www.zalatajkiado.hu Tudósítókat keresünk! Várjuk mindazok jelentkezését a megye területérõl, akik szívesen tudósítanának a településükön történt eseményekrõl lapjainkba: Zalatáj, Észak-Nyugat Zala, Lenti és Vidéke, Zalalövõ és Környéke, Közép-Zala, Szentgrót és Vidéke, Dél-Zala Murahíd Jelentkezés: Tel.: 92/596-936 (8-16 óráig), fax: 92/596-937, e-mail:
[email protected]
Nem tétlenkednek a tófeji kertbarátok. szintén táblázatba rendezve a bõ termés alapja. Bátran kíadott közkézre az elõadó. A ta- sérletezzünk új fajtákkal, nem lajtakarással, mulcsozással a ta- tudhatjuk, hogy kertünk adottlaj nedvességet õrizhetjük, véd- ságai mely növényeknek a legjük a talajéletet, és tápanyago- optimálisabbak. Az elõadó a kertjében terkat is juttatunk a talajba. Ne feledkezzünk meg a szaporító melt és feldolgozott zöldségekanyag gyûjtésrõl sem, hiszen bõl és gyümölcsökbõl kóstolót egy jól bevált fajta fenntartása is hozott.
Nagylengyel Õsi zalai zamatok – Bér- és kereskedelmi fõzés – Palackozás – Kis- és nagykereskedelmi értékesítés – Igény szerint cefrebeszállítás
• Anno 1982 •
Hungarikum
Várom régi és leendõ ügyfeleimet!
TOP-KER Kft. Vas- és fémhulladék átvétele a legmagasabb napi áron.
Telefon: 92/380-037, 30/3358-311
MOSÓGÉP – PORSZÍVÓ – TÛZHELY –HÛTÕGÉP – BOJLER – TV – DVD LEJÁTSZÓ SZERVIZ HELYBEN ÉS VIDÉKEN ALKATRÉSZEK, TARTOZÉKOK ÉRTÉKESÍTÉSE
Megkezdtük hulladék akkumulátorok, katalizátorok, és papír felvásárlását a legjobb árakon, a lakosságtól és közületektõl is. Közületek részére ingyenes konténer kihelyezés.
Zalaegerszeg, Bánya u. 2. Tel./fax: 92/315-642 Nyitva: H-P: 8.00-16.00-ig.
FELÚJÍTOTT ÉS ÚJ KÉSZÜLÉKEK GARANCIÁVAL 8900, Zalaegerszeg, Mártírok útja 9. Hibabejelentés, alkatrészrendelés: 0692/312-657 H.-P.: 8:00-17:00, Szo.-V.: zárva Keresse akcióinkat és rendeljen web áruházunkból! www.orczy.com, www.bolthely.hu/orczy
KÁVÉFÕZÕ – VASALÓ – MIKRO SÜTÕ – ROBOTGÉP – HAJSZÁRÍTÓ – FÛNYÍRÓ A kupon felmutatásával 2011. dec. 31-ig, bruttó 3 500 Ft feletti vásárlás esetén ajándékba adunk szagtalanítót hûtõszekrénybe, vagy mosózsákot (40x60 cm), vagy sót mosogatógéphez
4
Közép-Zala
Védik az õsi kutyafajtát Magyar agártenyésztõk randevúztak Bödén
2011. október – fogalmazta meg Ujj Tibor polgármester. – Milyen célokat fogalmaztak meg? – kérdeztük Tóth Zoltán tenyésztõt, aki nemrég költözött ebbe a romantikus kis faluba. – Már 1996-tól foglalkozom agarakkal, tenyésztéssel, kiállítással, pályaversennyel – tekint vissza röviden. – Szeretnénk a tenyésztõtársaimmal együtt újra elfogadtatni az agarászatot, mint vadászatot. E téren ugyanis szinte egészen elfelejtõdött a magyar agár, a kilenc õsi magyar kutyafajta közül tán a legkevésbé ismert. Az agarászatot ezért – az íjászathoz és a solymászathoz hasonlóan – szeretnénk újra elismertetni. Erre minden alkalmat megragadunk. Korábban a Somogy megyei Göllén tartottunk országos találkozót, s ezúttal – reményeim szerint hagyományteremtõ módon – rendeztük meg ezt a népszerûsítõ programot itt, Bödén, ahol közel félszáz agár és nagyszámú érdeklõdõ sereglett össze az ország minden részébõl. Igazi otthona lehet a tenyésztésnek, s az ilyen rendezvényeknek Böde, ahova azért költöztem, mert itt a természetes környezetben igazán jól érzi magát a ló, a kutya, állat és ember! Farsang Lajos
A közönség közelrõl és távolról egyaránt megszemlélhette az õsi magyar kutyafajtát. A Böde környéki nyuszik amelyen oda-vissza vezetett halálra rémülhettek volna eny- zsinegen, géppel húzott mûnyi agár láttán, amennyi októ- nyúl után futottak versenyt a ber másodikán a határba se- kutyák párosával, mintegy 40reglett, ám aggodalomra sem- 60 km/óra sebeséggel. A látvámi okuk nem volt, hiszen a ne- nyosságot lovasprogram is szímes jószágok csupán mûnyu- nesítette. A hivatalos versenyelak után szaladgáltak észveszej- ket egyébként kiépített ovális tõ sebességgel. A búcsúhoz pályán rendezik. kapcsolódóan országos találKeresztes János, az orszákozót szerveztek ugyanis a ma- gos agarász egyesület elnöke gyarországi magyar agártenyész- elmondta, hogy az agarászat a tõk. Fajtaismertetõt tartottak kutyatenyésztésen belül sajáa laikusoknak, a profi tenyész- tos, ritka „mûfaj”, az országban tõknek pedig az izgalmas agár- szétszórtan nem túl sok tefuttatás kínált programot. Ez nyésztõ munkálkodik. Ilyenutóbbi a kaszált réten zajlott, kor annál inkább örülnek egy-
másnak, tapasztalatot cserélnek és együtt gyakorolnak a négylábú „vadásztársakkal”. Mert a magyar agár õsi vadászkutya-fajta, amelynek illenék visszaszerezni az egykor volt becsületét. E szakmai találkozó is azt a célt is szolgálta, hogy a fürgelábú kutyafajta szélesebb körben való megismertetésére is alkalmat teremtsenek. Ezt már a helybeli a rendezvény egyik fõ szervezõjétõl, Tóth Zoltán tenyésztõtõl tudtuk meg. – Hogyan került Bödére egy országos rangú találkozó? – kérdeztük Ujj Tibort, Böde polgármesterét. – A rendezvény megszervezése érdekében Tóth Zoltán fordult hozzánk, s az agármustrát célszerûen a búcsúhoz kapcsolódóan meg is tartottuk. Örülök, hogy a tenyésztõk és az érdeklõdõk részérõl egyaránt jelentõs érdeklõdésre talált a találkozó. Jövõre nívósabb módon szeretnénk megrendezni, mindenképpen támogatásra méltónak értékelem a hagyományõrzést, az õsi magyar fajták népszerûsítését
Ahogyan nyaranta a falunap lett a települések szinte már elmaradhatatlan programja, úgy az õsz beköszöntével a szüreti felvonulás vált ilyen eseménnyé. Kisbucsán az elmúlt években rendre megtartják ezt a hagyományõrzõ népszokást, s idén október elsõ napján rendezték a seregszemlét. A szõlõvel feldíszített jármûvekrõl már a felvonulás közben lefogyott a termés, de nem azért, mert éhezniük kellett volna az utasoknak. A felvonulók és az õket fogadó háziak kölcsönösen megkínálták egymást, s a rendre a menet végére maradó cigányasszonyok pedig jövõbe látó kártyáikkal szórakoztatták, vagy éppen hökkentették meg az utcák népét. A kistraktorok morgása mellett már messzirõl felcsendültek a tangóharmonika hangjai, melyeket a magát csak Ferio fantázianéven bemutatkozó fiatalember keltett életre: – Egerszegrõl jöttem, idén már több bor- és sörfesztiválon, szüreti mulatságon voltam, így például Sárváron, Zalacsében, Káváson és Bocföl-
Idén sem maradhatott el a népszerû program. kapcsolatban a gyerekeknek napokat parodizáló jelenetét. rajzversenyt hirdettünk, mely- Õket a Gála Társastáncklub re tízen jelentkeztek. A bírálás- helyi táncosai, Kiss Nikoletta ra Farkas Lászlót kértük fel, s a és Kiss Dávid követték, majd a gyerekek egyformán ajándék- Zalaszentmihályi Nóta és ban részesültek – árulta el Népdalkör adta elõ dalcsokrát. Kozmáné Gál Bernadett Az éhes szájak a Karaván VenIKSZT vezetõ, programszervezõ. déglõ bográcsgulyásával laktak A felvonulást követõen a fa- jól, a program pedig a Zelmer luházban kulturális mûsor szó- duó szüreti báljával zárult. Pataki Balázs rakoztatta az összeverbuválóA www.zalatajkiado.hu dott népet, ahol elsõként a búcsúszentlászlói mentálhigi- képgalériájában további foénés csoport adta elõ a hétköz- tók láthatók az eseményrõl.
Szüreti felvonulás Kisbucsán dén is. Úgy gondolom, hogy mindenkinek kell egy szenvedély, nekem ez az. Szívesen megyek mindenhova, és kottából is játszom – mutatkozott be a szüreti mulatság hangulatfelelõse, aki az egyes állomáshelyeken rögtönzött kívánságmûsorral szórakoztatta a közönséget. A mulatságon a kisbíró beszámolt a falu közelmúltbeli történéseirõl, a sikeres falunapról vagy a szolgáltatóház elkészültérõl. A fesztivál jelleggel is felruházott programot az Integrált Közösségi és Szolgáltató Tér (IKSZT) munkatársai szervezték, akik augusztus 1-tõl fogják össze a falu közösségi életét. – Hegedûs Mártával közösen szervezzük a programokat és vezetjük a teleházat. A szüreti mulatság a Kisbucsáért Közalapítvány kezdeményezésével indult annak idején, s a tagok idén is aktívan részt vettek a felvonuláson, és a nap során pogácsát és süteményeket is felajánlottak. A szürettel
2011. október
Közép-Zala
5
Bajnokavató kettõs hazai diadallal Országos tûzoltóverseny-zárófutam Teskándon Október elsején, szombaton – immár hagyományosnak tekinthetõ módon – a zalaegerszegi hivatásos önkormányzati tûzoltóság Teskándon rendezte meg Országos Kismotorfecskendõ Szerelési Bajnokságot, amelyhez a nívós környezetet a helyi önkormányzat biztosította. Tán nem szerénytelenség, ha már a bevezetõben említjük: a két kategóriában – azaz retro és modern ágazatban – egyaránt a Zalaegerszegi HÖT (azaz a városi tûzoltóság csapata) vívta ki magának az elsõ helyet. Az elegánsabb helyezések közt tallózva zalai csapatként még a Becsehely ÖTE férfiegyüttesét találjuk, akik második helyet értek el a modern kategóriában. A rövid megnyitón, amelyen a BM Központi Fúvószenekara fújt indulót – dr. Bangó Szilárd Lóránt tûzoltó alezredes, Zalaegerszeg tûzoltóságának parancsnoka mondott köszöntõt. A rendezvény értéke különösen az, hogy ilyen létszámmal talán még sosem rendeztek tûzoltóversenyt, s az, hogy a legkisebb önkéntes egyesületek összemérhették az erejüket a legnagyobb erõket képviselõ tûzoltóságok csapatával. A rendezõk nem kezelték külön a hivatásos, önkéntes és vállala-
ti tûzoltócsapatokat, mint ahogy nem tettek különbséget férfi, nõi és vegyes csapatok között sem. Az idei megmérettetés egyben a nyolc fordulóból álló I. Országos Kismotorfecskendõ szerelési bajnokság záróakkordja volt. Nemes István, a verseny egyik szervezõje – egyébként a Zalaegerszegi HÖT edzõje, másrészt a Balatongyöröki Lánglovagok tagja – elmondta, hogy a résztvevõk összesen 66 futamban mérettek meg, ez 14 futammal több, mint a tavalyiak száma. Az egyre ismertebb teskándi országos tûzoltóversenyen ezúttal összesen 36 település 46 csapata mérte össze tudását. A szlovákiai Bõsrõl érkezett vendégcsapat révén nemzetközivé bõvült a seregszemle, velük együtt összesen közel ötszázan versenyeztek. A feladat teljesítése nem volt csekélység: egy nyolcszáz „liter per perces” kismotoros fecskendõ összeszerelése, a vezeték kiépítése két tömlõágon a futballpálya hosszában, majd tíz-tíz liter víz célba juttatása egy apró mérõlyukon keresztül. A bajnok teljesítményének jellemzésére íme a szikár adat: a gyõztes zalaegerszegi csapat a modern szerkóval 28,28 másodperc alatt teljesítette a feladatot, s az ódon cuccossal is
Zalaegerszeg csapata a modern kategóriában tizedmásodpercre kiszámított mozdulatokkal rajtol. csupán 15 századdal lépték túl sére. Idén az idõjárás is kedvea 30 másodpercet! zõbb, mint a tavalyi volt, naTóth Istvánné, Teskánd gyon sok az érdeklõdõ, akik polgármestere megosztotta ve- láthatóan jól érzik magukat, s lünk, örömére szolgál, hogy a tûz- elviszik a jó hírünket szerte az oltóparancsnokság immár má- országba! – fogalmazta meg sodszor is Teskándot kérte fel Tóth Istvánné polgármester. A közönség az élénk szuraz országos kismotorfecskenkolás közben a helybeli höldõ bajnokság megrendezésére. – Nagy dolog, hogy az idei gyek palacsintájának és krumpévre erre a szintre nõtte ki ma- liprószájának majszolgatásával gát a rendezvény, s a bajnoki gyûjthette az erõt a következõ sorozat csúcspontjára is itt ke- futamig. Az elemózsia ingyen rülhetett sor. Ez rangot jelent a volt, de a helyi tûzoltókocsi zalaegerszegi tûzoltóságnak és felújítására minden vendég Teskánd településnek egyaránt! szánhatott kisebb-nagyobb öszBízom benne, hogy hosszú év- szeget… Délután illendõen felekre hagyománnyá válik ez a avatták a bajnokot, kihirdették rendezvény. A szálláshelyein- az eredményt, este pedig bál ket is kiajánlottuk, s szép szám- várta a nagyérdemût a sörsámal éltek is a lehetõséggel a tá- torban, ahol a Chili zenekar volabbról érkezett vendégek, adta a talpalávalót a magyar akiknek így több idejük nyílt színejava-lánglovagok számára. az egész környék megismeréFarsang Lajos
Idõsek köszöntése Immár húsz éve, hogy az ENSZ közgyûlése október elsejét az Idõsek Világnapjának nyilvánította. Ilyenkor talán nagyobb odafigyelést, gyengéd közeledést tapasztalnak a szépkorúak, hiszen e napon keresik fel és ünneplik õket, ahogy tették ezt Gellénházán is, a színes, kulturális programokat magába foglaló rendezvényen. –Településünkkön hagyomány már a 65 év feletti lakosok köszöntése, az önkormányzat szervezésében. Több mint 300 meghívót küldtünk ki, de sajnos csak e számnak kis töredéke, 50-60 fõ fogadta el a szíves invitálást, amelynek egyéni - betegség-, vagy egyéb más oka is lehet. E találkozások lényege a közös beszélgetések, a helyi kultúrcsoportok lelkes elõadása, valamint a tudat, hogy érezzék a falu idõs polgárai, hogy fontosak, a község számít rájuk a jelenben is
és a jövõben is – hallottuk Farkas Imréné polgármesternõtõl. A dr. Papp Simon Általános Mûvelõdési Központ nagytermében, a gondosan megterített asztalokon pogácsa és üdítõ, valamint kreatív kezek kedves kis ajándékai fogadták a gellénházi nyugdíjasokat. Az ünnepi perceket Horváth László igazgató nyitotta meg üdvözlõ beszédével, és a szombat esti program ismertetésével, majd a falu polgármestere köszöntötte az idõs vendégeket. – Megint eltelt egy év, egy kicsit mi is idõsebbek lettünk. Nem az évek száma, hanem a szellem és a lélek frissessége számít. Önök alkották a jelent, amiben élünk, és mi igyekszünk élhetõvé tenni az utókor számára. Az idõs kor elõnyt és kihívást is jelent. Fontos, hogy kortól függetlenül legyenek céljaik és álmaik, valamint építõ gondolataik. Sokat segíthet-
Az Orchidea Kamarakórus illõ dalokkal készült e napra. A napsütéses õszi délnek azzal, hogy átadják a megszerzett tapasztalatokat, hitü- utánban, a gellénházi iskoket, amely által az utánunk kö- lások kedves mûsorszáma, a vetkezõknek szebb jövõt tu- Vajda József Népdalkör , vadunk biztosítani. Most már a lamint az Orchidea Kamapihenés évei, ezek azok az rakórus elõadása emelte az évek, amikor boldogan, aktí- ünnep fényét, majd vacsora, van telnek a mindennapok, és zene és tánc zárta az Idõsek kívánom, hogy jó egészségben Világnapja alkalmával mega család nyújtotta környezet- rendezett színvonalas progben – hangoztak Farkas Imré- ramot. Török Irén né szavai.
6
Zalakaros
Zalakaros varázsa
Több mint 25 millió vendéget fogadott eddig a zalakarosi gyógyfürdõ. Az új vezetés új célokat tûzött ki Zalakaroson. Burján Richárd, a Gránit Gyógyfürdõ Zrt. nemrég kinevezett vezérigazgatója szerint a vendégközpontú gondolkodás, a kényelmi szempontok növelése, a wellnes kezelések színvonalának emelése megfizethetõ áron a cél, s mindezt elsõsorban OEPtámogatással szeretnék elérni. Hévíz után Zalakaros volt a második olyan település Zalában, amely fürdõje révén vált nemzetközi hírûvé. Amíg Hévízen természetes formában alakult ki a fürdõhely, addig a délzalai település az olajipari kutatóforrásnak köszönheti kincsét. 2 500 m mélyrõl tör fel a 0 96 C-os, nátrium-kloridos, hidrogén-karbonátos, jódos-brómos gyógyvíz, amely a meden0 cében 35-36 C-osan várja a vendégeket.
A tapasztalatok alapján a karosi terápia minimum idõtartama 7 nap, sokan azonban a 2-3 hetes idõszakot választják. Ezalatt 10, illetve 20-30 kezelés vár a vendégekre. – A zalakarosi gyógyvíz nagyszerûen alkalmas a csontritkulás kezelésében is – mondja Burján Richárd. Dr. Bagdi Magdolna reumatológus a terápiás beavatkozások javaslata mellett felügyeli a kezeléseket is. A gyógykúra kiterjed a hidroterápiás és elektroterápiás kezelésekre, víz alatti gyógytornára, valamint gyógymasszásra, a változatos pakolások elõsegítik a betegek gyógyulását. A karosi gyógyvíz hatékony mozgásszervi, degeneratív, idült gyulladásos izületi bántalmakra, szív- és keringési rendszer elváltozásokra, anyagcsere-problémákra is.
Meríts erõt a természet csodáiból! A zalakarosi Gránit Gyógyés Termálfürdõ négy évszakos fürdõ, ahol a család minden tagja megtalálhatja a szórakozást, a pihenést és rekreációt. Nem véletlen a fürdõ szlogenje: Generációk találkozóhelye! Az újonnan átadott fürdõépület tovább emelte a zalai fürdõváros színvonalát! Zala megye egyik leghíresebb fürdõjének története 1962-ig nyúlik vissza, amikor egy szénhidrogén kutató próbafúrás eredményeképpen olaj helyett 96 C°-os víz tört a felszínre több mint kétezer méteres mélységbõl. A 13 000 mg/l ásványi só tartalmú fel-
törõ víz vegyelemzése és orvosi hatásainak megállapítása után 1965-ben termálfürdõt létesítettek. Az akkori Zalakarosi Strandfürdõben egy 333 m2 vízfelületû termálmedence és egy 60 m2-es gyermek pancsoló fogadta a vendégeket, amely három év múlva egy sportmedencével is kiegészült. A gyógyászatot is magában foglaló fedett fürdõt 1975-ben nyitották meg, majd a következõ évek a folyamatos fejlesztések jegyében teltek. 1978-ban az „elismert gyógyvizû” fürdõt az Egészségügyi Minisztérium hivatalosan gyógyfürdõvé nyilvánította.
A zalakarosi gyógyfürdõ 1965-ben nyitotta meg kapuit. Az azóta eltelt 46 évben több mint 25 millió vendég fordult meg a fürdõben, ahol jelenleg 10 hektáron több mint 25 medence, 5 000 négyzetméter vízfelület várja a látogatókat. A Gránit Gyógyfürdõ Zrt.ben közel 50 szakképzett dolgozó várja a vendégeket. Fontos cél a betegutak lerövidítése. További törekvés a zalakarosi márkanév további erõsítése itthon és határon túl.
2011. október
Egyedülálló Európában A több mint 2500 méter mélybõl feltörõ 96 C°-os zalakarosi gyógyvíz összetétele és a vízkészlet nagysága miatt a legjelentõsebbek egyike. Vízösszetétele alapján alkáli-kloridos, hidrogénkarbonátos gyógyvíz, melyben a jód, a bróm, a kén és a fluor együttes jelenléte igen ritkán elõforduló, Európában egyedülálló vízösszetételt eredményez. Ezeken túl a gyógyvíz további fõ összetevõi a kálium és nátrium, magnézium, vas, mangán, metabórsav, metakovasav, szabad szénsav. Egy korábbi vizsgálatnál tizenegy ország 225 gyógyvize került összehasonlításra. A vizsgálat a sokaságon belüli, az összetétel szempontjából leginkább hasonló gyógyvizeket egy csoportba rendezõ Cluster-analízis módszerével történt. Az elvégzett vizsgálat eredményeképpen megállapíthatjuk, hogy a zalakarosi gyógyvíz olyanokkal került egy csoportba, mint pl. a Bad-Wiessee, Endorf, List és az olaszországi Salsomaggiore és Margherita di Savoia.
Vízitorna gyermekeknek A zalakarosi gyógyfürdõ egy speciális területen is szakmai programot állít össze a jótékony hatású víz hasznosítására Dr. Constantin Tamás szakorvos egy szakmai fórumon számolt be a gyermekreumatológiában ajánlott és használt gyógykezelésekrõl.
A gyógyszeres terápia mellett a vízi- és gyógytorna, s a masszás is kitûnõ hatással van. A fürdõ vezetõi úgy döntöttek, hogy olyan gyógyprogrammal várják a vendégeket, amely könnyíthet a betegségben szenvedõ gyermekeken.
A gondtalan fürdés mellett programmal is várják a gyermekeket.
2011. október
Zalakaros
7
Gyógykezelések gazdag tárháza A közvélemény meglehetõsen tájékozatlan azzal kapcsolatban, hogy társadalombiztosítási járulékáért milyen szolgáltatásokra jogosult. Nem sokan tudják bizonyára azt sem, hogy egy esztendõben kétszer is számíthat a zalakarosi gyógyfürdõ gyógyászati szolgáltatásaira. A kezelésekre a háziorvos ír beutalót. Dr. Bagdi Magdolna reumatológusfizioterápiás szakorvos és akupunktõr tájékoztatása szerint sem ismerik sokan ezt a lehetõséget, pedig az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) támogatása jóvoltából mini- A kiváló hatású gyógyvíz új energiát ad.
Személyre szóló kezelést kapnak a páciensek. mális kiadás vár a betegre. A alkalommal tudnak fürdõkezekarosi fürdõben reumatológiai lést adni, ami kiegészíthetõ a járóbeteg szakrendelés is van, korábban felsorolt szolgáltatáami háziorvosi beutalóval fo- sokkal 60 kezelésre. A közgadja a pácienseket. Itt sze- gyógyellátásban részesülõ rámélyre szóló kezelést ajánl a szorultaknak a fürdõkúra indoktor, s ami nagyon fontos: gyenes, s a gyógyszerkeretet nincs várólista, érkezéskor sor- sem terheli. A zalakarosi kezelések számot húznak. A balneoterápiás kezelések nagyszerûek az ortopédiai mûközött szerepel (a teljesség igé- tétek elõtt izomerõsítésre, mûnye nélkül) iszapkezelés, víz tétek utáni rehabilitációra, alatti masszázs és gyógytorna, baleseteket követõen, vagy szénsavfürdõ és súlyfürdõ. reumatológiai panaszok csökMindezeken túl gyógymasz- kentésére. Zalakaroson kivételes helyszázst és elektromoskezelést is zetben vannak, mert az ajánkérhet a páciens. Dr. Bagdi Magdolna azt is lott ellátások mellett ingyen elmondta, hogy a beutalt bete- biztosítják az elektromos terágeknek évenként kétszer 15 piát és a száraz gyógytornát.
A Közép-Zala havilap zalakarosi melléklete
Felsorolni is hosszú a kezelések fajtáját. Nagyon fontos, hogy a beutaltak magukkal hozzák a szakrendelésre korábbi leleteiket, ezzel jelentõsen segítik a zalakarosi szakemberek gyógyító munkáját. Dr. Bagdi Magdolna elmondta, hogy december végéig akciós gyógyászati csomag várja a vendégeket. Ha három gyógyászati kezelést választ valaki naponta, akkor a medencefürdõ akciós ára mindössze 400 Ft. Hát… Ezeknek az ajánlatoknak nehéz ellenállni. Még egészségesen sem. Hát még akkor, ha valakin segíthetnek a Zalakarosi Gyógyfür- Kellemes kikapcsolódást biztosít az élményfürdõ. dõ szolgáltatásai…
A Gránit Gyógyfürdõ új fogadóépülete. Tavasszal avatták...
8
Közép-Zala
2011. október
Gesztenyeünnep Nemeshetésen
Színpadon a zalaapáti harmonikások. Nemeshetés központjában békésen ücsörgött napokig szalmabála-kanapén egy párocska. A bábuházaspár feje feletti molinóról piros betûk adták tudtára mindenkinek, hogy gesztenyeünnepre készülnek a falubeliek. A nemeshetési gesztenyének nagy híre volt néhány évtizeddel ezelõtt. A község nyugati oldalának támaszkodó Öreghegy hordta hátán messze környék legnagyobb összefüggõ gesztenyeerdejét, de valamennyi dombháton hullatták termésüket a százados fák. A tüskebundás édes gyümölcs fontos szereplõje volt anno a
község gazdaságának is. Õszidõn kicsik és nagyok gyûjtötték szatyrokba, zsákokba a gesztenyét, s adták el a felvásárlóknak. A községi boltban ilyenkor mindig gazdára talált egy-egy sparhelt, szõlõprés, bicikli, késõbb televízió. A gesztenyeszüretnek akkora kultusza volt hajdan Nemeshetésen, hogy az iskolában az igazgató gesztenye-szünetet rendelt el a gyûjtés dandárja idején… A községi önkormányzat a kulturális munkacsoporttal karöltve, részint a daliás idõknek emléket állítva, részint hagyományteremtõ szándékkal rendezte meg az I. Nemeshetési
Gesztenye Fesztivált. Szorgos kezek nyomán „autentikus” díszítést kapott az alkalmi színpad; Magyar Kálmán polgármester köszöntõjét követõen egymás után peregtek a mûsorszámok. Csatári citerások, zalaapáti harmonikások vidám akkordjai töltötték meg a teret, a pókaszepetki táncoslánykák és a zalaistvándi „Kanfrodité” pop-paródia csoport már a legújabb idõk ízlésvilágát megjelenítõ produkciókkal ragadtatták tapsra a közönséget. Gesztenyeünnep persze nem maradhat el gesztenyés finomságok nélkül. A falubeli lányok-asszonyok alkalmi cukrászdát varázsoltak a térre: a legkülönbözõbb sütemények kellették magukat, s édesszájúak „áldozata lett” a fesztivál tortája is. Szabadtûzön sült a gesztenye, magyar ruhába öltözött lányok kínálták újságpapírból sodort staneclikban a vendégeknek. S ha gesztenyeünnep nem lehet meg gesztenyés finomsá-
gok nélkül, akkor a sültgesztenye is elvárja, hogy jóféle keserûmusttal locsolják. A fesztivál hangulatát jó néhány mustfokkal emelték azok az újborok, amiket a község termelõi ajánlottak fel a rendezvényre. Öreghegy, Atyahegy, GondótaCsobánk, Hosszúhegy termése dicsérte a gazdák éves szorgalmát. A kultúrmûsor végeztével üstben rotyogó vadpörkölt illata csalta a „fesztiválkonyhához” a falubelieket és a környezõ községekbõl átlátogató vendégeket. Elismerés illeti a rendezõket azért is, hogy nem mûanyag búcsúi bóvlik „virítottak” a sátrak alatt, hanem mézeskalácsos és grillázs-készítõ kínálta portékáját. A késõ esti órákig folyt a mulatozás az I. Nemeshetési Gesztenye Fesztiválon, abban a reményben, hogy a hagyományteremtõnek szánt rendezvényt követi majd a második, a tízedik, a húszadik és így tovább… f.l.
Petrikeresztúron hajnalig báloztak a szüretelõk Petrikeresztúron a szép hoszszú õsz egyik verõfényes szombat délutánján, október 15-én ünnepelték az idei szüretet, az önkormányzat és a helyi civil szervezetek összefogásával. A szervezõ munkából kivette a részét a Vöröskereszt helyi szervezete, a polgárõrség, a sportolók és mindenki, aki csak tehette. A felvonulás az immár hagyományos útvonalon, az alsó faluvég felõl, a helyi sportpályáról indult, majd elsõként a gyõrfiszegi falurészt keresték fel. A falu népitáncosai hangulatos mûsort adtak, majd a fõutcára hajtottak a lovaskocsik, egészen a polgármesteri hivatalig. A hosszú úton persze meg-meg kellett állni, s a kisbíró annak rendje szerint minden egyes megállónál kihirdette a jeles eseményt. „Kis csendet kérek, ne tessék bomolni, eljöttem újra híreket dobolni„ – e szavakkal toborozta a falu népét a mulatságban való részvételre, amelyre várta a népet a falu elöljárósága. A nagy lelkesedéssel szervezett színes forgatag végül a
mûvelõdési házhoz vonult, ahol a környékrõl érkezett és helybeli kulturális csoportok fellépésével folytatódott a vidám program. A gellénházi dr. Papp Simon Általános Iskola tanulói õszi mûsorral köszöntötték a nagyszámú vendégsereget, a Söjtöri Népdalkör pedig az alkalomhoz illõ, mulatós bordalokat adott elõ. A helybeli Nagy Evelin énekes ezúttal is fellépett, mint szinte minden helyi ünnepség alkalmával. Az esti mûsorban is felléptek a helyi népitáncosok, ám ugyanakkor két moderntánc összeállítást is láthatott a közönség. Egyiket a kisebbek, az általános iskolások és az ovisok adták elõ, a másik koreográfiát pedig a felnõttkorhoz inkább közelítõ ifjú hölgyek mutatták be. A petrikeresztúri színjátszók természetesen készültek a jeles alkalomra, ezúttal A róka és a libák címmel vitték porondra a közönséget nemegyszer nevetésre ingerlõ vidám jelenetüket. Az ünnepi mûsort követõen a kisbíró adott szavának
Kisbíró és néptánc nélkül soha nem múlhat el a szüreti felvonulás Petrikeresztúron. megfelelõen kora estétõl mulatság várta a falu népét zenével, tánccal, tombolával és zsákbamacskával. Az ígéretek szerint Pirzsók Pici vállalta, hogy a szüreti bálon a talpalávalót ad-
dig húzza, míg a lábát a görcs össze nem húzza, ám erre már hajnaltájban került sor, amikorra a résztvevõk kellõképp belefáradtak az ünneplésbe. Farsang Lajos
Hirdetésszervezõket keresünk a megye minden részébõl! Érdeklõdni lehet: 92/596-936, 8-12 óráig, illetve 30/378-4465.
2011. október
9
Közép-Zala
Korrajz a döbbenet erejével Fõzni jó! Húú, ez nagyon jó lett…. A felújítást gyakran csak szükséges rosszként éljük meg. Ameddig csak lehet, megpróbáljuk elkerülni. Ez érthetõ, hiszen mindenki utálja a felfordulást, a szinte véget nem érõ munkálatokat. A szervezési problémákról nem is beszélve. Otthonunkkal a viszonyunk olyan, mint a házassággal. Az elején még minden nagyon szép és lelkesek vagyunk. Aztán az évek elõrehaladtával jönnek a problémák... Már nem olyan szép, megkopott, divatjamúlttá vált. Már a család is nagyobb, ezért több helyre lenne szükségünk. Ilyenkor szembesülünk a kérdéssel: Újítsuk fel, vagy költözzünk? A költözés gyakran csak elsõre tûnik jó megoldásnak. Ahogy elkezdjük a megfelelõt keresni, szép lassan rájövünk, nincs is rossz helyen az otthonunk, az iskola, a munkahely, a közlekedés, szempontjait figyelembe véve. Ezért szép lassan rá kell jönnünk, hogy a felújítás lesz a megoldás. Ehhez egy olyan cégre van szükségünk, amely megérti, hogy mi a problémánk, amelynek vannak jó ötletei, amely meg tudja tervezni, s látványterven tudja számunkra is érthetõen megmutatni, hogy fog kinézni otthonunk a felújítás után. László is egy ilyen céget keresett, amikor bennünket választott. A felújítás nekünk sem egyszerû feladat, de egy mondat miatt szívesen vállaljuk. Amikor elkészül, ügyfelünk csak ennyit tud mondani: húú, ez nagyon jó lett! mxm lakberendezés: Miszori Imre www.mxm.hu 30/916 3016
Ötvenöt évvel ezelõtt hazánk az '56-os forradalmi események következtében a világ figyelmének középpontjába került. Minden esztendõben megemlékezések történnek szerte hazánkban és más országokba szakadt magyarok körében is. Így tett Teskánd önkormányzata is, a Kemence-házba hívta a helyieket az ünnephez kapcsolódó film megtekintésére. A vetítést Németh István Jánosné polgármester szavai elõzték meg. A forradalmi megmozdulások hiteles fõvárosi történéseit kommentálta az 1993-ban, Lugossy István által rendezett és forgatott film: „Széna tér '56”címmel. Középpontjában Márton Erzsébet áll, aki a felkelõcsapat felderítõ osztagának Széna téri vezetõje volt. 1958ban halálra ítéltek, majd 1963ban amnesztia következtében szabadult. Lugossy István munkája e történelmi idõszakról
Együtt emlékezett fiatal, és az akkori idõket átélõ is. hiteles korrajzot adott az átélés hevületével, minden korosztály számára. A dokumentumfilm teskándiakra gyakorolt hatását az arcokra kiült döbbenet és a tapintható csend jelezte. A tör-
ténelmi visszaemlékezést a látottak megbeszélése és a közös benyomások, vélemények, valamint az érzelmek együttes megélése és megosztása zárta. Török Irén
Emlékezés Nagylengyelben
A helyi fiatalok mûsora tette még meghittebbé az ünnepséget.
Szappanfõzõ hagyományõrzõk A Kishottói Népdalkör szokás szerint idén is részt vesz a Szép Zalában születtem megyei hagyományõrzõ pályázaton. A Zalai Hagyományok Napja gálaestjét november 19-én Letenyén rendezik, amelyre ezúttal a házi szappanfõzést és a tradícionális nagymosás fárasztó munkáját dolgozta fel a Simon
Gyuláné menedzselésében, Tulipán Katalin szakmai vezetõ irányításával mûködõ kultúrcsoport. A Kishottói Népdalkör a korábbi években helytörténeti kiállítással és a cséplés feldolgozásával aratott sikert, s az idén is szorgalmas munkával, színvonalas prezentációval készültek a megmérettetésre.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc 55. évfordulójára emlékeztek Nagylengyelben is. A Himnusz elhangzása után Scheiber Ildikó polgármester hangsúlyozta, hogy a kitartásnak és a küzdeni akarásnak minden korban, az élet minden területén fontos szerepe van, hiszen csak így lehet jelentõs célokat megvalósítani. Az eseményhez kapcsolódó hanganyagok és meghitt hangulatú zenei bejátszások tették még ünnepélyesebbé a helyi fiatalok által elõadott verseket, szövegeket. A mûsor folyamán a Hõsi emlékmûnél koszorút helyeztek el az önkormányzat, a településen mûködõ nyugdíjas klub, valamint az egyházközség képviselõi. A megemlékezés végén a résztvevõk gyertyagyújtással emlékeztek a forradalom és szabadságharc áldozataira.
www.zalatajkiado.hu
10
Közép-Zala
Kemence-házi beszélgetések
A hallgatóságot lenyûgözte a pár õszinte bemutatkozása. A komor októberi szombat délután értékes programmal szolgált Teskánd lakosságának a közelmúltban átadott közösségi házban. Salamon Ferencnének, az intézmény közösségszervezõjének elmondása szerint havi rendszerességgel szeretnék e teázással kísért öszszejöveteleket megtartani, mintA Zala Megyei Polgárõr Szövetség október 23.-iki ünnepsége alkalmat adott rá, hogy kitüntetéseket adjanak át az azt megilletõ polgárõröknek. Az idén Lentiben került sor a megemlékezésre, amelyen Horváth Róbert, a Zala Megyei Polgárõr Szövetség elnöke mondott az 1956-os forradalom értékeit méltató szavakat, majd a megye több jeles polgárõre vehetett át méltó elismerést. Köztük Simon Gyulánénak, a hottói egyesület alapító tagjának és gazdasági vezetõjének dr. Túrós András, az OPSZ elnöke a Polgárõr Érdemkereszt ezüst fokozatát adományozta, amelyet Horváth Róbert Zala megyei elnök adott át. Simon Gyulánét hottói otthonában kerestük fel az ünnepséget követõen. A település volt polgármestere, egyébiránt nyugdíjas pedagógus ma is aktív életet él. Elmondta, hogy a Deák-iskolában, ahol fizikát és kémiát tanított, szakszervezeti titkárként szintén mozgalmas életet élt, így természetszerûleg vállalta a feladatokat a polgárõr egyesület alakulásakor. A Horváth Imre elnökletével mûködõ mintegy 30 tagú egyesület rendszeresen járõröz a faluban, s
egy kimozdítani és összehozni a helyieket. A „Kemence - házi Teadélután” címmel indított beszélgetés sorozat elsõ témája a fogyatékkal élõk sajátos világának megismerése, amely egy fiatal látássérült házaspár, Pál Zsolt és Pál Szilvia közremûködésével történt.
– Egyetemi társak voltunk Szilviával, az ismeretség innét van és az ötlet, hogy meghívjuk õket, azzal a céllal, hogy beavassák a hallgatóságot, miként lehet megbirkózni a mindennapokkal látássérültként – tudtuk meg Tóth István Jánosné polgármestertõl. – Szigetváron születtem, ott éltem szüleimmel, majd egy betegség következtében elveszítettem a látásomat. Ekkor húsz éves voltam, másodéves a fõiskolán. A jobb szememmel egyáltalán nem látok, a ballal is alig. Elõször nehezen dolgoztam fel ezt az állapotot, de visszamentem a fõiskolára, késõbb másoddiplomát szereztem, majd gyógymasszõrnek tanultam. Partnerünk Európa program keretében végeztem el azt a képzést, aminek következtében európai üzleti asszisztens lettem. 2007-tõl pedig a Foglalkoztatási és Szociális hivatalban dolgoztam igazgatásszervezõként, egészen ez év tavaszáig, azóta pedig munkakeresõ vagyok. Úgy tapaszta-
2011. október lom, hogy napjainkban az esélyegyenlõség és a környezetvédelem egyformán az utolsó helyet foglalja el a köztudatban – hallottuk a mosolygós, élettel és tervekkel teli bemutatkozó szavakat Szilviától. – Sárvári születû vagyok, villamos mérnöknek készültem, majd 1999-ben bekövetkezett betegség miatt nem élhettem tovább a megszokott életemet. Három-négy nap alatt veszítettem el gyakorlatilag a látásomat. 2001-ben átlagos látássérültként elmentem gyógymasszõri képzésre, majd az ELTE-én szociálpolitikát tanultam, és jelenleg a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai hivatalban dolgozom, tanácsadóként – mondta Zsolt. – Látó barátaink sokat segítenek nekünk bevásárlásnál és egyéb helyzetekben is. A váltáshoz idõ kellett, megélni a mélypontot, majd talpra állni, terveket szõni, és az embereket ráébreszteni, hogy mi is itt vagyunk a társadalmi elvárásnak és elfogadásnak, valamint a szerepvállalásnak megfelelõen – mondta a meghitt és nyílt beszélgetés befejezéseként Pál Zsolt. Török Irén
Hottóra is jutott kitüntetés Polgárõr-elismerés Simon Gyulánénak minden közösségi rendezvényen kiveszik a részüket a feladatokból. Idõnként cserélõdnek a tagok, mindig jelentkeznek fiatalok, akik frissítik a létszámot. Az összetartó közösség tagjai zömében 3040 év köztiek, ám jóval fiatalabbak és idõsebbek is akadnak köztük. – Segítünk, ahol csak tudunk! Helytállunk a rendezvényeken, akár önkormányzat, akár társadalmi, vagy a települést érintõ nagyobb rendezvényekkel, így a temetésekkel, esküvõkkel kapcsolatos forgalombiztosító feladatokat is ellátjuk, s természetesen a társadalmi munkákban is részt veszünk. Az idei év jelentõs az OPSZ életében is, hiszen 20 éves a magyar polgárõrség, a hottói egyesület pedig a 10 éves jubileumát ünnepli még az idén – számolt be róla Simon Gyuláné. Nem õ az egyedüli hölgy-polgárõr Hottón: szintén a feladatok aktív részese Halász Lászlóné Anikó, akinek a férje volt a szervezet elsõ elnöke, az õ kezdeménye-
Simon Gyuláné, hottói polgárõr a kitüntetésével. zésére jött létre az egyesület 2001-ben. – Hogyan érintette a kitüntetés? – Nagy megtiszteltetésnek érzem, s biztosan még sokan megérdemelték volna, hiszen nagyon sok az aktív polgárõr. Szerencsére ez a közérdekû tevékenység a politika szintjén is megkapta azt az elismerést, amely megilleti. A helyi egye-
sületre visszatérve: felszerelés dolgában is utolérjük magunkat, így például most központilag kapunk formaruhát, amely ezentúl országosan egységessé válik. Az önkormányzat ahogy korábban, úgy most is támogatja az egyesületet. A mostani önkormányzat is nagyon fontosnak tartja a civil szervezetek támogatását, jól gazdálkodik Vincze Ferenc, az új polgármester! A támogatást ezúton is köszönjük, s biztosíthatjuk róla a hottóiakat, hogy ezentúl is lehet ránk számítani. Farsang Lajos
TV- és Híradástechnikai híradástechnikai Szerviz
- TV javítás - TV javítás - DIGI - DIGI TVTV zalaegerszegi zalaegerszegi forgalmazója forgalmazója - Mindig - Mindig TVTV - 7-digitális 7 digitális csatorna csatorna havidíj havidíj nélkül! nélkül! - -Távirányítók Távirányítókforgalmazása forgalmazása - Digitális - Digitális mûholdas mûholdas televíziózás televíziózás
Zalaegerszeg, Ady u. 31. Tel.: 92/510-865, 30/318-9631 30/692-3599 E-mail:
[email protected]
2011. október
11
Közép-Zala
Látlelet a pacsai fociról (2.) A gazdasági válság okozta a visszaesést? Bezárták a pacsai sportkollégiumot, visszalépett a futballcsapat – adtuk hírül elõzõ számunkban. Mivel megszólíttatott Henczi Zoltán, a város polgármestere, megkerestük, fejtse ki álláspontját. – Az elõzõ cikkben megjelentekkel, Bogdán Ferenc állításával szemben az önkormányzat nem oka a kialakult helyzetnek, hiszen 2002 óta évente milliós nagyságrendben támogattuk a város futballcsapatát. Ezzel a támogatási szinttel mindenképpen a települések sorának elsõ harmadában vagyunk, ha a megye hasonló rangú csapatait és önkormányzati támogatottságát nézzük – szögezte le Henczi Zoltán. –2010-ben 3,6 millió forintot, 2011-ben pedig a mai gazdasági helyzetben 2,4 millió forintot fordítottunk az egyesület támogatására – az errõl szóló határozatban valamennyi képviselõ és jómagam is igennel szavaztam –, ezen túl pedig az önkormányzat fizette a pályagondnok bérét és járulékait, ami további mintegy évi egymilliót tesz ki. Viszont a támogatás összegérõl elszámoltattuk a sportegyesületet, s a bizonylatok között találtunk fiktív számlákat... – Kell, hogy legyen oka a csapat visszalépésének. Mi lehet az? – Ehhez vissza kell térnem a 2006-os választásra, amikor a kialakult szokásjog szerint alpolgármesterként a legtöbb szavazatot elért Kistüttõsi László személyére tettem javaslatot, aki a csapat meghatározó szponzora volt. Nem kapta meg a többséget, legalábbis elsõ körben nem. Többek közt Gróf Zsolt, a sportegyesület elnöke is ellene szavazott. Ezért Kistüttõsi ekkortól nem támogatta az egyesületet. – A sportkollégium megszüntetésével kapcsolatban mi az Ön álláspontja?
– Az intézmény három évtizeden át mûködött, annak idején Ujvári Sándor, a megyei tanács elnöke patronálta, majd egy ideig a ZTE támogatta. Ma az oktatási és kollégiumi normatívák messze nem olyan szintûek, mint voltak harminc éve, vagy akárcsak néhány évvel ezelõtt. Ahhoz, hogy az intézmény rentábilisan mûködjön, 50 - 60 gyermeknek kellene lennie a kollégiumban. Ezzel szemben tavaly már csak 28 gyermek volt, közülük tízen elballagtak, így maradt 18 fõ és új jelentkezõként mindössze ketten kérték a felvételüket! Tehát mindössze 20 fõvel kellett volna tovább mûködtetnünk az intézményt, s az önkormányzatnak idén már 2225 millió forintot kellett volna hozzátennie a fenntartási költségekhez! Már tavaly is közel 15 millió forinttal járult hozzá a kollégium mûködéséhez az önkormányzat. Most a munkahelyek megszûnése, a végkielégítések kifizetése mintegy 11 millió forint terhet jelent, amelybõl 4 millióra lehet pályázni… – Az összefogásról avagy a hiányáról mit mondhatunk? – Tárgyaltunk az illetékesekkel! Megkerestük például a ZTE-t, az MLSZ-t… Megkeresésünkre itt járt például személyesen az MLSZ-tõl Csiki Károly és Õze Tibor, ifjabb Mihalecz István és többen mások a megyei labdarúgó szövetségtõl is! Ám azon kívül, hogy mindenki megígérte, hogy megpróbál segíteni, semmit nem kaptunk! Ha az önkormányzatnak 3-5 millió forintot kellene hozzátennie a fenntartáshoz, az reális lenne. De több mint 20 millió forintos többletkiadást nem vállalhat a város! A korábbi fenntartói társulás szerint Zalaigrice és Szentpéterúr községekkel közösen mûködtettük az iskolát. Ma Zalaigrice ugyan hozzájárul az iskola fenntartásához, ám a kistele-
A pacsai sportkollégiumban több évtizeden keresztül nevelték az utánpótlást. pülésrõl talán 3 gyerek jár ide, sokáig jelentõs összeggel táSzentpéterúr pedig saját isko- mogattam az egyesületet, ám a lát indított. Ez évi párszázezer gazdasági helyzet romlása miatt forintos összeget jelenthetett, 2010-tõl kénytelen voltam viszde csak az iskola vonatkozásá- szafogni ezt. Mivel nem láttam ban, hiszen a sportkollégium akaratot a szélesebb körû fenntartásához nem járult hoz- összefogásra, ezért az elnöki zá a két társtelepülés. E körül- tisztségemrõl is lemondtam. mények és a mai gazdasági Innentõl fogva megállíthatathelyzet nem teszi lehetõvé, s lannak tûnt a leépülés. Naaz önkormányzatnak ez nem is gyobb vállalkozások hiányában feladata, hogy – a játékosok fi- sok kisebb vállalkozás összezetését tekintve – profi szintû fogásával lehetett volna javítalabdarúgást tartson fenn a kis- ni a helyi futball helyzetén, ám városban. Így is közel 50 millió ez nem jött létre – fogalmazott forint hiánnyal terveztük a vá- Gróf Zsolt. Kistüttõsi László úgy emlékros költségvetését. Az oktatást fontosnak tartjuk, hiszen az szik a történtekre, hogy a váliskolában és az óvodában épp lalkozásának a helyzete, a szerémost folyik egy 330 milliós nyebb lehetõségei miatt vonta beruházás, amelynek a 10 szá- vissza a korában nyújtott támozalékos önrészét az önkor- gatást, már évekkel korábban. – Volt ugyan nézeteltérémányzat biztosította. A sportot is fontosnak tartja az önkor- sünk a testületben, de nem mányzat. Például 2005 körül ezért, hanem az építõipar haönkormányzati pályázattal nyer- nyatlása, ezáltal a lehetõsétünk közel 7 millió forintot, geim hiánya miatt nem támoamelybõl felújítottuk a pályát gattam tovább az egyesületet. és az öltözõt. Az, hogy nem Elõzõleg évekig etettük-itattuk, tudtak szponzort szerezni, nem szponzoráltuk a csapatot. A céaz önkormányzaton múlt – gemnél már nagy gondok mumondta Henczi Zoltán polgár- tatkoztak, amikor megvontam a támogatást, majd meg is szûnt mester. Megszólítottsága okán meg- a cégem, az Interép... A sportkérdeztük Gróf Zsolt volt egye- egyesület hanyatlása szerinsületi elnököt és Kistüttõsi tem nem most kezdõdött és a gazdasági körülményeknek László volt fõszponzort. – A csapat visszalépése a tudható be – számolt be róla kialakult gazdasági helyzet kö- Kistüttõsi László, korábbi fõvetkezménye – fogalmazott szponzor. Farsang Lajos Gróf Zsolt. – Kistüttõsi úr 2006-tól visszalépett a támogatástól, ezzel a korábbinál lényeRiportsorozatunkat – togesen gyengébb anyagi helyvábbi érintettek megkérdezetbe került a csapat. Néhány zésével – folytatjuk. helyi sportbarát és jómagam is
Közép-Zala Kiadja: Dél-Nyugat Kiadó Kiadó-fõszerkesztõ: Ekler Elemér Szerkesztõség: 8901 Zalaegerszeg, Rákóczi út 2-4. Pf.: 381. Tel.: (92) 596-936 Fax: (92) 596-937; e-mail:
[email protected] ISSN 2061-358X Készült: Göcsej Nyomda Kft. Zalaegerszeg, Bajcsy-Zs. tér 2. Tel./fax: (92) 316-783
12
2011. október
Közép-Zala
Gesztenyefesztivál és „Õszi randevú”
valamint langalival és forralt borral a kezükben tekinthették meg Tóth Norbert Kalandozások Zalában címû kisfilmjét. Amíg a zsûri a pontokat összesítette, addig a helyi Tini Girls tánccsoport szórakoztatta a közönséget. Az eredményhirdetés alapján a nagylengyeli és a petrikeresztúri gárdát megelõzve végül Lickóvadamos csapata érdemelte ki az elsõ helyet és ezzel együtt szívesen elvállalták a jövõ évi Gesztenyefesztivál rendezési jogát. K.G.
lénháza, Lickóvadamos, Nagylengyel, Ormándlak és Petrikeresztúr csapatai között. A résztvevõk kipróbálhatták magukat többek között kvízfeladatban, képkirakásban, pálinka felismerésben (szigorúan illat alapján!), ének- és tánctudásban. A jó hangulatú vetélkedõ izgalmai után a csapatok a „nevezési díjakkal”, azaz saját készítésû õszi finomságokkal,
Feladatmegoldás közben Nagylengyel 1-es csapata. Az október vége vidám programmal indult Nagylengyel és a környezõ települések számára. A hagyományosnak számító gellénházi rendezésû Gesztenyefesztivál idén Nagylengyelben kapott helyet. Az új helyszín kisebb változtatásokkal is járt. A név az „Õszi randevú” elnevezéssel bõvült. A „randevú” kora délután játszóházzal és „kistermelõk kis vásárával” vette kezdetét. A gyermekek ügyes kezei által vidám mécses tartók, mosolygós szellemek készültek. Ezalatt az idõsebbek a helyben mûködõ Szent Család Szociális Központban készült termé-
kek, a szintén helyi termelõtõl származó ízletes mézek, valamint Pálmainé Koncz Éva zalaszentlászlói népmûvészeti dísztárgykészítõ csuhéból készült mûvei közül válogathattak. A délután Scheiber Ildikó nagylengyeli polgármester köszöntõjével folytatódott. Ezután egy tehetséges helyi fiatal, Szalay Ráchel énekhangját hallhatták az egybegyûltek, majd a Kinyó Ferenczy Tamás által készített Göcsej éléskamrája címû filmet tekintették meg a környezõ településekrõl érkezett csapatok. Ezt követõen vette kezdetét a szórakoztató vetélkedõ Becsvölgye, Gel-
8900 Zalaegerszeg, Sport u. 2. Tel.: 92/314-140 www.salvobutor.hu Nyitva: hétfõ-péntek: 9.00-17.00, szombat: 9.00-12.30-ig
FENYÕBÚTOROK 5 ÉV GARANCIÁVAL 20 % kedvezménnyel!
Leo hosszabbítható gyerekágy matraccal, ágynemûtartó nélkül
Claudia 3 ajtós 3 fiókos tükrös nagyszekrény Nyitott polc
SZÁNTÓT, LEGELÕT, FÖLDET VENNÉK MAGAS ÁRON, AZONNALI FIZETÉSSEL
Anikó 8 fiókos komód
Konyhabútorok 65.900 Ft-tól
Minden megoldás és földméret érdekel.
Ülõgarnitúrák széles szín- és formaválasztékban
10-50 % kedvezménnyel
Telefon: 06(70)940-7651
Disznók elõjegyezhetõk Concordia elemes bútorcsalád
Hízó disznók novemberi elvitellel elõjegyezhetõk. Érdeklõdni:06/30/478-6485
30 % kedvezménnyel Vákuum-, hideghabos- és memory matracok
20 % kedvezménnyel! Az AKCIÓK a hirdetés megjelenésétõl a készlet erejéig érvényesek!