Make or Buy döntés filozófiája
Make or Buy döntés lehet: - egy konkét megrendelés esetére, - egy meghatározott időszakra, amíg a feltételek, adottságok nem változnak.
A vásárlást kizáró esetek - A kívánt minőségű áru nem vásárolható, - a kívánt határidőre beszállító nem áll rendelkezésre, - az áru saját fejlesztés, mással való gyártatása üzleti titok betartását hiúsítja meg, - a gyártókapacitás kihasználása prioritást élvez.
A saját gyártást kizáró esetek - A hiányzó gyártóeszköz illetve szakember gárda a szállítási határidőre nem szerezhető meg, - a megkívánt rendelési határidő nem biztosítható.
Make or Buy döntés jelentősége
Make or Buy döntés szükségessége
Make or Buy döntés összehasonlítási szempontjai
Make or Buy döntés a minőség szemszögéből
Make or Buy döntés a kapacitás szemszögéből
Make or Buy döntés az invesztíciók szemszögéből
Make or Buy döntés a megtakarítások szemszögéből
Make or Buy döntés a határidők szemszögéből
Make or Buy döntés a rizikó szemszögéből
Make or Buy döntés egyéb szempontokból
Gyártási mélység változásának tendenciája
A Buy-döntés konzekvenciái a vállalat számára
• nagyobb mértékű információáram • több adminisztratív munka • személyzetáthelyezés (új követelmények) • konstrukcióval szembeni követelmények • a gyártási és szerelési folyamatok illesztése • ellátási rizikó/függőség • know-how transzfer
A Buy-döntés konzekvenciái a logisztika számára
• nagyobb
követelmények
a
logisztikával
szemben • magasabb diszpozíciós ráfordítás • az üzemen belüli logisztikai struktúra illesztése • raktárak lebontása • több koordinációs ráfordítás • változás az anyagáramban • az üzemen belüli szállítások csökkenése • a minőségbiztosítás újjászervezése
Make-or-Buy analízis során figyelembe veendő kritériumok • az anyag beszerezhetősége • biztonság és gyorsaság • rendelkezésre álló kapacitások •
termelőeszköz
•
szállítóeszköz
•
személyzet
• rendelkezésre álló tőke • minőségi követelmények teljesülése • rendelkezésre álló terület •
termelési
•
logisztikai
• költségalternatívák
Make or Buy döntés költségek összehasonlítása alapján A modell: A vizsgált x alkatrész egy fajta termékbe kerül beépítésre, amelyből n darab került megrendelésre. Saját gyártás költsége x x x x x K S = nS (k AA + k AG + k AL + k AT + k AB ) + K SF
ahol a termék egy darabjához szükséges x alkatrész fajlagos költségei saját gyártásnál: -
x k AA
alkatrész alapanyagának költsége,
-
x k AG
alkatrész tiszta gyártási költsége,
-
x k AL
alkatrész beszerzéshez és gyártáshoz kapcsolódó
logisztikai költsége, -
x k AT
-
x k AB
az alkatrész szerelés előtti tárolási költsége, az
alkatrész
saját
gyártásából
származó
bizonytalanságból származó átlagos veszteség, -
nS
-
K SF
a saját gyártás esetén kiszállított mennyiség, a saját gyártás esetén szükséges fejlesztés költsége.
Vásárolt alkatrész költsége x x x x x x KV = nV (k BV + k BT + k BB + k BVE + k BS − k BN ),
ahol a termék egy darabjához szükséges x alkatrész fajlagos költségei vásárlás esetén: x - k BV a kész alkatrész vásárlási költsége, x - k BT a beszállított alkatrész tárolási költsége, x - k BB
a
(minőség,
vásárolt határidő
alkatrész
bizonytalanságából
csúszás
stb.)
származó
veszteség, x - k BVE a vásárolt alkatrész következtében a saját
kapacitás
rosszabb
kihasználásából
származó
veszteség, x k - BS a vásárolt alkatrész beszállítási költsége, x - k BN a vásárolt alkatrész következtében felszabadult
saját
gyártó
kapacitás
jobb
kihasználásából
származó nyereség, - nV a vásárlás esetén kiszállított mennyiség.
Mikor eredményez nyereségnövekedést ( ∆N > 0 ) a vásárlás?
∆N = ( AV − AS ) + ( K S − K V ) Az árbevételt a költségeken kívül az alábbi tényezők befolyásolják: AS = AS (TS ; M S ; nS ) saját gyártás esetén AV = AV (TV ; M V ; nV ) vásárolt alkatrész esetén,
ahol:
TS ;TV átfutási idők, M S ; M V minőségi jellemzők,
nS ; nV sorozat nagyság.
AV > AS akkor érhető el, ha:
TV < TS és / vagy M V < M S és / vagy
n ≥ nV > nS .
KV < K S x x x x x ∆1 = nS ( k AA + k AG + k AL ) − nV ( k BV + k BS ) x x ∆ 2 = ( nS * k AT − nV * k BT )
x x x x ∆ 3 = nV ( k BB + k BW − k BN ) − ( nS * k AB + K SF )
Ha
Ha
Ha
∆1 > 0; ∆ 2 > 0; ∆ 3 > 0
∆1 < 0; ∆ 2 > 0; ∆ 3 > 0
∆1 < 0; ∆ 2 > 0; ∆ 3 < 0
és
és
és
∆1 + ∆ 2 − ∆ 3 > 0
∆1 + ∆ 2 − ∆ 3 > 0
∆1 + ∆ 2 − ∆ 3 > 0
